Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Jónás Csilla Zsuzsanna - Médiaszabályozás Magyarországon és Európában, avagy közösségi érdekek és közösségi korlátok az audiovizuális szektorban ma és holnap

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány MÉDIASZABÁLYOZÁS MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN, AVAGY KÖZÖSSÉGI ÉRDEKEK ÉS KÖZÖSSÉGI KORLÁTOK AZ AUDIOVIZUÁLIS SZEKTORBAN MA ÉS HOLNAP Készítette: Jónás Csilla Zsuzsanna Budapest, 2009 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés6 2. A média és a médiaszabályozás általános kérdései 7 2.1 A médiáról alkotott elképzelések7 2.2 Mi a médiaszabályozás? 8 2.3 A médiaszabályozás indokoltsága, avagy a média hatásának kérdése 8 2.4 A média szabályozásának módszerei9 2.5 A média jogi oldala10 2.51 A magyar médiaszabályozás 10 2.52 Az Európai Unió audiovizuális politikája12 3. A közösségi érdekek védelme 15 3.1 Az egyéni és a közösségi érdekek kapcsolata15 3.11 Alapvető jogok16 3.12 Véleményszabadság és korlátozó tényezői17 3.2 Egyéni és

közösségi érdekek a médiában 18 3.21 A közösségi érdekek kérdéses témái18 4. A szó szólása, avagy a gyűlöletbeszéd kérdése 21 4.1 A gyűlöletbeszéd meghatározása21 4.2 A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos megállapítások22 4.3 A gyűlöletbeszéd korlátozása ellen és korlátozása mellett szóló érvek 25 4.4 A gyűlöletbeszéd jogi és morális nézetei27 4.41 Különböző országok eljárásai 28 4.42 Magyarország29 4.43 Európai Unió30 4.5 Következtetés31 -3- http://www.doksihu 5. A gyermekek védelme 32 5.1 A szabályozás alapjai32 5.2 A szabályozás módszerei 33 5.3 A hazai gyakorlat 34 5.4 Az európai gyakorlat36 5.5 A különbségek érzékeltetése egy példán keresztül 37 5.6 Következtetés38 6. Várható változások az új média megjelenésével, illetve szabályozásával 40 6.1 Mi az új média? 40 6.11 Az új média fogalma 40 6.12 Miben más és mivel jár az új média?40 6.121 A már közismert új médium: az internet42

6.2 Szabályozási változások 43 6.21 Új fogalmak bevezetése a lekérhető szolgáltatások kapcsán 43 6.211 Normatív szabályok 44 6.212 Nem normatív szabályok45 6.22 A médiaszabályozás kiegészítő módszerei 46 6.3 Ahol már van, és ahova már tervezik – technikai kérdések 48 6.4 Az új magyar médiatörvény kérdései 51 6.5 Következtetés54 7. Saját kutatás55 7.1 A megkérdezettek általános jellemzői 56 7.2 A megkérdezettek gyűlölködéssel kapcsolatos véleményei 57 7.3 A gyermekek védelmének érdekében bevezetett korhatár megjelölésekről alkotott vélemények.62 7.4 Következtetés66 -4- http://www.doksihu 8. Összegzés 68 9. Irodalomjegyzék 72 9.1 Jogszabályok, irányelvek72 9. 2 Szakirodalom 72 10. Melléklet – A kérdőív kérdései 78 Táblázat és ábrajegyzék 1. táblázat: Az országos korhatár-besorolások az Amerikai pite című filmnél 38 1. ábra: Nagyobb-e manapság a gyűlölködés mértéke? 57 2. ábra: Ki lehet

a felelős?58 3. ábra: Előítéletesnek tartja magát? 59 4. ábra: Szükséges szigorúbb szabályozás a gyűlöletbeszéd miatt?59 5. ábra: Csökkentené a gyűlölködést a szigorúbb szabályozás? 60 6. ábra: Eredménnyel járhat a szélsőséges kijelentések tiltása?60 7. ábra: Kisebbségekhez való viszonyulás 62 8. ábra: Szükséges-e a szabályozás? 63 9. ábra: Hasznosak-e a korhatár megjelölések? 63 10. ábra: Figyelembe veszik / figyelembe fogják venni a korhatár megjelöléseket?64 11. ábra: Ideálisnak tartják-e a jelenlegi korhatár meghatározásokat?64 12. ábra: Figyelik a fiatalok a jelzéseket? 65 13. ábra: Szabályozza vagy fogja szabályozni a gyermekének médiafogyasztását? 66 14. ábra: Erőszakosak a mai műsorok? 66 -5- http://www.doksihu 1. Bevezetés A XXI. században egyre többen foglalkoznak a médiával és a média különböző területeivel, így annak szabályozásával is. Ennek több oka is van Az egyik legalapvetőbb ok

abban áll, hogy a sajtó és a média a mindennapjaink részévé vált és az információszerzés elsőszámú csatornájaként van jelen. Másrészről sokan úgy gondolják, hogy a médiának befolyásoló, manipulatív hatása van, holott empirikus kutatások ennek ellenkezőit igazolják. Ez utóbbi diskurzus nyomán vetődhet fel az emberben az a kérdés, hogy szükséges-e a média szabályozása, és ha igen, akkor milyen mértékű legyen az a szabályozás. Szakdolgozatom a magyar és az európai médiaszabályozás audiovizuális szektorára összpontosít. Ezen belül is olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a közösségi érdekek védelméhez sorolhatóak és napjaink kiemelkedő és általában vitatott területei a jognak és azon belül is a média szabályozásának. Egyebek mellett megvizsgálom, hogy milyen vélemények vannak a véleményszabadság korlátozásának kérdéseivel kapcsolatban. Milyen rendelkezések vonatkoznak a ma csak gyűlöletbeszédként

emlegetett jelenségre, és hogyan viszonyulnak ehhez a szakértők? Továbbá szó lesz arról is, hogy a különböző társadalmi csoportokat hogyan segíti és védelmezi a médiajog, illetve hogyan változik meg a helyzet az új médiumok jelenlétével, várható megjelenésével. A téma feldolgozását elsősorban a kapcsolódó szakirodalmak és tanulmányok által leírt tartalomelemzéssel végzem el, de egy rövid kérdőíves kutatást is bemutatok két vizsgálandó témakörben. A kutatás célja nem más, mint laikus emberek véleményeinek megismerése és elemzése, annak érdekében, hogy összehasonlíthassam a szakértők és a civil polgárok egy részének a vélemény különbségeit vagy azonosságait. Választott témám elég összetett, ezért két, a mai viszonylatokban nagyon fontos témakört igyekszem átfogóan megvizsgálni: a társadalmi érdekek védelmében jelenleg vitatott gyűlöletbeszéd kérdését és a kiskorúak védelmét, mely utóbbira

az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet. Ezeket ugyanis el lehet választani egymástól, de kapcsolatban is állnak egymással és az audiovizuális szektor két legrelevánsabb területei. -6- http://www.doksihu 2. A média és a médiaszabályozás általános kérdései 2.1 A médiáról alkotott elképzelések Kétségtelen, hogy életünk meghatározó részévé vált a média és a számunkra szükséges vagy érdekes információk nagy részét általa szerezzük meg. A tömegkommunikáció olyan szerves részét képezi a mindennapi életünknek, hogy időnk egy részét nagy valószínűséggel egy médium mellett töltjük el. Ez a médium lehet éppen a televízió, a rádió vagy az internet mint kommunikációs csatorna vállal szerepet az információ áramlásában. Sokan ezért gondolják azt, hogy a média képes döntéseinkre hatással lenni, de ez igazából csak annyit jelent, hogy a tradicionális forrásaink mellé (például iskola, család) új forrás

jelent meg és vált dominánssá az utóbbi évszázadban.1 A média kiemelt szerepe még nem jelenti azt, hogy meggyőző ereje van, mert elkülöníthető egymástól a tájékoztatás és a befolyásolás fogalma. A tájékoztatás esetében az üzenet befogadója a kapott információ tudatában dönt arról, hogy miként dönt, cselekszik, esetleg megváltoztatja-e a véleményét. A befolyásolás esetében viszont az üzenet címzettje a kommunikátor akaratát tükrözi, annak megfelelően változtatja meg viselkedését és véleményét. Tehát a kérdés ebben az esetben az, hogy képes-e ez utóbbira a média. Ez a kérdés azért fontos, mert a tájékozódás és a tájékoztatás a népszuverenitás előfeltétele, ami pedig a demokrácia alapjainak egyike.2 Kétféle hozzáállás jellemző a média hatásának elképzeléseiről. Az úgynevezett médiapesszimisták szerint a média káros hatással van a társadalomra, csak silány tartalmakat közvetít, és

előtérbe helyezi a negatívumokat, amelynek következtében jellemző az agresszivitás, erőszak, pornográfia, gyűlöletbeszéd. Mindezek pedig az állami beavatkozást követelik meg, hogy az embereket megvédjék az efféle fenyegetésekkel szemben. A médiaoptimisták, ahogy a nevükből is kitűnik, sokkal pozitívabb felfogásúak Szerintük a média olyasvalami, mint az iskola, amely elviszi a tudást és az ízlést az emberek közé, az emberi világba.3 1 McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris Kiadó McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris Kiadó és Croteau, David & Hoynes, William (2000): Media/Society. Indrusties, Images and Audience London & New Delhi & Thousand Oaks: Pine Forge Press 3 Angelusz Róbert és Tardos Róbert (1998): Médiahasználat vagy médiafogyasztás? A televíziónézés egy új empirikus tipológiája. Jel-Kép, 3 sz és Bajomi-Lázár Péter (2004): A

médiapesszimisták http://www.eshu/indexphp?view=doc;9181 (Letöltés ideje: 2009 02 01 09:14) 2 -7- http://www.doksihu A média hatásának kérdése elsősorban a politikai kampány és propaganda, a médiaerőszak és a gyűlöletbeszéd kontextusában kap kiemelt figyelmet, mert az emberek egy része úgy tartja, hogy a média rossz példát mutat. Legtöbbször a kiskorúakkal kapcsolatban hozzák fel ezt az érvet és az ő védelmük érdekében is hangoztatják a szabályozás fontosságát. 4 2.2 Mi a médiaszabályozás? Azt lehet mondani, hogy „a médiaszabályozás a tömegkommunikáció formálásának egyik legrégibb eszköze.5” Ugyanis az emberek a jogszabályok segítségével tudják meghatározni, hogy mi számít jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek. Mindez pedig a sajtó és média esetében sincs másképp. A médiaszabályozás korlátokat állít fel, amelyek átlépését szankcionálja, ugyanakkor védi is a különböző szereplőket.

Tulajdonképpen megjelöli a szólás szabadságának határait.6 2.3 A médiaszabályozás indokoltsága, avagy a média hatásának kérdése A média globális jellegéből adódóan sokan vélekednek úgy, hogy a média nagy társadalmi hatással bír. Egyrészt azért, mert egész életünket végigkíséri, másrészt olyan jelenség, amellyel mindenki elérhető. A médiaimperializmus tétele is ezt mondja ki, miszerint a mai világ hatalmai már nem katonai úton, hanem a médián keresztül terjesztik elveiket. Vagyis a média a fő közvetítő csatorna. Ebből kifolyólag azonban miért lenne társadalmi hatása. Abban, hogy meghozzuk a döntéseinket nagyon sok tényező játszik közre, nemcsak a médiából származó információkat vesszük figyelembe. Több kutatási modell is foglalkozik a témával, de mindeddig nem sikerült meggyőzően leírni az állítólagos hatásokat. Ennek ellenére, általános a társadalomra való hatás eszménye, és sokak szerint a

média szabályozásának indokoltsága. Ha azonban szabályozás van, akkor korlátok is vannak. Ilyenkor pedig kérdéses, hogy meddig húzhatóak a korlátok egy demokratikus államban, ahol a vélemény- és szólásszabadság alkotmányos alapelv. Ugyanis, ha a médiát, mint a nyilvánosság csatornáját szabályozzák, akkor valamilyen szinten a véleményszabadságot is. Ha pedig 4 Hammer Ferenc (2006): A közvetlen médiahatásokra való beszéd természetéről. http://www.mediakutatohu/cikk/2006 02 nyar/05 kozvetlen mediahatasok/01html (Letöltés ideje: 2009 04 30 16:50) 5 Bajomi-Lázár Péter (2006): Média és társadalom, Médiakutató Alapítvány, 145. oldal 6 Bajomi-Lázár Péter (2006): Média és társadalom, Médiakutató Alapítvány -8- http://www.doksihu korlátozva van a véleményszabadság, akkor felvetődhet a kérdés, hogy nincs-e cenzúra. Éppen ezen feltételezések követeztében vannak, akik a szabályozást nem tartják megfelelő

alternatívának és más megoldást javasolnak, például az önszabályozás lehetőségét. (Az önszabályozásról még a későbbiekben szó lesz.) 2.4 A média szabályozásának módszerei A médiaszabályozás főként tartalomszabályozás, vagyis a médiában bemutatott információk tartalmára és annak „stílusára” vonatkozó megkötések jogi halmaza. Ez a tartalomszabályozás szinte kizárólag az elektronikus médiára vonatkozik.7 A médiaszabályozás két eszköze a tiltás és a támogatás. Bizonyos tartalmakat tiltanak, hogy védve legyenek az emberek az esetlegesen fellépő káros hatásokkal szemben, illetve a sokszínűség megőrzése végett. Bizonyos tartalmak pedig támogatottak, hogy a társadalom számára fontos vagy hasznos információk elérhetővé váljanak. Ez a támogatás például megmutatkozik a közszolgálati és a közösségi médiumokban, továbbá adókedvezmény vagy anyagi támogatás útján. 8 Az állami

médiaszabályozásnak két hagyományos formája van: általános érvényű (minden médiumtípusra vonatkozó) és platformalapú (médiaspecifikus) szabályozás. Az előbbihez tartozik a személyhez fűződő jogok (személyes adatok, emberi méltóság), az állam-, az üzlet-, a hadi- és a banktitok és a közerkölcs védelme, valamint a nyilvánvaló és azonnali veszélyt jelentő közlés, megjelenítés tilalma. A médiaspecifikus regulációnál különbséget tesznek a nyomtatott sajtó és az elektronikus média között, mert a nyomtatott sajtónál sokkal liberálisabb a szabályozás, mint a szigorúbban felügyelt elektronikus médiánál. Azonban a platform alapú szabályozás változását hozza magával az egyre jobban terjedő digitalizáció, valamint a konvergencia, azaz technológiai fejlődés.9 A szigorúbb szabályozás esetében joggal mondhatjuk azt, hogy korlátozzák a szólás és sajtószabadságot, mert a tiltás és engedélyezés mechanizmusa

maga a cenzúra. Ami tiltott, az negatív cenzúra, ami engedélyezett, az pozitív cenzúra. Azonban, ha a demokrácia alapjogainak egyike a szólás- és sajtószabadság, akkor miért is szükséges a cenzúra. Erre három érvet hoznak fel: 7 Dr. Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, PhD – értekezés, http://www.jakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009 05 01 14:57) 8 Bajomi-Lázár Péter (2006): Média és társadalom. Médiakutató Alapítvány 9 Bajomi-Lázár Péter (2006): Média és társadalom. Médiakutató Alapítvány -9- http://www.doksihu ‐ a frekvenciaszűkösséget, amelynél biztosítani kell a sokszínűséget a közérdeknek megfelelően, ‐ a társadalomra gyakorolt hatást, mert tömegeket mozgat meg az elektronikus média, ‐ a passzív hozzáférést, vagyis, hogy nem a néző vagy hallgató választja ki a műsort (ez persze nem mindig

igaz, például a tematikus csatornák esetében), hanem adott a műsorkínálat. Mindezeket az érveket azonban megdöntheti a digitális műsorterjesztés fokozódó terjedése, mert a digitalizáció véget vet a frekvenciaszűkösségnek, hiszen adott frekvenciatartományban akár hatszor több csatorna lehet. A társadalmi hatás és a passzív hozzáállás pedig átértékelődik és mondhatni aktivizálódik, mert nő a csatornák létszáma és nagy valószínűséggel egyre több lesz a tematikus csatornák száma, amelynek következtében a hallgató vagy néző aktívan, tudatosan fogja megválasztani, hogy mit is akar hallgatni vagy nézni. Kérdés lehet az általános csatornák helyzete, viszont azok ma sem mutatnak be igazán bántó műsorokat, mert ezzel csak a közönségének szimpátiáját veszítené el, azzal pedig csökkenne a nézettsége. 10 2.5 A média jogi oldala 2.51 A magyar médiaszabályozás Magyarországon A rádiózásról és

televíziózásról szóló 1996. évi I tv (továbbiakban médiatörvény) hatálybalépését megelőzően az egységes sajtóról a ma is hatályos 1986. évi II. törvény (sajtótörvény) rendelkezett A mintegy 23 §-ból álló törvény kerettörvénynek is tekinthető, mert általánosságban szól a sajtó tevékenységéről és feladatairól, illetve az egyetlen olyan törvény, amely az újságírókra közvetlenül állapít meg normákat. A médiatörvény hatályba lépése előtt a Sajtótörvény II. fejezete külön rendelkezéseket tartalmazott például a Magyar Rádióra és Televízióra vagy a Magyar Távirati Irodára stb. Később a Magyar Rádióra és a Magyar Televízióra vonatkozó rendelkezéseket a médiatörvény hatályon kívül helyezte. A sajtótörvényen kívül még az úgynevezett 10 Molnár Péter (2002): Gondolatbárotság. Szólásszabadság és közbeszélgetés az Egyesült Államokban és Magyarországon. Budapest: Új Mandátum Kiadó

- 10 - http://www.doksihu kinevezési törvény, az 1990. évi LVII törvény érintette a média területét Ezen kívül különböző rendeletek és határozatok voltak szabályozó jellegűek.11 A médiatörvény előkészítési szakasza az úgynevezett médiaháború időszakára tehető, amikorra sikerült politikai megállapodást kötni. A törvényalkotók a teljességre törekvő szabályozást választották az utaló rendelkezésekkel szemben, így jöhetett létre az akkor 161 §, ma már 163 §-ból álló, akkor 48, ma 52 értelmező rendelkezést tartalmazó, anyagi és eljárási szabályokat magában foglaló törvény, amely előtt jogi kuszaság és káosz uralkodott. A bővítés az Európai Uniós jogharmonizáció miatt történt meg Meghozatala után javult a helyzet, de még mindig léteznek hibák. A törvény nagyon nagy terjedelmű, ami megnehezíti az értelmezést és jogtechnikailag is vannak kivetnivaló részei. Egyes esetekben pontatlan és nem

egyértelmű a törvényi szabályozás, valamint vannak úgynevezett „belső” jogharmonizációs hibák. Például a médiatörvény az 1990 évi XI törvénnyel bevezetett közérdekű bírság intézményét hatályon kívül helyezte a sajtótörvényből, ugyanakkor nem tette meg ugyanezt a közérdekű célra fordítható bírságot szabályozó Polgári Törvénykönyv 84. § (2) bekezdésével12 A magyar médiatörvény jelentősége abban áll, hogy „szétválasztotta a nyomtatott és elektronikus sajtó törvényi szabályozását; deklarálta a közszolgálati és kereskedelmi média duális rendszerét; és mindenekelőtt létrehozta az elektronikus média fogalomrendszerét és jogi intézményét. 13” Mégis a szakértők is úgy gondolják, hogy módosítás szükségeltetik, új médiatörvény, hiszen a mostani hagy némi kívánnivalót maga után. Az 1996 óta hatályos törvényben nem sok változtatás történt a mai napig. Az egyik jelentős módosítás,

kiegészítés 2002-ben történt meg, amikor a gyermekek védelmének érdekében francia mintára szigorúbb szabályozás született, bevezették a korhatár-besorolást és jelöléseket. A médiatörvényt alkalmazó szervezete az Országos Rádió és Televízió Testület, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy. Hivatali szerve az ORTT Irodája. A törvény részletesen kitér a tevékenységére és hatáskörére, ezért csak néhány mondatban jellemzem az általa végzett feladatokat. Az ORTT országos hatáskörű államigazgatási szervezet, médiahatóság. Meghatározza a joggyakorlatot, ám sok esetben hatásköre korlátozott. Panaszbizottságot működtet, amelyhez bárki fordulhat segítségül, valamint műsorfigyelő és elemző szolgálatot is ellát. Az ORTT kezeli az úgynevezett 11 Sarkady Ildikó (2005): Médiajogi írások. Budapest: Új Mandátum Kiadó A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 évi I.

törvény és Sarkady Ildikó (2005): Médiajogi írások Budapest: Új Mandátum Kiadó 13 Sarkady Ildikó (2005): Médiajogi írások. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 181 oldal 12 - 11 - http://www.doksihu Műsorszolgáltatási Alapot, amely elkülönített pénzalap és feladata törvényben rögzített: „a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása. A pályázatot a Testület írja ki, és a Testület által összehívott eseti bírálóbizottság értékeli.”14 A médiatörvény mellett vannak más törvényi rendelkezések, amelyek kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak a média szabályozásához. Ilyen a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv jogorvoslati lehetőségei rágalmazás vagy sérelmezés esetén, ilyen a szerzői jog, a

versenyjog, védjegyjog vagy a reklámjog. 2.52 Az Európai Unió audiovizuális politikája Mint szinte minden területen, a médiaszabályozásban is kialakult egy közös, az Európai Unió tagjai között meghatározott szabályozási politika, amely kiegészíti vagy részben módosítja a tagországok szabályozási rendszerét. Ebből kifolyólag a legkézenfekvőbb az uniós audiovizuális politika áttekintése. Egészen az 1980-as évekig nem voltak olyan harmonizált uniós jogszabályok, amelyek a műsorszolgáltatásra vonatkoztak volna. Ennek egyik oka az volt, hogy a műsorszolgáltatásra nem piaci tevékenységként tekintettek. Amikor felismerték, hogy ez a szektor is igen jövedelmező gazdasági és kulturális oldalon egyaránt, már másképp viszonyultak hozzá. Másrészt a műholdas közvetítés megjelenése és az Egyesült Államok elnyomó piacának jelenléte változtatott a helyzeten. Így a Parlament több dokumentumban hangsúlyozta, hogy a médiának

fontos szerepe van az európai integrációban. Végül az Európa Tanács 1989-ben kiadta a 89/552/EGK számú Televíziózás határok nélkül irányelvet (Television Without Frontiers Directive), amely a televízió-közvetítési piac megvalósításának szabályozási feltételeit tűzte ki célul. Emellett pedig elindította a MÉDIA programot, amely biztosította az európai televíziós programgyártás támogatását.15 Az Európai Unió médiaszabályozása kiterjed a televízióra, a filmre, a digitális és online tartalomszabályozásra, illetve a multimédiára. A média szabályozásának területei: 14 http://alap.ortthu/indexphp?mid=15 (Letöltés ideje: 2009 05 15 14:35) és 1996 évi I tv 78 § (4) Cseh Gabriella (2005): Európai médiajog és médiapolitika. wwwaktihu/tanulmany/dok/cseh 03doc (Letöltés ideje: 2009. 01 22 10:43) és Polonyi Artemisz – Doleschall Miklós (2005): Az Európai Unió audiovizuális politikája – kivonat,

www.szoctarstudhu/vm/szoc szakirany eu audiovisual policy kivonatpdf (Letöltés ideje:2009 03. 11 10:13) 15 - 12 - http://www.doksihu tartalomszabályozás, szerzői jog közösségi szabályozása, közösségi versenyjog, hírközlési szabályozás és az információs társadalommal kapcsolatos területek (e-kereskedelem).16 Az igazi politikai fejlődést a szabályozás terén az 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti szerződés jelentette, amely a műsorszolgáltatást beemelte a kulturális politikai tevékenység területei közé. Ez adta a jogalapot arra, hogy a Közösség pénzügyi támogatást adhasson az audiovizuális szektor részére. Három politikai területet különböztethetünk meg17: 1. keret-szabályozás az egységes piaci televízió-közvetítés megvalósításáról és a kiskorúak védelme az ártalmas tartalmaktól, 2. európai szintű támogatási rendszer, 3. külső, kulturális viszonyok védelme a Világkereskedelmi Szervezetben

