Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Pintér Balázs - Baden-Württemberg

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK SZAKIRÁNY BADEN-WÜRTTEMBERG GAZDASÁGELEMZÉS Budapest, 2009 Pintér Balázs http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés . 4 1. Általános információk 5 1.1 Baden-Württemberg természeti adottságai és ezek hatása 5 1.2 Állam és politika 9 1.3 Baden-Württemberg demográfiai jellemzői 12 2. A német gazdaság 2009-ben – válság és kilábalás 16 3. Baden-Württemberg gazdasági teljesítménye 29 3.1 Baden-Württemberg gazdasága – elhúzódó recesszió 29 3.2 A termelékenység számítása – Baden-Württemberg teljesítménye 38 3.3 A legfontosabb gazdaságpolitikai és pénzügyi célkitűzések 41 3.4 A költségvetés (2009/2010) 43 3.5 A kutatás és fejlesztés helye Baden-Württemberg gazdaságában 47 3.6 A megújuló energia szerepe 49 3.7 A Mittelstand – a kis –és

középvállalatok szerepe 52 3.8 Baden-Württemberg ipara 55 3.9 A munkaerőpiac 63 4. Külgazdaság 67 4.1 A közvetlen beruházások szerepe 67 4.2 A külkereskedelem 72 4.3 A legfontosabb kereskedelmi partnerek 74 5. Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok Magyarországgal 79 5.1 Baden-Württemberg és Magyarország kereskedelmi kapcsolatai 79 5.2 Diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Baden-Württemberg között 81 5.3 A legfontosabb baden-württembergi cégek a magyar gazdaságban 82 Összegzés . 85 Táblázatok és ábrák jegyzéke. 88 Felhasznált irodalom . 91 Mellékletek . 95 3 http://www.doksihu Bevezetés Miért éppen egy tartomány gazdaságának elemzése? Amikor el kellett döntenem, milyen témában írom meg a szakdolgozatomat, az elsődleges szempont, ami vezérelt, az volt, hogy lehetőségem legyen feltárni az összefüggések széles rendszerét, végigkövetni az ok-okozati viszonyokat, a hatásmechanizmusokat, s hogy minél többet tudjak

hasznosítani abból az ismeretanyagból, melyre a főiskolai éveim alatt szert tettem. S nem utolsó sorban olyan témát akartam, mely valódi kutatómunkát, utánajárást igényel, s lehetőleg mindezt idegen nyelven. Miért éppen Baden-Württemberg? Ennek oka az erős német-centrikusságomból fakad. Szeretem a nyelvet, a kultúrát, lenyűgöz a történelme, a gazdasági fejlettsége, az emberek élethez, munkához való hozzáállása, nem is beszélve arról, hogy távlati terveim között a kinti munkavállalás s talán a végleges kitelepülés is ott szerepel. Németországon belül is pedig elsősorban a német Dél vonz a leginkább. És éppen azért, mert a legtöbb ember számára Németország nem több mint Berlin, Bayern, a Rajna, Stuttgart és a Bier furcsa keveréke, s mivel csak nagyon keveseknek mond Württemberg neve bármit is, fontosnak tartottam, hogy minden ízében megismerjem ezt a tartományt, s hogy amit láttam, azt az olvasó elé tárjam.

Ugyanis Württemberg nem csupán egy a sok német állam közül, hanem az egyik legerősebb s legfejlettebb térség. Ipari hatalom és Európa hightech központja Egyike a világ autóipari fellegvárainak. A német export egyik hajtómotorja és még hosszan sorolhatnánk érdemeit. A szakdolgozatom elsődleges célja, hogy fenti állításaimat adatokkal, az összefüggések és az okok feltárásával bizonyítsam. A másik célkitűzésem, hogy felvázoljam a 2008-ban elszabadult világgazdasági válság hatásait, a rombolás méreteit, s a mélységből ismét a csúcs felé kapaszkodó tartomány nehézségeit, s az eszközöket, melyekkel ezen akadályokat le akarja küzdeni. A munkám során sok segítséget kaptam Ferkelt Balázs tanár úrtól, ki szakértő szemmel vizsgálta meg dolgozatomat, s külön köszönettel tartozom Antalffy Zoltán, pénzügyi vezetőnek is meglátásaiért, türelméért, közreműködéséért! 4 http://www.doksihu 1. Általános

információk 1.1 Baden-Württemberg természeti adottságai és ezek hatása Baden-Württemberg mind területi kiterjedését, mind népességét tekintve harmadik helyen áll a 16 német tartomány között 1 . A délnyugaton fekvő állam 35752 km2-en terül el, s méretét tekintve csupán Bayern és Niedersachsen előzi meg. Württemberget a három szomszédos német tartománytól, Bayerntől, Hessentől és Rheinland-Pfalztól 1124 kilométernyi határ választja el. Ebből a leghosszabb szakasz a Bayernnel közös 860 km. Nyugaton a Rajna húz határvonalat Württemberg és a franciaországi Elsass közé, mely 179 km hosszan hömpölyög a két tartomány között. Délen az ausztriai Vorarlbergtől és a svájci kantonoktól, Basel-Stadttól, Basel-Landttól, Aargautól, Zürichtől, Schaffhausentől és Thurgautól a Bodensee és a Rajna felső szakasza, az úgynevezett Hochrhein határolja. A Rajna menti síkság körülbelül 20 km széles sávjától eltekintve a

tartomány területét zömében dombságok és hegyek tarkítják. Geológiai szempontból az alábbi öt térséget tudjuk megkülönböztetni: Az első nagy tájegységhez tartozik a már említett Rajna menti síkság. Érdemes említést tenni az itt fellelhető sólelőhelyekről, melyek - a folyó közelsége mellett komolyan befolyásolták az emberi letelepedés irányát a történelem korai szakaszában. Szeretnék még pár szóval kitérni a forróvízű forrásokra, melyek szerepe elsősorban az energiaszektorban és az idegenforgalom területén jelentős. Végül, de nem utolsó sorban ehhez a területhez tartozik a síkság és a Schwarzwald közé beékelődött dombság is. Innen nem messze találjuk a Rajnai palahegységet s e térséghez soroljuk még a Neckar és a Tauber folyók által kialakított domborzati képződményeket is, mint amilyen a Baar, vagy az Oberes Gäu, de ne feledkezzünk meg az Albvorlandról sem. A harmadik nagy tájegység arculatát két

röghegység, az Odenwald és a 160 km hosszan nyújtózó Schwarzwald határozza meg, melyek nem csupán a terület úgynevezett esőfogói, melyek a több nagy folyót is táplálnak, hanem egyúttal a Nagy Európai 1 Statistisches Bundesamt Deutschland / Genesis-Online / Bodenfläche - https://wwwgenesis.destatisde/genesis/online/online;jsessionid=249B2AD91F953ED6CB9A8D29AEDB7DE3tcggen2 09-18 15:32 5 http://www.doksihu Vízválasztó Hegység részét is képezik, elválasztva egymástól a Rajnát és a Dunát. A Német Középhegység legmagasabb pontja, az 1493 méter magas Feldberg is éppen itt, a Schwarzwaldban mászható meg. Innen déli irányba fekszik a szintén a Nagy Vízválasztó Hegységhez tartozó Sváb-Alb is, mely karsztképződmény lévén, felszíni folyóvizekben nagyon szegény. Az Alpenvorlandot, Oberschwabent és Allgäut is magába foglaló, szélesen elterülő dombvidék Baden –Württemberg déli határán húzódik, s itt található a Bodensee s

még jó néhány vulkáni eredetű hegység is. Felszínét morénák, apró tavak és lápok színesítik Baden-Württembergben találjuk Közép-Európa néhány legnagyobb folyóját. A legfontosabb mind közül a Rajna, a maga tekintélyt parancsoló 437 km-es hosszával. Őt követi a Neckar, a Duna, az ikerfolyók, a Jagst és a Kocher, valamint a tartomány északi területeit érintő Majna, de ne feledkezzünk meg a világ egyik legnagyobb édesvizű taváról, a Bodensee-ről sem! Mint látható tehát, Württemberg felszíni vizekben gazdag tartomány. A természetes vízkészletek Európa legtöbb fejlett államhoz hasonlóan Württemberg esetében is fokozott igénybevételnek vannak kitéve, s az innen kinyert tekintélyes mennyiséget számtalan, egymástól nagyban eltérő célból használják fel. Az ipar és a lakosság évente több mint 5 milliárd m3 vizet igényel, mely a Bodensee teljes tömegének egytizede. Ebből 4 milliárd m3-t is meghaladó

mennyiséget csupán az energiaiparban tevékenykedő cégek használnak el, melyek többnyire a gépeiket hűtik vele. A kinyert vízmennyiség egytizede ipari vízként végzi a gyárakban, de nem elhanyagolható a lakosság igénye sem 2 . Mindezek ellenére napjainkban Németországon belül Baden-Württemberg tudja a legkiemelkedőbb eredményeket felmutatni a felhasznált víz mennyiségét illetően. Baden –Württemberg területének csaknem a fele (47%) mezőgazdasági művelés alatt áll, mely 16.559 km2 megművelt földet jelent Ezzel az értékkel a negyedik helyet foglalja el a német tartományok rangsorában, Niedersachsen, Nordrhein-Westfalen és Bayern mögött. Ez utóbbi esetében a mezőgazdasági területek kiterjedése meghaladja a 35.315 km2-t Württemberg mezőgazdasága ezt a kiemelkedő arányt elsősorban a tartomány kedvező természeti adottságainak köszönheti, legyen szó a domborzatról vagy akár az éghajlatról. 2 Statistisches Landesamt

Baden-Württemberg 2008 - http://www.statistikbwde/UmweltVerkehr/Indikatoren/WW-WI einsatzLeistungasp; 09-18 11:28 6 http://www.doksihu Habár ásványkincsekben szegény térségről beszélhetünk, kiváló minőségű talajban annál gazdagabb. A tartomány éghajlatát kontinentális és óceáni hatások egyaránt befolyásolják, de a domborzat is komoly alakító tényező. 10 Celsius fok éves középhőmérséklettel a Rajna menti síkság, a Kraichgau, valamint a Neckar völgye és a Bodensee-t körülölelő vidék Németország legmelegebb térségei közé tartoznak, s mint ilyen, a fagymentes napok száma is itt a legmagasabb. Egyes területeken a 200 napot is meghaladja, mely több mint 30 nappal múlja felül az országos átlagot. Mindezen tényezők együttesen igen kedvező helyzetet teremtenek a mezőgazdaság számára, melyet, akárcsak a tartomány természeti adottságait, a sokszínűség jellemez. Elég, ha csak a gazdaságok által folytatott

tevékenységre gondolunk. A Rajna mentén szántóföldek sorakoznak, ahol a legelterjedtebb termények, akárcsak Németország egész területén, az őszi búza, az árpa, a zab, a burgonya, a silókukorica, valamint a repce, mely utóbbi, többek között a biodízel előállítás egyik alapanyaga is. A dombságokban vagy a hegyek előterében túlnyomórészt gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoznak, míg a Schwarzwaldban az erdő- és vadgazdálkodás, illetve a legeltetés a jellemző. A tartomány teljes területén napjainkban 65.753 gazdaság tevékenykedik, ezzel Württemberg a második helyet foglalja el Németországban, s csupán Bayern előzi meg 3 . Ezen gazdaságok legfőbb jellemzője, hogy kisméretűek, több mint kétharmaduk 20 hektár vagy ennél kisebb területet tart művelés alatt. Bayernben még erősebb koncentrációval találkozhatunk, ahol a gazdaságok 85 %-a 2 hektárnál nagyobb, de nem haladja meg az 50 hektárat 4 . El kell azonban

ismerni, hogy hiába kedveznek a természetes körülmények a mezőgazdaság számára, az ezen a területen dolgozók száma az évek múlásával fokozatosan csökken. 1979-ben még 131760 üzem működött tartományszerte, melyek 327.900 embert foglalkoztattak 2006-ra a foglalkoztatottak száma 226900 fő alá csökkent. Ez a negatív tendencia mindenhol megfigyelhető, s nem csupán Németországban, hanem annak határain túl is, ahol a szolgáltatások térnyerésével párhuzamosan a gazdaság ezen ősi ága lassan visszaszorul. 3 Statistisches Bundesamt Deutschland / Genesis-Online / Landwirtschaftliche Betriebe - https://wwwgenesis.destatisde/genesis/online/online;jsessionid=587C620374D4DDCDF1526026E37CDE7Etcggen1; 09-18 18:27 4 Statistisches Bundesamt Deutschland / Genesis-Online / Landwirtschaftliche Betriebe; 09-18 18:38 7 http://www.doksihu Baden-Württemberg messze földön híres nagy kiterjedésű, egybefüggő erdeiről, melyek az állam területének

mintegy 38%-át borítják. Mindez nem csupán az idegenforgalom szempontjából komoly fegyvertény, hanem lehetővé teszi a kiterjedt erdőgazdálkodást is. Talán megdöbbentő adat, de Németország összes erdejének közel a negyede (22%) Bayernban található. Őt követi Baden-Württemberg 13%-kal, Niedersachsen 10%-kal, majd Brandenburg, kinek 9%-os részesedése ebben az esetben a negyedik helyre volt elég 5 . Württembergben a faipar és az erdőgazdálkodás volumene 1995 óta emelkedő tendenciát mutat, 2007-ben már több mint egymillió hektáron 3000 üzem működött, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy Württemberg Németország egyik legjelentősebb fakitermelő térségének számít. Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy térség domborzati viszonyai és vízrajza alapjaiban befolyásolják a közlekedési hálózat kialakítását, a települések elhelyezkedését és szerkezetét, s ezáltal hatással vannak az egyes iparágak megtelepedésére is.

BadenWürttemberg esetében azt tapasztalhatjuk, hogy a tartomány területének 39%-át lefedő 18 sűrűn lakott gócpontban él a lakosság 74%-a és egyben itt található az összes munkalehetőség 80%-a is. E magas koncentráció egyik oka, mint mondtam a domborzatban rejlik. Ne feledjük, hogy Württemberg területének legnagyobb részét hegyek taglalják, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a folyók által nyújtott kézzel fogható előnyöket sem, nem is beszélve az itt fellelhető ásványkincsekről, a korábban említett sólelőhelyekről és a mezőgazdaság területi elhelyezkedéséről. Mindezek nagyban befolyásolták a letelepedés irányát, s ez vezetett az olyan település csoportosulások kialakulásához, mint Stuttgart és környéke, a Bodensee valamint a Rajna menti városok. Mindent összevetve az építkezések, a települések és a közlekedési hálózat terjeszkedése és fejlesztése 2008-ban naponta 8,2 hektárnyi új földet kebelezett be, ami

évente 4300 futball pályányi területnek felel meg. A statisztikák szerint ezen a téren is az évek során folyamatos csökkenő tendencia figyelhető meg. 5 Statistisches Bundesamt Deutschland / Forstwirtschaft http://www.destatisde/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Content/Statistiken/LandForstwirtschaft /Forstwirtschaft/Aktuell,templateId=renderPrint.psml; 09-19 10:19 8 http://www.doksihu 1.2 Állam és politika Baden-Württemberg területét a ma érvényben lévő törvényi rendelkezés alapján az alábbi igazgatási egységekre lehet bontani, megkülönböztetünk 6 : • 4 kormányzati kerületet (Freiburg, Karlsruhe, Tübingen, Stuttgart) • 12 régiót • 35 járást és 9 városi tanácsot (pl. Stuttgart, Mannheim, Karlsruhe, Freiburg, Heidelberg) • 1101 községet A különböző igazgatási egységek számtalan úton-módon összekapcsolódnak egymással. Napjainkban három igazgatási szintet különböztetünk meg A legalsó szinten

a községek és a járások állnak. A következő szinten álló régiók munkáját a regionális szövetségek határozzák meg, végül pedig a legfelső szinten találjuk a kormányzókat, akik összekötő kapocsként biztosítják a hatékony kommunikációt a tartományi minisztériumok és a közösségek között. A kormány 2005-ben indította útjára mélyreható igazgatási reformját, melynek elsődleges célja a meglévő háromszintű igazgatási rendszer, illetve az igazgatás egységének megerősítése volt. Határozott lépéseket tettek annak érdekében, hogy az igazgatás akkori felépítését karcsúsítsák és hogy az illetékességi területeket pontosan meghatározzák. Ezáltal nem csupán azt érték el, hogy maga a rendszer áramvonalasabb lett, hanem egyúttal átláthatóbb és hatékonyabb is. Württemberg alkotmánya egészen a német újraegyesítésig az ország legfiatalabb alkotmánya volt. 1953 november 11-én 109 igen szavazattal 5 nem

ellenében fogadták el s 1953. november 19-én emelkedett törvényi erőre Mivel Németország alkotmánya a 28. fejezetben csupán néhány fontos alapelvet rögzít, melyeket a tartományoknak követniük kell saját alkotmányuk kidolgozásakor, ám minden más kérdésben szabad kezet ad, az egyes alkotmányok esetében jelentős eltéréseket 6 Landesportal Baden-Württemberg 2008 - http://www.badenwuerttembergde/de/Verwaltung im Land/86229html; 09-23 15:50 9 http://www.doksihu tapasztalhatunk. Így azon sem szabad meglepődnünk, hogy Württemberg alkotmánya tartalmaz olyan jogi lehetőségeket is, a szövetségi törvényhozástól eltérően, mint például a parlament népszavazás útján történő feloszlatása vagy pedig a közösségi jogalkotás speciális formái. Az alkotmányt módosítani csak kétharmados többség esetén lehet, s eddig az elmúlt ötven év alatt alig húsz esetben került rá sor, mint amikor a közelmúltban (2000) az állatok jogait

emelték be a szövegébe. Amikor 2005-ben az akkori miniszterelnök, Erwin Teufel lemondott pozíciójáról, a parlament a CDU-frakció elnökét, Günther H. Oettingert választotta a kormány új vezetőjévé, így ő lett a tartomány hetedik miniszterelnöke 7 . Jelenleg a CDU és az FDP/DVP alkotta koalíciót vezeti, melynek erejét mi sem bizonyítja jobban, mintsem az, hogy 2006-ban immáron harmadik alkalommal alakíthattak kormányt. A miniszterelnök hatáskörét az alkotmány 49. fejezete szabályozza Alapvető feladatai közé tartozik a politika irányelveinek meghatározása, melyért felelősséggel is tartozik. De ő vezeti a kormányüléseket s határozza meg annak célkitűzéseit is. A kormány tagjai közé tartozik maga a miniszterelnök, az általa kinevezett tíz miniszter, egy, a kabinetben is szavazati joggal rendelkező államtitkár, egy tiszteletbeli női tanácstag és hat politikai államtitkár. A miniszterelnök vezette állami minisztérium

mellett még kilenc szakminisztérium tevékenykedik. A vezetésük koalíción belüli megoszlása híven tükrözi a CDU-nak az egész politikai életet meghatározó dominanciáját. Az ő irányítása alá tartozik a belügy; a kultusz, ifjúság és sport; a tudomány, kutatás és művészet; a pénzügy, a földművelésügy és vidékfejlesztés, a munkaügyi és szociális valamint, végezetül a környezetvédelmi minisztérium. Az FDP/DVP csupán két, de annál fontosabb minisztérium, a gazdasági és igazságügyi minisztérium vezetését kapta. A parlamenten belüli hatalmi viszonyokról ötévente a választópolgárok döntenek. BadenWürttembergben a többséget a tartomány 1952-es megalakulása óta a CDU birtokolja Ez a politikai erő a 2006-os tartományi választásokon is újfent bizonyítást nyert. Az akkor felálló új törvényhozásban a 139 képviselőből 69-et (44,2%) a CDU adott. Őt követi az 7 Landesportal Baden-Württemberg /

Ministerpräsident - http://www.badenwuerttembergde/de/Ministerpraesidenten seit 1952/108583html; 09-23 10:18 10 http://www.doksihu SPD 38 képviselővel (25,2%), majd 17 mandátummal (11,7%) a Grüne következik, az FDP/DVP-vel szorosan a nyomában, mely 15 küldöttet delegált a parlamentbe. A 2009-es szövetségi parlamenti választások Württembergben nem bolygatták meg túlzottan a fennálló politikai erőviszonyokat. A két vezető párt továbbra is a CDU és az SPD maradt, bár az előző periódushoz képest némileg megkopott az előnyük. Őket követik a nagy iramban teret hódító kispártok, mint az FDP/DVP valamint a Grüne, és látványosan erőre kapott a volt keletnémet kommunista utódpártból kivált Linkspartei. Az erőviszonyok ilyetén módosulása visszavezethető arra, hogy a válság és az elódázott intézkedések miatt a hatalmon lévő pártokból kiábrándult polgárok a határozottabb cselekvést sürgető és a változást a zászlajukra

tűző kispártok felé fordultak. Mindezek után joggal lehetünk izgatottak a 2011-es tartományi parlamenti választások eredménye miatt, mely, ha nem is töri meg a CDU hegemóniáját, de a kispártok változatlan erősödése mellett mégis módosíthatja valamelyest az évtizedes rendet. A parlament jogi aktusaival alapjaiban határozza meg a kormány mozgásterét, hisz, például, ha nem bólint rá a büdzsé benyújtott tervezetére, a kormány egyetlen eurót sem adhat ki semmilyen célra. Mindezeken túl a parlament ellenőrzi a kormány tevékenységét is, biztosítva, hogy az mindig a kitűzött irányelveknek megfelelően végzi a munkáját. E célból, ha úgy határoz, parlamenti vizsgálóbizottságot is felállíthat. Az állami bíróság (Staatsgerichtshof) Baden-Württemberg alkotmánybírósága, melynek tagjai olyan független, a parlament által kijelölt bírók, kiknek legfőbb feladata, hogy bírósági eljárás keretében vizsgálják, hogy az

alkotmány normáit mindenkor helyesen értelmezik és alkalmazzák. Mivel nem csupán egy bíróságról, hanem egyben alkotmányi szervről is beszélünk, ezért az állami bíróság a parlamenttel és a kormánnyal egyenrangú félnek tekintendő, és ami a legfontosabb, tőlük teljes mértékben független. A Számvevőszéket 1952-ben hozták létre. A székhelye Karlsruhe-ban található, de vannak kirendeltségei Freiburgban, Stuttgartban és Tübingenben is. Mindazon túl, hogy fontos tanácsadói funkciót is betölt, a Számvevőszék kiemelt feladata annak vizsgálata, hogy a tartomány államháztartás hatálya alá tartozó illetve gazdasági szereplői a rájuk bízott pénzekkel mindenkor célirányosan és gazdaságosan járnak-e el. A Számvevőszék a kormány és a parlament között helyezkedik el s ez utóbbinak évente egyszer jelentés készít az elért eredményekről és fejleményekről. Tagjai függetlenek, csak a törvény hatálya alá 11

http://www.doksihu tartoznak. Ez megakadályozza azt, hogy bárki, akár a kormány, akár valamelyik párt, érdemben befolyásolni tudja a munkájukat. 1.3 Baden-Württemberg demográfiai jellemzői 10.749506 főt (2008) számláló lakosságával Baden-Württemberg Németország harmadik legnépesebb állama Nordrhein-Westfalen és Bayern után 8 . A népesség 2004 óta egyre kisebb mértékben növekszik, s az elemzők az elkövetkező néhány évben a folyamat megtorpanásával és lejtőre kerülésével számolnak. Így Württemberg sem fogja tudni elkerülni az egész Németországra jellemző trendet, vagyis a lakosság most még lassú, de folyamatos fogyatkozását. Általánosságban elmondható, hogy a demográfiai növekedés Németország szerte az évtized közepe táján állt meg, majd fordult fokozatosan negatív irányba. Württemberg mellett még két német városállam, Berlin és Hamburg tudott egyedül további növekedést felmutatni. Az adatokból az is

tisztán kivehető, hogy amíg a legtöbb volt nyugatnémet tartomány népességének alakulása kapcsán egészen 2004-2005 fordulójáig pozitív tendencia volt megfigyelhető, addig a volt NDK államaiban a polgárok száma a 90-es évek óta folyamatos csökkenést mutat 9 . Baden-Württemberg lakossága 1952 óta mintegy 62 %-kal nőtt, ámbár itt fontos megjegyezni, hogy e nagyarányú gyarapodásnak csupán 30 %-a származik a természetes népszaporulatból. Az, hogy az eltelt 50 év alatt, minden egyes esztendő demográfiai pozitívummal zárult, az annak a 15,7 millió külföldinek köszönhető, akik vagy a szomszédos német tartományokból vagy Németország határain kívülről érkeztek. Várhatóan 2012 lesz az első olyan év, amikor már a bevándorlók száma sem fogja tudni elfedni a tényt, a halálozások száma 2006 óta egyre növekvő mértékben meghaladja a születések számát. Akkortájt körülbelül 700 gyermekkel kevesebb született, mint ahányan

elhunytak, s mint mondtam, ez az arány azóta csak rosszabbodott. Ami a népesség nem szerinti megoszlását jellemzi, az egyértelműen a nők túlsúlya a férfiakkal szemben, ahogy ezt a legtöbb európai állam esetében is tapasztalhatjuk. Bár ebben az esetben a két nem népességen belüli aránya közötti különbség koránt sem 8 Statistisches Bundesamt Deutschland Genesis-Online / Bevölkerungsstand - https://wwwgenesis.destatisde/genesis/online/online;jsessionid=587C620374D4DDCDF1526026E37CDE7Etcggen1; 09-26 13:45 9 Statistisches Bundesamt Deutschland Genesis-Online / Bevölkerungsentwicklung 09-26 14:40 12 http://www.doksihu mondható szélsőségesnek. A férfiak a teljes lakosság 49,2 %-át teszik ki, míg a nők aránya 50,8 %. A születéskor várható élettartam is a nőknek kedvez elsősorban Vagyis a társadalom női tagjai várhatóan betöltik a 82. életévüket is, másrészről a férfiak esetében ugyanez csupán 77 év, de még így is

felülmúlják többek között a magyar honfitársaik kilátásait is. Németország népessége öregszik. Habár ez az állítás majdnem minden nyugati társadalomra igaz, ami mégis megdöbbentő, hogy ezt még a többi elöregedő félben lévő társadalomhoz képest is kimagasló sebességgel teszi. Württembergben is hasonló tendencia figyelhető meg, itt azonban az elöregedés mértéke még nem annyira látványos, köszönhetően a bevándorlás fiatalító hatásának. Ugyanis a betelepülők átlagosan 10 évvel fiatalabbak az itt élőknél, ami jótékonyan hat a populáció átlag életkorára. Ahogy viszont a bevándorlók száma az idő múlásával egyre csökken, úgy kerül majd fokozatosan felszínre e társadalom mélyén szunnyadó feszültségforrás. 1. sz ábra: A társadalom kor szerinti megoszlásának alakulása Landesportal Baden-Württemberg 2008 Bár tény, hogy a 65 év feletti lakosság aránya már a 70-es évek óta mind inkább megduzzad,

