Pszichológia | Felsőoktatás » Pszichológia szigorlat, 2003

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 89 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:558

Feltöltve:2006. augusztus 11.

Méret:571 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Pszichológia szigorlat I. tétel: A pszichológia, mint tudomány A pszichológia fejlödése, iránytatai és kutatási területei. A pszichológia, mint tudomány: fogalom: viselkedés +mentális folyamatok tanulmányozása.  A test összes izmainak és a külsőleg megfigyelhető mirigyszelekcióinak aktivitása, reakció. A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredetű (a psziché = lélek és logos = tan szavakból); a mai latinos változata a XVI. Században keletkezett A pszichológiai tudományok feladata, hogy feltárják a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre; vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait; kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit

indítékait. A pszichológia helye a tudományok rendszerében: Határtudomány  felhasznált módszerek  természettudomány  jelenségek melyeket vizsgál  társadalomtudomány A pszichológia fejlödése: Előzmények: a) Biológiai gyökerek: Hipokratész: temperamentum b) Filozófiai gyökerek: Platón, Arisztotelész, Descartes • Képesség pszichológia: öröklöttek a tulajdonságok • Asszociációs pszichológia: tanultak a tulajdonságok Kísérleti megközelítések: 1846: Weber: 1850: Helmholtz: az idegimpulzusok vezetési sebességét mérte 1859: Darwin: Evolúció 1860: Fechner: törvény  S = k log R : az érzet erössége egyenesen arányos az inger logaritmusával 1879: Wundt: a lipcsei egyetemen kiírta a falra: „pszichológiai kísérleti laboratórium”: innen származtatjuk a tudományos pszichológia kezdetét 1883: Amerikában Hall megalapítja az elsö laboratóriumot 1885: Ebbinghaus: publikálta pszichológiai eredményeit 1905: Simon

– Binet: elsö pszichológiai teszt 1906: Pavlov: Nobel-díj A pszichológia irányzatai: 1. Korai kísérleti pszichológia: Mindenekelőtt introspektív pszichológia volt Az introspekció saját lelki történéseink közvetlen megfigyelése. Valamely lelki esemény kapcsán számot 1 adhatunk azokról a szubjektív folyamatokról, amelyek eközben bennünk végbemennek. A beszámolók mindegyike önmegfigyeléses adatokból táplálkozott. Wundt ezt két okból nem fogadta el: • Csak akkor kaphatunk értékelhető adatokat, ha a kísérletet vezető tudós és az önmegfigyelést végző kísérleti személy szerepét nem ugyanaz az ember tölti be: ellenkező esetben a tudós előzetes várakozásai elejét vennék a kísérlet objektivitásának. • A hétköznapi introspekció hajlamos elsiklani a részletek fölött, s nem kellőképp elfogulatlan. Ahhoz, hogy megbízható eredményekhez jussunk, a kísérleti személyek speciális kiképzésére van szükség, mely

által ezek a torzítások elkerülhetők. Wundt laboratóriumának kísérleti alanyai tehát maguk is képzett pszichológusok voltak, akik az egyes vizsgálódások során felváltva töltötték be a kísérleti személy és a kísérletező szerepét. Wundt szerint: tudatunk „ritmikus természetű”. Wundt pszichológiája elementarista pszichológia volt: elképzelése szerint az új tudománynak az a feladata, hogy visszakeresse a lelki élet legkisebb, elemi összetevőit, s utóbb ezek kombinációiként ábrázolja a lelki élet egészét. Az alapelemek a pszichológiában az egyes érzetek felelnének meg: a metronóm egyetlen kattanása, a látómezőm egy pontja, a vörös egy adott árnyalata – ezek mind olyan elemi érzékleti jelenségek, amelyek, úgymond, tovább már nem bonthatók; ami az egyes érzeteket egymással összefűzni hivatott, az az asszociációk rendszer: az asszociációk az elemi érzetekből bonyolultabb komplexumokat, képzeteket hoznak

létre. A pszichológiát tudatlélektanként határozta meg: a lelki életet azonosította azzal ami tudatos; ez egyben azt jelentette, hogy „tudattalan” lelki folyamatok ebben az értelmezési keretben szóba sem kerülhettek. 2. Würzburgi Iskola: Wundt követőinek egy csoportja alapította Érdeklődésük középpontjában a gondolkodási folyamatok introspektív kísérletes vizsgálata került. Bevezette a nem szemléletes lelki történések fogalmát – olyan eseményekre utalva, amelyek a pszichikum működéséhez tartoznak, nem pedig annak aktuális tartalmához, s a megértési folyamatokban kulcsszerepet játszanak. Wundt egyáltalán nem fogadta el ezeket az eredményeket. Tanítványa Titchener, aki az USA-ba települvén a Cornell Egyetemen alapított pszichológiai laboratóriumot, ellenkísérletekbe kezdett. A vita kissé elvadult. Az introspektív lélektan nem csupán megbízhatatlannak, de vizsgálódási tartományát tekintve is túlzottan szűknek

bizonyult: minthogy állatokat bajos volna önmegfigyeléses beszámolókra bírni. 3. Behaviorizmus: 1913 Wats, R – S pszichológia Az introspektív lélektan romjain létrejövő új iskolák közül a legradikálisabb a szubjektív események helyett a viselkedés jellegzetességeit jelölte meg a maga tárgyaként, s az önmegfigyelés helyébe a különböző kutatók által egyaránt hozzáférhető tapasztalati adatokra összpontosító kísérleti módszert helyezte. Ez volt az USA-ban kifejlődött behaviorista mozgalom. SR Kiváltó inger reakció Tudományos, objektív vizsgálat A félelem igen viszont a szorongás nem illeszthető a képletbe. Watson: 1913-ban megjelent programadó cikke. 2 Álláspontja szerint a tudomány korabeli csődállapotáért elsősorban az introspektív módszer felelős. A javasolt megoldás: hagyjuk meg a „lelki jelenségeket” azoknak, kiknek érdekesebb amúgy sem jutna eszébe, s foglalkozzunk csupán a viselkedéssel,

mint az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyával! Léteznek egyfelől ingerek: olyan hatások, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, s abban valamilyen változást idéznek elö. Léteznek másfelől válaszok, mint olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál. A pszichológiának nem egyéb a dolga, mint az ingere és a válaszok közötti függvénykapcsolatok megállapítása. A tanulás a behaviorizmus történetének korai szakaszában mint viselkedésváltozást értelmezték: ha az élőlény eddig egy adott módon viselkedett, majd ettől eltérően, tehát ugyanazokra az ingerekre újfajta módon reagál, akkor valamilyen tanulási folyamatnak voltunk tanúi. Ebben benne rejlik az az elgondolás, hogy azok az alapvetőnek tekintett tanulási mechanizmusok, amelyek a minket érdeklő élőlényekben közösek, egyszersmind elégségesek is az összes ismert tanulási forma felépítéséhez, másfelől pedig,

hogy a tanulás legelképesztőbb esetei sem egyebek, mint az elemi tanulási formák, „többlépcsős” változatai. Tanulási formák: • Klasszikus kondicionálás • Operáns kondicionálás • Látens tanulás • Szenzoros előkondicionálás • Perceptuális tanulás Neobehaviorizmus: módosítások, korrekciók 4. Alaklélektan: (Gestalt): egészlegességet keresett Az alaklélektan kezdeti korszakában a megismerő folyamatok – az észlelés, az emlékezet, a problémamegoldás – dinamikáját vizsgálta e szemléletnek megfelelően, az itt nyert elveket azonban a motivációs mechanizmusok, a Személyiséglélektan, a szociálpszichológia terén is alkalmazni tudta. A megismerés kezdetén az összbenyomás áll, nem pedig elemi részletek kusza halmaza. Az egészlegességet azonban az észlelő „viszi be” az anyagba, akkor is, ha ez egyáltalán nem származnék szükségszerűen a külvilágtól származó ingerlésből. Közelség elve: az egymáshoz

közelebb eső elemeket szervezzük egy-egységbe. Hasonlóság elve: az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként fogjuk fel. Jó fojtatás elve: a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk, a „legtakarosabb” elrendezéseket emeljük ki. Zártság elve: mivel a számjegy egyes szárai más-más zárt alakzathoz tartoznak, nem könnyű kibontani őket; az egésszé szerveződésben a figura térben zárt jellege is fontos támpontot jelent. Közös sors törvénye: az egymással összehangoltan mozgó összetevőket önkéntelenül is egybefüggőnek tekintjük. Figura és háttér: Ha hosszan nézzük a képet hirtelen átfordul az egész: egy serleg áll előttünk, immár sehol sincsenek az arcok, mivel a nekik megfelelő felület a hátteret alkotja. Ez a figuraháttér átbillenés villámcsapásszerű, igen gyorsan lezajló folyamat – az egész észlelési mező szinte egyszerre szerveződik át. mező elmélet.

5. Pszichoanalízis: Freud: 20 század elsö felében népszerű irányzat Freud megmutatta, hogyan lehet a tudattalant tanulmányozni. Nem az elméleti fejtegetésekre, meddő szócsatákra helyezi a hangsúlyt, hanem a tapasztalatra. 3 Feltételezte, hogy bizonyos események, gondolatok nem véletlenül válnak a felejtés „áldozataivá”. Azért nem tudunk rájuk emlékezni, mert kínos, fájdalmas, szégyenteljes emlékeket ébresztenek bennünk. Ezért ezeknek az emlékeknek a tudatba emelése ellenállásba ütközik. Nem egyszerűen felejtésről van tehát szó, hanem lelki konfliktus következményeként létrejövő elfojtásról. Személyiség struktúrája: • Én • Ösztön-én • Felettes-én 6. Kognitív pszichológia: II Világháború után – ’50-es évek információ feldolgozó rendszerként közelítették meg az embert • hagyományos: labor kísérletek • megismerés tudomány: számítógépes modelleket használ az emberi megismeréshez •

kognitív Neuropszichológia: agysérült embereket vizsgálnak az egészséges működés megértéséhez A pszichológia kutatási területei: I. tárgyuk szerint: 1. Emberlélektan a. Egyénlélektan • Normális jelenségek lélektana • Kóros jelenségek Lélektana b. társas (szociálpszichológia) 2. Állatlélektan II. céljuk szerint: III. tevékenység jellege (alkalmazási területek: 1. Általános lélektan 1. pedagógiai pszicholó 2. Összehasonlító lélektan a) Összehasonlító állatlélekt b) Differenciálpszichológia és pszichodiagnosztika c) Fejlödés lélektan d) Nemek lé (szexuálpszichológia) e) Etnopszichológia 2. orvosi lélektan • Klinikai pszichológia • Pszichoterá 3. munkalélektan • Ipari • Közlekedési • Mezőgazdasági lél 4. Reklámpszichológia 5. Művészetpszichológia 6. Sportpszichológia 4 7. Kriminálpszichológia II. tétel: A pszichológia biológiai alapjai: idegrendszer és agy Homeosztázis: Az

élőlények szervezete olyan önszabályozó rendszerként fogható fel, amely egyfelől fenntartja belső környezetének állandóságát, másfelől lehetővé teszi a külső környezet változásaira adott reakciókat. Ennek az ún. homeosztatikus szabályozásnak egy jelentős részét a hormonok végzik Pl a vércukor szintet a hasnyálmirigy által elválasztott inzulin szabályozza, az alapvető anyagcsere-folyamatokat a pajzsmirigy hormonjai, elsősorban a tiroxin iráyítják, a stresszhelyzetben való alkalmazkodási reakciókért pedig a mellékvese adrenalin hormonja a felelős. Ezekben a folyamatokban kettös kontroll érvényesül: a hormonális szabályozás szoros kölcsönhatásban áll az idegi szabályozással. Az agyalapi mirigy (hipofízis) maga is termel hormonokat, így pl. a növekedési hormonok a szervezet fejlődési és érési folyamataiban, ill az ezzel járó anyagcsere-szabályozásban vesznek részt. A hipofízis működése nem független az agy

többi részétől. A hipotalamusz szabályozza Összeköttetésben áll továbbá a limbikus rendszerrel. Ez a halántéki lebeny mélyén elhelyezkedő amygdalát a hippocampust és más struktúrákat foglalja magában. A hipotalamusz és a limbikus rendszer lényeges szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában, továbbá motivációk és az érzelmek szabályozásában. A hipotalamusz „”melegközpontja” ill „”hidegközpontja” a külső környezet változó hőmérsékleti viszonyai között is állandó szinten tartja a testhőmérsékletet. Az ún „”jóllakottság” központ és az ún „”éhség” központ érzékeny a vér glükóz tartalmának változásaira. Ugyancsak egy hipotalamusz központ állítja be a szervezet folyadékegyensúlyát. Ezek a hipotalamusz által szabályozott folyamatok lényeges szerepet játszanak abban, amit a pszichológiában motivációnak, indítéknak, hajtóerőnek hívnak. Érzelmek: A hipotalamikus régiók és a

limbikus rendszer fontos szerepet játszanak a különböző érzelmek kialakulásában. Egyes hipotalamusz-területek elektromos ingerlése dühöt vált ki a kísérleti macskában: szőre felborzolódik, háta begörbül, fújtat, és gyakran támadólag lép fel. Más területek félelmi és menekülési reakciókat irányítanak. Az ezekkel ellentétes központok az amygdalában vannak: elnyomják vagy legalábbis mérséklik a hipotalamusz reakcióit. Az állatokkal végzett kísérletek arra mutatnak rá, hogy a jutalmazási központban lévő idegsejtek olyan ún. ingerület-átvivő (neurotranszmitter) anyagokat tartalmaznak, amelyek lényegesen befolyásolják a magatartást. Ilyen a szerotonin, noradrenalin és a dopamin Az utóbbiak a figyelem, agresszió, táplálkozás funkcióival kapcsolatosak, a szerotonin pedig relaxációt és alvást idéz elő. Motiváció és készenléti állapot: A diffúz-neuroncsoport az agytörzsben lazán összefüggő hálózatot alkot a

nyúltvelő és a talamusz között. Ez a formatio reticularisnak (retikuláris rendszer - FR) hálózat funkcionálisan nagyon sokrétű: 5 egyaránt részt vesz a figyelem, a motiváció, a készenléti állapot, alvás, érzelem folyamatainak szabályozásában. A formatio reticularisból központi aktivitás meghatározza a szervezet reakciókészségét ill. beállítódását. Agykérgi működések: Az emberi agy ősi kéreg alatti területei rendkívül fontos szerepet játszanak az emberi viselkedés szabályozásában. Működésük azonban az agykéreg ellenőrzése alatt áll, melynek fejlettsége egyedülálló az élővilágban. Az ember tanulási képességei és gondolkodásának rugalmassága elsősorban agykérgi tevékenységének köszönhető. A kéreg legnagyobb részét az ún. asszociációs kéreg alkotja, amelyhez a magasabb rendü szellemi tevékenységek kapcsolhatók. A neocortex négy fö lebenyből áll: homloki, halántéki, fali, nyakszirti. E

területek különböző speciális funkciókat látnak el. Így pl a nyakszirti lebeny fontos szerepet játszik a látásban, a fali elsősorban a tapintási érzékletekért felelős, a halántéki pedig a hallás fö szabályozóközpontja. Speciális idegsejtek felelősek a különböző szögek és vonalak azonosításáért. A mozgások finom szabályozását a nagyagy motoros kérge vezérli. Különösen a kéz és a száj motoros ellenőrzése foglal el nagy helyet a kérgen, jelezve, hogy a manuális működések és a beszéd rendkívül fontos beidegződéseket igényelnek. A cselekvés végső összehangolását a nagyagy homloklebenyi asszociációs kérge végzi, amely a motoros kéreg előtt helyezkedik el. Memória: A memória lehet rövid idejű, néhány másodpercre, esetleg percekre korlátozódó, és lehet tartós, gyakran az egész életet végigkísérő emlék. A rövidtávú memória az idegrendszer pályáinak változásaiban és újrarendeződéseiben

gyökeredzik. Az idegsejtek közötti összeköttetések, szinapszisok a tanulás során állandóan módosulnak, újak jönnek létre, a korábbiak pedig felbomlanak. Az emberi agy szinapszisaiban naponta rövidtávú emléknyomok milliói keletkeznek és tűnnek el. Csak akkor maradnak fenn tartósan, ha átkerülnek a hosszú távú memória ”raktáraiba”. Ebben a folyamatban elsősorban a hippocampus játszik szerepet, amely egy kéreg alá hajló lemez az agyvelőkamrák fenekén. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hosszú távú emlékek komplex neuronhálózatokban maradnak fenn. A szakértők többsége egyetért abban, hogy több ezer, funkcionálisan különböző idegsejtből hierarchikusan felépített csoportok végzik a tapasztalati élmények elraktározását, ill. az így létrejött emléknyomok visszahívását. Agyféltekék működése: Az agykéreg két féltekéből áll, amelyek a test ellentétes oldalán lévő érzékszervekkel és izmokkal állnak

kapcsolatban. A két agyfélteke között normális állapotban szoros kapcsolat van, amely az idegrostok tömegéből álló ún. kérges testnek köszönhető A rajta keresztül történő ingerületterjedés lehetővé teszi a két agyfélteke központjaiban keletkezett impulzusok állandó összehasonlítását és összekapcsolását. Noha 6 a beszédközpont rendszerint a bal agyféltekében van, semmilyen problémát nem jelent számunkra, hogy a jobb agyféltekébe érkező képi információról beszéljünk. Ha azonban a kérges testet átvágják, a két félteke működése csaknem teljesen elszigetelődik egymástól. Ez történik pl az epilepsziás betegek műtéti kezelése során Végeredményben az agyféltekék komplementer, „”szimbiotikus” viszonyban állnak egymással. Mindegyikük olyan feladatokat old meg, amire a másik csak nehezen vagy egyáltalán nem képes. Az emberi gondolkodás és minden más lelki tevékenység a két félteke együttes

működésének eredménye. Nyelv és beszéd: A homloki lebeny alsó részén elhelyezkedő motoros beszéd centrum, az ún. Broca-régió a beszéd motoros képzését irányítja. Sérülése esetén a beteg fizikailag képtelen a szavak megformálására Használja a megfelelő igéket és főneveket, viszont nem tud folyékonyan beszélni, és a legegyszerűbb nyelvtani szerkezetek képzése is nagy erőfeszítésbe kerül. A halántéki lebenyben található érző beszédközpont, az ún. Wernicke-régió a fogalomalkotást irányítja. Működésbeli kiesése esetén a beteg képtelem megérteni az emberi beszédet Jóllehet folyékonyan beszél, normális ritmusban és intonációval, ám oda nem illő szavakat használ, gyakran pedig tartalom nélküli szövegeket közöl. A két agyfélteke azonban nem egyformán felelős a nyelvi képességért. Túlnyomórészt a bal oldali agyféltekében történik a beszédképzés, mind a megértés, mind a kifejezés terén. A jobb

agyfélteke sérülése, ill. működéskiesése nem okoz rendellenességeket a beszédben A bal oldali agyfélteke fokozatosan válik dominánssá, miközben a jobb agyfélteke továbbra is fenntart bizonyos képességeket a megértés terén. Ha a bal agyfélteke a korai gyermekkorban sérül meg, a jobb kb. 4-5 éves korig át tudja venni a beszéd vezérlését Később aztán elveszíti ezt a rugalmasságát Szoros, bár nem 100%-os korreláció található a beszéd és a kézhasználat agyféltekék szerinti megoszlásában. Csaknem valamennyi jobbkezes a bal oldali agyféltekén képezi a beszédet, miközben a balkezesek egy része a jobb, más része a baloldalon hordozza ezt a képességet. Mindent összevetve a beszédcentrum az emberek 95%-ánál a bal féltekén van. III. tétel: Érzékelés általános jellemzôi Az érzékelési modalitások Érzékelés általános jellemzői: A környezet fizikai, kémiai ingereire adott megkülönböztetett idegi válasz!