A digitális technológiák, valamint az ártalmas tartalmak növekvő száma újabb változtatást igényelt, és ezért 1997-ben az Európai Bizottság kiadta a 97/36/EK számú, Határok nélküli televíziózás irányelv módosítását. Az elektronikus médiumok szabályozásának ez az irányelv az alapja. Céljai között szerepel a műsorszolgáltatás szabad áramlását akadályozó tényezők megszüntetése, a szabad vétel biztosítása az Európai Unió polgárainak, tartalmi és formai követelmények rögzítése egyes területeken, amiből az azonos feltételek megteremtésének elérése következik a tagállami műsorszolgáltatások számára, illetve az európai audiovizuális ipar segítése az amerikai elnyomással szemben. Mindezek értelmében az irányelv: − meghatározza, melyik tagállam joghatósága alá tartoznak az egyes műsorszolgáltatók, és bevezeti az egyetlen alkalmazható jogrendszer szabályát, amelynek értelmében minden

műsorszóró egyetlen, a jogszabályoknak való megfelelést biztosítani köteles tagállam joghatósága alá tartozik; − elősegíti az európai művek készítését és terjesztését; − szabályozza a televíziós reklámot és szponzorálást; − szabályokat tartalmaz a kiskorúak védelmének biztosítására és a faji, nemi, nemzetiségi, vallási alapon való gyűlöletkeltés megakadályozására; 16 Cseh Gabriella (2005): Európai médiajog és médiapolitika. wwwaktihu/tanulmany/dok/cseh 03doc (Letöltés ideje: 2009. 01 22 10:43) 17 Polonyi Artemisz – Doleschall Miklós (2005): Az Európai Unió audiovizuális politikája – kivonat, www.szoctarstudhu/vm/szoc szakirany eu audiovisual policy kivonatpdf (Letöltés ideje:2009 03 11 10:13) - 13 - http://www.doksihu − meghatározza a helyreigazítás szabályait. Az említett irányelvnek azóta újabb módosítása jelent meg a 2007/65/EK módosító irányelv formájában, amelyről a

későbbiekben még szó lesz.18 Az uniós irányelvek mellett, amelyek a tagállamok számára jogforrási erővel bírnak, meg kell említeni más dokumentumokat is, amelyeknek nem a szabályozás a célja, hanem egy aktuális helyzetfelmérés és értékelés, a jövőbeni teendők megfogalmazása. Az egyik típus az úgynevezett zöld könyv, amely a döntés előkészítésében játszik fontos szerepet. Az ilyen jellegű dokumentumokban a szakértők a Bizottság felkérésére felvázolják a jelenlegi helyzetet és javaslatokat tesznek a problémák megoldására. Az audiovizuális szektoron belül két kiemelkedő dokumentum jelent meg. Az egyik az 1994-ben elfogadott „Az európai műsoripar erősítése az EU audiovizuális politikájának összefüggésében” című zöld könyv (Strategy Options to Strengthen the European Programme Industry in the Context of the Audiovisual Policy of the European Union - Green Paper - COM(94) 96). Az ezt követő: „A

távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól szóló zöld könyv” (Green paper on the convergence of the telecommunications, media, and information technology sectors, and the implications for regulation -COM(97) 623). A másik típusú dokumentum az úgynevezett fehér könyv, amely már konkrét szabályozási javaslatokat foglal magában. Ilyen jelentős fehér könyv például az 1995-ben jóváhagyott, magyarul körülbelül így hangozható: „Az uniós piacra való felkészülési lépések a felvételüket kérő országok számára” című fehér könyv (White Paper: Preparation of the Associated Countries of Central and Eastern Europe for Integration into the Internal Market of the Union COM(95) 163), ami külön foglalkozik az audiovizuális szolgáltatásokkal és az első lépések közé sorolja.19 A folyamatos vizsgálatok és módosítások azért fontosak, mert az új

technológiák új kihívásokat jelentenek, például az internet esetében, ami egyszerre képes elektronikus kommunikációra (e-mail, chat stb.) és tartalmi megosztásra (zene, videó stb), és ez utóbbi már az audiovizuális szektor szabályozását is érinti. 18 Kertész Krisztina (2001): A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban. http://www.mediakutatohu/cikk/2001 01 tavasz/07 a media szabalyozasa az euban es magyarorszagon/01html (Letöltés ideje: 2009. 01 22 10:38) 19 Cseh Gabriella (1998): Az európai médiumok jogi és piaci környezete és a hazai média alkotta szabályozás Bermudaháromszöge. Médiakönyv 1998 Budapest: Enamiké és Kertész Krisztina (2001): A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban http://www.mediakutatohu/cikk/2001 01 tavasz/07 a media szabalyozasa az euban es magyarorszagon/01html

(Letöltés ideje: 2009. 01 22 10:38) - 14 - http://www.doksihu 3. A közösségi érdekek védelme Alighanem az élet legfontosabb kérdése, mi mozgatja az embert: milyen célok, motívumok, törekvések. Ezért az érdek a központi helyek egyikét foglalja el Azt is lehetne mondani, hogy az erkölcs, mint az emberi élet egyik fő szabályozója az ember érdekekhez való viszonyának megnyilvánulása. E viszony megítélése koronként és kultúránként változó. Mostanság nálunk az egyéni, a személyes érdekek elsőbbsége nemcsak hogy általános legitimitást élvez az életvezetési tényezők között, de gyakran élhetetlen alaknak érzi magát, aki nem vallja büszkén az egyéni érdekek elsőbbségét olyan ködös, megfoghatatlan és kompromittálódott fogalmakkal szemben, mint amilyen a közösségi érdek. Hogy ki miként rendezi az érdekek különböző dimenzióihoz való viszonyát, ez a magánügye mindaddig, amíg mások jogait nem sérti.20

Miközben az emberek egyre inkább individualista módon viselkednek, nem szabad elfelejteni, hogy egy adott társadalomban, közösségben élnek. Az Európai Unió is a közösségi összetartozást és annak védelmét hangsúlyozza, már csak azért is, mert más-más országok és kultúrák összességét alkotja. A különböző kultúrákban és társadalmakban az egyűvé tartozás fontos szocializációs folyamat, amelyet az egyén és a közösség kapcsolata is formál. De milyen is ez a kapcsolat? 3.1 Az egyéni és a közösségi érdekek kapcsolata Az ember alapvetően társas lény, ezért természetes igénye a közösségi lét, a közösségben való létezés. Mégis figyelembe kell venni, hogy amikor egy közösségről beszélünk, akkor azt egyének alkotják saját értékekkel és érdekekkel. Így amellett, hogy a közösségnek megvannak a maga értékei és érdekei, célszerű azzal is számolni, hogy az egyénnek is vannak akár a közösségtől eltérő

gondolatai. Éppen ezért szükségszerű elválasztani egymástól az egyéni és a közösségi érdekeket.21 Az utóbbi időben jelentősen megváltozott, elsősorban a szocialista utódállamoknál a két csoport közti prioritás. Bő másfél évtizeddel ezelőtt még a közösség és a közösségi nevelés volt túlsúlyban. A rendszerváltással azonban lényegesen megváltozott a 20 Loránd Ferenc (2000): Egyéni és közösségi érdekek. http://wwwokihu/oldalphp?tipus=cikk&kod=2000-02-koLorand-Egyeni (Letöltés ideje: 2009 04 15 10:35) 21 Széchényi István: A közösség szerepe az egyén szocializációjában c. cikk http://www.osztalyfonokhu/cikkphp?id=182 (Letöltés ideje: 2009 05 06 09:59) - 15 - http://www.doksihu szemléletmód és előtérbe került az egyén és az egyéni érdekek védelme. Az ember, mint autonóm egyén különböző közösségek tagja, és ezért nap, mint nap rá van szorulva a másokkal való együttműködésre. E miatt gyakran

kerül sor a két oldal érdekeinek ütközésére. Ugyanis vannak olyan emberi érdekek, amelyek az egyénre és az közösségre is érvényesek, de vannak olyan érdekek is, amelyek megfelelnek az egyénnek, de egy adott közösségnek nem és fordítva. Loránd Ferenc pedagógus jogosan teszi fel ezzel kapcsolatban a következő kérdéseket: „Ki van kinek alárendelve? Az egyén szuverén a közösséggel szemben, vagy a közösség szuverén az egyénnel szemben? Mire van joga a közösségnek, amikor az egyénnel szemben fellép? És mire van joga az egyénnek, amikor megpróbál védekezni a közösség esetleges nyomása, kényszere ellen?”22 Ezekre a kérdésekre több szempontból adhatunk választ. Morális szempontból az egyénnek nem kizárólag a saját érdekeit szabad szem előtt tartania, hanem közösségi érdekeket is. Nehézséget az jelent, hogy mennyire kell az egyénnek figyelembe vennie a közösségek érdekeit, és fordítva. Társadalmi-politikai

szempontból azt kell eldönteni, hogy melyik közösség érdekei elsődlegesek. A mai pluralista társadalomban a közösségek érdekei sokszor ellentmondanak egymásnak. Antropológiai szempontból – az emberi faj fennmaradása miatt is – nélkülözhetetlen az egyén számára a közösségen belüli létezés, a csoportlét.23 Tehát valamilyen szinten alkalmazkodni kell a két oldalnak egymáshoz Erre a különféle szocializációs folyamatokon túl a jog is lefektet bizonyos szabályokat. 3.11 Alapvető jogok Az emberi jogok döntő tényezői az egyén és állam között fennálló viszonyban találhatóak. Azt mutatják meg, hogy minden ember egyenlő mértékben rendelkezik olyan veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogosultságokkal, amelyeket az állam elismerés és tiszteletben tart. Az alapvető jogok többek között az egyes nemzetek alkotmányaiban és a nemzetközi egyezmények cikkelyeiben találhatóak meg, és egyértelműen kifejezik,

hogy az állam nem gyakorolhat átfogó hatalmat az egyének felett. Az állami beavatkozás kizárása mellett azonban az alapjogok sokszor bizonyos kötelezettségeket is felállítanak, 22 Loránd Ferenc (2000): Egyéni és közösségi érdek. http://wwwokihu/oldalphp?tipus=cikk&kod=2000-02-ko-LorandEgyeni (Letöltés ideje: 2009 04 15 10:35) 23 Loránd Ferenc (2000): Egyéni és közösségi érdek. http://wwwokihu/oldalphp?tipus=cikk&kod=2000-02-ko-LorandEgyeni (Letöltés ideje: 2009 04 15 10:35) - 16 - http://www.doksihu amelyek nem csak az államhoz való viszont alakítják, hanem más egyénekhez és közösségekhez való hozzáállást is meghatároznak.24 „Az alapvető jogokon belül meghatározhatunk különböző szinteket: 25 - Az elsőgenerációs jogok körébe tartoznak a szabadságjogok: élethez való jog, véleménynyilvánításhoz szabadsága, a lelkiismereti és vallásszabadság stb. - A másodgenerációs jogok közé tartoznak a

gazdasági, szociális és kulturális jogok. Például munkához való jog, oktatás stb. - A harmadikgenerációs jogok pedig a globális problémákra vonatkoznak, mint a békéhez, az egészséges környezethez, népek önrendelkezéséhez való jogok stb.” Az egyik legismertebb jogi egyezmény az 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. 3.12 Véleményszabadság és korlátozó tényezői A véleményszabadság a demokratikus államforma nagyon fontos része, hiszen az ettől eltérő, önkényuralmi államformákban nem igazán lehetett jelen nyilvánosan az egyén vagy a társadalom sajátos véleménye. A mai szabadságot hirdető államokban viszont a nyilvánosságban megjelenő dolgoknak nagy szerepük van. Ennek ellenére bizonyos határok a szabadság szellemében is helyet kaptak. A véleményszabadság korlátjainak meghatározói a közösségi és az egyéni érdekek kettőssége. Halmai Gábor csoportosítása alapján ezek a

következőek: - állami érdekek: alkotmányos alaprend, biztonság, közjogi méltóságok és állami szimbólumok védelme. - társadalom egészének érdekei: köznyugalom, közerkölcs, közegészség. - egyes társadalmi csoportok érdekei: a faji, etnikai, vallási, nemi diszkriminációt tartalmazó közlések – az úgynevezett gyűlöletbeszéd. - egyéni érdekek: személyes jogok, magántitok, jó hírnév, üzleti titok és hasonlók. A korlátozás céljait egy igen összetett eszközrendszer valósítja meg, amely magában foglalja a tartalomszabályozási, piacszabályzási és infrastrukturális-szabályozási 26 eszközöket. 24 Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó és Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (2003): Emberi jogok. Budapest: Osiris 25 Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (2003): Emberi jogok. Osiris, Budapest, 81-90 oldal - 17 - http://www.doksihu 3.2 Egyéni

és közösségi érdekek a médiában Mivel a média a nyilvános szféra csatornája és célja a nagy közösségek elérése, ezért az alapjogok mellett más egyéni és közösségi szempontokat is figyelembe kell venni. Az alapvető személyiségi jogokon túl igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a közösségi érdekekre, hiszen a média nem egy embert szólít meg, ezért a tartalom jellegének és számának is a közösségi változókhoz kell igazodnia. A médiaszabályozásban a közösségi érdekek védelmét a tartalomszabályozás teszi lehetővé. Olyan területeket foglal magában, mint az egyes társadalmi csoportok és a társadalom egészének védelme, a gyermekek védelme, a kulturális sokszínűség és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye. Ezek bár elválaszthatóak egymástól, kölcsönös kapcsolatban is vannak.27 A szabályozás több komponensből tevődik össze, de kiemelten kezeli – és most csak az audiovizuális szektorra utalok

– az emberi méltóság és a kiskorúak fejlődésére esetlegesen károsan ható erőszakos tartalmak kérdését. Így kerülhet szóba a tolerancia mértéke. 3.21 A közösségi érdekek kérdéses témái Mivel az adott társadalmak és a bennük élő különböző csoportok egy közeget alkotnak, kölcsönösen függnek egymástól és valamilyen szinten tolerálniuk kell egymást. Viszont ez a tolerancia nem mindig kellő mértékű, amelynek következtében többek között az állam megpróbál bizonyos szabályok segítségével mérsékelni. Nem véletlen, hogy napjaink kulcsfogalmai között kiemelt szerepet tölt be az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve, vagyis a negatív diszkrimináció lehetőségének kizárása. Azonban demokratikus államban élünk, ahol a véleményszabadság is kulcsfontosságú, ezért alakulhat ki egy ellentmondásos helyzet, és ezért okozhat problémát a közösségi érdekek kettősségének szabályozási kérdése.

Tény, hogy a kulturális másság egy igen bonyolult, olykor feszültségekkel együtt járó jelenség. A XX századot követően pedig ez a másság már nem marad igazán rejtve, a nyilvánosság számára is láthatóvá válik, mert a kommunikációs szokásaink és az 26 Halmai Gábor (1994): A véleményszabadság határai. Budapest: Atlantisz és Halmai Gábor (2002): Kommunikációs jogok. Budapest: Új Mandátum 27 Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás. Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó - 18 - http://www.doksihu információáramlás mértéke is megváltozott. Nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségekre és elnyomottak helyzetére, mert az ő jogaikat is egyenrangúnak tekintik, mégsem érvényesülhetnek mindig úgy, mint a többségnél. Ezért van az, hogy ezek a csoportok egyéb támogatást is kapnak az úgynevezett pozitív diszkrimináció segítségével. Ez a segítség pedig olykor ellenszenvet vált ki a többség

köreiben a kitüntetett vagy kitüntetettnek érzékelt figyelem miatt. Ugyanis a pozitív diszkrimináció azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetben lévőket „személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget kapnak annak érdekében, hogy egyenlő esélyeik legyenek a nem hátrányos helyzetben lévő emberekkel szemben”.28 Ezt az eljárást a médiában főleg a közszolgálati média alkalmazza, de a mai technikai fejlődéseknek köszönhetően, már az internet és egyéb kommunikációs csatornák is lehetőséget nyújtanak az információszerzéshez és általa a hátrány mérsékeléséhez. A diszkrimináció kérdésköre elsősorban a vallási, nemzeti és etnikai kisebbségekre szokott irányulni, de sokszor hátrányos megkülönböztetés éri a valamilyen szellemi vagy fizikai fogyatékkal élőket, az átlagtól eltérő szexuális identitású embereket, a hajléktalanokat, továbbá ide sorolják a nemi különbségekből adódó

eltéréseket is és még sorolhatnám. Ezen társadalmi csoportosulásokat vagy a megszokottól eltérő szubkultúrával rendelkező embereket gyakran érhet valamilyen sérelem, amely megnyilvánulhat abban, ahogyan valaki szól hozzá, vagy ahogyan viselkedik vele, vagy éppen ahogyan nem törődik vele. Például a mozgássérültek esetében sérelem lehet már az is, ha nem tud bemenni egy épületbe, mert nincsen kiépítve olyan infrastruktúra, amely lehetővé teszi neki a korlátlan mozgást: nincs korlát, nincs rámpa stb. Az egyik leggyakoribb sérelmezés azonban a napjainkban sokat hangoztatott szélsőséges, gyűlölködő, elítélő érzelmekkel teli megnyilvánulás, a gyűlöletbeszéd, amely legtöbbször valamilyen etnikai kisebbség felé irányul. A szólásszabadság nevében mindenkinek joga van a saját véleményéhez, mégis azt szokták mondani, hogy mindennek van határa és egyesek úgy vélekednek, hogy a gyűlölködő kifejezések sem

megengedhetőek. Így a mai világ egyik kulcsfontosságú és rendkívül vitatott témája a nyilvános gyűlöletbeszéd szabályozásának kérdése.29 A másik és ezzel összekapcsolható jelenség, amely a gyűlölködés következtében is előfordulhat: az erőszak jelenléte. A médiában megjelenő műsorokat nagyon sokan erőszakosnak tartják és aggályaik vannak arra vonatkozóan, hogy gyermekeik fejlődésére 28 http://hu.wikipediaorg/wiki/Pozit%C3%ADv diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3 (Letöltés ideje: 2009 05 17 12:22) ORTT Tanulmány (2001): A kisebbségek bemutatásának néhány diszkriminatív eleme a magyarországi elektronikus médiában. http://ortthu/elemzesek/20/1149623703ortt tanulmany kulsospdf (Letöltés ideje: 2009 03 08 17:02) 29 - 19 - http://www.doksihu hogyan hathatnak ezek a tartalmak. E miatt is tartja a társadalomban élők egy része fontosnak a médiaszabályozást, amelynek keretében kategorizálva és időhöz kötve igyekszenek meggátolni,

hogy a kicsik koruknak nem megfelelő műsorokkal is találkozhassanak. A gond csak néha az, hogy ahány ország, annyiféle behatárolás, és engedélyezési szokás. Tehát a következőkben az audiovizuális szektor két jelentős részéről lesz szó, amelyek elsőbbséget élveznek a szabályozás területén, és rengeteg vitára adnak okot a szabályozás szükségességéről vagy éppen a szükségesség feleslegességéről. - 20 - http://www.doksihu 4. A szó szólása, avagy a gyűlöletbeszéd kérdése 4.1 A gyűlöletbeszéd meghatározása A kommunikációs szabadság, illetve a hozzá tartozó jogok biztosítják azt, hogy bárki, bárhol és bármikor gondolatát, véleményét, politikai vagy ideológiai, illetve művészi meggyőződését publikum előtt kifejezhesse.30 Ugyanakkor nem mindegy, hogy maga a kinyilatkoztatás milyen módon zajlik, illetve az előadó mire helyezi a hangsúlyt. A nyilvános kommunikáció legszélsőségesebb

megnyilvánulása az úgynevezett gyűlöletbeszéd (hate speech), ami a közösséget és a közösség egyes tagjait egyaránt sérti. A beszélőt ebben az esetben legtöbbször előítélet vagy gyűlölet vezérli és „a társadalom faji, etnikai, vallási vagy nemi csoportjairól, vagy azok egyes tagjairól a csoporthoz tartozásukra tekintettel mond olyan véleményt, ami sértheti a csoport tagjait, és gyűlöletet kelthetnek a társadalomban a csoporttal szemben. 31 ” „Az Európa Tanács gyűlöletbeszéddel kapcsolatos ajánlása szerint gyűlöletbeszéd véleménynyilvánítás minden olyan formája, amely a faji gyűlöletet, idegengyűlöletet, antiszemitizmust vagy a gyűlölet intolerancián alapuló más formáit terjeszti, gerjeszti, előmozdítja vagy igazolja, beleértve az agresszív nacionalizmust és az etnocentrizmust,32 a kisebbségekkel, bevándorlókkal és emigránsokkal szembeni diszkriminációt és ellenségességet.”33 Azonban

a véleménynyilvánítás jogi megítélését nehéz meghatározni, mert számos tényező befolyásolhatja, köztük a történelmi háttér és a kulturális adottságok. Ráadásul a kulturális különbségek jelentős korlátot szabnak a határokon átnyúló gyűlöletbeszéddel szemben és akadályozzák a hatékony fellépést ellene. A gyűlölködéssel szemben több jogi megfogalmazás is létezik. Elsősorban büntetőjogi eszközökkel tudnak ellene tenni, de a polgári jogban is találhatunk rá bizonyos rendelkezéseket, továbbá különböző jogterületeken is vannak rá hivatkozások.34 Így a médiatörvényben is, hiszen a nyilvánosság legnagyobb fóruma ma a média. Mindezek ellenére rengeteg érv létezik a szigorú jogi szabályozás mellett és ellen egyaránt. Ez annak is köszönhető, hogy az utóbbi időben egyre többet lehet hallani a 30 Halmai Gábor (2002): Kommunikációs jogok. Budapest: Új mandátum Kiadó Halmai Gábor (2002):

