Gazdasági Ismeretek | Számvitel » A könyvvitel fogalma, feladatai

Adatlap

Év, oldalszám:2001, 67 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1204
Feltöltve:2006. augusztus 03
Méret:445 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

1 A könyvvitel fogalma, feladatai A könyvvitel a számvitel része Fogalma: Az a rendszeres elszámolás, amely az eszközök és források állományát, ezek változásait értékben, bizonylatok alapján folyamatosan nyilvántartja. Feladatai: - az eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg); - az eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés) - megfelelő adatok szolgáltatása: a termelési költségek vizsgálatához (önköltségszámítás), a gazdálkodás eredményének megállapításához (eredmény-kimutatás). Formái: - kettős könyvvitel: az eszközök és források változásait együtt vizsgálja és jegyzi fel zárt rendszerben; - egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű, a pénzügyi realizációs elven alapul, csak a pénzeszközök változásait jegyzi fel (pénztárfőkönyv, naplófőkönyv). Számviteli szabályozás 1. Számviteli Törvény (SZT) 2000 évi

C tv (100 törvény) 2. Számviteli politika 3. Kötelező szabályzatok 4. Számlarend 1.Számviteli Törvény ( Magyar Közlöny 2000/95 számában jelent meg, 14 fejezetből és 7 mellékletből áll) I. Általános rendelkezések II. Beszámolás és könyvvezetés III. Az éves beszámoló IV. Egyszerűsített éves beszámoló V. Egyszerűsített beszámoló (egyszeres kv.) VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek VIII. Számviteli szolgáltatás IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. Könyvvizsgálat XI. Könyvvezetés, bizonylatolás XII. Jogkövetkezmények XIII. Országos Számviteli Bizottság XIV. Záró rendelkezések Mellékletek: 1. A mérleg előírt tagolása („A” ill „B” változat) 2. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - összköltség eljárással („A” ill. „B” változat) 3. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - forgalmi költség eljárással („A” ill. „B”

változat) 4. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. Az eredmény-levezetés előírt tagolása 2 6. I Az összevont (konszolidált) mérleg eltérései II. Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás eltérései 7. CASH FLOW (pénzáramlás bemutatása) 2. Számviteli politika Minden gazdálkodónak a törvény előírásai, alapelvei alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia számviteli politikáját. 90 napon belül el kell készíteni, törvénymódosítás esetén a változást 90 napon belül át kell vezetni. A számviteli politikában írásban rögzíteni kell a gazdálkodásra jellemző - szabályokat, - előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából: - lényegesnek, - nem lényegesnek, - jelentősnek, nem jelentősnek. Dönteni kell a sz. politikában arról, hogy: - az 1.sz mellékletben szereplő „A” vagy „B” változatú mérlegből melyiket

készíti, - milyen eredmény-kimutatást készítenek, - hogyan könyvelik a költségeket, ráfordításokat, bevételeket - az újonnan beszerezett tárgyi eszközök esetében hogyan határozzák meg a hasznos időtartamot, - milyen leírási módot alkalmaznak, - a befektetett eszközök esetében alkalmazzák-e a piaci értéken való értékelést, - miként határozzák meg az egyes eszközfajták bekerülési értékét. 3.Kötelező szabályzatok A vállalkozások számára a következő szabályzatok készítése kötelező: 1. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata 2. Az eszközök és források értékelési szabályzata 3. Pénzkezelési szabályzat 4. Önköltség-számítási szabályzat mentesül e szabályzat készítése alól: - az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás - az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvelést vezető vállalkozás - az az éves beszámolót készítő vállalkozás,

amelynél: - az ELÁBÉ - val és a közvetített szolgáltatásokkal csökkentett üzleti-évi nettó árbevétel az 1Md Ft-ot nem haladja meg (forgalmi költség eljárású eredménykimutatást készítők) - a költségnemek szerinti költségek együttes összege, az 500Mill Ft-ot nem haladja meg (összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítők) 4.A számlarend A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások készítik, megalakulásukat követő 90 napon belül. Két fő része van: a) számlatükör, amely tartalmazza az alkalmazandó főkönyvi számlák számát és nevét 3 b) a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, a számlák közötti kapcsolatokat és a vállalkozás életében jelentkező speciális számlaösszefüggéseket. BESZÁMOLÓ Beszámolás, beszámoló készítése Minden vállalkozásnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját 4 tényező határozza meg: a) a mérleg főösszege (a vagyon

nagysága) b) az éves nettó árbevétel nagysága c) a foglalkoztatottak létszáma d) a könyvvezetés módja A beszámoló lehet: - éves beszámoló kettős könyvvitelt vez. - egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitelt vez. - összevont(konszolidált) beszámoló kettős könyvvitelt vez. - egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitelt vez. Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás: részvénytársaság, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. (Ez a legrészletesebb) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet: Kft., Bt (ha kettős könyvvitelt vezet) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha 2 egymást követő évben a mérleg fordulónapján (dec. 31) a nagyságot jellemző 3 mutatóérték közül bármely 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket: - a mérlegfőösszeg a 150Mill Ft-ot, - az éve nettó

árbevétel a 300Mill Ft-ot, - a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fő-t. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést is köteles készíteni (a saját éves beszámolóján kívül) az anyavállalat. Határértékek(2 egymást követő évben bármely 2) - mérlegfőösszeg: 2,7Md Ft-ot, - éves nettó árbevétel: 4Md Ft-ot, - üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma : 250fő. (Megjegyzés : az anyavállalathoz tartozó összes vállalat együttes értékei.) Egyszerűsített beszámolót készíthet: iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT,BT) ha e törvény(2000/C.) hatályba lépésekor is egyszerűsített beszámolót készít(2001.0101), valamint, ha a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50M Ft-ot. egyszerűsített beszámoló részei: - egyszerűsített

mérleg, - eredmény-levezetés. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolói: - mérlegből, - eredmény-kimutatásból, - kiegészítő mellékletekből állnak ∗. ∗ * kiegészítő melléklet: szöveges értékelés + számszerű értékelés tartalmaz Pl.: üzleti terv, cash-flow kimutatás; a törvény vállalkozás típusonként pontosan megjelöli a tartalmát 4 A fent jelölt kimutatásokon kívül üzleti jelentést is kell készíteniük, de ez nem része a beszámolónak. 5 A vállalkozás vagyona Eszközök: a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosításban. Források: a vagyon eredet szerinti csoportosításban. E = F aktívák passzívák Eszközök A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek 1 évnél tovább szolgálják a vállalkozás tevékenységét. I. Immateriális javak (nem anyagi, Pl.: szolgalmi jog – vagyon értékű jog; oktatási program – szellemi termék) II. Tárgyi eszközök - közvetlen részt vesznek

a termelésben - közvetve vesznek részt e termelésben III. Befektetett pénzügyi eszközök (szabad pénzeszköz befektetése 1 évnél hosszabb időre) B. Forgóeszközök: alakjuk, formájuk állandóan változik, egy-egy folyamatban átalakulnak Pl.: pénz → anyag → termék → követelés → (több) pénz I. Készletek - vásárolt készlet (anyagok, áruk, göngyölegek) - saját termelésű készletek (termékek, félkész termékek, állatok) II. Követelések III. Értékpapírok (rövid átfutású eszköz, átmeneti lekötésű-, eladásra vásárolt részvény, kötvény) IV. Pénzeszközök (bankszámla) számlapénz ≠ készpénz számlán kezemben C. Aktív időbeli elhatárolások Források : a vagyontárgyak eredet szerinti csoportosításban. Saját források – ez a vállalkozás sajátja, erre tartozása nincsen D. Saját tőke I. Jegyzett tőke állandó tőkeelem, a cégbíróságon bejegyzett tőke; változását a cégbíróságon be kell jelenteni

