Gazdasági Ismeretek | Üzleti terv » Deli Melinda - A Danubius Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Rt Hévízi Önálló Egységének átfogó elemzése

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLA ISKOLAI KAR A Danubius Szállodaüzemeltet) és Szolgáltató Rt Hévízi Önálló Egységének átfogó elemzése Küls szakmai konzulens: Rakosné Kiss Erika Operatív konzulens: Deli Melinda Döme Istvánné Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003. http://www.doksihu 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3. 1. A vállalat bemutatása 4. 1.1 A vállalat gazdasági életben elfoglalt helye, környezete 4. 1.2 A Danubius Hotels Rt 4. 1.3 A szervezeti felépítés változásai 5. 1.4 Az ingatlankezel és –üzemeltet funkciók szétválasztása 7. 1.5 A tulajdonosi szerkezet 8. 1.6 A Hévízi Önálló Egység 9. 1.7 A vendégek nemzetisége 11. 2. A termelési mutatók 12. 2.1 A bruttó termelési érték 12. 2.2 Az anyagmentes termelési érték 13. 2.3 A nettó termelési érték 14. 2.4 A tiszta jövedelem 14. 3. A hatékonyság vizsgálata 16.

3.1 Komplex hatékonyság 16. 3.2 Tárgyi eszköz hatékonyság 17. 3.3 Készlethatékonyság 17. 3.4 Eszközhatékonyság 18. 3.5 Eszközigényesség 18. 3.6 Készletek forgási sebessége 19. 4. A szállodai tevékenység sajátos statisztikai mér számai 20. 4.1 1 vendégre es átlagos bevétel 21. 4.2 1 kiadott szobára jutó bevétel 22. 4.3 1 vendégéjszakára jutó bevétel 22. 4.4 Szobák kapacitás-kihasználtsága 23. 4.5 Átlagos szobaár 23. 4.6 Átlagos tartózkodási id 24. 5. A vagyoni helyzet áttekintése 26. 5.1 Eszközök összetétele 26. http://www.doksihu 2 5.2 A befektetett eszközök fedezettsége I 29. 5.3 A befektetett eszközök fedezettsége II 30. 5.4 A tárgyi eszközök fedezettsége 31. 5.5 Idegen t ke aránya 31. 5.6 T keer sség 32. 5.7 T kemultiplikátor 33. 5.8 Saját t ke növekedése 33. 5.9 Saját t ke fordulatszáma 34. 5.10 T kehatékonyság 34. 5.11 Céltartalék aránya 35. 6. A létszám-

és bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata 36. 6.1 Bérhatékonyság 36. 6.2 Bérigényesség 36. 6.3 Bérszint (bérhányad) mutató 37. 6.4 Bérrentabilitás 37. 7. A pénzügyi-likviditási helyzet vizsgálata 40. 7.1 A rövid távú likviditás 40. 7.2 A gyorsráta 41. 7.3 A hitelfedezettségi mutató 42. 7.4 A vev k forgási sebessége 42. 7.5 A szállítók forgási sebessége 43. 7.6 A dinamikus likviditás 44. 8. A jövedelmez ségi helyzet 45. 8.1 Árbevételarányos jövedelmez ség 45. 9. Az eredmény elemzése 46. 9.1 Az üzemi eredmény 46. 9.2 A pénzügyi mCveletek eredménye 47. 9.3 A rendkívüli eredmény 48. 9.4 Az adózás el tti eredmény 48. 10. Összefoglalás 50. Irodalomjegyzék Mellékletek:1. A Hévízi Önálló Egység mérlege 1998-2001-ig 2.A Hévízi Önálló Egység eredménykimutatása 1998-2001-ig 3.A Danubius Hotels vagyoni helyzetének vizsgálatához szükséges adatok http://www.doksihu 3

Bevezetés1 A világ változásaival együtt a szállodaipar is változik. Régen a nagy és patinás nevC szállodáknak szinte nem volt konkurenciája. A vendégek évr l évre visszatértek, és az új vendégek beszervezése sem jelentett nagy terhet. A kilencvenes évek elejéig a kereslet hatalmas volt, akkor még nem kellett a forgalom csökkenését l tartani. Sorra épültek a szállodák, panziók, kialakult a kínálati piac Ma már egyre nagyobb a verseny a térségben elérhet pozíciókért. Az euro bevezetése nagyon sok szempontból negatívan érintette a szállodaipart. Például a legnagyobb vendégkört biztosító Németországban megvalósult burkolt áremelkedés, illetve a gazdaság gyengélkedése a vendégek szabadid s tevékenységre fordított pénzére nagy visszafogó hatással van. A 2001. szeptember 11-i események is jelent sen megváltoztatták a szállodák eddigi gazdálkodási tevékenységét. Mindezek ismeretében érthet , hogy szükség van egy

–a gazdálkodás egészét érint , komplex és teljes - elemzési munkára, melynek tükrében könnyebb az egyes részterületek hatékonyságának értékelése. Mivel az idegenforgalom területén rengeteg a versenytárs, akik a hatékony gazdálkodás és a dinamikus fejl dés érdekében mCködnek, ezért az általam választott vállalkozásnál, a Danubius Hotels Rt. Hévízi Önálló Egységénél is fontos szerepet kap az, hogy tevékenységét ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével végezze. Az elemzési munkám segít abban, hogy kitCnjön, hogy egy részegység hogyan járul hozzá az egész holding gazdálkodásához, felhívja a figyelmet azokra a területekre, ahol lehet ség és szükség is van a hatékonyság javítására, az esetleges szervezeti átalakítások helyes megítéléséhez hozzájárul, irányt mutat a vállalkozás jöv beni céljainak, terveinek kialakításához. http://www.doksihu 4 1. A vállalat bemutatása2 1.1 A vállalat

gazdasági életben elfoglalt helye, környezete Hévíz a magyarországi egészség-turizmus talán legfontosabb központja. Évente több mint százezer látogatót fogad. A városban az idegenforgalom több mint 200 éves múltra tekint vissza. Színvonalas és a mai kor követelményeinek mindenben megfelel hotelek, panziók, magánházak sora várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. A szállodákban konferenciatermek, parkolók, garázsok is találhatók. Sokuk saját terápiás részleggel, gyógymedencével is rendelkezik. A tradicionális gyógyászat mellett fogászat, szépségfarm és számos pihenést, regenerálódást el segít szolgáltatás várja a vendégeket. Több mint 14 hotel ( ebb l öt szálloda négy csillagos luxus hotel), tíz panzió és körülbelül 900 magánház várja az ide látogatókat. A tízezer rendelkezésre álló szobából 4200-at magánházak bocsátanak a vendégek rendelkezésére. A turisták száma és az idegenforgalomból

prognosztizálható az elkövetkez származó bevétel növekedése évekre, ami Magyarországra nézve kedvez helyzetet teremthet, mivel lényeges potenciáljánál ez idáig kisebb szerepet vállalt magára. 1.2 A Danubius Hotels Rt A jogel döt (Danubius Szálloda és Gyógyfürd Vállalatot) a kormány alapította 1972. április 1-jén a gyógyturizmus fejlesztése szempontjából. A szállodalánc mCködése során mindvégig kivételes hangsúlyt feketetett a gyógyidegenforgalomra, élvezte a benne rejl el nyöket, mint például az átlagosnál magasabb foglaltsági arányt, a szállodaiparban jól ismert szezonális hatások 1 2 [4, 7] [4, 7, 8] http://www.doksihu 5 csökkentését, a vendégek átlagosnál magasabb id töltését, a gyakoribb vendégvisszatérést, a package értékesítés pozitívumait. A Danubius szállodák foglaltsági mutatói az egyedi profil miatt jóval az országos átlagfoglaltság feletti szinten teljesítenek A

gyógyturizmusban értékesíthet szolgáltatáscsomagok több hetes gyógykúrákat tartalmaznak, ami miatt a vendégek átlagos tartózkodási ideje és az egy szobára jutó átlagköltés igen magas. A szállodák jól karbantartott 15-16 évenként felújított házak. A jól mCköd , nyereséges részvénytársaság további fejl dése semmiképp sem valósulhat meg intenzív módon anélkül, hogy az a szolgáltatások min ségének rovására ne menne. A járható út tehát az extenzív terjeszkedési politika lehet, aminek módjai: új szállodák építése és meglév szállodákban történ tulajdonszerzés. A gyógyszállodák speciális piacán a Danubius hazánkban kezdett l fogva piacvezet szerepet töltött be. A folyamatosan növekv társaság a piaci elvárásokhoz alkalmazkodva eljutott arra a pontra, amikor már nagy lépést kell megtennie a dinamikus fejl dése érdekében. A szállodák összehangolt, hatékony mCködéséhez nélkülözhetetlen volt a jól

funkcionáló vállalati központ kialakítása. A központ feladata, hogy az általános gazdasági helyzet, a versenykörnyezet, valamint a vállalat saját er forrásainak ismeretében hosszú-, közép-, és rövidtávú terveket dolgozzon ki a vállalat egésze számára. 1.3 A szervezeti felépítés változásai A szervezeti korszerCsítés igénye, az egyre szélesed piaci verseny miatt a társaság felépítése átszervezésre szorult. 1999. január 12-t l a Danubius Hotels csoport hármas szervezeti struktúrában mCködik. A Danubius Hotels Rt, mint holding vállalat fogja össze leányvállalatait, többek között a két különböz tevékenységre szakosodott Hungária Szálloda- Ingatlankezel Rt-t, valamint a Danubius Szállodaüzemeltet és Szolgáltató Rt-t. http://www.doksihu 6 Az alábbi rajz szemlélteti a Hévízi Önálló Egységhez tartozó három szálloda elhelyezkedését a Danubius Hotels Rt szervezeti struktúrájában. A szervezeti felépítés

Danubius Hotels Rt Holding Rt Egyéb érdekeltségek Danubius Szállodaüzemeltet Rt Hungária Ingatlankezel Rt Beta Hotels Kft Szállodák Hullám Kv Preventív Rt Gama 45 Co., Lecebné Lázne Sa Danube Travels, GB 5 csillagos Budapest Hilton 4 csillagos 3 csillagos Danubius Hotel Gellért Radisson SAS Béke Hotel Hotel Stadion Danubius Thermál Hotel Hélia Hotel Rába Danubius Grand Hotel Margitsziget Hotel Palatinus Danubius Thermál Hotel Margitsziget Hotel Pátria Hotel Budapest Hotel Eger-Park Park Hotel Flamenco Hotel Helikon Grand Hotel Hungaria Hotel L vér Hotel Erzsébet Hotel Annabella Hotel Astoria Hotel Marina Danubius Thermál Hotel Hévíz Danubius Thermál Hotel Aqua http://www.doksihu 7 Danubius Thermál Hotel Sárvár Danubius Thermál és Sporthotel Bük Villa Hotel Butterfly A Danubius Hotels Rt. a Budapesti Értékt zsdén jegyzett cég, amely a csoport minden tevékenységét érint átfogó irányító szerepet tölt be. Közvetlen

irányításával mCködik többek között a csoportszintC beszerzés és a rekonstrukciós folyamatokat átfogó mCszaki terület. Meghatározza leányvállalatai fejl dését, s felügyeli azok gazdálkodását. A Hungária Szálloda-Ingatlankezel Rt feladata a csoport magyarországi ingatlanállományának kezelése. Létrehozása szükségszerC volt az ingatlanállomány jelent s mértékC megnövekedése és a társaság elmúlt években mutatott fejl dése miatt. Az ingatlanok valós piaci értékének meghatározásával lehet sége nyílik arra, hogy eszközértékre és nyereségtermelésre alapozott bérleti díjakat érjen el. Az ingatlanportfólió növelése érdekében a bérbeadási tevékenységen kívül az eszközökkel való kereskedést is a társaság végzi. Ez új szálloda ingatlanok megvásárlását és esetleg szállodánként néhány átlagon alul teljesít ingatlan más úton történ hasznosítását jelenti. 1.4 Az ingatlankezel) és