Kommunikációs jogok. Budapest: Új mandátum Kiadó, 114 oldal 32 Az etnocentrizmus az a szemlélet, amely szerint a saját etnikum vagy etnikai csoport mindennek a középpontja, és minden más csoport dolgait, viselkedését, értékeit stb. ehhez viszonyítva becsülik http://hu.wikipediaorg/wiki/Etnocentrizmus (Letöltés ideje: 2009 05 17 12:22) 33 Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás. Budapest: KJK-KERSZÖV Kiadó, 135 oldal 34 Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás. Budapest: KJK-KERSZÖV Kiadó 31 - 21 - http://www.doksihu gyűlölködés terjedéséről mind szóbeli, mind fizikai értelemben. Persze ez nem feltétlen jelenti, hogy nőtt a száma, elképzelhető, hogy csak jobban előtérbe kerültek az ilyen jellegű események a média által. Mindenesetre különböző szervezetek, intézmények és az államok köreiben is jelentős kérdéssé vált és rengeteg vitát indított el a gyűlöletbeszéd esetleges, a

mainál szigorúbb szabályozása. Természetes, hogy a világon mindenhol megpróbálják csökkenteni a feszültséget, de nem biztos, hogy ezt a jogi szabályozás szigorítása jelentené, körültekintést igényel az adott döntés meghozatala. 4.2 A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos megállapítások A gyűlölködés jelensége, amely leggyakrabban bizonyos társadalmi csoportok ellen irányul, univerzális probléma. Szerencsésebb esetben e magatartásforma megmarad a verbális sértegetés szintjén, a legrosszabb esetben fizikai bántalmazásként lát napvilágot. Mégis ellentmondásos vélemények vannak vele kapcsolatban, hiszen a demokratikus államokban a gyűlöletbeszédként elhíresült szólásforma is egy vélemény, amely a szólásszabadság részét képezi. Ráadásul nem létezik olyan szólásszabadság, amely ne tartalmazna nem kívánatos elemeket. Ezért gondolhatják azt egyes szakértők, hogy ha a beszéd tartalmára alapozva büntetőjogi tilalmakat

állítanak fel, akkor a szabadság létét sodorják veszélybe. De akkor most hogyan is lehetne a szabadság fenntartásával ezeket a megnyilvánulásokat korlátozni? Egyáltalán kell korlátozni a gyűlöletet tartalmazó vagy sugalló megnyilvánulásokat? 35 Erről szólnak a viták is. Először is mit érthetünk a szabadság fogalma alatt. Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Paczolay Péter értelmezése szerint „a szabadság azt jelenti, hogy az emberek minél többet tehetnek meg anélkül, hogy úgy éreznék, ezért büntetni fogják őket. () Ha a tartalmat is elkezdjük meghatározni, akkor az nagyon könnyen elvezet a cenzúrához. Amikor az állam mondja meg, hogy mi a szép és mi a csúnya, mi az, amit szabad és mi az, amit nem, akkor a végén eljutunk a szólásszabadság fölszámolásáig.” 36 Vagyis a túlszabályozás következtében saját demokratikus jogrendünket adhatjuk fel. Napjainkra szokássá vált, hogy az összetett társadalmi

problémákért a szabadságjogokat teszik felelőssé, és ennek következtében nyirbálják meg azokat. 35 Molnár Péter (2003): Egy vita azonosítása. http://wwweshu/indexphp?view=doc;5898 (Letöltés ideje: 2009 03 12 08:56) és Dr. Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban. PhD – értekezés http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009 05. 01 14:57) 36 Czene Gábor (2009): Nem tudom, mi mozgatja a népszavazást erőltetőket. http://www.nolhu/belfold/nem tudom mi mozgatja a nepszavazast eroltetoket (Letöltés ideje: 2009 04 30 16:37) - 22 - http://www.doksihu Azonban a társadalmi problémák megoldására nem biztos, hogy a korlátozás a legjobb módszer. A dilemma abban áll, hogy a szólásszabadságnak meg kell valósulnia, mégis vannak olyan dolgok, amiket nem kellene vagy nem szép kimondani. Az biztos, hogy a szólásszabadság a legitim, demokratikus

hatalomgyakorlás alapfeltétele. Az állam igényt formál arra, hogy a polgárok számára kötelező törvényeket és szabályokat alkossanak, amelyeket egyetértéssel vagy a nélkül el kell fogadni, viszont az államnak tudomásul kell vennie, hogy csak felhatalmazott a nép által és ezért bírálható is általuk. Az állam hatalma a joghatósága alatt álló polgárok közösségének kezéből származik, ezért nem tekinthetőek önkéntes társulásoknak.37 Általában a valaki szájából elhangzó negatívnak mondható vélemények szubjektíven értelmezendőek és megfelelő ismeretek birtokában tárgyszerűen meg is cáfolhatóak. Viszont nem minden polgár rendelkezik megfelelő tudományos és társadalmi ismeretekkel, aminek következtében felvetődhet az a kérdés, hogy a gyűlölködés üldözése nem csak egy állami propaganda-e. A gyűlöletes nézeteket csak akkor lehet megcáfolni, ha minden oldal állítása nyilvánosan elhangzik, ez pedig a

tiltással vagy annak szigorításával nem lehetséges.38 Tehát a szólásszabadság korlátozása megakadályozná az adott kérdés sokoldalú áttekintését és a demokrácia sikerét. A gyűlöletbeszéd tiltását szorgalmazók szerint az ilyesfajta megnyilvánulás sérti az emberi méltóságot. Ez igaz is lehet, de nem szabad elfelejteni, hogy ahány ember, annyi szokás, vagyis valaki sértőnek veheti, míg más nem. Mindenki tűréshatárának megfelelő útmutatást képtelenség felállítani, ha pedig a méltóságérzethez mérnének, és önkényes módon jelölnének ki egy határt, azzal sem tudnának mindenki számára védelmet nyújtani. A szubjektív sérelemérzet nem adhat alapot a tiltásra A beszéd akkor korlátozható, ha egyértelmű és közvetlen összefüggés áll fenn a beszéd és mások jogainak sértő cselekedetek vagy azok veszélye között.39 A szólásszabadságot nem a jogszabályok hozzák létre. Az emberi jogok létezését nem a jognak

köszönhetjük, hanem saját emberi mivoltunknak. A jog csupán biztosítja azokat. Ezek elsősorban morális úton és tradíciók útján alakultak ki, amelyeket rendszerbe 37 Eötvös Károly Intézet (2009): Tézisek a szólásszabadság védelmében. http://wwweshu/indexphp?view=doc;22729 (Letöltés ideje: 2009. 04 30 16:45) és Seumas Miller (2004): The free speech versus hate speech debate Australian review of public affairs. http://wwwaustralianreviewnet/digest/2004/04/millerhtml (Letöltés ideje: 2009 05 11 07:45) 38 Eötvös Károly Intézet (2009): Tézisek a szólásszabadság védelmében. http://wwweshu/indexphp?view=doc;22729 (Letöltés ideje: 2009. 04 30 16:45) és Seumas Miller (2004): The free speech versus hate speech debate Australian review of public affairs. http://wwwaustralianreviewnet/digest/2004/04/millerhtml 39 Bajomi-Lázár Péter (2008): Gyűlölet, beszéd. http://wwweshu/indexphp?view=doc;20649 (Letöltés ideje: 2009 02 01. 09:04) és Eötvös

Károly Intézet (2009): Tézisek a szólásszabadság védelmében http://www.eshu/indexphp?view=doc;22729 (Letöltés ideje: 2009 04 30 16:45) - 23 - http://www.doksihu tömörített az emberiség és jelenleg az Alkotmánybíróság által kezel. A beszéd maga tartalma alapján semleges, ezért a tartalom miatt nem is büntethető, inkább az általa kiváltott reakciók adhatnak korlátozásra való alapot. A szólásszabadság gyakorlásának feltételeit az államnak meg kell teremtenie, támogatnia kell, és ezt számos módon meg is teheti, például az oktatás és a közszolgálati műsorszolgáltatás segítségével.40 Az alkotmány módosításával, csak látszólagosan tiltható meg a gyűlöletbeszéd, valójában nem igazán. Tehát az is megállapítható, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos hisztéria nem más, mint egy morális pánik. Vagyis egy átmeneti társadalmi probléma, amelyet a média felkapott és sztereotip módon ábrázol a közönség felé.

A közönség pedig erre reagálva generálja a politikai beavatkozást is. Ennek köszönhetően súlyosabbnak tűnik a helyzet, mint amilyen valójában.41 Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az emberek tűréshatára és beállítottsága nagyban függ a társadalmi, kulturális állapotoktól, az adott ország és nép történelmétől. Ellenben szembesülnünk kell azzal is, hogy a modern világunkban a globalizáció és az új kommunikációs csatornák lehetővé teszik a különböző szokások és eszmerendszerek közötti választást. Mindezek az információs társadalom kialakulásával konfliktusokat teremthetnek, és tehetik próbára az egyes társadalmak toleranciaszintjét. Minél inkább tekinti a többség egyenértékűnek a kisebbségbe tartozókat, annál toleránsabb a társadalom. Annak érdekében, hogy a kulturális sokszínűséget elfogadjuk, növelni kell a tolerancia mértékét. A jogilag tiltott vagy korlátozott dolgok, még nem szüntetik meg a

problémát Úgymond tüneti kezelést alkalmaznak, de nem „gyógyítanak”. Ezért is vannak sokan azok, akik nem a jogban látják a gyűlölködés csökkentésének lehetőségét, hanem a társadalompolitikai eszközöket részesítik előnyben. Ugyanis a társadalom toleranciájának mértékét nagyon sok tényező befolyásolja. Például, az ember legtöbbször az ismeretlentől fél, amelyet sokszor agresszióval próbál ellensúlyozni. A mai világban azonban a megismerésre rengeteg forrás létezik. Többek között a média is ilyen, ezen belül is kiemelten a közszolgálati média, amelynek feladata is az alkotmányos értékek közvetítése és megjelenítése. A másik fontos tényező lehet maga az oktatás, amely szintén a megismerés fóruma és tudásunk záloga.42 40 Eötvös Károly Intézet (2009): Tézisek a szólásszabadság védelmében. http://wwweshu/indexphp?view=doc;22729 (Letöltés ideje: 2009. 04 30 16:45) 41 Császi Lajos (2003):

Tévéerőszak és morális pánik. Budapest: Új Mandátum 42 Eötvös Károly Intézet (2009): Tézisek a szólásszabadság védelmében. http://wwweshu/indexphp?view=doc;22729 (Letöltés ideje: 2009. 04 30 16:45) - 24 - http://www.doksihu 4.3 A gyűlöletbeszéd korlátozása ellen és korlátozása mellett szóló érvek A gyűlöletbeszéd korlátozásának kérdésében több szempontot is figyelembe lehet venni, amelyeknek alapján a különböző érvek megnyilvánulnak. Ezek olyan szempontok, amelyek a mai demokratikus államformában lévő országokban fontos szerepet töltenek be. Ilyen az egyenlőség és az egyén autonómiája, a demokratikus közvélemény, az egyenlő részvétel biztosítása vagy például az európai kultúrában kiemelten kezelt emberi méltóság védelme. Az egyenlőség és az egyéni autonómia esetében, a gyűlöletbeszédet nem tiltók szerint a szigorúbb szabályozás korlátozása megingatná a társadalomban kívánatos

egyensúlyt, mivel a jog a tiltás követeztében kiemelne bizonyos nézeteket, amelyek nem hivatottak a szólásszabadság védelmére. Az egyenlő bánásmód méltósága és a demokrácia is azt kívánja meg, hogy biztosítva legyen a vélemények egyenjogúsága. Maga a szólás nem okoz tényleges kárt a megtámadott közösség tagjával szemben. A korlátozással megfosztanák az egyént attól a döntésétől, hogy ő maga ítélkezzen, és utasítsa el, vagy éppen egyetértsen a felszólalóval. E nézeteket vallók szerint az államnak biztosítania kell az egyenlőséget, még a nézetek között is és semlegesnek kell maradnia velük szemben. Ezzel ellentétesen érvelők azt mondják, hogy az egyenlőség nemcsak a vélemények, hanem az emberek között is értékelhető, a gyűlöletet elszenvedő egyének autonómiáját is figyelembe kell venni. A gyűlölködő kifejezések következtében egyes társadalmi csoportok hátrányba kerülnek vagy kerülhetnek, és

másodrendűvé válhatnak. Azt is mondják, hogy a sértéshez nem kell tevőleges cselekedet és ebből kifolyólag a szóbeli, sértő megnyilvánulás is korlátozható. A gyűlölködő megnyilvánulások az egyes társadalmi kérdésekről folytatott vitát eltorzíthatják, ezért ezek a kijelentések nem tekinthetőek véleménynek, mert céljuk nem a vitában való részvétel, hanem a sérelem érzetének keltése.43 A demokratikus közvélemény kérdésében a szabadságot hangsúlyozók azzal érvelnek, hogy egy demokratikus vitában minden véleménynek helye van függetlenül attól, hogy milyen tartalommal bír. Az államnak tartózkodnia kell a felesleges beavatkozásoktól, semlegesnek kell maradnia, mert az igazság bárhol megtalálható és új értelmet adhat az addigi elképzeléseknek. Az Amerikai Egyesült Államokban lévő Yale Egyetem jogi 43 Dow, David R.: The moral failure of the clear and present danger test William and Mary Bill of Rights Journal,

Summer 1998. 733 o és Dr Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, Ph.D – értekezés http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009. 05 01 14:57) - 25 - http://www.doksihu karának professzora, Robert Post szerint a demokráciával kapcsolatos mai felfogásunk egésze ingana meg, ha a szólásszabadságot korlátoznák úgy, hogy annak indokoltsága megkérdőjelezhető. A korlátozás mellett érvelők azt mondják, hogy a jognak a lehető legtöbb helyről tényleg ki kell vonulnia, és egyéb oldalról történő megoldásokat kell keresni, de a gyűlöletes megnyilvánulások korlátozására rengeteg indokot lehet találni. Az biztos, hogy maga a félelem és aggodalom nem lehet indoka a szólásszabadság határainak szűkítésére.44 Egyenlő részvétel biztosítása összekapcsolható az egyenlőséggel is, vagyis hogy az állampolgárok egymás között

ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek. Azonban, ahogy a Yale Egyetem jogi karának másik professzora, Owen Fiss is állítja: „a gyűlölködés jelentősen csökkenti az ily módon megtámadott közösségek tagjainak hajlandóságát a vitában való részvételre.” Ez csökkenti az egyenlőség mértékét Az ilyen jellegű közlésekkel megaláztatás és fenyegetettség érzése jelentkezik, és ez által a méltóság sérül, ami az alapjogok korlátozásával jár. Még ha ez így is van, a jognak akkor is hátrébb kell vonulnia, szól az ellenérv. Csak súlyos esetben – például közvetlen veszély esetén – szabad beavatkozni a társadalmi vitába, mert ezt kívánja meg a demokratikus rend. Tehát, ha a szólás következtében valóban veszélyeztetve van a társadalmi rend, akkor nem számít a vélemények egyenlőségének elve, akkor a beavatkozás jogos, amúgy nem. Továbbá meg szokták említeni azt is, hogy a gyűlölködőket nem jogi eszközökkel kell

féken tartani, hanem meg kell vonni tőlük a véleményük megjelentetéséhez szükséges fórumokat, mert akkor a hatásuk elenyésző lesz. Szépen hangzik mindez, csak teljesen ellentétben áll a szabad demokratikus vita érvével. Ha teret adnak a szélsőséges nézeteknek, akkor azok képviselői számára biztosítani kell a felszólalás lehetőségét, és bízni kell abban, hogy a befogadó közeg lesz olyan bölcs, hogy kivesse magából azokat. Ha viszont nincs bizalom a közösséggel szemben, akkor persze a joghoz lehet fordulni – vallják egyesek.45 A korlátozás mellett szóló érv lehetne, ha igazolni tudnák, hogy a gyűlöletbeszéd alapvető érdekeket sért, és ezért a szólásszabadság korlátozható. Az mindenkinél egyértelmű, hogy egy érzelmi felindultság nem lehet korlátozó tényező, és nem is állapítható meg konkrét, a közrendet felbontó hatása. Az Európai Egyetem elismert jogi professzora, Wojciech Sadurski „három csoportba

osztotta a gyűlölködés lehetséges kárait: 44 Dr. Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, PhD – értekezés. http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009 05 01 14:57) 45 Dr. Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, PhD – értekezés. http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009 05 01 14:57) - 26 - http://www.doksihu 1. a megtámadott közösség erőszakos reakciója; 2 a felkeltett gyűlölet manifesztálódása a megtámadott közösséggel szembeni erőszakos cselekedetekben; 3. a gyűlölködés által okozott kár az erőszakos cselekedet bekövetkeztétől függetlenül.” Az első két csoport bármelyikének veszélye megalapozhatja a szólásszabadság korlátozását. A harmadik csoport azonban már nem indokolhatja, mert tényleges,

bizonyítható sérelem nem biztos, hogy bekövetkezett. Ilyenkor vetődhet fel a kérdés, hogy ha sérelem is történt, miben okozott kárt.46 Erre lehetne a válasz az emberi méltóság A legáltalánosabb érv és az Európai Unió egyik legfontosabb védelmi oldala is az emberi méltóság. Egy csoport megsértése a csoporttagokra is hatással van Kevesen vitatják, hogy a gyűlöletes kifejezések sérthetik az emberi méltóságot. E miatt nem is arról van szó, hogy vissza kell-e szorítani az effajta magatartást, hanem arról, hogy milyen eszközökkel lehetne mindezt elérni. Az ilyen jelenség esetében az ellentmondás a kinyilatkoztató és a címzett között áll fenn. A szólás szabadságát védőknek ilyenkor biztosítani kell az egyének szabadságát úgy, hogy egyszerre legyen biztosítva mindkét fél számára saját autonómiájuk. Ez azonban nem lehetséges, a szembenálló érdekek között mégis valamilyen egyensúly megteremtésére van szükség.

Viszont nem mindenhol egyforma a gondolkodásmód, így például az angolszász jogfelfogásban nem értékelik olyan magasztosan az emberi méltóságot, ezért nem is tartják nyomós érvnek a miatta felállított szólásszabadság korlátozását. 47 Ennek következtében is, még az oly sokszor hangoztatott kulturális különbségeket is figyelembe kell venni. 4.4 A gyűlöletbeszéd morális és jogi nézetei Az európai és amerikai felfogás különbségének is köszönhető, hogy a két kontinens társadalmai másképpen viszonyulnak a gyűlöletbeszéd kérdéséhez. Az angolszász országokban (például: USA, brit szigetek) sokkal erősebb az individualista beállítottság, mint az európai kontinensen, ahol a közösségek szerepe és az egyén védelme nagyon fontos. Az ugyan igaz, hogy például az amerikai hatás sokféle módon felfedezhető és bizonyos szinten az individualizmus is előtérbe került az európai oldalon, mégis a társadalmi beállítottság

a hagyományos, európai értékekkel rendelkezik, és ezek nagy 46 Sadurski, Wojciech (1999): Freedom of speech and its limits. Boston: Kluwer Academic Publishers, 195 oldal Molnár Péter (2003): Egy vita azonosítása. http://wwweshu/indexphp?view=doc;5898 (Letöltés ideje: 2009 03 12 08:56) és Dr. Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, Ph.D – értekezés http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009 05. 01 14:57) 47 - 27 - http://www.doksihu szerepet játszanak adott dolgokhoz való viszonyulásban. Vagyis, ami az egyik országban elfogadott, az nem jelenti azt, hogy egy másik országban is az lenne, mindig alkalmazkodni kell a helyi viszonyokhoz. A korlátozások mértéke minden egyes rendszerben más és más, amelynek követeztében többféle lehetőség áll fenn az alkalmazások területén. Figyelembe lehet venni a közlő szándékát, a közlés

módját, a közlés esetleges felbujtó hatását, az erőszak bekövetkezésének valószínűségét, vagy akár az okozott szellemi vagy fizikai sérelmet és annak veszélyét. 48 A gyűlöletbeszédre vonatkozó jogszabályok elsősorban a büntető törvénykönyvekben lelhetők fel, de a polgári törvénykönyvben, valamint a média szabályozásában is léteznek rá vonatkozó paragrafusok. Persze minden országnak megvan a maga szabályozási mechanizmusa, illetve az Európai Unió is rendelkezik különböző dokumentumokkal. 4.41 Különböző országok eljárásai Az Egyesült Államokban a gyűlölködő kifejezések széles védelmet élveznek. Az USA az erőszak világos és jelenvaló veszélyét (clear and present danger49), és a korlátozás semlegességét követeli meg. Angliában a gyűlölködő megnyilvánulások korlátozó szabályait többször is módosították, míg eljutottak a mai használathoz. Ma a büntetéshez a gyűlölet felkeltésének

szándéka, illetve bizonyos esetekben annak veszélye már elegendő a korlátozásokhoz. Tehát az angol jogrendszer jóval alacsonyabb tűréshatárú, mint az USAbeli, de még mindig engedékenyebbnek minősíthető más országokénál50 Törvényileg talán a legszigorúbb szabályozás a francia jogban található meg, ahol a szabadságjogok kérdése igen hangsúlyos. A francia jog az egyenlőséget nagyon komolyan veszi, és következményeként kezeli az emberi méltósághoz való jogot. A franciák másképp értelmezik a szabadságjogok korlátozhatóságát. Szerintük a szabadságjogok csak bizonyos 48 Dr. Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, PhD – értekezés. http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009 05 01 14:57) 49 Az Amerikai Egyesült Államokban Oliver Wendell Holmes és Louis Brandeis legfelső bírósági bírók által meghatározott elv,

