Pszichológia | Felsőoktatás » Dr. Japport Katalin - Bevezetés a menedzsment pszichológiába

1 BEVEZETÉS A MENEDZSMENT PSZICHOLÓGIÁBA A tudósok álláspontja szerint az emlékezet tagolt rendszer; egyik egységébõl a másikba kerülhet a kódolt információ. Ezek az egységek kedvezõ esetben láncszerûen kapcsolódnak s így átjárhatóvá válnak. Az emlékezés három szakasza memória – az ember és az állat közti különbség 1. KÓDOLÁS – előhívás a memóriában a bejövő fizikai jeleket elhelyezem a.) akkusztikai k ódolás – pl m eg k ell j egyeznem eg y t elefonszámot ( számok hangalakjai) b.) vizuális kódolás – kép memorizálása c.) szemantikai k ódolás – szöveg ér telmével f oglalkozunk, az in formáció lényegét tanuljuk meg, értelemszerűen (pl.: rádió88 – 444-088) 2. TÁROLÁS – információ megőrzése az agyban 3. ELŐHÍVÁS – információ v isszanyerése a m emóriából – ha nem tudjuk előhívni: „emlékezés kudarca” RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA az információra egy-két percig emlékezünk vagy egy-két

percen belül elő kell hívni. Kb. 15 másodpercre nyúlik Elsõsorban akusztikus formájú - jórészt verbális anyagokra vonatkozik. Jellemzõje az ún 7±2 tétel, tömb szabálya Ez azt jelenti, hogy 5-9 egységet képes az emlékezõ rövid idõre megjegyezni. 1. kódolás - szelektív – sok in formáció, d e csak az t v esszük b e, am it fontosnak tartunk 2. tárolás - független tételek egymást követő sorozata - átlagos em ber 7±2 rövid távú memória terjedelme a r övid t ávú m emória o lyan, m int eg y r ekesz, m inden ú jabb tétel után az előző egyel hátrébb kerül  két f éleképpen felejthetünk: a kiszorítás (a legfrissebb információ a legrégebbit) az elhalványulás (nincs elég ismétlés) 2 3. előhívás - 40 ezred mp. „lapozás” a rekeszben – szeriális keresés Itt jöhet szóba az ún. eidetikus kép, persze a hosszú távú memória hozzákapcsolásával Ha ugyanis rögzítjük benyomásunkat - azok is, akik nem

vizuális emlékezõképességûek (skicc, vázlat), késõbb több részlet felidézése is lehetséges. (Ekkor is a hosszú távú memóriából kapunk segítséget az újrakódoláshoz.) HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA – 5 perctől életünk végéig tart 1. kódolás - általában sze mantikai m ódon k ódolunk, az in formáció értelmét, lényegét tanuljuk meg. kivételek: verstanulás – hangalak tanulása telefonálásnál hang felismerése szag, íz tárolás pl.: „a szerző hosszú levelet intézett a bizottsághoz” – sokan nem u gyenezt m ondják v issza, m ert csak a l ényegre emlékeznek könnyebb az értelmét tanulni, mint szó szerint 2. tárolás a.) AMYDALA b.) HIPPOLAMPUSZ két ag yrész, ah ol a h osszú t ávú m emória t artózkodik, h a valamelyik sérül, nem emlékszünk – amnézia 3. előhívás - a fejünkben lévő információt elő kell hívni, ezt támpontok mentén tesszük hibái: p éldául a v izsgán n em j ut es zembe a v

álasz  mentőkérdés. „nyelvemen van” jelenség, de nem jut eszembe, m égsem b írom k imondani. befolyásolják az érzelmek a h osszú távú m emóriát: h a v alami n agyon p ozitív vagy negatív, emlékezni fogok rá, érzelem fűzhet hozzá, mélyebben r ögzül. az ér zelmek j avítják a m emória működését. negatív spirál – a vizsgán nem a tudásra koncentrálok, hanem arra, hogy b iztos k irúgnak, s ar ra s em em lékszem a v égén, amit eddig tanultam 3 A rövid és a hosszú távú memória hogyan kapcsolódik össze? RAAJMAKERS – 1992 Az Ebbinghaus-görbe: a felejtés alakulása az idõ függvényében teszt: egy tömegnyi embernek felolvastak 40 szót és vissza kellett idézni grafikon A memória fejlesztése RÖDID TÁVÚ: úgy tudunk hosszú információt megjegyezni, hogy tömbösítünk. pl: telefonszám : 152-6184-819-56 HOSSZÚ TÁVÚ: 1.) mnemotechnikai módszer a.) rendezett szavak sorozata b.) független t ételek s orozatai (