–üzemeltet) funkciók szétválasztása Magyarország gazdasági fejl désével párhuzamosan az ingatlanpiacon is jelent s fellendülést tapasztalhattunk az utóbbi évtizedben. A Danubius csoport az ingatlankezel társaság létrehozásával ingatlanvagyon-értékének maximalizálását kívánja hosszú távon biztosítani. A szállodákat tulajdonló ingatlankezel bérleti szerz dést köt az üzemeltet vel, s ez egy megállapodás keretén belül üzemelteti a házakat. A Danubius Szállodaüzemeltet és Szolgáltató Rt tehát a szállodák üzemeltetésével foglalkozik. A bérleti díj kifizetése után megmaradt eredmény alkalmas arra, hogy a szállodák teljesítményét illetve a vezetés hatékonyságát egyénileg mutassa meg, és http://www.doksihu 8 ezáltal igazolást nyerjen az ingatlanok üzemeltetési profiljának helyessége vagy más irányú hasznosításra ösztönözze a társaságot. 1.5 A tulajdonosi szerkezet 1.táblázat Belföldi

magánszemélyek Külföldi befektet k Önkormányzatok CP Holding és érdekeltségei ÁPV Rt Danubius alkalmazottak Brókercégek Belföldi intézményi befektet k Saját részvények Összesen 1992.1218 19981231 20020630 23,70% 10,80% 1,13% 36,90% 32,06% 11,80% 34,40% 53,40% 55,70% 5,00% 0,60% 1,57% 10,90% 3,02% 3,50% 4,30% 3,80% 2,90% 4,52% 100,00% 100,00% 100,00% 1992. október 21-én döntés született a Danubius részvényeinek nyilvános értékesítésér l, ezért 1992. december 18-án már a nyilvános kibocsátás utáni adatok láthatók az 1. táblázatban Ekkor a jegyzett t ke 800000 eFt volt A cég a jegyzett t kéjét 1999. január 1-jével megemelte, az 1998 decemberi állapot a t keemelés el tti tulajdonosi szerkezetet mutatja. A táblázat harmadik oszlopa a legfrissebb adatok szerinti tulajdonosi szerkezetet mutatja, ma már sem az ÁPV RT, sem önkormányzatok nem rendelkeznek vállalati részvényekkel. Figyelemre méltó, hogy tíz év alatt a külföldi

befektet k több mint harminc százalékos részesedést szereztek a Danubius Hotelsben. 1.diagram A tulajdonosi szerkezet Belföldi magánszemély Külföldi befektet k 3% 2% 4% 5% 1% 32% CP Holding és érdekeltségei Danubius alkalmazottak Brókercégek 53% Belfödi intézményi befektet k Saját részvények http://www.doksihu 9 1.6 A Hévízi Önálló Egység - szállodai szolgáltatásnyújtás, egyéb kereskedelmi és szálláshely szolgáltatás - éttermi vendéglátás, cukrászdai és egyéb vendéglátás - gyógyászati szolgáltatások - idegenforgalmi szolgáltatások - sportolási lehet ségek, szabadid s tevékenységek - utazásszervezés - pénzváltás A legf bb tevékenység a gyógyászati szolgáltatásokat jelenti, természetesen a szállásadás mellett. A vezetés a jöv ben is meg kívánja tartani a társaság gyógyidegenforgalmi jellegét, hiszen ebb l jelent s többletbevételre számíthat. A gyógyturizmus ugyanis kevésbé

függ a hagyományos üdülési szezonoktól. Az id járás csak kis mértékben befolyásolja a vendégek itt tartózkodását. A gyógyvendégek általában hosszabb id t töltenek el, mint az üzleti vagy egyéb célból érkez k. A vendégek többsége nyugdíjas, ennek megfelel en kevésbé kötött a gyógykezelés id pontjának megválasztását illet en. Legtöbbjük törzsvendégként tér vissza évr l-évre a szállodákba. NagyszerC ötlet az úgynevezett package-ek (csomagok) bevezetése, ezzel könnyebb elérni a szállodákban eltöltött id növekedését. Danubius Thermál Hotel Hévíz Magyarország els gyógyszállodájaként 1976. március 24-én fogadta els vendégeit Négycsillagos luxusszálloda, 210 balkonos szobával rendelkezik. F szolgáltatása a gyógyászat, a vendégeket a szálloda saját szakorvosa vizsgálja meg, és az általa el írt kezeléseket a helyszínen igénybe vehetik a vendégek. A Thermál Hotel Hévízben elérhet szolgáltatások: -

gyógyászat: hidro-, elektro-, mechanoterápiás kezelések - kozmetika - sport és fitness szolgáltatás: thermálfürd , uszoda, jacuzzi, g zfürd , szauna http://www.doksihu 10 Mint a Hévízi Önálló Egység legrégebbi és legpatinásabb háza, a Thermál Hotel Hévíz a centrum, innen történik az irányítás. Itt van a Területi Igazgatóság gazdasági és értékesítési központja, valamint a marketing osztály is ebben a szállodában található. Danubius Thermál Hotel Aqua 1984. júniusában nyitotta meg kapuit a vendégek el tt Gyógyszállodaként üzemel, a Thermál Hotel Hévízhez hasonlóan négycsillagos min sítésC. 227 szobája saját fürd vel, színes tévével, telefonnal, minibárral áll a vendégek rendelkezésére, akárcsak a Thermál Hotel Hévízben. Saját vegetáriánus étterme van 1992. júniusa óta A hotelben fogorvosi szolgáltatást is igénybe vehetnek a lakók. Fedett melegvizes medencéi és szabadtéri uszodája , valamint a

fitness terem várja a sportolásra vágyó vendégeket. 2000 novemberében megkezdték egy élményfür komplexum építését, amit 2001. májusában át is adtak Danubius Hotel Helikon Ez a szálloda a Danubius Hotels 1972-es megalapítása óta tagja a szállodacsoportnak. Háromcsillagos üdül szállóként mCködik, a szobáinak száma 240. Mivel keszthelyi szálloda, a Balaton part közelsége határozza meg f profilját. Ide els sorban nem a gyógyulni vágyó, hanem a sportolási illetve aktív pihenési lehet ségeket keres emberek jönnek. 1987-ben nyílt a szállodában sportcentrum, de található itt még fedett és nyitott teniszpálya, mini golf, illetve bowling pálya is. A szálloda egy 300 f befogadására képes konferenciateremmel és négy kisebb tárgyalóteremmel rendelkezik, melyek felszereltsége kiváló lehet séget nyújt fogadások, bankettek, konferenciák, illetve egyéb tárgyalások és rendezvények lebonyolítására. A tervek szerint a Hotel

Helikont öt éven belül négycsillagos hotellé alakítják át, a pályázati és engedélyeztetési ügyben már megtörténtek az els lépések. http://www.doksihu 11 1.7 A vendégek nemzetisége 2. diagram A v e n d é g e k n e m ze tis é g e A u sztria N ém eto S vájc 1% 5% 14% 19% 4% E gyéb eu róp a i M ás földrész 57% M agya rország Mint a 2.diagramból is látható a legtöbb vendégéjszakát (167204-et) német vendégek töltik a hévízi és keszthelyi szállodákban. Nk adják a három szálloda összes vendégforgalmának több mint felét. A második helyen Ausztria áll, ez az ország a vendégek körülbelül 1/5-ét küldi. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben 42223 vendégéjszakát töltöttek el magyar vendégek az Önálló Egységnél, ez azt jelenti, hogy a magyar vendégek 14-15%-át adják csak az összes vendégforgalomnak. Ebb l a vendégkörb l kiindulva nagy lehet ségek nyílnak a további terjeszkedésre. Az Európán

kívüli vendégek beszervezési bár nagy költséggel jár, de évr l évre növekv hasznot biztosít a szállodáknak. Az orosz piacon a következ öt évben jelent s b vítést tervez a vezet ség. A vendégek általában utazási irodák közvetítése segítségével érkeznek a három szálloda egyikébe. A legtöbb vendéget hozó utazási irodák a Neckermann, a Fit Reisen, az Ikarus, az Eurobus és a Blaguss. Az utazási irodák szerz désben megállapított engedményt kapnak közvetít tevékenységükért. Ennek az engedménynek a nagysága attól függ, hogy az adott utazási irodával milyen régóta van kapcsolatban a Danubius Hotels, mennyi bevételt hoz a szállodáknak, illetve más körülményeket is mérlegelnek. http://www.doksihu 12 2. A termelési mutatók3 2.1 A bruttó termelési érték 3. diagram eFt A bruttó termelési érték 3200000 3100000 3000000 2900000 2800000 2700000 2600000 2500000 1998 1999 2000 2001 2.táblázat Adatok

eFt-ban értékesítés nettó árbevétele saját el áll. eszk akt értéke saját term. készletek állvált eladott áruk beszerzési értéke eladott szolgáltatások Bruttó termelési érték 1998 2743237 95 0 3951 19264 2720117 1999 2871151 0 0 4003 18171 2848977 2000 3046952 0 0 4117 27563 3015272 2001 3148129 0 0 3872 41389 3102868 Megmutatja, hogy az adott évben hogyan alakul a cég tevékenységéb l származó hozamérték. A bruttó termelési érték évr l-évre növekszik, 1998-ról 2001-re 14,07%-kal n meg. Ennek oka egyrészt az értékesítés nettó árbevételének ütemes növekedése: Az árbevétel minden évben nagyobb mint az el z ben, különösen így van ez az 2000es évben, amikor a forgalom 6,1%-kal több mint 1999-ben. Bár a saját el állítású eszközök aktivált értéke csökken, illetve 1999-2001-es években nulla, az árbevétel növekedése nagyobb mértékC. A saját termelésC készletek értéke a szállodai profilból adódóan

nulla. 3 [2, 6, 8] http://www.doksihu 13 A bruttó termelési érték alakulása szempontjából kiemelked a 2000-es év, hiszen ekkor 5,84%-kal nagyobb ezen hozammutató értéke, mint az el z évben. Ennek oka els sorban az árbevétel nagymértékC növekedése. A bruttó termelési érték növekedése pozitív tendencia, mivel a tárgyid szaki teljes hozamérték növekedését jelzi. 2.2 Az anyagmentes termelési érték 3.táblázat Adatok Bruttó termelési érték anyagköltség igénybevett szolgáltatás anyagmentes termelési érték 1998 2720117 407464 383783 1928870 1999 2848977 412785 1126986 1309206 2000 3015272 535404 1163403 1316465 2001 3102868 599092 1178813 1324963 Ha a bruttó termelési értéket csökkentjük az anyagjellegC szolgáltatások értékével, megkapjuk az anyagmentes termelési értéket. Mivel az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott szolgáltatások értéke már levonásra került, ezért már csak az anyagköltséggel

és az igénybevett szolgáltatások értékével kell csökkenteni a bruttó termelési értéket. Az igénybevett szolgáltatások értéke 1999-t l nagymértékben megemelkedik, mivel ez az az év, amit l kezdve megjelenik az ingatlanok nagy összegC –több mint 700 milliós- bérleti díja. Az anyagmentes termelési érték emiatt csak az el z évi érték háromnegyede lesz. Négy év viszonylatában a csökkenés 31,31%-os mértékC. Viszont 1999-t l kezdve a mutató értéke folyamatosan emelkedik, ez is azt bizonyítja, hogy az ingatlanok nagy bérleti díjának megjelenésén kívül –ami a holding szintC eredményes gazdálkodás miatt szükséges- a Hévízi Önálló Egységnél az anyagmentes termelési érték növekedése figyelhet meg. eFt-ban http://www.doksihu 14 2.3 A nettó termelési érték 4. táblázat Adatok eFt-ban anyagmentes termelési érték értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték 1998 1928870 165027 1763843 1999 1309206 144589

1164617 2000 1316465 61601 1254864 2001 1324963 68608 1256355 A vállalkozás által létrehozott új értéket számszerCsíti. Gazdasági tartalma: a bruttó munkajövedelemb l és a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelemb l tev dik össze. A nettó termelési érték az els három évben csökken, de aztán újra növekv tendenciát mutat. A negyedik évben az érték csak 71,23%-a az els évinek Itt sem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a bérleti díj jelent s befolyásoló hatását. A nettó termelési érték is emelkedik 1999-t l kezdve. Ez a hatékonyságvizsgálat egyik legfontosabb mutatója, mivel megmutatja, hogy a vállalkozás a nemzeti jövedelemhez mennyivel járul hozzá. Az érték az 1000000 eFtot minden évben meghaladja, ez is jelzi a vállalkozásnak a magyar gazdasági életben elfoglalt fontos szerepét. 2.4 A tiszta jövedelem 5. táblázat Adatok eFt-ban Nettó termelési érték bérköltség személyi j egyéb kifizetés Tiszta jövedelem

1998 1763843 494898 58589 1210356 1999 1164617 539793 77177 547647 2000 1254864 600862 79517 574485 2001 1256355 654132 90666 511557 A tiszta jövedelem a nettó termelési értékb l kiindulva kiszámítható, ha a bérköltségekkel és személyi jellegC kifizetésekkel csökkentjük azt. Négy év távlatában a tiszta jövedelem 57,34%-kal csökken. http://www.doksihu 15 Nagyon fontos, hogy az ingatlanok bérbevétele miatti bérleti díj a tiszta jövedelemre is óriási hatással van. Ugyanis 1999-t l kezdve a szálloda-ingatlanok tulajdonjoga a Danubius Hotels Rt-n belül létrehozott Ingatlankezel re száll át. Ett l kezdve az Önálló Egységek meghatározott összegC bérleti díj ellenében jogosultak használni az ingatlanokat. (1999-ben ez az összeg a Hévízi Önálló Egységnél 706899 eFt volt) Az els két év vizsgálatával tehát képet kaphatunk az új struktúra bevezetésének hatásairól. Mivel a körülmények az 1999-es évt l kezdve

