Oktatás | Pedagógia » Középkori nevelés

Középkori nevelés A keresztény embereszmény teljesen más, mint a görög-római. A keresztény embert a szeretet, önfeláldozás, alázatosság, békére törekvés, lelkierő jellemezte. A keresztény nevelés középpontjában az akarat fejlesztése állt. A keresztény nevelés jellemzője, hogy: minden embernek joga van ahhoz, hogy a hit és a szeretet szellemében művelődjön, minden megkülönböztetések nélkül. (Nők, rabszolgák) Az egyházatyák nagy fontosságot tulajdonítottak a családi nevelésnek. A nevelés fontos eszköze a mese: a szülő meséljen bibliai történeteket, melyeket könnyen megértenek. A családi nevelés legfőbb feladata a lélek tisztaságának óvása, az akarat megerősítése. A verést ellenezte, a büntetés eszköze a szigorú szülői tekintet legyen A keresztény embert nem a földi gyönyörök, hanem az örökkévalóság kérdései foglalkoztatták. A kereszténység nagy gondot fordított a gyermekvédelemre. 442-ben hozott

határozat alapján büntették a gyermekgyilkosságokat. A kitett gyermekeket templomokba, kolostorokba kellett vinni, ahol papoknak, szerzeteseknek nevelték őket. Lelencházat hoztak létre, 787-ben megalakult az első árvaház. A római birodalom bukása után (476) sok nép keveredett ezen a területen. Hadvezérek és uralkodók emelkedtek ki a sokaságból, akik a keresztény vallás segítségével egy új országot hoztak létre. Fokozottan kibontakozott a feudalizmus A IV. századtól kezdve a római birodalomnak már a nyugati részén is létrejöttek az első kolostorok. A nyugati szerzetesség megalapozója Nursiai Benedek, aki 529 táján a Szent Benedek kolostort szigorú szabályzattal irányította. Ennek példájára számos kolostor épült Szent Benedek nővére, Szent Skolasztika testvére példájára zárdát hozott létre. Szent Benedek Regulája: - szerzeteseknek fizikai munkát kellett végezniük - napi 2 x –i étkezés - szentírás és szentkönyvek

tanulmányozása A VI.-VIII században a kolostorok a nyugodt szellemi élethez biztosítottak kiegyensúlyozott körülményeket. Szerzetesek feladatai: lelki gyakorlatok, szentkönyvek olvasása, gyermekek oktatása, munka a kertekben, erdőkben, műhelyekben. A kolostorok önellátók voltak, fokozatosan gazdasági központokká váltak. A VIII. századtól az angol szigetek kolostorai váltak a magasabb művelődés központjaivá A VIII. sz végére megszilárdult Európában az első hatalmas feudális állam, Nagy Károly frank birodalma. Nagy Károlyt 800-ban császárrá koronázták, majd megkezdte programjainak megvalósítását, mely az egész országra kiterjedt. A kolostori, székesegyházi és plébániai iskolák kiterjedt rendszerét hozta létre. IX. sz-ra Nagy Károly széleskörű iskolarendszert teremtett Minden plébániával rendelkező településen plébániai iskolát hozott létre, ahol az alapvető klerikus műveltséget oktatták. Minden területi

központban, kolostori és székesegyházi iskolákat alapítottak, ahol a magasabb ismereteket tudták elsajátítani. A nagyobb kolostorokban és székesegyházi iskolákban már a tanítás tervszerű, pontosan meghatározott tananyag szerint történt. Tankönyvek készültek, a tanulócsoportokat klerikus tanárok tanították. Klerikus műveltség: alapja az olvasás és éneklés, latin szövegek és számok olvasása, latin nyelv alapvető szókincse. Klerikusok azok a férfiak, akik az egyházi rendbe tartoztak, az egyszerű falusi papoktól kezdve az érsekekig, püspökökig. Kolostori iskolák: - többirányú műveltségre tehettek szert, elsajátíthatták az olvasást, egyházi énekeket, majd erre épültek az alaptudományok: - Grammatika: magasabb szintű latin nyelvtan, helyesírás - Diktámen: fogalmazás, verselés, jog, oklevelek kiállítása - Kompútusz: matematika, természettudományok Naptár, időszámítás, természeti jelenségek magyarázata - 6-9

évesen kerültek ide a gyerekek, végig kiképezték őket Két féle iskolarendszer működött: 1. belső iskola: leendő szerzetesek számára 2. külső iskola: világi papok képzése Plébániai iskolák: célja a klerikus utánpótlás volt. Itt képezték pappá a tehetséges gyerekeket, akik az alacsonyabb néprétegből is részt vehettek. Tananyaga: olvasás, éneklés, emlékezet fejlesztése Feladatuk volt a mise szentírási szövegeit érthetően, szépen hangsúlyozva olvasni, ismerniük kellett az egyházi énekeket. Székesegyházi iskolák: - a plébániai iskolából kerültek ide a gyerekek - 21-23 éves korukig tanultak itt - differenciált képzést végeztek: - alaptudományok - speciális tudományok - rendszeres oktatás Tehát a plébániai iskolák az alapismereteket oktatták, míg a kolostori és a székesegyházi iskolák közép- és felsőszintű műveltség elsajátítására nyújtott lehetőséget. Városi plébániai iskolák és céhekben folyó

képzés Tananyag: olvasás, írás, éneklés, köznapi latin elsajátítása. Különböző mesterségek elsajátítása céhekben folyt. Itt 4-5 év inaskodás, majd segédek lesznek, akik néhány év vándorlás után mestermunkát készítenek melynek elfogadása után mesterekké válnak. Magyarország A feudális államszervezet előtt nincs intézményes nevelés. Szent István király keresztény egyházszervezetének kiépítésével megteremtette az egyházi iskolákat  elindul az iskolahálózat kiépítése. Az első iskola a Szent Márton –hegyi kolostor (Kazinczy később Pannonhalmának nevezi). Az érsekségek, püspökségek területén plébániai iskolák alakultak, ahol a falvak papjai tanítottak. A jobbágyok fiai és lányai életfeladataikhoz szükséges tudnivalókat a családban és a gyakorlati életben sajátították el. A leendő uralkodókat udvari klerikus nevelte: Vallási tudnivalók, Grammatika, Fegyverforgatás elsajátítása, Testi nevelés

A XII. – XIV század Az oktatás-nevelés tartalmi elmélyülésének, a lovagi nevelés és a literátus képzés kibontakozásának időszaka volt. Megerősödnek a székesegyházak Az alapképzés utáni tananyag: Grammatika (latin), Diktámen, Kompútusz Megjelennek a világi pedagógusok. Az egyetemek kialakulásával új korszak vette kezdetét a műveltség terén. A középkor egyik legjelentősebb egyeteme a XII.sz első felében jött létre Párizsban Sorbonne egyetem: négy kara volt: egy alsóbb – filozófiai kar – előkészítő,alapvető műveltség három felsőbb – teológia, jogi, orvosi Az egyetemen az oktatás 6 évig tartott – 14-20 éves korig. Ezután jött az orvosi vagy jogi kar – 20-25 éves korig Középkori egyetemek két típusa: Párizsi- rektorát a tanárok választották Bolognai: rektort az egyetemi polgárok választottak, aki csak egyházi rendhez tartozhatott, 25 éves nőtlen férfi Első magyar egyetemek: Elsőként a pécsi iskola

kapott egyetemi rangot 1367-ben, jogi és orvosi karon folyt a tanítás. Kb 1390ben megszűnt Zsigmond által alapított Óbudai egyetem 1395ben. Ez sem volt hosszú életű egyetem A rövid működések okai: • Tudós tanári hiány • Szűkös anyagi keret • Nyugati egyetemek vonzereje Világi nevelés: A középkor a rendi tagozódás kora. A középkor embere szakmai csoportok szerint tagozódott - tudományok művelője: a papság - szabad emberek: katonaság vagy polgárok - nem szabadok: a jobbágyok Az előkelő világiak fiai lovagi nevelésben részesültek. Lovagi nevelés: A középkor társadalmi rendjének alapja a földbirtok. A földbirtok tulajdonosának kötelessége volt, hogy örökségét megvédje és gyarapítsa. Ehhez katonai erényekre volt szükség: fizikai erő, ügyesség, fegyverforgatási készség. A lovag, nemesi származású lovas katona volt, általában a másodszülött fiú. A lovag hűbérurának ajánlotta fel szolgálatát

földbirtokért cserébe. A XI.-XII században bátor, hősies férfiak nevelése volt a cél, akik készek voltak feláldozni az életüket is a szent cél érdekében. Ismét értékké vált a testi erő, a harcedzettség, a fejlett fizikum. A fizikai erőn kívül fontos volt a kitartás, lelkierő, hűbérúr iránti hűség, lovagiasság, a legyőzöttek iránti nagylelkűség, gyengék, elesettek gyámolítása, a női nem feltétlen tisztelete. A lovagi nevelés helye a főúri udvarok voltak. Tananyaguk a lovagi torna, vadászat, fegyvergyakorlatok voltak. Itt tanulták meg a lovagi erényeket is Lovagi műveltség: dal, zene, tánc tanulása, nyelvtudás – nemzeti nyelv pl. francia Ha az ifjú elérte a 20-22 életévet, és arra érdemes volt, akkor lovaggá avatták. A lovagi nevelés a XII.-XIV századra érte el virágkorát Európa szerte A fiúk nevelése mellett a lánygyermekek nevelésével is foglalkoztak, mely teljesen eltért a fiúkétól. A lányokat

