Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Vitényi Péter - A pénzügyi tanácsadás, mint szolgáltatás jelentősége a pénz- és tőkepiacon

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR „A pénzügyi tanácsadás, mint szolgáltatás jelent/sége a pénz és t/kepiacon” Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Danó Györgyi dr. Weisz Ágnes Vitényi Péter Nappali Számvitel Vállalkozási szakirány 2003. http://www.doksihu Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 II. Piaci elemzés 4 1. Pénzügyi piaci szerepl k 4 2. Tendenciák a magyar bankszektorban és a pénzügyi piacon 6 3. A magyar t zsde jelene és jöv je 8 III.A pénz és t/kepiac megtakarítási formái 12 1. Törvényi szabályozások 12 2. Befektetési lehet ségek és megítélésük 14 3. A Befektetési alapok el nyei, hátrányai 23 3.1 Az alapokról általában 23 3.2 A befektetési alapok lehetséges fajtái 24 4. A befektet védelem eszközei 28 5. T kejövedelmek adózása, adókedvezmények 30 6. Hazai és nemzetközi megtakarítások összehasonlítása 31 IV. Független

pénzügyi tanácsadás, mint megoldás 34 1. A tanácsadás jelent sége és pszichológiai háttere 34 2. A pénzügyi tanácsadás marketingmix elemei ( 7 P ) 36 3. Min ségmenedzsment 45 4. Ügyfélmenedzsment 46 V. Összegzés 48 1. Tanácsadás a gyakorlatban, példák 48 2. Mit hoz a jöv ? 52 VI. Irodalomjegyzék 54 -2- http://www.doksihu I. Bevezetés 13 év telt el a rendszerváltás óta. Magyarország elkezdett felzárkózni a nyugateurópai gazdaságok felé, rendezte súlyos adósságai egy részét, megnyitotta piacait a külföldi befektet k el tt. Elindult a folyamatos gazdasági fejl dés útján, stabilizálódott a helyzete és megítélése. Elkezd dtek tárgyalásai az Európai Unióval, és a csatlakozás egyre biztosabb ténnyé válik. A „felzárkózás" rengeteg szükségszerC változást hozott, ami a pénzpiacot sem kerülhette el. Megjelentek a kereskedelmi bankok, n tt a biztosítótársaságok száma, új devizatörvény lépett életbe,

megalakult a BÉT stb. A lakosság egy része kedvez bben élte meg a változásokat, mások nehezebb helyzetbe kerültek. Egy biztos, mivel az emberek eddig el voltak zárva minden pénzügyi lehet ségt l, most tanácstalanul és kiszolgáltatva állnak a pénzintézetek tömérdek ajánlatai és reklámjai el tt. Ma Magyarországon a lakossági megtakarítások folyamatosan növekednek. A befektetési lehet ségek b vülésével egyre inkább felmerül az egyénekben az a kérdés, hogy melyek azok a megtakarítási formák, amelyek a számára a legel nyösebbek. A témára azért esett a választásom, mert úgy vélem, napjaink egyik legid szerCbb kérdése a lakossági befektetések alakulása, mivel az mindenkor befolyásolja a gazdaság jöv beni alakulását. Szakdolgozatommal szeretném bemutatni a jelenlegi piaci helyzetet a kereslet és kínálat oldaláról egyaránt, valamint rávilágítani arra, hogy az emberek információhiány miatt nem a számukra optimális

döntést hozzák meg megtakarításaikat illet en. Ezért úgy látom, hogy a független pénzügyi tanácsadás, mint szakma jelent sége felértékel dött és a szolgáltatás nagy jöv el tt áll. A marketingmix 7 P-jének elemzésével megmutatom a tanácsadás feladatait, nehézségét és érdekességét, valamint levonom a konklúziót. Olyan szemlélettel igyekszem bemutatni, amely bizalmat és szükségszerCségének fontosságát érezteti a szakma iránt. Ez a már néhány éve dinamikusan fejl d terület segítségére lehet azoknak, akik egy jó döntéshozatallal szeretnék megalapozni befektetésük jöv beni hozamát. -3- http://www.doksihu II. 1. Piaci elemzés Pénzügyi piaci szerepl k Magyarországon minden pénzügyi intézmény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével és ellen rzésével mCködik. A pénzpiacon 30 bank, 4 szakosított pénzintézet, 8 szakosított hitelintézet, szövetkezeti hitelintézetek és pénzügyi

vállalkozások (faktoring, lízing cégek) vannak jelen. A t kepiachoz tartoznak a befektetési vállalkozások (értékpapír-forgalmazók, vagyonkezel k, brókerházak), a befektetési alapkezel k és egyéb intézmények (BÁT, BÉT, KELER). A pénztárak csoportjában találhatjuk a magánnyugdíjpénztárakat, önkéntes pénztárakat, egészség- és önsegélyez pénztárakat. Végül a biztosítókon belül a biztosítótársaságok és egyesületek, a biztosítási közvetít kön belül a biztosítási alkuszok találhatók. Láthatjuk tehát, hogy számtalan pénzügyi intézmény mCködik, eltér célokkal, lehet ségekkel és nem utolsó sorban eltér kínálattal. Ezen intézmények közül röviden elemzem azokat, amelyek leginkább hatnak t keerejükkel a piacra, valamint akiknek helyzete talán legjobban foglalkoztatja az embereket és befolyásolja ket pénzügyi döntéseiknek a meghozatalában. „A magyar bankpiacot a 90-es évek elején nagyfokú

koncentráció jellemezte, ami azóta csökkent. A piacra való belépés jelent s szabadságának köszönhet en, rövid id alatt igen sok pénzintézet alakult meg a hazai piac méreteihez képest, dönt en -4- http://www.doksihu külföldi bankok közremCködésével”.1 „A pénzintézetek gyorsan növekv ellenére a versenyt továbbra is sok piactorzító tényez száma akadályozza. Az új piaci szerepl k megjelenésével és a szabályozás liberalizálódásával a verseny továbbra is inkább az egyes piaci szegmenseken belül er södött. A bankpiac fontosabb szegmensei ma els sorban az ügyfélkör összetétele, a banki források megszerzésének lehet sége és az eszközök struktúrája mentén rajzolódnak ki. A f probléma az, hogy Magyarországon a szegmentáció jelent s részben a kormányzati eszközökkel létrehozott struktúra maradványa, illetve a szabályozórendszer teremtménye. Ezért er teljesebben akadályozza az egészséges versenyt, mint

azok az er fölények, oligopóliumok vagy kartellesedések, amelyek a piaci er viszonyok alapján alakultak ki, és amelyek a fejl dés elkerülhetetlen velejárói”.2 A magyar bankpiac jelenleg nem képes kielégíteni a vele szemben támasztott elvárásokat. Kialakultak olyan rések, amelyeket a bankok többsége nem kíván vagy nem képes „betömni” (pl.: beruházások finanszírozása, vállalatok számára nyújtott promóciós tevékenység). Problémát jelent még a banki alaptevékenységek min sége és mennyisége, amely szintén megoldásra vár a jöv ben. De nézzük a pozitív jeleket A Pénzügykutató Rt el rejelzése szerint a magyar bankrendszer a 90-es évek 2. felében végbement privatizáció óta t keer s, jó min ségC tulajdonosi háttérrel mCködik. Ha a t zsdér l beszélünk, ami kétségkívül a gazdaság egyik mozgatórugója, érdemes megemlíteni a brókercégek szerepét. A brókercégek két nagy csoportra bonthatók: léteznek a t zsdei

brókercégek, akik értékpapír-kereskedéssel foglalkoznak és azok a biztosítási ill. befektetési brókerek, akik pénzintézetek, biztosítótársaságok termékeit közvetítik. A t zsdei brókercégek piacán folyamatos koncentráció figyelhet meg. Míg korábban cs dök tizedelték meg a cégeket, addig 2000-t l egy fúziós hullám figyelhet meg. A statisztika riasztó: az elmúlt években körülbelül kéttucatnyi értékpapír 1 Várhegyi Éva: Bankok versenyben (29. o) 2 Várhegyi Éva: Bankok versenyben (31. o) -5- http://www.doksihu keresked döntött úgy, hogy lehúzza a red nyt. A sorozatos cs dök több befektet t és céget megrendítettek, jelent sen mérsékelték az értékpapírban megtestesül vagyonokat, számos befektet t elriasztottak a további t zsdézést l, gyakorlatilag szCkítették a brókercég-szolgáltatások iránti keresletet. Ebben a helyzetben más sors aligha várhat a brókercégekre, minthogy a banki hátterCek beolvadnak

az anyavállalatba (pl.: Citibank Értékpapír Rt a Citibankba), a függetlenek pedig fuzionálnak, vagy költségeiket takarékra állítják. A pesszimistábbak úgy vélik, hosszabb távon 10 szerepl vel lehet számolni a piacon. Az életben maradásban dönteni fog, hogy melyik társaság hány aktív ügyfelet tud felmutatni. Új ügyfelet azonban ma már egyre nehezebb kereskedésre bírni, a jelenleg még aktívan t zsdéz k pedig nem szívesen váltanak maguktól egy új brókercégre. Egy lehetséges út volt egymás ügyfélállományának megvásárlása. Az új ügyfelek megszerzésében a Buda-Cash Brókerház Rt. és a Concorde Értékpapír Rt járt az élen A Concorde átvette a Diana Investment, a Pakett Bróker, a London Bróker, az MFB és a Procent ügyfélállományát. A függetlenek közül többen is az agresszív jutalékpolitikával és az internetes szolgáltatások fejlesztésével próbálják újraosztani a piacot.3 2. Tendenciák a magyar

bankszektorban és a pénzügyi piacon Az 1990-es években jelent s strukturális változást jelentett a külföldi tulajdonú pénzintézetek - különösen a bankok - növekv jelenléte a felzárkózó piacon. Köszönhet en a liberalizációs folyamatoknak, sok ún. felzárkózó ország lazított a szolgáltatásokkal való kereskedés és a külföldi pénzügyi intézmények belépésének útjába állított korlátokon. Ennek elérése érdekében elfogadták a Second Council Directive-et (Bankdirektívát), amely az engedélyezés általános elveit tartalmazza az EU tagországok és harmadik tagországok pénzintézeteire vonatkozó engedélyezés és szabályozás feltételeire. Az IMF a közelmúltban részletes elemz tanulmánya szerint a 3 cikk: Brókercégek fúziója (Cégvezetés, 2000. nov) -6- http://www.doksihu tapasztalatok azt mutatták, hogy a bankrendszer hatékonyságának növekedését a külföldi bankok belépése által el idézett verseny

eredményezi. A külföldi jelenlét hatással van pénzügyi szolgáltatások globalizációjára, ezért a bankoknak szembe kell nézniük a nem banki pénzügyi szolgáltatók által támasztott versennyel is, ami hatással van a kamatlábakra, a nyereségre, a pénzügyi termékek fejl désére és a bankok marketingtevékenységére. Egyesek szerint negatív következmény lehet, hogy a külföldi bankok megszerezhetik a legjobb piacokat és ügyfeleket, a hazai bankoknak csak a kockázatos ügyfelek maradnak, így a hitelek nem fognak hatékonyan eloszlani. Gyakori érv de nem bizonyított tény, hogy a külföldi bankok helyi szervezetei pénzügyi nehézség esetén pótlólagos t kéhez juthatnak központjukból, ami segíti fennmaradásukat. Az intenzív verseny miatt a nagyobb bankok mCködési területük és tevékenységi körük diverzifikálásába kezdtek. Er s ösztönzést éreztek az új pénzügyi termékek és szolgáltatások kifejlesztéséb l

származó komparatív el nyök kihasználására. A fúziós hullám is már megindult. Az élez d verseny középtávon a kamatok szCkülését és a piaci részesedések átrendez dését jelenti, ám az OTP-re nem jelent még nagy veszélyt. A magyar pénzintézeti szektor struktúrája folyamatosan változik, fúziók és kivonulások egyaránt várhatók a bankpiac telítettsége miatt: 10 millió lakosra több mint 40 pénzintézet jut, ami nagyon sok. Egyes elemz k szerint hosszabb távon 5-6 nagybank marad hazánkban, amelyeket specializálódott közepes és kisebb méretC pénzintézetek vesznek körül. A közelmúlt jelent sebb egyesülései között említhetjük például, az osztrák Bank Austria-Creditalstalt és a bajor HypoVereinsbank vagy a holland ABN Amro Holding N. V és a K&H többségi részvénypakettjét birtokló belga KBC & Insurance Group fúziója. Az ügyfelek, reményeik szerint, ebb l nem sokat fognak érzékelni közvetlenül, azonban

közvetetten valószínCleg érezhet lesz a szolgáltatások árainak és min ségének változása. „Az univerzális bankmodell felé tolódik a fejl dés. A kilencvenes években általános tendencia, hogy a vállalatok csökkentik bankkapcsolataik számát, és egyre inkább igénylik azt, hogy egyetlen pénzintézet a pénzügyi szolgáltatások mind teljesebb skálájával a rendelkezésükre álljon. Az expanziós és koncentrációs törekvések másik -7- http://www.doksihu megvalósulási formája a bankok és a biztosítók összefonódása”.4 Ennek számos oka van. Az éles verseny hatására a bankok bevétele csökkent, a gazdaság finanszírozása kockázatossá vált, így felértékel dtek számukra a nem kamatjellegC bevételek, valamint a biztosítói szolgáltatásokból való részesedés. A bankok és biztosítók költségcsökkentésre kényszerültek, a bankoknál ez a fúziós tevékenységben, a biztosítóknál a bankokhoz való

