Gazdasági Ismeretek | Számvitel » A könyvvitel fogalma, feladatai

1 A könyvvitel fogalma, feladatai A könyvvitel a számvitel része Fogalma: Az a rendszeres elszámolás, amely az eszközök és források állományát, ezek változásait értékben, bizonylatok alapján folyamatosan nyilvántartja. Feladatai: - az eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg); - az eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés) - megfelelő adatok szolgáltatása: a termelési költségek vizsgálatához (önköltségszámítás), a gazdálkodás eredményének megállapításához (eredmény-kimutatás). Formái: - kettős könyvvitel: az eszközök és források változásait együtt vizsgálja és jegyzi fel zárt rendszerben; - egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű, a pénzügyi realizációs elven alapul, csak a pénzeszközök változásait jegyzi fel (pénztárfőkönyv, naplófőkönyv). Számviteli szabályozás 1. Számviteli Törvény (SZT) 2000 évi

C tv (100 törvény) 2. Számviteli politika 3. Kötelező szabályzatok 4. Számlarend 1.Számviteli Törvény ( Magyar Közlöny 2000/95 számában jelent meg, 14 fejezetből és 7 mellékletből áll) I. Általános rendelkezések II. Beszámolás és könyvvezetés III. Az éves beszámoló IV. Egyszerűsített éves beszámoló V. Egyszerűsített beszámoló (egyszeres kv.) VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek VIII. Számviteli szolgáltatás IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. Könyvvizsgálat XI. Könyvvezetés, bizonylatolás XII. Jogkövetkezmények XIII. Országos Számviteli Bizottság XIV. Záró rendelkezések Mellékletek: 1. A mérleg előírt tagolása („A” ill „B” változat) 2. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - összköltség eljárással („A” ill. „B” változat) 3. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - forgalmi költség eljárással („A” ill. „B”

változat) 4. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. Az eredmény-levezetés előírt tagolása 2 6. I Az összevont (konszolidált) mérleg eltérései II. Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás eltérései 7. CASH FLOW (pénzáramlás bemutatása) 2. Számviteli politika Minden gazdálkodónak a törvény előírásai, alapelvei alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia számviteli politikáját. 90 napon belül el kell készíteni, törvénymódosítás esetén a változást 90 napon belül át kell vezetni. A számviteli politikában írásban rögzíteni kell a gazdálkodásra jellemző - szabályokat, - előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából: - lényegesnek, - nem lényegesnek, - jelentősnek, nem jelentősnek. Dönteni kell a sz. politikában arról, hogy: - az 1.sz mellékletben szereplő „A” vagy „B” változatú mérlegből melyiket

készíti, - milyen eredmény-kimutatást készítenek, - hogyan könyvelik a költségeket, ráfordításokat, bevételeket - az újonnan beszerezett tárgyi eszközök esetében hogyan határozzák meg a hasznos időtartamot, - milyen leírási módot alkalmaznak, - a befektetett eszközök esetében alkalmazzák-e a piaci értéken való értékelést, - miként határozzák meg az egyes eszközfajták bekerülési értékét. 3.Kötelező szabályzatok A vállalkozások számára a következő szabályzatok készítése kötelező: 1. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata 2. Az eszközök és források értékelési szabályzata 3. Pénzkezelési szabályzat 4. Önköltség-számítási szabályzat mentesül e szabályzat készítése alól: - az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás - az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvelést vezető vállalkozás - az az éves beszámolót készítő vállalkozás,

amelynél: - az ELÁBÉ - val és a közvetített szolgáltatásokkal csökkentett üzleti-évi nettó árbevétel az 1Md Ft-ot nem haladja meg (forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítők) - a költségnemek szerinti költségek együttes összege, az 500Mill Ft-ot nem haladja meg (összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítők) 4.A számlarend A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások készítik, megalakulásukat követő 90 napon belül. Két fő része van: a) számlatükör, amely tartalmazza az alkalmazandó főkönyvi számlák számát és nevét 3 b) a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, a számlák közötti kapcsolatokat és a vállalkozás életében jelentkező speciális számlaösszefüggéseket. BESZÁMOLÓ Beszámolás, beszámoló készítése Minden vállalkozásnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját 4 tényező határozza meg: a) a mérleg főösszege (a vagyon

nagysága) b) az éves nettó árbevétel nagysága c) a foglalkoztatottak létszáma d) a könyvvezetés módja A beszámoló lehet: - éves beszámoló kettős könyvvitelt vez. - egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitelt vez. - összevont(konszolidált) beszámoló kettős könyvvitelt vez. - egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitelt vez. Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás: részvénytársaság, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. (Ez a legrészletesebb) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet: Kft., Bt (ha kettős könyvvitelt vezet) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha 2 egymást követő évben a mérleg fordulónapján (dec. 31) a nagyságot jellemző 3 mutatóérték közül bármely 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket: - a mérlegfőösszeg a 150Mill Ft-ot, - az éve nettó

árbevétel a 300Mill Ft-ot, - a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fő-t. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést is köteles készíteni (a saját éves beszámolóján kívül) az anyavállalat. Határértékek(2 egymást követő évben bármely 2) - mérlegfőösszeg: 2,7Md Ft-ot, - éves nettó árbevétel: 4Md Ft-ot, - üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma : 250fő. (Megjegyzés : az anyavállalathoz tartozó összes vállalat együttes értékei.) Egyszerűsített beszámolót készíthet: iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT,BT) ha e törvény(2000/C.) hatályba lépésekor is egyszerűsített beszámolót készít(2001.0101), valamint, ha a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50M Ft-ot. egyszerűsített beszámoló részei: - egyszerűsített

mérleg, - eredmény-levezetés. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolói: - mérlegből, - eredmény-kimutatásból, - kiegészítő mellékletekből állnak ∗. ∗ * kiegészítő melléklet: szöveges értékelés + számszerű értékelés tartalmaz Pl.: üzleti terv, cash-flow kimutatás; a törvény vállalkozás típusonként pontosan megjelöli a tartalmát 4 A fent jelölt kimutatásokon kívül üzleti jelentést is kell készíteniük, de ez nem része a beszámolónak. 5 A vállalkozás vagyona Eszközök: a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosításban. Források: a vagyon eredet szerinti csoportosításban. E = F aktívák passzívák Eszközök A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek 1 évnél tovább szolgálják a vállalkozás tevékenységét. I. Immateriális javak (nem anyagi, Pl.: szolgalmi jog – vagyon értékű jog; oktatási program – szellemi termék) II. Tárgyi eszközök - közvetlen részt vesznek

a termelésben - közvetve vesznek részt e termelésben III. Befektetett pénzügyi eszközök (szabad pénzeszköz befektetése 1 évnél hosszabb időre) B. Forgóeszközök: alakjuk, formájuk állandóan változik, egy-egy folyamatban átalakulnak Pl.: pénz anyag termék követelés (több) pénz I. Készletek - vásárolt készlet (anyagok, áruk, göngyölegek) - saját termelésű készletek (termékek, félkész termékek, állatok) II. Követelések III. Értékpapírok (rövid átfutású eszköz, átmeneti lekötésű-, eladásra vásárolt részvény, kötvény) IV. Pénzeszközök (bankszámla) számlapénz ≠ készpénz számlán kezemben C. Aktív időbeli elhatárolások Források : a vagyontárgyak eredet szerinti csoportosításban. Saját források – ez a vállalkozás sajátja, erre tartozása nincsen D. Saját tőke I. Jegyzett tőke állandó tőkeelem, a cégbíróságon bejegyzett tőke; változását a cégbíróságon be kell jelenteni (tőkeelemzés,

tőkeleszállítás) Pl.: KFT min 3M Ft; Rt min 20M Ft II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mindig csökkenti a bejegyzett tőkét, ha van akkor mindig negatív előjelű. III. Tőketartalék soha nem lehet negatív előjelű, vagy nincs, vagy pozitív Pl.: ázsió∗ IV. Eredménytartalék előző évek gazdálkodásának eredménye, ∗ ázsió: a névérték és a jegyzett árfolyam közötti különbözet 6 - ha negatív akkor veszteség, - ha pozitív akkor nyereség. V. Értékelési tartalék az értékhelyesbítések forrása, összege minden esetben megegyezik az értékhelyesbítések összegével. VI. Lekötött tartalék az osztalékfizetési korlátot jelentő tételeket tartalmazza (amit nem lehet osztalékba kifizetni) VII. Mérleg szerinti eredmény - a tárgyév(mérleggel lezárt év) eredménye (adózás / osztalékfizetés után), - veszteség - + nyereség - a következő év lején (nyitás után) eredménytartalékba kerül E. Céltartalékok

törvény szabályozza, hogy mikor kötelező, önállóan képezhető. / Kölcsönvett források, tartozások / F. Kötelezettségek I. hátrasorolt kötelezettségek II. hosszú lejáratú kötelezettségek III. rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Vagyonrészek értékelése Vásárolt eszközök értékelése beszerzési értéken történik az értékelésük, amely tartalmazza a beszerzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket, kivétel: az előzetesen felszámított levonható áfa. A beszerzési érték alkotóelemei közül néhány: - vételár + felár – engedmény - szállítási-, rakodási költségek, - alapozás-, szerelés-, üzembe helyezés költsége, - a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó, - import beszerzés esetén a vámteher Saját termelésű eszközök értékelése Pl.: szellemi termékek, K+F, alapítás-, átszervezés, beruházás, felújítás, befejezetlen termelés, félkész termékek,

késztermékek, Az előállítási költség alkotóelemei: a) a közvetlenül felmerült költségek (Pl.: munkabér), b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek, c) a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek (Pl.: a gépórák alapján felosztható költség) A vállalkozás eredményességéhez kapcsolódó fogalmak 7 A termeléshez kapcsolódó fogalmak Költség: az eszközfelhasználások pénzben kifejezett értéke, másként: az élő és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Pl.: élőmunka ráfordítás: munkabér, tb, EHO holtmunka ráfordítás: anyagfelhasználás, amortizáció ∀ költség kiadás lesz Kiadás : pénzeszköz csökkenés Költség és kiadás összehasonlítása időbeni eltérést mutathat a) időben egybeesik(költség és kiadás egyszerre Pl.: nyomtatványvásárlás, amit azonnal költségként számolok el) költség + = pénzeszköz -, b)

költség megelőzi a kiadást (Pl.: a bérköltség könyvelése minden hónap végén, de a bérfizetés a következő hónap elején), c) kiadás megelőzi a költséget (Pl. : anyagvásárlás ellenértékének kifizetése, amelyet a termelésbe csak később használunk fel, de költségként a felhasználáskor könyveljük), Költségek csoportosítása 1. Megjelenési forma szerint (költségnemek szerint) a) anyag jellegű ráfordítások - anyagköltségek, - igénybevett szolgáltatások költségei Pl.: utazási ktsg, bérleti díjak, távfűtés, - egyéb szolgáltatások költségei Pl.: hatósági díjak, bizt díj, bankköltségek, b) személyi jellegű ráfordítások - bérköltség - személyi jellegű egyéb kifizetések Pl.: betegszab díja, végkielégítés, kiküldetési napidíj, jubileumi jutalom, utazási bérlet - bérjárulékok Pl.: nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, EHO, munkaadói j, c) értékcsökkenési leírás 2. Elszámolhatóságuk

szerint (a) közvetlen költségek: amelyekről a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik terméket, tevékenységet terheli; ekkor a terméket/tevékenységet költségviselőnek nevezzük; (b) közvetett, vagy általános költségek: amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ,) számolunk el; Pl.: segédanyag-felhasználás, fűtés, világítás ktsg-e; a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük. / A számviteli elszámolás szempontjából az 1. , 2 lényeges; de az elemzés szempontjából további csoportosítás szükséges. / 3. Összetételük szerint egyszerű költségek (egyfajta költségnemből állnak) Pl.: anyagköltség összetett költségek (több költségnemből tevődnek össze, ilyenek az általános vagy közvetett költségek, magukban foglalnak anyagköltséget, bérköltséget, közterhet, bérjárulékot, értékcsökkenési leírást) 4. A termelés terjedelméhez való viszonyuk szerint (a költségtervezés szempontjából

fontos) állandó vagy fix költségek [ jele: FC ] nincs összefüggésben a termelés volumenével Pl.: a vezérigazgató fix fizetése változó költségek [ jele: VC ] - a termeléssel arányosan változik ( propocionális ), 8 Pl.: termelésnövekedés 1% ⇒ 1% költségnövekedést jelent (Pl: anyagköltség) - arány felett változó költségek, amelyek a termelés növekedésénél jobban nőnek - arány alatt változó költségek Pl.: közvetlen bérköltség, közvetett költségek Az értékesítéshez kapcsolódó fogalmak Ráfordítás: akkor keletkezik, amikor a termék értékesítésre kerül. ∀ költség egyszer ráfordítás lesz, azonban ismerünk olyan ráfordításokat, amelyek sohasem kerülnek/kerültek költségként elszámolásra. Pl.: fizetett kamatok, fizetett kötbérek, A ráfordítások ∀ esetben eredményt csökkentő tételek; fajtái: 1) Az értékesítés közvetlen ráfordításai (az értékesített termékek előállítási költsége)

2) Az értékesítés közvetett ráfordításai (általános költségek, amelyek az előállítási költségbe nem számolhatóak el) 3) Egyéb ráfordítások Pl.: fizetett kötbérek, fizetett késedelmi kamat, 4) Pénzügyi műveletek ráfordításai (hitelkamatok, kölcsönkamatok) 5) Rendkívüli ráfordítások Pl.: térítés nélkül étadott, vagy más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy (apport) nyilvántartás szerinti értéke 3) ;4); 5) – sohasem költség, csak ráfordítás. Árbevétel Az értékesített termékek, tevékenységek kiszámlázott, elismert áfa nélküli ellenértéke. (Mert áfát árbevételként elszámolni nem lehet) Bevétel Pénzeszköz növekedés (Minden árbevétel egyszer bevétel lesz) Az árbevétel és a bevétel időben eltérhet egymástól: - egybeesik (készpénzes értékesítésnél), - a bevétel megelőzi az árbevételt (ha a vevőtől előleget kapunk), - árbevétel megelőzi a bevételt (ha a terméket

leszámlázzuk, és a vevő később fizet). Árbevétel fajtái: (a) értékesítés árbevétele (ÁFA nélküli) termék, anyag, áru értékesítésekor, szolgáltatás kiszámlázásakor (b) egyéb árbevételek: nem közvetlenül a termék értékesítésekor, vagy kártérítés bevétele, kapott kötbér esetén (c) pénzügyi műveletek árbevétele: különböző befektetések után kapott kamatok (osztalék is) (d) rendkívüli árbevételek: más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy, társasági szerződés szerinti értéke. Az eredmény megállapítása eredmény-kimutatással történik. Az eredmény lehet: - nyereség, ha az árbevétel nagyobb mint a ráfordítás - veszteség, ha a ráfordítás nagyobb mint az árbevétel. Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás. 1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás, 2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás Eredménykategóriák: 9 A.