Testérzékelés: nem a külvilágról hanem belső világunkról ad információt. Az érzékelési modalitások közös jellemzői: • Érzékenység: abszolút küszöb: az a legkisebb ingermennyiség, amit az adott érzékszerv érzékelni képes. Látásnál: 1 foton (foton: a fényenergia legkisebb egysége) Hallásnál: 20 Hz Szaglásnál: a levegő 50 milliárdod része Ízlelés: 1 teáskanál cukor kilenc liter vízben Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm-ről az arcra hullva 7 különbségi küszöb: (éppen érezhető különbség ÉÉK): az érzékszerv számára még éppen érzékelhető különbség. Függ a kiindulási ingertől • Kódolás: Érzékeljük a külvilág ingerit és ezt alakítják át az érzékszervek elektromos impulzusokká  transzdukció a receptorokban megy végbe. Intenzitás: Idegimpulzus gyakorisága Idegimpulzus változékonysága • Véletlenszerű aktivitás Specifikus idegenergiák hipotézise: honnan tudja, hogy más-más

„feladó” küldi az ingert, ha mindig ugyanaz az inger ugyanazon a csatornán érkezik. Az érzékelési modalitások: 1. látás: A környezetből felvehető információk kb. 75-80%-a vizuális eredetű, az ember tehát „vizuálisan vezetett” lény. A forrás a tárgyakról visszaverődő fény Ingere a fény: elektromágneses sugárzás, hullámhossz. Ez a távolság a kozmikus sugárzásnál a legkisebb, a cm négyezer billiomod része. A nagysága több kilométerig is terjedhet, pl. rádióhullámok 400-700 nm (nm = nanométer): ezt érzékelni tudjuk, fényként ezt látjuk. A retinára vetített kép fordított irányú és kicsinyített, hiszen a szemlencse 24 dioptriás gyűjtőlencsének felel meg. Az szem képkialakító részei: lencse, szaruhártya, pupilla, retina, írisz, üvegtest, vakfolt a retinán: itt találkoznak az erek, idegek. 2 féle receptor: a) csapok: nappali látás, magas fény, színérzékelés b) pálcikák: fényintenzitásra érzékeny

Amikor valamit nézünk, szemünkkel fixáljuk az adott tárgyat vagy helyzetet, szemünk akkor is mozog: ilyen, ún. mikromozgás a tremor, ami nagyon kis amplitúdójú rezgés A makromozgások egyik jellegzetes formája a kontúrkövető szemmozgás. Információ felvétel csak fixáció alatt van, az ugrások alatt nincs. A fixáció alatti szemmozgás az információ felvétel része, ezt mutatják a stabilizált retinakép kísérletek eredményei is. A színlátás szubjektív élmény. A fénynek nincs színe csak a hullámhossza más, ezeket a változatos hullámhosszokat változtatja az agy színekké. Kék, zöld, vörös 400 nm alatt ultraibolya ezeket már csak műszerek 700 nm felett infra vörös segítségével láthatjuk 8 Komplementer színek: egymással keverve kioltják egymást. Additív színkeverés: fények keverése. Szubtraktív színkeverés: festékek keverése. Szín jellemzői: • • • • színezet telítettség: telített – telítetlen

dimenzió érzékelt intenzitás Dikromátok: színtévesztők, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri a harmadikat. Monokromátok: 1 színt lát Színlátás elmélet: • Young – Helmholtz: 3 szín elmélet: 3 féle színreceptor csap van a szemben • Hering ellenszín elmélete: a csapok kétfélék, az egyik féle a zöldet – vöröset látja, a másik a kéket – sárgát. • Kétszintű elmélet: az előző kettő integrálása. 2 nanométerenként tudunk különbséget tenni a színek között: 150 szín  világosságuk különbözik 2. hallás: hang: rezgés, mozgás hanghullámok Hangmagasság, frekvencia: másodpercenkénti ciklus szám, Hz. Hangerö, intenzitás: Felső és alsó vég közötti távolság dB. A hallás szerve a fül. Érzékelő, továbbító – átalakító Külső- és középfül belsőfül    továbbítás fölerősítés elektromos impulzussá alakítás fülkagyló dobhártya szőrsejtek hallójárat

hallócsontocskák  üllő, kalapács, kengyel vezetési károsodás a középfülben  hallókészülék szenzoros neurális károsodás (szőrsejtek): nem lehet korrigálni hallásküszöb: 0 dB lakóhely (átlag): 20 – 30 dB társalgás: 60 dB zajos étterem: 70 dB ez az egészségügyileg kritikus szint alsó határa kamion forgalom: 90 dB láncfűrész, légkalapács: 100 dB 9 sugárhajtású repülőgép: 140 dB 20 – 20 ezer Hz: hallástartomány A legkisebb változásokat 1000 Hz táján lehet érzékelni. 3. bőr érzékletek: hő, tapintás, nyomás hő: szabad végződési neuronok: • hideg receptorok • meleg receptorok: 0,4 melegedés érzékelés Fájdalomérzés: szöveti károsodást okozó ingerek fájdalmat idéznek elö Fázisos és tónusos fájdalom   rövid tartós azonnali állandó változó A lelki tényezőknek befolyásoló hatása van. Kapu elmélet: Melzak: a gerincvelőben van egy „kapu”: itt dől el, hogy mi megy be az agyba:

milyen intenzitású fájdalmat enged be a. propriocepció: fej és végtagok viszony a törzsünkhöz: bőrben és izületekben b. helyzet és testmozgások érzékelése: belső fül, vesztibuláris rendszer c. belső állapotok érzékelése 4. ízlelés: A nyelv ízlelőbimbói által felvett információ részben a parietális lebeny, részben a limbikus rendszer működése által kap jelentést. A négy alapíz az édes, a savanyú, a keserű és a sós Az ízek és az illatok együttese a zamat, az aroma. Az ízek nem csak abban segítenek bennünket, hogy kedvelt vagy elutasított ételeket minősítünk (gondoljunk, pl. az édesanya, a sótlan alak vagy a savagyú pofa konnotációjára). Nyelvünk persze nem csak az ízekről tájékoztat bennünket, hanem a hőmérsékletről, a táplálék anyagáról, konzisztenciájáról is. 5. szaglás: illékony molekulák: szaglásérzékelés Szagló receptorok: illékony anyagokkal kapcsolat – érintkezés és azonnal elektromos

impulzus keletkezik. A szaglás jelentősége az embernél csekély. A szaglás pályája a legrövidebb az agyhoz. Mivel a szaglás ingere valamilyen kémiai anyag a levegőben oldva, tehát „terjednie kell”, sokkal könnyebb, pl. a forró húsleves illatát megérezni, mint a hidegét. A közhiedelemmel szemben az emberi szaglás igen éles. Egy beszámoló szerint egy átlagember akkor is képes megérezni a záptojás hidrogén-szulfid szagát, ha abból csak 0,1 vagy 0,5 ml keveredik 10000 l levegővel. Az észlelési küszöb az öregedéssel emelkedik, dohányosoknál és passzív dohányosoknál is alacsonyabb szintű szagérzékenység figyelhető meg, mint a nemdohányzóknál. Normál kísérleti személyek 16 eltérő szaganyagot tudtak azonosítani; a nők általában jobbak a férfiaknál, ami hormonális tényezők eredménye, de az is lehetséges, hogy ezt a verbális képességekben való nemi különbségek okozzák. 10 A szagok életünkben betöltött

fontos szerepét bizonyítják azok a megfigyelések, amelyek szerint a szagok kellemesebb és érzelmekkel jobban átszőtt emlékeket elevenítenek fel, mint a vizuális vagy nyelvi ingerek. IV. tétel: Az észlelés lélektana Az észlelésnél az érzékszervi benyomások jelentéssé szerveződnek. Funkciói: 1. felismerés: érzéklet felismerése, hozzárendelés kategóriákhoz  alak alapján elsősorban Szerveződése: • alulról felfelé – „bottom-up”, addig ismeretlen dolgok felismerése: elemi dolgoktól felfelé épül fel bennünk. • Felülről lefelé – „top-down”, az egész felismerése után önnek elő a részletek Kontextus hatás: függés a közegtől amiben észleljük: 12 14 Vágyak hatása befolyásoló. • Sémákban: sémákban gondolkodva ismerünk fel 2. lokalizáció: adott dolog elhelyezése a térben a. tárgyak elkülönítése: • szerveződési törvények közelség – összetartozás hasonlóság elve folyamatba illés elve

jó fojtatás elve közös sors elve zártság elve • figura - háttér b. távolság észlelés, távolsági jelzőmozzanatok: retinális diszpalitás: jobb és bal oldali vetület a retinán mélységérzetet ad. Akkomodáció: szemlencse görbületének változása a távolság hatására Konvergencia: szemtengelyek helyzete Vonalperspektíva: párhuzamos vonalak távolabb összetartani látszanak, ami a távolság érzetét kelti. Levegőperspektíva: azáltal mélységjelző, hogy távolabbi tereptárgyak színe szürkébbkékesesebb. Texturális finomság: a legtöbb képi felület részletessége a távolsággal arányban csökken, így mélységjelző funkciót tölt be. Fény-árnyék: a fény általában felületről érkezik, így a tárgy árnyéka jelezheti a nézőtől való távolságát. Másodlagos mélység jelzők: • relatív nagyság: ha két tárgy 11 azonos retinális nagyságú, azonos távolságban lévőnek látszik, míg a nagyobb retinális kép

közelebbi tárgyat jelenthet. • Takarás: ha két tárgy részleges fedésben van, a fedésben lévő tárgy távolabbinak tűnik. Azokban az esetekben, amikor az észlelés nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak, torzító viselkedésről beszélünk. Az optikai és geometriai csalódások e kategóriába tartoznak c. Mozgásérzékelés, észlelés: • Valódi mozgás • Sztroboszkópikus mozgás: film kockák • Indukált mozgás: vonat: azt hisszük elindultunk, pedig csak a mellettünk lévő indult el A mozgásészlelés egyik korai kísérleti helyzete, amikor két egymástól eltérő téri helyen lévő pontot kis időkülönbséggel felvillantunk, és azt látjuk, mintha az egyik pont átmenne a másikba. Ez a phi-jelenség vagy stroboszkópos mozgás, amelyet még Wertheimer írt le Mindennapi példa erre: a moziban, a gyors egymásutánban vetített állóképeket mozgónak látjuk. Gregory két eltérő mozgásészlelési rendszert különböztet meg: a

kép-retina rendszer közvetlen retinális mozgásészlelést feltételez, míg a fej-szem rendszernél a sem követi a mozgó tárgyat. Valószínű, hogy a két rendszer integrációja a mozgásészlelés alapja. Von Holst hipotézise szerint bármilyen centrális mozgásindítás, amely a retinális kép elmozdulásával jár együtt, valószínűleg egy következményes kisülést küld a látórendszerbe a retinális eltolódás kompenzálására, ez az efferencia-kópia. A gondolat Helmholtztól származik, de később – egymástól függetlenül – többen is leírták ezt a jelenséget, ahol a szándék és az akció összeillesztéséről vagy össze nem illéséről kaphatunk jelzéseket. 3. konstanciák: a változást nem észleljük a. Alak konstancia: a nyíló ajtó mindig más alakot mutat, az alakról végig tudjuk, hogy az az ajtó, bármilyen látószögből látjuk. b. Nagyság konstancia: a nagyság változása – pl a vonat közeledésével – nem

befolyásolja a felismerést – végig tisztában vagyok vele, hogy a vonat közeledik. c. Világosság konstancia: a szín felismerését nem befolyásolják a fényviszonyok d. Hely konstancia: a szem mozgása ne befolyásolja a látott tárgy helyzetét A színek észlelése: A színek segítenek tájékozódni a világban, megkönnyítik a tárgyak kiválását a háttérből. A színlátás szubjektív élmény. A fénynek nincs színe csak a hullámhossza más, ezeket a változatos hullámhosszokat változtatja az agy színekké. Kék, zöld, vörös 400 nm alatt ultraibolya ezeket már csak műszerek 700 nm felett infra vörös segítségével láthatjuk Megkülönböztetünk akromatikus (fehér, fekete, szürke), kromatikus (a színtartalom nagyobb mint 0) és komplementer színeket (pl. a vörös és a zöld), amelyek megfelelő arányú keverése akromatikus (szürke) színt eredményez. Additív színkeverés: fények keverése. Szubtraktív színkeverés: festékek

keverése. Szín jellemzői: • színezet 12 • • • telítettség: telített – telítetlen dimenzió érzékelt intenzitás Dikromátok: színtévesztők, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri a harmadikat. Monokromátok: 1 színt lát Színlátás elmélet: • Young – Helmholtz: 3 szín elmélet: 3 féle színreceptor csap van a szemben  trikromatikus színelmélet. E felfogás szerint pl akkor észlelünk kéket, ha a rövid hullámhosszra érzékeny csap aktívabb, mint a másik kettő. Ha a hosszú és közepes hullámhosszra érzékeny neurális elemek aktivitása egyenlő, akkor sárgát, ha mind háromé egyenlő akkor fehéret, ha pedig inaktívak akkor feketét észlelünk. • Hering ellenszín elmélete: a csapok kétfélék, az egyik féle a zöldet – vöröset látja, a másik a kéket – sárgát. Ellenszín-folyamat Kiindulópontja az a folyamat, hogy a színlátás dimenzionális: egy tárgy lehet kék vagy sárga, vörös vagy

zöld, fehér vagy fekete, de soha nem lehet kékessárga vagy vöröseszöld. A színek kódolását végző neurális elemek ugyanis ellentétpárokban működnek. • Kétszintű elmélet: az előző kettő integrálása. 2 nanométerenként tudunk különbséget tenni a színek között: 150 szín  világosságuk különbözik A mintaészlelés alapjelensége: A retina fotoreceptorai alakítják át a fényenergiát neurális impulzussá, amit a bipoláris, majd a ganglion sejtek továbbítanak. Van egy speciális oldalirányú kapcsolat is a bipoláris és a ganglion sejtek szintjén, amelynek különös jelentőssége van az ábrahatároló élek (kontúr) percepciójában. Ernst Mach osztrák fizikus, aki jóval a modern elektorfiziológiai módszerek felfedezése előtt feltételezte, hogy a retinán oldalirányú, laterális gátlásnak kell működnie. Ennek lényege, hogy a szomszédos retinális elemek kölcsönösen gátolják egymás működését; a Mach-sávok

határán a ganglion sejt a szomszédos sejt gátlása miatt alacsonyabb ingereltségi szinten a szürke sötétedését regisztrálja a világos sáv szomszédságában. Késöbbi vizsgálatok feltárták, hogy minden ganglion sejt egy kör alakú, ún. receptív mezővel rendelkezik, amelynek egyik része „on” központú (ha fény éri aktív), másik része „off” központú (ha nem éri fény aktív). Az „on” központot „off” elemek veszik körül A feldolgozásnak ezen a szintjén a környezet világos és sötét foltok formájában képződik le. David Hubel és Torsten Wiesel felfedezték, hogy a látókéregben is vannak speciális receptív mezők, amelyek nem kör alakúak, hanem nyúltak; nem egyszerűen fényfelvillanásokra, hanem a fényinger irányára érzékenyek. Ezeket a kérgi sejteket irányérzékeny receptoroknak nevezték Az agykéregben másfajta receptív mezőket is találtak, egyik típusukat komplex sejtnek nevezik; ezek a helytől

függetlenül érzékenyek mozgó vagy ábrahatároló vonalakra. Még ennél is bonyolultabbak az ún. hiperkomplex sejtek, amelyek csak akkor aktívak, ha vonalvég vagy egy bizonyos szögben lévő két vonal van érzékelési mezőjükben. A személyészlelés. Az elsö benyomás: 13 A világ megismerése során a külvilág tárgyai, jelenségei ingereket (fényeket, hangokat, szagokat stb.) küldenek felénk, amelyeket érzékszerveinkkel felfogunk és agyunkban feldolgozunk. Ez a folyamat maga az észlelés. Ugyanez zajlik le a személyek esetében; látás, hallás, szaglás stb útján nyerünk információkat a többi emberről; ezek egyesítéséből keletkeznek a benyomásaink. Ezt a jelenséget nevezzük személyészlelésnek (személypercepciónak). Minél gyakrabban tapasztaljuk egy személy viselkedését, annál pontosabb képet alakítunk ki róla. Meglepő viszont, hogy már igen kevés jelzésből milyen messzemenő következtetéseket vonunk le. A megfigyelt

jellemzőkből következtetéssel jutunk el más (nem észlelhető) jellemzők megállapításáig. E következtetési folyamatok legtöbbször megdöbbentően gyorsan és nagyrészt tudattalanul zajlanak le bennünk. Korábbi tapasztalataink alapján bizonyos külső jegyekhez (testtartás, hangszín stb) belső tulajdonságokat rendelünk. Az elsö benyomás befolyásolja a későbbi információk értelmezését is. Ha magunkban kialakítottunk a másikról egy képet, hajlamosak vagyunk öt továbbra is olyannak látni, még az ellentmondó jelzések ellenére is. Szintézis: az észlelés, mint sémaképzés: Neisser az észlelési ciklus működésében „összekapcsolja” az észlelés top-down és bottom-up folyamatait. A külvilág észlelése során szenzoros tapasztalataink térbeli-időbeli belső modellé (séma) kapcsolódnak össze. Neisser szerint a séma ciklikus működése: az észlelés-cselekvés-észlelés szekvenciák sorozata során folyamatosan változik. A

séma „tudásszervező tudásként” is értelmezhető. Az optikai vagy más szenzoros eseményekre való ráhangolódás, a környezethez való viszonyulás során térbeli, időbeli előfeltevések kialakulását eredményezi. Ilyen módon a séma irányítja a perceptuális felderítést, a mintavétel végső soron módosítja a kiinduló sémát. Az észlelési ciklus folyamatos, interaktív történés V. tétel: Tanulás, figyelem és emlékezet Tanulás: A köznapi értelemben az emberek az elsajátításnak úgyszólván valamennyi formáját tanulásnak tekintik. A tanulás pedagógiai értelmezése szükebb körü. Általában az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és kézségek kialakítását, képességek kifejlesztését jelenti. A pszichológiában tágabb értelemben veszik a tanulást. Teljesítmény, viselkedés vagy tudás béli változás, amely gyakorlással jön létre. Típusai: a. Motoros ill mozgásos tanulás: pl: járás,

kerékpározás, sportok, írás, autóvezetés, zenélés b. Perceptuális / szenzoros tanulás: ingerek elkülönítése, feldolgozása Tartós változás egy tárgy vagy esemény észlelésében. Korábbi észlelések eredményeként Két pont küszöb érzékelés: elsöre minden néger egyforma – a kis különbségek finomodó elkülönítése. c. Verbális tanulás: magas szinten egyesíti az „a” és a „b” tanulási módot 1. Klasszikus kondicionálás: inger típusú (s-típusú) tanulás Pablov kutya kísérlete: 14 sokszoros ismétlés: Társítás csatolás: Étel – nyálzás – csengö Feltétlen reakció Feltétlen reflex tanulás csengö - nyálzás feltételes inger feltételes reflex Kioltható a társítás rendszeres, tartós megszüntetésével. Generalizáció: az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltották a reakciót: általánosulnak. Diszkrimináció: a csak hasonló ingerek elkülönítése, különbségtétel. 2. Az operáns

tanulás: R-típusú tanulás: Torndike macska kísérletei: Ketrec: kallantyúval lehet hozzáférni az ételhez, meg kellett tanulnia a macskának hozzáférni az ételhez. Effektus törvény: minden olyan inger-válasz kapcsolat megerösödik aminek a következménye kellemes, és gyöngül az aminek kellemetlen a következménye. Elsödleges megerösítés (biológiai szükséglet kielégítés) Másodlagos: elsödlegessel összekapcsolódik, de nem közvetlenül kapcsolódik, pl. illat Részleges vagy radóm megerösítés: idönként megerösítik, idönként nem, pl. trafipax 3. Látens tanulás: Változás nem azonnal jelenik meg. Különbségtétel az egyformának tünök között. Képzettársítás: fogalmak összekapcsolódnak, olyan kapcsolat ahol térben és idöben hasonló, többször együtt szerplö, ellentétes tárgyak kölcsönösen felidézhetik egymást. Frekvencia törvény: gyakoriság. Frissesség törvénye, recencia: minél frissebb a képek közötti

érintkezés annál aktívabban idézik fel egymást. 4. Belátásos tanulás: A megoldásra törkvö próbálkozások fejben történnek, a kész eredmény látható. Köhler: majom kísérletek – eszköz.  A ketrecbe zárt csimpánz látóterében banánt helyeztek el, olyan távolságra a rácstól, hogy a majom kinyújtott karral sem tudta elérni. Az éhes állat néhány sikertelen próbálkozás után véletlenül megpillantotta – a ketrecben már korábban elhelyezett – botot. A bot megpillantása után ismét a táplálékra nézett, majd újból a botra, aztán hirtelen érte nyúlt, és a rácson keresztül magához kotorta vele az élelmet. A cél és az eszköz egységben való látása, a köztük lévö viszonylat felismerése a belátásos tanulás legföbb jellemzöje. 5. Próba-szerencse tanulás: Small: patkány – labirintus 6. Verbális tanulás: Beszéd tanulás, többféle tanulás összetétele A verbális tanuláson természetesen nem csak az

anyanyelv elsajátítását, hanem minden féle (írott vagy hallott) információ, szöveg feldolgozását értjük. A szóbeli tanulás tanulmányozásakor figyelmünket elsösorban a szavak közötti ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítjuk. Asszociáció (érintkezés): Olyan kapcsolatról van szó, mely tárgyak, események képei között keletkezik, ha térben vagy idöben többször észleljük együtt azokat, vagy hasonló, illetöleg ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek; s amely kapcsolat következtében az egyik tárgy, 15 esemény képe kiváltja a többi képet. Nem csak tárgyak, jelenségek, személyek képei, de azokat jelölö szavak, nevek is asszociálódhatnak, társulhatnak egynáshoz. 7. Szociális tanulás: Imprinting – korai bevésödés. Sajátos tanulási forma, pl. madarak, kacsák: kikelés után azt tartják anyjuknak akit elöször meglátnak mozogni. Azt a személyiség egész fejlödését átfogó, szociális

tanulási folyamatot amely során az egyén társadalmi jellege kibontakozik, szocializációnak nevezzük. A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata; olyan folyamat amelyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat, és amelynek következtében viselkedése úgy módosul, hogy egyre jobban megfeleljen a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek. Összefoglalóan: megtanul emberi módon élni és viselkedni. A társadalmiasodás legföbb közege az ún. mikromiliö, a kiscsoportok színtere A legtöbb társadalmi hatás e mikromiliö közvetítésével jut el az egyénhez. A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásával veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fö tényezöje ekkor még a család, elsösorban az anya. Ezért nevezzük a családot elsödleges szocializációs kiscsoportnak. A szociális

tér bövülésével (óvoda, iskola) a hatást gyakorló személyek száma egyre nö, a szocializáció mindinkább a családon kívüli hatótérbe kerül, s elsösorban a kortárs csoportok jelentössége fokozódik. A szocializáció eszköze a kommunikáció, amely megvalósítja, realizálja a kapcsolatokat az emberek között. A tárgy- és eszközhasználat, az erre épülö fizikai és szellemi képességek, végsö soron maga az emberi munka, a munkavégzésben átélt sikerek, elismerések is fontos tényezöi a szocializációs folyamatnak. a) Az utánzás: A legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegü. Különösen szembetünö ez a gyermekkorban; a kisgyermek utánzással sajátítja el a beszédet, az eszközök használatát, a különbözö viselkedésformákat. Elöször a szülö utánozza a csecsemöt, és a gyermek a szülön látottakat – tulajdonképpen saját mozdulatait, gesztusait – ismét utánozza. Tehát az utánzott cselekvés forrása – saját

maga Ezt a jelenséget nevezzük cirkuláris reakciónak. Másik sajátossága ennek a kezdetleges, korai utánzásnak, hogy nem késleltethetö. Másfél-két esztendös kortól figyelhetjük meg a késleltetett utánzást. A gyermek számára mások megértéséhez a beleélés szinte egyedüli eszköze az utánmozgás; akaratlanul is azt csonálja, amit a környezete. Az utánzás tehát beleélés, az empátia talaján fejlödik ki. b) Az azonosulás (identifikáció): A modellkövetésnek egy magasabb szintjéröl van szó. Az azonosulásnál az egyén kiválaszt egy neki megfelelö modellt, s megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy. Az azonosulás során a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentös személyek viselkedésmódját, elvárásait, tulajdonságait. A legteljesebb azonosulás általában a korai gyermekkorban figyelhetö meg, amikor a kisgyermek teljesen azonosul a szeretett szülövel. c) A belsövé tétel

