Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Lakati Anett - A Zollner Elektronik Kft ellátási lánca, a benne felmerülő problémák és megoldásaik

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 73 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:148

Feltöltve:2011. december 10.

Méret:1 MB

Intézmény:
[BGE] Budapesti Gazdasági Egyetem

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány Szállítmányozás és Logisztika szakirány A ZOLLNER ELEKTRONIK KFT. ELLÁTÁSI LÁNCA, A BENNE FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSAIK Készítette: Lakati Anett Budapest, 2009 http://www.doksihu Szakdolgozat Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Logisztikáról és az ellátási láncról általában 8 2.1 A logisztika 8 2.11 Logisztikai rendszerek 8 2.12 A logisztikai rendszer/ ellátási lánc elemei 10 2.13 A logisztikai rendszer teljesítményének értékelése 12 2.14 A logisztika költségstruktúrája 12 2.15 A logisztikai stratégia 13 2.2 Az ellátási lánc 15 2.21 Beszerzés 16 2.211 A beszerzés csoportosítása 16 2.212 A beszerzés feladata és célkitűzései 17 2.22 Anyag- és készletgazdálkodás 18 2.221 A készletek típusai 18 2.222 A készletezés stratégiája 19 2.223 A

készletgazdálkodás költségei 19 2.23 Termelés 20 2.24 Csomagolás 21 2.241 A csomagolás tervezése 22 2.25 Raktározás 23 2.251 Raktártípusok 23 III. Zollner Elektronik AG/ Zollner Elektronik Kft bemutatása 25 IV. A Zollner ellátási lánca, a benne felmerülő problémák és megoldásaik 29 4.1 Rendelések feldolgozása 32 4.11 Feladatai 32 4.12 Problémák és megoldásaik 37 3 http://www.doksihu Szakdolgozat 4.2 Beszerzés 38 4.21 A beszállítók kiválasztása 38 4.211 Folyamata 39 4.212 Beszállítók értékelésének módja 40 4.22 Problémák és megoldásaik 41 4.3 Raktározás 42 4.31 Raktározási folyamatok 42 4.311 Áruátvétel 43 4.312 Betárolás 43 4.313 Anyagkiadás 44 4.32 Problémák és megoldásaik 45 4.4 Gyártás 46 4.41 Gyártás menete 46 4.42 Kapacitás 48 4.43 Problémák és megoldásaik 48 4.5 Csomagolás 48 4.51 Feladatai 49 4.6 Kiszállítás 51 4.61 Feladatai 51 V. Összegzés 53 Irodalomjegyzék. 55 Ábrajegyzék . 56

Táblázatjegyzék. 57 Mellékletek. 58 4 http://www.doksihu Szakdolgozat I. Bevezetés A logisztika mindennapjainkat átszövő tevékenység, fogalom attól függően, hogy elméletéről vagy gyakorlatáról beszélünk. A 21 század első évtizedének végére a logisztika bonyolult és hosszú folyamatok, elemek összességévé nőtte ki magát, melyet igen nehéz meghatározni, de mégis akad egy közösen elfogadott megfogalmazása, mely a következő: A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok – alapvetően (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának - tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevő-kiszolgálási színvonal elérése. 1 A dolgozatom témája a Zollner cég logisztikai ellátási láncának és a benne

felmerülő problémák bemutatása, illetve azokra egy-egy lehetséges megoldás felvetése. A Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft., egy német cég, a Zollner Elektronik AG váci telephelyen működő leányvállalata. A választásom azért esett erre a vállalatra, mert szakmai gyakorlatom töltöm itt és a munkám során szinte nap, mint nap szembekerülök azon problémákkal, melyekre a megoldásokat keresem. Más részről, azért választottam logisztikával kapcsolatos témát, mert gyerekkorom óta közvetetten az életem része, az édesapámon keresztül, és mindig is a logisztikával szerettem volna foglalkozni. Viszont nem csak az én életem, hanem minden ember életében szerepel a logisztika. Minden háztartásban vannak anyagi folyamatok, készletek, sőt az úgynevezett nagybevásárlások egy-egy hipermarketben 1 Halászné Sipos Erzsébet [1998]: Logisztika. Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, Budapest, 33. oldal 5

http://www.doksihu Szakdolgozat pedig szinte teljes logisztikai folyamatnak tekinthetők. Általában a háziasszony felméri az otthoni készleteket és megtervezi előre, hogy melyik nap lenne megfelelő az alapanyagok beszerzésére, majd kiválasztja az igényeinek megfelelő beszerzési helyet, jelen esetben egy hiper- vagy szupermarketet. Bevásárláskor a sorokat járva válogatja ki, a már megszerkesztett bevásárló lista alapján a termékeket. A következő lépésben – a fizetés után – elrendezi a beszerzett anyagokat a szállítóeszközbe, jelen esetben az autó csomagtartójába és végül haza fuvarozza/fuvaroztatja azokat. Végül otthon a mindent a helyére tesz, mint egy előre berendezett raktárban. Minden főzés alkalmával mintha csak egy gyárban a gyártáshoz szükséges alapanyagokat válogatná össze, gyűjti a főzéshez szükséges kellékeket és kezdi ebéd elkészítését. Ha egy vállalatról beszélünk, akkor a mindennapok szükséges

velejárója a logisztikai folyamatokkal való találkozás. A cégek tekintetében, főként a termelő vállalatoknál, az átlagosnál is nagyobb szerepe a van logisztikának. A Zollner Kft is egy termelő vállalat, és az eddigi tapasztalataim alapján, mondhatom, hogy nagyon fontos szerepet játszanak a logisztikai folyamatok és lényeges, hogy az ellátási lánc elemei közötti összhang legyen. A dolgozatomban elsőként a témám elméleti hátteréről beszélek, miért olyan fontos a logisztika, az ellátási lánc, milyen részei, elemei vannak. A harmadik fejezetben röviden bemutatom a Zollner Elektronik Szolgáltató és Gyárt Kft.-t, hogyan alakult, honnan jutott el, a mai pozíciójához és milyen tevékenységei vannak. A következő fejezetben a címben megjelölt témát fejtem ki, folyamatosan haladva az ellátási lánc Zollner-nél meglévő állomásait bemutatva, és az adott állomásoknál felmerült problémákat megemlítem és rájuk vonatkozó

lehetséges megoldást/megoldásokat írom le. 6 http://www.doksihu Szakdolgozat Végül összegzem a dolgozatban megoldás/megoldások eredményét ismertetem. 7 elhangzottakat és már esetleges http://www.doksihu Szakdolgozat II. Logisztikáról és az ellátási láncról általában 2.1 A logisztika A logisztika, filozófiájának klasszikus definíciója szerint, olyan gondolkodásmód, és ebből fakadó tevékenység, mely ellátási és szolgáltatási folyamatok egymáshoz kapcsolódó részrendszereit átfogó tudományos szemlélettel szintetizálja. Részletes elemzésének alapja az a kétségtelen tény, mely szerint ezek a folyamatok állandó mozgásban vannak, ily módon elemzésük szerves része a görög Hérakleitosz i. e 6 században megfogalmazott „ panta rei! – minden mozog” – felismerésének. Ez vezetett az ipari forradalom korszakának kiteljesedése során arra, hogy tudósok, mint átfogó egységgel kezdtek a

logisztikával foglalkozni.2 A logisztikára, fejlődésére is hatással vannak a világban, világgazdaságban lezajló folyamatok, a globalizáció. Mára szinte mindenhol ugyanazokat a márkatermékeket lehet megvásárolni, melyek ugyanabban a minőségben, csomagolásban, illetve szolgáltatásban állnak a vevők rendelkezezésére. Ez a globalizáció a termelő vállalatok számára lehetőségeket nyújtanak, hogy a nemzeti piacokon túl is termeljenek, bővüljenek, így a versenyképességüket növelhetik. 2.11 Logisztikai rendszerek A logisztikai folyamatok mindig rendszerekben és/vagy rendszerek között zajlanak. A logisztikai rendszereknek – melyek az anyagok, termékek hely és időkoordinátáinak változásával, és a változások irányításával kapcsolatos rendszereket integráló magasabb rendszerek – három egymás fölé rendelt típusa van: 2 Prof. Dr Knoll Imre [1999]: Logisztika a 21 században KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda

Kft., Budapest, 9 oldal 8 http://www.doksihu Szakdolgozat • Mikro logisztikai rendszerek • Meta logisztikai rendszerek • Makro logisztikai rendszerek A mikro logisztikai rendszer a vállalatra értelmezett logisztikai rendszer, mely olyan belső struktúrát és folyamatirányítást jelent, mely összefüggésben van az anyagok, termékek, a kapcsolódó információk, és okmányok áramlásával, a közbenső tárolással, a csatlakozó helyek áthidalásának specifikus megoldásaival. A makro logisztikai rendszer, azon társadalmi logisztikai rendszer, mely az alapvető társadalmi, gazdasági folyamatokat szolgálják ki. Értelmezhető nemzetgazdaság, kontinens vagy az Európai Unió rendszereként. A meta logisztikai rendszer, olyan rendszer/rendszerek, melyek több kooperáló vállalatot vagy a kooperációt megvalósító egyéb logisztikai terület vállalatait foglalja magába, s általában rendszerek közötti helyváltoztatások lebonyolítására szolgál.