(tőkeelemzés, tőkeleszállítás) Pl.: KFT min 3M Ft; Rt min 20M Ft II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mindig csökkenti a bejegyzett tőkét, ha van akkor mindig negatív előjelű. III. Tőketartalék soha nem lehet negatív előjelű, vagy nincs, vagy pozitív Pl.: ázsió∗ IV. Eredménytartalék előző évek gazdálkodásának eredménye, ∗ ázsió: a névérték és a jegyzett árfolyam közötti különbözet 6 - ha negatív akkor veszteség, - ha pozitív akkor nyereség. V. Értékelési tartalék az értékhelyesbítések forrása, összege minden esetben megegyezik az értékhelyesbítések összegével. VI. Lekötött tartalék az osztalékfizetési korlátot jelentő tételeket tartalmazza (amit nem lehet osztalékba kifizetni) VII. Mérleg szerinti eredmény - a tárgyév(mérleggel lezárt év) eredménye (adózás / osztalékfizetés után), - veszteség - + nyereség - a következő év lején (nyitás után) eredménytartalékba kerül E.

Céltartalékok törvény szabályozza, hogy mikor kötelező, önállóan képezhető. / Kölcsönvett források, tartozások / F. Kötelezettségek I. hátrasorolt kötelezettségek II. hosszú lejáratú kötelezettségek III. rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Vagyonrészek értékelése Vásárolt eszközök értékelése beszerzési értéken történik az értékelésük, amely tartalmazza a beszerzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket, kivétel: az előzetesen felszámított levonható áfa. A beszerzési érték alkotóelemei közül néhány: - vételár + felár – engedmény - szállítási-, rakodási költségek, - alapozás-, szerelés-, üzembe helyezés költsége, - a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó, - import beszerzés esetén a vámteher Saját termelésű eszközök értékelése Pl.: szellemi termékek, K+F, alapítás-, átszervezés, beruházás, felújítás, befejezetlen termelés,

félkész termékek, késztermékek, Az előállítási költség alkotóelemei: a) a közvetlenül felmerült költségek (Pl.: munkabér), b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek, c) a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek (Pl.: a gépórák alapján felosztható költség) A vállalkozás eredményességéhez kapcsolódó fogalmak 7 A termeléshez kapcsolódó fogalmak Költség: az eszközfelhasználások pénzben kifejezett értéke, másként: az élő és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Pl.: élőmunka ráfordítás: munkabér, tb, EHO holtmunka ráfordítás: anyagfelhasználás, amortizáció ∀ költség kiadás lesz Kiadás : pénzeszköz csökkenés Költség és kiadás összehasonlítása időbeni eltérést mutathat a) időben egybeesik(költség és kiadás egyszerre Pl.: nyomtatványvásárlás, amit azonnal költségként számolok el) költség + =

pénzeszköz -, b) költség megelőzi a kiadást (Pl.: a bérköltség könyvelése minden hónap végén, de a bérfizetés a következő hónap elején), c) kiadás megelőzi a költséget (Pl. : anyagvásárlás ellenértékének kifizetése, amelyet a termelésbe csak később használunk fel, de költségként a felhasználáskor könyveljük), Költségek csoportosítása 1. Megjelenési forma szerint (költségnemek szerint) a) anyag jellegű ráfordítások - anyagköltségek, - igénybevett szolgáltatások költségei Pl.: utazási ktsg, bérleti díjak, távfűtés, - egyéb szolgáltatások költségei Pl.: hatósági díjak, bizt díj, bankköltségek, b) személyi jellegű ráfordítások - bérköltség - személyi jellegű egyéb kifizetések Pl.: betegszab díja, végkielégítés, kiküldetési napidíj, jubileumi jutalom, utazási bérlet - bérjárulékok Pl.: nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, EHO, munkaadói j, c) értékcsökkenési leírás 2.

Elszámolhatóságuk szerint (a) közvetlen költségek: amelyekről a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik terméket, tevékenységet terheli; ekkor a terméket/tevékenységet költségviselőnek nevezzük; (b) közvetett, vagy általános költségek: amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ,) számolunk el; Pl.: segédanyag-felhasználás, fűtés, világítás ktsg-e; a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük. / A számviteli elszámolás szempontjából az 1. , 2 lényeges; de az elemzés szempontjából további csoportosítás szükséges. / 3. Összetételük szerint egyszerű költségek (egyfajta költségnemből állnak) Pl.: anyagköltség összetett költségek (több költségnemből tevődnek össze, ilyenek az általános vagy közvetett költségek, magukban foglalnak anyagköltséget, bérköltséget, közterhet, bérjárulékot, értékcsökkenési leírást) 4. A termelés terjedelméhez való viszonyuk szerint (a

költségtervezés szempontjából fontos) állandó vagy fix költségek [ jele: FC ] nincs összefüggésben a termelés volumenével Pl.: a vezérigazgató fix fizetése változó költségek [ jele: VC ] - a termeléssel arányosan változik ( propocionális ), 8 Pl.: termelésnövekedés 1% ⇒ 1% költségnövekedést jelent (Pl: anyagköltség) - arány felett változó költségek, amelyek a termelés növekedésénél jobban nőnek - arány alatt változó költségek Pl.: közvetlen bérköltség, közvetett költségek Az értékesítéshez kapcsolódó fogalmak Ráfordítás: akkor keletkezik, amikor a termék értékesítésre kerül. ∀ költség egyszer ráfordítás lesz, azonban ismerünk olyan ráfordításokat, amelyek sohasem kerülnek/kerültek költségként elszámolásra. Pl.: fizetett kamatok, fizetett kötbérek, A ráfordítások ∀ esetben eredményt csökkentő tételek; fajtái: 1) Az értékesítés közvetlen ráfordításai (az értékesített

termékek előállítási költsége) 2) Az értékesítés közvetett ráfordításai (általános költségek, amelyek az előállítási költségbe nem számolhatóak el) 3) Egyéb ráfordítások Pl.: fizetett kötbérek, fizetett késedelmi kamat, 4) Pénzügyi műveletek ráfordításai (hitelkamatok, kölcsönkamatok) 5) Rendkívüli ráfordítások Pl.: térítés nélkül étadott, vagy más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy (apport) nyilvántartás szerinti értéke 3) ;4); 5) – sohasem költség, csak ráfordítás. Árbevétel Az értékesített termékek, tevékenységek kiszámlázott, elismert áfa nélküli ellenértéke. (Mert áfát árbevételként elszámolni nem lehet) Bevétel Pénzeszköz növekedés (Minden árbevétel egyszer bevétel lesz) Az árbevétel és a bevétel időben eltérhet egymástól: - egybeesik (készpénzes értékesítésnél), - a bevétel megelőzi az árbevételt (ha a vevőtől előleget kapunk), - árbevétel megelőzi a

bevételt (ha a terméket leszámlázzuk, és a vevő később fizet). Árbevétel fajtái: (a) értékesítés árbevétele (ÁFA nélküli) termék, anyag, áru értékesítésekor, szolgáltatás kiszámlázásakor (b) egyéb árbevételek: nem közvetlenül a termék értékesítésekor, vagy kártérítés bevétele, kapott kötbér esetén (c) pénzügyi műveletek árbevétele: különböző befektetések után kapott kamatok (osztalék is) (d) rendkívüli árbevételek: más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy, társasági szerződés szerinti értéke. Az eredmény megállapítása eredmény-kimutatással történik. Az eredmény lehet: - nyereség, ha az árbevétel nagyobb mint a ráfordítás - veszteség, ha a ráfordítás nagyobb mint az árbevétel. Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás. 1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás, 2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás

Eredménykategóriák: 9 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye) B. Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pü-i műveletekből) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából) D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény(C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 18) F. Adózott eredmény(A társ adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére) G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével Leltár és mérleg a vagyon megszámlálása, ellenőrzése; megjelenési forma(eszközök) és eredet szerinti csoportosításban (források) történik. Leltár: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a váll. eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait csak értékben tartalmazza

(raktárban lehet átadó-átvevő leltár is). A leltár a mérleg alapbizonylata. Mérleg: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás vagyonát, eszközök és források csoportosításban 1000Ft-ban tartalmazza. A leltár és a mérleg összehasonlítása Azonosságok mindkettő a vállalkozás vagyonát mutatja, mindkettő fordulónapra készül, a felelős személyek mindkettőt kötelesek aláírni. Különbségek: Leltár Mérleg részletes összevont mennyiség és érték (Ft) érték (e Ft) A gazdasági művelet Azokat a változásokat, eseményeket amelyek a vállalkozás vagyonában változásokat okoznak, gazdasági eseményeknek, gazdasági műveleteknek nevezzük. Pl: beszerzés, értékesítés, bérfizetés, készpénzfelvétel bankszámláról, I. Egyszerű gazdasági események azok, amelyek a mérlegre gyakorolnak csak hatást (eszközökre és forrásokra): A. Egyoldalú mérlegváltozások: csak az eszközök vagy csak a források

összetételében okoznak változást, amennyivel az egyik eszköz/forrás nő, ugyanannyival csökken a másik eszköz/forrás. A vagyon nagysága (a mérleg főösszeg) nem változik. (a) Csak az eszközök összetételében okoznak változást Pl.: 1 készpénzért anyagot vásárolunk anyagkészlet (+); kp készlet (-) 2. pénzfelvét bankszámláról házipénztárba kp készlet (+); számlapénz (-) 10 3. aktiválás, üzembe helyezés tárgyi eszköz (+); beruházás (-) 4. értékpapír vásárlás értékpapír készlet (+); kp k. (-) Általában tehát eszköz növekedés = aktívák növekedése = E+ = eszköz csökkenés aktívák csökkenése E– 11 (b) Csak a források összetételében okoznak változást: Pl.: 1 a szállítókkal szembeni tartozás hitelből való kiegyenlítése szállítókkal szembeni tart.(-); hiteltartozás (+) 2. egymás közötti tartozást váltóval egyenlítjük ki szállítókkal szembeni tart (-); váltótartozás (+) 3.

előzetesen felszámított levonható ÁFA adótartozás (-); szállítókkal szembeni tart.(+) Általános képlet forrás csökkenés = forrás növekedés passzívák csökkenése = passzívák növekedése F= F+ B. Kétoldalú mérlegváltozások: az eszközök és források értékében is okoznak változást, azokat növelik, vagy csökkentik. Ezzel a mérleg főösszegét is növelik, vagy csökkentik (a) Az eszközök és források értékét növelő gazdasági események Pl.: 1 anyagot vásárolunk, melynek ellenértékét később egyenlítjük ki anyagkészlet (+); szállítókkal szembeni tart. (+) 2. a bank jóváírja a folyósított hitelt számlapénz (+); hiteltartozás (+) 3. fizetendő ÁFA könyvelése értékesítéskor vevőkkel szembeni követelés (+); adótartozás (+). Általános képlet eszköz növekedés = forrás növekedés aktívák növekedése = passzívák növekedése E+ = F+ (b) Az eszközök és források értékét csökkentő gazdasági

események Pl. 1bérfizetés bértartozás (-); készpénzkészlet (+) 2.szállítókkal szembeni tartozás kiegyenlítése bankszámláról száll. sz tart (-); számlapénz (-) Általános képlet eszköz csökkenés = forrás csökkenés aktívák csökkenése = passzívák csökkenése E= FII. Összetett gazdasági események: ide soroljuk azokat a változásokat amelyek a vállalkozás eredményére hatást gyakorolnak. Az egyik oldalon eszköz, vagy forrás változás áll, a másik oldalon költség, ráfordítás ill. árbevétel változás áll Pl.: 1 anyagfelhasználás könyvelése költség (+); anyagkészlet (-) = E -, 2. bérköltségek könyvelése költség (+); bértartozás (+) = F +, 3. bankszámláról fizetett kamat pü-i műveletek ráfordítása (+); számlapénz (-) = E -, 4. számlázás a vevőnek eladási áron vevőkkel sz. követelés (+); árbevétel (+) = E + 12 BIZONYLAT: a gazdasági eseményt igazoló okmány. Pl: számlák, pénztári

bizonylatok, bérszámfejtési jegyzékek, jelenléti ívek Bizonylati elv :könyvelni csak bizonylatok alapján szabad, betartása a bizonylati fegyelem. Bizonylatok csoportosítása: 1. Keletkezésük helye szerint: - külső bizonylat (Pl.: számla), - belső bizonylat (Pl.: anyagbevételi jegyzék, bevételi-, kiadási bizonylat) 2. Jellegük szerint - elsődleges (első kiállítás eredmény), - másodlagos (feldolgozás eredménye, összesítés). 3. Kezelésük szerint - szigorú számadású bizonylatok (pénzmozgással kapcsolatos), - egyszerű bizonylatok. 13 A könyvviteli munka területei 1. Idősoros elszámolás: a gazdasági műveleteket / eseményeket keletkezési sorrendben jegyzi fel Erre a célra szolgál a napló. 2. Számlasoros elszámolás: a gazdasági események vagyonrészekben okozott változások szerinti feljegyzése, könyvviteli számlákon történik. 3. Analitikus nyilvántartás: részletező nyilvántartás, egyedi nyilvántartó lapokon, egyedi

kartonokon, folyószámlákon történik (a legfontosabb terület). Pl.: - amikor személyenként bért számfejtünk, ezt nyilvántartó lapon vezetjük, - analitikus nyilvántartó kartonon történik a bútorok nyilvántartása, eladása, itt a mennyiség kap elsődleges szerepet, - folyószámlát vezetünk: külső kapcsolatokról, vevőkről, eladásról, vevővállalatonként, hogy tudjam a beszedési megbízás határidejét, szállítónként,stb. A könyvviteli számla Olyan kétoldalú kimutatás, amelyen egyik oldalon a növekedéseket, másik oldalon a csökkenéseket jegyezzük fel. Bal oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát pedig követel oldalnak nevezzük Csoportosítása 1) Eszközszámlák: az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazzák T Eszközszámla K nyitó érték csökkenések növekedések záró érték 2) Forrásszámlák: a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat tartja nyilván T Forrásszámla K csökkenés

