Pszichológia | Felsőoktatás » Általános pszichológia

PSZICHOLÓGIA I. 1 I. ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA Az inger belvilági vagy külvilági hatás, amit érzékszervekkel veszünk fel, ha az inger eléri az érzékleti küszöböt, vagyis észleljük. Hatással van ránk: - energiahatás: energetizáló hatása van, mely növeli az arousalt (energializáltságot). Törekszünk a csökkentésére, de van egy optimális szintje, mely kellemes is lehet - informáló hatás: belső állapotunkról vagy a külvilágról informál minket, eloszlatja a bizonytalanságot - túlélést segítő hatás: figyelmeztet a veszélyre, biológiai szerep Jellemzői: 1. Komplex, összetett: többféle információt is hordoz 2. Újdonságot jelent 3. Kétértelmű: mivel új inormáció, bizonytalanságot is okoz 4. Változás: az információ állandó változására figyelmesebbek vagyunk 5. Össze nem illés Ingerfeldolgozás S –––– O ––––––– R (stimulus) (organizmus) (reakció) Az inger (S) megérkezik az ingerfeldolgozó

központba (O), ami értelmezi és elküldi a megfelelő választ (R). 1. LINEÁRIS FELDOLGOZÁS: Érzékszerv Feldolgozási szintek + Emlékezeti tár Tudat Ebben a feldolgozásban csak az emlékeinkre hagyatkozunk egy inger feldolgozásakor, ha már ismerjük, a megtanult reakció hívódik elő, ha nem ismerjük, elraktározzuk. Könnyebb felidézni egy információt, ha érzelmekhez kötődik, és könnyebben el is tudjuk raktározni így az újakat. 2. CIRKULÁRIS FELDOLGOZÁS: A beérkező információt összevetjük a már bennünk lévő sémákkal, ha nem találunk hasonlót, felderítési reakció indul el. A személyiség szerepe az észlelésben INGERKERESŐ SZEMÉLYISÉG: extravertált, állandóan új ingert keres, ingergazdag környezetben érzi jól magát REPRESSZOR: kerüli a konfliktusokat, elfojtja a saját feszültségi reakciót is INGERKERÜLŐ SZEMÉLYISÉG: introvertált, kerüli az új ingerhatásokat, mélyebb információ-feldolgozás jellemzi

SZENZITIZÁTOR: provokálja a konfliktushelyzeteket, kiadja magából a feszültséget, feszültségkeltő helyzeteket hoz létre MEZŐFÜGGŐ: MEZŐFÜGGETLEN: másokra hagyatkozik, függő személyiség, nem képes elvonatkoztatni a többség véleményétől képes saját véleményt alkotni Szociális észlelés Mások észlelésének folyamata. A fizikai észlelés ellentéte, hiszen ott felszíni megfigyelés alapján eldöntjük mit látunk, szociális észlelés esetén rejtett minőségre, nem közvetlenül megfigyelhető tulajdonságra következtetünk, ezért az észlelés hiányos Bonyolultabb információfeldolgozás: - Ingereknek jelentést adunk: ÉRZÉKELÉS ÉSZLELÉS ÉRTELMEZÉS - Monitorozás: figyelemmel kísérünk valakit folyamatosan, hogyan viselkedik különböző helyzetekben - Benyomások kialakítása: különböző folyamatok segítenek ebben: PSZICHOLÓGIA I. 2 1. ATTRIBÚCIÓ: a hiányos észlelés miatt a nem megfigyelhető tulajdonságokra

