Agrártudomány | Állattartás » Baromfitenyésztés

Baromfitenyésztés Baromfi ágazat jelentősége Legdinamikusabban fejlődő ágazat. Okai: -könnyű új termékeket előállítani -könnyű új technológiát bevezetni -a baromfifajok függetlenek a környezettől -egyre igényesebb fogyasztói magatartások (minőség és termék) Fogyasztást befolyásoló tényezők: -szociális és gazdasági meghatározottság (relatíve olcsóbb a többi húsnál) -könnyű és gyors elkészíthetőség -egészséges (magas fehérjetartalom, alacsony zsírtartalom) -fogyasztását vallási okok nem tiltják -könnyű gyorsfagyasztás -mikrohullámú sütésre alkalmas -lehetőség a speciális csomagolásra -gyors piaci alkalmazkodóképességre képes ágazat gyors forgás Dinamikus fejlődés jellemzi: egyes térségekben a minőség, máshol a termékek köre fejlődik. Az összhúsfogyasztás 26% a baromfi, ennek kb. 70% a broiler csirke Baromfiágazat árbevétele: csirke 33%, lúd 18%, toll 16%, libamáj 9%, kacsa 7%, liba 7%.

Baromfihús termelés: a világon évi 5% növekedés, Európában 3% - ez minőségi növekedés. Legdinamikusabban Dél-Amerika fejlődik, kb. 9% Magyarországon a termelés kb 400e tonna (kb 10% a fekete gazd. része), az állatlétszám kb 20M-ra csökkent, de a hústermelés nem csökkent ekkora mértékben. Egy főre eső baromfihús-fogyasztás: 31 kg/fő/év (2002) Baromfihús-termelés várható alakulása hazánkban 2008-ra: 20%-os termelésnövelés 480e tonnára. Tojástermelés: a világon évi 4% növekedés. Európában enyhe csökkenés, Ázsiában kb 9% növekedés. Magyarországon tojástermelést növekvő tendencia jellemzi: 200-210 db/tyúk. Egy főre eső tojásfogyasztás: 270 db/fő/év. Az árutojásnál a minőségi követelmény kisebb, mint a tenyésztojásnál. Minőségi követelmények: -héj szilárdsága, színe (a szín az árutojásnál fontosabb) -tojás sárgájának színe (Mo. – a sötétebb sárga a kedveltebb) -tisztaság, osztályozás,

jelölés, tárolás Márkázott termékek: valamilyen garanciát és szigorú ellenőrzést jelent. Franciaország vezette be először (Label Rouge), Magyarországon is lesz Red Master néven. Baromfiágazat: + (összefoglalva) könnyű új hibridet bevezetni -gabonafogyasztó, mint az ember kicsi generációs intervallum: 1év magas elhullási% olcsó előállítani drága a prevenció: oltás, vakcina jó húsminőség beruházás-igényes ágazat könnyen honosítható energiaigényes ágazat gyors tőkeforgás a vallás nem tiltja jó takarmányhasznosító képesség Tojás Képződés: keléskor mindkét oldali petefészek megvan. A jobb oldali 1-2 nap alatt elsorvad Keléskor a petefészekben több ezer tüsző található. Kezdetben kis, fehér tüszők – érnek, nőnek – kis sárga tüszők – növekedés, érés. A stigma mellett felhasadva beleesnek a petevezető első szakaszába (tölcsér).  TÖLCSÉR – redőzött oldalfala van, a petesejt kb. fél órát

tartózkodik itt A megtermékenyítés a tölcsérben történik. A hím ivarsejtek a tölcsér belső oldalának redőin várnak a petesejtre  ÖBÖL – kb. 3 órát van itt a petesejt, lefelé haladó forgó mozgást végez, itt kezdődik meg a sárgájára a fehérjének a rárakódása.  SZŰKÜLET – 1-2 órát tartózkodik itt a petesejt, kialakul a lágy héj a tojáson = kettős falú héjhártya. Ezen keresztül a víz még be tud áramlani a tojásba – telik a tojás A szűkület mérete határozza meg a tojás alakját.  MADÁRMÉH – 19-20 óra, kialakul a meszes héj.  UTERO-VAGINALIS átmenet – 1-2 cm-es kanyarulat  VAGINA – 6-7 cm hosszú szakasz, 10-20 perc  KLOÁKA – a megtojás pillanatában kitüremkedik és visszafordul, ezáltal elzárja az ürülék útját, így a tojás sterilen jön a világra.  Külvilág Egy tojás képződése több mint egy napot vesz igénybe: kb. 25-26 óra A tojás összetétele: • Sárgája: a tojás

tömegének 32%-t adja. Petesejt Szikhártya veszi körül, ez tartja össze Legfelül található a csírakorong, itt termékenyül meg. Alatta a latebra, ez a sárgájának a leghígabb része, sűrűsége miatt legfelül tartja a csírakorongot. A sárgájában 4 sötét és 4 világos réteg váltja egymást – a világos résznél nem épült be takarmány. Sárgája színét a xantofil adja – kukoricából veszi fel. Összetétele: 48% víz, 31% zsír, 17 fehérje, 2% ásványi anyagok, 2% egyéb (vitaminok: A,D,E, B 1 ,B 2 ) • Fehérje: a tojás tömegének 57%-t adja. Védelmi funkció: embrió védelme a mechanikai sérülésektől, valamint a fehérje ion és víztartó képességének révén a mikroorganizmusok ellen. 2 réteg különül el benne: sűrű fehérjeréteg és a híg fehérjeréteg Mindkettőnek van belső és külső rétege. A tojás lefelé tartó forgó mozgása miatt (öböl) a belső sűrű fehérjeréteg felcsavarodik és létrehozza a jégzsinórt

– középen tartja a sárgáját. Összetétele: 88% víz, 10% fehérje, 2% ásványi anyagok (vitaminok + Ca,P,Mg,mikroelemek), 0,01% zsír (26% lecitin, 1% izolecitin, 4% kefalin, 4% koleszterin, 64% egyszerű zsírok) • Kettős falú héjhártya: egy külső és egy belső hártyából áll. A külső 3x vastagabb és erősebb A hártyák fehérjefibrinszálakból állnak, permeábilisak: O 2 bemehet, CO 2 eltávozhat. A hártyák között légkamra található. Ez a tojás tompább végénél alakul ki A tompább vég kerül először a külvilágba, lehűlik, kialakul – mechanikai folyamat. A csibe első légvétele innen történik. • Meszes héj: -kristályos alkotórész: kúpos kristályos réteg, csuklyás alapréteg és oszlopos réteg. -szerves alkotórész: mamilláris réteg, erre szivacsos réteg épül. -csatornácska= pólus: az alkotórészek között, a gázok itt áramlanak, kutikula borítja. A kórokozók nem jutnak be a tojásba és meggátolja a tojás

túlzott vízveszteségét (ezért nem szabad a tojást megmosni). Hormonális háttér: -oocyták hormontermelése -fehérje termelés beindítása -meszes héj kialakulása 2-3 héttel a tojásrakás előtt indul be. Petefészek – sárgatestek – ezek ösztrogént termelnek máj – lipid termelés beindulása, zsírmáj kialakulás megkezdődik – zsírsav anyagcsere elindul – foszfovitalin képződik sárgatest , innen 2 út:  ösztrogén, tesztoszteron: a belek nyálkahártyájára hat. Aktívvá teszi arra, hogy a D vitamin hatására Ca áramoljon ki. A Ca a csöves csontokba áramlik, ezek 20%-kal is megnagyobbodhatnak, később innen megy a tojásba. ösztrogén, progeszteron: a petefészek öblében megindul a tojásfehérje képződés, a meszes héj az uterusban rakódik rá. Az összetétel változása: a tojás tömege is változik az idővel, a tojástermelés vége felé kisebb tömegű tojásokat tojnak. A sárgája tömege alig változik (max4%-ot

változik), csak a fehérje változik döntően. A tojás tömegét befolyásoló tényezők: • Genetikai háttér: Leghorn (egyhasznú)– kicsi tojás, Plymouth (kettős hasznosítású) – nagyobb tojás. • Időjárás: évszak, hőmérséklet. Kisebb tojás  tartósan alacsony hőmérséklet (a takarmány a fűtésre megy), tartósan magas hőmérséklet (nem veszi fel a takarmányt) • Takarmányozás: -fontos a takarmány fehérjetartalma (átl. 15% nyersfehérje szükséges) -fontos az aminosav összetétel, limitáló fehérje: cisztin, metionin -a linolsavtartalom csökkenti a tojástömeget -az ásványianyag tartalom a tojásminőséget befolyásolja -mérgező anyagokra érzékeny az állat: szermaradványok, peszticidek, inszekticidek, mikotoxinok: spermiogenezis leállhat vagy embriófejlődés befolyásolása Keltetés A mesterséges keltetés terjedt el. A tojás nem áll kapcsolatban az anyával, mindent a tojás fedez Megtermékenyülés (a csírakorongnál)

után azonnal megindul az embrió fejlődése  256 sejtes állapot – ekkor hűtés a tárolási hőmérsékletre: 30 °C alá. Keltetés: 1.nap a csírakorong körte alakú lesz, 18. óra – emésztőszervek kialakulása, 20 óra gerincoszlop, 21. óra – idegrendszer, 22 óra – fej, szem 2. nap szív, véredények, a 2. nap végén elindul a szívverés 3. nap testrészek, végtagok, szervek, orr, szárnyak 4. nap érrendszer 5. nap ivarszervek 6-9. nap lábak, szárnyak fejlődése 8. naptól tollkezdemények megjelenése 9. naptól csibéről beszélünk 10-21. nap növekedés, fejlődés 10-11. nap csontosodás 16. naptól szaruképződmények kialakulása 19. nap behúzódik a szikzacskó 20. nap bezáródik a köldök Extraembrionális hártyák: embrión kívüli hártyák, minden hártyának sajátos szerepe van. o Sziktömlő: a legfontosabb. Először alakul ki, táplálja az embriót, a köldökön keresztül kapcsolódik, a vérerek teljesen körülveszik, ezeken

keresztül szállítódik a tápanyag. A tojás fehérje is belép a tömlőbe (14. nap) o Amnion: teljesen körülveszi az embriót, megtelik folyadékkal. Védi az embriót a mechanikai sérülésektől. Ebbe is belép a fehérje (12-13 nap) o Chorion-allantois: külön alakulnak ki, de azonnal összeforrnak chorioallantois membrán. Az amnionra és a sziktömlőre is rátapad, körülveszi őket. Feladata: -bontja a meszes héj mésztartalmát  csontok -a képződött melléktermékek, salakanyagok tárolása -oxigénellátás a 19. napig, ekkor a csibe felcsípi a légkamrát – tüdőlégzés Néhány óráig mindkét légzés, később csak tüdőlégzés A membrán pattogzáskor felszívódik. Külső pattogzás: a meszes héj repedezni kezd, belső pattogzás: 20. nap körül a magzat kész, szinte elfogy a hártyarendszer Kelés: a csibe a tojást a tompa végénél feltöri, ez energiaigényes folyamat, ezért utána néhány órát pihen, majd kibújik (feltörte a