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye) B. Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pü-i műveletekből) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából) D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény(C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 18) F. Adózott eredmény(A társ adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére) G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével Leltár és mérleg a vagyon megszámlálása, ellenőrzése; megjelenési forma(eszközök) és eredet szerinti csoportosításban (források) történik. Leltár: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a váll. eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait csak értékben tartalmazza (raktárban lehet

átadó-átvevő leltár is). A leltár a mérleg alapbizonylata. Mérleg: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás vagyonát, eszközök és források csoportosításban 1000Ft-ban tartalmazza. A leltár és a mérleg összehasonlítása Azonosságok mindkettő a vállalkozás vagyonát mutatja, mindkettő fordulónapra készül, a felelős személyek mindkettőt kötelesek aláírni. Különbségek: Leltár Mérleg részletes összevont mennyiség és érték (Ft) érték (e Ft) A gazdasági művelet Azokat a változásokat, eseményeket amelyek a vállalkozás vagyonában változásokat okoznak, gazdasági eseményeknek, gazdasági műveleteknek nevezzük. Pl: beszerzés, értékesítés, bérfizetés, készpénzfelvétel bankszámláról, I. Egyszerű gazdasági események azok, amelyek a mérlegre gyakorolnak csak hatást (eszközökre és forrásokra): A. Egyoldalú mérlegváltozások: csak az eszközök vagy csak a források összetételében okoznak

változást, amennyivel az egyik eszköz/forrás nő, ugyanannyival csökken a másik eszköz/forrás. A vagyon nagysága (a mérleg főösszeg) nem változik. (a) Csak az eszközök összetételében okoznak változást Pl.: 1 készpénzért anyagot vásárolunk anyagkészlet (+); kp készlet (-) 2. pénzfelvét bankszámláról házipénztárba kp készlet (+); számlapénz (-) 10 3. aktiválás, üzembe helyezés tárgyi eszköz (+); beruházás (-) 4. értékpapír vásárlás értékpapír készlet (+); kp k. (-) Általában tehát eszköz növekedés = aktívák növekedése = E+ = eszköz csökkenés aktívák csökkenése E– 11 (b) Csak a források összetételében okoznak változást: Pl.: 1 a szállítókkal szembeni tartozás hitelből való kiegyenlítése szállítókkal szembeni tart.(-); hiteltartozás (+) 2. egymás közötti tartozást váltóval egyenlítjük ki szállítókkal szembeni tart (-); váltótartozás (+) 3. előzetesen felszámított

levonható ÁFA adótartozás (-); szállítókkal szembeni tart.(+) Általános képlet forrás csökkenés = forrás növekedés passzívák csökkenése = passzívák növekedése F= F+ B. Kétoldalú mérlegváltozások: az eszközök és források értékében is okoznak változást, azokat növelik, vagy csökkentik. Ezzel a mérleg főösszegét is növelik, vagy csökkentik (a) Az eszközök és források értékét növelő gazdasági események Pl.: 1 anyagot vásárolunk, melynek ellenértékét később egyenlítjük ki anyagkészlet (+); szállítókkal szembeni tart. (+) 2. a bank jóváírja a folyósított hitelt számlapénz (+); hiteltartozás (+) 3. fizetendő ÁFA könyvelése értékesítéskor vevőkkel szembeni követelés (+); adótartozás (+). Általános képlet eszköz növekedés = forrás növekedés aktívák növekedése = passzívák növekedése E+ = F+ (b) Az eszközök és források értékét csökkentő gazdasági események Pl. 1bérfizetés

bértartozás (-); készpénzkészlet (+) 2.szállítókkal szembeni tartozás kiegyenlítése bankszámláról száll. sz tart (-); számlapénz (-) Általános képlet eszköz csökkenés = forrás csökkenés aktívák csökkenése = passzívák csökkenése E= FII. Összetett gazdasági események: ide soroljuk azokat a változásokat amelyek a vállalkozás eredményére hatást gyakorolnak. Az egyik oldalon eszköz, vagy forrás változás áll, a másik oldalon költség, ráfordítás ill. árbevétel változás áll Pl.: 1 anyagfelhasználás könyvelése költség (+); anyagkészlet (-) = E -, 2. bérköltségek könyvelése költség (+); bértartozás (+) = F +, 3. bankszámláról fizetett kamat pü-i műveletek ráfordítása (+); számlapénz (-) = E -, 4. számlázás a vevőnek eladási áron vevőkkel sz. követelés (+); árbevétel (+) = E + 12 BIZONYLAT: a gazdasági eseményt igazoló okmány. Pl: számlák, pénztári bizonylatok, bérszámfejtési

jegyzékek, jelenléti ívek Bizonylati elv :könyvelni csak bizonylatok alapján szabad, betartása a bizonylati fegyelem. Bizonylatok csoportosítása: 1. Keletkezésük helye szerint: - külső bizonylat (Pl.: számla), - belső bizonylat (Pl.: anyagbevételi jegyzék, bevételi-, kiadási bizonylat) 2. Jellegük szerint - elsődleges (első kiállítás eredmény), - másodlagos (feldolgozás eredménye, összesítés). 3. Kezelésük szerint - szigorú számadású bizonylatok (pénzmozgással kapcsolatos), - egyszerű bizonylatok. 13 A könyvviteli munka területei 1. Idősoros elszámolás: a gazdasági műveleteket / eseményeket keletkezési sorrendben jegyzi fel Erre a célra szolgál a napló. 2. Számlasoros elszámolás: a gazdasági események vagyonrészekben okozott változások szerinti feljegyzése, könyvviteli számlákon történik. 3. Analitikus nyilvántartás: részletező nyilvántartás, egyedi nyilvántartó lapokon, egyedi kartonokon, folyószámlákon

történik (a legfontosabb terület). Pl.: - amikor személyenként bért számfejtünk, ezt nyilvántartó lapon vezetjük, - analitikus nyilvántartó kartonon történik a bútorok nyilvántartása, eladása, itt a mennyiség kap elsődleges szerepet, - folyószámlát vezetünk: külső kapcsolatokról, vevőkről, eladásról, vevővállalatonként, hogy tudjam a beszedési megbízás határidejét, szállítónként,stb. A könyvviteli számla Olyan kétoldalú kimutatás, amelyen egyik oldalon a növekedéseket, másik oldalon a csökkenéseket jegyezzük fel. Bal oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát pedig követel oldalnak nevezzük Csoportosítása 1) Eszközszámlák: az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazzák T Eszközszámla K nyitó érték csökkenések növekedések záró érték 2) Forrásszámlák: a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat tartja nyilván T Forrásszámla K csökkenés nyitó érték záró érték

növekedés 14 3) Költségszámlák: a tevékenység során felmerült költségek feljegyzésére szolgálnak, eszköz jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint költségszámlák, könyveléstechnikailag eszköz jellegűek (Megj.: nincs nyitó és záró) T Költségszámla K növekedés csökkenés 4) Eredményszámlák: a vállalkozás eredményét kialakító tételek feljegyzésére szolgálnak. Az összes árbevétel és ráfordítás ezeken lesz feljegyezve. Forrás jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint eredményszámlák, könyveléstechnikailag pedig forrás jellegűek. (Megj: nincs nyitó, záró) T Eredményszámla K csökkenés növekedés Forgalom: a könyvviteli számla egyik oldalára könyvelt tételek összessége. Lehet: T forgalom, ill. K forgalom. Egyenleg: a számla két forgalomösszege közötti különbség. T forgalom – K forgalom ⇒ T egyenleg, K forgalom – T forgalom ⇒ K egyenleg jellegét a nagyobb

forgalomösszeg határozza meg: - eszközszámlákon T egyenleg a jellemző, - forrásszámlákon a K egyenleg jellemző. A gazdasági műveletek feljegyzése könyvelési tétel alakjában történik. A könyvelési tétel tartalmazza: - a könyvelés keltét (a gazdasági esemény időpontját), - számla száma és neve, amely T oldalára könyvelünk, - számla száma és neve, amely K oldalára könyvelünk, - a gazdasági művelet rövid leírása (szöveg), - a könyvelendő összeg. 15 Példák 1. április 5-én 6M Ft-ért bérleti jogot vásároltunk elemzés: bérleti jog nő = E + számlapénz csökken = E április 5. T : vagyon értékű jog K : elszámolási betét. neve: bérleti jog vásárlás 6.0000002 április 8-án befolyt 500 e Ft értékű követelésünk a vevőtől elemzés: számlapénz nő = E + vevőkkel szembeni követelés csökken = E – április 8. T : elszámolási betét K : vevők neve : befolyt követelés 500.0003 április 10-én felvesszük és

kifizetjük bértartozásunkat, 1,2M Ft-ot Felvesszük a házipénztárba a pénzt a bankszámláról. elemzés: készpénzkészlet nő = E + számlapénz csökken = E – április 10. T : pénztár K: elszámolási betét neve: felvét 1.200000Kifizetjük a bért elemzés bértartozás csökken = F – készpénzkészlet csökken = E – április 10. T : jövedelem-elszámolási számla K : pénztár neve: bérfizetés 1.2000004április 15-én anyagot vásárolunk 1M Ft értékben, kiegyenlítése később történik meg, (ÁFÁ - tól eltekintettünk) elemzés: anyagkészlet nő = E + szállítókkal szembeni tartozás nő = F + április 15. T : anyagok K : szállítók neve: anyagvásárlás / beszerzés 1.0000005április 20-án az anyagvásárlás ellenértékét átutaljuk elemzés: szállítókkal szembeni tartozás csökken = F – számlapénz csökken = E – április 20. T : szállítók K : elszámolási betét neve : kiegyenlítés / pénzügyi rendezés 1.000000- 16

HF ld. melléklet 17 A számlakeret Számlakeret: a főkönyvi számlák elvileg és logikailag megalapozott csoportosítása. Minden vállalkozásnak el kell készítenie a saját számlarendjét a megalakulást követő 90 napon belül. 2 fő része van: 1. számlatükör, mely tartalmazza a főkönyvi számlák számát és nevét 2. tartalmazza a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, számlaösszefüggéseket. A decimális számrendszer segítségével épül fel, a számjegyeket 1-9-ig használja : - 9 számlaosztályt tartalmaz (egyjegyű számokkal jelöljük) - minden számlaosztály 9 számlacsoportot tartalmaz (kétjegyű számokkal jelöljük, 11-19;21-29;;91-99) - számla : a számlacsoportok 9 számlára bonthatóak (háromjegyű számokkal jelöljük, 111-119; 191-199) - a számlák alszámlákra tagolhatóak (négyjegyű számmal jelöljük) - az alszámlák részletező számlákra bonthatóak (öt, hat vagy több számjeggyel jelöljük). Az egyes

számlaosztályok tartalma 1. Befektetett eszközök - tartós befektetések, - eszközszámlák, - T egyenleg a jellemző - kivétel: ∀ számlacsoport utolsó 2 számlája (értékcsökkenés) - Pl.: immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása, K egyenlege van, vagy nincs egyenlege - a számlaosztályban a vagyonelemek összevontan nettó értéken szerepelnek - nettó érték = bruttó érték – elszámolt értékcsökkenés ↓ mérlegérték 2. Készletek - itt találjuk a vásárolt és a saját termelésű készletek kimutatására szolgáló számlákat - vásárolt készletek: anyagok, kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek - saját termelésű készletek : befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok - eszközszámlák - T egyenleg a jellemző kivétel: ∀ számlacsoport utolsó számlája (értékvesztés) 265. Áruk árrése; K egyenlege

van 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete; K egyenlege van árrés = fogyasztói (eladási) ár – beszerzési ár beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés 18 vásárolt készletek mérlegértéke = tényleges beszerzési ár (értékvesztéssel csökkentve) saját termelésű készletek mérlegértéke = tényleges előállítási költség 3. Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások - eszközszámlák - T egyenleg a jellemző - kivétel : ∀ számlacsoportban az értékvesztés számlák; csak K egyenlegük lehet 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése T 362. K igénylés T 363. K teljesülés A két számla összevont egyenlege = követelés a költségvetéssel szemben 4. Források - forrás számlák - K egyenleg a jellemző - kivételek: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése; csak T egyenlege lehet T 463. K bevallás T 464. K teljesítés A két

számla összevont egyenlege = a költségvetéssel szembeni tartozás 466. Előzetesen felszámított ÁFA; csak T egyenlege lehet; a levonható ÁFÁ-t tartalmazza, amely a költségvetéssel szembeni tartozásunkat csökkenti. 468. ÁFA pénzügyi elszámolása; lehet T vagy K egyenlege, attól függ, hogy milyen pénzmozgás történt. T 468. K befizetés visszaigénylés ↓ ↓ ÁFA tartozás ÁFA követelés ha levonható ÁFA > fizetendő ÁFA rendezése beérkezése ↓ ha a fizetendő ÁFA > levonható ÁFA A 49.számlacsoportban technikai számlák 1 5. Költségnemek 1 csak a számításokban segítenek, nem maradhat rajtuk egyenleg. 19 - költségszámlákat tartalmaz, a költségeket megjelenési formájuk szerinti csoportosításban tartalmazza - vezetése minden gazdálkodó számára kötelező (kettős könyvvitelt vezetők) - csak T egyenlegük lehet (január 1-jén nincsen költség!) - kivétel: 58.számlacsoport aktivált saját teljesítmények