mégis 2000 volt az első év, amikor az időskorúak száma meghaladta a 20 éven aluliakét. 2008-ban a népességnek csupán 21 %-a tartozott a fiatalabb korosztályhoz, míg az 59 éven felüliek száma meghaladta a társadalom 24 %-át. Amint az a fenti táblán is jól látható, az öregedés az évek múlásával egyre aggasztóbb méretekben növekszik. Ennek 13 http://www.doksihu több oka is van. Mindenképpen meg kell említeni a születések számának drasztikus visszaszorulását, a születéskor várható élettartam kitolódását, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a bevándorlás mértékének már említett csökkenését sem. Ha ez a tendencia nem fordul meg, akkor egyes szakértők szerint a 20 éven aluliak aránya 2050-re 15 % alá esik, a keresőképes korú lakosság száma a mostani 55 %-ról varhatóan 47 %-ra apad. Másrészről az 59 év felettiek tábora 39 %-ra ugrik s látványos lesz a 85 év felettiek számának növekedése is, kiknek

részaránya elérheti majd a népesség 7 %-át is. Az elöregedő társadalmak gazdasági zsákutca felé tartanak. Az egyre fogyatkozó aktív korú lakosságnak mind több idős embert kell eltartania, ami hosszabb távon, a jelenlegi gazdasági és nyugdíjrendszer megváltoztatása nélkül komoly problémák elé állíthatja Württemberg vezetőit is. Megoldás lehet a nyugdíjkorhatár kitolása és a nyugdíj utáni munka intézményének meghonosítása, de ez a fegyvertár is véges. Igazi megoldást a születések számának, a gyermekvállalási kedvnek a növelése jelentené, amire ösztönzőleg csak napjaink szociális és családtámogatási rendszerének megváltoztatása hathatna kellőképpen. Összességében elmondható, hogy Württemberg lakossága napjainkban átlagosan 42,2 éves, ami a 1995-ben mért 39 évhez képest komoly, 8 %-os növekedést jelent. Ha beszélhetünk egyáltalán az elöregedés pozitív hatásáról, az legfeljebb abban nyilvánulhat

meg, hogy az aktív lakosság számának csökkenésével párhuzamosan csökken a munkanélküliség is. Manapság 1000 baden-württembergi polgárból 117 külföldi származású. Ezek közül 42 származik az Európai Közösség más tagállamaiból, 30 pedig Törökországból. Összesen mintegy 71 nemzet fiai és lányai képviselik hazájukat a tartományon belül. Ma körülbelül 1,2 millió bevándorló él délnyugaton, vagyis a népesség több mint 11 %-a nem Württembergben született. Ez a német államok között a legmagasabb érték A betelepülők 32 %-a érkezik az Európai Unió valamelyik országából, legfőképp Olaszországból és Görögországból, de mint ahogy azt már fentebb is említettem, miként egész Németországban, úgy tartományi szinten is a török anyanyelvű kisebbség számít a legerősebbnek (300.400 fő) Őt követik az olaszok (169033 fő) és a szerbek (78400 fő) A jelenlegi gazdasági helyzetben kifizetődő megoldás lehet, a

magas munkanélküliséggel bajlódó keletnémet tartományokból a jól képzett szakembereket délnyugatra csábítani. Az újonnan megjelenők elsődleges célpontjai Württemberg fejlett ipari központjai voltak, míg a vidéki területek esetében a betelepülők száma jóval elmaradt. 14 http://www.doksihu A bevándorlás mértéke egészen 2000-ig növekvő tendenciát mutatott. Ekkor 29,057 ember érkezett a német államba. Ezt követően arányuk azonban fokozatos csökkenésnek indult, olyannyira, hogy 2003-ban csaknem 10.000 emberrel kevesebb választotta Württemberget célállomásként. A negatív tendencia azóta sem fordult meg, csupán mérséklődése figyelhető meg az utóbbi években. Mindezek ellenére elmondható, hogy 2008-ban is Württemberg volt a harmadik legnépszerűbb tartomány Németországon belül, NordrheinWestfalen és Hessen után 10 . A német államok között egyedül Sachsen-Anhalt esetében figyelhető meg a bevándorlók számának

növekedése az előző év azonos időszakához képest, mindez azonban kevés ahhoz, hogy a Németország egészére jellemző 16,4 %-os visszaesésen érdemben változatni tudjon. Ami a népsűrűséget illeti, Baden-Württemberg egyes régiói között számottevő különbségek tapasztalhatók. A Stuttgart régió messze a legnépesebb terület, ahol több mint 700 ember él km2-ként. A skála másik végén találjuk a Duna-Iller régiót, ahol mindösszesen 170 ember osztozik egy km2-nyi földterületen. A hatalmas különbségek két fő okra vezethetők vissza. Az egyik ok a domborzati viszonyokban keresendő, a másik az ipar földrajzi koncentrációjából fakad. Mindent összevetve Württemberg népsűrűsége 298 fő km2-ként (2008), mely a hatodik helyet jelenti a német tartományok között. A társadalom 15 és 65 év korosztálya, vagyis a teljes népesség 70 %-a tartozik a munkaképes korúak táborába. Württemberg esetében a foglalkoztatottak száma

2008-ban 4.793000 fő volt, ami a lakosság 44,6 %-át jelenti Ha a nemek helyzetét vizsgáljuk, azt találjuk, hogy míg a férfi lakosság 52,3 %-nak volt állandó munkahelye, addig ugyanez az arány a nők esetében csupán 37,1 % volt. Az összes foglalkoztatott valamivel kevesebb, mint 40 %-a tevékenykedik a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, a feldolgozó- illetve építőiparban, míg a másik oldalon, a szolgáltatási szektor a munkavállalók 60 %-át foglalkoztatja. Az összes szektor közül a mezőgazdaság és faipar aránya a legkisebb, mely az összes munkavállaló mindössze 2 %-nak biztosít állást. A külföldiek elsősorban a feldolgozó- és építőiparban próbálnak elhelyezkedni. Közel a felüknek (44 %) ez a két terület, ezen belül is a például a gépjárműgyártás, fémipar, játékgyártás, biztosít megélhetési lehetőséget. 10 Statistisches Bundesamt Deutschland Genesis-Online / Einbürgerungen von Ausländern; 09-26 17:26 15

http://www.doksihu 2. A német nemzetgazdaság 2009-ben - válság és kilábalás Recesszió vagy fellendülés? Talán most már bátran kijelenthetjük, hogy a válasz egyértelműen ez utóbbi. A német gazdaság ez év második negyedévében ismét növekedési pályára állt, miután elszenvedte a szövetségi köztársaság történelmének legsúlyosabb válságát, mely az országot a többi fejlett államhoz képest is mélyebben érintette. Az, hogy Németország gazdasága már a második negyedévben növekedni tudott az előző hónapokhoz képest, váratlanul érte a kutatókat, akik a recesszió elhúzódására számítottak, s a trend megfordulását is csupán 2010-re prognosztizálták. Azonban mégsem ez történt, s Németország, Európa másik vezető gazdasági hatalmával, Franciaországgal együtt már az április és június közötti időszakban 0,3%-os növekedést tudtak felmutatni, ezzel az Euró-térség országai közül elsőkként hagyták hátuk

mögött a recesszió szűkös egy évét. Ez természetesen sokban köszönhető a világgazdaság szintén a várakozásokat felülmúló javulásának, mely a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az elkövetkező évben elérheti akár a 3,5%-ot is. Ebben a nem várt bővülésben kiemelt szerepet játszanak azok a távol-keleti fejlődő országok, közöttük is legfőképp Kína, akik mindamellett, hogy világszinten az elsők között léptek ki a recesszióból, jövőre már gazdaságuk teljesítményének 5-6%-os (India: 6,4%), sőt Kína esetében 9%-os javulással számolnak. Lényegesen lemaradva követi őket Európa, mely esetében a talpra állás folyamata már jóval nehézkesebb, ami legnagyobb részt a munkanélküliek számának egyenlőre legfeljebb lassítható növekedésével magyarázható. Az előrejelzések szerint a munkanélküliségi ráta 2010-ben elérheti akár a 11,7%-ot is, mely rövidtávon nem tesz lehetővé 1%-ot meghaladó gazdasági

javulást az Euró-térségen belül. Továbbra is a súlyosan érintett országok között találjuk Spanyolországot, Írországot, Nagy-Britanniát és Olaszországot is, ahol a trend változását a legoptimistább becslések is csupán 2010-re várják. Az, hogy Németország gazdasága a kutatókat és a nemzetközi intézeteket előrejelzéseik felülbírálására kényszerítette, mindenképpen örömtelinek tekintendő, ám fellélegezni nincs idő, s ünneplésre sincs változatlanul ok, hisz az expanzió még gyenge lábakon áll, s neves 16 http://www.doksihu gazdaságkutatók véleménye szerint is legalább 2013-ig kell várni arra, hogy Németország utolérje a válság előtti gazdasági teljesítményét. Mielőtt részletekbe menően áttekintenénk a gazdasági élet tényezőit, mindenképpen szeretnék pár szó erejéig kitérni a GDP alakulására. Ahogy azt a fejezet legelején láthattuk, a német gazdaság a második negyedévben 0,3%-kal bővült, s a

legtöbb kutató között egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy ez a pálya az év végéig már biztosan megmarad, s az elkövetkező negyedévre már 0,7%-os bővüléssel kalkulálnak. Mindazonáltal júniusban a reálértéken számolt GDP 596,67 milliárd euróra rúgott, mely éves összehasonlításban 7,1%-os visszaesést jelent 2008-hoz képest. Magyarán szólva a német gazdaság jelenleg a 2005-ben elért színvonalon mozog. 2. sz ábra: A GDP alakulása negyedévi bontásban (2007-2009) Mint említettem, a világgazdasági válság különösen súlyosan érintette Németországot, mely leginkább a recesszió következtében beszűkölő exportpiacoknak, s a német ipar számára érkező megrendelések számának elapadásával magyarázható. A korábbi exportvilágbajnok Németország kivitele rég nem látott mélységbe zuhant. 2009 januárja és júniusa között volt olyan hónap (április), amikor 28,8%-kal is elmaradt a kivitel az előző év azonos

időszakához képest, de a 20% feletti visszaesés hónapról hónapra megismétlődött, s a trend első ízben csak májusban fordult meg. Az import esetében ugyanezt láthatjuk, ha végigtekintünk az adatokon 11 . S bár 2009 második negyedévében 11 Statistisches Bundesamt Deutschland / Einfuhr – Ausfuhr; Tatsächliche Werte 2009; 09-30 11:30 17 http://www.doksihu tovább folytatódott a csökkenő tendencia, az mégis pozitív fejlemény, hogy amíg az export 1,2%-kal maradt el az előző negyedévhez képest, addig ugyanez az adat a behozatal esetében az 5,1%-ot is elérte, ami végeredményében 1,6%-os pozitív külkereskedelmi mérleget eredményezett, mely nem kis szerepet játszott a GDP növekedésében. Az export négy hónapja tartó erősödése azonban augusztusban megszakadt. Ebben a hónapban a kivitel 1,8%-kal zsugorodott, miközben az import 1,1%-os bővülést mutatott, ami a külkereskedelmi mérleg exporttöbbletét a júliusban elért 12,5 milliárd

euróról 10,6 milliárd euróra apasztotta. Ez némiképp lehűtötte a GDP növekedésével kapcsolatos várakozásokat Mi lehet az oka az export ingatag helyzetének? Négy okot szeretnék feltétlenül megemlíteni, melyeket én a legfontosabbnak tartok. Elsőként ne feledjük el azt, hogy a német export legfontosabb felvevőpiacai is vagy alig lábaltak ki a recesszióból, vagy, mint ahogy azt a kelet-európai országok s Németország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerének számító Oroszország és az Egyesült Államok esetében is láthatjuk, e térségek gazdasága még mindig válságos állapotban van. Ezért értelemszerűen a megrendelések száma is, bár az előző hónapokhoz képest egyértelmű növekedést mutatnak, mégis messze elmaradnak a 2008. évi mennyiséghez képest Másodsorban a német export erősségének számító beruházási javak iránti kereslet is megcsappant az idén, s ez irányú növekedésre is legfeljebb a következő évben lehet

számítani. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az energiahordozók, legfőképp a kőolaj árának befolyásoló erejét sem. Mint ahogy azt a gazdasági cikkekben és a tőzsdei jelentésekben is láthattuk, a kőolaj ára az utóbbi egy évben igen rapszodikus pályát járt be. Mostani történelmi zuhanásának legfeljebb a fogyasztók örülhetnek, hisz azok a cégek, akik eddig a Közel-Kelettel folytatott kereskedelemből szép hasznot tehettek zsebre, most ezen reláció hanyatlásával voltak kénytelenek szembesülni. Végezetül pedig, habár a távol-keleti piacok, mint ahogy azt már korábban is láthattuk, fejlődés tekintetében messze megelőzik a világ más térségeit s a német áruk és szolgáltatások iránti kereslet is ebben a térségben vészelte át a legjobban a válságot (lsd. a kereslet -3,6%-os visszaesése), mégsem gyakorolhatnak kellő húzóerőt az exportfüggő német iparra, mivel nem tartoznak a kivitel elsődleges célállomásai közé. Ám a

vegyipar és gépipar tekintetében adódnak kivételek is, melyekre a későbbiek folyamán még ki fogok térni. Mindezek együttesen tehát magyarázatot adhatnak az export gyenge teljesítményére, mely a szeptemberi jelentések szerint csaknem negyedével, 23,5%-kal zsugorodott 2009 első félévében az egy évvel korábbi értékekhez képest, míg a behozatal ugyanezen periódusra számolva összességében „csupán” 18,2%-os elmaradást könyvelhetett el. Az Unión belüli kereskedelem export oldala 24,3%-ot zuhant, míg az 18 http://www.doksihu import oldal 16,3%-kal maradt ez 2008 azonos időszakához képest. A tagállamok esetében a kereskedelmi kapcsolatok volumenének visszaesése eltérő. A legnagyobb mértékben a Spanyolország, Írország és Magyarország felé irányuló export zuhant. Ez utóbbi esetében a kivitel mennyisége 37,4%-os csökkenést mutatott, de lesújtó hírek érkeztek az orosz és a török reláció irányából is, ahol a

kiesés aránya 39% illetve 36%-os volt 12 . A világgazdaság újbóli pályára állását illetve az exportpiacok nyitását azonnal megérezte a német ipar is. A fellendülés együtt jár a megrendelések számának lassú emelkedésével is, mely először 2009 májusában vált igazán érzékelhetővé. Bár ez a szám még elmaradt az ezt megelőző év azonos időszakához képest, elegendő volt mégis ahhoz, hogy az iparágak ismét beindíthassák a gyártást s növelhessék termelésüket. Összességében a termelési szektor az építő-és az energiaiparral együttesen 3,7%-os többletet tudott felmutatni, ami a 0,5%-os előrejelzéseket messze túlszárnyalta. Azonban még ez a tekintélyt parancsoló adat sem tudja elfedni a tényt, hogy ez az eredmény még mindig nagyságrendekkel rosszabb, mint amire az ipar 2008-ban képes volt. Igaz, az összehasonlítás csalóka lehet, hisz ne feledjük, 2008-ban kivételesen erős első félévet zárt a német ipar,

éppen ezért a két félév összevetése a későbbit aránytalanul rosszabb fényben tűnteti fel, mint amilyen valójában. Az azonban tény, s ezt a legtöbb kutató és elemző elismeri, hogy jelenleg az ipar a tíz évvel ezelőtti színvonalra süllyedt vissza (-19,3%-os visszaesés), s a legoptimistább becslések is azt sugallják, hogy csupán 2013-ra fogja újra elérni a válság előtti erejét. A recesszió az egyes iparágakat eltérő mértékben sújtotta. Az elmúlt egy esztendőt leginkább a gépgyártás, az elektronikaipar valamit a fémfeldolgozás sínylette meg 13 . A gépgyártás egyértelműen a világgazdaságban beállt lassulás egyik legnagyobb vesztese. Forgalmának csaknem a felét elvesztette, míg a megrendelések száma csak májusban közel 48%-kal zuhant. Júniusban már csekély élénkülést tapasztaltak az iparág képviselői, mely elsősorban Kína érdeklődésének köszönhető. A távol-keleti országból származó megrendelések

számának növekedése, valamint az értékesítési lehetőségek bővülése a kínai piacon valamelyest ellensúlyozta ugyan a többi exportpiacon tapasztalható látványos visszaesést, de mindezek ellenére ennek az iparágnak várhatóan még évekig alacsony rendelésállomány illetve alacsony kapacitás-kihasználtság mellett kell tudnia talpon 12 Népszabadság Online - http://www.nolhu/gazdasag/negyedevel esett a nemet export; 09-30 12:55 13 Statistisches Bundesamt Deutschland / Bruttowertschöpfung nach Wirtschaftsbereichen in jeweiligen Preisen; 09-29 19:35 19 http://www.doksihu maradni. A kínai piac által nyújtott értékesítési lehetőségek közvetetten húzó hatást gyakorolnak a német vas- és acélkohászatra is, kiknek megélhetése túlnyomórészt a gépipar helyzetétől függ. Mindezek mellett a vegyipar is közvetlenül részesülhet a Kína által nyújtott lehetőségekből, ami az ezen iparágban tevékenykedő cégek számára, akárcsak a

gépipar esetén láthattuk, az elkövetkező néhány negyedévben létkérdés lesz. Ugyan a vegyipart nem vetette vissza annyira a válság, mint a gépgyártást, de mind a forgalma, mind a termelése jócskán az előző évi színvonal alatt rekedt. Mindezek ellenére, a kínai megrendelések állományának érezhető növekedése s a világgazdaság újbóli bővülése miatt, az iparág képviselői a harmadik negyedévben már optimistán látták a helyzetüket, s a piac élénkülésével számoltak az év további részében. Az ipari termelés növekedése összességében továbbra is biztosítottnak látszik, amit a havi eredmények is visszaigazolnak. A legfrissebb adatok szerint az augusztusi értékek 1,7%-os javulást jeleznek az ipar egészére, ami a júliusban regisztrált 1,1%-os növekedéshez képest határozottan jobbnak mondható. Mind a beruházási javak, mint a fogyasztási javak termelése 2%-kal bővült az előző hónaphoz képest, s élénkült az

építőipar is. Az egyetlen tényező, ami fékezte a növekedést, az energiatermelés 2,8%-os zsugorodása volt. A bruttó hozzáadott érték „a nemzetgazdaság vagy annak egy része által adott időszakban létrehozott eredmény, a termelési érték és a vásárolt ráfordítások különbözete” 14 , s mint ilyen a gazdaság teljesítményének egyik legfontosabb mutatószáma s egyben a GDP egyik alkotóeleme is. Éppen ezért fontosnak véltem, hogy ehelyütt részletesen kitérjek az egyes gazdasági szektorok, valamint egyes iparágak által felmutatott hozzáadott értékek változására az utóbbi negyedévek tükrében. A gazdaság által kitermelt bruttó hozzáadott érték összege 2009 második negyedévében reálértéken számolva meghaladta az 525 milliárd eurót, ami egyben azt is jelentette, hogy a német gazdaság 2008 harmadik negyedéve óta első ízben tudta növelni teljesítményét, s ami az egyes gazdasági területek között a

következőképpen oszlott meg 15 : a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás által elért eredmény 4,45 mrd. euró volt, s így ez a szektor rendelkezik a legkisebb részesedéssel a német GDP-ből. A 24,28 mrd eurós eredményével az amúgy is gyengélkedő építőipar következik, melyet a kereskedelem és turizmusnak sikerült megelőznie, mely a GDP-ből 93,75 mrd. euróval veszi ki a részét A harmadik hely a 14 Statistisches Landesamt Baden-Württemberg / Volkswirtschaft / Bruttowertschöpfung; 10-01 21:44 Statistisches Bundesamt Deutschland / Bruttowertschöpfung nach Wirtschaftsbereichen in jeweiligen Preisen 2009; 10-01 21:05 15 20 http://www.doksihu termelési szektort (építőipar nélkül) illeti 113,48 mrd. euróval Az első két helyen természetesen a szolgáltató szektor két területe áll, a pénzügyi szolgáltatások (164,28 mrd. euró) és a köz- illetve lakossági szolgáltatók (125,09 mrd. euró) 1. sz táblázat: Bruttó hozzáadott érték

gazdasági területenkénti megoszlása Mrd. EUR Év, Negyedév Mezőgazdaság Ipar 2009 II 4,45 113,48 I 4,32 110,55 2008 IV 4,83 136,36 III 5,41 144,61 II 5,08 150,6 I 4,93 141,15 Statistisches Bundesamt Deutschland 2009 Építőipar Kereskedelem, Turizmus Közlekedés Pénzügyi szektor Köz-és Lakossági szolgáltatók 24,28 21,58 23,67 25,89 23,94 21,73 93,75 89,37 99 103,91 100,22 94,3 164,28 165,53 165,1 167,62 163,04 163,4 125,09 124,45 131,95 122,97 120,22 119,3 Összehasonlítva az egyes területek adatait, megállíthatjuk – amint az várható is volt – hogy általánosságban véve az ipari szektor szenvedte meg jobban a válságot. Ennek okaként még egy tényezőt szeretnék megemlíteni, a korábban taglaltak mellett. Ez pedig készletszintek csökkenése. A termelő vállalatok visszafogták a kibocsátásukat a krízis ideje alatt, sok esetben leállították hosszabb-rövidebb időszakokra a gépsoraikat is, s a keresletet igyekeztek a

készleteikből fedezni. Ettől remélték, hogy ezáltal csökkenthetik a veszteségeiket. Mindez persze nem tett jót a gazdasági növekedésnek Ezek után már érthető, hogy ez a szektor csaknem negyedével (-23,6%-kal) zsugorodott az ezt megelőző év azonos időszakához képest. Az építőipar hátránya 2,9%, de a lassulás visszavetette, ha ugyan enyhén mértékben, de a szolgáltatókat is. A köz- és lakossági szolgáltatóktól eltekintve, akik még a recesszió ellenére is 0,3%-kal tudták növelni részesedésüket a GDPből 2008-hoz képest, addig mind a kereskedelem és turizmus, valamint a pénzügyi szektor is elmarad az egy évvel korábban elért eredményekhez képest (az előbbi 6,9%-kal, míg az utóbbi 1,8%-kal). A mezőgazdaság részesedése ugyan csökkent az előző időszakhoz képest, ám a 0,8%-os lehűlés a többi szektor által elszenvedett hanyatláshoz képest elhanyagolandónak mondható. Összességében valamennyi gazdasági szektor 8%-os

csökkenést mutat az előző esztendő második negyedévéhez viszonyítva. 21 http://www.doksihu A harmadik negyedév egyértelműen azt bizonyítja, hogy a német gazdaság növekedési pályára került, ha ez a fejlődés egyenlőre még jóval alulmúlja a korábbi években megszokott dinamikát. Az ipar bruttó hozzáadott értéke 2,1%-kal bővült az előző hónapokhoz képest, ami annak a jele, hogy bár a megrendelések száma növekszik, a termelés volumene mégis elmarad a várakozásoktól. Az építőipar részesedése enyhén 0,3%-kal csökkent a második negyedévhez viszonyítva. Az iparág gyakorlatilag egy helyben topog, ami azzal is magyarázható, hogy a kormány gazdaságélénkítő programjai által biztosított közvetlen támogatás, valamint az állami beruházások még nem elegendőek ahhoz, hogy kompenzálják az építőiparban tapasztalható nagyarányú visszaesést (lsd. lakásépítések) A gazdaság növekedését lassítja a szolgáltató

szektor gyengélkedése is, ahol a köz -és lakossági szolgáltatóktól eltekintve mind a pénzügyi szektor, mind pedig a kereskedelem és turizmus megcáfolta a várakozásokat (az elemzők mindkét terület esetében enyhe emelkedéssel számoltak). Az energiahordozók, kiváltképp a kőolaj árának gazdaságra gyakorolt hatásáról egy ízben az export kapcsán már beszéltem pár szó erejéig, most viszont a termelői illetve a fogyasztói árakra gyakorolt hatásáról szeretnék pár szót szólni. Mint ahogy azt már korábban is leírtam, a kőolaj ára történelmi magasságokból történelmi mélységekbe zuhant alig néhány hónap leforgása alatt. Amíg 2008 júliusában egy hordó kőolaj ára 147 dollárig is felkúszott, addig az év végén már a 40 dollárt is alig érte el. Napjainkban 65 dollár körül mozog az ára. Ennek köszönhetően a német iparban a termelői árak szeptember folyamán az augusztusi emelkedést követően 0,5%-kal ismét

csökkentek. Így éves viszonylatban az árak már 7,8 %-kal maradtak el az előző évi azonos időszakhoz képest. Tudva levő, hogy a termelői árakat első sorban az energiaárak alakítják, viszont a termelői áraknak nincs közvetlen kihatásuk az általános árszintre, azonban változásuk bizonyos idő elteltével visszatükröződik a fogyasztói árakban is 16 . 16 Der Standard - http://derstandard.at/1250691662195/Preisverfall-in-der-Eurozone-gestoppt; 10-01 20:21 22 http://www.doksihu 3. sz ábra: Az inflációs ráta alakulása Németországban (2005-2010) Ha megnézzük a fenti diagrammot, láthatjuk, hogy a fogyasztói árak azt ezt megelőző két évben 2% felett növekedtek. Viszont 2009 januárja óta az árindex növekedése rég nem látott mélységbe zuhant: 0,1 és 1% között mozgott, augusztusban pedig egyáltalán nem változott (0,0%), ami azt jelenti, hogy az árak az előző év színvonalán maradtak. Sőt, azt is mindenképp meg kell

említenem, hogy most először, júliusban fordult elő, hogy az árak -0,5%-kal csökkentek 17 . Ezt e jelenséget nevezi a közgazdaságtan negatív inflációnak, s ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor már deflációról beszélhetünk. Ez ellen a kormány minden lehetséges eszközzel küzd, ugyanis a defláció súlyos következményekkel járna a termelő vállalatokra nézve, s az egész gazdaság növekedését megrekesztené. Az Európai Központi Bank jelentése szerint az árak az Eurózónában éves szinten 0,2%-kal csökkentek, s véleménye szerint a közeljövőben is alig kell számolni az árak emelkedésével, 2009 végére is legfeljebb 1% körüli inflációt prognosztizál. Ami Németországot illeti, a fogyasztási javak, úgy mint az élelmiszer, ruházati cikkek, valamint az energia ára éves összehasonlításban 0,7%-kal csökkent, s ez is hozzájárult az idei rendkívül alacsony, mindössze 0,2%-os dráguláshoz. 17 Statistisches Bundesamt

Deutschland Genesis-Online / Verbraucherpreisindex (inkl. Veränderungsraten); 10-02 18:10 23 http://www.doksihu Az alacsony infláció nyertese egyértelműen a fogyasztó, ám a stabilan növekvő lakossági fogyasztás sem tudja ellensúlyozni az export gyengélkedéséből adódó hiányt, ami tovább fékezi a GDP növekedését. Másrészről nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy a vállalkozásokat viszont kényelmetlenül érinti ez a defláció közeli állapot, ami miatt vásárlásaikat és beruházásaikat számos esetben kénytelenek elhalasztani, ami szintén visszafogja a gazdaság növekedését. Amikor a közeljövőre terelődik a szó, az elemzők között éles vita alakul ki az infláció várható rátája kapcsán. Abban viszont a kutatók többsége egyetért, hogy a ráta 2013-ig biztosan 2% alatt marad, s mint ahogy az egész Uniónak, úgy a német gazdaságnak is középtávon az ún. lappangó infláció jelenségével kell számolnia

Ami az elkövetkező hónapokban az árak alakulására érdemi hatást gyakorolhat, az a Központi Bank esetleges kamatvágása, az energiahordozók árának további emelkedése, de szóba jöhetnek az államháztartási hiány réseit betömni hivatott adóemelések is. 2. sz táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása Németországban (2008-2009) Év/Hónap Munkanélküliség aránya %-ban Összesen Férfiak Nők 20 év alattiak Szept. 8,0 8,1 Aug. 8,3 8,4 Júl. 8,2 8,4 Jún. 8,1 8,3 2009 Máj. 8,2 8,5 Ápr. 8,6 8,8 Márc. 8,6 8,9 Febr. 8,5 8,8 Jan. 8,3 8,5 Dec. 7,4 7,2 2008 Nov. 0,1 6,8 Okt. 7,2 6,7 Statistisches Bundesamt Deutschland 2009 7,8 8,1 8,0 7,8 7,9 8,3 8,2 8,1 8,1 7,6 7,5 7,7 5,1 6,3 5,2 3,8 3,9 4,0 4,2 4,2 4,0 n.a n.a n.a A munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben már bőven 8% felett járt és a kutatóintézetek szerint további emelkedés mellett 2010-re két számjegyűre emelkedhet az állástalanok aránya (10,7%), s 2010 közepére

átlépheti a 4 milliós határt is. A fiatalabb korosztály, a pályakezdők különösen veszélyeztetettek, elhelyezkedési lehetőségeik ebben az elbocsátásokkal terhes időszakban erősen beszűkültek, s emiatt, több mint 6,3%-uk nem is talál magának állást. A munkanélküliek számának ilyetén drasztikus megemelkedése egyértelműen a recesszió egyik végterméke és gerjesztője is egyben, hisz ez a 24 http://www.doksihu megnövekedett arány erős fékező hatást gyakorol a gazdasági növekedésre. Az elbocsátások nagyobb részben annak köszönhetőek, hogy bár az ipar számára érkező megbízások száma folyamatosan emelkedik, mégis messze elmarad a kívánatostól, ami miatt az összes iparág esetében estek a termelékenységi mutatók az előző időszakhoz képest. A vállalatok veszteségeik minimalizálására törekedtek, s ez sok esetben nagyarányú elbocsátásokhoz vezetett. Természetesen sok cég próbálkozott a megrövidített

munkaidő bevezetésével, de ez a módszer is elérte a határait, s a válságból való kilábalás elhúzódása esetén újabb leépítésekkel kell számolni. Nem tesz jót a cégeknek a 0% körüli infláció sem, valamint a hitelek felvétele körüli nehézségek hátrányosan érintik őket. Ugyanis tudva levő, hogy a német bankrendszert éppen hogy csak sikerült megvédeni az összeomlástól s a legtöbb bank még mindig a válság súlya alatt nyög, de működésüket erősen korlátozza a saját tőke fedezet megcsappanása is. Ezek miatt a hitelnyújtás is nehézkessé vált, kiváltképp igaz ez a vállalkozói hitelek esetén. Mindezen tényezők együttesen a munkanélküliségi ráta további növekedése felé mutat. Az egyetlen jó hír, hogy ez kisebb ütemben nő, mint ahogy azt az előzetes vélemények alapján várhattuk. Vagyis egyenlőre úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac bizonyos határok között kézben tartható. 4. sz ábra: A foglalkoztatottak

megoszlása gazdasági területek szerint A foglalkoztatottak szektoronkénti megoszlása vegyes képet mutat. A válság legnagyobb vesztesének tekinthető termelési szektorban és az építőiparban tevékenykedők száma 1,8%-kal illetve 0,9%-kal csökkent, de még így is ez a két terület foglalkoztatja a legtöbb embert. Ellenben a szolgáltatások 2009 második negyedévében több embert (+0,4%) 25 http://www.doksihu vonzottak s a mezőgazdaságban és faiparban a korábbi évekhez viszonyítva többen tudtak elhelyezkedni. A gazdaság nehéz helyzetén véleményem szerint két tényező tud javítani. Az egyik az export felfutása, melytől az egész német ipar megélhetése függ. Ha pedig a helyzet már nagyon válságossá válik, akkor az érintettek még mindig bátran támaszkodhatnak a központi kormány gazdaságélénkítő csomagjaira, melynek keretében euró milliárdokat pumpálnak a szorult helyzetben lévő iparágakba. Azonban itt van a gond!