9 http://www.doksihu Szakdolgozat 2.12 A logisztikai rendszer/ ellátási lánc elemei 1. ábra Az ellátási lánc Forrás: Prof. Dr Knoll Imre: Logisztika a 21 században 10 oldal Ez a rendszer fizikailag egymást követő három alrendszerre bontható: ellátási-, termelési-, és elosztási logisztikára, amelyekhez különböző anyagi és információs folyamatok kapcsolódnak. Az ellátási logisztika azért felelős, hogy a szervezet fő tevékenységéhez szükséges alapanyag, segédanyag és alkatrész a 9M elvnek megfelelően rendelkezésre álljanak. 10 http://www.doksihu Szakdolgozat A 9M elv: 1. A megfelelő információ 2. A megfelelő anyag 3. A megfelelő energia 4. A megfelelő személyek jussanak el 5. A megfelelő mennyiségben 6. A megfelelő minőségben 7. A megfelelő időpontban 8. A megfelelő helyre 9. A megfelel költséggel Ezen meghatározás alapján a vevő, a felhasználó áll a tevékenység központjában, az ő igényeinek minél

magasabb színvonalú kielégítése kell, hogy vezérelje a logisztika lánc szereplőit. A termelési logisztika az alapanyagraktártól a termelési folyamat különböző fázisain át a késztermékraktárig terjedő anyagáramlást, tárolást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Legfőbb feladatai: • a beérkező anyagok és a kiszállításra való késztermékek tárolása, • a korszerű készletgazdálkodás kialakítása a beszállítói és a vevői oldal figyelembevételével, • az egyes munkaállomások kiszolgálása, • a raktárkészlet optimális szinten tartása, mely elegendő anyagmennyiséget biztosít a termelési és az elosztási folyamat lebonyolításához, ugyanakkor a vele járó költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tarja. Az elosztási logisztika (fizikai disztribúció) felelős azért, hogy a termelőhelyről a fogyasztókhoz kerüljön a termék. 11 http://www.doksihu Szakdolgozat Fő tevékenyégi körei: • a

fizikai anyagáramlás tervezése, irányítása, felügyelete, • a termékek biztosítása késztermék formájában a vevő felé, • összekapcsolja az árut a vevőkkel az anyag, és információáramlásokon keresztül, • kiterjeszt és realizál kiküszöbölő és értékesítő stratégiákat a folyamatokhoz és magához a termeléshez, • a vevői igények és a biztonságos szállítás által megkövetelt csomagolást biztosítja, • folyamatos kapcsolatban áll a vevővel, vevőszolgálati szerepet tölt be. 2.13 A logisztikai rendszer teljesítményének értékelése A logisztikai rendszer értékelésekor két fő tényezőt: az általa nyújtott szolgáltatás színvonalát, valamint a működésének költségeit kell figyelembe venni. A szolgáltatás színvonalát három szempont határozza meg: • A rendelkezés állás, mely a rendszernek azt a képességét fejezi ki, hogy kielégítse a vele szemben jelentkező keresletet. Ez a szempont szoros

kapcsolatban áll a készletgazdálkodással. • A kiszolgálási idő, mely a rendelés beérkezésétől a teljesítésig terjed. • A kiszolgálás minősége, mely azt jelzi, hogy a vevő rendelési specifikációjának minden megfelelő, hibátlan árut kapott-e, hogyan kezelték az esetleges speciális igényeit stb. 2.14 A logisztika költségstruktúrája A logisztika költségstruktúrája a tevékenységstruktúra alapján bontható ki. A költségek két fő csoportját különböztetjük meg: 12 http://www.doksihu Szakdolgozat • Adminisztratív (irányítási) költségek: készletezés, a beszerzés, az értékesítés, a termelésellátás adminisztratív költségei. • A logisztikai funkció fizikai megvalósításához kapcsolódó költségek, melyek közül a legjelentősebbek a szállítás, a tárolás, az anyagmozgatás és a csomagolás költségei. A logisztikai költségeket elkülöníthetjük területei szerint is, mint a beszerzésnél,

termelésnél, illetve értékesítésnél felmerülő költségek.3 1. Beszerzés a) fizikai területen: árufogadás; belső szállítás; raktározás b) adminisztrációs területen: rendelési diszpozíció; a beérkezés nyilvántartásba vétele; az árufogadás adminisztrációja 2. Termelés a) fizikai területen: belső szállítás; közbenső raktározás, tárolás b) adminisztrációs területen: termelés előkészítés; termelési logisztikai diszpozíció 3. Értékesítés a) fizikai területen: csomagolás; raktározás; értékesítésre előkészítés; disztribúció b) adminisztrációs területen: értékesítési diszpozíció; disztribúciós logisztika irányítása. 2.15 A logisztikai stratégia Amikor logisztika módszereit, stratégiáját határozzuk meg, figyelembe kell vennünk, hogy tevékenysége egy komplexen kezelt ellátási lánc makro-, illetve mikroelemeire egyaránt kell, hogy vonatkozzon. A logisztikai stratégia a vállalat egyik

funkcionális részstratégiája, a logisztikai célok és az elérésükhöz szükséges 3 Halászné Sipos Erzsébet [1998]: Logisztika. Magyar Világ Kiadó Budapest, 66 oldal 13 http://www.doksihu Szakdolgozat eszközök, tevékenységek együttese. Stratégiájának összetevői a logisztikai rendszer főbb területei alapján tagolódnak. A logisztikai stratégia területei: • Beszerzés stratégiája • Készletezés stratégiája • Fizikai elosztás és értékesítés stratégiája és • Az információáramlás stratégiája A beszerzés stratégiája folyamatosan fejleszti a beszerzési politikát, irányelveket és követelményeket szab a beszállítók felé, ezáltal tud hozzájárulni a vállalat versenyképességének és nyereségének növeléséhez. Segíti a termékfejlesztést, az innovációt, folyamatosan figyeli a beszerzési piacot és kutatja fel az új, megbízható beszállítókat miközben a makrogazdasági környezet változásához

(árfolyam-politikai, készletgazdálkodás, vámszabályok) is alkalmazkodik. A készlet stratégiája a készlet összetételére, forrásaira, mértékére vonatkozó kereteket határoz meg a vevői igényeket alapul véve. A piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás, a váratlan beszerzési vagy értékesítési nehézségek esetén biztosítania kell a készletutánpótlást a termelés zavartalan működése érdekében. Fő céja, a termelési és forgalmi folyamatok stabilitásának a ratifikálásával, a gazdasági rendszer optimális működésének elősegítése. A fizikai elosztás és az értékesítés stratégiája a készletezési pontok számát, helyzetét a közöttük lévő szállítások rendszerét határozza meg. A termékeket a vevő számára a közösen megállapított időtávon belül elérhetővé kell tennie, a lehető legalacsonyabb költségek ráfordításával a megrendelő által kért szolgáltatásokkal együtt. 14

http://www.doksihu Szakdolgozat Az információáramlás stratégiája a logisztikai rendszer működéséhez szükséges információk megfelelő helyre való eljuttatásának, valamint a rendszer működését ellenőrző tájékozódás visszacsatolásának módjait, folyamatait írja elő. Segíti az anyagellátás tervezését, rendelését, ellenőrzését, a termelés programozását, a készletgazdálkodást, a raktári nyilvántartást, valamint a pénzügyi illetve vevői tevékenységek lebonyolítását. 2.2 Az ellátási lánc Az ellátási lánc megfogalmazás alapján, értéknövelő tevékenységek sorozata és erőforrások összessége, amely alapanyagok beszerzésével kezdődik és végtermék fogyasztóhoz való leszállításával végződik, azaz vevői igények kielégítésére alkalmas termékeket, illetve szolgáltatást hoz létre. Ennek a folyamatnak a részét képezik a beszállítók, gyárak, logisztikai szolgáltatók, raktárak, disztribútorok,

nagykereskedők és minden olyan résztvevő, amely hozzájárul a végtermék fogyasztóhoz való eljuttatásában. Az ellátási lánc hatáselemei a következők: • Fogyasztói igények • Társadalmi tényezők • Regionális központok • Logisztikai szolgáltatók • Piaci globalizálás • Outsourcing – reengeniering, azaz vállalatkarcsúsítás, átszervezés Az ellátási lánc vállalaton belüli alrendszeri a következők lehetnek: beszerzés, anyag- és készletgazdálkodás, termelés, csomagolás, raktározás, melyeket kifejtek. 15 http://www.doksihu Szakdolgozat 2.21 Beszerzés A beszerzést kezdetben csak technikai funkciónak tekintették, de a 70-es évek olajválsága és általa kialakult szűkösségi helyzetek hatására felismerték jelentőségét. A 90-es években a takarékossági és költségcsökkentési hullám tovább növelte jelentőségét, s mára már önálló vállalati funkcióvá nőtte ki magát. 4 A beszerzés olyan folyamat,

amely jelentősen túllép az egyszerű vásárláson. Magában foglalja a beszerzés tervezését, a beszerzési stratégia kialakítását. A beszerzés feladata a megfelelő szállító kiválasztása, a szerződéskötés, a szállítók folyamatos ellenőrzése és fejlesztése, valamint a vállalat egyéb szerveivel kialakítandó tevékenység koordinációja. Ezek révén járul hozzá a beszerzés a vállalati eredményhez. A beszerzés fontossága eltérő lehet a különböző üzleti szervezetekben, rá vonatkozó irányelveket megfogalmazzák az ún. Farmer-törvények:5 1. A beszerzés fontosságának felismerése közvetlenül összefügg a termék életgörbéjének rövidülésével 2. A beszerzést fontosnak ismerték fel, amikor a vállalat jelentős mértékben érintkezik változékony piaccal vagy piacokkal. 3. A beszerzés akkor fontos, amikor a szervezet üzletmenetének biztosítására bevételének jelentős hányadát áruk és szolgáltatások

vásárlására fordítják. 2.211 A beszerzés csoportosítása 4 Chikán Attila [1997]: Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó, Budapest 338 oldal 5 Majoros Pál [1999]: Iparvállalatok: beszerzés gazdaságtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 40 oldal 16 http://www.doksihu Szakdolgozat A beszerzés áll az anyagáramlási folyamatok kezdeténél és biztosítja azokat a bemeneti készleteket, amelyek a termelés elvégzéshez szükségesek. Két fő csoportba lehet sorolni a beszerzést: • Alapanyag/termelő beszerzés: ún. direkt beszerzés • Szolgáltatások/kiegészítő anyagok beszerzése: indirekt beszerzés. 2.212 A beszerzés feladata és célkitűzései A beszerzés célja a megfelelő minőségű és mennyiségű anyag beszerzése a megfelelő időben, az elfogadható (megfelelő) áron, a megfelelő forrásból, vagyis: • Biztosítsa a rövid távú ellátást • Javítsa az ár-versenyképességet • Gondoskodjon a hosszú távú ellátás

biztonságáról, • Segítse az innovációt, a termékfejlesztést. Az elsődleges feladata a rövid távú anyagellátás biztonsága, hiszen anyagellátási probléma esetén megszakadhat a termelés folyamatossága. Ennek esetén a következő feladat a beszerzendő anyag árcsökkentése, melynek révén jelentős anyagköltség-megtakarítás, s ezeken keresztül nyereségnövelés érhető el. A beszerzés fontos célja a megfelelő minőség biztosítása, hogy a gyártó megfelelő minőségű és technikai színvonalú terméket vásároljon. A beszerzés fontos feladata a cég kompetitív fenntartása, tehát a vállalat minőségszintjének vizsgálata, hogy az nem alacsonyabb versenytársakénál. A beszerzés feladata még, hogy partnerként kezelje a beszállítót, s a vállalaton belül és kívül jó híréről gondoskodjon. Ezeken felül fontos célja és feladata a vállalaton belüli viszonyok fejlesztése, a különböző részlegek egymás közötti

kapcsolatainak és harmóniájának megteremtésében. A beszerzés célkitűzései: 17 http://www.doksihu Szakdolgozat • a vállalat versenyképességéhez és nyereségéhez úgy kell hozzájárulnia, hogy megfelelő minőséggel és szállítási kondíciókkal szerzi be az anyagokat a megfelelő árral szemben • a raktározási kiadások és a biztonsági készleteknek összhangban kell lenniük • a biztonsági készletek minimumon tartása és a felesleges készleteken túladni jó áron • beszerzés folyamatos fejlesztése • a legjobb beszállító kiválasztása • a minőség és érták egyensúlyának megtartása 2.22 Anyag- és készletgazdálkodás A készletgazdálkodás a vállalat azon tevékenysége, melynek célja az anyagi folyamatok zavartalanságát, a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. 2.221 A készletek típusai A vállalat pénzért szerez be termelési tényezőket, melyek a vállalat specifikus