értéke (itt találjuk a hozamszámlákat 2) 581. Saját termelésű készletek állományváltozása T 581. K értékesítés termelés < ⇒ K egyenleg = hozam + , növeli az eredményt > ⇒ T egyenleg = hozam - , csökkenti az eredményt 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke; csak K egyenlege lehet 59. számlacsoportok, technikai számlák 6. Költséghelyek, általános költségek - költségszámlákat tartalmaz - a közvetett költségeket 3 könyveljük a számlaosztályban 7. Tevékenységek költségei - költségszámlákat tartalmaz, - a közvetlen költségek könyvelését végezzük ebben a számlaosztályban - az itt nyitott számlák a költségviselő-számlák. 6.; 7 ⇒ számlaosztályok használata a vállalkozások számára nem kötelező Saját elhatározásuk alapján könyvelhetnek a számlaosztályokban, ahonnan főleg a vezetők számára nyújthatunk információkat, Pl.: önköltség alakulása, közvetett költségek

változásastb 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások - eredményszámlákat tartalmaz, - eredményt mutatnak, de úgy könyvelünk rá, mint a forrásszámlákra, - csak T egyenlegük lehet, mert az eredményt csökkentő tételeket jegyezzük fel - Pl.: 81-83 összköltség eljárású ; 81-85 forgalmi költség eljárású 9. Értékesítés árbevétele és bevétele - eredményszámlákat tartalmaz, - az eredményt növelő tételeket jegyezzük fel. T EREDMÉNYSZÁMLA. 8. számlaosztály 9 számlaosztály K EREDMÉNYKATEGÓRIÁK 2 hozam = az eredményre gyakorolt hatás amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ,) számolunk el, Pl.: segédanyag felhasználás, fűtés, világítás a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük 3 20 Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 91-96. K – 81-83, 86 T ± 58 91-96. K – 81-86 T Pénzügyi műveletek eredménye 97. K – 87 T Rendkívüli eredmény 98. K – 88 T Példák ld.

melléklet összköltség elj. forgalmi költség elj. Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák adataiból készített ellenőrző kimutatás célszerű havonta készíteni, könnyebb megtalálni a hibákat a törvény 1db készítését írja elő kötelezően, a zárást megelőzően december 31-én (a multicégeknél 10 naponta van eredmény-kimutatás, valószínűleg gyakran csinálnak főkönyvi kivonatot is) Rovatai - sorszám, - a főkönyvi számla száma és neve, - forgalom rovatpár (próbamérleg) T forgalom K forgalom - egyenleg rovatpár (nyersmérleg) T egyenleg K egyenleg Egyezőségek: (a) a forgalom rovatok összege meg kell hogy egyezzen – ha ez megegyezik, még nem biztos, hogy nincsen hiba! (b) az egyenleg rovatok összege egymással meg kell egyezzen – vagyonban bekövetkezett változások egyezése összes eszköz = összes forrás ≠ a mérlegfőösszeggel (c) a forgalom rovatpár összege a napló(k) összesített forgalmával meg kell egyezzen 4

Főkönyvi kivonat, 2000. december 31 Sorszám Számla neve Forgalom Egyenleg Tartozik Követel Tartozik Követel 1. 111. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. KÉSZLETEK 1) vásárolt készletek - anyagok - áruk - göngyölegek 4 naplók- speciális naplók, Pl.: pénztárnapló, banknaplóstb 21-22. számlacsoport 26. számlacsoport 28. számlacsoport 21 2) saját termelésű készletek - befejezetlen termelés és félkész termékek - növendék-, hízó- és egyéb állatok - késztermékek 23. számlacsoport 24. számlacsoport 25. számlacsoport Anyagok: a termék lényeges alkotóelemei, a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlenek, fontosabb csoportjai a 21-22. számlacsoportban fel vannak sorolva Elszámolásuknál alkalmazható árak I. BESZERZÉSI ÁR a készlet növekedését beszerzési áron 5 könyveljük, beszerzési áras nyilvántartás esetén a készletcsökkenések elszámolására több eljárás közül választhatunk: (a) átlagos

beszerzési ár (általában ha 1 hónapban csak egyszer van felhasználás) (b) csúsztatott-, vagy gördülő átlagár: akkor alkalmazzuk, ha több beszerzés volt az időszak folyamán, ill. többször volt felhasználás is; minden felhasználás előtt ki kell számítanunk az átlagárat, felhasználás után pedig a megmaradt készletet (c) FIFO elv alapján (alagút módszer): a készlet felhasználása a beérkezés sorrendjében történik, így a későbbi beszerzés kerül később felhasználásra. Példák ld. melléklet II. SZÁMLÁZOTT ÁRAS NYILVÁNTARTÁS készletszámlákon, mindig az ÁFA nélküli számlázott áras értéket jegyezzük fel, a beszerzéshez kapcsolódó költségeket – rakodási, szállítási költség - külön számlán könyveljük, így a készlet beszerzési áron számított értéke két könyvviteli számla összevont egyenlegéből állapítható meg: + anyagok számla T egyenlege (számlázott ár) + KFSZ külön felszámított

szállítási és rakodási költség számla 6 T egyenlege (beszerzéssel kapcsolatos költségek) = anyagkészlet beszerzési áron Készletcsökkenésnél csökkentjük az anyagkészletet számlázott átlagáron vagy FIFO – elv alapján és számítjuk és könyveljük a készletcsökkenésre jutó szállítási és rakodási költséget. Készletcsökkenésre jutó KFSZ: - KFSZ % - ának megállapítása KFSZ számla egyenlege ⋅ 100 %= anyagkészlet számlázott áron = anyagok számla NYK+B-Vá ↓ 5 beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés a KFSZ eszközhelyesbítő számla, csak T egyenlege lehet, az anyagok számla szerinti áron számított értékét beszerzési árra növeli 6 22 a készletcsökkenés előtti készlet - a százalék megmutatja, hogy 100Ft számlázott árra hány Ft KFSZ jut: készletcsökkenés számlázott átlagáron KFSZ% · 100 - a magas fuvarköltségű vállalkozásoknál előnyösebb ezzel dolgozni, mert könnyebb utána

számolni. III. ELSZÁMOLÓ ÁRAS NYILVÁNTARTÁS A vállalkozás maga alakítja ki és legalább 1 évig nem változtathatja meg. Az anyagok számlán csak ezen az áron könyvelhetünk minden készletmozgást. Alkalmazásának előnyei: - egyszerűsíti az anyagkészlet változásainak feljegyzését - lehetővé teszi az anyagbeszerzési tevékenység elemzését (az árak változásai nem befolyásolnak) - megkönnyíti az anyagköltségek elemzését. Az elszámoló-ár és a beszerzési ár közötti különbözetet anyag-ár különbözetnek nevezzük, és külön könyvviteli számlán mutatjuk ki. Az árkülönbözet számlának lehet T vagy K egyenlege, attól függően, hogy az elszámoló árhoz viszonyítva olcsóbban, vagy drágábban vásároltunk-e. ha elszámoló ár > beszerzési ár ⇒ K egyenleg T Anyagok K elszámoló ár T Anyag-ár különbözet K beszerzési ár = elszámoló ár - árkülönbözet árkülönbözet ha elszámoló ár < beszerzési ár

⇒ T egyenleg T Anyagok K elszámoló ár T Anyag-ár különbözet árkülönbözet K beszerzési ár = elszámoló ár + árkülönbözet Az anyagfelhasználás könyvelése 2 részből áll (a) csökkentjük a készletet elszámoló áron, (b) számítjuk és könyveljük az anyagfelhasználásra jutó árkülönbözetet Számítása: megállapítjuk az anyag-ár különbözet %-át anyag-ár különbözet számla egyenlege ⋅ 100 %= anyagok NYK + B – V a százalék megmutatja, hogy 100 Ft elszámoló árra hány Ft árkülönbözet jut a felhasználásra jutó árkülönbözet számítása anyagfelhasználás elszámoló áron ⋅ 100 100 Az anyagköltség beszerzési áron számított értéke = anyagfelhasználás elszámoló áron ± anyagfelhasználásra jutó árkülönbözet. 23 Példa ld. melléklet ANYAGOK KÖNYVELÉSE Feltételek: - év közben könyveljük a készletmozgást, folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással - a beszerzési ár a

nyilvántartási ár 1) Anyagbeszerzés  készletnövekedés számla szerinti áron T: 21-22. Anyagok (211alapanyagok; 221segédanyagok) K: 454. Szállítók  a számlában szereplő előzetesen felszámított ÁFA könyvelése (ált. 25%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók  a beszerzéshez kapcsolódó költségek szállítási-, rakodási költség T: 21-22.Anyagok K: 454. Szállítók szállítási-, rakodási költség ÁFÁ-ja (ált. 12%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók 2) Minőségi kifogás (a) minőségi engedmény a számla szerinti árból: ilyenkor a készlet mennyisége nem változik, csak az értéke csökken; csak akkor könyvelhető, ha a szállító a kifogás jogosságát elismeri, és az engedményt megadja T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok  az engedményre jutó 25%-os ÁFA visszakönyvelhető T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított

általános forgalmi adó (b) minőségi kifogás miatt visszaküldjük az anyagot, vagy annak egy részét; ebben az esetben a készlet mennyisége és értéke is csökken  a visszaküldött anyag számla szerinti értékével T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok  visszakönyvelt ÁFA T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó  visszaküldésre jutó szállítási és rakodási költséggel megterhelhetjük a szállítót T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok  a költség 12% ÁFÁ-ja visszakönyvelendő T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 3) Anyagfelhasználás a) csúsztatott átlagáron, 24 b) FIFO - elv alapján T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok 4) Káresemény = egyéb ráfordítás T: 8631. Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek K: 21-22. Anyagok  a káreseményhez kapcsolódó kártérítés munkavállalókkal szemben

(felelősség) T: 3612. Előírt tartozások K. 9631 Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek biztosítóval szemben T: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések K: 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek  a biztosító intézettől befolyik a kártérítés összege T: 384. Elszámolási betétszámla K: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések 5) Térítés nélküli átadás Az átadónál rendkívüli ráfordítás (88-as számlacsoport). Az ÁFÁ-ja is az átadót terheli - rendkívüli ráfordítás fizetendő ÁFA. átadás T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: 21-22. Anyagok ÁFA terhelés T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az átvevőnél készlet növekedés és rendkívüli bevétel, legfeljebb piaci értéken. T: 21-22. Anyagok K: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi,

piaci értéke Az eredményt nem módosíthatja, ezért időbeli elhatárolást alkalmazunk T: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök passzív időbeli elhatárolása Ezt az időbeli elhatárolást akkor lehet feloldani, ha az anyagot felhasználta, és költségként elszámolta. anyagfelhasználás T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok időbeli elhatárolás feloldása T: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök értékének passzív időbeli elhatárolása K: 98. Rendkívüli bevételek (?) 6) Leltárhiány, leltártöbblet könyvelése ÁRUK KÖNYVELÉSE Az árut a vállalkozás további értékesítés céljából vásárolja. Két fő csoportját különböztetjük meg: nagykereskedelmi áruk, kiskereskedelmi áuk. 1. Nagykereskedelmi áruk 25 Nyilvántartása történhet: beszerzési áron 7 (261.), elszámoló áron a) Beszerzés könyvelése beszerzési áras

nyilvántartással  vásárlás T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók  levonható ÁFA (előzetesen felsz.) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók  beszerzéssel kapcsolatos költségek T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók  beszerzéssel kapcsolatos költségek ÁFÁ-ja T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók b) minőségi kifogások könyvelése c) áruk értékesítése  eladási áron T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele  fizetendő ÁFA T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó  értékesítés miatti készletcsökkenés ELÁBÉ 8 T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (összköltség elj) vagy 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke (forgalmi költség elj.) K: 261. Áruk beszerzési áron 2. Áruk eladási áron,

kiskereskedelmi áruk Az áruk számlán (264.) minden készletmozgást eladási áron (fogyasztói áron) könyvelünk Az eladási árat beszerzési árra az árréssel módosítjuk (mindig csökkentjük) ⇒az árrés számlának mindig K egyenlege van. Beszerzés  Készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron T: 264. Áruk eladási áron K: 265. Áruk árrése  Tartozásnövekedés beszerzési áron T: 265. Áruk árrése K: 454. Szállítók  ÁFA a beszerzési ár után T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók Értékesítés 7 8 262.elszámoló ár ± 263 árkülönbözet = beszerzési ár eladott áruk beszerzési értéke 26     Készpénzes árbevétel könyvelése (ki kell emelni belőle az ÁFÁ-t !) T: 381. Pénztár K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele ÁFA kiemelése T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az értékesítés miatti