amelyet az 1910-es évek második felében kezdtek gyakorolni. Mára elfogadott felhasználási elv lett például a gyűlöletbeszéd esetében. 50 Dr. Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, PhD – értekezés. http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009 05 01 14:57) - 28 - http://www.doksihu feltételek mellett gyakorolhatóak. Érdekesség, hogy a franciák nem használják a hate speech fogalmát, mert ők a gyűlölködést magatartásként fogják fel. 51 A szomszédos Ausztriában a büntető törvénykönyv 283 §-a tartalmazza a fajgyűlöletre uszítás (Verhetzung) tényállását. Tiltja a gyűlöletbeszéd és a propaganda minden formáját, ha azok a közrendre veszélyesek vagy az emberi méltóságot komolyan sértik. Az 1992-es módosítással a törvény büntetni rendeli azt „aki nyomtatásban, rádióba vagy más médiában, vagy más, olyan

nyilvános módon, amely sok ember számára elérhető, a nemzetiszocialista népirtást vagy az emberiség elleni náci bűntetteket tagadja, ártalmatlannak tünteti fel, helyesli vagy igazolni törekszik”. A törvény azért tartja e rendelkezéseket külön tényállásként szabályozni, mert zavarják a társadalmi együttélést. 52 Németországban érthetően, a történelmi múltnak köszönhetően, nagy gondot fordítanak arra, hogy faji gyűlöletre uszító tartalmak elterjedését megakadályozzák. Ennek keretében merült fel a büntetőjogi szankcionálás a holokauszt tagadásával kapcsolatban, amelyet csak „Auschwitz-hazugságnak” neveznek. A bíróságok állandó gyakorlata szerint az emberi méltóság elleni támadás akkor valósul meg, ha nem egyes személyiségi jogok sérülnek, hanem a személyiség egésze, amikor valakit alacsonyabb rendű emberként kezelnek és kétségbe vonják a közösségben éléshez való jogát.53 4.42 Magyarország A

magyar állam jogi dokumentumai között nagyon sok tesz említést az emberi méltóság védelméről, mint alapvető emberi jogról, így a nyilvános sérelmekről is rengeteg rendelkezés, passzus létezik. A Magyar Alkotmány 59 § és 60 § is megfogalmazza a legalapvetőbb szabadságjogokat a véleményszabadsággal együtt. A polgári törvénykönyv 76 § és 78 §-ban is szerepel a személyhez fűződő jogok sérelme, valamint médiára vonatkozó része is van a helyreigazítás címén, amelyet a 79 § foglal magában. A gyűlölködéssel kapcsolatban természetesen a büntető törvénykönyvben leírtaknak alapján ítélkeznek a leggyakrabban. A magyar rendszerben eleinte az uszító kifejezések is tiltás alá estek, mára már nálunk is inkább a közvetlen veszélyen van a 51 Ádám Péter (2009): Gyűlöletbeszéd – Franciaországban. http://wwweshu/indexphp?view=doc;21847 (Letöltés ideje: 2009. 02 01 08:57) 52 Halmai Gábor (2003): „Gyűlöletbeszéd és

uniós csatlakozás. Fundamentum 2003/2 száma 53 Halmai Gábor (2003): „Gyűlöletbeszéd és uniós csatlakozás. Fundamentum 2003/2 száma - 29 - http://www.doksihu hangsúly. A büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásról szóló 269 §-a rendelkezik a gyűlöletbeszéd kérdéséről. Jelen hatály alatt a következőket mondja ki: „aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A paragrafus alpontjai pedig a nemzeti és önkényuralmi jelképekre vonatkozó szabályokat adja meg.54 A médiatörvény alapelveiben és külön paragrafusában is (Rttv. 5 §) rögzíti a negatív megkülönböztetés tiltására vonatkozó megkötéseket. Alapelveiben kimondja, hogy „a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét,

tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.55” Ezen rendelkezések azért fontosak, mert általuk a kirekesztő jellegű műsorokat bemutató műsorszolgáltatóval szemben jogi lépéseket lehet tenni. Az Rttv 5 §-a pedig úgy rendelkezik, hogy „a vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.56 Ez utóbbi azért is lehet fontos, mert vannak emberek, akik nem képesek bizonyos látványt elviselni. 4.43 Európai

Unió Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 1997-ben fogadott el egy a gyűlöletbeszédről szóló ajánlást. Ebben felszólítja a tagállamokat olyan jogi keretek létrehozására és fenntartására, amelyek lehetővé teszik az összhangot a véleménynyilvánítás szabadsága, az emberi méltóság tiszteletben tartása és mások jó hírnevének vagy mások jogainak megóvása között. Hangsúlyozták, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába való beavatkozást alaposan körül kell írni és objektíven, jogszerű keretek között kell alkalmazni. Azóta több határozat is született ebben a kérdésben57 Az európai szabályozás alapja az Emberi Jogok Európai Egyezménye (9-10 cikk, 14. cikk), de az Európai Unió 54 Magyar Büntető Törvénykönyv www.netjogtarhu (Letöltés ideje: 2009 03 23 14:10) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 évi I. törvény 56 A Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 évi I. törvény 5 § 57

Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás. Budapest: KJK-KERSZÖV Kiadó 55 - 30 - http://www.doksihu Alapjogi Chartája (3-4, 10 és 21-22 cikk) és sok más rendelkezése is foglalkozik a gyűlölködés, vagy az emberi méltóság kérdésével. A konkrét audiovizuális szabályozás kiemelkedő irányelvének, a Televíziózás határok nélkül direktívának módosításában58 van szó a gyűlöletbeszédről, mint audiovizuális médiaszolgáltatások normatív szabályozásának egyik sarkalatos pontjáról. Az Európai Unió konkrétan nem szab meg feltételeket, de felhívja a tagországok figyelmét a jelenség betiltására. 4.5 Következtetés Mint látható, mindenhol vitatott téma az emberi méltóság védelme, a gyűlölködő kifejezések korlátozásának kérdése. Ha egy szigorúbb korlátozást választanak, akkor számos új problémával kell szembenéznie a jogalkotóknak és alkalmazóknak. Ügyelniük kell arra, hogy a demokrácia

alapjaként szolgáló szabad véleménynyilvánítás, a nyilvános közvita ne szenvedjen kárt az esetleges szabályozás miatt. Valamint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy minden társadalom másképpen reagál az őt ért vagy őt érni vélt sérelmekre. Éppen ezért szükséges körültekintően és mindegyik oldalról átvilágítani a helyzetet, hogy a jövőbeni döntés meghozatalát követően érthető legyen, miért született meg az a bizonyos döntés. 58 2007/65/EK irányelv (Letöltés ideje: 2009. 04 13 11:34) http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=OJ:L:2007:332:0027:0045:HU:PDF - 31 - http://www.doksihu 5. A gyermekek védelme A társadalmi csoportok között az egyik legnagyobb figyelmet a jövő nemzedéke, vagyis a gyermekek kapják, ezért a médiaszabályozásban is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak nekik. A rájuk vonatkozó szabályozás kifejezetten a tartalomszabályozásra vonatkozik A szabályozás célja az ő

esetükben nem más, mint a média ártalmas tartalmaitól való megóvás, mivel ezek a tartalmak károsak lehetnek a fejlődésükre. Általában a jog úgy fogalmaz, hogy a családnak, az államnak és a társadalomnak biztosítania kell a kiskorúak számára a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelmet és gondoskodást. Mivel a mai világban a média meghatározott szerepet tölt be és otthonunk része, így a kisgyermekek fejlődésére is tekintettel kell lennie. 5.1 A szabályozás alapjai A gyermekek védelmére vonatkozó szabályozás is - mint a legtöbb esetben - vagy kizárja, vagy korlátozza az adott tartalmakhoz való hozzáférést. Az érintett tartalmakat két csoportba lehet osztani: a jogellenes és az ártalmas tartalmak csoportjába. A jogellenes tartalmak mindenkire, az egész társadalomra vonatkoznak és tiltottak, mert mind az egyén, mind a közösség alapvető érdekeit sértik. Az ártalmas tartalmak nem jogellenesek,

de károsan befolyásolhatják a gyermekek fejlődését. Például a korlátozott tartalmak körébe sorolják az erőszakos és a szexuális tartalmakat.59 Maga a szabályozás sokoldalú, hiszen elsősorban a szülőnek kell megóvnia gyermekét az ártalmas dolgoktól, akár erőszakos tévéműsortól, de az államnak is kötelessége óvintézkedéseket tenni érdekükben. Az Európai Unió is fontosnak tartja a kiskorúak védelmét a médiával szemben. Legfontosabb, már korábban is említett irányelveiben is megfogalmaz erre vonatkozó intézkedéseket. A Televíziózás határok nélkül irányelv V. fejezete (A kiskorúak és a közrend védelme) az olyan műsorpolitikával kapcsolatos alapvető kérdéseket tárgyalja, mint az emberi méltóság és mások alapvető jogainak tisztelete. Állást foglal a közerkölcsöt sértő, különösen a pornográf tartalmak, illetve az erőszak aránytalan jelenléte és a fajgyűlölet ellen. Megtiltja az olyan műsorok

sugárzását, amelyek károsan befolyásolják a gyermekek és fiatalkorúak fizikai, mentális 59 Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás. Budapest: KJK-KERSZÖV Kiadó - 32 - http://www.doksihu vagy morális fejlődését, ha a sugárzás ideje alapján valószínűsíthető, hogy a gyermekek és fiatalkorúak a műsort nézhetik. 60 Az Európai Unió tagállamaiban különböző módon, de hasonló gondolkodásmód mellett igyekeznek megóvni a fiatalokat. Már a kiskorúak megfogalmazásánál is láthatunk eltéréseket. Az Egyesült Nemzetek Egyezménye a Gyermekek Jogairól a gyermek fogalmát a 18. életévét be nem töltött személyként határozza meg A világban a kanadai műsorszolgáltatók szabályzata a gyermeket 12 év alatti személyként definiálja, Ausztráliában ez az életkor 14 év, Japánban pedig 15 év. Európában például Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban a 16 évét még be nem töltött személy számít

kiskorúnak, míg Németországban a Gyermek- és ifjúságvédelmi törvény a kiskorúság felső határát a 18. életévben állapítja meg Magyarország is ez utóbbi állásfoglalás mellett van 61 5.2 A szabályozás módszerei A védelemre sok módszer és eszköz létezik. Azonban, hogy van-e jelentőségük, az kérdéses. Az egyik legelterjedtebb módszer a műsorok sugárzási időpontjainak korlátozása. Ilyenkor adott tartalmak csak adott időpontban tehetők közzé, amikor már nagy valószínűséggel az adott korosztály nem láthatja őket. A másik módszer a klasszifikációs gyakorlat, amikor az egyes műsorokat tartalmi szempontból minősítik, és kategóriába sorolják. Ezek a kategóriák országonként eltérőek A besorolási módszereknek két fajtája különböztethető meg. Az egyik gyakorlat a kor/érettség alapján való besorolás, amikor az ajánlott korhatár van megszabva. A másik gyakorlat leíró jellegű, a műsorszám esetleg nem kívánt

tartalmi jellemzőire utal. Ez utóbbi még nem olyan elterjedt, legalábbis Európában.62 A figyelmeztető jelzéseknek többféle megjelenítési formája ismert. Lehet akusztikus jelzés, ami a műsor kezdete előtt felhívja a néző figyelmét a korhatárra, de egyre több helyen alkalmazzák a vizuális megoldásokat is, amikor a műsor sugárzása alatt meghatározott ideig vagy folyamatosan látható a műsor minősítése. A jelzések és a 60 89/552/EGK http://eur-lex.europaeu/LexUriServ/site/hu/consleg/1989/L/01989L0552-19970730-hupdf (Letöltés ideje: 2009. 04 13 11:50) 61 Szilády Szilvia (2001): Audiovizuális gyermek- és ifjúságvédelem az EU tagországaiban: ahány ház, annyi szokás – ORTT tanulmány, http://www.ortthu/elemzesek/21/1145885396gyermekvedpdf (Letöltés ideje: 2009 01 30 10:37) 62 „Párbeszéd a médiáról” konferencia-sorozat (2007): A kiskorúak védelme a médiával szemben http://www.mediatudorhu/download/tudastar szakmai rendezvenyek

kiskoru vedelempdf (Letöltés ideje: 2009 05 15. 17:22) és Szilády Szilvia (2001): Audiovizuális gyermek- és ifjúságvédelem az EU tagországaiban: ahány ház, annyi szokás – ORTT tanulmány, http://www.ortthu/elemzesek/21/1145885396gyermekvedpdf (Letöltés ideje: 2009 01 30 10:37) - 33 - http://www.doksihu módszerek országonként azért eltérőek, mert a történelmi és kulturális örökségek nagyban befolyásolják a gondolkodásmódot és világszemléletet. Így lehet az, hogy az egyik országban valamit humornak fognak fel, míg más helyen sértésnek. 63 A digitális technológián alapuló audiovizuális szolgáltatások sokkal nagyobb lehetőségeket hordoznak magukban, mint az azt megelőzők. Például az analóg televízióval szemben a digitális televíziózás interaktívabbá válik. Az Internet pedig hihetetlen kihívások elé állítja a szakembereket. 5.3 A hazai gyakorlat Magyarországon a televíziózás és filmszínház területén az

alapvető műsorszolgáltatási szabályok mellett a kiskorúak érdekében, műsorsugárzási korlátozás és a klasszifikációs gyakorlat is alkalmazott. A kiskorúak filmszínház látogatásáról szóló 8/1965 (IX 19) sz MM rendelet szerinti korhatár-kategóriák:64 - Korhatár nélkül - 14 éven aluliaknak nem ajánlott - Csak 16 éven felülieknek - Csak 18 éven felülieknek A mozgóképről szóló 2004. évi II törvény 21 § szerinti korhatár-kategóriák: 65 - 1. kategória: Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető - 2. kategória: Tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott - 3. kategória: Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott - 4. kategória: Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott - 5. kategória: Csak felnőttek számára ajánlott A 16 éven felüliek számára ajánlott műsorok csak 21:00 és 5:00 között, a 18 éven felüliek számára 22:00 és 5:00 között tehetők közzé. Az V

kategóriába soroltak nem tehetők közzé. Az életkorokat 16 éves korig egy sárga karikában tüntetik fel, a 18 éven 63 Szilády Szilvia (2001): Audiovizuális gyermek- és ifjúságvédelem az EU tagországaiban: ahány ház, annyi szokás – ORTT tanulmány, http://www.ortthu/elemzesek/21/1145885396gyermekvedpdf (Letöltés ideje: 2009 01 30 10:37) 64 http://adattar.ortthu/filmadatbazis/magyar kh (Letöltés ideje: 2009 04 13 11: 50) 65 http://adattar.ortthu/filmadatbazis/magyar kh (Letöltés ideje: 2009 04 13 11: 50) - 34 - http://www.doksihu felülieknél pedig piros karikában van feltüntetve a műsorszám teljes ideje alatt. Korábbiakban nem ez a megoldás létezett. 1999 március 15-től döntöttek úgy az országos televíziók egyhangúan, hogy új kezdeményezésbe kezdenek a gyermek- és ifjúságvédelem terén. Eszerint a műsorszolgáltatók este nyolc óra előtt nem sugározhattak életkori korlátozást igénylő filmeket, este nyolc után pedig az

ilyen jellegű műsorszámokat olyan jelzéssel kellett ellátniuk, mint a kék háromszög - 14 éven aluliaknak nem ajánlott és a piros kör – csak 18 éven felülieknek ajánlott. A műsorszolgáltató maga minősítette a műsorszámokat a két kategória szerint. A jelzést az adott műsorszám elején, valamint a megszakító reklámblokkok, illetve műsor előzetesek után is meg kellett jelenítenie. Ha a televízió bemondót alkalmazott, akkor szóban is fel kellett hívnia a figyelmét a lehetségesen káros tartalomra. Emellett a korhatár alá eső műsorszámoknál a megadott jelzést a műsorújságokban is kötelező volt feltüntetni.66 Ott a korhatár nélküli jelzés egy zöld négyzet volt. Mindezzel az lehetett a gond, hogy voltak a sugárzásnak olyan pillanatai, amikor nem lehetett tudni, milyen besorolású a film. Persze a műsorújságban benne van, de egy gyermek nem feltétlen olvassa el, főleg ha még olvasni sem tud. Így ennek köszönhetően is

válhatott szükségessé a módosítás, illetve az Európai Uniós jogharmonizációnak köszönhetően. Érdekességnek számíthat, hogy ma is vannak olyan magyarul beszélő csatornák, amelyeken nem alkalmazzák a jelzést, valószínűleg a külföldi mivoltuk miatt. Itt arra gondolok, hogyha egy szolgáltató más ország joghatósága alatt áll, akkor az abban az országban hatályos jogszabályoknak és joghatóságnak kell megfelelnie annak ellenére, hogy műsorai a magyarországi műsorkínálatban is szerepelnek. Például: Hallmark, AXN vagy a kifejezetten fiataloknak szóló műsorokat sugárzó JETIX. (A szakdolgozatom írása alatt felröppent az a hír is, hogy a Viasat 3 is kivonul az ORTT hatálya alól.) Ha figyelünk a részletekre, akkor láthatjuk azt is, hogy például a Romániából sugárzott Cool Tv-n és Film+-on más a klasszifikációs kategória. Ez is abból adódik, hogy ezek a csatornák a román médiahatóság alatt állnak, vagyis annak kell

megfelelniük. Ebből kifolyólag, érzékelhető, hogy Romániában az AP, azaz szülői felügyelet alatt, 15 és 18-as korhatár van meghatározva. 66 Szilády Szilvia – Baranyi Eszter (2002): A kiskorúak védelme és a televízió. http://www.mediakutatohu/cikk/2002 03 osz/08 kiskoruak vedelme/01html (Letöltés ideje: 2009 05 14 22:14) - 35 - http://www.doksihu 5.4 Az európai gyakorlat Az uniós országok többségében eltérő gyakorlat van. Egyesek csak akusztikus jelzéseket használnak, míg mások az optikai megoldást részesítik előnyben. A briteknél a filmek – valamint a videók, DVD-k és computer-játékok klasszifikációját törvényi előírás alapján a British Board of Film Classification végzi. A minősítésnél jelenleg hét kategória áll rendelkezésére:67 - Uc: A videó kifejezetten kisgyermekeknek ajánlott - U (Universal): Minden korosztály számára ajánlott - PG (Parental Guidance): Szülői útmutatás ajánlott - 12/12A: 12 év

alatt a film csak szülői felügyelettel tekinthető meg, illetve a videót 12 év aluliak nem vásárolhatják, és nem kölcsönözhetik - 15: Csak 15 éven felülieknek - 18: Csak 18 éven felülieknek - R18: A hozzáférés csak 18 éven felülieknek és kizárólag külön engedéllyel rendelkező üzletekben engedélyezett Németországban a mozifilmek, a videók illetve egyéb digitális képhordozók minősítéséért az ifjúságvédelmi törvény ide vonatkozó előírásai szerint, a Freiwillige Selbstkontrolle der Filmwirtschaft önszabályozó testülete a felelős. A törvény 5 korhatárkategóriát állapít meg:68 - o.A (ohne Altersbeschränkung): Nincs korhatári korlátozás - 6: A megtekintés 6 éven felülieknek engedélyezett - 12: A megtekintés 12 éven felülieknek engedélyezett - 16: A megtekintés 16 éven felülieknek engedélyezett - 18 / KJ: A megtekintés 18 éven felülieknek engedélyezett Olaszországban törvényi szinten nagyon szűkszavúan

fogalmaznak meg kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseket. Csupán annyit mond ki, hogy tilos az olyan filmművészeti alkotások sugárzása, amelyeknek vetítéséhez vagy nyilvános vetítéséhez való hozzájárulást nem adták meg, vagy amelynek megtekintése 12 évnél fiatalabb nézők számára tilos, 67 68 http://adattar.ortthu/filmadatbazis/kulfoldi kh (Letöltés ideje: 2009 04 13 11:50) http://adattar.ortthu/filmadatbazis/kulfoldi kh (Letöltés ideje: 2009 04 13 11:50) - 36 - http://www.doksihu valamint a 14 életévét még be nem töltött fiatalok számára tiltott műsorokat 22:30 és 7:00 között nem lehet közzé tenni. A kiskorúak védelmével részletesen a Televíziózásról és fiatalkorúakról szóló önszabályozási kódex foglalkozik (kötelező érvényű), amely három kategóriát állapít meg:69 I. szint: általános védelem – a nap bármely szakaszában sugárzott műsorokra vonatkozó szabályok II. szint: megerősített védelem – a

7:00-16:00 és a 19:00-22:30-ig sugárzott műsorokra vonatkozó szabályok (sok gyermek tévézik, feltehetően szülői felügyelettel) III. szint: különleges védelem – 16:00-19:00-ig sugárzott műsorokra vonatkozó szabályok (sok gyermek tévézik szülői felügyelet nélkül) A kódex konkrét korhatárt nem ad meg, csak idősávos szabályozási rendet. 5.5 A különbségek érzékeltetése egy példán keresztül A különböző országokban megfigyelhető az is, hogy eltérő besorolás van a mozifilmek, televízióban sugárzott műsorok és filmek, illetve a DVD-k között is. Akár ugyanarra a filmre. Az EU megbízásából 2003-ban Olsberg-study-ként jegyzett összehasonlító tanulmány készült az európai országok klasszifikációs gyakorlatáról. A vizsgált filmek 78 százalékánál a korhatár szempontjából megállapított eltérés több mint hat év volt, 23 százalékuknál pedig e differencia egészen a legalsó határtól (korhatár nélküli) a

legfelső határig terjedt (16/18 év). A különböző képi hordozók tekintetében a filmek 42 százalékánál eltért a klasszifikáció. Példával illusztrálva, a Magyarországon, 16 éven aluliak számára nem ajánlott Amerikai pite című filmet igen változatosan klasszifikáltak az európai kontinensen. A következő táblázat ezt mutatja be: 69 Kovács András Péter (2007): Médiaszabályozás Olaszországban. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet13pdf (Letöltés ideje: 2009. 01 22 10:40) - 37 - http://www.doksihu 1. táblázat: Az országos korhatár-besorolások az Amerikai pite című filmnél All = mindenkinek ajánlott Au D Es Fi GB Gr Ir It Nl Mozi 14 12 18 11 15 17 18 All 12 Videó 14 12 18 All 15 17 18 All 12 DVD 14 12 18 15 15 17 18 All 12 Forrás: Szilády Szilvia (2004): Audiovizuális gyermek- és ifjúságvédelem itthon és külföldön. Power Point előadás anyaga – 10 dia Látható, hogy az országok