tojást, megfordul, kitolat). Ezután pihen és szárad Csak a kelés utáni nap szedjük le a csibéket, addig erősödik és szárad. A napos súly megegyezik a berakott tojás tömegének 65%-val. Szinkronizáció: szinte egyszerre kelnek ki, a tojásban hallják a többieket – sietteti őket. Keltetés során lezajlódó anyagcsere-folyamatok: -8-9. napig embrionális szakasz (minőség) -10-21. nap magzati szakasz (mennyiség)  Szénhidrát anyagcsere: (1.héten van túlsúlyban) lebontás, beépítés Nem minden szénhidrátot bont le, a glikogénből kb. 25-30% tartalék marad a sziktömlőben Ez táplálékforrásul szolgál a kelés utáni néhány napban.  Fehérje anyagcsere: (2.héten van túlsúlyban) 7-9 napon kezdődik, a 12 naptól intenzív fehérjebontás.  Zsír anyagcsere: (3.héten van túlsúlyban): az összzsír kb 30%-a beépül az embrióba, kb 40%-a elég, kb. 30%-a tartalékot képez A 11 naptól indul be a zsír lebontása, folyamatosan

fokozódik, a tojás önhője növekedik – innentől kell a keltetőgépeket hűteni.  Ásványianyag forgalom: a keltetés második felében zajlik. A keltetés története: mesterséges keltetés – gépek, helyek utánozzák a kotlót. 1700-as évek: első keltetőgépek (Fr.) 1780-as évek: nagy teljesítményű keltetőgépek megjelenése az USA-ban 1922: keltetés forradalma: PETELSINE-féle új és korszerűbb keltetőgép 1940-es évek: Gergely-féle keltetőgép (Mo.) Régen a keltetés két folyamata egy légtérben történt: keltetési idő, bújtatási idő Keltető gépek:  Asztali keltető gépek: kis kapacitású, max. 1000 db, nem automatizált, nincs jelentősége  Szekrényes: legelterjedtebb, 20-40e db, jó helykihasználtság, automatizált. Gergely-féle, Petelsine-féle (Mo.), Pas Reform  Termes: a feltöltés és mozgás miatt időigényes és fertőzésveszélyes  Multi Stage: alagútrendszer, folyamatosan tölthető, 3 hétig töltik- elején

már csibe. Előnye, hogy kihasználják a tojás önhőjét A keltetés fizikai és mechanikai feltételei: o Lámpázás: 1. lámpázás: 7-8 nap: -termékeny-e a tojás: kivenni, ha üres, vérgyűrűs (embrió elhalt), repedt, márványozott (héj szerkezete más-jól öröklődik) -légkamra mérete, állapota 2. lámpázás: 18-19 nap: a bújtatóba átrakáskor történik Ha a magzat nem mozog, akkor elhalt – a tojás kivétele. Ez a lámpázás nagyüzemekben elmarad (csak 1 lámpázás kötelező) o Forgatás: 2 óránként (egyszer jobbra, egy óra múlva balra) 60°-kal. Cél: az embrió ne tapadjon le. A bújtatóban nincs forgatás Nagyobb madaraknál a tojásokat fektetve rakják és a hossztengely mentén is forgatják. o Hőmérséklet: 37,8-38 °C ± 0,1-0,2 °C -befolyásolja a gép, az állat kora, genotípusa, tojás nagysága, páratartalom -hűtés: szakaszos vagy folyamatos. Ahány napos annyi percig hűtünk Elméletileg 4 napos kortól kezdik a hűtést,

gyakorlatilag el lehet menni max. 10 napos korig o Páratartalom: -1-3 nap: 75% - extembrionális hártyák kialakulása -később: 50-55% - víz párologtatás -bújtatóban 75% - puhuljon a héj Keltetési sajátosságok: Tyúk Gyöngytyúk Pulyka Kacsa Lúd Pézsmakacsa Tojás tömege (g) 55-65 42-44 80-85 90 150 70 Lámpázás 1. 2. Hűtés 7-8 18 11. naptól 10 21 v. 25 10 25 folyamatos 6-8 25 15 8-10 átrakáskor folyamatos 11 A tyúk értékmérő tulajdonságai Kelési idő (nap) 21 27 28 28 30 35  Tojástermelő képesség: o Ivarérés: első tojás megtojása (18-20. hét) Minél korábban ivarérett, annál tovább lesz tojástermelő. A kettőshasznosításúak és a húshasznúak későbben érnek Tojótyúk: 145155 nap, húshasznú: 160-170 nap, pulyka: kistestű 28 hét, nagytestű 32 hét Nagy a fenotípusos variancia: átlagtól való eltérés, gyengén öröklődik. Fajok között és fajon belül is eltérés található. o Perzisztencia vagy

biológiai év: az első tojás megtojásától az első teljes vedlésig eltelt idő. Tojótyúk 50-52 hét = tojóhét, pulyka 24 hét, lúd 16-20 hét, kacsa 30-32 hét, nagytestűeknél 42-47 hét, pézsmakacsa 44 hét. o Vedlés: hormonális szabályozás alatt álló folyamat. A pajzsmirigyben a tiroxin mennyisége nő, fokozódik a hőleadás, az ivarszervek vérellátása csökken a tojástermelés megszűnik, újabb tüsző nem érik – progeszteron termelődik. Ezt használjuk ki a mesterséges vedletésnél. Vedlési sorrend: nyak, hát, szárny, faroktollak A vedlés indukálásában legnagyobb szerepe a hőmérsékletnek van. A vedletés lényege, hogy az állatokat komoly stresszhelyzetnek tesszük ki: nem kap takarmányt és esetleg vizet.  Kaliforniai vedletés: ebben az esetben a víz nincs megvonva 1-7. nap: nincs takarmány, 8 órás megvilágítás 8-10. nap: az elhullás drasztikus emelkedésekor újra adunk takarmányt 11-30. nap: kukorica, búza ad libitum

31. naptól: tojótáp ad libitum, 14-16 órás megvilágítás 2. hónap végére ismét tojástermelés  Általános, ablaktalan istállóban történő vedletés: a takarmány és a víz minden második nap megvonva, a 60. napra tojótápra állunk át, a megvilágítás kezdetben 8 óra, később 14-16 óra. o Tojástermelés intenzitása: ciklus = meghatározott időszak a tojástermelés alatt (tyúknál pászma). Egy tojástermelési időszakban több ciklus van, köztük szünet (max 4 nap; kacsa, pulyka: 5-6 nap is lehet). A szünetekre jól lehet szelektálni A tojástermelés intenzitása = éves tojástermelés / ciklusok száma. o Kotlás: hormonális úton szabályozott folyamat – prolaktin (anyai ösztön kiváltódik). A kotlás alatt blokkolódik a tojástermelés – progeszteron, prolaktin. A kotlás h2 értéke magas – jól szelektálható. A pulyka a leghajlamosabb a kotlásra – szelektálni kell A lúd csak tartástechnológiai hibánál hajlamos. o

Fény: retina  agyalapi mirigy: LH hormon  Graff-féle tüszők érése. Fényprogramok a tojástermelés megindítására: 18-19 hetes kor – sötétprogram. A takarmány energia és fehérjetartalmát visszafogják. A 21 hétre fokozatosan emelik a megvilágítást, a takarmány energiáját és fehérjéjét  szinte egységes tojásrakás. -fény színe: vörös és narancs, kék fényben nem lát az állat -fény erőssége: a tojástermelésnél 30-35 lux az optimális -a fény befolyásolja a vedlést o Hőmérséklet: 15-18 °C a termelési hőzóna, a komfortzóna kicsit melegebb. o Páratartalom: a hideg, alacsonyabb páratartalmat jobban viselik.  Keltethetőség: h2 értéke alacsony o Tenyészállomány típusa: tojó típusú fajták keltethetősége jobb o Tenyésztés milyensége: a rokontenyésztés mértékének növelésével csökken a keltethetőség, keresztezéssel javítható (heterózishatás) o Tenyészállomány termelésben eltöltött ideje: a

tojástermelés közepén a legjobb a tojások keltethetősége o Tojás tömege: az optimális határon belül legyen o Tojás minősége: héj, héj összetétele és szerkezete, alakja (tojásindex = hossz/szélesség = 1,3-1,6), szennyezettség: kórokozók bejuthatnak, ne legyen alommal vagy bélsárral szennyezett a tojás o Takarmányozás: csökken a kelési%, ha alacsony a takarmány fehérjetartalma vagy nem megfelelő a fehérjeindexe (Haugh-egység: sűrű fehérje magasság, sárgája magasság, tojás tömege határozza meg. Mennyire friss a tojás??? Értéke min 80) o Kelési% = kikelt életképes naposcsibe/termékeny tojások száma vagy Kikelt életképes naposcsiba/összes gépbe rakott tojás Tyúknál 90% fölött. A másodikat szokták kérni, ez mond többet o Tojás kora: 4-6 napnál ne legyen idősebb a tojás, a gyakorlatban max. 10 nap Sóoldatos vizsgálat: ha a tetején úszik a tojás, akkor régebbi.  Termékenység: h2 értéke alacsony o

Termelésben eltöltött idő: a termelés közepén a legnagyobb o Ivararány: tyúk 1:10, gúnár 1:3-5 o Hőmérséklet: a magas hőmérséklet károsan hat a spermiumok mozgásképességére o Megvilágítás o Tartási mód: természetes vagy mesterséges o Takarmányozás  Hústermelő képesség: jobban öröklődő képesség. Broiler: egyszínű fehér, sárga láb és csőr, széles mell, jó húskihozatal. A láb és a csőr ne legyen pigmentált – sárga legyen o Kor: minél idősebb az állat, annál rosszabb o Genetikailag meghatározott növekedési erély: a kor előrehaladtával csökken o Ivar o Hőmérséklet: 17-18 °C o Telepítési sűrűség: db/m2 o Etető- és itatóvályú mennyisége: optimális 10-15 cm etetőhossz/állat  Értékes húsrészek aránya: Élőtömeg (2-2,2 kg) grill-súly (élőtömeg kb. 70 %-a)mell (grill-súly 32-33 %-a) comb (grill-súly 29-30 %-a) Grill fertig: tisztított, belezett, fej és lábak nélküli test Brat fertig: a

belső szerveket egy kis tasakban visszarakják a testbe  Egészségi állapot: az elhullási %-kal jellemezzük. Tojóhibrid: 18 hétig 3-4%, utána 1-2% Pecsenyecsibe: 4-6%.  Ellenálló képesség: vakcinákkal, vérvizsgálatokkal lehet megőrizni (tifusz, MAREK, pestis)  Vérmérséklet: a rossz szokásokkal jellemezzük. ♦ Tollcsipkedés (a lúdnál a legnagyobb), tarajcsipkedés, lábcsipkedés (csak ketrecesnél, örökletes) ♦ Tojásevés ♦ Kannibalizmus: öröklődő tulajdonság, befolyásolja a takarmány beltartalma és az állománysűrűség  Takarmányértékesítő képesség: Tojótyúkok takarmányértékesítő képessége: 1 kg takarmányból mennyi tojást termel?: 1 kg tojás – 2-2,1 kg takarmány, 1 tojás – 100-135 g (tojótyúk), 170-180 g (kettős hasznosítású)  Tojó testtömege: a tojótyúkok tak. értékesülése jobb: kisebb tömeg – jobb értékesülés  Tojó kora: az idő előrehaladtával romlik  Tartási

rendszer: a hagyományosnál 2-3x-os ár van a ketreceshez képest, a ketrecesben több állat is elhelyezhető egységnyi területre  Takarmány minősége: minél jobb összetételű, annál kisebb adag kell belőle  Hőmérséklet: 15 °C körül Pecsenyecsibék takarmányértékesítő képessége, pecsenyecsirke hízlalás: Pecsenyecsirke előállítás: 6-7 hetes folyamat, 1 kg élőtömegre 2 kg takarmány jut  1-3. hét rendkívül intenzív növekedés 4-7. hét intenzív növekedés Hím: 20-25 %-kal nagyobb testtömeget érnek el ← a nőivar előbb tollasodik és a tollasodásuk fehérjeigénye nagyobb, mint az izomrostok képződéséhez szükséges fehérjemennyiség (4:1) 1. hét 300 %-os testtömeg gyarapodás 160 g-ra 2. hét 140 % 3. hét 80 % 55 % 4. hét 7. hét 24 % - a pecsenyehízlalás vége  Kezdetben 75-80 %-os fehérjebeépülés (1-6. hét), aztán 60-70 %-os zsírbeépülés  ezért hagyjuk abba a hízlalást 1. Indítótáp: 23%