"azonosak", ezért célszerC az 1999-es évet bázis évnek tekinteni. Ekkor megállapítható, hogy a tiszta jövedelem három év távlatában "csak" 7,00%-kal csökkent. Ez a csökkenés viszonylag kis mértékC, a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelem minden évben meghaladja a 500.000 eFt-ot http://www.doksihu 16 3. A hatékonyság vizsgálata4 3.1 Komplex hatékonyság 6.táblázat 100 Ft lekötött termelési tény-re jutó nettó termelési érték Ft-ban 1998 99,9 1999 100,2 2000 98,2 2001 90,3 A mutató megmutatja, hogy 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re hány Ft nettó termelési érték jut, azaz milyen mértékben képes kihasználni az Önálló Egység a rendelkezésére álló eszközállományt. A mutató kiszámításánál fontos szempont, hogy a lekötött eszközök értékét 0,2-es szorzóval kell figyelembe venni, ez az eszközökt l elvárt hozamból adódik. A bruttó munkajövedelmet 1,8-cal kell

beszoroznunk, hogy reális értékeket kapjunk. (A munkabér körülbelül 1,8-szoros mértékben terheli a vállalatot.) Akkor tekinthet elfogadhatónak a komplex hatékonyság értéke, ha a 100 Ft-ot eléri, ez azonban csak a 1998 és 1999-es években teljesül. Az 1999-es év jónak mondható a komplex hatékonyság szempontjából. Köszönhet ez annak, hogy a nettó termelési érték ebben az évben a legmagasabb, a súlyozott lekötött termelési érték viszont ekkor a legkisebb. 2000-ben a mutató értéke megközelíti az elfogadható szintet, viszont 2001-ben 9,7%kal az elvárható szint alatt marad. (lsd 4 diagram) Összességében a komplex hatékonyság megfelel , bár a csökken tendencia felhívja a figyelmet a hatékonyság javítására. Az Önálló Egység jól használja ki eszközeit, és velük elfogadható nagyságú termelési értéket képes el állítani. 4.diagram % A komplex hatékonyság 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1998 1999 2000 2001 4 [1,

2, 3, 6] http://www.doksihu 17 3.2 Tárgyi eszköz hatékonyság 7. táblázat tárgyi eszköz hatékonyság (Ft ill %) 1998 46 1999 519 2000 539 2001 572 Megmutatja, hogy 100 forint aktivált tárgyi eszközzel hány forint nettó termelési érték állítható el . 1998-tól 2001-ig a tárgyi eszközök kihasználásának hatékonysága 11,43-szeresére n tt. A 100 eFt aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték 1999-t l kezd d en kimagaslóan jó, és egyre növekszik. 1999-t l több mint ötszöröse az elvárható értéknek. Ennek oka egyrészt a nettó termelési érték nagysága, másrészt viszont az, hogy a társaság 1998-ban az ingatlanait átruházta az Ingatlankezel re, és ett l kezdve bérbe veszi. Az aktivált tárgyi eszközök értéke így jelent sen kevesebb lett, mint a korábbi években. Ebb l adódik, hogy 1999-t l a tárgyi eszközök hatékonysága ennyire jó. 3.3 Készlethatékonyság 8. táblázat készlethatékonyság (Ft ill

%) 1998 4915 1999 3152 2000 3618 2001 3799 A készletek hatékonysága azt fejezi ki, hogy 100 Ft készlettel hány Ft forgalom érhet el. Minél magasabb forgalmat ér el a vállalkozás egységnyi készlet lekötésével, annál jobb a készlethatékonyság, és ezáltal a cég készletgazdálkodásának eredményessége is kedvez irányba változik. A Danubius Hotels Hévízi Önálló Egységénél rendkívül jó a készletek hatékonysága, adódik ez abból, hogy a vállalkozás feladata a szállodák üzemeltetése. Az általa nyújtott szolgáltatások: vendéglátás, szállodai szolgáltatás, gyógyászat és sport- és fitness tevékenység. Ezek hatékony ellátásához nem szükséges nagy mennyiségC készlet. http://www.doksihu 18 3.4 Eszközhatékonyság 9. táblázat összes eszköz hatékonyság(%) 1998 46 1999 446 2000 469 2001 498 Ez a mutató a vállalatnál állományban lév aktivált tárgyi eszközök és a készletek együttes hatékonyságát

fejezi ki, az általuk el állított új érték képz dést mutatja szorzószám formájában A vállalkozás 2001-ben100 forint eszközzel tizenegyszer akkora nettó termelési értéket képes el állítani, mint 1998-ban. Mivel 1998-ban a készletek állománya viszonylag kicsi az aktivált tárgyi eszközökhöz viszonyítva – az összes eszköznek csak 1%-át teszi ki-, ebb l adódóan a tárgyi eszközök és az „összes eszköz” hatékonysága megegyezik. 1999-ben az ingatlanok eladása miatt a tárgyi eszköz állomány mintegy 3,6 milliárd forinttal csökkent, ebb l következik, hogy az eszközhatékonyság ugrásszerCen megn tt. Az eszközök felhasználása az Önálló Egységnél nagyon hatékony. 3.5 Eszköz igényesség 10. táblázat tárgyi eszköz igényesség (%) készlet igényesség(%) összes eszköz igényesség(%) 1998 215,9 2,0 217,9 1999 19,3 3,2 22,4 2000 18,6 2,8 21,3 2001 17,5 2,6 20,1 Az eszközök igényességi mutatója azt mutatja meg,

hogy 100 Ft nettó termelési értékre hány Ft összes eszköz jut. Ez az érték annál kedvez bb, minél kisebb Az els év igényességi mutatója legalább tízszerese az utolsó három évnek. Ez az eltérés az a már említett okok (ingatlanok tulajdonjogának átruházása) miatt áll fenn. 1998-ban 100 Ft nettó termelési érték el állításához csak 2 Ft készlet szükséges. A másik három évben a mutató majdnem másfélszeres értékeket jelez a http://www.doksihu 19 készletigényesség szempontjából legjobb évekhez képest. Ez leginkább az alacsonyabb nettó termelési értéknek köszönhet . Fontos szempont, hogy az igényességi mutatók évr l-évre csökken értéket mutatnak, ez a hatékony eszközgazdálkodásra utal. 3.6 Készletek forgási sebessége 11. táblázat készlet forgási sebessége napban készlet forgási sebessége fordulatban 1998 4,8 76,4 1999 4,7 77,7 2000 4,2 87,8 2001 3,8 95,2 A készletek forgási sebessége

megmutatja, hogy a vállalatnál lekötött árukészlet értéke hány nap alatt térül meg, illetve hány napi értékesítés összegét köti le. Egy körforgás id tartama 4,8 napról 3,8 napra csökkent négy év alatt, így 1 teljes napi értékesítés felszabadult. Ez mintegy 21%-os javulást jelent Ez a javulás abból adódik, hogy az értékesítési forgalom 14,76%-kal növekedett, míg a készletállomány 7,86%kal csökkent. 5. diagram nap Készletek forgási sebessége 6,0 4,0 2,0 0,0 1998 1999 2000 2001 A fordulatokban mért forgási sebesség elemzésével ugyanarra a következtetésre juthatunk. A fordulatok száma ütemesen n , tehát a készletállomány az értékesítési bevétel egyre kisebb részét köti le. A magasabb szám itt a készletek gazdaságosabb kihasználását jelenti, vagyis a készletek nagyobb likviditását. Ez a vállalati készletgazdálkodás eredményességének egyértelmC javulását jelzi. http://www.doksihu 20 4. A

szállodai tevékenység sajátos statisztikai mér)számai5 A vállalkozás tevékenységének elemzésénél mindenképp ki kell térni a szolgáltatási tevékenység sajátosságaira, ugyanis csak így kaphatunk teljes képet a gazdálkodásról. Mivel a Danubius Hotels Rt egy szállodákat üzemeltet vállalat, ezért fontos, hogy ezen tevékenység eredményességét minden szempontból megvizsgáljuk A nettó árbevétel megoszlása szolgáltató egységenként: 12. táblázat Adatok %-ban Összes árbev Vendéglátás Szálloda Gyógyászat Sport-fitness Egyéb bevétel 1998 100,00 31,18 43,44 20,94 0,00 4,45 1999 100,00 29,50 45,53 19,19 0,00 5,77 2000 100,00 32,17 42,30 20,48 0,00 5,05 2001 100,00 35,66 39,45 19,62 2,66 2,62 Az összes nettó árbevételen belül legnagyobb arányt (39,45 - 45,53%) a szállodai szolgáltató egység bevétele jelenti. Figyelemre méltó, hogy ez az arány kisebb mint a többi egység összes árbevétele. A szállodai tevékenység

meghatározza ugyan a vállalkozás profilját, de korántsem ez az egyetlen tevékenység. Jelent s szerepet játszik az árbevétel alakításában a vendéglátás és a gyógyászati tevékenység is. A vendéglátó egység megléte szinte minden szállodánál szükségszerC, nagymértékben javítja a szolgáltatás színvonalát a helyi étkezési lehet ség. Megfigyelhetjük, hogy a szálloda és a gyógyászat bevétele közti különbség egyre kisebb, mivel a vendéglátásból származó bevétel 1999-t l kezd d en folyamatosan növekszik, a szállodai szolgáltatás forgalma viszont csökken. Az árbevétel harmadik legnagyobb összetev je a gyógyászati tevékenységb l származó bevétel. Mivel az Önálló Egységen belül a két hévízi szálloda gyógyszálloda, ezért érthet , hogy az összes forgalom mintegy 20%-a a gyógyászati tevékenységb l származik. http://www.doksihu 21 A nettó árbevétel megoszlása házanként: 13. táblázat Adatok %-ban

Összesen Thermal Aqua Helikon Központ 1998 100,00 40,99 38,65 20,19 0,16 1999 100,00 43,03 37,37 19,61 0,00 2000 100,00 41,28 39,04 19,68 0,00 2001 100,00 41,86 37,47 20,67 0,00 Az Önálló Egységen belül a Thermal Hotel Hévíz és a Thermal Hotel Aqua tevékenységéb l nagyságrendileg ugyanakkora-mintegy 40%-os- bevétel származik. A Thermal Hotel Aqua forgalma valamivel 40% alatti, mígThermal Hotel Hévíz forgalma miden évben 40% felett van. A harmadik szálloda forgalma 20% körüli, mivel ez nem gyógy-szálloda, hanem üdül -szálló és így a téli hónapok forgalma nagyon kicsi. 4.1 1 vendégre es) átlagos bevétel 14. táblázat 1 vendégre es átlagbevétel (Ft) 1998 63582 1999 71066 2000 66863 2001 64606 Ha az összes nettó árbevételt elosztjuk az összes vendégszámmal, megkapjuk, hogy egy vendég átlagosan hány forint bevételt hoz a szállodának. A négy év távlatában a mutató1,61%-os növekedést jelez. Mivel a vendégek száma

1999-ben a legkisebb, viszont ennek az évnek a bevétele ennek ellenére nem csökken az el z évekhez képest, ezért ebben az évben a legkedvez bb a mutató értéke. A szállodában tartózkodó vendégek száma az utolsó két évben a 45000 f t meghaladja, és bár a növekv vendégszám pozitív tendenciát jelez, egy vendére átlagosan kevesebb bevétel esik. A cél az, hogy minél kevesebb vendég fogadásával minél több bevételhez jusson a vállalat. A nettó árbevétel növelése azonban már nem érhet el az egy vendégre jutó bevétel növelésével. A szálloda egyre több vendéget fogad, hogy a forgalmát évr l évre növelni tudja. 5 [1, 4, 6, 8] http://www.doksihu 22 4.2 1 kiadott szobára jutó bevétel 15. táblázat 1 kiadott szobára jutó bevétel (Ft) 1998 15884 1999 17878 2000 18713 2001 18176 Egy szoba kiadása volt 2000-ben a legjövedelmez bb, ekkor egy szobára átlagosan 18713 forint bevétel jutott. Annak ellenére, hogy 2001-ben

is folytatódik a nettó árbevétel növekedése, és a kiadott szobák száma is megn 10385 szobával, egy szoba kiadása átlagosan kisebb bevételt jelent a szállodának, mint 2000-ben. Összességében 1998-ról 2001-re 14,43%-kal n tt a kiadott szobára jutó bevétel, ami kedvez irányú változást jelent. 4.3 1 vendégéjszakára jutó bevétel 16. táblázat 1 vendégéjszakára jutó bevétel (Ft) 1998 9340 1999 10487 2000 10959 2001 10645 Szoros kapcsolatban van ez a mutató az el z kett vel, de egyik sem helyettesíthet a másikkal, hiszen egy vendég átlagos tartózkodási ideje változó, illetve a szobák kihasználtsága sem ugyanaz minden évben. Egy vendégéjszakára 2000-ben jut a legtöbb bevétel. 1999 után ez az érték mindig 10000 forint felett marad, tehát egy vendégéjszaka több mint 10000 forintot jelent a szállodának. Az országos átlag a négycsillagos szállodáknál 8368 Ft, a háromcsillagosoknál 3887 Ft. Mivel a három szálloda