összehasonlításában a korhatári kategóriák 11 éves kortól egészen 18 éves korig (Írország, Spanyolország) terjedtek. Franciaországban ellenben a film korhatár nélkül megtekinthető volt. A filmszínházi és televíziós kategóriáknál még nincs akkora jelentősége a különbségnek, mint a videó vagy a már jobban elterjedt DVD esetében, amelyeket a mai technológia segítségével külföldről is be lehet szerezni, és akkor még az internetről szót sem ejtettem igazán, ahol nem nagyon lehet korhatáros megkötéseket végezni, mert az ellenőrizhetőség nagyon bonyolult és időigényes. Persze az azóta eltelt idő alatt javulhatott a helyzet, nagyobb lehet az összhang, de erre vonatkozó egyéb tanulmányt nem találtam.70 5.6 Következtetés Összességében tehát elmondható, hogy sok védelmi óvintézkedés létezik a fiatalok normális fejlődése érdekében, de ezekkel az intézkedésekkel sincs garantálva az, hogy ne tudjanak hozzájutni

egyes káros tartalmakhoz. Ráadásul a káros vagy ártalmas tartalom megfogalmazása is eltérő az egyes kultúrákban, ezért lehetetlen teljes védelmet nyújtani. Azt sem biztos, hogy jó, ha teljesen kizárjuk az (audiovizuális) médiát a kiskorú életéből. Ugyanis a média által olyan dolgok is átélhetőek, amelyek a valós életben nagy 70 Szilády Szilvia (2004): Audiovizuális gyermek- és ifjúságvédelem itthon és külföldön – Power Point előadás anyaga – 10. dia http://wwwmediatudorhu/download/tudastar prezentaciok-audiovizualis gyermekppt (Letöltés ideje: 2009 04 18. 12:28) és Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás Budapest: KJK-KERSZÖV Kiadó - 38 - http://www.doksihu valószínűséggel nem vagy csak részben. Viszont ha ténylegesen bele kerül az ember egy hasonló szituációba, mint amit látott, talán jobban tudja kezelni a történteket, hiszen a médián belül megjelenített dolgoknak is van valami alapjuk, és

most nem kifejezetten a science fiction és egyéb misztikus témájú műsorokra gondolok. Persze mindent a megfelelő korban lehet megtenni, így magam sem nézetnék meg egy horror filmet, például egy öt éves gyermekkel. Természetes, hogy óvnunk kell a fiatalságot, de túlvédettnek sem szabad lenniük, mert az is ártalmas lehet a fejlődésükre. Ha végignézzük klasszikus meséinket (például Disney mesék), amelyeken generációk nőttek fel, azokban is megtalálható az erőszak, csak „Szivárvány ország” határain belül. Továbbá a fiatalok mindig megtalálják rá a módot, hogy olyasmit halljanak, lássanak vagy tegyenek, amit nem szabadna. Elsősorban a szülő felelőssége a gyermeke és nem a médiáé, de nyilvánvaló, hogy a médiának is van felelőssége. Ha a szülő együtt van a gyermekével, elmagyarázza neki a látottakat vagy szabályozza a médiaszokásokat, akkor elkerülhetőek a félreértelmezések vagy rossz emlékek. Ha azonban

egyszerűbbnek látja letenni a tévé vagy internet elé a fiát vagy lányát és nem figyel arra, hogy mit csinál, akkor elképzelhető, hogy negatív hatása lesz egyes audiovizuális tartalmaknak a helytelen értelmezés miatt. - 39 - http://www.doksihu 6. Várható változások az új média megjelenésével, illetve szabályozásával 6.1 Mi az új média? 6.11 Az új média fogalma Az új média a digitális forradalomnak, az új információs és kommunikációs eszközök megjelenésének köszönhető. Mi az új média? A meghatározása nehéz Új média bármi lehet, ami eddig nem volt. Mégis, ha konkrét definícióval kellene meghatározni, akkor „olyan kommunikációs eszközök és szolgáltatások összessége, amelyek lehetővé teszik az interaktív hozzáférést és a médiatartalmak személyre szabását (mass customization)”.71Az új médiumok esetében a technológiai fejlődés lehetővé tette és teszi, hogy a korábban egymástól

különböző szolgáltatások összecsússzanak, átfedjék egymást. Ez azt jelenti, hogy keveredik egymással a személyes-, a csoport- és a tömegkommunikációs szintér. Ezt nevezzük konvergenciának. Maga a szó latin eredete is erre utal, hiszen összehajlást, összetartást jelent.72 6.12 Miben más és mivel jár az új média? A digitális műsorszolgáltatások nagyon sok jogi kérdést vetnek fel, mert úgymond kevert médiumokról van szó. A hagyományos értelemben vett médiajog, hírközlés, társasági jog, versenyjog, szerzői jog stb. egymásra utaltsága a digitális műsorszolgáltatásban még jobban érvényesül, mint az eddigi szabályozási területeken. Mint minden területen, itt is kölcsönösen hatnak egymásra a különböző jogi ágazatok. A technika lényege, hogy például a televíziózás esetében a műsorjelek digitalizált formában terjesztődnek. Az analóg rendszerekkel szemben a digitális technológia korlátozott szolgáltatás,

mert a műsorszolgáltatóknál nem mindenki rendelkezik a digitális műsorszóráshoz szükséges technikai-műszaki eszközökkel, feltételekkel. Ugyanakkor a fogyasztó számára is korlátozott hozzáférést eredményezhet az, ha nincs olyan eszköze, amely képes a műsorok vételére. Éppen ezért szoktak átmeneti időt kialakítani, amikor az analóg és a 71 72 Gálik Mihály – Urbán Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba. Budapest: AULA Kiadó, 183 oldal Gálik Mihály – Urbán Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba. Budapest: AULA Kiadó - 40 - http://www.doksihu digitális rendszerek egyaránt élnek annak érdekében, hogy az átállás ne drasztikus legyen, hanem fokozatos.73 A digitális technológia a médiafogyasztó szempontjából számszerűen több, minőségileg sokkal jobb, bővített szolgáltatásokkal ellátott műsorszolgáltatásra képes. A műsorszolgáltatók egy magasabb színvonalú, versenyképesebb, szolgáltatás

többlettel rendelkező rendszert képesek nyújtani felhasználóik számára. A digitális rendszer gerjeszti a fizetős televíziózás elterjedését, mert a fogyasztójának meg kell vásárolnia a vételhez szükséges technikai berendezést, illetve a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésért is előfizetési díjat kell fizetnie.74 A digitális technológiák használatában a központi szerepet az interaktivitás, azaz az aktív részvétel, valamint a személyre szabás, vagyis az általunk testre szabható szolgáltatások megjelenése és alkalmazása tölti be. Például az elektronikus műsorújság, ahol be lehet jelölni kedvenc műsorainkat, tartalomlehívás, ami jelenheti az aktuális műsorok alatt futó híreket, vagy a digitális videotéka használatát. Az Európai Unióban direktívák rendelkeznek a digitális televíziózás legfontosabb kérdéseiről, sőt már a lekérhető alkalmazásokról is van irányelv, amit 2009 végéig kell

teljesíteni. A szabályozási tárgykörök alapvetően az „átállásról” szólnak, vagyis az analóg rendszerről a digitális rendszerre való áttérésről. A rádiózásról és televíziózásról szóló, jelenleg is hatályos törvény az analóg műsorszolgáltatásra irányul és nem veszi figyelembe a digitális műsorszolgáltatás útján terjesztett tartalmakat. Ennek következtében valószínűleg új médiatörvény szükségeltetik. Azonban a már napvilágot látott tervezetek nem igazán nyerték el a szakértők tetszését, és még mindig nem tudni, milyen változtatások lesznek. Az biztos, hogy a televíziós műsorszolgáltatást 2012-ig, míg a rádióst várhatóan 2014-ig kell digitális formába átalakítani vagy módosítani, és az analóg rendszerről lekapcsolódva teljesen áttérni a digitális rendszerre. Jelenleg az átmeneti korszakot éljük, ahol párhuzamosan használjuk az analóg és a digitális sugárzást egyaránt. A magyar

szabályozásban tekintettel kell lenni az uniós direktívákra is, és össze kell hangolni a hagyományos és a digitális műsorszolgáltatást, valamint a rájuk vonatkozó jogterületeket. Nem véletlenül született meg a lekérhető médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos módosító irányelv, a 2007/65/EK. 73 74 Sarkady Ildikó (2005): Médiajogi írások. Budapest: Új Mandátum Kiadó Sarkady Ildikó (2005): Médiajogi írások. Budapest: Új Mandátum Kiadó - 41 - http://www.doksihu 6.121 A már közismert új médium: az internet Az irányelv a tartalmára való tekintettel is érzékelteti, hogy az elektronikus média új vagy még nem szabályozott rendszereit is be akarják vonni bizonyos szabályozási keretek közé. Ez azzal is magyarázható, hogy például az audiovizuális tartalomszabályozás sarkalatos pontja az Internet. Ugyanis tartalmilag audiovizuálisnak tekinthető, de konkrét szabályozás még nem igazán van rá. A nemzetközi jogszabályok nem

nyújtanak kellő megoldást az esetleges törvénysértésekkel szemben. Talán az adatvédelem az egyetlen, amelyre vannak bizonyos szabályok, illetve az általános érvényű személyre vonatkozó szabályok, de mindenki hallott már az olyan hackerekről, akik éppen az adatlopással foglalkoznak. Az audiovizuális tartalmakra vonatkozó törvényi változtatást a fent említett irányelv is szorgalmazza, mert a szakértők közül sokan vélekednek úgy, hogy egyre több olyan ártalmas tartalom van jelen a világhálón, amely a köznyugalom megzavarására alkalmas lehet vagy károsíthatja a kiskorúak fejlődését.75 Magára a törvény megváltoztatására azonban mikor kerül sor, azt még nem lehet tudni pontosan, mert a megvalósítás és működtetés rendszere tele van kérdőjelekkel, legalábbis Magyarországon. Mint a digitális technológiák esetében, az internet előnye is az a többi médiummal szemben, hogy gyorsabb, költséghatékonyabb, és aktuálisabb

tud lenni. Éppen ezért, ha egyes tartalmakat sértőnek találnak, akkor azokat hamar le tudják venni vagy elérhetetlenné teszik. Persze ez nem jelenti azt, hogy elérhetetlenné is válnak, mert a hálón sokáig tárolva vannak az információk, és mindaddig elérhetőek (például tárolt változat), ameddig felül nem íródnak. Többféle megoldás létezik, de ebbe most nem mennék bele Inkább arra térek rá, hogy az előzőekre hivatkozva, például a gyűlöletbeszédet hogyan lehetne kezelni a világhálón, ahol a különböző fórumokon, blogokon és egyéb internetes csatornákon hihetetlen gyorsasággal terjednek az információk. Komoly problémát jelent, hogy a neten általában névtelenül, úgynevezett nick névvel nyilatkoznak az emberek és nehéz vagy lehetetlen visszakeresni a valós személyiséget. Az internetes szabályozás esetében is a köznyugalom megóvására és az emberi méltóság megőrzésére hivatkoznak. Azonban hogyan lehetne

szabályozást alkalmazni egy olyan rendszerre, amely határok nélküli és folyamatos változások színtere. Nehéz kérdés Az internet az a hely, ahol bárki hangot adhat ténylegesen a saját véleményének, anélkül, hogy környezetében valós személyiségét hátrányos helyzetbe hozná azokkal szemben, akik 75 Bayer Judit (2004): A háló szabadsága. http://mekoszkhu/03800/03845/03845htm (Letöltés ideje: 2009 05 01 09:38) - 42 - http://www.doksihu ellenszenvesnek találnák. Ugyanakkor a világháló azonnali válasz és kiigazítási lehetőséget is nyújt. A net egy olyan kommunikációs hálózat, amely megszünteti a fizikai határokat és új, virtuális közösségeket képes alkotni. Úgymond megtestesíti a valós kulturális sokszínűséget. Az internetes szabályozás, például a gyűlölet megnyilvánulását nem igazán tudná megakadályozni. Kivéve, ha a gyűlölködést tartalmazó hang és képi fájlokra gondolunk, hiszen a netes szabályozást

ezekre a tartalmakra akarják elsősorban kiterjeszteni. De mindez ma is megtehető. Igaz, a szabályozás nagy valószínűséggel az illegális letöltések megakadályozását is szeretné elérni. 6.2 Szabályozási változások 6.21 Új fogalmak bevezetése a lekérhető szolgáltatások kapcsán A lekérhető médiaszolgáltatások elterjedésével és a digitális technológia egyre nagyobb térnyerésével elkerülhetetlenek az eddigi szabályozás módosításai. A lekérhető szolgáltatásokra vonatkozó változásokat többek között a Televíziózás határok nélkül c. irányelv 2007-es módosítása is tartalmazza. Három alapvető részre tagolható: 1. A II/A fejezetben megfogalmazott minimumszabályozások egyaránt vonatkoznak az audiovizuális médiaszolgáltatásokra és a lekérhető műsorszolgáltatásokra. 2. Az irányelv külön szabályokat alkotott a lekérhető szolgáltatásokra a II/B részben 3. Az irányelv által nem érintett kérdésekben pedig, a

lekérhető szolgáltatásokra is az elektronikus kereskedelmi irányelv szabályai vonatkoznak. Továbbá különbséget tesz lineáris és nem lineáris szolgáltatások között: - lineáris, mint a hagyományos televíziós szolgáltatások, internet, mobiltelefon, amelyek passzív használatot igényelnek, - nem lineáris, mint azok a szolgáltatások, amelyeknél a felhasználó választani tud, vagyis aktív. Ennek értelmében az irányelv egyszerűsíti a lineáris szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keretet, és minimumszabályozást vezet be a nem lineáris szolgáltatásokra, - 43 - http://www.doksihu elsősorban a gyermekek védelmével, a faji gyűlölködéssel és a burkolt reklámmal szemben. 76 Az direktíva szabályozása kétszintű. Tartalmaz normatív minimumszabályokat, amelyek kizárólag jogszabályban, törvényben implementálhatóak, illetve ajánlás jellegű nem normatív szabályokat, amelyeket nem kötelező teljesíteni.77 A 2007. december

19-én hatályba lépett irányelvet 2009 december 19-ig kell átültetniük hazai jogrendszerükbe az uniós tagállamoknak.78 6.211 Normatív szabályok Az új definíciók bevezetése alatt az értendő, hogy az irányelv újrafogalmaz és megfogalmaz eddig nem konkretizált kifejezéseket. Ugyanis az audiovizuális médiaszolgáltatások témakörébe bele tartozik minden televíziós és minden lekérhető szolgáltatás; az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások azonban nem minősülnek audiovizuális médiaszolgáltatásnak. A lekérhető szolgáltatásokra nem vonatkoznak a televíziós reklám és vásárlás szabályai, ezért a reklámok kizárólag az audiovizuális kereskedelmi területen érvényesülnek. A kérdéses rész a termékmegjelenítés, és annak megjelenítési lehetőségei, mert egyes országokban tiltott az ilyen jellegű reklámozás. ‐ Származási ország elv lényege a tagállamok közötti szolgáltatások szabad

áramlása, amely az Európai Unió alapelveinek egyike is. ‐ Adatszolgáltatás kötelezettsége alatt az irányelv a fogyasztók számára meghatározza, hogy valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásnak meg kell jelenítenie azokat az elérhetőségi adatokat, amelyekkel folyamatos kapcsolattartás lehetséges fogyasztó és szolgáltató között. ‐ A gyűlöletbeszéd tilalma is sarkalatos pont, hiszen külön kiemelést kap, mégis az audiovizuális médiaszolgáltatásoknál konkrét szabályozás nincs rá vonatkoztatva, de kimondja, hogy a tagállamok kötelesek megfelelő „eszközökkel” biztosítani annak tilalmát. Bár sokszor a médiában kap hangot ez a fajta megnyilvánulás, általánosan visszavezethető az emberek alapvető jogaira, amelyek minden 76 2007/65/EC http://europa.eu/scadplus/leg/es/lvb/l24101ahtm (Letöltés ideje: 2009 04 12 11:10) Simon Éva (2008): A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása.

http://www.aktihu/akti/dok/fuzet33pdf (Letöltés ideje: 2009 03 23 10:37) 78 2007/65/EC http://europa.eu/scadplus/leg/es/lvb/l24101htm (Letöltés ideje: 2009 04 12 11:10) 77 - 44 - http://www.doksihu országban a Büntető Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv segítségével is szankcionálhatók, ezért az államoknak nem szükséges média specifikus jogi szabályozást alkotniuk, csupán védeni kell az emberi alapjogokat. ‐ A kizárólagos jogok és a rövid híradásokhoz rendelt rendelkezések csak a televíziós műsorszolgáltatásra vonatkoznak. Ennek lényege, hogy a filmszínházakban történő bemutatásra szánt filmalkotásokat a jogosulttal való megállapodásban megadott időn kívül ne közvetítsék. ‐ Az emberi méltóság védelme szinte mindenhol felvetődik. A médián belül a válaszadás jogához kötődik, vagyis a helyreigazítás kérdéskörébe tartozik.79 6.212 Nem normatív szabályok ‐ Az ön- és társszabályozás

támogatásának lényege, hogy az egyik esetben maga a fogyasztó kontrollálja szokásait, a másik esetben az állam jogi és hatósági úton nyújt korlátozó vagy segítő kezet. ‐ A médiatudatosság fejlesztése szorosan kapcsolódik a kiskorúak védelméhez. A kiskorúak és a felügyeletükkel megbízottak médiaismereteinek bővítése hozzájárulhat ahhoz, hogy megfelelő védelemben részesüljenek. A médiatudatosság ugyanakkor segíti a médiahasználatot, annak előnyeinek kiaknázását, hiszen az új média jelentősége abban is áll, hogy az alkotmányos jogok gyakorlásának kiváló terepei: így a véleménynyilvánítás szabadságának, a közérdekű adatokhoz való hozzáférésnek, az informálódásnak. ‐ A látási vagy hallási fogyatékkal élők hozzáférésére vonatkozó szabályoknak normatív ereje ugyan nincs, de az irányelv megfogalmazza32, hogy a tagállamoknak ösztönözniük kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy

fokozatosan tegyék hozzáférhetővé szolgáltatásaikat a fogyatékkal élők számára. Ezen a téren elsősorban hatósági feladatok mutatkoznak. A lekérhető szolgáltatások esetén az iparági összefogás ösztönzése javasolt. ‐ A lekérhető audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozóan az irányelv kimondja, hogy a tagállamok „megfelelő intézkedéseket” kell hozniuk annak biztosítására, hogy az 79 2007/65/EK http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=OJ:L:2007:332:0027:0045:HU:PDF (Letöltés ideje: 2009. 04 13 11:34) és Simon Éva (2008): A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása http://www.aktihu/akti/dok/fuzet33pdf (Letöltés ideje: 2009 03 23 10:37) - 45 - http://www.doksihu olyan lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, csak oly módon legyenek elérhetők, amely által biztosított, hogy a kiskorúak rendes

körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat. ‐ Az európai művekre vonatkozó szabályok a lekérhető szolgáltatások esetén igen óvatosan kerültek megfogalmazásra: amennyiben lehetséges, az erre alkalmas eszközökkel kell támogatni a lekérhető szolgáltatások esetén az európai alkotások előállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést.80 6.22 A médiaszabályozás kiegészítő módszerei Eddig is sokak számára kérdéses volt, hogy kell-e médiaszabályozás, nem léteznek-e egyéb lehetőségek a kontrol érvényesítésére. „Ahogy egyre több lehetőség adódik a médiatartalmak terjesztésére, elosztására a különböző elektronikus hírközlési hálózatokon (például: kábelhálózatok, műholdak, mobil távközlési hálózatok stb.) keresztül, úgy tevődik át a hangsúly a tartalomszabályozásról a hozzáférés (acces) szabályozására.”81 Ehhez

pedig a digitális szolgáltatások növekedése egyre jobban hozzájárul. A szabályozási lehetőségek között azonban nem csak állami, jogi szabályozások léteznek, hiszen az ember sem csak a leírt szabályok alapján kontrolálja magát, hanem sok más elvet követ az élete során. Ez a jelenség médiában is jelen van, mert a médiát is emberek alkotják. Ahogy az emberek is követnek bizonyos íratlan viselkedési szabályokat, úgy a médiában is létezik az önszabályozás fogalma. Már az Európai Unió is hangsúlyozza az ön- és társszabályozás fontosságát. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben megfogalmazott definíció szerint az önszabályozás olyan önkéntes kezdeményezési típus, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek vagy a szövetségek számára, hogy saját maguk számára fogadjanak el közös iránymutatásokat. Az önszabályozás támogatása

mellett két érv szól Az egyik a piaci szereplők normakövetése és autonómiája, ami az állami beavatkozástól védi meg az iparágat. A másik érv, hogy az önszabályozás által lehetőség van a gyors 80 2007/65/EK és Simon Éva (2008): A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása. http://www.aktihu/akti/dok/fuzet33pdf (Letöltés ideje: 2009 03 23 10:37) 81 Gálik Mihály – Urbán Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba. Budapest: AULA Kiadó, 232 oldal - 46 - http://www.doksihu reagálásra az új szolgáltatások megjelenésekor és az állami szabályozás konkrét tartalommal való feltöltésére, további finomítására a piaci ismeretek birtokában.82 Az önszabályozáson belül beszélhetünk iparági önszabályozásról és szakmai önszabályozásról. Az iparágon belül megfogalmazott viselkedési szabályok, magatartási kódexek előrelátásra törekednek, pozitív képet formálnak a médiáról és ezeken

keresztül, ezek betartásával igyekeznek elhatárolódni azon iparági szervezetekről, akik rossz hírét keltik az iparágnak. 83 A szakmai önszabályozás inkább az egyénekre vonatkozik. Az általános munkaszerződés mellett vállalják bizonyos szakmai, magatartási kódexek rendelkezéseit. Ilyen önszabályozás például az újságírók szakmai szervezetei által elfogadott etikai kódexek. Ezekben többnyire az fogalmazódik meg, hogy84: - az információ legyen igaz, - tilos a diszkrimináció, - az információk beszerzéséhez tisztességes eszközöket szabad alkalmazni, - mindenkire tekintettel tiszteletben kell tartani a személyiségi jogokat, - érvényt kell szerezni a véleménynyilvánítás és a kommentár szabadságának. Az önszabályozáson túl létezik még a társszabályozás fogalma is. A társszabályozás (co-regulation) irányelvi definíciója szerint jogi kapcsolatot teremt az önszabályozás és a nemzeti jogalkotó között. Ez azért

lehet fontos, mert vannak olyan szabályozási területek, ahol az állam vagy nem akar szerepet vállalni, vagy nem tudja hatékonyan ellátni azt. Ilyenkor lehet megoldás az együttműködés. Jelentősége az internetes szabályozásban lehetséges, mivel az internet nem állít fel országhatárokat. Az ön- és társszabályozás elsősorban kiegészítő módszer, de igen hatékonynak bizonyulhat és bizonyul egyes területeken. Így a jövőben fontos szerepe lehet az audiovizuális és az információs társadalmi szolgáltatások világában. Persze az állami szabályozás ezekkel nem szűnik meg.85 A digitális technológián alapuló szolgáltatásoknál azért is van jelentősége a fent említett módszereknek, mert újfajta felhasználási lehetőségeket nyújtanak a fogyasztók 82 Simon Éva (2008): A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása. http://www.aktihu/akti/dok/fuzet33pdf (Letöltés ideje: 2009 03 23 10:37) 83 Gálik Mihály – Urbán

Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba. Budapest: AULA Kiadó, 234 oldal 84 MUOSZ – Újságírói etikai kódex http://www.muoszhu/kodexphp?page=etikai (Letöltés ideje: 2009 04 30 16:32) és Gálik Mihály – Urbán Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba. Budapest: AULA Kiadó 85 Gálik Mihály – Urbán Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba. Budapest: AULA Kiadó és Simon Éva (2008): A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet33pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 10:37) - 47 - http://www.doksihu számára. Egyre jobban aktivizálódik a felhasználó, és már nem csak passzívan ül a képernyő előtt, hanem egyre tudatosabban használhatja a médiát és az általa kínált műsorokat. Tulajdonképpen, a digitális médiarendszerek újítanak és a régebben létrehozott eszközöket és szolgáltatásokat egészítik ki, új funkcióval látják el. Lehetőség nyílik egy eszközzel

többféle szolgáltatás akár egyszerre történő alkalmazására. Lehetőség nyílik a személyiségünknek és szokásainknak megfelelő felhasználást biztosítani. Például adott csatornák műsorait előnyben részesíthetjük, míg más csatornákat „kitörölhetünk”. A különböző technikai megoldások következtében helytől függetlenül használhatjuk digitális vételre alkalmas eszközeinket. Az egyes országokban a digitális rendszerekkel kapcsolatos aktuális kérdések és teendők a digitális televíziózással függenek össze, amely lényege abban áll, hogy az analóg földfelszíni műsorszórást felváltja a digitális. Az átállás egy eddig példa nélküli helyzetet teremt azzal, hogy egyszerre van társadalmi, gazdasági, szabályozási és technológiai aspektusa. Ugyanis, társadalmi szempontból egy, a társadalmak fejlődési folyamataihoz képest, gyorsabb váltást és alkalmazkodást igényel. Gazdasági szempontból gyors

technológiai változtatás szükségeltetik. A szabályozása jogi okok miatt normatív jellegű, tehát biztosítani kell a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, illetve a társadalmi nyilvánosságot. Technológiai oldalról pedig új technikai eszközök beszerzését és használatuk elsajátítását vonja maga után. A kihívás abban áll, hogy a régi technológiát (analóg) rövid átmeneti idő alatt úgy akarják megszüntetni, hogy az újra még nem „készült fel” a lakosság.86 Remélhetőleg ez utóbbi nem okoz nagy fennakadást, bár az egyes társadalmi csoportoknál létező digitális szakadék megnehezíti a helyzetet. Ugyanakkor például a televíziózás aktivizálása következtében elképzelhető, hogy az eddig bizonyos technológiai ismeretek hiányában „szenvedőknél” elősegíti a felzárkózást és lassan minimálisra szűkíti azok körét, akik nem képesek használni az új technikai

berendezéseket. 6.3 Ahol már van, és ahova már tervezik – technikai kérdések A digitális technológia mindenhol ott van és ott lesz. Az internet, mint új médium által már használjuk a technológiát, de a „régi” elektronikus médiában még nem teljesen. Az utóbb 86 Simon Éva (2008): A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása. http://www.aktihu/akti/dok/fuzet33pdf (Letöltés ideje: 2009 03 23 10:37) és Gálik Mihály – Urbán Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba. Budapest: AULA Kiadó - 48 - http://www.doksihu említett médiumoknál több vita is folyik a technológiai alkalmazásokkal kapcsolatban. Többek között olyan témákról vitatkoznak, mint a közszolgálati és a fizetős platformok, az országos és a regionális programok arányáról, a HDTV87 technikai és piaci lehetőségeiről a digitális földfelszíni televíziós platformon, illetve a mobil készülékek programellátását biztosító rendszerek

adottságairól. 88 A 2008-as év első felében tizenöt olyan ország van Európában, ahol a DTT89 platformon HDTV programokat is sugároznak állandó vagy kísérleti jelleggel. Huszonegy országban már megkezdték a DVB-H90 mobil televíziós adáskísérleteket is és közülük tizenháromban már rendszeresek az adások. Egyes országokban, kísérleti stádiumban van a szintén mobil televíziós sugárzásra alkalmas T-DMB91 rendszer. Továbbá kísérleteznek még a DVB-SH92 rendszerrel is. Ezeknek azért van jelentősége, mert tényleges változtatásokat hordoznak magukban.93 Európában már több helyen kizárólag digitális műsorszórás van. A világon elsőként 2006. szeptember 1-jén, Luxemburg kapcsolta ki a földfelszíni analóg televíziós szolgáltatásokat. A második Hollandia volt 2006 december 10-én, majd 2007 szeptember 1-jén követte őket Finnország. Ugyanazon év szeptember 25-én pedig Andorra tért át a digitális adásra. Svédország a

tervezettnél hamarabb, már 2007 október 15-én befejezte az analóg televíziózást. Svájcban 2008 február 25-én tértek át teljesen az új technológiára Németország és Belgium flamand részében 2008 végére tervezték a teljes átállást. Dánia és Norvégia 2009-re, Ausztria, Észtország, Málta, Spanyolország és Szlovénia 2010-re, A többi ország 2011-12-re tervezi az átállást, kivéve Oroszországot és Ukrajnát, ahol 201415 a cél. Persze, hogy ebből mi valósul meg, az nagyban függ az állami intézkedésektől, illetve a fogyasztókról. Mindenestre az uniós országok legkésőbbi céldátuma 2012 Ahhoz, hogy az átállás problémamentes lehessen, rendkívül intenzív, jól átgondolt tájékoztató kampány szükségeltetik, annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék az újításokat és megtegyék az átálláshoz szükséges előkészületeket. Több államban 87 HDTV: High Definition Television – televíziós sugárzási forma

Ágoston György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:25) 89 DTT: Digital Terrestrial Television – digitális földfelszíni televízió 90 DVB-H: Digital Video Broadcasting - Handheld - a kézi mobil televíziós készülékekre alkalmazott speciális földfelszíni digitális műsorterjesztő rendszer 91 T-DMB: Terrestrial – Digital Multimedia Broadcasting – Dél-Koreában kifejlesztett digitális multimédia rendszer 92 DVB-SH: DVB Satellite Handheld – a DVB-H műholdas változata 93 Ágoston György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:25) 88 - 49 - http://www.doksihu támogatási rendszerekkel (például adókedvezmény) igyekeznek megkönnyíteni a lakosság számára majd nélkülözhetetlen digitális vevőkészülékek vásárlását.94 A közszolgálati televíziók helyzetét úgy tűnik, mintha

erősítené a digitális technológia, hiszen döntő többségben abszolút prioritást élvez a DTT platformon. Ahol kevesebb multiplexen95 indulhatott digitális sugárzás, azokon a helyeken elsősorban a közszolgálati programoknak biztosítottak helyet.96 Ha már szó esett a televíziózás területéről, megemlíteném a rádiót is, hiszen már a 80-as évektől folytak kísérletek a digitális rádiós műsorszórásról. 1995-ben vált szabvánnyá a DAB97 rendszer, amelynek továbbfejlesztett változata a DAB+98, illetve létezik még a DRM rendszer. Ugyanakkor a televíziós csatornák átvitelére kifejlesztett fix és mobil digitális rendszerek is képesek rádióműsorok közvetítésére. Ilyen a DVB-T99, DVB-S100, DVB-C101, DVB-H és a DMB. Továbbá az internet és a 3G mobil telefon rendszerek is képesek rádióadásokat sugározni. Több országban már használt technika, de helyenként gondot okoz a DAB és a DAB+ közötti váltás, mert akik anno

megvették a DAB készülékeket, azok nyilván nem szeretnék kidobni az ablakon a készüléküket, de nem tudják fogni a DAB+ adásokat sem.102 Magyarországon 2007 júniusában fogadta el a parlament az úgynevezett digitális törvényt (2007. évi LXXIV Törvény), melynek értelmében eredetileg a nemzeti szabályozási hatóságnak (NHH103) 2007. október 31-ig kellett előkészítenie, a DVB-T multiplex és egy VHF104 sávú T-DAB105 multiplex pályáztatását. Mivel a DVB-T multiplexekből az egyik, az MTV1 analóg műsorának a leállása után áll majd rendelkezésre, a másik pedig a mostani kereskedelmi csatornák analóg adásának leállása után, valójában a DTT platform csupán három multiplexszel indulhat. Az NHH 2008 március 25-én hirdette meg a pályáztatást. Az eredetileg kilenc jelentkezőből végül 2008 94 Ágoston György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:25)

95 Multiplex: digitális csatornaköteg, körülbelül 5-10 csatorna továbbítható egyszerre, üzemeltetője a multiplexszolgáltató. 96 Ágoston György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:25) 97 DAB: Digital Audio Broadcasting – digitális hang-műsorszórás 98 DAB+: A DAB rendszer korszerűsített változata 99 DVB-T: Digital Video Broadcasting – Terrestrial – digitális földfelszíni műsorszórás 100 DVB-S: DVB – Satellite – digitális műholdas műsorszórás 101 DVB-C: DVB – Cabel – digitális kábeles műsorszórás 102 Ágoston György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:25) 103 NHH: Nemzeti Hírközlési Hatóság 104 VHF: Very High Frequency - a rádióhullámok 30 MHz-től 300 MHz-ig terjedő részét jelöli (hullámhosszban 1 m-től 10 m-ig). Magyarul ezt a tartományt az URH-nak

(Ultra Rövid Hullám) nevezzük 105 T-DAB: Terrestrial – Digital Audio Broadcasting – földfelszíni digitális hang-műsorszórás - 50 - http://www.doksihu nyarán az Antenna Hungária Zrt. jött ki nyertesként a televíziós és a rádiós műsorszórás területén egyaránt.106 A digitális világ dilemmái legfőképp abban állnak, hogy mikor születik meg a teljes digitális lefedettség és melyik technológia lesz a befutó. Egyelőre úgy tűnik, hogy 2012-re megvalósulhat a nagy átalakítás és a DVB és HDTV fogalmai nem lesznek ismeretlenek a laikusok számára. Hogy mennyire nőnek meg az igények például a mobil televíziózás iránt, szintén kérdőjeles. Azt már tudjuk, hogy a távol-keleti régió egyes részein hihetetlen sikere van. Hogyan fogják az emberek használni ezeket az új adottságokat? Erre pár éven belül már mi is, hétköznapi emberek konkrét válaszokat tudunk adni. 107 6.4 Az új magyar médiatörvény kérdései A

technológiai fejlődés következtében és az uniós irányelvek módosításainak köszönhetően Magyarországon valóssá vált a már eddig is sokak által szükségesnek vélt új médiatörvény bevezetése. Nem csak azért, mert a jelenleg hatályos Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I törvény sokszor ellentmondásos és hiányosságokat mutat, hanem tizennégy év alatt el is avult a mai világunk rohamos fejlődése miatt. Mégis, a megvalósítás folyamata igen bonyolult és sokszor nem éppen zökkenőmentes. Ugyanis az elmúlt évek során több médiakoncepció is napvilágot látott, néhány a szakmához hozzáértőktől, néhány a kormányzat oldaláról. Azonban még mindig nincs egy olyan változat, amelyet elfogadhatónak mondtak volna. Több oka is van annak, hogy ilyen nehéz a probléma megoldása. A legutóbbi tervezet, amely már törvényi jellegű volt, sok kérdésre hiányos vagy rossz választ adott. Először is, az Európai

Unió legutóbbi módosító irányelve (2007/65/EK), amely az előzőekben már bemutatásra került, a technológiasemleges szabályozást részesíti előnyben az internet és a digitális televíziózás nagyfokú elterjedésének és bevezetésének köszönhetően, valamint az elkövetkezendő újítások tekintetében, hogy ne kelljen állandóan törvényt módosítani. E miatt vezette be a direktíva az audiovizuális szolgáltatások fogalmát, amely lefedi a szabályozásból eddig kimaradt területeket is. Tehát ha nem veszik figyelembe az irányelv egyik kiemelkedő újítását a lineáris és nem lineáris szolgáltatások 106 Ágoston György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:25) 107 Polyák Gábor (2004): A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései. http://www.mediakutatohu/cikk/2004 03 osz/03 digitalis tv/01html (Letöltés ideje: 2009 01 22 10:43) és Ágoston

György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás. http://wwwaktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:25) - 51 - http://www.doksihu megfogalmazását, akkor a hatályba lépést követően hamar újabb változtatásra lenne szükséges.108 Az egyik legfontosabb reform a közszolgálati műsorszolgáltatás kormánytól való függetlenítése lenne a közszolgálati médium tulajdonosi testületére és felügyeletére vonatkozóan. Ennek oka az, hogy bár az Alkotmánybíróság 22/1999109 határozatában megfogalmazzák a kormányszervezetek befolyásának kizárását a műsortartalom meghatározásában, mindez mégsem történik meg. Ám a testületi (pl Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület) hatályok meghatározásánál ez nem valósul meg. Ahhoz, hogy mindez teljesülhessen, a testületek jelölését társadalmilag elismert szakembereknek és a szakmához kötődő szervezeteknek kellene ellátnia és nem a politikusoknak. Ráadásul

megfontolandó lehetne az is, ha a ma külön szervezetbe tartozó Magyar Televízió és Magyar Rádió összevonásra kerülne, hiszen más országokban is bevett szokás. Az közszolgálati média kiemelkedő szolgáltatója a BBC is így működik számos csatornát működtetve. 110 Azzal szemben is körültekintően kell eljárni, hogy a különböző hatóságoknak meddig érjen el a keze, mert a médiaszolgáltatókkal szembeni túlzott szabályozás veszélyeztetheti a véleményszabadság alkotmányos elvét. A szankcionálás mértékének kérdésében az is felvetődik, hogy szabad-e megtiltani közvetítést megelőzően egy műsorszámot, mert az betudható előzetes cenzúrának. A véleményszabadság csak utólagos felelősségre vonást állapít meg, ezért ismétlés esetén még elfogadható a tiltás, de sugárzás előtt nem igazán. Továbbá a felelősségre vonás kérdésében ideális lehetne megteremteni a személyes felelősséget, vagyis ha nem csak a

műsorszolgáltatót érhetné szankció, hanem az igazgatót vagy a szerkesztőt is, hiszen a közreadott műsorok általuk lettek elkészítve.111 A tartalmi kérdésekben a digitális átállást követően szintén kérdéses a tartalmi szabályok fenntartása, legalábbis a kereskedelmi szolgáltatók esetében. A közszolgálati kötelezettségek előírása amúgy is kudarcot vallott a kereskedelmi szolgáltatóknál. 108 Bayer Judit (2008): Egy új médiatörvény-tervezetről. http://wwweshu/indexphp?view=doc;21387 (Letöltés ideje: 2009. 02 01 09:05) és 2007/65/EK http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=OJ:L:2007:332:0027:0045:HU:PDF (Letöltés ideje: 2009 04 13 11:34) 109 „az államtól való szabadság azt kívánja meg, hogy se a parlament, se a kormány ne juthasson a műsor tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyáshoz” 110 Szente Péter (2003): Egy új médiatörvény koncepciója. http://www.mediakutatohu/cikk/2003 04 tel/06

vita egy uj mediatorveny/ (Letöltés ideje: 2009 05 14 22:10) és Bayer Judit (2008): Egy új médiatörvény-tervezetről. http://wwweshu/indexphp?view=doc;21387 (Letöltés ideje: 2009 02. 01 09:05) 111 Bayer Judit (2008): Egy új médiatörvény-tervezetről. http://wwweshu/indexphp?view=doc;21387 (Letöltés ideje: 2009. 02 01 09:05) - 52 - http://www.doksihu Ráadásul egy szigorúan vett közszolgálati műsorszolgáltatás és a digitális, sokcsatornás médiakörnyezet mellett feleslegessé is válhatnak ezek a tartalmi előírások, hiszen mindenki ki tudja választani, hogy mit szeretne megnézni a televízióban.112 A kiskorúak védelmében is felvetődnek olyan jellegű kérdések, hogy muszáj-e kategorizálni a műsorokat, mert maga az Európai Unió is csak annyit közöl, hogy a kódolatlanul sugárzott műsorok előtt és után akusztikus és vizuális figyelmeztetés szerepeljen és az adásidő kiválasztásával vagy egyéb, technikai módszerrel próbálják

meg megakadályozni a gyermekeket attól, hogy olyat lássanak, ami még esetlegesen nem nekik való. A legutóbbi tervezetben szereplő új, nyolc éves kategória nem változtatna a jelenlegi állapoton, csak jelzésértéke lenne.113 A közszolgálati média feladatának tisztázása mellett sokan a kereskedelmi oldal tartalmi szabadságát javasolják, hogy a verseny színesebb lehessen. A néző, az új szolgáltatásoknak köszönhetően, még könnyebben ki tudja választani, hogy melyek azok a műsorok, amelyeket látni szeretne és azok milyen tartalmúak lehetnek. Továbbá a szabályozás túlbonyolítása rengeteg adminisztratív ráfordítást igényel a megváltozott, plurális médiarendszerben, és nem lenne hatékony sem. A plurális médiarendszer lényege a tematizáció, adott típusú tartalmak egy csokorban való tálalása úgy, ahogy mai is létezik gyermekeknek szóló rajzfilmcsatorna, hírcsatona, filmcsatorna és még sorolhatnám. Az új rendszer a

változatosságot csak még választékosabbá teszi, hogy mindenki megtalálhassa a számára fontos vagy érdekes műsorokat.114 A tervezeteken túl pedig van még egy fontos dolog, amely megnehezíti az új törvény létrejöttét függetlenül a tervezet tartalmától. Ez pedig nem más, mint az elfogadás útja, a kétharmados szavazási állapot, amely amúgy is, de a mai politikai helyzetben még inkább lehetetlenné teszi a bevezetés útját. 112 Sarkady Ildikó (2001): Új médiatörvény előtt? http://www.mediakutatohu/cikk/2001 03 osz/06 uj mediatorveny elott/01html (Letöltés ideje: 2009 05 14 22:10) és Bayer Judit (2008): Egy új médiatörvény-tervezetről. http://wwweshu/indexphp?view=doc;21387 (Letöltés ideje: 2009 02. 01 09:05) 113 Bayer Judit (2008): Egy új médiatörvény-tervezetről. http://wwweshu/indexphp?view=doc;21387 (Letöltés ideje: 2009. 02 01 09:05) 114 Sarkady Ildikó (2001): Új médiatörvény előtt? http://www.mediakutatohu/cikk/2001 03

osz/06 uj mediatorveny elott/01html (Letöltés ideje: 2009 05 14 22:10) és Bayer Judit (2008): Egy új médiatörvény-tervezetről. http://wwweshu/indexphp?view=doc;21387 (Letöltés ideje: 2009 02. 01 09:05) - 53 - http://www.doksihu 6.5 Következtetés A digitális technológia elterjedése, alkalmazása megváltoztatja a mai elektronikus média használatát, fogyasztását, mert sokkal többet kínál a jelenlegi rádió és televízió mellett. Az internet erre jó példa, hiszen általa már képesek vagyunk egyszerre akár rádiót hallgatni, televíziós műsorokat vagy filmeket nézni, illetve információt szerezni. Mindez az analóg sugárzású rádiók és televíziók esetében nem igazán lehetséges. Éppen ezt változtatja meg a digitális műsorszórás. Egy interaktívabb, gyorsabb és személyre szabhatóbb, napi szokásainknak megfelelő beállításokat tudunk alkalmazni. Igaz, egy kis technológiai újítás és tudásbővítés elengedhetetlen, de

mindezekben az államvezetés is igyekszik segítséget nyújtani támogatással vagy megfelelő tájékoztatás formájában. Egyelőre az átmeneti időszakot éljük az analóg és a digitális sugárzás között, de a teljes átállás következtében új lehetőségek nyíltak és fognak megnyílni az elektronikus média és felhasználóik számára, amelyekhez a jogalkotók a jelenlegi törvényeket is megpróbálják harmonizálni. - 54 - http://www.doksihu 7. Saját kutatás Annak érdekében, hogy kicsit árnyaltabb képet kaphassak az emberek gondolkodás módjáról a fentebb tárgyalt témákban, egy egyszerű kérdőíves kutatást végeztem, amely nem reprezentatív jellegű. Az összesen húsz kérdésből álló kérdéssor, amely a mellékletben megtalálható, az általános információktól eltekintve az emberi méltósághoz, azon belül is a gyűlölködő magatartáshoz és a kisebbségekhez való hozzáálláshoz köthető, illetve a kiskorúak

védelmében alkalmazott korhatár megjelölésekről kialakított véleményeket tükrözi. Elsősorban zárt kérdéseket használtam, többnyire igen, nem és nem tudom válaszlehetőségekkel, kivéve a kisebbségi viszonyok megítélésénél, ahol egytől ötig terjedő skálát állítottam fel hozzárendelve egy-egy viszonyítási formát az adott értékekhez. Ez utóbbit azért így oldottam meg, mert a felsorolt csoportok közül nem mindegyiket tartják számon, mint kisebbségeket, és el akartam kerülni a félreértéseket. Azonban még így is volt, aki a megadott módtól eltérően válaszolt. Azért zárt kérdéseket adtam meg, mert azon kívül, hogy könnyebb a vélemények azonosítása, többnyire fiatalok töltötték ki, olyanok, akik nem biztos, hogy egy kifejtő jellegű kérdőívet vállaltak volna. Természetesen a kutatásban résztvevők névtelenül vettek részt annak érdekében, hogy az esetleges válaszok ne érinthessék őket kellemetlenül. A

vártnál jobban sikerült a kutatási mintavétel, mert az általam elvárt mennyiség több mint 50 %-kal nagyobb lett és átlagban minden kérdésnél egy-két kivétellel használhatóak is voltak a válaszok. Pozitív benyomást érzékeltem a kitöltők között, szívesen segítettek és úgy láttam, hogy nagyon is őszintén válaszoltak. A kiértékelésnél nem rendelkeztem, illetve nem tudtam megfelelően kezelni olyan programot, amellyel egyszerűsíthettem volna az értékelést vagy bonyolultabb összefüggéseket alkalmazhattam volna az adatok vizsgálatánál, ezért jobbnak láttam hagyományosan (papír és toll) megszámolni és csoportosítani, hogy hányan jelölték meg az adott válaszokat, majd megadni azok százalékos arányát. A kérdőív három részre tagolódik. Az első rész az olyan általános adatokkal foglalkozik, amellyel be lehet azonosítani a nemek megoszlását, a válaszadók korosztályát, a lakhelyet és végzettséget, valamint

a harmadik kérdéscsoporthoz kapcsolódóan, a válaszadók hány százaléka szülő is egyben. Az utána lévő két kérdéscsoport a - 55 - http://www.doksihu szakdolgozatom két irányadójával foglalkozik. A második csoport a gyűlölködés és a kisebbségekhez való viszonyulást próbálja bemutatni, míg a harmadik rész a kiskorúakra vonatkozó korhatár megjelölésekkel kapcsolatban tesz fel kérdéseket. Ez utóbbi kérdéssor azért is érdekes, mert a kitöltők többsége is még oktatási intézményben tanul, vagyis a saját szokásaik és tapasztalataik keverednek a válaszokban. Természetesen a kérdőív a média jelenlegi és esetlegesen szigorúbb szabályozásához kapcsolódik. 7.1 A megkérdezettek általános jellemzői A kérdőíves felmérés során 154 ember válaszolt és a legtöbb kérdésben mind a 154 fő válasza értékelhető volt. Előfordult, hogy valaki elfelejtett lapozni, kihagyta vagy túlbonyolította a kérdést, de 149