tevékenységéhez szükségesek. Ezen tényezők egy része a készlet, mely a vásárolt készlet állománya. Ide tartoznak az alapanyagok, a segédanyagok, a vásárolt alkatrészek, illetve néhány olyan készlet, amelyre az újratermelési folyamat több szakaszában is szükség van. A következő két típus a készletelemek, melyek a gyártási folyamat egyes szakaszai között a félkész termékek, a gyártásban pedig a befejezetlen termelési állomány jelenik meg. 18 http://www.doksihu Szakdolgozat A termelési folyamat végén a termelési tényezők kombinálásával új termékek keletkeznek, s ezek a vállalat késztermékei. Az utóbbi három típus együttesen a vállalat saját termelésű készleteit jelentik. Még egy lényeges készletelem az árukészlet. Azon termékek, melyeket a vállalat megvásárol, és változtatás nélkül értékesít. 2.222 A készletezés stratégiája A készletgazdálkodás stratégiai tényezői: • A befektetett

eszközök nagysága: a készletek megtérülési folyamatából időlegesen kivont eszközöket jelenti. • A vállalati működés rugalmassága: a készleteknek ezt a szerepét két vonatkozásban lehet vizsgálni: ƒ vállalat és környezet kapcsolatában, ƒ a vállalat különböző funkciókat betöltő alrendszeri közötti pufferszerep szempontjából. • A készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások: általános eleme a ráfordítások csökkentése, a termékek készletének megfelelő szinten tartása. 2.223 A készletgazdálkodás költségei A készletgazdálkodásnál fontos, hogy elkülönítsük a készletekhez kapcsolódó lényeges és lényegtelen költségeket. Egy költség akkor lényeges, ha nagyságát befolyásolja, hogy hogyan válaszoltuk meg a „miből, mikor, mennyit rendeljünk” kérdést. A lehetséges költségek körét négy csoportra oszthatjuk: 19 http://www.doksihu Szakdolgozat 1. beszerzési költség: az a költség,

mely a termék megvásárlásakor vagy gyártásakor keletkezik, 2. rendelési költség: az áru megrendelésekor, beérkezésekor felmerülő költségek (pl.: adminisztráció, szállítás, minőség-ellenőrzés), 3. készlettartási költségek: azon költségek, melyek a készletszint növekedésével nőnek, illetve készletszint csökkenésével csökkennek. 4. hiányköltség: hiány esetén jelentkező többletköltség pl: késve szállítás költsége. 2.23 Termelés A termelés tágan értelmezve az erőforrások olyan összekapcsolódása, illetve átalakítása, amelynek eredménye alkalmas valamilyen fogyasztói igény kielégítésére. Pontosabb meghatározása alapján a termelés, a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre. 6 A termelési logisztika ellátási láncban betöltött szerepe: • A termelést kiszolgálja a beszerzés, valamint az

anyag- és készletgazdálkodás • Ugyanakkor a termelés szolgálja ki a félkész-, készáruraktárt, a csomagolást, komissiózást, majd pedig az áruelosztást és az értékesítést. Ebből is látszik, hogy közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a logisztikai közreműködés a termelés hatékonyságát, mellyel pozitívan jelenik meg a termelővállalat versenyképességében. 6 Chikán Attila [1997]: Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó, Budapest, 366 oldal 20 http://www.doksihu Szakdolgozat A termelési folyamatokat több szempontból csoportosíthatjuk: • Gyártmány jellege: lehet szabványos tömegtermék vagy összetett gyártmány. • Gyártási rendszer jellege: Fő típusait tekintve lehet: ƒ folyamatrendszerű: a termék sorban egymás után elrendezett specializált gépeken halad végig. ƒ műhelyrendszerű: egyforma gépek vannak egy műhelyben, s a munkadarab vándorol egyik műhelyből a másikba. ƒ projektrendszerű: minden egyedi, illetve

egyszeri gyártás. • Gyártás tömegszerűsége alapján tömeg-, sorozat és egyedi gyártás különböztethetünk meg. 2.24 Csomagolás A csomagolás a következő lépés a láncban, amikor a terméket alkalmassá tesszük a mozgatásra, szállításra vagy akár raktározásra. A csomagolás funkciói az áruellátási folyamatban: • Áruvédelmet kell biztosítania, mégpedig a mechanikai, kémiai, időjárási és biológiai hatásoktól. • Információt kell hordoznia a csomag tartalmára, az áru tömegére, az áru speciális tulajdonságaira (veszélyesség, romlandóság, törékenység érték) és a kezelés módjára vonatkozóan. • Könnyű kezelhetőséget kell biztosítania az üzemen belüli és kívüli tárolásnál, továbbításnál, rakodásnál. • Alkalmasnak kell lennie egységrakomány képzésre. A csomagolás megjelenési formái: • Fogyasztói csomagolás: az a csomagolás, mely az árut a termeléstől a fogyasztói felhasználásig

körülveszi. 21 http://www.doksihu Szakdolgozat • Gyűjtőcsomagolás: az a csomagolás, melybe azonos termékeket helyeznek a logisztikai folyamatban történő könnyebb mozgathatósága érdekében. Mindezt nemzetközileg is szabályozott méretekben. Fontos, hogy a csomagoláson az áruról feltüntetett jellemzők és adatok pontosan azonosítva legyenek. • Szállítási csomagolás: elsődleges célja a szállíthatóság, a folyamatban történő zavartalan és folyamatos mozgás biztosítása. • Egységrakomány: több áruegységet egy nemzetközileg szabványosított méretű, kialakítású egységen vagy benne helyezünk el. Klasszikus megjelenési formája a konténer vagy a rakodólap 2.241 A csomagolás tervezése A csomagolás tervezésénél három követelményt kell figyelembe venni: a piaci igényeket, a környezetvédelmi, újrahasznosíthatósági és a „relatív gazdaságossági” követelményeket. A piaci igények

teljesítésének kiindulópontja, hogy a csomagolás a logisztikai ellátási rendszer része, tehát bele kell illeszteni, úgy hogy optimálisan működő része lehessen. A tervezéskor a fizikai tulajdonságok mellett a gazdasági eredménnyel is foglalkozni kell. Ebben elsődleges szerepe van annak, hogy a csomag változatlan formájában tegye meg az utat a kezdő ponttól a végpontig, illetve másodlagos szerepe van a külalaknak, megjelenési formának és a külső hatásokkal szembeni ellenálló képességnek. A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele piaci tényező is, hiszen a környezetvédelmileg kedvezőbb csomagolás eladhatóbb is. 22 http://www.doksihu Szakdolgozat 2.25 Raktározás A raktár/raktározás a logisztikai célok hatékony megvalósításának eszköze. A raktározás teremti meg az alapanyagok, a félkész termékek és a fogyasztási javak idő hasznosságát, rendelkezésre állnak akkor és ott, ahol a kereslet jelentkezik. A

raktározás alapvető feladatai: • Kereslet és kínálat közötti különbség áthidalására • A rendeléseknek megfelelő termékek összegyűjtése és szortírozása • A keresletváltozásra való reagáló képesség növelése a szállítási távolságok csökkentésével. A raktárak általában két funkciót látnak el: a tárolás és az ellátás. Az előbbit az ütemkülönbségek áthidalása miatt, a másikat pedig a kiszolgálási színvonal biztosítása érdekében. 2.251 Raktártípusok A logisztikai folyamatban a raktárak különböző alrendszerekhez kapcsolódhatnak, így elhelyezkedésüket és jellegüket sajátos funkciójuk határozza meg. Ennek alapján a következő főbb típusokat különböztetjük meg: • alapanyag-, alkatrész-, részegység-raktár, mely általában a termelő, illetve szerelőüzem bemeneti oldalán található, mely a beszerzési logisztika részének tekinthető. • közbenső (félkész áru)-raktár, egy

termelési folyamat műveletei között, mely a termelési logisztikához tarozik. • készáruraktár, a termelés vagy az összeszerelés után, mely lehet a termelőüzem terültén vagy önálló vállalat is. 23 http://www.doksihu Szakdolgozat • Elosztóraktár, azon raktárak, melyeknek közvetlen kapcsolata van az értékesítés helyeivel, mely az elosztási logisztika része. 24 http://www.doksihu Szakdolgozat III. Zollner Elektronik AG/ Zollner Elektronik Kft. bemutatása A több mint 40 éves múlttal rendelkező Zollner cég 1965-ben alakult. Alapítója id. Manfréd Zollner, aki még ma is vállalat feje A cég egyszemélyes vállalatként indult, mely mára több országban is rendelkezik telephellyel és több ezer alkalmazottal. Vállalat politikája szilárd elveken és hagyományos értékeken alapszik, mely már több mint négy évtizede tart. Ezek a szakmai hozzáértés, a gyorsaság, a technikai fejődés, a nagyfokú rugalmasság, a teljes

megbízhatóság, a legmegfelelőbb árfekvés és az újító megoldások elve. Termelő vállalat lévén, a Zollner-nél fontos, hogy a vevői igények a lehető legjobban ki legyenek elégítve. A következő felsorolás tartalmazza, hogy mit jelent a vevő a vállalat számára: • A Vevő - . a legfontosabb személy Vállalatunknál, függetlenül attól, hogy személyesen van jelen, vagy csak írásban, vagy telefonon jelentkezik. • A Vevő - . nem függ tőlünk, hanem mi függünk tőle • A Vevő - . nem a munka megszakítását jelenti, hanem annak értelmét és célját. • A Vevő - . az, aki közli velünk kívánságait A mi feladatunk, hogy ezeket a kívánságokat számára és magunk számára egyaránt nyereségesen teljesítsük. 25 http://www.doksihu Szakdolgozat • A Vevő - . nem egy rideg statisztika, hanem hús-vér ember, akinek vannak előítéletei és tévedései. • A Vevő - . nem az, akivel vitatkozunk vagy az értelmét mérjük Nincs senki,

aki valaha is vitát nyert volna egy vevővel szemben. • A Vevő - . nem egy kívülálló személy, hanem az üzlet élő része Nem mi teszünk neki szívességet azzal, hogy kiszolgáljuk, ő tesz nekünk szívességet azzal, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy ezt tegyük. • A Vevő - . az, akitől béreinket kapjuk A Zollner Elektronik AG különböző üzletágakban vesz részt, mint autóipar, irodatechnika és információtechnika, ipari technika, légi közlekedés, orvostechnika, méréstechnika és telekommunikáció. 2. ábra Zollner tevékenységi köre Forrás: Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. 26 http://www.doksihu Szakdolgozat Jelenleg 14 üzemben több mint 7000 alkalmazott dolgozik több mint 250000 négyzetméteren. A gyárak tevékenysége – melyet a vállalakozás központjában, a bajorországi Zandtban koordinálnak – három jelentős üzletág: az elektronika, az induktivitás és a mechanika köré csoportosul. A Zollner

folyamatosan bővülő vállalat, mely 14 üzemben Magyarországon, Németországban, Kínában és Tunéziában valósítja meg a termékeihez szükséges rendszermegoldásokat. Az idén 2009-ben a vállalat már az óceánon túlra is terjeszkedett a Virginiában, az Amerikai Egyesült Államokban található értékesítési irodával. Ezen üzemek közül kiemelném a dolgozathoz kapcsolódót, a váci székhelyű Zollner Elektronik Szolgáltató és Gyártó Kft-t. Ezt az üzemet 1988-ban alapították még a vasfüggöny lehullása előtt. 20 dolgozóval 100 négyzetméter gyártási területen kezdte meg a tekercselt termékek gyártását, a Magyar Államvasutaktól bérelt területen. Kezdetben a németországi központhoz bérmunkaszerződésen alapuló kapcsolat fűzte. A termelés volumenének növekedése, a megváltozott tevékenység és az emelkedő dolgozói létszám hatására 1993-ban a németországi anyavállalat zöldmezős beruházás keretében létrehozta a

Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató kft-t. Ekkor kezdődtek meg a jelenlegi területen a gyártócsarnokok építési munkálatai. 27 http://www.doksihu Szakdolgozat 3. ábra Váci telephely Forrás: Zollner Elektronik kft. honlapja A német zandti cég tükörképét kívánták megvalósítani, így mindhárom divíziót - az elektronika, a mechanika és induktivitás - ide telepítették. Ezen a telephelyen működik az IBM sortage Company váci részlege is, mely „cég a cégben”. Az IBM együttműködési szerződést kötött a Zollner-rel, melynek keretén belül a Zollner Elektronik Kft. váci összeszerelő üzeméből szállítják a világ minden részére az IBM Entrprise Sortage Server tároló rendszereket. Az együttműködés kétirányú: az IBM cég bérli a Zollner cégtől a korszerű infrastruktúrával ellátott csarnokokat és a dolgozók egy részét. A váci üzemben az autóipari területen központi zár, fényszóró és

autórádióelőlapgyártás folyik. A három terület közül a legutóbbit, az autórádió-előlapgyártást emelném ki, mivel magam is ezen a területen dolgozom és a szakdolgozatom témájához is ez a terület kapcsolódik. Minden egyes csarnokban, ahogy itt is többféle autótípushoz gyártunk elemeket, alkatrészeket. Autórádió-előlapokat (lásd: 1 sz melléklet), mint minden más területen, ismert és kedvelt autógyártónak szállítunk. Ilyenek Porsche, Renault, Ford, Opel, BMW, KIA, Mercedes, ezekből is látható, hogy a Zollner Kft. ismert és elfogadott gyártóként van jelen a piacon 28 http://www.doksihu Szakdolgozat IV. A Zollner ellátási lánca, a benne felmerülő problémák és megoldásaik A vállalat szervezeti felépítésben, az autóipari területen, 2009 közepén változás következett be. Egyesítették a három területet (központi zár, fényszóró és autórádió-előlapgyártás). Az eddig gyártandó termékek alapján

elkülönülő profitcentrumokat, most öt tevékenység alapján osztották meg: beszerzés, rendelés feldolgozás, minőség, gyártás és projektmenedzsment. A változás előtt a különálló profitcentrumokban egy-egy vezető irányította ezeket a tevékenységeket. Ennek a változásnak stabilizálása és biztosabbá tétele a mai napig tart, hiszen néhány probléma forrásaként is jelentkezik. De mielőtt az ellátási láncban felmerülő problémák és megoldások mélyére eveznénk, megemlítenék egy a cégtől független és nem csak a cégre ható problémát, mely a már mindenki számára ismert és szinte naponta hallott, a „gazdasági válság”. Igaz, ez a válság, már több mint egy éve vált nyilvánvalóvá, de hatásait még ma is érezzük és fogjuk is, a megoldása pedig még várat magára. Az elmúlt egy évben csak enyhítő intézkedéseket tettek vállalatok, hogy ne jussanak csődbe. A Zollner is hasonlóképpen tett Az ő megoldásai sem

különböztek a többi vállalattól, elbocsátásokkal és munkaidő lerövidítésével próbált a helyzetén javítani. Ezek a megoldások a Zollner körülményeit javították ugyan ideiglenesen, de a makro környezetben pusztítást idéztek elő, hiszen sok dolgozó lett munkanélküli, a munkaidő csökkentésével, pedig a fizetésük csökkent, mely által csökkent a potenciális vásárlók köre. Ezzel, mint egy ördögi kör, csökkent a megrendelés, csökkent a gyártás, így a munka is. 29 http://www.doksihu Szakdolgozat Az autóiparban is jelentős problémákat okoz/okozott ez a gazdasági helyzet, sok helyen gyárak bezárását, és ezzel akár több ezer alkalmazott elbocsátását emlegették, és sok ismert és kedvelt autómárka veszélybe került. Természetesen ez még inkább hatott a Zollner cégre. Ha nem vásárolnak új autókat, akkor nem kell hozzájuk se lámpa, se rádióelőlap, se központi zár. Érezhető is volt az év elejétől, hogy a

rendelések nagy mértékben csökkentek, de velük egy időben, az általunk beszerzendő anyagok megrendelését is csökkenteni kellett, mely nehezebb feladat volt. Ezt okozta egyrészt, hogy az ellátási láncban a végső felhasználóhoz képest eléggé közvetett az érintkezésünk, és mire eljutott a vállalathoz a hatás, már sokkal nehezebben lehetett kezelni. Sok esetben az általunk rendelet alapanyagok, segédanyagok szállítását, rendelését inkább nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett törölni. Így, mint sok más gyártó cégnél a készletek emelkedtek, melynek felhasználása az alacsonyabb rendelési mennyiségek miatt lassult, így a még tavaly felhalmozódott készletet, akár még idén tavasszal is használták. Miután a gyakorlatomat kezdtem indult egy lavinához hasonlítható folyamat. Azóta az események 180 fokos fordulatot vettek: megemelkedtek az igények termékeinkre, sőt még újabb termékek is gyártásba kerültek. Ehhez a

fordulathoz próbál a cég már egy ideje felzárkózni, melyre akadtak már végleges és átmeneti megoldások, de a helyzetet alig enyhítették. Véleményem szerint ez a hirtelen változás okozta a Zollner-nél az ellátási láncban felmerülő problémák nagyobb hányadát. Úgy gondolom, a változás hátterében az áll, hogy az év elején több európai országban is, mint pl.: Németországban, Franciaországban, Portugáliában – mely országokban üzleti kapcsolatokkal rendelkezünk – népszerű modellt alkalmaztak. Ez a modell, hogy állami támogatást vezetnek be az új gépjárművek vásárlásához, mellyel segítik a súlyos válságban lévő autóágazatot. A szervezeti változással egy időben átkerült a műanyag-feldolgozó területhez a dekoráció, mely a lakkozást, tampózást, lézerezést foglalja magába. Ezzel a többlet 30 http://www.doksihu Szakdolgozat munkával a vállalat műanyag-feldolgozó részlege túlzottan leterhelődött,

nincs és nem is volt elegendő kapacitása, rendszere és dolgozója, hogy ezt a munkát megfelelően elvégezzék. Az elmúlt félévben megoldásként néhány feladatot kiadott külső cégnek (outsourcing), hogy jobban tudja kezelni helyzetét. A Zollner cég logisztikai folyamatait, ellátási láncát hat területre lehet felosztani: 1. rendelés-feldolgozás - diszpozíció 2. beszerzés 3. raktározás 4. gyártás 5. csomagolás 6. kiszállítás , melyeket szeretnék részletesebben kifejteni és ott felmerülő problémákat bemutatni, a lehetséges megoldásokat felvázolni. Amióta a problémák komolyabbra fordultak, szinte minden reggel tartunk krízis megbeszéléseket. Ezeken a megbeszéléseken próbáljuk az összes felmerült problémát megoldani. Meg kell jelennie a megbeszéléseken a beszerzésért, rendelésfeldolgozásért, gyártásért, diszpozícióért, minőségért felelős személyeknek, hogy mindenki tisztában legyen a legfrissebb problémákkal,

reklamációkkal vagy akár eredményekkel. 2008. január elsejével is történt egy nagyobb változás, bevezettél az SAP vállalatirányítási rendszert. Ezt megelőzően két különböző programot alkalmaztak egy időben, a német PPS-t, illetve R&R-t, a magyar számviteli törvényeknek megfelelő programot. Ez a párhuzamos programhasználat sokszor okozott nehézségeket, mivel duplán kellett dolgozni és nagyobb volt a hibázási lehetőség. Ezért is vezették be egységesen, az összes telephelyen az SAP-t, így ez az egész vállalati csoportot összefogja. A munkafolyamatot is sokban könnyítette, hiszen 31 http://www.doksihu Szakdolgozat magába integrálja ez a rendszer az említett területek (beszerzés, rendelés-feldolgozás, diszpizíció, raktározás, gyártás, csomagolás és kiszállítás) mindegyikét. 4.1 Rendelések feldolgozása Elsőként a rendelések feldolgozásáról beszélek, mivel a vevői rendelés indítja el az egész folyamatot

az ellátási láncban, a húzóereje minden további folyamatnak. Én, mint rendelés-feldolgozó töltöm gyakorlatom, így ezen a területen rendelkezem a legtöbb tapasztalattal. 4.11 Feladatai A rendelés-feldolgozás feladatait négy nagyobb területre lehet felosztani: 1. szállítási lehívások/megrendelések feldolgozása 2. vevői kapcsolattartás 3. szállítási dokumentumok készítése 4. számlázás 5. visszatérő csomagolóanyagok rendelése, kiszállításának intézése A rendelés feldolgozásának folyamatában az első, hogy a vevőtől a gyártandó termékekre érkezik egy szállítási lehívás vagy vevői rendelés. Néhány vevőhöz, bizonyos termékeket konszignációs raktárakba szállítjuk a szállítási terv alapján. Ezen szállításoknál törekszünk arra, hogy a konszignációs raktárban három heti mennyiség elérhető legyen a vevő számára. Általában ezekben a raktárakban a minimális szintű a két heti rendelési mennyiség,