nyitó érték záró érték növekedés 14 3) Költségszámlák: a tevékenység során felmerült költségek feljegyzésére szolgálnak, eszköz jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint költségszámlák, könyveléstechnikailag eszköz jellegűek (Megj.: nincs nyitó és záró) T Költségszámla K növekedés csökkenés 4) Eredményszámlák: a vállalkozás eredményét kialakító tételek feljegyzésére szolgálnak. Az összes árbevétel és ráfordítás ezeken lesz feljegyezve. Forrás jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint eredményszámlák, könyveléstechnikailag pedig forrás jellegűek. (Megj: nincs nyitó, záró) T Eredményszámla K csökkenés növekedés Forgalom: a könyvviteli számla egyik oldalára könyvelt tételek összessége. Lehet: T forgalom, ill. K forgalom. Egyenleg: a számla két forgalomösszege közötti különbség. T forgalom – K forgalom ⇒ T egyenleg, K forgalom – T forgalom ⇒ K

egyenleg jellegét a nagyobb forgalomösszeg határozza meg: - eszközszámlákon T egyenleg a jellemző, - forrásszámlákon a K egyenleg jellemző. A gazdasági műveletek feljegyzése könyvelési tétel alakjában történik. A könyvelési tétel tartalmazza: - a könyvelés keltét (a gazdasági esemény időpontját), - számla száma és neve, amely T oldalára könyvelünk, - számla száma és neve, amely K oldalára könyvelünk, - a gazdasági művelet rövid leírása (szöveg), - a könyvelendő összeg. 15 Példák 1. április 5-én 6M Ft-ért bérleti jogot vásároltunk elemzés: bérleti jog nő = E + számlapénz csökken = E április 5. T : vagyon értékű jog K : elszámolási betét. neve: bérleti jog vásárlás 6.0000002 április 8-án befolyt 500 e Ft értékű követelésünk a vevőtől elemzés: számlapénz nő = E + vevőkkel szembeni követelés csökken = E – április 8. T : elszámolási betét K : vevők neve : befolyt követelés 500.0003

április 10-én felvesszük és kifizetjük bértartozásunkat, 1,2M Ft-ot Felvesszük a házipénztárba a pénzt a bankszámláról. elemzés: készpénzkészlet nő = E + számlapénz csökken = E – április 10. T : pénztár K: elszámolási betét neve: felvét 1.200000Kifizetjük a bért elemzés bértartozás csökken = F – készpénzkészlet csökken = E – április 10. T : jövedelem-elszámolási számla K : pénztár neve: bérfizetés 1.2000004április 15-én anyagot vásárolunk 1M Ft értékben, kiegyenlítése később történik meg, (ÁFÁ - tól eltekintettünk) elemzés: anyagkészlet nő = E + szállítókkal szembeni tartozás nő = F + április 15. T : anyagok K : szállítók neve: anyagvásárlás / beszerzés 1.0000005április 20-án az anyagvásárlás ellenértékét átutaljuk elemzés: szállítókkal szembeni tartozás csökken = F – számlapénz csökken = E – április 20. T : szállítók K : elszámolási betét neve : kiegyenlítés /

pénzügyi rendezés 1.000000- 16 HF ld. melléklet 17 A számlakeret Számlakeret: a főkönyvi számlák elvileg és logikailag megalapozott csoportosítása. Minden vállalkozásnak el kell készítenie a saját számlarendjét a megalakulást követő 90 napon belül. 2 fő része van: 1. számlatükör, mely tartalmazza a főkönyvi számlák számát és nevét 2. tartalmazza a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, számlaösszefüggéseket. A decimális számrendszer segítségével épül fel, a számjegyeket 1-9-ig használja : - 9 számlaosztályt tartalmaz (egyjegyű számokkal jelöljük) - minden számlaosztály 9 számlacsoportot tartalmaz (kétjegyű számokkal jelöljük, 11-19;21-29;;91-99) - számla : a számlacsoportok 9 számlára bonthatóak (háromjegyű számokkal jelöljük, 111-119; 191-199) - a számlák alszámlákra tagolhatóak (négyjegyű számmal jelöljük) - az alszámlák részletező számlákra bonthatóak (öt, hat vagy több

számjeggyel jelöljük). Az egyes számlaosztályok tartalma 1. Befektetett eszközök - tartós befektetések, - eszközszámlák, - T egyenleg a jellemző - kivétel: ∀ számlacsoport utolsó 2 számlája (értékcsökkenés) - Pl.: immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása, K egyenlege van, vagy nincs egyenlege - a számlaosztályban a vagyonelemek összevontan nettó értéken szerepelnek - nettó érték = bruttó érték – elszámolt értékcsökkenés ↓ mérlegérték 2. Készletek - itt találjuk a vásárolt és a saját termelésű készletek kimutatására szolgáló számlákat - vásárolt készletek: anyagok, kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek - saját termelésű készletek : befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok - eszközszámlák - T egyenleg a jellemző kivétel: ∀ számlacsoport utolsó számlája

(értékvesztés) 265. Áruk árrése; K egyenlege van 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete; K egyenlege van árrés = fogyasztói (eladási) ár – beszerzési ár beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés 18 vásárolt készletek mérlegértéke = tényleges beszerzési ár (értékvesztéssel csökkentve) saját termelésű készletek mérlegértéke = tényleges előállítási költség 3. Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások - eszközszámlák - T egyenleg a jellemző - kivétel : ∀ számlacsoportban az értékvesztés számlák; csak K egyenlegük lehet 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése T 362. K igénylés T 363. K teljesülés A két számla összevont egyenlege = követelés a költségvetéssel szemben 4. Források - forrás számlák - K egyenleg a jellemző - kivételek: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése; csak T egyenlege lehet T

463. K bevallás T 464. K teljesítés A két számla összevont egyenlege = a költségvetéssel szembeni tartozás 466. Előzetesen felszámított ÁFA; csak T egyenlege lehet; a levonható ÁFÁ-t tartalmazza, amely a költségvetéssel szembeni tartozásunkat csökkenti. 468. ÁFA pénzügyi elszámolása; lehet T vagy K egyenlege, attól függ, hogy milyen pénzmozgás történt. T 468. K befizetés visszaigénylés ↓ ↓ ÁFA tartozás ÁFA követelés → ha levonható ÁFA > fizetendő ÁFA rendezése beérkezése ↓ ha a fizetendő ÁFA > levonható ÁFA A 49.számlacsoportban technikai számlák 1 5. Költségnemek 1 csak a számításokban segítenek, nem maradhat rajtuk egyenleg. 19 - költségszámlákat tartalmaz, a költségeket megjelenési formájuk szerinti csoportosításban tartalmazza - vezetése minden gazdálkodó számára kötelező (kettős könyvvitelt vezetők) - csak T egyenlegük lehet (január 1-jén nincsen költség!) - kivétel:

58.számlacsoport aktivált saját teljesítmények értéke (itt találjuk a hozamszámlákat 2) 581. Saját termelésű készletek állományváltozása T 581. K értékesítés termelés < ⇒ K egyenleg = hozam + , növeli az eredményt > ⇒ T egyenleg = hozam - , csökkenti az eredményt 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke; csak K egyenlege lehet 59. számlacsoportok, technikai számlák 6. Költséghelyek, általános költségek - költségszámlákat tartalmaz - a közvetett költségeket 3 könyveljük a számlaosztályban 7. Tevékenységek költségei - költségszámlákat tartalmaz, - a közvetlen költségek könyvelését végezzük ebben a számlaosztályban - az itt nyitott számlák a költségviselő-számlák. 6.; 7 ⇒ számlaosztályok használata a vállalkozások számára nem kötelező Saját elhatározásuk alapján könyvelhetnek a számlaosztályokban, ahonnan főleg a vezetők számára nyújthatunk információkat, Pl.:

önköltség alakulása, közvetett költségek változásastb 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások - eredményszámlákat tartalmaz, - eredményt mutatnak, de úgy könyvelünk rá, mint a forrásszámlákra, - csak T egyenlegük lehet, mert az eredményt csökkentő tételeket jegyezzük fel - Pl.: 81-83 összköltség eljárású ; 81-85 forgalmi költség eljárású 9. Értékesítés árbevétele és bevétele - eredményszámlákat tartalmaz, - az eredményt növelő tételeket jegyezzük fel. T EREDMÉNYSZÁMLA. 8. számlaosztály 9 számlaosztály K EREDMÉNYKATEGÓRIÁK 2 hozam = az eredményre gyakorolt hatás amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ,) számolunk el, Pl.: segédanyag felhasználás, fűtés, világítás a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük 3 20 Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 91-96. K – 81-83, 86 T ± 58 91-96. K – 81-86 T Pénzügyi műveletek eredménye 97. K – 87 T

Rendkívüli eredmény 98. K – 88 T Példák ld. melléklet összköltség elj. forgalmi költség elj. Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák adataiból készített ellenőrző kimutatás célszerű havonta készíteni, könnyebb megtalálni a hibákat a törvény 1db készítését írja elő kötelezően, a zárást megelőzően december 31-én (a multicégeknél 10 naponta van eredmény-kimutatás, valószínűleg gyakran csinálnak főkönyvi kivonatot is) Rovatai - sorszám, - a főkönyvi számla száma és neve, - forgalom rovatpár (próbamérleg) T forgalom K forgalom - egyenleg rovatpár (nyersmérleg) T egyenleg K egyenleg Egyezőségek: (a) a forgalom rovatok összege meg kell hogy egyezzen – ha ez megegyezik, még nem biztos, hogy nincsen hiba! (b) az egyenleg rovatok összege egymással meg kell egyezzen – vagyonban bekövetkezett változások egyezése összes eszköz = összes forrás ≠ a mérlegfőösszeggel (c) a forgalom rovatpár összege a napló(k)

összesített forgalmával meg kell egyezzen 4 Főkönyvi kivonat, 2000. december 31 Sorszám Számla neve Forgalom Egyenleg Tartozik Követel Tartozik Követel 1. 111. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. KÉSZLETEK 1) vásárolt készletek - anyagok - áruk - göngyölegek 4 naplók- speciális naplók, Pl.: pénztárnapló, banknaplóstb 21-22. számlacsoport 26. számlacsoport 28. számlacsoport 21 2) saját termelésű készletek - befejezetlen termelés és félkész termékek - növendék-, hízó- és egyéb állatok - késztermékek 23. számlacsoport 24. számlacsoport 25. számlacsoport Anyagok: a termék lényeges alkotóelemei, a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlenek, fontosabb csoportjai a 21-22. számlacsoportban fel vannak sorolva Elszámolásuknál alkalmazható árak I. BESZERZÉSI ÁR a készlet növekedését beszerzési áron 5 könyveljük, beszerzési áras nyilvántartás esetén a készletcsökkenések elszámolására több

eljárás közül választhatunk: (a) átlagos beszerzési ár (általában ha 1 hónapban csak egyszer van felhasználás) (b) csúsztatott-, vagy gördülő átlagár: akkor alkalmazzuk, ha több beszerzés volt az időszak folyamán, ill. többször volt felhasználás is; minden felhasználás előtt ki kell számítanunk az átlagárat, felhasználás után pedig a megmaradt készletet (c) FIFO elv alapján (alagút módszer): a készlet felhasználása a beérkezés sorrendjében történik, így a későbbi beszerzés kerül később felhasználásra. Példák ld. melléklet II. SZÁMLÁZOTT ÁRAS NYILVÁNTARTÁS készletszámlákon, mindig az ÁFA nélküli számlázott áras értéket jegyezzük fel, a beszerzéshez kapcsolódó költségeket – rakodási, szállítási költség - külön számlán könyveljük, így a készlet beszerzési áron számított értéke két könyvviteli számla összevont egyenlegéből állapítható meg: + anyagok számla T egyenlege

(számlázott ár) + KFSZ külön felszámított szállítási és rakodási költség számla 6 T egyenlege (beszerzéssel kapcsolatos költségek) = anyagkészlet beszerzési áron Készletcsökkenésnél csökkentjük az anyagkészletet számlázott átlagáron vagy FIFO – elv alapján és számítjuk és könyveljük a készletcsökkenésre jutó szállítási és rakodási költséget. Készletcsökkenésre jutó KFSZ: - KFSZ % - ának megállapítása KFSZ számla egyenlege ⋅ 100 %= anyagkészlet számlázott áron = anyagok számla NYK+B-Vá ↓ 5 beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés a KFSZ eszközhelyesbítő számla, csak T egyenlege lehet, az anyagok számla szerinti áron számított értékét beszerzési árra növeli 6 22 a készletcsökkenés előtti készlet - a százalék megmutatja, hogy 100Ft számlázott árra hány Ft KFSZ jut: készletcsökkenés számlázott átlagáron KFSZ% · 100 - a magas fuvarköltségű vállalkozásoknál

előnyösebb ezzel dolgozni, mert könnyebb utána számolni. III. ELSZÁMOLÓ ÁRAS NYILVÁNTARTÁS A vállalkozás maga alakítja ki és legalább 1 évig nem változtathatja meg. Az anyagok számlán csak ezen az áron könyvelhetünk minden készletmozgást. Alkalmazásának előnyei: - egyszerűsíti az anyagkészlet változásainak feljegyzését - lehetővé teszi az anyagbeszerzési tevékenység elemzését (az árak változásai nem befolyásolnak) - megkönnyíti az anyagköltségek elemzését. Az elszámoló-ár és a beszerzési ár közötti különbözetet anyag-ár különbözetnek nevezzük, és külön könyvviteli számlán mutatjuk ki. Az árkülönbözet számlának lehet T vagy K egyenlege, attól függően, hogy az elszámoló árhoz viszonyítva olcsóbban, vagy drágábban vásároltunk-e. ha elszámoló ár > beszerzési ár ⇒ K egyenleg T Anyagok K elszámoló ár T Anyag-ár különbözet K beszerzési ár = elszámoló ár - árkülönbözet

árkülönbözet ha elszámoló ár < beszerzési ár ⇒ T egyenleg T Anyagok K elszámoló ár T Anyag-ár különbözet árkülönbözet K beszerzési ár = elszámoló ár + árkülönbözet Az anyagfelhasználás könyvelése 2 részből áll (a) csökkentjük a készletet elszámoló áron, (b) számítjuk és könyveljük az anyagfelhasználásra jutó árkülönbözetet Számítása: megállapítjuk az anyag-ár különbözet %-át anyag-ár különbözet számla egyenlege ⋅ 100 %= anyagok NYK + B – V a százalék megmutatja, hogy 100 Ft elszámoló árra hány Ft árkülönbözet jut a felhasználásra jutó árkülönbözet számítása anyagfelhasználás elszámoló áron ⋅ 100 100 Az anyagköltség beszerzési áron számított értéke = anyagfelhasználás elszámoló áron ± anyagfelhasználásra jutó árkülönbözet. 23 Példa ld. melléklet ANYAGOK KÖNYVELÉSE Feltételek: - év közben könyveljük a készletmozgást, folyamatos mennyiségi és