kapcsolódásban nyilvánul meg. Demográfiai okokat is említhetünk, hiszen az európai országok lakosságának átlagéletkora növekszik, ezért az államoknak egyre nagyobb megterhelést jelent eltartani a nyugdíjasokat. Az országoknak tehát érdeke, hogy ösztönözze az emberek megtakarítási szándékát és támogassa a hosszú távú befektetési formákat. Ehhez remek lehet ségeket tud kínálni egy bank és egy biztosítótársaság (pl.: biztosításhoz kötött értékpapíralapú befektetéseket, más néven unit-linked termékek). A két oldalnak egyaránt megéri, ha összedolgoznak, hiszen a bankok társadalmi megítélése jobb, így régi ügyfeleiket megtartva szélesebb pénzügyi szolgáltatásokat tudnak nekik nyújtani, valamint új ügyfelekhez is hozzájuthatnak a biztosítótársaság révén. Kölcsönösen tudják használni egymás értékesítési rendszerét, míg a bankoknak jelent s irodahálózata, a biztosítóknak ügynökhálózata van. Ezek

a költségek csökkentésében és a munka hatékonyságában egyaránt segítenek. Összegzésképpen megjegyezhetjük: hazánkban a bankbiztosítás szerény mértékben van jelen, de a jöv szempontjából a feltételei kedvez en alakulnak. Nyugat -Európában már minden negyedik életbiztosítást bankfiókokban adnak el. 3. A magyar t zsde jelene és jöv je A magyar gazdaság a rendszerváltás után az egyetlen lehetséges utat követte. Bels t ke, nemzetközi szakértelem és kapcsolatrendszer hiányában kilépett a globális piacra és az országot, mint bels piacot eladásra kínálta. 4 Várhegyi Éva: Bankok versenyben (108. o) -8- http://www.doksihu A budapesti T zsdeindexet (BUX) 1990 óta számolják, azért hogy a fontosabb részvények („blue chipek”) árfolyammozgását tükrözze. Kezdeti értékét 1000 pontban határozták meg, majd évekig a 700-1500 pontos sávban ingadozott. A világméretC t zsdei fellendülés 1996-ban érte el Magyarországot,

ekkor két év alatt 9000 pontig emelkedett az index, hogy onnan az 1997-es ázsiai válság idején 5600, majd az 1998-as orosz válság idején 3700 pontig essen vissza. Ezt ismét fellendülés követte, a 2000 év elején rövid ideig 10000 pont felett is járt, de azóta szinte folyamatosan csökken. (1 ábra, BUX alakulása) Mi lehet ennek az oka? BUX index alakulása 1991-t l 2002 júliusig 12000 10000 8000 6000 4000 2000 2002.0702 2002.0102 2001.0702 2001.0102 2000.0702 2000.0102 1999.0702 1999.0102 1998.0702 1998.0102 1997.0702 1997.0102 1996.0702 1996.0102 1995.0702 1995.0102 1994.0702 1994.0102 1993.0702 1993.0102 1992.0702 1992.0102 1991.0702 1991.0102 0 1. ábra (forrás: MNB) A magyar gazdaság nagyon érzékenyen reagál a világpiaci tendenciákra, és mivel kedvez tlen a globális t kepiaci helyzet már évek óta, ez er sen hat a magyar t zsdére is. Itt els sorban az amerikai gazdaság fejl désének lassulására gondolok, de megérezte a

hazai piac a válságokat is. A tengerentúli „félelem” átterjedt az európai börzékre is. Mivel egy ideje nem volt jelent sebb árfolyamemelkedés, nincsenek új t zsdei bevezetések és a befektet i kedv is csillapodni látszik. Mi lehet a megoldás? -9- http://www.doksihu Egyesek szerint a kormány politikájában kereshetünk megoldást, azaz, ha a kormányzat a globális vállalatok által dominált gazdaságban er s, nemzeti vállalkozói réteget hozna létre, akkor jó esély van a t kepiac meger sítésére. Ehhez elengedhetetlen nagyfokú adókedvezmények bevezetése, mert eddig inkább a nagyvállalatok élvezték a támogatásokat a jelent sebb t kebevonás céljából. Lényeges változás, hogy elfogadták a t zsdei árfolyamnyereség után kivont 20%-os forrásadó eltörlését, ami 2003. január 1.-t l lesz hatályos A 0%-os kulcs jó eséllyel visszahozza a t zsdét l elpártolt magánbefektet k egy részét a piacra, és ez a forgalomnak és az

árfolyamoknak is jót tehet. A MNB hivatalos felmérései szerint a háztartások megtakarításainak mindössze 2%-át tartjuk t zsderészvényekben - ez a fejlettebb országokban 10-35% -, ez persze kiegészíthet a részvényekbe közvetve, befektetési jegyek révén invesztálók arányával. Mondhatjuk, hogy a magyar lakosság mintegy 10-11%-a van jelenleg valamilyen módon „részvényközelben”. Mások a BÉT egy esetleges fúziójában látják a megoldást a szemléletváltáshoz. Szóba jöhetnek egyrészt az Európai Unióban meghatározó piacok (például: frankfurti, londoni t zsde) vagy a közép- és kelet-európai régió országainak t zsdéi (például: cseh, lengyel, szlovén t zsde). A híresztelésekkel ellentétben Jaksity György a BÉT elnöke így fogalmazott. „Nem folytatunk fúziós tárgyalásokat, olyan lehet ségeket keresünk, amely a BÉT-en keresztül a magyar befektet knek lehet séget nyit a külföldi piacokon történ befektetésekre és

több külföldi befektet t hoz a piacra”.5 A t zsde vezet je nem látja olyan borúsnak a helyzetet, szerinte a magyar és a hozzá hasonló fejlettségC piacokon még mindenképpen várható fellendülés, ráadásul hosszabb távon is megmarad a létjogosultságuk. Vajon miként képzelhetjük a BÉT uniós csatlakozás utáni jöv jét? A BÉT elnöke szerint, „az európai és globális pénzügyi piacok rendszerének integráns részeként, mint önálló részvénytársaság és nemzeti t zsde képzeljük középtávú 5 Internet: origo.hu / üzleti negyed / t zsde - 10 - http://www.doksihu jöv nket”. Ugyanakkor fontos a reakcióképesség, hogy gyorsan lehessen követni a környezetben bekövetkez változásokat. A magyar részvénypiac kilátásai jobbak, mint akár az európai vagy az amerikaié, és ez illetve az EU-s konvergencia játék lehet, hogy jöv re új forrásokat hoz a BÉT-re.6 Vajon, milyen módszerekkel lehetne elérni a részvényekbe való

befektetés ösztönzését, hogy felzárkózzunk a nyugat európai színvonalhoz? A szakemberek szerint a kormánynak és a piaci szerepl knek közösen szervezett marketing kommunikációs és oktatási programmal kellene elérni szemléletváltást a hazai megtakarítóknál és mind rövid, mind hosszú távú megtakarítások, illetve ezen belül a t kepiaci befektetések biztosítási jellegC kihelyezéseinek arányát kell növelni. 6 Internet: origo.hu / üzleti negyed / t zsde - 11 - http://www.doksihu III. 1. A pénz és t kepiac megtakarítási formái Törvényi szabályozások A pénz és t kepiac újraéledése Magyarországon a 80-as évek elején kezd dött meg, amikor a politikai és gazdasági rendszert l teljesen idegen elemként jogszabály tette lehet vé gazdálkodó szervezetek, tanácsok kötvényének nyilvános kibocsátását és magánszemélyek általi vásárlását. Az akkori gazdasági környezetben ezek a kötvények rendkívül biztonságosak

voltak, hiszen az állam garantálta visszavásárlásukat, az el re rögzített kamatokkal. A garancia azért is volt adható, mert a kötvények kibocsátói alapvet en állami tulajdonban voltak. Ekkor tehát a „befektet -védelem” abból állt, hogy az állam, a kibocsátó által vállalt kötelezettségeiért garanciát vállalt. Ez akkor elengedhetetlen volt, mert a lakossági megtakarítások addigi egyetlen formája, az OTP bankbetét visszafizetésére is állami garancia volt.7 A t kepiac kialakulásában jelent s lépés volt a kétszintC bankrendszer létrehozása 1987-ben és a gazdasági társaságokról szóló törvény 1989. januári hatályba lépése. Ez tette lehet vé a t kepiac motorját jelent részvénytársaságok alapítását. Alapvet en megváltozott a helyzet, amikor az értékpapírpiac az 1990-es értékpapír törvény elfogadásával visszanyerte legalitását. A törvény legfontosabb intézkedése volt, hogy létrehozta a piac két alapvet

intézményét. Az állami feladatokat önálló szervezetként gyakorló Állami Értékpapír Felügyeletet és a koncentrált piacot, a t zsdét. A Felügyelet tevékenysége az értékpapírok nyilvános kibocsátására, a piaci szerepl k tevékenységére, valamint az engedélyek betartására terjedt ki. Az alapelvek megtartásával, illetve az id közben kialakult - kedvez és kedvez tlen - tapasztalatok alapján 1996-ban megújult az értékpapír törvény, ami 1997. januárjában lépett életbe A feladatok és bizonyos jogosítványok b vültek. A pénz- és t kepiacok közötti szervezeti 7 ETK-füzetek (Els T zsde Klub 2000.) - 12 - http://www.doksihu közeledés, valamint az univerzális bankok létrehozásának igénye miatt a hatékonyabb engedélyezési és ellen rzési tevékenység ellátása érdekében a korábbi bankfelügyeletb l és értékpapír felügyeletb l egy egységes szervezetet, az Állami Pénz és T kepiaci Felügyeletet hozták létre.

A nemzetközi és hazai fejl dés iránya azt igazolta, hogy a különböz piacok között egyre inkább elmosódnak a határok. Az ebb l adódó növekv és átláthatatlan szabályozások hatékony kezelésének az tCnt, hogy a pénz és t kepiac teljes egészét átlátó, szabályozni és ellen rizni képes intézmény jöjjön létre. Ennek eredményeként 2000 április elsején, a korábbi Állami Biztosításfelügyelet, az Állami Pénztárfelügyelet és az Állami Pénz-és T kepiaci Felügyelet általános jogutódjaként létrejött a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.8 2002. január 1- t l új t kepiaci szabályozás lett hatályos Az egységes t kepiaci tv. (2001 évi CXXtv) az értékpapírtörvényt, az árut zsdetörvényt és a befektetési alap törvényt váltja fel. Magába foglalja az értékpapír forgalomba hozatalának, a befektetési szolgáltatások és szolgáltatók, az árut zsde szolgáltatók, a befektetés-kezelési tevékenységet végz k, a

befektetési alapok, a t zsde, valamint az elszámolóház mCködésének és felügyeletének szabályozását. A döntéssel egy törvénybe kerültek a t kepiac valamennyi szegmensét érint rendelkezések. A legfontosabb változásokból kiemelek néhányat: A törvény lehet vé teszi a BÉT zártkörC részvénytársasággá alakulását úgy, hogy egy részvényes tulajdoni hányada vagy szavazati joga sem haladhatja meg a 10%-ot. Feltehet en azért történt a korlátozás, hogy a t zsde ne válhasson felvásárlási célponttá. Lehet vé vált az elektronikus értékpapír forgalomba hozatala. Az új kibocsátású értékpapírokat - az állampapírokat kivéve - csak dematerializált formában lehet megjelentetni. EgyszerCsödtek a nyilvános részvény kibocsátás szabályai, mivel eltörlik a kibocsátás el tti 2 éves tényleges mCködési követelményt. 8 ETK-füzetek (Els T zsde Klub 2000.) - 13 - http://www.doksihu Szigorodtak a befektetési szolgáltatókkal

szemben támasztott követelmények, ám jóval több befektetési lehet ség is megjelenhet a piacon. Gondolok itt a befektetési alapok piacán bevezetett új alapokra, úgymint az alapokba fektet ingatlanalapok, illetve a származékos termékekbe fektet alapok, az index és alapok. Illetve 2002 szeptemberét l, Magyarországon el ször, külföldi alapok befektetési jegyei is megjelentek. 2002. január 1-t l a PSZÁF eszköztára is kib vült Például a befektetési vállalkozások felszámolásának kezdeményezése kapcsán. Korábban akkor lehetett brókercégek felszámolását kezdeményezni, ha azok fizetésképtelenné váltak. Jelenleg akkor is élhet evvel a jogával a PSZÁF, ha mCködésképtelenné válik a cég, azaz nem tudja kezelni a nyilvántartásában a megbízásokat.9 2. Befektetési lehet ségek és megítélésük A pénzelhelyezések id tartalma alapján a pénzügyi piacot két részre szokás osztani. A rövid lejáratú, azaz az egy évnél

rövidebb futamidejC ügyleteket a pénzpiacon, az egy évnél hosszabb lejáratú szerz déseket a t kepiacon kötik. A pénzügyi piac feladata a pénzügyi eszközök közvetítése a megtakarítók és a felhasználók között. A megtakarítók azok, akik rendelkeznek jövedelmük egy olyan részével, amit nem fogyasztásra költenek el. A megtakarító élhet azzal a lehet séggel, hogy félre tett jövedelmét, egy bizonyos hozamot ígér pénzügyi eszközbe helyezze. Ezzel szemben a felhasználó az, aki pénzügyi eszközt bocsát ki, amely egy jöv beni fizetési ígéretét tartalmazza. Ha valaki pénzének „forgatására” szánja el magát, legfontosabb követelmény, hogy tisztában legyen azzal, hogy milyen kockázatot vállal egyik vagy másik terület kiválasztásával. Ez alapvet en attól függ, hogy milyen céljai vannak, illetve milyenek a 9 Budapesti Értékt zsde honlapja: BÉT.hu - 14 - http://www.doksihu lehet ségei. A befektetések hozama és a

