Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bankrendszerek

Bankrendszerek Bankrendszer szerepe és helye a gazdaságban • Társadalmi rendszerek tükrözője • Kialakulása a tulajdonviszonyok függvénye • A bankrendszert meghatározó tényezők • Az ország fejlettsége, teljesítőképessége (tőke ellátottság, pénzmozgás: forgalomba kerülő pénz mennyiségét határozza meg) • Gazdasági szerkezet • Politika szerepe a gazdasági döntésekben • A szolgáltatásokat megvásárlók helye, igényei és szerepe a gazdasági életben (elvárások a bankokkal szemben) Tevékenység szerinti csoportosítások • Kettéosztott bankrendszer • Klasszikus elvek szerinti • Betéti bankok (Deposit bankok): Az üzleti finanszírozás bankjai, rövidtávú finanszírozás • Effekt bankok: Befektetések, értékpapír befektetések, beruházások, hosszú távú finanszírozás • Amerikai típusú elvek szerinti • Commercial banking tevékenység: Üzletfinanszírozás: • betétképzés • kölcsönnyújtás •

garancia • leszámítolás • Kp nélküli fizetési forgalom lebonyolítása • Jótállás • Investment banking tevékenység: Beruházási javak finanszírozása, fedezeti ügyletek, vagyonkezelés, értékpapírügyletek • Corporate Finance • Értékpapír forgalom • Hedge • Termin • Opció • Vállalkozás finanszírozás tőzsdei segítséggel • Tőzsdei bevezetés • Asset Management • Vagyonkezelés • Portfoliókezelés • Mergers and Acquisition • Fúzió és tanácsadás • Univerzális bankrendszer: Mindenféle tevékenység végezhető • Német típusú • Jogi személyiség teljes körű megjelenése • Nincs leányvállalatok, fiókintézetek hálózata • Holding rendszer • Nagyon biztonságos • Brit típusú • Teljes körű szolgáltatás • Minden a leányvállalatok és fiókintézetek saját felelősségére • Töredezett forma Szervezeti felépítés szerinti csoportosítás • Lineáris megoldás •

"kézivezérlés" • Nagy szervezetnél nem alkalmazható • Egy felelős vezető, mindenki beosztott • Funkcionális megoldás • Szakterületenként van felelős vezető • Törzslineáris megoldás • Lineáris és funkcionális vegyesen • Minden szakterületen felelős vezetők, középvezetők és a felső vezető • Ez a jellemző Felelősség szerinti csoportosítás • Angol-francia rendszer • Felelős tisztviselő - alkalmazott: A vezető felel az alkalmazott munkájáért • Előnye: Nem mehet ki hiba, mert a vezető ellenőriz • Hátránya: Lassú munkavégzés, feszültségek, gyors alkalmazott fluktuáció • Német rendszer • Önálló munkavégzés • Mindenki a saját munkájáért felel Nemzetközi együttműködési kapcsolatok a bankok között • Az együttműködés okai: • a profilok elterebélyesedtek, oldódó kötöttségek • távközlés robbanásszerű fejlődése: oldódik a helyhez kötöttség • Megváltozott

kapcsolatok • Koncentráció: Kisebb bankok egyesülnek nagybankokká (először 50-es évek: Japán, 60-as évek Anglia) • Centralizáció: Holdingok szerveződése Banki viselkedési formák a nemzetközi kapcsolatokban • Agresszív terjeszkedő • minden áron a piacra törnek • óriási ráfordítás és kockázat • Pl.: tipikus Japán bankok • Biztonságra törekvők • Saját területükön tevékenykednek • A saját ügyfeleik minél teljeskörűbb kiszolgálására törekednek • Nincs piacszerzési ambíciója A Bankválasztás szempontjai (Svájci Bankszövetség) • Tőkeellátottság • Finanszírozásban elfoglalt hely • Végzett munka alapossága • Üzleti tisztesség és hozzáértés • Pontos korrekt ügyintézés • Diszkréció • Fizetőképesség • Belső ellenőrzés • Az ügyfél elégedettsége • Óvatosság (4 terület) • Új technika alkalmazása • kamatmódosítás • kockázatvállalás • a pénzalapok bérbeadása

Bankfelügyelet Feltételei: • Infrastruktúra • Komplex pénzügyi, gazdasági, jogi és adminisztratív rendszer • Megfelelő bankfelügyeleti előírások Megoldási módok: • Jegybank mellett, vagy a részeként működik: Egy költségvetés, közvetlen kapcsolat • Több szervezeti egységnél található: Szétszabdalt költségvetés, de a felügyelet minden területen meg tud jelenni • Teljesen önálló: Független felügyelet, óriási költségek Orosz bankrendszer Történelem: • Cári bankrendszer • Jól működő, kétszintű rendszer • Az akkori európai követelményeknek megfelelő • társadalmi célt szolgált • 1917. A forradalom után bankreform • Központosítás, szakosítás • Alapelv: az ellenőrzés • Hosszú időt vett igénybe: • 1921-ben hozzák létre a központi bankot: GOS (máig ez a neve) • 1925-re jöttek létre az iparáganként szakosodott bankok • 1965-66. Kétirányú átalakulás • Nyitás a külföld

felé: Világszerte bankfiókokat hoznak létre • Csökkentették a szakosított intézetek számát • 1970-es évek: Kisebb változások • Megjelenik a decentralizált irányítás • Önelszámolási rendszer (nyereségérdekeltség) • Bevezetik: • Pénzügyi mutatók használata • Készpénz nélküli fizetési forgalom • Gépi adatfeldolgozás • Megpróbálják növelni a hatékonyságot • Hitelezés és elszámolás decentralizálása • 1988. Új banktörvény • A mai bankrendszer alapja • A Szovjetúnió széthullása után is megmarad, mert elfogadott • A FÁK tagállamok is honosítják a sajátosságok beépítésével • Oroszország • 1989 elején 200 bank • Fúziók segítségével nagybankok jönnek létre • 1989: Az orosz banktörvény (honosítás) • Orosz Föderáció Központi Bankja • monetáris hatóság • számítógépes háttér alkalmazása, modernizálása • árfolyamrendszer kezelése • 1997. Az ázsiai válság