a t étel egyes t agjai n incsenek kapcsolatban) p l.: b evásárlásnál h elyhez k ötöm a v ásárolni v alót: hűtőüdítő, wcwcpapír rendezetthez kötöm a függetlent 2.) kontextus módszer lelki sé ta, p l.: a k özépiskolás o sztálytársak f elsorolása, f elidézése ülésrend, ABC szerint mentális szempontból emlékezünk példa: bú várok lényege: v isszaemlékezés a szi tuációra é s a z ala pján visszaemlékezés 3.) szervezési módszer az ember megírja az anyag vázlatát 4.) az előhívás gyakorlata 4 5.) PQRST módszer hogyan tanulnak az amerikai diákok Preview Questation Read Self-recitation Test áttekintés kérdés olvasás felidézés ellenőrzés Az emlékezet további sajátosságai 1.) konstruktív emlékezet: ha h iányos információt kapok, hozzá fogok adni a saját emlékeimből, kiegészítem, feltöltöm példa: 4 mondat, 3 ember teszt 2.) sztereotípia: az em berek eg y eg ész cs oportra v onatkozó a s

zemélyiségvonások v agy f izikai megkülönböztető jelek alapján alkotott következtető csomag 3.) sémák: emberek, t árgyak, e semények, h elyzetek m entális r eprezentációja ( tárgyak fejembe levő képe) 5 INTELLIGENCIA Galton, Binet MK EK mentális életkor tényleges életkor MK MK MK < > = EK EK EK IQ = MK/EK*100 intelligencia kvóciens új tétel választása Binet teszt: a mondatokról el kell dönteni, igaz-e vagy nem Luis Terman – Stanford eg yetem – ezer gyermeken B inet t eszt 1 916-ban, a z eredményt ábrázolva: harang görbe 70 alatt 70-90 90-110 110-130 130- értelmi fogyatékos alacsony átlagos átlagos-átlagos magas átlagos magas IQ új teszt: KÚLTÚRA FÜGGETLEN TESZT – nem veszi figyelembe a képzettséget, csak az I Q-val f oglalkozik. p l: la birintus t esztek, sza bályos j elek f olytatása, h iányos képek kiegészítése, síkidomok összeillesztése (Mountessoori-játékok) Weschler-féle intelligencia teszt

– felnőtteknek, nem tükrözi a természetbeni intelligenciát, mert két emberből mindekettőnek 110 az IQ-ja, azonban az életben mégse egyformák. Ezért plussz két skála: 1.) verbális a.) ismeretek – iskolai műveltség b.) helyzetek – szituáció megoldása c.) számolásos – szöveges feladatok megoldása 6 d.) ismétlés – számsort visszamondani e.) összehasonlítás – fogalmak közös tulajdonságai 2.) performációs a.) rejtjelezés – időre figurák b.) kiegészítés – hiányzó képek c.) mozaikpróba – doboz, amit ki kell rakni d.) képrendezés – sztori képek, sorrendbe kell rakni logikusan verbális pontszám +performációs pontszám IQ így már két ember 110-es IQ-ja nem egyforma, ki lehet részletezni Ha n agy t ömegben töltenek k i emberek I Q t esztet ( pl.Usa), összehasonlítás u tán jelentős különbségek. 1.) a fehér felső középosztály gyermekei magasabb pontszámot érnek el, mint a szegények 2.) egyes kisebbségi

alcsoport gyermekei gyengébb pontszámot érnek el A férfiak a performációs skálán magasabb pontszámot érnek el. Alen Pease – kitalálta, hogy a férfiak és a nők agya máshogyan kondicionálódik intelligencia: az egyén összegzett globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjék, környezetében hatékonyan cselekedjen. 1. Faktoranalitikus megközelítés – 1904 Spearman – az intelligencia két faktorból épül fel: G – general (általában milyen okos valaki) S – spacific (speciális esetek) Thurstone – 1935 hét részből épül fel az intelligencia 1. verbális megértés faktora – szókincs 2. beszédfogékonyság – rímfaragás-Geszti 3. számolás képessége – műveletek 4. téri képességek 5. emlékezet – felidézés gyorsasága 6. észlelési sebesség – vizuális képesség 7. következtetés – mennyire v agy k épes p éldák al apján ál talános szabály kimondására 7 2. Információ