értéknyilvántartással - a beszerzési ár a nyilvántartási ár 1) Anyagbeszerzés  készletnövekedés számla szerinti áron T: 21-22. Anyagok (211alapanyagok; 221segédanyagok) K: 454. Szállítók  a számlában szereplő előzetesen felszámított ÁFA könyvelése (ált. 25%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók  a beszerzéshez kapcsolódó költségek szállítási-, rakodási költség T: 21-22.Anyagok K: 454. Szállítók szállítási-, rakodási költség ÁFÁ-ja (ált. 12%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók 2) Minőségi kifogás (a) minőségi engedmény a számla szerinti árból: ilyenkor a készlet mennyisége nem változik, csak az értéke csökken; csak akkor könyvelhető, ha a szállító a kifogás jogosságát elismeri, és az engedményt megadja T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok  az engedményre jutó 25%-os ÁFA visszakönyvelhető T: 454.

Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó (b) minőségi kifogás miatt visszaküldjük az anyagot, vagy annak egy részét; ebben az esetben a készlet mennyisége és értéke is csökken  a visszaküldött anyag számla szerinti értékével T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok  visszakönyvelt ÁFA T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó  visszaküldésre jutó szállítási és rakodási költséggel megterhelhetjük a szállítót T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok  a költség 12% ÁFÁ-ja visszakönyvelendő T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 3) Anyagfelhasználás a) csúsztatott átlagáron, 24 b) FIFO - elv alapján T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok 4) Káresemény = egyéb ráfordítás T: 8631. Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek K: 21-22. Anyagok  a káreseményhez

kapcsolódó kártérítés munkavállalókkal szemben (felelősség) T: 3612. Előírt tartozások K. 9631 Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek biztosítóval szemben T: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések K: 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek  a biztosító intézettől befolyik a kártérítés összege T: 384. Elszámolási betétszámla K: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések 5) Térítés nélküli átadás Az átadónál rendkívüli ráfordítás (88-as számlacsoport). Az ÁFÁ-ja is az átadót terheli - rendkívüli ráfordítás → fizetendő ÁFA. átadás T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: 21-22. Anyagok ÁFA terhelés T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az átvevőnél készlet növekedés és rendkívüli bevétel, legfeljebb piaci értéken. T: 21-22. Anyagok

K: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke Az eredményt nem módosíthatja, ezért időbeli elhatárolást alkalmazunk T: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök passzív időbeli elhatárolása Ezt az időbeli elhatárolást akkor lehet feloldani, ha az anyagot felhasználta, és költségként elszámolta. anyagfelhasználás T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok időbeli elhatárolás feloldása T: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök értékének passzív időbeli elhatárolása K: 98. Rendkívüli bevételek (?) 6) Leltárhiány, leltártöbblet könyvelése ÁRUK KÖNYVELÉSE Az árut a vállalkozás további értékesítés céljából vásárolja. Két fő csoportját különböztetjük meg: nagykereskedelmi áruk, kiskereskedelmi áuk. 1. Nagykereskedelmi áruk 25 Nyilvántartása történhet: beszerzési áron 7 (261.), elszámoló

áron a) Beszerzés könyvelése beszerzési áras nyilvántartással  vásárlás T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók  levonható ÁFA (előzetesen felsz.) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók  beszerzéssel kapcsolatos költségek T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók  beszerzéssel kapcsolatos költségek ÁFÁ-ja T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók b) minőségi kifogások könyvelése c) áruk értékesítése  eladási áron T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele  fizetendő ÁFA T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó  értékesítés miatti készletcsökkenés ELÁBÉ 8 T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (összköltség elj) vagy 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke (forgalmi költség elj.) K: 261.

Áruk beszerzési áron 2. Áruk eladási áron, kiskereskedelmi áruk Az áruk számlán (264.) minden készletmozgást eladási áron (fogyasztói áron) könyvelünk Az eladási árat beszerzési árra az árréssel módosítjuk (mindig csökkentjük) ⇒az árrés számlának mindig K egyenlege van. Beszerzés  Készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron T: 264. Áruk eladási áron K: 265. Áruk árrése  Tartozásnövekedés beszerzési áron T: 265. Áruk árrése K: 454. Szállítók  ÁFA a beszerzési ár után T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók Értékesítés 7 8 262.elszámoló ár ± 263 árkülönbözet = beszerzési ár eladott áruk beszerzési értéke 26     Készpénzes árbevétel könyvelése (ki kell emelni belőle az ÁFÁ-t !) T: 381. Pénztár K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele ÁFA kiemelése T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K: 467. Fizetendő

általános forgalmi adó Az értékesítés miatti készletcsökkenés eladási(fogyasztói) áron könyvelendő T: 814. eladott áruk beszerzési értéke ; vagy T: 812. belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke K: 264. Áruk eladási áron Az értékesítésre jutó árrés 9 számítása és könyvelése 265. számla egyenlege · 100 árrés %-a = 264.számla NYK + B – V(értékesítés előtti készlet) értékesítés eladási áron · árrés %-a 100 értékesítésre jutó árrés = könyvelése: T: 265. Áruk árrése T 814. K értékesítés eladási áron értékesítésre jutó árrés T egyenleg, ELÁBÉ K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke ; vagy K: 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS A béralap alkotóelemei - alapbér vagy törzsbér: amely lehet időbéres kereset, vagy teljesítménybéres kereset; - bérpótlék: az eltérő körülmények között végzett munkáért járó bér

Pl.: műszakpótlék, veszélyességi pótlék, nyelvpótlék, túlórapótlékstb - kiegészítő fizetés: a fizetett ünnepekre, a fizetett szabadságra járó/számfejtett bér; - prémium: a kitűzött feladatok túlteljesítéséért. Költségként elszámolandó tételek (a munkáltatót terheli) - bérköltség = számfejtett bér = bruttó bér 541. - betegszabadságra járó átlagkereset (15 napi táppénz) 551.;5511 - 31% TB járulék - a bérköltség + a betegszabadságra járó átlagkereset együttes összege után, megoszlása: 20% nyugdíjbiztosítási járulék, 11% egészségbiztosítási járulék 561. - 3% munkaadói járulék (TB alap után) 563. - 1,5 % szakképzési hozzájárulás a bérköltség után 564. - EHO (egészségügyi hozzájárulás), tételes: 2001-ben 4200Ft/fő/hó 562. Levonások (a dolgozók bérét terhelő levonások) 1. százalékos mértékű levonások - nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nem MPT tagoknál 8% + 3% 9

megjegyzés: speciális fajtája a realizált árrés = áfa nélküli árbevétel – ELÁBÉ 27 MPT tagoknál pedig 6% + 2% + 3% - 20-40% SZJA előleg (adósávok !) - 1,5 % munkavállalói járulék 2. összegszerű levonások - előlegre; - kártérítés saját vállalkozás részére; - tüzelő előleg (utalvány formában); - bírói letiltás 10 (gyerektartás, adótartozás); - OTP tartozás; - kártérítés más vállalkozás részére; - szakszervezeti díj. TB juttatások a dolgozó részére - családi pótlék 11, iskoláztatási támogatás 12 - GYES, GYED - táppénz (15 napon túli betegség idejére járó összeg 2/3 része). Gazdasági műveletek Az elszámolással kapcsolatos tételek minden esetben 2 hónapot érintenek. A. A hó végén könyvelendők 1. Bérköltségek könyvelése (a) alapbér T: 541. Alkalmazottak munkabére K: 471. Jövedelemelszámolási számla (b) betegszabadságra jutó átlagkereset (15 napi táppénz + 15 napon túli táppénz