apácakolostorokban vagy más főúri családok lovagváraiban nevelkedtek. Itt tanulták meg mind azt, ami egy feudális udvarház egy nagy gazdaság vezetéséhez szükséges. Ugyanis házasság után a nemesasszony feladata volt a gazdaság vezetése A nemesasszonynak tudnia kellett a gazdálkodással, pénzügyekkel kapcsolatos ismereteket, feladatokat. Megfontoltnak, bölcsnek, törvénytudónak kellett lennie, és a harcászathoz is értenie kellett. Feladata volt a betegápolás, orvoslás Íráshoz, olvasáshoz nem értettek, alapvető műveltséget a lovagregényekből szereztek. Ezekből tanulták meg a jó modort, az illem szabályait, a társaságbeli viselkedést, az úri magatartást. Ha volt idejük, akkor tanultak táncolni, énekelni, francia nyelvet Johannes Amos Comenius: A nevelés történetében mérföldkőnek számít tevékenysége. Comenius világszemléletének középpontjában a keresztény hit áll, de ennek talaján a hagyományostól eltérő, új

gondolatok egész sorát fogalmazta meg. Kiindulópontja az, hogy az ember Isten teremtménye, s a földi élet után Istenhez tér vissza. Az előkészületnek hármas feladata van: az embernek a földi életben képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie. Comenius hisz az ember alakíthatóságában, nevelhetőségében Felfogása szerint minden gyermeknél eleve adott az eszesség, az uralkodásra való képesség és a vallásos jámborság kibontakoztatásának lehetősége, ezért minden egyes gyermek nevelhető. Comenius minden megpróbáltatása ellenére optimista, hisz a nevelés emberalakító, társadalomformáló erejében. Comenius egy ma már kevésbé ismert filozófiai irányzat, a pánszófia mellett kötelezte el magát. A pánszófia az isteni bölcsességre támaszkodva minden irányban utat nyit, s végtelen lehetőségek nyílnak meg előtte. A pánszófia nem új tudomány, hanem a világ helyes szemléletének és valódi

megismerésének a módja. Comenius azt kívánja, hogy a filozófia ne az elődök véleményeit, hanem magát a leplezetlen igazságot kutassa. Ez csak úgy lehetséges, ha a tárgyakat konkrét formában és keletkezésükben, fejlődésükben figyeljük meg. „Esszék” (1580) c művében egyszerű társalgási stílusban írt életbölcsesség. Egy fajta vallomás a világról Bírálta a közoktatást, és kifejtette saját nevelési eszményeit, mely a reneszánsz kort meghaladó jellemvonásokkal is rendelkezzék. Eszménye: talpraesett, érvényesülni tudó, széles látókörű, jómódú ember. Véleménye szerint olyan tudást kell nyújtani, mellyel a világban élni tud. Nem kész ismeretek feltétlen elfogadását hanem a kétkedést, az összefüggések keresését tartotta fontosnak, valamint hogy az ismeretek beépüljenek az ember személyiségébe. 4. TÉTEL: A REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ PEDAGÓGIAI ELVEI A reformáció a XVI. század

szellemiségére, pedagógiájára ható eszmeáramlat Európa vallási kettéválása történt meg. 1. Pápa (koronázza) Királyt (választja) Feudális urat 2. Egyházi emberek (megválasztják) prezsbiteriumot (választ) Papot A reformátorok többsége elutasította a humanizmus kultuszát. De 1530-ban felismerték, hogy a nevelés tartalmának befolyásolása hatalmat jelent és innentől a humanista műveltség az új hit szövetségese lett. A reformáció különböző irányzatának (evangélikusok, reformátusok) híveit protestánsoknak nevezzük, ugyanis protestáltak (tiltakoztak) az 1529-ben a császár türelmetlen valláspolitikája ellen. A nevelés célja: az őszintén átélt bensőséges vallásosság kialakítása, amelynek eszköze a humanista műveltség elsajátítása. A XVI. század közepére a protestantizmus hatására Európa szerte, jelentős iskolaszervező tevékenység indult meg. A latin iskolák, gimnáziumok mellett megjelentek az anyanyelven

tanító népiskolák is. Anyanyelvű katekizmusokat, ABC-s könyveket adtak ki Luther Márton A reformáció atyja. Szükség van a nagyműveltségű, de az egyszerű prédikátorokra is Felismerte, hogy a néptömegek iskoláztatására is szükség van. Anyanyelvű népiskolákat, középiskolákat hozott létre ahol latin, görög és héber nyelvek oktatása folyt, hogy mindenki értse a Bibliát. Lefordította a Bibliát németre Gazdagabbak kötelessége a szegény szülők gyermekei tanításának támogatása adományokkal. Minden helységben iskola felállítása, külön fiúknak és lányoknak. Alsó fokú népoktatás és lánynevelés felkarolása A jó nevelés fontos feltételének tartotta az erkölcsös családi életet. Követői a Lutheránusok, vagy evangélisták maguk is egyházba szerveződtek. Kálvin János Követői a kálvinisták, vagy reformátusok. „ A keresztény vallás tanítása” c művében rendszerbe foglalta a reformáció alapelveit. 1559-ben

Genfben megalakította a Teológiai Akadémiát. Általa került a nevelésbe a valláson alapuló racionális életvezetés eszménye Az ellenreformáció pedagógiája Az iskolák fölötti befolyás megszerzése. 1534. Jézus Társaság: Loyola Ignác, jezsuita szerzetesrend Célja: visszahódítani a katólikus egyháztól az eltávolodott tömegeket. Meghonosították a barokk vallásosságot Az embereket újból meg kellett győzni a vallás bizonyosságairól, az iskolákat is e cél szolgálatába állították. Céljuk az egységes iskolaszervezet kiépítése A világ bármely jezsuita iskolájában alkalmazható központi tantervet, tananyagot, oktatási módszert alakítottak ki. Kollégium típusú iskoláikban az 5 osztályos gimnáziumra szervesen ráépült az akadémiai tagozat. Az oktatás központi tanterv, követelmény és vizsgarendszer alapján történt Osztályokra bontott tanulócsoportok voltak, szigorú fegyelem és állandó számonkérés, versenyek,

önképzőkörök működtek. A jezsuiták foglalkoztak a tanárképzéssel is Loyola Ignác (1491-1556) a Jézus Társasága megalapítója. Koldus – zarándokként eljutott a Szentföldre, majd igehirdetéshez kezdett. Párizsi egyetemen szerzett teológiai végzettséget, itt talált követőkre, akikből megalakult a Jézus Társaság. Loyola Ignác kérésére III. Pál pápa hozzájárult az új rend alapításához, s annak szabályzatát 1540. szeptember 27-én erősítette meg Reformáció és ellenreformáció Magyarországon A reformáció és ellenreformáció nevelési törekvései Új iskolatípusok jöttek létre, jelentős az iskolaszervező program. A német városi polgárság körében hatottak a Lutheri eszmék először, majd 1526-tól széles körben terjedt. Mind a protestantizmus, mind a későbbi megújult katolicizmus kedvezett a magyar iskolaügynek. A reformáció iskolaszervező programja Az iskolák katolikus iskolák alapján szerveződtek és

kollégiumi típusú iskolák voltak. Két fajtája volt, melyek egymásra épültek. 6-8 osztályos középiskolai (latin grammatikai, retorikai, politikai osztályok) és az ezt megkoronázó akadémiai tagozatból álltak. A kezdő kisgyermek oktatása anyanyelven folyt, majd latinul. Leghíresebb református iskolák: Debrecen, Kolozsvár, Sárospatak Leghíresebb evangélikus iskolák: Besztercebánya,Győr, Pozsony, Sopron Céljuk a belülről fakadó, egyénileg átélt vallásosság kialakítása, melyhez elengedhetetlen a latin, görög, héber nyelv tanítása, a humanisztikus művészet elsajátítása. A tudományok csúcsának a skoalisztikus módszerrel felépített, de már az új alapokon nyugvó teológiát tekintették. A XVI. században megjelentek az első anyanyelvű könyvek Terjedtek a protestánsok magyar nyelvű Bibliafordításai. Az ellenreformáció iskolaszervező programja Magyarországon az ellenreformáció elindítója a humanista történetíró Oláh

Miklós esztergomi érsek. Létrejött a latin iskoláktól független, önmagában is befejezett műveltséget adó kisiskola. Ez alapképzéseket, praktikus ismeretköröket, vallási-erkölcsi ismereteket oktatott. Ezt egészítette ki a vasárnaponként folyó katekizmus oktatás (azok a gyerekek jártak ide, akik nem jártak mindennap iskolába) Jezsuiták szerepe Az ellenreformáció irányítói Magyarországon is a jezsuita rend segítségével szervezték meg a közép és felsőfokú oktatást. Káptalani iskolák alakultak ki Gyulafehérváron, Kolozsmonostoron, és Kolozsváron, melyek jezsuita gimnáziumok voltak. Pázmány Péter iskolaszervező tevékenysége Egész országra kiterjedő iskolafejlesztő programja volt. 1624-ben Bécsben létrehozott egy papnevelő intézetet a Pazmaneumot. Korszerűsítette a középfokú oktatást, fejlesztette a kisiskolákat. 1627-ben Pozsonyban létrehozott egy leánynevelő intézetet a nemesi származású lányok részére. Az

egyetemet bővítette jogi és orvosi karral. Innen kezdődik a magyar egyetemi oktatás A piarista iskola: Gazdag és szegény gyerekek együtt tanulnak, Olyan szövegek melyből a szülők is tanulhatnak. Saját olvasókönyv mindenkinek Számtanoktatás Élő kapcsolat a szülőkkel Orsolyák: katolikus lánynevelés. Bentlakásos Embertársak ápolása Ingyenes oktatás Angolkisasszonyok: 1631-ben a pápa betiltja, de a nevelő oktató tevékenység marad. Jezsuiták neveléselvei, lelki gondozás. Notre-Dame: Miasszonyunk kongregáció. Jó keresztény szorgalmas háziasszonyok Szegénysorú asszonyok nevelése, írás, olvasás, számtan. Vallási tolerancia!!= protestánsokat is felvettek. COMENIUS, A KÖZÉPKORI KERESZTÉNY PEDAGÓGIA NAGY ÖSSZEGZŐJE Comenius Comenius meggyőződése, hogy emberi ismereteket, a legegyszerűbb, legáltalánosabb alapfogalmakra kell visszavezetni, illetve ki kell dolgozni az alapvető fogalmak egymáshoz kapcsolódásának rendszerét= ez a