csak következtetünk. Hibája hogy félrevezethet, rosszul is következtethetünk 2. ELFOGULTSÁG: negatív vagy pozitív előítélet 3. BURKOLT SZEMÉLYISÉGELMÉLET: egy személy észlelésekor felépítünk rá egy burkolt személyiségmodellt. Megismerjük egy tulajdonságát, és tudattalanul hozzáképzelünk további tulajdonságokat tudattalan észlelési folyamat. (pl késik megbízhatatlan) 4. KATEGORIZÁCIÓ: bennünk lévő sémák és sztereotípiák alapján kategorizáljuk az embereket. - Séma: személyek, tárgyak osztályainak korábbi észleléseink alapján létrejövő mentális reprezentációja - Sztereotípia: tapasztalatokon alapuló általánosítás (ellentétben az előítélettel). Előnye hogy kognitív következtetésekkel egyszerűsíti, gyorsítja a szociális észlelést. Hátránya a félreismerés lehetősége 5. PROTOTIPUS-ÉSZLELÉS: egy személyiségtípus tulajdonságainak ideális kombinációja (pl háziasszony prototípusa: jól főz,

törődik a gyerekekkel) Észlelések integrációja GESTALT MODELL: ha az egészből csak egy rész van meg, kiegészítjük. Egy személynek vannak centrális és perifériális tulajdonságai, és a centrális elemek magukhoz vonzzák a perifériális elemeket. (pl centrális: melegszívű, perifériális: udvarias) ARITMETIKAI MODELL: - Összegzési modell: az előnyös és hátrányos tulajdonságok összeadódnak. - Átlagolási modell: összeadás után átlagol: figyelembe veszi, az összeg tényezőből jött létre. - Súlyozott átlagmodell: minden tulajdonságot súlyoznak, bizonyosokat jobban. Holdudvarhatás: olyat észlelünk, amit nem látunk. Egy olyan megfigyelhető tulajdonságból következtetünk más tulajdonságokra, amelyből azok nem következnek biztosan. - VONZERŐ (csinos, szép szavahihető) - MOSOLY (mosolyog pozitív attitűd felénk) - STÁTUSZ (magas státusz elnézőbbek vagyunk vele) - NÉVHATÁS (negatívan csengő név negatív attitűd felé)

Értelem 1. Emlékezés A tudatba került információk a rövid távú memóriába kerülnek, innen vagy törlődnek, ha az újonnan érkező ingerek kiszorítják őket, vagy bekerülnek a hosszú távú memóriába, ha az információ élénk (energetizált). Az első emlékképek 4-5 éves korban jelennek meg, aminek egyik oka Freud szerint az un. gyerekkori amnézia, vagyis hogy a kisgyermeket ezen életkor előtt érő ingerek elfojtódnak, mert azok igen traumatikusak a gyerek számára. A másik oka, hogy ebben az életkorban alakul ki a nyelvkészség, ami segíti az emlékképek megmaradását az emlékezetben. Az emlékezet legfontosabb jellemzői, hogy szelektív és konstruktív: - Hangsúlyeltolódás: a történet bizonyos részére koncentrálunk - Érzelmi tartalom megváltoztatása - Csúsztatás: ahogy egyre többen mesélik a történetet, egyre változik - Rövidítés: az adott mesélő számára lényegtelen, érthetetlen részek kimaradnak - Koherencia:

értelmes egésszé próbálja rendezni a történetet - Konvencionalitás: közhiedelmekkel egészítjük ki - Adatkimaradások: konkrét számadatok kimaradnak PSZICHOLÓGIA I. 3 2. Gondolkodás 1. Megismerés, tanulás: A viselkedés állandó magváltozása tapasztalatok és gyakorlás által. Eredménye a tudás IMPRINTING (Bevésődés): rövid időszakasz a születés után, amikor egy kulcsinger hatására kiváltódik egy öröklött viselkedés (pl. kiskacsa anyja után úszik) HABITUÁCIÓ (Megszokás): megtanuljuk figyelmen kívül hagyni azokat az ingereket, melyek nincsenek ránk közvetlenül hatással KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS: megtanuljuk, hogy egy bizonyos eseményt egy másik esemény fog követni. A folyamatban részt vesz egy feltétlen inger, egy feltétlen reakció, egy feltételes inger és egy feltételes reakció. A feltétlen inger mindig kiváltja a feltétlen reakciót. Ha a feltétlen inger sokszor társítva van egy feltételes ingerrel, egy idő