Miközben a gazdaság megsegítésére fordított összegek folyamatosan emelkednek, addig a központi költségvetés adóból származó jövedelmei az utóbbi hónapokban megcsappantak (-9,9% 2008 augusztusához képest). Ez a visszaesés leginkább a vállalatok nyeresége után fizetendő adókat érinti. A szövetség bevételeinek mintegy 12%-át vesztette el 8 hónap leforgása alatt, de ez a veszteség az egyes tartományok esetében is meghaladta a 9,5%-ot. Ha mindehhez hozzávesszük a szociális jellegű kiadások megnövekedését és a konjukturális mentőcsomagok kiadásait, egyértelművé válik, miként érhette el a tartományok esetében az államháztartási hiány az év első felében a 15,4 milliárd eurót, a szövetségi államháztartás deficitje pedig a 14,7 milliárd eurót. Elemzői várakozások szerint a német állam eladósodása tartós lesz, sőt 2014-re elérheti a GDP 110%-át is. A növekvő államadósság miatt a kormány, ígéretei dacára

a közeljövőben, de legkésőbb 2011-ben adók megemelésére kényszerülhet, de számolni kell az állami kiadások visszafogásával s ezzel párhuzamosan az infláció megemelkedésével. Az adóemelés, az infláció erősödése valamint a növekvő munkanélküliség azzal fenyeget, hogy az eddig stabilnak mondható lakossági fogyasztás, mely a GDP egyik fontos alapeleme, ismét csökkenni fog. Mindezt figyelembe véve a gazdasági szereplők jobban teszik, ha egy tartós, 1,5-2% közötti növekedésre rendezkednek be. Hogy mi volt a válság igazi oka, abban mindig is meg fognak oszlani a vélemények, szerencsénkre a növekedés hajtómotorjait már könnyebben meg tudjuk nevezni. A stabil lakossági és állami kiadások, a beruházások illetve az ismét fellendülőben lévő exportnak köszönhetően a második negyedévben elért pozitív külkereskedelmi mérleg mind mind hozzájárultak ehhez a 0,3%-os emelkedéshez. A lakossági kiadások 0,7%-os javulást

követően 352,76 milliárd eurón zártak, míg az állami kiadások csekélyebb mértékben ugyan (+0,4%), de szintén felülmúlták az első negyedévet 18 . Viszont ha a 18 Statistisches Bundesamt Deutschland / Indikatoren / Bruttoinlandsprodukt 2009; 09-30 08:36 26 http://www.doksihu kiadások mértékének változását éves összehasonlításban szemléljük, megállapíthatjuk, hogy az állami kiadások a lakossági ráfordításokkal szemben jóval hangsúlyosabban tudtak bővülni – gondoljunk a konjuktúra élénkítő csomagokra -, míg ez utóbbiak a tavaly mért értékekhez képest alig (0,5%) változtak. Összességében mindkét oldal kiadásai révén 0,9%-kal járult hozzá a gazdaság teljesítményének javulásához. Az beruházások összértéke az előző negyedévi 51,28 milliárd euró után idén 63,69 milliárdon zártak, ám ez a 2008-as szinthez képest 16%-os elmaradást jelent. Az export erősödése a kereskedelmileg fontos partnerek

fokozatos talpra állása mellett biztosítottnak tűnik, habár színvonala még mindig több mint 18%-kal múlja alul a korábbi évek volumenét. A jövő mégis reményteli, hisz a statisztikai hivatal jelentése szerint a harmadik negyedévben a GDP 0,7%-kal bővült, felülmúlva a második negyedév teljesítményét, így a számítások szerint a GDP visszaesés várható értéke a korábban jósolt 6,4% helyett legfeljebb 5,5-6% lesz az előző évhez viszonyítva. 2010-ben a német gazdaság növekedése elérheti akár az 1,3%-ot is, habár a korábban látott problémák miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben ez az érték 2% fölé kúszna. Amikor Németország gazdaságáról beszélünk, elkerülhetetlen, hogy ne kerüljön szóba a politika. Ez most különösen aktuális, hisz szeptember 27-én eldőlt, kinél marad a hatalom gyeplője és miként formálódnak az erőviszonyok az új Reichstag-ban. A választópolgárok újra a CDU-CSU szövetségének

szavaztak bizalmat, akik bár fennállásuk óta a második legrosszabb választási eredményüket érték el, mégis a szavazatok 33,8%nak megszerzésével a Bundestag legerősebb pártja maradtak. Korábbi koalíciós partnerük, a szociáldemokrata SPD számára történetük legrosszabb teljesítménye egyben a koalíciós kormányzás végét is jelentette. Ugyanis Angela Merkel, akit másodszorra választottak Németország kancellárjává, a neoliberális FDP személyében új koalíciós partnerre lelt. Merkel rögtön az eredmények kihirdetése után ígéretet tett híveinek, hogy tartani fogja magát az adócsökkentéshez és adóegyszerűsítéshez, mivel úgy véli, ez lehet a gazdasági fellendülés kulcsa, s már csak azért is, mert a gazdaság szereplőinek is egyöntetűen ez a leghatározottabb elvárása az új kormánnyal szemben 19 . A választások legérdekesebb fejleménye a liberális FDP váratlan megerősödése volt egy olyan időszakban, amikor az

emberek 19 többsége egyértelműen a neoliberális Epoch Times Deutschland Online - http://www.epochtimesde/articles/2009/09/28/496447html; 10-02 11:41 27 http://www.doksihu gazdaságpolitikát okolja a világgazdasági recesszió elharapózásáért. Meghirdetett programjukban teljes mellszélességgel kiállnak a legmagasabb adókulcsok csökkentése mellett, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele mellett kardoskodnak, beengednék az egészségügyi piacra a magánbiztosítókat s egy kardvágással megszüntetnék a központi egészségbiztosítási alapot is. Ám mindezen törekvések eltörpülnek azon kihívások mellett, ami az új kormányra várnak. Az egyik a munkanélküliségi ráta egyenlőre megállíthatatlannak tűnő növekedése. A magas munkanélküliség visszaveti a lakossági fogyasztást, csökkennek az adóbevételek, nőnek a szociális kiadások s ezek mind fékezik a nemzetgazdaság gyarapodását. A másik nagyon fontos probléma az

államadósság megugrása. Felvetődik a kérdés, mi lenne a jobb megoldás: megszüntetni ezeket a gazdaságélénkítő csomagokat, s ezáltal hagyni, hogy a válság rostáján kihulljanak a kevésbé életképes vállalatok, hogy aztán a recesszió lecsillapodását követően egy új szerkezettel, újult erővel vágjanak neki a gazdaság felépítésének? Vagy meghagyni a mostani támogatási rendszert, s menteni, ami menthető? Úgy tűnik, a kormány ez utóbbit választotta, ami inkább tűnik politikai döntésnek, mintsem gazdasági megfontolásnak. Ha viszont valóban ez a helyzet, akkor a mostani adócsökkentésről szóló ígéretek csupán ideiglenesek lehetnek, s legkésőbb 2011-ig mindenképpen meg kell emelni az adóterheket. Itt leginkább a forgalmi adóra gondolok, a vagyonadó bevezetésére valamint az adókedvezmények leépítésére. Mindezek nélkül az állam eladósodása tovább folytatódik, mely hosszabb távon komoly akadályokat gördít majd a

gazdaság fejlődésének az útjába. Az adóemelés és az ezzel együtt járó növekvő infláció viszont a lakosság és a vállalkozások terheit gyarapítja, ami miatt a kiadások és a beruházások aránya csökkenhet. A közeljövőben mindenképpen ki fog derülni, hogy a Merkel-kormány melyik ösvényt választja, de legyen az bármelyik, a gazdaság újjáépítése még évekig el fog húzódni. 28 http://www.doksihu 3. Baden-Württemberg gazdasági teljesítménye 3.1 Baden-Württemberg gazdasága - elhúzódó recesszió A délnyugaton fekvő német tartomány történelmének legsúlyosabb válságán megy keresztül, mely méreteiben felülmúlja még a Németországot sújtó recessziót is. Ékesen bizonyítja ezt a második negyedévről szóló statisztikai jelentés, mely szerint a tartomány gazdasága csak a második negyedévben 10,9%-ot zuhant 2008 azonos időszakához képest, de ha az egész első félévet tekintjük, a hiány még így is

meghaladja a 10%-ot. Az iparhoz befutó megrendelések száma 40%-kal hanyatlott az előző év színvonalához mérten, miközben mind a forgalom, mind a termelés egyaránt 30-30%-kal maradt el a korábbi értékektől. A veszteség mértéke akkor válik igazán szembetűnővé, ha hozzátesszük, ugyanezen periódus alatt az össznémet gazdaság súlycsökkenése 6,8% körül mozgott. Jogosan merülhet fel a kérdés, miként lehetséges az, hogy a korábban az egy főre eső GDP tekintetében az osztályelsők közé tartozó Württemberg most a mezőny közepén kullog. A válasz természetesen most is, mint ahogy azt az előbbi fejezet során is részletesen elemeztem, az egész világgazdaságot sújtó lassulásban keresendő. Egészen pontosan, az ennek következtében beszűkülő külföldi piacokban. Ahogy láthattuk, ez az egész német gazdaságot nagyon érzékenyen érintette, de Württemberg esetében ez különösen igaz. A tartomány ipara szinte teljes

mértékben a külföldi piacoktól függ A korábbi évek kedvező konjukturális helyzetének köszönhetően a délnyugati tartomány GDP-je szárnyalni tudott, s 2008 végére az egy főre jutó érték elérte 33,876 EUR/fő értéket, mely bő 12%-kal múlta felül a 30,343 eurós össznémet átlagot. Akkor Hamburg, Bremen, Hessen és Bayern mögött Württemberg volt Németország ötödik legerősebb tartománya. Ha figyelmesen tanulmányozzuk a következő oldalon lévő ábrát, fontos következtetéseket tudunk levonni a német gazdaság összképét illetően. Először is, közel 20 évvel a két Németország újraegyesítése után még mindig észrevehetőek a Kelet és a Nyugat gazdasági ereje közötti különbségek. Ha megnézzük, láthatjuk, hogy még a legfejlettebbnek mondható volt kelet-német állam, Berlin (25.554 29 http://www.doksihu EUR/fő) esetében is az egy főre jutó GDP értéke majdnem 5000 euróval elmarad az össznémet átlaghoz képest,

míg a sereghajtó Mecklenburg –Vorpommern esetében ugyanez a különbség már közel 9000 euróra rúg. Vagyis ebből azt a jogos következtetést lehet leszűrni hogy bár a Kelet és a Nyugat politikai egyesítése már megtörtént – emlékezzünk csak az NDK kommunista pártjából kiszakadt Baloldal térnyerésére a nyugat-német államokban a legutóbbi Bundestagswahl-on -, addig a gazdasági teljesítményt illetően a Kelet még mindig évekkel le van maradva a „régi” szövetségi tartományok mögött. Ennek oka természetesen a kommunista idők emlékeként itt maradt elavult ipari szerkezetben keresendő, melyek modern idők elvárásainak megfelelő átalakítása még nem ment teljesen végbe. 5. sz ábra: Az egy főre jutó GDP tartományok szerint (2008) Statistisches Bundesamt Baden-Württemberg 2009 A táblázatot szemlélve látható, hogy a ranglétra csúcsán két német állam, Bremen (41.918 EUR/fő) és Hamburg (50.468 EUR/fő) található Azonban

ez a kép csalóka egy picit, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az esetben két városról beszélünk. Baden-Württemberg gazdasági teljesítménye 2008 közepén 364,3 milliárd eurót tett ki, míg lakossága elérte a 10.754,2 ezer főt Ezzel szemben Bremen 661,8 ezer lakosa 27,7 30 http://www.doksihu milliárd eurón, míg Hamburg 1.768,7 ezer főnyi népessége 89,6 milliárd eurón osztozkodott. Ez magyarázata annak, hogy miért pont ez a két városállam végzett az élen A legnagyobb gazdasági erőt Baden-Württembergen belül természetesen a nagy ipari városok és a köréjük telepedett kiterjedt agglomeráció, mint Stuttgart, Ulm, Mannheim, Karlsruhe vagy például Heilbronn és Heidelberg képviselik. Ezekben a térségekben az egy főre jutó GDP messze meghaladja a tartományi átlagot, sőt az értéke Stuttgartban eléri a 60.000 EUR/főt is A sor legvégén Breisgau-Hoschschwarzwald kullog 6. sz ábra: A gazdaság növekedése Baden-Württembergben és

Németországban (1992-2008) Napjaink valósága azonban ennél fájdalmasabb. A második negyedévben a tartomány gazdasága 10,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest, s ha számottevő javulás még nem is, de legalább a romló tendencia apadása megfigyelhető a negyedéves jelentésekben. A harmadik negyedév teljesítménye 1,7%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, míg korábban ez az érték meghaladta a 3%-ot is. Az előrejelzések szerint a negyedik negyedév teljesítménye 1,6%-al fog zsugorodni, ami egyben azt is jelenti, hogy az lesz a hatodik negyedév, mely csökkenő tendenciát mutat. Ebben a 2008 harmadik negyedéve óta folyamatosan hiányt mutató külkereskedelmi mérleg mellett még két tényező alakulása játszott közre. Az egyik a beruházások számának drámai csökkenése, mely mögött a vállalatok elhalasztott beruházásai, másrészt az állami beruházások volumenének megcsappanása áll. Ez utóbbi a válasz az

államháztartási hiány lavinaszerű 31 http://www.doksihu megugrására. A másik tényező mely változatlanul fékezi a GDP növekedését, a lakossági fogyasztások terén tapasztalható lehűlés. Ennek oka a munkanélküliség évtizedek óta nem tapasztalt bővülésében keresendő, mely bizonytalanságot teremtett a munkaerőpiacon, de nem hagyható figyelmen kívül az alacsony infláció pszichológiai hatása sem. Erre az átlag fogyasztó kétféleképpen reagálhat. Egyrészt gondolhatja úgy, hogy kihasználja a 0,0% körüli árnövekedést, hisz ki tudja, meddig tart még ez a kedvező állapot, s többet fog vásárolni. Viszont dönthet úgy is, hogy elhalasztja a vásárlásait, mondván, a közeljövőben úgysem kell az árak hirtelen megemelkedésével számolni, s vásárlásait későbbre időzíti. Amikor a külföldi piacokra bekúszott a recesszió s a legfontosabb kereskedelmi partnerek, úgy mint az Egyesült Államok és az Euró-térség

gazdasága leszállóágba került, s emiatt megcsappant a kereslet a helyi fogyasztási, de főleg beruházási javak iránt, az Baden-Württemberg gazdaságát, azon belül is kiváltképp az iparát érzékenyebben érintette, mint a legtöbb német államot. Ennek magyarázata az ipar által felmutatott bruttó hozzáadott értékben keresendő, magyarul, hogy ez a szektor mekkora részét adja a gazdaság teljesítményének. E tekintetben Württemberg vezet a német tartományok között Az ipar adja a GDP-nek több mint a harmadát, egészen pontosan 40,3%-át, míg ugyanez az érték Németország egészét nézve csupán 30,1%. Sőt, a volt Nyugat-Németország ipari hozzáadott értékének egyötöde délnyugatról származott. Ami a többi szektort illeti, a GDPből a legkisebb szeletet a mezőgazdaság és a faipar hasította ki 0,7%-kal A szolgáltatási szektoron belül az egyes területek között nem tapasztalhatunk igazán lényegi különbséget. A legnagyobb súlyt

– ellentétben a szövetség kapcsán látottakkal - a pénzügyi szektor képviseli, mely a GDP-nek több mint a negyedét adta 2008-ban. Őt követik nem sokkal lemaradva a köz –és lakossági szolgáltatók (18,4%) és a kereskedelem s turizmus (15,8%). Mindezeket figyelembe véve már érthető, mi az oka annak, hogy a tartomány esetében, a szomszédaitól eltérően, jóval húsbavágóbbnak bizonyult a világgazdasági recesszió. Akárcsak Németország egészében, úgy az ipar színvonala itt is a 2005-ös szintre zuhant vissza. 32 http://www.doksihu 7. sz ábra: Baden-Württemberg gazdaságának felépítése Statistisches Landesamt Baden-Württemberg 2009 Mielőtt tovább lépnék az elemzésben, szeretnék pár szóval kitérni a tartomány iparának legfontosabb jellemzőire. Württemberg az egyik leginkább iparosodott német állam, annak ellenére, hogy földje energiahordozókban és ásványkincsekben szegény. A feldolgozó ipara játssza a központi

szerepet, azon belül is a gépipar (270,000 foglalkoztatott – 2004-es adat), a közlekedési eszközgyártás, valamint az elektrotechnika. A legnagyobb cégek is ezeken a területeken tevékenykednek. A közlekedési eszköz gyártás terén a DaimlerChrysler, a Porsche és az Audi-NSU érdemel figyelmet, ha másért nem is, de azért mindenképp, hogy közel 240,000 ember számára biztosítanak megélhetést. Az elektrotechnika, adatfeldolgozó eszközök valamint a finommechanika kapcsán pedig a Bosch-t és az Alcatelt szeretném megemlíteni (200,000 foglalkoztatott - 2004-es adat). A tartomány elsődleges exportcikkei manapság a hightech kategóriába tartozó eszközök. Mindezt azért tartottam fontosnak megemlíteni, hogy megérthessük, mekkora érvágást jelentett a gazdaság egészére nézve a tény, hogy a recesszió pont a legfontosabb és legnagyobb súlyt képviselő iparágait, a gépgyártást és a közlekedési eszközgyártást csonkította meg. Arról nem

is beszélve, hogy ez magyarázatot ad arra is, miért növekszik még mindig ugrásszerűen a munkanélküliek száma a tartományon belül. 33 http://www.doksihu Az egyes jelentések szerint a megrendelések számának első félévben tapasztalható csökkenése jócskán visszavetette az ipari termelést. A feldolgozóipar kapacitása 27%-ot bukott az előző évhez képest, ezen belül a legfontosabb iparágak tekintetében a lemaradás mindenhol 30% fölött járt: a legnagyobb veszteséget az autóipar szenvedte el, ahol a visszaesés a 38%-ot is meghaladta, de nem volt sokkal jobb e helyzet a fémfeldolgozás területén (-34%) és a gépiparban (-30,5%) sem 20 . A válság tehát elhúzódik, s míg a többi német tartományban már a második negyedévben mutatkoztak a növekedés jelei, addig délnyugaton legfeljebb az év végén számítanak a negatív tendencia megtorpanására s a szakértői vélemények szerint a növekedés csupán 2010 közepe felé fog

beindulni, akkor viszont, a reményeik szerint, a délnyugat ipara lehet képes majd erejének és színvonalának köszönhetően a leginkább meglovagolni a világpiac által diktált megnövekedett keresletet. . Ennek persze alapvető feltétele, hogy a világgazdaság is tartósan növekedési pályára álljon s ezáltal ismét javuljanak az értékesítési lehetőségek a külföldi piacokon. Ennek jelei már most is láthatók. 2009 májusa óta a megrendelések száma ismét növekedni kezdett, s e mögött már egyértelműen a külföldi piacok élénkülése áll. Ezen belül is legfőképp az ázsiai térségből és az Egyesült Államokból érkező kereslet mutat bővülést. Azonban a javulás még alulmúlja a várakozásokat, s a megbízások állománya augusztusban továbbra is 26,1%-kal maradt el 2008 azonos időszakához képest. Mindezek ellenére a feldolgozóipar termelése és forgalma a megrendeléseknek köszönhetően ismét növekedésnek indult. Vagyis

joggal vélhetjük úgy, hogy a délnyugat ipara decemberig valóban eléri a recesszió mélypontját s újra pályára tud állni. Az energiahordozók, azon belül is kiváltképp a kőolaj árának drasztikus csökkenése magával rántotta a termelői árakat is. Mint ahogy már korábban említettem a termelői árak ugyan nem tudják közvetlenül befolyásolni a fogyasztói árakat, hatásuk azonban bizonyos idő elteltével érezteti hatását a mindennapokban is. Ennek köszönhetően az infláció 1987 óta nem látott mélységbe zuhant s májusban a lakosság az előző évi árszínvonalon tudta intézni a vásárlásait 21 . 20 Statistisches Landesamt Baden-Württemberg: Konjuktur Südwest – Verhaltene Zuversicht; Stuttgart, 2009 Bild.de - http://wwwbildde/BILD/politik/wirtschaft/2009/05/27/inflationsrate-inflation/auf-niedrigstemstand-seit-1987html; 10-05 19:32 21 34 http://www.doksihu 8. sz ábra: A fogyasztói árindex változása (2008-2009) De mint ahogy az

a fenti ábrán is látható, több ízben előfordult, hogy az inflációs ráta átkúszott a negatív tartományba is, mely, ha a fogyasztókat nem, de a termelő ágazatot az árak ilyen szintű csökkenése mindenképp érzékenyen érinti, ami nemcsak a gazdaság egészére hat ki, hanem nagyban alakítja a munkaerő piaci viszonyokat is, főleg ha a vállalkozások az árak leépülését tartósan beépítik a várakozásaikba. Az előrejelzések szerint azonban ez a helyzet már nem áll fenn sokáig, s a ráta az elkövetkező hónapokban tartósan visszatér a pozitív tartományba, sőt a következő évre ismét 1-1,5% között fog mozogni. Ennek hátterében a kőolaj árának január óta tapasztalható növekedése áll, mely júniusra elérte a 60%-ot is, habár még így is messze elmarad az egy évvel korábban mutatott eredményéhez képest. 3. sz táblázat: A munkanélküliek számának alakulása 2008-ban Időpont Összesen Ráta Szám % Külföldiek 25