(interiorizáció): Az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külsö forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik. A szereteten alapuló interiorizáció a szabály belsö elfogadását eredményezi, az ún. belsö kontroll kialakulásához vezet. 16 Az erkölcsi normák, szokások, a „lelkiismeret” kialakulása ilyen interiorizációs mechanizmussal magyarázhatók. Transzfer – áttevödés, átvitel: aki pl. tud egy nyelvet az könnyebben tanulja meg a 3-at, 4-et Figyelem: A válasz szelektivitása. Elökészítö fázis az észlelésre Kontrolált figyelem és automatikus figyelem. Jellemzö: • Szelektivitás (fókuszálás) • Tartósság Követéses módszer. Dichotikus: a csomó ingerböl egy követése. Boadbent: szüröelmélet: egyre figyel a többit kiszüri, bármilyen csatornára rá lehet állítani. Treisman: módosított szüröelmélet: nem kiszüri hanem elhalványítja a nem figyelt csatorna ingereit. Moray: A

szürést kérdöjelezte meg azzal, hogy bebizonyította: fejleszthetö az a képesség, hogy egyszerre két dologra figyeljen. A szürö nem müködik teljesen, csak részlegesen Kapacitás modell: ami belefér a kapacitásba, arra figyelünk, ez növelhetö, fejleszthetö. Megosztható-e a figyelem? Vagy fluktuál?  ugrál gyorsan egyikröl a másikra Emlékezet: A korai elméletek szerint a memória két részböl, egy hosszú távú és egy rövidtávú emlékezeti térböl áll. Az érzékszervekböl jövö információ elöször a rövidtávú memóriába (RTM) kerül, és ha elegendö ideig ott tartjuk, pl. ismételgetjük, akkor átíródik a hosszú távú memóriába (HTM) Az RTM hosszúságát úgy lehet vizsgálni, hogy kizárjuk az ismételgetés lehetöségét. Ezt a kísérletekben eltérö feladatokkal oldották meg. Az RTM legfeljebb néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt. George Miller eredménye szerint az RTM kapacitása 7 ± 2 egység. Az

információt vagy abban az egységben tároljuk, amelyben kaptuk, vagy tömörítjük, más egységekké alakítjuk, és ezeket az egységeket tároljuk. A konstruktív emlékezet: a) Explicit memória b) Implicit memória: teljesítmény javulása, nem tudjuk nevesíteni a teljesítmény növekedés eredetét. Bartlett: sémák A felejtés: az elöhívás kudarca. A emlékezés egy vagy több szakaszán fellépö hiba 1. interferencia: proaktív interferencia (gátlás): elöre ható Amit régebben tanultunk meg nehezebb visszaidézni, mint amit most tanultunk. 17 Retroaktív interferencia: az újonnan tanult dolgok nehezítik a régiek elöhívását. 2. inaktivitás: nem használt anyag elfelejtése 3. retrográd amnézia 4. elfojtás Érzelmi tényezök az emlékezésben: • érzelmi többlet / töltet: nagy érzelem társul – jobban megjegyezzük • villanó fény – emlék: információ fogadás – felidézhetök a körülmények • kontextus hatás: a megörzés és

elöhívás helye megegyezik, jobb az elöhívás Emlékezést serkentö tényezök: • túl tanulás: azt követöen tanulom, hogy megtanultam • gyakorlás, elosztottság • anyag csoportosítása, szervezése • mnemotechnikák: helyhezkötés VI. tétel: Az emberi motiváció és az érzelmek: Motiváció: A motiváció szó a latin movere = mozogni, mozgatni, kimozdítani igéből származik. Jelentése is ez: kimozdító, mozgató „erő”. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom. Bele tartozik minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező. Hebb szerint a motiváció az élőlényeknek a tevékenység végzésére irányuló tendenciája, amely erőssége szerint a mély alvásban mutatott alacsony és az éber, ill. izgalmi állapotra jellemző magas szintek között változik. A motívum maga a cselekvésre késztető belső tényező. Tanulás útján sajátítjuk el magasabb rendű, társadalmi eredetű motívumokat, amelyekben a külső

ösztönző hatás a belső, biológiai késztetésekkel együtt szabja meg a viselkedés irányát, formáját. Sokan és sokféleképpen próbálták osztályozni, rendszerbe szerni, hogy melyek azok a legalapvetőbb motívumok, amelyek egyaránt jellemzik az állati és az emberi viselkedést, s amelyek feltétlenül szükségesek az életbennmaradáshoz. Az amerikai Morgan rendszere: Az alapvető motívumok: 1. Szükséglet: Táplálék a hiányállapot megszüntetésére motivál Folyadék A szükséglet szó olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely tartósabb fennállása esetén károsodást okoz, vagy az életet veszélyezteti (táplálékhiány, folyadékhiány stb.) Ez az állapot, melynek pszichikus vetülete a szükségérzet (éhség, szomjúság, légszomj stb.), olyan cselekvésre késztet, amely a hiány megszüntetéséhez vezet (táplálékkeresés, folyadékkeresés, szaporodás, légszomj stb.) 2. Homeosztatikus késztetés: pl vércukor testhő

Testnedvek szinten tartása, belső működéssel korrigál, belső szabályozás. Sok viselkedés – még az intellektuális is – homeosztatikus eredetű, ha azt a belső környezet eltérése váltja ki, és az egyensúly helyreállítását szolgálja. 3. A drive: angol eredetű szó, jelentése: űzni, hajtani Ez a viselkedés motorja, ösztönző ereje 18 A drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályozással már nem lehet kielégíteni. A drive, amely pszichés síkon mit éhség, szomjúság, szexuális vágy stb. jelenik meg, ennek megfelelő táplálék-, folyadék- vagy szexuálispartner-kereső viselkedésre irányul. A legalapvetőbb drive-ok – elfogadott felosztás szerint – a következők: az éhség, a szomjúság, a salakanyag-ürítés, a szexuális és utódápolási, és alvási és a védekezésre irányuló késztetések, valamint az ún. általános aktivitásdrive és a

kutató-tájékozódó (explorációs) drive, amit hétköznapiasan kíváncsiságnak nevezhetünk. 4. Az érzelmek: Az érzelem és a motiváció közös tőből származik Az érzelmek is – akár a motívumok – „kimozdítanak” bennünket. Az érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játsszák a nagyobb szerepet. Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek; jelzik a szervezetünket érő ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát. Az alapvető érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az ún primer érzelmek arra indítanak, hogy a kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk ill. a kellemetlent, a károst megszüntessük, elkerüljük. 5. A vágy: Abban az esetben, ha az élőlény tapasztalatában kapcsolat jön létre valamely késztetés és annak kielégítésére szolgáló tárgy vagy helyzet között, az ilyen tárgy vagy helyzet iránt különös fogékonyságot mutat.

Választási helyzetben előnyben fogja részesíteni azt más tárgyakkal, helyzetekkel szemben, ill. törekszik annak elérésére Az ilyen előzetes tapasztalat alapján kialakult vonzódást nevezzük „vágy”-nak, amely szintén cselekvésre indító, tehát motiváló tényezőként hat. Amire vágyunk az cselekvésünk, viselkedésünk céljává válik. Összefoglalva az eddig felsoroltakat: a szükséglet, a homeosztázis, a drive, az emóciók és a vágy – együttesen alkotják viselkedésünk motivációs alapját. A viselkedés kezdete tehát mindig a motívum megjelenése, kialakulása, ezt követi maga a kiváltott viselkedés (amely mindig valamilyen céltárgy vagy célhelyzet elérésére irányul, majd – a viselkedés sikerességétől függően – a kielégülés vagy a kielégületlenség (frusztráció). A szándék, mint motivációs tényező: A szándék speciálisan emberi motiváció, mely a céltudatos tevékenységgel kapcsolatos. A cselekvés

elhatározás után fellépő, jellegzetesen feszült lelkiállapotot értjük rajta, amely mindaddig fennáll, amíg a kitűzött cselekvést el nem végezzük, a célt el nem érjük. A kompetencia igény: A fejlödés bizonyos szintjén túl olyan viselkedésre késztet, amelynek következménye megjósolható, és megerősítése nem egyszerűen az általa okozott környezeti változás, hanem az elképzelt, eltervezett cselekvés sikeres végrehajtása. A kompetenciakésztetésben tehát megjelenik a célképzet és a siker fogalma: előre elképzeljük viselkedésünk várható következményét, és ha a visszajelzés igazolja ezt, pozitív élményünk keletkezik. A kompetenciamotívum biztosítja, hogy az ember egyre inkább önálló, autonóm lénnyé váljon. 19 A motívumok hierarchiája: Maslow: 1 2 3 pszichológiai szükségletek 4 5 1. 2. 3. 4. 5. alapszükségletek önaktualizáció, önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlö lehetőségeket

önértékelés szükséglete: prezstizs, hírnév, becsvágy valahová tartozás és szeretettség szükséglete: szociális interakciók biztonság szükséglet: fizikai védettség, biztonság fiziológiai szükségletek: élelem, ital, oxigén, hőmérséklet stb. Érzelmek: Az érzelem és a motiváció közös tőből származik. Az érzelmek is – akár a motívumok – „kimozdítanak” bennünket. Az érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játsszák a nagyobb szerepet. Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek; jelzik a szervezetünket érő ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát. Az alapvető érzelemfajták a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az ún primer érzelmek arra indítanak, hogy a kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk ill. a kellemetlent, a károst megszüntessük, elkerüljük. Számos vizsgálatban próbálták értelmezni az ún. alapérzelmeket A kutatások

eredményeként többé-kevésbé egyetértés alakult ki abban, hogy az érdeklődés, az öröm, a meglepetés, a szégyen, valamint a félelem olyan érzelmek, amelyek minden kultúrában megtalálhatók, és amelyeket az emberek kultúrától függetlenül azonosítani is képesek. Az érzelem-kifejezések „nyelve”: Szubjektív nyelv Mit érzünk? Viselkedési nyelv Mit teszünk? Funkcionális nyelv Mit érünk el vele? Félelem, rettegés Menekülés, visszavonulás védelem Düh, harag Támadás, ütés destrukció Öröm, elragadtatottság Párosodás, birtoklás reprodukció 20 Szomorúság, bánat „segélykiáltás” (cry for help) helyreállítás Elfogadás, bizalom Ápolás, udvarlás Befogadás, kapcsolat Undor, utálat Hányás, ürítés visszautasítás Várakozás, remény Felderítés, feltérképezés megismerés Meglepetés, csodálkozás megdermedés orientáció Az alapérzelmek és a kultúra kapcsolata: ÉRZELEM

UNIVERZÁLIS ÉLMÉNYKÖ INTÉZMÉNYESÜLT FORMA félelem Halál és veszteség vallás harag Frusztráció és gátoltság Hadviselés, rendörség öröm szexualitás Házasság és család szomorúság Halál és veszteség vallás elfogadás Lelki betegség Pszichoterápia, sámánizmus undor Kór és betegségek orvostudomány Kíváncsiság, tudásvágy Gyűjtögetés, szerzés, feldolgoz Tudomány, technika Meglepetés váratlanság újdonság Játék és sport Az érzelmek élettani folyamatai: Hétköznapi tapasztalatunk, hogy intenzív emocionális élmények jelentkezésekor különböző testi tüneteket észlelünk magunkon. Érzékeny mutató a légzés. Különböző érzelmi állapotokban változik a légzés frekvenciája, valamint a ki- és belégzés idejének egymáshoz viszonyított arányai. Fontos jelzések még a szívfrekvencia, a vérnyomás szisztolés és diasztolés értékei, továbbá ezek arányai, az izomtónus, a hang

vibrációs jellemzői, valamint a bőr elektromos ellenállásának változása, a galván bőrreflex (GBR). 21 James – Lange érzelemelmélet: A mút század végén James amerikai és Lange dán tudós egymástól függetlenül azt állították, hogy az autonóm idegrendszer aktivációja nem az érzelem jelzése, e rendszer aktivációját magát érzékeljük mint érzelmet. James elképzelése szerint egy a környezeti inger következtében keletkező ingerület afferens impulzusok formájában jut el a kéreghez, ahol az ingerület tárgyát észleljük. Ennek következménye egy kérgi válasz, amely megváltoztatja az izmok és zsigerel állapotát. E megváltozott állapotról az afferenseken (az agy felé ingerületet szállító idegpályák) keresztül ismét impulzusokat kap a kéreg, ahol az „egyszerűen érzékelt tárgy” transzformáció révén „emocionálisan érzékelt tárgy” lesz. James állítása szerint nem azért sírunk, mert szomorúak

vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk. Cannon – Bard érzelemelmélete: A húszas-harmincas évek fordulóján Cannon és Bard amerikai fiziológusok ugyancsak egymástól függetlenül, kísérletekre támaszkodva cáfolják Cannon – Bard érzelemelméletét. Cannon 5 fontos ellenvetést tett: 1. A zsigeri változások hosszú időlefutása nem nagyarázza az érzelmek azonnali fellépését 2. Művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket 3. A zsigerek érzéketlen képletek A zsigerek önmagukban érzéketlennek mutatkoznak, pl a harántcsíkolt izomzattal ellentétben. 4. Különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg Az öröm és a fájdalom szubjektíve különböző érzelmek, mégis hasonló belső szervi válaszok figyelhetők meg. 5. A perifériás afferens visszajelzések nem befolyásolják az érzelmi viselkedést Cannon elképzelése szerint a kéreg alatti területen zajló folyamatok

felelősek az érzelem létrejöttéért. A környezeti inger a specifikus kérgi területekkel egy időben a kéreg alatti központi zsigeri reprezentációt is aktiválja. Innen impulzusok indulnak a kéreg és a periféria felé A periféria irányába haladó impulzusok specifikus zsigeri-szomatikus választ váltanak ki. A perifériából a kéreg irányába haladó visszacsatolás minimális késéssel a perifériás válasz centrálisan színezett mintáját szállítja a kéreghez, ami a már korábban a központi zsigeri reprezentációtól odaérkezett mintát emocionálisan tovább színezi. 22 Schachter – Singer érzelemelmélete: Elméletük szerint akkor keletkezik érzelem, amikor egy inger vagy esemény előidézte arousalhoz kognitív címkét rendel az egyén. Az arousal más forrásai Autonóm arousal intenzi tás Inger ÉRZELEM Az inger kognitív értelmezése Más informáci ók Melyik é l ? Stressz, érzelem, megküzdés: A stressz a szervezet

általános (nem specifikus) válasza bármilyen igénybevételre. Magába foglalja a szervezet hormonális és autonóm idegrendszeri változásait. Egyértelmű összefüggést mutattak ki az immunrendszer állapota, ill. aktivitása, a szív-érrendszeri megbetegedések és az elszenvedett pszichés megterhelések között. Azt azonban kevesen tudják, hogy az emberek számára fontos személyek elvesztése és a daganatos megbetegedések között is felismerhető ilyen kapcsolat. Lazarus és munkatársai vizsgálták az érzelmek és a megküzdés sikerességének kapcsolatát. Azt tapasztalták, hogy a pozitív érzelmek kiemelkedő jelentőségűek a stressz elleni harc sikeressége szempontjából. A negatív érzelmek olyan észlelési torzításokat hoznak létre, amelyek következtében ellenőrizhetetlennek értékeljük a helyzetünket. Az érzelmek közvetítő szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között: Alarm mozgósítás adaptáció Stresszteli

környezet Elhúzódó adaptáció Kimerültség betegség jelei ÉRZELMEK Támadó vagy menekülö viselkedés Átmeneti adaptáció Visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz 23 VII. tétel: A fejlôdéspszichológia alapkérdései: érzés, környezet, egyén Az öröklés genetikai alapjai A fejlődéspszichológia története, módszerei. Az egyedfejlődés alapkérdései: A pszichológia alapágai: általános pszichológia fejlődéspszichológia szociálpszichológia személyiség pszichológia Kérdések: Mi különbözteti meg az embert az állattól? Beszéd és kultúra. Milyenek lennénk elzárva nevelkedve a társadalomtól? Vajon veleszületettek-e a tulajdonságok vagy a környezettől kapjuk? Milyen az ideális nevelési környezet? Fejlődéspszichológia története: 19. sz: az ipari forradalom ráirányította a gyerekekre a figyelmet – átfogó társadalmi változások, gyerekmunka, nyomortelepek, városiasodás, iskolák alapítása;, sok

probléma merült fel és ez kezdeményezte a vizsgálatokat  terhelhetőség, intelligencia, növekedés  környezet hatása  az eredmények megmutatták a hibákat. 1890.: S Hall megalapította a gyermekkutatási társaságot; sok folyóirat jelent meg a nevelésről, gondozásról; gyermekjóléti szervezetek alakultak  árvaházak, kórházak támogatása. 1912.: Gyermekügyi hivatalt hoztak létre az USA-ban  Munkakörülmények figyelése, irányelvek kidolgozása. Kialakul a modern fejlődéspszichológia: középpontjában maga a fejlődés áll.   Az életkor előrehaladtával bekövetkező testi, pszichológiai és minőségi – mennyiségi szociológiai változások sorozata. pozitív – negatív Egyik alapvető kérdés: folyamatos vagy szakaszos e a fejlődés. Ontogenezis  egyedfejlődés Flawell  azt vizsgálta mikor igaz a szakaszos fejlődés: a szakaszokat minőségi különbségek választják el. pelenka  szobatisztaság A szakaszok