kockázatuk között könnyen felfedezhet az egyenes arányosság. Részvény vagy kötvény? Állampapír vagy vállalati? Részvényalap, kötvényalap vagy ingatlanalap? Ezek a kérdések foglalkoztatják a pénzüket befektetni vágyókat Magyarországon éppúgy, mint Nyugat-Európa országaiban. Általánosságban azonban megállapítható, hogy Magyarországon a lakossági pénzügyi megtakarítások dönt része „hagyományosan” a bankokban pihen konzervatív bankszámlákon. A betétben elhelyezett pénz alapján beszélhetünk forintbetétr/l és devizabetétr/l. A lekötés id tartalmát tekintve megkülönböztetünk látra szóló betéteket (ebben az esetben a bank alig fizet kamatot), lekötött betéteket és takarékbetéteket. A bankbetétek kamatai évek óta csökken tendenciát mutatnak. A lekötött bankbetétek kamatlábai jellemz en az állampapír hozamok szintje alatt voltak. 1998 elején átlagosan 14-18% volt a legalább egy hónapra

lekötött, fix kamatozású bankbetétek kamatlába. 1999 elején 13-15%, ma pedig 7-9% a jellemz Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a betéteket az inflációnál alacsonyabb vagy azzal egyszintC kamat (évi 2-9%) jellemzi, amelyek a befektetés körébe nem sorolható, hiszen nem hogy reálnyereséget nem hoz, de még az értékét is nehezen tartja meg az elhelyezett pénz: 2000. els három negyedévében például az egy évre lekötött betétekre a hitelintézetek kisebb kamatot fizettek, mint az akkori pénzromlás. Így az infláció nemcsak elvitte a hozamot, de a megtakarítás még veszített is az értékéb l. Azóta viszont, hogy az infláció másfél éve látványosan megindult lefelé, és 10% környékér l 5% körülire csökkent, fokozatosan helyreállt a „rend”. Aki 2000 harmadik negyedévében kötötte le a pénzét, többnyire az inflációt túlszárnyaló kamatot kapott a hitelintézett l. A reálkamatok - azaz a lekötött

betétek infláció feletti hozama - az elmúlt másfél évben folyamatosan emelkedtek. A kamatok jelenleg esetenként három-négy százalékkal is meghaladják a várható pénzromlást. A 2002-ben a bankok kitartottak a magas betéti kamatok mellett. Ennek több oka is volt: a forint melletti spekuláció és a jegybanki kamatok nyomán a piaci hozamok csökkenni kezdtek. A rövidebb idejC - 15 - http://www.doksihu állampapírok hozamszintje nemegyszer 8 % alá esett. Az év végén több hitelintézet is betéti akciót indított. A legkedvez bb ajánlatnak a Raiffensen ajánlata bizonyult a piacon, aki ötmillió forint feletti összeg, 3 hónapos lekötésekor 9,01%-os éves kamatot fizet.10 A magas kamatszinteknek más okai is voltak. A kereskedelmi bankok többsége egyre inkább rászorul a betétesek pénzére, mivel a megtakarítási kedv egyre inkább hanyatlik, tehát a lakosság egyre kevesebb pénzt tesz félre, miközben egyre több hitelt vesznek fel. A növekv

hiteligény kiszolgálásához pedig forrásokra van szükség A betétlekötés ösztönzésével ugyanakkor nemcsak pénzt, de ügyfeleket is lehet szerezni más hitelintézetekt l. Ma már jóval kevesebb érv szól a devizabetétek mellett. A hazai infláció jóval kisebb, mint néhány évvel ezel tt, a leértékelés üteme csökkent, és eléggé kiszámítható. A magyar forint jelenleg elég er s, így kevesebbet kell fizetnünk a valutákért. Bár az ügyletek nagy részét az euró-forint párosra kötik, határtalan lehet ségeket kínálnak a keresztügyletek, az euró-dollár, vagy a dollár-jen spekulációk. A specialisták ugyanakkor hangoztatják, hogy - éppen az óriási kockázatok miatt - csak azoknak ajánlják, akik tapasztaltak a befektetések terén és van mozgósítható 3-4 millió forintjuk a kockázatok viselésére.11 Általánosságban mondhatjuk, hogy ma Magyarországon a bankbetétek, mint megtakarítási formák nem versenyképesek. Véleményem

szerint a megtakarítások id vel egyre inkább áramlanak majd át értékpapírokba, különböz befektetési alapokba, visszaszorítva evvel a bankbetéteket. Hiszen az uniós csatlakozás egyre közeledik, és vélhet en változásokra lehet számítani. Bár a betétbe helyezéssel nem igazán lehet t két kovácsolni, én azoknak ajánlanám, akik rendelkeznek nagyösszegC „felesleges” t kével, hiszen kedvez inflációs körülmények esetén és magas betéti kamatok mellett jelent s summát tehetnek zsebre. Egyel re azonban a lakosság dönt részének - az információ és 10 Cikk: Most jó üzlet a bankbetét (Népszabadság/Piac-Gazdaság 2002. dec 2 11 Cikk: Zsongl rök (Figyel 2001. szept 6-12) - 16 - http://www.doksihu bizalomhiány illetve megszokottság miatt - a bankbetét jelenti a megtakarítás lehet ségét. A magyar háztartások megtakarításai jelenleg körülbelül nyolcezermilliárd forintra tehet k, ennek fele készpénz és bankbetét, a másik

fele oszlik meg állampapírok, befektetési jegyek, részvények és más formák között.12 A háztartások megtakarításai Magyarországon (MNB, 2002. július 31) Befektetési jegy 9% Egyéb 3% T/zsderészvény 2% Devizabetét 9% Állampapír 11% Készpénz és betét 50% Élet és nyugdíjbiztosítás 16% 2. ábra 12 MNB 2002. július - 17 - http://www.doksihu A bankbetéteknél magasabb szintC befektetési formát jelentenek az állampapírok, amik hasonlóan kockázatmentes befektetések és általában magasabb hozamot biztosítanak a bankbetéteknél. Az állampapíroknál az ember legalább meg rzi pénzének reálértékét. Az államkötvények esetében a t ke és a kamat kifizetését az állam garantálja, ezért talán a legbiztonságosabb. A vállalati kötvények viszont a visszafizetés kockázata miatt gyakran magasabb kamattal kecsegtetnek, mint az államkötvények. A vállalati kötvények piaca is folyamatosan n , de ezeknél a befektet k

bizalma még nem elég er s. A legtöbb embernek talán a WVM Lízing, a Reál-csoport vagy a Globex jut eszébe, ahol szédít nyereségeket ígértek, de nem sikerült betartaniuk. A magas kamatok és a csekély vállalati jövedelemtermel -képesség gyakorlatilag elzárta a cégek el l az el re tervezett forrásbevonás útját. A nyilvános kötvénykibocsátást a cégek többsége költségesnek tartja, ezért inkább bankhitelb l csillapítja forráséhségét. Magyarországon - szemben a nemzetközi gyakorlattal - t kepiaci forrásbevonástól azért idegenkedik a vállalatok nagyobb része, mert idegen számára, hogy saját magáról minden információt közzétegyen, ami el feltétele a t kepiaci megjelenésnek. Míg ezeket az információkat, a banki finanszírozást választó vállalatoknak „csak” a bank felé kell teljesíteni, addig a t kepiacot választóknak gyakorlatilag mindenkivel meg kell osztani ezeket. A befektet sincs könnyC helyzetben X ugyanis nem sok

konkrétumba kapaszkodhat a hozamígéreteken túl, ha egy vállalati kötvény vásárlásán gondolkodik. Ez igaz a befektetésekre specializálódó professzionális intézményekre (pl.: nyugdíjpénztárakra), akiknek egy kis elemz csapata is inkább a biztosabbat választja (pl.: állampapírt), mert egy-egy vállalat átvilágítása nem tartozik a könnyC feladatok közé.13 Miközben a fejlett államokban a piacon nagyjából fele-fele arányban osztozik az állam a vállalati kötvénykibocsátókkal, addig el bbi Magyarországon a 75-85%-os részesedésével egyeduralkodónak számít. A magyar lakosság közvetett és közvetlen értékpapírvagyonának legjelent sebb részét továbbra is az állampapírok teszik ki, szemben például az Egyesült Államokkal, 13 Cikk: Második menet (Figyel 2001. február 1-7) - 18 - http://www.doksihu ahol a feln tt lakosság fele közvetlen részvénybefektet nek számít. Érdekesség az, hogy a külföldi befektet k a

forint árfolyamsávjának kiszélesítésével remélnek profitot az állampapírpiacon. A külföldi befektet k tulajdonában lév állampapírok állománya tovább duzzad, tehát bíznak a magyar gazdaság stabilitásában, ami jó jel.14 Bár az utóbbi években az állampapír hozamok folyamatosan csökkentek, a piacon történ legjobb befektetési stratégia a hosszú lejáratú államkötvények vásárlása volt. Ezek fix hozamai ugyan alacsonyabbak voltak a velük egyid ben kibocsátott rövidebb lejáratú papíroknál - kincstárjegyeknél - ám futamidejük kés bbi részében általában már magasabb hozamot biztosítottak, mint az id közben lecsökkent hozamú kincstárjegyek. Például aki 1997-ben 5 éves futamidejC állampapírba fektetett, az évi 14%-os hozamot realizált kockázatmentesen. Az állampapírpiacokon a mindenkor elérhet hozamok követésére több index szolgál. A DWIX az 1, 3, 6 hónapos futamidejC diszkont kincstárjegyek hozamát mutatja, míg

a MAX azoknak a fix kamatozású magyar államkötvények árfolyamalakulását mutatja, amelyek hátralev futamideje több mint egy év. Illetve számon tartjuk még a MAX Composit indexet, ami az els dleges forgalmazói rendszerben szerepl államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket tartalmazza, és az állampapír-piac egészét jellemzi.15 A közvetlen állampapír vásárlás azoknak ajánlható, akik tudják, hogy megtakarításaikra hosszabb ideig nem lesz szükségük, és bíznak az infláció további mérsékl désében. Számukra ideális választás lehet a többéves futamidejC, fix kamatozású államkötvény vásárlása. Aki viszont rövidtávon szeretné pénzét állampapírba fektetni, annak inkább a kötvényalapok ajánlhatók, mivel azok a közvetlen állampapír befektetésekkel nagyjából azonos hozamot biztosítanak, de mellette sokkal likvidebbek, hiszen bármikor visszaválthatók, viszont az állampapírok lejárati id el tti visszaváltása a

hozam egy részének elvesztésével jár. 14 Cikk: Forró pénz, hidegvér (Figyel 2001. augusztus 16-22) 15 Cikk: Profitvadászok és túlél k (Figyel 2002. augusztus 1-7) - 19 - http://www.doksihu Vannak merész és nagy t kével rendelkez befektet k, akiknek a kockázatosabb részvénypiac ajánlható. Xk mennek közvetlenül a t zsdére A direkt t zsdézés, több nehézségbe is ütközik. Egyrészt nagy szakértelmet kíván, amit úgy érhetünk el, hogy ha naprakészek vagyunk az árfolyamok alakulásában. Másrészt sok pénz kell hozzá Mivel a részvénypiacon rövidtávon nagy árfolyamingadozásra lehet számítani, így csak azoknak ajánlott, aki erre fel van készülve anyagilag. Sok kisbefektet , pár százezer forinttal t zsdézik, és sajnos nincs tisztában azzal, hogy ha még szerencséje is van, és hozamot is elér, a költségek elviszik azt. Egy részvény várható hozama két tényez t l függ: az osztalék nagyságától és a várható

árfolyamnyereségt l. Ugyanakkor befolyásolja az árfolyamot az iparágra jellemz konjunktúra, a gazdasági környezet és a t zsdepszichológia is. A jelenlegi szabályozás értelmében a Budapesti Értékt zsdére bevezetett részvényt, csak értékpapír-keresked cég (brókercég) igénybe vételével, t zsdei megbízás útján lehet vásárolni és értékesíteni. Bizonyos részvények nem felelnek meg a t zsde követelményeinek, mert a forgalmi adatai nem annyira nyomon követhet ek. Ezekkel az értékpapírokkal t zsdén kívül lehet kereskedni az úgynevezett OTC (Over The Counter) piacon, ahol bárki kereskedhet.16 Az OTC piac egy szervezett piac, ahol bankok adják a szervezettséget. Az utóbbi id kben az amerikai gazdaság gyengébb teljesítménye, hatással van az európai börzékre, bár a magyar piac még mindig valamiféle biztonságos kiköt nek tCnik. A jelenlegi id szakot a részvényvásárlás idejének tartom A mostani árszinten már érdemes

részvényeket vásárolni, ám csak azoknak, akik nem néhány hónapban, hanem legalább fél-egyéves id távban gondolkodnak. A „blue chip” részvények ajánlhatók, a Matáv, az OTP, vagy a MOL részvényei. Fontos megérteni, hogy az árfolyamcsökkenés nem egyenl a veszteséggel. Ilyenkor tartani kell a részvényt vagy kihasználva a kedvez árfolyamot, hozzávásárolni. A részvénypiacon befektetve rendszerint az veszít, aki nem megfelel en 16 Internet: origo.hu / üzleti negyed - 20 - http://www.doksihu diverzifikált portfoliót alakít ki, vagy korábban adja azt el, mint tanácsos lenne. Egy biztos azonban, a t zsde, azon belül a részvények hosszú távon mindig is a legnagyobb nyereséget hozták. A rövid távú áringadozások kiegyenlít dnek hosszútávon, és a t kepiaci befektetések közül a legmagasabb, akár 16-20%-os hozamot is biztosítanak évi átlagban. A befektetési eszközök között egyre gyakrabban emlegetik a reáliákat. A