év alattiak 55 év felettiek Éven túli munkanélküliek Szám 2008.0331 237868 4,3 58.050 22.843 2008.0630 216614 3,9 53.331 17.577 2008.0930 223125 4,0 53.844 24.949 2008.1231 229252 4,1 56.981 22.227 2009.0331 278856 5,0 68.352 32.363 2009.0630 288772 5,2 70.661 30.521 Statistisches Landesamt Baden-Württemberg 2009 35 31.730 31.679 32.940 35.236 40.642 43.393 68.899 63.056 58.203 53.255 54.736 57.062 http://www.doksihu A válság következtében visszaesett export, az ipari termelés gyengélkedése, a legfontosabb ágazatokat ért drasztikus kereslet-csökkenés, a defláció közeli állapot, az elhúzódó recesszió s a gazdasági teljesítmény várakozásokat alulmúló lassú gyarapodása mind olyan tényező, mely a munkaerőpiacon is kifejti romboló hatását. A munkanélküliségi ráta a 2009 júliusában tapasztalt 5,2% után augusztusban már meghaladta az 5,5%-ot is (2008. augusztus: 4,1%), ami tartományi szinten 307799 embert jelent. Ez 14789 fővel

több, mint az előző hónapban, ami 18 éve nem látott 5%-os elmozdulást takar. Ennek hátterében a csökkentett munkaidő visszaszorulása és az elbocsátások felgyorsulása áll. 2009 második felében valamennyi nagy gazdasági szektorban sor került valamilyen szintű leépítésre. Ennek oka, hogy a válság által leginkább sújtott területek veszteségeik csökkentésére válaszul először a munkaidő megkurtításával s időszakos gyárleállásokkal válaszoltak, majd miután ezek a megoldások sem nyújtottak már kellő védelmet, elkezdtek tömegesen megválni alkalmazottaiktól. A második negyedévben a leginkább érintett területek közé tartozó fém feldolgozóipar és elektronikaipar 6000 munkavállalóját küldte el, a gépjárműgyártással foglalkozó cégek 5000 munkahelyet építettek le, de hasonló számokkal találkozhatunk a gépgyártásban is, ahol az elbocsátottak száma meghaladta a 2000 főt. Így már érthető, miként lehetséges,

hogy a munkanélküliségi ráta csak júniusban 63.000 fővel, azaz több mint 1,3%-kal meghaladta az előző évi azonos időszakát. Ezzel párhuzamosan a csökkentett munkaidőben dolgozók száma az első negyedévben mért 110.000 főről júniusra 65000 főre apadt, ahhoz képest, hogy volt olyan időszak az előző év végén, amikor számuk meghaladta a 159 ezret is 22 . Ám a jelek szerint a munkaerőpiac továbbra sem érte el a mélypontot, melyért egyértelműen a tartományt továbbra is átlagon felül megterhelő recesszió okolható. Ennek köszönhetően az iparban tevékenykedők száma júliusban az előző év színvonalához képest újabb 42 ezer fővel apadt, ami változatlan ütemű, 3,8%-os zsugorodást jelent. A válság itt is, akárcsak Németország egészében leginkább a 25 év alatti korosztályt érintette, azokét, akik az iskolapadot elhagyva éppen, hogy kiléptek a nagybetűs életbe. Az ő elhelyezkedési lehetőségeik a világgazdasági

lassulás következtében drámaian beszűkültek s augusztusra, a munkanélküli pályakezdők száma meghaladta a 41,803 főt, ami mintegy ötödével (7239 22 Statistisches Landesamt Baden-Württemberg: Konjuktur Südwest – Verhaltene Zuversicht; Stuttgart, 2009 36 http://www.doksihu fő) több az előző hónaphoz képest, s több mint duplája az előző év azonos hónapjában regisztrált értéknek. Az előző oldalon lévő táblázat csupán 2009 júniusáig tartalmazza a munkanélküliek adatait, ám ezekből is tisztán leolvashatók a leginkább érintett társadalmi rétegek. Mint láthatjuk, az állás nélküli külföldi munkavállalók számának növekedése az év eleje óta egyre gyorsuló növekedést mutat, mely annak a jele lehet, hogy a cégek a leépítéskor elsősorban igyekeznek a hazai munkaerőnek kedvezni, ezért első körben a határon túlról érkezőket bocsátják el. Fontos mutatószám még a hosszú távú munkanélküliség aránya is

Ide azok az emberek tartoznak, akik egy éve vagy még régebb óta nem rendelkeznek regisztrált munkahellyel. Az ő a munkaerőpiacon elfoglalt arányuk is drámai emelkedést mutat. Ez a vállalatok magatartására vezethető vissza Azok a cégek – körülbelül a gazdasági szereplők ötöde – akik pozitívan látják a jövőjüket, bár további leépítéseket nem terveznek, másrészről viszont nem is fognak felvételt hirdetni, s az elkövetkező időszakra létszámstoppot jelentettek. Az elhúzódó gazdasági lassulást leginkább a tartomány férfi lakosság szenvedi meg. A második negyedévi statisztikai jelentések szerint 2009 júniusában 135.398 állás nélküli férfi állt szemben 130.374 munkanélküli nővel Ennek alapja, hogy a férfiaknak közel a fele (49,6%) a válság következtében legnagyobbat bukó ipari szektorban dolgozik, míg a nők esetében ugyanez az arány 22,7%. A tartományi kormány a munkanélküliségi ráta további növekedésével

számol, s véleménye szerint ez a tendencia 2010 első felében nem várható, hogy más irányt vesz. Igyekezett viszont leszögezni, hogy a korábbi horrorisztikus számokat felvonultató jelentésekkel ellentétben a piac visszaesése mégsem lesz olyan mértékű, mint ahogy azt az első negyedévben feltételezték. Ennek magyarázata természetesen a tartomány külkereskedelmének s ennek folyamányaként az ipari teljesítmény most még fájdalmasan lassú gyarapodásában keresendő, melyet a világgazdaság 2009 második negyedéve óta tapasztalható újbóli bővülése táplál. Az előrejelzések arra számítanak, hogy 2009 és 2010 fordulója lesz az, amikor a negatív trend megszakad, s a délnyugat gazdasága ismét növekedni tud majd. Ebben az exportpiacok talpra állása mellett nagy szerep jut a már korábban említett gazdaság élénkítő csomagoknak és a szociális kiadásoknak. Mindazonáltal a tartományi kormánynak itt is szembesülnie kell azzal az

égető problémával, hogy míg a kiadásai növekednek, addig 37 http://www.doksihu az adóbevételek észrevehetően apadnak. Ez pedig egyenes út az eladósodás felé Mivel azonban a nehéz helyzetben lévő iparágaknak szükségük van ezekre a pénzügyi segítségekre, a közeljövőben itt is az adóterhek átstrukturálásával és növekedésével kell számolni. Ami a konjuktúra élénkítő csomagokat illeti, ezek is némi módosításra szorulnak. Ugyanis nem elegendő a rövidtávú segítség. Helyette hosszú távú, átgondolt stratégiára van szükség, mely nem csupán közvetlen pénzügyi segítséget tartalmaz, hanem fejlesztéseket és beruházásokat is magába foglal, s nem csupán a válság idejére kell szólnia, hanem azt követően is támogatnia kell a tartomány iparát. 3.2 A termelékenység számítása – Baden-Württemberg teljesítménye A termelékenységi mutatók, azon belül is a legfontosabb, a munkatermelékenység, a gazdaság

teljesítményének és versenyképességének egyik legfontosabb mutatószámai. Gyakran össze szokták keverni a nyereségesség fogalmával, pedig két eltérő dologról van szó. A termelékenység alapjáraton nem más mint az output mennyiségének és az input mennyiségének hányadosa, azaz, hogy egy munkás x idő alatt mekkora értéket képes megtermelni. Azt mutatja meg a kutatók számára, hogy az egységnyi munkát milyen hatékonyan használják fel a termelés során, változása pedig az adott iparág vagy az egész gazdaság hatékonyság-növekedésének illetve csökkenésének a mércéje 23 . Ne feledjük azonban, hogy a termelékenységet a befektetett munka mellett még számos más tényező befolyásolja, úgy mint a befektetett tőke, a felszereltség, a gépek illetve ezek korszerűsége stb. Kiszámításának számos módja ismert, én most ehelyütt három módszert mutatnék be. Az első és egyik legfontosabb az egy foglalkoztatottra eső GDP

értéke, de használják még az egy munkaórára jutó GDP értékét is. Sokszor találkozunk elemzésekben a bérköltség per munkaóra mutatószámmal is, mely leginkább azon cégek számára fontos, akik leányvállalatuknak vagy telephelyüknek keresnek új helyszínt. Sokszor olvashatjuk azt, hogy a terjeszkedő cégek a lehetséges célállomás kiválasztásakor a politikai rendszer 23 Benchmarking Bt - http://www.benchmarkinghu/termelekenyseg/term mer1html; 10-06; 16:23 38 http://www.doksihu illetve az adóstruktúra mellett az ottani munkaerő szakképzettségét, de kiváltképp az „árát” mérlegelik. Nekik nyújt segítséget ez utóbbi mutatószám Először lássuk az egy foglalkoztatottra illetve egy munkaórára jutó GDP értékének a változását! 9. sz ábra: A munkatermelékenység alakulása Baden-Württembergben és Németországban (1998-2008) Mint ahogy az a diagrammról is leolvasható, mindkét mutató 2002 óta töretlen emelkedést

mutatott egészen 2008-ig, ahol leszállópályára került. Ez egyrészt annak tudható be, hogy ezen év első felében 5,6 millió foglalkoztatott tevékenykedett a gazdaságban, 85.000 fővel (+1,5%) több mint az azt megelőző évben. Másrészről viszont ezen év második felében kezdtek visszaesni a gazdasági mutatók. Mindezen tényezők együttesen eredményezték azt, hogy a termelékenységi mutató egy foglalkoztatottra eső értéke, valamint az egy munkaórára jutó értéke is egyaránt 0,9%-kal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest. Ugyanez a tendencia ismétlődik meg majdnem minden német tartományban, leszámítva a volt kelet-német államokat, mint például Thüringen és MecklenburgVorpommern, ahol a termelékenység egy foglalkoztatottra utó értéke 0,5%-kal, míg a munkaórára jutó értéke 0,7%-kal nőtt. Mecklenburg esetében ugyanezen mutatószámok 39 http://www.doksihu még jobban alakultak: ott az előbbi 0,6%-kal, míg az

utóbbi 0,9%-kal gyarapodott 2007hez képest. Ami a munkaórára jutó bérköltséget illeti, Baden-Württemberg az élmezőnybe tartozik. 2006-ban minden teljesített munkaórára 34,79 eurónyi bérköltség jutott, amivel a délnyugat felülmúlta még az akkori 31,54 EUR/munkaóra össznémet színvonalat is, de ha összevetjük a kelet-német ipar 20,13 eurós vagy akár a nyugat-német ipar 31,13 eurós színvonalával, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Németországon belül a délnyugati tartomány ipara termel a legdrágábban. Felülmúlja mind az Egyesült Államokat, de még Japánt is, nem is beszélve a 2007-ben újonnan csatlakozott Romániát vagy Bulgáriát, ahol a munkaórára eső bérköltség 2,45 illetve 1,53 euró körül járt abban az évben. Jogosan merülhet fel a kérdés, miképp képes az ipar ilyen magas bérek mellett versenyképes maradni és mit tesz annak érdekében, kiváltképp ezekben a szűkös időkben, hogy versenyképességét fokozza 24 . De

mielőtt erre kitérnék, hadd magyarázzam meg néhány szóval, mi áll a magas bérek hátterében! A magyarázat Württemberg uralkodó iparágaiban keresendő. Itt délnyugaton az olyan magas munkaerő ráfordítást és intenzív fejlesztéseket igénylő iparágak honosodtak meg, mint például a gépgyártás, a közlekedési eszközgyártás, ezen belül is az autóipar, a finommechanika és a hightech eszközök előállítása. Ezek mind olyan területek, melyek magas követelményeket támasztanak az itt dolgozókkal szemben, melyek szinte egytől egyig képzett szakemberek, akiket ráadásul folyamatosan tovább is képeznek. Természetesen ilyen magas bérköltségek mellet csak magas termelékenység mellett lehet versenyképesnek maradni. 2006-ban az egy munkaórára jutó GDP értéke 47 euró, mely akkor 7%-kal múlta felül az össznémet átlagot. Az utóbbi egy évben a cégek a legkülönfélébb módszerekkel igyekeztek talpon maradni a romló gazdasági

körülmények között. Mint ahogy korábban is írtam első ízben megkurtították a munkaidőt, bevezették a csökkentett munkaidő intézményét, felszámolták a nem rentábilis munkahelyeket (csak 2006-ig 74.000 állást szüntettek meg ezen címszó alatt), majd amikor ezen megoldások az elhúzódó válság miatt elérték lehetőségeik határait, elkezdték leépíteni a munkaállományt. Természetesen nem csak ezen módszerek adottak. A megfelelő helyre juttatott tőkeinjekcióval, magasabb technológiai színvonal megteremtéséve illetve magasabb képzettségű munkaerő alkalmazásával lehet még a 24 Reale Lohnstückkosten und internationale Wettbewerbsfähigkeit - http://www.statistikportalde/veroeffentl/Monatshefte/essayasp?xYear=2008&xMonth=06&eNr=05; 10-06 17:02 40 http://www.doksihu termelékenységet fokozni. Ez utóbbi módszer annak ellenére hatékonynak bizonyulhat, hogy mint ahogy azt írtam, magasabb képzettség magasabb bérekkel jár

együtt. Württembergben a válság kitörése előtt a cégek igyekeztek a dolgozóik állományának színvonalát javítani, azaz alacsonyabb képesítésű dolgozóiktól megváltak, s helyükre olyanokat vettek fel, akik magasabb szintű képesítéssel rendelkeztek, gondolok itt például a főiskolát illetve egyetemet végzett munkavállalókra. Ennek eredményeként 2006-ig a kevésbé képzett munkaerő aránya 17,3%-kal csökkent, míg a magasabban kvalifikált dolgozók száma 7,1%-kal nőtt. Az intézkedés létjogosultságát az adja, hogy a két csoport között bérköltség tekintetében kisebb a különbség, mint a termelékenységet illetően. Ez számokban kifejezve annyit tesz, hogy amíg a bérköltségek 2002 és 2006 között 10,5%-kal emelkedtek, ugyanezen periódus alatt a termelékenység 16,9%-kal javult. Ezáltal a gazdasági szereplők elérték, hogy az általuk megtermelt bruttó hozzáadott érték emelkedett, miközben ezzel párhuzamosan csökkent a

munkaórák száma, ezáltal javultak a termelékenységi mutatók s így ezen vállalatok versenyképessége is. 3.3 A legfontosabb gazdaságpolitikai és pénzügyi célkitűzések Az első és egyik legfontosabb célkitűzés az állam további eladósodásának megakadályozása. Mint ahogy arra már korábban is utaltam, Németország adósságállománya eddig soha nem látott magasságokba emelkedett. Amíg 2008 végén a kintlévőségek értéke elérte a 1,5 billió eurót, az egy főre jutó adósság pedig 18.473 eurót, addig ez az összeg 2009 végére várhatóan átlépi majd az 1,7 billiós rekordhatárt is, ami minden egyes állampolgárra 20.750 eurónyi teherrel nehezedik 25 Jelen helyzetre válaszul adott hangot még 2008-ban Baden-Württemberg kormánya azon elhatározásának, hogy megpróbálja egészen 2011-ig megkímélni az államháztartást újabb adósságok felhalmozásától. Ezt szolgálja a költségvetési törvényben meghatározott

felső értékhatár, ami az állami hitelfelvételnek hívatott határt szabni, s mely alól csak szigorúan előírt esetekben van kivétel. 25 Spiegel Online / Seehofer und Oettinger schmieden Steuersenker-Allianz http://www.spiegelde/politik/deutschland/0,1518,637396,00html; 10-10 08:50 41 http://www.doksihu A Mittelstand a baden-württembergi gazdaság alapja, éppen ezért támogatása a gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata. Ez több szinten valósul meg Kiemelt területnek számít a munkaadók és munkavállalók szakmai képzése és továbbképzése, melyre a stuttgarti székhelyű tartományi kormány 2008-ban 4,636 millió eurót fordított, szemben az azt megelőző évi 2,487 millió euróval. Fontos törekvés, hogy megkönnyítsék a vállalatoknak a külföldi piacokra való kijutást. Erre tavaly 3,871 millió eurót fordítottak A továbbiakban a teljesség igénye nélkül még kiemelném az intézményi K+F és a projektek támogatását is, a

kooperáció erősítése a cégek és az oktatás között, mellyel az iskolapadból a való életbe történő átmenetet akarják megkönnyíteni a fiatal munkavállalók számára, s végül, de nem utolsó sorban, nagy figyelmet fordítanak a nők és az 50 év feletti korosztály elhelyezkedésének megkönnyítésére is. Az elkövetkező években fontos szerepet szánnak a turisztikai iparágnak a gazdaság talpra állásának folyamatában, mint az egyik legnagyobb bevételt termelő ágazat. A 2010 és 2011-es évben közel 10 millió eurót injektálnak ebbe a területbe. 3 millió euró jut a turisztikai cégek kapnak beruházási, modernizációs, fejlesztési, átalakítási törekvéseik megvalósítására, s 2 milliós állami támogatásból finanszírozzák majd reklám és marketing tevékenységet külföldön és belföldön egyaránt. Az Oettinger-adminisztráció gazdaságpolitikájának egyik nagy fejezetét az energiapiac átalakítása, fejlesztése, egy

környezetbarátabb energiapiac létrehozása jelenti. Alapvető célkitűzésük egy hosszú távon is fenntartható energiapolitika kialakítása tehát, melyben kiemelt szerep jut az atomenergia mellett a megújuló energiaforrások felhasználásának (lsd. 2010-ben a kormány 30 biomassza projektet vett fel a támogatott tevékenységek listájára). A bürokrácia és adminisztráció visszaszorítása, a központi irányítás karcsúsítása a másik olyan cél, melyet a kormány az elkövetkező 2 évben meg kíván valósítani. Erre jó okuk is van, hisz az Európai uniós, a szövetségi valamint a tartományi szabályozások, előírások évi 47,6 milliárd eurós plusz terhet rónak a tartományra, miközben az adminisztratív költségeknek tartományi szinten 22,5 milliárd eurós szinten kellene mozogniuk. Éppen ezért határozott úgy a kormány, hogy 2009-ben az ilyen irányú kiadások szintjét 12,5%-kal fogja csökkenteni, 2011-re pedig további 25%-os

leépítést irányzott elő. 42 http://www.doksihu Végezetül szeretnék kitérni Ernst Pfister, gazdasági miniszter 5 pontból álló programjára 26 , melyet a gazdasági válságra válaszul fogalmazott meg, ezek a következők: ¾ A vállalkozások pénzügyi támogatásának biztosítása ¾ Az infrastruktúra fejlesztése ¾ Az állami megrendelésekhez való hozzáférés egyszerűsítése ¾ Tanácsadás a gazdasági szereplőknek szakértők bevonásával ¾ A Mittelstand Jövője program aktualizálása A kis –és középvállalatok egyre nagyobb számban szembesültek azzal a problémával, hogy megromlott értékesítési lehetőségeik miatt nehezen vagy pedig egyáltalán nem jutnak pénzügyi támogatáshoz a bankoktól. Így hát a kormány 2010-re az állami kezességvállalás keretösszegét az eddigi 150 millió euróról 1,2 milliárd euróra emeli s emellett javítják a saját tőke finanszírozás lehetőségeit is. Az infrastruktúra fejlesztésére a

következő években összesen mintegy 2,1 milliárd eurót fordítanak majd, melynek legnagyobb részét a központi szövetségi kormány biztosítja. Alapvető cél nem csupán a jelenlegi gazdasági lassulás legyűrése, hanem hogy elejét vegyék a jövőbeni krízisek kialakulásának is. A gazdasági helyzet stabilizálásának és a munkahelyek megőrzésének keretében óriási összegeket fognak a képzés, a kutatások, az iskolák, óvodák, a főiskolák és laborok fejlesztésére fordítani, de nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a közlekedési hálózatfejlesztését, valamint az épületek energetikai felújítását sem, mellyel hosszú távú célként a környezeti terhelés drasztikus csökkentését kívánják elérni. A tanácsadás során a cégeknek szakértők bevonásával lehetőségük nyílik felállítani s elemezni tevékenységük gyengeségeit, áttekinthetik esetleges likviditási nehézségeiket, s a szakértők megkönnyíthetik ezen cégek

számára a banki hitelekhez való hozzájutást is. A Mittelstand Jövője program keretében a kormány elsődleges célkitűzése a kis –és középvállalkozások fejlesztése, K+F tevékenységük támogatása, valamint az, hogy a képzési rendszer modernizálása, a továbbképzések támogatása révén szakmailag megfelelően felkészített munkaerő kínálatot biztosítsanak a vállalatok számára. 26 Verband Druck und Medien in Baden-Württemberg - http://www.verband-druckbwde/aktuelles/foerderungsprogrammehtm; 10-11 12:39 43 http://www.doksihu 3.4 A költségvetés (2009/2010) Mint bizonyára mindannyian tudjuk, a költségvetés voltaképpen nem más, mint a kormány feladatainak és céljainak s az ezekre fordítandó összegek legapróbb részletekig meghatározott tervezete, melyeket a kormány az elkövetkező egy évben megvalósítani igyekszik 27 . Baden-Württembergben, ellentétben a magyarországi gyakorlattal, egy 2 évre szóló, úgynevezett dupla

költségvetést dolgoznak ki. Ez azt is jelenti, hogy a terv legfontosabb pontjait kétévente a parlamenti viták során határozzák meg, s kiegészítésre csak kivételes esetben, függelékek becsatolásával van lehetőség. A költségvetés végrehajtása és esetleg kiegészítése a Számvevőszék és a parlament ellenőrzése alatt, csakis annak hozzájárulásával történhet. A parlament 2009. február 18-án elfogadta a 2009-es költségvetést (a 2009/2010-es dupla költségvetés első fejezete), melynek teljes összege meghaladta a 36,8 milliárd eurót. A terv sarokpontját a képzés illetve a kutatás és fejlesztés támogatása adja, melyek támogatására 2009-ben – és várhatóan nem lesz ez másként 2010-ben sem – a kormány minden eddiginél nagyobb összegeket (12,3 milliárd euró) fordított. A másik két lényeges elem továbbra is a belső biztonság megteremtése valamint a szövetségi és tartományi konjuktúra élénkítő csomagok

fenntartása volt. A költségvetés közel 38%-át a személyi kiadások teszik ki, de jelentős összeget, az éves adóbevételek 5,2%-át fordítják az állam kinnlevőségei nyomán keletkező kamatok finanszírozására is, vagyis adósságszolgálatra, ami idén közel 2 milliárd eurónyi közpénzt jelent. Az állami kiadások 52%-a kapcsán a kormányt szigorú szövetségi és tartományi előírások illetve jogi kötelezettségek kötik, amelyek miatt csak nagyon kis mozgástere van a fiskális döntések meghozatalakor. Az alábbi ábrán láthatjuk a 2009/2010-es költségvetés idei évre szóló fejezetének kiadási oldalát: 27 Finanzministerium Baden-Württemberg / Landeshaushalt - http://www.finanzministeriumbadenwuerttembergde/de/Landeshaushalt/110385html; 10-15 17:41 44 http://www.doksihu Figyelmesen áttanulmányozva a költségvetés kiadási oldalát 28 , arra a következtetésre juthatunk, hogy a kiadások legnagyobb részét valóban a K+F

irányú illetve az oktatásra fordított összegek teszik ki, igazolva előbbi állításomat. Csak az oktatásra az idei költségvetés 22,4%-át, azaz 8232 millió eurót fordítanak, míg a kutatás és fejlesztésbe 3724,1 millió eurót injektálnak az év végéig. Kiemelt fejezetnek számít még a környezetvédelem, melyet 582,6 millió euróval támogat idén az Oettinger-adminisztráció, beleértve ebbe a megújuló energiaforrások népszerűsítését és a különböző projektek támogatását is. Mindeközben a központi kormányzás fenntartására mindössze a költségvetés 3,2%-át fordítják. Vagyis az említett ábrán visszaköszönnek a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseinek fiskális bizonyítékai. Mint ahogy az a költségvetés bevételeit összefoglaló ábrából is kitűnik 29 , a bevételek elsöprő többségét, mintegy 77,5%-át az adókból az államkincstárba befolyó jövedelmek adják. Ezek közül is a

legnagyobb részesedéssel (69%) az úgynevezett közösségi adók bírnak, úgy mint a jövedelemadó (27,6%), a forgalmi adó (23%), a testületi adó (4,3%) végezetül pedig az iparűzési adó (2,5%). Az ezekből a forrásokból származó bevételek 2009-ben meghaladták 25.370 millió eurót, ami a teljes államháztartási bevétel több mint kétharmada. A maradék egyharmad az EU-ból, a központi szövetségi kormánytól érkező juttatásokból és megtérítésekből tevődik össze, de a községek hozzájárulásai (13%) jelentik itt a legkomolyabb tételt. Végezetül megemlíteném még az illetékekből, a szerencsejátékból, valamint az állami vállalatokból és az állam részesedéseiből befolyó összegeket is, melyek összesen 1,9 milliárd euróval járultak hozzá a 2009-es költségvetéshez. Az egyes minisztériumok költségvetésének áttanulmányozása során kiderül, hogy a három legnagyobb bevétel felett rendelkező intézmény a belügyi

minisztérium (1.122555E euró – 2009), az igazságügyi minisztérium (687632,6E euró – 2009) és a tudományért, kutatásért és a művészetért felelős minisztérium (544.632,6E euró – 2009) 30 Ha figyelembe vesszük az előző évi bevételeket, kézzel foghatóvá válnak az állami megszorító intézkedések hatásai. Ugyanis az állam irányításáért felelős 14 intézmény közül 28 A költségvetés kiadási oldalának ábrája a Mellékletek c. részben az 1 sz melléklet alatt található A költségvetés bevételi oldalát bemutató ábra a Mellékletek c. részben a 2 sz melléklet alatt található 30 Staatshaushaltsplan 2009 - http://www.statistik-bwde/shp/2009/; 10-18 22:19 29 45 http://www.doksihu csupán négy esetében – a belügyi minisztérium, az ifjúsági és sportminisztérium, a munkaügyi és szociális minisztérium illetve a tudományért, kutatásért és művészetért felelős minisztérium - növekedtek a bevételek az előző