illetve a maximális mennyiség a négy heti rendelési mennyiség. Azon termékeknél, melyek nem konszignációs raktárban kerülnek, fix rendelésre gyártunk, szállítunk. A megrendelések általában hosszabb távra érkeznek, akár egy évre előre. Az aktuális hetet, illetve az azt követő két-három hétre vonatkozó mennyiség a tényleges 32 http://www.doksihu Szakdolgozat rendelés, a négy hétnél későbbre szóló mennyiségek pedig már előrejelzések/forecast-ok. Ahogy az SAP-ba rögzítjük a megrendeléseket a diszponens alapanyag-rendelkezésre állást vizsgál, hogy az igények kielégíthetők-e. A szállítási lehívások vagy vevői rendelések érkezésének napja és módja vevőnkét változhat (e-mail, fax és EDI7). A Zollner-nél mindhárom lehetőségre találunk példát. A faxon vagy e-mailen érkező szállítási lehívás (lásd 2 sz melléklet) esetében ellenőrizni kell, hogy az utolsó szállítási adatok megegyeznek-e a

szállítási lehíváson található utolsó kiszállítási adatokkal. Az ellenőrzés után az SAP rendszerbe történő rögzítés előtt, a könnyebb kezelés érdekében, egy Excel táblázatban is jegyezzük az adatokat. Végül az SAP-ba rögzítjük a rendelt mennyiségeket az adott időpontra. A rendelések feldolgozása közben előfordulhatnak problémák, mint pl.: a rendelt mennyiség túlzott emelkedése vagy csökkenése Megemelt rendelési mennyiség esetén először vizsgálni kell, hogy gyártási kapacitásunkkal ki tudjuk-e elégíteni a vevői igényt. Amennyiben ez lehetséges, akkor a diszponens ad információt – mivel ő felelős az anyagok rendelkezésre állásának vizsgálatért -, hogy rendelkezésre állnak-e az alapanyagok vagy sem. Ha igen, akkor természetesen legyártjuk a kért mennyiségek. Ha nem lehetséges, akkor értesítjük a vevőt, hogy igényét nem tudjuk kielégíteni a megadott időintervallumban. Rendelési mennyiség

csökkenése esetén is két lehetőség áll fenn Ha a szóban forgó termékhez szükséges alapanyag rendelését még lehet törölni, akkor nem ütközik akadályba a vevő kérése. De vannak olyan esetek, amikor az alapanyag rendelését már nem lehet törölni, mivel az alapanyag már úton van, akkor nem fogadjuk el, visszautasítjuk a vevő kérését. Az SAP rendszerben a termékek alapanyagokra bontódnak és a beszerzők az általuk használt tranzakciókban látják, hogy melyik anyagra mikor és milyen mennyiségben van szükség. A forecast-ra vonatkozó anyagigény másodlagos szükségletként jelenik meg a rendszerben. A rendelés-feldolgozók ezt tervrendelésként látják. Amint a tényleges rendelés megérkezik, a diszponens a 7 Electronic Data Interchange – elektronikus adatcsere 33 http://www.doksihu Szakdolgozat tervrendelést gyártási rendeléssé alakítja, és ekkor az alapanyagokra felmerülő másodlagos szükséglet valós foglalássá

alakul. Újabb rendelési igény keletkezik a rendszerben, ha a rendelkezésre álló összes alapanyag már le van foglalva. Miután minden termékre megérkeztek a megrendelések, akkor azok alapján a diszponenssel és a gyártásvezetővel, megtervezzük a következő hétre a gyártást. A szállítandó termékeket, azok mennyiségét és szállítási időpontját mi, rendelésfeldolgozók közöljük, melyekhez szükséges alapanyagok meglétéről a diszpoznens ad információt, a gyártásvezető pedig a gyártósor kapacitásának megfelelően a gyártáshoz szükséges időinervallumot adja meg. Ezen információk alapján töltjük ki a gyártási terv táblázatát (lásd: 10. sz melléklet), mely tartalmazza a termékek megnevezését, SAP és vevői cikkszámát, illetve a napokat műszakokra lebontva. Tehát a diszponens megléte és feladati fontosak a rendelés-feldolgozás, beszerzés és gyártás között, hiszen az általa adott információk alapján dolgozik

mind a három terület. A következő nagyobb feladatnak a kiszállítási dokumentumok előkészítését tekintem. Általában minden héten egyszer indul szállítmány minden egyes vevőhöz, mely szintén egy a vevővel megállapodott napra esik. Az adott napon megkapjuk az információt a csomagolásról, egy kiszállítási listában (lásd: 3. sz melléklet), és az általa elküldött adatok alapján készítjük el a szállítóleveket (lásd: 4. sz melléklet) és a fuvarlevelet (CMR), illetve küldünk információt a vevőnek a szállítási adatokat egy listában feltüntetve. Minden egyes vevő számára van egy ilyen Excel táblázatban kialakított lista, mely tartalmazza az összes terméket, amit szállítunk annak a vevőnek, de az értesítések alkalmával csak a kiszállított termékeket jelöljük bennük, ahogy az a 4. ábrán látható 34 http://www.doksihu Szakdolgozat 4. ábra Kiszállítási értesítő Colli szám Kiszállított SAP cikkszám

Vevői cikkszám mennyiség Termék Tervezett megnevezése mennyiség Paletta Súly Szállítólevél szám Forrás: Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. Ezeket az információkat e-mailen keresztül küldjük a vevőknek. Az e-mail tartalmaz még egy táblázatot (lásd: 5. sz melléklet), mely a kiszállításnak szól A kiszállításon dolgozók ezen táblázat alapján ellenőrzik (colli szám), hogy melyik palettát kell a szállító járműre felpakolni. A szállítások előtt minimum egy nappal értesítjük a kiszállításon dolgozókat, hogy a tervezett szállítási mennyiség alapján milyen kapacitású szállítójárműre van szükség, illetve a gyártási terv alapján, hogy mikorra kell annak rendelkezésre állnia. Alap esetben, itt arra gondolok, ha nincsenek gyártási nehézségeink és tartani tudjuk heti egy szállítást vevőnként, akkor minden héten hétfőn értesítjük a kiszállítást a heti autóigényeinkről. A Zollner-nél

leginkább közúti szállítással találkozunk, de gyakran vesszük igénybe a különböző futárszolgálatok szolgáltatásait, mint pl.: TNT, DHL, UPS Ezeket a szállításokat általában mi, rendelés-feldolgozók szervezzük, telefonon egyeztetjük a futárszolgálat munkatársával, hogy hova, mit és milyen súllyal 35 http://www.doksihu Szakdolgozat szeretnék küldeni. Ezek a küldemények főként kisméretű szállítmányok, minták vagy alkatrészek. Másik fontos feladatunk a vevői kapcsolattartás. Ez nem köthető időhöz, minden napos a vevőkkel történő kommunikáció főként e-maileken és telefonon keresztül. A cég bemutatásánál említettem, hogy a vevő, milyen fontos szerepet tölt be vállalatunknál, így ez természetes, hogy a vevőt mindenről tájékoztatni kell, a lehető legpontosabb információkat szolgáltatni, a lehető leghamarabb. A szállítólevelek elkészültével, a kiszállított mennyiségek könyvelésre kerülnek,

melyekhez az SAP rendszerben automatikusan generálódnak a számlák. A kiszállítások mennyiségétől függően heti egyszer vagy kétszer készítjük el a számlákat. Lényeges feladat még a visszatérő csomagolóanyagok „megrendelése” és kiszállítása, mely lehet készterméké és alapanyagé is egyaránt. Heti rendszerességgel szállítunk és kérünk csomagolóanyagokat azoktól a vevőktől, illetve azoknak a vevőknek, ahol az alapanyagokat vagy késztermékeket többször használatos csomagolóanyagban kapjuk vagy szállítjuk. Szállítási mód szerint négy csoportra tudom osztani ezt a tevékenységet. 1. az anyavállalathoz szállított csomagolóanyagok 2. DPD futárszolgálattal szállítandó csomagolóanyagok 3. Dachser cég szolgáltatásával szállított csomagolóanyagok 4. külön autóval beszállítandó csomagolóanyag Az utóbbinál a csomagolóanyag beszállításáról van szó, hiszen ebben az esetben a késztermékeket vevő raktárába

szállítjuk, ahol a megüresedett csomagolóanyagokat is gyűjtik. Szintén heti rendszerességgel kérünk ki ebből a raktárból csomagolóanyagot, hogy a következő heti szállításhoz szükséges mennyiséget lefedje. 36 http://www.doksihu Szakdolgozat A többi esetben inkább alapanyag csomagolójáról van szó, melyet a beszállítónak szállítunk vissza. 4.12 Problémák és megoldásaik A első probléma akkor jelentkezik munkám során, ha valamilyen ok miatt a gyártás, nem gyárt pl.: alapanyaghiány, gépmeghibásodás stb Ekkor az első feladat, hogy a vevőt értesíteni kell a problémáról, hogy fel tudjon készülni az alapanyaghiányra. Alapanyaghiány esetén a beszerzők segítségével meg kell sürgetni a beszállítót, gépmeghibásodás esetén, pedig azonnali javítást kell igényelni. Ezen a területen egyik nagyobb problémát az EDI-n érkező rendelések jelentik. Az egyik vevőtől már szinte kezdetektől ezen a módon kapjuk az adatokat,

mely valóban megkönnyíti, megkönnyítené a munkát, mivel nem kell ellenőrizgetni, rögzíteni a rendszerbe, hanem csak lekérdezni a rendelést mennyiségeket, s azok alapján a gyártást megtervezni. De mégis sokszor fordul elő, hogy a megkapott adatok pár napon belül elévülnek, és a vevőnek másik típus kellene vagy éppen nem ugyanabban a mennyiségben. Ennek oka, hogy a rendeléseket hetente egyszer kapjuk meg, viszont a vevőnk naponta kapja a frissített információkat az ő vevőjétől. Ennek megoldásai szinte nyilvánvalóak: 1. vagy számunkra kellene heti többször információkat küldeni, tehát frissíteni az igényeiket, 2. vagy a vevőnknél kellene csak egyszer a megrendelési adatokat frissíteni. Az első esetben újabb probléma merülhet fel. Addig nem lehet gyártást tervezni, amíg nem biztos a vevő következő heti igénye, tehát ezzel a többszöri adatfuttatást ki is lehet zárni. 37 http://www.doksihu Szakdolgozat A második

esetben a problémát az jelentené, hogy a vevőnktől nem jogos változtatást kérnünk, hiszen ő is a saját vevőjétől függ, tehát ez egy folyamatosan hatványozódó probléma. 4.2 Beszerzés A vállalat beszerzési stratégiájának alapja az 5M elv: a megfelelő termék, a megfelelő minőségben, megfelelő mennyiségben, megfelelő időben és megfelelő áron. Tehát a beszerzőnek lényeges feladata, hogy a beszállítók versenyeztetésével a cég számára legmegfelelőbb kondíciókkal rendelkező beszállítót válassza. Itt gondolok a szállítási időre, a minőségre, a rugalmasságra, megbízhatóságra és további ezekhez hasonló tulajdonságokra, mely a jó beszállítót jellemezheti. 4.21 A beszállítók kiválasztása A Zollner cégnél a késztermékekhez szükséges alapanyagok beszállítóját minden esetben az anyavállalatnál Zandt-ban választják. Itt Vácott a kiválasztott beszállítókkal kapcsolatos információkat kapjuk. Nekünk

kell az anyagokat beszerezni és a továbbiakban a kapcsolatot tartani. Vácott a kisebb jelentőséggel bíró, segédanyagoknál választhatunk beszállítót. A beszállító kiválasztásának menete viszont ugyanolyan, mint az alapanyagok esetében. A Zollner cégnél a vevő nagyon fontos, ahogy azt a III fejezetben is olvasható (lásd: 23. oldal) Nálunk sokszor a vevő mondja meg, hogy a számára gyártott termékhez mely beszállítók közül választhatunk. Ez fontos szempont, mert az autóiparban prioritást élveznek felhasználandó anyagok, mint pl.: a Porsche-nál, akiknek az egyik közvetett beszállítója vagyunk. Ha felmerül egy új segédanyagra igény, akkor a beszerzők megkeresik a lehetséges beszállítókat. Ha az egyik, már meglévő beszállítónk rendelkezik ilyen 38 http://www.doksihu Szakdolgozat termékkel vagy képes legyártani a számunka szükséges anyagot, akkor természetesen prioritást élvez más beszállítókkal szemben, de