nyersfehérje, E met 12,5 MJ/kg 2. Hízlalótáp: 20% nyersfehérje, E met 13 MJ/kg 3. Befejezőtáp: 18% nyersfehérje, E met 13,5 MJ/kg A baromfi genetikai sajátosságai  Mennyiségi tulajdonságok: az értékmérő tulajdonságok tartoznak ide h2 = D+I + A P számláló: genotípusos hatás, nevező: fenotípusos hatás additív gén hatás h2 értékek: tojás db szám – 0,3 tojás tömege – 0,4-0,7 tojáshéj színe – 0,58 héjvastagság – 0,27 tojássárgája színe – 0,15 rendellenes ovuláció – 0,4-0,5 szaporaságot befolyásoló tényezők – 0,05-0,25 libamáj nagysága – 0,63 tollcsipkedés – 0,56 D-domináns hatás, I-episztatikus hatás, A- Szülőpárok felnevelése, tartása a tyúknál A későbbi teljesítményt határozza meg. Fontos az előírások pontos betartása a tartás és a takarmányozás során is. A lehető legkevesebb veszteséggel a lehető legnagyobb teljesítményre készítsük fel az állományt. Az állomány

kiegyenlített legyen, jó szervezeti szilárdságú és optimális kondíciójú. Nevelési rendszerek, nevelő házak: nagy szülőpártartó cégek írják elő a nevelési technológiákat. Állományváltási sorrend szerint két típusú nevelést különböztetünk meg: • Egyfázisos: a napos állat a betelepítéstől a termelés befejezéséig egy helyen tartózkodik. Előnyei: -nincs törés az állományban -olcsóbb: a takarítás és az almozás költségigényesebb -a drága, importból származó nagyszülőket tartják így • Kétfázisú: a nevelés és a termelés külön épületben zajlik. Előnyei: -jobb a férőhely- és eszközkihasználás -az áttelepítésnél selejtezés végezhető -minden fázisnál a megfelelő gondozót lehet alkalmazni Tojótípusú állomány: 2 fázisú nevelés: 18-20 hétig nevelés, utána tojóház. A 23 héten 5% tojástermelést eléri  tenyészérett. Hústípusú állomány: 16-18. héten telepítünk át, 25 héten

lesznek tenyészérettek – lassabban érnek Telepítési sűrűség: nem csak férőhelyigényt jelent, befolyásolja az etető- és itató-berendezés milyensége és a légcsere is. Nevelőház: lehet mélyalmos vagy trágyaaknás. Tojóház: lehet mélyalmos, trágyaaknás és ketreces Etető-berendezések:  Vályús, kaparóláncos berendezés: 15 cm hossz számítása egy állatra  Zárt, csöves rendszerű: felsőpályás etető-berendezés, surrantóval szerelték fel, az önetetők csatlakoztatva a felső pályához – köretetők. Előnye: bővíthető és az etető magasság változtatható  Spirál rendszerű etető: zárt csőrendszer, nem felsőpályás. Előnyei: gyors feltöltés, pontos adagolás, szabályozható állatadag, korlátozott takarmányozás esetén fontos. Itatók:  Szelepes: 1-1 szelepre 10-12 állatot számolunk  Túlfolyós, vályús rendszerű: a víz áramlik, ezáltal folyamatosan tiszta, 2,5 cm/állat  Felfüggesztett,

automata köritatók: 80-100 madár/db Légcsere: elszívásos ventilláció legyen, mely automatizált. A cél: az alsó 50 cm-es légtérben folyamatosan cserélődjön a levegő. Teremfűtő berendezések: termálvizes, gázbefúvásos, villany, vizes radiátor rendszerű gáz fűtéssel Világító berendezések: automatikusak legyenek  Hidegfényű világítás: neoncső  Izzós: égők, praktikusabb: több kisebb izzónak jobb az élettani hatása Naposállatok fogadása: o Az istállót kialmozzuk az előző állatok után o Seprűs portalanítás o Nagynyomású mosás, előtte minden hordozható berendezés eltávolítása o Első nedves fertőtlenítés: 3-5 %-os lúggal o Száradás után berendezzük az istállót o Újabb nedves fertőtlenítés o Száradás után almozás: búzaszalma (4 kg/m2) vagy gyaluforgács (20-30 cm magasság) o Gázos fertőtlenítés: 100 m3-re: 10 l vízben feloldanak 1,6 l cc. Formalin, szétpermetezzük, légmentes lezárás 1 napra,

alapos szellőztetés o Istálló felfűtése o Telepítési terv szerinti telepítés: csibekartonokkal vesszük körül – gyűrű: 1-2e állat A gyűrű folyamatosan bővíthető, összenyitható. Az 5-6 napon levehető Etetés: csibekartonból 1-2 napig Itatás: 2 l-es kúpos önitató, 1-2. napon tojástartó Növendékek: 16-18/18-20 hetes korban telepítjük át. Áttelepítés előtt felkészítjük az állományt: 4-5 napig stressztakarmánnyal etetjük őket ( magas fehérje tartalom + vitaminok – C), a hajnali órákban kék fény alkalmazása mellett szelekciót végzünk. Takarmányozás: típustól függ. Ügyelni kell a takarmányozásnál, nehogy korán kezdjék a tojástermelést, nehogy elzsírosodjanak. Ez a keltető tojások minőségére is kihat o Húshibridek: korlátozzuk a takarmányfelvételt – homogén állomány  nagyobb tojástömeg, jobb minőségű keltető tojás  Napi takarmány mennyiségének korlátozása: ad libitumnál 20-30 %-kal

kevesebb. Kialakul egy szociális rangsor, szétnő az állomány – nem lesz egyöntetű  2 naponta takarmányozunk: a gyakorlatban ezt használjuk, megfelelő etetető berendezés szükséges  a takarmány E-tartalmának csökkentése: hígítót tesznek bele: korpa, lucernaliszt. Emiatt többet esznek belőle az állatok – megdrágul a takarmány Jércetáp nyers fehérje tart. E met (MJ/kg) Indítótáp 18% 12,1 o Broiler szülőpárok: 1 – 4-6 hét 22. hétig 22. héttől Nevelőtáp I. 15% 12,1 Nevelőtáp II. 12% 12,1 ad libitum, nincs korlátozás 2 naponta jércetápot etetnek naponta takarmányoznak tojótáppal, 130-150 g/adag o Barna héjú tojástermelő hibridek: nehezebb testűek 1-8 hét nincs korlátozás 9-18. hét jércetáp 2 naponta 19. hét 50% jércetáp, 50% tojótáp 20. héttől tojótáp korlátozás nélkül o Fehérhéjú tojástermelő hibridek: nincs takarmány korlátozás. Az alomba szemes takarmányt szórunk, mikor nincs

takarmányozás. Ha a takarmányt korlátozzuk, akkor a vizet is kell. Világítás: ablak nélküli istállóban. Fontos a világítási program pontos betartása 18 óráról indul és 1213 hét alatt 6-9 órára csökkentjük Az ivarérés indulásáig ilyen alacsonyan marad, blokkoljuk a tojásrakást. 19-21 héten 12-14 órára nő A tényleges tojástermeléshez 16 óra megvilágítás kell 5-8 lux/m2 fényintenzitás – kis megvilágítás. Megvilágított órák száma nő, a fényerősség is nő 15-20 lux/m2. Istálló klíma: fogadó hőmérséklet 32-34 °C. Ezt 18-20 °C-ra csökkentjük A relatív páratartalom 60-70 % legyen. Káros gázok ne legyenek a levegőben CO 2 , NH 3 ne szaporodjon fel – szellőztetés 4 m3/ testtömeg kg friss levegő kell, áramlási sebessége 0,4 m/s. Tenyésztojás termelés: tojó típus, hús típus azonos. • Állategészségügyi szempontból kifogástalan legyen az állomány • Jó kondíció • Megfelelő legyen a

tenyésztojások keltethetősége • Kifogástalan ivari funkciók mindkét nemnél • A tojás beltartalma optimális legyen • Megfelelő ivóvíz, takarmány korlátozás Árutermelő tyúkok tartástechnológiája Padozatos nevelés: lehet mélyalmos (10-15 ezer állat/istálló), Részleges rácspadlós (napos csibék hullám papírra) teljes felületű rácspadlós (ritka) 13 óra megvilágítás alatt termelnek jól Csibegyűrűk: 50-60 cm magas papír vagy drót kör, hullámpapírral, a 4-5-dik napon bővíthető, a 9-10-dik napon eltávolítható, 8-10 db napos/m2 Ketreces nevelés: egy vagy többszintesek lehetnek, alapterületük változó lehet, magasságuk fix: 30-40 cm. Előnye:-jól szabályozható az állatonkénti takarmány és ivóvízellátás -gépesíthetők a folyamatok -trágya folyamatos eltávolításával könnyebb jó istállóklímát kialakítani Hátrány:-nagy a kezdeti beruházási költség -állatvédők nehezményezik ezt a fajta tartási módot

Naposállat fogadása: -fogadószintek kialakítása -műanya – mikroklíma – létrehozása -megfelelő páratartalom kialakítása -naposcsibe fenékrács -etetők, itatók kialakítása -selejtezés 8 hetesen és 18-20 hetesen Nevelő ketrecek: vályús etető, állítható magasságú itatók: szopókás vagy csészés Tojóházi tartás: 20. héttől  Padlós: lehet mélyalmos, mélyalmos-rácspadlós és rácspadlós. A tojófészkek lehetnek egyediek (30-35 cm magas és mély, 25cm széles, 4 tyúk/fészek – 2-3 szinten) vagy csoportosak (5060 állat/fészek, 60cm X 2-2,5m). Istállóklíma optimális értéke 18-23 °C, de a 15-20 C° is jó  Ketreces tojótyúktartás: o A ketrecek lehetnek egy vagy többszintesek o Egyediek vagy csoportosak (3-5 tyúk/ketrec, 0,16m2/tyúk). A ketrec alapterülete 40cm X 40cm. o Etetés: kaparóláncos vályús önetetők. o Itatás: súlyszelepes csepegős vagy vályús túlfolyós itató. o Istállóklíma: 13-18 °C, 65-75%

relatív páratartalom o Előnyei: -jobb férőhely-kihasználtság -állategészségügyi szempontok -tojás tisztább és nincs tojásevés -kedvező istállóklíma – folyamatos trágyaeltávolítás -gépesítés -csökken az egy tojás előállításához felhasznált takarmány mennyisége o Hátrányai:-állatvédők neheztelései -nagy beruházási költség o Fűtés:-infrasugárzók: gáz infrasugárzók – 12-15 db, 1000m2 – 150kW -teremfűtő berendezések, hőlégbefúvók: -közvetlen teremterhelésű berendezések -kéményes, hőcserélős készülékek: ez a drágább megoldás o Hőszabályozás: lehetnek egyedileg szabályozott készülékek, lehet zónaszabályozás (hideg sarkok kialakítása) vagy a kettő együtt o Szellőzés célja: hidegben: a trágyából az NH 3 kiszellőztetése, O 2 beengedése, pára eltávolítása, melegben: saját párologtatás elősegítése o Kompenzáció: -léghűtéssel: 35 °C fölött érdemes, evaporatív

berendezések és vízpárát fecskendező berendezések -légáramlásos: 4-7m3 levegő/testtömeg kg -keresztszellőzés: ventilátor, légbeejtő ablak -hosszirányú – alagút rendszerű o Tojóház berendezései:  Mélyalmos  Rácspadlós  Trágyaaknás rácspadlós: a rácspadló lehet fa, fém vagy műanyaggal bevont fém (ez takarítható a legkönnyebben). 10 tojófészek tartozik egy blokkba, 1 fészekre 4-5 tyúkot számolunk. Naponta 4x, 5x össze kell gyűjtenünk a tenyésztojásokat, ne legyen alomban megtojt tojás. Kotlás leszoktató berendezések alkalmazása lehetséges o Állománysűrűség: db/m2 Mélyalmos Trágyaaknás fehér héjú tojás 6-6,5 Tojótípus barna héjú 5,5-6 tojás Hús típus 4,5-4,8 5-5,5 o Takarmányozás: fontos a takarmány kukorica tartalma: min. 30-40%  Tojó típusú: könnyű testű és barna tojást tojóknál nem korlátozzuk a takarmányt. A tojó takarmányok em. nyersfehérje tartalma 15-16%, E met =11-12 MJ/kg 