értékelhető válasznál soha nem volt kevesebb, átlagban egy-két válaszhiány volt jellemző adott kérdéseknél. Bár igyekeztem egyenlő mértékben megkérdezni nőket és férfiakat egyaránt, mégis a többséget a nők képviselték. A megkérdezettek körében túlnyomó részt fiatalok voltak, akik már jog szerint felnőttek, de még oktatási intézményben tanulnak. Kiemelkedő a számuk, de éppen ezért a kérdőív egy részéhez ez többletet is adhat, mert mint említettem már, ők koruknak megfelelő tapasztalataikat is belefogalmazhatták a válaszok megadásánál és ezzel kétértelművé tették azokat. Ez alatt azt értem, hogy általánosságban az ő véleményük és egyben az ő szokásaik is megjelennek az eredményekben. A válaszadók 70 %-a 18 és 25 év közötti, a maradék 30 % teszi ki az idősebb korosztályokat. Megvizsgáltam azt is, hogy milyen a végzettség aránya, de nyilvánvaló, hogy a fiatalabb életkorúak többségének

köszönhetően kevesebb a magasabb végzettségű személy. A megkérdezettek között voltak, akik még szakiskolába járnak, de voltak, akik valamilyen felsőoktatási intézménybe. E miatt is megemlíteném azt, hogy a válaszadók között sokan voltak olyanok, akik éppen diploma előtt állnak, vagyis jelenleg középiskolai végzettségük van, de nagy valószínűséggel diplomát szereznek az elkövetkezendő évben. A lakhely szerinti elosztás kiemelkedő Budapest és Pest megye szemszögéből, mert a kutatás is Budapesten zajlott. Valamint jellemzőként elmondható, hogy akik még középiskolába járnak, azok általában a lakhelyükhöz közel eső intézményt választanak. A megkérdezettekből 57 % budapesti, 34 % Budapesthez közel élő, míg a maradék 9 % az ország különböző területeiről, összesen kilenc megyéből származnak Vas megyétől egészen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéig. - 56 - http://www.doksihu Az ötödik általánosnak nevezhető

kérdésem arra vonatkozott, hogy kinek van már gyermeke, és ha van, akkor mennyi. Ebben az esetben is a korosztálynak megfelelően a legtöbbjüknél még nincsen gyermek, összesen 23 % jelezte, hogy van már. Elsősorban az idősebb korosztályba tartozóknak, de a megkérdezettek körében voltak páran, akik húszas éveik elején járva már családosok. Ezt a kérdést a harmadik kérdéssor miatt tartottam fontosnak, de nem találtam összefüggést ezen állapot és a lehetséges válaszok között. Talán ők, mint szülő még inkább előtérbe helyezték a védelemmel kapcsolatos igen válaszok lehetőségét, de átlagban sok kérdés volt, amire egyöntetű választ kaptam családi és korosztálybeli különbség nélkül. 7.2 A megkérdezettek gyűlölködéssel kapcsolatos véleményei Az első kérdésem arra vonatkozott, hogy manapság tényleg nagyobb-e a gyűlölködés száma, mert nagyon sok cikk foglalkozik ezzel a kérdéssel és igen eltérő vélemények

láttak napvilágot. Nos, a válaszadók nagy többsége úgy vélekedett, hogy igen, magasabb ennek a viselkedésnek a megjelenése. Tehát akár nagyobb, akár nem, sokan úgy vélekednek, hogy manapság ellenségesebbek az emberek és képesek szélsőséges megnyilvánulásokra. Ráadásul én úgy gondolom, hogy ezek a vélekedések nem függenek össze életkorral vagy családi állapottal, egyszerűen a társadalomban élés tapasztalatai határozzák meg ezt a véleményt. Ahogy a 2 ábrában is látható, 85 % mondott igen választ 1. ábra Nagyobb‐e manapság a gyűlölködés mértéke? Nem válaszolt Nem tudja Nem Igen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján A következő kérdésnél találékonyak voltak az emberek. Mivel nem határoztam meg, hogy csak egyetlen válasz választható, így többféle vélemény alakult ki, amelynek - 57 - http://www.doksihu következtében több értelmet kapott a

kérdés eredménye. Mégis a legtöbben a politikát okolják. Ezt a véleményt okozhatja a politikusok viselkedése vagy éppen az általuk meghozott döntések a válaszadókra vagy polgárokra kiható hatása, amely ellenszenvet kelthet bennük. Azonban a kérdésem erre nem irányult Utána következik a média felelősségének megállapítása, de szinte egyenlő vele az emberek előítéletességét válaszolók száma is. Soknak mondható azok százalékos aránya is, akik a politikát és médiát vagy a felsoroltakat összességében tartják hibásnak. Továbbá ugyanilyen arányban voltak azok is, akik a gyűlölködés terjedésével kapcsolatban mást neveztek meg felelősnek. Ez utóbbi, azaz az egyéb okot válaszadók között sok érdekes vélemény volt, amelyeket érdemesnek tartok legalább felsorolás szintjén megemlíteni. Volt olyan, aki magát az információs társadalmat okolta, illetve a sok információ utáni éhséget, és az információk médiumokban

megjelenő formáját, a „népbutítást”. Többen voltak, akik a nevelést, a nevelési módszerek megváltoztatását és a gyermekekkel való foglalkozás hiányát nevezték meg. Szintén a családot érintve olyan vélemény is született, hogy a rajzfilmekben lévő durvaság és a családi állapotok válsága az, ami kedvezőtlen az emberekhez való hozzáállásunkért. Megint mások a gazdasági helyzetre, az ország jelenlegi állapotára, a szegénységre, illetve a rendszerváltás következményeire utaltak. Volt, aki az emberibb, érzelmi oldalt emelte ki és az irigységet, a szeretet hiányát, az emberi butaságot vagy az egoizmus magas fokát nevezte meg. Végül volt többször is olyan megnyilatkozás, amelyet én részben vártam is, ez pedig a cigányságra való utalás volt. A 3 ábra szemléletesen mutatja be a megkérdezettek véleményeit 2. ábra Ki lehet a felelős? 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% Nem válaszolt Egyéb Minhárom Média és

előítéletesség Politika és előítéletesség Politika és média Emberek előítélete Média Politika Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján - 58 - http://www.doksihu A felelősség kérdését követően kíváncsi voltam arra, hogy mennyire tartják előítéletesnek magukat az emberek. Ugyanis van, aki beismeri, de vannak olyanok is, akik nem vagy éppen nem tudják, mert bizonyos csoportokat elítélnek, de másokkal semmi problémájuk sincs. E miatt is szerepel a későbbi kérdések között az egyes csoportok osztályozása. Elég őszintén beismerték az emberek az adatok alapján, hogy előítéletesek és ez a későbbiekben részben be is igazolódik. A 154 megkérdezettből 58 % vallotta magát előítéletesnek és 25 % nem tudta eldönteni. 3. ábra Előítéletesnek tartja magát? Nem tudja Nem Igen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján A következő kérdésem már a

szabályozásra vonatkozott, hogy szükséges-e egy szigorúbb szabályozás. Erre is a többség igennel válaszolt Páran viszont amellett, hogy válaszoltak hozzátették, hogy mindez nem szabályozás függő, amiből azt a következtetést vontam le, hogy nem jogi úton célszerű megközelíteni a problémát. Erről több szakértő is így vélekedik, amiről az előző fejezetekben már volt szó. Vagyis inkább társadalmi, az emberi oldalon kellene valamilyen megoldást találni – mondják. 4. ábra Szükséges szigorúbb szabályozás a gyűlöletbeszéd miatt? Egyéb: nem szabályozás függő Nem, inkább csökkenteni kell Nem, a mostani szabályozás megfelel Igen, szükséges 0% 10% 20% 30% 40% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján - 59 - 50% 60% 70% http://www.doksihu Annak ellenére, hogy az emberek többsége a szabályozás szükségessége mellett szavazott, a hatásával kapcsolatban már nem gondolkodnak olyan pozitívan. A

kapott értékek nagyon közel vannak egymáshoz, mégis az igenek száma a legkevesebb. A megkérdezettek 36% gondolja úgy, hogy talán működne, de 34% nemmel válaszolt. Csak 30% gondolja azt, hogy ténylegesen lenne értelme. 5. ábra Csökkentené a gyűlölködést a szigorúbb szabályozás? Talán Nem Igen 27% 28% 29% 30% 31% 32% 33% 34% 35% 36% 37% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján Arra is rákérdeztem, hogy ha betiltanák a szélsőséges kijelentések nyilvánosságát, vagyis értelmezésem szerint, ezzel szigorítanák a mai szabályozást, akkor mennyiben változna a helyzet. Az igen és nem aránya ebben az esetben már távolodott egymástól és a többség szerint nem nagyon lenne értelme az effajta rendelkezésnek. Csupán 38% mondott igent, 43% nemet mondott erre a kérdésre. Tehát ebből a válaszarányból is felvetődik a gyűlöletbeszéd szabályozásának az a dilemmája, hogy kell-e szabályozni egyáltalán a

mainál jobban. A 6 ábra grafikusan mutatja be a már elmondottakat 6. ábra Eredménnyel járhat a szélsőséges kijelentések tiltása? Nem tudja Nem Igen 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján - 60 - 40% 45% 50% http://www.doksihu Megjegyzem, az utóbbi három kérdésnél, volt, amikor valaki az egyikre igennel válaszolt, míg a másikra nemmel, holott a kérdések lényege hasonló volt. A számomra legérdekesebb kérdés a tizenkettedik volt, ahol osztályozni kellett az adott csoportokhoz való viszonyulást. Öt értéket adtam meg és mindegyikhez társítottam egy-egy értelmezést az egyszerűség kedvéért. Az 1-es jelentette az utálatot; a kettes a kerülést fejezte ki, a 3-as a közömbösséggel volt egyenlő, a 4-es a normális emberi viszonyt fejezte ki, vagyis a nincs semmi baj velük kategóriát; végül az 5-ös a szeretetet jelentette. A 154 megkérdezett közül itt csak 149 ember

válaszolt, az öt nem válaszoló egyszerűen nem töltötte ki vagy nem értette a kérdést. Öt csoportot jelöltem meg. Eleinte csak a kisebbséghez való viszonyulást szerettem volna megvizsgálni, de rájöttem, hogy sokan nem is tudják a kisebbségek fogalmát azonosítani és valószínűleg mindenki csak egy-egy kisebbségi csoportra gondolna. E miatt döntöttem amellett, hogy csoportokat adok meg, hiszen maga a kisebbség fogalma is igen tág és nehezen behatárolható. Megpróbáltam azokat a csoportokat megnevezni, amelyekkel az emberek kapcsolata a legtöbbször problémás. Így a bevándorlók, a hajléktalanok, a valamilyen fogyatékkal élők, a homoszexuálisok és az etnikai kisebbségek köreit határoztam meg. Az etnikai kisebbségeknél voltak némi félreértések, mert nem szedtem külön etnikum szerint a csoportot, így egyesek külön osztályozták a zárójelben lévő etnikumokat, amelyek valójában példának voltak feltüntetve. Viszont ennek

következtében a jól ismert séma itt is kirajzolódott, hogy a roma kisebbséggel szemben jóval nagyobb az előítélet és negatív hozzáállás. Mégis, ha az alábbi táblázatot vesszük figyelembe, elég pozitív képet kapunk és nem nevezhető a vizsgált csoport túl előítéletesnek, mint azt magukról hiszik. Csak, hogy a kérdéssornak megfelelően menjek végig, az etnikai kisebbségekkel szembeni hozzáállás a következő: 17 % utálja őket, 22 % kerüli őket, 26 % közömbös, 32 %-nak nincs velük semmi baja és 3 % szereti őket. Az azonos nemi identitásúak vizsgálatánál szintén nem olyan rossz a helyzet. A válaszadók 15 %-a utálja őket, 19 % kerüli őket, 31 % közömbös, 32 %-nak nincs baja velük, 3 % még szereti is őket. A legkedveltebb csoport az ötből a fogyatékkal élők voltak A táblázat is jól mutatja a kiugró tendenciát. Csupán 1 ember mondta azt, hogy utálja őket, de ez az illető mind az öt csoportra így tekintett. A

válaszadók közül 4 % kerüli őket, 11 % közömbös, 73 % pozitív és 11 % szereti is őket. A hajléktalanok csoportja egy igen érdekes és szerintem várható reagálást mutatott. Az eredmény szerint 14 % utálja őket, a többség 39 % elkerüli őket, 25 % közömbös, 21 %-nak nincs gondja velük, 1 % még szereti is őket. Végül a bevándorlók - 61 - http://www.doksihu csoportjánál van a legnagyobb közöny. Az ő esetükben 12 % írta az utálatot, 14 % kerüli el őket, 39 % közömbös az irányukba, 31 %-nak semmi baja sincs velük, és 4 % szereti őket. Hozzáteszem, hogy a kérdőív kitöltői között, a megnevezett csoportokhoz tartozhatóak közül is voltak válaszadók, amit fontosnak tartok a véleményezés sokszínűsége miatt. 7. ábra Kisebbségekhez való viszonyulás Bevándorlók Hajláktalanok Szeretem őket Nincs velük bajom Fogyatékkal élők Közömbösek, nem érdekelnek Kerülöm őket Utálom őket Azonos nemi identitásúak

Etnikai kisebbségek 0% 20% 40% 60% 80% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján 7.3 A gyermekek védelmének érdekében bevezetett korhatár megjelölésekről alkotott vélemények A kérdőív harmadik része a kiskorúak védelmének érdekében alkalmazott tartalomszabályozási módszerek hatékonyságáról szóló kérdéseket tartalmazza. Legelőször két olyan kérdést tettem föl, amik mint utóbb rájöttem hasonlóak és akár ugyanúgy értelmezhetőek is. Az első ilyen arra vonatkozott, hogy szükségesnek tartják-e egyáltalán a média szabályozását. Többségben igennel válaszoltak A második kérdés pedig arra vonatkozott, hogy a kiskorúak védelme érdekében szabályozzák-e a médiát, fontos-e az ő védelmük. Én legalábbis ilyen értelemben határoltam el a két kérdést Nos, a másodikra is igen lett a válasz, nyomatékosabb százalékban. Ezt a 8 ábra is igazolhatja - 62 - http://www.doksihu 8. ábra

Szükséges-e a szabályozás? Szükségesnek tartja a média szabályozását? Nem tudom Nem Fontos a média szabályozása a kiskorúak védelme érdekében? Igen 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján A következő kérdésben már arra voltam kíváncsi, hogy hasznosnak tartják-e az efféle szabályozási módszert. Mivel magára a szabályozás fontosságára igennel válaszoltak, a várható reakció ebben az estben is az igen volt. Mégis az előző kérdésekhez képest jóval nagyobb a megoszlás aránya. 9. ábra Hasznosak-e a korhatár megjelölések? Néha Nem Igen 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján Miután a hasznosság szóba került, arra gondoltam, hogy lehet hasznos valami, de alkalmazzák-e vagy alkalmazni fogják-e azt a valamit. A nagy többség az igen mellett döntött, vagyis figyelembe veszi a feltüntetett jelzéseket. Ezt a

kérdést azért is tartottam fontosnak, mert nagyon sok esetben ismerünk szabályokat, tudjuk az esetleges következményeket, mégsem tartjuk be őket vagy élünk velük. - 63 - http://www.doksihu 10. ábra Figyelembe veszik / figyelembe fogják venni a korhatár megjelöléseket? Nem tudja Nem Igen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján Ezek után a korhatár megjelölések meghatározásáról kérdeztem a kérdőívet kitöltőeket, mert a megadott kategóriákkal kapcsolatban a médián belül is sokszor vita alakul ki. Azt szerettem volna megtudni, hogy a mai korban, ahol egyre hamarabb viselkednek felnőtt módjára a gyermekek, ideálisnak mondható-e a 12, 16 és 18-as megkötés, főleg annak tudatában, hogy külföldön vannak olyan országok, ahol sokkal differenciáltabb a korhatárbeli megkötés. A megkérdezettek több mint ötven százaléka nemmel válaszolt. Vagyis úgy vélik, hogy a

Magyarországon használt jelöléseken lehetne változtatni. 11. ábra Ideálisnak tartják-e a jelenlegi korhatár meghatározásokat? Nem tudom Nem Igen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján Viszont változtatás ide vagy oda, milyen értelmük van, ha a fiatalok nem veszik figyelembe őket. Ugyanis manapság gyakori, hogy a kisgyerek vagy tinédzser egyedül néz tévét, sőt egyre gyakoribb, hogy saját tévéjük van, aminek következtében annak - 64 - http://www.doksihu ellenőrzése, hogy mit néz szinte lehetetlen. Ráadásul a fiatalság jellemzője, hogy mindent látni, hallani szeretne, ki akarja próbálni magát különböző dolgokban és ez a televízió, internet stb. esetében sincs másképp Nem is lepődtem meg a válaszok arányán A nagy többség nemmel szavazott, igent is csak egy ember mondott. Úgyhogy leszűrhető, a kiskorúak nem igazán foglalkoznak a figyelmeztető jelzésekkel. Amúgy van

olyan ország, ami kifejezetten rossznak tartja a megjelölést, mert véleménye szerint nem védelmező jellegű, hanem felhívja a gyermekek figyelmét az adott műsorra, oldalra. A 12 ábra jól mutatja a válaszok szélsőségét. 12. ábra Figyelik a fiatalok a jelzéseket? Néha Nem Igen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján Miután a szabályozás szükségességének kérdését ki-ki eldöntötte és legjobb tudása szerint megválaszolta, arra is válaszolhatott, hogy szabályozza vagy fogja-e szabályozni a gyermek médiafogyasztását, hiszen szép és jó megállapítani a dolgokat, de komolyan is gondolják-e. A többség igen, ha nem is teljesen, de bizonyos mértékben fogja – a válaszok alapján. Persze utólag felvetődött bennem, hogy hány éves korig, mert a tizenévesek szokásai különböznek a tényleg kicsi gyermekekétől. Mindesetre a 13 ábra alapján a szabályozás ténye

látható. - 65 - http://www.doksihu 13. ábra Szabályozza vagy fogja szabályozni a gyermekének médiafogyasztását? Bizonyos mértékben Nem Igen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján Legvégül pedig azt kérdeztem meg, hogy erőszakosnak tartják-e a mai műsorokat. A legtöbben igennel válaszoltak és viszonylag nagy az aránya azoknak, akik úgy gondolják, hogy néha erőszakosak, de nem mindegyik az. 14. ábra Erőszakosak a mai műsorok? Néha Nem Igen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Forrás: Saját készítésű a kérdőív adatai alapján 7.4 Következtetés A kérdőívemre kapott válaszok alapján, vannak kérdések, amelyekben nagy az egyetértés, míg léteznek olyan részek, amelyeknél nagyon megoszlik a vélemény, hasonlóak a százalékos arányok. Mégis azt lehet mondani, hogy az emberek fontosnak tartják a szabályozást mindkét vizsgált területen, de nem feltétlenül vélik azt

hatékonynak. Az előítéletesség esetében sokan beismerték úgymond negatív hozzáállásukat, mégis a többség nem ellenszenvesen nyilatkozott az egyes kisebbségekről, hanem általános - 66 - http://www.doksihu formában közömbösséget vagy feltételezhetően normális kapcsolatot képes kialakítani velük. A vélemények a gyűlölködés elterjedésével kapcsolatban eltérőek, de a megnevezett lehetőségek közül mindhármat (politika, média, előítéletes magaviselet) mondhatni egyöntetűen hibásnak tartják. A kiskorúak esetében a vélemények hasznosnak és fontosnak tartják a figyelem felkeltését az egyes műsorok során, azért is, mert úgy gondolják, hogy ezek erőszakosak vagy erőszakosak lehetnek. Érdekes, hogy míg jelentős azok száma, akik a szabályozásnak szükségességét vallják, úgy vélekednek, hogy a fiatalok nem veszik figyelembe a jelzéseket. Persze ebből következhet az, hogy a szülő maga a koordinátor és ő

felügyeli gyermeke média szokásait, amit bizonyos mértékben a kötelességének is tulajdoníthatunk. Tehát attól, hogy van valamilyen szabályozás a médiában, nem feltétlenül jelenti a meglévő problémák megoldását (káros tartalmak, gyűlölködés stb.) egyszerűen kiegészítésként alternatívát nyújthat a megoldás elérésére. - 67 - http://www.doksihu 8. Összegzés Összegezve az eddig leírtakat, azt lehet mondani, hogy a média szabályozásával általában és a magyar Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I törvényben foglaltakkal kapcsolatban rengeteg vita alakult ki az évek során. Vannak, akik úgy vélik, hogy igenis szükséges a szabályozás, mert a média jelentős szerepet tölt be az életünkben, kihat mindennapjainkra, vagyis nem mindegy mi az, amit közvetít. Persze nagy valószínűséggel azt lehet mondani, hogy tényleg nem mindegy, de az ember önmagát is képes szabályozni – mondják a szabályozást