általában két vagy három másik beszállítót is felkeresünk. 4.211 Folyamata • A vállalat az anyag specifikációs rajzát, darabszámot, határidőt, mint feltételeket küld el minden egyes jelölt beszállítónak. • Miután a beszállítók elküldték ajánlataikat, azok elemezésre kerülnek, mégpedig a következőképpen: • Az elemzés segítségével kiválasztott beszállítót, illetve a nem nyertes beszállítókat is értesítjük az eredményről. • A következő lépésben mintadarabot kérünk a kiválasztott beszállítótól. A mintadarabot ellenőrzi a beszerzés, a minőség, illetve egy megfelelő szaktudással rendelkező kolléga, pl.: egy mérnök Az ellenőrzést követően értesítik a beszállítót az eredményről. A következő két lehetőség áll fenn ƒ Ha a mintadarab nem felel meg a követelményeknek, akkor azt a beszállítónak visszaküldik, mellékelve a hibával, amin ha tud javítania, kell. Ha ezek után sem tudja

megvalósítani a vállalat számára megfelelő alapanyagot/segédanyagot, akkor felkeressük az elemzés alapján második helyet elért beszállítót ƒ Amennyiben a minta jó, megfelel minden elvárásnak, akkor iniciál gyártásba kezdünk az alapanyag vagy segédanyag felhasználásával. Ha itt felmerülnek további problémák, akkor előfordulhat, hogy egy másik beszállítót keresünk fel. • Ha kell egy stratégiai beszerzőkből álló csoport (stratégiai beszerző, minőségbiztosítási mérnök, termék mérnök) meglátogatja, megvizsgálja a beszállítót és jelen van az első szériagyártásnál. • Ha minden jól működik, akkor a beszállító kiválasztásának utolsó lépéseként a beszerző megegyezik a beszállítóval, hogy milyen éves 39 http://www.doksihu Szakdolgozat mennyiségre lenne szükség. Ennél a pontnál még felmerülhet a másik lépés, ha a kiválasztott beszállítóval még nem volt üzleti kapcsolat, akkor egy

kérdőív (lásd: 6. sz melléklet) kitöltésével gyűjtjük össze az adatokat, melyet az SAP rendszerbe rögzítünk, és ezután a beszerző elküldi az első megrendelést. 4.212 Beszállítók értékelésének módja A beszállítók választásakor az ajánlatok közül a legjobbat számításos módszerrel választjuk ki. Egy fiktív példa: Megkapjuk a beszállítótól az ajánlatot, mely tartalmazza pl.: a szállítási feltételt, a fizetési feltételt, szállítási határidőt és az árat. Ezeket a feltételeket százalékosan megosztjuk, attól függően, hogy a döntésben milyen fontossággal bírnak pl.: rendre 25%, 15%, 10% és 50% Ha három ajánlat közül választunk, akkor a pontozás lehet pl.: 0-5-ig terjedő Az eredményszámítás az alábbi táblázatban látható: 1. táblázat Beszállítók kiválasztásának módja A beszállító B beszállító C beszállító pont %-kal súlyozott pontszám pont %-kal súlyozott pontszám pont %-kal

súlyozott pontszám fizetési feltétel (25%) 5 1,25 3 0,75 2 0,5 szállítási feltétel (15%) 1 0,15 3 0,45 4 0,6 szállítási határidő (10%) 3 0,3 1 0,1 2 0,2 ár (50%) 3 1,5 2 1 5 2,5 Összesen: 3,2 2,3 3,8 Tehát a számítás alapján a C vállalat bizonyult a legjobbnak, így a továbbiakban ezt a vállalatot kérnénk meg a minta gyártására. 40 http://www.doksihu Szakdolgozat A beszerzést nagyjából meg lehet osztani az alapján, hogy honnan szerezzük be a szükséges anyagokat. A lényegesebb, vagyis kisebb mennyiségben rendelt, vevő specifikus és drágább termékeket főként Európából rendeljük, viszont a tömegtermékeket leginkább távol-keletről, mivel ebből az egyszeri szállítási mennyiség több ezer is lehet. A fontosabb anyagokat azért is inkább Európából rendeljük, hogy ha bármilyen hiány lépne fel, akkor meg lehet gyorsítani a szállítási időt, míg a hajón érkező áruknál ez kevésbé

lehetséges. 4.22 Problémák és megoldásaik A beszerzéssel kapcsolatban az egyik probléma, hogy a vállalat műanyag részlegétől kapott dekorált műanyag alkatrészek nagyobb része nem megfelelő, hibás. Ez a probléma azóta áll fenn, hogy változás bekövetkezett az idén, és a műanyag részleghez került át a műanyag ez a fajta megmunkálása, dekorálása. Az egyik megoldás, hogy fokozottan ellenőrizzük a beérkezett anyagokat, hogy a gyártósorra csak a hibátlanok kerüljenek. Ezt a megoldást be is vezette a cég, de ennek ellenére nem sikerült teljesen kiküszöbölni, hogy esztétikailag hibás termékek ne kerüljenek a gyártásba. Tehát még mindig fenn áll a probléma, hogy nincs elegendő alapanyag, illetve a már legyártott termékek között is akadnak minőségi problémásak. A másik megoldás, egy külső cég bevonása. Szerintem ez lenne a legjobb megoldás, hiszen a munkaerő probléma is megszűnne a műanyag részleg számára,

számunkra pedig javulna a hibátlan, szállítható termékek aránya. Ezt a megoldást viszont a vevőink vetették el. Egy másik probléma, hogy sokszor fordul elő a kialakult helyzet miatt, hogy egy bizonyos alapanyagokból hiány van, és ilyenkor vagy a beszállítót kell felszólítani, vagy nekünk kell megszervezni az extra szállítást, attól függően, hogy milyen paritáson állapodott meg a Zollner azzal a beszállítóval. 41 http://www.doksihu Szakdolgozat Ennek megoldása lehetne, hogy bizonyos szintű biztonsági készletet kellene tartani a termékekből, vagy konszignációs raktár kellene, ahova a beszállító az árut szállítja, és ahonnan mi kivesszük, amikor szükség van rá. Ebben az esetben – megállapodástól függően – a munkánk egyszerűsödne, hiszen a beszállítónak kiadható a feladat, hogy ő figyelje a konszignációs raktárban lévő készletet, és folyamatosan biztosítsa – ahogy mi is tesszük néhány vevő esetében –

a minimális szintet. 4.3 Raktározás A Zollner raktározása a FIFO rendszer alapján működik, tehát nincs állandó, kötött helye az árunak a raktárban. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy nálunk nincs késztermék raktározás, mivel szállításra gyártunk, csak az alapanyagokat és segédanyagokat raktározunk, így nincs szükség nagyobb csarnokokra, vagy bérelni raktárhelyeket. A FIFO rendszer egy jól működő és közkedvelt tárolási rendszer, de elég sok időt vesz igénybe, még a gépi működtetésű targoncák használatával is, ha tegyük fel egyszerre több terméket kell összeszedni és ezek a raktár különböző pontjain helyezkednek el. A raktárosok munkájuk könnyítése érdekében a FIFO elven belül kialakítottak egyfajta rendszert, hogy az egyes késztermékekhez szükséges anyagokat egy bizonyos sorra vagy sorokra tárolják, hogy ha a gyártás kéri, akkor nagyjából egy helyen lehessen azokat megtalálni, így a „gyűjtés”

kevesebb időt vesz igénybe. 4.31 Raktározási folyamatok A raktározási folyamatokat három nagyobb részre lehet osztani a Zollner cégnél. Ez a három folyamat a következő: 42 http://www.doksihu Szakdolgozat • áruátvétel • betárolás • anyagkiadás. 4.311 Áruátvétel Az áruátvétel folyamata a következőképpen alakul a Zollner cégnél. Amikor az áru megérkezik, akkor azt lerakodják a szállítási eszközről, és szemrevételezik, hogy van-e rajta szemmel látható fizikai sérülés, ha igen, akkor jegyzőkönyvet vesznek fel, ha nem akkor ellenőrzik az árun a colli számot, majd átadják a központi beérkező áruk ellenőrzésére. A központi áruátvételnél gyűjtik össze a kísérő okmányokat, és keresik meg a beszerzői rendelésszámot az SAP rendszerbe. Majd a beérkezett árut az SAP szám, mennyiség, mennyiségi egység alapján vizsgálják, ha eltérés van, akkor szintén jegyzőkönyvet vesznek fel. Ezután következik

az beérkezett áru SAP-ba történő bekönyvelése. Az SAP az áruazonosító címkét (lásd: 7. sz melléklet) automatikusan nyomtatja, melyet minden csomagolási egységre és szállítólevélre rá kell ragasztani. Ha minden rendben a megfelelő profitcentrumnak átadják a beérkezett árut, ahol a raktáros betárolja azt. Az utolsó lépés ebben a folyamatban a minőségi ellenőrzés, azon árukra melyet a szemrevételezés során minőségi problémásnak tekintettek, és nem került be a szabadon felhasználható készletbe. Ha a vizsgálat során a termék mégis megfelelőnek minősül, akkor a szabad felhasználású készletbe kerül, ha nem akkor a központi áruátvételen az árut automatikusan a zárolt raktárba könyvelik és fizikailag is oda viszik. 4.312 Betárolás A betárolás folyamatának első lépése, szabad hely keresése a raktárban. A kaotikus raktározási elvnek megfelelően, elvileg bármelyik szabad helyre történhet a betárolás, de