reáliák olyan befektetések, melyek kívül esnek a részvények, kötvények, és pénzbeni egyenértékek hagyományos besorolásán. Értékük független attól a valutától, melyben azt megadják, ennek következtében gyakran hatékony veszteségkorlátozó szerepük van az inflációval szemben. A reáliák közé sorolhatjuk az ingatlant, az árut, az aranyat, vagy a mCtárgyakat. Ezek hagyományosan azt a célt szolgálják, hogy csökkentsék a hazai portfolió általános kockázatát, azaz diverzifikációs célokból nagyszerCek, mivel eredményeik alacsony vagy éppen negatív korrelációt mutattak a hagyományos befektetési formákkal szemben. Más szavakkal kifejezve: ha a hagyományos befektetések gyengén szerepeltek, ezek az alternatív befektetési formák esetleg jól, ennek következtében csökkenthetik a portfolió kockázatát. Ha valaki az aranyat választja, mint befektetési formát, tisztában kell lennie avval, hogy a statisztikák szerint tartása

veszteséges volt, mivel hozama legtöbbször még az infláció mértékét sem érte el. Viszont a 2002-es év kedvezett azoknak, akik aranyba fektettek, mivel idén a nemesfém ára 20%-al emelkedett. Ennek az oka, hogy a nemesfém iránti kereslet tradicionálisan megn , amikor a befektet k bizalma megrendül a pénz és t kepiaci befektetések felé. 2002 decemberében 3 éves csúcsra került az arany világpiaci ára, ami egyenesen összefügg a világgazdaságot befolyásoló politikai tényez kkel. Magyarországon nem divatos befektetési forma, nem is sCrCn hallani róla Aki m tárgyat vesz, az már jobban jár, de a szakértelem elkerülhetetlen hozzá. A mCtárgy-keresked k úgy vélik, hogy mára a gyors ütemC növekedés megállt, de abban egyetértenek, hogy a mCtárgyak ára folyamatosan n , még ha kisebb mértékben is. A tapasztalatok szerint a XX századi, már nem él hazai fest k képei felfutóban - 21 - http://www.doksihu vannak a nyugati országokban. A

hozzáért k fordulópontnak tartják az Európai Uniós csatlakozást, ugyanis a mCtárgyak így szabadon áramolhatnak, megmérettetve magukat a nemzetközi piacon, és evvel, jóval magasabb árat érhetnek el. Jó befektetésnek ígérkeznek még az antik ezüst tárgyak, illetve a sértetlen XVIII. századi porcelán17 Mi a trend az ingatlanoknál? Egy ingatlan hozamának két összetev je van, a bérleti díj és az értéknövekedés. Az ingatlanvásárlás mellett szólhat az, hogy a bérleti díj havi jövedelmet jelent, például egy bérbe adott lakásnál, máshol viszont a folyó jövedelem kicsi, de nagy az értéknövekedés esélye, például az építési telkeknél. 2001ben vége szakadt a nagy ingatlanár-robbanásnak, de a piac egyes szegmenseiben továbbra is stabil infláció fölötti árnövekedést lehet elérni, és - az uniós árkonvergencia jegyében - a következ néhány évre is ez a várható trend. Érezhet az emelkedés a kiváló adottságú, f

város környéki települések, vagy a kedvelt budai kerületekben. A bérlakás vásárlással még óvatosabbnak kell lenni, mivel az új lakások elszívó hatása miatt várhatóan stagnálni vagy csökkenni fog az áruk.18 Miután 1996. óta magyar állampolgár is vásárolhat külföldön ingatlant, elszaporodtak a külföldi ingatlanokat kínáló vállalkozások hirdetései is. Ezt kockázatos dolognak tartom, hiszen egy magyar befektet nek nincsenek meg a szükséges információi. Ha valaki úgy dönt, hogy ingatlanba fektet, a kockázatot úgy csökkentheti, ha egyszerre több, különböz ingatlant vásárol. Ehhez azonban az ingatlanbefektetéseken gondolkozók többségének nincs elég pénze. Az ingatlan befektetési alapoknak éppen ez az el nyük, hogy sok kisbefektet pénzét összegyCjtve tudnak megvásárolni sok, egyenként nagy értékC ingatlant. Valamint el ny az is, hogy az alapok likvidítása miatt, a befektetési jegyek hamarabb pénzzé tehet k, mint

ha valaki ingatlant adna el. 17 Cikk: Aranykor után (Figyel Trend 2001. október) 18 Cikk: Vásárlók nélkül (Figyel 2001.júl 26-aug 1) - 22 - http://www.doksihu 3. A Befektetési alapok el nyei, hátrányai A befektetési alapokat külön fejezetben tárgyalom, mert véleményem szerint napjaink talán legkeresettebb és legdinamikusabban fejl d befektetési formáivá váltak. Egy köztes megoldást jelentenek azoknak, akik alacsonyabb kockázattal, az értékpapírpiacra jellemz hozamra kívánnak szert tenni. Szó lesz többek között a befektetési alap fogalmáról, mCködésér l, típusairól, illetve azok el nyeire, hátrányaira is rávilágítok, összehasonlítva más megtakarítási formákkal. 3.1 Az alapokról általában A Magyarországon is mind jobban elterjed megtakarítási instrumentum lényege szerint egy speciális szakértelemmel bíró társaság (az alapkezel cég) vagyont gyCjt össze. Az alapkezel befektetési jegyeket bocsát ki,

amelyeket a megtakarítók megvásárolhatnak. Az összegyCjtött vagyon - alapkezel i díj ellenében - befektetésre kerül. Mit is jelent a befektetési jegy? Az 1991-ben elfogadott, befektetési alapokról szóló LXIII. tv megfogalmazása szerint: a befektetési alap nevében - meghatározott módon és alakszerCséggel - sorozatban kibocsátott vagyoni és egyéb jogokat biztosító átruházható értékpapír. A kibocsátó a meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi el magát, hogy a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására illetve az abban való elhelyezésre fordítja. A befektet k tulajdonában lév befektetési jegyek mennyisége után a felosztott hozam olyan arányban illeti meg, ahogy a befektetési jegyeinek összesített névértéke a hozam felosztásakor forgalomban lév befektetési jegyek összesített névértékéhez viszonyul. A befektetési jegyeket vásárló megtakarítók el

nyére szolgál, hogy nem kell id t és pénzt áldozniuk arra, hogy befektetésüket folyamatosan „szemmel tartsák”, ezen feladatokat az alapkezel kompetens munkatársai elvégzik helyettük. Költségel nyt - 23 - http://www.doksihu jelent, hogy a befektetési alap az egyedi befektetésekhez képest - nagyobb mérete miatt - alacsonyabb jutalékokkal, fix költségekkel dolgozik. A biztonság abban mutatkozik meg, hogy az alapkezel k, olyan diverzifikált (kockázatmegosztó) portfolió kialakítására képesek, amelyek érdemben csökkentik a kockázatot. Egy ilyen portfoliót a befektet egyszemélyben közvetlenül hatékonyan nem tudna kialakítani. Ráadásul már egészen kis pénzzel meg lehet jelenni olyan piacokon is (például külföldi részvények), amelyeken amúgy csak nagyobb összegekkel lehetne eljutni. Az alapok szabályos és törvényes mCködése felett a letétkezel bank, a független auditor és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

rködik. A befektetési alapok között is két elkülönül csoportot meg kell különböztetnünk, a nyíltvégC és a zártvégC befektetési alapokat. A nyíltvégC alapok óriási el nye a likvidítás, mert a jegyeket napi áron bármikor lehet venni és adni, ami gyakorlatilag a folyószámlával azonos likvidítást jelent. A nyíltvégC alapoknak nincsen meghatározott futamidejük. A befektetési jegyeket az alapkezel folyamatosan kínálja megvételre, illetve folyamatosan vissza is vásárolja ket. A letétkezel bank minden nap kiszámolja a jegyek aktuális értékét, az egy jegyre jutó nettó eszközértéket. Ez lesz az az ár, amelyen a jegyet venni szándékozók, illetve az eladók látják, hogy milyen áron jegyezhetnek új jegyeket, illetve meglév iket visszaválthatják. A befektet k rugalmas lehet ségét mutatja, hogy a legtöbb nyíltvégC alap jegyeinek névértéke 1 forint, így a befektet k gyakorlatilag bármilyen összeg értékében tudnak

vásárolni, illetve eladni. A zártvégC alapok jegyeit adott jegyzési id szak alatt lehet jegyezni, illetve a futamideje is meghatározott. Bevezetésük kötelez a Budapesti Értékt zsdére 3.2 A befektetési alapok lehetséges fajtái A magyar befektetésialap-piacon a megtakarítók rengeteg lehet ség közül választhatnak. Típusuk szerint két kategóriát különböztetünk meg, az ingatlan- és értékpapíralapokat. - 24 - http://www.doksihu Az értékpapíralap piacon a kockázati szintek és a várható hozamok mentén sokféle típust különböztetünk meg. Mit l függ, hogy mekkora hozamra számíthatunk? Leginkább attól, hogy milyen értékpapírok alkotják az alapot, és a rendelkezésre álló befektetési id tartamtól. Kifejezetten rövidtávba gondolkozóknak ajánlható a pénzpiaci alap, amely rövid futamidejC állampapírokba, bankbetétekbe fekteti a pénz. Biztonságos, nagy likvidítású, kiszámítható hozamú, els sorban rövid ideig

rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas, amely meg rzi az értékét az inflációval szemben. Ugyancsak rövidtávra választható lehet séget jelent az igen biztonságos, kiszámítható hozamú, alacsony volatilitású (árfolyamok változékonysága) állampapíralap, amely dönt mértékben a Magyar állam által garantált értékpapírokba fektet. Ha befektetésünket legalább fél évre tervezzük, megfelel lehet séget nyújtanak a kötvény és a vegyes alapok. Az el bbi portfoliójában kötvények szerepelnek, míg a másikban már részvényt is találunk a kötvények mellett, igaz kisebb arányban. A részvények nagyobb volatilitása miatt rövidtávon ingadozhat értékük, de tendenciájukban magasabb hozamot ígérnek az el bbi alapoknál. Akik pedig hosszabb távlatokban gondolkodnak célszerC a részvényalapokat választania. A rövidtávú árfolyam ingadozások nem jelenthetnek problémát, mert a statisztikák bizonyítják, hogy a

részvények 5-6 év után a hozamlista élén vannak. (3 sz.ábra, befektetési alapok piaci részesedése) Léteznek speciális fajták is, mint például az index alapok, amik teljesítménye valamilyen piaci mutatót (pl.BUX) kísérel meg megközelíteni A származékos alapok kisebb portfolió megkötéssel dolgozhatnak, akár spekulációs ügyleteket is köthet, így nagyobb kockázatot vállal. Már mCködik Magyarországon az alapok alapja, ami nem vásárol közvetlenül értékpapírokat, hanem más alapok jegyeibe fektet. - 25 - http://www.doksihu Befektetési alapok piaci részesedése Magyarországon 2002 68% 19% 5% Pénzpiac Kötvény 2% 2% Részvény 4% Vegyes Ingatlan Nemzetközi 3. ábra (forrás: Bamosz) A befektetési piacon nem régen új generációja jelent meg a befektetéseknek, amely számos, az el bb említett befektetési formát ötvözi eggyé. Ezek az értékpapír alapú biztosítói befektetések (unit-linked termékek). Ezeknél a

módozatoknál a pénz oda kerül, ahol bizonyíthatóan a múltban is a legtöbbet hozta: a magyar és nemzetközi gazdaságba, pontosabban azok értékpapír alapjaiba. A pénzt a nemzetközi nagybankok fektetik be kell szakértelemmel és biztonságos háttérrel, és a befektet arányosan részesedik a hozamból. A biztosítási szolgáltatások ezen új generációjú termékeihez ugyanúgy csatolhatók és járnak az életbiztosításnál megszokott jelent s adókedvezmények is, amelyek a tíz évnél hosszabb t keképzésre vonatkoznak (SZJA 42.§) A befektet el nye így a korábbi formákhoz képest igen jelent s A unit-linked termékeknél a biztosítók a költségszerkezet áttekinthet ségét ígérik, szakítanak azzal az életbiztosítóknál ismert gyakorlattal, hogy a befizetett díjak „fekete dobozba” kerülnek, s az ügyfélnek fogalma sincs róla, milyen költségeket, mekkora ügynöki jutalékot von le azokból a biztosító. A biztosítók az