mindent átfogó tudomány lesz a „tudományok tudománya „ a „pánszófia”, mely hozzásegíti az embert, hogy megtalálja helyét a világban. Comenius a középkor végén az újkor kezdetén alkotta meg nagy pedagógiai szintézisét. Neveléssel, oktatással kapcsolatos gondolatai évszázadokon át hatottak a nevelés elméletére, gyakorlatára, óriási hatással voltak a pedagógiai fejlődésre. Hatott rá a reneszánsz szellemisége. Hitt az ember nevelhetőségében, ezért származástól függetlenül minden gyermek számára fontosnak találta a nevelést. Hitt abban is, hogy a neveléssel a társadalmi bajok orvosolhatók. Alapműve a Didactica Magna (Nagy Oktatástan): Szülők dolga a gyereknevelés. Képzett tanítókra van szükség. Nyilvános Iskola kell Módszertani alapelvei: Szemléletesség, tudatosság, rendszeresség, következetesség. Szöveg mellé képek a tankönyvekben. Pánszófikus iskolarendszer 1. ciklus: 0-6 éves korig; anyaiskola;

család neveli a gyermeket vallásos, erkölcsös szellemben. Kétkezi munka megbecsülése 2. ciklus: 6-12 éves korig; gyermekkor iskolája anyanyelven tanító iskola; lányokat fiúkat egyaránt tanítottak, tudományos játék=nyilvános népiskola 3. ciklus: 12-18 éves korig; serdüélőkor iskolája schola latina; gimnázium; jó tanulóknak 4. ciklus: 18-24 éves korig; ifjúkor iskolája Az akadémia, teológiai, jogi, orvosi fakultással, szaktudományos képzés A család és iskola a XVII. században A kor felfogása: gyerek még nem érett az önálló életre A család funkciója: a vagyon és név átadása mellett a gyerekről való gondoskodás, nevelés Életre való felkészítés szerepét: gyorsan fejlődő iskola veszi át Gyerek kirekesztése a felnőttek világából, helyette iskola (bentlakásos latin iskola, kollégium, internátus) fenyítésekkel teli zárt világa. Nagy gondot fordítanak gyerek erkölcsi nevelésére (a felnőttségre való

felkészítés jegyében) Kettőség: megvédeni gyereket az erkölcsileg káros hatásoktól (konzerválni gyerekkort), másfelől a jellem és értelem felfokozott ütemű fejlesztésével megszabadítani őket gyerekes vonásoktól (koraéretté öregítik őket) 5. TÉTEL: JOHN LOCKE FELFOGÁSA AZ OKTATÁSRÓL John Locke Az angol felvilágosodás legnagyobb korai képviselője. Puritánizmus- apai szigor - kegyetlenül szigorú iskola- majd Oxford- háziorvos, házinevelő egy lordnál. Pedagógiai elgondolásai 1693 „Gondolatok a nevelésről” az ember kötelessége= a boldogság keresése, a nyomorúság kerülése, ehhez: • jó kedv: kálvinista ember optimizmusa • egészség megőrzése: higiénia, sportok • tudás: természetet vizsgáló empirizmus • jó cselekedet: minden keresztény ember kötelessége Pedagógiai elgondolásaiban az angol nagypolgárság szükségleteit, nevelési eszményeit fogalmazta meg, a gentleman (finom úriember) nevelésének –

oktatásának menetét és módját. Szerinte ezt olyan nevelési módszerekkel lehetséges, mint a megfigyelés, gyakorlás, oktatás, s olyan nevelő irányításával, aki maga is gentleman, sőt a nevelés színtere is csak jó társaság lehet. A gentleman nevelésben jelentős szerepet kapott az erkölcsi nevelés, melynek célja az ember vágyain a józan ész uralmának kialakítása. Ezért tartotta szükségesnek a fegyelemre nevelést. A test nevelésével, mint orvos részletesen és tudományos alapon foglalkozott A tananyag kiválasztásánál arra törekedett, hogy a mindennapi életben jól hasznosítható ismeretek hangsúlyt kapjanak  utilitarizmus. Tantárgyak (az alapképzésen túl): • Könyvvitel • Gyorsírás • Erkölcstan • Jog • Földrajz • Csillagászat • Francia, latin nyelv A képzésben fontos szerepet kapott a munkára nevelés, 2-3 mesterség ismerete is. Az t a reneszánsz felfogást vallotta, hogy új oktatási módszerekkel a

tanítást könnyűvé, szórakoztatóvá kell tenni. A magánnevelés híve volt, mert szerinte az iskolai nevelés nem ad módot a gyermek egyéni tulajdonságainak megfigyelésére, az ahhoz való alkalmazkodásra, melyet a sikeres nevelés előfeltételinek tekintett. Optimista volt, hitt a nevelés emberalkotó erejében gentleman: meg tudja tagadni vágyait, szembe tud szállni hajlamaival, csakis azt teszi, amit értelme diktál neki !!! verés csak a legvégső esetben Munkaiskola: néposztályok gyermekeinek, 3-14 éves korig munkára, erkölcstanra, és vallási elemeire oktattak. „Tabula rasa”: (tiszta lap) nevelési elképzeléseinek alapgondolata. Az ember lelke születéskor „tabula rasa” melyre csupán a környezeti hatások, a nevelés írhat eltérő tulajdonságokat. JEAN JACQUES ROUSSEAU PEDAGÓGIAI ELVEI A Rousseau-i felvilágosodás (emil) A francia felvilágosodás egyik kiemelkedő egyénisége. Nevelési regénye az „Emil” a természetes nevelés

új ideáját fejtette ki. Célja a szabad egyéniség kibontakozása, melynek alapja az emberi természetbe vetett hit. Úgy vélte, hogy egy jobb társadalom épülhetne föl, ha a gyerekeket a természetben, természetüknek megfelelően, természetes ösztöneikhez, érdeklődésükhöz, hajlamaikhoz igazodva nevelnék. Ő volt az első, aki az emberi egyedfejlődés jellemzőit vázolni igyekezett, s hangsúlyozta a fejlődési jellemzőkhöz igazodó tevékenységek, módszerek fontosságát. Véleménye szerint a nevelés három hatótényezője a természet, a dolgok és az emberek. A természetet nem lehet befolyásolni, és a dolgok is csak részben befolyásolhatók, az emberi tényezőket viszont megválaszthatjuk. A nevelésben a természet szerepe az elsődleges, mert a gyermek képességei a természet hatására önfejlődési folyamatban spontán bontakoznak ki. Ezért olyan nevelés kell, ami a fejlesztő körülményeket teremti meg. Ez a negatív nevelés Az

„emil” egy képzeletbeli új pedagógiai programot ír le. A könyv a fejlődési szakaszok jellegzetes nevelési szituációit foglalja össze, valamint a férjének mindenben alárendelt nő nevelésével foglalkozik. Megkülönböztette az „értelmi észt” (fogalmi gondolkozást) és az „érzéki észt” az észlelés képességét. Felfogásában az érzéki ész kifejlődése az értelmi ész fejlődésének előfeltétele. A műveltség alapjának a természettudományokat tekintette Szerinte a munka az ember személyiségét is gazdagítja, ezért a nevelés szerves része, valamely mesterség megtanulása. Az Emil vagy a nevelésről „az emberi szív története”, amely feltárja, „hogyan születnek meg benne a bűnök”, de azt is, hogyan előzhetjük meg őket. Vagyis a nevelés regénye, s bár egy absztrakt helyzetre épül (mert csak ez adhatja meg a természetes nevelés lehetőségét egy romlott társadalomban), Rousseau a valóságos gyermekből indul

ki, és a nevelést és az oktatást a gyermeki lélek megfigyelésének alapjaira helyezi. Az ideális nevelés és a mű célját így írja le Rousseau: „Élni - erre a mesterségre akarom megtanítani. Beismerem, hogy ha kezemből kikerül, nem lesz sem bíró, sem katona, sem pap Először is ember lesz. Mindaz, ami egy ember kell hogy legyen, az lesz ő, s ha kell, éppen úgy, mint bárki más. És a sors teheti majd, ahová akarja, mindig a maga helyén lesz” A gyermek hibái nem az egyéniségéből fakadnak - hiszen „minden jó, midőn kilép a dolgok alkotójának kezéből” -, hanem társadalmi jellegűek, ezért Emilt a várostól és a civilizációtól távol, falun kell fölnevelni. A gyerek ne ismerje a parancsolgatást, a kíváncsiságot, a színlelést, egyszóval mindazt, ami az emberek közötti egyenlőtlenség következménye. Ezzel a módszerrel kell megalapozni a gyermekben azt az erkölcsöt, amely, ha elterjed, boldoggá teheti az egész

emberiséget. JOHANN HEINRICH PESTALOZZI Pestalozzi pedagógiája Johann Heinrich Pestalozzi Az értelem és az érzelem szintézisének megvalósítására törekedett. A munkában látta azokat a lehetőségeket, melyekkel az értelem és erkölcs kimunkálható. Mintagazdaságokat szervezett, hogy a környékbeli parasztokat gazdálkodni tanítsa. Ezt a nevelési programját, mely kudarcba fulladt, vázolta az „Egy remete esti órája” című művében. Nevelési célja egy sokoldalú ember kiművelése, az igazi humanitás megvalósítása. Hangsúlyozta az anya szerepét a nevelésben. Fél századnál hosszabb munkássága folyamán Pestalozzi számos pedagógiai eszmét vetett fel, ugyanakkor összefüggő, logikusan felépített pedagógiai rendszert sohasem dolgozott ki. A pedagógiában legkorábbi és mindig visszatérő tétele az ember „egyedi helyzetének” meghatározó volta. A nevelés szempontjából legfontosabb kör a családi környezet. Pestalozzi

figyelme a szegényebb néprétegek felé irányul. A Pestalozzi korabeli képesség-lélektani felfogás szerint az emberi lélekben eleve benne rejlenek az erők és ösztönök, csak kifejlődésükről kell gondoskodni. Ezek az erők: az ismerés, az akarás és a (mai értelemben) képesség. Az emberi lélek erői egymástól függetlenül léteznek, saját törvényszerűségeik szerint fejlődnek. A nevelés lehetősége tehát nem határtalan: a nevelő nem teremtő, hanem inkább kertész, aki csak gondozhatja, illetve nyesegetheti a gondjaira bízott növendék hajlamait. Pestalozzi elgondolásai alapvető jelentőségűek a gyógypedagógia számára, ugyanis kimondja, hogy hite szerint még a gyengeelméjűben is megvannak a feltételek bizonyos fejlődésre, vannak erői, amelyek bizonyos képzéssel elégségesek emberhez méltó élet fenntartására. Könyveket írt, melyekben leírta tanulságait. Könyveiben / Lénárd és Gertrúd/ a nőt a férfival egyenrangúnak