mélyen érinti az orosz pénzügyi rendszert: Hiperinfláció • 1999. Revalorizáció: Utolsó 3 nullát levágták Orosz Föderáció Központi Bankja (Gos) • Monetáris hatósági feladatok: • Rubel védelme • Infláció féken tartása • A gazdasági stabilitás megteremtése (GDP, Tőkemérleg, Fizetési mérleg, stb) • Devizatartalékok megállapítása és kezelése • Közbülső célok: • Emisszió • Pénzmennyiség szabályozása • Árfolyamok alakítása • Monetáris aggregátumok alakítása, irányítása • Operatív célok: • Finanszírozási kapcsolat az államháztartással • Üzleti szféra bankjai által elhelyezett értékpapírok letéti kezelése • Költségvetési mérleg elkészítése • Rövidtávú kamatszintek meghatározása • Refinanszírozási kamatszintek meghatározása • Monetáris eszközei: • Kötelező tartalékráta • Refinanszírozási politika • Kamatpolitika • Erkölcsi ráhatás Üzleti bankok

rendszere • Meghatározzák az alapításhoz szükséges tőkeminimumot (1999-től Euroban: 2 M Euró; Nagybank 5 M Euro) • Nem alkalmazzák az EU előírásokat • 1994-től jellemzőek a fúziók, a legnagyobb egyesülések 1997 és 1999 között Cseh és a Szlovák bankrendszer • A kettősség még az egyesült időszakban is megvolt • A központi bank két székhellyel: Prága és Pozsony • A szétválás zökkenőmentesen, 24 óra alatt megtörtént • Érdekesség: Devizaaukciók szervezése: Kvázi devizatőzsdeként működött • A magyarországi változásokhoz hasonló átalakulás Bulgária • Legklasszikusabb egyszintű bankrendszer volt • Szoros kapcsolat Oroszországgal • 1986. Kezdődő átalakulás • Előírások megjelenés • Fokozott felelősségvállalás • Automatikus hitelezés megszűntetése • Tevékenységek, ágazatok szerinti finanszírozás és bankrendszer • 1992 Átszervezés kezdete, átalakulás kétszintű bankrendszerre

• 1994. Működő új bankrendszer Románia • 1856. Moldvai Nemzeti Bank: Az első, pár évig vegetál • 1880. Román Nemzeti Bank • Megszerzi a bankjegy emisszió jogát • 1882. Mezőgazdasági Beruházások Bankja • 1894 Mezőgazdasági Bank • Nincs ipari bank, mivel agrár ország • Mindenfajta hitelt nyújthat • Európához képest lassú fejlődés • 1900. 26 bank • 1913. 196 bank • 1918. 215 bank • 1928. 1122 bank (900 bank kerül a románokhoz Trianon után, nem verik szét, erre építkeznek) • A két világháború között négyféle pénz van forgalomban, a Román Nemzeti Bank folymatosan vonja ki (RNB által kibocsátott Lej, Általános Bank által kibocsátott Lej, Szovjet Rubel, OsztrákMagyar Korona) • 1934. Az első banktörvény (a következő 1991-ben) • Két szintű bankrendszer • Nem használják a törvényt • 1946. Államosítás • 1947. A pénzforgalomról hoznak törvényt • 1948-tól egyszintű bankrendszer

szakosított bankokkal (1991-ig változatlan • Beruházási bank • Mezőgazdasági és élelmiszeripari bank • Külkereskedelmi bank • Állami Letéti és Takarékpénztár • 1991. Banktörvény (1993 jan 1-től) • Központi bank • Jelentős állami tulajdon • 3 klasszikus monetáris eszköz • tartalékráta • kamatláb politika • Viszontleszámítolás és kontigentálás • Bankrendszer • A regionális jelleg miatt a klasszikus kis, közepes, nagybank szisztéma alakul ki A Brit bankrendszer A City • Pénzügyi szolgáltatások az ipar s a kormányzat részére • Megtakarítások kezelése • Jól működő pénz- és tőkepiaci rendszer • Tanácsadás • A valutabevételek fő forrása • Független, de nem önálló • Tőzsde és bankszövetségek kiinduló pontja • Az ügyintézés perifériára helyezése Pénz és tőkepiaci központ • Europiacok • pénz, tőke és devizapiac • konvertibilis nemzeti valuták piaca • Kialakulása •

1957. A Szovjetúnió a külföldre kihelyezett megtakarításait a Szuezi válság hatására összevonta. Erre az összevont tőkére épült ki a piac (Először csak EuroDollár.) • 1960. már tőkepiacként is működik, mivel az Europénzek túl kockázatosak, ha nem kihelyezhetők. • Robbanásszerű a fejlődés (EuroFont, EuroMárka, stb) • 1970-es évekre kinövi Európát • Valamely ország valutája, egy másik országban, egy harmadik ország bankjának a rendelkezésére áll. • Minimális ellenőrzés • Jelentős kockázatok • A kockázat miatt nem befolyásolhatóak a kamatszintek, a kereslet-kínálat alakítja • Másik vonulata: • Anglia a felbomló gyarmatbirodalom országaiban hagyott adminisztrációt az europiacon keresztül tartotta életben • Gazdasági befolyását az EuroFont segítségével meg tudta őrizni és pénzügyileg magához kötni a volt gyarmatokat. • Off-shore piacok • Az európai pénzpiacok kiterjedése • kevésbé