átmenete egyszerre jelentkezik a gyermek viselkedésének sok vonatkozásában, a szakaszváltás gyorsan zajlik le. Az egy szakaszra jellemző viselkedési és testi változások összefüggő mintázatot alkotnak. Az ember bio-pszicho-szociális lény  minden szakaszban mindhárom változik 24 Bármelyik változik magával húzza a többit is a változásba. A fejlődés részben fokozatos, hirtelen változások bonyolult szövedékéből áll. A fejlődés forrásai: öröklés vagy környezet biológiai, érési megközelítés: a genetikai készlet sokkal erősebb mint a kisebb szerepű környezet. Endogén (belülről vezérelt) fejlődés A fejődés fő oka az érés  változások genetikailag meghatározott mintázata, a környezet szerepe másodlagos. A környezet kioldó ingerként van jelen. B (biológiai adottságok)  K (környezet) Tanulási vagy környezeti tanulási megközelítés: a genetika megalapozza a fejlődést, de a változás a környezettől

függ.  oka: exogén – külső Fő mechanizmusa a tanulás  az élőlény viselkedése a tapasztalatok által módosul, óriási szerepe van a jutalmazásnak – büntetésnek. B  K Univerzális megközelítés – konstruktivista: A biológia és a környezet határozza meg az ember fejlődését. Képviselő: PIAGET, ő alkotta meg A gyermek a saját fejlődésének aktív résztvevője  törekszik arra, hogy ő irányítson, kontrolálja a környezetet. Az ingereket – történéseket felhasználja egy magasabb szintű tudás konstruálásához. Egyetemleges a fejlődés minden gyermeknél, függetlenül a társadalmi, földrajzi helyzettől. B  K Kulturális megközelítés: A fejlődés függ az adott kulturális és társadalmi viszonyoktól amikkel a biológikum kapcsolatot teremt. B  UK 25 Adatgyűjtési módszerek: önbeszámolók  szóban, írásban  Mire emlékszik a gyermekkorából? Az emlékezet torzulhat. Figyelembe kell venni azt is,

hogy a jó benyomás keltése is torzító hatású A kora gyermekkori emlékek kiesése. természetes megfigyelések, pl. csecsemőnaplók Megfigyelés több környezetben  ökológia bevonása a pszichológiába. Kihívások, napi rutin, szerepek Szintek az egyén életterében: Makro rendszerek: adott kultúrák, társadalmak hiedelmei, nézetei. Exo rendszerek: nagyobb társadalmi intézmények pl. oktatási minisztérium Nincs kapcsolat, de hat az életre. Mezo rendszerek: Nem közvetlen Találkozás, de hat az életre. Pl. önkormányzat Mikro rendszerek: tényleges kapcsolat. Család A megfigyelések csak a mikro szinten történik, az, hogy milyen kapcsolat van a többi szinttel és hogy azok hogyan befolyásolnak, azt nem lehet pontosan megállapítani. kísérleti módszerek: az alaphelyzeten változtatnak és nézik a reakciót. Etikai kérdések merülnek fel  nem okozunk a másiknak kárt, sérülést. Watson klinikai interjú módszere: az egyénre szabjuk a

kérdéseket. Kutatási tervek: hosszmetszeti, logitudinális: pl.: 30 éven keresztül mérnek, évről évre változékonyság vizsgálata keresztmetszeti: bizonyos időszakban különböző korúakról gyűjt információt, egyéni különbségek vizsgálata. FEJLŐDÉS: konvencionálisan 7 szakasz 1. méhen belüli fejlődés 2. csecsemőkor 3. kisgyermekkor 4. iskolás kor 5. serdülő kor 26 6. felnőtt kor 7. idős kor Fontos az alszakaszokra bontás. Az öröklés genetikai alapjai: Humán genetika: Francis Galton a humán genetika atyja úgy gondolta, hogy az értelmi képességekben fellelhető egyéni különbségek, veleszületettek és szigorú szabályok szerint öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Családfakutatásokat és ikerkutatásokat végzett. Eredményei messzemenően igazolták hipotéziseit Pl egy kiváló képességű ember fiai 48%-ban, fivérei 41%-ban, unokaöccsei 22%-ban és unokatestvérei 13%-ban hordozzák ezt a tehetséget. A morális

kötelességtudat, az istenfélelem vagy a tudományos érdeklődés öröklött természetünk részét alkotja. Ma már tudjuk, hogy minden viselkedésünk a gének és a környezeti tényezők kölcsönhatásának terméke. A gének információ tartalma a DNS (dezoxiribonukleinsav) specifikus bázissorrendjébe van beírva, amely egy bonyolult kémiai folyamat során fehérjékbe (specifikus aminosavláncokba) tevődik át. A fehérjék nagy része enzim, amelyek a sejt anyagcsere-folyamatainak szabályozásában vesznek részt. E szabályozás rendkívül bonyolult, többszintű rendszert alkot, amelyekben a gének, enzimek és más különböző kémiai anyagok (pl. hormonok), ingerületátvivő agyagok stb kölcsönhatásba lépnek egymással, és együttes hatásuk hozza létre a szervezet anatómiai és viselkedési jellegzetességeit. Ebből az is következik, hogy nincsenek speciális gének valamely magatartásformára, nincsenek az agresszivitást, önzetlenséget,

intelligenciát stb. meghatározó gének Elemi átöröklési folyamatok: Az átöröklés elemi mechanizmusainak kutatása: Gregor Mendel bencés szerzetes-tudós (virágok – fehér, piros szirmok) Minden magasabb rendű élőlény sejtjeiben két pár kromoszóma készletet találunk, amelyek a géneket hordozzák. Egy gén két vagy több féle formában is létezhet, ezeket alléleknek hívjuk Mindkét kromoszóma azonos helyén (lókuszán) található egy-egy allél. Ha egyformák akkor, homozigóta, ha különbözőek, heterozigóta elrendezésről beszélünk. Heterozigóta génpár esetén az egyik (domináns) allél elnyomja a másik (recesszív) működését, amely azt jelenti, hogy a domináns fejlődik ki a testi jellegekben, a másik nem. A recesszív hatások csak akkor érvényesülnek, ha a kromoszómapár mindkét tagja ugyanazt a recesszív allélt hordozza (homozigóta recesszív). Kromoszóma hibák: Az emberi sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, ebből egy

pár az ivari kromoszóma. A nők XX, a férfiak XY ivari kromoszómát hordoznak. Elfordul, hogy a sejtosztódás hibái folytán az ivarsejtekben ill. a megtermékenyített petesejtben különböző rendellenességek keletkeznek a kromoszómák 27 szerkezetét, vagy elrendezését tekintve. Ezek a sérülések lényeges következményekkel járnak a viselkedésre nézve. A legismertebb kromoszóma rendellenesség az ún. Down-kór vagy mongoloid idiotizmus Az ebben szenvedő betegeknek 46 helyett 47 kromoszómája van, ami úgy áll elő, hogy a 21-es számú kromoszómából nem 2 hanem, 3 darabot hordoznak. A betegség viszonylag gyakori, tipikus tünetei minden 700. újszülöttön felfedezhetők Közülük csak minden 2 éri meg a két évet, átlagos élettartamuk 20 év. Intelligencia hányadosuk 20 és 80 között van Annak esélye, hogy egy 20 éves anyának mongoloid gyermeke lesz, 1:3000, 25 évesnél ez az arány 1:2000, 40 évesnél 1:100. Az egyik X-kromoszóma

hiánya (XO) okozza az ún. Turner-szindromát, amely 2500 szülésből egyszer fordul elő. Az ebben szenvedő lányok nagy részének nincsen menstruációja, és gyakorlatilag meddők. Az átlagosnál messze jobb teljesítményt mutatnak a verbális feladatokban, ugyanakkor az átlagosnál jelentősen elmaradnak a térbeli orientációt igénylő tesztek megoldásai során. Megemlíthető, hogy az X-kromoszóma többlettel rendelkező férfiak (XXY, XXXY) nőies karaktert mutatnak: kevéssé agresszívek, nagyobb elfogadó készséget tanúsítanak, kerülik a versengő szituációkat stb. A betegség, amely minden 1000 csecsemőt érint, a Klinefelter-szindróma nevet viseli. Régóta ismeretes az egynél több Y-kromoszómával (XYY, XYYY) rendelkező férfiak gyakrabban vesznek részt erőszakos bűncselekményekben, és az átlagot jóval meghaladó arányban kerülnek börtönbe ilyenek miatt. A humángenetika módszerei: A családi hasonlóság vizsgálata. Ikerkutatások. A

genetikai meghatározás legmeggyőzőbb bizonyítékait az örökbefogadáson (adoptáción) alapuló vizsgálatok képezik. Intelligencia és egyéb mentális képességek: A humán genetika egyik legrégebb óta vizsgált területe az intelligencia örökletes háttere. Számos családfakutatás során a szülök és utódaik között általánosan 0,42, a testvérek között pedig átlagosan 0,47 megfelelést találtak az intelligenciatesztek teljesítésében. Féltestvérek esetében a korreláció 0,31, unokatestvéreknél 0,15. Az egypetéjű ikrek intelligencia hányadosai sokkal nagyobb hasonlóságot (0,86) mutatnak, mint a kétpetéjű ikreké (0,60). Az intelligencia egyéni változatosságának kb. egyharmada környezeti hatásokra vezethető vissza Populáción belül mért genetikai különbségek értékei nem vetíthetők ki a populációk közötti különbségekre. Személyiségjegyek: Az emberi személyiség, mint pszichológiai kategória számos viselkedési

területre bontható, mint pl. érzelmek, attitűdök, társas hajlam stb. Extroverzió: egypetéjű ikreknél 0,51 korrelációt mutattak ki, kétpetéjűeknél – ahol a genetikai rokonság „csupán” 50% - mindössze 0,21-et. 28 Erős genetikai befolyást találtak az érzelmi életre (0,40), kisebbet az aktivitásszintre és a társas hajlamra (0,30 – 0,30). Érdekes módon a konformitás készség viszonylag magas örökletességi értéket mutat (0,50). Skizofrénia és egyéb pszichopatológiák: Nagyon sok vizsgálat bizonyítja a skizofrénia örökletességét. A skizofréniára való hajlam igen magas, 70%-os örökletességgel rendelkezik, fölülmúlva még az olyan genetikailag erősen befolyásolt betegségek örökletességi-értékeit is mint a cukorbetegség vagy a gyomorfekély. Azon egypetéjű ikerpároknál, ahol az egyik depresszióban szenved, az esetek 65%-ában a másik is hasonló tüneteket mutat. Összehasonlításul: a kétpetéjű ikreknél ez

a korreláció csupán 14% Hasonlóképpen markáns genetikai befolyást állapítanak meg a szorongásos neurózis, anorexia nervosa, pszichopátia, szomatizációs rendellenességek, kriminalitás, alkoholizmus stb. terén VIII. tétel: A fejlôdési szakaszok (Erikson, Piaget) Az értelmi fejlödés Piaget rendszerében FEJLŐDÉS: konvencionálisan 7 szakasz 8. méhen belüli fejlődés 9. csecsemőkor 10. kisgyermekkor 11. iskolás kor 12. serdülő kor 13. felnőtt kor 14. idős kor Fontos az alszakaszokra bontás. Piaget: Univerzális megközelítés – konstruktivista: A biológia és a környezet határozza meg az ember fejlődését. Képviselő: PIAGET, ő alkotta meg A gyermek a saját fejlődésének aktív résztvevője  törekszik arra, hogy ő irányítson, kontrolálja a környezetet. Az ingereket – történéseket felhasználja egy magasabb szintű tudás konstruálásához. Egyetemleges a fejlődés minden gyermeknél, függetlenül a társadalmi, földrajzi

helyzettől. B  K Csecsemökor: 29 Piaget: az értelmi és a mozgásfejlődés párhuzamos. 0-2 év: szenzomotoros szakasz Azzal, hogy odamegy a gyerek válik kezdeményezővé. Az utánzás, mint tevékenység: a tanulás elősegítése. A szülő a minta Kisgyermekkor: Piaget: a műveletek előtti intelligencia szakasza. Szimbólumok, képzelet. A korszak borzasztóan telített érzelmekkel. Hiszti, toporzékolás, vágynak a babusgatásra  felfokozottság Óvodáskor: Jell.: Piaget: Elméletek gyártása ha nem tud valamit megmagyarázni. animizmus: megelevenítő gondolkodás, mindennek életet ad, pl. azért esik mert valaki sír fönn artificializmus: művi előállítás, pl. az eget festették, a tavat ásták finalizmus: cél – okság, a gyermek szerint a dolgoknak nem okuk van hanem céljuk gyermeki realizmus: objektív és szubjektív között nem igazán tud különbséget tenni, pl. álom Azt a célt szolgálják mint a felnőtt életben a babonák.

Kisiskolás kor: Piaget-t szakaszolás: konkrét műveletek szakasza Társas viselkedés: Átpártolás jelensége: kötődik a szülőhöz, de fokozatosan a kortársak felé kezd orientálódni. Megjelenik a szolidalítás és a versengés, önmagáért. Megváltozik az ítéletrendszere: a következmény helyett a szándékot mérlegeli. Erkölcsi ítélet: Piaget: Heteronóm erkölcs: 5 – 7 év: a legfőbb kötelesség az engedelmesség a felnőtteknek Autonóm erkölcs: 9 – 10 év: a szabályokat nem engedelmességből, hanem belátásból kell betartani. Decentrálás: a másik nézőpontját már képes átvenni, felvenni: együttműködést, segítést teszi lehetővé Játék: fontos, szerepjátékok, szabályjátékok – társasjátékok, igényli a szomszédolást Erikson: Erikson: csecsemökor: ősbizalom a bizalmatlansággal szemben. Kisgyermekkor: autonómia  önállóság. Szobatisztaság: szégyen áll a kétellyel szemben 30 Önállósodás. Óvodáskor:

Erikson: kezdeményezés a bűntudattal szemben. Az értelmi fejlődés Piaget rendszerében: Óvodáskor: Elméletek gyártása ha nem tud valamit megmagyarázni. animizmus: megelevenítő gondolkodás, mindennek életet ad, pl. azért esik mert valaki sír fönn artificializmus: művi előállítás, pl. az eget festették, a tavat ásták finalizmus: cél – okság, a gyermek szerint a dolgoknak nem okuk van hanem céljuk gyermeki realizmus: objektív és szubjektív között nem igazán tud különbséget tenni, pl. álom Azt a célt szolgálják mint a felnőtt életben a babonák. IX. tétel: Játék, rajz, beszéd fejlôdése Játékfejlődés: A 3 – 4 hónapos csecsemő mozgatja a kezét, az ujjait, ha rövid ideig is, de már bizonyos szabályossággal. A fél éves perceken át ismétli a hangolnak egy és ugyan azt a modulációját, a tíz hónapos derűs figyelemmel húzogatja saját lábait. Játszik Tíz évesek kavicsot dobálnak az udvaron: meghúznak egy vonalat,

felváltva dobnak, s aki a vonal megjelölt közepébe talál, az nyer. Ez a bonyolult szabályrendszerhez kötött tevékenység éppen úgy játék, mint ahogy játék lehet a csecsemő kézmozgatása, hangadása is. Nincs a gyermeknek olyan élménye, ami ne válhatnék bármikor egy játék kiindulásává. A gyermeknél minden lehet játék. De nem minden az Sőt, egy formájában, gesztusrendszerében azonos viselkedés is lehet egyszer játék, másszor céltudatos, helyzetmegoldó cselekvés. A játék önmagáért való. Maga a ténykedés, maga a manipuláció, maga az elképzelés szerzi a gyermeknek az örömet. Nem pedig az, hogy egy szükséglete vagy egy vágya kielégült A játék nem szükségleti kielégülést hoz, hanem feszültségcsökkentést eredményez. A gyermek játékát olyan örömszínezettel határoztuk meg, amely nem annyira a kielégülésnek, mint inkább az átélésnek, nem a teljesülésnek, hanem az önmagáért való tevékenységnek az öröme.

A csecsemő első játékai a szájhoz kapcsolódnak: játszik a nyálával, ismételgeti a szopó mozgást, játszik a hangokkal. Második életévében szinte diadalmas örömmel gyakorolja a járást. Később, az ugrást próbálgatja, ugyanilyen feszültséggel. Ezek az örömteljes gyakorlások végigkísérik az érzékszervi-mozgásos összerendeződés folyamatát. Élvezi, hogy a bútorok és kerítések peremén meg tud állni, vagy végig tud menni, örül a saját mozdulatainak, és annak, hogy „sikerült”. A 8 év körüli gyerek, beszédkészsége, érdeklődése, viselkedési szabályozottsága révén már képes arra, hogy tartós és intim kapcsolatot létesítsen egykorú társaival. Kezdetét veszi társas szinten egy funkció gyakorlása, amelynek majd a baráti kötődés és a közösségi összetartozás változatos megélése és tudata lesz az eredménye. 31 A 8 éveseknek ez a funkciójátéka fiktív barátságokban, képzeletbeli csapatok és

intézmények eljátszásában nyilvánul meg. A játéköröm sokféle forrása közül az egyik legdúsabb, már megjelent, de még be nem gyakorolt funkciók – készségek, viselkedési formák – feszültségének öncélú elvezetése. Ezzel rendszerint együtt jár egy másik fajta öröm, az „én csinálom” , az „én idézem elő” öröme. Egy másfajta örömforrása a játéknak a ritmusosság: gesztusoknak, mozgásoknak, szavaknak a szabályos megismétlése. Másfél éves kortól minden játékban kisebb-nagyobb szerep jut az utánzásnak, mint örömforrásnak. Másfél-két éves kortól kezdve a gyerekek spontán játékait az állandó utánzási készenélt is jellemzi. Mindent utánoz, amit lát, és megjelenít. Képzeleti mintára utánozhat mindent, amire gondol Az utánzás öröme jelzi, hogy itt a feszültség oldásáról van szó – a gyerekekben kíváncsiság él minden iránt, ami rajtuk kívül van. Óvodáskorban ez főként a közvetlen

környezetükre terjed ki, iskoláskorban egyre inkább a távolira, az ismeretlenre, a kalandosra, az idegenre. Az utánzás mindig a képzelet mozgósítása. Ez azonban sohasem lehet teljes Ahol a gyermek a játékban utánoz, ott kettős tudatállapot is van. Az, hogy a homoktorta nem megehető, nem pontosan ugyanaz a kettős tudat, mint az, hogy a király „levegő”, vagy, hogy a tank kormányzása közben sem felejtem el, hogy iskolás vagyok. Az illúzió is örömforrása a játéknak, mert csökkenti a játékot kísérő tudat feszültségét. Táplálhatja a játékot a titok feszültsége (rejtekhely), a humor, a kicsinyítés, az átváltozás öröme és még sok egyéb is. Feszültséglevetető és így örömforrás lehet a játék tartalma is. A „szülők veszekedése” bekerül a papás-mamás játékba, a gyerek újra meg újra lejátssza, ezzel csökkenti az élmény kínos feszültségét, megszelídíti a hozzá tapadó indulatokat. A gyermek játéktémái

között gyakoriak a félelmetes, erőszakra utaló, agresszív mozzanatok. A gyermekjátékoknak a tematikája is feszültség-levezető; elősegíti a konfliktus csökkentését, lehetőséget ad a gyerek helyzetéből adódó nehézségek kompenzációjára, feldolgozatlan vágyak megélésére szerepcserével. A kicsiknél a cselekvés, a nagyobbaknál a tárgy, a legnagyobbaknál a szerep hordozza a témát. Igazodni kell ahhoz a viselkedési rítushoz, ahhoz a cselekvési sorrendhez, amit a szerep sémája magában foglal. Rajzfejlődés: A gyermekrajzokat főként abból a szempontból elemezték a gyermeklélektanban, hogy miként jut bennük kifejezésre a képalkotásnak, a világról való ismeretek feldolgozásának a fejlődése. A gyermek általában 2 –2 és fél éves korban tud már ceruzát fogni, és fölfedezi, hogy az nyomot hagy a papíron. Még nem is a papírra kerülő vonalaknak örül, hanem a mozgás, a mozdulat az, ami örömet szerez neki. Ez a rajzolás

előfoka A gyermek a kész firkának főként a környezet kérdései nyomán kezd jelentést adni. Lassanként hozzászokik ahhoz, hogy a firkáláshoz jelentés tartozik, s már nem utólag, hanem közben is mondogatja, hogy mit rajzol. Ez azonban még nem a valóság ábrázolásának az igényét fejezi ki A gyermek firkál, játszik azzal, hogy a ceruza mozgása nyomán vonalak maradnak a papíron, s ehhez a játékhoz hozzá tartozik az, hogy közben valamilyen jelentést ad a firkának. De a vonalak és a jelentés között még nincs tartalmi összefüggés. Hároméves kora körül jelenik meg a rajzaiban az ábrázolás szándéka. Tagolatlan egészet lát és él meg, de lerajzolni azt amit lát, csak részletről részletre haladva tudná. Csakhogy az ő szinkretikus szemléletében az is önálló egész, amit mi részletnek látunk. Aránytalanság. 32 Az érintkezés és a bennefoglalás adekvát ábrázolására a gyermek nem képes. A kalap a fej fölött lebeg.

Az irányok gyakran véletlenszerűek. Ezek az ábrázolási furcsaságok a gyermeki szemléletnek azt a sajátosságát tükrözik, amelyet juxtapozíciónak nevezünk. A tárgyaknak és a dolgoknak nincs meg az a szemléletes rendje, ahogyan a felnőtt látja a világot. Csaknem bármely elrendezésben érvényesek, viszonyítás nélkül Az ember akkor is ember, ha a feje külön van a törzsétől, a mozdony akkor is mozdony, ha teste magasan a kerekek felett lebeg. AZ 5. életévében a gyerek már leküzdte az alapvető technikai nehézségeket, s a juxtapozíciós személeti módon is nagyrészt túljutott. Növekszik a valósághű ábrázolások igénye. A szemlélet alá van rendelve az ismeretnek. Luqet nyomán a rajzolásnak ezt a szakaszát intellektuális realizmusnak nevezik, mert a gyerek a valóságnak megfelelően rajzol, csakhogy nem úgy rajzolja a dolgokat, ahogyan látja őket, hanem azt adja vissza, amit tud róluk. Az ábrázolt tárgyak gyakran átlátszóak.