Hús típusú szülőpár: a takarmány nyersfehérje tartalma 18-20%.160 g-nál nem lehet nagyobb a napi takarmány adag. Szemestakarmány: 5-10 g/tojó A kakasok takarmánya szigorúbban van korlátozva. Mivel szülőpártartás van, ezért a köretetőket magasabban helyezik el, hogy a tyúkok ne érjék el. A tyúkok etetőjére pedig rácsrendszert helyeznek, hogy a kakas feje ne férjen bele. Ca-pótlás: 3,5-4g Ca kell ahhoz, hogy 2g beépüljön a tojásba. Az állatok csak bizonyos szintig veszik fel a Ca-kiegészítőt – max. 7-8% lehet a takarmányon belül a kiegészítés (kagylózúzalék, mészkőgitt), heti 3x-i kiegészítés Pecsenyecsirke nevelés és hizlalás 6-7 hétig tart a folyamat. Minden nap, amivel túllépjük az időt, az rontja a minőséget és növeli a költségeket. Az üzem méretén mindig a vágóhídi kapacitás határozza meg • Hústermelő képesség: jobban öröklődő képesség. Broiler: egyszínű fehér, sárga láb és csőr, széles

mell, jó húskihozatal. A láb és a csőr ne legyen pigmentált – sárga legyen o Kor: minél idősebb az állat, annál rosszabb o Genetikailag meghatározott növekedési erély: a kor előrehaladtával csökken o Ivar o Hőmérséklet: 17-18 °C o Telepítési sűrűség: db/m2 o Etető- és itatóvályú mennyisége: optimális 10-15 cm etetőhossz/állat • Telepítési sűrűség: 15-16 csirke/m2 a gyakorlatban, hízlalási végtömeg nálunk 1,8-2,1kg, legalább 32-35kg készterméket kell termelni 1m2-en. • Naposállat fogadása: -fogadószintek kialakítása -műanya – mikroklíma – létrehozása -megfelelő páratartalom kialakítása -naposcsibe fenékrács -etetők, itatók kialakítása • Takarmányozás: mindig ad libitum. A takarmány értékesítés nálunk 2,1-2,4 kg takarmány/élőtömeg kg • Levegőztetés: 4 m3/testtömeg kg • Világítás: 24 órás – a pihenési időszakban szűrt fénnyel világítanak • A hízlalás befejezésekor, a

vágás előtt legalább 6 órával már nem szabad etetni és itatni. Kiegyenlített legyen az állomány, mikor a vágóhídra kerül ← automatizált darabolás, stb. Tyúktenyésztésben alkalmazott eljárások  Csoportos pároztatás: több tojóhoz több kakast osztanak be, ezáltal az apa nem lesz ismert. Jobb termékenyülés, szabad partnerválasztás  Hárembeli pároztatás: 1 kakasos törzsek. Csapófészkes tojásellenőrzésnél használják ezt a módszert  Kézből való pároztatás: egyenként ketrecbe helyezzük a kakasokat és mellé tesszük a tojókat. Pézsmakacsánál használják. Hetente legalább egyszer 1 gácsér 120 tojót bír el  Mesterséges termékenyítés Egyedi megjelölések Csak szülő- és nagyszülőpár tartáskor. 1. csibeszám – szárnyba 2. tenyésztésbe vételkor – törzsesítés (szárnyszám – a másik szárnyba)  Lábgyűrűk: törzsállományoknál. Több méretben készül Jobb, mint a szárnygyűrű, mert

nehezebben veszíti el az állat. Használat előtt le kell mosni  Csonkítási eljárások: o Tarajcsonkítás: Leghorn – nagy, lelógó taraj. Korai időszakban végzik o Lábujj csonkítás: kakasokat még a keltetőben. Sarkantyú – ne okozzon kárt a tojóban, jelölésre is szolgál o Csőrkurtítás: kannibalizmus megelőzésére. Csak a tenyészállatoknál végezhető A keltetőben végzik 6-9. nap körül Előnye: könnyebb az állományt kezelni, nem lesz tojásevés Hátránya: visszaveti az állatot a növekedésben, napokig érzékeny lesz, fertőzési forrás lehet, szelepes önitatókból nehezebben isznak Tyúkfajták  Tojástermelő fajták • LEGHORN: olasz parlagi tyúkból tenyésztették ki, 20 fajtaváltozata van. Egyszerű, fűrészelt tarajú fehér Leghorn: kis testű (kakas 2-2,5kg, tyúk 2kg) 240-250 db tojás/év; mészfehér tojáshéj; csőr, bőr , láb sárga  Vegyes hasznosítású fajták • RHODE ISLAND: -red -fehér, ezüst: barna

héjú tojást termel, barna héjú hibrideket állítanak elő belőle, 180-230 db tojás/év • NEW HAMPSHIRE: háztáji tartásban terjedt el, nem tűri a ketreces tartást. Tojás héja barna, 180-230 db/év • PLYMOUTH ROCK:-sávozott: USA, 200-220 db/év, minden színárnyalat -fehér: 150-170 db/év • MAGYAR NEMESÍTETT TYÚK: ’30 években Páldy Bálint tenyésztette. Védelem alatt álló őshonos fajta, fenntartása állami támogatással történik. 180-200 db/év – barna -sárga magyar: Mosonmagyaróvár, rekord: 206-208 db/év -fehér magyar: Gödöllő -kendermagos magyar: Hódmezővásárhely (fajtafenntartás) • ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK: 1870’ évek, a kopasz nyak dominánsan öröklődik. Áll, arc füllebeny, taraj vérpiros. Szeme narancsvörös 70 g-os tojásokat is produkál Tojáshéj színe barna, de fehér is előfordulhat. -fehér -kendermagos -fekete • SUSSEX: D-Anglia, 180-200 db/év -red -light -columbian: az állat fehér; a farok- és

szárnytollak vége fekete • AUSTRALORP: ausztráliai tenyésztés  Hústípusú fajták • FEHÉR CORNISH: nagy testű (kakas 5kg<, tyúk 4kg), mell húsa erőteljes, hibrid létrehozásában apai vonal, a fehér csőr és a sárga bőrszín a domináns, 120-130 db tojás/év Hibridek  Tojástermelő hibridek • SHAVER STARCROSS 288: kanadai cégtől importálják a nagyszülőpárt napos korban. 295-305 db/év - mészfehér. Ipari célra használják fel • BÁBOLNA TETRA SL: jól tűri a ketreces tartást. 300-310 db/év – sötétbarna Fogyasztásra • BÁBOLNA TETRA L: fehér a tojás • BÁBOLNA TETRA H • BOWANS: 280-300 db/év - barna -Nera – fekete -Brown – barna -Goldline - tarka • ISA BROWN: Rhode Island vonalat tartalmaz, 290-300 db/év  Húshibridek • ARBOR ACRES: 49 napos testtömeg: 2 kg jérce, 2,5-3 kg kakas • ROSS: Skóciából importálják a nagyszülőpárt. Ross 208 (Bábolna), Ross 308, Ross 508 • COBB: angliai hibrid. 1,5-2 kg

jérce, 2,5-3 kg kakas • SHAVER REDBRO: a naposcsibék vörösesbarnák. 2-2,5 kg jérce, 3-3,5 kg kakas • SHAVER STARBRO: fehér. 2,5-3 kg jérce, 3,5-4 kg kakas • LOKMANN: white és brown hibridek Kedvtelésből tartott fajták      MINORCA WHITE COCHIE: fekete, fehér BRAHMA: a sárga magyar kialakításában részt vett WIJANDOTTE: a sárga magyar kialakításában részt vett ORPINGTON Pulykatenyésztés 1590-ből írásos emlék, hogy Mo.-n már ismert volt (Balassi Bálint: póka) 1620 után az évi állatösszeírásban is már szerepelt indiai tyúk néven 1770 urbárium szerint 2 pulykát is kötelező beszolgáltatni a földbirtokosnak 1870 Mo. pulykát exportált Angliába Első jéggyárak létrehozása Az állatokat levágták, jég közé dugták és így szállították 1882 Schneider Ignác 12e pulykát szállított ki Angliába. Kialakulnak a Mo-ra jellemző pulykák - bronzpulyka, rézpulyka (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) 1945-ig

tartott a pulykaexport 1968-ig más pulykafajta nem volt Mo.-n G-21 hibrid kialakítása - kudarc 1970 első pulykahibridek behozatala. 2-3 évig tartott - fertőzés miatt ez is befejeződött 1976 az első But hibrid behozatala, azóta ez a hibrid létezik Mo.-n nincs pulykatenyésztés, csak tartás! A szülőket, nagyszülőket importáljuk tojás formájában! A legtőkeigényesebb ágazata a baromfitenyésztésnek: egy tenyész pulykapipe 4-4,5£, kakas 5-5,5£. A tartáshoz megvannak a megfelelő technikáink. Elvesztette szezonalitását a pulyka - folyamatos a vásárlás. Kevés cég fogja össze a világ pulykatenyésztését:  Nicholas Turkey Breeding Farms (USA)  British United Turkyes (UK)  Hybrid Turkyes Inc. (Kanada)  San Valley Poultry Ltd. (UK) Fogyasztói magatartás: -tápláló, magas fehérjetartalom: 21-24% -alacsony zsírtartalom: 0,5-3% -optimális zsírsavösszetétel -alacsony koleszterintartalom -legolcsóbban állít elő 1kg fehérjét -egy

