Fizika | Középiskola » Fizika középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2011

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17 8:00 2011. május 17 Név: . osztály: ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Fizika Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1111 Fizika középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatja meg. Használható segédeszközök: zsebszámológép, függvénytáblázatok. Ha valamelyik feladat megoldásához nem elég a rendelkezésre álló hely, a megoldást a feladatlap végén található üres oldalakon folytathatja a feladat számának feltüntetésével. Itt jelölje be, hogy a második rész 3/A és 3/B feladatai közül melyiket választotta (azaz melyiknek az értékelését kéri): 3 írásbeli vizsga 1111 2 / 16 2011.

május 17 Fizika középszint Név: . osztály: ELSŐ RÉSZ Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges, számításokkal ellenőrizze az eredményt!) 1. A képen egy energiatakarékos izzó dobozán lévő címke látható. Mit jelenthetnek a rajta feltüntetett teljesítményadatok? A) B) C) Az energiatakarékos égő 9 W teljesítménnyel fogyaszt elektromos energiát, és 40 W teljesítménnyel bocsát ki fényenergiát. Az energiatakarékos égő 40 W teljesítménnyel fogyaszt elektromos energiát, és 9 W teljesítménnyel bocsát ki fényenergiát. Az energiatakarékos égő 9 W teljesítménnyel fogyaszt elektromos energiát, és annyi fényenergiát bocsát ki időegység alatt, mint egy 40 W teljesítményű hagyományos izzó. 2 pont 2. Egy lift egyenletesen mozog felfelé Mit állíthatunk a liftben álló emberre ható nyomóerőről? A)

Fny = mg B) Fny > mg C) Fny < mg 2 pont írásbeli vizsga 1111 3 / 16 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 3. Egy radioaktív minta aktivitása 2 perc alatt 100 Bq-ről 80 Bq-re csökken Mekkora lesz az aktivitás újabb 2 perc múlva? A) B) C) Kisebb, mint 60 Bq. Pontosan 60 Bq. Nagyobb, mint 60 Bq. 2 pont 4. Egy elektront olyan térbe lövünk be, amelyben homogén elektromos és mágneses mezők vannak jelen. Az elektromos erővonalak párhuzamosak a mágneses indukcióval és az elektron sebességével. Milyen irányú erőhatás éri az elektront? A) B) C) Csak az erővonalakkal párhuzamos erőhatás. Csak az erővonalakra merőleges erőhatás. Az erővonalakkal párhuzamos és az erővonalakra merőleges erőhatás is éri az elektront. 2 pont 5. Az ábrának megfelelően két pontban B J vízszintesen felfüggesztünk egy súlyos, egyenletes (homogén) tömegeloszlású rudat. Melyik kötélben ébred nagyobb erő? A) B) C) A bal

oldali („B”) kötélben ébred nagyobb erő. A jobb oldali („J”) kötélben ébred nagyobb erő. Egyforma erő ébred mindkét kötélben. 2 pont írásbeli vizsga 1111 4 / 16 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 6. Egy gázt kétféle módon melegítünk fel (A kezdőállapotot az A pont jelöli.) Állandó térfogat mellett növeljük a nyomását a kétszeresére, illetve állandó nyomás mellett növeljük a térfogatát a kétszeresére. Melyik folyamatban melegszik fel jobban a gáz? p B C A V A) B) C) Az állandó térfogatú melegítés során. Az állandó nyomású melegítés során. Ugyanakkora lesz a hőmérséklet mindkét esetben. 2 pont 7. Két pontszerű test mozog Tudjuk, hogy az elsőnek nagyobb a lendülete, mint a másodiknak. Mit mondhatunk a két test mozgási energiájának viszonyáról? A) B) C) Az első test mozgási energiája nagyobb, mint a másodiké. A mozgási energiák viszonyát a megadott információ