feldolgozási megközelítés  milyen mentális folyamatok zajlanak le  adott személy az információt milyen gyorsan és pontosan dolgozza fel  hogyan rögzítjük a fejünkben az előző két folyamathoz az információt Stenberg – az intelligencia modell négy dimenzióból épül fel 1. tapasztalatból v aló tanulás k épessége azoknak az al kalmazásának képessége 2. absztrakt (elvont) gondolkodás képessége 3. változó és bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás képessége 4. magát motiválja és ezt eredményesen hajtsa végre 3. HOWARD GARDNER Módszere a többszörös intelligencia modell – 1983 – nincsen egységes intelligencia, hanem hat darab – intelligenciák 1. nyelv intelligencia (beszéd) 2. logikai – matematikai 3. térbeli intelligencia 4. zenei intelligencia 5. testi-kinesztéziás intelligencia (jó mozgás) 6. személyes a.) személyen b elüli – intra p erszonális – saját ér zelmek megkülönböztetése,

ellenőrzése, és az így nyert információ felhasználása napi cselekvéseinkben b.) személyen k ívüli – képes f elismerni m ások ig ényeit, h ogy a m i cselekvéseink mit váltanak ki másokból I.Kreativitás „játsszuk azt, hogy” – tipikus példa A kreativitási megnyilvánulás mindenkiben megvan, de az idő múlásával kinőjük, aki nem kreatív reklámmanager ellentéte az analitikus kreatív analitikus 1. képzelőerő 2. ötletek sok válasza 3. devergens (gondolkodás széttartó) 1. logika 2. egy válasz 3. konvergens (gondolkodás összetartó) 8 kreativitás: korábban egymással kapcsolatban nem levő dolgok, fogalmak újszerű összekapcsolása tipikus példa: Guttemberg – nyomtatás Gátak: 1. belső – hat pont összekötése három vonallal, kilenc pont összekötése egy vonallal E 2. minta alkotás A B C D F? 3. konformizmus – ASCH – asztalon h árom pálca + v onalzó + 6 em ber csoportszellem 4. OCCUM – nyilvánvalónak

tűnő, kényelmes elfogadása occum bor otvája: h a v alamire v an t öbbfajta m agyarázat, az ok k özül mindig a legegyszerűbb az igaz5. túl gyors ítélkezés – pl munkahely – új ötletek (gyors „leugatás”) 6. félelem attól, hogy hülyének néznek (pályakezdők vagy idősek) A kreatív gondolkodás lépcsőfokai 1. Előkészület: adott problémáról összegyűjteni a fontos információkat (túl sok információ n em j ó) O J S impson pé lda – információdömpinggel lelkiismeretfurdalás bizottság 2. Erőfeszítés: a birtokban lévő információval megpróbálja megoldani a problémát „nyelvemen van” jelenség nem tudja megfogalmazni aludjunk rá egyet 3. Érlelődés: nem foglalkozunk v ele, otthagyjuk, a lszunk r á e gyet alvás u tán megfelelő megoldás 4. Ráérzés: AHA élmény (A KOESTER - magyar, zsidó író) 1. AH – gyönyörű érzés 2. HAHA – vicc, nevetés 3. AHA – valamire rájövök híres aha élmény – Arcimedes

– meztelenül rohan végig egy téren – Heuréka – fajsúly törvény 5. Értékelés: négyes fázisban (AHA) megszületett dolgokat meg lehet-e csinálni analitikus szakasz 1. és 5 pontja – nem lehet megfogni kreatív szakasz 2. 3 4 pontja – itt történik a lényeg 9 Gyakorlatban használt kreatív menedzsment technológia 1. Brainstorming: agyviharzás – ötletbörze olyan m enedzsment eszk öz, a mely e mberek e gy c soportja r övid ( 4-5 ó ra h ossza) alatt sok (600-700) ötletet termel (12 fő) – el lehet térni, max 20 fő, min. 6 fő 4 alapelv: 1. ítélkezés f elfüggesztése – nem s zabad az ö tleteket m enet k özben kritizálni 2. szabad szárnyalás – minden ötletet fel kell írni 3. mennyiségre való törekvés – lehető legtöbb ötlet, nem a minőség, hanem a mennyiség számít 4. kölcsönös megtermékenyítés – plágium-ötletpótlás – itt lehet probléma kreatív divergens sok ötlet analitikus megoldás A kreatív