ügyfelek befizetéseib l leválasztják a biztosítottak halála esetén teljesítend , úgynevezett kockázati díjrészt - ezt külön kezelik -, a többi pénzt alapszerCen fektetik be. A jellemz az, hogy az els két évben úgynevezett kezdeti befektetési egységeket vetetnek meg az - 26 - http://www.doksihu ügyféllel - amelyb l folyamatosan vonják a költségeket -, és csak ezt követ en vásárolhatók felhalmozási egységek.19 A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2001-ben a befektetési alapokban kezelt vagyon 25%-al b vült. A növekedés szinte teljes egészében a biztonságosabb pénzpiaci és kötvényalapokba történ t kebeáramlásnak volt köszönhet , míg a t zsdei áresések miatt a részvényalapokban és a nemzetközi alapokban lév vagyon csökkent. A befektetési jegy tulajdonosok között a háztartások jelenléte meghatározó, k vásárolják a jegyek több mint 80%-át. (4 ábra) A 2001 év nyertesei egyértelmCen a hazai kötvény-és pénzpiaci

alapok voltak, hozamaik kivétel nélkül meghaladták a betéti kamatok szintjét.20 Befektetési jegyek százalékos megoszlása a f bb tulajdonosi szektorok között 100 81,6 81,5 80,6 80 60 40 20 14,8 1,8 15,1 14,1 1,8 2,1 2,3 2,2 2,1 0 1999 Hitelintézetek 2000 Egyéb jogi személyek 2001 Háztartások Külföld 4. ábra (forrás: MNB) 19 Cikk: Fókuszban: az új, értékpapír alapú biztosítói befektetések (Tallózó 2000. okt5) 20 MNB éves jelentés 2001. - 27 - http://www.doksihu 4. A befektet védelem eszközei Mottó: „a befektet t saját magától az állam se tudja megvédeni” A 90-es években az állam szerepvállalása jelent sen megváltozott a pénz és t kepiacon. Azt nem sokan vitatták, hogy az állam nem vonulhat ki a t kepiacról, de kevésbé volt egyértelmC, hogy milyen szerepet kell vállalnia. Az egyik legnagyobb változás talán a befektet k védelmében betöltött szerepe volt. Bizonyítható, hogy még ma is sokan

félreértelmezik az állam befektet -védelmi szerepét, és elvárják, hogy egyegy rossz befektet i döntést követ en az állam fizesse meg a befektet kárát. A jelenlegi gazdasági környezetbe már nem illik bele, hogy az állam a magántársaságok és önkormányzatok által kibocsátott értékpapírokra is garanciát vállaljon, ezért a probléma leküzdésére más megoldásokat kellett találni. A kérdés az, hogy mi ellen kell védelmet nyújtani, és hogyan oldható meg. A privatizációs folyamatok óta a hazai bankokban az állami tulajdon aránya jelent sen lecsökkent. A bankpiac és a betétesek kapcsolata alapvet en a bizalmon alapul, mivel nem rendelkezhetnek a bankok gazdálkodásáról, jogi pénzügyi helyzetér l szóló információkkal. A betétnyitók általában a bank által javasolt konstrukciók alapján döntenek, illetve, hogy milyen hatékony marketingpolitikát folytat a pénzintézet. A betétes tehát, döntésével a bank mCködésének

kockázatát, valamint a piac kockázatát is viseli, mivel semmilyen információ nem állt rendelkezésére.21 A pénztulajdonosoknak fontos tudni, hogy milyen kockázattal kell számolniuk. A befektet k számos kockázata közül a legfontosabbak a döntési kockázat, a piaci, az értékpapír kibocsátójának mCködési kockázata, a piaci közvetít mCködési kockázata, és az általános gazdaságpolitikai kockázat. A befektet nek els sorban a saját döntéseinek kockázatát kell viselnie. Ma már nem az állam az, aki felel séget vállal a kibocsátó kötelezettségeire, ezért a 21 ETK-füzetek (Els T zsde Klub 2000.) - 28 - http://www.doksihu befektet nek aktívan kell fellépnie saját érdekének védelmében. Tisztában kell lennie a piac szerepl ivel és azok feladatával, kötelezettségeivel. Az univerzális pénzügyi szolgáltatások el térbe kerülése megtéveszti a nem kell en tájékozott ügyfeleket. Gyakori példa, mikor az ügyfél bankfiókban

vásárol értékpapírt. Ez nem feltétlenül jelent banki konstrukciót, ahol a bank a garancia a befektetett pénz visszafizetésére. Az utóbbi években el fordult, hogy a befektet k biztonságát a piaci közvetít k tevékenysége is veszélyeztette. Nem a jogszabályokban meghatározottak szerint mCködtek és a befektet k érdekeit is háttérbe szorították. Megsértették azt az alapelvet, hogy a befektet pénzét csak arra használhatják fel, amire a megbízás szólt. Ilyenkor jogi eszközökkel lehet és kell fellépni. A t kepiaci befektet -védelem leghatékonyabb eszköze a transzparencia és a nyilvánosság. A védelem tehát úgy módosult, hogy az állam garantálja a piac szerepl jének az ellen rzött információkat. A jogszabály ezért kimondja, hogy az értékpapír kibocsátójának folyamatosan tájékoztatnia kell a piac szerepl it, minden olyan információról, ami befolyásolja a befektet döntését. A nyilvánosság felé történ adatszolgáltatás

kötelezettségét a PSZÁF felügyeli. A befektet k védelme ma Magyarországon, intézményi rendszeren keresztül valósul meg. 1993-ban hozták létre az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA), aminek célja az volt, hogy a pénzügyi intézmény megoldhatatlan likvidítási problémái esetén a bankbetétek visszafizetése garantált legyen. Az Alaphoz valamennyi bank, szakosított hitelintézet, takarékszövetkezet köteles volt csatlakozni, kivéve olyan hitelintézetek, amelyekért a Magyar állam kezességet vállalt. Az 1997 januárjában életbe lépett új értékpapír törvény el segítette a befektet k védelmét szolgáló új intézmény létrehozását, a Befektet/-védelmi Alapot (BEVA). A BEVA feladata a befektet követeléseinek befagyása esetén a befektet részére meghatározott kártalanítási összeg megfizetése. Az Alap a kártalanításra jogosult befektet részére befagyott követeléseit legfeljebb hat milliós összeghatárig fizeti ki

kártalanításként. Egy millió határig 100% kártalanítást fizet, egy millió felett - 29 - http://www.doksihu pedig egy milliót és a felette lev rész 90%-át, egészen hat millió forintig. A kártalanítást pénzzel vagy állampapírral kell teljesíteni. 5. T kejövedelmek adózása, adókedvezmények Ha befektetésekr l van szó, els sorban a kamatból és árfolyamnyereségb l származó jövedelmek adózását érdemes ismernünk. A kamatból származó bevétel egésze jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 0 százalék. Az adótörvény részletesen meghatározza azokat a kamatjövedelmeket, amelyekre a 0 %-os adómértéket kell alkalmazni. Például: • takarékbetét, devizabetét kamata, • a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesít értékpapírok hozadéka, valamint azok árfolyamnyeresége, • nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy hozama és árfolyamnyeresége, • értékpapírok

zárt kibocsátása vagy zárt forgalmazása során elért kamat, illetve árfolyamnyereség a jegybanki alapkamat 105 %-ig, stb. Árfolyamnyereségnél más szabályok érvényesek. Az árfolyamnyereségb l származó jövedelem adójának mértéke 20%. Árfolyamnyereségnek min sül az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzéséért fordított és a hozzá kapcsolódó költségek együttes összegét. Az átruházásnak az értékpapír adásvétele, a csere, vagy az apport min sül Az árfolyamnyereségb l származó jövedelem a magánszemély által átruházott értékpapírokra az adóévben elszámolt árfolyamnyereség együttes összegéb l az a rész, amely meghaladja a magánszemély t zsdére bevezetett részvényekre az adóévben elszámolt árfolyamveszteség együttes összegét. - 30 - http://www.doksihu Megjegyzés: a t zsdei árfolyamnyereség utáni adó mértéke 2003.

január 1-t l nulla százalék. A magánszemélyek bizonyos befektetéseit az adótörvény kedvezményekkel támogatja, ezzel is ösztönözve a megtakarítókat. Kedvezményként számolható el az adóévi befektetés-állomány növekményének 20%-a, de legfeljebb évi 200 ezer forint. A befektetési adóhitel igénybe vehet : belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési jegye, a jelzálog-hitelintézet jelzáloglevele, valamint kockázati t kealapjegy esetében. A legfontosabb feltétel, hogy a befektetés tárgya t keszámlán jelenjen meg. A kedvezmény a t keszámla vezetésére jogosult értékpapír-forgalmazó társaságok közremCködésével t zsdei ügylet során, vagy nyilvános forgalomba hozatal során vásárolt, jegyzett értékpapírokra vonatkozik. A kedvezmény viszont nem válik véglegessé, mert ha a befektetési-állomány az el z évhez képest csökken, akkor a csökkenés 20%-a mértékéig a befektetési

adóhitelt vissza kell fizetni. Az adótörvény ugyancsak kedvezménnyel ösztönzi a biztosítási módozatok igénybe vételét. A belföldi székhelyC biztosítóintézettel kötött élet- és nyugdíjbiztosításokra érvényes kedvezmény, az adóévben megfizetett díj 20%-a, de legfeljebb 50 ezer forint. Legfontosabb feltétel, hogy legalább 10 éves id tartamra szóló legyen a biztosítás.22 6. Hazai és nemzetközi megtakarítások összehasonlítása Ha a magyar megtakarítási szokásokat összevetjük a nyugat- európaiakkal, akkor szembetCn , hogy nálunk milyen magas a készpénz és a bankbetét aránya. Az 22 Adók, illetékek, járulékok és vámok (Saldo 2002.) - 31 - http://www.doksihu uniós csatlakozás közeledtével viszont arra lehet számítani, hogy a bankbetétek visszaszorulnak, mert a kamatok is folyamatosan mérsékl dnek. Ennek következménye, hogy a készpénz aránya várhatóan nem lesz kisebb, hiszen a betéthez képest az

otthon tartott pénzen elszenvedett veszteség sem lesz nagy. Viszont el térbe kerülnek a nyugdíjpénztári és életbiztosítási termékek, valamint a befektetési jegyek. Továbbá tény az is, hogy a magyarországi bankok már készülnek azokra a változásokra, amelyet a csatlakozás hoz magával, és részben ezért is fejlesztik lakossági szolgáltatásaikat. Míg nálunk a készpénz és bankbetét állománya még mindig 60% feletti részt képvisel, addig az unióban mért legmagasabb arány Franciaországban van, ami 40%. Ennek okát egyrészt a hazai t kepiacok fejletlenségében kereshetjük, másrészt nálunk alacsony az egy f re jutó megtakarítás, ami mindössze 800 ezer forint, míg Németországban 25 millió forintnak megfelel ez az összeg. Érdekesség viszont, hogy az egy f re jutó GDP esetében - ha a vásárlóer alapján hasonlítunk - a különbség csupán kétszeres: nálunk 12200 dollár, Németországban 24900.23 Ha a részvény, kötvény

arányokat nézzük, nem látunk akkora eltéréseket Magyarország és az uniós tagországok között. A nagyobb arányra a nyugati t zsdék 1995. és 2000 közötti jó teljesítménye ad magyarázatot, amelyek az évi 20-22%-os növekedést produkáltak. Nálunk némi élénkülést hozhat a piacra a vállalati kötvények elterjedése, és a t zsdei kereskedés utáni árfolyamnyereség adózásának eltörlése is növekedést eredményezhet a részvényállományban. Mivel Magyarországon a legstabilabb vagyonnövekedés a nyugdíjpénztári és életbiztosítási megtakarítások terén történt, és az EU országokban is jelent s arányt képviselnek, további növekedésre lehet számítani. Az igénybe vehet adókedvezmény is ezt a célt szolgálja. Szakemberek úgy vélik, hogy er södni fog az a réteg, amely pénzügyi vagyonának reálértékét kívánja meg rizni, és ehhez pénzügyi tanácsadásra lesz szüksége. (5 ábra: megtakarítási formák aránya) 23 MNB

2002. július - 32 - http://www.doksihu Megtakarítási formák aránya százalékban (MNB, 2002) 11 15,69 33 8,46 29 21 57 13,21 10 15 12 22 47 4 62,64 18 40 Magyarország Franciaország Készpénz és bankbetét 39 Németország Kötvény és részvény 21 21 O laszorsz ág Nagy-Britannia Befektetési jegy 5. ábra - 33 - Életbiztosítás és nyugdíj http://www.doksihu IV. 1. Független pénzügyi tanácsadás, mint megoldás A tanácsadás jelent sége és pszichológiai háttere Tapasztalatom az, hogy az emberek tanácstalanok a megtakarításaik elhelyezését illet en, nem a céljaiknak megfelel en fektetik be a pénzüket. Hogyan tudnak objektívan, minden szempontot figyelembe véve pénzintézetet választani? És ha már választottak, honnan tudják akár egy fél év múlva, hogy az a bank adja-e a számára optimális megoldásokat? A dinamikus fejl dés mellett az emberek egyre több pénzintézettel és pénzügyi termékkel

találkoznak, de ez lakosság számára is egyre áttekinthetetlenebbé válik. Ezért elengedhetetlenné vált az olyan szervezetek létrehozása, amelyek függetlenül szemlélik a piacot, azaz nincsenek elkötelezve egyetlen pénzintézet mellett sem, így mindig az ügyfél érdekeit tartják szem el tt. Másik fontos kulcseleme a tanácsadásnak a teljes kör ség, amely azt jelenti, hogy a tanácsadó cégnek a piac minden területén jelen kell lennie, hogy bármilyen igényre tudjon megoldást találni. A pénzügyi tanácsadást eladás-pszichológiai szempontból is fontos megvizsgálni. Hogy miért fontos a pszichológia, ha értékesítünk? Mert az emberek gondolkodásmódját jelent sen befolyásolják érzelmeik. A pénzügyi tanácsadás, mint szolgáltatás nem megfogható, így az ügyfél nehezen tud mibe „kapaszkodni”, ellentétben egy autó vételénél. Fontos a megfelel marketingtevékenység A tapasztalat azt mutatja, a tanácsadó sikere leginkább a

pozitív hozzáálláson, a bizalom megszerzésén múlik. Fontos a szociális intelligencia, az értékesítési képesség és a szakmai kompetencia is. Az ügyfél nemcsak a szakmailag kiváló termék kiváló adottságait veszi meg, hanem a tanácsadó „személyét” is. Ha az ügyfél megbízik a brókerében, nem kételkedik a szakmai hozzáértésében és elfogadja t le a tanácsot. Empátiás készség is elengedhetetlen, hiszen fontos, hogy a tanácsadó beleélje magát az ügyfél helyzetébe és az szemszögéb l segítsen. A szakmai tudás alapvet tényez , a - 34 - http://www.doksihu tanácsadáskor, de lehet akármilyen felkészült, ha nem megfelel a stílusa, kommunikációs készsége, nem fogja elfogadni az ügyfél és sikertelen lesz a tárgyalás. A pénzügyi termékek iránti igény felkeltése vagy megtalálása nem egy automatikus folyamat. Az emberek nincsenek hozzászokva, hogy menedzseljék a pénzügyeiket, s t általában el sem tudják