alapján nem lehet megállapítani. A második test mozgási energiája nagyobb, mint az elsőé. 2 pont 8. Egy kicsiny mágnest hosszú fonálra kötünk, és egy rézlap fölé, illetve egy papírlap fölé lógatjuk. Az így készített ingát először a rézlap fölött, majd a papírlap fölött azonos kitérésű lengésbe hozzuk. Mit mondhatunk az ingamozgás csillapodásáról? A) B) C) Az ingamozgás lassabban csillapodik a rézlap fölött, mint a papírlap fölött. Mindkét lap fölött ugyanolyan gyors a lengés csillapodása. Az ingamozgás lassabban csillapodik a papírlap fölött, mint a rézlap fölött. 2 pont írásbeli vizsga 1111 5 / 16 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 9. Miből gondoljuk, hogy az Univerzum egy hatalmas robbanásban (Ősrobbanás) keletkezett? A) B) C) Mert a galaxisok úgy távolodnak egymástól folyamatosan, mintha egyszer régen egy robbanás vetette volna szét az anyagukat. Mert a Földet még ma is

számos apró kődarab, meteorit bombázza, amelyek valószínűleg egy hatalmas ősi robbanás „szilánkjai”. Mert a csillagok az egész Univerzumban annyira hasonlóak, mintha egy helyen keletkeztek volna, és keletkezésük után szóródtak volna szét. 2 pont 10. Az ábrán látható elrendezésben egy m = 5 kg tömegű testet erősítünk a kötél függőleges végére, míg a kötél másik végét egy, az asztalon fekvő, M tömegű testhez erősítjük. Az alábbiak közül mekkora legyen az M tömeg, hogy biztosan megtartsa a függő testet? (A súrlódás mindenhol elhanyagolható!) A) B) C) M m M = 5 kg-os test biztosan megtartja a függő testet. M = 50 kg-os test biztosan megtartja a testet. Mindkét esetben el tudja húzni a függő m test az asztalon fekvőt. 2 pont 11. Fölülről nyitott, hőszigetelt hengerben egy súrlódásmentesen mozgó, m tömegű hőszigetelő dugattyú zárja el a külső levegőt az edényben lévő gáztól. Egy ugyancsak m

tömegű testet helyezünk óvatosan a dugattyúra. A gáznak milyen állapotjelzői változnak meg? A) B) C) m m A nyomása, térfogata és hőmérséklete. A nyomása és térfogata. A nyomása és hőmérséklete. 2 pont írásbeli vizsga 1111 6 / 16 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 12. Sorosan kapcsolunk két, azonos anyagú és hosszúságú, de különböző keresztmetszetű drótdarabot. Melyiken szabadul fel azonos idő alatt több hő? A) B) C) A vastagabb drótdarabon szabadul fel több hő. A vékonyabb drótdarabon szabadul fel több hő. Egyforma hőmennyiség szabadul fel a két drótdarabon. 2 pont 13. Az alábbiak közül milyen atommag keletkezhet egy A) 237 94 Pu , béta-bomlás során. B) 234 92 U , alfa-bomlás során. C) 237 93 Np , gamma-bomlás során. 238 94 Pu izotópból? 2 pont 14. Egy m tömegű testet kétféleképpen függesztünk fel a mellékelt ábrák szerint, egyszer egy gerendáról lelógó kötélre,

egyszer pedig egy csigán átvetett kötélre. Melyik esetben ébred nagyobb erő a kötélben? (A súrlódás elhanyagolható.) A) B) C) A B m m Az A esetben lesz nagyobb a kötélerő. A B esetben lesz nagyobb a kötélerő. Ugyanakkora lesz a kötélerő mindkét esetben. 2 pont írásbeli vizsga 1111 7 / 16 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 15. Egy foton elnyelődése után az anyag egy negyedakkora energiájú fotont bocsát ki, mint amilyet elnyelt. Mekkora a kibocsátott foton hullámhossza? A) B) C) A becsapódó foton hullámhosszának negyede. A becsapódó fotonéval egyenlő hullámhosszú. A becsapódó foton hullámhosszának négyszerese. 2 pont 16. Mi a szublimáció? A) B) C) Egy anyag atomjai vagy molekulái szilárd fázisból közvetlenül gáz fázisba lépnek át. Egy gáz molekulái atomokra bomlanak. Egy folyadék felforrás nélkül elpárolog. 2 pont 17. Az ábrán látható módon összeszegecselünk egy vékonyabb és