1/3 része) T: 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (c) TB-t terhelő táppénz (15 napon túli táppénz 2/3 része) 13 T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (d) családi pótlék, iskoláztatási támogatás, GYES, GYED. 14 T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (e) 31% TB járulék a bérköltség és a betegszabadság együttes összege után T: 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség (f) fix összegű egészségügyi hozzájárulás (EHO, 2001-ben 4200Ft/fő/hó, de 2002-ben már 4500Ft/fő/hó) T: 562. Egészségügyi hozzájárulás K: 463-4. Egészségügyi hozzájárulás (g) 3% munkaadói járulék T: 563. Munkaadói járulék K: 463-12. Munkaadói járulék csak érvényes bírói határozattal érvényesíthető amíg nem iskolás 12

amikor iskolás, de az összeg mindkét esetben = 13 azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás 14 azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás 10 11 28 (h) egy évben egyszer fizetendő szakképzési hozzájárulás 1,5% a bérköltség után T: 564. Szakképzési hozzájárulás K: 463-9. Szakképzési hozzájárulás 2. Munkavállalók bérét terhelő levonások Százalékos formájú levonások (a) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség (b) magánnyugdíj T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 4765. Magán nyugdíjpénztári befizetési kötelezettségek (c) SZJA előleg T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (d) 1,5 % munkavállalói járulék T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 463-13. Munkavállalói járulék Összegszerű levonások (a) előlegre T: 471.

Jövedelemelszámolási számla K: 3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek (b) előírt tartozásokra – kártérítés, tüzelő T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 3612. Előírt tartozások (c) átutalandó levonások T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 4761. Kártérítés 4762. Bírói letiltás 4763. OTP - elszámolás 4764. Levont szakszervezeti díj Bérfizetés a következő hónap elején A bérfizetés történhet: banki átutalással, házi pénztárból. Kifizetni csak a nettó járandóságot 15 szabad. (a) bérfizetés banki átutalással T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla (b) házi pénztárból való bérfizetéskor 16 először a N° összeget fel kell venni a bankszámláról a házipénztárba T: 381. Pénztár K: 389. Átvezetési számla (c) a bank terhelési értesítése alapján könyvelhetjük a számlapénz csökkenését T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betétszámla 15 16

Nettó járandóság (N° járandóság) = B° járandóság – összes levonások 100 fő alatti létszámnál kifizethető házipénztárból 29 (d) bérfizetés a pénztárból T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 381. Pénztár (e) itt fordulhat elő a fel nem vett járandóság, amit visszavételezünk a pénztárba T: 381. Pénztár K: 472. Fel nem vett járandóságok (f) a fel nem vett járandóság későbbi kifizetése T: 472. Fel nem vett járandóságok K: 381. Pénztár Pénzügyi rendezés átutalással (a) TB tartozás rendezése T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség K: 384. Elszámolási betétszámla (b) Magánnyugdíj-pénztárba való átutalás T: 4765. Magán nyugdíjpénztári befizetési kötelezettségek K: 384. Elszámolási betétszámla (c) SZJA átutalása T: 462. Személyi jövedelemadó teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése (a) munkaadói járulék átutalása

T: 464-12. Munkaadói járulék teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla (b) munkavállalói járulék átutalása T: 464-13. Munkavállalói járulék teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla (c) fix összegű EHO 17 átutalása T: 464-4. Egészségügyi hozzájárulás teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla (d) levonások rendezése, átutalása T: 4761. Kártérítés 4762. Bírói letiltás 4763. OTP - elszámolás 4764. Levont szakszervezeti díj K: 384. Elszámolási betétszámla  a TB-t terhelő táppénz és családi pótlék visszaigénylése T: 384. Elszámolási betétszámla K: 368. Különféle egyéb követelések Befektetett eszközök Azok a vagyontárgyak, amelyek 1 éve túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, befektetett eszközök. Főbb csoportjai: Immateriális javak Pl.: szellemi termékek Tárgyi eszközök 17 Egészségügyi Hozzájárulás 30 Pl.: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek – amelyek

közvetlenül részt- vesznek a tevékenységben; egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járművek – közvetve vesznek részt a tevékenységben, tenyészállatok, beruházások. Befektetett pénzügyi eszközök Pl.: részesedések, értékpapírok Nyilvántartásuk az 1. számlaosztályban történik Az adott könyvviteli számlán a befektetett eszközöket bekerülési értéken (B° értéken) tartjuk nyilván. Külön számlán mutatjuk ki az adott eszköz terv szerinti értékcsökkenését, és terven felüli értékcsökkenését. Így a könyvekben az adott eszköz könyv szerinti értéke (N° értéke) 2-3 számla összevont egyenlegeként határozható meg. K T 123.Épületek B° érték (bekerülési érték) T 129.Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése K elszámolt értékcsökkenés T 128.Ingatlanok terven K felüli értékcsökkenése Visszaírt terven felüli Terven felüli értékcsökkenés értékcsökkenés A Számviteli Törvény

lehetőséget ad a vállalkozásoknak, bizonyos eszközcsoportok inflációt követő piaci értékelésére. Ezek az eszközcsoportok: szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, aktivált tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb műszaki berendezések, tenyészállatok, részesedések → befektetett pénzügyi eszközök. Piaci érték – könyv szerinti érték = értékhelyesbítés ↓ ↓ ↓ könyvvizsgálóval N° érték forrása az értékelési ellenőriztetett tartalék Amennyiben piaci értéken akarok értékelni, meg kell szüntetni a terven felüli értékcsökkenést, vissza kell írni mielőtt értékelek. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások: Minden tárgyi eszköz beszerzés beruházás. Az elszámolást meghatározó tényezők. 1. A beruházás pénzügyi fedezete (finanszírozása) - kizárólag saját pénzeszközből, 31 - vegyes pénzügyi forrásból. 2. Kivitelezés / kivitelező szerint - idegen kivitelezővel végeztetett (beruházási

szállítóval végeztetett) - saját vállalkozásban végzett. Beruházás saját pénzeszközből idegen kivitelezővel A beruházással kapcsolatos számlákat, költségeket a 161.Befejezetlen beruházások számlán gyűjtjük össze. A beruházással kapcsolatos ráfordítások közül csak az előzetesen felszámított áfa nem része a bekerülési értéknek (B° értéknek). Kivéve : személygépkocsi vásárlása Bekerülési érték alkotóelemei (abban az esetben, ha van elegendő pénz a beruházásra): - vételár, - üzembe helyezési költség, - biztosítási díj (csak a beruházással kapcs.) - szállítási költség, - szerelési költség, - tartalék alkatrészek, - importbeszerzés esetén a vámteher - alapozási költség, Gazdasági műveletek könyvelése (a beruházás kizárólag fejlesztési pénzből valósult meg)  a beruházási szállítók számlái alapján a beruházási ráfordítások könyvelése T: 161. Befejezetlen beruházások K: 455.