képzelni, hogy van megoldás vágyaikra. Ha az emberek annyi id t fordítanának a pénz befektetésére, mint megkeresésére, sokkal több gazdag ember lenne. A másik eset, ha már tettek valamilyen lépést befektetéseiket illet en, de nem tudják, hogy vajon a legmegfelel bbet választották. Tehát mindkét esetben egy látens igény van jelen. A látens igény azt jelenti, hogy még nem fogalmazódott meg a megoldás keresése - rejtve van az igény -, és a tanácsadó feladata ezt felszínre hozni. A tanácsadás során a brókernek egyfajta logikai sorrend szerint kell vezetnie a beszélgetést. Ha az ügyfél veszi át az irányítást, lehet, hogy nem tud megkülönböztetni különböz információkat. Ebben az esetben gyakori a túlinformálás hibája A túl sok információ „megfojtja” az ügyfelet, nem tudják a lényeget kiszCrni. A kevés információ szintén káros lehet. A tanácsadó határozott. X tudja megítélni, mi az ügyfél számára a legmegfelel

bb. Határozottan, de kedvesen segíti az ügyfelet a helyes döntés irányába Az ügyfél nem szereti, ha el akarnak neki adni valamit, éreznie kell, hogy nem er ltetnek rá semmit, csak lehet séghez juthat. Végül egy fontos törvény: soha ne vitatkozzunk tárgyalás során. Egy megnyert vita - egy elveszett ügyfél A pszichológiai háttérrel szorosan összefügg a marketingstratégia, amit a pénzügyi tanácsadással kapcsolatban alkalmazni érdemes. Nézzük meg, hogy a „hagyományos” pénzügyi szolgáltatók milyen marketingstratégiát alkalmaznak. A bankok feladata annyi, hogy mindegyik a saját bankjába vonzza be az ügyfeleket, kedvez kamatokra, alacsony költségekre, kellemes környezetre vagy gyors kiszolgálásra hivatkozva. A bankok így pull marketingstratégiát alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nem a bank megy az ügyfelekhez, hanem az ügyfeleket „húzzák” be a bankokba. A bankok kikerülik a közvetít ket, és közvetlenül kommunikálnak

az - 35 - http://www.doksihu ügyféllel, általában imázs reklámokat alkalmaznak, amelyekkel a cél, a bizalom és biztonságérzet elnyerése. Az emberekben természetesen él az igény, hogy javítsanak anyagi helyzetükön, azonban nem is foglalkoznak a gondolattal. Az igény tehát indirekt módon jelentkezik, amire a push marketingstratégiát lehet alkalmazni. Lényege, hogy a pénzintézetek termékei közvetít kön keresztül jutnak el az ügyfélhez. Itt tehát a közvetít „tolja” a terméket az ügyfél felé. A pénzügyi tanácsadás, mint szolgáltatás szabályait a 7 P elemzésével próbálom világosabbá tenni. 2. A pénzügyi tanácsadás marketingmix elemei ( 7 P ) a. Termék (Product) A pénzügyi tanácsadás, mint szolgáltatástermék, számos tulajdonságban különbözik egy valós termékt l. Egy nem fizikai természetC probléma megoldásról van szó, ahol bizalmi jellemz kön, nem pedig az anyagi tulajdonságokon van a hangsúly. A bizalom

nem megvásárolható, hosszas munka eredménye, akár tárgyalási szinten, akár cégszinten valósul meg. A bizalmat ki lehet alakítani az egységes küls megjelenéssel (iroda, logo, bróker megjelenése), megbízhatósággal, pontossággal, következetességgel, és min ségi munkavégzéssel. A bizalmat nem elég megszerezni, fenn is kell tartani, ebbe segít az aktív ügyfélpolitika. A nem-fizikai természetb l adódik, hogy a szolgáltatásról érzékszervi úton nem tudunk információt szerezni, mert nem tapintható, nem látható. Megismeréséhez el kell érni a szolgáltatás igénybevételét. Ebben segítenek a marketingkommunikáció eszközei A változékonyságból adódik, hogy a szolgáltató teljesítménye, tehát a bróker munkája térben és id ben változó. Ez els sorban az emberi tényez k szerepének nagy súlyával magyarázható. Munkateljesítményük szigorú fegyelem és ellen rzés mellett is - 36 - http://www.doksihu id ben változó, ezen

felül a színvonal az egyes személyek eltér képességei következtében is változó. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ügyfelek megítélései is különböz ek lehetnek egy pénzügyi szolgáltatóval. A változékonyság enyhítésére megfelel megoldás, a munkatársak folyamatos képzése és ellen rzése, amellyel szinten tartható a min ség. A szolgáltatás nem-tárolható jellege azt fejezi ki, hogy a ma igénybe nem vett szolgáltatás nem pótolható, mivel az információk és a gazdasági környezet folyamatosan változnak. A pénzügyi világra ez fokozottan érvényes, hiszen naponta változnak a részvények árfolyamai, és a politikai események is folyamatosan befolyásolják a pénz és t kepiacot. Egy jó pillanatban meghozott döntés sokat érhet az ügyfélnek akkor, ha szakemberre hallgat. Az elválaszthatatlanság azt jelenti, hogy a szolgáltatás nyújtása és felhasználása id ben és térben elválaszthatatlan. Ennek következménye, hogy

nem alkalmazható a hagyományos min ségellen rzési rendszer. A szolgáltatás min sége az igénybe vev vel együtt a teljesítés közben vagy utána ellen rizhet . A termék tehát magába foglalja a folyamatot is, amelynek során az ügyfél számára valamilyen el ny jelentkezik, és szorosan kapcsolatban van a szolgáltatás hátteréül szolgáló vállalattal, annak back- és frontoffice-ával, valamint a tárgyi és emberi tényez kkel, amelyek segítették a szolgáltatás létrejöttét. Ez a komplex kör alkotja a szolgáltatás összességét. A pénzügyi tanácsadás nem merül ki egy egyszeri tárgyalásban, ez egy hosszabb távú kapcsolatot jelent az ügyféllel. A pénzügyi tanácsadó (személyi bróker) az els tárgyalás után - ha az pozitív benyomással zárul mindkét fél részére - az adott személy, család, vállalat tanácsadójává válik. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a továbbiakban minden pénzügyi jellegC problémájával, kérdésével a

személyi tanácsadójához fordul, aki megadja a választ az igényeire és segít annak technikai lebonyolításában. - 37 - http://www.doksihu b. Ár (Price) Az ügyfeleknek a közvetlen tanácsadás nem kerül pénzbe, a tanácsadókat a pénzintézetek fizetek meg jutalék formájában. Ez nem feltétlenül természetes Az ügyvédek, könyvel k és vezetési tanácsadók borsos óradíjakat kérnek el, így ezt a pénzügyi tanácsadói területen is be lehetne vezetni. A pénzügyi tanácsadás ebben a formában még csak most van kialakulóban, így a köztudatban még nem alakult ki ez a szokás. Nyugat-Európában már természetes, hogy a tanácsadásért díjat fizetnek, hiszen az ügyfélnek is megéri, ha befektetéseit illet en több % el nyhöz juthat egy okos döntés során. Magyarországon ez még nem várható el, de a változás ide is el fog érni c. Disztribúció (Place) Az elosztási csatorna egy pénzügyi szolgáltatás esetében is többszintC lehet.

Normál esetben az ügyfél els gondolata az, hogy bemegy a bankba, ahol egy banki alkalmazottal találkozik, aki az adott pénzintézet termékeit közvetíti. Ez az út kizár minden közvetít elemet, így rövid és egyszerC. Viszont, hogy ez mennyire jó az ügyfélnek, már nem ilyen egyértelmC, hiszen csak egy pénzintézettel találkozik, a piac többi szerepl it nem ismeri. Ha bekapcsolunk ebbe a folyamatba egy köztes személyt vagy céget, meghosszabbíthatjuk ezt az elosztási csatornát. A pénzügyi tanácsadás esetén, a brókeren keresztül valósul meg a szolgáltatás. Egyetlen hátránya lehet az esetleges lassúbb ügyintézés, ám min ségi munkával ez kiküszöbölhet . Ugyanakkor a legfontosabb el nye, hogy az ügyfelet képviselve ki tudja választani a pénzintézetek palettájáról a számára megfelel t. Ha a pénzügyi tanácsadó cég országos szinten kíván tevékenykedni, ki kell építenie azt az irodahálózatot, amely elérhet vé teszi a

szolgáltatást az ország minden pontján. - 38 - http://www.doksihu d. Marketingkommunikáció (Promotion) A szolgáltatások marketingkommunikációjának alapproblémája, hogy nemfizikai jellege következtében nem ábrázolható. A hagyományos termékek marketingkommunikációjával ellentétben, itt szorosan összefügg a szolgáltató személyzettel és a tárgyi elemekkel, mert ezek összességében segítenek hozzá az ügyfél számára az összkép kialakításához. Így beszélhetünk bels (pl: frontszemélyzet, bels PR) és küls kommunikációról (pl.: reklám, küls PR). A bels kommunikáció elemeivel kés bb foglalkozom. A küls kommunikáció egyik legfontosabb eleme a reklám. A reklám célja az ismertség kialakítása. Ezért imázs- és szimpátiareklám alkalmazható, amely a szolgáltatást és a céget ismertté teszi, népszerCsíti. A megfelel reklámstratégia kialakításában számos tényez t kell figyelembe venni. El ször

meghatározzuk azokat a célokat, amelyeket el szeretnénk érni a médián keresztül. A pénzügyi tanácsadás esetében a cél a brókercég ismertté tétele, márkaimázs er sítése, illetve az érdekl dés felkeltése lehet. Azonosítani kell ezután azt a célközönséget, akikhez el szeretnénk juttatni az üzenetüket. A pénzügyi tanácsadás esetén a célközönség elég széles. Beletartozik minden gazdasági tevékenységet folytató cég, valamint azok a háztartások, amelyek jövedelemmel rendelkeznek, és legalább egy minimális megtakarítási képességük van, vagyonnal rendelkeznek vagy potenciális hitelfelvev k, tehát a magánszemélyek széles rétege is. A cél, a szolgáltatás és a cég létezésének ismertté tétele az számukra. Ezután következik a megfelel médiacsoportok kiválasztása és a kampány tervezése, kivitelezése. A pénzügyi tanácsadás reklámozásában figyelembe kell venni a szolgáltatás megfoghatatlanságát, illetve

azt, hogy eddig Magyarországon nem volt egy ismert szakma. A kreatív szolgáltatásreklám üzenetét tárgyi elemek felhasználásával er sítjük meg, világos szimbólumokat leegyszerCsíteni, hogy könnyebben érthet alkalmazva. A szolgáltatást célszerC legyen az üzenete, egy momentumot, megkülönböztet el nyt kihangsúlyozva. - 39 - http://www.doksihu Nézzük meg milyen eszközöket alkalmazhatunk egy reklámkampány elindításához. A sajtóban való megjelenés alkalmas arra, hogy b vebb információval szolgáljunk az olvasók számára. Kétféle típus lehetséges megjelenés szempontjából Az els egy szövegmentes, maximum egy cégnevet és egy szlogent tartalmazó reklámoldal, amely imázs er sítésére szolgál. A másik típus a reklámriport, ahol a cég vezet i, szakemberei beszélnek a cég tevékenységér l, ismertetve annak szükségességét, felkeltve a potenciális ügyfelek érdekl dését. Elhelyezésük ajánlatos min ségi

gazdasági lapokban. A rádióban való hirdetést rekláminterjú formájában képzelem el. Ez az interjú rövid és lényegretör , célja a figyelemfelkeltés. Itt a hirdet csak a fülére hallgathat ezért nem tekintem a pénzügyi tanácsadás szempontjából els dleges médiumnak. A televízió az a médium, amely igen hatékonyan képes betölteni az összes tömegkommunikációs funkciót. Itt a legésszerCbb megoldás a rövid reklámblokk, amelyet a bankok és biztosítók reklámjaihoz hasonlóan tudnék elképzelni. Célja a cégnév ismertté tétele. Hátránya, hogy nagyon költséges és a rendszeres megjelenés lenne csak hatásos. Ezt csak a nagy t keerejC vállalatok engedhetik meg maguknak Az óriásplakátok egyre népszerCbbek a reklámozó vállalatok körében. Az üzenet ismétl d közlésre alkalmas. Egy szolgáltatás esetében a cég, mint márka er sítésére használható fel. Az Internet lehet ségeinek kihasználása ma már minden cég számára

szinte kötelez . A pénzügyi tanácsadás Interneten való lebonyolítása lehetetlen, a szolgáltatás személyes jellege miatt. Az Internetes jelenlét viszonylag olcsó, és egyre több emberhez eljut az információ. A vállalat célja az Internetes elérhet séggel nem pusztán a hirdetés, hanem, hogy az ügyfeleivel hosszú távú, bizalmi kapcsolatot teremtsen. A gazdasági hírek folyamatos frissítése elengedhetetlen, hiszen így lesz kompetens és naprakész. Bár az Internet a tanácsadás helyszínéül nem szolgálhat, az ügyfélgondozásra kitCn en alkalmas. A megnyer küls , a mindig friss hírek, az egyéni stílus, mind ezt a célt szolgálja. - 40 - http://www.doksihu A küls kommunikáció másik eleme a küls PR. Feladata, hogy a megfelel üzenetet közvetítse a nagyközönség felé, az olyan eszközökkel, mint például a sajtókapcsolatok, hirdetések, piacszervezés, szponzorálás, rendezvények vagy kiállítások. Ezek célja els sorban a

vállalatnév ismertté tétele, a bizalom kiépítése A márkaépítés fontossága sem elhanyagolható. A márka kiépítése és karbantartása összetett feladat. Nagy jelent séget kell tulajdonítani neki, hiszen egy megbízható és kipróbált márkanév könnyíti a választást, bármilyen termékr l legyen is szó. A pénzügyi szolgáltatások terén szintén beindult a márkafejlesztés, részben az ágazat konszolidációja nyomán, és részben pedig azért, mert az új jogszabályokkal led ltek a korábban a bankokat és brókercégeket elválasztó falak. A szakmai szolgáltatók rájöttek, hogy a megbízások elnyeréséhez a bizalom és a közös küldetés érzete éppoly fontos, mint a szakmai kompetencia. A pénzügyi tanácsadó cégek márkaépít stratégiájának az eszközei, azok a marketingkommunikációs eszközök, amelyeket már említettem, de a tárgyi és emberi elemek is fontos szerepet játszanak, mert ezek együtt alakítják ki a min séget.