készletcsökkenés eladási(fogyasztói) áron könyvelendő T: 814. eladott áruk beszerzési értéke ; vagy T: 812. belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke K: 264. Áruk eladási áron Az értékesítésre jutó árrés 9 számítása és könyvelése 265. számla egyenlege · 100 árrés %-a = 264.számla NYK + B – V(értékesítés előtti készlet) értékesítés eladási áron · árrés %-a 100 értékesítésre jutó árrés = könyvelése: T: 265. Áruk árrése T 814. K értékesítés eladási áron értékesítésre jutó árrés T egyenleg, ELÁBÉ K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke ; vagy K: 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS A béralap alkotóelemei - alapbér vagy törzsbér: amely lehet időbéres kereset, vagy teljesítménybéres kereset; - bérpótlék: az eltérő körülmények között végzett munkáért járó bér Pl.: műszakpótlék, veszélyességi pótlék,

nyelvpótlék, túlórapótlékstb - kiegészítő fizetés: a fizetett ünnepekre, a fizetett szabadságra járó/számfejtett bér; - prémium: a kitűzött feladatok túlteljesítéséért. Költségként elszámolandó tételek (a munkáltatót terheli) - bérköltség = számfejtett bér = bruttó bér 541. - betegszabadságra járó átlagkereset (15 napi táppénz) 551.;5511 - 31% TB járulék - a bérköltség + a betegszabadságra járó átlagkereset együttes összege után, megoszlása: 20% nyugdíjbiztosítási járulék, 11% egészségbiztosítási járulék 561. - 3% munkaadói járulék (TB alap után) 563. - 1,5 % szakképzési hozzájárulás a bérköltség után 564. - EHO (egészségügyi hozzájárulás), tételes: 2001-ben 4200Ft/fő/hó 562. Levonások (a dolgozók bérét terhelő levonások) 1. százalékos mértékű levonások - nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nem MPT tagoknál 8% + 3% 9 megjegyzés: speciális fajtája a realizált árrés

= áfa nélküli árbevétel – ELÁBÉ 27 MPT tagoknál pedig 6% + 2% + 3% - 20-40% SZJA előleg (adósávok !) - 1,5 % munkavállalói járulék 2. összegszerű levonások - előlegre; - kártérítés saját vállalkozás részére; - tüzelő előleg (utalvány formában); - bírói letiltás 10 (gyerektartás, adótartozás); - OTP tartozás; - kártérítés más vállalkozás részére; - szakszervezeti díj. TB juttatások a dolgozó részére - családi pótlék 11, iskoláztatási támogatás 12 - GYES, GYED - táppénz (15 napon túli betegség idejére járó összeg 2/3 része). Gazdasági műveletek Az elszámolással kapcsolatos tételek minden esetben 2 hónapot érintenek. A. A hó végén könyvelendők 1. Bérköltségek könyvelése (a) alapbér T: 541. Alkalmazottak munkabére K: 471. Jövedelemelszámolási számla (b) betegszabadságra jutó átlagkereset (15 napi táppénz + 15 napon túli táppénz 1/3 része) T: 551. Munkavállalóknak, tagoknak

fizetett személyi jellegű kifizetések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (c) TB-t terhelő táppénz (15 napon túli táppénz 2/3 része) 13 T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (d) családi pótlék, iskoláztatási támogatás, GYES, GYED. 14 T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (e) 31% TB járulék a bérköltség és a betegszabadság együttes összege után T: 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség (f) fix összegű egészségügyi hozzájárulás (EHO, 2001-ben 4200Ft/fő/hó, de 2002-ben már 4500Ft/fő/hó) T: 562. Egészségügyi hozzájárulás K: 463-4. Egészségügyi hozzájárulás (g) 3% munkaadói járulék T: 563. Munkaadói járulék K: 463-12. Munkaadói járulék csak érvényes bírói határozattal érvényesíthető amíg nem iskolás 12 amikor iskolás, de az összeg mindkét esetben = 13

azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás 14 azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás 10 11 28 (h) egy évben egyszer fizetendő szakképzési hozzájárulás 1,5% a bérköltség után T: 564. Szakképzési hozzájárulás K: 463-9. Szakképzési hozzájárulás 2. Munkavállalók bérét terhelő levonások Százalékos formájú levonások (a) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség (b) magánnyugdíj T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 4765. Magán nyugdíjpénztári befizetési kötelezettségek (c) SZJA előleg T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (d) 1,5 % munkavállalói járulék T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 463-13. Munkavállalói járulék Összegszerű levonások (a) előlegre T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 3611. Munkavállalóknak folyósított

előlegek (b) előírt tartozásokra – kártérítés, tüzelő T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 3612. Előírt tartozások (c) átutalandó levonások T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 4761. Kártérítés 4762. Bírói letiltás 4763. OTP - elszámolás 4764. Levont szakszervezeti díj Bérfizetés a következő hónap elején A bérfizetés történhet: banki átutalással, házi pénztárból. Kifizetni csak a nettó járandóságot 15 szabad. (a) bérfizetés banki átutalással T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla (b) házi pénztárból való bérfizetéskor 16 először a N° összeget fel kell venni a bankszámláról a házipénztárba T: 381. Pénztár K: 389. Átvezetési számla (c) a bank terhelési értesítése alapján könyvelhetjük a számlapénz csökkenését T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betétszámla 15 16 Nettó járandóság (N° járandóság) = B° járandóság – összes

levonások 100 fő alatti létszámnál kifizethető házipénztárból 29 (d) bérfizetés a pénztárból T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 381. Pénztár (e) itt fordulhat elő a fel nem vett járandóság, amit visszavételezünk a pénztárba T: 381. Pénztár K: 472. Fel nem vett járandóságok (f) a fel nem vett járandóság későbbi kifizetése T: 472. Fel nem vett járandóságok K: 381. Pénztár Pénzügyi rendezés átutalással (a) TB tartozás rendezése T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség K: 384. Elszámolási betétszámla (b) Magánnyugdíj-pénztárba való átutalás T: 4765. Magán nyugdíjpénztári befizetési kötelezettségek K: 384. Elszámolási betétszámla (c) SZJA átutalása T: 462. Személyi jövedelemadó teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése (a) munkaadói járulék átutalása T: 464-12. Munkaadói járulék teljesítése K: 384. Elszámolási

betétszámla (b) munkavállalói járulék átutalása T: 464-13. Munkavállalói járulék teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla (c) fix összegű EHO 17 átutalása T: 464-4. Egészségügyi hozzájárulás teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla (d) levonások rendezése, átutalása T: 4761. Kártérítés 4762. Bírói letiltás 4763. OTP - elszámolás 4764. Levont szakszervezeti díj K: 384. Elszámolási betétszámla  a TB-t terhelő táppénz és családi pótlék visszaigénylése T: 384. Elszámolási betétszámla K: 368. Különféle egyéb követelések Befektetett eszközök Azok a vagyontárgyak, amelyek 1 éve túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, befektetett eszközök. Főbb csoportjai: Immateriális javak Pl.: szellemi termékek Tárgyi eszközök 17 Egészségügyi Hozzájárulás 30 Pl.: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek – amelyek közvetlenül részt- vesznek a tevékenységben; egyéb berendezések,

felszerelések, gépek, járművek – közvetve vesznek részt a tevékenységben, tenyészállatok, beruházások. Befektetett pénzügyi eszközök Pl.: részesedések, értékpapírok Nyilvántartásuk az 1. számlaosztályban történik Az adott könyvviteli számlán a befektetett eszközöket bekerülési értéken (B° értéken) tartjuk nyilván. Külön számlán mutatjuk ki az adott eszköz terv szerinti értékcsökkenését, és terven felüli értékcsökkenését. Így a könyvekben az adott eszköz könyv szerinti értéke (N° értéke) 2-3 számla összevont egyenlegeként határozható meg. K T 123.Épületek B° érték (bekerülési érték) T 129.Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K elszámolt értékcsökkenés T 128.Ingatlanok terven K felüli értékcsökkenése Visszaírt terven felüli Terven felüli értékcsökkenés értékcsökkenés A Számviteli Törvény lehetőséget ad a vállalkozásoknak, bizonyos eszközcsoportok inflációt

követő piaci értékelésére. Ezek az eszközcsoportok: szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, aktivált tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb műszaki berendezések, tenyészállatok, részesedések befektetett pénzügyi eszközök. Piaci érték – könyv szerinti érték = értékhelyesbítés ↓ ↓ ↓ könyvvizsgálóval N° érték forrása az értékelési ellenőriztetett tartalék Amennyiben piaci értéken akarok értékelni, meg kell szüntetni a terven felüli értékcsökkenést, vissza kell írni mielőtt értékelek. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások: Minden tárgyi eszköz beszerzés beruházás. Az elszámolást meghatározó tényezők. 1. A beruházás pénzügyi fedezete (finanszírozása) - kizárólag saját pénzeszközből, 31 - vegyes pénzügyi forrásból. 2. Kivitelezés / kivitelező szerint - idegen kivitelezővel végeztetett (beruházási szállítóval végeztetett) - saját vállalkozásban végzett. Beruházás

saját pénzeszközből idegen kivitelezővel A beruházással kapcsolatos számlákat, költségeket a 161.Befejezetlen beruházások számlán gyűjtjük össze. A beruházással kapcsolatos ráfordítások közül csak az előzetesen felszámított áfa nem része a bekerülési értéknek (B° értéknek). Kivéve : személygépkocsi vásárlása Bekerülési érték alkotóelemei (abban az esetben, ha van elegendő pénz a beruházásra): - vételár, - üzembe helyezési költség, - biztosítási díj (csak a beruházással kapcs.) - szállítási költség, - szerelési költség, - tartalék alkatrészek, - importbeszerzés esetén a vámteher - alapozási költség, Gazdasági műveletek könyvelése (a beruházás kizárólag fejlesztési pénzből valósult meg)  a beruházási szállítók számlái alapján a beruházási ráfordítások könyvelése T: 161. Befejezetlen beruházások K: 455. Beruházási szállítók  a számlákban szereplő áfa T: 466.

Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 455. Beruházási szállítók  biztosítási díj T: 161. Befejezetlen beruházások K: 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek  egyéb, pl. hatósági díj T: 161. Befejezetlen beruházások K: 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek  tartozások kiegyenlítése saját pénzeszközből T: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek K: 384.  aktiválás, üzembe helyezés, használatba vétel a beruházás befejezését követően jegyzőkönyv 18 alapján T: megfelelő tárgyi eszköz számla pl. 131 ; 141 K: 161. Befejezetlen beruházások Beruházás idegen kivitelezővel, vegyes pénzügyi forrásból 18 bizonylat 32 Előfeltétele, hogy a saját pénzeszközt el kell különíteni a számlán. Amíg ez nem történik meg, a bankhoz nem lehet

hitelkérelmet benyújtani. Elkülönítés könyvelése 19 (saját pénzeszköz elkülönítése átvezetési megbízás alapján) terhelési értesítés alapján T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betét jóváírási értesítés alapján T: 3853. Beruházási célra elkülönített pénzeszközök K: 389. Átvezetési számla a bekerülési érték alkotóelemei bővülnek az előző beruházáshoz képest, mert itt már vegyes pénzügyi forrásról van szó, az üzembe helyezés előtt felmerült bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költség, hitelkamat is része a B° értéknek (bekerülési érték).        19 beruházási ráfordítások könyvelése T: 161. Befejezetlen beruházások K: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek előzetesen felszámított áfa T: 466. Előzetesen

felszámított általános forgalmi adó K: 455. Beruházási szállítók bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költségek könyvelése a hitel folyósítása miatt (a bank leemeli az elszámolási betétszámlánkról) T: 161. Befejezetlen beruházások K: 384. Elszámolási betét a tartozások kiegyenlítése mindig a saját fejlesztési pénzeszköz felhasználására kerül sor először, ezután vesszük igénybe a hitelt T: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek K: 3853. (és ha ez nem elegendő, akkor vesszük igénybe a hitelt) K: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek az üzembe helyezés előtt felmerült kamat is része a beruházásnak, a bankgaranciával egyező módon könyveljük T: 161. Befejezetlen beruházások K: 384. Elszámolási betét aktiválás T: a megfelelő tárgyi eszköz pl. 131 K: 161. Befejezetlen

beruházások a hitel törlesztése (két számla közötti művelet, ezért közbeékelem az átvezetési számlát) T: 389. Átvezetési számla amíg rendelkezésre áll elkülönített pénzeszköz; addig a bankhitel nem használható fel, az elkülönített pénzösszeg csak az adott beruházásra használható fel. 33   K: 384. Elszámolási betét jóváírási értesítés alapkán a hiteltartozás csökken T: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek K: 389. Átvezetési számla üzembe helyezés után fizetett kamat (pénzügyi műveletek ráfordítása) T: 8722. Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamata K: 384. Elszámolási betét Beruházás saját kivitelezésben A költségeket a vállalkozás viseli, az 5. számlaosztályban úgy könyveli, mintha termelési költségek lennének. A beruházás befejezését követően megállapítjuk az előállítási költséget, ez lesz az aktiválható érték és egyben hozamként eredményt növelő tétel. A