múlva a feltételes inger önmagában is kiváltja ugyanazt a reakciót (ekkor feltételes reakció). Pavlov a kutya nyálelválasztása alapján vizsgálta a folyamatot: a feltétlen inger az étel látványa, feltétlen reakció a nyálzás. Pavlov sokszor társította az étel látványát csengő hangjával, és egy idő múlva csak a csengő hangja is kiváltotta a nyálzást. Jellemző a klasszikus kondicionálásra: - Generalizáció (Általánosítás): hasonló de nem azonos ingerek szét nem választása. Ha a csengőszó 500Hz volt, 550Hz-re is kiváltódik a feltételes reakció - Diszkrimináció: hasonló ingerek megkülönböztetése. Ha 900Hz-es hangra nem kapott ételt, később nem is váltódik ki rá a feltételes reakció INSTRUMENTÁLIS TANULÁS: olyan cselekvések, válaszok megtanulása, melyekkel környezetüknkre hatunk. A reakció újbóli megjelenése a következménytől függ, vagyis hogy a környezet megerősíti vagy nem adott reakciónkat. Megtanuljuk,

hogy az adott viselkedés egy bizonyos cél eléréséhez vezet Skinner galambokkal kísérletezett: a galambot bezárták egy ketrecbe, amiben ha csőrével egy gombra rácsapott, étel jutott be. Ez a reakció hosszú idő után véletlenszerűen jelent meg, és mivel meg lett erősítve, egyre gyorsabban ismétlődött meg BELÁTÁSOS TANULÁS: a cél–eszköz viszony egybelátása, hirtelen rájövünk arra, hogy a probléma megoldásához más út vezet. Köhler majmokkal kísérletezett: a majom a ketrecből csak akkor érte el a banánt, ha két botot egymásba illesztett. SZOCIÁLIS TANULÁS: utánzás általi tanulás, személy- vagy szereputánzás. Szociális viselkedésminták elsajátítása (pl gyerekek szerepjátéka) AZONOSULÁS (Identifikáció): olyan akarunk lenni, mint a számunkra pozitív ideál, a modell, és viselkedésmintákat tanulunk el tőle. BELSŐVÉ TÉTEL (Interiorizáció): amikor nem azért teszünk valamit, mert más is azt teszi, vagy mert azt

várják el tőlünk, hanem azért, mert az számunkra fontos. 2. Produktivitás: KONVERGENS GONDOLKODÁS: a logikán, az intelligencián alapul, az ilyen gondolkodásúak szerint egy problémának egy helyes megoldása van. (Intelligencia lehet zenei, téri, matematikai, interperszonális vagy szociális). DIVERGENS GONDOLKODÁS: kreativitás, eredetiség, gondolatok flexibilitása (rugalmassága) jellemzi. A divergens gondolkodásúak nehezebben illeszkednek be a közösségbe, extravagánsabbak, a problémákra alternatív megoldásokat keresnek. TEHETSÉG = intelligencia + kreativitás + motiváció PSZICHOLÓGIA I. 4 A csoport rétegei 1. Interakciós réteg Csoporton belüli kapcsolatok tartalmi oldala. Csoportról 3 személytől kezdve beszélhetünk, 2025 főig kis csoport, afölött nagy A csoporton belül konstruktív és destruktív tevékenységi szerepek alakulnak ki: α-pozíció: a vezető. Valamilyen cél felé próbálja vezetni a csoportot β-pozíció: a