néhány szempontot azért figyelembe kell venni, mivel bizonyos sorok a naponta használatos termékeknek vannak fenntartva. Az árut a kiválasztott helyre 43 http://www.doksihu Szakdolgozat kell szállítani, és ki kell tölteni egy formanyomtatványt, hogy a FIFO-rendszer szerint hova, mikor és ki tárolta az árut. Ez elősegíti az áru lekövetését A következő lépésben a FIFO táblán (lásd: 8. sz melléklet) is jelölni kell az áru elhelyezését A FIFO táblán megtalálhatók az anyagoknak az SAP-ban szereplő cikkszámai, s ezen szám mellé egy kis táblácskát kell jobb oldalról csúsztatni, mely mutatja, hogy melyik sorba, melyik polcon helyezkedik el. 5. ábra FIFO‐tábla SAP cikkszám Legrégebben betárolt anyag Legkorábban betárolt anyag Forrás: Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. 4.313 Anyagkiadás Az anyagkiadás folyamatának első lépése, hogy a műszakvezető anyagigényét leadja a raktárosnak a megfelelő

formanyomtatványon (lásd: 9. sz melléklet), aki megkeresi a FIFO táblán a szükséges anyagot/alkatrészt. Ha a raktárban nincs az igényelt anyagból, akkor a műszakvezetőt vagy a felettest kell értesíteni, ha van a raktáron az anyagból, akkor a szükséges mennyiséget össze kell gyűjteni és a kiadási helyre szállítani. A cikkszám és mennyiség ellenőrzése után a raktáros átadja az alkatrészt a műszakvezetőnek. Ha minden egyezik, akkor a kiadási formanyomtatványon ezt rögzíteni kell, ha nem egyezik, akkor a hibát meg kell keresni és az anyagkiadást korrigálni. Ezután az anyagkiadást a FIFO táblán is jelölni kell, és az anyagot a raktárból kikönyvelni. 44 http://www.doksihu Szakdolgozat Ezen három lényegesebb folyamat mellett vannak mellékfolyamatok, a gyártásban felmerülő anyagmozgatási folyamatok, mint anyagfeltöltés, félkész és késztermékek mozgatása, gyártási hulladék eltávolítása és a csomagolóanyagok

mozgatása. 4.32 Problémák és megoldásaik A raktározással kapcsolatban két lényeges problémával találkoztam, az egyik, hogy van több olyan termék a raktárban, nem kis mennyiségben, melyet már több éve nem használtunk és csak a helyet foglalja. Az egyik megoldás lehetne, hogy értékesíteni lehetne az alapanyagot, így raktározási hely szabadulna fel, illetve a cég bevételhez is jutna. Ez a megoldás nem lehetséges, egy már említett okból kifolyólag, a termékek speciálisak, tehát a hozzájuk beszerzett anyagok nagyobb része is speciálisnak minősül, így az értékesítési lehetőséget kizárja. A másik megoldásként a selejtezést ajánlanám. Egy konkrét alapanyagot tekintve, mely az egyik késztermék egy régebbi verziójához volt szükséges, már több éve foglalja a raktárhelyet. A selejtezés többféle megoldása létezik a cégnél, mint megsemmisítés, eladás - persze ha a szóban forgó alapanyag nem speciális -, vagy

anyagától függően hulladékgyűjtőtelepre juttatás. Ebben az esetben fém hátlapról van szó, melyet véleményem szerint fémhulladékot gyűjtő telephelyen elfogadnának. Természetesen az összeg, melyet a leadásért cserébe kapna a cég, csak kis százalékban fedi le a vételárat, de mégis a kínálkozó lehetőségek közül ez tűnhet a legkézenfekvőbbnek. Ezen probléma megoldása lehetőséget adna egy másik megoldás megvalósítására, mégpedig a Beszerzés című alfejezetben már felvetett biztonsági készlet tartására, melyhez szükség van a raktárban tárhelyre. 45 http://www.doksihu Szakdolgozat A másik probléma a jelen helyzetből alakult ki. A raktárosok egy műszakban dolgoznak, így árut kiadni az éjszakai gyártáshoz nem tudnak, ha csak előre nem értesítik őket. Általában erre megoldásként az adott gyártósor műszakvezetője önkényesen kielégíti szükségletét a raktárból, mert az nincs megfelelően elzárva

a rá nem jogosultak felé. Szerintem fontos, hogy fizikai árukészlet megegyezzen az SAP rendszerben létező árukészlettel. Többször előfordult a munkám során, hogy hirtelen szükséglet lépett fel egy anyagra, melyből az SAP rendszerben található adatok alapján rendelkeztünk is, de ez a valóságban nem így volt. Az egyik megoldás lehetne egy padlótól plafonig érő rács beszerelése, mely a költségeit tekintve kedvezőbb lehet, mint a másik lehetséges megoldás, egy új raktáros felvétele éjszakai műszakba. 4.4 Gyártás A megrendelések beérkezése, feldolgozása után tervezzük a következő hétre a gyártást. Ahogy már egy megelőző alfejezetben említettem, ezt általában a gyártásvezető, a diszponens és a rendelés-feldolgozó végzi. A gyártás gördülékeny működése érdekében heti megbeszéléseket tart a gyártásvezető a műszakvezetőkkel. Ezen megbeszélések alkalmával szót ejtenek az aktuális problémákról, esetleges

auditról, melyek alkalmával egy vevő látogat el a vállalathoz ellenőrzésként, hogy minden az általa ismert feltételek mellett és módon működik. Tehát a megbeszélések célja az információk átadása 4.41 Gyártás menete A már említett gyártási tervet tartalmazó Excel táblázat alapján rendeli meg a műszakvezető a délelőtti gyártáshoz szükséges alapanyagokat, illetve a délutáni és az éjszakai gyártáshoz, melyek a gyártósor (lásd: 11. sz melléklet) mellé kerülnek 46 http://www.doksihu Szakdolgozat Mielőtt a gyártási folyamat elkezdődne a diszponens kiadja a gyártási megbízást FA (Fertigungs Auftrag), mely az SAP rendszer megfelelő működéséhez szükséges, illetve azért, hogy a műszakvezető a legyártott darabokat a csomagolásra szállítás előtt az SAP-ba tudja könyvelni. A műszakvezető a műszak elején ellenőrzi, hogy a dolgozók (operátorok) megfelelő létszámban vannak-e jelen, illetve a gyártandó

termékhez való alapanyagok kerültek-e fel a gyártásba. (Ha nincs meg az elegendő létszám a gyártáshoz, akkor a kisebb prioritással rendelkező gyártósorról kölcsönös munkaerőt.) Ezen felül az operátorokkal egy rövid megbeszélést tart, hogy melyik terméket, mekkora mennyiségben kell legyártani, illetve informálja őket, ha reklamáció érkezett egy vevőtől. Ez nagyon fontos, hogy a továbbiakban hibás termék ne kerüljön a vevőhöz, ilyen eset pl.: a rádióelőlapon felcserélődött két gomb Ezután a műszakvezető kiadja személyre szabottan a feladatokat, attól függően, hogy az adott műszakban dolgozók, milyen képzést kaptak és melyik munkaállomáson dolgoznak a leghatékonyabban. Az első előlap gyártását minden műszak elején a műszakvezető végigköveti, hogy a gyártási folyamat rendben van-e, a gépek megfelelően működnek-e és az operátor tudja feladatát. Ezt az ellenőrzést két óránként el kell végezni A

gyártással kapcsolatosan folyamatos statisztikákat kell végezni és egyes ellenőrzési pontoknál űrlapokat tölteni. Óránként jegyezni kell, hogy milyen darabszámot sikerült legyártani, s a kiesett darabokat ellenőrizni, mert ha szériahibáról van szó, akkor le kell állítani a gyártást, hogy ne készüljön több selejtes termék. Az általános ellenőrzési pontok a FAT és a MEO. A FAT ellenőrzés alkalmával a késztermék funkcióit tesztelik, mint pl.: gombok és kijelzés megfelelő működése A MEO ellenőrzés alkalmával a készterméket esztétikailag ellenőrzik. A gyártás egész ideje alatt figyeli a műszakvezető, hogy az alapanyag mennyisége elegendő legyen. Szintén figyelni kell a munkavédelmi és ESD előírások betartására is. 47 http://www.doksihu Szakdolgozat A készterméket, ellenőrzésük után, az anyagmozgató átviszi a csomagolásra. A műszak végén összesíteni kell a statisztikákat és az űrlapokat, és a hibátlan

darabmennyiséget az SAP-ba le kell jelenteni. 4.42 Kapacitás A Zollner-nél a gyártósorok kapacitásának 85%-át tekintik tényleges kapacitásnak és a másik 15%-ba számítják bele, az esetleges technikai problémákat, sorállásokat. 4.43 Problémák és megoldásaik A gyártásban is nagy problémát jelentettek a megnövekedett vevői igények, hiszen a meglévő műszakokkal nem lehetett azokat kielégíteni, így további műszakokat kellett indítani, melyhez nem volt elég a meglévő humán erőforrás, így új dolgozókat kellett felvenni. Viszont ez a megoldás csak a betanulási időszak után válik valóssá. Mára már folyamatos műszakban gyártunk, hogy a vevői megrendeléseknek elegendő készterméket tudjunk előállítani. 4.5 Csomagolás A gyártást követő tevékenyég a csomagolás, mely jelentős szerepet játszik a termék megfelelő tárolását, szállítását, védelmét illetően. A csomagoláson gyűjtjük a szállítandó termékeket, a

szállítási helynek megfelelően elkülönítve. Az elmúlt közel fél évben sokszor előfordult, hogy nem is volt nagy szükség bármilyen idejű tárolásra, mert naponta indult szállítmány, szinte minden vevőhöz. 48 http://www.doksihu Szakdolgozat 4.51 Feladatai A csomagolás feladatait három nagyobb részre tudnám felosztani, melyek: 1. a termékek becsomagolása 2. információk nyújtása a rendelés-feldolgozók felé 3. etikett készítése a már becsomagolt árura Először beérkezik az áru a csomagolásra, melyet a dolgozó munkája könnyítéseként feljegyez. Folyamatosan gyűjti az árut, amíg egy termékből nem lesz akkora mennyiség, mely már megfelel egy egységcsomagolásnak. Ekkor a terméknek megfelelő palettára helyezi. Nálunk leginkább négy különböző típusú raklap van használatban: EUR raklap, EW raklap, vaspaletta és gitterbox. A szállítás napján, a kiszállítás előtt minimum fél órával – ez függ a kiszállítandó

