Biológia | Felsőoktatás » Az őskor

Az őskor A világ és az ember keletkezéséről eltérő nézetek élnek egymás mellett, az egyik természetfeletti erők működését feltételezi (mitológia és a vallások), a másik a fejlődésre helyezi a hangsúlyt, az embert is a természet részének tekintve (az elmélet megalapozója Charles Darwin, 1859-ebn megjelent művében A fajok eredetében fejtette ki nézeteit) Ember fejlődése Emberelődök Név Ramapithecusok Jellemzők Lelőhely 12 millió évvel ezelőtt élt Siwalik hegység alkalmi eszközkészítés (India)Rudabánya Australopithecusok 5-3 millió évvel ezelőtt élt emberré válás oldalágakét lábon jár, csoportokban él Turkana-tó (Etiópia) "Lucie" Paleolit (őskőkor, pattintott kőkorszak) Név Jellemzők Lelőhely 2,5 millió évvel ezelőtt jelent meg, kezdetleges eszközkészítés, rendszeres gyűjtögetés, táplálékmegosztás Turkana-tó Leakey találta az "1470-es" koponyalelet Homo erectus

felegyenesedett ember 2 millió év-100 000 évvel ezelőtt élt, agytérfogat növekedés és boltozatosabb agykoponya, tűzhasználat, bonyolultabb eszközök (lándzsa, szakóca készítése) már világszerte elterjedt Jáva-szigete Dubois talált rá Vértesszőlős kb. 400 000 éves Homo sapiens ősember 400 000 - 40 000 évvel ezelőtt élt, vadászat hajítódárdával, finomabb csonteszközök készítése, tűzgyújtás, közösségi szellem jellemző rá Neander-völgy (Németország) Tata, Érd, Subalyuk-barlang (Bükk) Homo sapiens sapiens értelmes ember 35 000 évvel ezelőtt jelent meg, kb. mai agytérfogat Cro-Magnon Szeleta-barlang, Istállóskő, Homo habilis ügyes ember kialakulása, csoportos vadászat, gyűjtögetés anyajogú társadalom (exogámia=csoporton belüli házasság miatt), művészet kialakulása (első barlangrajzok) lovasi festékbánya Neolitikum- új / csiszolt kőkorszak (kb. Kr e 8000-1500) • • • • • Utolsó

jégkorszak lezárultával melegedő periódus következik. Életmódbeli változások,: földművelés (gabonafélék), állattenyésztés (juh, kecske, ló, kutya), fazekasság (raktározási lehetőség), szövés-fonás elterjedése. A természet átalakítása, letelepedett életmód, falvakba tömörülés. Apajogú (patriarchális) társadalom, csoportházasság helyett monogámia (párkapcsolat). Legnagyobb lelőhelyek: Jerikó (már városi méret), Chatal Hüyük (Törökország) Mezopotámiai civilizációk Változatos földrajzi felépítés (folyó völgyek, hegyvidéki legelők), két legfontosabb folyó a Tigris és az Eufrátesz. Sémi népesség alkotja a lakosság legnagyobb részét. Gazdaság: • • • • • • árasztásos földművelés (csatornarendszer kiépítése), árpa, szezámmag, datolya termesztése, juh, kecske háziasítása, szarvasmarha igavonásra, szamár teherhordásra használatos, lovat a hegyi népektől veszik át, és harci

eszközként használják fő építési anyag a tégla, megjelenik a fémművesség, kő- és csontfaragás a városok közt alig van kereskedelmi tevékenység, a távolsági kereskedelem kap fontos szerepet (főleg nyersanyagok behozatala) önellátó kisgazdaságok templom / palota központú gazdasági elosztó szervezet (redisztribúciós rendszer) jövedelme földjeiből, adókból., bérleti díjakból, műhelyeik termeléséből, adományokból és hadizsákmányból származtak ezek egy részét osztották vissza a földeken dolgozóknak illetve a rendszer irányítását végzőknek város megjelenése (gazdasági, politikai, katonai hatalom egyszerre) palota-templom (toronytemplom: zikkurat) és polgárváros elkülönülése, átlagos lakossága 50 000 fő volt, de pl. Ur kb 300 000 lakossal rendelkezett Társadalom • • • • élén az isteni eredetűnek tekintett király (ensi / lugal), akinek elsősorban a hadsereg vezetésében volt szerepe, béke idején