írja le. ABC-s könyvet írt a gyerekeknek. Sokfelé vándorolt. Sok mindenbe belekezdett, sok dologgal foglalkozott, de minden csődbe ment. Mindig talpra állt és hozzáfogott ismét egy új dologhoz Tanított Svájcban sok helyen megfordult. Ahogy az iskolái tönkrementek, tovább állt és nyitotta a másik iskolát. 8. TÉTEL: A RATIO EDUCATIONIS JELENTŐSÉGE A MAGYAR OKTATÁSÜGY VÁLTOZÁSÁBAN Az I. Ratio Educationis Mária Terézia a birodalom egységesítésének érdekében, s attól a felvilágosodás eszmerendszeréből eredő gondolattól vezérelve, hogy az oktatás javításával a társadalmi bajok is orvosolhatók, belekezdett a magyar oktatásügy átalakításába. Reformját az 1770-es években hajtotta végre. 1777-ben kiadott egy Tanügyi rendeletet, ez volt a Ratio Educationis A ratio első ízben kísérelte meg egy olyan oktatási-nevelési rendszer létrehozását, mely az állam és az uralkodó felügyelete alatt állt. Ezt a protestánsok

elutasították csak a katolikus iskolákra gyakorolt befolyást. A ratio egységesen rendezte a magyar közoktatásügyet, az anyanyelvi kisiskoláktól az egyetemig. A meglévő megerősített, szabály-könyvben rögzített iskolatípusok: 1. Kisiskola (anyanyelvű városi, falusi, mezővárosi népiskola 2. Középfok: a. Kisgimnázium (grammatikai osztályok, 3 év) b. Nagygimnázium (retorikai osztály 1év, poétikai osztály 1 év) 3. Felsőfok a. Akadémia: filozófiai osztályok (két év), jogi osztályok (két év) (előkészítő szerepük van az egyetemi tanulmányokhoz) b. Egyetem: Bölcsészeti kar, jogi, teológiai, orvosi kar) Az országot 9 tankerületre osztották, melyek élére világi főigazgatókat neveztek ki. A ratio nem mondta ki a tankötelezettséget, de javasolta a rendszeres iskolába járást. Megindult az intézményes tanítóképzés az ún. normaiskolákban A közép és felsőoktatásban a magyar nyelv nem kapott szerepet ezért az iskolák

magyar jellege elhomályosodott. Az 1790-es országgyűlésen létrehoztak egy Művelődési Bizottságot, melynek legfontosabb feladata a Ratio kritikája alapján egy új tanügyi szabályzat kidolgozása. II: Ratio Educationis Igyekezett az előző hibáit kiküszöbölni. A gimnáziumokban is helyet juttatott a magyar nyelvnek, alsó fokú iskolai oktatást ingyenessé tette. A gyermekek alsó fokú iskoláztatását szükségesnek tartották, ezért bevezették a tankötelezettséget. A II Ratio továbbfejlesztette a városi iskolákat, gondoskodott a lányok iskoláztatásáról, előírta a líceumok, akadémiák tananyagát. Iskolán kívül fontos: testi nevelés, egészséges életmód, játék, természetben való tartózkodás fontossága Minden tankerület székhelyén akadémiát szervezni: általános műveltség középszintű tananyaga + 2 évfolyamos jogi tagozat Mária Terézia tanügyi- és egyházi alapot hozott létre. Halála után fia, II. József hozott

rendelkezéseket: - bevezette minden iskolába a német nyelvet - mindenhol legyen elemi iskola - királyi gimnázium csak állami felügyelet alatt működhet - tanfelügyelet létrehozása 6. XVII-XVIII szd (magyar) A tudományok első magyar összegzője Apáczai Csere János (1625-1659.) 28 éves koráig tanult. Kolozsváron élt feleségével, puritán körülmények között A Magyar Enciklopédia megteremtője. Magyarul íródott, a diákok tudományos kézikönyvként használták Világi ismereteket tanultak, a vallás nem fogta át a tananyagot. Iktári Bethlen Gábor, Erdély fejedelme idejét Erdély aranykorának nevezik. A gyulafehérvári iskolát európai szintű akadémiai tagozattal rendelkező kollégiummá kezdte kiépíteni. Basirius teológus professzor II. Rákóczi Györgyöt a puritánusok ellen hangolta, aki megfosztotta Apáczait állásától, elűzte Gyulafehérvárról. Lórántffy Zsuzsanna (I Rákóczi György felesége) közbenjárására a

kolozsvári református kollégium élére került Újjáépítette az iskolát, tanított, tanulmányokat írt, harcolt a papi ellenfeleivel. A túlfeszített munka felőrölte egészségét, tüdőbajban meghalt 1659-ben. Az olvasás, hallás, elmélkedés, taníttatás és írás szerepét emelte ki tanulási módszereiben. A XVIII. szd bécsi udvar politikájában Mária Terézia a Habsburg-birodalom megszilárdításáért központosított intézkedéseket hozott: politika, ipar, gazdaság, közegészségügy, oktatásügy területén. Magyarország pontosan körülhatárolt feladatot töltött be ebben a központosított rendszerben. A háborúkhoz szükséges hadiszállások, mezőgazdaság fejlődése. A legfontosabb iskolákat királyivá tette 1775-ben megbízta Ürményi Józsefet a magyar iskolarendszer átfogó reformjának kidolgozásával. Az új oktatási-nevelési rendszer, Ratio Educationis csak a katolikus iskolákra gyakorolt hatást. A Ratio Edicationis

megteremtette a tankerületeket és népiskolai tanfelügyelőket. Megerősítette az iskolatípusokat Kisiskola, középfok, felsőfok Kísérlet történt a tananyag hasznosság felosztásában is. (Így maradt meg a választható, kötelező és ajánlott tantárgyak fogalma.) Hátránya volt, hogy a magyar nyelv nem kapott helyet a középés felsőfokú oktatásban (a tanítás nyelve a latin volt) A nemesség érdekeit tartotta szem előtt, a 10-15 éves tanulóknak nehezen emészthető tananyag volt. Mária T. halála után fia, II József (kalapos király) került trónra Felvilágosult volt, de a magyarokat nem szerette. Végső célja a birodalom teljes központosítása, Magyarország beolvasztása volt. Bevezette a német nyelvet minden iskolatípusba Tandíjat a gimnáziumokba, akadémiákba, egyetemeken. Rendeletekkel kormányzott, de a nemzeti ellenállás meghiúsította németesítő törekvéseit, halálos ágyán visszavonta rendeleteit. Az 1790-ben trónra lépő

II. Lipót uralkodásával úgy tűnt, lehetőség nyílik a magyar iskolaügy újjászervezésére. A római kat egyház továbbra is uralkodó szerepet töltött be, de megadta az iskolaalapítás jogát az evangélikus és református egyházaknak is. Törvénybe iktatták a magyar nyelv oktatását. Létrehozták a Művelődési Bizottságot egy új tanügyi reform kidolgozása céljából Fontos alapelv volt, hogy minden gyereket egységes, ingyenes, intézményes nevelésben kell részesíteni. A Művelődésügyi Bizottsághoz Tessedik Sámuel, szarvasi néptanító, lelkész is eljuttatta véleményét. Szerinte a falusi életre kell nevelni a gyermekeket Sok a felesleges ismeret, gyenge a tanítók képzettsége. A parasztság helyzetét elemezve bebizonyította, hogy a Ratio Educationis nem segített a népoktatás jobbításában, hiszen csak az abécéskönyvek reformjáig jutottak. A természet, a környező világ megismerését tartja fontosnak Földesurától 6 hold

földet kapott, itt iskolát alapított. Kertet létesített, szerszámokat és szakkönyveket vásárolt Szorgalmassági iskolájában tanított feleségével írást, olvasást, számolást, földrajzot, történelmet és emberrel és környezetével foglalkozó tárgyakat. Anyagi támogatás nélkül maradt és bezárt. A Művelődésügyi Bizottság munkája nyomán kialakult az új oktatási rendszer, a II. Ratio Educationis Kijavította elődje hibáit Egyszerűsítette a tantárgyi sokféleséget. Kiemelt jelentőséget tulajdonított a magyar nyelv jelentőségének Bevezették a tankötelezettséget. 5. Az újkori nevelés története 2 A felvilágosodás a szabad gondolkodást, az emberi értelem függetlenségét hirdeti. Tagadja a vallási dogmákat és az egyházat. A XVIII szd-ot a pedagógia századának nevezték Egyik legkiemelkedőbb alakja Jean-Jacques Rousseau. Neveléssel-oktatással foglalkozó gondolatai fordulópontot jelentettek a pedagógiában. Rousseau