szakértő. Segíti a vezetőt ötleteivel, tanácsaival γ-pozíció: a csoporttagok. Azonosulnak a vezetővel, legitimálják a szerepét Ω-pozíció: az ellenzék. Szerepe ált destruktív, akadályozza a csoportot célja elérésében, de lehet konstruktív is, ha az elutasított tervek helyett új ötletekkel és javaslatokkal segíti a cél elérését. 2. Kommunikációs réteg Csoporttagok közti kommunikációs kapcsolatok rendszere. - Csillag-formáció: Mindenkinek van kapcsolata mindenkivel, és mindenki egyenrangú szerepet tölt be - Kör-formáció: Szűkebb információáramlás, de még mindig egyenlő szerepek - Lánc-formáció: Egyirányú információáramlás - Y-formáció: Központi szerep megjelenése c - X-formáció: Központosított információs rendszer c 3. Társas vonzalmi réteg CSOPORTKOHÉZIÓ: megléte feltétele a csoport egybenmaradásának. Alapja lehet pozitív érzelmi viszonyulás, közös normák, elvárások, közös

tevékenység. Erősíti a veszélyhelyzet, ekkor a csoport belső rendszere lesz az ideális, a külső ellen össze kell fogni. 4. Kognitív réteg A csoport gondolkodása. Ez gyakran eltér az egyén gondolkodásától A csoport kevésbé hajlamos kockázatos lépéseket tenni, főleg ha erősen szervezett, bürokratikus, tehát a csoport kognitív behatása erősebb mint az egyéné. Jellemző a csoport gondolkodására a polarizáció, vagyis a csoport véleménye gyakrabban szélsőséges. 5. Norma- és értékréteg Konformitás, a tagok igazodása a csoportnormákhoz és -értékekhez. A vezetői szerep típusa befolyásolja a konformitás erősségét: - Autokratikus vezetés: az Ω-pozíció (ellenzéki szerep) kiesése, a csoport szoros egységet ké- PSZICHOLÓGIA I. 5 pez a vezetővel, a vezető véleménye egyben feltétlenül a csoport véleménye is, eltérő vélemény nem jelenik meg. A csoporttag önértékelése a vezető értékelésétől függ A vezető

személyére jellemző az agresszió, a tagok azonosulnak az agresszióval. A csoporttevékenység mennyiségi összetevője nőhet, de minősége romlik. - Demokratikus vezetés: a vezető sok önállóságot enged a tagoknak, akik előtt sok döntési lehetőség áll. Minden szerep megjelenik, a konstruktív ellenzéki szerep is, így a konfliktusok is megjelennek, de nem mérgesednek el A csoportlégkör felszabadultabb Jellemző a vezetőre a tagokra való odafigyelés és a dicséret. A csoporttevékenység minősége nő. - Laissez-faire vezetés: az α-pozíció (vezető) kiesése, anarchia jellemző a csoportra, a konfliktusok agresszióba csapnak át, a csoportkohézió minimális. A csoporttevékenység minőségi és mennyiségi összetevője is romlik Személyiséglélektan Három fő irányzata van: 1. Freud irányzata: pszichoanalitikus elmélet: a személyiség főbb mozgatói az agresszió és a szexuális motiváció, az egyén viselkedését sokszor nem tudatos

folyamatok, hanem tudattalan késztetések határozzák meg: a pszichét két fő motivációs erő működteti: Erosz (szexualitás – élet) és Tanatosz (halál). Komplexuselméletek (Ödipusz-komplexus stb) 2. Jung irányzata: Freud tanítványa, de Jung nagyobb hangsúlyt helyez a szexualitáson kívüli motivációkra, jobban kiemeli az ego szerepét és kognitív folyamatokkal kapcsolja össze. Nem ért egyet Freud komplexuselméleteivel sem. 3. Individuális Pszichológia: Adler nevéhez fűződik, azt vizsgálja, az egyén hogyan tudja kiteljesíteni magát a társadalomban. 1. Freudi irányzat Freudi személyiségmodell: Freud szerint a személyiség három részből áll: - Felettes én (szuperego) - Én (ego) - Ösztön-én (id) ÖSZTÖN-ÉN: a legprimitívebb ösztönimpulzusok alkotják, ezek azonnali kielégítésére törekszik, születésünktől kezdve bennünk van. Az örömelv alapján működik, melynek célja a belső feszültségek csökkentése, a fájdalmak