főleg jogi feladatokat látott el (törvények kihirdetése) a fő irányító és szervező hatalmat a templom képviselte városi polgárság (mezőgazdaságból él) patriarchális rabszolgaság (főleg nők házkörüli munkára) Szellemi kultúra • • ékírás (Rawlinson fejti meg 19. sz közepén) fejlett matematikai ismeretek (6-os számrendszer), geometria, csillagászat Politikatörténet Sumér városállamok kora Kr. e 3000-2500 ; sumér rokontalan nép • • • • • • • • Uruk (Gilgames nevéhez fűzi a legenda a városfal építését), Kis, Ur, Lagas (Urukagina reformokat vezet be a kistermelők helyzetének javítására) legjelentősebb városok állandó harc a városok között az elsőségért (szövetségkötések és hódítások) sumér első egyesítője és egyben az akkád birodalom megteremtője: Sarrukin (Kr. e 2300.), az erőszakos katonai egyesítés felborította a hagyományos gazdasági munkamegosztást a síkság és a hegyvidék

között ez adott lehetőséget a guti betörésre Kr. e 2230 körül Ur újabb virágkora Kr. e 2100-2000 tengeri kereskedelmen alapuló hatalom jól kiépített bürokrácia évezred végére szárazabbá váló éghajlat éhínségeket okoz, birodalom a társadalmi feszültségektől szétesik, nomád támadások érik, (a terület központja végleg áttevődik Babilon környékére) sumér nyelv holt, templomi nyelvvé válik és a sumérok végleg beolvadnak az akkád népcsoportba Óbabiloni birodalom Kr. e 2000-1500 • • • • • • • • Babilonban élő amorita uralkodók szervezik újjá a birodalmat, legjelentősebb uralkodó Hammurápi (Kr. e 18 Sz), akinek nevét fennmaradta törvényoszlopa tette híressé gazdasági változások a földhasználat helyett a földmagántulajdon terjedt el, adósrabszolgaság kialakulása, ennek ellensúlyozására a király időről időre rendeleti úton beavatkozik a gazdasági folyamatokba társadalmi változások awelum

(ember) a szabadok csoportját jelenti: király, papság, arisztokrácia, parasztok, kézművesek muskenum a nem teljes jogú szabadokat jelenti: telkes katonák, állami, templomi szolgálatban lévők wardum a rabszolgák, főleg kisegítő munkákat végeznek fellendül a kereskedelem és a kölcsönügyletek. Új birodalmak feltűnése a mezopotámiai térségben (Kr. e 16-5 sz) Mitanni • • hurrik lakják (Van-tó környékéről vándoroltak ide) Kr. e 15 sz-ban hozták létre birodalmukat, jó kapcsolatok az egyiptomi újbirodalommal, állandó harc a hettitákkal, ebben pusztul el Hettita birodalom • • • • a ló és a vasgyártás forradalmi változásokat hozott az ókori Kelet életében, ezek titkát őrizték a hettiták lovas-nomád nép, amelyet a törvények ereje tart össze (számos nemzetiség és kulturális hatás keveredik benne) központja: Hattusas (Bogazkale Törökország) hódításai után közvetlen határos lesz Egyiptommal, kadesi

csatában (Kr. e13 sz) legyőzik II. Ramszesz fáraót, majd békét köt a két nagyhatalom Asszíria • • • • • • • • • • • • • • • • Assur város már sumér feliratokból ismert kereskedőváros első államszervezet a Kr. e 19sz-ban jön létre a katonai birodalmat Assur-uballit (Kr. e 14 sz) szervezi meg nincsenek természetes határai a területnek, ezért csak évenkénti rendszeres hadjáratokkal lehet fenntartani (általános mozgósítás a parasztság körében, akit csak az extenzív gazdasági növekedés képes fenntartani) Tukulti-apil-essara (Kr. e 11 sz) katonai reform (harci szekerek számának növelése) peremterületeket nem szállja meg csak adóztatja, népek áttelepítése a munkaerőszükséglet miatt Assur-nasir-apil (Kr. e 9 sz) újabb katonai reformok a birodalom megerősítésére új főváros: Nimrúd (tigris partján) hódítás: Urartu északi-hegyvidék felé, Babilon felé, és a Földközi-tengeri térség felé