szakasz lépcsői: 1. probléma vázolása – 12 emberből egy az, aki a problémát ismeri és max 10 percben ismerteti a problémát 2. probléma újravázolása – a résztvevők az előzőekben hallottakat megfogalmazzák egy mondatban, kulcs „hogyan lehetne” (20 mondat) 3. szűkítés – a legalapvetőbbnek tűnő probléma kiválasztása, minimum két mondat marad 4. bemelegítés – feszültségoldás alkohol 5. emlékeztetőül felolvassuk a maradék mondatot – ezek felkerülnek a falra 6. mindenki mondhatja a legőrültebb ötleteket Az analitikus szakasz A az összes résztvevő részt vesz az értékelésben B kis csoportos értékelés, az ötletbörzén résztvevőkből csak három marad értékelni 1. az ötletek legépelése, sorszámozása 2. az ötletek odaadása a résztvevőknek 1. az összes ötlet kifüggesztése 2. ötletek hasonlóság alapján cso- 10 3. sok ötletből a legjobb 10 kiválasztása de csal egyedül 4. mindenki odaadja a

kiválasztott 10% 5. a főnök összesít, csak az marad, ami legalább két embernél szerepelt a legjobb ötletek listája portba való rendezése 3. az ötletcsoportoknak nevet adunk 4. ötletcsoportok vizsgálata, szelekció a legjobb ötletek listája ADVOCATUS DIA COBOLI – ördög ügyvédje módszer (a vatikánból ered) ha az ötletet megvalósítanánk, hogyan bukhatna meg. 2. Szinektika: 50 percig tart, a brainstorming kiváltására találták ki 8 résztvevője van (1 vezető – aki l evezeti a s zinektikát p ontról p ontra, 1 ü gyfél p roblémával, 6 résztvevő) 1. szakasz: A P – adott pr obléma – nem l ehet t öbb k ét p ercnél, eg y-két mondatban elmondja az ügyfél a probléma lényegét ez felkerül a falra 2. szakasz: E LEMZÉS - az ü gyfél b eszél m ég m indig, m aximum 5 p ercig, itt kerül a probléma bővebb kifejtésre 3. szakasz: HOGYAN 1 – a 6 résztvevő „hogyan ” mondatokkal a problémát újrafogalmazza, ad dig, am eddig a f

alon n incsen l egalább 2 5 k reált mondat, mindez maximum 10 perc alatt. 4. szakasz: H OGYAN 2 – az ü gyfél el olvassa a k ét ál tala k iválasztott legjobbat, azokat am elyek sze rinte a le gjobban m egfogalmazzák a problémát. 5. szakasz: ÖTLET a vezető megkérdezi a résztvevőket, hogy 6. szakasz: KIFEJTÉS az ügyfél által kiválasztott két mondat 7. szakasz: TÉTELES VÁLASZ ötletével meg lehet-e oldani a problémát valamint az ügyfél minősíti az előző két szakaszban elmondottakat. 8. szakasz: az ügyfél a megoldások közül eldönti, hogyan fogja a problémát megoldani. A szinektikában tehát az a jó, h ogy ol csó é s n agyon r övid. H ol bu kik m eg? H ibája tehát, h ogy az ü gyfél v álaszt, u gyanis h a b uta, n em ér t h ozzá, v agy ak ár r osszul választ, előfordulhat, hogy nem oldódik meg a probléma. A másik hibája hogy a vezető csak levezeti a szinektikát, de nem szól b ele, p edig le het, hogy le nne néhány jó ötlete,

amivel segíthetné, előrevihetné a munkát. 3. Tulajdonságlista: nem m inden f ajta p robléma m egoldására alkalmas, cs ak a megfogható dolgokéra, mint például a termékfejlesztés. a.) valamelyik tulajdonság megváltoztatható-e? b.) a tulajdonság használható-e más területen? 11 4. Erőltetett kapcsolatok: mi l enne, h a k ét o lyan t árgyat k apcsolatba h oznánk, aminek ed dig s emmi köze n em v olt eg ymáshoz. P l: k ollégium – gazdaságtörténet óra- nincs asztal. 5. Alkalmi elemzés: létező probléma összes megoldását felvázoljuk és háta van közte olyan, amire eddig még senki nem gondolt 6. Delphi módszer: folyamatábra 1 3 2 ↓ 4 ↓ 5 ↓ 6 1. a résztvevők kiválasztása (embercsoport) 2. a probléma meghatározása, azaz mi az, amit meg akarunk oldani 3. az értékelő csapat kiválasztása 4. a probléma elküldése a résztvevőknek, majd ezután arra kérjük őket, hogy adjanak rá megoldást 5. a résztvevők visszaküldik az