elkerülése. Freud szerint minden egyén rendelkezik egy bizonyos mennyiségű pszichológiai energiával, ez a Libidó. Ha az ösztön-én késztetések kielégítése akadályba ütközik, frusztrációt él át az egyén, aminek három kifejeződése lehet: - Agresszió - Regresszió: korábbi, primitívebb fejlettségi szintre való visszaesés - Elaboráció: a libidó áthelyeződése (pl. kreativitás) A tiltott cselekedet energiája más cselekvésben keres levezetődést ÉN: a valóságelv alapján működik, kisgyerekkorban alakul ki, mikor megtanuljuk, hogy az ösztönimpulzusok kielégítésével addig kell várni, amíg a megfelelő környezeti feltételek létre nem jönnek, vagyis megtanuljuk kezelni a frusztrációkat. Az én tehát eldönti, hogy az ösztön-én mely impulzusai elégíthetők ki és milyen módon. Egyensúlyra törekszik az ösztön-én és a felettes én követelményei között. Fontos funkciója a személyiség védelme az ösztön-éntől és a

felettes éntől, külső támadásoktól, konfliktusos helyzetektől. Részei: - Tudat: nyelvi, képi gondolkodás - Tudatelőttes: tudattalan rész, de könnyen hozzáférhető a nyelvi gondolkodás számára - Tudattalan: aki valamilyen tiltott cselekedetre érez késztetést, szorongást érez. Freud szerint az elaboráció mellett léteznek olyan elhárító mechanizmusok, melyek e szorongás csökkentésére irányulnak. A legalapvetőbb elhárító mechanizmus az Elfojtás, mely során az PSZICHOLÓGIA I. 6 én a tudatból a tudattalanba szorít egy tiltott gondolatot vagy impulzust. A pszichoanalízis fő célja a tudattalan rész tudatossá tétele, hogy fény derüljön az elfojtott késztetésekre, ezáltal az egyénnek minél kevesebb elhárító mechanizmusa legyen FELETTES ÉN: a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője. Kisgyerekkorban a szülők képviselik a társadalom értékeit és normáit, melyek beépülnek a felettes énbe A

felettes én innentől megmondja nekünk, melyek azok a cselekedetek, melyeket kerülnünk kell, mert azok társadalmilag nem kívánatosak, és melyek azok, melyeket megtehetünk (vagy meg kell tennünk), mert azok a társadalom normáival és értékeivel egyeznek. Részei: - Lelkiismeret: azt mondja meg, mit nem szabad tennünk - Énideál: az egyén kiragad egy személyiségmodellt a társadalomból, és megpróbálja olyanná formálnia magát. Az énideál segít a társadalom törvényei szerint megvalósítani az ösztön-én céljait. A személyiség korai fejlődése: Freud szerint az első néhány életév a személyiség alakulásának fontos szakasza. Az első életév a személyiség fejlődésének orális szakasza, amikor a csecsemő a szoptatásban leli örömét. A 2-3 év az anális szakasz, amikor a gyerek a széklet visszatartásában és elengedésében talál örömet A szobatisztaságra szoktatáskor találkozik először azzal, hogy kontrollt kell gyakorolnia

saját késztetésein külső előírásokra. Megtanul szabályozni és megjelenik az autonómia. Ez kihat arra, hogy később hogyan viszonyul az egyén pl az ellenkező neműekhez, a pénzhez stb. Az érett személyiség: Valósághűen látja környezetét, a többi embert, kevés elhárító mechanizmusa van, mert nincs szüksége erős énvédelmi rendszerre. Jellemző rá a spontaneitás, etikai szilárdság, képes a végtelen horizontok belátására, katarzis átélésére. Egy nagy egész részének érzi magát Humanista pszichológia: jelentős képviselője Maslow: az egyén legfőbb célja az önmegvalósitás, kiragadja az ént az ösztön-én és a felettes én közül. A teljes személyiség (a self) elmélete, amelyben az én egy integrációja a személyiség részeinek. Az érett személyiségre jellemző önmagvalósítási tendencia a szükségleti piramissal ábrázolható: 2. Jungi irányzat Jung szerint 4 alapvető funkciója van a léleknek: - Racionális