szigorú szabályozás • a bank alapítás alacsonyabb szintű szabályozottsága • A cég székhelye a befogadó országban van, de lényegében az anyaországban tevékenykedik. • A fejlődő befogadó ország adóbevételhez jut • Tipikus off-shore ország: Ciprus • Anglia az off-shore piacokon tudta kimenteni a tőkéjét a gyarmatokról • Xeno piacok • Óriási méretű pénzmozgás, telekommunikációs rendszereken keresztül • Globalizált pénz és tőkepiac • Non-stop számítógépes rendszer A Brit bankrendszer kialakulása • 1694. Az első bank a világon: Bank of England • 1834. Peal Act: Pénzkibocsátás, a jegybanki tevékenység szabályozása • 1846. A Bank of England államosítása • 1983. Jelentős reformok (EU kompatibilis): ma is jól működik Az angol bankrendszer A Bank of England feladatai • Állami kölcsön és adósságállomány kezelése • Részt vesz a pénzügypolitika alakításában • Bankjegykibocsátás • Nem

kizárólag bankjegykibocsátása • Skót és ír font • Csak a B of E által kibocsátott font használható külföldön • Tanácsadói tevékenység • Valutakiegyenlítő alapot tart fenn • Intervenciós politika része • Többféle valuta • A devizális egyensúly megtartása érdekben • Klíring rendszert működtet • Bankfelügyeleti tevékenység Kétféle csoportosítás • Monetáris és nem monetáris bankok • Kiskereskedelmi bankok (Retali Banks) és Nagykereskedelmi bankok (Wholesale Banks) Monetáris bankok • Retalil bank • Klíring bankok • A korai időszakban fejlődtek ki • Bekapcsolódtak a gyarmati elszámolási rendszerbe (interregionális rendszer) • Széles fiók és leányvállalati hálózat • Négy nagy • Barclays (1729) • Lloyds (1765) • Westminster Bank (1834) • Midland Bank (1836) • Műveletei: Teljes kereskedelmi banki skála • Külföldi fiókhálózatánál is tart fenn automatákat • Giro bankok • Az

Európai Gazdasági Közösségbe való belépéssel hozták létre • Európában csak elszámolási műveletek, de Angliában mást is csinálhatnak • Betétgyűjtés • Hitelnyújtás • Letéti jegy kiadás • Váltófinanszírozás • Takarékbankok • Adóköteles hozadékú • Hagyományos betéti konstrukciók • Adómentes hozadékú • Pénzintézeti adóslevelek • Wholesale bankok • Leszámítoló bankok • Pénzközvetítő feladat • A gazdasági pénzkapcsolatokat irányítják • Emissziós bank • Nem pénzkibocsátás • Tanácsadás • Fúziók lebonyolítása • Tőkerészesedések szerzése • Külföldi fiókhálózata is van • Diszkont bankok • Értékpapírok másodlagos piaca • Nincs lejárati megkötés Nem monetáris szektor • Biztosítótársaságok • ingatlanpiacokon • Hosszú lejáratú hitelek fedezeteként brit értékpapírok • Pénzügyi alapok befektetései • Biztosítás területei • Nincs megkötés:

Többféle biztosítási ággal is foglalkozhatnak • Építési bank: • Lakásépítés finanszírozása • Piacorientált • Nyugdíjpénztárak • Klasszikus magán nyugdíjpénztár • Befektetési társaságok • Finanszírozó házak • Áruhitel nyújtás • Üzletfinanszírozás • Egyéb • Lízingtársaságok • Faktortársaságok • Forfait-társaságok, stb Angol bankfelügyelet • Kereskedelmi minisztérium • Jogszabályi ellenőrzés • Jogi keretek biztosítása • Pénzkereskedés: Nagy tőkeáttétel, nagyobb haszon, mint a termelésben • Államkincstár • Adófizetés ellenőrzése • Bank of England • Pénz és hitelpolitika ellenőrzése • Banki ombudsman: Ügyfeleket képviseli, ahol megjelenik, annak a banknak a hírneve csökken • Bankok közös alapja: Minden bank csatlakozik (betétbiztosítási alap). Csőd esetén a betétek 75%-át fizetik ki, illetve egy maximális abszolút összeget. Az USA bankrendszere • Az 1700-as

években még nincs fizetési eszköz • 1791. Az első nemzeti bank • angol mintára • rövid ideig vegetál és megszűnik • 1820-ra 300 bank működik • 1907-ig • rosszul működő banki struktúra • Nem rendszer, csak egymás melletti szervezetek összessége • Szükség van központi bankra • 1910-es évek • Gyors fejlődés • Az angol bankrendszer adoptálása a saját viszonyokhoz alakítva • 1913. Federal Reserve Act (Szövetségi tartaléktörvény) Banktörvény • 12 bank szövetsége • Irányítás: • FED: Federal Reserve System • FDIC: Federal Deposit Insurance Corporation (Szövetségi Betétbiztosítási Társaság • Számvevőszék (ellenőrzés, kormányzati felügyelet FED Federal Reserve System • Az USA központi bankjának szerepét betöltő szervezet • A kincstártól és más adminisztratív szervezettől szinte teljesen független (mint ilyen teljesen egyedülálló a világon) • Irányító testülete: Board of Governors

• 7 tagja van • 14 évre választják őket • Tagjait az elnök nevezi ki a Szenátus jóváhagyásával • Minden második évben jár le egy mandátum: Folytonosság a testületben • Feladatai: • Pénzkínálat szabályozása • Flexibilis valuta biztosítása • Napi forgalomhoz a pénztári szükséglet megállapítása • Külföldi, üzleti banki tevékenység felügyelete • Általános ellenőrző feladat a bankrendszer felett • 12 bank egysége • Földrajzi egységekre oszlik • Az egyes tagbankok az adott terület • folyamatait segítik, • érdekeit képviselik • Szolgáltatásokat nyújtanak a helyi bankoknak • Hitelnyújtás • Bankműködés vizsgálata • Minden tagbank az adott terület bankjainak a tulajdona • osztalékot fizet meghatározott maximumig (többi a kincstárba) • A FED együtt látja el a jegybanki funkciót, képviselője a Board of Governors • Jegybank eszközök: • Kötelező tartalék • 0% kamat • A kötelező