beruházás áfája egyben levonható és fizetendő áfa. A. Költségelszámolás  anyagfelhasználás T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok  bérköltség T: 541. Alkalmazottak munkabére K: 471. Jövedelemelszámolási számla  31% TB járulék T: 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség  A 3% munkaadói járulék nem része a közvetlen előállítási költségnek T: 563. Munkaadói járulék K: 463-12. Munkaadói járulék  értékcsökkenési leírás T: 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K: feltehetően műszaki berendezés 139.  egyéb szolgáltatás T: 52-53. Igénybe vett szolgáltatások-, egyéb szolgáltatások költségei K: 454. 20 Szállítók  egyéb szolgáltatás áfája T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók B. Az előállítási költséggel hozamelszámolás a befejezetlen beruházások

számlával szemben T: 161. Befejezetlen beruházások K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke  áfa elszámolása T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 20 belföldi szállító, nem pedig beruházási szállító 34 K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó C. Aktiválás T: megfelelő tárgyi eszköz számla K: 161. Befejezetlen beruházások Terv szerinti értékcsökkenés A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket használni fogják. Tervezhető: bruttó értékhez viszonyítva, nettó értékhez viszonyítva teljesítmény alapján abszolút összegre. 50.000Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz egy összegben leírható Nem számolható el értékcsökkenés: a földterület 21, a telek, az erdő után. Nem szabad elszámolni értékcsökkenést: képzőművészeti alkotások,

régészeti lelet, kép- és hangarchívum, egyéb gyűjtemény után. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték (N° érték) tartósan magasabb, mint a piaci érték, a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert megrongálódott, feleslegessé vált, megsemmisült, hiányzik,stb. Leírás a bruttó érték alapján 1) Lineáris leírás Leírási kulcs 22= 100 hasznos élettartam Leírás alapja = bekerülési érték (B° érték) – maradványérték PÉLDA bekerülési érték: 2800000 Ft várható hasznos élettartam 5 év 21 22 kivéve a bányaművelésre és a vegyi hulladékok tárolására igénybevett földterület százalékban kapom az eredményt 35 5 év múlva várható piaci érték 800000 Ft 23 Számítsuk ki a tárgyi eszköz terv szerinti egy évi értékcsökkenését ! Leírási kulcs 24= 100 hasznos élettartam = 100 5 =20% Leírás alapja = 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft Egy évi terv

szerinti értékcsökkenés = 2 000 000 · 0,2 = 400 000Ft Mindig éves amortizációt számolunk és utána számolhatunk ebből 1 évnél rövidebb időszakra vonatkozó adatokat ! Pl.: ¼ évi terv szerinti écs = 400 000 : 4 = 100 000Ft Könyvelése: T: 571.Terv szerinti értékcsökkenési leírás K: 1*9. terv szerinti értékcsökkenése 131. 139 elszámolt terv szerinti écs. B° érték (bekerülési érték) A két számla összevont egyenlege adja a N° (könyv szerinti) értéket. 2) Degresszív leírás  évek száma összeg módszer,  szorzószámos módszer. Évek száma összeg módszer megoldás menete: évek száma összeg meghatározása Pl.: 5 éves hasznos élettartamnál 5+4+3+2+1 = 15 egységre jutó B° (bekerülési - maradvány) érték megállapítása leírás alapja (B° érték) évek száma összeg évenkénti terv szerinti értékcsökkenés megállapítása 23 24 2001. január 1 után vásárolt ! százalékban kapom az eredményt 36

egységre jutó bruttó érték · a megfelelő szorzószám 25 Ennél a módszernél a szorzószámok nem naptári évre, hanem egy évre 26 vonatkoznak pl.: Július 1-jei aktiválás esetén az egyes szorzók tárgyév július 1-jétől a következő év június 30ig élnek PÉLDA Az ← példa számítása évek száma összeg módszerrel a leírás alapja: 2 800 000- 800 000 = 2 000 000 Ft évek száma összeg 5+4+3+2+1 = 15 egységre jutó bruttó érték 2 000 000 = 133 333 Ft 15 1. évi tszécs 2. évi tszécs 3. évi tszécs 4. évi tszécs 5. évi tszécs 5 · 133 333 4 · 133 333 3 · 133 333 2 · 133 333 1 · 133 333 = = = = = 666 665 Ft 533 332 Ft 399 999 Ft 266 666 Ft 133 333 Ft 1 999 995 Ft A ↑ példa megoldása évek száma összeg módszerrel a leírás alapja: 5 020 000 – 20 000 = 5 000 000 Ft évek száma összeg 10+9+8+7+6+5+4+3+2+1 = 55 egységre jutó bruttó érték 5 000 000 = 90 909,09 Ft 55 1. évi tszécs 2. évi tszécs 3. évi tszécs 4. évi tszécs

5. évi tszécs 10 · 90 909,09 9 · 90 909,09 8 · 90 909,09 7 · 90 909,09 6 · 90 909,09 5. év végi tszcs = (10+9+8+7+6) · 90 909,09 = 3 636 363,6 ~ 3 636 364 Ft példa 25 26 5 évnél: az első évben 5 a szorzó, második évben 4, a harmadikban 3 stb. Pl.: 2000április 1-től 2001március 31-ig 37 A műszaki berendezések, járművek B° értéke 53 200 000 Ft 2000. január 1-jén A berendezést 1997. június 17-én aktiválták Értékcsökkenést a következő negyedévtől számolnak el évek száma összeg módszerrel. Tervezett használati idő 7 év Mennyi az értékcsökkenés 2000. január 1-jén ? a leírás alapja: 53 200 000 Ft évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28 egységre jutó bruttó érték 53 200 000 28 = 1 900 000 Ft 1. év (19970701-19980630) 2. év (19980701-19990630) 3. év (19990701-19991231) 27 7 · 1 900 000 6 · 1 900 000 0,5 · 5 · 1 900 000 13 300 000 Ft 11 400 000 Ft 4 750 000 Ft 29 450 000 Ft ↓ példa Az egyik berendezést

2000. február 24-én értékesítették B° értéke 5 320 000Ft A 2000 január 1-jéig elszámolt értékcsökkenése 10 egység. Tervezett használati ideje 7 év Leírása az évek száma összeg módszerrel történik. a leírás alapja: 5 320 000 Ft évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28 egységre jutó bruttó érték 5 320 000 28 = 190 000 Ft 2000. év január 1-jéig elszámolt értékcsökkenés 190 000 · 10 = 1 900 000 Ft azaz 10 egység: 1. év 7 egység 2.évből 3 egység, a második évből tehát fél év lett elszámolva 28. tehát az I. negyedévi értékcsökkenést nekünk kell kiszámítani: 2000. I negyedévi écs 6 · 190 000 =285 000 Ft 4 elszámolt összes értékcsökkenés 1 900 000Ft + 285 000 Ft = 2 185 000 Ft Szorzószámos módszer 27 28 ez csak egy fél év 6/2 = 3 38 A lineáris leírási kulcsot előre megtervezett szorzószámokkal módosítjuk. A szorzószámok összege = hasznos élettartam. Majd ezekkel a módosított leírási

kulcsokkal számítjuk az évi értékcsökkenési leírást. A szorzószámok mindig egy évre vonatkoznak, nem naptári évre ← példa szorzószámok: 1,6 ; 1,2 ; 1 ; 0,8 ; 0,4. a leírás alapja 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft a leírási kulcs Leírási kulcs 29= 100 hasznos élettartam szorzószámokkal módosított leírási kulcsok 1.év 20·1,6 = 32% 2.év 20·1,2 = 24% 3.év 20·1= 20% 4.év 20·0,8 = 16% 5.év 20·0,4= 8% 100% = 100 5 =20% 640 000 Ft 480 000 Ft 400 000 Ft 320 000 Ft 160 000 Ft 2 000 000 Ft Teljesítményarányos leírás Olyan tárgyi eszközök leírásában alkalmazható, amely teljesítménye hozzávetőlegesen kalkulálható, számítható. Ismerjük kell a tárgyi eszköz teljesítményét és ezt a teljesítményt természetes mértékegységben ki tudjuk fejezni. Pl: km, m, elsősorban gépek, berendezések, járművek Menete: Megállapítjuk a teljesítmény egységére jutó bruttó értéket B° érték (bekerülési érték)

várható teljesítmény Éves értékcsökkenési leírás egységre jutó bruttó érték · évenkénti tényleges teljesítmény Példa Egy termelőgép B° értéke 800 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 4 év Teljesítményarányosan írjuk le, és a tervezett teljesítmény évente: 1800 óra, 2500 óra, 2000 óra, 1700 óra. Határozza meg mennyi a 3 év 1 negyedévében az elszámolandó értékcsökkenési leírás ! Kontírozza a könyvelést is ! B° érték : 800 000 Ft. Maradványérték : 0 Ft Tervezett elhasználódási idő 4 év Terv telj. évente 1800 óra 2500 óra 29 százalékban kapom az eredményt 39 2000 óra +1700 óra 8000 óra Teljesítés egységére jutó B° érték = 1.év 2.év 3.év 4.év 1800 · 100 2500 · 100 2000 · 100 1700 · 100 800 000 8 000 = 100Ft/óra 180 000 Ft 250 000 Ft 200 000 Ft 170 000 Ft 800 000 Ft Mennyi a 3. év első negyedévében? 200 000 : 4 = 50 000 Ft kontírozása: 571.–139 terv szerinti

értékcsökkenés 50 000Abszolút összegre 30 Évente azonos, abszolút összegű leírás. Azonos a lineáris leírással, csak nem leírási kulccsal, hanem abszolút összegben határozzuk meg az értékcsökkenés összegét. Nettó érték alapján A leírás alapja évente változik, a leírási kulcs pedig állandó. Példa B° érték: 800 000 Ft Terv használati idő: 4 év N° érték alapján írjuk le 60%-os kulccsal Év Leírás alapja Évi értékcsökkenés 1. 800 000 480 000Ft 2. 800 000 – 480 000 = 320 000 192 000Ft 3. 320 000 – 192 000 = 128 000 76 800Ft 4. 128 000 – 76 800 = 51 200 30 720Ft Maradvány érték: 51 200 – 30 720 = 20 480 Ft 131. 800 000 139. ←480 000 ↑192 000 Ott célszerű alkalmazni, ahol a használati idővel számított leírási kulcs számításnál nem lesz kerek egész szám a leírási kulcs. 30 40 76 800 ↓ 30 720 ↑192 000 76 800 ↓ 30 720 571. ←480 000 Mennyi a 3. év első negyedévi értékcsökkenés ? 76

800 : 4 = 19 200 Ft Terv szerinti leírás, ha a maradványérték még eladható anyagként hasznosítható Példa: Bekerülési érték : 100 000 Ft. Hasznos élettartam : 2 év. Maradványérték: fémhulladék 14 000 Ft. Lineáris leírás. A berendezést saját pénzből vásároljuk. 1. beruházás 161-455. vételár 100 000.2 áfa 25 % 466–455. áfa 25% 25 000.3 kiegyenlítés 455-384. kiegyenlítés 125 000.4 aktiválás 131-161. aktiválás/üzembe helyezés 100 000.5 terv szerinti leírás Leírás alapja: 100 000 – 14 000 = 86 000 Ft 1.év 43 000571-139 tszécs 43 000.2év 43 000571-139 tszécs 43 000.6 kivezetés a könyvekből a. az elszámolt tszcs átvezetése 139 – 131. átvezetés 86 000.b a maradványérték átvezetése a készletek közé 227 – 131. fémhulladék 14 000.Az 50 000 Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz terv szerinti leírása Példa: Vásárolunk egy műszert, amelynek bekerülési értéke 40 000 Ft, számviteli politikánk

szerint aktiválás után egy összegben leírjuk. 1. 161-455. vásárlás 40 000.466-455 áfa 25% 10 000.2 455-384. kiegyenlítés 50 000.3 131-161. aktiválás 40 000.- 41 4.amortizálás egy összegben 5712-131. tszécs 40 000.Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni. T: 866(4). K: 1*8. A terven felüli értékcsökkenés visszaírható, amennyiben az az ok, amely azt előidézte, megszűnik. Pl.: a káresemény okozta kárt helyreállítottuk, szél leviszi a tetőt, mi helyreállítjuk Visszaírása egyéb bevétel. T: 1*8. K: 966(4). Azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeket piaci értéken kell értékelni, az értékelést megelőzően a terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Értékhelyesbítés Az aktivált tárgyi eszközök esetében a vállalkozás saját elhatározása alapján élhet a piaci értéken való értékelés lehetőségével. Ez az értékelés inflációkövető

Akkor alkalmazható, ha a tárgyi eszközök piaci értéke mérlegkészítéskor jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. A mérlegkészítéskori piaci értéket könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. piaci érték – nettó érték = értékhelyesbítés forrása az értékelési tartalék könyvelése: T: 127, 137, 147, 157 K: 417. ← példa Irodaépület beszerzési értéke: 30 000 000 Ft halmozott terv szerinti értékcsökkenése:8 000 000 Ft halmozott terven felüli értékcsökkenése:2 000 000 Ft nettó értéke: ? A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés okai megszűntek, jelenlegi piaci értéke: 25 000 000 Ft N° érték = B° érték – TSZÉCS – TFÉCS = = 30 000 000 – 8 000 000– 2 000 000 = 20 000 000Ft 128–9664. Visszaírás 2 000 000 N° érték = B ° érték – TSZÉCS = 30 000 000 – 8 000 000 = 22 000 000Ft Értékhelyesbítés = Piaci érték - N° érték = 25 000 000 – 22 000 000 = 3 000 000Ft ezt számolhatom el