Az ábrázolás több szempontú. Mintha a dolgokat egyidejűleg több nézőpontból lehetne látni A rajtokon kiemelt, emocionálisan felnagyított részleteket látunk. Pl óriási hajkoronát vagy fejdísz, akkorát, mint maga az ember. A gyermek ábrázolásmódját 9 éves kortól egyre inkább a szemléleti realizmus jellemzi. Az elkanyarodó úttal a gyerek a messzeséget ábrázolja, így fejezi ki a mélységet. Más gyerekek dombábrázolással igyekeznek kimunkálni a rajz mélységét. Az ideovizuális ábrázolás időszakában, az 5 – 8. életévben készült gyerekrajzok gyakran keltik bennünk az esztétikum élményét. Mozdulatai dinamikusak: a lendület folytán túlszaladó vonalak, a vastag ecsetvonások arányeltolódásokat hoznak létre, s víziószerűvé teszik az ábrázolást. Egy 7 éves gyerek fél attól, hogy intézetbe adják. A rajzain a szorongást az fejezi ki, hogy fekete épületekre óriási kaput rajzol. A túldíszítés, a rajz cirkalmazása

gyakran nem más, mint érzelmi megtapadás egy témánál. A furcsának és a csodálatosnak a közege, ennek valóságigényű ábrázolása (konkrét utalás konkrét élményre), a sűrítés korlátlan lehetősége – közös jegyei ezek az ideovizuális szakasz esztétikus gyermekrajzainak és a szürrealistaábrázolásnak. Beszédfejlődés: Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok. Magánhangzók – hosszú, elnyújtott á, oáá, áooo –, amelyek gyakran keverednek „h” hangokkal. A kezdetben egyetlen indulati színezetet kifejező hangok lassanként változatosabb feszültségeket kezdenek jelezni. A második hónapban a csecsemő környezetében élő személyek már meg tudják különböztetni a kínos érzést, a segítség igényét kifejező sírást és a nyugalmi helyzetet kísérő örömhangokat. A hangadás még sokáig nem önálló megnyilvánulás, hanem egy globális reakciónak a része. A harmadik hónap végéig semmi sem mutat arra,

mintha a gyerek összefüggést élne meg hangképző mozgásai és saját hangjai között, amelyeket hall. A harmadik hónap vége felé a csecsemő már kezdi fölfedezni a kapcsolatot hangképzése és hallása között. Kezdetét veszi a játék a hangképzéssel, a gagyogás, amely a 4 – 5. hónaptól kezdve mászás kezdetéig a gyerek egyik kedvelt tevékenysége. A gagyogásnak és a hangokkal való játéknak maga az artikuláció az anyaga: az a mód, ahogyan kilégzéssel, ajakmozgással, a nyelv elhelyezésével különféle hangok jönnek létre. 33 A gagyogás hónapjaiban több mint 200 féle hangot ad. Csecsemőink a magyar nyelvben nem létező mély torokhangokat, francia nazálisokat, afrikai csettintőket szólaltatnak meg. A gagyogó csecsemő minden hangot kipróbál, amit hangképző szerve létre tud hozni. De azok a hangok, amelyeket környezetében nem hall, kiesnek; a környezet beszédében előfordulók viszont rögzülnek. A gagyogó hangokból

folyamatos, hosszú sort képez, s olyan hanglejtéssel, olyan ütemben, kicsit olyan arckifejezéssel is „mondja”, ahogyan a felnőttek beszélnek. A 6. hónapban már a beszéd megértése is kezdetét veszi Elsőnek a gyerek a hanghordozás érzelmi színezetét különbözteti meg. A szavak tartalmi megértését, a tiszta beszédmegértést megelőzi olyan helyzeteknek a megértése, amelyeknek a beszéd egyik összetevője. A csecsemő testhelyzete, a szoba berendezése, a gyermekhez beszélő személy, annak hanghordozása, s végül a szavak együttesen adhatják a 6 – 8 hónapos csecsemő a helyzetet, amelyet megért. 8 hónapos kortól ilyen kérdéseket, felszólításokat kap a gyerek: „Hol a papa?”, „Mutasd a füled!”, „Tapsolj!”. A gyerek rámutat a papaára, megmutatja a fülét, tapsol Megérti a kérdést és a felszólítást, de csak egy bizonyos helyzetben. A 10. hónap végén már sem a megszokott környezetre, sem a megszokott személyre nincs

szüksége ahhoz, hogy at ismert felszólításokat megértse, de a hanghordozás még sokáig elválaszthatatlan a szavak értelmétől. A kettőzött ajakhang az, amit a környezet a gagyogó gyerektől vár. A „mama” hangoknak az anya örül, rámosolyog a gyerekre, s ennek a jelenetnek a többszörös megismétlése révén kapcsolja a gyerek ezt a hangcsoportot egy helyzethez, az anya mosolygó arcához. S éppen így ad jelentést a környezet a többi olyan hangcsoportnak, amelynek a gagyogásból kiemelkedve az anyanyelvben jelentése van. Ez már a beszéd kezdete. A gyerek lassanként rámutatásra, megnevezésre és közlésre is használja ezeket a tartalomhoz kötött hangcsoportokat. A gyermekek eleinte megtanulnak egy szót, amely egyetlen tárgyat jelöl. Tehát minden szó egy egyedi konkrét dolognak a neve. Majd különféle helyzetekben eljátszódó, változatos cselekvések révén terjeszti ki ezt a megnevezést színben, nagyságban, formában különböző,

de a cselekvés, a helyzet szempontjából hasonló tárgyakra. A gagyogásból kiemelkedő első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. Az ezt követő fél évben lassan fejlődik a gyerek szókincse, 16 hónapos koruk körül átlagosan 8 – 15 szót tudnak, az élénk beszédfejlődésűek 30 – 40 szóval is beszélnek. A beszéd kezdetben egyszavas mondatokból áll. A 2. életév második felében ugrásszerűen meggyorsul a beszéd fejlődése A 30 – 80-as szókincs fél év alatt ötszörösére – tízszeresére nő. Ez a néhány hónap a beszédfejlődés fordulata A kisgyermekkori beszéd néhány jellegzetessége: • • • • • A kijelentések, helyzetiek, közvetlenül vonatkoznak az élményre. A kiemelés lassan indulatos A mondatai nagyrészt ragozatlan szavakból állnak. A hosszabbakat rövidíti, összevonja A megtanult szót könnyen általánosítja. Önkényes jelentésadás A gyermek számára nincsenek, nem lehetnek értelmetlen szavak. X.

tétel: Magzat fejlödés, újszülöttkor és csecsemôkor, korai anya-gyermek kapcsolat 34 A magzati fejlődés jellemzői:(embriógenezis) Az élet a fogamzással kezdődik. Zigóta: 1 pontnyi méret 9 hónap alatt iszonyú nagyságrendű fejlődés megy végbe. mitozis (másolás, osztódás) a hámsejtek pótlása is így történik  Sejtosztódási formák  meiozis (ivaros sejtek) nemi kromoszóma:23. XX XY FÉRFI – tesztoszteron NŐ – endoszteron Rendellenességek: xxy: hermafroditizmus xyy: magas, buta, bűnöző hajlammal teli 3 alapvető szakasz: 1. csíra szakasz: megtermékenyítéstől a 8-10 napig, a méhbeágyazódásig 2. embrionális szakasz: beágyazódástól a 8 hét végéig A szervek kezdetlegesen, primitíven védelem: belső magzatburok: Amnion: vékony, erős, átlátszó hártya a magzat körül ami a magzatvizet tartalmazza külső magzatburok: Chorion a méhlepény magzati alkotórésze méhlepény: Placenta: összetett szerv, az anyától

és a magzattól egyaránt származnak szövetei, a köldökzsinór köti össze az embrióval, gát: a közvetlen kapcsolat elkerülése a mama és a magzat vére között, szűrő: tápanyagok, oxigén bekerülését segíti, a salakanyagok kiszűrése  az anyagcsereáram reagál a külvilági ingerekre 3. magzati szakasz: a születésig tart: mozog már a 8 héttől, de nem érzékelhető, növekvő aktivitás 6.-9 hónap azonban a 17-18 terhességi héten szünetel az aktivitás mert az agy elkezd érni s ez legátolja egy időre a primitív mozgásokat. Az aktivitás nagyon fontos része a fejlődésnek. Az anya védő és tápláló környezetet biztosít. A magzat nem független a külvilágtól, reagál. A has igen erős zajt fogad be.  test hangjai, anya mozgása, külső zajok Az anya érzelmei, élményei, betegségei, körülményei közvetve hatnak a magzatra. A magzati érzékelés: mozgás érzékelés: vesztibuláris rendszer: fülben, egyensúly. 4 hónaptól

fejlődik és ettől kezdve érzékeli a mama mozgását látás: kb. a 7 hónaptól: a magzat reagál a fényingerekre hallás: reagálás a külső zajokra 35 Létezi magzati tanulás: a születés után a baba a mama szívdobogására vagy a „kedvenc” zenéjére megnyugszik. Befolyások a magzatra: a mama közérzete: gyerek iránti attitüd, mennyire stresszes, egészségi állapota, táplálkozása szélsőségesen alultápláltság Halva születés, koraszülés, alacsony testsúly, kevés vitalitás – reagálás. Teratogének: környezeti tényezők melyek eltérítik a normális fejlődét. A születés bio-pszicho-szociális átmenet.  A babát trauma éri  hideg, mozgás, éhség, önálló légzés, mindennek ki van téve a környezetében, kapcsolat a többi emberrel Korai kötödés: a születéstől a 8. hónapig Imprinting: azt követik a kacsák akit először meglátnak Korai szenzitív periódus: születéstől az elsö pár óra A csecsemő és az

öt gondozó közötti pozitív, egymást segítő kapcsolat a kötödés. Hosszan sír a gyerek  nem tudja csitítani  még jobban sír a gyerek  ez fizikai bántalmazáshoz vezethet Ha jól alakul a kapcsolat akkor létrejön az ősbizalom. A korai fizikai kapcsolat kioldja a gondozói viselkedést. Nyitottság más kapcsolatok felé. M  GY  GY   M M   GY GY   M Bébi vonások: kerekdedség, selymes bőr, baba illat, mozgás, arc  pisze orr, pici száj  pozitív hozzáállást váltanak ki. Veleszületett torzult külső: nem váltja ki a gondozói viselkedést Gyermekágyi pszichózis, szülés utáni depresszió: nem gyakori de előfordul, nem független a hormonális változásoktól. Válaszviselkedések: vele született reflexek: fogó reflex, pislogó reflex, szopó reflex. A születés után skálákkal vizsgálják, hogy egészséges-e a baba: apgar skála: színe, szívverése, reflexek brazelton skála: neurológiai állapot,

reflexek, izomtónus, válaszkézség, figyelem. Hermann Imre: az anya-gyermek kapcsolat ösztönhelyzet, öröklött cselekvési mintákkal  megkapaszkodási ösztön  bizonyíték a fogó reflex, 0 – 4,5 hónapig váltható ki, fontos a reflex kialvás. Moro féle átkarolási reflex: kézzel és lábbal ölel át ha fél 36 Sírás: fontos a mennyiség, időtartam, mennyire képes az anya megnyugtatni. Mosoly: Az elsö mosoly gázmosoly, nincs köze az örömhöz a böfögéshez kell, de fontos, hogy a szülő visszajelez és ez végül ösztönzi a babát az érzéskifejezésre. Elsö szociális mosoly: 3. hónap Szemkontaktus: 1. hónap végén intenzíven nézi a felnőttet A csecsemő az emberi arcot preferálja: Nézés: Frantz: Milyen sokáig nézte a csecsemő a képet?     a legtöbb ideig nézte Tömegreakció: felélénkülési reakció, tömegesen reagálnak a gyermek testrészei. Sérült vagy nem meglévő anya-gyermek kapcsolat: Harlow

rézus majmokon kísérletezett: az egyik csoportnál az anyát fémvázzal helyettesítették, a másiknál szőrös műanyával az egyik esetben teljesen izolálták a kölyköt, a másiknál a többi majommal lehetett megfigyelt emberi viselkedések: Spitz, Bowlby: Hospitalizációt vizsgálta  árvaházi gyerekeket látogatott  nem alakult ki az ősbizalom Csecsemő érzékelése: a csecsemő képes térbeli érzékelésre Hallás: érzékeli és preferálja a hangokat Látás: homályos látótér, az anya arcát látja szoptatás közben, szemkontaktus: 30 cm, fontos az anya-gyerek kapcsolat megalapozásában. 7-8 hónap: teljes látásélesség, mintaélesség Szaglás, ízlelés: nagyon jól fejlett, növekedéssel kissé halványuló szaglás. Édeskés, savanykás ízeket kedvelik, a jellegzetes arckifejezések ösztönösek. tapintás, hőmérséklet, testhelyzet: érintésre reagálnak, fontos a testi kontaktus, érzékeny a hőmérséklet változásra, testhelyzet:

sokáig labilis de érzékeli. Válaszreakciók  veleszületett reflex  tanult reflex: külvilághoz való alkalmazkodás érzelmek: 2 féle nézet: Watson: 3 primitív érzelemmel születünk: félelem, harag, szeretet Campos: 6 alapvető érzelem: öröm, harag, undor, csodálkozás, félelem, szomorúság  a legkorábbi időktől léteznek. Az érzelmek a külvilághoz kapcsolódást segítik. 37 Az idő előrehaladtával a globális reakciókból kiválnak a pozitív és a negatív reakciók.  Szeretet Félelem, Harag  Temperamentumok: (vérmérséklet, uralkodó hangulat, aktivitás, interakció erőssége, szociabilitás): Thomas és Chess együtt dolgoztak: 1950-70 logitudinális vizsgálat: 3 féle temperamentummal születhet egy gyerek: könnyű csecsemők: játékosak, biológiai funkciók rendszeresek voltak, új helyzethez gyorsan alkalmazkodtak nehéz gyerekek: a biológiai ritmusuk rendszertelen, ingerlékenyek, az új helyzetre hevesen és

rendszertelenül reagáltak nehezen felmelegedő csecsemők: aktivitási szint alacsony, válaszok gyengék, az új helyzethez lassan alkalmazkodtak Felnőttkorban is kiütköznek ezek a temperamentumok, fontos az anya és a gyermek illeszkedése egymáshoz. // Korszakok: Első 3 év: „Ölelj át!”. 3 éves kor: „Tegyél le!” 13-14 éves kor: „Hagyjál békén!” 17-18 éves kor: férfinek, nőnek mondva: „Ölelj át!” // MOZGÁS FEJLŐDÉS: Kitágul a cselekvési kör. Először szemlélődés majd tevékenykedés Mászás, ülés, állás: 1. év Piaget: az értelmi és a mozgásfejlődés párhuzamos. 0-2 év: szenzomotoros szakasz Azzal, hogy odamegy a gyerek válik kezdeményezővé. Az utánzás, mint tevékenység: a tanulás elősegítése. A szülő a minta Winnicott: átmeneti tárgy plüssállat, takaró  kötődés, stabil pont  nem szabad elvenni tőle. A mosoly: Gázmosoly Szociális mosoly Differenciált szociális mosoly  itt már különbséget

tesz a személyek között. 8 hónaposok szorongása: szeparációs szorongás. Konstanciák jelensége: állandóság Egy csecsemőnek még nincs (2 éves korig) szilárd emlékezet, nincs állandóság. A konstanciák fokozatosan alakulnak ki. 38 1. Nagyság konstancia: 6 hónapos kor körül kezd kialakulni és a kisgyermekkor végéig nem teljesen szilárd.  nagyság becslés a távolság növekedésével 2. Forma konstancia: A tárgyak helyzetből való, helyzettől függő megkülönböztetése A tárgyról szerzett tapasztalatait rendezi egységbe a csecsemő. 3. Helyzet konstanciája: egy helyzet részeként éli meg az embert és nem a helyzettől függetlenül 4. Világosság konstanciája: egy pingpong labda világosban és sötétben is fehér felismerése 5. Tárgy konstancia: 3-4 hónapos kor: csak akkor létezik a tárgy, ha látja A korai anya-gyermek kapcsolat: A korai anya-gyermek kapcsolat fontossága: A megkapaszkodás: Az embercsecsemő, létfeltételeit

tekintve koraszülött. Nem csak megszerezni nem tudja táplálékát, hanem a szopási helyzetbe is bele kell tanulnia; a szopó mozdulatot is be kell gyakorolnia. Helyzetváltoztatásra nem képes. Ha kényelmetlen testhelyzetbe kerül, maga nem tud kiszabadulni belőle. Nem születik olyan reflexekkel, amelyek életveszélyben megmentenék Léte anyjától függ A kisgyermeknek hosszú ideig az anyja az egyetlen, a legfőbb emberi kapcsolata, s így ez a kapcsolat feltétele és első mintája az olyan kötődéseknek, amelyeket felcserélhetetleneknek tudunk megélni. Megvannak a maga öröklött viselkedési mintái. Ezért is tekintjük az anya – gyerek kapcsolatot ösztönhelyzetnek. Az anyát az ivadékgondozás ösztöne készteti arra, hogy kicsinyét táplálja, jelzéseit már akkor is megértse, amikor a csecsemő még nem tudja magát differenciáltan kifejezni. A megkapaszkodásnak, mint ösztönös eredetű viselkedési mintának legfontosabb szerve a kéz,

kivitelezése, cselekvésben való megjelenése pedig a tenyérreflex vagy más szóval: fogó reflex. Ha az újszülött tenyerét valamilyen tárgyal, vagy a mutatóujjunkkal megérintjük, az ujjaival átfogja. Ez a reflex, születéstől kezdve a 4 – 5. hónapig váltható ki A reflexműködés addig tart, amíg a látás és a kézmozgás összerendeződése el nem éri azt a szintet, amelyen a gyerek valóban fogni tud. HERMANN: A fejlődésnek egy alacsonyabb fokán, az emberré válás útján, az ember ősének gyermeke éppen úgy az anyjába kapaszkodva töltötte élete első hónapjait, mint a ma ismert majmok. Ezt az összefüggést alátámasztja a Moro által leírt átkarolási reflex is. Ha az 1 – 3 hónapos, hátán fekvő csecsemő párnájára két kézzel ráütünk, karjával olyan mozdulatot tesz, mintha átkarolna valakit; hasonló mozgást végez a lábával is. Alap az ideális fejődésre. A szeretetkapcsolat hiánya  ha a születéstől nincs

szeretetkapcsolat akkor a gyerek nem tapasztalja meg a szeretetet  antiszociális viselkedés. A szülő korai elvesztése: aszociális viselkedés  nem tud igazán kapcsolódni Regresszió: fejlődési fokról való visszaesés. Az értelmi és az érzelmi fejlődés nem választható külön. 39 Hospitalizmus: (ez a lakul ki mikor pl. a gyerek korházba kerül – a nevét is innen kapta) nyűgös, nyafogós  düh, harag kimutatása, elkezd fogyni, egyre kevesebbet kontakttálnak majd teljesen elvetik, álmatlanság, az arc kifejezéstelen – közöny, letargia; az értelmi fejlődésük is elakad. A személyek felcserélhetővé válnak, pillanatok alatt elkezd kötődni, de, hogy nem kelljen attól félnie, hogy elhagyják inkább ő maga, szakít. Rejtett érzelmi elhanyagoltság: Bowlby: korai kötődés időszaka (0-8 hónap): Kettős helyzet alakul ilyenkor: külső és belső más.   Mindent megtesz az anya. Hiányzik a belső harmónia köztük. Nem

értik egymás üzenetét  az anya saját vágyait akarja a gyermekkel teljesíttetni. Manifeszt: külsőség, elvárás. Látens. rejtett vágyak Leont, Danzinger: Albán csecsemők: tárgyi inger hiánya: lekötözték őket 1 éves korig, de a szociális inger megvolt mert sok ember forgolódott körülötte. Az ő fejlődésüket hasonlították össze a bécsi gyerekek fejlődésével akiknél a tárgyi inger kiemelkedő volt de a szociális inger nem volt kielégítő, nem volt elegendő. Albán gyerek 1 éves: a mozgásfejlődés el volt akadva ugyanakkor a szoc. képességek sokban meghaladták a bécsi gyerekekét. Az Albán gyerekek 1 éven belül behozták a mozgási lemaradást, a szocializáció pedig kiemelkedően magas fokú volt. Az anya az érzelmi indíték, motivátor H. F Harlow: műanyás kísérletek a rézuszmajmokkal: Újszülött rézuszmajmokat néhány órával születésük után véglegesen leválasztottak az anyjukról, s továbbiakban a majomanyát

„műanya” helyettesítette. Harlow kétféle műanyát szerkesztett. Az egyik szőrős anyagból készült, kissé megdőlt testel, fából faragot fejjel. A másik egy henger alakú, megdöntött fémrács A két műanya élettanilag egyforma értékűnek bizonyult. A két csoport egyforma mennyiségű tejet szopott. Az anyai kapcsolat szempontjából azonban az értékük igen eltérő volt. A kis rézuszok ugyanis átlagosan napi 15 órát töltöttek a szőranyába kapaszkodva, és alig 2 órát a fémanyán. Ez teljesen független volt attól, hogy melyikről kaptak enni: a fémanyán szopó majmok ugyanolyan mértékben kapaszkodtak a szőranyába, mint a szőranyán szopók. Arra következtethetünk, hogy a gyerek – anya kapcsolatnak lényeges vonása a testközelség. Harlow kísérletsorozatának a következő epizódja: A szőranyán nevelkedő majmok ketrecébe váratlanul egy játék mackót tettek be. A játék mackó mechanikai berendezés segítségével néhány

lépést tett, s közben dobolt. A kicsinyek az első 2 hónapban rémülten menekültek előle, és rácsimpaszkodtak a szőranyára. A 3 hónap végén nekibátorodtak, közeledtek a játékállathoz, meg is fogták. Viselkedésük azt mutatta, hogy a szőranya is ad biztonságot. Ez az élettelen jelenlevő pusztán azzal, hogy rá lehet csimpaszkodni, alkalmas arra, hogy csillapítsa a félelmet, és veszélyes vállalkozásokban támaszpont legyen. Harlow és más kutatók azt elemezték, hogyan viselkednek a műanyán nevelkedett majomgyerekek egy játszószobában, az anya jelenlétében és távollétében. A szőranyán nevelkedett rézuszok eleinte óvatosak voltak, erősen kapaszkodtak az anyába, majd hirtelen elengedték, s elkezdtek barátkozni a játékszerrel. A szőranya ekkor is támaszuk volt: a kis majom vissza visszatért hozzá, oda vitte neki a kockákat és a többi fajátékot. A szőranya árnyékában tehát van manipulációs tevékenység, jóllehet

alacsonyabb szintű, mint az igazi anyán nevelkedett rézuszoknál. 40 Egészen másként viselkedik azonban a majom, ha a szőranya nincs jelen. Dermedten kuporog, ujját szopja, vinnyog, rázza magát, oda-oda kap egy tárgyhoz, de játékos manipuláció nem alakul ki. A fémanya ezzel szemben nem megnyugtató. A csak fémanyával együtt élő rézuszok a játszószobában az anya jelenlétében is rémülten rohangálnak, vagy dermedten fekszenek, földhöz verik magukat. Játékos tevékenységnek nyoma sincs. Éppen így viselkednek a teljesen magányosan nevelt kismajmok is. A játékszobában nyugtalanok nem manipulálnak. Az elszigetelten vagy műanyán nevelt majmok felnőtt korukban általában kerülték a szexuális életet. Az ilyen nőstény menekülni igyekezett a hím elől. Némelyiküket mégis sikerült megtermékenyíteni, csakhogy ezek azután rossz anyák lettek. Mind a heten rosszul bántak gyermekükkel: 5 durván, 2 közönyösen. 3 közülük