Tukulti-apil-essara (Kr. e 8 sz) utolsó reformer, aki felismerte, hogy a birodalmat nem a zsákmányra, hanem az állandó adókra kell építeni, közigazgatási reform végrehajtása, centralizált birodalom létrehozása Szin-ahhé-ériba (Kr. e 689) sikerül elfoglalnia Babilont, majd Egyiptomot legyőzi a memphiszi csatában (Kr.e 671)tombol a terror a lázadások megfékezésére utolsó fénykor Assur-ban-apil uralkodása idején (Ninivei könyvtár, az ókor legnagyobb gyűjteménye létrehozása) Kr. e 605 karkemisi csatában megsemmisül az asszír birodalom Újbabiloni birodalom (Kr. e 6sz) • • • a lehanyatlott óbabiloni birodalmat a kassuk, majd az arámiak (káld) szállták meg, akik főleg kereskedelemmel foglalkoztak, asszír vazallussálammá lettek, ám Asszíria hanyatlásával lehetőség nyílt a felemelkedésre Nabu-kudirru-usur idején éli fénykorát (Jeruzsálem elfoglalása a kereskedelmi pozíciók megszerzéséért) Kr. e 539 a perzsák

Kürosz vezetésével és a Marduk papság támogatásával elfoglalják Babilont Perzsák • • • • • • a Kaukázus vidékéről érkeznek és igen hamar átveszik a civilizáltabb népek szokásait első nagy hódító: Kürosz (Kr. e 6sz) méd birodalom Lüdia, Babilon meghódítása új hódítási politika: helyi hagyományok, vallások tisztelete (pl. zsidók hazaengedése a babiloni fogságból) Daireosz (Kr. e 5 sz) uralkodása idején éli virágkorát Perzsia (gazdasági egységbe kovácsolja az ókori Keletet), főváros: Perszepolisz, 20 satrapiára (kormányzóság) osztja a birodalmat, útépítések, fejlett postaszolgálat, egységes pénz és mértékrendszer bukás: Nagy Sándor elfoglalja Kr. e 330-ban Egyiptom • • • • • földrajzilag a Nílus folyó határozza meg az országot, ez adja a termékenységet a földnek és hozza a pusztító áradásokat is, elzártabb terület mint Mezopotámia Alsó-Egyiptomnak a deltavidéket nevezik,

Felső-Egyiptomnak déli részen elhúzódó területet a tagolást a Nílus zuhatagai (katarakta) jelentik fémben szegény vidék, ám gazdag kőben az alapnépesség afrikai-ázsiai keveredésből jött létre Gazdaság • • • öntözéses földművelés, vízemelő rendszerek kiépítése a föld jelképesen a fáraó tulajdona, a palota redisztribúciós rendszerben működik a kereskedelem állami monopólium Társadalom • • • • • állam élén az isteni eredetű fáraó (kezdetben Hórusz sólyomisten fia, később Ré napisten földi megtestesítője) szakrális (templomok főpapja, termékenység szimbóluma) és világi vezető (hadsereg főparancsnoka, kincstárnok, legfőbb bíró) egyben állam vezetését a hivatalnokok végzik (a fáraó udvarának működtetése és a nomoszok kerületek vezetése is feladatuk cserébe birtokot kapnak) összetett papi hivatalrendszer (istenek kultusza, áldozatbemutatás, halottakról gondoskodás) szabad paraszti

réteg végzi a munka nagy részét (piramisok építését is közmunkaként) házi rabszolgaság Szellemi kultúra • • • • • • legfontosabb íróanyag: papírusz írástípusok: 1. hieroglif ("szent véset") képszerű jelek, ünnepi, szakrális alkalmakkor használják 2. hieratikus egyszerűbb változata a hieroglifnek 3 démotikus a görög abcn alapuló hétköznapokra szánt írásfajta Champollion fejtette meg 1822-ben a rosette-i kő alapján piramisépítkezés a fáraók nagyságát és a halhatatlanságot jelképezték, pontos csillagászati tájolás alapján készültek mumifikálás módszerének kidolgozása, ezzel összefüggésben fejlett orvostudománnyal rendelkeznek bonyolult csillagászati, matematikai ismeretekkel rendelkeztek Politikatörténet Alsó- és felső-Egyiptomot először valószínűleg Narmer király egyesíti Kr. e 3000 körül megindul az államszervezet kialakítása főváros: Memphis (Path isten templomával)