1712-ben, Genfben, órásmester fiaként született. Nem járt elemi iskolába, egy pártfogója tette lehetővé, hogy természettudományokkal, zenével foglalkozzon. 28 évesen nevelőként dolgozott, de nem sok sikerrel. 1760-as években született három nagy műve: Új Heliois, Társadalmi szerződés, Emile, avagy a nevelésről. Ez utóbbi heves ellenérzéseket váltott ki egyházi körökben, főleg a természetes vallással foglalkozó rész miatt. A könyvet elégették, Rousseau ellen elfogatóparancsot adtak ki. Svájcba, majd Angliába ment Visszatérve Franciaországba, barátai előkelő kastélyában élt, kottamásolásból tartotta fenn magát. 1778-ban halt meg 5 gyermeke született házvezetőnőjéből, de mindet árvaházba adta Azt mondta, hogy a gyermek jónak születik, de romlottá teszi a társadalmi közeg, amiben él. A nevelésben a természet szerepe az elsődleges, mert a gyermek képességei a természet hatására bontakozik ki. Emil egy képzelt

regényhős, Rousseau a nevelő szerepét tölti be Célja, hogy Emilt boldognak lássa. Hangsúlyozta a fejlődési jellemzőkhöz igazodó tevékenységet fontosságát. A nevelő csak iránymutatást ad a tanuláshoz Megkülönböztette az értelmet, érzékeket és észlelés képességét. A gyermeki fejlődés szakaszait 5 periódusra osztja 0-2 éves kor a testi nevelés Rousseau elítélte a azt az ősrégi gyakorlatot, hogy a gazdag szülők vidéki dajkák gondjaira bízták a gyermeket, ahol szorosan bepólyázták, gúzsba kötötték a csecsemőt. Rousseau a mozgás szabadságát követeli, ráveszi az anyákat, hogy maguk táplálják, gondozzák csecsemőiket, az otthon varázsa a legjobb ellenméreg a rossz erkölcsökre. Ha az anya nem volt egészséges vagy képtelen volt a gyermeknevelésre, akkor gondosan kiválasztott , vidéken élő dajkára bízhatta, aki természetközelben gondozhatta a gyermeket. Rousseau elutasítja a dédelgető, kényeztető nevelést.

2-12 éves kor az érzékszervek nevelése Ebben az életszakaszban már a nevelő foglalkozik a gyermekkel. Az érzékszervek és az érzékelés a legfontosabb. Fokozatosan kapcsolatot teremt önmaga és a külvilág dolgai között Itt még nem akar tervszerű tanítást, csak akkor tanuljon olvasni a gyerek, ha szükségét érzi. 12-15 éves kor értelmi nevelés Gyűlöli a könyveket, nevelője segítségével fedezze fel ő maga a természetet és a tudományokat. Gyűjtemények, kísérletek elvégzésével tanuljon földrajzot, csillagászatot, fizikát. A nevelő a gyermek érdeklődésének megfelelően, spontán beszélgetések, természetben sétálva jó alkalmat teremtettek a játékos tanulásra. A fizikai munkának is pedagógiai jelentőséget tulajdonított. Fejleszti a kézügyességet, értelmet 15-házasságkötésig erkölcsi nevelés Innen válik etikailag formálható lénnyé. Vissza kell térni a városba, az emberek közé Az erkölcsi nevelés nem lehet

teljes a társaságtól elzárva. Megtapasztalja a természetes és társadalmi egyenlőtlenséget. Felébred az együttérzés képessége, ami a szív nemesítésének az egyik legfontosabb feladata. Esztétikai érzék fejlesztésére klasszikus írásokat olvastat vele A szív nevelése szorosan összefügg a vallásos neveléssel. Istennel közvetlen kapcsolatba lép Nem igényli az egyház közvetítő szerepét. Fontosnak tartja a szexuális nevelést is Az ösztönök kordában tartásához fizikai munkát és testmozgást javasol. A gyermek kérdéseire válaszolni kell, hazudni nem szabad. 5. könyv: Sophie nevelése Emil élete párjával, Sophie-val tér vissza a városba, a társadalomba. Míg a férfit az aktivítás és az erő, a nőt a passzivitás és a gyengeség jellemzi. A nő előbb apjának, majd férjének alárendelve él. Míg a férfi autonóm, a nő köteles a közvéleménynek, a konvencióknak engedelmeskedni. Rousseau hatására 1762-től sorra

jelentek meg nevelésről szóló írások. Divattá vált ped kérdésekről társalogni. Nyilvánosan táplálták, nevelték a gyerekeket Egyre többen fogadtak házitanítót, visszavonultak a családi birtokra. A XVIII. szd-i angol arisztokraták egy része közönyös volt a gyermekek nevelése iránt Csak 3 területre összpontosítottak: olvasás megtanítása, fájdalom elviselése, a halálra való felkészítés. A magánnevelés pártján álló szülők egy idő után feladták álláspontjukat, belátta, hogy a családi ház nem képes maradéktalanul ellátni a gyermekek nevelésének és oktatásának feladatát. Neohumanizmus A nevelés elméletével foglalkozó gondolkodók többsége az emberi nem egészét tartotta szem előtt. Az egyetemes embernevelés gondolatából indult ki Pestalozzi (svájci pedagógus 17461827) Az értelem és az érzelem szintézisének megvalósítására törekedett Gazdagon nősült és vagyonát áldozta önfenntartó iskolák, idősek

otthona létrehozására, de csődbe ment. Családmodellről írt könyvében a nőt már egyenrangúnak írta le. Abc-s könyveket írt a gyerekeknek. Nevelési célja a sokoldalú ember kiművelése volt Mintagazdaságokat szervezett a parasztoknak, hogy gazdálkodni tanítsa őket. Pestalozzi gyapotfonással kezdett foglalkozni, emiatt több munkaerőre volt szükség, ezért 40 gyermeket vett magához, akik csavargók vagy nyomorúságban élő családokból került ki. Neuhofi birtokán nem kizsákmányolni, hanem nevelni akarta a gyerekeket. A gyermekmunka nála pedagógiai eszköz volt. Pestalozzi intézményesítette először a munkára nevelést Gyakorlati tevékenység segítségével készítette fel a gyerekeket a paraszti életre. Az írás, olvasás, számolás, vallási ismereteken túl növénytermesztésre a fiúkat, háztartásvezetésre, varrásra a lányokat tanította. Első ped munkára az Egy remete esti órája, menyben azt a programot vázolta fel, ami

Neuhofban kudarcba fulladt. Közismertté vált gondolata: a nevelés legközelebbi, s legfontosabb köre a család. Gondolatait szerette volna szélesebb körben ismertté tenni, ezért sorozatot jelentetett meg kifejezetten az egyszerű nép számára. Első kötete a Lénárt és Gertrúd címen (1781). A regény legfontosabb alakja Gertrúd, aki 4 gyermeket nevel, és züllött férjét szeretné visszavezetni családjához. Szilárd erkölcsi tartása segít céljai elérésében. A könyv hatalmas sikert arat, lelkészek olvassák föl a szószékről, folyóiratokban, naptárakban jelenik meg belőle részlet. A francia forradalom törvényhozó gyűlése 1792-ben Francia Köztársaság Polgára címmel jutalmazza meg. 1782-ben megjelenik a II kötet Kristóf és Elza címmel, ami az előző értelmezése, magyarázata. Pestalozzi Rousseauval együtt azt vallja, hogy az ember eredendően jó, romlatlan, viszont ez azonnal eltűnik, mikor a csecsemő felsír. A másik embert

eszközként használja szükségletei kielégítéséhez. Az ember etikai fejlődésének 3 fokozatát különíti el: - Természetes állapot – önzés, félelem, gyűlölet jellemzi - Társadalmi állapot – a jog megkönnyíti a szükségletek kielégítését, de az önzés, a birtoklási vágy, a hatalmi ösztön itt is jellemző - Csak a tiszta erkölcs – harmóniát nyújt az ember számára, ha képes másokat elfogadni és szeretni. 1789-ben kitört a francia forradalom. Az elárvult gyerekeket Stans községben gyűjtötték össze. Megalakult a Helvét Köztársaság A Kormány Pestalozzit bízta meg árvaház létesítésével, amihez a Szent Klára kolostor egyik szárnyák kapták meg. A gyerekek 6-8-ig tanulnak, 4 órát dolgoznak és nyolcig megint tanultak. A hadi helyzet változása miatt a direktórium az épületet hadikórházzá alakíttatta át. Ezután didaktikával és oktatási módszerekkel foglalkozott. Burgdorfi iskolában iskolamesterként tanított

felgyógyulása után. Új módszert vezetett be, egyenkénti leckefeladás és kikérdezés helyett egyszerre tanította a gyerekeket. Az olvasást hallás után betűztette, azután tette a gyerekek elé a nyomtatott szöveget. A Nevelésügy Barátainak Társasága támogatásának köszönhetően megnyitotta burgdorfi kastélyban új intézetét. Felderíti a szám, alak, szó elemi pontjait, ennek felismerése nyomán középpontba kerül az anyanyelv. Módszere az érzékszervi szemléltetés, tapasztalatszerzés. A tárgy külső érzékelésével összefonódik a belső megtapasztalás. Felfogása szerint a népiskolai tanítás célja a környező világ tárgyainak alapos, sokoldalú és tevékeny megtapasztalása. Módszerét Magyarországon Váradi Szabó János is alkalmazta és népszerűsítette. Nevelőintézeti pedagógiája, a szegény nép felemeléséért folytatott küzdelme csak a XX. sz-ban került be követendőként a pedagógiai köztudatba XIX. század