közül kett négy- és egy háromcsillagos van, ezért megállapíthatjuk, hogy az elfogadható bevételnek körülbelül 6000 Ft-nak kell legalább lennie ahhoz, hogy átlagos legyen. A szállodákban egy vendégéjszakára az átlagosnál másfélszer több bevétel jut. Ezért a gazdálkodás rendkívül eredményesnek számít. http://www.doksihu 23 4.4 Szobák kapacitás-kihasználtsága 17. táblázat kapacitás-kihasználtság (%) 1998 69,68 1999 64,92 2000 65,71 2001 70,28 Megmutatja, hogy a rendelkezésre álló (kiadható) szobákból hány százalékot hasznosított a szálloda az adott évben. A szállodaiparban a szobák 60% feletti kihasználtsága már rendkívül kedvez , hiszen egy négycsillagos szálloda országos átlagban 58,6%-ban, egy háromcsillagos pedig 44,3%-ban kihasznált. Az Önálló Egység szobakapacitás-kihasználása tehát minden évben nagyon jó. Köszönhet ez a jó szervezésnek, és annak, hogy a három szálloda közül kett

gyógyászati jellege miatt télen is látogatott és így egész évben egyenletesen kihasznált. A Thermal Hotel Hévízben egész évben 70-80% körüli a kihasználtság, gyengébb hónapnak (50-60%) a május és június számít. A Thermal Hotel Aqua a téli és a tavaszi id szakban kevésbé kihasznált, nyáron és sszel viszont nem ritka a 80% feletti szobakihasználtság sem. A Hotel Helikon télen csak körülbelül 20-30%-ban van kihasználva, a legjobban nyáron és sz elején hasznosítják a szobákat. 4.5 Átlagos szobaár 18. táblázat átlag szobaár Ft-ban 1998 6900 1999 8140 2000 7917 2001 7169 Az átlagos szobaár az egy kiadott szobára es szállodai tevékenységb l származó bevételt jelenti. Mivel 1999-ben a legnagyobb a szállodai szolgáltató egység bevétele, a kiadott szobák száma viszont ekkor a legkisebb, ezért ekkor legkedvez bb a mutató értéke. Kedvez tlen tendencia a szállodai tevékenység árbevételének csökkenése, emiatt (és a

kiadott szobák számának növekedése miatt) lehetséges, hogy 1999-t l egy szoba átlagos ára csökken. http://www.doksihu 24 4.6 Átlagos tartózkodási id) 19. táblázat 1998 6,8 12,3 átlag tartózkodási id napban átlag gyógy tartózkodási id napban 1999 6,8 11,6 2000 6,1 11,5 2001 6,1 13,8 A vendégek átlagos tartózkodási ideje nem egészen egy hét. 2000-ben és 2001-ben 0,6 nappal csökken az átlagos tartózkodási id az 1999-es évhez képest. Ez kedvez tlen tendencia a szálloda számára. A szoba takarításának, ágynemC cseréjének stb költségei megn nek, ha csökken az átlagos tartózkodási id . Természetesen minél, tovább marad a vendég egy szobában, annál kisebb a váltás költsége (kevesebb az ágynemC cseréb l adódó mosási költség, az els napra bekészített édességb l is kevesebb fogy). A gyógyvendégek átlagos tartózkodási ideje sokkal hosszabb, mint a csak szállodai szolgáltatást igénybevev vendégeké, hiszen a

gyógyvendégeknek hosszabb id szükséges az általuk kívánt kúra igénybevételéhez. Egy kúra általában három hétig tart, ezt „nagykúrának” nevezik. Lehet ség van „kiskúra” igénybevételére is, ez minimum egy hetes tartózkodás esetén lehetséges. Míg az átlagos tartózkodási id 2001-ben nem változik 2000-hez képest, a gyógyvendégek átlagos tartózkodási ideje 2,3 nappal hosszabbodik. Ez 13,8 napot jelent, ami a négy év alatt elért legjobb érték. Ez kedvez , mivel a szálloda gyógyászati tevékenységének népszerCségének növekedését jelenti. A 2001-es Statisztikai évkönyv szerint a turisták átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 3,5 éjszaka. Ha csak a három- és négycsillagos szállodákat vizsgáljuk, az országos átlag még kisebb: 2,9 éjszakát jelent. A Hévízi Önálló Egységnél a vendégek tartózkodási ideje minden évben 6 napot meghaladó, ez azt jelenti, hogy az országos átlagos

tartózkodási id dupláját töltik a vendégek a házakban. http://www.doksihu 25 6.diagram Vendégek tartózkodási ideje napban átlag tartózkodási id 15 10 átlag gyógy tartózkodási id 5 0 1998 1999 2000 2001 A szállodai szolgáltató tevékenység sajátosságai remekül érvényesülnek a cég életében. A vendégek igényei egyre inkább a min ségi szolgáltatás felé tolódnak el. A cég ezt felismerte és ez jó irányú változásokat idézett el a gazdálkodásban. A vállalkozás a környezeti feltételeket jól használja ki, nagy gondot fordít a min ség javítására. Összességében elmondható, hogy egyértelmC fejl dés tapasztalható. A cél az, hogy ezt fenntartva továbbra is dinamikusan fejl djön és egyre nagyobb piaci részesedést érjen el a vállalkozás. http://www.doksihu 26 5. A vagyoni helyzet áttekintése6 5.1 Eszközök összetétele Az eszközöket számviteli szempontból három nagy részre oszthatjuk: befektetett

eszközökre, forgóeszközökre és az aktív id beli elhatárolásokra. Attól függ en, hogy az eszközök hány évig szolgálják a cég tevékenységét, az eszközök megbontásra kerülnek: Ha egy évnél hosszabb id n keresztül szolgálja az eszköz a cég tevékenységét, befektetett eszközként tarják nyilván. Ha egy évig illetve annál kevesebb ideig szolgálja az eszköz a vállalkozás tevékenységét, akkor a forgóeszközök közé kell sorolni az adott eszközt. A cégnél az elmúlt négy évben az eszközök összetétele az alábbiak szerint alakult: 20. táblázat Adatok eFt-ban befektetett eszközök forgóeszközök aktív id beli elhat. összesen 1998 1999 3815425 232570 141673 128542 29761 62430 3986859 423542 2000 2001 246786 263903 142350 189872 78356 69035 467492 522810 Az eszközök értéke 1999-t l folyamatosan n , 2001-re a 1999-es évhez viszonyítva 23,34%-os pozitív irányú változás tapasztalható. Az els vizsgált évben az eszközök

értéke mintegy tízszerese a következ éveknek, ez a befektetett eszközök 3,8 milliárdos értékének 230 ezerre való lecsökkenéséb l adódik. Az eszközök szerkezeti megoszlása is megváltozik 1999-t l, amint az a 7. diagramon is látható. Amíg 1998-ban a befektetett eszközök több mint 95%-át képezik az összes eszköznek, addig 1999-t l ez az arány 50% körülire módosul. 6 [2, 3, 5, 6] http://www.doksihu 27 1999-t l a tartósan befektetett eszközök egyre csökken részarányt képviselnek, de még így is az összes eszköz több mint felét ezek adják. A forgóeszközök részaránya az utolsó vizsgált évben a legnagyobb, ekkor ezek értéke 189872. 7.diagram Eszközök összetétele 100% 80% 60% 40% 20% 0% aktív id beli elhatárolás forgóeszközök 1998 1999 2000 2001 befektetett eszközök A befektetett eszközök 21. táblázat Adatok eFt-ban 1998 immateriális javak 3746 tárgyi eszközök 3811602 befektetett pénzügyi eszközök 77

összesen 3815425 1999 8227 224343 0 232570 2000 12446 234340 0 246786 2001 10416 253487 0 263903 Az összes befektetett eszköz értéke 2001-ben csak 6,9%-a az 1998-as évi értéknek, 1999-ben nagy mértékben lecsökken, de 1999-t l folyamatos növekedést mutat. A befektetett pénzügyi eszközök értéke az utolsó három évben nulla, és az els évben is csak 0,002%-a az összes eszköznek. Az immateriális javak értéke 1998-tól 2001-re 178,06%-kal n tt meg, és csak szellemi termékekb l tev dik össze értékük. Ezek a szellemi termékek a cég által vásárolt szoftverek értékcsökkenéssel korrigált értéke. http://www.doksihu 28 Mint a mellékelt táblázat is mutatja, a befektetett eszközök legnagyobb részét a tárgyi eszközök adják: 22. táblázat Adatok eFt-ban 1998 Ingatlanok és kapcs. vagyoni értékC jogok 3593088 MCszaki berendezések, gépek, jármCvek 180314 Egyéb berend-ek, felszerelések, jármCvek 34858 Beruházások, felújítások

3342 Beruházásokra adott el legek Tárgyi eszközök 3811602 1999 0 172058 52285 224343 2000 0 178698 54217 558 867 234340 2001 0 175538 43919 34030 253487 Az els vizsgált évben az ingatlanok értéke teszi ki a tárgyi eszközök 94,27%-át. Ekkor a többi összetev összesen is csak 5,63%-ot jelent. Miután 1999. január 12-t l az ingatlanok tulajdonjoga a Hungária-SzállodaIngatlankezel Rt-re szállt át, ez jelent sen megváltoztatta a tárgyi eszközök szerkezetét. 8. diagram A tárgyi eszközök összetétele Beruházásokra adott el legek 100% Beruházások, felújítások 80% 60% Egyéb berend-ek, felszerelések, járm Cvek 40% M Cszaki berendezések, gépek, jármCvek 20% Ingatlanok és kapcs vagyoni értékC jogok 0% 1998 1999 2000 2001 Az ingatlanok értéke ett l kezdve nulla, mivel az Önálló Egység ezután már bérli az általa használt ingatlanokat. Ezáltal a mCszaki berendezések, gépek, jármCvek lettek a tárgyi eszköz állomány f

összetev i, ezek jelentik a tárgyi eszközök mintegy ¾ részét. http://www.doksihu 29 2001-ben történt egy nagy összegC beruházás, ez 33472 eFt-tal növelte meg a Beruházások mérlegsor értékét. A Thermál Hotel Aquában küls medencés élményfürd t hoztak létre, ezzel kib vült a szolgáltatások skálája ennél a szállodánál. Az anyagi- vagyoni helyzete többi mutatóit az Önálló Egységre vonatkozatva nem lehet kiszámítani a mérleg sajátos szerkezete miatt. A Hévízi Önálló Egység ugyanis a Danubius holding része és - mint sok más magyar nagyvállalatnál - a vállalat saját t kéjét itt is holding-szinten tartják nyilván. Az Önálló Egységek mérlegegyez sége úgy biztosított, hogy a mérleg forrásoldalán a saját t ke helyett a hosszú lejáratú kötelezettségek között megjelenik egy úgynevezett "Cégen belüli tartós források" sor. Ezen a soron tartják nyilván a holding által biztosított forrásokat. Ezt

azonban nem lehet Önálló Egység szintC saját t keként kezelni, hiszen nem csak a "részegységre jutó" saját forrást tartalmazza, hanem a holding által másoktól felvett és az Önálló Egység rendelkezésére bocsátott hosszúlejáratú kötelezettségeket is magában foglalja. Mivel a Danubius Hotels Rt. saját t kéje áll csak rendelkezésre, így a vagyoni helyzet szemléltetésére a teljes vállalati saját t két lehet csak használni. A holding szintC vagyoni helyzet elemzése hiteles képet ad az Önálló Egység vagyoni helyzetére vonatkozólag is, hiszen -mint már említettem- az 1999-es évben az Ingatlankezel létrehozása is jelent sen befolyásolja az Önálló Egység vagyonának megítéléséét. Ezért célszerC a vagyoni helyzet vizsgálatakor a Danubius Hotels Rt vagyoni helyzetének alakulását megvizsgálni. 5.2 A befektetett eszközök fedezettsége I 23. táblázat 1998 befektetett eszközök fedezettsége I. (%) 83,59 1999 87,91