minimum szintjén tartják • Minden Fed egységnél meg kell lennie (Mivel egyszerre csak egy helyen ellenőriznek előfordul, hogy az egyik egység átutal a másiknak az ellenőrzés idejére • Nyílt piaci műveletek • Csak rövid lejáratú állami értékpapírokkal • Szövetségi Nyíltpiaci bizottság (FOMC: Federal Open Market Commity) • • • • • 12 tagja van • 7 tag a Board of Governors-ból • Egy tag mindig New York-i Diszkontráta megállapítása Kamatláb megállapítása, korlátozása: Kamatláb politika Fedezeti követelmények meghatározása: (Értékpapír árfolyammozgások miatt) Erkölcsi ráhatás Üzleti bankok: • Betételfogadásra jogosult (Depository Institute) • Kereskedelmi bankok • Köztakarékpénztárak • Betétesek tulajdonában vannak • Általános családi megtakarítások • Kiterjedt fiókhálózat • Jelzáloghitelezés • 1976-tól kiterjesztették a tevékenységüket • Takarék és

Kölcsönszövetkezetek: Csak tagoknak végeznek műveleteket • Hitelszövetkezetek: Működésképtelen intézményi forma • Betételfogadásra nem jogosult (Nondepository Institute) • Finanszírozó társaságok • Fogyasztást és a kereskedelmet finanszírozzák • Közvetlen hitelezés • Közvetett hitelezés • Speciális finanszírozás (faktoring, forfait, lízing, venture capital) • Biztosító társaságok • Kizárólagos elválasztás (vagy-vagy) • Ingóság, vagyon, baleset és egészségbiztosítás • Életbiztosítás • Befektetési bankok, brókercégek • Jelzáloghitel bankok • Nyugdíjalapok • Köznyugdíj • Magán biztosítottak • Üzleti alapon működő • Nagy biztonságú • Viszontbiztosított • Magánbiztosító viszontbiztosítás nélkül • Egyéb Német bankrendszer • • • • Magyar szempontból mindig nagyon fontos volt A két világháború között jelentős német tőke volt az országban A második

világháborúig nagyon jól szervezett modern bankrendszer jellemezte A kettészakadás után: • Német Demokratikus Köztársaság • Német Szövetségi Köztársaság Az NDK bankrendszere • Egyszintű bankrendszer • Szigorú szabályozás • 1965-68 bankreform • 1969. A változások • Szerkezet átalakítás • Az átalakításnál "átkacsintottak" az NSZK Bankrendszerre (a két rendszer közelítése) • Bel-német közös piac létrehozása: Engedélyezik a kereskedelmi kapcsolatokat az NSZKval • Mérleg rendszer kialakítása (Állami mérlegek) • Eszközjövedelmezőség bevezetése (Adott eszköztől elvárható jövedelem teljesítése) • Fontossá válik a külkereskedelem • Megváltozik a bank és a vállalatok kapcsolata • Biztonságos, de jól irányítható bankrendszer • 1974. Új banktörvény • Állami Bank (jegybank és üzleti bank) Feladatai: • Emisszió • Tervkészítés • Pénz és értékpapír kibocsátás •

Letét ügylet kezelés • Betéti és hitelfeladatok • Pénzforgalom lebonyolítása • Üzleti bankok • Kereskedelmi bankok • NDK ipari és Kereskedelmi Bank • Mezőgazdasági és Élelmiszergazdasági Bank • NDK Külkereskedelmi Bank • Takarékpénztárak • Egyéb bankok • Kézműves és Kisipari Bank • Német Szövetkezeti Bank • Paraszti és Kereskedelmi szövetkezetek • A rendszer előkészíti a zökkenőmentes egyesülést Német Szövetségi Köztársaság bankrendszere • 1875-45-ig nagyon jól működő banktörvény • 1945 után • Törvényen kívüli állapot: A régi törvény már nem alkalmazható, új még nincs • Törvény nélkül, de a régi törvény alapelveivel működik a bankszektor • 1957. Deutsches Bundesbank megalapítása • Tartományi bankok összeolvadásával • Klasszikus jegybanki feladatok • 1967. • A jegybank feladatkörének kiszélesítése • A gazdaság pénz és hitelellátásának szabályozása • A

német márka stabilitásának, erősödésének biztosítása • Foglalkoztatottság emelése • A külgazdasági és a fizetési egyensúly megteremtése, fenntartása • A gazdasági növekedés elősegítése • Segítenie kell a szövetségi kormány gazdaságpolitikáját • Szervezetei: • Központi banktanács • Ügyvezető igazgató vezeti • Általános ügyletpolitika alakítása • Igazgatóság: Operatív vezetés • Ügyvezetés: Fiókintézeti hálózat irányítása • Fiókintézetei vannak tartományonként (Hauptstellen, Zweibstellen) • Monetáris politikai eszközei • Emisszió • Leszámítolás • Nyílt piaci műveletek • Kötelező tartalék • Zargen Politik (leszámítolás és a nyílt piaci műveletek együttes alkalmazása) • Mennyiségi és minőségi korlátozások • Penziós ügyletek • Árfolyam politika • Giro-központ és Klíring elszámoló hely • Nagy hangsúly a pénzügyi függetlenségén: Jól ellenőrizhető,

szabályozható üzleti banki tevékenységet folytathat: • Hitelintézetekkel közösen lebonyolított ügyletek • Közigazgatási egységekkel közösen megvalósított műveletek • Természetes és jogi személyek részére lebonyolított ügyletek (precíz szabályozás alapján) • Üzleti bankok: • Hitelbankok • Nagy bankok (Deutsche Bank, Drezdner Bank (Fúzió előtt), Kommerz Bank) • Regionális bankok • Magán bankok: meghatározott feladatokat finanszíroznak • Külföldi bankok fiókintézetei • Takarékpénztárak, Giro-központok • Közjogi státusz • Takarék pénztárak: Családi bankok • Giro-központok: Területenkénti szerveződés • Szövetkezetek • Hitelszövetkezetek • Műveletek tagok részére • Nem csak hitelezés: Más műveletek is • Speciális banktevékenységet végző pénzintézetek • Közjogi státusz: Földhitelintézet • Magánjogi státusz • Jelzálog hitelbank • Áruhitelbank • Értékpapír intézetek