új nevelési törekvései A polgári élet-és tudományfilozófiák hatása Új jelenségek a 19. században, modernizmus jellemzői: •Század elején gazdasági, társadalmi átalakulások jellemzők. •A polgári forradalmak nyomán több országban megszűntek a tejhatalomra épülő abszolút monarchiák – pl. Angliában alkotmányos monarchia, Franciaországban köztársasági államforma váltotta fel. •Ipari forradalom, iparosodás, tömegtermelés, kapitalizmus, munkásosztály megerősödése. •Polgári életforma. Tömegkultúra, tömegoktatás – haladásba vetett hit •Nevelési ideál: az erkölcsös, fegyelmezett polgár, egyéni értékeit képes összeegyeztetni, ha kell alárendelni a nemzeti állam érdekeinek. A 19 század egyik meghatározó szellemi irányzata a felvilágosodás eszmerendszerében gyökerező pozitivizmus. August Comte ( XIX. század francia) •Fogalma: olyan filozófiai rendszer, amely egységbe foglalja az összes tudományt,

•lényege az enciklopédikusság, alapja a természettudomány és az objektív módszer •Jellemzője: a tények megfigyelése és gyűjtése, •A tapasztalat és az induktív módszer középpontba állítása •A termelés minden társadalom értelmes célja. •A tudósok irányítják az új társadalmat. A tudomány kitüntetett szerepe •A civilizáció kettős feladata: az ember kiművelése és a természetfeletti hatalmának megszilárdítása Eszközök: tudomány, ipar, művészet A pozitivizmus célja: a fizikai és a társadalmi valóság tényeinek vizsgálata és ez alapján az egyetemes, általános igazságok és törvényszerűségek feltárása A pozitivista nevelés középpontban az erkölcsi nevelés. Ki kell terjeszteni a kultúrától megfosztott rétegekre. Pozitív nevelés „ Három stádium „ törvénye: A modern kor szükségleteihez (a polgárság) kell igazodni • Három stádium: 1. teológiai (analógiák)- gyermekkorban 2. metafizikai

(magyarázat)- ifjúkorban 3. pozitív (törvények felismerése)- felnőttkorban Az embertársak iránti szeretet, a rend mint alap, a haladás mint cél jelenik meg a felfogásban. Herbert Spencer (1820-1903) angol • A fejlődés világtörvény, Darwint megelőzve hirdette az evolúció eszméjét. • Alapelve: minden az ősöktől a modern ipari társadalomig fejlődés eredménye • Az individualizmus híve • Új erkölcstan kell, amely elősegíti az ember sokoldalú fejlődését. Tisztázni kell az új értékeket A nevelés célja • Az egyént a fejlődés törvényi alapján az alkalmazkodásra kell felkészíteni, a tökéletes életre. • Az iskolának arra kell tanítani, ami hasznos és szükséges. A polgári életfilozófiák pesszimista és kritikai attitüdje: Schopenhauer, Nietzsche Az életfilozófia háttere: A 19. sz-ban Európa nyugati régióiban, Egyesült Államokban robbanásszerű tud.-tech fejlődés megerősítette a töretlen fejlődés

biztos tudatát A pozitivista tudományfilozófiákban megjelenő optimizmussal szemben, ezzel párhuzamosan megteremtette a korszak szellemi áramlataiban is megfogalmazódó kritikát. Technika fejlődése – életszínvonal emelkedése - lelki elszegényedés. A pesszimizmus pedagógiája- Schopenhauer XIX. sz német Fő műve: A világ mint akarat és képzet A hegeli felfogással tudatosan szembenálló filozófiát alkotott. Míg Hegelnél mindent áthat az értelem, addig nála a minden fölött uralkodó vak ösztön, az akarat áll a középpontban. Az értelem másodlagos, az akarat segítőeszköze csupán. Ez a filozófia teljesen új megvilágításba helyezte a nevelés kérdéseit is. Véleménye szerint a gyermek veleszületett egyénisége megváltoztathatatlan, ami korlátokat szab a nevelésnek. Nevelő feladata, megvédeni a társadalom és az állam behatásaitól Minden oktatásnak a szemléletből kell kiindulnia, a korabeli iskolák azonban teletömik a gyermek

fejét elvont fogalmakkal, és csak utána adják hozzá a tapasztalatokat. A növendék ne készen vegye át nevelőjétől az ismereteket, hanem saját maga kutasson, dolgozzon. Friedrich Nietzsche kultúrakritikája ( XIX. sz második fele Schopenhauer tanítványa) A jövő záloga - zsenik nevelése: •Filozófiájának legalapvetőbb eleme a létező kultúra kétségbeesett tagadása. Az egész európai racionális és erkölcsi értékrend kiüresedett, minden hagyományos érték átértékelésre szorul. •Nem olcsó, polgári tömegcivilizációra van szükség - vélte Nietzsche -, hanem magas fokú kultúrára, olyanra, mint a régi görögöké volt. Az oktatásban szorgalmazta az elit képzést A kulturpedagógiai irányzatok és a szellemtörténet hatása a nevelésfilozófiára Dilthey, Spenger, Wilhelm Dilthey ( 1833 – 1911) német A német életfilozófiából bontakozott ki Dilthey szellemtörténeti felfogása, mely a kulturfilozófia egyik forrását

adta. Azt vallja, hogy az ember csak a történelemből érthető meg, a történelem adhat hiteles választ arra a kérdésre, hogy mi az ember. Filozófiája: csupán a természet ismerhető meg az ész (tapasztalat) törvényei alapján a történelem egy magasabb szintű szerves egészet (struktúra) alkot, amelyen keresztül valósul meg, válik érthetővé az egyéni létezés a történelmi világ az emberi világ fölött áll, saját törvényszerűségekkel, függetlenséggel, objektivitással rendelkezik működésében elszakad az egyéntől, ezáltal őrzi meg a jövő nemzedékek számára a szellemi tartalmakat, mivel az egyedek elmúlnak, de a kultúra fennmarad és állandóan fejlődik a kultúra önállóan működő alrendszerekből, struktúrákból áll, amelyek valamilyen szellemi szükségletet elégítenek ki: vallás, művészet, filozófia, jog stb. a kulturális rendszerek struktúrája hasonlít az egyén pszichikumának felépítéséhez a

történelem világának megértését a pszichológia segítségével látja megvalósíthatónak a pszichikai társadalmi-történeti jellegű világ megértése az átélés és megértés segítségével történik. Fontos eleme a megértésnek a szimpátia, a saját élmény átvitele egy másik személyre. minden igazi filozófia célja a neveléstudomány a nevelési eszmény mindig történelmi viszonyok függvénye a pedagógia feladata a nevelés, az ember formálása ennek lényege a művelés (lelki élet funkcióinak tökéletesítésére és a személyiség formálására irányul) ebben a megközelítésben a nevelés a legalapvetőbb kultúra-teremtő tevékenység, a "társadalmi újjászületés" folyamata, amelynek során a társadalom szellemi értékeit átszármaztatják az ifjú nemzedékeknek Eduard Spranger kultúrpedagógiáj(1882-1963 Dilthey tanítványa, továbbfejlesztette filozófiáját. • Létrehozta a kultúrfilozófián

alapuló nevelés tudományos elméletét, a kultúrpedagógiát és a megértést hangsúlyozó strukturális pszichológiát. A megértő pszichológia: • Az emberi én - véli - nem fogható meg az empirikus módszerek segítségével, mivel olyan egyén feletti alkotások hatása alatt fejlődik, amelyek a történeti létben gyökereznek. Ezek révén válik lehetővé az egyén számára az értékek átélése, amelyek alkalmassá teszik az új kultúrjavak létrehozására. (objektív kultúrának) Az egyén belenő az objektív kultúra világába. Az ember nem csupán lelki funkciók összessége, hanem szellemi-történelmi pszichés örökséggel is rendelkezik. Az emberi értékorientációnak hat alaptípusa van: 1. Elméleti típus: a valósághoz való megismerő, tisztán objektív viszonyulás jellemzi 2. Ökonomikus (gazdasági) típus: haszonelvűségre fordítja a figyelmet 3. Szociális típus: jellemzője a másik ember felé fordulás és a szeretet. 4.

Politikai (hatalmi) típus: az önelfogadás, minden értéket saját hatalmának szolgálatába állít. 5. Esztétikai típus: érzéki, képszerű, minden benyomását képes alkotásban kifejezni 6. Vallási típus: azt tekinti abszolút értéknek, ami az élet egésze szempontjából fontos Komplex típusok: technikai, jogi, pedagógiai. A nevelés két alapvető funkciója, célja: „Mondd meg, mit tartasz értéknek, és megmondom, ki vagy.” 1. a kultúra értékeinek átadása 2segítségével a személyes értékek felszínre hozatala Nevelő erő A szellemtudomány nevelő erejét a megértés adja • Átalakítja az egyén értékvilágát • A múlt alkotásai fejlesztik az alkotó erőt • A pedagógia, mint tudomány az érték – és kultúrfilozófia egyik önálló része Pragmatizmus, Dewey pedagógiája, reformpedagógia ( XIX. század vége - XX eleje) A 19. sz utolsó harmadában Herbart pedagógiája uralkodóvá vált (népiskolákban,

középiskolákban), ami a pedagógiai elmélet és gyakorlat bizonyos fokú merevedését okozta. Ezzel összefüggésben bontakozott ki a hagyományos iskolák kritikája A reformozgalmak jellemzője: • a herbarti iskolamodell kritikája, tagadása • tömegoktatás bírálata • oktatás és hasznosság bírálata • hallgatás és a leckefelmondás, elavult tanítási módszerek: magoltatás • tekintélyelvű tanár • a felvilágosodás szellemiségében az oktatásban kiút keresés Két szellemi áramlat a pragmatizmus és a gyermektanulmányi mozgalom egymással szoros kapcsolatban bontakozik ki. Williem James ( 1842-1910) a pragmatizmus jelentős gondolkodója. •Igaz az, ami a gyakorlati cselekvés szempontjából hasznos. Ismereteink, eszméink nem önmagukban léteznek, próbájuk az alkalmazkodás. •A pragmatizmus új emberideálja: szabad indivídum, cselekedni és választani tudó ember, születési előjogai nem segítik és nem okoznak hátrányt,