2000 77,01 2001 73,09 A tartósan lekötött, befektetett eszközözök és a saját források összhangját hivatott vizsgálni. Értéke kedvez , ha 100%-hoz közeli, vagy afeletti http://www.doksihu 30 A részvénytársaságnál megállapítható, hogy a befektetett vagyon nincs fedezve teljes mértékben saját t kével, az egy évnél hosszabb id re lekötött eszközök egynegyede egyötöde nem saját, hanem idegen forrással finanszírozott. A vizsgált négy év alatt a fedezettség 10,5 százalékponttal romlott, a cég az évek múlásával egyre inkább el nyben részesítette a befektetett vagyon kötelezettségvállalással való finanszírozását. Köszönhet mindez annak, hogy a hosszútávra lekötött eszközök értékét nagyobb ütemben növelték, mint ahogy a saját forrás emelkedett. Mivel a vállalkozás rendszeresen vesz igénybe idegen forrásokat beruházási hitelek, egyéb hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök formájában, ezért

célszerC a befektetett eszközök fedezettségét mindezek figyelembe vételével is megvizsgálni. 5.3 A befektetett eszközök fedezettsége II 24. táblázat 1998 befektetett eszközök fedezettsége II. (%) 106,68 1999 108,48 2000 102,70 2001 102,91 A mutató kiszámításakor tehát figyelembe vesszük a saját forrás mellett a hosszú lejáratú kötelezettségek állományát is, és a befektetett vagyon fedezettségét e két tényez együttes hatásaként vizsgáljuk. A mutató kedvez értéke hasonló az I-es számú mutatóhoz. A szállodaláncnál minden évben meghaladja a fedezettségi érték az elfogadhatót. Ez azt jelenti, hogy a vállalat befektetett eszköz állománya minden évben fedezve van saját illetve idegen t kével. Mivel a befektetett vagyon hosszú távú finanszírozást igényel, ezért a saját t ke és az egy éven túl esedékes kötelezettségek állományát kell figyelembe venni a fedezettség számításakor. Ha tehát ezen mutató

értéke 100 feletti, ez azt jelenti, hogy az id tényez t is figyelembe véve, a cég befektetett eszköz finanszírozása kedvez . 9.diagram 110,00 105,00 100,00 95,00 % A befektetett eszközök fedezettsége befektetett eszközök fedezettsége 1998 1999 2000 2001 http://www.doksihu 31 5.4 A tárgyi eszközök fedezettsége 25. táblázat 1998 tárgyi eszköz fedezettség (%) 86,55 1999 91,38 2000 78,40 2001 74,31 A tárgyi eszközök saját t kével való fedezettségét vizsgálja. Mivel a holdingnál a befektetett eszközök között a tárgyi eszközök aránya mintegy 9095%, ezért érthet , hogy a mutató értéke szinte azonos a befektetett eszközök saját forrással való fedezettségével. Itt is megfigyelhet a csökken fedezettségi érték, négy év távlatában 12,24%-kal romlik. 1999 mind a befektetett, mind a tárgyi eszközök fedezettsége szempontjából a legjobb évnek számít. Ekkor a tárgyi eszközökre majdnem teljes fedezetet nyújt a saját

t ke 5.5 Idegen t)ke aránya 26. táblázat 1998 Idegen t ke aránya (%) 29,75 1999 28,18 2000 34,39 2001 37,68 Megmutatja, hogy a cég összes rendelkezésre álló forrásából mennyi az idegen forrás. Az idegen forrás esetünkben a rövid illetve hosszú lejáratú kötelezettségek állományát jelenti. Ha n az arány, az az egyre növekv idegen forrás igénybevételére utal. A kötelezettségek részarányának növekedése nem feltétlenül negatív tendenciát jelez, ha a jövedelmez ség kedvez . Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az idegen forrás igénybevétele nem kis pénzbe és kockázatvállalásba kerül (például a hitelkamatok és azok változékonysága, infláció hatásai). Kedvez , ha az idegen t ke aránya 30% körüli. A holdingnál ez szinte minden évben így van, ez azt jelenti, hogy a cég adósságállománya az összes forrásnak csak körülbelül egyharmada. Vagyis az http://www.doksihu 32 eszközök finanszírozása kétharmad

részben saját forrásból valósul meg, és csak az összes eszköz egyharmadát kell felvett adósságokkal fedezni. 5.6 T)keer)sség 27. táblázat 1998 saját t ke aránya (%) 70,25 1999 71,82 2000 65,61 2001 62,32 A saját t kének a mérleg f összeghez viszonyított arányát jelzi. Egyrészt megmutatja, hogy az összes forrás hány százaléka saját finanszírozású, másrészt az összes eszköz fedezettségére is utal. Optimálisnak a 70% körüli érték tekinthet . Mivel hitelek, kölcsönök (vagyis idegen források) felvétele minden vállalkozásnál vannak, ezért nem lehet az az elvárás, hogy a saját vagyon teljes mértékben finanszírozza az eszközök értékét. A cégnél a saját forrás aránya minden évben elfogadható. Bár a cég az eszközeit egyre csökken arányban fedezi saját t kével, egyre több a megjelen idegen forrás (négy év alatt 7,93 százalékpontnyit romlott a t keer sség), de mindig az optimálisnak számító 7/10-es

arányt közelíti. (Ha fordított lenne az arány, tehát idegen t ke aránya lenne 70% és a saját t ke aránya pedig 30% lenne, akkor a helyzet kritikusnak számítana. Cégünknél ez a veszély nem áll fenn.) 10.diagram % T)keer)sség 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 saját t ke idegen t ke 1998 1999 2000 2001 http://www.doksihu 33 5.7 T)kemultiplikátor 28. táblázat 1998 t kemultiplikátor 142,34 1999 139,25 2000 152,42 2001 160,47 A t keer sség reciproka azt fejezi ki, hogy egységnyi saját t kével hány egységnyi eszközállományt mozgat a vállalkozás. Nevezhet eszközigényességi mutatónak is. Mivel a saját t ke arányának fordítottja, ezért az értékelés, a levonható következtetések hasonlóak a fent említettekhez. 5.8 Saját t)ke növekedése 29. táblázat 1998 saját t ke növekedése 3,36 1999 3,31 2000 4,10 2001 4,30 Azt jelzi, hogy a jegyzett t kéhez viszonyítva a saját t ke nagyságában milyen változás

következett be. A mutató optimális értéke 1 feletti, hiszen a cég számára az a kedvez , ha a jegyzett t ke mellett más saját forrás állomány is megjelenik. Így például t ketartalék, eredménytartalék és persze nem elhanyagolható szempont, hogy van -e mérleg szerinti eredmény az adott gazdasági évben. A cég megítélésénél fontos szerepet játszik ezen mutató, hiszen ha 1 alatti értéket kapnánk, az vállalati vagyonvesztésre utalna. Tehát a saját t ke kisebb lenne, mint a jegyzett t ke. Ha egy cégnél ilyen eset áll fenn, az elemz k feladat a részletes vizsgálat lenne. Mivel a saját t ke állományában jelent s szerepet játszanak az említett elemek, ez megmagyarázza, hogy a mutató értéke jóval 1 felett van, s t évr l-évre emelkedik. A megtermelt eredmény egyrészt osztalékfizetési célt szolgál, ám a tulajdonosok a saját t ke növelését is megvalósíthatják bel le. Erre a cégnél minden évben lehet ség van, a vagyon

gyarapodik, és ez hosszútávon mindenképp nagyon el nyös. http://www.doksihu 34 5.9 Saját t)ke fordulatszáma 30. táblázat t ke fordulatszám 1998 0,90 1999 0,84 2000 0,90 2001 0,90 A saját t kének a nettó árbevételben való megtérülését mutatja meg. Vagyis jelzi, hogy a saját t ke egy év alatt hányszor térül meg az értékesítés nettó árbevételéb l. Általánosan elfogadott, hogy a saját forrásnak legalább egyszer kell az árbevételben "megfordulnia". A vállalatnál a mutató értéke kevéssel az optimálisnak tekinthet alatt alakul, és négy év alatt viszonylagosan állandó. Ennek oka: az elért árbevétel egyik évben sem éri el a saját forrás értékét, a növekedési ütemük viszont megegyezik. A saját t ke állományának növekedése tehát együtt változik az árbevétellel. 5.10 T)kehatékonyság 31. táblázat t ke hatékonyság (Ft) 1998 12,66 1999 11,43 2000 11,89 2001 6,54 A t kehatékonyság alatt a

saját t ke jövedelemtermel képességét értjük. Megmutatja, hogy a saját t ke mekkora adózott eredményt hoz a vállalatnak. Az országos szakmai átlag szerint 8 és 16 forint között elfogadható az értéke. Az utolsó évben a t kehatékonyság felére csökken az el z évekhez képest. Ennek oka: a 2001. évi adózott eredmény drasztikus romlása (persze még így is több mint 2000000 eFt az adózás után elért eredmény). Mivel a t kehatékonyság még a "legrosszabb" évben is eléri az országos átlagot, s t az els három évben a minimálisan elfogadható érték duplája, ezért a Danubius tevékenysége t kehatékonyság szempontjából is megfelel nek min síthet . http://www.doksihu 35 5.11 Céltartalék aránya 32. táblázat céltartalék aránya (%) 1998 0,36 1999 0,64 2000 0,47 2001 0,76 A céltartalékok összes forráson belüli arányát fejezi ki. A céltartalékok alakulása a gazdálkodási tevékenységben rejl

bizonytalanságot jelzi. A vizsgált id szak alatt a céltartalékok aránya 0,34 százalékpontnyit emelkedett. Ez annak köszönhet , hogy a várható veszteségekre évr l-évre jelent s, és egyre nagyobb összegeket kell elkülönítenie céltartalékként. A magyarországi viszonyok szerint az elfogadható érték 2% körüli. Mivel a Danubius Rt-nél a céltartalékok aránya még az 1%-ot sem éri el, ebb l arra lehet következtetni, hogy a tevékenységében rejl kockázat nagyon kicsi. A következ évi várható kötelezettségeire, költségeire, veszteségeire csak kis mértékC céltartalékot szükséges és célszerC képeznie. Összességében a vagyoni helyzet alakulása elfogadhatónak tekinthet . A vállalkozás finanszírozása megfelel , az idegen és a saját t ke aránya optimális. Szinte minden szempontból megfelel az anyagi helyzet alakulása az elvárható szintnek. http://www.doksihu 36 6. A létszám- és bérfelhasználás gazdaságosságának

vizsgálata7 6.1 Bérhatékonyság 33. táblázat 1998 bérhatékonyság (% ill Ft) 318,71 1999 188,83 2000 184,41 2001 168,77 A bérhatékonyság azt mutatja meg, hogy 100 forint kifizetett bérrel hány forint nettó termelési érték érhet el, vagyis a vállalkozásnál kifizetett illetve felhasznált bér új értéket létrehozó lépességére utal. Bár a bruttó munkajövedelem évr l évre n , a nettó termelési érték csökkenése miatt a bérek hatékonysága az utolsó három évben csökken tendenciát mutat, de az országos ipari átlagot (160-180 Ft-ot) minden évben eléri. 6.2 Bérigényesség 34. táblázat bérigényesség (% ill Ft) 1998 31,4 1999 53,0 2000 54,2 2001 59,3 100 forint nettó termelési érték eléréséhez szükséges bér kifizetését fejezi ki. Szoros kapcsolatban áll a bérek hatékonyságával, hiszen ez annak reciproka. A bérhatékonyságnál is látható az érvényesül negatív tendencia, így a bérek igényessége is

egyre romlik, azaz növekszik. A 1999-es évben 21,6 Ft-tal n a 100 forint nettó termelési érték el állításához szükséges bérköltség és személyi jellegC ráfordítások értéke. Ez az ebben az évben bekövetkezett nagymértékC (33,97%-os) nettó termelési érték csökkenésnek is köszönhet . Fontos cél, hogy a bérekkel arányosan növekedjen a nettó termelési érték is, mert ez a hatékony gazdálkodás egyik alapvet feltétele. http://www.doksihu 37 6.3 Bérszint (bérhányad) mutató 35. táblázat 1998 bérhányad( Ft) 18,04 1999 18,80 2000 19,72 2001 20,78 Az árbevétel és a bértömeg összefüggéseit mutatja. A 100 forint árbevétel eléréséhez szükséges bér mennyisége évr l-évre n , 1998-ról 1999-re 0,76 százalékponttal, a következ évben 0,92 százalékponttal, az utolsó évben pedig 1,08 százalékponttal. A kedvez az lenne a szállodák számára, ha a mutató értéke csökkenne. Összességében a bérszint 2,74

százalékponttal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy egységnyi árbevétel eléréséhez egyre több bért kell kifizetnie a vállalatnak. Ahhoz, hogy egységnyi termelési értéket el állítsanak, egyre több bért kell kifizetniük, ez pedig kedvez tlen tendencia. Ezen javítani kell, amire leginkább az árbevétel növelése alkalmas. 6.4 Bérrentabilitás 36. táblázat 1998 bérrentabilitás (Ft) 554 1999 532 2000 507 2001 481 Ha a bérek növekedése túllépi a forgalom dinamikáját, akkor a 100 forint bérköltséggel elérhet árbevétel csökken. Ez tapasztalható minden évben Mivel ez a mutató a bérhányad mutató fordítottja, ezért elemzésével ugyanarra a következtetésre juthatunk. A bérrentabilitás csökkenése ugyan nem jó jel, de mivel csak kismértékC, ezért könnyen elérhet a javulás. Ha az árbevétel és a bérköltség további összefüggéseit vizsgáljuk, kapcsolatukat úgy is szemléltethetjük, hogy a bérköltség növekedésének

százalékban kifejezett értékét az árbevétel növekedéséhez hasonlítjuk. 7 [1, 2, 6, 8] http://www.doksihu 38 37. táblázat növekedési ütem 1998 0,97 1999 1,04 2000 1,05 2001 1,05 Ha arányos a bérek növekedése az árbevételhez viszonyítva, akkor a mutató értéke 1. Mivel a vállalkozásnál a mutató 1-hez közeli értékC, ezért mondható, hogy arányos a bérnövekedés a cégnél, bár kismértékC bértúllépés tapasztalható a az utolsó három évben. A bértömeg változását az átlagbérek és a létszám módosulása idézi el . A létszámot a forgalom nagysága és a teljesítmények alakulása befolyásolja. Az összefüggések ismeretében kiszámítható a bértömeg változása a befolyásoló tényez k felhasználásával. 38. táblázat Forgalom (eFt) Átl. áll létszám (f ) Bérköltség (eFt) Átlagbér (eFt/f /év) Teljesítmény(eFt/f ) 1998 1999 2743237 621 494898 796,937 4418 2871151 604 539793 893,697 4757 2000