ötleteiket 6. az értékelő csapat értékeli a résztvevők ötleteit, meg lehet-e cs inálni azokat ha nem tudják megoldani, visszaküldik, ha igen, az jó. Addig csináljuk a fordulókat, amíg m eg n em o ldható le sz a p robléma. A v isszaküldés a zt j elenti, h ogy mindenkinek visszaküldjük azt is, hogy miért nem, azért, hogy könnyebb legyen a megoldás. I.Analitikus probléma megoldás Probléma definíciója: - megoldásra váró gyakorlati vagy elméleti kérdés, feladat olyan kérdés, dolog, amelyet nehéz megérteni, megmagyarázni, eldönteni fejtörést okozó gond a menedzsment elfogadja ezeket a definíciókat? Nem. E szerint: a probléma folyamat szemléletű megközelítése: 12 Input probléma megoldás folyamat ↑ output ↓ mérés pl.: gulyásleves probléma: egy észlelt jelen idejű állapot, megváltoztatását célzó kielégítetlen szükséglet, amely egy kívánatosnak minősített állapot elérésére irányul. A.) SHOJI

SHIBA – japán manager módszere 1 ↓ 2 ↓ 3 ↓ 4 ↓ 5 ↓ 6 ↓ 7 1. probléma beazonosítása (mi a baj?) 2. adatgyűjtés a problémával kapcsolatban  észlelhetően a probléma hogyan jelentkezik  próbálták-e mások ezt a problémát megoldani 3. e lemzés – a g yökérprobléma m egállapítása, a g yökérkérdés átalakítása (nyelvvizsga példa) 4. cél az ál lapot m egfogalmazása – mikor t ekintem a problémát megoldottnak 5. megoldási m ódozatok t ervezése – mit k ell an nak érdekében tennem, hogy a célállapotot elérjem 6. végrehajtás cselekvés 7. értékelés, ellenőrzés B.) KONKRÉT MÓDSZEREK: 1.) különbségcsökkentés 2.) cél-eszköz elemzés (Enikő Ausztráliában – példa) – nem az alcélokra koncentrál 3.) visszafelé haladás stratégiája (Csató-Huhn példa) 13 A MENEDZSER ÉS A TESZT Stressz: általános értelemben akkor beszélünk a stresszről, amikor az emberek fizikai és pszichológiai jólétüket

veszélyeztető eseményekkel kerülnek szembe A. stresszolok – kiváltó okok 1. traumatikus él mények – azok az es emények, am elyek az emberi t apasztalat szo kások t erjedelmén t úli v eszéllyel szembesülnek a.) ember által okozott katasztrófák b.) természeti katasztrófák c.) embereket érő különböző támadások befolyásolhatatlanság: minél inkább befolyásolhatatlanabbnak tűnik egy esemény, annál stresszkeltőbb befolyásolhatóság: egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése még akkor is csökkenti a stressz mértékét, súlyosságát, ha a s zemély nem képes befolyásolni az eseményt 2. próbatételek – olyan stresszkeltő események, amelyek befolyásolhatóak, megjósolhatóak, mégis stresszkeltőek HOLES ÉS RAHE – stresszskála - 73 válás 65 tartós különélés 50 esküvő 45 munkaelvesztés - 15 étkezési szokások megváltozása 3. belső konfliktus – a s zemélynél ö sszeegyeztethetetlen v agy

egymást k ölcsönösen k izáró célok v agy cselekvések k özül kell választania a.) függetlenség-függőség b.) intim kapcsolat – magány c.) együttműködés – versengés d.) impulzus nyílt kifejtése – etikai-erkölcsi munkák a stresszor másfajta csoportosítása: - auto-önstessz szituatív munkahelyi 14 a st ressz o lyan dinamikus h elyzet, amelyben eg y s zemély v ágyaira vonatkozó lehetőségeivel, korlátozásaival vagy követelményeivel néz szembe és aminek a kimenetele fontos és bizonytalan B. stresszreakciók fiziológiai - máj több cukrot termel - anyagcsere gyorsul - nő a légzésszám - nő a vérnyomás - izomfeszültség - csökken a nyáltermelés - endorfintermelés nő - adrenalin termelése pszichológiai - szorongás, elfolytott aggódás, feszültség - rossz előérzet - posttrauma – szorongás krónikus méreteket ölt - harag és agresszió - frusztráció - fásultság vagy depresszió - különböző kognitív

károsodások