másodszor is szült, s ekkor lényegesen javult kapcsolatuk gyermekükkel. XI. tétel: Kisgyermekkor, óvodáskor, kisiskoláskor jellemzöi Kisgyermekkor: 1-3 éves kor: Erikson: csecsemőkor: ősbizalom a bizalmatlansággal szemben. Kisgyermekkor: autonómia  önállóság. Szobatisztaság: szégyen áll a kétellyel szemben Önállósodás. Testméret, testsúly rohamosan nő. Erőteljes izomfejlődés Fejlődik az agykéreg, egyre több idegsejt kapcsolódik össze. Kialakul a gyorsabb vezetést segítő szigetelés. A homloklebeny erőteljes fejlődése: látási információk integrálása, egyensúly megtalálása. Beszéd fejlődése, problémamegoldás, állandóság konstancia kialakulása, én tudat létrejötte, aktív járás. Járás fejlődése: látási információk integrálása majd az egyensúly megtalálása s a belső, külső információk összehangolása.  Ez lehetővé teszi az anyától való térbeli elszakadást Nagymozgások  ugrás, futás,

bukfenc. Finom mozgások, kézügyesség: rajzolás, könyvek nézegetése. Pontos koordinációt igényelnek ezek a tevékenységek. A tárgyakkal végezhető összes művelet kipróbálása Eddig: Mi ez? Most: Mit lehet vele tenni? Miért? Éntudat: Saját magát önálló lényként tekinti. Az önmagunkról tudás, saját testünkről, képességeinkről, élményeinkről megőrzött tapasztalatok összessége. 41 Kezdetben a külvilág és a gyermek nem választódik szét a tudatában. Fokozatosan emelkedik ki a környezetből megtapasztalja, hogy saját akarattal, vágyakkal rendelkezik. 2 vonal: a gyerek saját testéről, testi aktivitásáról szerez tapasztalatokat  testséma, 1. év vége felé  nézegeti a kezet, befolyásoló, pl. szülő viszonyulása a gyerek testéhez Én csinálom élménye: akarat, akadályoztatás reakciója: düh. Interperszonális kapcsolatok: a gyerek a korai időben az agyára van utalva. Később el kezd kiemelődni a mama

környezetéből Társas játékok szerepe: • Én formálás játékai • Átéli mindkét szerepet a játékban, pl. adó, kapó, passzív Cselekedetekre visszajelzés a szülőtől. Ahogyan viszonyulnak hozzánk olyanok leszünk. Az, hogy mivé alakulunk a környezet reakciói alakítják. Autonómia a kétellyel, szégyennel szemben.  a világ szabályoz, tiltások, korlátozások, tisztaságra szoktatás. A gyerek saját akaratával akarja a világot irányítani (3éves kor). Fontos a szakasz jó kimenetele  biztonság, óvás a tehetetlenségtől  bátorítás, dicséret, megerősítés Piaget: a műveletek előtti intelligencia szakasza. Szimbólumok, képzelet. A korszak borzasztóan telített érzelmekkel. Hiszti, toporzékolás, vágynak a babusgatásra  felfokozottság Óvodás kor: 3 – 6 éves Erikson: kezdeményezés a bűntudattal szemben. Megszilárdul az én tudat. Dackorszak tombolása: megtagadja a tiltásokat, szembe szál. „Én akarom, Én

teszem, Én irányítom, Én döntöm el!!!” feszegeti a határokat szülői reakciók  tiltásokat hangoztató  bátorító szülő PAUSZ - GÖRBE Tiltó közép Bátorító 42 A népesség középütt van. Tiltó szülő: Csökken az önbizalma, negatív önkép, inkompetencia: nem tudja a környezetét befolyásolni külső kontrolos személy Felelősséget áthárítja másra, társ függő Indulati síkon próbálja megoldani a problémáit Külső Közép Belső Úgy véli, hogy nem Saját értékrendszer. rajta múlnak a dolgok. Irányítás, befolyásolás. Bátorító – engedékeny – szülő: Erős önbizalom, bízik a környezetében, kompetencia, felelősség saját tetteiért, belső kontroll. Önálló autonóm ember, sikeresen oldja meg a problémáit. Testalkat: Hengeres rövid végtagok, arányaiban nagyobb fej  ez változik meg 6 éves korra: megnyúlás Mozgásfejlődés erőteljes Tovább fejlődik a finom manipuláció  , alkotás, a

tárgyak rendeltetésszerű használata Automatikus és biztonságos járás Komplex, bonyolult mozgások Szokások kialakulása: Egészségre nevelés (fürdés, fogmosás) utánzással, fontos a követendő modell  értékrendszer, ízlésrendszer. Feszültség fűti az utánzást: olyanná lenni vágy, ez pozitív feszültség, akit utánzok akkor is ott van, ha valójában nincs is jelen: belső hiány pótlása. INTERIORIZÁLÁS: utánzás az alap: azonosítás. Belsővé tételt jelent, belső kényszer az ami vissza tart a tiltáskor (én nem akarom megtenni). Ha nem történik meg az azonosítás, vagy az azonosításban zavar lép fel: nem alakul ki a vágy a másikhoz való hasonlóságra fontos személyek gyakran változnak olyan személlyel azonosul aki maga is társadalom ellenes  ANTISZOCIÁLIS személyiség, ellenségeskedő, nem érdeklik a társai Emlékezet fejlődése: 43 Iszonyatosan jó memória Mondókák, mesék pontos ismerete Gyermekkori amnézia

megszűnése Első emlékek Gondolkodás, művelet előtti intelligencia: Szinkretikus gondolkodás Tagolatlan, globális A felnőtt szétválaszt, letapogat – a gyermek nem tud szétválasztani. Nem veszi észre a fonákságokat: fejen álló házikó A relációkat abszolút tulajdonságként kezeli: nem tudja a jobb – ball relációt megkülönböztetni Élményvezérlésű gondolkodás: hatalmas Vágyak, szorongások leképezése – fantázia  önmagához viszonyít mindent a mennyiséget még nem tudja: a poharak közül azt tartja több tartalmúnak amelyikben magasabban áll a folyadék. FRUSZTRÁCIÓ: tehetetlenség bénító érzése akadálynál Regresszió: visszafejlődés, visszaesés Agresszió Testi korlátok, nevelési korlátok Lewin kísérlete óvodásokkal: agresszió: elzárás a vonzó játékoktól Fontos, hogy a kísérlet ne okozzon maradandó károsodást Óvodáskori műveltség: Közvetítő: szülők, óvoda Hiányos, torzító tényezők: nem a

valóságnak megfelelő, nem képes rendszert Gyermek központúság Gyermek mitológia: valóság és a mítosz egybedolgozása Gyermeki etimológia: bizonyos szavaknak önkényesen ad jelentést Gyermek kiemeli az ellentéteket A világ megváltoztathatatlansága (kell) Érzelem és élmény vezéreltség Természeti törvények: Keletkezés, növekedés, idő, halál  Wallon gyerekeket kérdezett ezekről 44 Ahol a gyerek nem tud valamit megmagyarázni, ott elméleteket kezd gyártani. Jell.: Piaget: animizmus: megelevenítő gondolkodás, mindennek életet ad, pl. azért esik mert valaki sír fönn artificializmus: művi előállítás, pl. az eget festették, a tavat ásták finalizmus: cél – okság, a gyermek szerint a dolgoknak nem okuk van hanem céljuk gyermeki realizmus: objektív és szubjektív között nem igazán tud különbséget tenni, pl. álom Azt a célt szolgálják mint a felnőtt életben a babonák. Kisiskolás kor: 6-12 éves Iskolaérettség,

alkalmasság, Megfelelés a követelményeknek Nagy váltás Feltétele: biológiai érettség, első alakváltozás: arányosabb testforma, súly, magasság; idegrendszer megfelelő fejlettsége pszichológiai fejlettség: viselkedés kontroll, nagyobb kitartás, feladat tudat: teljesítmény fontossága és igénye, helyzet megértés, csökken a viselkedés érzelmi telítettsége: látencia lappangás: kiegyensúlyozottabb korszak kezdődik intellektuális érettség: általános tájékozottság, számfogalom, beszédkészség, ábrázolókészség, emlékezeti teljesítmény Piaget-t szakaszolás: konkrét műveletek szakasza Társas viselkedés: Átpártolás jelensége: kötődik a szülőhöz, de fokozatosan a kortársak felé kezd orientálódni. Megjelenik a szolidalítás és a versengés, önmagáért. Megváltozik az ítéletrendszere: a következmény helyett a szándékot mérlegeli. Erkölcsi ítélet: Piaget: 5 – 7 év: Heteronóm erkölcs: a legfőbb kötelesség

az engedelmesség a felnőtteknek 9 – 10 év: Autonóm erkölcs: a szabályokat nem engedelmességből, hanem belátásból kell betartani. Decentrálás: a másik nézőpontját már képes átvenni, felvenni: együttműködést, segítést teszi lehetővé Játék: fontos, szerepjátékok, szabályjátékok – társasjátékok, igényli a szomszédolást Nevelői légkör hatása a személyiség fejlődésére: Lewin: iskoláskorú gyerekek, 3 csoport 1. autokratikus vezetés: (tekintély elv): kritizálás, negatív dolgokat mond 2. laissez – faire (hagyd csinálni): nevelő nem törődött a gyerekekkel, nem bírál – nem dicsér 3. demokratikus légkör: tanár megfelelő instrukció, pozitív megerősítés, csak ha szükséges akkor bírál Hatás a csoport tagokra, viszonyokra: Feladat: festés 45 1. meghatározta a színt 2. az se baj ha nem fest 3. bármilyen tojást festhet Benn a tanár: 1. szorgalmasan fest, csönd 2. mindent csinálnak csak nem festenek,

hangzavar 3. festenek, folyik a kommunikáció, jó hangulat Kimegy a tanár: 1. valaki átveszi az irányítást, agresszió, frusztráció, bűnbak képzés mechanizmusa: társ ellen fordulnak 2. nem változik semmi 3. nem változik semmi Főnökre, szülőre is érvényes! XII. tétel: Seredülőkor Serdülökor jellemzöi: Prepubertás kor 11 – 12 év Pubertás kor 13 – 18 év Ugrásszerű változások minden téren Biológiai háttér: testméret, testalak változás, hormonális változások – szex hormonok beindulása, másodlagos nemi jellegek Nyugtalanság, álmatlanság Bizonytalanság, ijedtség Meg kell ismernie újra a testét és meg kell szoknia  manifesztálódás  órák a tükör előtt Önismeret igénye Mások véleménye fontos (a kortársaké és nem a szülőké) Igényli, hogy a személyiségét tárgyiasult dolgokkal igazolja: • Napló • Aláírás • Öltözködés • Hajviselet • Gyűjtőszenvedély Panaszok a serdülőkre, magatartási

és viselkedési zavarok Galerik vagy bandázás Megnő a kortársak jelentősége, referencia személyek Meg van a lehetőség és a veszély a galerisodásra: átmeneti csoport, nyilvánosság iénye, feltűnés, meg akarják magukat mutatni, destruktív bűncselekmények 46 Élettér: nyilvánosság igénye • Utca • Kocsma • Megállók • Terek Agresszió kiélése. Sokkal lazább a belső struktúrája, mint bármely formális csoportnak. Nagy a fluktuáció: ki – bevándorlás. Gyakori a partner csere is A csoport nem igazán tűri a páros intimitást Csak nyilvánosan, belül engedi megélni. Biztonságot ad a fiatal számára. Az ösztönkiéléseket lehetővé teszi – teret enged. Oppozíciós (szembenállási) igény jellemzi a fiatalt. Próbálgatja a határait. Helyét, szerepét keresi Önkéntes csoport, a serdülő szabadon dönt. XIII. tétel: A személyiség pszichológia fogalma Fontosabb személyiségelméleti irányzatok A személyiségpszichológia

fogalma: Személyiség fogalma: A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetőségeknek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. Ez a viszonyulás lehet aktív vagy passzív, az alkalmazkodás önálló (autonóm) vagy önállótlan (konformista). Fontosabb személyiségelméleti irányzatok: A személyiség diszpozicionális megközelítése A.: történeti elözmények: Hippokratész (i.e 400 körül) követöje: Galinos: a különbözö testnedvek keveréke, együttállása, túlsúlya adja a személyiség jellemzöit vér, sárga epe, fekete epe, nyálka Scheldon (1942): szomatípus (testalkati típus) testalkat viselkedés megküzdési mód 1.: Endomorfikus (kövér) 2.: Mezomorfikus (izmos) 3.: Ektomorfikus (agyi) Ketchmer: testalkat temperamentum betegség 1.: Piknikus (kerekded) 2.:

Azténiás (agyi) 3.: Atlétikus (izomzati) 47 B.: Eysenck és Cattell típustana: Diszpozicionális (vonás) – elmélet: az emberek bizonyos dimenziók mentén értelmezhetök pl.: Nyitott (extravertált) zárt (introvertált) Barátságos barátságtalan A két szélsöség közé esik az emberek többsége. Az emberek egyazon személyiségjellemzök mértékében térnek el egymástól. A vonások kombinációja adja az egyéniséget. R. Cattell (’40-es évektöl): 16-ra redukálta az egyéniség megismeréséhez szükséges dimenziókat 16 pf kérdöív CPI-teszt: kérdöív már 300 kérdésböl állt Egymásra vetítették, rajzolták ezeket: érték Dimenziók Eysenck: Bár a Hippokratészi tipológiára épít de összefügg Cattell-el. introvertált melankolikus flegmatikus érzelmileg labilis érzelmileg stabil kolerikus szangvinikus extravertált 48 A személyiség szintjei: 1. szint: típusok 2. szint: vonások 3. szint: szokások 4. szint:

speciális vonások A típus születéstöl fogva adott, a hierarchia Eysenck szerint felülröl lefelé rendezödik. Eysenck szerint a típus-sajátosság az idegrendszeri müködéssel függ össze biológikum meghatározó C.: BIG 5: Különbözö eljárásokkal végzett vizsgálatok statisztikai elemzésböl született: extraverzió kellemesség, barátságosság lelkiismeretesség, felelösség emoncionalitás intellektus Ezek kombinációja, az összetevök különbözö arányai adják az egyéniséget. D.: A szituacionizmus és interakcionizmus irányzata: szituacionizmus: Walter Mischel: változók (szituációk) nyomán alakul ki a viselkedés interakcionizmus: Endler Magusson: a személyiségvonások és a szituációk egymással kölcsönhatásban befolyásolják a viselkedést E.: Murray szükségletrendszere: Motivációs irányzat: viselkedésünk mögött szükségleteink állnak: a) Elsödleges szükségletek: víz, étel, levegö, szex: a biológikum

meghatározza öket b) Másodlagos szükségletek: pszichogének: pszichológiai felépítésünk sajátosságai: hatalom, teljesítmény E szükségletek motivált viselkedést indítanak, intenzitása függ a szükséglet erösségétöl. szükséglet motívum motivált viselkedés külsö környezet 49 TAT-teszt: A szükségletek mérése: 20 képet mutatnak az alanynak melyek nem túl egyértelmüek. 1-1 történetet kell kitalálnia az alanynak. Ez egy projektív (kivetítés) – teszt A vizsgált személyek látens szükségleteiket vetítik a képbe. A diszpozícionális elméletek kritikája: elörejelzésben, megmagyarázásban nem teljesített jól viselkedést vonással, vonást viselkedéssel magyaráz a kutatók önkényesen döntik el, hogy milyen dimenziókat hasonlítanak össze. Biológiai elméletek: A.: Alkattan: 1. Hippokratész (ie 400 körül) követöje Galinos: a külömbözö testnedvek keveréke, együttállása, túlsúlya adja a személyiség

jellegét. Vér, sárga epe, fekete epe, nyálka 2. Sheldon (1942): szomatípus (testalkati típus) Testalkat viselkedés megküzdési mód endorfikus (kövér) mezomorfikus (izmos) ektomorfikus (agyi) Ketchmer: Testalkat temperamentum betegség piknikus (kerekded) azténiás (agyi) atlétikus (izomzati) 3. testmüködés: az öröklödés vizsgálata a személyiség terén: Mineszotai örökbefogadási és iker vizsgálatok B.: temperamentum: Buss, Plomin: Öröklött személyiségvonások, amik egész életre kihatnak, változatlan formában fennmaradnak . szociabilitás aktivitási szint emoncionalitás Buss és Plomin szerint ezek a jellemzök öröklödnek Alaptermészet valóban öröklödik, egész életen át kísér, de a tapasztalatok korrigálnak. Élet/veszélyes szituációkban az alaptermészet jön elö. C.: Agymüködés és személyiség: 50 Eyseck: Mindent lehet gyógyszerrel kezelni. Az agymüködés határozza meg a személyiséget. Intro-extraverzió

az agykérgi avousal-szinttel (általános aktivitási szinttel) függ össze. Minden embernél változó, hogy mekkora az ö aktivitási szintje . Magas Alacsony Az introvertáltakat magasabb általános aktivitási szint jellemzi mint az extrovertáltakat. Az introvertáltak halkra, az extrovertáltak hangosra állították be a magnót a kísérletnél. A monoton feladatokat az introvertált jobban bírja. Gray: Az agyunkban van egy megközelítö rendszer = GO és van egy gátló rendszer = STOP . A viselkedést alapvetöen ez a kettö szabályozza. GO arra serkenti a személyt, hogy a kívánatos, ösztönzö ingerek felé forduljon = jutalom rendszer. Felelös a pozitív érzelmekért. Kellemes események, érzelmek elövételezöje STOP gátolja a személyt abban, hogy a célok felé elmozduljon. Büntetés jelzö ingerekre érzékeny szorongás és negatív érzések. Büntetés elkerülö rendszer ez GO túlmüködés-alulmüködés Fogékony a jutalomra STOP

túlmüködés-alulmüködés nem reagál érzékeny büntetés jelzésre nem reagál Zuckerman: Szenzoros élménykeresés (SÉK): A személy folyamatosan érzékleti ingert keres. új, összetett, változatos, izgalmas érzékleti ingert keres szereti a kiszámíthatatlan helyzeteket gyorsan vezet, gyorsan dolgozik, veszélyes sportok gyakran váltogatja partnereit a GO rendszer müködése nagyon aktív ha nagyon felpörög a helyzet, erös stressz helyzet, katasztrófa helyzet pánikba esnek leblokkolnak, hisztériáznak Ez ami alapján a viselkedés elöre jelezhetö és a személyiség leírható. 51 ↑SÉK ↓SÉK Pszichoanalitikus irányzat: B.: A személyiség topografikus modellje: Jéghegy modell: Elfojtás víz tudatos felhozás álomból tudatelöttes tudattalan Elfojtás mechanizmusa: lesüllyed a tudattalan birodalmába egy szorongással összekapcsolódott emlék, kitaszítja a tudatából, elfolytja itt munkálkodni fog, nem hagyja békén az embert a

tudattalan kerülö úton visszajár. pl: álom, fantázia, (freudi) elszólás) C.: A pszichoszexuális fejlödés szakaszai: 0-5 év között alapozódik meg az, hogy milyen lesz a személyiség. Ha adott szakaszban nem oldódik meg a konfliktus, akkor fixálódik a személy következtében a személy a további szakaszokban nem tud megfelelöen fejlödni, személyiségfejlödési rendellenesség fog kialakulni. Ok: nincs kielégítve az igény túlzott kielégítettség 1. 0-18 hónapos korig – orális szakasz: száj és szájkörüli terület, a feszültség csökkentésének és az örömnek (örömforrásnak) a szopást, cumizást tekintik. Konfliktus: a leválasztás, elválasztás a mellröl a. Orális bekebelezés fázisa: 0-6 hónapos korig: Magához vesz bizonyos dolgokat Ha kialakul az ösbizalom a mamához, akkor alakul ki a pozitív személyiség, ha nem, akkor pesszimista, bizalmatlan lesz a személy. Itt alapozódik meg a hiszékenység b. Orális szadisztikus

fázis: 6-18 hónapos korig : A rágás megindulásával hozható összefüggésbe. Ha valaki fixálódik: drog, alkohol Aki nem fixálódik az is keresi az orális kielégülést csak nem olyan mértékben. 2. 18 hónap – 3 éves korig: Anális (fenék) korszak: Konfliktus a tisztaságra való szoktatás A belsö vágyak kielégülését külsö korlátok kezdik megszabni. Fontos, hogy sok ösztönzést és dicséretet kapjon a gyerek. Fixálódás kialakulnak az anális kiürítö személyiség vonások (rendetlen, kegyetlen, ellenséges, pusztító vonások) anális visszatartó személyiségvonások (merev, kényszeres személyiség vonások) 52 3. 3-5 éves korig: Fallikus szakasz: A feszültség a nemi szervekre terelödik Szexualitás korai csírái. Az azonos nemü szülövel kezd ellenségessé válni Büntudattal jár Segít a felettes én kialakulásában. Fixáció: férfiak: macho pasik agresszív szexualitás extenzív szexuális élet szexuális és szakmai

impotencia nök: csábító és kacér viselkedés 4. látencia szakasz: 6 éves kortól kiskamasz korig: A gyermek szexuális és agresszív késztetése nem olyan aktív. Okai: testi változások, felettes én megjelenése Ösztöntendenciák kamaszkorban felerösödnek, felnött korra jellemzö szexuális vágyakat él át, de nem tudja élvezni. (Az érdekli korábban, hogy neki legyen jó / Az a vágya, hogy a másiknak is jó legyen.) D.: A személyiség strukturális modellje: Felettes én (SZUPEREGO) Én (EGO) Ösztön én (D) ÖSZTÖN ÉN Ösztönelv ÉN Mi szerint müködik?: Szükségletek azonnali kielégülése Valóságelv Megfelelö idöben történö szükséglet kielégülés Cél: Befelé irányulnak Impulzusai: Befelé és kifelé Nem érdekli Biztonság: Érdekli Fantázia világában él Miben él?: Valós világban, realisztikus Nincs (nem érdekli, hogy elkapják-e!) Erkölcsi érzék: Nincs (Lényeg, hogy ne kapják el!) SZUPEREGO:

erkölcsidöntöbíró, megmondja mi helyes és mi nem tökéletességre törekszik én ideál: jutalmazó részünk lelkiismeret: büntetö rész EROS: élet és szexuális örömök, az egyén illetve a faj fenntartását szolgálják. THANATOS: halálösztön: az emberek tudattalanul arra vágynak, hogy visszakerüljenek abba a stabil állapotba. A halálösztön fontos származéka az agresszió 53 Neoanalitikus irányzat: A.: Jung komplex pszichológiája: Nagy hangsúlyt kapott a tudattalan. Freuddal elöször egyetért Végül megszakították a kapcsolatot. Jung szerint Freud alábecsülte az ember szellemi és spirituális világát, és csak az ösztönökkel foglalkozott. Túllép a terápia határán, nem marad meg a gyógyítás területén, az embert egész komplexitásában kezdi vizsgálni. Freud személyes tudattalanját is elfogadta Jung, csak kicsit átdolgozta. ÉN tudat komplexusok szintje személyes tudattalan MÉLYÉN Kollektív tudattalan