állaton belül fehér és vörös hús (mell+comb) is megtalálható -vallási okok nem tiltják -14-15% a baromfiágazaton belül Kor és ivar szerinti elnevezések: • Napospipe: leszedéstől 24 óráig. Felszáradt, behúzódott szikzacskójú, ép, egészséges állat 42g-nál nem lehet kisebb. Már a keltetőben: vakcinázás, szexálás, csőrkurtítás, ujjkurtítás • Kispulyka: 2 napos kortól-3 hetes korig, amíg a szűzvedlésen át nem esik • Növendékpulyka: -tenyésznövendék: 3-28 hetes korú -pecsenyenövendék: 3 hétnél idősebb, de még nem vágóérett • Broiler v. pecsenyepulyka: 12-16 hetes, vágásra érett, 3-6 kg-os, széles mellű, mindig fehér (grill fertig, brat fertig) • Pulyka: 28 hétnél idősebb, tenyészérett: tojó és bak vagy kakas • Gigant pulyka: mellkihozatala bőr és csont nélkül 2,5kg. Nem korfüggő A 10 kg-t elérő vagy meghaladó pulyka is gigant pulyka Faji sajátosságok: Kotlás: hormonális úton. Prolaktin

hatására megszűnik a tojástermelés Hajlamos a kotlásra, ami 2 hét kiesést is okozhat a tojástermelésben. Kiválthatja az istálló sötét zugai, a nem megfelelő fészek Le kell róla szoktatni. A kotlózás napi feladat Vedlés: 1. 3 hetes korban – szűzvedlés. Elveszíti a pehelytollakat, a fejen fonalas tollképletek alakulnak ki – szőr szerű. 5-7 héten alakulnak ki a fejen a jellegzetes bőrképletek (vöröshányás) Ez a legérzékenyebb időszaka a pulykának. 2. 8-12. hét 12 hétre vágásra érett – a szárny alatt a toll könnyen kihúzható A 12 hét tájékán történő vedlés gondot okozhat, mert kopaszthatatlan lesz az állat. 3. kifejlett kor végén – nem megfelelő fénynél, kimerült szervezetnél. Ezt a vedlést nem tartjuk meg. Küllemi, ivari sajátosságok:  Fej bőrredőzött  Ivari dimorfizmus: súlykülönbség 14 kg-nál kevesebb. Tojó kb 10-15kg, bak 29-30kg is lehet  Tarajos mellcsontú (nagyobb az izmok tapadási

felülete)  Természetes pároztatás alkalmával a bakok megtapossák a tojókat nagy a tiprási veszteség. Tenyésztésben nem pároztatunk természetesen, helyette mesterséges termékenyítés van.  Sátorozás: a kakas jellegzetes viselkedése naposkor táján és ivarérett állapotban. A kakas a szárnyát a földig leengedi, faroktollait fölhúzza, kiterjeszti, fejét hátrahúzza, kidülleszti a mellkasát és puffogó hangot ad ki Értékmérő tulajdonságaik: • Típusok: kis testű – mini, középnagy testű – midi, nagytestű – maxi, roaster – 3,5-4kg • Tojástermelő képesség: a tenyésztojások előállítása miatt fontos • Hústermelő képesség: a növekedési intenzitás fokozása a cél. Szakaszváltó pontok, ahol vissza esik a hústermelő képesség:  7-8 hét vöröshányás  12 hét vedlés  18-24 hét ivarérés Vágási kihozatal: Csontnélküli mell Csontnélküli comb Brojler 14 hét 23-24 % 20-22 % Gigant 20 hét

27/28 % 23 % Testrészek aránya a vágott tömeghez viszonyítva: 30-32 % bőr és csont nélküli mell 28-29 % comb 25-28 % nem értékes hús részek (nyak, szárnyak, farhát) Növekedési erély 3-4. héten a legnagyobb Kakasok növekedési erélye intenzívebb Ez a vágási kihozatalban is megmutatkozik. • Takarmányértékesítő képesség:  1-4 hét 1,4 kg a felhasznált takarmány 1kg élőtömeg előállításához  5-8 hét 1,8kg  9-12 hét bak 2,2kg, tojó 2,5kg  13-16 hét bak 2,8kg, tojó 3,3kg  17-20 hét bak 3,5kg, tojó 4,5kg  20 hét bak 4,1kg (tojó ne nőjön tovább) • Tojástermelése szezonális, intenzitása 4. Kb 100 tojás/160-170 nap • Keltethetősége: 80-90% • Termékenység: 90% • Ellenállóképesség: 1-4 hét – komoly elhullás lehetséges (60-70%), a 4. hét után az átlagos elhullás 5-7% • Vérmérséklet, rossz szokások: csipkedés, kannibalizmus, ingerlékeny kakasok Pulyka tenyészpárok felnevelése és

tartása 2 forma lehetséges: 1 és 2 fázisos – a 2 fázisos terjedt el inkább, a szelekció könnyen elvégezhető. Napos kortól a tojástermelés kezdetéig – 1. nevelési szakasz A két ivart külön neveljük, de egy légtérben. Fűtés: helyi vagy teremfűtés Világítás: izzókkal, nem fénycső. Belmagasság 2,6-2,8m, az izzókat ilyen magasan kell elhelyezni Naposállat fogadása:-fogadószintek kialakítása -műanya – mikroklíma – létrehozása -megfelelő páratartalom kialakítása -naposcsibe fenékrács -etetők, itatók kialakítása Nevelőtér kialakítása: részlegesen almozzunk: műanya alá, csibegyűrűbe. Az alom csak faforgács (nedvszívó, pormentes). Egy csibegyűrűbe max 250 állatot helyezhetünk Az almot az első napokban le kell takarni hullámpapírral – ne csúszkáljon, az állatok szívesen csipegetik az almot (gyomoreltömődéshez vezethet). Világító önetetők használata, amíg rászoknak, hogy honnan egyenek.

Istállóklíma: 1 hónap után alakul ki a hőszabályozó rendszerük az állatoknak 1-5 nap 6-10 nap 11-15 nap 16-20 nap 21. naptól Teremhő 26-27 24 23 22 20 Levegőztetés: sebessége 0,2 m/s. (m3/óra/testtömeg kg) Télen 0-20 hét 2-5 20. héttől 3-6 Helyi hő 36 33 30 26 22 Nyáron 3-6 6-9 Világítás: 70 lux 1-18 hét 24 órán át 50 lux 26. hét 6 óra 50 lux 30. hét 14 óra 44. hét 17 óra Pulykabak: 12-13 órára csökken le max, 30 lux körüli megvilágítás Páratartalom: 60-70 %-nál ne legyen magasabb ← sok párát bocsátanak ki az állatok. Harmatpontképződés: a külső környezetben és az istállóban a páratartalom megegyezik. Pára lecsapódik az alomra – páncélalom  lábsérülések Telepítési sűrűség: szülőpárok esetén (db/m2) Nőivar Hímivar 1-12 hét 5,5 3 12 héttől 28 héttől 3 2 1,5 - Csőrkurtítás: a szülőpároknál kötelező (eszköze a kauter). 5-6 napos korban célszerű Lehet csak a felső kávát és

lehet mindkét kávát az orrnyílás előtt 1 mm-rel. Fontos, hogy a nyelv ne sérüljön meg. 14-15 hetes korban ellenőrzés Takarmányozás: a 16. hétig megegyezik a pulykahízlalásban alkalmazott takarmánnyal Takarmányváltáskor 3-4 napos átmenet szükséges. Etetőberendezés mérete nagyobb: 3 db köretető/250 állat. -indítótáp: 28% nyersfehérje -nevelőtáp (12. hétre) 22% -tenyésztáp (29. hétre) 16%, bakoknál 10%, 150 kg össztakarmány szülőpáronként Selejtezés: időpontja előírt  Nőivarban 20 hetes korban és tojóházi áttelepítéskor (28 hetes korban) – max. 3% elhullás  Hímivarban 16-28 hetes kor között 4 hetente: 16, 20, 24, 28 hetes korban. Nagy szelekciós nyomás. 30 hetes korban próbafejés – ondóvizsgálat Szelekciós támpont: testtömeg, küllem, lábszerkezet. Tojástermelés időszaka: 28 hetes korban telepítik át az állományt. Előtte elvégzik az utolsó szelekciót. Kizárásos rendszerű tojófészkeket

alkalmaznak: 60x60x50cm, 4-5 madár/fészek Komfortzóna opt.: 18-25 °C a tojásokat naponta többször összeszedik Alomtojás max 2% Keltetőbe rakás előtt a tojásokat fertőtlenítjük. A tojás tárolási hőmérséklete 12-18 °C Mesterséges termékenyítés: ha az állomány 80-85%-a ivarérett ← 6 óráról 14 órára növeljük a megvilágítást (2 hétre rá ennyi lesz ivarérett). 1. termékenyítés – 2 nap – 2 termékenyítés – 5 nap – 3 termékenyítés – hetente 1 • Ondóvétel fázisa: kloáka felső részét zárva tartjuk + hason erőteljes masszázs. 0,2-0,3 cm3, 10 Milliárd ondósejt, nem hígítjuk, kb. 10 alkalomra elég 2-3 alkalom/hét 23-26 °C tárolási hőmérséklet. Az ondóvétel után legkésőbb 1 órával használjuk fel az ondót • Termékenyítés fázisa: 10-12 cm-es pipetta, 2-3 cm-re a bal petefészekbe. Termékenyítés időpontja: késő délután – nincs tojás a petevezetőben Kotlás: gyorsan megkotlik. Kotlózás –

a kotló állatokat ki kell szedni az állományból Világítási órák számát növeljük. Az istállón belül ne legyen sötét rész Kapuszisztéma rendszer: a kaparótérből leválasztanak egy kis részt, nappal nyitva a kapu, villanyoltás előtt 1 órával zárják a kaput, ha visszaül  kotlik Leszoktatóketrecek: alja lehet homok, drótháló, víz. Világítás és ventilláció folyamatos Pulykahízlalás Ivartól és típustól függően 2 fő forma:-pecsenyepulyka hízlalás: 12-16 hét -gigant pulyka hízlalás: 2,5 kg mellkihozatal, 20-22 hét Takarmányértékesítés: 2,6 kg takarmány/élőtömeg kg o Intenzív hízlalás: hazánkban csak ezt használjuk. A környezettől teljesen függetleníthető 1 és 2 fázisú lehet, a 2 fázisú a praktikusabb: 6 hét előnevelés és 6-16 hét utónevelés 18-24 gigant. A rotáció praktikusan megoldható. Az előnevelés a legenergiaigényesebb folyamat o Félintenzív: 5-6 hetes előnevelés, aztán szabad tartás

(olyan fajtát kell választani, ami ezt bírja) o Extenzív: csak a kelés és az első néhány hét van fedett helyen Fogadás: maximum 2000 db-t lehet elhelyezni egy helyiségben. Megfelelő hőmérséklet és páratartalom kialakítása szükséges. Szellőztetésről is gondoskodni kell Világítás: 1-5 nap 23-24 óra 40 lux 6-10 nap 14-16 óra fokozatosan csökkentjük Telepítési sűrűség: az elején 6-10 állat/m2, általában 2-3 állat/m2 Takarmány: a 16. hétig megegyezik a szülőpárok takarmányával (vagy eddig hizlalunk vagy gigant pulykát hizlalunk. A takarmány beltartalma: E met =12-12,5 MJ/kg Az indítótáp nyersfehérje tartalma 28%, a nevelőtápé 22%. A takarmányhoz adjunk: 5% zsírt (lehetőleg folyékonyt), antioxidáns anyagot (érzékeny a zsír minőségére), F vitamint. A nyersrost tartalom max 5% legyen. Nagy a vízigénye: közép testű 0,5l, nagy testű 1l Vakcinázás: 3. hét baromfipestis ellen 7. hét baromfipestis 14. hét baromfikolera,

orbánc 20. hét baromfipestis 23. hét fertőző agy- és gerincvelő-gyulladás Pulykafajták:  Hagyományos fajták • BRONZPULYKA:5-7 kg tojó, 10-12 kg pulykabak. 70-90 db tojás (70g) – pettyezett • RÉZPULYKA • FEHÉR PULYKA: 1878-ban törzskönyvezték. A fehér toll recesszíven öröklődik Mellpamacs – fekete folt. 6-7 kg tojó, 16-17 kg pulykabak  Hibridek • BUT BIG 6: nagytestű. 14 hetes testtömeg: 5,5 kg tojó, 7 kg bak • GIGANT PULYKA: 20. hétig hizlalják 9 kg tojó, 12,5 kg bak • BUT 9 • DIAMOND WHITE: kis testű • DUBLE DIAMOND: közepes testű • LARGE WHITE: nagytestű • HIBRID MEDIUM: kis testű • HIBRID SUPER MEDIUM: közepes testű • HIBRID LARGE WHITE: nagytestű • NICHOLAS 900: nagytestű • NICHOLAS 300: közepes testű Lúd Sok írásos emlék maradt ránk – a lúd alkata, formája alig változott. A vadlúd színezetét felváltotta a fehér szín. Ie az I században már tömték az állatokat: füge, dió