Banktitok: • Németországban rendkívül szigorú • Minden információkérés csak írásban • Ha az információ valakit hátrányosan érint az információ kérő felelős • A banknak indoklás nélkül van joga megtagadni az információkérést Az egyesülés után az NDK bankrendszer belesimult az NSZK bankrendszerbe Kína bankrendszere • • • • Ókorban a legfejlettebb állam 1860-as évek: Mélypont az Ópium-háborúk alatt A XIX-XX. század fordulóján még 150 féle hivatalos fizetőeszköz, de a jüan mindenhol használható 1978. Változások • Párt, Kormány és Országgyűlés összehívás, és tanácskozás a változásokról • Gazdaság átalakítása (kínai szempontból nagyon jelentős változások) • Jogi, gazdasági, pénzügyi önállóság létrehozása (eddig Mao irányításával a Központi Bankban történt a tervezés) • Bankhálózatok kiépítése (Eddig a párttitkárok foglalkoztak a pénzügyekkel) • A

bankintézményeket is önálló elszámolási egységekké alakították • Megjelennek a bankok a külpiacokon • 1979. Döntés • A Kínai Állami Bank ellenőrzési szerepet kap • Minden bank állami tulajdonban marad • Különleges övezeteket, tartományokat hoznak létre • Itt piacgazdaság • Aki idejön már nem mehet vissza • Nyugati színvonalú • A legjobb szakemberek • Ezek fejlettek az ország többi része elmaradott • A mai fejlettségi szintet ezek alapozták meg • 1984. A Bankrendszer átalakítása a mai formára • Kétszintű bankrendszer • Kínai Népi Bank • Központi bank • Jüan kibocsátás • Kamat és árfolyam politika alakítása • Felügyelet • Kormány pénzügyi tranzakcióinak segítése • Tőkepiaci műveletek szabályozása • Háromszintű banki hálózat • Nagy bankok • Nemzetközi kapcsolatok • Bank of China (BOC) • Agricultural Bank of China (ABC) • Város-vidék kapcsolatok • Industrial Bank

and Commercial Bank of China (IBCBC) • 2 új bank • China International Trust and Investment Corporation (CITIC: Külföldi tőkebefektetések, vegyes vállalatok) • Bank of Communication (BOCOM: tőzsdei bank) • Közepes bankok • Befektetési társaságok: Hitelként kihelyezték a pénzüket, a pénz felhasználásáról gondoskodnak • Trösztök: Hasonló a Holdingokhoz • Közepes méretű bankok • Kis bankok • Hitelszövetkezetek • Kerületi bankok • 1990. Pénzügyi politikai váltás • Pénzügyi intézményrendszer fejlesztése • Országos szintű bankközi devizapiac létrehozása • Állami szintű jegybanki kamatláb meghatározása • Külföldi tőke és technológia bevonása, jelentős tőkebeáramlás • Korszerű számvitel s pénzügyi rendszer kialakítás • Számítógépes rendszerek alkalmazása • Legkorszerűbb szoftverek, betanítás • A jüan korlátozottan konvertibilis, de az ázsiai válság során nem kellet leértékelni

(ez mutatja, hogy milyen erős valuta) • 1997. Kína stabilizálása a Távol-keleti válság idején Mai kínai bankrendszer • Kínai Népi Bank, mint jegybank • Monetáris eszközei • hitelmennyiség szabályozása • refinanszírozási hiteleket állapít meg • betéti kamatlábak szabályozása • kamatpolitika szabályozása • valutaárfolyamok szabályozása • Bankok • Politikai bankok • politikai döntés alapján finanszíroznak • Nincs önálló döntési jogköre • Alapvetően állami forrásból működnek • Állami Fejlesztési Bank • Kínai Import-Export Bank • Kínai Mezőgazdaság-fejlesztési Bank • Állami Kereskedelmi Bankok • Az európai kereskedelmi bankok feladatkörét látják el többletfeladatokkal • Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank: városi hitelszövetkezetek felügyelete • Kínai Mezőgazdasági Bank: falusi hitelszövetkezetek felügyelete • Kína Bank: • speciális hitelintézet • devizaügyletek •

nemzetközi fizetések • az exportőrök számláinak vezetése • Kínai Népi Építési Bank: 1981-től a kiemelt, de nem államilag finanszírozott építkezéseket finanszírozza • Kínai Befektetési Bank: Világbanki hitelek kezelése • Egyéb bankok • Kereskedelmi bankok • Általános bankok • Közlekedési Bank • Kínai Nemzetközi Letéti és Befektetési Társaság Iparbank • Kína Kereskedelmi Bank • Kína Everybright Bank • Helyi Bankok • Guangdong Fejlesztési Bank • Shenzen Fejlesztési Bank • Fujian Iparbank • Sangjan Pudong Fejlesztési Bank • Falusi Hitelszövetkezeti Bank • Városi Hitelszövetkezeti Bank • Külföldi bankok • Nem banki pénzügyi intézmények • Letéti és befektetési társaságok • brókercégek • pénzügyi tanácsadó vállatok • lízingvállalatok • falusi hitelszöveteket • városi hitelszövetkezetek • Népi Biztosító • egyéb biztosítók Japán bankrendszere • 1870-1910. I