e. Emberi tényez/k (People) Az emberi tényez k marketingorientált kezelése, az ügyletben részt vev személyek magatartásának és kommunikációjának olyan szabályozását jelenti, amely fokozza az igénybe vev k elégedettségét. Ez három szabályozási feladatkörb l áll: a bels marketingb l, a frontvonalmenedzsmentb l és az aktív ügyfél politikából. A bels marketing A bels marketing célja, motivált és ügyfélorientált munkatársak megteremtése és az hatékony kapcsolatuk a managementtel. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy a bels marketing a vállalatban az alkalmazottak felé irányuló marketingtevékenység. A folyamat a munkakörökben elhelyezett min ségi szakemberekkel kezd dik, majd a cég oktatási kultúrája és képzési rendszere következik, ami biztosítja a szakmai fejl désen kívül az egyéni és vállalati célok tisztázását. A bels kommunikációs eszközök is segítik az interaktív kommunikációt a vezetés és a munkatársak

között. - 41 - http://www.doksihu Frontvonalmenedzsment A frontvonalmenedzsment azokra a személyekre koncentrál, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel. Xk er s arculatalakító tényez k Az ügyfelek vállalatról alkotott véleménye, a cégimázs tehát, a szolgáltatás, a marketingkommunikáció, a PR-tevékenység és a frontvonalszemélyzet hatására alakul ki. Az magatartásuk közvetlen üzenetet jelent az igénybe vev k számára a cég értékrendjér l, kultúrájáról, stílusáról. A személyes találkozó teszi a legmélyebb benyomást az ügyfélre. Az üzleti öltözék, az elegáns stílus, kellemes hatást kelt a beszédben és a metakommunikációban. Ha az ügyfél a tanácsadót elfogadja, el fogja fogadni a szolgáltatást is. Aktív ügyfél politika Az igénybe vev k aktív részvételét jelenti a szolgáltatástermék el állításában. Az aktív részvétel kikerülhetetlen következménye az elválaszthatatlanság,

egyúttal építeni is lehet rá a szolgáltatáskoncepció kialakításában. Az aktív ügyfél politika segít annak kialakításában, hogy az igénybe vev részvétele gondosan tervezett legyen, ne véletlenszerC. f. Tárgyi elemek (Physical evidences) A tárgyi tényez k jelent ségét a szolgáltatásokban azzal magyarázzák, hogy a probléma megoldás és az eredmény nem fizikai jellege felértékeli a kézzelfogható fizikai bizonyítékok szerepét. Ezek a tárgyi elemek megkönnyítik az ügyfelek számára a pénzügyi tanácsadás értékelését, s t a szolgáltató pozicionálásának és imázsának azonosítását. Erre szolgál a tárgyi elemek menedzsmentje, amellyel a nem-fizikai természetb l származó bizonytalanságot- és kockázatérzetet szisztematikusan csökkentik. A tárgyi elemek hatása sokrétC. A tárgyi környezet úgy is fogható fel, mint a szolgáltatástermék csomagolása. Szerepe nem az áru védése, hanem figyelemfelkeltés A

tárgyak kinézete hasonló funkciót tölt be, mint a termékek design-ja, tehát üzenetet, - 42 - http://www.doksihu életérzést, stílust kell sugároznia. A tárgyi elemek fontos szerepet töltenek be a min ségpolitikában is, az egységes, mindig kiszámítható megjelenés, megbízhatóságot, els osztályú munkát sugall. Végül kapcsolati szempontból a tárgyi tényez k szocializáló szerepe is fontos. A környezet üzenete az ügyfelek szerepviselkedését és a frontszemélyzettel való kapcsolatát is meghatározza. A tárgyi környezetnek három dimenziója van. Az els be tartoznak a háttérhatások, környezeti atmoszféra, melyet érzékszervi környezetnek is neveznek. A második dimenzióhoz tartozik a tér szervezése, a térbeli elrendezés. Ez inkább bels építészeti feladat. A harmadik dimenzióban a jel és szimbólumrendszer található Ezek a jelzések többféle értelemben bocsátják ki üzenetüket: márkanév, irányító jelek, viselkedési

szabályok közlése. A tanácsadás során az ügyfél, küls és bels tárgyi elemek is találkozik. A tanácsadó cég tiszta, rendezett helyen található, ami nyugodt hangulatot ad az ügyfélnek. A bels elemekkel is találkozik az ügyfél, mint például a berendezés, a cégnév, szimbólumok, amelyek emlékeztetni fogják kés bb is a cégre. Az ügyfél a tárgyalás során számos más tárgyi elemmel is találkozik. A min séget azok a színes anyagok jelentik, amelyeket a brókercég tervezett és nyomtatott a cég bemutatására vagy az ügyfelek szakmai tájékoztatására. Ez a pénzügyi világban elengedhetetlen, tükröznie kell a profizmust. A tárgyi elemekre épül kommunikációs stratégiák négy fajtáját különböztetjük meg. A láthatóvá tétel a marketingkommunikációban a szolgáltatás el nyeit jelenti. Például egy reklámfilm arra épül, hogy régen az ember sorra járta a bankokat, de még ezután sem tudta eldönteni kihez forduljon, ma már

megbízott egy független pénzügyi tanácsadót, aki menedzseli pénzügyeit. Az asszociációs stratégia azt jelenti, hogy a szolgáltatást valamilyen kézzel fogható dologhoz kötjük, ezzel megkönnyítve a min ségpozíció észlelését. Például egy madár jelölheti a függetlenséget. - 43 - http://www.doksihu A fizikai reprezentáció stratégiája a szolgáltatás valamelyik jól látható fizikai elemének a középpontba állítását jelenti. Ez lehet egy ügyfélmappa, amely az ügyféllel való tör dést jelenti. Végül a dokumentáció stratégiája a szolgáltatás értékét és min ségét igazolja tények és adatok felhasználásával, amely er síti a hitelességet a kommunikációban. Például kiemelni a cég éves forgalmát vagy piaci helyzetét. A tárgyi elemek összehangolásával tehát csökkenthetjük a szolgáltatás megfoghatatlan jellegét és er síthetjük a bizalmat. g. Folyamat (Process) A szolgáltatások egyik legfontosabb

sajátossága a folyamatjelleg. A szolgáltatási folyamatok tervezését és irányítását jelenti, amelyek hatással lehetnek a szolgáltatás min ségének megítélésére, és így az igénybe vev k elégedettségére. Az ügyfél szempontjából a szolgáltatástermék lényegi része a szolgáltatás teljes folyamatának megfelel mCködtetése. A pénzügyi tanácsadásnál is fontos a folyamatok szervezése, egységesítése. Mivel a szolgáltatás több, egymást követ részfolyamatból épül fel, ennek irányítása több szinten mCködik. 1. Részfolyamat: a kapcsolatfelvétel A kapcsolatfelvétel els dleges célja a személyes találkozás létrejötte. A brókernek precíz nyilvántartást kell vezetnie minden potenciális ügyfélr l. 2. Részfolyamat: a tanácsadói beszélgetés Ami a folyamat szempontjából lényeges, hogy ett l a logikai menett l nem célszerC eltérni. Ebben a szakaszban kell a tanácsadónak felmérni az ügyfél igényeit, céljait, továbbá

itt alakul ki közöttük a bizalmi bázis, ami végigkíséri kapcsolatukat. A tanácsadó kikéri véleményét a befektetéssel kapcsolatos elvárásairól. Miután ez megtörtént testreszabott ajánlatot kap. - 44 - http://www.doksihu 3. Részfolyamat: folyamatos kapcsolattartás az ügyféllel Miután kialakult az ügyfél portfoliója, az ügyfél nem csak egy terméket, hanem egy személyi brókert is megvett, akihez ezen túl bármikor fordulhat pénzügyi kérdéseivel. A tanácsadó tájékoztatja az aktuális piaci információkról, befektetésének jelenlegi hozamáról. A tanácsadó feladata, hogy az ügyfél esetleges félreértéseit kezelje Például ha az ügyfél egy befektetési alapba helyezte a pénzét, el fordulhat, hogy a befektetés elindulása után, rövid id n belül megítéli a befektetés hozamát, és a tanácsadót hibáztatja, ha nem mutat nagy hozamot a választott pénzeszköz. Ez egy részvényt tartalmazó alapnál gyakori. A panasz

szakmailag nem jogos, hiszen a részvényeknek több id t kell adni, míg meghozzák a magas nyereséget. Az ügyfélnek ebben az esetben újra el kell ezt magyarázni és megnyugtatni, hogy helyesen döntött. 3. Min ségmenedzsment A min ség egyszerre objektív és szubjektív, így nehezen mérhet . A marketingmunka nem csak valós, hanem az észlelt min séget is jelenti, tehát mindkett vel kell foglalkozni. A min ségnek különböz dimenziói vannak. A technikai dimenzió a MIT? kérdésre válaszol. A pénzügyi tanácsadásban erre a válasz az ügyfél céljaira javasolt termékek. A funkcionális dimenzió a HOGYAN? kérdésre válaszol Ide tartozik a tanácsadó viselkedése, stílusa, az ügyfélközpontú tárgyalás. A min ségmenedzsmentbe mind beletartozik a tárgyi és emberi tényez k menedzsmentje, valamint a folyamatok tudatos irányítása. A min ség meg rzésére szolgál a brókercég Call Centere. A telefonos kapcsolat nem csak információ adására

alkalmas, be is gyCjtheti azt. A bejöv információ lehet pozitív, negatív vagy épít jellegC tanács is az ügyfelek részér l. Nem szabad elhanyagolni ennek jelent ségét, mert az észrevételek, megjegyzések is hatnak a min ségr l alkotott képre. Ha az ügyfél észreveszi, hogy hozzászólása változásokat - 45 - http://www.doksihu indított el, elégedetten fogja ajánlani a céget másoknak. Az elégedett ügyfél a legjobb reklám! A technikai és funkcionális dimenziók együtt alakítják ki azt az észlelt min séget, amelyet az ügyfelek megtapasztalnak. A min ségmenedzsment a szolgáltatás min ségér l alkotott értékítéletük stabilizálásával vagy javításával fokozza az elégedettséget és így hozzájárul a szolgáltatás újbóli igénybevételéhez. A min ségmenedzsmentnek számos részfeladata van a vállaltnál. A munkatársak számára egyértelmCen meg kell fogalmazni a min ség szempontjából fontos teljesítménycélokat. Ez

például az ügyfél középpontba állítása, a személyre szabott megoldás megtalálása. A cég min ségfilozófiáját át kell adni a munkatársaknak, be kell építeni a cég kultúrájába. Ennek leghatékonyabb módszere a bels kommunikáció: képzések, értekezések. Ha a cég id t szán a munkatársak képzésére, tájékoztatja a f bb stratégiai irányvonalakról, motiválja ket, akkor a munkatárs is érzi, hogy aktív részese a cég sikerének és törekedni fog a min ségi munkavégzésre. 4. Ügyfélmenedzsment Az aktív kapcsolat jelent sége kiemelked . Ez a pénzügyi tanácsadás lényege, ett l lesz a szolgáltatás egyedi. A tanácsadónak tehát nem egyszeri találkozó a célja, hanem egy hosszú távú bizalmi kapcsolat kiépítése. A kapcsolat ápolása a továbbiakban els sorban a tanácsadó feladata. A tanácsadó felel s a saját ügyfélköréért. Pontos nyilvántartást kell vezetnie az ügyfeleir l. Egy-egy ilyen megkeresés, érdekl dés,

pozitív, elégedett hozzáállást tud elérni. És el fordulhat, hogy több ajánlás is érkezik az elégedett ügyfélt l Az aktív kapcsolatot az ügyfél is kezdeményezheti, például egy gazdasági esemény kapcsán. Ha például részvénybefektetése van, és aggódik a jelenlegi recessziós id szak miatt. A tanácsadó feladata a gazdasági trendek hatásának értékelése az ügyfél pénzügyeire nézve. - 46 - http://www.doksihu A tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfelek az érzelmeikre hallgatnak, legjobb esetben is csak kisbefektet ként gondolkoznak és „bed lnek” az olyan híreknek, amelyek pont nekik gyártottak. Példaként hozhatjuk a tavaly szeptember 11.-ei terrortámadást, mikor a t zsdei indexek mélyrepülésbe kezdtek. A kisbefektet csak annyit vesz tudomásul, hogy hatalmas veszteségeket realizálnak egyesek, mire is készpénzzé tenné befektetéseit, vagy átcsoportosítást végezne. Ezzel ugyanúgy is veszteségesen szállna ki a