évhez képest, minden más esetben markáns csökkenés tapasztalható. Azonban van még egy dolog, amit feltétlenül meg akarok itt említeni. A Németország gazdaságáról szóló fejezetben már kitértem az adókból származó bevételek kézzel fogható csökkenésére, s ezt ehelyütt ismét meg kell tennem. A kormány egyik legfontosabb törekvése, hogy a 2010/2011-es költségvetést ne terheljék meg újabb adósságok felhalmozásával. Ennek két feltétele is van Az egyik, hogy az elkövetkező időszakban a kabinet is „megszorítsa a nadrágszíjat”, aminek a hatását már idén is tapasztalhattuk a minisztériumok költségvetése kapcsán, s mellyel előre láthatólag évi 1 milliárd eurót spórolhat az állam. A másik alapvető feltétel az, hogy ugyanezen időszak alatt az adóbevételek is egy állandó színvonalat képviseljenek. Ezzel szemben azonban azzal kénytelenek szembesülni a jogalkotók, hogy az adófizetési kedv illetve az adóalap

jelentősen megcsappant 31 . A legsúlyosabb a helyzet a testületi adók esetében, ahol az idei számok 67,1%-kal (2009. október) maradnak el a tavalyi értékekhez képest Mivel ezt az adónemet a cégek fizetik, ez arra enged következtetni, hogy a vállalkozások még mindig igen szorult helyzetben vannak. Kevésbé drámai, ám még mindig súlyos a helyzet a jövedelemadó (-12,6%) illetve a forgalmi adó (-26,7%) esetében. Az elhangzottak csak az idei évben 75 millió euróval terhelik meg a költségvetést. Mindezek arra sarkallják a jogalkotókat, hogy új, versenyképesebb adórendszert dolgozzanak ki. Ha áttekintjük a 2008/2012 közötti időszakra szóló középtávú pénzügyi tervet, láthatjuk, hogy az állam a következő években az adóból származó jövedelmek növekedésével számolnak, s míg 2010-ben a jelenlegi 28.500 millió euróval szemben már 29350 millió eurós bevételre számítanak, addig ez az összeg reményeik szerint 2012-re már

elérheti a 31.130 millió eurót is Mindemellett az összbevételek várhatóan 36000 millió euró alá esnek az elkövetkező két évben s várhatóan csak 2012-ben haladhatja meg a 2009-es értékeket. Ami a kiadásokat illeti, a legnagyobb volument jelentő személyi kiadások értéke előre láthatóan nem fognak csökkeni a következő 3 évben és 2012-re értékük meghaladja majd 15.237 millió eurót is, szemben a mostani 13813 millió euróval Az adósságszolgálat, a 31 Steuereinnahmen des Landes liegen im September /Finanzministerium Baden-Württemberg http://www.finanzministeriumbadenwuerttembergde/de/Aktuelle%20Pressemitteilungen/217259html?referer=110369&template=min meldung html& min= fm; 10-19 16:57 46 http://www.doksihu kamatok fizetése a közeljövőben szintén mind nagyobb összeget fog felemészteni, s 2012ben már jóval 2 milliárd euró felett fog járni. 3.5 fejezet A kutatás és fejlesztés helye Baden-Württembeg gazdaságában Ha az

innovációra terelődik a szó, délnyugaton fekvő német tartomány neve minduntalan szóba kerül. Tagadhatatlan, hogy ebben a tekintetben Baden-Württemberg Európa „mintatanulójának” számít, s 2008-ban mindenki mást megelőzve az öreg kontinens legintenzívebb K+F tevékenységét felmutató térsége volt. 10. sz ábra: Európa innovációs indexe 2008 Ekkor Baden mind az innováció intenzitása, mind annak színvonalának tekintetében az első helyen állt. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy minek köszönhető ez a kiemelkedő érték. Korábban már volt róla szó, hogy Württembergben olyan iparágak honosodtak meg, s képzik napjainkban a gazdaság fő ütőerejét, mint az autóipar, gépipar, elektrotechnika, 47 http://www.doksihu információs és kommunikációs iparágak, vegyipar és gyógyszergyártás, melyek köztudottan magas K+F igényűek. A hightech iparágak 2008-ban több mint 1 millió embert foglalkoztattak. Nem szabad figyelmen kívül

hagyni a tényt sem, hogy egy olyannyira a külföldi piacoktól függő gazdaság, mint amilyen Baden-Württemberg is, egész egyszerűen nem tudna talpon maradni az egyre kiélezettebb világpiaci versenyben, ha nem fordítana minden évben euró milliókat kutatásokra és fejlesztésekre, melyeket természetesen a lehető leggyorsabban át is kell ültetni a gyakorlatba. Végezetül meg kell említeni azt is, hogy Európa szintjén ebben a tartományban összpontosul a legtöbb kutatóintézet és labor, melyek a K+F tevékenységek széles skáláját lefedik. Ezek után nem is csoda, hogy a Kreativitás és Fejlesztés Európai Éve 2009 programjainak is éppen Baden-Württemberg a székhelye 32 . A K+F tevékenységek alapját négy fontos tényező adja. Először is figyelemreméltó, milyen hatékonyan és magas szinten képes együttműködni egymással a politika, a tudomány és a gazdaság. Mindez azonban nem sokat érne a megfelelő felszereltségű laborok,

kutatóintézetek és főiskolák, egyetemek közreműködése nélkül. A harmadik tényező maga a lakosság, ugyanis Németországon belül itt a legmagasabb az egy főre jutó szabadalmak száma (127 szabadalom jut 100.000 lakosra), miközben a német átlag mindössze 58 bejegyzés. Végül, de nem utolsó sorban a negyedik tényező, ami az előbb említettekkel egyetemben a K+F motorját képezi, az a magas állami támogatás. A költségvetés kapcsán már kitértem rá, de itt újfent szeretném hangsúlyozni, hogy nincs még egy olyan német tartomány, mely ekkora összegeket fordítana ilyen célra, kétszer annyit mint a legtöbb német állam, és értéke majdnem háromszorosan meghaladja az EU átlagát. Európa és ezen belül is kiváltképp Németország legjelesebb kutatóintézetei mind képviseltetik magukat Baden-Württembergben. Oldalakon keresztül lehetne sorolni a neveket, itt azonban, erre nem lévén mód, a teljesség igénye nélkül csupán a

legfontosabbakat említeném meg. A Nobel-díjas Christiane Nüsslein-Volhard, Bert Sakmann és Klaus von Klitzing intézete alapkutatásokkal foglalkozik. A Max-Planck Társaság 11 kutatóintézetet működtet szerte a tartomány legfontosabb városaiban, míg a Fraunhofer Intézet 14 kirendeltséget szerelt fel. 32 Europäische Jahr der Kreativität und Innovation http://www.ejki2009de/ueber das europaeische jahr 2009 2html; 10-24 09:36 48 http://www.doksihu Míg az előbbi alapkutatásokat folytat, addig a Fraunhofer a legkülönfélébb területeken képviselteti magát. De ők csupán a jéghegy csúcsát jelentik Megtaláljuk még itt a Németország legnagyobb kutatási központját a KIT-et (Karlsruhe Institut für Technologie), mely a Karlsruhe Egyetem illetve annak számos kirendeltségének fúziójából született meg a közelmúltban, s mely jelenleg 8000 szakembert, 18.500 tanulót, 300 professzort foglalkoztat és több mint 700 millió euróból gazdálkodik

évente. Kutatásai középpontjában a nano –és mikrotechnológia, a környezetvédelem és a klímaváltozás és a részecskefizika áll 33 . Mindezek mellett még említésre méltó a Német Légügyi –és Űrközpont (DLR), s a Rákkutatás központja Heidelbergben A tevékenységi területek felsorolása szintén oldalakat emésztene fel, így itt is csupán a legfontosabbakra térnék ki. Folytatnak alapkutatásokat, melyek nélkül az összes többi projekt sem létezhetne. Nagy szerep jut az alkalmazott K+F-nek is Mindezek mellett a nanotechnológiától kezdve az űrtechnológián és a molekuláris biológián át az anyagkutatásokkal és a biotechnológiával bezárólag igen széles a paletta. Az információs – és software technológiák fejlesztése tekintetében Baden-Württemberg a kaliforniai Szilikon Völgy után a második helyen áll, s ez a kutatási terület fejlődik a legdinamikusabban, hozzájárulva többek között ahhoz, hogy a hagyományos

Mittelstand továbbra is versenyképes tudjon maradni a világ porondján. Természetesen a kormány mindent megtesz, hogy fenntartsa a K+F magas színvonalát a tartományon belül, így kiemelten támogatja a legkülönfélébb projekteteket, hatalmas összegeket injektál a főiskolák és egyetemek modernizálásába, laborokat állít fel, együttműködésre biztatja a különböző tudományterületek képviselőit és a gazdaság szereplőit stb. Legfőbb célkitűzései között szerepel a tartomány vezető szerepének megőrzése, a K+F ösztönzése fiskális és strukturális eszközökkel s minél szélesebb kooperáció kialakítása a tudomány és a gazdaság között. 3.6 A megújuló energia szerepe 33 Karlsruhe Institut of Technology - http://www.fzkde/fzk/idcplg?IdcService=KIT&lang=en; 10-26 13:46 49 http://www.doksihu Az Oettinger-adminisztráció elsődleges energiapolitikai célkitűzése egy fenntartható energiapiac kialakítása, mely

egyszerre legyen olcsó, biztonságos és környezetbarát. Ez természetesen nem egyszerű, hisz a három elvárásnak egyszerre eleget tenni csupán egyféle módon lehet, egy hatékony energiamix kialakításával. Az energiamix azokból az energiaforrásokból áll össze, melyek biztosítják a tartomány hosszútávú energiaellátását. Baden esetében, mivel ásványkincsekben és energiahordozókban szegény térségről van szó, ez túlnyomórészt csak importból lehetséges. Bár ebben a mixben a vezető helyen továbbra is a kőolaj szerepel, az atomenergia jelenti a második legfontosabb tényezőt, mellyel a honatyák a drága importot igyekeznek kiváltani. A harmadik összetevőt a megújuló energia jelenti, mely a környezetvédők hatékony lobbijának, a megváltozott szemléletmódnak és az egyre fejlettebb technológiáknak köszönhetően mind jelentősebb szerepet játszik a német államok, így Baden-Württemberg energiaellátásában is. 2007-ben a

villamosenergia előállítás 13,3%-a származott megújuló forrásokból (Németország: 14,2%). 4. sz táblázat: A természetes forrásból származó energia felhasználásának alakulása 2007-2008 Umweltministerium Baden-Württemberg 2009 A megújuló energiaforrások közül egyenlőre a vízenergia, a biomassza illetve a szélenergia játszik kiemelkedő szerepet, részesedésüket az energiaelőállításban/-ellátásban az alábbi táblázat szemlélteti: 50 http://www.doksihu 5. sz táblázat: A megújuló energia részaránya az energiapiacon belül 2008 Umweltministerium Baden-Württemberg 2009 A táblázatból leolvasható, hogy a megújuló energiaforrások a villamosenergia előállításában játszanak kiemelkedő szerepet, részesedésük évről évre dinamikusan, 7% fölött emelkedik, miközben a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagok teret vesztenek. A hőenergia előállításban még kisebb szereppel bírnak, de részarányuk így is 8% feletti. A

legfontosabb megújuló energiaforrások a villamosáram termelésben a vízenergia, a szilárd biogenetikus tüzelőanyagok illetve a biogáz, a hő előállítás folyamatában a napenergia mellett a szilárd biogenetikus tüzelőanyagok játszhatnak kulcsszerepet az elkövetkező években, míg üzemanyagként egyértelműen a biodízel tekinthető a jövő anyagának, a bioetanolt messze maga mögé utasítva. Mindezek mellett a közeljövőben megkezdik a geotermikus energia valamint a biomassza energiaként való kísérleti felhasználását. 51 http://www.doksihu Számítások szerint a jelenlegi megújuló energia felhasználás még jócskán elmarad a lehetőségeitől. Egyes vélemények szerint lehetséges volna ugyanis a természetes energiahordozók közel felét megújuló energiaforrásokkal felváltani. Hogy ez a cél egyszer elérhetővé váljon, azonban még számos intézkedésre van szükség. Az első az energiapiac teljes liberalizációja lenne, mely nem

csupán az energiaárakat nyomná le, hanem lehetővé tenne az energiahordozók gazdaságilag hatékonyabb felhasználását is. Bár a folyamat már elkezdődött, még korántsem zárult le. A következő lépés a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos K+F tevékenységek támogatásának prioritásként való kezelése. Ez Badenben megvalósulni látszik, ahol jelenleg is több intézet és kirendeltség folytat ilyen irányú kutatásokat. Ilyen például a Nap –és Vízenergia Kutatás Központja Stuttgartban, vagy a Fraunhofer Szoláris Energiarendszerekkel foglalkozó intézete Freiburgban, a Termodinamika Központ vagy az Ulm Egyetem. Mindezeken túl a kormány intenzív marketing és ismeretterjesztő kampányt is folytat, melyek során igyekszenek bemutatni a lakosságnak illetve az energiaszektor és az építőipar képviselőinek az újfajta energiaforrások előnyeit. 3.7 A Mittelstand – a kis –és középvállalkozások szerepe A Mittelstand, azaz a

kis –és középvállalatok adják az egész német gazdaság gerincét, s szerepük Baden-Württembergben is alapvető, ők a letéteményesei a tartomány jólétének. Az összes foglalkoztatott kétharmada ebben a szegmensben dolgozik, s öt szakmunkás tanulóból négy innen kerül ki. Arról már nem is beszélve, hogy az összes iparból származó adóbevétel 80%-a is ebből a szektorból áramlik be az államkincstárba. Az EU meghatározása szerint mikrovállalkozásnak minősülnek az olyan legfeljebb 9 főt foglalkoztató vállalkozások, melyek éves forgalma nem haladja meg a 2 millió eurót. Ezzel szemben a kisvállalkozásként azokat a cégeket nevezi meg, ahol a munkavállalók száma nem haladja meg a 49 főt, az éves forgalom pedig a 10 millió eurót 34 . Ezen definíció alapján a Mittelstand 88%-át a mikrovállalkozások teszik ki, míg a kisvállalkozások részaránya 9% körüli. 34 Innovationsgutscheine für kleine Unternehmen -

http://www.wmbadenwuerttembergde/innovationsgutscheine-fuer-kleine-unternehmen/173256html; 10-30 16:10 52 http://www.doksihu Kis –és középvállalatokkal majdnem minden gazdasági ágazatban találkozhat az ember. Legyen szó akár a legkülönfélébb szolgáltatókról, magánvállalkozókról, a turizmusról, kereskedelemről, logisztikai szolgáltatókról, a nagy cégek beszállítóiról, az egészségügyről, IT vállalkozásokról, de például megemlíthetnénk a teljes délnyugati energiapiacot, melyet kivétel nélkül a Mittelstand ural. A felsorolást természetesen ebben az esetben is hosszan folytathatnám, de egy szektort még mindenképp muszáj kiemelnem, ez pedig a kisipar, mely hagyományosan a KKV-ék terepe. A baden-württembergi kisipar, mely alatt általában a gyártással, feldolgozással, építéssel, kereskedelemmel és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozó cégeket értjük, 2008-ban 120.000 műhelyt s több mint 770.000 foglalkoztatottat

számlált Teljes forgalma megközelítette a 62 milliárd eurót, mely a teljes gazdasági forgalom 9%-a volt. Arról már nem is beszélve, a kisiparból 56.000 szakmunkástanuló került ki, mely az összes végzős közel 30%-a Tízből kilenc KKV hagyományosan családi vállalkozás, melyek a nagy cégekhez képest is sokkal inkább ki vannak téve a hazai gazdasági körülmények alakulásának. Az állam gazdaságpolitikájának egyik sarokpontját éppen azért mindenkor a Mittelstand helyzetének megkönnyítése, versenyképességének javítása kell, hogy jelentse. Ez az adminisztratív és törvényi előírások megengedhető minimális szintre szorításával, technológiai, fejlesztési, beruházási és fiskális támogatással valósulhat meg, valamint biztosítani kell a szegmens szereplőinek a külföldi piacokra való kijutást. Ez nagy terhet ró az államkincstárra, de tekintettel a Mittelstand központi szerepére, ezek a lépések elkerülhetetlenek. A

Mittelstand számára a jelenlegi gazdasági krízis csupán az egyik kihívás, amivel szembesülnie kell, s ami miatt napjainkban ilyennyire rá van utalva a központi kormány segítségére. Számos kisvállalkozásnak kell szembesülnie azzal a problémával, hogy utánpótlás hiányában nincs ember, aki továbbvigye a céget. Ez jellemzően a családi vállalkozások gondja. Ami viszont már a teljes szegmenst érinti, az a 90-es évek óta a köztudatba beszivárgott globalizáció, annak minden áldásával és átkával egyetemben. A globalizáció nemcsak új technológiai megoldásokat, kitárulkozó piacokat hozott magával, hanem nyomában kiéleződött a verseny is és a gazdaság szerkezete is fokozatosan átalakult, s a túlnyomórészt a szolgáltatásokra épülő gazdaság helyét lassan átvette az információs társadalom. Az új helyzetben új elvárásoknak kell megfelelni, mely 53 http://www.doksihu mindamellett, hogy kiváló lehetőséget jelent az

újonnan megalakuló KKV-ék számára, de a tradicionális Mittelstandot komoly próba elé állítja. Aki ebben a versenyben nem bizonyul kellőképpen rugalmasnak, nem képes fejleszteni a profilját s kínálatát, hamar kihullik a rostán. Ezt az állítást a mostani krízis még időszerűbbé tette A Mittelstand jelentőségéhez ezek után nem férhet kétség, éppen ezért már azon sem csodálkozhatunk, hogy – mint ahogy azt láttuk – az Oettinger-adminisztráció minden eszközt bevet, hogy talpon tartsa a KKV-t. A vállalkozások hitelfelvételi nehézségeit az állam kezességvállalásának drasztikus kibővítésével kívánja orvosolni. A már létező a vállalkozások likviditását támogató program mellett útjára bocsátotta az úgynevezett L-Mittelstand kezdeményezést, melynek keretében 1 milliárd euró gyorskölcsönt helyeznek ki olyan cégekhez, ahol az éves forgalom nem haladja meg az 500 millió eurót. Létrehozták még 2008-ban a

Kezdeményezés a vállalkozások indításáért és fennmaradásukért programot, mely mára egy információs, tanácsadói és finanszírozási központtá terebélyesedett. Még 1975-ben szavazták meg az azóta már számos átalakításon és aktualizáláson átesett, a Mittelstand támogatásáról szóló törvényt, mely értelmében a kormány a mai napig rendszeres jelentésekben tájékoztatja a parlamentet a KKV aktuális állapotáról és a fennmaradása érdekében hozott intézkedésekről. Talán a tartomány legjelentősebb vállalkozása, a még 2007-ben elindított s már említett Mittelstand Jövőéjért Program 35 , melynek legfőbb célkitűzése a kisvállalkozások versenyhátrányának leküzdése, tevékenységük transznacionalizálása. A badeni kormány hamar felismerte, hogy egy hatékony szakmai képzési és továbbképzési rendszer nélkül nem lehetséges a gazdaság versenyképességének megőrzése, ami nélkül pedig az ipar fennmaradása

kerülne veszélybe. Ezért is tulajdonítanak a honatyák az oktatásnak központi szerepet. A versenyképesség másik alapfeltétele a K+F tevékenységekben rejlik. Fejlesztések nélkül az ipari technológia hamar elavulttá válna, melynek egyenes következménye újfent az ipar súlyvesztése lenne. Ennek elkerülése érdekében délnyugaton 2007-ben egy addig példa nélküli kísérletbe kezdtek, melynek keretében úgynevezett innovációs utalványokat osztanak ki az arra jogosult és igényt 35 Zukunftsprogramms Mittelstand - http://www.wmbadenwuerttembergde/fm7/1106/WM ZPM Internetpdf; 10-30 17:56 54 http://www.doksihu benyújtott vállalkozások számára 36 . Erre a költségvetésben évi 3 millió eurót különítenek el, s ebből az összegből a szakértők véleménye szerint évi 800 projekt támogatását lehet megvalósítani. Mindezek mellett létrehoztak még egy internetes oldalt is, az ebigo.de-t, melynek elsődleges célja, hogy

támogatást és segítséget nyújtson a KKV számára az E-Businessszel és az IT know-how-val kapcsolatos kérdésekben. Ezek a területek jelentik többek között a Mittelstand modernizálásnak lehetőségeit. Mindezekkel párhuzamosan természetesen továbbiakban is aktív marad a tartomány infrastruktúra programja illetve a szövetség konjuktúra élénkítő programja, melyek keretében az elkövetkező évben is további 2 milliárd eurót pumpálnak majd Württemberg gazdaságába. Láthatjuk tehát, hogy az Oettinger-adminisztráció valóban minden fellelhető eszközt megmozgat, hogy megakadályozza a Mittelstand további térvesztését. Ha ez sikerül, azáltal elkerülhetőek lesznek a további csődök és gyárleállások, melyek tovább szaporítanák a munkanélküliek amúgy is magas számát. Ez csak újabb terheket róna az államháztartásra, mert mindamellett, hogy nőne a segélyre jogosultak aránya, csökkennének az adóbevételek és a lakosság

vásárlóereje. Ez az adósságállomány további növekedését eredményezné, s ez a korábbiakkal egyetemben a válság elhúzódásához vezetne. A gazdasági szereplők hangulatát mérő index tanulsága szerint a legtöbb vezető pozitívan látja vállalkozásának jövőjét 37 . 3.8 Baden-Württemberg ipara Először is hadd szögezzem le, hogy Baden-Württemberg gazdaságában is, ahogy ez a fejlett államok esetében tapasztalható, a túlsúlyt a szolgáltatási szektor képviseli. Itt dolgozik a legtöbb munkavállaló, itt alapítják a legtöbb céget s hozzák tető alá a legnagyobb forgalmat. Azonban e délnyugati német tartomány esetében az ipar is markáns 36 Innovationsgutscheine für kleine Unternehmen - http://www.wmbadenwuerttembergde/innovationsgutscheine-fuer-kleine-unternehmen/173256html; 10-30 17:20 37 TechConsult.de http://wwwtechconsultde/indexphp?option=com content&view=article&id=21&Itemid=0; 10-30 19:09 55 http://www.doksihu

szerepet játszik. Csak ebben az államban megközelítőleg 1,47 millió ember dolgozik ezen a területen, mely Németország összes ipari foglalkoztatottjának egyötöde. Ezzel Württemberg maga mögé utasítja Bayernt, de nem tudja felülmúlni Nordrhein-Westfalent, így ezen a téren csupán a második legerősebb térségnek számít. Badenen belül a három nagy ipari központban, a Stuttgart régióban, RheinNeckar/Mannheim régióban illetve a Közép-Rajna/Karlsruhe régióban koncentrálódik a lakosság egyharmada, illetve a teljes termelés fele. Közülük Stuttgart külön is kiemelendő, mint az egész ország egyik legnagyobb ipari centruma. Annak ellenére, hogy az ipar ilyen fontos szerepet játszik a tartomány életében, az egy foglalkoztatottra jutó ipari forgalom értékét tekintve a tartomány a maga 241.355 eurós (2008) eredményével jóval a német átlag alatt végzett (280.406 EUR), s így a négy legkisebb értéket produkáló tartomány között

található 38 . A második fejezetben már részletesen bemutattam a badeni gazdaságot érintő krízis okát és mibenlétét, itt csupán az elmúlt néhány hónapra térnék ki pár szóval. A legújabb kimutatások szerint a délnyugatot sújtó válság is elérte mélypontját, sőt –ha a többi német tartományhoz képest bizonyos késéssel is - már megmutatkoznak az erősödés jelei. A krízis tetőfokán a külföldi kereslet átlagosan 35%-kal zuhant, ami jóval meghaladta a belföldi kereslet csökkenését is, bár ez utóbbi nem volt elegendő, hogy talpon tartsa az ipart. Azonban a második negyedév végén és a harmadik negyedév elején a Stuttgart számára oly fontos piacok, az Eurozóna és az Egyesült Államok, ismét kezdtek észhez térni. Míg az előbbiben a gazdaság teljesítménye csupán 0,2%-kal maradt el az előző negyedévhez képest, addig Amerika esetében ugyanez az érték bár egy kicsit rosszabb (0,7%), de elemzők azzal számolnak,

hogy az Atlanti óceán másik oldalán gyorsabban fognak erősödni a mutatók, mint az öreg kontinensen, ahol szintén az indikátorok javulását jósolják az év hátralévő részében. Ennek hatása már a harmadik negyedév végén éreztette hatását a württembergi iparban, ahol a megélénkülő külföldi keresletnek köszönhetően a megrendelések száma nagyobb iramban bővül, mint a szektor forgalma, ez pedig alapfeltétele a gazdasági színvonal helyreállásának. Az adatokból kiderül, hogy a megrendelés állomány egészen 2009 februárjáig csökkent, amikor már több mint 42%-kal maradt el az előző évi azonos hónaphoz képest, majd márciustól kezdve előbb lassú, majd júliustól számolva egyre gyorsuló növekedésnek 38 Umsatzproduktivität im Verarbeitenden Gewerbe - http://statistik.badenwuerttembergde/ProdGew/Indikatoren/VG Umsatzasp; 11-02 20:58 56 http://www.doksihu indult. Jelenleg a külföldről érkező megbízások már

„csupán” 19,7%-kal maradnak el 2008 színvonalához képest. Ennek köszönhetően az üzemek ismét növelni tudták termelésüket A kapacitás kihasználtság ugyan még alacsony, de a termelés volumene szeptemberben 16%-kal maradt el 2008 szeptemberéhez képest, míg januárban a különbség még meghaladta a 30%-ot. Ezt követően, ahogy azt láthattuk az ágazatok forgalma is bővült s miközben a hiány februárban még meghaladta a 33%-ot is, addig ez szeptemberre 20%-ra redukálódott, amihez az is hozzájárult, hogy ez év augusztusához képest a mutató 38%-kal erősödött szeptember folyamán. A legkomolyabb veszteségeket az autóipar szenvedte el, mely 43%-kal gyengült 2008-as önmagához képest. A beruházási javak szektora, mely magába foglalja Baden-Württemberg három legjelentősebb ágazatát, a gépgyártást, az autóipart valamint az elektrotechnikát, értelemszerűen jobban megsínylette az eddigi szűkös hónapokat, mint a fogyasztási

javakat előállító vállalatok (textilkészítés, ruházati cégek, fa –illetve műanyagfeldolgozás stb). A válság igen súlyosan érintette a munkavállalókat. A tömeges leépítések következtében a munkanélküliek száma rég nem látott magasságokba szökkent, s a munkaadók több mint egyharmada még az előző havi jelentések szerint is dolgozóik elbocsátását tervezi, hogy költségeiket csökkenteni tudják, ellenben a létszám bővítésére mindössze 8%-uk gondol. A létbizonytalanság miatt csökkent a vásárlási kedv is, s az állampolgárok ebben az időszakban jövedelmüket sokkal kisebb arányban fordítják beruházási javakra (pl. új autó vásárlására), míg fogyasztási javakra folyamatosan szükségük van. Ez a magyarázata annak is, miért csökkent ilyen nagy mértékben a külföldi piacok érdeklődése is például az autóipar vagy a gépipar termékei iránt. Ehhez még adjuk hozzá azt is, hogy ezen termékek megvételéhez

korábban nagy számban igényeltek a vásárlók hitelt, amikhez most a szigorú banki feltételek miatt csak nagy nehézségek árán lehet csak hozzáférni. Ezek után már könnyen érthető, miként lehetséges az, hogy miközben a fogyasztási javak iránti kereslet ez év augusztusában 14,2%-kal (külföld: 16,7%) maradt el 2008 augusztusához képest, addig a beruházási javaknál ugyanez a mutató -29,8%-on (külföld: 27,8%) állt. Ez természetesen visszafogta a termelést is, ahol a fogyasztási javak előállítása 8,1%-kal alacsonyabb színvonalon állt előző évhez mérten, miközben a beruházási javak esetében kétszer ekkora volt a hiány. Ámbár meg kell jegyezni, hogy júliushoz képest 71%-ot meghaladó mértékben bővült a beruházási javak termelése, amire a 90-es évek eleje óta nem volt precedens. A két árucsoport forgalmi adatain visszaköszön az eddig 57 http://www.doksihu felvázolt tendencia, vagyis a beruházási javak esetében

nagyobb visszaesés (-32%) volt tapasztalható, ellenben a fogyasztási javakkal (-12%). Baden-Württemberg iparának öt legfontosabb ága közül az első a gépgyártás, mely 2008ban 344.833 embert foglalkoztatott 4406 üzemben Őt az autóipar követi 262539 munkavállalóval, kik a tartomány különböző pontjain fekvő 726 gyárban dolgoznak. A sorban a harmadik a fémipar, mely tavaly 157.214 embert foglalkoztatott 1500-nál is több üzemben. Ezen felül még meg kell említenem az elektrotechnikát illetve a vegyipart is Baden-Württemberg nem csupán a német autóipar központja, hanem az egész világ autógyártásának is az egyik fellegvára 39 . Németország határain belül az ágazat teljes forgalmának egyharmadát ez a tartomány bonyolítja, s minden negyedik ipari munkavállaló is ezen a területen tevékenykedik, ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy az Európai Unió összes autóipari dolgozójának egy hatodát Badenben foglalkoztatják. Az egy

dolgozóra jutó forgalom nagysága Württembergben meghaladja a 309.000 eurót, míg ugyanez az érték Németországban átlagosan 402.000 euró felett áll Ebben az államban található olyan nagynevű autógyárak székhelye, mint a Daimler vagy a Porsche, de rajtuk kívül még 40-nél is több autó –illetve motorgyártó, valamint 237 beszálló van jelen a piacon. Közéjük tartozik a Volvo Busse Deutschland GmbH, a Kässbohrer, a Robert Bosch, a ZF Friedrichshafen vagy például a Mann + Hummel GmbH. Az ágazat a gépgyártás mellett egyértelműen a gazdasági válság egyik legnagyobb vesztese. Mivel ez az ágazat függ talán a legnagyobb mértékben a export piacoktól (exportkvótája meghaladja a 62%-ot), ezért nem is csoda, hogy azok beszűkülése után az ágazat forgalma augusztusban több mint 49%-kal elmaradt az előző év színvonalához képest, sőt a külföldi értékesítésből származó forgalomhiány megközelítette az 55%-ot is. Igaz ez az arány

szeptemberre –43%-ra enyhült, de még így is ez a legnagyobb hiány a teljes szektoron belül. Megnyugvást csupán a megrendelések számának a vártnál nagyobb volumene hozott, melyre válaszul az ágazat termelése 160%-ot is meghaladó mértékben erősödött augusztus és szeptember között, ami a többi ágazattal egybevetve a legkiemelkedőbb eredmény. Erre nagy szükség is van, hisz az elmúlt egy év alatt a legtöbb gyár időszakosan kénytelen volt szüneteltetni a tevékenységét, s több ezer dolgozó került az utcára, s a humán erőforrás bővítésére az év végéig már aligha van reális esély. 39 Investor’s Link - http://www.bw-investde/deu/index deu 90aspx; 11-02 18:21 58 http://www.doksihu A fémipar nagy múltra tekint vissza a tartományban, ahol napjainkban több mint 1500 vállalkozás működik. Ezek általában a három nagy ipari gócpontban találhatók, de Rastatt, Tuttlingen és Böblingen is kedvelt telephelynek számít.