ellenzők, jelen esetben a távkapcsoló vagy az egér segítségével. Mégis, maga a szabályozás létezik, de nem mindegy milyen mértékű. Ebben az esetben vetődhet fel a közösség és egyén kérdése. Mi az, ami az egyénre, magára a személyre értendő és mi az, ami a közösséghez is kapcsolódik és emiatt annak érdekeit kell szem előtt tartani az egyénnel szemben. Azaz, hol húzódik a határ a két szemlélet között és meddig lehet meghúzni ezt a határt. A gyűlölködő magatartás és médiában megjelenő formáinál is ez a vita tárgya. Vajon, ha kiiktatják vagy a jelenleginél szigorúbban szabályozzák a nyilvános beszédet és viselkedést, azaz a nemkívánatos megnyilvánulásokat törvény útján szankcionálják, akkor megoldható-e a mai világ előítéletektől nem mentes viszonyulási formái adott csoportokhoz vagy nézetekhez? Az emberek többsége nem ebben látja a megoldást és a szakértők egy része sem. Ugyanis a demokrácia

alapja a vélemény és szólás szabadsága, ha pedig szigorítanak a szabályozáson, ez az alap megsérülhet és a cenzúra felé hajthatja a kereket. A véleményszabadság lényege, hogy bárki, bármikor, félelem nélkül elmondhatja azt, amit éppen gondol. Persze hozzáteszik, mindenki a másik szabadságának korlátozása nélkül teheti meg mindazt, amit akar. Továbbá egy egyén megnyilvánulása általában szubjektív, saját nézeteinek, értékrendjének és tapasztalatainak összessége, amelyet nem lehet általánosságnak venni. A mai világban olyan sok csatorna létezik a vélemény és ellenvélemény kinyilatkoztatására, amelynek következtében azonnal reagálni, cáfolni, pontosítani lehet a megjelent információkat. Igaz, ha valakit sérelem ér, nyilván rosszul érzi tőle magát és szeretné megvédeni önmagát. Éppen e miatt szeretnék sokan, hogy a gyűlölködő kifejezésekkel kezdjenek valamit, mert rontja a társadalmi morált és növeli az

emberek közötti feszültséget. Ugyanakkor nem biztos, hogy a jog útján található meg a megoldás, inkább társadalmi oldalon kell megkeresni a lehetséges alternatívát a helyzet javítására. Hatékonyabb is lehet ez utóbbi, mivel a jog (általában) a történéseket követően tesz - 68 - http://www.doksihu lépéseket, amikor már a probléma adott és az érvényben lévő rendelkezések nem tudják orvosolni. Igaz, a szabályok megléte sem utolsó dolog, de nem szükséges mindent szigorú szabályok alá vonni. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölködés kérdését legtöbbször a valamilyen kisebbségi csoportosuláshoz tartozókkal szemben hozzák fel, mint az ő védelmüket biztosítva. Sok esetben ez a tendencia látszik, mert a média ezeket kapja fel, de ha végig gondoljuk, hogy mi magunk is hányszor viselkedtünk úgy, hogy sérelmet okoztunk valakinek, láthatjuk, hogy ez egy közös probléma. Mégis, az otthoni veszekedésre sincs törvény, illetve

nem médiát érintő, holott van, amikor nyilvánosan tesszük azt. Azért nehéz e kérdésre konkrét választ adni, mert nem egy adott országhoz kapcsolódik a probléma, hanem a világon mindenhol megtalálható és mindenhol fejtörést okoz a jelenség megoldása. Különböző cikkekben, amelyek más-más országból vagy kontinensből származnak, igen hasonlóan vélekednek és a vélemény szabadságát tartják fontosabbnak. Már csak azért is, mert a gyűlölködés nagyon szubjektív és a rá való reagálás kultúránként eltérő. Valamint a történelmi múlt is meghatározó tényező, hiszen Németország, ahol a hitleri diktatúra nyomai mély sebet hagytak, érthetően sokkal szigorúbban áll hozzá ehhez a kérdéshez, mint egy olyan ország, ahol kevésbé ismert az elnyomás fogalma. Nagyon sok dolog játszik szerepet abban, hogy mi számít sértőnek Valaki már azon is megsértődik, ha butának nevezik, míg más ezen csak vállat von és tovább áll.

Így elmondható az, hogy a gyűlölködés behatárolása nehéz és változó, a lehetséges szabályok pedig lehet, hogy látszatra csökkentik a probléma mértékét, de nem szüntetik meg, csak a nyilvánosság elől elrejtik azt. A kérdőíves kutatásban is ezt érzékeltem, mert fontosnak tartották a szabályozást, de nem volt egyértelmű az a vélemény, hogy megszűnne a probléma. Vagyis, az általam megkérdezettek is egyetértenek a szakértők adott részének azon véleményével, hogy nem feltétlen a szabályozás a megoldás. A másik problémás terület, az erőszaktól való mentesség kérdése a kiskorúak védelmének érdekében. Ez is igen vitatott kérdés, mert minden ország másképp vélekedik Például Angliában ellenzik a korhatár megjelöléseket, mert úgy gondolják inkább figyelemfelkeltőek, mint a védelem eszközei, míg az európai kontinens országainak többségében bevett módszer az akusztikus és vizuális jelek használata

egyaránt. A korcsoport meghatározások eltérőek, van ahol csak kettő, de van ahol akár hat csoport is - 69 - http://www.doksihu meg van jelölve. Ugyanakkor nincs igazán bizonyítva, hogy a jelölések és az adásidő meghatározásai hatásosak lennének. Főleg akkor nem, ha a gyermek egyedül nézi a tévét vagy kutakodik az interneten, hiszen a jelen kor egyik legnagyobb problémája a gyermekekkel kapcsolatban az, hogy a mai rohanó életben sok szülő nem ellenőrzi, mit néz gyermeke, mert például nincs rá ideje és vagy addig sem zavarja őt. A gyermek meg, ha meg is nézi a jelet, nem valószínű, hogy foglalkozik vele, mert ő a tartalmat veszi figyelembe és nem azt, hogy kinek ajánlott. Továbbá fontos szempont lehet az is, hogy mennyi idős a gyermek, mert korunk fiataljai hamar felnőttek módjára viselkednek, illetve bizonyos kor után már legtöbbször saját tévéjük van, amelynek köszönhetően a kontrollálás lehetetlenné válik. Többeket

megkérdezve és én magam is úgy gondolom, hogy a jobb vagy bal alsó sarokban nincs akkora jelentősége a korhatár megjelölésnek, sőt néha idegesítő is, mert egyik oldalon a csatorna logója, a másikon a jelzés, a harmadik sarokban valami visszaszámláló stb. Mindez persze csak egy szubjektív vélemény Fontosnak tartom a kiskorúak védelmét, de elsősorban a szülő felel gyermekéért, és ha kell, akkor neki kell szabályoznia, hogy mi az, amit az ifjonc megnézhet vagy mi az, amit éppen nem. Ettől függetlenül fel lehet és sokak által érdemes is felhívni a figyelmet arra, hogy kinek ajánlott a műsor, de a technikai fejlődésnek köszönhetően a digitalizáció során, a lekérhető szolgáltatások segítségével mindez megtudható és megoldható másképpen is. Az új technika sokkal tudatosabb médiahasználatot feltételez, amelynek köszönhetően magunk formálhatjuk meg a műsorok struktúráját. Így akár gyermekeink nézési szokásait is

kontrollálhatjuk anélkül, hogy elzárnánk tőlük az effajta szórakozás vagy ismeretterjesztés lehetőségét. Szóval mindent összefoglalva, a médiaszabályozás mai mértékéhez mérten nem biztos, hogy annyira fontos lesz a jövőben, mivel a technikai újításoknak köszönhetően egy új médiafogyasztási szokás fog kialakulni, ahol a néző már aktívan részt vehet a műsorokban, a műsorok felépítésében. Valamint a szabályok bővítése vagy szigorítása túlszabályozást eredményezne, és még lehetetlenebbé tenné a most sem könnyű munkafolyamatot. Érdemesebb lenne valamilyen kompromisszumos megoldást találni a véleményszabadság és a tartalomszabályozás kérdésének köreiben, hogy mindkét oldal aggályait el lehessen oszlatni. A médiában megjelenő bírálandó dolgokkal kapcsolatban pedig más törvények is alkalmasak a szankcionálásra, ezért nem biztos, hogy a média szabályozásában kell módosítani. Lehetséges az is, hogy a

jogi szabályozással szemben előtérbe kellene helyezni bizonyos társadalmi eszközöket, mert elképzelhető, hogy azok - 70 - http://www.doksihu hatékonyabban és gyorsabban tudnának megoldást találni a közösség védelme érdekében felvetődött problémákra. - 71 - http://www.doksihu 9. Irodalomjegyzék 9.1 Jogszabályok, irányelvek 1. Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 évi I törvény http://net.jogtarhu/jr/gen/getdoccgi?docid=99600001tv (Letöltés ideje: 2009 02. 01 09:25) 2. Magyar Büntető Törvénykönyv http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=97800004TV (Letöltés ideje: 2009. 03 23 14:10) 3. 89/522/EGK Televíziózás határok nélkül irányelv http://eurlexeuropaeu/LexUriServ/site/hu/consleg/1989/L/01989L0552-19970730hupdf (Letöltés ideje: 2009 04 13 11:50) 4. 2007/65/EK Televíziózás határok nélkül irányelv http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=OJ:L:2007:332:0027:00 45:HU:PDF (Letöltés ideje: 2009. 04

13 11:34) 5. 2007/65/EC Directiva de Televisión sin fronteras (Letöltés ideje: 2009 04 12 11:10) http://europa.eu/scadplus/leg/es/lvb/l24101htm http://europa.eu/scadplus/leg/es/lvb/l24101ahtm 9.2 Szakirodalom 1. „Párbeszéd a médiáról” konferencia-sorozat (2007): A kiskorúak védelme a médiával szemben (Letöltés ideje: 2009. 05 15 17:22) http://www.mediatudorhu/download/tudastar szakmai rendezvenyek kiskoru vedelem.pdf 2. Ádám Péter (2009): Gyűlöletbeszéd – Franciaországban Élet és Irodalom LIII évfolyam 3. száma – online változat http://www.eshu/indexphp?view=doc;21847 (Letöltés ideje: 2009 02 01 08:57) 3. Ágoston György (2008): Digitális földfelszíni televíziózás http://www.aktihu/akti/dok/fuzet27pdf (Letöltés ideje: 2009 03 23 14:25) - 72 - http://www.doksihu 4. Angelusz Róbert és Tardos Róbert (1998): Médiahasználat vagy médiafogyasztás? A televíziónézés egy új empirikus tipológiája. Jel-Kép, 3 sz 3-23. oldal 5.

Bajomi-Lázár Péter (2004): A médiapesszimisták Élet és Irodalom, XLVIII évfolyam 48.szám – online változat http://www.eshu/indexphp?view=doc;9181 (Letöltés ideje: 2009 02 01 09:14) 6. Bajomi-Lázár Péter (2006): Média és társadalom, Médiakutató Alapítvány 113-121. és 145-156 oldal 7. Bajomi-Lázár Péter (2008): Gyűlölet, beszéd Élet és Irodalom LII évfolyam 35. szám – online változat http://wwweshu/indexphp?view=doc;20649 (Letöltés ideje: 2009. 02 01 09:04) 8. Bayer Judit (2004): A háló szabadsága http://mek.oszkhu/03800/03845/03845htm (Letöltés ideje: 2009 05 01 09:38) 9. Bayer Judit (2008): Egy új médiatörvény-tervezetről Élet és Irodalom, LII évfolyam 47. szám – online változat http://www.eshu/indexphp?view=doc;21387 (Letöltés ideje: 2009 02 01 09:05) 10. Croteau, David & Hoynes, William (2000): Media/Society Indrusties, Images and Audience. London & New Delhi & Thousand Oaks: Pine Forge Press (cím magyarul:

Média/Társadalom) 11. Czene Gábor (2009 03 09): Nem tudom, mi mozgatja a népszavazás erőltetőket. Népszabadság online http://www.nolhu/belfold/nem tudom mi mozgatja a nepszavazast erolteto ket (Letöltés ideje: 2009. 04 30 16:37) 12. Császi Lajos (2003): Tévéerőszak és morális pánik Budapest: Új Mandátum 15-25. oldal 13. Cseh Gabriella (1998): Az európai médiumok jogi és piaci környezete és a hazai média alkotta szabályozás Bermuda-háromszöge. Médiakönyv 1998 Budapest: Enamiké - 73 - http://www.doksihu 14. Cseh Gabriella (2005): Európai médiajog és médiapolitika www.aktihu/tanulmany/dok/cseh 03doc (Letöltés ideje: 2009 01 22 10:43) 15. Dow, David R(1998): The moral failure of the clear and present danger test William and Mary Bill of Rights Journal, Summer, 733. oldal 16. Dr Kilényi Géza (2007): A szólásszabadság alapvonalai, magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban, Ph.D – értekezés Budapest: PPKEJÁK

http://wwwjakppkehu/tanszek/doktori/letolt/ka doktertpdf (Letöltés ideje: 2009. 05 01 14:57) 17. Eötvös Károly Intézet (2009): Tézisek a szólásszabadság védelmében Élet és Irodalom, LIII. évfolyam 17 szám – online változat http://www.eshu/indexphp?view=doc;22729 (Letöltés ideje: 2009 04 30 16:45) 18. Gálik Mihály – Polyák Gábor (2005): Médiaszabályozás Budapest, KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó 48-85 és 135-164 oldal 19. Gálik Mihály – Urbán Ágnes (2008): Bevezetés a médiagazdaságtanba AULA Kiadó, Budapest. 182-189, 205, 223-235 oldal 20. Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (2003): Emberi jogok Budapest: Osiris 81137 oldal 21. Halmai Gábor (1994): A véleményszabadság határai Budapest: Atlantisz 22. Halmai Gábor (2002): Kommunikációs jogok Budapest: Új mandátum Kiadó 25, 114-119. oldal 23. Halmai Gábor (2003): „Gyűlöletbeszéd és uniós csatlakozás Fundamentum 2003/2. szám, 109-112 oldal 24. Hammer Ferenc (2006): A

közvetlen médiahatásokra való beszéd természetéről Médiakutató, nyár – online változat http://www.mediakutatohu/cikk/2006 02 nyar/05 kozvetlen mediahatasok/01 .html (Letöltés ideje: 2009 04 30 16:50) 25. http://adattarortthu/filmadatbazis/kulfoldi kh (Letöltés ideje: 2009. 04 13 11:50) 26. http://adattarortthu/filmadatbazis/magyar kh - 74 - http://www.doksihu (Letöltés ideje: 2009. 04 13 11: 50) 27. http://alaportthu/indexphp?mid=15 (Letöltés ideje: 2009 05 15 14:35) 28. Kertész Krisztina (2001): A média szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon. A jogharmonizáció folyamata az audiovizuális szektorban Médiakutató, tavasz - – online változat http://www.mediakutatohu/cikk/2001 01 tavasz/07 a media szabalyozasa az euban es magyarorszagon/01.html (Letöltés ideje: 2009 01 22 10:38) 29. Kovács András Péter (2007): Médiaszabályozás Olaszországban http://www.aktihu/akti/dok/fuzet13pdf (Letöltés ideje: 2009 01 22 10:40) 30. Loránd

Ferenc (2000): Egyéni és közösségi érdekek Új pedagógiai szemle, 2000/02 szám. 4-10 oldal – online változat http://www.okihu/oldalphp?tipus=cikk&kod=2000-02-ko-Lorand-Egyeni (Letöltés ideje: 2009. 04 15 10:35) 31. McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete Budapest: Osiris Kiadó. 32. Molnár Péter (2002): Gondolatbárotság Szólásszabadság és közbeszélgetés az Egyesült Államokban és Magyarországon. Budapest: Új Mandátum Kiadó 33. Molnár Péter (2003): Egy vita azonosítása Élet és Irodalom, XLII évfolyam 45 szám – online változat http://www.eshu/indexphp?view=doc;5898 (Letöltés ideje: 2009. 03 12 08:56) 34. MUOSZ – Újságírói etikai kódex http://wwwmuoszhu/kodexphp?page=etikai (Letöltés ideje: 2009. 04 30 16:32) 35. ORTT Tanulmány (2001): A kisebbségek bemutatásának néhány diszkriminatív eleme a magyarországi elektronikus médiában. http://ortt.hu/elemzesek/20/1149623703ortt tanulmany kulsospdf (Letöltés

ideje: 2009. 03 08 17:02) 36. Polonyi Artemisz – Doleschall Miklós (2005): Az Európai Unió audiovizuális politikája – kivonat, www.szoctarstudhu/vm/szoc szakirany eu audiovisual policy kivonatpdf (Letöltés ideje: 2009. 0311 10:13 ) - 75 - http://www.doksihu 37. Polyák Gábor (2004): A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései Médiakutató, ősz – online változat http://www.mediakutatohu/cikk/2004 03 osz/03 digitalis tv/01html (Letöltés ideje: 2009. 01 22 10:43) 38. Sadurski, Wojciech (1999): Freedom of speech and its limits Boston: Kluwer Academic Publishers, 195. oldal 39. Sarkady Ildikó (2001): Új médiatörvény előtt? Médiakutató, ősz – online változat http://www.mediakutatohu/cikk/2001 03 osz/06 uj mediatorveny elott/01ht ml (Letöltés ideje: 2009. 05 14 22:10) 40. Sarkady Ildikó (2005): Médiajogi írások Budapest: Új Mandátum Kiadó 41. Seumas Miller (2004): The free speech versus hate speech debate Australian review of public

affairs. http://www.australianreviewnet/digest/2004/04/millerhtml (Letöltés ideje: 2009. 05 11 07:45) 42. Simon Éva (2008): A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása. http://www.aktihu/akti/dok/fuzet33pdf (Letöltés ideje: 2009 03 23 10:37) 43. Széchényi István: A közösség szerepe az egyén szocializációjában c cikk http://www.osztalyfonokhu/cikkphp?id=182 (Letöltés ideje: 2009 05 06 09:59) 44. Szente Péter (2003): Egy új médiatörvény koncepciója Vita egy új médiakoncepcióról. Médiakutató, tél – online változat http://www.mediakutatohu/cikk/2003 04 tel/06 vita egy uj mediatorveny/ (Letöltés ideje: 2009. 05 14 22:10) 45. Szilády Szilvia – Baranyi Eszter (2002): A kiskorúak védelme és a televízió Médiakutató, ősz – online változat http://www.mediakutatohu/cikk/2002 03 osz/08 kiskoruak vedelme/01html (Letöltés ideje: 2009. 05 14 22:14) - 76 - http://www.doksihu 46. Szilády Szilvia (2001): Audiovizuális

gyermek- és ifjúságvédelem az EU tagországaiban: ahány ház, annyi szokás – ORTT tanulmány, http://www.ortthu/elemzesek/21/1145885396gyermekvedpdf (Letöltés ideje: 2009. 01 30 10:37) 47. Szilády Szilvia (2004): Audiovizuális gyermek- és ifjúságvédelem itthon és külföldön – Power Point előadás anyaga – 10. dia http://www.mediatudorhu/download/tudastar prezentaciokaudiovizualis gyermekppt (Letöltés ideje: 2009 04 18 12:28) 48. http://huwikipediaorg/wiki/Etnocentrizmus (Letöltés ideje: 2009 05 17 12:22) 49. http://huwikipediaorg/wiki/Pozit%C3%ADv diszkrimin%C3%A1ci%C3%B3 (Letöltés ideje: 2009. 05 17 12:22) - 77 - http://www.doksihu 10. Melléklet – A kérdőív kérdései Általános kérdések: 1. Milyen nemű? a. Nő b. Férfi 2. Hány éves? 3. Milyen végzettsége van? a. 8 általános b. Középiskola c. Főiskola d. Egyetem 4. Van gyereke? a. Nincs b. Egy c. Kettő d. Három e. Háromnál több 5. Melyik megyében lakik?

Ha Budapesten, akkor kérem, azt írja a vonalra! - 78 - http://www.doksihu A gyűlölködésről: 6. Ön szerint manapság nagyobb a gyűlölködés száma? a. Igen b. Nem c. Nem tudom 7. Mit gondol, minek köszönhető, hogy az emberek egyre erőszakosabbnak és előítéletesebbnek tűnnek? a. A politikának, b. A médiának, c. Az emberek előítéletének, d. Egyéb: 8. Ön előítéletesnek vallja magát? a. Igen b. Nem c. Nem tudom 9. Ön szerint szükséges szigorúbb szabályozás a gyűlöletbeszéd miatt? a. Igen, szükséges b. Nem, a mostani szabályozás megfelel c. Nem, inkább csökkenteni kellene a szabályozás mértékét 10. Ön szerint egy szigorúbb szabályozás csökkenthetné a gyűlölködés mértékét? a. Igen b. Nem c. Talán - 79 - http://www.doksihu 11. Ön szerint, ha megtiltanák a szélsőséges kijelentések nyilvános bemutatását, csökkenne az

előítéletesség és az erőszak mértéke? a. Igen b. Nem c. Nem tudom 12. Ön hogyan viszonyul az alábbi kisebbségi csoportokhoz? Kérem, jelölje meg 1-5-ig tartó skálán, ahol 1=utálom őket, 2= kerülöm őket, 3=közömbösek, nem érdekelnek, 4=nincs velük bajom, 5= szeretem őket. a. Etnikai kisebbségek (pl romák, szerbek, szlovákok, németek, stb) b. Azonos nemi identitásúak (homoszexuálisok) c. Fogyatékkal élők (vakok, siketek, mozgássérültek, stb) d. Hajléktalanok e. Bevándorlók A kiskorúakról: 13. Ön szerint szükséges a média szabályozása? a. Igen b. Nem c. Nem tudom 14. Fontosnak tartja, hogy a kiskorúak védelmének érdekében szabályozzák a médiát? a. Igen b. Nem c. Nem tudom 15. Ön szerint hasznosak a korhatár megjelölések? a. Igen b. Nem c. Néha - 80 - http://www.doksihu 16. Ön figyelembe veszi/figyelembe fogja venni a korhatár megjelöléseket gyermeke védelmének érdekében? a. Igen

b. Nem c. Nem tudom 17. Mit gondol, a hazai korhatár meghatározások (12, 16, 18 év) ideálisak a mai fiatalok ismeretében? a. Igen b. Nem c. Nem tudom 18. Ön szerint a fiatalok figyelnek a figyelmeztető jelzésekre? a. Igen b. Nem c. Néha 19. Ön szabályozza/szabályozni fogja gyermeke médiafogyasztását? a. Igen b. Nem c. Bizonyos mértékben 20. Ön erőszakosnak tartja a mai műsorok tartalmait? a. Igen b. Nem c. Néha - 81 -