2001 98-01 változás% 3046952 3148129 114,76 574 544 87,61 600862 654132 132,18 1046,800 1202,449 150,75 5312 5783 130,89 A bértömeg változása a négy év viszonylatában: +159234 eFt Az abszolút béreltérés okait standardizálással lehet számszerCsíteni. A bértömeg- változásra ható tényez k: - forgalom-változás: (tárgyid szaki forgalom/bázisid szaki teljesítmény)*bázis átlagbér-bázis bértömeg = =567873-494848=+73025 - a teljesítmény-változás hatása: (tárgyid szaki forgalom/tárgyid szaki teljesítmény)*bázis átlagbér-567964= =433834-567873=-134039 - átlagbér-változás hatása: tárgyid szaki bértömeg- 433834=654132-433834=+220298 http://www.doksihu 39 A bértömeg 32,18%-kal, 159234 eFt-tal n tt. A forgalomváltozás eredményeként a bértömeg 73025 eFt-tal emelkedett. A dolgozói teljesítmény javulása 134039 eFt bérmegtakarítást okozott. Ez a bérköltség igényt mérsékelte, ezért szerepel negatív el jellel. Az

átlagbérek emelkedése 220298 eFt bértömeg növekedést eredményezett. A teljesítmények 30,89%-kal emelkedtek összességében, ami nem indokolja a 50,75%os átlagbéremelést, az átlagbéreket csak teljesítményarányosan lehet növelni. http://www.doksihu 40 7.A pénzügyi-likviditási helyzet vizsgálata8 7.1 A rövidtávú likviditás 39. táblázat I. mut II.mut III.mut 1998 112,8 43,0 14,4 1999 58,3 31,9 15,1 2000 54,7 24,0 10,7 2001 101,2 35,8 18,2 A rövidtávú likviditási mutatók elemzésével képet kaphatunk az Önálló Egység rövidtávú fizetési képességeir l. Ha a forgóeszközökhöz viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségek állományát, akkor a rövidtávú likviditás úgynevezett I-es számú mutatóját kapjuk. Mivel a rövid lejáratú kötelezettségeket csak a forgóeszközök pénzzé tételével lehet kell id ben kiegyenlíteni, ezért akkor számít biztosnak a likviditás, ha a mutató értéke 130 feletti. 1998-ról

2001-re a rövidtávú likviditás romlik ugyan (112,8 %-ról 101,2 %-ra csökken, ez 10 %-os romlást jelent), de csak kevéssel marad az elfogadható érték alatt. A két közbens évben a mutató értéke csak 44,8 illetve 42,1 %-a minimálisan elvárt értéknek. A rövid lejáratú kötelezettségek 1999-ben 75%-kal n ttek az el z évhez képest, 2000-ben további 18%-kal változott az értékük, ennek tulajdonítható legnagyobb részben a likviditás nagymértékC romlása. A forgóeszközök állományát a követelésekkel csökkentve és ezt elosztva a rövid lejáratú kötelezettségekkel, megkapjuk a rövid távú likviditás II-es számú mutatóját. Ezzel a mutatóval számolva is romló likviditási helyzetr l lehet beszámolni a cégnél. 1998-ról 2001-re 17%-kal csökkent a mutató értéke. A két közbens év e mutató szerint is gyengébb a többinél. Mivel a követelésekkel csökkenteni kell a forgóeszközök értékét, és a 1999-es évben a

követelések állománya jelent sen kevesebb (87643eFt-ról 58217eFt-ra csökken), ezért 1999-ben a mutató értéke kisebb mértékC likviditás-romlást jelez, mint az I-es számú mutató. 8 [2, 3, 6, 8] http://www.doksihu 41 A legkönnyebben pénzzé tehet forgóeszközök az értékpapírok és a pénzeszközök. Ha ezek összegét viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségek állományához, megkapjuk az úgynevezett III-as számú mutatót. Ennek országosan elfogadott értéke 40% körüli A cégnél egyik évben sem éri el a likviditás a kívánt szintet. Bár 2001-re 3,8 százalékpontos növekedés figyelhet meg 1998-hoz képest - ami pozitív tendencia-, még az utolsó évben is csak 45,5%-a az elért likviditási érték az elfogadhatónak. 11. diagram % A rövidtávú likviditás 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 I. mut II.mut III.mut 1998 1999 2000 2001 7.2 A gyorsráta 40. táblázat gyorsráta Ha a 1998 0,84 forgóeszközök 1999 0,42

készletekkel 2000 0,41 csökkentett 2001 0,84 értékét a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítjuk, megkapjuk az adott cég gyorsrátáját. A készletek a forgóeszközök közül legnehezebben pénzzé tehet eszközök, ezt jelzi az is, hogy a mérlegben a forgóeszközök els sorában szerepelnek. Ha tehát a készletekkel csökkentjük a forgóeszközök értékét, likvidebb eszközöket viszonyítunk a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A gyorsráta értéke akkor jó, ha 1 felett van, hiszen ekkor biztosan fedezik a cég egy éven belüli tartozásait a meglév likvid forgóeszközök. 1999-ben és 2000-ben a gyorsráta értéke csak fele a likviditás szempontjából legjobb éveknek. 2000-r l 2001-re a cég fizet képessége megduplázódik, ez er teljes pozitív http://www.doksihu 42 irányba történ elmozdulást jelent, de még 2001-ben is 16%-kal elmarad az elvárt értékt l. 7.3 A hitelfedezettségi mutató 41. táblázat

hitelfedezettség (% ill Ft) 1998 70 1999 26 2000 31 2001 65 A követelések és a rövid lejáratú kötelezettségek egymáshoz viszonyított arányát fejezi ki. Megmutatja, hogy az egy éven belül esedékes kötelezettségek milyen arányban vannak fedezve követelésekkel. Természetesen a 100 feletti érték a kedvez , hiszen akkor a cégnek kevesebb a fennálló tartozása, mint a követelése, és így könnyebben kap újabb hiteleket, illetve vállal kötelezettségeket. A hitelfedezettség tekintetében a legjobb év 1998, mert ekkor a rövid lejáratú kötelezettségek 70% van fedezve egy éven belül esedékes követeléssel. Az 1999-es év negatív rekordot jelent a cég életében, ekkor a hitelfedezettség 63%-kal csökkent. 2000-ben már egyfajta javulás figyelhet meg, hiszen 5 százalékponttal n tt a mutató értéke. 2001-ben a hitelfedezettségi mutató értéke több mint duplája az el z évnek, ez mindenképpen nagy mértékC javulást jelez a cég rövid

lejáratú kötelezettségeinek fedezettsége szempontjából. A cél az, hogy a fedezettség tovább javuljon, és elérje a biztonságosnak számító határt, vagyis 100 Ft rövid lejáratú kötelezettségre legalább 100 Ft követelés jusson. 7.4 Vev)k forgási sebessége 42. táblázat napban fordulatban 1998 10 35 1999 10 38 2000 8 45 2001 11 32 A vev k fizetési fegyelmér l ad tájékoztatást. Megmutatja, hogy a vállalat áruszállításból és szolgáltatásból adódó követeléseit átlagosan hány nap alatt egyenlítik ki a partnerek. http://www.doksihu 43 A cégnél nagyon jó a vev k fizetési fegyelme, hiszen mindössze 8-11 nap szükséges ahhoz, hogy a cég fennálló vev követelései kiegyenlít djenek. Ez egyrészt a jól megkötött szerz déseknek köszönhet , másrészt annak, hogy a szállodalánc olyan partnerekkel van kapcsolatban, akik a fizetési feltételeket be is tartják. Ha a vev k átfutási idejét a megtett fordulatok szerint

vizsgáljuk, ugyanarra a következtetésre jutunk. A fordulatok száma azt mutatja meg, hogy az adott id szakban hányszor térülnek meg a cég követelései a nettó árbevételb l. A vev követelések egy év alatt 32-45 fordulatot tesznek meg, tehát a szállodák vev inek fizetési fegyelme kifejezetten jónak mondható. 7.5 A szállítók forgási sebessége 43. táblázat napban fordulatban 1998 36 10 1999 66 6 2000 16 22 2001 15 24 Ez a mutató a cégünk fizetési fegyelmér l tájékoztat. A szállítói futamid értékelésénél figyelembe kell venni, hogy meghaladja -e az átlagos vev -futamid t. Ha ugyanis a szállítók forgási sebessége meghaladja a vev k forgási sebességét, a folyamat kedvez nek min síthet . A cégnél ez a kedvez állapot minden évben fennáll. Az 1999-es év 66 napos szállítói forgási sebessége már nagyon nagy, több mint két hónapos szállítói kötelezettség kiegyenlítést jelez. Ez abból adódik, hogy a

kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból értéke 94%-kal megn az el z évhez viszonyítva, míg az anyagjellegC ráfordítások értéke csak 5,8%-kal növekszik. Tehát míg a szállító állomány majdnem kétszeresére duzzad, az anyagjellegC ráfordítások értéke alig változik. Ebb l adódik, hogy a 1999-es évben 66 napra n sebesség. a forgási http://www.doksihu 44 7.6 A dinamikus likviditás 44. táblázat dinamikus likviditás (%) 1998 724 1999 110 2000 87 2001 80 A dinamikus likviditási mutató arról tájékoztat, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye mekkora fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségek állományára. A vállalkozás üzleti eredménye 1998-ról 1999-re körülbelül egyötödére csökkent, ezért a dinamikus likviditási mutató értéke is jelent s változást jelez erre az id szakra. Bár a dinamikus likviditás évr l- évre csökken, még mindig jócskán az országosan elfogadott érték

(50) felett van. Ebb l a szempontból a cég jó helyet foglal el az országos rangsorban. Az üzemi tevékenység eredménye még 2001-ben is 80%-os fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre. http://www.doksihu 45 8. A jövedelmez)ségi helyzet9 8.1 Árbevételarányos jövedelmez)ség 45. táblázat árbevételarányos jöv (Ft) 1998 33,16 1999 8,41 2000 7,39 2001 4,80 Megmutatja a 100 Ft nettó értékesítési bevételre jutó üzemi tevékenység eredményét. A 1998-as év ennél a mutatónál is jóval kedvez bb helyzetet mutat. Ez abból adódik, hogy a 1999-t l megjelen több mint 700 milliós összegC bérleti díj jelent s kihatással van az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének alakulására is. Ebb l adódik az 1999es évben az árbevétel arányos jövedelmez ség nagy mértékC romlása Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Önálló Egység gazdasági tevékenységét gyökeresen kellene megváltoztatni. A teljes vállalati

(Danubius Hotels) szinten ez nem befolyásolja az eredményt, hiszen az Ingatlankezel Rt és az Önálló Egységek eredménye összesen képezi a Holding eredményét. 1999-t l a 100 Ft nettó bevételre jutó üzemi eredmény csökkenését figyelhetjük meg. A Hévízi Önálló Egység árbevételarányos jövedelmez sége megfelel nek tekinthet , hiszen egy átlagos ipari vállalkozásnál ez az érték 8 és 10 forint között van. A 2001-es évben 4,81 Ft üzemi eredmény jut 100 Ft értékesítési bevételre. Ha ez a csökken tendencia folytatódik, a vállalatnak mindenképpen megoldást kell keresnie. Megoldást jelentene a ráfordítások csökkentése (f leg a személyi jellegC ráfordításoké), illetve az is kedvez irányú folyamatot indítana el, ha a vállalkozás növelné az értékesítési forgalmát. 9 [2, 6] http://www.doksihu 46 9. Az eredmény elemzése10 9.1 Az üzemi eredmény 47. táblázat üzemi eredmény eFt 1998 1999 2000 2001 909547