Érdekessége a szakmának, hogy a dolgozók túlynomó részét az ágazaton belül képzik ki. Határon túli forgalmának alig a felét bonyolítja az Eurozónán belül. Habár a külföldi és belföldi kilátások folyamatosan javulnak a számára, a megrendelések száma még mindig elmarad a kívánatostól. S ugyan a termelés volumene szeptemberben augusztushoz képest 32%-ot meghaladó mértékben erősödött, a forgalomban mutatkozó hiány továbbra is meghaladja a 30%-ot, mely, ha nem sokkal, de felülmúlja még a gépipar veszteségeit is. A baden-württembergi gépipar jelentősége abban áll, hogy a német gépipar teljes forgalmának egy negyedét a tartomány határain belül termelik ki s az ágazatban dolgozó összes munkavállaló 27%-a, azaz minden ötödik foglalkoztatott hétköznaponként a badeni üzemekben veszi fel a munkát. A harminc legnagyobb német gépgyár közül tíznek délnyugaton van a székhelye. Közéjük tartozik a Robert Bosch, a

Heidelberger, a Voith, a Tognum, a Trumpf és a Schuler illetve ezek beszállítói. Összesen 6100 vállalkozás, vagyis az ezen a területen tevékenykedő össze német cég egyharmada Württembergben működik. Az egy dolgozóra jutó forgalom értéke 191.000 euró (Németország: 196800 euró), az exportkvótája pedig az autóipar után a legmagasabb, 57%. A külföldi piacokkal folytatott kereskedelemből származó forgalmának alig a harmadát bonyolítja az Eurózóna határain belül. 11. sz ábra: A baden-württembergi gépipar helye Németország és Európa gazdaságában 59 http://www.doksihu Investor’s Link 2009 Amint azt már említettem, a gépgyártás tekinthető a világgazdasági lassulás másik nagy vesztesének az autóipar mellett. Az ágazaton belül még napjainkban is kaotikus állapotok uralkodnak, s szakértők szerint a helyzet nem fog a közeljövőben számottevően javulni. A megrendelések állományában augusztus során 36%-os lyuk

tátongott az előző év azonos időszakához képest, s habár mind a forgalom értéke, mind a termelés volumene 50% fölött bővült szeptemberben augusztushoz képest, a hiány mindkét mutató esetében még mindig 30%-kal elmarad 2008-hoz képest. Az elektrotechnika Baden-Württemberg egyik jellemző profilja, meghatározó iparága 40 . A foglalkoztatottak számát tekintve a tartományon belül a gépipar után a második legnagyobb ágazatnak számít, mely a teljes német elektronika iparból – a munkavállalók számát és a termelés volumenét tekintve – több mint 20%-kal veszi ki a részét. Az iparágat a kis –és közepes vállalatok uralják, olyanok, mint a Hirschmann, a Pilz, Neff vagy akár Euchner illetve az Electrostar Schöttle. A szakember utánpótlás itt is legnagyobb részt az iparágon belülről érkezik, de fontos szerepet játszanak az Ulmban, Karlsruhe-ban, Mannheimben található műszaki főiskolák is. Az exportból származik a forgalom

közel 40%-a, ezen belül is az Eurozóna részesedése az adatfeldolgozó eszközök és optikai kiegészítők esetében a teljes külföldi forgalom harmada, míg az elektronikai felszerelések esetében ugyanez az arány közel 50%-os. 40 Investor’s Link - http://www.bw-investde/deu/index deu 6338aspx; 11-05 12:16 60 http://www.doksihu A két szegmenst kevésbé viselte meg a válság, mint az előbb felsorolt iparágakat, ami nagyban köszönhető annak, hogy az IT termékek iránt elsőként élénkült újból a külföldi kereslet. Az elektronikai felszerelések esetében a lassulás a többi iparághoz képest később vette kezdetét, de súlyosabban is érintette, mint a másik szegmenst. Ez jól látszik a 2009 január és szeptember közötti forgalom előző évi adatokkal való összevetésén. Míg az elektronikai felszerelések esetében az elmaradás 2008 azonos időszakához képest meghaladja a 28%-ot, addig az adatfeldolgozó eszközöknél ugyanez a

mutató alig haladja meg a 25%-ot. Habár napjainkban már mindkét terület forgalma 20% felett bővült, ez elsősorban az exportpiacoknak köszönhető, mivel a hazai piacon belül a kereslet visszaesés nagyságrendekkel erősebb volt. A vegyipar arculatát, úgymint az elektronika ipart, a kis –és középvállalatok határozzák meg. Ebbe a csoportba tartozik a vegyipari cégek 90%-a A legnagyobb központokat Mannheimben, Karlsruhe-ban, Stuttgartban találjuk, de kiemelt célállomásnak számít még Ulm és Freiburg is. Körülbelül 250 üzem működik ebben az ágazatban, melyek több mint 60.000 embernek biztosítanak munkalehetőséget, s az iparágon belül évente 3000 fiatal nyeri el a szakképesítést. Termékeinek 50%-át külföldön belül értékesíti, ezen belül 40%ot is meghaladó mértékű az Eurozóna részesedése A többi iparággal összevetve itt is kijelenthetjük, hogy a válság kevésbé viselte meg ezeket a cégeket, mint például az autóipari

óriásokat. A forgalom visszaesése (-11,9% 2009 augusztusa és 2008 augusztusa között) elmarad a megrendelések állományának zsugorodása (-16,4% 2009 augusztusa és 2008 augusztusa között) mögött, mely elsősorban a belső piaci kereslet csökkenésére vezethető vissza, melynek értéke 2009 augusztusában –16,4% volt ellenben az exportpiacok érdeklődésének –12%-os mérséklődésével. Szeptemberben mind a forgalom, mind a termelés volumene 14% felett erősödött, s az iparág forgalmának 16%-os növekedésének köszönhetően a hiány ezen mutató esetében sokkal kedvezőbben, -18% körül alakult az előző évi azonos időszakhoz képest. Van még egy gazdasági terület, egészen pontosan a szolgáltatói szektoron belül, melyre – a tartomány gazdaságában betöltött fontos szerepe miatt – mindenképpen ki kell térnünk. Ez pedig a turizmus 41 . Az ágazat termeli meg Baden GDP-jének 5%-át, s az általa kínált 200.000 munkahellyel (2008)

és 11500 képzési lehetőséggel (2008) a délnyugati 41 Urlaub und Tourismus - http://www.baden-wuerttembergde/de/Urlaub und Tourismus/85691html; 11-05 18:29 61 http://www.doksihu gazdasági élet egyik kiemelt szegmensének számít. Arculatát elsősorban itt is a kis –és középvállalatok formálják, melyek száma 1995 óta folyamatosan csökken. Az akkor regisztrált 7262 céggel szemben 2008 végén már csak 7049 tevékenykedett ezen a területen, ám e vállalkozások kínálatában megtaláljuk mindazt, amire az ideérkező vendégeknek szüksége lehet. 2007-ben 458 millió ember érkezett látogatóba mindösszesen egyetlen napra a tartományba, mégis, az általuk generált forgalom értéke meghaladta az évi 11 milliárd eurót is. Ellenben, a vendégéjszakákból származó jövedelem értéke ugyanezen periódus alatt 4,5 milliárd euró körül mozgott. 2008-ban 16,5 millió ember töltött el Badenben egy vagy annál több napot s a vendégéjszakák

száma meghaladta 43,6 milliót, s így a délnyugaton fekvő német tartomány Bayern után a második legjobb eredményt felmutató állam Németországon belül. 2009 augusztusában 1676713 látogató érkezett, mely júliushoz képest 4,3%-os többletet jelent. A vendégéjszakák száma meghaladta az 5 milliót A január és augusztus közötti összesített eredmény eddig 10.752699 látogatót mutat (a külföldiek aránya 25%), kik csaknem 29 millió éjszakát (külföldiek aránya 20,7%) töltöttek el a tartomány hoteljeiben, kempingjeiben vagy apartmanjaiban. Ez bár magas értéknek tűnhet, viszont mégis több mint 2%-kal elmarad az előző évi azonos időszakhoz képest. A június és augusztus közötti csúcsszezon értékei ellenben csaknem megegyeznek a 2008-ban elért eredményekkel. Ha megnézzük a látogatók és az általuk eltöltött éjszakák számának régiók szerinti lebontását, kimutatható, mely területek számítanak a legnépszerűbbnek a

turisták körében 42 . Az elsőszámú turisztikai célpont továbbra is a Schwarzwald Az itteni üdülőhelyek a nyári hónap során 734.552 látogatót fogadtak(külföldiek aránya 31%), s a vendégéjszakák száma is jóval 2 millió felett mozgott. A második helyre a BodenseeOberschwaben körzet futott be (309636 fő), míg a harmadik helyen Észak-BadenWürttemberg végzett (273945 fő) Vagyis elmondható, hogy a válság ellenére alig csappant meg az utazási kedv, s Württemberg továbbra is a határon túlról érkezők arányáét tekintve az egyik elsőszámú célpontnak számít, ami egyrészt betudható a természeti táj szépségének, de a jól kiépített infrastruktúra és a szolgáltatások minősége ugyanilyen fontos adalék. 42 Ankünfte und Übernachtungen der Gäste in Beherbergungsstätten nach Reisegebieten 2009 www.tourismus-bwde/sixcms/mediaphp/33/Internet Regionen42898xls; 11-10 21:47 62 http://www.doksihu Hosszú lista lenne, ha

megpróbálnám felsorolni mindazokat a turisztikai célpontokat, pihenési lehetőségeket és kulturális programokat, melyeket Baden-Württemberg kínál az ideérkezők számára. Éppen ezért, csak a legfontosabbakat említeném meg, a teljesség igénye nélkül. Természetesen ha már errefelé járunk nem hagyhatjuk ki a tradicionális fesztiválokat, a karácsonyi vásárt. De ugyanígy felejthetetlen élményt jelenthet az Ellwangeni lóvásár, az Esslingeni Hagymafesztivál, a Sajtfesztivál, a Schwarzwald hegyei, a Bodensee, a régi történelmi városok, mint Stuttgart vagy Karlsruhe, a borutak. Amiről azonban Baden a leginkább híres, azok a gyógyüdülőhelyei, a magas ásványi tartalmú forrásai, a morénavizei, melyek elsősorban a Schwarzwaldban és az Oberschwabenben lelhetők fel, s melyek miatt Württemberget Németország fürdőközpontjának is nevezik. 3.9 A munkaerőpiac Napjainkban Baden-Württemberg lakossága közel 10.750000 főt számlál Ennek

70%-át, vagyis a 15 és 65 év közötti korosztályt soroljuk hagyományosan a munkaképes korúak táborához. Másik lényeges adat a külföldiek s a külföldi munkavállalók az első fejezetben már taglalt aránya. Ez jelenleg a teljes népesség 12%-át jelenti Őket egyébiránt túlnyomórészt (44%) az iparban alkalmazzák, kiváltképp az autóiparban, elektronika iparban és a fémiparban, de jelen vannak még a játékgyártásban és az építőiparban is. Mint már korábban írtam, Baden gazdaságát is alapvetően a szolgáltatási szektor túlsúlya határozza meg, mely a közel 5 milliónyi munkavállaló 60%-át (3,5 millió fő) foglalkoztatja. A maradék 40%-on az ipari szektor (1,47 millió fő) és a mezőgazdaság osztozik 38% - 2% arányban. A nemek szerinti megoszlás kapcsán megállapítható, hogy a női foglalkoztatottak közel 76%-a a szolgáltatói szektorban dolgozik, míg csupán 22,7%uk tevékenykedik az iparban. A férfiak esetében ez az

aránypár közel 50-50%-os 63 http://www.doksihu 12. sz ábra: A foglalkoztatottság szektoronkénti megoszlása A fenti ábráról sok minden leolvasható. Egyrészt az, hogy a valamikori NSZK volt államai közül Baden-Württembergben dolgozik a legtöbb munkavállaló a második szektorban. Ezen a téren csupán Bayern és Saarland közelíti meg. Természetesen a városállamokban, Hamburgban, Bremenben és Berlinben a szolgáltatói szektor túlsúlya dominál, messze meghaladva a többi államban tapasztalható arányokat. Berlinben például 85% körüli értéken áll a mutató. A régi NDK tartományaiban húsz évvel az újraegyesítés után is még mindig nagyobb súllyal képviselteti magát az ipar, mint a legtöbb nyugat-német állam esetében. Ez a volt kommunista rendszer gazdaságpolitikájának a maradványa, mely fokozatosan eltűnik, ahogy a volt kelet lassan utoléri a volt nyugatot. Württembergben az ipar a munkaerőpiaci palettán 38%-kal képviselteti

magát, ami mint láthattuk 1,47 millió embert jelent a tartomány területén. Ezen belül az öt legfontosabb ágazat együttes részesedése közel 40%-os. A 2008-as adatokat már a negyedik fejezetben az egyes ágazatok leírásakor megmutattam, de most kitérnék az ezek kapcsán 2009 folyamán lezajlott változásokra is. A válság 64 http://www.doksihu magával hozta a leépítések korszakát is, melynek továbbra sem látni még a végét, habár az év elején tapasztalt elbocsátási hullámhoz képest valamelyest mostanra konszolidálódott a helyzet s szeptember óta hónapról hónapra csökken a munkanélküliek száma. A leginkább érintett két ágazat, a gépgyártás és az autóipar, ahol szeptemberig újabb 11.000 alkalmazottól váltak meg a cégek. Nem sokkal jobb a helyzet a fémiparban sem, ahol a leépítések során újabb 9000 ember vált munkanélkülivé43 . A másik nagy ágazat, az elektronikaipar esetében 4000 főt küldtek el a cégek. Ezek

után az ipari szektoron belül még mindig a gépgyártás harapja ki a legnagyobb szeletet a munkaerőpiaci tortából 292.000 főnyi dolgozói állománnyal Őt követi az autóipar (203900 fő) majd a fémipar (157.700 fő) s végül az építőipar zárja a sort Baden-Württemberg híres magas szinten képzett munkaerejéről 44 . A 20 és 30 közötti korosztály esetében 40%-os aránnyal az érettségi a leggyakoribb végzettség, 32%-uknak van reálvégzettsége, 25%-uknak főiskolai diplomája és mindössze 2,5% nem rendelkezik záróvizsgával. A 25 és 55 év közötti korosztály 55%-a rendelkezik szakmai képesítéssel, azaz minden öt emberből négy. Mindehhez még adalék, hogy nagyon sok újoncot az ágazaton belül képeznek ki, ami biztosítékként szolgál a magas szintű szakmai tudáshoz. Ezt az állam is aktívan támogatja. Mindezeken felül a cégek nagy figyelmet szentelnek a dolgozóik állandó tréningezésének, szakmai továbbképzésüknek. Kiemelten

igaz ez a fejlett technológiát alkalmazó, K+F intenzív cégek esetében, ahol létfontosságú, hogy a foglalkoztatottak tudásanyaga mindig naprakész legyen. És éppen ez a magas színvonal az, ami miatt Baden-Württemberg évek óta az egyik legvonzóbb térségnek számít a külföldi befektetők körében. Mindennek azonban ára van, s a magas tudásbeli színvonal visszaköszön a bérek színvonalában, mely Nyugat-Európán belül itt a legmagasabb. Bár csak 2001-es adatokat tudtam szerezni, de ezek is jól érzékeltetik az arányokat. Egy munkavállaló az ipari szektorban évente átlagosan 48.800 eurót keresett, míg a szolgáltatói szektorban dolgozó sorstársa 40.300 eurót Ehhez természetesen még hozzáadódnak az egyéb juttatások is. 13. ábra: A munkanélküliségi ráta tartományonkénti összehasonlítása 43 Statistisches Landesamt Baden-Württemberg. Konjuktur Südwest – Zeichen stehen auf Erholung; Stuttgart, 2009 44 Hohe Qualifikation der

Arbeitskraft - http://www.badenwuerttembergde/de/arbeiten/85932html?referer=86217; 11-10 19:37 65 http://www.doksihu A fenti ábrán látható, hogy ezen év októberében Bayern után Baden-Württembergben volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya 5,1%-kal.Őt követi a sorban Rheinland-Pfalz 5,6%-kal, míg a legrosszabb Berlinben a helyzet, ahol a munkavállalók 13,6%-a nem rendelkezik bejelentett állással. Mint látható a volt kelet-német államokat érintette legérzékenyebben a világgazdasági krízis, ahol minden esetben 10% feletti ez a mutató. Az ősz folyamán enyhülni kezdett Baden-Württembergben a magas munkanélküliség miatt kialakult feszült helyzet. Először szeptember és augusztus között javultak a piaci mutatók Akkor 3,7%-os javulást követően 296.521 főt regisztráltak munkanélküli hivatalnál Ez az adat október folyamán tovább erősödött. Jelenleg 283141 embert tartanak nyílván, mely újabb 4,5%-os javulást jelent

szeptemberhez képest, viszont még mindig több mint 31%kal marad el az előző év azonos hónapjához képest. A szakértők is bizakodóak, de a legtöbben úgy vélik, ahhoz, hogy markáns javulás legyen tapasztalható a munkaerőpiacon, előbb a gazdaságnak kell megerősödnie. Az őszi enyhülés legnagyobb nyertesei a fiatalok és a pályakezdők, ahol a munkanélküliek száma a korábbi hónaphoz képest 7000 fővel csökkent és jelenleg ez a csoport 28.803 főt számlál a hivatal kimutatása szerint. Ez pedig 4,2%-os mutatót jelent, mely Bayern (3,9%) 66 http://www.doksihu után a második legjobb eredmény. A volt NDK államai ebben a tekintetben is az utolsók között kullognak átlagosan 10%-os rátával. A közeljövő még bizonytalan, nem tudni, miként fog változni a munkaerő piac helyzete. A legutóbbi felmérések szerint, melyek kapcsán a vállalkozásokat kérdezték humánpolitikai terveikről, a cégek többsége létszámstoppot kíván hirdetni az

év végéig, míg csupán 9%-uk tervezi a dolgozói állomány bővítését. A cégek egyharmada viszont a humán erőforrás további redukcióján gondolkodik. Mindezzel párhuzamosan január és szeptember között 22.000 üzemben 585000 dolgozót jelentettek be rövidített munkaidőre, s számuk október folyamán körülbelül 15.000 fővel gyarapodott. 4. Külgazdaság 4.1 A közvetlen beruházások szerepe 45 Első lépésként is gyorsan tisztázzuk, mit értünk közvetlen befektetések alatt! Ezek olyan hosszú távú, külföldön eszközölt tőkekihelyezések, melyekkel a beruházó célja, hogy a cég felett, melyben részesedést szerzett, ellenőrzést gyakorolhasson, vagy ténylegesen befolyásolni tudja annak gazdaságpolitikáját 46 . 45 A fejezetben több ízben 2006-os adatokra hivatkozok. Ennek egyetlen oka, hogy nem álltak rendelkezésemre újabb források. 46 Statistisches Landesamt Baden Württemberg: Ein Standort im Vergleich -

http://www.bwinvestde/deu/data/StandortimVergleichpdf; 44 old; 11-15 19:48 67 http://www.doksihu A külföldi tőke számára a legvonzóbb tartomány továbbra is Hamburg, melyet Németország gazdaságilag legerősebb államai követnek: Bayern, mely az utóbbi időben markánsan tudta javítani a pozícióját, ezáltal stabilan őrzi a második helyét; BadenWürttemberg (az összes FDI 13,3%-a), mely szomszédjához mérten kevésbé látványosan fejlődött; Hessen majd az ötödik helyen Rheinland-Pflaz-ot találjuk. Bremen, aki korábban a legjobb négy között szerepelt, az utóbbi két évben a hatodik helyre esett vissza. Bár az FDI legnagyobb része az első négy helyet birtokló tartományokba áramlik, az utóbbi két év tendenciája azt mutatja, hogy míg korábban, a nyugati tartományokhoz képest elenyésző mértékben fektettek be itt határon túli vállalatok, a volt NDK államai is egyre komolyabb szeletet kaparintanak meg a külföldi

tőkebeáramlásból. Elég ha csak Berlin illetve Thüringen megerősödött pozíciójára gondolunk. Németországban a hazai vállalatoknak csupán kis része, mindössze 3%-a van külföldi tulajdonban. Ez persze csupán egy átlag, mely az egyes államok tekintetében nagyon eltérő lehet. Baden-Württemberg 3,4%-os aránnyal az ötödik helyen áll a tartományok között A multinacionális vállalatok előszeretettel ruháznak be egy olyan területen, ahol már számos, hasonló profilú vállalat sikeresen meg tudta vetni a lábát, nem is beszélve arról, ha ezen vállalatok ráadásul még ugyanabból az országból is származnak. Ennek hátterében az a feltételezés áll, miszerint, ha egy országban a vetélytársak hatékonyan tudnak működni, az egyfajta biztosítékként szolgál a terület műszaki, fejlettségi, politikai és pénzügyi színvonalát, valamint a humánerőforrás minőségét tekintve. Baden-Württemberg mindezeket figyelembe véve, ideális

terület a külföldi vállalatok számára: Európa szívében fekszik és fejlett közlekedési hálózata segítségével innen könnyűszerrel elérhető a több mint 450 millió főt számláló belső piac; egyike Németország gazdaságilag legerősebb államainak; magasan fejlett beszállítói rendszerrel rendelkezik s mindezek mellett az olyan körzetek, mint Stuttgart, Freiburg, Karlsruhe vagy Tübingen, Európa hightech központjainak számítanak. Az egyik legnagyobb vonzerőt a befektetők számára az eddig felsoroltak mellett minden kétséget kizáróan a helyi munkaerő magas képzettsége, szervezettsége és fegyelme adja. Arról már nem is beszélve, hogy a határon túlról érkező vállalatok megtelepedését, a külföldi beruházók döntését a tartományi kormány is minden eszközzel igyekszik segíteni, kezdve az intenzív marketing tevékenységtől, a beruházók számára kedvező gazdaságpolitikán át a kifejezetten a befektetők számára

készült Baden-Württemberg Intenational-hoz és az Investor’s Link-hez 68 http://www.doksihu hasonló internetes portálokkal bezárólag. Támogatják a vállalatok és az országok közötti technológia transzfert és megkönnyítik a cégek közötti együttműködés kialakítását, hogy ezáltal fokozzák azok versenyképességét. Az FDI, mint minden állam esetében, úgy Baden-Württembergben is fontos szerephez jut. A külföldi anyavállalatok és a Badenben megtelepülő leányvállalataik közötti kereskedelmi kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak az amúgy is fokozottan exportorientált badeni gazdaság külkapcsolataiban, mivel az export -és az import forgalom jelentős százalékát éppen ezek a cégen belüli szállítások teszik ki. A külföldi tőke megjelenése hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és munkahelyeket teremt. Württembergbe csak 2006-ban 47 milliárd eurós nagyságrendű tőke áramlott be, s az 1466 vállalat, mely részben

vagy teljes egészében külföldi kézben van, összesen 118 milliárd eurónyi forgalmat bonyolított és közel 341.000 embernek biztosított megélhetést De a betelepülők mindezek mellett az új technológiák közvetítőiként és funkcionálnak, mely jótékony hatást gyakorol a helyi gazdaság szakmai fejlettségére. Baden-Württemberg gazdaságán belül a külföldi tőke két legfontosabb célállomása az ipar valamint a vállalkozás közeli szolgáltatások. A kereskedelem illetve a hitel –és biztosításpiaci szolgáltatások a harmadik és a negyedik helyen állnak. 14. sz ábra: Az egyes gazdasági területekre áramló külföldi beruházások 2006 (milliárd EUR) 69 http://www.doksihu IAW Policy Reports 2009 Az iparon belül a többi állammal ellentétben a legnagyobb részesedéssel az elektrotechnika, a mechanika és az optika területe bír, de szembetűnő még az energia –és vízellátás, valamint a haszongépjárműgyártás és az autóipar

többi tartományhoz képest kimagasló aránya is. A hírközlés, mely Németországon belül az egyik legfontosabb ágazatnak számít, Baden-Württembergben sokad rendűnek mondható. Természetesen a gépipar és a vegyipar is kiemelt helyen szerepel az FDI számára vonzó célterületek között, hisz a 2007-ben délnyugatra beáramló tőkének (8.982 millió EUR) közel a negyede (2125 millió EUR) a gépiparba áramlott, de a vegyipar aránya is kimagasló a maga 762 millió eurójával. A legfontosabb beruházó államok sorrendje is tartományonként jelentős eltéréseket mutat. Abban azonban egyezés mutatkozik Baden-Württemberg, Bayern, Hessen és NordrheinWestfalen tekintetében, hogy az FDI származása alapján a legfontosabb térség az Eurózóna, melyet azon belül Nyugat-Európa követ. Észak-Amerika a harmadik helyen áll, míg Japán és Latin-Amerika ebben a tekintetben jelentősen lemaradva a perifériára szorult. 1996 és 2006 között Baden esetében a

legintenzívebben a Közel-Keletről, Közép-és KeletEurópából valamint az Ázsiából és azon belül is a Távol-Keletről származó FDI részesedése bővült, miközben Nyugat-Európa és Észak-Amerika aránya valamelyest csökkent. 70 http://www.doksihu Legtöbb működő tőke, a teljes állomány negyede (23.597 millió EUR), Hollandiából érkezik Württembergbe. A második legfontosabb származó ország Svájc (18966 millió EUR), míg a harmadik helyet Franciaország szerezte meg 47 . Az Egyesült Államok mindössze a negyedik a fontossági sorrendben, az ötödik pedig Ausztria. Érdekes megfigyelni, hogy amíg például Bayern esetében a Mediterráneum országai, így Olaszország és Spanyolország, szerepelnek előkelő helyen, addig Baden esetében leginkább a szomszédos államok, így Svájc, Franciaország és Ausztria dominálnak. Ez utóbbi, míg Württemberg esetében az ötödik legfontosabb befektetőnek számít, addig Bayern esetében a legjobb