egy vastagabb sárgarézlapot. Merre görbül meg a két lemez, ha egyenletesen melegíteni kezdjük őket? A) B) C) A vastagabb rézlap felé görbül. Egyenes marad a két lemez. A vékonyabb rézlap felé görbül. 2 pont írásbeli vizsga 1111 8 / 16 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 18. Egy medencében nyakig vízben állva figyelünk egy tőlünk öt méterre lévő embert, aki szintén nyakig merül a kristálytiszta vízbe. Megpróbáljuk megállapítani, milyen színű fürdőnadrág van a másikon, de ez nehézséget okoz. Miért? A) B) C) A fényelhajlás jelensége miatt a megfigyelt ember fürdőnadrágjáról induló fény nem jut a szemünkbe. A fénytörés miatt torzított képet látunk, továbbá a vízfelszín csillogása és hullámzása, valamint a víz fényelnyelése is zavarja a megfigyelést. A diszperzió jelensége miatt a megfigyelt ember fürdőnadrágjáról induló fény a szivárvány színeire bomlik, s így nem

dönthető el annak színe. 2 pont 19. Mikor érheti az embert itt a Földön radioaktív sugárzás? A) B) C) Csak atomlétesítmények meghibásodása esetén. Csak atomlétesítmények meghibásodása esetén és bizonyos gyógyászati eljárások során. Az emberi tevékenységgel kapcsolatos radioaktív sugárzáson kívül valamekkora természetes eredetű radioaktív sugárzás is ér bennünket folyamatosan. 2 pont 20. Az üstökösök mozgására érvényes Kepler első törvénye, azaz az üstökösök ellipszis pályán keringenek a Nap körül. De vajon érvényes-e a második törvény, azaz ha a Naphoz közelebb vannak, az üstökösök sebessége nagyobb? A) B) C) Érvényes. A Nap régiójában érvényes, távol a Naptól nem érvényes. Nem érvényes. 2 pont írásbeli vizsga 1111 9 / 16 2011. május 17 Név: . osztály: Fizika középszint MÁSODIK RÉSZ Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait – a feladattól függően –

szövegesen, rajzzal vagy számítással indokolja is! Ügyeljen arra is, hogy a használt jelölések egyértelműek legyenek! 1. Egy 60 kg tömegű gerenda (homogén hasáb) egy éken nyugszik Az alátámasztás az egyik végtől 1m-re, a másiktól 1,5 m-re van. A levegőben lévő végre m tömegű testet téve a gerenda átbillen. (A gerenda vastagsága elhanyagolható a hosszához képest.) Mekkora ez a tömeg? ( g = 10 m ) s2 mg 1,5 m írásbeli vizsga 1111 10 / 16 m 1m 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: Összesen 16 pont írásbeli vizsga 1111 11 / 16 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 2. Egy szivattyú egy perc alatt 200 liter vizet emel ki 3 m mélységből A szivattyúzás hatásfoka 40%. a) b) Mekkora teljesítményt vesz fel a szivattyú az elektromos hálózatból? Mennyi vizet emel ki ugyanezen szivattyú 5 m mélységből egy óra alatt, ha feltesszük, hogy a szivattyúzás hatásfoka változatlan? ( g =

10 m ) s2 a) b) Összesen 9 pont 5 pont írásbeli vizsga 1111 12 / 16 14 pont 2011. május 17 Név: . osztály: Fizika középszint A 3/A és a 3/B feladatok közül csak az egyiket kell megoldania. A címlap belső oldalán jelölje be, hogy melyik feladatot választotta! 3/A Az exobolygók (azaz a mi Naprendszerünkön kívüli bolygók) egy része olyan pályán kering a csillagja körül, hogy a Földről nézve áthalad a csillag előtt. Ilyen exobolygókat, különösen a nagyobbakat, fel lehet fedezni úgy, hogy a csillag fényességét folyamatosan mérve észleljük, amikor a bolygó áthalad előtte, ugyanis ilyenkor a bolygó részleges takarása miatt a mért fényesség lecsökken. Az első grafikon mutat egy tipikus mérési görbét, ahol a csillagfény intenzitásának százalékos csökkenése van feltüntetve. a) Körülbelül mennyi idő alatt haladt át a bolygó a csillag előtt? b) Mit mondhatunk a görbe alapján a csillag és a körülötte