Beruházási szállítók  a számlákban szereplő áfa T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 455. Beruházási szállítók  biztosítási díj T: 161. Befejezetlen beruházások K: 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek  egyéb, pl. hatósági díj T: 161. Befejezetlen beruházások K: 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek  tartozások kiegyenlítése saját pénzeszközből T: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek K: 384.  aktiválás, üzembe helyezés, használatba vétel a beruházás befejezését követően jegyzőkönyv 18 alapján T: megfelelő tárgyi eszköz számla pl. 131 ; 141 K: 161. Befejezetlen beruházások Beruházás idegen kivitelezővel, vegyes pénzügyi forrásból 18 bizonylat 32 Előfeltétele, hogy a saját pénzeszközt el kell

különíteni a számlán. Amíg ez nem történik meg, a bankhoz nem lehet hitelkérelmet benyújtani. Elkülönítés könyvelése 19 (saját pénzeszköz elkülönítése átvezetési megbízás alapján) terhelési értesítés alapján T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betét jóváírási értesítés alapján T: 3853. Beruházási célra elkülönített pénzeszközök K: 389. Átvezetési számla → a bekerülési érték alkotóelemei bővülnek az előző beruházáshoz képest, mert itt már vegyes pénzügyi forrásról van szó, → az üzembe helyezés előtt felmerült bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költség, hitelkamat is része a B° értéknek (bekerülési érték).        19 beruházási ráfordítások könyvelése T: 161. Befejezetlen beruházások K: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt

egyéb kötelezettségek előzetesen felszámított áfa T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 455. Beruházási szállítók bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költségek könyvelése a hitel folyósítása miatt (a bank leemeli az elszámolási betétszámlánkról) T: 161. Befejezetlen beruházások K: 384. Elszámolási betét a tartozások kiegyenlítése mindig a saját fejlesztési pénzeszköz felhasználására kerül sor először, ezután vesszük igénybe a hitelt T: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek K: 3853. (és ha ez nem elegendő, akkor vesszük igénybe a hitelt) K: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek az üzembe helyezés előtt felmerült kamat is része a beruházásnak, a bankgaranciával egyező módon könyveljük T: 161. Befejezetlen beruházások K: 384. Elszámolási betét

aktiválás T: a megfelelő tárgyi eszköz pl. 131 K: 161. Befejezetlen beruházások a hitel törlesztése (két számla közötti művelet, ezért közbeékelem az átvezetési számlát) T: 389. Átvezetési számla amíg rendelkezésre áll elkülönített pénzeszköz; addig a bankhitel nem használható fel, az elkülönített pénzösszeg csak az adott beruházásra használható fel. 33   K: 384. Elszámolási betét jóváírási értesítés alapkán a hiteltartozás csökken T: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek K: 389. Átvezetési számla üzembe helyezés után fizetett kamat (pénzügyi műveletek ráfordítása) T: 8722. Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamata K: 384. Elszámolási betét Beruházás saját kivitelezésben A költségeket a vállalkozás viseli, az 5. számlaosztályban úgy könyveli, mintha termelési költségek lennének. A beruházás befejezését követően megállapítjuk az előállítási költséget, ez lesz az

aktiválható érték és egyben hozamként eredményt növelő tétel. A beruházás áfája egyben levonható és fizetendő áfa. A. Költségelszámolás  anyagfelhasználás T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok  bérköltség T: 541. Alkalmazottak munkabére K: 471. Jövedelemelszámolási számla  31% TB járulék T: 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség  A 3% munkaadói járulék nem része a közvetlen előállítási költségnek T: 563. Munkaadói járulék K: 463-12. Munkaadói járulék  értékcsökkenési leírás T: 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K: feltehetően műszaki berendezés 139.  egyéb szolgáltatás T: 52-53. Igénybe vett szolgáltatások-, egyéb szolgáltatások költségei K: 454. 20 Szállítók  egyéb szolgáltatás áfája T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók B. Az

előállítási költséggel hozamelszámolás a befejezetlen beruházások számlával szemben T: 161. Befejezetlen beruházások K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke  áfa elszámolása T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 20 belföldi szállító, nem pedig beruházási szállító 34 K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó C. Aktiválás T: megfelelő tárgyi eszköz számla K: 161. Befejezetlen beruházások Terv szerinti értékcsökkenés A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket használni fogják. Tervezhető: bruttó értékhez viszonyítva, nettó értékhez viszonyítva teljesítmény alapján abszolút összegre. 50.000Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz egy összegben leírható Nem számolható el értékcsökkenés: a földterület 21, a telek, az erdő után. Nem

szabad elszámolni értékcsökkenést: képzőművészeti alkotások, régészeti lelet, kép- és hangarchívum, egyéb gyűjtemény után. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték (N° érték) tartósan magasabb, mint a piaci érték, a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert megrongálódott, feleslegessé vált, megsemmisült, hiányzik,stb. Leírás a bruttó érték alapján 1) Lineáris leírás Leírási kulcs 22= 100 hasznos élettartam Leírás alapja = bekerülési érték (B° érték) – maradványérték PÉLDA bekerülési érték: 2800000 Ft várható hasznos élettartam 5 év 21 22 kivéve a bányaművelésre és a vegyi hulladékok tárolására igénybevett földterület százalékban kapom az eredményt 35 5 év múlva várható piaci érték 800000 Ft 23 Számítsuk ki a tárgyi eszköz terv szerinti egy évi értékcsökkenését ! Leírási kulcs 24= 100 hasznos élettartam = 100 5 =20%

Leírás alapja = 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft Egy évi terv szerinti értékcsökkenés = 2 000 000 · 0,2 = 400 000Ft Mindig éves amortizációt számolunk és utána számolhatunk ebből 1 évnél rövidebb időszakra vonatkozó adatokat ! Pl.: ¼ évi terv szerinti écs = 400 000 : 4 = 100 000Ft Könyvelése: T: 571.Terv szerinti értékcsökkenési leírás K: 1*9. terv szerinti értékcsökkenése 131. 139 elszámolt terv szerinti écs. B° érték (bekerülési érték) A két számla összevont egyenlege adja a N° (könyv szerinti) értéket. 2) Degresszív leírás  évek száma összeg módszer,  szorzószámos módszer. Évek száma összeg módszer megoldás menete: évek száma összeg meghatározása Pl.: 5 éves hasznos élettartamnál 5+4+3+2+1 = 15 egységre jutó B° (bekerülési - maradvány) érték megállapítása leírás alapja (B° érték) évek száma összeg évenkénti terv szerinti értékcsökkenés megállapítása 23 24 2001.

január 1 után vásárolt ! százalékban kapom az eredményt 36 egységre jutó bruttó érték · a megfelelő szorzószám 25 Ennél a módszernél a szorzószámok nem naptári évre, hanem egy évre 26 vonatkoznak pl.: Július 1-jei aktiválás esetén az egyes szorzók tárgyév július 1-jétől a következő év június 30ig élnek PÉLDA Az ← példa számítása évek száma összeg módszerrel a leírás alapja: 2 800 000- 800 000 = 2 000 000 Ft évek száma összeg 5+4+3+2+1 = 15 egységre jutó bruttó érték 2 000 000 = 133 333 Ft 15 1. évi tszécs 2. évi tszécs 3. évi tszécs 4. évi tszécs 5. évi ts