befektetéseib l. A tanácsadás feladata megmagyarázni miért ne tegye, hiszen a részvények hosszú távú hozamát nem befolyásolják a nagyobb ingadozások sem. Ez a példa jól érzékeltette, hogy az ügyfelek teljesen más oldalról látják a dolgok menetét, és ahhoz, hogy meg lehessen velük értetni a folyamatok valódi mCködését, nagy szakértelemre és türelemre van szükség. - 47 - http://www.doksihu V. 1. Összegzés Tanácsadás a gyakorlatban, példák A dolgozatban kiderült, hogy eltér megtakarítási módozatok közül választhatunk. Ebben a fejezetben saját tanácsaimat kívánom megosztani az olvasókkal, és felvázolni azokat a szempontokat, amiket érdemes és hasznos figyelembe venni befektetésünk megválasztásánál. Miel tt nekilátunk befektetési döntésünk meghozatalának, célszerC tájékozódnunk, hogy gazdasági növekedésre vagy visszaesésre számíthatunk-e a közeljöv ben. A gazdasági prognózis

elkészítése bonyolult és kockázatos feladat, ezért célszerC szakemberhez fordulni. Ha választunk a megtakarítási formák között vannak tényez k, amiket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Ezek például a likviditás a hozam vagy a biztonság. Amennyiben a befektet számára a likviditás fontos követelmény, abban az esetben olyan banki papírokat vásároljon, amelyeknek lekötési ideje rövid, illetve az ideje könnyen meghosszabítható. Ajánlanám a befektetési jegyeket, amelyeket bármikor el lehet adni az aktuális napi árfolyamon, abban az esetben, ha megtakarításunkra lenne szükségünk. Ha a likviditás nem fontos szempont, akkor a szabad forrásokat különféle államkötvénybe, részvénybe, ingatlanba, illetve zárt végC befektetési alapokba érdemes fektetni. Az államkötvény esetében a kibocsátó garanciát vállal, hogy lejáratkor az ígért összeget kifizeti. Az ingatlan nagy szakértelmet kíván, a részvényeknél pedig id t kell

szánni a magas hozam elérésére. Abban az esetben, ha a befektet számára inkább a befektetés biztonsága a fontos, célszerC állampapírt, befektetési jegyeket, takarékjegyeket vásárolni. Az - 48 - http://www.doksihu állampapír a legbiztonságosabb, de kisebb hozamot garantáló befektetési forma. A befektetési jegy tulajdonosának a befektet társaság saját t kéje a garancia arra, hogy a befektetett pénze megtérül. A nagyobb kockázattCr egyéneknek ajánlanám a részvényeket, illetve a vállalati kötvényeket, viszont ezen értékpapírokkal lehet a legnagyobb hozamot elérni. Vállalati cs d esetében a részvény hozamát teljes egészében elveszíthetjük, míg a kötvény esetében, már hitelez ként, várhatjuk, hogy befektetésünk egy részéhez hozzájussunk. A magas hozam reményében részvényeket és befektetési jegyeket érdemes vásárolni. A részvényekhez nagy szakértelem szükséges ellentétben a befektetési jegyeknél, ugyanakkor

a kisebb hozamot garantáló befektetési jegyek vásárlása esetén is a piaci kamatlábnál magasabb hozam realizálása várható, még a kisbefektet k számára is. Ha alacsonyabb hozammal is megelégszünk, takarékbetéteknek, különféle banki értékpapíroknak a megvásárlását ajánlom. A banki konstrukciókra 1 millió forintig garanciát vállal a Befektet -védelmi Alap. A pénzügyi tanácsadás során a tanácsadó feladata nem a szerz dés kötése, hanem egy pénzügyi analízis készítése, amely után lehet, hogy konkrét megoldást tud ajánlani. Egy ilyen igényfelmérésnek több témája is lehet, mint például a saját otthon megteremtése, gyerekek, nyugdíjhelyzet, vagyonképzés. A tanácsadónak tehát úgy kell testreszabott portfóliót ajánlani, hogy figyelembe veszi az ügyfél életkorát, családi vagyoni helyzetét is. Nézzünk néhány példát PÉLDA: Vegyünk egy fiatal, gyermektelen párt. A pár egy egyszobás lakásban él,

megtakarításaik összege egymillió forint. Jelenlegi nettó jövedelmük összesen 180 ezer forint. - 49 - http://www.doksihu A saját otthon kérdése a fiataloknál gyakori probléma. A pár a meglév t szeretné nagyobbra cserélni. Ebben a helyzetben 10-15 millió forintról van szó, amit rövidtávon csak hitellel lehet megoldani. Viszont k koruknál fogva is könnyebben tudják kezelni az id t, ezért egy jól felépített t keképzés jó megoldást nyújthat. Mivel a jövedelmük várhatóan növekedni fog, ezért célszerC egy vegyes befektetési alapot választaniuk, amiben részvény, kötvény egyaránt szerepel. A részvény jelenléte a portfolióban magas hozammal kecsegtet, akár már 5-8 év után, és az adókedvezmények is vonzóbbá teszik a lehet séget. Jelzálog hitel felvétele is megoldás lehet, a kamatok a jelenlegi fizetésük mellett elbírhatóak, és így már 3 millió forint készpénzzel rendelkeznek. Az összeg már éppen elég ahhoz, hogy

belevágjanak a t zsdézésbe, hiszen egy fiatal pár még nagy kockázatvállalási kedvel bír. A „blue chip” részvények közül javasolnám a Matáv vagy az OTP részvényeit, amelyek jelenleg eléggé alulértékeltek, árfolyamuk az Uniós csatlakozással akár 50-100%-kal is n het. Több részvényt nem nagyon érdemes venni, mert magasak a jutalékok. PÉLDA: Nézzük meg, milyen lehet ségek ajánlhatók egy harminc év körüli, kétgyermekes családnak. A család egy háromszobás lakásban él, készpénzvagyonuk 3 millió forint Havi nettó jövedelmük 250 ezer forint. Tulajdonukban van egy személygépkocsi is Ebben a helyzetben a családnak a lehet legkisebb kockázatot kellene vállalnia, így a t zsdézés a legkevésbé sem ajánlom. A gyerekekr l való gondoskodás el térbe kerül, gondolni kell például a taníttatásukra. De a házaspárnak már érdemes el re gondolni a nyugdíjra is. Ideális megoldás lehet egy unit-linked életbiztosítás, amivel a

befektetési igény is kielégíthet . Egy 60% kötvény és egy 40% részvényekb l álló alap kialakítása célszerC, magyarba - nemzetközibe vegyesen. A biztosításokhoz kapcsolódó adókedvezményt (jelenleg évi 20% max. 50 ezer forint) a pár ki tudja használni Készpénzvagyonukat pedig érdemes likvid eszközökbe rakni, mert a gyerekek miatt a családnak bármikor szüksége lehet rá. Bankbetétet és befektetési jegyet javaslok - 50 - http://www.doksihu PÉLDA: Mi javasolható egy nyugdíj el tt álló házaspárnak? A családban a gyerekek feln ttek és „kirepültek” otthonról. A szül k egy háromszobás lakásban élnek, van egy nyaralójuk Készpénzvagyonuk az évek alatt 10 millió forintra duzzadt, havi nettó keresetük 300 ezer forint. Mivel az egzisztenciájuk biztosított, rendelkeznek tartalékokkal és szabadid vel, ezért minden csak az egyéni céljaiktól függ. Nyugdíj el tt feltehet en fontos az értékállóság és a könnyC hozzáférhet

ség. Ha nem érdekli ket a pénz, elég ha igénybe veszik valamelyik piacvezet pénzintézet private banking szolgáltatását. Ekkora összegnél a kamatok is jelent sek, amik után kapott összeg a nyugdíjukat majd jól kiegészíti. Ha viszont szívesen áldoznák szabadidejüket spekulációra, szóba jöhet 3-4 részvény vásárlása. Mivel a gyerekeket már nem kell támogatni ezért könnyebben vállalhatnak kockázatot, de készpénzük 30%-át szerintem így is ésszerC egy biztos formába helyezni, az esetleges likviditási problémák kiküszöbölésére. A bankbetétet és a rövid lejáratú állampapírokat javaslom. Ha én most elegend nagyságú t kével rendelkeznék, biztos, hogy az Értékt zsdén, a mindennap nagy forgalmat lebonyolító Matáv, MOL, OTP részvényeib l vásárolnék be, mert azok árfolyamai jelenleg elég alacsonyak. A csatlakozott országok t zsdéi nagyszerC eredményeket produkáltak, és véleményem szerint a magyar t zsde sem lesz

kivétel a csatlakozás után. - 51 - http://www.doksihu 2. Mit hoz a jöv ? A piacelemzésb l kiderült, hogy a hagyományos bankszámlák állománya még jelent s hazánkban, de folyamatosan csökken. A pénz rövidebb utakon jut el a gazdaságba. A t zsdei értékpapírokba egyre többen és egyre könnyebben fektetnek be Az emberek ugyanakkor igénylik befektetésük biztonságát. A hitelpiacon is nagy változások várhatók. Azok a refinanszírozási lehet ségek, amelyek már nyugaton régóta mCködnek, most Magyarországon is el kezdtek hódítani. Az információ jelent sége is tovább n . A mobil kommunikáció és az Internet jelenléte hétköznapivá és egyszerCbbé teszi mindenki számára az életet. Az emberek banki ügyleteik nagy részét ezen a módon bonyolítják és a kereskedelem egy része is elektronikus úton zajlik. A készpénz jelent sége csökkent Szinte mindenhol elektronikus úton, egyszerCen és gyorsan fizetünk. Az új hitel- és

bankkártyák az Interneten is teljes biztonságot nyújtanak. Az európai uniós csatlakozással megváltozik a pénz és t kepiac szerkezete, a fúziók mellett újabb pénzintézetek leányvállalatai fognak letelepedni, akik kihasználják az engedélyezéssel járó liberalizációt. Megjelennek az újabb brókercégek, pénzügyi szolgáltatók. Élez dik a verseny az egyes pénzügyi szektorokban, hiszen külföldi konkurens cégek is meg fognak jelenni. A csatlakozással kib vül a befektet i termékpaletta, ami új lehet ségeket tár a megtakarítók elé. A lehet ségek gyarapodásával a pénzügyi tanácsadás szerepe is egyre hangsúlyozottabbá válik. Az ügyfelek elvárásai is konkrétabbak Ennek az elvárásnak csak a megfelel szervezeti, oktatási és technikai háttérrel rendelkez brókerek felelhetnek meg. Úgy vélem, hogy pár év múlva nem csak a piac, de az emberek gondolkodásmódja is meg fog változni. A független pénzügyi tanácsadás, mint szakma

és szolgáltatás ismert lesz. Minden családnak és cégnek lesz brókere, úgy, mint ügyvédje, könyvel je vagy adótanácsadója. Bármilyen pénzügyi kérdés esetén lesz - 52 - http://www.doksihu kihez fordulni, és biztosak lehetnek abban, hogy a számukra megfelel fogják kapni. - 53 - megoldást http://www.doksihu VI. Irodalomjegyzék Könyvek: Claire Austia: A PR, avagy a közönségkapcsolat alapjai - hét leckében Menedzserek kiskönyvtára, Park kiadó, Budapest 1993 David Jobber: Európa marketing MCszaki könyvkiadó, Budapest, 1998 ETK-füzetek (hivatkozások: 7, 8, 21) ETK szolgáltató Rt., Budapest, 2000 Fehérvári Erzsébet: Bankmarketing Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1994 Józsa László: Marketing-stratégia MCszaki könyvkiadó, Budapest, 2000 dr. Kállai Lajos - Sztanó Imréné dr: Adók, illetékek, járulékok és vámok SALDO, Budapest, 2002 Májer Beáta: Lakossági üzletág Nemzetközi Bankárképz Központ, 1998 MNB

jelentések 2001, 2002 (hivatkozások: 12, 20) Philip Kotler: Marketingmenedzsment MCszaki könyvkiadó, Budapest, 1998 Várhegyi Éva: Bankok versenyben (hivatkozások: 1, 2, 4) Cikkek: Bálint Viktor - Halaska Gábor: Vásárlók nélkül (Figyel , 2001. júl26-aug 1 52-55 oldal) C.F: Brókercégek fúziója (Cégvezetés, 2000. nov, 133-138o) Fókuszban az új, értékpapíralapú biztosítói befektetések (Tallozó, 2000. okt5) Mong Attila: Zsongl rök (Figyel , 2001. szept 6-12, 57-58o) - 54 - http://www.doksihu Monos András: Forró pénz, hidegvér (Figyel , 2001.okt, 33-35o) Rédei Judit: Második menet (Figyel , 2001. febr 1-7, 60-61o) Római Róbert: Most jó üzlet a bankbetét (Népszabadság/Piac-Gazdaság, 2002. dec 2) Szép Ildikó - Mong Attila: Profitvadászok és túlél k (Figyel , 2002. aug 1-7, 42-47o) Vámos Éva: Aranykor után (Figyel Trend, 2001. okt, 33-35o) Internet felhasználások: MNB.hu Bamosz.hu Origo.hu Portfolió.hu Ábrák: 1. számú: Bux

index alakulása, forrás: MNB 2. számú: Háztartások megtakarítási formái, forrás: MNB 3. számú: Befektetési alapok piaci részesedése, forrás: Bamosz 4. számú: Befektetési jegyek megoszlása a szektorok között, forrás: MNB 5. számú: Megtakarítási formák aránya, forrás: MNB - 55 -