128. 123. 30 000 000 2 000 000 42 127. 9664. 3 000 000 2 000 000 129. 417. 8 000 000 3 000 000 ↑példa Egy 2,5 éves gép B° értéke 3 000 000Ft. Mennyi az értékcsökkenése, ha az értékcsökkenést a) nettó érték alapján számoltuk el 40%-os leírási kulccsal, b) az évek száma összeg módszerrel számoltuk el, a tervezett használati idő 5 év, c) lineárisan írtuk le, 20%-os kulccsal, d) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, a szorzószámok: 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4. Adatok: B° érték: 3 000 000Ft eltelt használati idő: 2,5év a) N° érték alapján, 40%-os leírási kulccsal Év Leírás alapja Évi ÉCS 1. 3 000 000 1 200 000 2. 1 800 000 720 000 3. év 1 féléve 1 080 000 (432 000:2=) 216 000 2 136 000Ft 2,5 évi halmozott értékcsökkenés : 2 136 000Ft b) évek száma összeg módszerrel, tervezett használati idő: 5év évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15 3 000 000 = 200 000 Ft egységre jutó B° érték = 5 1. 2. 3. év fele 5 · 200 000 4 ·

200 000 3 · 200 000 2 2,5 évi halmozott: 1 000 000 800 000 300 000 2 100 000 Ft c) lineáris leírás 20%-os leírási kulccsal, 5év 1. 2. 3. év fele 2,5 évi halmozott: 3 000 000 · 0,2 3 000 000 · 0,2 3 000 000 · 0,2 2 600 000 600 000 300 000 1 500 000 Ft 43 d) csökkenő kulcsokkal 1. 2. 3 000 000 · 0,2 · 1,6 3 000 000 · 0,2 · 1,2 3 000 000 · 0,2 · 1,0 2 3. év fele 960 000 720 000 300 000 2,5 évi halmozott: 1 980 000 Ft Egy termelőgép B° értéke 1 200 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 5 év Számítsa ki a gép értékcsökkenését és N° értékét évente, ha: a) lineáris leírása, b) az évek száma összegének módszerével írjuk le, c) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, és a szorzószámok: : 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4. d) teljesítményarányosan írjuk le, a tervezett teljesítmény évente: 3800, 5000, 4100, 3900, 3200 óra. e) N° érték alapján írjuk le 40%-os kulccsal. Határozza meg, mennyi a 2.év 3 negyedévben az

elszámolandó értékcsökkenési leírás! Kontírozza a könyvelést is! a) lineáris 100 5 leírási kulcs = Év 1. 2. 3. 4. 5. elszámolt ÉCS 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000 = 20 % N° érték 960 000 720 000 480 000 240 000 0 A 2. év 3 negyedévében 240 000 = 60 000 Ft 4 b) az évek száma összeg módszerrel évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15 1 200 000 egységre jutó B° érték = 15 Év 1. 2. 3. elszámolt ÉCS 400 000 320 000 240 000 halmozott 400 000 720 000 960 000 = 80 000 Ft N° érték 800 000 480 000 240 000 44 4. 5. 160 000 80 000 1 120 000 1 200 000 80 000 0 A 2. év 3 negyedévében 320 000 = 80 000 Ft 4 c) szorzószámos Év 1. 2. 3. 4. 5. elszámolt ÉCS 384 000 288 000 240 000 192 000 96 000 halmozott N° érték 384 000 672 000 912 000 1 104 000 1 200 000 816 000 528 000 288 000 96 000 0 A 2. év 3 negyedévében 288 000 = 72 000 Ft 4

d) teljesítményarányos leírás 3800 óra 5000 óra 4100 óra 3900 óra 3200 óra 20 000 óra B° érték = tervezett teljesítmény Év elszámolt ÉCS 1. 2. 3. 4. 5. 228 000 300 000 246 000 234 000 192 000 1 200 000 20 000 halmozott 228 000 528 000 774 000 1 008 000 1 200 000 A 2. év 3 negyedévében 300 000 = 75 000 Ft 4 (e) N° érték alapján 40%-os kulccsal = 60 Ft/óra N° érték 972 000 672 000 426 000 192 000 0 45 Év Leírás alapja ÉCS 1. 1 200 000 2. 720 000 3. 432 000 4. 259 200 5. 155 520 Maradvány érték: 93 312 Ft 480 000 288 000 172 800 103 680 62 208 A 2. év 3 negyedévében 288 000 = 72 000 Ft 4 ↓4. példasor 5 feladata B° érték : 8 400 000 Ft Az aktiválást követő negyedév első napján kezdődik az értékcsökkenés. Tervezett aktiválás: 1994. június 5 Tervezett használati idő: 6 év. Mennyi a N° értéke 1998. szeptember 30-án? 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. július 1.dec 31 teljes év teljes év teljes év január 1.szept

30 6 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap 9 hónap 2 negyedév 4 negyedév 4 negyedév 4 negyedév 3 negyedév 17 negyedév a) bruttó érték alapján lineáris leírással B° 8 400 000Ft, abszolút összeget számolunk, mivel a leírási kulcs nem lenne egész 1 évre 8 400 000 6 negyedévre 1 400 000 4 = 1 400 000 Ft = 350 000 Ft 17 negyedévre 17 · 350 000 = 5 950 000Ft N° érték = B° érték – elszámolt értékcsökkenés N° = 8 400 000 – 5 950 000 = 2 450 000 Ft b) B° érték alapján évek száma összeg módszerrel évek száma összeg = 1+2+3+4+5+6=21 46 8 400 000 21 = 400 000 Ft Év halmozott N° érték 1994.0701-19950630 2 400 000 2 400 000 5 600 000 1995.0701-19960630 2 000 000 4 400 000 4 000 000 1996.0701-19970630 1 600 000 6 000 000 2 000 000 1997.0701-19980630 1 200 000 7 200 000 1 200 000 1998.0701-19980930 200 000 7 400 000 1 000 000 (1 negyedév) Ugyanis: az 5. évnek csak a negyed részét számolva 2 · 400 000 = 800 000 800 000 = 200

000 Ft 4 elszámolt értékcsökkenés 7 400 000Ft N° = 8 400 000 – 7 400 000 = 1 000 000 Ft c) N° érték alapján 35%-os kulccsal Év 1994. fél éve 1995 1996 1997 1998. 3 negyedév Leírás alapja N° 8 400 000 6 930 000 4 504 500 2 927 925 1 903 151 1 470 000 2 425 500 1 576 575 1 024 774 499 577 6 996 426 B° - elszámolt értékcsökkenés = N° 8 400 000 – 6 996 426 = 1 403 574 Ft d) B° érték alapján teljesítményarányos leírással kívánt(tervezett) teljesítmény: 21 000 gépóra eddig eltelt : 18 113 gépóra egység: 8 400 000 Ft = 400 Ft/gépóra 21 000 gépóra Elszámolt értékcsökkenés = 18 113 · 400 = 7 245 200 Ft N° = 8 400 000 – 7 245 200 = 1 154 800 Ft Tárgyi eszközök értékesítése Ha feleslegessé válik a tárgyi eszköz, célszerű értékesíteni. Az értékesítés negyedévének végéig a terv szerinti értékcsökkenést könyvelni kell. Gazdasági műveletek 47 1. megoldás Bruttó érték kivezetése (leemelése a

tárgyi eszköz számláról) T: 861. K: 121-141. Elszámolt összes értékcsökkenés kivezetése T: 129-149. K: 861. 2. megoldás Összes elszámolt értékcsökkenés átvezetése a tárgyi eszköz számlára T: 129-149. K: 123-141. Nettó érték kivezetése T: 861. K: 123-141. Ha olyan eszközt adunk el, amelyet piaci értéken értékeltünk, akkor az értékhelyesbítést is ki kell vezetni. (ÉH forrása az értékesítési tartalék, ezek együtt mozognak) T: 417. (forrás -) K:127-147. (eszköz -) Eladási ár T: 311. (eszköz +) K: 961. (árbev. + = eredm +) áfa 25% T: 311. (követelés +) K: 467. (tartozás +) Befolyt követelés a vevőtől T: 384. (számlapénz +) K: 311. (követelés -) PÉLDÁK A vállalkozás és a költségvetés kapcsolata Kétirányú kapcsolat 1. Támogatások igénylése az állami költségvetésből Pl.: exporttámogatás a mezőgazdaságban árkiegészítés a vasúti személyszállításban 2. Különböző adók befizetése az állami

költségvetésbe: − társasági adó, − személyi jövedelemadó, − általános forgalmi adó, − munkaadói járulék, − fogyasztási adóstb. Támogatások igénylése: havonta, vagy negyedévente az árbevétel alapján T: 362. (követelés +) 48 K: 91-92. (árbevétel + = eredmény +) amikor a támogatást megkapjuk T: 384. (számlapénz +) K:363. (követelés -) 362. 363. igénylés teljesülés csak a T oldalára csak a K oldalára könyvelhetek A két számla összevont egyenlege mutatja a költségvetéssel szembeni követelést. Befizetési kötelezettségek 1. Társasági adó év közben előleget fizetünk az előző évi nyereség alapján T: 461. (kötelezettség -) K: 384. (számlapénz -) December 20-ig az előző évben fizetett társasági adó 90%-áig feltöltési kötelezettség terheli a vállalkozást. T: 461. K: 384. Az éves beszámoló részét képezi az eredmény-kimutatás, amely a mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza.

Ekkor kerül sor az éves eredményt terhelő társasági adó meghatározására is. Menete (az adó meghatározásának menete): + adózás előtti eredmény + adóalapot növelő tételek (pl: számviteli törvény szerinti écs., értékvesztés) - adóalapot csökkentő tételek (pl: társasági adó törvény szerinti écs., kapott osztalék) adóalap - 18 % számított adó az adóalap után - adókedvezmény = fizetendő társasági adó Adófizetési kötelezettség könyvelése T: 891. K: 461. 461. 384. év adóelőleg közben befizetett az éves eredményt terhelő adó (eredmény -) (kötelezettség +) 49 > túlfizetés T egyenleg < adófizetési kötelezettség (befizetési) K egyenleg 2. Személyi jövedelemadó Minden bér és munkadíjból, munkáltatót terheli. A munkáltató a számfejtett bér, munkadíj után SZJA előleget köteles levonni. Minden magánszemélyt és annak jövedelmét terheli SZJA. A közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos

kötelezettsége miatt. SZJA előleg levonása T: 471. (tartozás -) K: 462. (tartozás +) Pénzügyi rendezése T: 462. (tarozás -) K: 384. (számlapénz -) 3. Költségvetési befizetési kötelezettségek pl.: munkaadói járulék 3%, munkavállalói járulék 1,5%, EHO 4200Ft/fő, fogyasztási adó, jövedéki adó,stb. A. Bevallások a 463 számla K oldalán 3% munkaadói járulék T: 563. K: 463-12. 1,5% munkavállalói járulék T: 471. K: 463-13. EHO T: 562. K:463-4. fogyasztási adó, jövedéki adó T: 867. K: 463-7. 463-10. B. A befizetési kötelezettségek teljesítése T: 464-*. K: 384. 464. 463. bevallás teljesítés csak bevallás csak teljesítés jogcímenként vizsgálva 50 összevont egyenleg lehet T vagy K. 4. Vám Az importbeszerzések után a beszerzést végző vállalkozás fizeti meg. A beszerzési ár alkotóeleme beruházásnál T: 161. anyagok beszerzésénél K: 465. T: 21-22. áruk beszerzésénél T: 26. teljesítése T:465. K:384. 5. A

termékeket, tevékenységeket áfa terheli Jellemzői: általános adó (nem tesz különbséget aszerint, hogy ki állítja elő), összfázisú forgalmi adó, hozzáadott értékadó, fogyasztási értékadó. Áfakulcsok − 25%-os kulcs alá esik (a legtöbb termék ilyen), − 12%-os az áfa kulcsa (pl.: alapvető élelmiszerek, közmű pl elektromos energia; szolgáltatások pl. posta, távközlés; szállítás) − 0%-os kulcs (export, gyógyszerek, tankönyvek a közoktatásban) Nem vonható le az áfa (nem lehet visszaigényelni) − ha a terméket és szolgáltatást adómentes tevékenységhez használjuk fel, − üzemanyagként személygépkocsi üzemeltetésére használjuk fel, − személygépkocsi vásárlásakor, − személytaxi közlekedés igénybevételénél. Áfa könyvelése a) Előzetesen felszámított áfa levonható és a beérkező számlákban szerepel T: 466. K: 454. 455. b) Importbeszerzés esetén (külföldről történő beszerzés) T: 368. K: 465.

ez akkor válik levonhatóvá, amikor a VPOP-vel szembeni tartozást rendezzük: 465-384. pénzügyi rendezés 466-368. áfa átvezetése c) Fizetendő áfa: a kimenő számlákban számítjuk fel 51 árú értékesítésekor, ha az leszámlázásra kerül és a vevő később fizet T: 311. K: 467. készpénzes értékesítéskor, az árbevételt kell csökkenteni (az árbevételből kell bevallani) T: 91-92. K: 467. d) Az áfa pénzügyi rendezése a 468-as számlán történik áfa befizetése T: 468. K: 384. áfa visszaigénylése T: 384. K: 468. ←példa 1) 563-463(12). munkaadói járulék 1 050 000 471-463(13). munkavállalói 300 000 2) Áfa tartozás + fizetendő áfa (467 K) - levonható áfa (466 T) - befizetett áfa (468 T) + visszaigényelt áfa 468-384. áfa rendezése 22 700 000 20 800 000 1 000 000 0 900 000 900 000 3) 161-463(19). illeték 900 000 4) 311-467. 25% áfa 500 000 5) 464(7)-384. fogyasztási adó átutalása 200 000 6) 466-454. levonható áfa