mennyiségtől – küldi az információt a rendelés-feldolgozók felé egy kiszállítási listában (lásd: 3. sz melléklet), mely tartalmazza a késztermék megnevezését SAP cikkszámát, kiszállítandó mennyiségét, colli számot, illetve csomagolására vonatkozó adatokat. Ennek segítségével készítjük el a szállításhoz szükséges dokumentumokat. Amint, mi rendelés-feldolgozók elkészítettük a papírokat informáljuk a csomagolást, hogy adott termékhez, mely szállítólevélszám tartozik, így ő ezek alapján tud etikettet készíteni szállítmányhoz. Az etikettnek tartalmaznia kell, hogy az egységcsomagolásban pontosan milyen mennyiségben található a termék, mely szállítólevél tartozik hozzá, megnevezését, illetve vevői és SAP cikkszámát. Az etikettnek több fajta lehet, és a csomagolásnak megfelelően, azon termékek, melyek tálcákban szállítandók, azokra raklaponként kerül egy etikett (raklapra helyezett mennyiség kerül

az etikettre), amelyek viszont ESD dobozokban szállítandók, ott minden dobozra kell egy-egy etikettet helyezni (dobozonkénti mennyiség kerül az etikettre). 49 http://www.doksihu Szakdolgozat 6. ábra Etikett 1 Forrás: Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. Ebből az etikettből egy kerül egy palettára, látható is, hogy a mennyiség 240 darab, mely az egységcsomagolása ennek a készterméknek. 7. ábra Etikett 2 Forrás: Zollner Elektronik Gyártó és Szolgáltató Kft. 50 http://www.doksihu Szakdolgozat Az előző etikett és e között a különbség csak használatukban különbözik, hiszen ez egy dobozra kerülő etikett, melyet a darabszám is jelöl. Ebből késztermékből összesen 8 darab kerül egy dobozba. 4.6 Kiszállítás A kiszállítás az utolsó eleme az ellátási láncnak, ahol az áru felkerül a szállító járműre. A Zollner-nél egy központi kiszállítási részleg van, mely felelős minden profitcentrum szállítási

igényeit kielégíteni, tehát a cég összes késztermékének kiszállítását ezen a részlegen dolgozók végzik. 4.61 Feladatai A kiszállítást fel lehet bontani a kiszállítási helyek szerint: • belföld • külföld • Zandt (anyavállalat) • Szügy és Vác közötti anyagmozgatás • telephelyen történő anyagmozgatás A munkám során én főként a külföldi és zandti kiszállításokkal kapcsolatban kommunikálok a kiszállításon dolgozókkal. Ahogy már azt a Rendelés-feldolgozás alfejezetben említettem minden kiszállítás előtt, minimum egy nappal jeleznem/jeleznünk kell a kiszállítás felé, hogy milyen kapacitású szállító járműre és mikor van szükség. Az információk alapján az adott területért felelős küld a szerződéses szállítmányozó cég felé - mely jelen esetben pl.: a Waberer’s és a Fiege, illetve alvállalkozásaik – egy autórendelést (lásd: 12. sz melléklet), melyre a 51 http://www.doksihu

Szakdolgozat kapcsolattartó a szállítmányozó cégnél visszaküld egy megbízási visszaigazolást (lásd: 13. sz melléklet) Ezekkel a cégekkel már több éves az üzleti kapcsolatunk, így egy jól kialakított rendszerben működik az autórendelés. Az esetek nagyobb részében nem merülnek fel problémák, de a jelenlegi helyzetben, amikor naponta több autóra is szükség van, nem mindig érkezik az autó az megadott időpontra, vagy nem áll rendelkezésre a megfelelő kapacitású jármű, bár ezt a problémát enyhíti, hogy két igen nagy szállítmányozó céggel állunk kapcsolatban. Amint már említettem, a vevőknek küldött értesítő e-maileket az itt dolgozók is megkapják, mely számukra is ad információt, hogy melyik colli számmal rendelkező palettát, melyik szállító járműre kell felpakolni. Tehát a legutolsó tevékenység, mely zárja az eddigiekben kifejtett ellátási láncot, hogy a palettákra csomagolt, szállításra kész

késztermékeket a szállító járművekre helyezik, és a szállításhoz szükséges papírokat átadják a sofőrnek. 52 http://www.doksihu Szakdolgozat V. Összegzés Ahogy már a dolgozat elején is említettem, számomra nagyon érdekes és kedvelt terület a logisztika, ezért is választottam ezt a szakot, ezt a témát. A munkám során is bebizonyosodott, hogy nem egy egyszerű feladat elvégezni ezt a fajta munkát, mert nagyon összetett és szükséges a logisztikai folyamat összes területének valamilyen szintű ismerete. A Zollner Elektronik Kft. gyártó és szolgáltató vállalat, így nagyon fontos, hogy a piac elvárásainak megfelelő, magas színvonalú termékeket állítson elő, a vevői igények pontosan elégítse ki k. Meglepő volt számomra, hogy ilyen szinteken a vevő mennyire fontos szerepet tölt be. Nem is sejtettem, hogy az üzleti életben ennyire megbecsültek a vevők és ennyire függ tőlük egy vállalat, míg ezt a saját bőrömön

nem tapasztaltam. Sajnálatos, hogy az ilyen fajta vevői bánásmód nem jellemző a hétköznapi életre. Nem bántam meg, hogy a Zollner Elektronik Kft.-hez jelentkeztem gyakorlatra, mert ezen rövid idő alatt sok tapasztalatot szeretem, sok embert ismert meg és találkoztam problémákkal is melyeket említettem a dolgozatomban is. A megoldásokat, melyeket a felmerült problémákra javasoltam, megbeszéltem a feletteseimmel és néhány esetben helyeselték is a általam felvázolt lehetőségeket. Véleményem szerint a tapasztalatok és ismeretek, melyeket a Zollner-nél szereztem biztosan tudom majd hasznosítani a jövőbeli munkám során is. Úgy gondolom, fontos minden egyes cég számára, hogy a dolgozói az első felmerülő problémára ne rémüljenek meg, találjanak megoldásokat, és ez az idő megtanított erre. Ez alatt a hat hónapos gyakorlat alatt, mind az anyaggyűjtés, mind a rám kiosztott feladatok által, megismerhettem a beszerzést, annak

folyamatát; a gyártást és folyamatát; a diszpozíciót; és valamennyire a minőséggel kapcsolatos feladatokat. 53 http://www.doksihu Szakdolgozat Ezzel bebizonyosodott számomra, hogy mennyire fontos az összhang, az együttműködés és az információk megfelelő áramlása. Persze, tisztában voltam ennek jelentőségével a munka megkezdése előtt, de csak most látom igazán, érzem saját bőröm, hogy ennek megvalósítása mennyire számottevő és milyen nehéz is egyben. A megoldások közül, melyeket említettem a gyártási kapacitással kapcsolatosat emelném ki, itt már sikerült elérni azt az eredményt, hogy hétről hétre javul a hibátlan és hibás termékek aránya, hiszen az újonnan felvett dolgozók már letöltötték a betanulási időszakot. Sikerült a vevői igényeknek megfelelő mennyiségeket előállítani, így mostanra már csak egy cél maradt, hogy a késztermék előállításához szükséges tactidő folyamatosan tudják

csökkenteni. 54 http://www.doksihu Szakdolgozat Irodalomjegyzék  Zollner Elektronik Kft. honlapja http://www.zollnerde/hu/ letöltés dátuma: 2009.0924  LogSped honlapja http://www.logspedhu/elhtm letöltés dátuma: 2009.1015  Supply Chain honlapja http://www.supplychainhu letöltés dátuma:2009.1015 Prof. Dr Knoll Imre [1999]: Logisztika a 21 Században KIT Képzőművészeti és Nyomda Kft., Budapest Chikán Attila [1997]: Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó, Budapest Halászné Sipos Erzsébet [1998]: Logisztika. Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, Budapest dr. Majoros Pál [1999]:Iparvállalatok beszerzés gazdaságtana Műszaki Könyvkiadó, Budapest Chikán Attila, Demeter Krisztina [2003]: Értéketeremtő folyamatok menedzsmentje Termelés, Szolgáltatás, Logisztika. Aula Kiadó Kft, Budapest Dr. Prezenszki József [1998-1999]: Logisztika I-II ,Budapest 55 http://www.doksihu Szakdolgozat Ábrajegyzék 1. ábra: Ellátási lánc 2. ábra:

Zollner tevékenységi köre 3. ábra: Váci telephely 4. ábra: Kiszállítási értesítő 5. ábra: FIFO tábla 6. ábra: Etikett 1 7. ábra: Etikett 2 56 http://www.doksihu Szakdolgozat Táblázatjegyzék 1. táblázat: Beszállító kiválasztásának módja 57 http://www.doksihu Szakdolgozat Mellékletek 1. sz melléklet KIA autórádió-előlapok 2. sz melléklet Ford autórádió-előlap szállítási lehívása 3. sz melléklet Kiszállítási lista 4. sz melléklet Szállítólevél 5. sz melléklet Fuvarigény táblázat 6. sz melléklet Beszállítói kérdőív 7. sz melléklet SAP áruazonosító címke 8. sz melléklet FIFO tábla 9. sz melléklet Anyagkiadási formanyomtatvány 10. sz melléklet Gyártási terv táblázat 11. sz melléklet KIA gyártósor 12. sz melléklet Autórendelés 13. sz melléklet Megbízási visszaigazolás 58 http://www.doksihu Szakdolgozat 1. sz melléklet KIA Bluetooth nélküli autórádió-előlap

KIA Bluetooth-os autórádió-előlap 59 http://www.doksihu Szakdolgozat 2. sz melléklet Ford autórádió-előlap szállítási lehívása 60 http://www.doksihu Szakdolgozat 61 http://www.doksihu Szakdolgozat 3. sz melléklet Kiszállítási lista 62 http://www.doksihu Szakdolgozat 4. sz mellékelt Szállítólevél 63 http://www.doksihu Szakdolgozat 64 http://www.doksihu Szakdolgozat 5. sz melléklet Fuvarigény táblázat 65 http://www.doksihu Szakdolgozat 6. sz melléklet Beszállítói kérdőív 66 http://www.doksihu Szakdolgozat 67 http://www.doksihu Szakdolgozat 7. sz melléklet SAP áruazonosító címke 68 http://www.doksihu Szakdolgozat 8. sz melléklet FIFO tábla 69 http://www.doksihu Szakdolgozat 9. sz melléklet Anyagkiadási formanyomtatvány 70 http://www.doksihu Szakdolgozat 10. sz melléklet Gyártási terv táblázat 71 http://www.doksihu Szakdolgozat 11. sz melléklet KIA gyártósor 72 http://www.doksihu

Szakdolgozat 12. sz melléklet Autórendelés 73 http://www.doksihu Szakdolgozat 13. sz melléklet Megbízási visszaigazolás 74