tíz közé éppen csak bekerült. Baden esetében ez a koncentráció a régre visszanyúló, hagyományosan jó kapcsolatokkal magyarázható. A német tartományokat külföldi beruházásaik alapján három jól elkülöníthető csoportba lehet sorolni. A harmadik csoportba a valamikori kelet-német államok tartoznak, melyek részesedése a Németországból külföldre irányuló FDI áramlásból egyenként alig 1%. A második csoportba tartoznak néhány kivételtől eltekintve a nyugat-német államok, melyek aránya Németországon belül tartományonként 1% és 6% közötti. Az említett kivételek, Baden-Württemberg (139.747 millió EUR kihelyezett tőke, 2006), Bayern (156996 millió EUR), Hessen (158.837 millió EUR) és Nordrhein-Westfalen (234802 millió EUR) alkotják az első csoportot, akik együttvéve az összes FDI 74%-ért felelnek. Nem véletlen, hisz ezek az államok egyben a legnagyobb fogadó országok közé is tartoznak, s ők adják a német

szövetség gazdaságának gerincét is. A Baden-Württemberg által kihelyezett működő tőke volumene az eddigi csúcsot 2001-ben érte el, azóta valamelyest csökkent a kivitel s jelenleg egy alacsonyabb színvonalon stabilizálódott. A badeni FDI számára a legvonzóbb terület, ahogy 2007-ben úgy napjainkban is, továbbra is az Eurózóna. Míg a nyugatnémet vállalatok átlagosan 44%-a fektet be a zónán belül, addig ugyanez az arány Württemberg esetében meghaladja a 66%ot. A valutaunión belül messze a legfontosabb fogadó állomás Hollandia (13771 millió EUR, 2007), melyet Franciaország (6273 millió EUR) követ, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az Egyesült Királyságot (7256 millió EUR) és Svájcot (4840 millió EUR) sem. A 2004-ben és 2007-ben újonnan csatlakozott EU-tagállamok is egyre fontosabb szerepre törnek, az Egyesült Államok és Ázsia (Távol-Kelet) után a negyedik helyen szerepelnek a német cégek listáján. 47 Bestände an

unmittelbaren Direktinvestitionen ausländischer Unternehmen in Baden-Württemberg http://statistik.baden-wuerttembergde/VolkswPreise/Landesdaten/LRt1309asp; 11-14; 18:24 71 http://www.doksihu A badeni érdekeltségű cégek számára 2007-ben a legfontosabb célterület a hitel –és biztosításpiaci szolgáltatások ágazata volt (39,1%). A határon túli iparba az összes FDI 23,7%-a áramlott, míg a harmadik legvonzóbb gazdasági terület a kereskedelem maradt (23%). Az ipari szektoron belül a badeni vállalatok 10461 millió eurónyi értékű tőkét fektettek be az autóiparban, 5 milliárd eurót is meghaladó összegben szálltak be a külföldi gépiparba, de az elektrotechnika (1732 millió EUR) is fontos célállomás maradt. A német FDI számára Magyarország a rendszerváltás óta vonzó célállomásnak számít, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy 1991 óta folyamatosan nő a Magyarországra áramló német FDI volumene, mely 1991-ben elért 250

millió eurós értékről 2007-re elérte a 17.185 milliós eredményt Ez egyben azt is jelenti, hogy a német FDI számára fontos, 37 kiválasztott ország között hazánk a 15. helyen áll, megelőzve többek között Oroszországot, Svédországot, Brazíliát és Romániát is. A német működőtőke aránya az összes kihelyezett FDI 30%-a, ezzel Németország az Egyesült Államok (29%) mellett Magyarország legfontosabb partnere. 15. sz ábra: A német FDI legfontosabb célterületei Magyarországon 2007-ben A német működőtőke beruházások a legnagyobb arányban (29%) az autóiparban valósultak meg. Gondoljunk csak az Audi Hungáriára Győrben, vagy az Opel szentgotthárdi összeszerelő üzemére, vagy a Mercedes megtelepedésére Kecskeméten. A 72 http://www.doksihu második kiemelt célterület az energiaellátás (lásd. EON Energie AG), de ugyanígy érdemes megemlíteni még az ingatlanügyeket, az elektrotechnikát, a kereskedelmet (Metro, Plus), a

gazdasági szolgáltatásokat, a pénzügyet (Allianz AG) és a távközlést (Siemens) is. A badeni cégek is leginkább a tőkeintenzív, csúcstechnológiát megvalósító vállalatokat keresik. A német FDI forrását tekintve annak koncentrációja szembetűnő, hisz mindösszesen három tartomány, Bayern, Baden-Württemberg és Nordrhein-Westfalen adja az összes német működőtőke több mint kétharmadát, ezen belül is Bayernből származik a befektetések 40%-a 48 . Magyarország szempontjából az sem elhanyagolandó tény, hogy ötven legnagyobb cégünk közül 11 német tőkebefektetéssel jött létre, elég ha a Robert Boschra, az Audira, a Siemensre vagy a Knorr Bremse-re gondolunk. Ezen vállalatok tehát jelentős szerepet játszanak a hazai gazdaság életében és nagy súllyal veszik ki a részüket a magyar exportból is. Éppen ezért a magyar és a német állam minden eszközt bevet, hogy az FDI áramlást a két ország között megkönnyítse. Ennek

érdekében hozták létre a Vegyes Bizottságokat például Brandenburgban, Baden-Württembergben vagy Thüringenben, de üzleti tanácsok működnek például Hessenben is. Felvetődik a kérdés, mi teszi vonzóvá Magyarországot a német befektetők számára. Az elsődleges szempont természetesen a sokkal kedvezőbb hazai gyártási költségek, alacsonyabb óradíjak. Ez a legfontosabb tényező Ezt követően természetesen még meg kell említeni a tartományi és a magyar kormányok közötti jó kapcsolatot, a beruházó és a kedvezményezett piac közötti földrajzi közelséget, a sűrű úthálózatot, ezen belül is az autópályák minőségét, a többi német vállalat sikeres megjelenését és a magas színvonalú műszaki oktatást is. 4.2 Külkereskedelem 48 Tájékoztató a német gazdaságról és a német-magyar gazdasági kapcsolatokról http://www.nfgmgovhu/data/cms1786950/tajek no mo 080627pdf; 11-16; 11:55 73 http://www.doksihu Baden-Württemberg

a külkereskedelem szempontjából a harmadik legfontosabb tartomány Németországon belül: 6. sz táblázat: A német külkereskedelem tartományonkénti bontásban 2007/2008 A külkereskedelemből származó forgalom egy főre jutó értéke 2008-ban meghaladta a 21.000 eurót, a külföldre kiszállított árumennyiség értéke pedig a 150 milliárdot Az országok gazdasági nyitottságát, vagyis, hogy milyen mértékben képes befolyásolni a külföldi piac helyzete a gazdaság állapotát, az exportkvóta értékével is jellemezhetjük, mely Baden-Württemberg esetében 41,5%. Ezzel, felülmúlva a német átlagot (39,9%) a negyedik leginkább exportfüggő államnak tekinthető, közvetlenül Bremen (48,9%), Saarland (45,5%) és Rheinland-Pfalz (41,9%) után. Jellemző, hogy a legkevésbé nyitott tartományok a valamikori NDK államai (pl. Brandenburg 21,6%) 49 E magas arány Baden gazdasági szerkezetének köszönhető, melyben, mint ahogy azt már korábban is

bemutattam, az ipar a többi tartományhoz képest hangsúlyosabb szerepet játszik. A vezető ágazatok közé tartozó autóipar, vegyipar, gépgyártás és elektrotechnika pedig nagyban függ az exportpiacoktól. És mivel ezen ágazatok kivitele adja az összes kivitel közel 90%-át, éppen ezért Württemberg gazdasági teljesítőképességét alapvetően 49 Exportquote im Verarbeitenden Gewerbe - http://statistik.badenwuerttembergde/ProdGew/Indikatoren/VG XpQuoteasp; 11-18; 15:33 74 http://www.doksihu befolyásolják a világgazdasági események. Csak 2009 első felében 24,4%-kal, azaz 21,5 milliárd euróval csökkent az export volumene, ami elsősorban az amerikai (-26,5%) és az európai kivitel (-24%) drasztikus visszaesésére vezethető vissza, mely piacok a württembergi áruexport közel 72%-át veszik fel. Lesújtó kép fogad minket akkor is, ha megnézzük ugyanezen időszakot az egyes ágazatok szemüvegén keresztül: a gépipar kivitele 23,3%-kal, az

elektrotechnikai ágazat kivitele 25,7%-kal csökkent. Kétség kívül a legnagyobb vesztes Baden autóipara, mely esetében az export volumene több mint 38%kal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A délnyugati tartomány behozatala ezen év első felében „csupán” 17%-kal esett vissza 2008-hoz képest, ami egyben ezen időszakra negatív külkereskedelmi mérleget eredményezett. 2009 harmadik negyedéve már az enyhülés jeleit hozta, s a gazdaság erősödése a negyedik negyedévben is folytatódik, hála a világgazdaság fokozatos talpra állásának. Az exportpiacokról érkező megrendelések növekedésével párhuzamosan a kivitel volumene is újra növekedni kezdett, habár még mindig elmarad a válság előtti szinthez képest. A kormány mindeközben a lehető legkülönfélébb eszközöket felhasználva igyekszik támogatni a vállalkozások külpiaci tevékenységét, a határon túli piacokon való megjelenésüket. Támogatja a vásárok

rendezését, melyek a hazai termékpalettát hivatottak megismertetni a külföldi és belföldi vevőkkel. Adatbázisokat hozott létre és kereskedelmi irodák hálózatát működteti szerte a tartományban és azon kívül, melyek elsődleges célja a hazai és külföldi vállalatok közötti kooperáció elősegítése, a külpiacra való kilépés megkönnyítése, információnyújtás, partnerkeresés és marketingmunka, valamint természetesen az érdekképviselet. De fontos még ehelyütt megemlíteni a Landeskreditbank Baden-Württemberg által nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciókat, de a hallgatók elhelyezkedését segítő, határon átnyúló diákcsereprogramokat is. 4.3 A legfontosabb kereskedelmi partnerek Baden-Württemberg külkereskedelmi kapcsolatait az EU-val lebonyolított áruforgalom hegemóniája jellemzi. Az összes áru közel 60%-a az Unió tagállamaiba áramlik, vagy onnan érkezik a tartományba. Az Unión belül az Eurózóna a másik

meghatározó tényező, mivel a Badenből érkező termékek 43%-a végül a valutaunió országainak polcaira kerül. 75 http://www.doksihu 16. sz ábra: Baden-Württemberg legfontosabb exportpiacai 2008 IHK Baden-Württemberg 2008 Bár a fenti ábra a 2008-as állapotokat tükrözi, de ezek a relációk azóta számottevően nem változtak, így kiválóan alkalmasak arra, hogy szemléltessék Baden exportszerkezetét. Mint látható, az összes kivitel 58,9%-a 2008-ban az EU-ba vándorolt, ami 89.009,2 millió eurónyi forgalmat jelent. Amerikába 17991,5 millió euró értékű áru érkezett, ami ezt a térséget a második helyen pozícionálja az exportpiacok tekintetében. A württembergi vállalatok harmadik legfontosabb felvevőpiaca a Távol-Kelet és India (20.313,5 millió EUR). Ha országokra lebontva vizsgáljuk meg az export fő irányait, észrevehetjük, hogy az első tíz legfontosabb célállomás között csupán két Európán kívüli ország

képviseltette magát 2008-ban: az Egyesült Államok és Kína. De ha kitágítjuk a horizontot és az első 20 államot nézzük, az európai térség túlsúlya még úgy is elsöprő. A württembergi export legfontosabb végállomása Franciaország volt, ahova 13.802,1 millió értékű német áru vándorolt, mely a teljes badeni export 9,1%-a. Nem sokkal lemaradva követte őt az USA (13.230,6 millió EUR), majd Hollandia (10654,4 millió EUR), Olaszország (10.019,9 millió EUR) végezetül pedig Svájc, ahova az összes kivitel 76 http://www.doksihu 6,4%-a érkezett. Kína csak a 10 helyet szerezte meg ezen a ranglistán, míg hazánk, az összforgalom 1,7%-val a 16. a listán 50 Általánosságban elmondható, hogy a 2004-ben újonnan csatlakozott, többségében szocialista múlttal rendelkező új tagállamok előkelő helyen állnak Baden-Württemberg exportszerkezetében, ami ezen piacokkal bonyolított áruforgalom dinamikus bővülésével és a földrajzi

közelséggel magyarázható. A behozatali oldal felépítése nem sokban különbözik az eddig tárgyaltaktól. Ebben az esetben is az EU szerepe a meghatározó, ahonnan az összes import 58,3%-a érkezik, ami konkrét számokra váltva 75.985,5 millió eurónyi forgalmat jelentett 2008-ban Ázsia a kereskedelem ezen oldalán a második legfontosabb térségnek tekinthető a teljes import forgalom 12,3%-ának (18.437,5 millió EUR) birtokában, míg Amerika a harmadik helyen állt (10,7% - 13.943,5 millió EUR) Az országonkénti bontást vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a legfontosabb importpartner az USA, ahonnan 2008 során 11.416,8 millió euró értékű kereskedelmi áru áramlott be Württembergbe. A második helyen a ranglistán Franciaország áll, szorosan az Egyesült Államok nyomában. Őt követi Svájc, Olaszország majd végül pedig Hollandia. Mindezek után nyilvánvaló a tartomány kereskedelmét jellemző abszolút koncentráció, mely legnagyobb részt az

EU-ra, azon belül is a valutaunióra koncentrálódik. Ez nem pusztán a földrajzi közelséggel magyarázható, hisz emellett figyelembe kell venni a vámunión belüli szabad áruforgalmat, a közös valuta jelentette biztonságot, az árfolyam ingadozás és a valutaváltás kényszerének megszűnését, a kereskedelmi partnerek hasonló fejlettségi szintjét stb. Baden-Württemberg vezető ágazatai adják a kivitel legfontosabb termékeit. A teljes export 23,7%-a a gépiparból származik, melyet nem sokkal lemaradva követnek az autók és a haszongépjárművek (22,5%), majd a vegyipar outputja (11,7%) és az elektrotechnikai eszközözök (7,7%) következnek. Az import oldalon a behozatal áruszerkezete némileg másként alakul. Az egyik legnagyobb tömegben a vegyipari termékek (20,4%) áramlanak Baden belső piacára, de ugyanígy fontos importterméknek minősülnek a gépek, gépalkatrészek (10,1%) és az autóipar számára fontos kiegészítők, alkatrészek,

valamint a kész gépjárművek (8,4%). Mivel energiahordozókban és ásványkincsekben szegény területről van szó, ezért ezek a termékek is igen jelentős szeletet hasítanak ki az import tortából (pl. vas –és acélgyártás alapanyaga, kőolaj, földgáz stb) 2009 első negyedéve jelentette a mélypontot a külkereskedelmi forgalom alakulásában. Az EU irányába a kivitel ezen időszak alatt mintegy 24,4%-kal zuhant 2008 első feléhez 50 IHK Baden-Württemberg: Der Außenhandel Baden-Württembergs 2008; Reutlingen, 2009 77 http://www.doksihu képest, de az Eurózóna elmaradása is 22,7%-ra rúgott. Ez a visszaesés éves összehasonlításban azóta szeptemberre 16,3%-ra illetve a valutaunió esetében 15,5%-ra mérséklődött. A kivitel összezsugorodása a legnagyobb mértéket a spanyol, ír és a balti viszonylatban öltötte. A Spanyolországba irányuló export 43%-kal maradt ez az előző évi eredményéhez képest, míg Írország kapcsán a

veszteség 42,9%-ra rúgott. A balti államok esetében a visszaesés még az előbbiekhez képest is óriásiak voltak, s 51,6% és 37,9% között változtak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Württemberg számára legfontosabb európai piacok voltaképpen épségben átvészelték ezt a kritikus időszakot, s az előbb említettekhez képest sokkal kisebb mértékben, Ausztria esetében 2,1%-kal, míg Svájc esetében 8,7%-kal csökkentek. Az Unión kívüli kereskedelmi relációkat is megtépázta a világgazdasági lassulás. Ennek legnagyobb vesztese a Törökország (-35,7%) és az Oroszország (-49%) irányába tartó kereskedelmi útvonalak voltak, míg a legfontosabb tengerentúli partner, az USA esetében a forgalom az előző évhez képest 27,9%-kal zuhant. A délnyugati tartomány másik szerencséje, mely negyedévről negyedévre hozzájárul az egyre kedvezőbb gazdasági mutatókhoz, az hogy a távol-keleti felvevőpiacok is aránylag jól vészelték át a

válságos időszakot és gyorsa talpra állásuk mentőkötelet jelentett a württembergi gazdaság számára. Az import oldal visszaesése a behozatalhoz képest kevésbé szembetűnő. Ennek oka lehet, hogy a behozatal gerincét olyan termékek adják (energiahordozók, ásványkincsek, alapanyagok, alkatrészek, kiegészítők, berendezések stb), melyek nélkül a tartomány ipara nem lenne képes működni és termelni. Éppen ezért lehetséges az, hogy ugyanezen időszak alatt az EU tagállamaiból érkező áruk volumene „csak” 19,7%-kal maradt el az egy évvel korábbihoz képest, míg az Unión kívüli importpiacok forgalma mérsékeltebben, 15,6%-kal csökkent. A behozatal legkiemelkedőbb mértékben Finnország (-48,8%), valamint Belgium (-39,1%) és Oroszország (-55%) irányából esett vissza, míg az Egyesült Államok növelni tudta a kimenő áruk volumenét (0,5%), a kelet-európai államokkal (Románia és Szlovákia) egyetemben. A válság átformálta a

külpiacok ranglistáját is. 2009 júniusában a legfontosabb export célállomás Franciaország, az Egyesült Államok és Hollandia volt. Szorosan felzárkózott mögéjük Svájc és Ausztria, míg Olaszország a hetedik, Spanyolország a tizedik helyre esett vissza. Kína viszont egy lépcsőfokot javított A közel-keleti exportpiacok látványos, átlagosan 10% feletti bővülése (az Egyesült Arab Emirátus esetében +23,5%!) bár jótékonyan hatott a württembergi gazdaságra, látványos javulást mégsem eredményezett, mivel ez a térség nem tartozik a tartomány hagyományos partnerei közé. 78 http://www.doksihu A behozatali oldalon az USA után Svájc vált Baden második legfontosabb import partnerévé, megelőzve Franciaországot. Mindezek mellett, a távol-keleti piacok, legfőképp Szingapúr, látványosan tudták javítani a pozíciójukat. 5. Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok Magyarországgal 79 http://www.doksihu 5.1 Baden-Württemberg és

Magyarország kereskedelmi kapcsolatai Magyarország külkereskedelmét ugyanúgy megtépázta a válság, mint ahogy azt Baden esetében is láthattuk: az év elején a kivitel a KSH információi szerint közel 30%-kal esett 2008 azonos időszakához képest, míg az import zuhanása még ezt is felülmúlta. Ez a negatív tendencia szeptemberre mérséklődött, s a kivitel esetében -17,6%-on pozícionálta magát, miközben az import még mindig 26%-kal a tavalyi érték alatt található. Habár az erősödő export hatására a kereskedelem ezen oldala is erőre kap majd. Mindezek folyamányaként viszont rekord méretűvé, 3,7 milliárd euróra is duzzadhat a magyar export többlete, miközben tavaly ugyanekkor még 172 millió eurós deficittel küzdött a gazdaság. Magyarország kereskedelmi kapcsolatai épp olyan mértékben koncentráltak, mint azt Baden esetében is tapasztalhattuk. Ha megnézzük mely államok tartoztak 2008-ban Magyarország legfontosabb export és

import partnerei közé, láthatjuk, hogy az első tíz helyezett között csupán Kínát és Oroszországot találjuk, mint Unión kívüli piacok. Kína szerepe elsősorban az import oldalon jelentős, ott az ötödik legtekintélyesebb származási országnak számít, míg export oldalon csupán a 21. helyen áll Oroszország hagyományosan fontos partnernek számít, a magyar termékek egyik legfontosabb felvevőpiaca, s a második legjelentősebb importpiac. Kereskedelmünk legnagyobb részét, közel 71%-át az Európai Unió belső, szabad piacán bonyolítjuk. Azon belül is a szomszédos államok, úgy mint Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria és Románia kapnak hangsúlyos szerepet, de legfőképp Németország, mely mindkét relációban az első helyen áll. Vagyis napjainkban Magyarország kereskedelmének legnagyobb részét a német piacon bonyolítja. Ennek oka a piacok már sokat említett közelsége mellett az egymás közötti kereskedelmet

támogató intézmények (Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer), bizottságok és testületek hatékony munkája. Ezek elsődleges funkciója a hazai és a német vállalatok közötti kooperáció elősegítése, információnyújtás, tanácsadás a kis –és középvállalatoknak, ellátja a tagvállalatok érdekképviseletét és elősegíti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat stb. De nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Magyarországon 80 http://www.doksihu megtelepedett, a német tőke segítségével létrehozott leányvállalatok és német anyavállalataik közötti kereskedelmi kapcsolatok magyar külkereskedelmen belül elfoglalt magas részarányát sem. Hazánk export áruszerkezetéből kitűnik, hogy elsősorban beszállítói funkciót látunk el ebben a kapcsolatban 51 . Legfontosabb kiviteli cikkeink közé a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, a fémipar számára nélkülözhetetlen kohászati alapanyagok tartoznak. De

mindezek eltörpülnek a gépipar, az autóipar, az elektrotechnika illetve a távközlés-technikai ágazatok kivitele mellett. Ezek legnagyobb részét a német vállalatok hazai leányvállalatai által helyben összeszerelt alkatrészek, gépek, autók szállítása jelenti, melyek összeszerelését csak az olcsóbb gyártás költségek miatt helyezték ki Magyarországra. A behozatalunk hangsúlyos részét a késztermékek, elsősorban a vegyipari cikkek és a már előbb említett iparágak, az autóipar, a gépipar és az elektrotechnikai ágazat által exportált készáruk adják. A magyar áruk legfontosabb felvevőpiacai elsősorban a régmúlt időkre visszatekintő gazdasági kapcsolatok és a földrajzi közelség miatt a délnémet tartományok, Bayern és Baden-Württemberg, melyek az összes hazai termékünk 50%-át veszik át. Mellettük kiemelt partnernek tekintjük Hessent (10,6%), Niedersachsen-t (8,1%) és Nordrhein- Westfalent (16,2%). Export oldalon is

ugyanezen tartományokat érdemes elsősorban kiemelni. Legnagyobb beszállítónk Bayern, ahonnan az összes német exportáru 26,5%-a érkezik. Őt követi Nordrhein-Westfalen (15,5%) Baden-Württemberggel (14,5%) szorosan a nyomában 52 . Ez a három tartomány felel a Németországból induló magyar import közel 60%-ért. Ha végignézünk a tartományok adatain, szembetűnik, hogy milyen kis szerepet játszanak a volt NDK államai. Arányuk a magyar-német kereskedelemben, elenyésző, jóval 10% alatti, sőt a magyar exportáruk tekintetében az 5%-ot sem éri el. 5.2 Diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Baden-Württemberg között 51 Außenhandel Deutschland – Ungarn 2008 http://www.ahkungarnhu/fileadmin/user upload/Dokumente/Wirtschaftsinfos/DE-HU/Statistik/INFO DEHU Aussenhandel nach Warenpdf, 11-20 09:18 52 Außenhandel Deutschland-Ungarn nach Bundesländern http://www.ahkungarnhu/fileadmin/user upload/Dokumente/Wirtschaftsinfos/DE-HU/Statistik/INFO DEHU

Aussenhandel nach BLpdf, 11-20 10:25 81 http://www.doksihu Württemberg kelet-európai politikáját alapvetően három fő irányvonal határozza meg: az Európai Duna Stratégia, az Oroszországgal való szorosabb együttműködés illetve a Kelet-Európai országoknak nyújtott pénzügyi segítség. Ez utóbbi humanitárius kezdeményezések támogatását, a fiatal munkavállalók elhelyezkedésének segítését takarja, valamint ami talán a legfontosabb, a külföldi diákok számára biztosít ösztöndíj lehetőségek a baden-württembergi egyetemeken és főiskolákon. Mindezekre a délnémet kormány 2009-ben összesen 2,5 millió eurót különített el a költségvetésben. Az Európai Duna Stratégia (EDS) vagy más néven Duna Régió a térség országainak legfontosabb politikai és gazdasági törekvése az EU-n belül, melyet a 2011-es magyar elnökség is prioritásként fog kezelni. A stratégia, mely egy zászló alatt tömöríti Németországot,

Ausztriát, Magyarországot, Szlovákiát, Bulgáriát, Szerbiát és Romániát, legfontosabb célja, hogy az érintett felek között olyan kulturális, gazdasági és politikai kohéziót alakítson ki, mely eredményeképpen a Duna Régiót a 2014-es új költségvetési periódusban már egységes fejlesztési és kutatási térségként kezeljék. Célja a Duna védelme, az általa nyújtott lehetőségek jobb kihasználása és mindezek mellett az együttműködő felek közös érdekképviseletét is lehetővé tenné. Ennek érdekében az országok 2009. május 6-án aláírták az Ulm-i Nyilatkozatot, melyben kiállnak a hosszú távú kooperáció mellett 53 . 2008. február 5-én Württemberg miniszterelnöke Oettinger és a kormány Európa-ügyi minisztere, Willi Stächele érkezett Magyarországra, viszonzásként Sólyom László 2007 júniusi látogatásért. A tárgyalások elsődleges célja a hazánkkal folytatott tudományos és gazdasági együttműködés új

szintre emelése s a német nyelv népszerűsítése volt. Előadások hangzottak el a budapesti Andrássy Egyetemen, mely Németország, Bajorország, Baden-Württemberg, Ausztria, Magyarország és Svájc közös törekvésének eredményeként jött létre, s mely az országok közötti együttműködés egyik legfontosabb bizonyítéka és hajtóereje. 2009. június 25-én Weikersheimban tizedik alkalommal ülésezett a magyar – badenwürttembergi vegyes bizottság, melyet Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára illetve Dr. Wolfgang Reinhart, Württemberg állam –és európai 53 Magyarországi Régiók Brüsszeli képviselete - http://www.regionsofhungaryeu/?q=node/84; 11-23 14:58 82 http://www.doksihu ügyekért felelős minisztere vezetett. Az ülés elsődleges célja természetesen az eddig együttműködések folytatása illetve új megállapodások kötése volt. De szó esett még a két ország kis –és

középvállalatai közötti szorosabb gazdasági együttműködésről, a közös kutatási és fejlesztési programok kialakításáról valamint korszerű közigazgatási formák és folyamatok bevezetéséről Magyarországon, melyek megkönnyítenék nem csupán a betelepült német vállalatok, hanem a hazai cégek tevékenységét is. A tárgyalások vége felé Friedhelm Repnik, szociális miniszter kijelentette, hogy a német szakemberek szívesen nyújtanak segítséget a részmunkaidős rendszer illetve az atipikus foglalkoztatási formák magyarországi bevezetése kapcsán. Ennek oka, hogy e két módszer által jelentésen csökkenthető a munkanélküliség aránya. Bizonyítékaként pont a világgazdasági krízis szolgált, mely során a munkanélküliek számát ezeknek a módszereknek is köszönhetően ez év októberére sikerült 5% körüli értékre visszaszorítani. Szeptember 30-án Ernst Pfister, Württemberg gazdasági minisztere érkezett 3 napos

látogatás keretében Magyarországra. A látogatás célja alapvetően a két ország közötti szorosabb együttműködés kialakítása volt, melynek középpontjában a kutatási-fejlesztési kooperáció állt. Ez Magyarország szempontjából különösen nagy jelentőséggel bír Ernst Pfister kijelentette „a gazdasági válságból csak az innovatív fejlesztések útján lábalhat ki az ország” 54 , s mint ahogy azt már korábban leszögeztem, Baden-Württemberg Európa hightech központja. Másik fél részéről azért kap nagy hangsúlyt a magyarországi munkaerő képzettségének javítása, a technikai színvonal emelése, hisz azok a betelepülő német cégek, amelyek több millió eurót fektetnek be az itteni telephelyek kialakításába, elvárják, hogy szakképzett humán erőforrás álljon a rendelkezésükre. A másik súlyponti kérdés, ami napirendre került, a baden-württembergi cégek magyarországi megtelepedésének a megkönnyítése volt, ami

iránt főleg az utóbbi időkben ugrott meg nagyon az igény. Ennek előmozdítása érdekében a Baden-Württemberg International (bw-i) és a Német-magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével találkozókat, börzéket szerveznek, ahol a hazai és a német cégek képviselői kicserélhetik tapasztalataikat, s megteremthetik egy későbbi együttműködés alapjait. Amúgy a tartomány már 1996 óta részt vesz ehhez hasonló szakmai találkozókon, kiállításokon. Így volt ez a 2006-os Ökotech környezetvédelmi szakvásáron vagy például a 2008-as Industria 54 részlet Ernst Pfister beszédéből - 2009. október 2-án az Andrássy Egyetemen 83 http://www.doksihu ipari kiállításon is. Ez utóbbin 2010-ben várhatóan ismét képviseltetni fogja magát a német állam. 5.3 A legfontosabb baden-württembergi cégek a magyar gazdaságban Az egyik legrégebb óta jelenlévő s egyben hazánk második legnagyobb külföldi ipari munkaadója, a