keringő bolygó átmérőjének viszonyáról (arányáról)? c) A második ábra egy másik csillag fényintenzitásának az előzőnél hosszabb időn át mért változását tartalmazza. A csillag felületének mekkora hányadát takarja ki a bolygó? Mekkora a keringés periódusideje és nagyságrendileg mennyi idő alatt halad át a csillag előtt a bolygó? d) A harmadik grafikon egy harmadik csillag fényintenzitásának mérési eredményét mutatja. Olvassa le a grafikonról a fényintenzitás csökkenések közelítő időpontjait! Mi lehet a magyarázata annak, hogy a fényintenzitás-minimumok eltérő mértékűek? Hogyan értelmezhető az egymást követő fényintenzitás-minimumok között eltelt időintervallumok eltérő nagysága? 102 1. 102 2. 100 (2) 100 I (%) I (%) 98 96 98 96 94 92 90 0 94 (1) 2 4 6 8 10 12 92 0 14 T (nap) 20 40 60 80 T (nap) t (nap) t (nap) 3. t (nap) írásbeli vizsga 1111 13 / 16 2011. május 17 Fizika

középszint Név: . osztály: a) b) c) d) Összesen 2 pont 6 pont 4 pont 8 pont írásbeli vizsga 1111 14 / 16 20 pont 2011. május 17 Fizika középszint Név: . osztály: 3/B Télen hosszabb távollét után hazatérve, 12 ºC-os hőmérséklet fogad a lakásban. A fűtést bekapcsolva azt figyelhetjük meg, hogy sokkal hosszabb ideig tart a lakást a megszokott 20 ºC-ra felmelegíteni, mint amikor egy rövid ideig tartó alapos szellőztetés után kell a lakást 12 ºC-ról 20 ºC-ra felfűtenünk. (Egy lakás a legjobb hőszigetelés mellett sem tekinthető légmentesen zártnak.) a) A szobában lévő levegő milyen állapotjelzői változnak meg, illetve melyek maradnak változatlanul a fűtés során? b) Becsülje meg, hogy a levegő tömegének hányadrésze távozhat a szobából a fűtés során! c) Mire fordítódik a fűtőtestek által leadott energia az egyik, illetve a másik esetben? Milyen módon „szökik meg” az energia a szobából a fűtés

során? írásbeli vizsga 1111 15 / 16 a) b) c) Összesen 6 pont 9 pont 5 pont 20 pont 2011. május 17 Név: . osztály: Fizika középszint Figyelem! Az értékelő tanár tölti ki! maximális pontszám I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok elért pontszám 40 50 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok javító tanár Dátum: . írásbeli vizsga 1111 jegyző Dátum: . 16 / 16 2011. május 17 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 1111 FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató A dolgozatokat az

útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros tollal, a megszokott jelöléseket alkalmazva kell végezni ELSŐ RÉSZ A feleletválasztós kérdésekben csak az útmutatóban közölt helyes válaszra lehet megadni a 2 pontot. A pontszámot (0 vagy 2) a feladat mellett található szürke téglalapba, illetve a feladatlap végén található összesítő táblázatba is be kell írni. MÁSODIK RÉSZ Az útmutató által meghatározott részpontszámok nem bonthatók, hacsak ez nincs külön jelezve. Az útmutató dőlt betűs sorai a megoldáshoz szükséges tevékenységeket határozzák meg. Az itt közölt pontszámot akkor lehet megadni, ha a dőlt betűs sorban leírt tevékenység, művelet lényegét tekintve helyesen és a vizsgázó által leírtak alapján egyértelműen megtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bontható, akkor a várható megoldás egyes sorai mellett szerepelnek az egyes