241526 225037 151052 Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye tartalmazza az értékesítés nettó árbevételét, az aktivált saját teljesítmények értékét és az egyéb bevételeket, valamint negatív értékként az anyagjellegC ráfordításokat, a személyi jellegC ráfordításokat, az értékcsökkenési leírás értékét és az egyéb ráfordításokat. Az üzemi eredmény nem egyenletes a vizsgált négy évben. 1998-hoz viszonyítva 1999-re 73,45%-os csökkenés tapasztalható az üzemi eredmény értékében. A ráfordítások értéke 41,76 %-kal n , ami legnagyobb mértékben az ebben az évben megjelen nagy összegC bérleti díjnak köszönhet . Emellett a bevételek csak 4,0%-kal n nek az el z évhez képest. Ez okozza az üzemi eredmény riasztó mértékC csökkenését. 2000-ben és 2001-ben folytatódik az üzemi eredmény romlása, ez ellen a cégnek tenni kell. A ráfordítások csökkentésével meg lehetne fordítani ezt csökken tendenciát. Azt

a tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az üzleti tevékenység eredmény minden évben pozitív érték, tehát minden évben eredményes a cég gazdálkodása. Az, hogy az elért üzemi eredmény százmilliós nagyságrendC, mindenképpen nagyon nagy teljesítmény, és ez a szálloda-csoport országos jelent ségét jelzi. 10 [2, 6] http://www.doksihu 47 9.2 A pénzügyi mOveletek eredménye 48. táblázat pénzügyi mCveletek er. eFt 1998 34496 1999 14466 2000 4217 2001 -12592 A pénzügyi mCveletek bevételeinek nagy hányada a valutaváltásból és a valutában történ számlafizetésekb l adódik. A Danubius Hotels Hévízi Önálló Egysége ügynöki konverziós tevékenységet végez. Ez azt jelenti, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank a cég részére 500000 forint rendelkezésre álló pénzkészletet ad, és ebb l bonyolítható a napi válátási tevékenység. Mivel a bank pénzét használják, ezért természetesen fizetni kell, az ügynöki

tevékenység végzéséért viszont meghatározott százalékot kap a vállalat. Az euróban illetve más pénzegységben történ számlafizetés nagy jelent ségC. A vendég a szálmáját valutában rendezi, ezt a pénzt hetente kétszer beszállítják a Kereskedelmi és Hitelbank keszthelyi fiókjába. A bank vételi árfolyamon veszi meg a devizát, ezen is írja jóvá. Az Önálló Egység saját vételi árfolyamot alkalmaz, amit a Magyar Nemzeti Bank aktuális deviza vételi árfolyamából kerül kiszámításra. A két elszámolás miatt árfolyam-különbözet keletkezik, ebb l adódik a bevétel a vállalat számára. A pénzügyi mCveletekb l adódó ráfordítás értéke az utolsó három évben szinte évente megduplázódik, ezért a pénzügyi mCveletek értéke egyre csökken, 2001-ben már negatív értéket vesz fel. 11.diagram 40000 eFt Pénzügyi m veletek eredménye 30000 20000 10000 0 -10000 -20000 1998 1999 2000 2001 http://www.doksihu 48 9.3 A

rendkívüli eredmény 49. táblázat rendkívüli er (eFt) 1998 0 1999 -76212 2000 583 2001 -232 A rendkívüli eredmény legfontosabb összetev i a káreseménnyel kapcsolatos bevételek, illetve ráfordítások értéke. Mivel 1999-ben a rendkívüli ráfordítások értéke több mint 76 millió forint, míg a rendkívüli bevétel szinte elhanyagolható (26 eFT), ezért ebben az esztend ben negatív a rendkívüli eredmény. 2001-ben a vállalkozás nem könyvelt el rendkívüli bevétellel kapcsolatos tételt, ezért ennek értéke nulla. Mivel rendkívüli ráfordítás ebben az évben is felmerült, érthet a 2001-es év negatív rendkívüli eredménye. Ez azonban nagyon kis mértékC például az árbevételhez viszonyítva, míg az értékesítés nettó árbevétele milliárdos nagyságrendC, addig a rendkívüli eredmény százezres nagyságrendC. 9.4 Az adózás el)tti eredmény 50. táblázat adózás el tti er (eFt) 1998 1999 2000 2001 944043 179780 229837

138228 Az adózás el tti eredmény a vállalati tevékenység eredményét mutatja meg az adók és az osztalék levonása nélkül. Önálló Egység szinten ez az utolsó eredménykategória, mivel az adó fizetése, illetve az osztalék kifizetése holding szinten történik. Ez a sor épül be a mérlegbe is (a mérleg szerinti eredmény helyett), így fontos szerepet játszik az Önálló Egység tevékenységének megítélésében. Itt is célszerC a 1999-es évet bázisnak tekinteni. Ekkor megfigyelhetjük, hogy az adózás el tti eredmény ingadozó. 2000-ben n , majd 2001-ben csökken http://www.doksihu 49 12. diagram eFt Adózás el!tti eredmény 1000000 800000 600000 400000 200000 0 1998 1999 2000 2001 A 2001-es évben elért adózás el tti eredmény "nagysága" annak köszönhet , hogy a ráfordítások nagyobb arányban n ttek, mint az értékesítés árbevétele, illetve az egyéb bevételek. Az adózás el tti eredmény alakulásában is dönt

szerepet játszik a szervezeti átalakítás. 1998-ról 1999-re ez az eredménykategória az 1/5-ére csökken Ez a változás rámutat az átszervezés hatásaira. Ha figyelembe vesszük, hogy ett l az évt l kezdve jelenik meg a több mint 700 millió forintos bérleti díj, már érthet a csökkenés. Mivel ez a szervezeti átalakítás holding szintC érdek, ezért semmiképpen sem írható az adózás el tti eredmény óriási lecsökkenése az Önálló Egység számlájára. http://www.doksihu 50 10. Összefoglalás A magyar gazdaságban az idegenforgalom jelent s szerephez jut. Ezen a piacon számos vállalat verseng egymással, törekszik fejl désre a hatékonyabb mCködésre, a színvonal emelésére. A gyógyszállodákkal rendelkez Danubius alapításától kezdve kivételes helyzetben folytathatta mCködését, hiszen ezen hotelek vendégei általában hosszabb id re érkeznek, gyakran visszatérnek, és drága szolgáltatásokat vesznek igénybe. A Danubius Hotels

Rt már mintegy harminc éve mCködik, és a gyógyszállodák speciális piacán kezdett l fogva piacvezet szerepet töltött be. 1999-t l hármas szervezeti struktúrában mCködik, anyavállalatként összefogja a Hungária Szálloda-Ingatlankezel Rt-t, aminek feladata az ingatlanállomány kezelése, és a Danubius Szállodaüzemeltet és Szolgáltató Rt-t, ami pedig a szállodák üzemeltetésével foglalkozik. A Danubius Szállodaüzemeltet és Szolgáltató Rt Hévízi Önálló Egysége a holdingon belül jelent s értéket képvisel. Hozzá tartozik a Thermál Hotel Hévíz, a Thermál Hotel Aqua és a keszthelyi Hotel Helikon. Az el bb említett két hotel gyógyszállóként mCködik, míg az utóbbi üdül szállóként üzemel. Az ingatlankezel i és az ingatlanüzemeltet i feladatkörök szétválasztása nagymértékben befolyásolja a Hévízi Önálló Egység gazdálkodásának megítélését. Mivel a szállodák épületei nem az Önálló Egység

tulajdonát képezik, ezért természetesen a mérlegében sem szerepelhet az Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékC jogok során érték. Az ingatlanokat az Ingatlankezel t l bérlik, jelent s összegC bérleti díjért. Így az Önálló Egység eszközállománya sokkal kisebb, az anyagjellegC ráfordításai sokkal nagyobbak lettek, mint 1999 el tt - amikor ez a funkcionális szétválasztás még nem történt meg. A bruttó termelési érték 1998-2001-ig 14,07%-kal növekszik, ennyivel emelkedik a tárgyid szaki teljes hozamérték. http://www.doksihu 51 A bruttó termelési értékkel ellentétben az anyagmentes termelési érték már (31,31%os) csökkenést mutat az 1999-t l megjelen nagy összegC – több mint 700 millió forintos - ingatlan-bérleti díj megjelenése miatt. A vállalkozás által létrehozott új értéket számszerCsít nettó termelési érték. A 1999-es év itt is nagy csökkenést mutat, de ett l kezdve újra a növekedést figyelhetjük

meg. A Hévízi Önálló Egység a nemzeti jövedelemhez minden évben több mint 1.000000 eFt-tal járul hozzá, ezért a viszonylagos csökkenés ellenére jól jelzi a vállalkozás magyar gazdaságban elfoglalt helyzetét. A vállalkozásnál realizált tiszta jövedelem négy év távlatában 57,34%-os csökkenést mutat. Ez a már említett több mint 700 millió forintos bérleti díj megjelenésének tudható be, ami a Danubius holding által hozott központi döntés –Ingatlankezel létrehozása- eredményeképpen fizetend . Az 1999-es évet tekintve viszonyítási alapnak – ett l az évt l kezdve azonosak a körülmények-, a tiszta jövedelem csökkenése csak 7 %-os mértékC 2001-re. Azt, hogy az Önálló Egység milyen mértékben képes kihasználni a rendelkezésre álló eszközállományt, a komplex hatékonyság mutatója jelzi. A Hévízi Önálló Egység gazdálkodása hatékony, bár 2001-ben az elfogadhatónak számító 100%-os értéknek csak 90,3%-át

éri el. Ez annak köszönhet , hogy a súlyozott lekötött termelési tényez egyre n (ezen belül a bruttó munkajövedelem emelkedése a mérvadó), a nettó termelési érték viszont csökken. A részhatékonysági vizsgálatok megmutatták, hogy mind a tárgyi eszközök, mind a készletek felhasználása hatékony. 100 Ft készlettel minden évben több mint 3500 Ft nettó termelési értéket állítottak el . A szolgáltatásnyújtó szektorban érthet módon viszonylag kis mennyiségC készletre van szükség, ebb l és az eredményes készletgazdálkodásból következik, hogy a készletek felhasználása évr l évre hatékonyabb. Az eszközgazdálkodás is nagyon eredményes, a 2001-es évben minden eddiginél magasabb - 498%-os- hatékonyságot értek el. A készletek forgási sebessége szempontjából is meggy z dhetünk a vállalati készletgazdálkodás eredményességér l. A forgási sebesség négy év alatt 4,8-ról 3,8 napra csökkent. A készletállomány az

értékesítési bevétel egyre kisebb részét köti le, egyre gazdaságosabb az eddig is nagyon jól mCköd készletgazdálkodás. http://www.doksihu 52 Az Önálló Egység sajátos mérleg-szerkezete miatt a vagyoni helyzet megítélésekor a holding-szintC adatokat használtam. A vagyoni helyzet vizsgálata megmutatta, hogy a befektetett eszközök állomány minden évben fedezve van megfelel mennyiségC saját és idegen t kével, mivel az elfogadható 100% felett alakul értéke. A cég összes forrásából az idegen t ke mintegy 30%-os értéket képvisel. Ez megfelel az elvárásoknak, bár az idegen forrás aránya négy év alatt 7,93 százalékponttal emelkedik, és ez a növekv hitelállomány növekv kamatterheket is magával hoz. Összességében a saját és az idegen forrás aránya az optimálisnak számító 70/30-as arányt fejezi ki. A jegyzett t ke mellett egyre nagyobb arányban szerepelnek más saját t ke elemek is, erre utal a saját t ke növekedési

mutatójának 1 feletti és egyre növekv értéke. A vagyon gyarapodik, és ez megteremti a dinamikus fejl dés feltételeit. A t kehatékonyság, azaz, hogy a saját t ke mekkora adózott eredményt hoz a vállalatnak, a négy év alatt a felére csökkent, de még a "legrosszabb" évben is eléri az országos átlagot. Az els három évben pedig a magyar átlagnak duplája A céltartalékok aránya az összes forrásnak még 1 %-át sem éri el, ebb l arra lehet következtetni, hogy a cég tevékenységében rejl kockázat kicsi. A Hévízi Önálló Egységen belül a Thermál Hotel Hévíz és a Thermál Hotel Aqua tevékenységéb l nagyságrendileg ugyanakkora – körülbelül 40-40%-os bevétel származik. A Hotel Helikon tevékenysége az összes forgalom 20%-át adja A szolgáltatásnyújtás f bb részterületei a vendéglátás és a szállodai tevékenység, valamint az összes bevételnek mintegy 20%-át termel gyógyászat. 1 vendégéjszaka több mint 10.000