Óbirodalom (Kr. e 2650-2150) • • • legjelentősebb uralkodók : Dzsószer (szakkarai lépcsős piramis) Kheopsz, Kefrén (gízai piramisok) államszervezet megszilárdítása belső hatalmi harcok miatt meggyengül a birodalom Középbirodalom (Kr. e 250-1750) Szeszótrisz megszilárdítja a hatalmat, szabályozza a nomosz-kormányzók birtokait főváros: Théba hódítások Núbia felé Kr. e18-16 sz a hükszosz (puszták fejedelmei) uralom kora, ekkor terjed el a ló és a harci kocsi használata Egyiptomban Újbirodalom (Kr. e 1550-1050) • • • • nagy hódítások ideje (Hatsepszut, III. Thotmesz Szomália és Szíria irányába) újra nagy építkezések, fővárost visszahelyezték Thébába a ligázott országokat nem olvasztották be, hanem az ottani uralkodó gyermekeit túszként Egyiptomban tartották és követeket küldtek a területre Amarna-reform: IV. Amenhotep (Ehnaton) nevéhez fűződik, szakított az Amon-papság uralmával, Aton kultuszát

vezette be és a fővárost Tell-el-Amarnában helyzte át, új hivatalnokréteget juttatott hatalomra utóda Tutanhamont azonban nem tudja a reformokat tovább vinni, ezért megegyezik az Amin-papsággal, birodalom a hettita és Mitanni birodalom ellenében meggyengül (II. Ramszesz veresége Kadesnél) • • további támadások érik Líbia felől, majd a "tengeri népek" vándorlás bénítja meg kereskedelmét az idegen népek békés betelepedése szétzilálja az addigi rendet, kimerülőben az arany és gabonaforrások és a hanyatlást csak sietteti a papság megnövekedett hatalma, ami a fáraói cím névlegessé válásához vezet (Herihor főpapja már uralkodónak címezteti magát) Későkor (Kr. e 1050-332) • • • líbiai uralkodók: Sesonk Jeruzsálem kifosztása kisebb központokra esik szét Egyiptom: Théba környéke Amon - papság uralma alatt, déli területeken Etiópiában Napata állam létrejötte Szaisz központtal állandó asszír

fenyegetettségben él Egyiptom, majd Kr. e 605-ben II, Nabu - kudurri usur babiloni király elfoglalja, Kr e 525-ben perzsa fennhatóság alá kerül, Kr e 332ben Nagy Sándor foglalja el, Kr e 31-ben római provincia lesz Fönícia • • tengerparti helyzet - kereskedelme révén fontos, sémi népcsoport, nem egységes birodalom, városállamok: Türosz, Szidon, Büblosz, virágkora a Kr. e 12-8 század, később asszír és perzsa uralom alá kerülnek 22 jelből álló hangjelölő írásuk a görög és a latin ABC alapja Palesztina • • • • • Kr.e 13 sz 12 héber törzs megjelenése az addig sémi törzsek lakta területen Kr. e 10 sz egységes állam - Saul, Dávid, Salamon - Jeruzsálem Izrael fővárosa Salamon után az ország két részre tagolódik: É - Izrael D - Júda Kr. e 721-ben Asszíria, Kr e 586-ban az óbabiloni birodalom igázza le (lakosságáttelepítés "babiloni fogság" Kr e 527-ben a perzsa Kürosz bocsátja haza őket)

monoteizmus (egyistenhit - Jahve), Ótestamentum - Mózes: szövetség Izrael és Isten között, kiválasztott nép tudata India • • • II. évezred: Indus-völgyi civilizáció - Harappa, MohendzsoDaro Kétarcú természeti adottság: óriási termékenység, a szeszélyes folyó többször elpusztítja, mindig szegényebben épül újjá Kr. e1400 k Árja bevonulás a végső csapás a korábbi civilizációra - védikus kor - nomád árja törzsek életéről a Védák vallanak - epikus kor - államalapító és központosító harcok kora, a nagy indiai eposzok, a Rámájana és a Mahábhárata őrizték meg • • Manu törvénykönyve: a hagyomány szerint az első ember, az emberek ősapja volt, rögzíti a sajátos indiai osztálytársadalmat (varna-rendszer vagy kasztrendszer) -brahmana- papok -ksatrija-harcosok -vaisja-szabad közrendűek -sudra-szolgák Örökletesen rögzített a tagolódás, merev, zárt rendszer. Kívül esnek rajta a páriák