7) 464(13)-384. MUJ átutalása 8) 311-467. fizetendő áfa 9) 3 200 000 300 000 5 600 000 52 362(6)- 91-92. dotáció 2 500 000 10) 464(12)- 384. munkaadói járulék teljesítése 1 050 000 11) 463. 12. 466. 18 750 000 E 1. 1. 3. 18 750 000 16 500 000 1 050 000 300 000 900 000 18 750 000 E. 6. 20 800 000 3 200 000 24 000 000 7. 10. E 4. 464. 6. 24 000 000 467. 28 800 000 E 24 000 000 16 300 000 200 000 300 000 1 050 000 17 850 000 8. 17 850 000 28 800 000 22 700 000 500 000 5 600 000 28 800 000 468. 17 850 000 E. 2. 1 000 000 900 000 1 900 000 1 900 000 1 900 000 a) A költségvetési befizetési kötelezettség a 463, 464 számlák összevont egyenlege 463 K – 464 T = 18 750 000 – 17 850 000 = 900 000 Ft. b) Áfa tartozás a 466, 467 és 468-as számlák összevont egyenlegeként határozható meg: 467 K 466 T 468 T összevont egyenleg 28 800 000 24 000 000 1 900 000 2 900 000 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség: 9 000 000 + 2 900 000 = 3

800 000 Ft = 3 800 e Ft Egyéb követelés: a 362 T egyenlege: 2 500 000 Ft = 2 500 e Ft 12) Zárás a 492. Zárómérleg számla segítségével 492 –464. T egyenlegű számlák zárása 466. 468. 463 –492. K egyenlegű számlák zárása 467 43 750 000 18 750 000 28 800 000 17 850 000 24 000 000 1 900 000 47 550 000 - Nyitás a következő év elején, a 491. Nyitómérleg számla segítségével 53 464 -491. T egyenlegű számlák nyitása 466 468 17 850 000 24 000 000 1 900 000 43 750 000 - 491 –463. K egyenlegű számlák nyitása 467. 47 550 000 - 18 750 000 28 800 000 13) Egyenlegek 463. (előző évi) 13. 18 750 000 E 12. 18 750 000 467. 13. 464. (előző évi) E 12. 17 850 000 13. 17 850 000 12. 13. 24 000 000 12. 1 900 000 24 000 000 13. 28 800 000 468. 12. 466. 28 800 000 28 800 000 13. 24 000 000 nyitás utáni rendező tételek a) A 464-es számla T egyenlegének átvezetése a 463-as számlára 463-464. átvezetés 17 850 000 b)

Áfa számlák összevezetése a 468-ra 468-466. átvezetés 24 000 000 467-468. átvezetés 28 800 000 c) 468 egyenlege az elmúlt évről fennmaradt áfa-tartozás 2 900 000 Ft A nyitás utáni rendező tételek után a 463-as számla az elmúlt évről fennálló költségvetési tartozást mutatja, a 468-as számla egyenlege pedig az elmúlt évi áfa tartozást tartalmazza. 14) Áfa tartozás kiegyenlítése (múlt évi) 468-384. kiegyenlítés / pénzügyi rendezés 2 900 000 15) Az elmúlt évi költségvetési kiutalási igény megérkezése 384-362. elmúlt évi kvi kiut megérk 2 500 000 azért 362., mert a 363-on nincsen semmi, egyébként 363 - lenne év közben Az elmúlt évi költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése 463-384. elmúlt évi kvi köt telj 900 000 minden más esetben 464., de ez itt az elmúlt évi 16) Elszámolási betét egyenlege 54 463. (előző évi) E. 15. 200 000 000 2 500 000 2. 5. 7. 10. 14. 15. 202 500 000 900 000 200 000

300 000 1 050 000 2 900 000 900 000 6 250 000 384. Elszámolási betétszámla egyenlege: 196 250 000 Ft KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK A vállalkozás gazdasági tevékenységével kapcsolatban költségek merülnek fel. A költségeket megjelenési forma (költségnemek) szerinti csoportosításban minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak ki kell mutatnia (törvényi előírás). A költségek költségnemek szerinti könyvelésére az 5. számlaosztály szolgál Ennek a számlaosztálynak a vezetése minden vállalkozás számára kötelező. Ezen kívül a vállalkozások saját elhatározásuk alapján számviteli politikájukban rögzített módon könyvelhetik a költségeket: − költségviselő számlákon (7. számlaosztály) közvetlen költségek − költséghely számlákon (6. számlaosztály) közvetett költségek Közvetlen költségek azok az eszközfelhasználások, amelyek a termék, tevékenység előállításával, létrehozásával

közvetlenül kapcsolatban vannak. p: alapanyag felhasználás, szakmunkások bére és ennek közterhei. Közvetett költségek azok a költségek, amelyeknél csak a felmerülés helyét ismerjük, de nem tudjuk megállapítani, hogy mely termék/tevékenységgel kapcsolatosak. pl: üzemi költségek, központi irányítás költségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint a) b) c) Anyag jellegű ráfordítások (51-53.) részei: anyagköltségek (51.) igénybe vett szolgáltatások költségei (52.) egyéb szolgáltatások költségei. Személyi jellegű ráfordítások (54-56.) részei: bérköltség (54.) személyi jellegű egyéb kifizetések (55.) bérjárulékok (56.) Értékcsökkenési leírás (57.) könyvelés T: 51-57. K: 1-4. megfelelő számlája pl.119,129, 139, 149; 55 21-22; 381,384; 463,454,471,473. Költségviselők szerinti költségelszámolás A vállalkozás döntése alapján könyvelheti a költségeket a 7. számlaosztályban is Ebben a

számlaosztályban csak a termékre tevékenységre (szolgáltatásra) közvetlenül felmerült költségek számolhatók el. Mivel az 5-ös számlaosztályban való könyvelés minden vállalkozás számára kötelező, a 7. számlaosztályban történő elszámolásra két módszer közül választhatnak: 1. Könyvelik a költségeket költségnemenként az 5 számlaosztályba, majd a közvetlen költségeket átvezetik a 7. számlaosztályba, a költségviselő számlákra a) könyvelés költségnemenként T: 51-57. K: 1-4. megfelelő számlája b) közvetlen költségek átvezetése a költségviselő számlákra T: 71-75. K: 59.Költségnem átvezetési számla 2. Könyvelik a költségeket felmerüléskor elszámolhatóságuk szerint, vagyis a közvetlen költségeket a 7. számlaosztályban, majd pedig költségnemek szerint nyilvántartásba veszik az 5 számlaosztályban. a) könyvelés elszámolhatóságuk szerint T: 71-75. K: 2-4. megfelelő számlája/számlái b)

nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban T: 51-57. K: 59. költségnem ellenszámla A költségviselők szerinti elszámolásnak az önköltség alakulásának vizsgálata, elemzése, az önköltség csökkentése lehetőségeinek vizsgálata miatt van jelentősége. Az önköltség megállapítása kalkulációval történik, a kalkuláció lehet: − előkalkuláció: a gyártás megkezdése előtt, − utókalkuláció: a gyártás befejezését követően. A kalkulációs séma: 1. közvetlen anyagköltség, 2. saját termelésű félkész termékek felhasználása, 3. bérmunkadíj, 4. közvetlen bérköltség, 5. a közvetlen bérek különféle járulékai, 6. gyártási külön költségek, 7. egyéb közvetlen költségek, egyéb üzemi általános költség, 8. tényleges előállítási költség. 56 Költséghelyenkénti költségelszámolás Költséghely: A közvetett költségek felmerülési helye: lehet üzem, telep, gyáregység, központi

irányítás, Ha a vállalkozás költségviselő költséghely elszámolást választ, akkor a közvetett költségeket a 6-os számlaosztályban könyveli. A közvetett költségek azok az eszközfelhasználások, amelyekről felmerülésük pillanatában nem állapítható meg, hogy mely termék, tevékenység termelésével kapcsolatosak. Költségek könyvelése: 1. 5-ös számlaosztályban (összköltség elj) T: 51-57. K: 1-4. a közvetett költségek átvezetése T: 6. K: 59. költségnem átvezetési számla 2. 6-os számlaosztályban (forgalmi költség elj) T: 6. számlaosztály megfelelő számlái K: 1-4. megfelelő számlái nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban T: 51-57. K: 59. költségnem ellenszámla A közvetett költségek felosztható része (lásd kalkulációs séma 7. pont) felosztás után a 7-es számlaosztályba könyvelendő át (csak a 2-es variációhoz) T: 7. számlaosztály megfelelő számlái K: költséghelyek költségeinek

átvezetése A fel nem osztható költségek az eredményt csökkentik és a forgalmi költség eljárású eredménykimutatás készítése esetén a 85-ös számlacsoportba könyvelendő át T: 85. K: 691. (Ezzel a tétellel a 6-os számlaosztályban nem marad egyenleg) Saját termelésű készletek 1. Befejezetlen termelés a megmunkálás alatt lévő anyag, félkész termék, befejezetlen szolgáltatás 2. Félkész termékek: a termelési folyamat bizonyos munkaműveletét már elvégezték rajta, de további megmunkálásra szorul. Pl: fonal, amelyből szövetet szőnek, alkatrészek, amelyeket beépítenek a termékbe. 3. Késztermékek: minden munkaműveletet befejezték a MEO átvette, a késztermék raktár bevételezte. 57 4. Növendék, hízó- és egyéb állatok (amíg nem ivarérett az állat) Kimutatásuk a 2. készletek számlaosztályban történik tényleges előállítási költségen Könyvelési tételek a következő feltételek mellett 1. 2. 3. 4. A

termelési költséget költségnemenként könyveljük (5.) Összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítünk. A készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezetünk. Tényleges előállítási költségen könyveljük. Az elszámolás jellemzője, hogy a készletmozgásokat minden esetben saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben könyvelünk. 1. Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése Az év elején nyitás után T: 581. (hozam -) K: 231. (állomány -) 2. A termelési költségek könyvelése anyagköltség (=anyagfelhasználás) T: 51. (ktsg +) K: 471. (tart +) Személyi jellegű egyéb kifizetések T: 55. K: 471. (ha bekerül a bérbe) 381. (ha pénztárból fizetik) Bérjárulékok T: 56. K: 463- . Értékcsökkenési leírás T: 571. K: 119-149. Hulladék megtérülés – az elszámolt termelési költséget mindig csökkenti T: 21-22. (készlet +) K: 51. (költség -) Az elkészült termékek

raktárra vétele T: 251. (készlet +) K: 581. (hozam +) A záró befejezetlen termelés aktiválása évzárlatkor T:231. (állomány +) K:581. (hozam +) A felmerült tárgyidőszaki termelési költségeket át kell vezetni a 82-83-as számlacsoportba T: 81-83. K: 59. Összefüggés nyitó befejezetlen termelés = elkészült, raktárra vett termékek 58 + tárgyidőszaki tényleges termelési költségek 581.STKÁV - nyitó befejezetlen termelés, - értékesített termékek tényleges önköltsége ⇓ értékesítési oldal tényleges önköltsége + záró befejezetlen termelés - elkészült, raktárra vett termékek tényleges önköltsége - záró befejezetlen termelés ⇓ termelési oldal < TE állomány - = hozam - KE állomány növekedés = hozam > A saját termelésű készletek értékesítése Eladási áron leszámlázzuk a vevőknek T: 311. (követelés +) K: 91-92. (árbevétel + eredmény +) Áfa az eladási ár után (25%, 12 %) T: 311.