(végtelenségig nyitott) Az emberek kollektív tudattalanja összeér. Ösi képek, szimbólumok: Az egész emberiség közös múltjában jelen vannak. A humán létezés képeit, jelképeit hordozza. Mindenkinek ugyanazt jelentik Énünk kommunikál az ösmaggal. Jungnál a személyiség összhangját jelenti a lipido. Jung szerint a konfliktus egy pozitív dolog, mert segíti a tudatosodást, a probléma megjelenését; úgy oldjuk meg öket jól, ha a kollektív tudattalanból merítünk hozzá energiát. A személyiségben a tudattalan és az én kapcsolata: 1. tudattalan marad, nem foglal állást a komplexusokkal szemben 2. identifikáció pl anya komplexus: úgy oldja meg, hogy olyanná válik mint az anyja 3. projekció: komplexus kivetítése – lehárítja magától – „Nem bennem van a hiba, hanem másban!” 4. konfrontáció: az egészséges személyiség jó megoldása Az én, felismeri miröl van szó, baj van, mivel van baj, és fel is dolgozza. A tudattalant

valamilyen módom tudatosítani kell. Freudnál a tudat és a tudattalan ellentétben állt, Jungnál összetartoznak, egységet alkotnak. Az ellentétek átmennek egymásba, nem lehet szétválasztani öket.  54 B.: Adler individuálpszichológiája: Individuál pszichológus: neoanalítikusokhoz tartozik, kezdetben szemészorvos, majd Freud tanítványa lett. Kb. 100 db könyvet, cikket írt 9 év után eltávolodott Freudtól Az emberi lélek egységes, oszthatatlan. (Freud: 3 rész) Az emberi viselkedést társadalmi késztetések ösztönzik, mert örökletesen társadalmi lények vagyunk. Felhívja a társadalmi változásokra, változókra, ill. azok jelentösségére a figyelmet Kreatív én fogalma: Freud: Az én velünk született, ösztönöket kiszolgáló struktúra. Adler: Személyes, szubjektív rendszer, mely értelmezi, és jelentéssel látja el a szervezet élményanyagát! Közel áll az én pszichológusokhoz. A személy egyediségét hangsúlyozza. Minden

ember motívumok, vonások, érdekek, eszmék egyedi konfigurációja. Minden, az egyén által végrehajtott cselekedet az egyén életstílusának jegyeit hordozza. A személyiség alakulásában a szexualitásnak a szerepét lekicsinyítette, nem tulajdonított neki nagy jelentösséget. Az ember nem szexuális, hanem társadalmi lény. A tudatos szférát teszi a személyiség központjává. Az ember ismeri a saját csökkentértéküségi érzéseit. Ismeri a célokat amikért küzd. Képes irányítani és tervezni a cselekedeteit. Elöször neurotikusokat vizsgált és késöbb váltott a normális személyiségfejlödés vizsgálatára. C.: Az én szerepe és fejlödése Hatrmannál és Loevingernél: Azt mondja az énröl, hogy összefogja, és egységbe rendezi, integrálja a személy tapasztalatait. Értelmet ad neki és így alkalmazkodik a világhoz. Többszakaszos énfejlödési modellt ír le. A fejlödés során az én egyre magasabb szinten képes a tapasztalatokat

szintetizálni. Az én fejlödése egész életen át tart. 1. reszociális szakasz: Elkezdödik az én és a nem én elkülönülése 2. szimbiotikus szakasz: Az én – nem én különbségtételt gyakorolja a gyerek, de nem tökéletes – erösen kötödik még a mamához. Megszilárdulásában nagy segítségére van a nyelv fejlödése. 3. impulzív szakasz: Ösztönkésztetések szabadon engedése, a világra való hatás élvezete. Nem fontos a cselekedetek jövendöbeli következménye 4. önvédö szakasz: a szabályok kezdetleges elsajátítása A gyermek rájön, hogy a viselkedésnek vannak szabályai, és ha megszegi öket azért büntetés jár. Ezek nem morális szabályok, nem belsö motiválás, moralitás miatt tartja be öket. A fö szabály, hogy el ne kapják. 5. konformista szakasz: A gyerek a saját jólétét és biztonságát az öt körülvevö szociális csoporthoz kezdi kötni. A szabályokat azért tartja be, mert a csoport hozta. Megpróbál alkalmazkodni

a csoporthoz, ami körülveszi Legrosszabb büntelés pl.: „Nagyon csalódtam benned!” 55 6. lelkiismeretes konformista szint: A személy rájön arra, hogy nem tökéletes Különbséget tesz a között, hogy ilyen vagyok, és az ilyennek kellene lennem között (énideál). Felismeri, hogy a szabályok alól is vannak kivételek 7. lelkiismeretes szint: Felülvizsgált szabályokat alkotnak a csoportnyomás helyett Belsövé válnak a szabályok. Magunk elött kell megfelelni 8. individualista szint: A saját és mások egyéniségének világos elfogadása A másság elismerése és elfogadása, tolerálása. 9. autonóm szint: Kölcsönös emberi kapcsolatok Kölcsönös függöség felismerése az emberek között. A másik autonómia szükségletére vonatkozik, azt fogadom el (pl.: hagyom élni a másikat) 10. integrált szint: A népesség 1%-a éri el ezt a szintet Az elérhetetlen célokat be tudjuk azonosítani, és el tudjuk azonosítani, és el tudjuk engedni.

Fontos a mások iránti tolerancia kiteljesedése. D.: Erikson fejlödéselmélete, a krízis fogalma és jelentössége: Erikson: neoanalítikus Szakaszos fejlödés elmélet pszichoszociális vagy szocioszexuális Egyes szakaszokban bizonyos konfliktusokat fogalmaz meg. Különbség Freudtól: ö pszichoszociális elméletet dolgozott ki, míg FREUD pszichoszexuálisat. Szociális csoportok hatása a lélekre. Freud lezárja a korai életszakaszban a személyiség fejlödést; Erikson: életünk végéig fejlödünk életciklus elmélet Fogalom: alapvetö az énidentitás – társas kölcsönhatás nyomán tudatosan megélt énélmény. Az énidentitás összeomlása minden baj forrása. Kompetencia: a fejlödés során a szakaszok feladatait teljesítjük, növekszik a kompetencia (alkalmasság) élmény. Ha nem jó a fejlödés akkor alkalmatlanság érzés lép fel. Krízis: Egy olyan válság vagy fordulópont az életünkben, mely növekedési lehetöséget rejt magában, ám

egyben fokozottan sérülékennyé teszi a személyt. Normatív krízis a fejlödés során a fejlödés természetes velejárója a krízis. Siker Minden szakasznak megvan a maga krízise ami két egymással ellentétes kimenetelt kínál. Az emberek úgy jutnak túl a fejlödési szakaszokon, hogy egyensúlyt alakítanak ki a két végpont között. Mindkettöt megéli ∅ 1. szakasz: 1 év: orális – szenzoros Orális funkció az erösebb, megtudja élni, hogy „biztonságban van-e?”. Ösbizalom ⇒ ⇐ bizalmatlanság Jelek: jól eszik, Jelek: zavart étkezés, jól alszik rendszertelen kiválasztás kiegyensúlyozott nyugtalanság 56 késöbbi optimizmus, mint személyiségvonás alapozódik meg Harris: I’m OK, you’re OK. I’m not OK, you’re OK. ⇒ függés, Derendencia I’m OK, you’re not OK. ⇒ Egoizmus I’m not OK, you’re not OK. ⇒ Autizmussal hozzák kapcsolatba 2. szakasz: 2-3 év: anál-muszkulális (kakilás) szakasz: autonómia ⇒ ⇐

(én hatok) kétségbeesés megtartani, elengedni élményt alapozza meg, a kapcsolatokban fontos lehet tisztaságra szoktatás idöszaka ⇒ fontos lehet a szégyen átélése ⇒ ha sikerül kontrolálni sikert él át a gyerek. AZ VAGYOK, AMIT AKAROK. Depressziós: elengedni tud, de nem tud megtartani, nincs pozitív önértékelés, nem tudja megtartani a pozitív élményeket. Kényszer betegség: nem tud elengedni, állandóan megtart pl.: tisztaság mánia állandó kézmosási kényszer 3. szakasz: 3-5 év: genitális lokomóciós szakasz: kezdeményezés ⇒ ⇐ büntudat mozgás tökéletesedik, nyelvi kézségek fejlödnek, szerepekben gondolkodás, célok kijelölése, kíváncsiság a másik nem iránt is agresszió Kezdeményez. Megpróbálja átélni a mások feletti kontrolt Manipulálni próbál Nemi szerepek kipróbálása. Büntudat megjelenése a kezdeményezés miatt A gyermek megéli: AZ VAGYOK, AMINEK EL TUDOM KÉPZELNI MAGAM! 4. SZAKASZ: 6-11 látencia

szakasz: teljesítmény ⇒ ⇐ kisebbrendüségi érzés Feladattal való azonosulás, teljesítménytudat. Kezdi összehasonlítani magát a többiekkel Másokat is értékel. Szociális szerepeket kezdi tanulni Ha nem jól fejlödik kialakul a csökkentértéküség érzése. A gyermek megéli: AZ VAGYOK AMIT MÜKÖDTETNI TUDOK! 5. szakasz: 12-20 év integrációs szakasz: 57 identitás ⇒ ⇐ szerepdiffúzió Énidentitás egységbe rendezése. Bio-pszicho-szociális változások gyermek vagy felnött, átmenet keresi magát Ha jól oldódik meg: felnött identitás. 6. szakasz: fiatal felnöttkor 20-35 év: intimitás ⇒ ⇐ izoláció társválasztás, szakma választás csak ha önmagunkkal tisztában vagyunk, alakulhat ki Ha nyitottak, szeretetteljesek vagyunk kialakul: AZOK VAGYUNK AMIT SZERETNI TUDUNK! Negatív fejlödésben: izoláció! 7. szakasz: felnöttkor: alkotóképesség ⇒ ⇐ stagnálás Cél: letenni valamit az asztalra, kézzel foghatót, képesek

legyünk produktívak lenni. Jövöbe való kitekintés idöszaka. ⇒ „Mi az amit magam után hagyok?” Ha nem tud alkotni ⇒ stagnál ⇒ saját szükségletekkel való foglalkozás, el van 8. szakasz: 65 év felett: idöskor: énintegritás ⇒ ⇐ kétségbeesés visszatekintés, számadás, mérlegelés fontos: pozitívan tudja értelmezni addigi életét, el tudja fogadni hibáit, elért dolgait meghalni tudás: fontos elfogadni való elveszettség érzése: kétségbeesés E.: White, Block és Block alapfogalmai, kapcsolódásuk a neoanalítikus irányzathoz: White: Az énnek két alapvetö motívuma van: 1) effektancia motívum 2) kompetencia motívum 1.: születésünktöl fogva bennünk van az, hogy hatást gyakoroljunk a környezetre Fokozatosan fejlödik bennünk, átalakul. Az effektancia motívum átalakul kompetencia motívummá. Mindannyian hatékonyak akarunk lenni, képesek a világ kompetens kezelésére. Új kézségekkel rendelkezik, olyan hatást gyakorol ami

hatékony is pl.: 3 széket összerakva eléri az üveget Block és Block: Az alkalmazkodás akkor lehet jó, ha megtanuljuk az ösztönkésztetés korlátozását. 58 Két énfunkció létezik a rendszerben: 1.: egorugalmasság: (ÉN) alkalmazkodás szempontjából ez a jó Lehetövé teszi, hogy az én vagy önkontroll mértékét megváltoztassuk, annak megfelelöen, hogy a környezet mit kíván meg tölünk. én rugalmasság: találékonyan alkalmazkodik a világ változásához, kreatív én rugalmatlan: nem tudják változtatni a kontroll mértékét, dezorganizálódnak stresszhelyzetben 2.: egokontroll: Ösztönkésztetés kontrolálását jelenti. Az emberek eltérnek abban, hogy mennyire kontrolosak túlkontrolált: elemáll a külvilág csábításainak; jól szervezett, rendezett élet alulkontrolált: vágyait azonnal kifejezésre juttatja; spontán, rögtönzö Humanisztikus személyiségelméletek emberképe A.: A humanisztikus megközelítés alapkoncepciója: A

leibnizi hagyomány örökösei közül a személyiség lélektan területén talán a pszichoanalízis és az alaklélektan egyik közös hatása, az ún. humanisztikus iskola a legjelentösebb Fontosabb képviselöi: ROGERS, MASLOW és ALLPORT. Elökészítöje: STERN és ADLER STERN (1923): személyiségelmélete: a személyiséget kétféle erö „konvergenciája” építi fel: az egyik a környezeti hatás, a másik pedig az ember legbelsejéböl fakadó kibontakoztató erö (Entfaltungskraft). ADLER: (1933): „szakadár” pszichoanalitikus, aki a pszichikum centrumát képezö érvényesülési törekvést és a kisebbrendüségi érzés leküzdését tekintette az emberi lelki élet legföbb mozgatójának. E két pszichológus megegyezik abban, hogy az ösztönelméletektöl eltéröen sajátosan emberi hajtóeröket tételez fel. Ezze utal a „humanisztikus” jelzö ROGERS: Ha a környezet a személy számára „pszichológiai szabadságot” biztosít, empátiás

(beleélö) megértéssel viszonyul hozzá, és értékét feltétel nélkül elfogadja, mindezzel hozzásegíti, hogy kreatív (alkotóképes) emberré váljék. MASLOW (1954): Az embert nemcsak az állatvilággal lényegében közös ösztönök mozgatják, hanem a sajátosan emberi önmegvalósítási tendencia (self-actualizing) is, vagyis az a vágy, hogy személyes képességeinket és lehetöségeinket a lehetö legteljesebben kibontakoztassuk. ALLPORT (1958): A humanisztikus iskola jelentös képviselöje. A vele született (biológiailag adott) hajtóerökön túl az embernél funkcionálisan autonóm, azoktól müködésükben független motívumokat tételez fel. XIV. tétel: Biologisztikus személyiségelméletek fö vonásai Bevezetés: 59 Testünk persze nem azonos személyiségünkkel, de befolyásolja- e testünk azt, hogy milyen a személyiségünk? Az a gondolat, hogy az emberek teste meghatározhatja személyiségüket, legalább Hippokratész és Galénosz

koráig nyúlik vissza. Alkattan: 4. Hippokratész (ie 400 körül) követöje Galinos: a külömbözö testnedvek keveréke, együttállása, túlsúlya adja a személyiség jellegét. Vér, sárga epe, fekete epe, nyálka 5. a. Sheldon (1942): szomatípus (testalkati típus) Testalkat viselkedés megküzdési mód endorfikus (kövér): endomorf típus (endoderma csíralemez fejlödése dominál) kövérségre hajlamos, puha, gömbölyü. Fizikai erökifejtésre kevésbé alkalmas. Oldottság, kényelemszeretet, társaságkedvelés, szívéjesség, bajban mások segítségét igényli mezomorfikus (izmos): mezomorf típus (mezoderma csíralemez fejlödése dominál) izomzati típus, izmos, erös, nagy erökifejtés, magabiztos energikus, bátor, dominanciára hajlamos. Bajban hirtelen dönt, cselekedni akar. ektomorfikus (agyi): ektomorf típus: (ektoderma csíralemez fejlödése dominál) sovány, gyenge, törékeny alkat. Visszafogott mozgás Magányra vágyik a bajban.

Temperamentum: E három testi dimenzióval párhuzamosan Sheldon kialakított egy második fogalomrendszert is. Három különböző „temperamentumról” beszélt, melyek mindegyike többféle módon is megnyilvánulhat a személyiségben. A Sheldon által leírt temperamentumok néhány jellegzetessége: (Sheldon 1942 nyomán) Viszcerotónia Szomatotónia Cerebrotónia Laza testtartás és mozgás. Magabiztos testtartás és mozgá Visszafogott testtartás és mozgá A fizikai kalandok kedvelése. Egyedüllét kedvelése A fizikai kényelem szeretete. Versengő agresszivitás A társas ingerek kerülése. Szociabilitás és melegség. Egyenes jellem. Érzelmi visszafogottság. Lelki érzékenység, aggodalmas Érzelmi kiegyensúlyozottság. Erőteljesség Türelem és elégedettség. Gátoltság a szociális kezdem terén. Igény a fizikai erőkifejtésre. A társadalmi szertartások kedve Túlérzékenység a fájdalomra. Általános jóindulat. Érzéketlenség a fájdalomra.

Sheldon pontosan azt találta vizsgálatai során, amiben reménykedett. Ugyanakkor az a mozzanat, hogy a korrelációk igen erősek voltak, sokak szemében azt a gyanút keltette, hogy Sheldon talán akaratlanul is elfogultan pontozta a vizsgálati személyeket. 60 Később aztán olyan tanulmányokban erősítették meg Sheldon elképzeléseit, amelyekben kisgyermekeket pontoztak (Walker (1962), önjellemzéses (Cortes és Gatti 1965) vagy közvetett adatokkal dolgoztak (Parnell 1957). Nehéz kideríteni miért is áll fenn kapcsolat a testi típus és a személyiség között. Részben emiatt maradtak sokan szkeptikusak Sheldon elméletével kapcsolatban. b. Ketchmer: Testalkat temperamentum betegség piknikus (kerekded): kerekded alkat, érzelmileg gazdag, könnyen teremt kapcsolatot, jó humor. Hangulati, érzelmi zavar Hajlamos a mániás depresszióra. azténiás (agyi): karcsú vékony alkat, befelé fordulás, élénk fantázia világ, nehezen létesít kapcsolatot.