fejlődési szakasz • 1872. Banktörvény • 1882. Belga típusú bankrendszer átvétele • Nippon • Postatakarékpénztár (1874) • Takarékbank (1880) • 1910-27. II Fejlődési szakasz • 1927. Válság • Klasszikus banki feladatkör kialakulása • Nem alapvető a biztonság • Decentralizált bankrendszer • 1927. A válság hatására változások • Centralizáció, központosított bankok kialakulása • Önkéntes és kényszerű egyesülések • Nagyobb méretű bankok, jól működő fiókhálózattal • Az 1929.-es válság nem igazán érintette • II. Világháború • Nagy területveszteségek • Gazdasági összeomlás • Teljes bezárkózás • Politikai és gazdasági elszigetelődés • Kormányzati ellenőrzési rendszer • A banki és értékpapír tevékenység szétválasztása: jobb ellenőrzés, irányítás • Kialakulnak a mai bankrendszer alapelemei • 1950-es évek • Megnő a központi bank szerepe • Nem engedik a szabad

tőkemozgást: szigorú ellenőrzés • Rendkívüli tőkehiány, gyenge bankrendszer • Agresszív hitelfelvételi politika, aminek eredményeként a New Yorki s a Párizsi piac bezáródik előttük • Belső megtakarítások ösztönzése és felhasználása: • Napi fizetés és a felesleget azonnal a bankba • Mozgó kamatlábak: Fix minimális + "ösztönző kamat • 1954. Valutabank törvény: A devizális ügyletek szabályozása • A bankok: önállóan végezhetnek devizaműveleteket (városi bankok, Bank of Tokio) • B bankok: Csak az A bankokon keresztül végezhetnek devizális műveleteket • Teljesen zárt gazdaság, de a 60-as évektől lassú nyitás • 1960-as évek • Nyitás a világgazdaságra • Nemzetközi kapcsolatok felélénkülése • Erősödő valuta • Forrásrendszer kialakítása • Kereskedelmi többletek • pozitív export-import mérleg: Gazdasági feszültségek (USA szankciók) • Lakossági megtakarítások • Japán jen

erősödése • 1975. Pénzügyi liberalizálás • A yen átváltás központi szabályozása megszűnik • Hitelezés aktív szerepe: Nagy befagyott hitelek: 90-es évek financiális problémái • 1980. • Fiskális politika • Közmunkák alkalmazása • Társadalombiztosítás kiépítése • Oktatás és kutatás fejlesztése (Óriási összegek) • Helyi hatóságoknak átutalás a központi alapokból A Japán Bankrendszer: Japán központi bank: Nippon Bank • 55% állami tulajdon 45% magánszemélyek • Irányító testülete a Policy Board • 7 tag • Vezetője a Kormányzó • tanácsadók, ügyvezetők, könyvvizsgálók • Feladatai: • Állam bankja • Pénzintézetek bankja • Emisszió • Monetáris politika alakítása • Váltóleszámítolás v. értékpapír fedezett mellett nyújtott hitelek • Kötelező tartalék rendszere (1958.) • Nyílt piaci műveletek (1962.) • Árfolyam politika (1973.) • Morális meggyőzés (itt működik)

• Direkt eszközök • Mennyiségi ellenőrzés • Hitelplafonok • Erős eladósodottság esetén a büntetőkamatok és a kamatok együttes alkalmazása Bankok • Magán pénzintézetek • Betétgyűjtő pénzintézet • Kereskedelmi bank • Városi bankok (Citybanks) (A bankok) • országos fiókhálózat • külföldi egységek • ügyfeleik nagyvállalatok • Klasszikus banki műveletek • Helyi, tartományi bankok (Regional Bank) (B bankok) • Jogi szabályozás szempontjából egységesek • Kis, közepes vállalatok és magánszemélyek • belföld • Bank of Tokio • 1954-ben a külkereskedelem és a valutaügyletek végrehajtására hozták létre • Városi bank • Kezeli az állam valutatartalékait • Kezeli a nyújtott és kapott segélyeket • A pénzügyminiszter felügyeli • Hosszú távú finanszírozást végző pénzintézet • Hosszú Lejáratú Hitelbank (Long Term Credit Bank of Japan) • 1952-ben alapították • Ipar hosszú távú

finanszírozása • kiegészítő tevékenységek: • 6 hónapon belüli ügylet konkrét esetben • Lakáshitel • Fogyasztási hitel tartós fogyasztási eszközökre • Részt vesz az ipari kereskedelem finanszírozásában • Forrásai • Hitellevél kibocsátás • Betétgyűjtés • Vagyonkezelő bankok (Trusty Bank) • Bizalmi pénzalapkezelés • 1981. Vagyonkezelői törvény szabályozza • Értékpapír portfolió kezelés (nem alapgyűjtés) • Nyugdíjasok vagyonkezelése • Kisebb ügyleteket finanszírozó pénzintézet • Sin-Kin bankok (B bankok) • A kis üzletekre vonatkozó (Sin-Kin) törvény után • Tagsági alapon szervezett bank • Részt vesznek az állampapír kibocsátásban • Tevékenységi körük a kereskedelmi bankkal egyenlő • Hitelszövetkezetek • Mező-, erdő-, és halgazdálkodást finanszírozó pénzintézet • Nem betétgyűjtő pénzintézet • Értékpapír társaság • Biztosító • Lakásfinanszírozó

társaság • Egyéb • Állami pénzintézetek • Japán Postatakarékpénztár • Japán Fejlesztési Bank • Japán Export-Import Bank • Külföldi pénzintézetek Kanada bankrendszere • A fejlődés előbb kezdődött, mint az USA-ban • 1792 • Montreal: Az első bank, 25 évig működött • 1867. Az első banktörvény • Nincs hatálybalépési dátuma • Megalkotásától alkalmazzák • 35 tartomány képviselői fogalmazták meg • 1871. Bank of Montreal • Kereskedők hozták létre pénzműveleteik lebonyolítására • Kiterjedt tevékenységi kör • Betétgyűjtés • Hitelnyújtás • Bankjegykibocsátás • Teljes szolgáltatás az ügyfeleknek (Multiservice banking) • Gyors fejlődés • Földrajzi, gazdasági, kereskedelmi expanzió • Óriási ásványi kincs készlet: Új iparágak • 1980 • Új banktörvény • USA és Anglia törvényét alapul véve • 10 évente kötelező felülvizsgálat, a megváltozott viszonyokhoz