Patkolták őket folyékony kátrány és homok rétegzésével, hogy messzire elhajthatóak legyenek. Hármas hasznosítás jellemzi: -hús: 20-25e tonna -máj: 2000 tonna, ebből 1,5 tonna export -toll Jellemzői:  Nagy növekedési erély: különösen a fiatalkori a nagyon jó  Kevés állati eredetű takarmányt igényel  Jó legelőkészség  Elhelyezéssel szemben igénytelen  Jó az ellenállóképessége  Gyenge a szaporasága  Szezonális termék-előállítás Elnevezések kor és ivar szerint: • napos liba: az első néhány napban • kisliba: a 4. hétig • 4, 5, 6, 7, 8 hetes pecsenye-, máj- vagy húslúd • növendék: 8 hetes kortól a törzsesítésig (nov.) – innentől tenyészlúd • pecsenyelúd: 8-10 hetes, első tollában lévő, legalább 4-4,5 kg-os, max. 4 mm bőr alatti zsír • húsliba: 16-30-37 hetes állat, 3-4x megtéptük (toll árbevétel) • zabos liba: csak zabon nevelik, különleges húsminőséget ad: Lengyelország

• hízott liba: a feljavított selejt állat, nagy mennyiségű zsír van rajta • májliba • tolliba • gúnár • tojó Értékmérő tulajdonságok  Tojástermelő képesség: nagyon oda kell figyelni, mert kevés tojást tojik: max. 50-60 db/ciklus Hagyományosan januártól júniusig tojik  költözőmadár. Az életkorral is összefügg: az 1 évben kevesebbet tojik, majd fokozatosan egyre többet. A tojástermelés és a termelés intenzitása között 0,5-ös korreláció van. A ciklusok közti szünet max 3-4 nap A tojástermelés és a szünetek közti korreláció: 0,4-0,7  Termékenység: befolyásoló tényezői o Ivararány: nagytestűeknél – 1:3-4, közepes testű – 1:5-6, kistestű – 1:6-7 o Tenyészlúd típusa: tojástermelő típus is van – szapora tojástermelő típus anyai vonal előállításához o Tenyésztési eljárás: keresztezéssel javul o Életkor: a kor előrehaladtával javul o Fényviszonyok o Tartás, takarmányozás o

Csoport nagysága: max.250-300 db/csoport  Keltethetőség: 60-70% (a berakott tojásoknak) o Fajta: szapora fajtáknál jobb o Tenyésztési eljárás: keresztezéssel javítható o Tárolási idő o Szennyezettség o Mikotoxinokkal fertőzött lehet a takarmány  Takarmány fogyasztás: nem csak drága abraktakarmányt fogyaszt  Kotlás: hosszú fénytartalmú, meleg időszakban kotlik meg, 20-30% kotló állományszinten  Hústermelő képesség: o Növekedési erély: 8. hétig kifogástalan (1-4 héten rendkívül gyors) – a kifejlettkori testtömeg 70-80 %-t éri el. 16 hetes korig a mellizomzat még nő o Genotípus: EMDENI, POMERANI o Tartási mód: az intenzív, zárt tartástechnológia a legjobb o Klíma o Vágási tulajdonságok: értékes húsrészek  Májtermelés: h2 értéke 0,4-0,7. Kényszeretetés hatására nő, fontos a máj állapota a kezdeti időszakban. Fontos a parenchima állapota – ide épülnek be a zsírok, zsírcseppek Töméskor ne

alakuljon ki zsírmáj: a zsír kilép a májból. -máj előkészítése a tömésre: magas fehérjetartalmú tak. etetése a tömés előtt 1-2 hétig -nyelőcső előkészítése a tömésre: szecskázott zöldtakarmány etetése o Genotípus: TOULOUSE-I, BABATI májhibrid, LANDESI o Ivar: a nőivar 10-20 %-kal nagyobb májat növeszt o Sovány liba élőtömege: min. 4 kg o Testtömeggyarapodás o Takarmány: aminósavkiegészítés szükséges: metionin, kolin, B 12 o Technológia o Optimális környezet: nyugodt, nem túl magas hőmérsékletű környezet o Egészségi állapot 3 különböző korosztályt vonhatunk tömésbe: -fiatal ludakat: 8-10 hetes, min. 4kg -egyszer vagy többször tépett ludak: min. 4,5-5 kg -selejt ludak: nemigen alkalmazzák (egészségi állapot) Hízóalapanyag követelményei: -kiváló kondíció -máj előkészítése -jó egészségi és fizikai állapot Fiatal ludak: 500-600 g-os májra törekszünk: egyforma, vérereket nem tartalmazó máj

legyen előny: -kevésbé állnak ellen a tömésnek -nagyobb az induló májtömeg: 14-15 dkg -rövidebb tömésidő: 16-18 nap – 14-16 kg száraz kukorica -nagy napi tömeggyarapodás, alacsony zsírképződés hátrány:-mivel nem tépünk, ezért a toll árbevétel kimarad Tépett ludak: -jobban ellenállnak a tömésnek, de jobban bírják a tömést, kisebb az elhullás -van toll árbevétel -a tépés és a máj nagyság negatív korrelációban van -induló májtömeg 10 dkg vagy kevesebb -lassabb a ráhízás, a zsírosodás nagyobb -hosszabb a tömési idő: 18-22 nap – 16-19 kg száraz kukorica -a tépést követő 3-4. héten kezdhetjük az előkészítést Elhelyezés: fontos az alacsony hőmérséklet – sok hőtől kell megszabadulnia az állatoknak. A téli szállások megfelelnek a célnak. Ügyelni kell a szellőztetésre és a pára eltávolítására – 15-17 m3/testtömeg kg Tömési módok:  Szemes kukoricával: kukorica előkészítése: -párolás

vagy áztatás -főzés adalékanyagok: só (0,5%), vitaminok, zsír  Lágy darával: 70 kg kukoricadarát leforrázunk 100 l vízzel  A 2 együtt: 1 rész dara + 4-5 rész szemes kukorica Tömési technológiák: csak a gépi tömés van a gyakorlatban  Tömőtölcsér alkalmazása (szemes kukoricához): merev csövű, spirál alakú  Pneumatikus tömőgép (lágydarához): lágy, hajlékony cső. 2-4 állat/perc Tömés intenzitása: fontos a folyamatos, egyenletes tömés – a nyelőcső ne ürüljön ki. 1,2-1,5 kg száraz kukorica/nap/állat. Kezdetben 2-3x tömünk naponta, a tömési idő vége felé 6-8 alkalommal naponta Pecsenyelúd előállítás 8-10 hetes, első tollában lévő, 4-4,5 kg-os, bőr alatti zsír max. 4mm Drága ágazat, mert nem használjuk ki teljesen az állat növekedését  Félintenzív, 2 fázisú: egy turnusban max. 2500 állat o Első fázis – előnevelés: a naposcsibe csoportok szoros rotációban követik egymást. Jól

szigetelt előnevelő szükséges. A zsúfoltságot el kell kerülni – 16-20 db/m2 célszerű a drótrácspadló 3-4 hét után engedjük ki őket a szabadba o Második szakasz – utónevelés: 4-5 hét. A gondozás nem igényel nagy figyelmet Extenzív tartás, intenzív takarmányozás. Tarthatók: -vízfelületen: víz cseréje, átfolyása + zöldtakarmány -szárazon: legelő – folyamatos víz- és takarmány biztosítása + zöldtakarmány Előnyösek a nyári szállások. Min 8-10 °C-os külső hőmérsékletnél engedhetők ki a szabadba. Nagy méretű automata vagy vályús etetők, kb 1 heti takarmány férjen bele – kevés gond  Intenzív: zárt tartás a hízlalás végéig. Almozás 20-25 cm 25 db-os falkákat alakítunk ki Szellőztetés: 3,5-4 m3/testtömeg kg.  1 fázisos: 2,5-3 lúd/m2 – végig ennyi marad  2 fázisos: 7-8 lúd/m2, a végén kell 2,5-3-ra csökkenteni Tenyészludak fölnevelése és tartása, hagyományos törzslúd tartás 4-5 évig

is tarthatjuk a törzsludakat, 2-3 éves korban a legjobb a tojástermelés. Fontos a törzsludak származása – jó ha tudjuk hogy fognak termelni 2-3 évesen. Fontos az állomány összetétele (kor szerint). Befolyásolja az elhullás és a selejtezés A kotlókat, nem jól perzisztálókat, rossz egészségi állapotú állatokat szelektáljuk – 1. éves termelés: szelekció 30-50% is lehet. A további években max 10-20% a szelekció A gúnárok szelektálására külön figyelmet kell szentelni – kevés a tojás, azok keltethetősége és termékenysége is rossz. 1 szelekció a keltetőben, itt ivararány-beállítás: 1:3-4 (ivarszervek alapján könnyen szétválogatható az állomány). Ivarérés 30-35. hét, tenyészérettség 40-42 hét Hagyományos törzslúd tartás – nincs világítási program Kelési idő megválasztása: ápr.1-máj15 – tojástermelés jan-jún Szelekció: előneveléskor utóneveléskor törzsesítéskor novemberben (kötelező)

Nevelés: 2 fázisban történik o előnevelés: 40-50% páratartalom a légúti fertőzések miatt. A hőmérséklet 32 °C az 1-3 héten, később fokozatosan csökkentjük. 8-10 db/m2 a 3-4 hétre o utónevelés: 3-4. héttől edző nevelés: szoktatás a külső időjáráshoz, a vízfelülethez – fokozatos kifutózás. 200-300 állat/csoport Fontos a folyamatos ivóvíz ellátás Zöldtakarmány etetés Az őszi törzsesítésig utónevelő szállás: zajmentes (érzékenyek a zajra), fagymentes. A törzsesítésig 3 tépés, novemberben törzsesítés. Ivararány 1:3-6 o törzsólak: zárt istállók, beton kifutó (rajta etető és itató berendezések), úsztatócsatorna, rácspad (a kifutó és az úsztató között). Csak a tojófészkek vannak bent, az alom forgács vagy szalma Ludak permanens – folyamatos tojástermelése Fényprogramokat használunk a folyamatos tojástermelés elérése végett. • Előkészítés: az előző tojástermelés leállításától a

következő megindulásáig – 90 nap. A tojástermelést tépéssel tudjuk leállítani – regeneráció – majd előkészítés. -rövidnappalos vagy sötéttermes szakasz: 40-45 nap a tojóknál, 20 nap a gúnárnál. 6-7 óra megvilágítás: kezdetben 5-8 lux, a végére 0,1 lux. -átmenet nélkül megvilágítjuk őket 15-25 lux fénnyel -3-4 hét múlva tojástermelés • Tojástermelés alatti megvilágítás: o rövidnappalos: 8-12 óra/nap, 15-25 lux – a perzisztenciát hosszabbítjuk meg o hosszúnappalos: 13-14 óra/nap – intenzívebb tojástermelés (Mo.) • Szedés: min. 3x szedni kell: 7 órakor, 11 órakor, 16 órakor 4-5 tojó/fészek Szedés után mosás, fertőtlenítés és szárítás • Keltetés: keltetőgépekkel és nagyobb keltetőtálcákkal. A tojásokat mindig fektetve rakjuk be, a légkamra a keltetőgép belseje felé nézzen. Sok helyen kézi forgatás van Lúdtolltermelés Bevétel növekedést eredményez. Kézimunka-igényes folyamat –

lehet gépesíteni, de nem terjedt el A tolltépés nem befolyásolja a testtömeggyarapodást, a tojástermelést, a tojások termékenységét, de a vágott test minősége javul – kevésbé zsírosodik. Csak a tépésre érett madarakat tépjük – tollcséve vizsgálata: a fedőtoll szálirányban könnyen kihúzható, a tollcséve nem véres. 1. 8-10 hetes korban az első vedléskor 2. 7 hetente folyamatosan téphetjük: húslibát max 4x, májlibát max 3x, tenyészállatokat max 3x tépjük Tépés előkészítése:  Csak száraz, tiszta állatot tépjünk  Toll színe fehér legyen  Zárt istállóban tépjünk, de lehet a nyári szállásokon is  1 ember 50-80 állattal végez naponta  Max. 2-3 nap alatt kész legyen az állomány  A 4 tépéssel max. 500g toll jön le 1 állatról: 1 tépés max 100g, 2 tépés 200-220g Kereskedelem: tépés minőség 1. Kína 1. Mo 2. Mo 16 országba exportálunk, főleg: Németország, Franciaország, Svájc, Ausztria,