kizárólag saját tehetségétől függ, hogy az állandóan változó világban képes érvényesülni, egzisztenciát teremteni. John Dewey (1859-1952) (Dzson Gyui), amerikai Pedagógiájának filozófiai alapvetése: a gyereket az életre kell felkészíteni. • Az iskola maga legyen a valóságos élet, konkrét cselekvésre épülő problémahelyzetek teremtése. • hasznosítható tudást kell szerezni, az iskola feladata az ismeretszerzés készségének megtanítása. • A kívánatos nevelés csak akkor érhető el, ha felszámolják a „tankönyviskolát”, a tanulás, leckefelmondás iskoláját (tankönyvet, órarendet, tanórát, tantárgyat, tankönyvet, feleltetést), és helyébe olyan iskolát teremtenek, amely lehetőséget nyújt a gyerekek sokszínű cselekvésére. • Elképzelésének megvalósítására megalkotta az ún. laboratóriumi iskoláját, az Egyetemi Elemi Iskolát. (laboratóriumok, könyvtár, műhelyek múzeum ) megszüntette a hagyományos

termeket. Reformpedagógia •a herbarti iskola elleni tiltakozásból, kritikából születik •felfedezi a gyereket- visszanyúlik a nagy elődökhöz: Rousseau, Nietzse, Tolsztoj, Dewey •a 19. sz végén kibontakozó életreform mozgalmak is nagy hatást gyakorolnak a refompedagógiára ( életrefom mozgalmak: elveszett harmóniát, gyógyulást, segítséget keresnek A reformpedagógia korszakai: 1. 20 sz elén az első világháborúig 2. 1945-ig – világmozgalommá váltak 3. 1945 után – a reformpedagógia számos eleme beépül az állami oktatásba Reformpedagógusok: Mária Montessori – olasz orvosnő –alapgondolata rousseau-i ihletettségű Két alapelve: a gyermeki aktivitás ( maga alkossa gondolatvilágát, képzeteit, érzékszerveit) és a szabadság ( Minden gy-i tevékenység megengedett, ami nem sérti a többi gy. önálló tev) Alapfeltétele: tevékenységi tér és a tevékenységet irányító speciális eszközök A reformpedagógia második

szakasza: a közösségi életforma megteremtésével gazdagodott. Közös vonások: •gyermekközpontúság, gyermeki szabadság elősegítése, természetes nevelés •harmónia ( család, családias nevelés) •gyerek sajátosságainak figyelembe vétele, gyermek tisztelete •gyakorlatisasság, hasznos ismeretek tanítása, tapasztalati nevelés: kísérlet, munka, megfigyelés •egyéni képességek kibontakoztatása •gyermeki aktivitás elősegítése Reformpedagógusok: Rudolf Steiner ( Waldorf iskola): természetes anyagok szerepe, epochális oktatás, művészetoktatás szerepe ( lélek és akaraterő formálása pl. euritmia, kertművelés dráma stb) z ember lényének 4 fejlődési periódusa hét éve ritmusban fejlődik: • fizikai test ( ember élettelen, ásványi anyagokkal teszi közössé) • élet vagy étertest – alapvető életműködések • érző vagy asztrál – érzelmi élet ( fájdalom, ösztönök, szenvedély) • én test: a létezés csak az

emberre jellemző a földi létezés legmagasabb szintje Peter Petersen ( német) Jena – plan iskolák - munkaiskola A gyermek alapvető erői: mozgásvágy, tevékenységvágy, társas ösztön, tanulási ösztön Nevelésfogalom: A nevelés közösségben és a közösség számára történik. Művelődési alapformák? beszélgetés, játék, munka, ünnep- sokféle ped. helyzetben Freinet ( francia) - moder iskola Cél: az önálló életvezetés feltételeinek megteremtése egy igazságos társadalomban. A gy aktív organizmus, saját aktivitásával határozza meg fejlődéi ütemét. Természetes tanulás, kísérletező tapogatózás, önálló tevékeny tanulás ( műhelyek, kézműves fogl, feladatlaprendszer, tanulási programok) Magyar reformpedagógia: • Nagy László ( 1858-1931) Gyermektanulmányi társaság ( 1906.) megalapítása Mo Célja: a gyermektanulmányozást hazánkban tudományosan művelni. A vizsgálódást a rendes és rendellenes fejlődésű

gyermekeknek mind a testi, mind a lelki életére egyaránt kiterjeszteni. A gyermektanulmányozás elveinek gyakorlatba történő átültetése kísérletei: – Domokos Lászlóné: Új iskola 6-14 éves fiúk és lányok. Tantervét Nagy László készítette, a nevelés, oktatás meghatározója a gyermek életkorának belső törvényszerűsége volt. A pedagógus és gyermek közti közvetlen kapcsolat felébreszti a gyermekben az aktivitást, a munka szeretetét. – Nemesné Müller Márta: Családi Iskola 6-10 éves. A játék és a munka összekapcsolása, a tananyag rugalmas tervezése, a tanári figyelem szerepének csökkenése. Az iskolát a gyermek „természetes életének” színterévé kívánja alakítani. • Montessori óvoda 1928-1941. • első Waldorf iskola a Kis –Svábhegyen 1926-1932. Az egzisztencialista gondolkodók hatása a pedagógiára ( XX. század elejétől) A 20. század egyik jelentős irányzata az egzisztencializmus, a létezés

filozófiája, melynek kezdetét Heidegger Lét és idő című művének megjelenésétől számítunk. 1927 Társadalmi háttér:  az I. világháború utáni Németországban keletkezett ( Karl Jaspers, Martin Heidegger) • a II. világháború alatti és utáni Franciaországban teljesedett ki (Jean-Paul Sartre, Albert Camus, • Népszerű filozófia polgári értelmiség útkeresése a nagyobb katasztrófákkal terhes világban • A szabadságot választja központi kategóriának Szabadnak lenni, egzisztenciának lenni annyit jelent, mint önmagunknak lenni, ezért az ember "szabadságra ítéltetett" (Sartre). Egzisztencializmus: •a lét értelmére kérdez rá, az emberi létezés, a lét értelmének kutatása •a személyiség sorsa fő téma: az ember és az őt körülvevő világ •Az ember, aki képes "választani", önmagát választani, önmaga lenni Martin Heidegger (18891976) ( Kiergaard Kírgard hatása) •Főműve: „Lét és idő”,

középpontjába az emberi létezést helyezte. Egzisztencializmus hatása a pedagógiára: Reformpedagógiával rokon vonások: művészetek kitüntetett szerepe ( Waldorf), döntés, választás, felelősség ( Dewey), egzisztencialista filozófusok az átélt tapasztalatból indulnak ki: felfedező, cselekedtető módszer, öntevékenység, önkibontakozás. A modern magyar nevelésfilozófia legfőbb képviselői A dualizmus kora a magyar neveléstudomány fejlődésének is számottevő időszaka. Az új tudományág hazai kibontakozásának intézményes kereteit a pesti egyetem pedagógiai tanszékének létrehozása (1814), református kollégiumok tanszékeinek megalakulása (Debrecen 1825, Sárospatak 1841), az 1872-ben Kolozsvárott alapított második tudományegyetem, végül az 1914-ben Debrecenben létesített egyetem teremtette meg. Lubrich Ágost pedagógiája A kiegyezés után Eötvös József modern kultúrpolitikai koncepció alapján indította el a hazai tanügy

korszerűsítését. A miniszter Lubrich Ágostot (1825-1900) kinevezte a neveléstudományi tanszék professzorává. Első hazai neveléstudományi rendszer, amely rendszerezett és teljességre törekvő (4 kötetes Neveléstudomány) •Korszerűsített katolikus pedagógia -Dualisztikus lélekfelfogása (test, szellem=ember) •Nevelés célja: valláserkölcsi alapon értelmezhető •a gondolkodás célja az igazság •az érzésrendszeré a szépség •a vágyásrendszeré az engedelmesség Lubrich alapműve részletesen kifejti :célok+ eszköz+módszer+ eljárási mód A nevelés eszközei: 1. A növendékkel kapcsolatos eszközök 1 nemleges ápolás (felügyelet, őrködés, gondoskodás) 2. igenleges ápolás (serkentés, kényszer, fegyelmezés) 2. A nevelővel kapcsolatos eszközök 1 A nevelő személyiségének hitelessége 2. A nevelő, oktató, parancsoló, tiltó és fegyelmező szavai 3. A nevelő tette (példa) Fontos a gyermeki közösség A neveléstud.