részpontszámok A „várható megoldás” leírása nem feltétlenül teljes, célja annak megadása, hogy a vizsgázótól milyen mélységű, terjedelmű, részletezettségű, jellegű stb. megoldást várunk Az ez után következő, zárójelben szereplő megjegyzések adnak további eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelembevételéhez. A megadott gondolatmenet(ek)től eltérő helyes megoldások is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányok megállapításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, pl. a teljes pontszám hányadrésze adható értelmezésre, összefüggések felírására, számításra stb. Ha a vizsgázó összevon lépéseket, paraméteresen számol, és ezért „kihagyja” az útmutató által közölt, de a feladatban nem kérdezett részeredményeket, az ezekért járó pontszám – ha egyébként a gondolatmenet helyes – megadható. A részeredményekre adható pontszámok közlése azt a célt szolgálja, hogy a nem

teljes megoldásokat könnyebben lehessen értékelni A gondolatmenet helyességét nem érintő hibákért (pl. számolási hiba, elírás, átváltási hiba) csak egyszer kell pontot levonni. Ha a vizsgázó több megoldással vagy többször próbálkozik, és nem teszi egyértelművé, hogy melyiket tekinti véglegesnek, akkor az utolsót (más jelzés hiányában a lap alján lévőt) kell értékelni. Ha a megoldásban két különböző gondolatmenet elemei keverednek, akkor csak az egyikhez tartozó elemeket lehet figyelembe venni: azt, amelyik a vizsgázó számára előnyösebb. A számítások közben a mértékegységek hiányát – ha egyébként nem okoz hibát – nem kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredmények csak mértékegységgel együtt fogadhatók el. A grafikonok, ábrák, jelölések akkor tekinthetők helyesnek, ha egyértelműek (tehát egyértelmű, hogy mit ábrázol, szerepelnek a szükséges jelölések, a nem megszokott jelölések magyarázata

stb.) Grafikonok esetében azonban a mértékegységek hiányát a tengelyeken nem kell hibának venni, ha egyértelmű (pl. táblázatban megadott, azonos mértékegységű mennyiségeket kell ábrázolni). Ha a 3. feladat esetében a vizsgázó nem jelöli választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően kell eljárni Értékelés után a lapok alján található összesítő táblázatokba a megfelelő pontszámokat be kell írni. írásbeli vizsga 1111 2 / 10 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató ELSŐ RÉSZ 1. C 2. A 3. C 4. A 5. B 6. C 7. B 8. C 9. A 10. C 11. A 12. B 13. B 14. C 15. C 16. A 17. B 18. B 19. C 20. A Helyes válaszonként 2 pont. Összesen 40 pont. írásbeli vizsga 1111 3 / 10 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató MÁSODIK RÉSZ 1. feladat Adatok: mg = 60 kg , l1 = 1,5 m , l2 = 1 m , g = 10 m s2 Annak felismerése, hogy az egyensúlyi állapotot kell vizsgálni: 1

pont (Az egyensúly szükségességének felismerését egyértelműen jelöli a vízszintesen rajzolt gerenda, de mivel ferde helyzetben is létrejöhet egyensúly, e felismerést valamilyen megfogalmazás vagy a számítás gondolatmenete is mutathatja.) A ható erők megfogalmazása, értékük meghatározása: m G Gg 4 pont (bontható) A rúdra ható gravitációs erő a rúd középpontjában hat (2 pont). (Ha a vizsgázó két részre bontja a rudat, s így a rá ható gravitációs erőt is, akkor e megoldás helyességének függvényében a 2 pont bontható.) Gg = mg ⋅ g = 600 N (1 pont). A rúd végén lévő tömegre ható gravitációs erő G = m ⋅ g (1 pont). (A G erő berajzolása is elég.) A forgatónyomatékok egyensúlyának felismerése: 2 pont (Szöveges megfogalmazás vagy a megoldás menete alapján) Az erőkarok meghatározása: 1 + 1 pont k g = 0,25 m , k = 1 m (amennyiben a rúd vízszintes helyzetű) (Ha a vizsgázó az egyensúlyi helyzetet nem