Japán Tollképződés: az érhálózat szemölcseiből fejlődik ki, epidermiszréteg veszi körül  pehelytoll  ezek helyét foglalják el a kifejlett tollak. A tollasodás nem egyszerre történik: mell – nyak, váll – has (legjobb minőségű) – hát Lúd viselkedése: • Térlátása kicsi kacsázó járás • Tárgy és emberfelismerő képessége rendkívül fejlett • Hallóképessége jó • Szaglása gyengén fejlett • Takarmányban válogatós: sós, savanyú, keserű takarmányt nem eszik meg • Vízigénye kisebb, mint a kacsáé, de mélyebb itatók szükségesek • Különleges hangmegnyilvánulásai vannak • Jellemző a rangsor kialakítása • Kezdetben monogám állatok voltak, később poligám • Párzás hosszabb ideig tart: szárazon vagy vízen Lúdfajták:  Hústípusú fajták • EMDENI: nagy testű. 9 kg tojó, 10 kg gúnár Fehér tollazat Apai vonalkialakításokban szerepel • POMERÁNIAI: apai partner a keresztezésben. 9

kg tojó, 10 kg gúnár  Májhasznú • TOULOUSE-I LÚD: 9 kg tojó, 10 kg gúnár. Doboz formájú, hasaalja fehér 500g máj • SZÜRKE LANDESZI: fajtán belüli szelekcióval alakították ki, 500-800g máj  Szapora v. tojástermelő fajták • OLASZ LÚD: hortobágyi fehér ludat hozták létre belőle. 6,5 kg tojó, 7,5-8 kg gúnár 50-60 db tojás/év • RAJNAMENTI: közepes testtömeg: 6,5 kg tojó, 7,5-8 kg gúnár. Fehér tollazat 50-60 db/év • MAGYAR FODROS LÚD: Debrecenben van a fajta fenntartása, kis testtömegű: 4-4,5 kg tojó, 5-5,5 kg gúnár  Lúdhibridek • BABATI MÁJHIBRID: 600-700g máj • KOLOS MÁJLÚD: 600-800g máj • LIPPITSCH MÚSHIBRID • SZENTESI FEHÉR: vegyes hasznosítású • HUNGAVIS COMBI: már nem használják Kacsa 3 faj: házikacsa, Barbari = pézsmakacsa, Mulard – fajhibrid A vízi szárnyasok exportlehetőségeik nagyon jók. A kacsatenyésztés jó piaci helyzetet képvisel – a baromfi ágazat árbevételének 44%-t

adja. Hústermelés (2002): 65000 tonna kacsahús (2001 + 40%) Import naposállataink vannak – nincsenek jellegzetesen jó hazai fajtáink Hasznosítás: -hús -máj: hazai forgalmazásban főleg, külföldre pástétom formájában -toll Őse: tőkés réce. Isz az 1 századból már van írásos emlékünk Kínában háziasították Könnyen háziasítható. Szaporodni képes a házikacsával, az utódok termékenyek Elnevezések kor és ivar szerint:  Napos kacsa: még nem evett, ivott állat, 24-48 órás  Kiskacsa: 1-2 hetes  Pecsenyekacsa: 45-52 napos, első tollában lévő, bőr alatt nem lehet zsír, 2,5-3 kg  Növendékkacsa: 8 hétnél idősebb  Tojó, gácsér: kifejlett kacsa  Hízott kacsa: 2-3 hétig tömik, bőr alatti zsír 1 cm fölötti. Egyre keresettebb termék Értékmérő tulajdonságok:  Hústermelő képesség: h2 0,4-0,7. Cél: minél nagyobb mellizom elérése Csak a fiatalkori hústermelő képességnek van jelentősége. Negatív

korrelációban van a tojástermelő képességgel  Növekedési erély: jó. 7 hetes korra kész a kacsa A kifejlett kacsa súlya 60-70x-e a napos kacsa súlyának  Értékes húsrészek: a gácsér jobb mellizom gyarapodást ér el. Az értékes húsrészek aránya: gácsér – 43%, tojó – 24% (több intermusculáris zsír) Vágott áru minőségét befolyásolja: -genotípus        -vágási veszteség: csont:hús arány -a hús vízmegtartó képessége Takarmányértékesítő képesség: rossz  élénkebb anyagcsere, más tartástechnológia. Átlagosan 3,3-3,5 takarmány kg/élőtömeg kg.1-2 hét 1,7 kg tak./testtömeg kg 3-5. hét 2,9 kg 5. héttől 5 kg fölött Tojástermelő képesség: csak keltető tojást termelünk, tilos étkezési tojást felhasználni (szalmonella). 24 óra kell a tojás kialakulásához  nagy mennyiségű tojást tud termelni Nincs egyedi tojástermelés ellenőrzés  csoportos tartás, tojóvályúba

tojnak. 330-350 db/termelési ciklus (80-90g). A perzisztencia hosszú 200-300 nap (van 400 napos is – Khaki Campbell) Általában júniusban keltetünk, januárban vesszük őket tenyésztésbe. Termékenység, keltethetőség: -genotípus határozza meg (85-95%) (75-85%) -kor -ivararány -tojáshéj szerkezete -tojás beltartalma -tárolás Ivararány: pekingi 1:6-7, Cherry Valley 1:5, Minicos 1:6 Tollasodás: 6-7. hétre vesztik el pehelytollaikat, utána minden ciklus végén vedlik Nincs külön tépés Ellenállóképesség: nagyon jó. Viszonylag kicsi az elhullás: előneveléskor max 3%, tojástermeléskor 6-8% Nevelhetőképessége: jó Törzsállományok tartása, nevelése o 50 napig tartó teljesen zárt, intenzív nevelés: gazdag országok végzik (Anglia, Hollandia, Dánia). Két fázis: előnevelés és utónevelés 50 napig zárt, utána a szabadban helyezik el az állatokat – korlátozott takarmány. A kifejlett tenyésztojókat ismét zárt istállóba rakják

vissza o Átmenet az intenzív és a félintenzív között: Előnevelés: 28 nap, drótrácspadlós istálló.-0-14 nap fűtés -15-28 nap nincs fűtés Utónevelés: 29. naptól a betelepítésig (tenyészállattá minősítésig) Legelő o Hagyományos félintenzív: Előnevelés: 18 nap:-lehet mélyalmos tartás -drótrácspadló, ekkor 2 fázisra bontjuk: -1-10. nap fűtés(Mo) -11-18. nap nincs fűtés Utónevelés: 19. naptól a 20-22 hétig Nevelőépületek: napos állatok fogadása ugyanaz. +10% betelepítése, vegyesivar – nincs szexálás Hőmérséklet 32-33 °C, utónevelésre 16-18 °C – utóneveléskor nincs fűtés. Takarmány: 180g/nap válogatástól törzsesítésig, tojástermelés alatt 100g. 50% nevelő kacsatáp, 50% takarmány búza Az állatokat 2 hetente mérjük a nevelési idő alatt. 49-52 nap szexálás – a fölösleges gácsérok leszedése Környezeti feltételek: nincs szükség külön fényre az utónevelés alatt Világítás: 1-13 nap 24

órás 14-56 nap természetes világítás 56. naptól a tojástermelésig 8 órás világítás a kifutón Szelekció: a rossz tartású állatokat, a kis testűeket szelektáljuk ki 1. előnevelés végén: 11.nap 2. 49-52.nap 3. törzsesítéskor Tenyésztojás termelés: • Naponta 2x gyűjtik, fertőtlenítés, mosás. Kialakíthatók fészkek, de a tojóvályú az általános kihajtónyílások az istállón, 250 állat/ajtóval számolva • A törzsistálló mindkét oldalán kifutó • A nevelési időszak alatt biztosítani kell természetes vízfelületet • • • • • • • Önetetők: nagyobb méretű sertés önetetők, a vízfelület és a törzsól között (+mészkőgitt etetése) Itatók biztosítása Törzsesítés október közepétől november elejéig Takarmány: tojótáp, 100g/nap Megvilágítás 14 órás Hőmérsékleti opt. 10-15ºC Szellőztetés: 8m3/testtömeg kg Pecsenyekacsa hízlalás Hazánkban félintenzív Fogadás: ugyanaz

Előnevelés: • Lehet mélyalmos vagy drótrácspadló • Utóbbinál a 10. napig fűtünk, 11-18 nap között nem fűtünk Nincs műanya - légbefúvásos melegítés • Szellőzés keresztszellőzéssel • Ablakos világítás • Etetés ugyanaz, 180 g/nap, indítótáp 13 %-os nyersfehérje tartalmú. Dercés és lisztes takarmányt ne adjunk • Ivóvízellátásra nagy gondot kell fordítani: 3x annyi víz kell, mint a broiler csirkének • Páratartalom max. 65-75% • Telepítési sűrűség: Mélyalmos Drótrácspadló 0-18. nap 19-28. nap 29. naptól 18 db/m2 18 5 0-10. nap 11-18. nap 45-50 30-35 • Szarvasi módszer: edzőtóra helyezzük az állatokat 19-24 nap között Utónevelés: • Úsztatócsatornán: 6-7 db/m2. bárhol kialakítható, ahol van jó kút • Természetes vízfelületen: a legelterjedtebb. Nyári szállás (3 oldalon zárt) 10 db/m2 lejárók építése • Halastavon: kiment a divatból. 2 fázisú: beton úsztatócsatornán szoktatás,

majd a 25 naptól kerülnek a halastóhoz, 160-170 db/m2 • Szárazföldön: gyakran használt. 3-4 db/m2 Ivóvíz a legelőn + önetetők Kacsafajták:  Tojástermelő kacsafajták • FUTÓKACSA: indiai futókacsa: pingvinszerű testtartás. 180-200 db tojás (70-80g) 1,5-2 kg tojó, 2-2,5 kg gácsér • CAMPBELL: -Khaki: nagyobb a jelentősége. 300db tojás/380 nap -Fehér • SZARVASI K-94  Húshasznú kacsafajták • AYLESBURY: 4 kg tojó, 4,5-5 kg gácsér. Bőre, tolla fehér Kb 100 db tojás/év • ROUENI: vadas jellegű állat, bőre sötét  Kettős hasznosítású kacsafajták • PEKINGI KACSA: -amerikai típus: jobb szaporaság, 200 db tojás/év -német típus: pingvinszerű testtartás  Hibridek • CHERRY VALLEY 2000: tojóhibrid, 275 db tojás • CHERRY VALLEY SUPER M: húshibrid Pézsmakacsa Jellegzetesen vörös színű, vadas ízű húsa van (a Mulard húsa márványozott is). 1980 Mulard kitenyésztése Franciaországban. A tojó költéskor

melankolikus hangot ad (törökkacsa) A csőr környékén szemölcsök találhatók – szemölcsös kacsa. Jól fejlett karmok a lábon ← faodvakban fészkel. Keresztezték a pekingi kacsával – Mulard fajhibrid: -1 vonal – pézsmaréce – jó májtermelés -2-3 vonal – pekingi kacsa – hús és tojóvonal nem tud szaporodni – nagyfokú sterilitás. Tojókat pecsenyeként, hímivart májtömésre Jellemzők:  Úszóhártyás láb, mely karmokban végződik tud fára mászni, faodvakban fészkel  D-Amerikában házisították  Teste hosszú, csőre töve piros és szemölcsökkel borított (a háziasítotton fejlettebbek)  Ivari dimorfizmus nagy: gácsér 3,5-5 kg, tojó 1,5-2,5 kg  Szárny fesztávolsága nagy: a gácsérnál elérheti a 150 cm  Mindkét ivar hangtalan  Rejtőzködő fészekrakó tulajdonság  A háziasítottnál színváltozatok fedezhetők fel  Tojásmennyiség: h2 – 0,16  Életkor az első tojásrakáskor – 0,49 