("érinthetetlenek") Kína • • • • • • Hoangho és Jangce folyók között, földművelés, állattenyésztés, iparágak (selyem, kerámia) Kr. e 16-11 sz Sang-jin dinasztia központosítása - despotikus állam Kr. e 11-8 sz Csou- din a központosítás gyengül, a régi patriarchális rend felbomlik Kr. e7-3 sz Lao-ce és Kung-fu-ce filozófiái jelzik a válságot, előbbi passzívan, de támadja a fennálló rendet, utóbbi védi azt (neki tulajdonított a Dalok Könyve gyűjtemény) Kr. e 246-209 Csin-din egyesítés: Si-Huang-ti császár (221-209) birodalmi úthálózat, egységes mértékrendszer, egységes kínai írásrendszer, Nagy Fal építésének kezdete 2. sz: Kína ismét részekre bomlik Érdekességek • • • • A mezopotámiai városra jellemző fallal körülvett templom és palotaegyüttes szerkezet, amely város volt a városban, a későbbi időkben is megtalálható építészeti forma Eurázsiában. Megtalálhatjuk a

moszkvai Kremlben és a pekingi "Tiltott Városban" is. Hammurápi sztéléjén a törvénycikkek úgynevezett igazságos ítéletek voltak, melyek nem voltak kötelezőek a bíróságok számára. A rendelkezésekben a "szemet szemért, fogat fogért" elvet alkalmazzák (talió elv), amely a sivatagi nomádok barbár szokását tükrözi. A fáraó "isten fia" sohasem mondhatott le, ezért, hogy a szimbolikusan hozzá kötődő termékenységet megtartsa az ország a heb szed- ünnep keretében megtörtént a megfiatalítása. Bárkán elvonultak előtte a tartományok istenei, majd körbefutotta a templomot, újara megkoronázták és alattvalói körében felvonulást rendezetek. Az indiai civilizáció fejlettségéről árulkodik, hogy nagy városaiban, pl. Mohendzsodaroban jól kiépített vízvezeték- és csatornarendszerre bukkantak, az utcai szennyvizet is derítőkbe gyűjtötték. Az ásatásokon még közfürdő nyomaira is rátaláltak

Ajánlott irodalom • • • • Baktay Ervin: India története Bp. é n A. R David: Az egyiptomi birodalmak Bp é n Ghirshman: Az ókori Irán Bp. 1985 Kákosy László: Ré fiai Bp. 1979 • • J. Klíma: Mezopotámia Bp 1976 R. E Leakey - R Lewin: Fajunk eredete Bp 1986 Feladatok 1. Kösd össze a talált lelet meghatározását (besorolását) a lelőhellyel! Ramapithecus Turkana-tó Homo habilis Jáva Homo sapiens sapiens Neander-völgy Australopithecus Siwalik-hegység Homo sapiens Cro Magnon Homo erectus 2. Milyen életmódot folytatott, mi volt a jellegzetessége a homo erectusnak? 3. Sorolj fel alkotásokat, lelőhelyeket, amely az őskori "művészetre" utal! (min 3) 4. Tedd helyes időrendi sorrendbe a Mezopotámia területén megfordult népeket! perzsa, akkád, hurri, sumér, kassu, guti, hettita, asszír, amorita 5. Milyen jellemzői, funkciói, feladatai voltak a mezopotámiai királynak? 6. Melyik ókori civilizációhoz köthetőek az alább