általános alapelvei: célok, gyerek ismerete, célokhoz vezető eszközök, módszer Neveléstörténelem - első teljes, magyar nyelvű neveléstörténeti összefoglalás megírása. Kármán Mór pedagógiája ( 1843-1915), •Lubrich halála után válik - 1900, Herbart legnagyobb hazai követőjévé •Az új gimnáziumi tantervek kidolgozásában jelentős szerepe volt •Az etikát és a pszichológiát tekinti a pedagógia két segédtudományának •Nagy hangsúlyt helyez a műveltség történeti értelmezésére- a nevelés legfőbb feladata a kultúra történeti folytonosságának és folyamatos fejlődésének biztosítása ( kultúrped. szemléletmód) •Közvetítési folyamat a művelődés- ennek eredménye a műveltség. •A növendék számára a legfontosabb az erényes élet, amely nemcsak végcél, hanem a hozzávezető út is. Fináczy Ernő(1860-1935) pedagógiája Lubrich utódja, a modern középiskola megteremtéséért küzd Fináczy

neveléstudományi felfogása három alapvető forrásra vezethető vissza: • Az első a hagyományos, Milde-Szilasy neve fémjelezte katolikus valláserkölcsi megalapozású, • Kármán közvetítette herbartiánus pedagógia, amit Kármán tanítványaként ismert meg, és aminek számos elemét megtartva és továbbfejlesztve • a német filozófia befolyása: Kant, Hegel. Sajátosan differenciált álláspontja, amit a reformpedagógia és gyermektanulmány eredményeivel és képviselőivel kapcsolatban kialakított. Egyrészt fontosnak és hasznosnak vélte a tudományos igényű pszichológiai kutatásokat a neveléstudomány számára, másrészt viszont élesen szembehelyezkedett azokkal, akik a hagyományos, normatív neveléstudomány helyére, ettől teljesen elkülönülő. Weszely Ödön (1867-1935) pedagógiája Weszely Ödön a legkövetkezetesebb hazai követője a késői herbartizmusnak A Gyermektanulmányi mozgalom eredményeit is ötvözi, integrálja A

nevelés értékelméleti megalapozásának hangsúlyozása, az eleme a ped. koncepciójának • Reális értékek: szükséges, hasznos, élvezetes • Ideális értékek: igaz, jó, hasznos Prohászka Lajos (1897-1963) - Berlini ösztöndíjas, Spranger tanítványa, 1924-27 •Weszelyvel ellentétben határozottan állítja, hogy a pedagógia csak a kultúrfilozófiára alapozottan tarthat igényt a tudományosságra. A kultúrfilozófiai pedagógia megteremtője: •Tudomáynos vizsgálat eredményeként jött létre •A művelődés és műveltség strukturális elemzése. •Tárgya az objektív szellem, feladata azon struktúráknak és felelősségeknek a vizsgálata, amelyekben az megnyilvánul. •A három kategória: a műveltség (felelősség), a kultúra (struktúra) és az objektív szellem egyazon dolog három különböző szerveződése. A művelődés és műveltség organikus fejlődés eredménye. Nagy László pedagógiája ( 1857-1931) A hazai

Gyermektanulmány –gyermeklélektan nemzetközi hírű képviselője. Magyar Gyermektanulmányi Társaság létrehozója. - a neveléstudomány új alapokra helyezése , a gyermekközpontú pedagógiai felfogás terjesztése a cél. A gyermeki sajátosságokra alapozva dolgozta ki nev –okt. koncepcióját A tantárgyaknál a gyermeki fejlődés sajátosságaiból indult ki: 1. Az érzéki érdeklődés kora ( születéstől 2 éves) Ekkor a gyermek érdeklődését az érzékszervi benyomások kötik le, Fontos, hogy a gyermeknek a külvilággal való érintkezését előmozdítsuk. 2. A szubjektív érdeklődés kora a (2-7 év) Fő feladat a nemes, értékes iránti érdeklődés kiépítése. 3. Az objektív érdeklődés kora ( 7-10 év) A gyermek minden új dolgot meg akar ismerni, amely a szeme elé kerül." Külső tapasztalatszerzés, cselekvés szerepe 4. Az állandósult objektív érdeklődés foka A gyermekben kialakul az önfegyelmezettség, az összpontosító

képesség megfelelő szintje. A gyermek egyénisége ekkor bontakozik ki erőteljesebben. Gyakorlatias gondolkodás kora 5. Logikai érdeklődés foka: ( serdüléstől) Személyek, tárgyak, jelenségek eszmei tartalma, a tapasztalatok belső összefüggése iránt érdeklődik. Erkölcsi, esztétikai fogékonyság Nagy László pedagógiájának központi alakja a gyermek. Nagy fontosságot tulajdonított a gyermek aktivitásának, öntevékenységének, ezzel párhuzamosan a gyermek és tanár, a gyermek és a másik gyermek együttmunkálkodásának ( cselekvő iskola) Nagy László gyermekfejlődési elveire alapozva jött létre 1915-ben az első hazai reformiskola a Gyermektanulmányi Társaság Új Iskolája. Mihály Ottó: Gyógypedagógiai és filozófiai tanulmányai után egyik megalapítója az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának . Létrehozója az országos Pedagógiai Intézet nemzetközileg is jelentős kutató-fejlesztő műhelyének, az Iskolafejlesztési

Központnak, alapítója a "Neveléselmélet és Iskolakutatás" című folyóiratnak. A "Fordulat és pedagógia" című tanulmányai, az "Iskola és pluralizmus" c. kötete meghatározó volt a demokratikus új Magyarország nevelésügyének, pedagógiai közgondolkodásának megalapozásában. Innovatív munka : a pécsi Nevelési Központ, illetve a szolnoki Varga Katalin Gimnázium kísérlete, 1990-ben nevezték ki az új OKI Iskolafejlesztési Központja igazgatójának. Meghatározó nevelésfilozófiai rendszert dolgozott ki, ő tekinthető a pedagógiai szakmában a hazai posztmodern gondolkodásmód meghonosítójának. A pluralizmus és modernizáció olyan nevelésfilozófiát követel, amely statikus társadalmi helyzetben működőképes, karbantartó típusú tanulás helyett innovatív ( bővítő) tanulást részesíti előnyben. Olyan pedagógiai koncepcióra van szükség, amely a radikálisan változó környezethez jól alkalmazkodni

tudó állampolgárokat nevel. A konstruktív pedagógia elméleti gyökerei, T. Kuhn tudományfilozófiai elmélet Mo. kevésbé elterjedt viszonylag fiatal (az 1980-as években elterjedt) pedagógiai irányzat, amely számos tudományos megfigyelést és elméleti kritikai észrevételt igyekszik egyesíteni a célból, hogy az emberi tanulási folyamatok újszerű modelljét hozza létre. Számos modern elemet olvasztott magába a fejlődéslélektanból, a kognitív pszichológiából, a szociológiából és a reformpedagógiák elméletéből. A konstruktivizmus a tudás kérdéséhez való viszony, azzal foglalkozik, hogy hogyan keletkezik a tudás? A tudományos felfedezések logikájával, a tudományos forradalmak szerkezetével, foglakozott a 20. században Thomas Khun Bizonyítja, hogy a hipotézis megelőzi a tudományos kísérletet és a bizonyítást. A felfedezők fejében tehát a tudományos tétel születik meg először. ( A tud forradalom szerkezete c) Fő

gondolata, hogy a tudományt a tradicionalizmus és az állandó megújítás közötti lényegi feszültség mozgatja. A konstruktivizmus legfontosabb állítása, hogy a megismerő rendszerek maguk hozzák létre a tudást, a világról alkotott kép, az ismeretek rendszere konstrukció eredménye; tanuló – környezet – hatás – válasz. Előrejelzés – cselekvés – visszajelzés – előrejelzés. A vezető szerep a belső viszonyoké A konstruktív pedagógia szemlélete a tanulást alapvetően aktív folyamatnak tartja, amelyben a tanuló ember meglévő és kognitív rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új információt; a tudást nemcsak egyszerűen befogadja, hanem létrehozza, megkonstruálja. Alapvető szerepet játszanak a korábban megszerzett ismeretek. A konstruktivizmus szerint a tudás és a valóság kapcsolata ellenőrizhetetlen, mert be vagyunk zárva érzékeink világába. A tanulás eszerint nem más, mint állandó

konstrukció, a belső világ folyamatos építése. A konstruktivisták szerint a tudás az egyén élete során nem egyszerűbb elemekből keletkezik, amelyek egyre általános érvényűbbé válnak, hanem inkább az általános elvek válnak egyre részletesebbé, differenciáltabbá. ( deduktivitás) Ha a tudás az egyén számára sajátságosként áll elő, akkor ennek a tudásnak az „érvényességét” is nagyban az egyénre szabottan kell megítélni. A konstruktivizmus szerint a tudás és a valóság kapcsolata ellenőrizhetetlen, mert be vagyunk zárva érzékeink világába. A tanulás eszerint nem más, mint állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése. Amikor tanulunk, akkor az elsajátítandó információt értelmezni próbáljuk. Ez az értelmezési folyamat a korábban már elsajátított ismeretek bázisán zajlik, ezért a konstruktivista szemléletben kritikus szerepe van a megelőző tudásnak. Ha a megelőző tudás kellően

mozgósítható, akkor az információ értelmezése sikeresen lejátszódik és a tudat mintegy lehorgonyozza a meglévők rendszeréhez az új tudást. Mindez azt jelenti, hogy a tanulás nem lehet induktív folyamat, nem elég csak „találkozni” az ismerettel. Az új információ fölött mindig ott van az értelmező kognitív struktúra, a befogadó tudásrendszer, amely megérti, értelmezi a tapasztalatokat, az empirikus tényeket és a szociálisan, kommunikáció útján közvetített információkat. A gyermek önálló értelmezéseket konstruál meglévő tudása segítségével, s ez jelentősen különbözhet attól, amit tanítani szeretnénk. ( Seymour Papert, Mo: Nahalka István) A konstruktiviztmus gyökerei: Thomas Samuel Kuhn, 1.A kognitív tudományok (kognitív pszichológia, modern nyelvelmélet, mesterséges intelligencia- és számítástudománystb.) fejlődése hatott ösztönzően 2.Thomas Kuhn fogalmazta meg Szerinte a tudományos megismerés

elméletvezérelt, s nem pedig az empíria által irányított folyamat. Az empirikus eredmények mindig elméleti előfeltevések kapcsán születnek meg. Kuhn szerint a tudományos fejlődésnek két szakasza van. Az egyik a normál tudomány szakasza, melyben a kutató deduktív módon állításokat vezet le és ezt empirikusan ellenőrzi. Minduntalan ellentmondásokhoz vezetnek, egyre nő a valószínűsége annak, hogy valaki más egy alternatív paradigmával jelentkezik. Ekkor kezdődik a tudományfejlődés másik meghatározó szakasza, a tudomány forradalmi átalakulása. A paradigmaváltás akkor következik be, amikor a tudósok többsége elfogadja az új paradigmát a további tudományos tevékenység alapjaként