alakítják • Korszerű törvény • Két féle bank: • Schedule I. • Kanadai tulajdon • Max 10% lehet egy tulajdonos kezében • Értéktőzsdén forognak a papírjaik • Széles tulajdonosi kör (lakosság) • Schedule II. • Szinte kizárólag külföldi tulajdon • Tulajdonosok között kevés a belföldi cég • Magas címletű részvények • A nemzetközi kapcsolatokban résztvevő bankok Pénzügyi ellenőrzés: Egyetlen szerv kezében: Office of Superintendent of Financial Institutions (Pénzügyi Intézmények Ellenőrző Hivatala) folyamatosan és mindent ellenőriz A Kanadai bankrendszer Bank of Canada • A központi bank • Kormány bankja • Bankok bankja • Emisszió bankja • 1934-ben alapították magántulajdonú részvénytársaságként, majd államosították • Meghatározott a minimális állami tulajdoni arány (45%) • 5 millió kanadai dollár értékű részvény pakett a mindenkori pénzügyminisztert illeti • Ez a kapcsolat a bank

és a kormány között • Az osztalék a pénzügyminisztériumé • Irányító szerve az igazgató tanács • Évi minimum 8 ülés • Vezetője a kormányzó, őt és helyettesét 7 évre választják • 12 igazgató, 3 évre Üzleti bankok rendszere • A pénzügyi szektort négy csoportra osztják • Banki szektor • Befektetési társaságok • Biztosító társaságok • Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó cégek • Az egyes intézmények a felügyelet közreműködésével maguk határozzák meg tevékenységi körüket (nincs központi előírás) • A tevékenységi kört a következő szolgáltatásokból válogatják össze: • Lakossági bankszolgáltatások (Retail Banking) • Számlavezetés • Ép. kezelés • Pénzforgalom lebonyolítása • Hitelnyújtás • Egyéb banki szolgáltatások • Kereskedelmi és vállalati szolgáltató tevékenység (Commercial and Corporation Banking) • Befektetési bankári tevékenység (Investment

Banking) • Nemzetközi bankári tevékenység (International Banking) • Üzletkötési segítségnyújtás • Biztosítás • Pénzügyi szolgáltatások • A bankok a 10 tartomány szerint szerveződnek • Itt található a világ legsűrűbb bankhálózata • Minden bank két részre oszlik • Központ és fiókhálózat • Bankautomaták rendszere Portugália bankrendszere • Első bankja nem az anyaországban alakult: 1808. Brazília • 1821. Lisszaboni Bank (alaptőke 5 M escudo, amely akkoriban a stabil háttérnek köszönhetően 100 évig tartotta az értékét) • 1846. 3 bank egyesülésével létrejön a Portugál Nemzeti Bank • 1860-ig. Összesen három bank működött • 1875. Már 51 bank van • 1930. • A válság miatt a bankok száma csökken • A bankkoncentráció fel mozdulnak el • A tőke családokhoz kötődik • Portugália megnyílik a világgazdaság felé, mert félő, hogy teljesen lemaradnak • II. Világháború után • Erős

pénzügyi érdekcsoportok jönnek létre (Bank, Biztosító, Nagyvállalatok) • 1974. Fasiszta diktatúra: Nincs változás • 1975. • Államosítás, a diktatúra megszűnése • Bezárják a Portói Tőzsdét • A gazdaság nagyon leromlik • Nagy cégek, bankok állami tulajdonba kerülnek • 78 után a súlyos helyzet miatt a hitelnyújtást is korlátozzák • 1980. Újra nyílik a Portói Tőzsde • Újra működik a pénzpiac • Pénzügyi mechanizmus megjelenik • Reprivatizáció: Az elvett tulajdon visszavásárolható • Alacsony a befektetési hajlam • 1984. Az új bankrendszert elkezdték kialakítani • Az univerzális bankrendszer felé léptek • Új intézményeket hoztak létre • Óriási bankalapítási láz (38 új bank) • Új elvek • Min. alaptőke: 2,5 mrd escudo • Azonos módon ítélik meg a hazai és a külföldi bankokat • Az ellenőrzést részvénytranszferen keresztül valósítják meg • Likvidítás, fizetőképesség

ellenőrzése rendszeres és külön rendszerben történik • 1990. Lassan egyenesbe jön a gazdaság Bankrendszer felépítése • Banco de Portugal • Központi bank • Kereskedelmi bankok • 14 nagy bank • Nemzetközi mércével kicsik • Szakosított bankok • Befektetési bankok • Takarékbankok • Regionális fejlesztési társaságok Bankrendszer a banki irányítás és a monetáris szektor szempontjából • Monetáris szektor • Monetáris hatóságok • Pénzügyminiszter • Jegybank • Kereskedelmi bankok • Szakosított hitelintézetek • Nem monetáris szektor • Para banki szektor • Befektetési társaság • Lízingtársaságok • Konkrétan 3 bank • Tisztán pénzügyi intézmények • Befektetési alapok • Holdingok (Befektetés + Biztosítás) • Biztosító társaságok Kereskedelmi bankok működése • 14 nagybank • Központi jogszabály • Feladatai: • Betétek és egyéb visszafizetendő alapok gyűjtse • Hitelezés