(követelés +) K: 467. (tartozás +) Készletcsökkenés az értékesítés miatt tényleges önköltségen T: 581. (hozam -) K: 251. (készlet -) Minőségi kifogás esetén a, minőségi engedmény az eladási árban T: 91-92. (árbevétel - ) K: 311. (követelés - ) az engedményre jutó áfa visszakönyvelendő T: 467. (tartozás -) K:311. (követelés -) b, minőségi kifogás miatt visszaérkezett termékek könyvelése árbevétel csökkenés eladási áron T:91-92. K: 311. visszakönyvelt áfa T: 467. K: 311 visszavételezés a raktárba tényleges önköltségen T: 251. K: 581. ↑ feladat 59 Egy vállalkozás két termékére vonatkozó adatok Nyitó Termék befejezetlen termelés (Ft) 1.termék 150 000 2.termék 60 000 Időszak folyamán felmerült költségek (Ft) Anygköltsé Bérköltsé TBJ Értékcsökkenési Igénybe g g leírás vett 1.termék 2 000 000 800 000 312 000 120 000 120 000 3 352 000 2. 1 850 000 600 000 234 000 150 000 110 000 2 944 000 termék 3

850 000 1 400 000 546 000 270 000 230 000 TBJ 39% Az igénybevett szolgáltatást a szállítókkal szemben könyvelje el. Raktárra vétel adatai 1. 2. termék termék tényleges közvetlen 2 950 önköltségen 000 záró befejezetlen termelés Ft 22 000 mennyiség db 4 000 500 egységönköltség Ft/db Értékesítés adatai 1. 2. termék termék mennyisége db 3 800 480 tényleges közvetlen költségen Ft eladási egységár Ft/db 1 450 6 960 áfa % 25,0 25,0 Könyvelje a költségeket, a raktárra vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen költségnemenként (5. számlaosztályba) főkönyvi számlavázlaton! Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése 581-231. 1termék 581-232. 2termék Hiányzó költségadatok 1. termék bérköltség: 2. termék TBJ: 150 000 60 000 312 000 / 0,39 = 800 000 600 000 · 0,39 = 234 000 ∑ bérköltség 800 000 + 600 000 = 1 400 000 (Nybj. 1 400 000 · 0,22 = 308 000 – de most ez 20% 2001-ben, Ebj. 1 400 000 · 0,17 = 238

000 – de most ez 11% 2001-ben) 60 A tárgyidőszaki költségek könyvelése a, 51 - 21-22. anyagköltség b, 54 – 471. bérköltség c, 561 – 463-14. TBJ 546 000 463-15. TBJ d, 571 – 139. értékcsökkenési leírás e, 52 – 454. igénybevett szolgáltatások 3 850 000 1 400 000 308 000 238 000 270 000 230 000 Mellékszámítás a raktárra vételhez, ill. a záró befejezetlen termelés megállapításához Megnevezés Nyitó befejezetlen termelés tárgyidőszaki közvetlen költségek elkészült termékek tényleges önköltsége záró befejezetlen termelés Elkészült mennyiség Önköltség 1. termék 2. termék 150 000 60 000 3 352 000 3 502 000 2 944 000 3 004 000 3 480 000 22 000 3 502 000 2 950 000 54 000 3 004 000 4 000 500 3 480 000 / 4000 = 870 2 950 000 / 500 = 5900 Készletre vétel, raktárra vétel 251-581. 1.sz késztermék 252-581. 2.sz késztermék Záró befejezetlen termelés aktiválása 231-581. 1.sz befejezetlen 232-581. 2.sz

befejezetlen Termelési költségek átvezetése a 8-as számlaosztályba - anyagköltség átvezetése 811 – 59. 812 – 59. igénybevett szolgáltatások 821 – 59. bérköltségek átvez. 823 – 59. bérjárulékok átvez. 83 – 59. értékcsökkenési leírás átvezetése Értékesítés 1.termék Eladási ár 3800db · 1450 Ft/db = 5 510 000 25 % áfa 5 510 000 · 0,25 = 1 377 500 Készletcsökkenés tényleges önköltségen 3800db · 870 Ft/db = 3 306 000 311 – 91. 1.sz termék eladási ára 311 – 467. 1.sz termék áfája 581 – 251. 1.sz termék készletcsökkenése 3 480 000 2 950 000 22 000 54 000 3 850 000 230 000 1 400 000 546 000 270 000 2. termék 480db · 6960 Ft/db = 3 340 800 3 340 800 · 0,25 = 835 200 480db ·5900 Ft/db = 2 832 000 5 510 000 1 377 500 3 306 000 61 Fedezeti összeg = árbevétel – közvetlen önköltség 2 204 000 = 5 510 000 – 3 306 000 311 – 92. 311 – 467. 581 – 251. 2.sz termék eladási ára 2.sz termék áfája 2.sz

termék készletcsökkenése 3 340 000 835 200 2 832 000 Fedezeti összeg: 3 340 800 – 2 832 000 = 508 800 Eredmény megállapítás 581. saját termelésű készletek állományváltozása 1/231. nyitó befejezetlen termelés 150 000 3/251. készletre vétel 3 480 000 1/232. nyitó befejezetlen termelés 60 000 3/252. készletre vétel 2 950 000 7/251.értékesítés miatti készletcsökkenés 3 306 000 4/231 a befejezetlen t aktiválása 22 000 7/252. értékesítés miatti készletcsökkenés 2 832 000 4/232 a befejezetlen t aktiválása 54 000 6 348 000 6 506 000 -6 348 000 KE 158 000 hozam + = eredmény + ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNY – KIMUTATÁSA I. Értékesítés N° árbevétele (91-92) II. Aktivált saját teljesítmény értéke (58) III. Egyéb bevételek (96) IV. Anyagjellegű ráfordítások (81) V. Személyi jellegű ráfordítások (82) VI. Értékcsökkenési leírás (83) VII. Egyéb ráfordítások (86) Üzemi üzleti tevékenység eredménye

(I+II+III-IV-V-VI-VII) (5 510 + 3 341) 8 851 E 158 E (3 850 + 230) 4 080 E (1 400 + 546) 1 946 E 270 E 2713 E Saját termelésű készletek elszámolása a következő feltételek mellett: 1. 2. 3. 4. Költségelszámolás csak költségnemenként, az 5-ös számlaosztályban Eredmény-kimutatás forgalmi költség eljárással Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van Készletértékelés tényleges önköltségen A könyvelési tételek közül az előzőekben tanultakkal azonosan könyvelünk: - a nyitó befejezetlen termelés visszavezetését(581-231), - a tárgyidőszak termelési költségeit (51-57 – 1-4.), - az elkészült termékek raktárra vétele (251 - 581), 62 - a záró befejezetlen termelés aktiválását (231-581), az értékesített termékek eladási árát és áfáját (311 - 91-92.; 311-467), az értékesítés miatti készletcsökkenést Itt NINCS a termelési költségek átvezetése a 8-as számlacsoportba, hanem e

helyett: - az értékesített termékek közvetlen önköltségét vezetjük a 81-82-es számlacsoportba T: 81-82. K: 59. költség átvezetési számla - a közvetett költségeket pedig a 85-ös számlacsoportba vezetjük át T: 85. K: 59. Az értékesítésre elszámolt költségek átvezetése a feladat adatai alapján: 1.sz termék: 81-59 3 306 000 2.sz termék: 82-59 2 832 000 Közvetett költség a feladatban nincs! Eredmény megállapítás (forgalmi költség eljárású) eredmény-kimutatással (e Ft-ban) 8 851 I. Értékesítés N° árbevétele (91-92) II. Értékesítés közvetlen költségei (81-82) 6 138 2 713 III. Értékesítés B° eredménye (I-II) IV. Értékesítés közvetett költségei (85) V. Egyéb bevételek (96) VI. Egyéb ráfordítások (86) A. Üzemi, üzlet tevékenység eredménye 2 713 példa Időszak folyamán felmerült költségek Anyagkölts Bérköltsé Tbi Écsi leírás Igénybevett ég g járulékok szolg. Alfa 3 000 000 800 000 312 000 200

000 120 000 termék Béta 2 500 000 620 000 241 800 150 000 100 000 termék öszz. 5 500 000 1 420 000 553 800 350 000 220 000 TB járulék 39% Az igénybevett szolgáltatásokat a szállítókkal szemben könyvelje! Raktárra vétel adatai: Alfa termék Béta termék Tényleges közvetlen 4 600 000 3 700 000 önköltségen Záró befejezetlen 32 000 11 800 termelés Mennyiség 4 000 2 000 63 Egységönköltség, Ft/db. 1 150 1850 Értékesítés adatai Mennyisége Tényleges közvetlen önköltségen Eladási egységár áfa % Alfa termék Béta termék 3 800 1950 4 370 000 3 607 500 2 150 25,0 6 900 25,0 Könyvelje főkönyvi számlavázlaton a költségeket, a raktárra - vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen költségnemenként (5. számlaosztályba) ! Nyitó egyenlegek 231.Alfa befejezetlen 232. Béta befejezetlen 200 000 100 000 Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése 581-231. visszavezetés 581-232. visszavezetés 200 000 100 000

Hiányzó költségadatok Alfa TBJ 800 000 · 0,39 = 312 000 ; NYj 1420 000 · 0,22 = 312 400 Béta bérköltség: 241 800 : 0,39 = 620 000 ; Ebj 1420 000 · 0,17 = 241 400 Tárgyidőszaki költség könyvelése 51 - 21-22. anyagköltség 54-471. bérköltség 561 - 463-14. Nyj 561 – 463-15. Ebj 571-139. écsi leírás 52-454. igénybevett szolgáltatások Elkészült termékek raktárra vétele Megnevezés Nyitó befejezetlen termelés + tárgyidőszaki költségek Elkészült term. tényl önköltségen + záró befejezetlen termelés Termelt mennyiség önköltség Ft/db 5 500 000 1 420 000 312 400 241 400 350 000 220 000 Alfa termék Béta termék 200 000 100 000 4 432 000 3 611 800 4 632 000 3 711 800 4 600 000 3 700 000 32 000 11 800 4 632 000 3 711 800 4 000 2 000 1 150 1850 64 251-581. raktárra vétel 252-581. raktárra vétel 4 600 000 3 700 000 Záró befejezetlen termelés aktiválása 231-581. befejezetlen akt 232-581. befejezetlen akt 32 000 11 800 Termelési

költségek átvezetése a 8. számlaosztályba 811-59. anyagköltség átvez 812-59. igénybevett szolgáltatások 821-59. bérköltség átvezetése 823-59. bérjárulék átvezetése 83-59. écs leír átvez 5 500 000 220 000 1 420 000 553 800 350 000 Értékesítés Alfa 3800·2150=8 170 000 Eladási ár áfa 25% Készletcsökkenés tényleges önköltségen Béta 3 607 500:1 850=1 950db 1 950·6 900=13 455 000 8 170 000·0,25=2 042 500 13 455 000·0,25=3 363 750 3 800·1150 Ft = 4 370 000 3 607 500 311 - 91-92. Alfa eladási ár 311-467. áfa 25% 581-251. készletcsökkenés 311 - 91-92. Béta eladási ár 311-467. áfa 25% 581-252. készletcsökkenés Alfa 8 170 000 árbevétel -4 370 000 közvetlen ktsg. 3 800 000 fedezeti összeg 8 170 000 2 042 500 4 370 000 13 455 000 3 363 750 3 607 500 Béta 13 455 000 -3 607 500 9 847 500 581.STKÁV 231. 232. 251. 252. ↑példa 200 000 100 000 4 370 000 3 607 500 8 277 500 251. 252. 231. 232. 4 600 000 3 700 000 32 000 11 800 8

343 800 -8 277 500 KE: 66 300 hozam + = eredmény + 65 Nyitó egyenlegek 12-14. tárgyi eszközök 129-149. tárgyi eszközök écs-e 21-22. anyagok 251. Ikésztermék 252. IIkésztermék 384. elszámolási betétszámla 54 000 000 19 200 000 12 000 000 800 000 1 000 000 6 600 000 Költségelszámolás 51 - 21-22. anyagköltség 54 - 471. bérköltség 55 – 471. betegszabadságra járó bér k 561 – 463-14. Nyj 6 600 000 után 561 - 463-15. Ebj 6 600 000 után 571 - 129-149. terv szerinti écs 52 – 384. igénybe vett szolgáltatás 8 200 000 6 420 000 180 000 1 452 000 726 000 5 200 000 382 000 Hulladék megtérülés felhasznált anyagból 21-22 – 51. hulladék 20 000 Az egyéb költségek között már elszámolt költségekből 60 000Ft a következő évet terheli. Aktív időbeli elhatárolás tárgyév költségeit csökkenti. 31 392 – 52. aktív időbeli elhat 60 000 Elkészült termékek tényleges közvetlen önköltsége I.termék 9 200 000 II.termék 8

600 000 készletre vétel 251 – 581. Itermék 9 200 000 252. – 581 IItermék 8 600 000 Értékesítési adatok Megnevezés Tényleges közvetlen N° eladási ár önköltség I.termék 9 500 000 12 800 000 II.termék 8 000 000 11 000 000 23 800 000 eladási ár 311 - 91-92. Itermék 311 – 91-92. IItermék fizetendő áfa 25% 311 – 467. Itermék áfa 25% 3 200 000 2 750 000 5 950 000 12 800 000 11 000 000 3 200 000 66 311 – 467. IItermék készletcsökkenés tényleges önköltségen 581 – 251. Itermék 581 – 252. IItermék 252. IIkésztermék E 1 000 000 8 600 000 9 600 000 2 750 000 9 500 000 8 000 000 zk. 1 600 000 9 600 000 készletcsökkenés tényleges önköltségen : 8 000 000 Ft Az időszak folyamán elszámolt költségből a közvetett költségek összege 4 600 000 Ft. Határozza meg és vegye készletre a záró befejezetlen termelés értékét! Záró befejezetlen termelés megállapítása: nyitó befejezetlen termelés tárgyidőszaki

költségek - hulladék - időbeli elhatárolás tárgyidőszaki tényleges költség 22 560 000 20 000 60 000 22 480 000 Tárgyidőszaki tényleges költség 22 480 000 közvetlen költségek 17 880 000 elkészült termékek önköltsége 17 800 000 (9 200 000 + 8 600 000) közvetett költségek 4 600 000 befejezetlen záró állomány 80 000 Záró befejezetlen termelés aktiválása 231 – 581. aktiválás 80 000 Tárgyi eszköz értékesítése B° 8 640 000 maradványérték: 0 6 évi használat után 680 000 Ft-ért értékesítve tervezett használati idő: 8 év évek száma összeg módszerrel 31 ha itt pl. olyan gazdasági esemény lenne, hogy várható közműszámla x Ft passzív időbeli elhatárolás 67 évek száma összeg: 8+7+6+5+4+3+2+1 = 36 egység = 8 640 000 36 = 240 000Ft Elszámolt értékcsökkenés ( 8+7+6+5+4+3 )·240 000Ft = 7 920 000 Ft N° = B° - elszámolt értékcsökkenés = 8 640 000 – 7 920 000 = 720 000 Ft bruttó érték

kivezetése Nettó norma + gyártási hulladék Bruttó norma (100%) +selejt pótlása Beszerzési norma N° norma : A termékbe tisztán bekerülő anyagmennyiség. B° norma: Az az összeg/mennyiség, amelyet a gyártáshoz utalványozunk. Folyó készlet: maximális készlet – minimális készlet. Átlagkészlet: minimális készlet + folyókészlet/2 Utánpótlási idő : folyókészlet/napi anyagfelhasználás