Bosch-csoport, melyet 1991-ben alapítottak újra, s mely Budapesten, Hatvanban és Miskolcon is rendelkezik többek között érdekeltségekkel. Napjainkban 7000 embert foglalkoztat. Elsődleges profilja a jármú –és épülettechnológia, a fogyasztási cikkek és az épület-technológia. A cégcsoport 2004 és 2006 között Egerben, Hatvanban és Miskolcon együttesen 150 millió értékű befektetést hajtott végre s csak 2008-ban 36 millió eurót költött K+F tevékenységekre, miközben forgalma meghaladta az 1,3 milliárd eurót. A 2004 és 2006 között lezajlott hároméves programot a baden-württembergi kormány mellett a hazai gazdasági vezetés is támogatta. E projekt keretében új üzemeket létesítettek vagy pedig a már meglévőket bővítették ki. Hatvanban 13,5 millió euró értékű beruházás keretében 20.000 négyzetméteres gyártócsarnokkal toldották meg a főleg autóelektronikai alkatrészeket gyártó vállalatot, melynek dolgozói

állománya ennek köszönhetően 900 főről 2000-re nőtt. Az új berendezések, gyártósorok és gépek beszerzése még ennél is többe, 20 millió euróba került. Miskolcon mindeközben gépjármű-villamossági és kéziszerszámgyártó üzem létesült, míg Egerben pneumatikai alkatrészeket előállító gyárat építettek fel. Napjaink egyik legfontosabb győzelmét a magyar gazdaság számára a Daimler-tender megnyerése jelentette, melynek eredményeképpen a Mercedes itt, Kecskeméten építi fel legújabb üzemét, melyben egyenlőre csupán az autók összeszerelése fog zajlani, egészen pontosan az A és B osztályú Mercedesek gyártása. De ha a befektetések megtérülnek és Kecskemét hozza a tőle elvárt számokat, a Daimler további beruházásokat helyezett kilátásba. Az elkövetkező egy-két évben tehát összesen 800 millió értékű német tőke érkezik majd Magyarországra, mely előre láthatóan 2500 új munkahelyet fog teremteni. 84

http://www.doksihu Az 1989-ben alapított Balluff Elektronika Kft a magyar piac első számú szenzortechnikai vállalata, mely a német Murrelektronik cég egyedüli hazai képviselője is egyben. Termékeit elsősorban az automatizálás terén használják és egyike a piac legversenyképesebb válllalatainak. A HeidelbergCement Group, mely a Schwenk Zement KG mellett a Duna-Dráva Cégcsoport felét birtokolja, a világ egyik legnagyobb cementipari vállalata. Csak Magyarországon az utóbbi években mintegy 100 millió amerikai dollár értékben fektetett be, s ezzel egyike hazánk 50 vezető cégének. Magyarországon napjainkban két helyen, Vácon és Beremenden folyik a termelés, s mindkét helyen 200-200 főt foglalkoztatnak. A cement előállítása a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően európai színvonalon zajlik. 1991-ben alapult a Stihl International GmbH beruházásának nyomán az Andreas Stihl Kft, mely elsősorban a Stihl gépek hazai

kereskedelméért és szervízeléséért felelős. Beruházásaik nyomán napjainkban több mint 300 szakkereskedés és 140 szerviz működik országszerte. 2001-ben zöldmezős beruházás keretében épült meg a cég iroda –és raktárközpontja mintegy 3600 négyzetméteren, s ezt 2007-ben tovább bővítették. Az alkalmazottak száma jelenleg 22 fő, az éves forgalom pedig meghaladja az 5,4 milliárd forintot. A Carl Zeiss Hungária Optikai Kft 1992-ben Mátészalkán kezdte meg működését. Egészen 1996-ig csak szemüveglencséket gyártottak itt majd 1997-ben a termékpalettájuk a távcsőgyártással bővült, s napjainkban is e két termékvonal képzi a cég forgalmának alapját. A közeljövő tervei között szerepel például a távcsőkészítés teljesen különálló részleggé szervezzék, miközben a szemészeti üzletágat már a szervezetileg önálló Carl Zeiss Vision-be helyezték. A másik legfontosabb célkitűzés egy jól kialakított logisztikai

központ megteremtése, mely Mátészalkát a vállalatcsoport közép-európai elosztó központjává emelné. Mindezek mellett a cég anyagi és technikai eszközökkel is támogatja az optikusok továbbképzését és szeretnének főiskolai szintű oktatást létrehozni a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni Közgazdasági Egyetem, a Miskolci Egyetem valamint a Nyíregyházi Főiskola hathatós együttműködésével, mellyel elő szeretnék mozdítani a térségben a megfelelő színvonalú szakember-utánpótlást. 85 http://www.doksihu Összegzés Baden-Württemberg Németország s talán nem túlzás kijelenteni, egész Európa egyik legfejlettebb, gazdaságilag legerősebb régiója, lakosságát tekintve a német tartományok közül a harmadik legnépesebb. Az ipar egyetlen más német államban sem képviselteti magát olyan súllyal, mint Württemberg esetében. Ezen szektoron belül is a legnagyobb hangsúly a gépiparon és az autóiparon van, ez utóbbi

tekintetében világszinten is nagyhatalomnak számít, olyan nevekkel, mint a Daimler vagy a Porsche. Az export áruszerkezetét is alapvetően ezen ágazatok által előállított beruházási javak határozzák meg, míg a behozatal nagy részét az energiahordozók, ásványkincsek és a második szektor számára nélkülözhetetlen berendezések és alkatrészek adják. A világpiacon rendkívül éles verseny zajlik a vállalatok és az országok között a részesedésért és az életben maradásért, s ez az alapigazság most minden korábbinál időszerűbb. Ez az egyik oka annak, hogy Baden-Württembergben olyan nagy hangsúlyt helyeznek a K+F tevékenységekre. Engem személy szerint meglepett, mekkora összegeket fordítanak tartományi szinten a kutatásokra és fejlesztésekre, az ezen a területen aktív intézetek és egyetemek támogatására, s a magas szintű szakemberképzésre. Ebből adódik, hogy a tartomány, messze megelőzve szomszédait, Európa

éllovasának számít, s egyben az öreg kontinens hightech központja is. Baden gazdasága alapvetően a kis –és középvállalatokon, az úgynevezett Mittelstandon nyugszik. Ez az egész német gazdaságra ugyanígy jellemző Éppen ezért a gazdaságpolitika súlyponti kérdése ezen vállalkozások támogatása, legyen szó anyagi forrásokról vagy az adminisztratív előírások enyhítéséről. Mindezek mellett követendő példának tartom azt a törekvést, mely a megújuló energiaforrások minél nagyobb volumenű és minél kiterjedtebb felhasználását célozza meg. Mivel a magyar energetikai piac számos hasonlóságot mutat a német tartományban látottakkal, véleményem szerint, az a politika és azok a módszerek, nálunk is életképesnek bizonyulhatnának, főleg, ha mi is akkora hangsúlyt helyeznénk a gyakorlati környezetvédelemre, mint a hagyományosan környezetcentrikus németek. Ami napjainkban kikerülhetetlen korlátok közé szorítja a badeni

kormányokat gazdaságpolitikai és fiskális döntéseik meghozatalakor, az állam rekordméretű 86 http://www.doksihu adósságállománya, melynek törlesztése komoly teherrel nehezedik a költségvetésre, s lefaragását az aktuális kormányoknak mindenképpen prioritásként kell kezelniük. Mint mondottam, a württembergi gazdaság több mint a harmadát az ipari szektor foglalja el, mely nagyban függ a külföldi piacok állapotától. A konjuktúra és fellendülés időszakában, amikor a kereslet is ennek megfelelően megnőtt a Badenből származó beruházási javak iránt, a tartomány gazdasága az egy főre jutó GDP tekintetében 2008-ban a két városállam, Hamburg és Bremen, valamint Hessen és Bayern mögött az ötödik legjobb volt, messze a német átlag felett. Ám amikor a két legfontosabb felvevőpiacon, az Egyesült Államokon és az Európai Unión is 2008 végén erőt vett a lassulás és a válság, s ennek következtében elapadtak a Badenbe

érkező megrendelések, a tartomány gazdasága is krízisbe jutott. S ebben a tekintetben, pont az ipar magas részaránya, s a felvevőpiacok koncentráltsága miatt, a válság sokkal mélyebb gyökereket eresztett itt, mint Németország többi államában, amelyek GDP-jéből a szolgáltatások nagyobb súllyal részesednek, s ahol a felvevőpiacok kevésbé hagyatkoznak az előbb említettekre. Például Nordrhein-Westfalen exportjának jelentős része áramlik a Távol-Keletre, Kínába és Indiába, s kisebb százalékban az USA-ba, aminek következtében hamarabb ki tudott lábalni a válságból (3. negyedév), míg Württembergben a trend megfordulása és pozitív irányú növekedés legfeljebb az év végére várható. Mindamellett, hogy a krízis délnyugaton fájdalmasan elhúzódott, immáron kijelenthetjük, hogy a gazdaság összességében elérte a mélypontot, s néhány ágazatot leszámítva, mint például az autóipart, hamarosan ismét eléri az egy évvel

korábbi teljesítményét. Ennek egyik oka az újfent élénkülő külföldi keresletben keresendő. A két legfontosabb piac, az USA és az EU talpra állásával párhuzamosan ismét emelkedni kezdett a megrendelések száma. Mindeközben a belföldi kereslet is megemelkedik, s mint ahogy az előző esetben, úgy itt is az mutatja a tapasztalat, hogy a megrendelések állománya erőteljesebb növekedést mutat, mint az ágazatok forgalma. A beruházási javak (-29%) iránti kereslet még elmarad a fogyasztási javak (-21%) eredményétől, ami egyrészt a megcsappant vásárlási kedvvel magyarázható, másrészt a megrendült pénzügyi rendszer is sokkal szigorúbb feltételek mellett nyújt segítséget a nagyobb összegű vásárlások finanszírozásához. A fogyasztó árindex a válság során a termelő árak zuhanásának köszönhetően 0% körülire zsugorodott, sőt a harmadik negyedévben az összesített érték –0,2%-on állt, amihez foghatót Württemberg több

mint 20 éve nem tapasztalt. Ennek oka a kőolaj és az energiahordozók árának drasztikus csökkenésében keresendő. Mindkét termékcsoport 87 http://www.doksihu árindexe 38%-kal illetve 18%-kal marad el 2008 szeptemberéhez képest, mindazok ellenére hogy az egy hordó kőolaj ára január óta 43 dollárról 68 dollárra emelkedett. Ennek az alacsony inflációnak a hatása, mint ahogy azt kifejtettem, kettős. Egyrészt serkentheti a lakossági fogyasztást, másrészt hajtómotorja lehet a válságnak is, mivel a cégeket költségeik lefaragására kényszeríti, melyet a fejlesztések elhalasztásával és a dolgozók állományának leépítésével próbálnak elérni. A munkaerőpiac állapota válság következtében sokáig katasztrofális volt, s a helyzet csak a negyedik negyedév közepére rendeződött valamelyest. Ez egyrészt az ipari termelés növekedésének, az exportpiacok élénkülésének köszönhető, de nagyban hozzájárult az eredményhez a

kormány és a Reichstag által finanszírozott konjuktúra élénkítő csomag – ennek jótékony hatása elsősorban a kereskedelemben és az építőiparban volt érezhető – valamint a részmunkaidős és a rövidített munkaidejű rendszer bevezetése. Ennek köszönhetően állások ezreit sikerült megmenteni. Éppen ezért fontosnak tartanám, hogy ezt a megoldást hazánkban is fokozottan alkalmazni kéne, ahol a munkanélküliségi ráta még mindig 10% feletti. A túlélés kulcsa az innovációban és a régi megoldások újragondolásában rejlik. Hiszem, hogy a württembergi iparnak is nagyobb figyelmet kellene szentelnie a kínai és az indiai piacnak és valamelyest lazítani az Egyesült Államokkal szembeni függőségén, hogy egy elkövetkező válság már ne tudja ilyen mélyen magával rántani a tartományt. A következő évek egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívása a munkaerőpiac konszolidálása és a legnagyobb veszteséget elszenvedett ágazatok

rendbetétele, az adósságállomány csökkentése lesz. Mindezek ellenére úgy vélem, hogy a harmadik negyedévben megkezdett növekedési pálya immáron tartós lesz – bár ezt a világgazdasági események nagyban befolyásolhatják még – s 2010 elejére a tartomány teljesítménye néhány területet leszámítva ismét eléri a válság előtti szintet. Ha volt bármilyen haszna is az elmúlt egy évnek, az mindenképpen az, hogy rámutatott a gazdaság gyenge pontjaira és a függőségben rejlő eredendő kockázatokra, melyek helyes értelmezése és hatékony kezelése az elkövetkező évek legfontosabb feladata lesz. 88 http://www.doksihu Táblázatok és Ábrák jegyzéke Sorszám, cím, a forrásadatok letöltésének helye 1. sz ábra: A társadalom kor szerinti megoszlásának alakulása (13 old) http://wwwbadenwuerttembergde/sixcms/detailphp?id=180294&template=lbw xxlbild html&referer=858 46& min= lbw 2. sz ábra: A GDP alakulása negyedévi

bontásban (2007-2009) (17 old) http://wwwdiwde/de/diw 01c100414de/publikationen veranstaltungen/daten/konjunktu rprognosen/konjunkturprognosen.html 1. sz táblázat: Bruttó hozzáadott érték gazdasági területenkénti megoszlása (21 old) http://wwwdestatisde/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Content/Statistiken/Z eitreihen/WirtschaftAktuell/VolkswirtschaftlicheGesamtrechnungen/Content100/vgr210a,t emplateId=renderPrint.psml 3. sz ábra: Az inflációs ráta alakulása Németországban (2005-2010) (23 old) http://destatistacom/statistik/daten/studie/5851/umfrage/entwicklung-der-inflationsrate-indeutschland/ 2. sz táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása Németországban (2008-2009) (24 old) https://wwwgenesisdestatisde/genesis/online/online;jsessionid=AA55A78FE42964DB4DCB964CC67 DCB79.tcggen1 4. sz ábra: A foglalkoztatottak megoszlása gazdasági területek szerint (25 old)

http://wwwdestatisde/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Navigation/Statistike n/Arbeitsmarkt/Erwerbstaetige/Erwerbstaetige.psml 5. sz ábra: Az egy főre jutó GDP tagállamok szerint (2008) (30 old) http://statistikbaden-wuerttembergde/VolkswPreise/Indikatoren/VW wirtschaftskraftasp 6. sz ábra: A gazdaság növekedése Baden-Württembergben és Németországban (19922008) (31 old) - http://statistikbadenwuerttembergde/VolkswPreise/Indikatoren/VW wirtschaftswachstumasp 89 http://www.doksihu 7. sz ábra: Baden-Württemberg gazdaságának felépítése (33 old) – Statistisches Landesamt Baden-Württemberg: Gesamtwirtschaftliche Ergebnisse für BadenWürttemberg; Stuttgart, 2009 8. sz ábra: Fogyasztói árindex változása (2008-2009) (35 old) - http://statistikbadenwuerttembergde/Konjunkturspiegel/P VPIasp 3. sz táblázat: A munkanélküliek számának alakulása 2008-ban (35 old) http://statistikbaden-wuerttembergde/ArbeitsmErwerb/Landesdaten/ 9. sz ábra: A

munkatermelékenység alakulása Baden-Württembergben és Németországban (1998-2008) (39. old) - http://statistikbadenwuerttembergde/VolkswPreise/Indikatoren/VW arbeitsproduktivitaetasp 10. sz ábra: Európa innovációs indexe 2008 (47 old) - http://wwwstatistikportalde/VolkswPreise/Indikatoren/IX-FE innovatIndexLARGasp 4. sz táblázat: A természetes forrásból származó energia felhasználásának alakulása 20072008 (50 old) - http://wwwwmbaden-wuerttembergde/fm7/1106/ErnEnergienBW 08pdf 5. sz táblázat: A megújuló energia részaránya az energiapiacon belül 2008 (51 old) http://wwwwmbaden-wuerttembergde/fm7/1106/ErnEnergien-BW 08pdf 11. sz ábra: A baden-württembergi gépipar helye Németország és Európa gazdaságában (59. old) - http://wwwbw-investde/deu/index deu 6270aspx 12. sz ábra: A foglalkoztatottság szektoronkénti megoszlása (63 old) http://statistikbadenwuerttembergde/ArbeitsmErwerb/Indikatoren/ET wirtschSektorenasp 13. sz ábra: A munkanélküliségi

ráta tartományonkénti összehasonlítása (65 old) http://wwwbaden-wuerttembergde/de/arbeiten/86217html 14. sz ábra: Az egyes gazdasági területekre áramló külföldi beruházások 2006 (milliárd EUR) (69. old) - wwwiawedu/w/IAWPDFphp?id=754&name=iaw policy report 1; 49. lap 15. sz ábra: A német FDI legfontosabb célterületei Magyarországon 2007-ben (71 old) http://wwwahkungarnhu/fileadmin/user upload/Dokumente/Wirtschaftsinfos/DEHU/Statistik/INFO DE-HU FDIpdf 6. sz táblázat: A német külkereskedelem tartományonkénti bontásban 2007/2008 (73 old) http://www.ulmihk24de/produktmarken/international/Anlagen International/PDFs Intern ational/Au enhandel BW 2008.pdf, 4 old; 10-19 13:28 90 http://www.doksihu 16. sz ábra: Baden-Württemberg legfontosabb exportpiacai 2008 (75 old) http://wwwulmihk24de/produktmarken/international/Anlagen International/PDFs Intern ational/Au enhandel BW 2008.pdf, 13 old; 10-18 15:49 91 http://www.doksihu Felhasznált Irodalom 1)

Landesportal Baden-Württemberg / Unser Land / Geografie - http://www.badenwuerttembergde/de/Geografie/85752html; 09-17 09:55 2) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg / Fläche, Bevölkerung / Indikatoren http://statistik.baden-wuerttembergde/BevoelkGebiet/Indikatoren/; 09-17 16:33 3) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg / Forstbetriebe und Betriebsfläche seit 1979 nach Nutzungsart - http://statistik.badenwuerttembergde/Landwirtschaft/Landesdaten/forst01asp; 09-19 14:40 4) Landesportal Baden-Württemberg / Unser Land / Daten und Fakten http://www.badenwuerttembergde/de/Bevoelkerung Gebiet und Flaeche/85837html; 09-20 11:25 5) Landesportal Baden-Württemberg / Regierung und Landesorgane http://www.baden-wuerttembergde/de/Regierung und Landesorgane/86232html; 09-22 19:11 6) Landesportal Baden-Württemberg / Verwaltung im Land - http://www.badenwuerttembergde/de/Verwaltung im Land/86229html; 09-23 16:47 7) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg: Wahlen in

BadenWürttemberg; Stuttgart, 2009 8) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg / Ausländische Bevölkerung http://statistik.baden-wuerttembergde/BevoelkGebiet/Landesdaten/#BB-EA; 09-27 16:33 9) Landesportal Baden-Württemberg / Bevölkerung - http://www.badenwuerttembergde/de/Bevoelkerung/85747html; 09-26; 12:10 10) DIW Berlin / Konjukturbarometer http://www.diwde/de/diw 01c344048de/konjunkturbarometer vom 29 septemb er 2009.html; 09-29 10:05 11) Frankfurter Allgemeine / FAZ.NET http://wwwfazfinancenet/Aktuell/Versicherungen-und-Vorsorge/Unsicherheitlastet-auf-der-Wirtschaft-im-Euro-Raum-6746faz; 10-01 17:22 12) Statistisches Bundesamt Deutschland / Bruttoinlandsprodukt http://www.destatisde/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/Internet/DE/Content/Statis 92 http://www.doksihu tiken/Zeitreihen/WirtschaftAktuell/Schluesselindikatoren/Bruttoinlandsprodukt/list e bip,templateId=renderPrint.psml; 10-03 18:09 13) Die Welt Online – Wirtschaft

http://www.weltde/wirtschaft/article4313226/Rezession-gestoppt-kommt-jetzt-derAufschwunghtml; 10-01 17:40 14) Frankfurter Allgemeine / FAZ.NET http://wwwfaznet/s/Rub050436A85B3A4C64819D7E1B05B60928/Doc~E3F96E 928F35B46A4808ABCC8FBB33E75~ATpl~Ecommon~Scontent.html; 10-01 16:02 15) Reuters Berlin - http://www.jurablogscom/de/rezession-drueckt-diesteuereinnahmen-zusehends; 10-01 20:50 16) Tagesschau - http://www.tagesschaude/wirtschaft/iwf190html; 10-02 15:11 17) Finanz&Wirtschaft - http://www.existenzgruendung-portalde/kommt-die-nachsteinflation-in-deutschland-statistik-entwicklung; 10-02 15:48 18) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: A német gazdaság aktuális helyzete és fejlődési kilátásai röviddel a szövetségi parlamenti választások előtt; 2009. 09 21. 19) HVG, 2009. 10 03/40 szám/6-9 oldal 20) HVG, 2009. 09 19/38 szám/32-35 oldal 21) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg / Pressemitteilungen

http://statistik.baden-wuerttembergde/Pressemitt/homeasp?VolkswPreise; 10-04 15:41 22) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg: Gesamtwirtschaftliche Ergebnisse für Baden-Württemberg; Stuttgart, 2009 23) Satistisches Landesamt Baden-Württemberg: Konjuktur Südwest – Verhaltene Zuversicht; Stuttgart, 2009 24) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg / Indikatoren - http://statistik.badenwuerttembergde/VolkswPreise/Indikatoren/; 10-04 21:32 25) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg / Bruttoinlandsprodukt je Erwerbstätigen - http://statistik.badenwuerttembergde/VolkswPreise/Indikatoren/VW arbeitsproduktivitaetasp; 10-09 11:08 26) Benchmarking Bt. - http://wwwbenchmarkinghu/termelekenyseg/term mer1html; 10-06 16:23 93 http://www.doksihu 27) Reale Lohnstückkosten und internationale Wettbewerbsfähigkeit http://www.statistikportalde/veroeffentl/Monatshefte/essayasp?xYear=2008&xMonth=06&eNr=05; 10-06 17:02 28) Spiegel Online / Seehofer und Oettinger schmieden

Steuersenker-Allianze http://www.spiegelde/politik/deutschland/0,1518,637396,00html; 10-10 08:50 29) Verband Druck und Medien in Baden-Württemberg - http://www.verband-druckbwde/aktuelles/foerderungsprogrammehtm; 10-11 12:39 30) Wirtschaftsministerium Baden-Württemberg - http://www.wmbadenwuerttembergde/sixcms/detailphp?id=172526&template=wm material detail; 10-11 15:28 31) Finanzministerium Baden-Württemberg / Landeshaushalt http://www.finanzministeriumbadenwuerttembergde/de/Landeshaushalt/110385html; 10-15 17:41 32) Staatshaushaltsplan 2009 - http://www.statistik-bwde/shp/2009/; 10-18 22:19 33) Wirtschaftsministerium Baden-Württemberg / innovation und Technologietransfer http://www.wmbaden-wuerttembergde/innovation-undtechnologietransfer/62333html; 10-25 11:23 34) Umweltministerium Baden-Württemberg - http://www.umbadenwuerttembergde/servlet/is/1538/; 10-27 20:22 35) Wirtschaftsministerium Baden-Württemberg: Erneuerbare Energien in Baden-Württemberg; Stuttgart, 2009 36)

Landesportal Baden-Württemberg / Mittelstand - http://www.badenwuerttembergde/de/Mittelstand/85715html; 10-30 18:30 37) Statistisches Landesamt Baden-Württemberg: Konjuktur Südwest – Zeichen stehen auf Erholung; Stuttgart, 2009 38) Statistische Berichte Baden-Württemberg Produzierendes Gewerbe; Stuttgart, 2009.0805 39) Statistische Berichte Baden-Württemberg Produzierendes Gewerbe; Stuttgart, 2009.1008 40) Bundesagentur für Arbeit Nürnberg http://www.pubarbeitsagenturde/hst/services/statistik/000000/html/start/monat/akt uell.pdf; 11-10 14:35 94 http://www.doksihu 41) Ministerium für Arbeit und Soziales - http://www.smbadenwuerttembergde/de/Arbeit/82030html; 11-10 15:14 42) IAW Kurzbericht 2007 www.iawedu/w/IAWPDFphp?id=749&name=iaw kurzbericht 2007; 11-15 15:28 43) IAW Policy Reports www.iawedu/w/IAWPDFphp?id=754&name=iaw policy report; 11-16; 19:41 44) IHK Baden-Württemberg: Der Außenhandel Baden-Württembergs; Reutlingen, 2009 45) Bosch Magyarország –

www.boschhu; 11-25 16:02 95 http://www.doksihu Mellékletek 1. sz melléklet: A 2009/2010-es költségvetés első fejezetének kiadási oldala Finanzministerium Baden-Württemberg 2009 96 http://www.doksihu 2. sz melléklet: A 2009/2010-es költségvetés első fejezetének bevételi oldala Finanzministerium Baden-Württemberg 2009 97