funkciók: - Érzés: jelzi az egyén számára mi jó és mi rossz, fontos éltető funkció - Gondolkodás: érzékszervekkel felfogott adatok feldolgozása - Irracionális funkciók: - Érzékelés: a világ szubjektív feltérképezése (amit látunk, az csak úgy látszik) - Intenció: tudattalan érzékelési folyamatok Tipológia: Ami Freudnál a libidó volt, Jungnál általános értelmű életenergia, mely irányulhat kifelé a külvilág felé, és befelé a psziché világára: EXTROVERTÁLT SZEMÉLYISÉG: kifelé forduló - Társaságkedvelő, igényli az emberi közösséget maga körül - Ingerkereső, szereti a kalandokat, az izgalmakat, a kockázatot, a változatosságot - Optimista, életvidám - Gyorsan cselekszik - Jutalommal motiválható PSZICHOLÓGIA I. 7 Aktivitási szintje alacsony, ennek emelésére törekszik új, külső információk, kalandok, izgalmak keresésével. Ingerszegény, egyhangú környezetben könnyen unatkozik INTROVERTÁLT

SZEMÉLYISÉG: saját belső világa felé fordul - Csendes, visszahúzódó, társaságkerülő, szűk baráti köre van, lassan létesít kapcsolatot, meggondolja, hogy kivel köt barátságot, távolságtartó - Megfontolt, előre megtervezi a napját, a jövőjét - Pesszimista beállítottságú - Kevésbé agresszív, érzékeny a szorongásra, nem szereti az izgalmakat - Büntetéssel motiválható Aktivitási szintje magasabb, mert több benne a szorongás, ami magas aktivitási szintet okoz. Sok információt kap belülről, ezért ingerszegény környezetben sem unatkozik. Általában az emberek kevert típusok, ritka a tiszta introvertált vagy extrovertált személyiség. Jungi személyiségmodell: EGO: tudatközpont, szerepszerű, mások értékelése alapján alakul ki. PERSONA: azok a szerepek, amiket a társadalom elvár tőlünk. TUDATTALAN: - Személyi tudattalan: - Szociál pozitív: az adott egyén élete során alakul ki és rá jellemző (komplexusok) - Szociál

negatív: elfojtott tudattalan, árnyékszemélyiség. A társadalom elvárásai miatt elfojtott késztetések kerülnek ide, melyeket hajlamosak vagyunk kivetíteni másokra. Jung elmélete szerint létezik a lélek hímneme: animus, és a lélek nőneme: anima. Minden férfiban létezik anima, vagyis hogy milyen szerepszerűséget vár el egy nőtől, és önmagáról milyen animus képet hordoz. Ugyanígy minden nőben létezik animus, mit képzel el egy férfiról, milyen az ideális férfitípus. - Kollektiv tudattalan: a tudattalan genetikailag öröklődő része, un. arche-típusok öröklődnek így a tudattalanban (pl. a bölcs öreg) Az Információ 1. Matematikai értelemben Az információs robbanás a II. VH-ban kezdődött (távírók, telefonok stb) Shannon amerikai matematikus nevéhez fűződnek az ezzel kapcsolatos elméletek: az információ mérésével foglalkozott, a technikai információáramlást vizsgálta. Információ: X esemény valószínűsége: P(x).