vízszintes rúddal veszi fel, az erőkarok a fenti értékekkel csak arányosak. Ha az arányosságot említi, és a konkrét számításban a fenti értékek szerepelnek, a 2 pont megadandó. Hibás erőkar-megállapítás esetén nem jár pont) m G Gg kg írásbeli vizsga 1111 4 / 10 k 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató A nyomaték-egyenlet megfogalmazása, G meghatározása: 5 pont (bontható) Gg ⋅ k g = G ⋅ k (2 pont) (A rúd tömegének felbontása esetén: G1 ⋅ k1 = G2 ⋅ k 2 + G ⋅ k , ahol G1 + G2 = Gg .) 600 N ⋅ 0,25 m = G ⋅ 1 m , amiből G = 150 N (1 + 1 + 1 pont) (A rúd tömegének felbontása esetén: 360 N ⋅ 0,75 m = 240 N ⋅ 0,5 m + G ⋅ 1 m , G = 150 N) A tömeg meghatározása: 2 pont (bontható) m > 15 kg A számérték megadása (1 pont). Annak felismerése, hogy a tömeg az egyensúlyhoz tartozó tömegnél nagyobb kell, hogy legyen (1 pont). (Az egyensúlyi tömegnél nagyobb tömeg

lehetőségét a vizsgázó a feladatmegoldás bármely pontján közölheti.) * (Ha valaki nem forgatónyomatékkal számol, hanem a rúd és nehezék együttesét pontrendszerként kezeli és a feladatot helyesen oldja meg, akkor is jár a maximális pontszám.) Összesen 16 pont írásbeli vizsga 1111 5 / 10 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 2. feladat Adatok: V1 = 200 l, h1 = 3 m, t1 = 1 perc, h2 = 5 m, t2 = 1 óra, η = 40 %, g = 10 ρ =1 a) m , s2 kg . liter A szivattyú mechanikai teljesítményének kiszámítása az első esetben: 6 pont (bontható) A kiemelt víz tömege: m = 200 kg (1 pont). Az emelési munka: W = m ⋅ g ⋅ h (2 pont) W = 2000 N ⋅ 3 m = 6000 J (1 pont) A hasznos teljesítmény: W 6000 J P= = (1 pont) t1 60 s P = 100 W (1 pont) Az elektromos hálózatból felvett teljesítmény kiszámítása: 3 pont (bontható) P = η ⋅ Pfelvett (1 pont) Pfelvett = 2,5 ⋅ P = 250W (2 pont) b) A végzett munka

meghatározása a második esetben: 3 pont (bontható) A hatásfok állandósága miatt a teljesítmény most is 100 W (1 pont). (Megfogalmazás nélkül is jár a pont, ha a vizsgázó ezzel az értékkel számol.) W = P ⋅ t 2 = 100 W ⋅ 3600 s (1 pont) W = 360000 J (1 pont) A keresett vízmennyiség meghatározása: 2 pont (bontható) m ⋅ 5 m (1 pont) s2 m2 = 7200 kg vagy V = 7200 l (1 pont) (Mindkét válasz elfogadható.) W = m2 ⋅ g ⋅ h2 , 360000 J = m2 ⋅ 10 írásbeli vizsga 1111 6 / 10 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató (Formális számítás nélkül, arányosságok figyelembevételével is megoldható a feladat. A teljesítmény állandósága miatt (1 pont) 1 óra alatt 60-szor több munkát végez a szivattyú, mint 1 perc alatt. (1 pont) 3 Ennyi munkával 3 m helyett 5 m-re emelni csak -ször annyi tömeget lehet. (2 pont) 5 3 Vagyis a keresett tömeg m = 60 ⋅ ⋅ 200 kg = 7200 kg . (1 pont) ) 5 Összesen 14

pont írásbeli vizsga 1111 7 / 10 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/A feladat a) A bolygó áthaladási idejének leolvasása a görbéről: 2 pont A bolygó kb. 8 nap alatt halad át a csillag előtt (a csillag fényességcsökkenésének kezdetétől a teljes fényesség újbóli eléréséig számítva). (Nem kell hibának tekinteni, ha a vizsgázó csak a kb. 6 napig tartó minimális fényességű időszak tartamát olvassa le, így a 6 nap is teljes pontszámot ér. Ez a megjegyzés a továbbiakban is érvényes.) b) A takarás mértékének megállapítása: 2 pont A csillag felületének 8%-át takarja ki a bolygó. A csillag, illetve a bolygó sugara közti viszony kiszámítása: 4 pont (bontható) A bolygó és a csillag látszólagos felületének viszonya 0,08. r2 ⋅π = 0,08 (2 pont) R2 ⋅π 2r ≈ 0,28 arány adódik (2 pont). amiből 2R c) Az adatok helyes leolvasása: 4 pont (bontható) A bolygó a csillag