Ft-ot hoz a cégnek, ez az országos átlag mintegy másfélszerese. A rendelkezésre álló szobák kapacitás-kihasználása jól alakul, minden évben az országos szakmai átlag felett van. Ez a gyógyszállodai jellegnek (télen is látogatott) és a jó szervezésnek köszönhet . Az átlagos tartózkodási id az els két évben 6,8 majd az utána következ években 6,1 nap; ez a turisták országos átlagos tartózkodási idejének a duplája. A gyógyvendégek tartózkodási ideje pedig még ennél is hosszabb, 1998-ban 12,3 nap, 2001-ben pedig 13,8 nap. Ez is azt jelzi, hogy a gyógyászati tevékenység népszerCsége egyre n , és ezt a szállodák vezet sége remekül ki is használja. http://www.doksihu 53 A pénzügyi-likviditási helyzet vizsgálata során képet kaptunk a Hévízi Önálló Egység rövidtávú fizetési képességeir l. Ha a forgóeszközöket a rövid lejáratú kötelezettségekhez viszonyítjuk, kitCnik, hogy az elvárt 130%-os értéket egyik

évben sem éri el a cég, s t a bázisnak számító 1998-as évhez képest még romlik is a mutató értéke. Ha a forgóeszközök között nem vesszük figyelembe a követeléseket, akkor is egyértelmCen romló likviditási helyzetr l lehet beszámolni. Ha csak a legkönnyebben pénzzé tehet forgóeszközöket (értékpapír és pénzeszköz) viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez, látható, hogy valamelyest növekszik a mutató értéke (1998-ról 2001-re 3,8 százalékponttal emelkedik), de még így is az országos adatok alapján elvárható 40%-nak csak körülbelül felét jelenti. A gyorsráta értéke 1998-ban és 2001-ben ugyanannyi: 0,84, de a közbees két évben csak ennek az értéknek a fele. A gyorsráta értéke akkor jó, ha 1 felett van, hiszen ekkor biztosan fedezik a cég egy éven belül esedékes tartozásait a meglév likvid forgóeszközök. Bár ez egyik évben sem teljesül, azt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az 1999-es és a

2000-es rossz likviditású esztend után 2001-ben er teljes pozitív irányú elmozdulás történt. A hitelfedezettségi mutató a követelések és a rövid lejáratú kötelezettségek egymáshoz viszonyított arányát mutatja. A két közbens év e szempontból is rossznak számít (26 ill. 31%), de 2001-ben már duplája az el z évinek Cél az, hogy a hitelfedezettség tovább javuljon és elérje a biztonságosnak számító 100%-os határt. A vev k forgási sebessége, azaz fizetési fegyelme jó (8-11 nap ill. 32-45 fordulat) A szállítók forgási sebessége a cégünk fizetési fegyelmér l tájékoztat. A szállítói futamid minden évben meghaladja a vev k forgási sebességét, ez pedig kedvez folyamat. Az üzemi tevékenység eredménye minden évben megfelel fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségek állományára, a dinamikus likviditás bár évr l - évre csökken, de még 2001-ben is 30 százalékponttal az országosan elfogadott átlag felett van.

Az eredménykategóriák vizsgálata során is megfigyelhet a szervezeti átalakítás eredményre gyakorolt hatása. A nagy összegC ingatlan-bérleti díj jelent sen megváltoztatta az Önálló Egység igénybevett szolgáltatásainak értékét. Ezzel a ráfordítás-oldal nagy mértékben növekedett 1999-t l kezdve. Mindezek http://www.doksihu 54 eredményeképp 1998-ról 1999-re az adózás el tti eredmény mintegy 1/5-ére csökkent. Az ingatlanoknak a Hungária-Szálloda-Ingatlankezel Rt-hez való átcsoportosítása a Danubius Hotels Rt holding-szintC érdeke, ezért az Önálló Egység gazdálkodása nem okolható az anyagjellegC ráfordítások ilyen arányú megnövekedéséért. 1999-t l kezdve az adózás el tti eredmény ingadozása figyelhet meg, nagyságrendileg minden évben 100.000 eFt feletti eredményt ért el a Hévízi Önálló Egység. http://www.doksihu 55 Irodalomjegyzék 1. dr Birher Ilona- dr Jánosa András- Kádárné Golobics

Ibolya- dr Pucsek József: Kereskedelmi tevékenység gazdasági elemzési és ellen rzési sajátosságai PSZF Budapest, 1995 2. dr Bíró Tibor- drPucsek József- drSztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt, 2001 3. dr J Markham Collins- Rebecca Collins: Pénzügyekr l nem csak pénzügyi szakembereknek Ernst and Young 4. Danubius címC folyóirat 2002 októberi száma 5. A Danubius Hotels Rt éves beszámolói 1998-2001-ig 6. A Hévízi Önálló Egység éves beszámolói 1998-2001-ig 7. Internet: wwwdanubiusgrouphu 8. Statisztikai évkönyv 2001 http://www.doksihu 56 1.A Hévízi Önálló Egység mérlege Megnevezés A Befektetett eszközök I Immateriális javak 1 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3 Vagyoni értékC jogok 4 Szellemi termékek 5 Üzleti vagy cégérték 6 Immateriális javakra adott el legek 7 Immateriális javak értékhelyesbítése II Tárgyi eszközök 1

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékC jogok 2 MCszaki berendezések, gépek, jármCvek 3 Egyéb berendezések, felszerelések, jármCvek 4 Tenyészállatok 5 Beruházások, felújítások 6 Beruházásokra adott el legek 7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III Befektetett pénzügyi eszközök 1 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2 Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3 Egyéb tartós részesedés 4 Tart. adott kölcsön egyéb rv-ban álló vállalkozásnál 5 Egyéb tartósan adott kölcsön 6 Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír 7 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B Forgóeszközök I Készletek 1 Anyagok 2 Befejezetlen termelés és félkész termékek 3 Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4 Késztermékek 5 Áruk 6 Készletre adott el legek II Követelések 1 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 2 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3 Köv-ek egyéb rész. visz-ban lév

váll-sal szemben 4 Váltókövetelések 5 Egyéb követelések III Értékpapírok 1 Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2 Egyéb részesedés 3 Saját részvények, saját üzletrészek 4 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok IV Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív id)beli elhat Eszközök összesen 1998 3815425 3746 0 0 0 3746 0 0 0 3811602 3593088 180314 34858 0 3342 0 0 77 0 0 0 0 77 0 0 141673 35887 16555 0 0 0 19016 316 87643 77732 0 0 0 9911 0 0 0 0 0 1999 232570 8227 0 0 0 8227 0 0 0 224343 0 172058 52285 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 128542 36951 17727 0 0 0 19224 0 58217 75781 0 0 0 -17564 0 0 0 0 0 2000 246786 12446 0 0 0 12446 0 0 0 234340 0 178698 54217 0 558 867 0 0 0 0 0 0 0 0 0 142350 34688 33209 0 0 0 1479 0 79862 67788 8453 0 0 3621 0 0 0 0 0 2001 263903 10416 0 0 0 10416 0 0 0 253487 0 175538 43919 0 34030 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 189872 33068 31512 0 0 0 1556 0 122698 98093 18671 0 0 5934 0 0 0 0 0 18143 33374 27800 34106

15929 12092 17063 24404 2214 21282 10737 9702 29761 62430 78356 69035 3986859 423542 467492 522810 http://www.doksihu 57 D Saját t)ke I Jegyzett t ke II Jegyzett, de még be nem fizetett t ke III T ketartalék IV Eredménytartalék V Lekötött tartalék VI Értékelési tartalék VII Mérleg szerinti eredmény E Céltartalék 1 Céltartalék a várható kötelezettségekre 2 Céltartalék a várható költségekre 3 Egyéb céltartalék F Kötelezettségek I Hátrasorolt kötelezettségek 1 Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással 2 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb r. v váll-sal 3 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazd-val szemben II Hosszú lejáratú kötelezettségek 1 Hosszú lejáratra kapott kölcsön 2 Átváltoztatható kötvény 3 Tart kötvénykibocsátásból 4 Beruházási és fejlesztési hitel 5 Egyéb hosszú lejáratú hitel 5/a Cégen belüli tartós forrás 6 Tartós köt kapcsolt vállalkozással szemben 7 Tartós köt. egyéb r v

vállalkozással szemben 8 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség III Rövid lejáratú kötelezettségek 1 Rövid lejáratú kölcsönök 2 Rövid lejáratú hitelek 3 Vev kt l kapott el leg 4 Köt áruszállításból és szolgáltatásból 6 Rövid lej köt kapcsolt vállalkozással szemben 7 Rövid lej köt egyéb r. v sz 8 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség G Passzív id)beli Források összesen Adózás el tti eredmény Források összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 8885 3753 0 0 3028379 0 0 0 0 2902807 0 0 0 0 0 2902807 0 0 0 125572 0 0 5371 68366 0 0 51835 5552 3042816 944043 3986859 0 0 0 0 0 0 0 0 5965 0 5115 850 234188 0 0 0 0 13874 0 0 0 0 0 13874 0 0 0 220314 0 0 14740 132917 0 0 72657 3609 243762 179780 423542 0 0 0 0 0 0 0 0 7710 0 7710 0 221485 0 0 0 0 -38619 0 0 0 0 0 -38619 0 0 0 260104 0 0 2983 78741 76908 100 101372 8461 237656 229836 467492 0 0 0 0 0 0 0 0 3200 3200 0 0 312881 0 0 0 0 125194 0 0 0 0 0 125194 0 0 0 187687 0 0 4494 77643 3031 0 102519 68501 384582

138228 522810 http://www.doksihu 58 2. A Hévízi Önálló Egység eredménykimutatása Megnevezés 1 Belföldi értékesítés árbevétele 2 Exportértékesítés nettó árbevétele I Értékesítés nettó árbevétele II Aktivált saját teljesítmény értéke III Egyéb bevétel 5 Anyagköltség 6 Igénybevett szolgáltatás értéke 7 Egyéb szolgáltatások értéke 8 Eladott áruk beszerzési értéke 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV AnyagjellegO ráfordítások 10 Bérköltség 11 Személyi jellegC egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V Személyi jellegO ráfordítások VI Értékcsökkenési leírás VII Egyéb ráfordítások A Üzemi eredmény 13 Kapott (járó) osztalék, részesedés 14 Részesedések értékesít-nek árf nyeresége 15 Bef püi eszk kamata, árfolyam nyeresége 16 Egyéb kapott kamat és kamatjell bevételek 17 Pénzügyi mCveletek egyéb bevételei VIII Pénzügyi mOveletek bevételei 18 Befektetett püi eszk árf

vesztesége 19 Fizetend kamat és kamatjellegC ráfordítás 20 Részesedések, ép-ok, bankbetétek év-e 21 Pénzügyi mCveletek egyéb ráfordításai IX Pénzügyi mOveletek ráfordításai B Pénzügyi mOveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X Rendkívüli bevételek XI Rendkívüli ráfordítások D Rendkívüli eredmény EK Adózás el)tti eredmény 1998 2743237 0 2743237 95 29290 407464 378588 16885 9146 19264 831347 494898 58589 215116 768603 165027 98098 909547 0 0 0 4587 29924 34511 0 0 0 15 15 34496 944043 0 0 0 944043 1999 2871151 0 2871151 0 11545 409216 1126986 15323 7572 18171 1577268 539793 77177 211158 828128 144589 91185 241526 0 0 0 0 24131 24131 0 0 0 9665 9665 14466 255992 26 76238 -76212 179780 2000 3046952 0 3046952 0 9393 535404 1163403 18010 4117 27563 1748497 600862 79517 249945 930324 61601 90886 225037 0 0 0 382 27878 28260 0 0 0 24043 24043 4217 229254 1089 506 583 229837 2001 3148129 0 3148129 0 11110 599092 1178813 19240 3872 41389

1842406 654132 90666 256032 1000830 68608 96343 151052 0 0 0 182 30150 30332 0 0 0 42924 42924 -12592 138460 0 232 -232 138228 http://www.doksihu 59 A Danubius holding vagyoni helyzetét alátámasztó adatok: 1998 Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett püi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív id)beli elhat Eszközök összesen Saját t)ke Jegyzett t ke T ketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Leányvállalati saját t ke változás Küls tagok részesedése Céltartalék Kötelezettségek Hosszú lej köt Rövid lej köt Passzív id)beli Források összesen 1999 2000 2001 32143344 34123458 44060737 48798642 839502 1004412 1008142 422499 31042710 32825299 42763276 47994789 216132 293747 289319 381354 5719708 7193504 7037068 7836751 307741 280403 311528 323137 1595856 2104462 2143084 2068172 2498397 4022159 3362998 2107537 1317714 786480 1219458

337905 381501 452771 621415 600061 38244553 41769733 5171920 57235454 26867670 29996986 33931655 35667129 8000000 9076065 8285437 8285437 7315969 6347511 7138139 7138139 7208475 9674954 12601056 13846894 0 0 0 1535545 3399165 3092909 3511335 1896568 871663 1799667 1844027 2676438 72398 5880 551661 288108 138333 266046 244734 437337 11004330 11211875 16931297 19681329 7422964 7019299 11319564 14552030 3581366 4192576 5611733 5129299 234220 294826 611534 1449659 38244553 41769733 51719220 57235454