Biztos esemény: P(x)=1 Egy információ Információértéke (I) annál nagyobb, minél váratlanabb: I(x)=f(P(x)) Ha két független esemény van: I(x,y)=P(x)+P(y) P(x,y)=P(x)*P(y) log(x,y)=log(x)+log(y) Az információ alapegysége a bit. Ha az információ értéke 1, akkor az egyenlő a nulla értékkel, mert az nem hordoz semmi váratlanságot. A matematikai információelmélet és a kibernetika információnak tekint minden jelet, mely hirértékkel rendelkezik. Tehát a matematikai értelemben információnak számítanak az értelmetlen jelek is 2. Kibernetikai értelemben Wiener nevéhez fűződik: az információ-átvitel nem egyenlő a kommunikációval. Az információ a tudatból ered és tudatban végződik: az adó és a vevő közt mozog: – Megfigyelés: ha a vevő szemszögéből nézzük – Vezérlés: ha az adó szemszögéből nézzük Az információáramlás különböző rendszerelemek között zajlik. PSZICHOLÓGIA I. 8 Rendszer: egymással

kapcsolatban álló elemek halmaza, melyeket határvonal választ el. E határvonal lehet laza (diffúz), merev vagy rugalmas. A rendszer elemeihez kapcsolódik a környezet. A rendszer alrendszerekre bontható A gondolkodásunkat befolyásolja, hogy milyen rendszerben működünk, és azt milyen környezet veszi körül. – Zárt rendszer: nincs kapcsolata a környezettel. Ez ritka – Nyílt rendszer: az emberre ez jellemző. – Ellenőrző rendszerek: visszacsatolási folyamatok: – Negatív visszacsatolás: hibajel által vezérelt, pl. a testhőmérséklet szabályozása, piaci folyamatok. A hibás folyamatokat visszaforditja, kiegyensúlyozza Egyensúlyre törekszik. – Pozitív visszacsatolás: hibát, eltérést felerősítő folyamat, az egyensúlytalanság felé irányul. Pl az infláció, a szeretet, a pozitív gondolkodás Rendszer változásai: – Elsődleges változás: a rendszer általában homeosztatikus, dinamikus egyensúlyi állapotban van, értékét egy

bizonyos optimális szinten próbálja tartani. – Másodlagos változás: másik szintre vivő szabályozás. A rendszer természete változik meg (pl. kiesik egy elem) Kilépünk a keretből, a problémát átdefiniáljuk, ami ezáltal megoldható lesz 3. Pszichológiai értelemben Az információ: jelentés, tudás. Az információ szemantikai része a fontos, vagyis hogy értelmes-e, van-e jelentése, különben nem jelent információt. Az értelemtől nem lehet elvonatkoztatni Az info minősége és nem mennyisége a fontos: Jellentés=minőség=érték – Diszkurzív információ: leíró jelegű, felismerésszerű információ – Emocionális információ: érzelmekről szóló információk, könnyen eldönthető, igen/nem jellegű. Információfeldolgozás: – Adatvezérelt információfeldolgozás: alulról felfelé irányuló. Az észlelt adatokból indul ki – Tudásvezérelt információfeldolgozás: felülről lefelé irányuló. Kognitív szempontokból,

motivációkból, érzelmekből indul ki 4. Társadalmi értelemben Toffler nevéhez fűződik: a hatalomnak három fő formája van: – Erő: legkevésbé rugalmas – Pénz: rugalmasabb – Tudás: a legrugalmasabb, a tudás adja a legmagasabb hatalmat az információs társadalomban. Az információs társadalom kialakulása: 1. hullám: mezőgazdasági civilizációk 2. hullám: ipari forradalom, az 19850-es évek végéig 3. 1950-től: telefon, tv, számítógép, internet Ez a társadalom, a termelés szerkezetét is átalakítja szuperindusztriális társadalom. A tudás a hatalom alapja lett, főleg a szimbolikus tudás. – az adatok gyorsan avulnak, változnak, az egyénnek folyton figyelemmel kell kísérnie a változásokat – A tudáscsere értéke nő – A fogyasztó és az eladó megosztja az információikat egymással