Testtömeg – 0,4-0,5 Pekingi kacsa 22-24 hét Pézsmaréce 28-30 hét tojástermelés 40-42 hét 44 hét tojástermelés 200-220 db 185-195 db termékenység 95% 88% keltethetőség tak. fogyasztás 24 hetes korig 78-81% 75-80% 23kg 15kg ivarérettség Értékmérő tulajdonságok:  Tojástermelő képesség: 24 óra vagy kevesebb kell 1 tojás kialakulásához o Perzisztencia: 23 és 21 hét – köztük szünet és vedlés (12 hét). Ez után a tojástermelés és a termékenység csökken o Intenzitás: a 2. ciklus után javul A periódusok 5-10 nap o Ivarérettség: általában a 23. héten, amikor a megvilágított órák száma eléri a 16 órát o Fény: mesterséges megvilágítást ne használjunk. Az egész tojástermelés alatt kell a 16 óra megvilágítás o Hőmérséklet: 26-27 °C fölött leáll a tojásrakás o Termékenység: az ivararány 1:4-5 természetes pároztatásnál, max. 100 tojó/csapat Mulard: mesterséges termékenyítés 

gácsér spermatermelése rövidebb, mint a tojó ivarérettségi időszaka. Az 5-15 termelési hétnél a legjobb a tojástermelés, a termékenység és a keltethetőség  Hústermelő képesség: a mellizomzat az értékes o Növekedési erély: 10-11. héten a legintenzívebb a hústermelő képesség o Vágótulajdonságok: -vágási kihozatal 60% -bőr nélküli mellfilé: Pekingi – 11%, Mulard – 14%, pézsmaréce – 14% -hasűri zsír: Pekingi – 2,3%, Mulard – 1,2%, pézsmaréce – 2,9%  Toll: iparilag felhasználható, de nem tépik az állatokat  Májtermelés: Mulard. A fehérje- és zsírbeépülés a döntő A tojók mája véreres lesz – kevésbé értékes. A hússzín barna lesz a tömés alatt 1-2 tömés naponta, 13 nap a töméshossz: van előtömés (felkészítési szakasz), ez nincs benne a 13 napban. Nagy mértékű a ráhízás, lehet 60% is Minőség: legjobb Máj 770g 680g 550g Landeszi lúd Mulard Pézsma Lipidek 55% 60% 63%

Lipidolvadási veszteség: a sütés során kikerülő zsiradék legjobb  Takarmányértékesítő képesség: 105 °C 42% 44% 35% Lúd Pézsmaréce Mulard pekingi Barbari Mulard 2,3-2,6 kg - legjobb 2,6-2,8 kg 2,5-2,7 kg  Életképesség, ellenálló képesség: nevelési idő alatt max. 3,5-4 % az elhullás Az első hét nap a kritikus Tenyésztési módszerek: Tömegszelekció: csak ez használható (a családszelekció drága), nagy h2 értékű tulajdonságoknál. Folyamatos tenyészkiválasztás. Pedigré szaporítás 50 gácsér x 200 tojó 4500 ismert származású utód (ivararány 1:1)  2250 gácsér és 2250 tojó (ebből selejtezek) jelölés elvesztése miatt 250 out 250 növekedési erély alapján 1200 out 1000 ivarérés alapján 400 out 200 termékenységvizsgálat 200 out 400 kifejlettkori testtömeg 150 out  50 gácsér és 200 marad: Takarmányozás: 200 tojó indítótáp 19-20% nyersfehérje nevelőtáp 15-16% tojótáp 15%

Húshasznú Barbari és Mulard felnevelése: Barbari: zárt, intenzív nevelés, rácspadló: lehet drótrácspadló, farácspadozat, műanyag rácspadló, bontható, szétszedhető rácselemek Hizlalóistállók: -hús: zárt, intenzív. Ugyanaz mint a pecsenyecsirke, pecsenyekacsa -máj: utónevelés történhet legelőn, előtömés kezdődik a 12. héten Tömőketrecek: csoportosan vagy egyedileg. Tömés: szemes kukorica, lágydara vagy a 2 együtt. Fontos a tömés alatt az istálló hűthetősége Tenyész állatok felnevelése: Zárt, intenzív. Ivar szerint külön neveljük őket Fogadás: rácspadlóra. 25-26 héttől 14-16 órás megvilágítás Farokkurtítás kötelező a tojóknál Csőrkurtítás a 16-18. napon Tenyésztojás termelés: Min. 70g a tojás 25. héten tojóházba helyezés Perzisztencia: 44 hét = 23 + 21. Közte 12 hét szünet A tojást hűtjük, nem mossuk csak fertőtlenítjük, majd tároljuk Kelési idő 35 nap {Mulard szülőpároknál 31 nap},

31. nap megy át a bújtatóba Mulard – mesterséges termékenyítés  zárt, intenzív tartás, külön neveljük a nemeket. A 3 héttől korlátozzuk a takarmányt. Folyamatos spermavétel A tojás nagy önhője miatt az öntözés és hűtés mellett párásítunk is Gyöngytyúk Afrikából származik Fajváltozatok, fajtaváltozatok és alfajok vannak 2 alcsalád: -kontyos típusú gyöngytyúk: csak vadon élnek: -fodros fejű gyöngytyúk -keselyű fejű gyöngytyúk -sisakos típusú gyöngytyúk: ezt a típust tenyésztjük, tartjuk. Kb 20 alfaj fejen szarusisak rajta nincs toll, csak szőrképletek A rómaiak kezdték el a gyöngytyúk tenyésztését. Azután szinte kihalt, de a VI századtól ismét OK Vadas ízű, sötétebb húsa van Elnevezések: • Napos gyöngytyúk: 72 óránál fiatalabb, 33g • Gyöngyöspipe: 6 hetes korig • Növendék: 6 hetes kortól a kifejlett korig • Tojó, növendék kakas: az ivarérett állatok neve • Tojó, kakas: a

kifejlett állatok neve • Pecsenye gyöngytyúk: 12-13 hetes állat, 1,2-1,4 kg Külső megjelenés: A két ivar nagyon hasonlít – az ivari dimorfizmus kicsi. Kakas: nagyobb sisak és állebeny, a két lebeny közti rész türkizkék. A testnagyság alig különbözik – 10-20 dkg eltérés van Testformája jellegzetes: a szárny szorosan a testhez simul. Láb színe: piros palaszürke A mell jól izmolt A kifejlettkori testtömeg 1,7-1,8 kg Ivararány: 1:3-4 Viselkedés: izgága, hirtelen vérmérsékletű állat. Jellegzetesen gyors járású Értékmérő tulajdonságok:  Hústermelő képesség: a 12 hetes testtömeg 1,2-1,3 kg (a kifejlettkori 60-70%-a). takarmány fogyasztás: 4-4,4 kg/élőtömeg kg. Mellnövekedés a legintenzívebb A 13 hét után csökken a fejlődés intenzitása. A tojónál a 10 hét után intenzív zsírbeépülés figyelhető meg  Szaporaság: o Tojástermelő képesség: extenzív. 70-90 db/év {néhány hibridnél 180-200 db/év ezeket

anyai vonalként használjuk, mert a tojástermelés és a hústermelés negatív korrelációban van}. Perzisztencia: ESSOR 36 hét 160-170 db/év BEGHIN 38 hét 150-160 Kékesszürke 22-27 hét 80-120 45-52g/tojás. Jellegzetesen csúcsos, sötétbarna héj, rajta apró pöttyök Május, júniusban kelt – májusban fog tojást termelni. Az 1 évben a legjobb a tojástermelés, utána 20-30% csökkenés. Héjszilárdság: kemény héjú tojás – héjszilárdságmérő o Termékenység 95% feletti is lehet, a keltethetőség 90-95%. Kor: a gyűjtött tojás max 6-7 napos legyen. Tárolás: 15-18 °C, 75-80% páratartalom o Életképesség: jó embrionális életképesség. Fontos a bújtató relatív páratartalma, legalább 85% legyen  kemény héj  Ellenállóképesség: 3-4 hetes kor után kivételes szervezeti szilárdság jellemzi Tenyész és pecsenyegyöngyös nevelés: Intenzív vagy extenzív nevelés, mindkettő 2 fázisos  Előnevelés: 5-6 hét. 3 hétig zárt

tartás, azután kifutó, az 5-6 héttől a szabadba Fogadás: -36 °C, lassabban csökkentjük a hőmérsékletet -60-70% páratartalom -5m3/testtömeg kg -telepítési sűrűség: 18-22 db/m2 -csibegyűrű -itatók: kúpos vagy súlyszelepes önitatók  Utónevelés: pecsenyegyöngyös – 6-13. hétig, tenyészgyöngyös – 6-22 hétig (a beólazásig) Ülőrúd-rendszer kialakítása: 18-20 cm/állat. Az istálló legalább 2/3-ban legyen Legyenek fák a kifutón – emiatt a kifutó tetejét le kell fedni. 14-16 állat/m2 Törzsállomány: 2 féle nevelés lehet, de az intenzív nem terjedt el  Extenzív utónevelés: o Az épületnagyságot úgy válasszuk meg, hogy max. 2000-5000 db/épület o Vályúszerű tojófészek: 1m2/tojó o Természetes megvilágítás o Takarmány: 16% nyersfehérje. Nem csak tojótáp, 10-20% szemes búza  Intenzív is lehet: mélyalmos vagy ketreces Gyöngytyúkfajták:  Fajta • KÉKESSZÜRKE GYÖNGYTYÚK: ezüstszürke. 1,5-2 kg

hím, 2 kg tojó 80-90 db tojás  Hibridek • ESSOR • HORTOBÁGYI HIBRID • GALOR: 4 vonalas hibridek. 170-180 db tojás/év • BEGHIN Fajták: -Kékesszürke Hibridek: -Beghin: 3 vonalas hibrid, 2 apai + 1 anyai -Ezüstszürke -Essor: 4 vonalas, 2 apai + 2 anyai -Galor: 4 vonalas, 2 apai + 2 anyai