látszólagos felületének kb. 6%-át takarja ki (1 pont) A bolygó 30 napos periódusidővel kering a csillag körül (2 pont). A bolygó áthaladási ideje kb. 2-8 nap (1 pont) (Mivel a grafikonról az áthaladás ideje csak rosszul látható, a becslést tág határok között kell elfogadni.) d) A közelítő időpontok helyes leolvasása: 2 pont (bontható) (2 pont akkor adható, ha mind a hat adatot helyesen olvasta le a vizsgázó. 1 pontot egynél nem több félreolvasás esetén lehet adni.) Az eltérő mértékű fényintenzitás-csökkenés magyarázata: 3 pont (bontható) A csillag körül két, különböző átmérőjű bolygó kering. írásbeli vizsga 1111 8 / 10 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató (A két bolygó felismerése 2 pont, a különböző átmérőre utalás 1 pont. Egyéb értelmes ötletekre, magyarázatokra 1 pont adható.) Az egymást követő fényintenzitás-csökkenések között eltelt

időintervallumok eltérő voltának magyarázata: 3 pont (bontható) Hol az egyik, hol a másik bolygó takarja a csillagot. A két exobolygó keringési periódusa különböző. (A két bolygó váltakozó lefedésére való utalás 1 pont, a különböző periódusidő kimondása 2 pont.) Összesen 20 pont írásbeli vizsga 1111 9 / 10 2011. május 17 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/B feladat a) A hőmérséklet, nyomás, térfogat, tömeg (anyagmennyiség) – állapotjelzők vizsgálata: 6 pont (bontható) A hőmérséklet változik, nő (1 pont). A nyomás állandó. (A szoba nem légmentesen zárt) (2 pont) A térfogat állandó (1 pont). A tömeg (anyagmennyiség) csökken, mert a levegő kitágul, de a szobában lévő levegő térfogata és nyomása változatlan marad (2 pont). b) Az állapotegyenlet vagy az egyesített gáztörvény alkalmazhatóságának felismerése: 4 pont (bontható) Az állapotegyenlet alkalmazása esetén: A

nyomás és a térfogat állandósága miatt – az állapotegyenlet szerint – n ⋅ T állandó (2 pont), vagyis n és T fordítottan arányos mennyiségek (2 pont). Vagy az egyesített gáztörvény alkalmazása esetén: Ha a szoba a levegővel együtt „tágulna”, akkor állandó mennyiségű gáz izobár állapotváltozása zajlana (2 pont). A térfogat és a hőmérséklet egyenesen arányos (2 pont) (Ha a vizsgázó a későbbiekben egyértelműen és helyesen követi valamelyik gondolatmenetet, akkor az értelmezésre adható 4 pont részletes szöveges indoklás nélkül is jár.) A távozó levegő mennyiségének becslése: 5 pont (bontható) T2 293 = . (2 pont) T1 285 A kezdeti és végső tömeg vagy anyagmennyiség aránya 285 = 0,97 . (2 pont) 293 A levegő tömegének 0,03-része (3%-a) távozott el közelítőleg. (1 pont) A hőmérsékletváltozás aránya c) Az energia hasznosulásának vizsgálata az első és második esetben: 1+1+1 pont A gyors szellőzés

után a fűtőtestek energiája elsődlegesen a levegőt melegítette (1 pont), hiszen a falak és a bútorok nem hűltek le olyan gyorsan (1 pont). A hosszabb távollét után a falakat és bútorokat is fel kellett melegíteni. (1 pont) A veszteségek vizsgálata: 1+1 pont A falakon keresztül távozott hő. (1 pont) A kiáramló levegővel távozott hő. (1 pont) (Ha a vizsgázó energetikai megfontolásokat alkalmaz, pl. Hőtan I főtétele a fenti 1 pont jár) Összesen 20 pont írásbeli vizsga 1111 10 / 10 2011. május 17