(hagyományos + garancia, faktoring, stb.) • Fizetési műveletek (műveletek számlapénzzel) • Fizetési eszközök (Kp helyettesítő eszközök és a váltó) • Pénzügyi tranzakciók lebonyolítása (banki és tőzsdei) • Értékpapír kibocsátás • Bankközi piacon való tev. • Tanácsadás, adminisztráció • Részvétel vállalati fúziókban és a tőzsdei átszervezésekben • Nemesfém és drágakő műveletek • Biztosítási ügynöki tevékenység • Információ nyújtás • Széfügylet • Egyéb nem tiltott műveletek A kamatra adót vetettek ki, de bélyeg illetéknek nevezik. Az olasz bankrendszer • Ókori Róma • Állami pénzintézetek • Magán bankok • Római jog kereskedelmi szabályozása (pénzkereskedelem • Könyvvezetési kötelezettség • XII. Század • Modern bankok ősei • Velence, Milanó, Firence, Észak-Itáliai városok • Cambio-k: Bankárok • Lombardia: pénzváltás, hitelezés • 1860. Az olasz egység

• I. szakasz Az egységtől az 1926-os jegybanktörvényig • Nincs egységes jogi szabályozás • A banktevékenység közjogi tevékenység • Állami vagy közvetett állami felügyelet • A banktevékenységet a kereskedelemhez sorolják • Kötelező havi jelentés • Felügyelete a Kereskedelmi Minisztérium • Központilag ellenőrzött bankjegykibocsátás, amit több bank (hat, majd három) végez • 1926: Óriási bankbotrányok, csődök: Valamit tenni kell • II. szakasz 1926-tól az 1936-os Banktörvényig • A banktörvény célkitűzései • A bankrendszer gazdaságfejlesztő szerepének kialakítása • Olasz bank (Banca dItalia) törvény • Bank alapítás szabályozása • Hálózatbővítés engedélyeztetése • Kötelező tartalékok cseréje • Ellenőrző tevékenység • Nyilvántartás a Pénzügyminisztériumban, a Jegybank a vagyon és alaptőke szabályozásban • Amit a törvény nem tilt azt szabad • Nagy Gazdasági Világválság:

Nehezíti a fejlődést • A túl nagy szabadság miatt a banki és az ipari tőke összefonódik • Bank: likvidítás, Ipar: hosszú távú finanszírozás ellentéte • Növekednek a kockázatok • Beavatkozás: Hosszú távú finanszírozás biztosítása • Olasz Fejlesztési Intézet (IMI) • Pénzátcsoportosítás kötvénykibocsátással • Max 10 éves lejárat • Ipari Újjáépítési Intézet (IRI) • Kötvénykibocsátás • A csőd szélén álló bankok államosítása, finanszírozása • III. szakasz 1936-tól az 1993-as 385-ös törvényig • Az univerzális bankrendszer ketté osztott bankrendszerré alakítása • Miniszterközi Hitel és Takarékossági Bizottság, mint felügyelet • Banca dItalia modern központi bankká alakítják. Feladatai: • Pénzteremtés • Kincstári műveletek végzése • A likvidítás biztosítása • • • • Segítségnyújtás a bankoknak (Last Resort) Bankfelügyelet Devizakezelés Monetáris

eszközök: • kamatláb • kötelező tartalék • pénzpiaci műveletek • hitelmaximalizálás • tőkeelőírások • kötelező állampapír vásárlás • Három banki csoport • Normál hitelintézetek • Közjogilag szabályozott hitelintézetek • Állami tulajdon • Nem eredmény centrikus feladatok ellátása • Állami érdekeltségű bankok • Az újjászervezési intézetekhez kapcsolódnak • Üzleti bank • Magánjogi tulajdon • Szövetkezeti bankok • Takarékpénztárak • Megyei, járási szerveződés • Közjogi jellegűek • Közmunkákat finanszíroznak • Mezőgazdasági és kézműves bankok • Szövetkezeti forma • Önkormányzati felügyelet • Korlátolt vagy Korlátlan felelősség • Joga van • Betétgyűjtésre • Jelzálog hitelezés csak tagok részére • Speciális fejlesztési intézetek • 18 - 60 havi futamidő • Letéti jegyek és kötvény kibocsátással finanszíroznak • Hitelnyújtás és részesedések

szerzése • Egyéb pénzügyi közvetítők • Faktor, forfait, leasing, számviteli szolgáltatás, céginformációs rendszerek, brókercégek, alapkezelők • 50-es évek: stabilitás létrehozása • 60-as évek: struktúrális átalakítás • 70-es évek: válságok időszaka • 1979: Az EMU-hoz való csatlakozással alkalmazzák az EU standardokat: stabil bankrendszer • 80-as évek • Közjog intézmények magánjogivá alakulása • Tőzsdei bejegyzések • IV. szakasz 1993 után • 385. törvény • Kettéosztott rendszerből az univerzális felé • Szabad bankalapítás és felügyelet • Rt, és Korlátolt felelősségű szövetkezeti társaság forma • Népbank • Takarékszövetkezet • Tagjai: Korlátolt felelősségű részvényesek • Részvényei zárt körben forgalmazottak • 1 tulajdonos max 0,5%-ot birtokolhat • Mindenkinek 1 szavazata van • Közgyűlés dönt • Egy részvény névértéke min 5000 líra • Kereskedelmi banki

tevékenységek • Szövetkezeti hitelintézetek • 50 ezer - 1 millió líra névértékű részvények • Nem nyilvános forgalmazású • Közgyűlés dönt • Egy tag egy szavazat • Kereskedelmi banki feladatokat lát el Bankrendszer felügyelete • Miniszterközi Hitel és Takarékossági Bizottság • Kijelölt miniszterek tartoznak bele • Állandó tag a jegybank elnök • Kincstárügyi miniszter • Államadósság kezelés • Rendeleteket hoz • Ha a bizottság nem dolgozik ő dönt • A miniszteri döntést követően 30 napon belül tájékoztatás, ülés a bizottságban • Banca dItalia • Nemzeti bank • Végrehajtó funkció • Rt forma, névre szóló részvény • Mindig bankok tulajdonában van • Átruházás a Banca dItalia engedélyével