felsorolt emlékek? Keselyű sztélé Narmer király palettája Istár kapu Ninivei könyvtár Nagy fal Rámájána 7. Mi a kakukktojás az egyes sorokban, miért? a. Kheopsz - Kephrén - III Ramszesz - Dzsószer b. Hattusas - Úr - Uruk - Kis c. Csin - Han - Csou - Peng d. Filiszteus - guti - főníciai - zsidó e. Jeremiás - Illés - Salamon - Ézsaiás f. Türosz - Büblosz - Damaszkusz - Szidon g. Visnu - Marduk - Siva - Brahmana 8. Határozd meg a következő fogalmakat! Ksatrija Szatrapia Zikkurat Awelum Masztaba Glaciális Katarakta Darwinizmus Tabu 9. Melyik ókori ország fővárosa volt, melyik mai ország területén fekszik? Perszepolisz Konosszosz Babilon Hattusas Jeruzsálem 10. Írd az évszámot a felsorolt eseményekhez! Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése Hamurappi uralkodása Kádesi ütközet Dávid uralkodása Zsidók babiloni fogsága Meggidói ütközet Karkemisi csata 11. Párosítsd össze a kortársakat! II. Ramszesz, Hirám, Jeremiás, Akhaimenész,

Salamon, Muwattalis, Nabukodonozor, Szinaherib 12. Ki volt? Imhotep Sesonk Dániel Kürosz Kroiszosz 13. Jellemezd az indiai kasztrendszert! 14. Mit jelentenek a következő kínai történelemmel kapcsolatos fogalmak? Sang-ti Si-king Jang mandarin Esszékérdések 1. 2. 3. 4. Jellemezd a folyamvölgyi civilizációk gazdaságát! Ismertesd az Amarna-reform előzményeit, legfőbb jellegzetességeit és kimenetelét! Ismertesd az asszír birodalom felemelkedésének történetét és sikereinek titkát! A szöveggyűjteményben megtalálod sarrukin legendáját. Olvasd el, majd idézd fel Mózes és Romolus és remus történetét, és vedd sorba a párhuzamokat a történetek között! Tesztkérdések 1. Milyen írásrendszereket használtak az ókorban az alábbi területeken? Egyiptom Mezopotámia Fönicia 2. Válaszoljon az ókori Kelettel kapcsolatos kérdésekre! a) Mikor hódították meg a perzsák Egyiptomot? b) Hogyan nevezték Mezopotámiában az elsorvadó és

megújuló természet istenét? c) Ki szervezte meg a perzsa állami közigazgatást? d) Melyik nép találmány a kerék? e) Melyik mai állam területén van Babilon? 3. Állítsa kronológiai sorrendbe az alábbi ókori keleti személyiségeket! Asóka, I. Dareiosz, Hammurappi, II Ramszesz, Salamon Esszékérdés Egyiptom a "Nílus ajándéka". Foglalja össze, mit tud az ókori mezőgazdaságról! Mit jelent a glaciális szó? 1. Honnan származik az alábbi idézet? "Ha egy szabad ember egy szabad embernek a szemét elpusztította: pusztítsák el az övét is." 2. Mikor keletkeztek Hammurappi törvényei? Nyereményjáték 1. Kit a kínai "történetírás atyja"? 2. Dél-India egyes területén nem a szanszkrit nyelvek virágoztak fel Nevezd meg azt a nyelvet / népcsoportot, amely virágzó költészetet alkotott és máig megőrizte kulturális, politikai identitását! 3. A szanszkrit nyelvtudomány igen fejlett volt Említs két híres

ókori indiai nyelvészt, akik műveinek megismerése az európai nyelvtudományra (Grim fivérek) is hatással volt! 4. Mi a neve a mai napig épságben megmaradt nagy buddhista épületegyüttesnek Jáva szigetén? 5. Mi a neve a 9-13 sz-ban emelt épületegyüttesnek (templomváros), amely az eddig talált legnagyobb együttes a modern kor előtt? Melyik mai ország területén található? 6. Melyik az első történetileg hitelesnek tartott kínai dinasztia? 7. Melyik az eddig ismert legnagyobb neolitikus település? 8. Nevezd meg azt a magyar költőt, aki verset írt a hettitákról! 9. Melyik ókori állam fővárosa volt Vassukanni? 10. Egy kultikus építmény meghatározását olvashatod Hogyan nevezzük ezeket az építményeket? "Kőtömbökből és vízszintes lefedésükből keletkező, asztalszerű építmény, elsősorban Észak Európában terjedtek el az ilyen ritulási építmények."