Gondolkodási zavar Hajlamos lehet a skizofréniára. atlétikus (izomzati): nagy, izmos testalkat, fegyelmezett, beszabályozott. Váratlan indulati kitörések, gyakran mogorva. Hajlamos lehet az epilepszia kialakulására. 6. testműködés: az öröklődés vizsgálata a személyiség terén: Mineszotai örökbefogadási és iker vizsgálatok B.: temperamentum: Buss, Plomin: Temperamentumok: A személyiség öröklődésével kapcsolatos egyik megközelítés az egyik az úgynevezett temperamentumokra összpontosít. Magát a kifejezést különböző szerzők más-más értelemben használják. Sheldon ezt a fogalmat a személyiség általa mért aspektusaira alkalmazta, de sosem definiálta világosan. Mások nem többes, hanem az egyes számú temperamentum szót használják a személy általános „érzelmi természetének” kifejezésére (pl: Allport, Kagan). A kifejezés modern használatára a legjobb példát Arnold Buss és Robert Plomin munkáiban találjuk, akik a

többes számú temperamentumok szót részesítik előnyben, és jelentését a következőképpen határozzák meg: „azok az öröklött személyiség vonások, amelyek már kora gyermekkorban fellelhetők”. Aktivitás, szociabilitás és emoncionalitás: Buss és Plomin (1984) úgy érvelt, hogy három olyan személyiség diszpozíció van, amely temperamentumnak tekinthető. Ezek az aktivitási szint, a szociabilitás és az emoncionalitás Mint minden vonásdimenzió, ezek is az egyéni különbségek egész skáláját foglalják magukban. Aktivitási szint: Ennek a temperamentumnak két vetülete van. Az egyik az erőteljesség ( vigor ) – a személy viselkedésének intenzitása, amplitúdója (pl: a teniszt választja a sakkozás helyett). Az aktivitási szint másik vetülete a tempó, vagyis a cselekvés sebessége. A tempó magas értékével jellemezhető személyek gyorsan végzik azt, amit éppen tesznek. A tempó alacsony szintjével jellemezhető személyek

ráérősebb módon teszik a dolgukat. Szociabilitás: A másokkal való együttlétre irányuló hajlam és a magányosság kerülése. A szociabilitás igényt jelent mások figyelmére, a közös tevékenységre és minden olyan szituációra, amely társas interakcióval jár együtt. A szociabilitás azt jelenti, hogy a társas interakció önmagában hordozza jutalmát Emocionalitás: 61 Buss és Plomin meghatározása szerint a fiziológiai izgalom – gyors és intenzív – megemelkedésére hajlamosít érzelmileg felkavaró helyzetekben. A szerzők érvelése szerint se a temperamentum csak három érzelemre, a distressz-érzésre (kellemetlen feszültségre), a dühre és a félelemre vonatkozik. Öröklött személyiségvonások, amik egész életre kihatnak, változatlan formában fennmaradnak . szociabilitás aktivitási szint emoncionalitás Buss és Plomin szerint ezek a jellemzők öröklődnek Alaptermészet valóban öröklődik, egész életen át kísér,

de a tapasztalatok korrigálnak. Élet/veszélyes szituációkban az alaptermészet jön elö. A.: Agyműködés és személyiség: Extraverzió és a kérgi arousal: A különbség az introvertáltak és az extravertáltak között az agy azon részének a működésétől függ, amelyet felszálló retikuláris aktiváló rendszernek neveznek. Általános aktivitás (arousal): Az introvertáltak éberebbek, mint az extravertáltak. Az introvertáltak valószínűleg olyan helyzeteket kedvelnek, melyek alacsony szintű ingerlést kínálnak. Az extravertáltak viszont a magasabb ingerszintet kedvelik. Eyseck: Mindent lehet gyógyszerrel kezelni. Az agyműködés határozza meg a személyiséget. Az EAS temperamentum-kérdőív felnőtteknek szóló változatának néhány tétele (Buss és Plomin 1984). Az EAS a három betűvel jelzett emocionalitás, aktivitási szint, szoc temperamentumokat méri. Az emoncionalitás három skálából tevődik össze, melyek a féle dühöt és a

distresszt mérik. A választ öt fokozatú skálán lehet megadni, amely az „egyáltal jellemző rám”-tól a „nagyon jellemző rám”-ig terjed. Emocionalitás: Könnyen megijedek (félelem) Sok dolog felbosszant (düh) Mindennapi események is nyugtalanná, ingerlékennyé tesznek (distressz) Gyakran nem érzem magam biztonságban (félelem) Forróvérű és hirtelen haragú embernek ismernek (düh) Könnyen kerülök érzelmileg felhangolt állapotba (distressz) Aktivitás: Általában sietni látnak engem Egész életem feszes ritmusban zajlik Gyakran úgy érzem, mintha szétvetne az energia Szociabilitás: Szeretek emberekkel együtt lenni Inkább másokkal együtt dolgozom, mint egyedül Az emberek minden másnál érdekesebbek a számomra 62 Intro-extraverzió az agykérgi avousal-szinttel (általános aktivitási szinttel) függ össze. Minden embernél változó, hogy mekkora az ö aktivitási szintje . Magas Alacsony Az introvertáltakat magasabb általános

aktivitási szint jellemzi mint az extrovertáltakat. Az introvertáltak halkra, az extrovertáltak hangosra állították be a magnót a kísérletnél. A monoton feladatokat az introvertált jobban bírja. Gray: Az agyunkban van egy megközelítő rendszer = GO és van egy gátló rendszer = STOP . A viselkedést alapvetően ez a kettő szabályozza. GO arra serkenti a személyt, hogy a kívánatos, ösztönző ingerek felé forduljon = jutalom rendszer. Felelős a pozitív érzelmekért. Kellemes események, érzelmek elővételezője STOP gátolja a személyt abban, hogy a célok felé elmozduljon. Büntetés jelző ingerekre érzékeny szorongás és negatív érzések. Büntetés elkerülő rendszer ez GO túlműködés-alulműködés Fogékony a jutalomra STOP túlműködés-alulműködés nem reagál érzékeny büntetés jelzésre nem reagál A Gray-féle elméletben szereplő két agyi rendszer egyikét viselkedéses megközelítőrendszernek vagy viselkedésaktiváló

rendszernek (behavioral approach, activation system BAS) nevezik. A második agyi rendszer a viselkedés gátló rendszer (behavioral inhibition system BIS). Gray az impulzivitás kifejezéssel jelöli a jutalom jelzéseire való érzékenység dimenzióját. Az erőteljes gátló rendszerrel rendelkező emberek érzékenyebbek a büntetés jelzéseire, míg a gyengébb gátló rendszerrel rendelkezők kevésbé. Gray a szorongásvonás (vagy a „szorongáshajlam”) kifejezést alkalmazza erre a dimenzióra. Gray egy harmadik idegrendszeri struktúrát is feltételez: a „harcolj/menekülj” (fight/flight) rendszert, mely akkor szervezi a viselkedéses választ, amikor valóban jelen van a büntetés vagy a fájdalom. Eysenck és Gray elméletének összehasonlítása: Gray úgy véli, hogy at emocionalitás (vagy neuroticizmus) a megközelítési és a gátló rendszerek aktivitásának összege. 63 Ha valaki szorongásra hajlamos, s ugyanakkor erősen impulzív is, akkor

magas emocionalitással lesz jellemezhető. Zuckerman: Szenzoros élménykeresés (SÉK): A személy folyamatosan érzékleti ingert keres. új, összetett, változatos, izgalmas érzékleti ingert keres szereti a kiszámíthatatlan helyzeteket gyorsan vezet, gyorsan dolgozik, veszélyes sportok gyakran váltogatja partnereit a GO rendszer működése nagyon aktív ha nagyon felpörög a helyzet, erős stressz helyzet, katasztrófa helyzet pánikba esnek leblokkolnak, hisztériáznak Ez ami alapján a viselkedés előre jelezhető és a személyiség leírható. ↑SÉK ↓SÉK Szenzoros élménykeresés: Marvin Zuckerman A magas szintű szenzoros élménykereséssel jellemezhető emberek folyamatosan új, összetett, változatos, izgalmas s gyakran arousal emelő élményeket keresnek. Nagyobb valószínűséggel élnek különböző drogokkal vagy növelik alkoholfogyasztásukat, jobban vonzódnak olyan kockázatos sportokhoz, mint például az ejtőernyőzés, gyakran

választják a kockázat kereső viselkedés antiszociális formáit és a hadseregben gyakran jelentkeznek önkéntesen harcoló alakulatokba. A szenzoros élménykeresők csak intenzív élményekre törekszenek. Másoknál nagyobb valószínűséggel keresnek szokatlan élményeket, pl. mennek el meditációt tanulni A szenzoros élménykeresés nem egyszerűen a kívülről érkező ingerlés, hanem az új és szokatlan keresésére való hajlam. Szintén érdekes, hogy Zuckerman véleménye szerint a szenzoros élménykeresők pozitív érzelmeket kutatnak, azaz a szenzoros élménykeresés, úgy tűnik, új helyzetek és új ingerek aktív keresését jelenti jutalom elvárása mellett. A vonás lényegében azt írja körül, hogy a személy az intenzív élmények hajszolása során nincsen tekintettel a társas konvenciókra – ez pedig inkább a pszichopaták, mint a pszichotikusok jellemzője. Magas SÉK – alacsony SÉK Zuckerman arra is rámutat, hogy a kontinuum

mindkét végéhez kapcsolódnak előnyök és hátrányok. A szenzoros élménykeresők jól működnek olyan túlingerléssel jellemezhető helyzetekben, amilyen például a harcmező. Viszont ugyanez a tendencia antiszociális, esetleg mániás viselkedéshez vezethet kevésbé megterhelő helyzetekben. Az alacsony élménykeresési tendenciával jellemezhető személyek jobban alkalmazkodnak a legtöbb élethelyzethez, de „kikapcsolhatnak”, amikor a dolgok túlságosan felpörögnek. 64 Öröklődés hatása a személyiségre: Hogyan dönthető el, hogy a vonások öröklöttek? A családi hasonlóság vizsgálata számos problémát hordoz. Két családtag hasonlósága önmagában nem teszi lehetővé, hogy szétválasszunk két eshetőséget: egy felől azt, hogy csak azért hasonlóak, mert sok időt töltöttek együtt, s így ugyanazokat a viselkedésformákat tanulták meg, másfelől pedig azt, hogy az öröklődés miatt váltak hasonlóvá. A kép

tisztázásához új módszerekre volt szükség. Az eredmény a pszichológia és a genetika újfajta ötvözete lett, amit viselkedésgenetikának vagy magatartásgenetikának nevezünk. Az ikerkutatás módszere: A viselkedésgenetika széles körben alkalmazott módszere az ikerkutatás. Az ikerkutatásokban a vizsgált jellegzetesség szempontjából egypetéjű ikerpárokat hasonlítanak össze korrelációs módszerrel, és ugyanígy járnak el azonos nemű kétpetéjű ikerpárokkal is. Ezután ezt a két korrelációs értéket vetik össze egymással. Ha az egypetéjű ikrek jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a kétpetéjűek, akkor e mögött csak a két pár genetikai hasonlóságának eltérései húzódhatnak meg. A személyiségre gyakorolt genetikai hatás mutatója az örökletesség becsült értéke (heritability estimate). Adoptáció kutatás: A gyakran alkalmazott úgynevezett adoptáció kutatásban az örökbefogadott gyerekek és az örökbefogadó

szülők, ill. a gyerek és a biológiai szülők hasonlóságát mérik A biológiai szülőkkel való hasonlóságot genetikai alapúnak tekintik, míg az örökbefogadó szülőkkel való hasonlóságot környezeti eredetűnek. Ha az öröklődés valóban fontos szerepet játszik, akkor a külön felnevelt egypetéjű ikreknek közel annyira hasonlónak kell lenniük, mint az együtt elnőtt egypetéjű ikreknek. XV. tétel: Pszichoanalízis személyiség felfogása Bevezetés: A viselkedést részben olyan belső erők határozzák meg, amelyek kívül esnek a tudatos ellenőrzés körén. A véletlenekről ez a szemlélet azt tartja, hogy valójában ritkán véletlenek Gyakran tűnik véletlennek olyasmi, amit szándékosan tettünk, csak éppen nem voltunk tudatában szándékunknak. A személyiség megközelítését nevezzük pszichoanalitikus elméletnek vagy pszichoanalízisnek. Sigmund Freud: 1895 és 1940 között munkálkodott. „Freudi elszólás”: olyan

nyelvbotlásokra használjuk, amelyek rejtett érzéseket vagy vágyakat sejtetnek. Viselkedésünket néha olyan erők irányítják, melyek nem tudatosulnak. A pszichoanalitikus elmélet két fontos jellegzetessége: 1. Freudot elbűvölték a metaforák, szimbólumok, analógiák Nehéz eldönteni, hogy melyek az alapgondolatok és mi az, ami pusztán metafora. Freud szerint az emberi viselkedés maga is 65 nagymértékben szimbolikus. Az emberek cselekvései ritkán azok, aminek látszanak A cselekedetek jellemzői más rejtett minőségeket jelképeznek. 2. A freudi elmélet nem választható el a terápiás módszertől, ill a terápiában folyamatosan jelen lévő személyiségmérő eljárásoktól. A pszichoanalízis kifejezés egyszerre jelöli a freudi terápiás eljárást, Freud kutatási módszerét, ill. személyiségelméletét Freud munkássága: 1856 – 1940 Zsidó kereskedö családból származott. Hipnózissal foglalkozott Megismerkedett egy Brauer nevü

orvossal, aki egy Anna O.-t kezelt, hipnotizálta és eszébe jutottak dolgok Mi a betegségének oka? Ez érdekelte Freudot Tanulmányozta a hisztériát a neurózis nem idegi betegség. Elöször hipnózissal próbálta gyógyítani a hisztériás betegséget, utána beszédkúrával szabad beszélgetés. Képes újra átélni a traumatikus történéseket. Freud a traumáknak, emlékeknek szexuális tartalmat tulajdonított. Foglalkozott az álmokkal mint a trauma felszínrehozóival. 1900-ban megjelent Freud Álomfejtés címü könyve. Pszichoanalízis lényege: a születéstöl kezdve az élet folyamán leszenvedett, látszólag elfelejtett, valójában elfojtott és különösen a nemi ösztönökkel kapcsolatos sérelmek, kellemetlen élménycsoportok tudat alatt jelen vannak, sokszor döntöen befolyásolják cselekedeteinket, s összeütközésbe kerülnek tudatos énünkkel, ill. a társadalmi szokásokkal környezettel A személyiség topografikus modellje: Jéghegy

modell: Elfojtás víz tudatos felhozás álomból tudatelöttes tudattalan Elfojtás mechanizmusa: lesüllyed a tudattalan birodalmába egy szorongással összekapcsolódott emlék, kitaszítja a tudatából, elfolytja itt munkálkodni fog, nem hagyja békén az embert a tudattalan kerülö úton visszajár. pl: álom, fantázia, (freudi) elszólás) Tudatos: Az a lelki terület amelyröl pillanatnyilag tudomásunk van. Tudattalan: közvetlenül nem hozzáférhetö a tudatosság számára, szorongással, konfliktusokkal vagy fájdalommal asszociálódott vágyak, érzések és gondolatok gyüjtöhelye. A személyiség igazán fontos müködései a tudattalanban zajlanak. E három terület alkotja azt a színpadot, ahol a személyiség dinamikus folyamatai játszódnak. 66 A személyiség strukturális modellje: Felettes én (SZUPEREGO) Én (EGO) Ösztön én (D) ÖSZTÖN ÉN Ösztönelv ÉN Mi szerint müködik?: Szükségletek azonnali kielégülése Valóságelv

Megfelelö idöben történö szükséglet kielégülés Cél: Befelé irányulnak Impulzusai: Befelé és kifelé Nem érdekli Biztonság: Érdekli Fantázia világában él Miben él?: Valós világban, realisztikus Nincs (nem érdekli, hogy elkapják-e!) Erkölcsi érzék: Nincs (Lényeg, hogy ne kapják el!) SZUPEREGO: erkölcsidöntöbíró, megmondja mi helyes és mi nem tökéletességre törekszik én ideál: jutalmazó részünk lelkiismeret: büntetö rész EROS: élet és szexuális örömök, az egyén illetve a faj fenntartását szolgálják. THANATOS: halálösztön: az emberek tudattalanul arra vágynak, hogy visszakerüljenek abba a stabil állapotba. A halálösztön fontos származéka az agresszió A hajtóreök két osztálya: életösztön és halálösztön: 1. Élet- és szexuális ösztönök melyeket együttesen Eros-nak nevezünk: Az Eros azoknak a driveoknak az összesége, amelyek a túléléssel, a szaporodással és a gyönyörrel

kapcsolatosak Az éhség és a fájdalom kerülése éppúgy, mint a szexualitás, az életösztönök körébe tartoznak. Az életösztönök által létrehozott pszichés energia összessége a libidó. Freud szerint nem egy, hanem több szexuális ösztön létezik. Mindegyik kapcsolódik a test bizonyos részéhez, amelyeket erogén zónának nevezett. A három erogén zóna: a száj, a végbélnyílás és a nemi szervek. 2. Halálösztön más néven Thanatos: Freud ösztönökkel kapcsolatos szemléletét tükrözi az az állítása, miszerint „minden élet célja a halál”. Az élet bizonyos szempontból a halálhoz vezetö út, és az emberek (tudattalanul) arra vágynak, hogy visszatérjenek abba az élettelen állapotba, ahonnan jöttek. A halálösztön kifejezödését általában ellenörzés alatt tartják az életösztönök, ezért a halálösztön hatásai láthatatlanok. A pszichoszexuális fejlödés szakaszai: 0-5 év között alapozódik meg az, hogy milyen

lesz a személyiség. 67 Ha adott szakaszban nem oldódik meg a konfliktus, akkor fixálódik a személy következtében a személy a további szakaszokban nem tud megfelelöen fejlödni, személyiségfejlödési rendellenesség fog kialakulni. Ok: nincs kielégítve az igény túlzott kielégítettség 5. 0-18 hónapos korig – orális szakasz: száj és szájkörüli terület, a feszültség csökkentésének és az örömnek (örömforrásnak) a szopást, cumizást tekintik. Konfliktus: a leválasztás, elválasztás a mellröl a. Orális bekebelezés fázisa: 0-6 hónapos korig: A cecsemö gyakorlatilag teljesen védtelen és függö. Magához vesz bizonyos dolgokat Ha kialakul az ösbizalom a mamához, akkor alakul ki a pozitív személyiség, ha nem, akkor pesszimista, bizalmatlan lesz a személy. Itt alapozódik meg a hiszékenység b. Orális szadisztikus fázis: 6-18 hónapos korig : A rágás megindulásával hozható összefüggésbe. Ha valaki fixálódik: drog,

alkohol Aki nem fixálódik az is keresi az orális kielégülést csak nem olyan mértékben. 6. 18 hónap – 3 éves korig: Anális (fenék) korszak: Konfliktus a tisztaságra való szoktatás A belsö vágyak kielégülését külsö korlátok kezdik megszabni. Fontos, hogy sok ösztönzést és dicséretet kapjon a gyerek. Fixálódás kialakulnak az anális kiürítö személyiség vonások (rendetlen, kegyetlen, ellenséges, pusztító vonások) anális visszatartó személyiségvonások (merev, kényszeres személyiség vonások) 7. 3-5 éves korig: Fallikus szakasz: A feszültség a nemi szervekre terelödik Szexualitás korai csírái. Az azonos nemü szülövel kezd ellenségessé válni Büntudattal jár Segít a felettes én kialakulásában. Fixáció: férfiak: macho pasik agresszív szexualitás extenzív szexuális élet szexuális és szakmai impotencia nök: csábító és kacér viselkedés 8. látencia szakasz: 6 éves kortól kiskamasz korig: A gyermek szexuális

és agresszív késztetése nem olyan aktív. Okai: testi változások, felettes én megjelenése Ösztöntendenciák kamaszkorban felerösödnek, felnött korra jellemzö szexuális vágyakat él át, de nem tudja élvezni. (Az érdekli korábban, hogy neki legyen jó / Az a vágya, hogy a másiknak is jó legyen.) 9. genitális szakasz: A késöi kamaszkorban valamint a felnöttkorban az ember pszichoszexuális fejlödésének utolsó periódusába, a genitális szakaszba lép. Ha a korábbi pszichoszexuális szakaszokban megfelelö megoldásokat talált, akkor a személy úgy lép be ebbe a szakaszba, hogy libidója a nemi szervek, a genitáliák köré szervezödik és további életében ez így is marad. Kialakul az a vágy, hogy a szexuális gyönyört megossza valaki mással. A személy így képessé válik másokat nem csak önzö okból, hanem altruisztikus módon is szeretni. Szorongás, elhárítás, énvédelem – elhárító mechanizmusok: Ezen mechanizmusok

segítségével a szorongást csillapítjuk, célja az énvédelem. Mi a szorongás? – olyan kellemetlen belsö állapot amitöl igyekszünk megszabadulni. 68 1. Reális szorongás: a külsö világ valós fenyegetései vagy veszélyei miatt érzett félelem. alapvetö, ebböl vezethetö le a másik kettö A körülmény megváltozásával megoldható. 2. Neurotikus szorongás: Attól félünk, hogy az ösztönén impulzusai kikerülnek az ellenörzésünk alól, és olyasmit teszünk, amiért büntetés jár. A veszély nem külsö hanem a személyiségen belüli. 3. Morális szorongás: akkor lép fel, ha megszegjük, vagy megszegni készülünk a beépült erkölcsi vagy morális szabályainkat. A felettes éntöl való félelemröl van szó. Ez is belülröl fakad Nehéz töle megszabadulni Szorongás megjelenése: izzadás, izgalom stb. Reakciók: 1. Az egyén növeli a racionális problémamegoldó eröfeszítéseit Tudatosan küzd meg a veszéllyel. Reális szorongás

estén a leghatékonyabb 2. Elhárító mechanizmusok: Tudattalanul müködnek Valamilyen módon eltávolítja a valóságot. 3. Fregmentálódás: a személyiség magva szétesik és valamilyen módon fregmentálódik. Bizonyos típusait lehet gyógyítani Elhárító mechanizmusok: Anna Freud A közös tulajdonságok: 1. tudattalanul üködnek 2. valamilyen módon eltorzítják, átalakítják vagy meghamisítják a valóságot Fajtái: elfojtás: a többi alapmechanizmusa, a tudattalanba taszítás, megpróbálja távol tartani a gondolatot a tudatosságtól tagadás: nem vesz róla tudomást. A tagadásban az eredmény jelentése átértelmezödik, igy a fenyegetés eltünik projekció: kivetítés: saját elfogadhatatlan vágyainkat, kívánságainkat másnak tulajdonítjuk. A projekció lehetöséget ad arra, hogy elrejtsük szt, ami saját magunkban elfogadhatatlan, miközben az elutasított tartalmakat mégis csak kifejezzük. racionalizáció: a személy ésszerünek tünö

magyarázatot talál intellektualizáció: ha a fenyegetö dologról hideg, tárgyilagos módon gondolkodunk betegségnél a szakkönyvek tanulmányozása reakció képzés: az elfogadhatatlan impulzus ellenkezöjét hangsúlyozzuk regresszió: stressz esetén az emberek az életmegküzdési stratégiák helyett, olyanokat használnak, amelyek a fixációs szakaszra jellemzök pl.: körömrágás, evés eltolódás és szublimáció: a normál emberi müködést jellemzi eltolódás: az indulat az egyik célpontról a másikra tevödik. Ez általában azért következik be mert az eredeti céltárgy fenyegetö. A kevésbé fenyegetövel felcserélés csökkenti a szorongást. szublimáció: elfogadhatatlan impulzusokat átalakítja, és valamilyen más jellegü tevékenységben fejti ki, vezeti le, pl.: verset ír, dolgozik, sportol Álmok: 69 Freud véleménye szerint a tudattalan az álmokban is kifejezésre jut. Söt az álmokat egyenesen a „a tudattalanhoz vezetö királyi

út”-nak nevezte. Kétféle álomtartalmat különített el 1. A manifeszt (nyílt) álomtartalmat az álmodó tényleges álomképei alkotják Ez az, amire a legtöbben gondolunk. Ha álomról beszélünk 2. Látens (lappangó) álomtartalom: Azok a tudattalan gondolatok, érzések és vágyak alkotják, amelyekböl a manifeszt álomtartalom kialakul. A látens tartalom szabja meg az álom formáját A látens álomtartalom három forrásból ered. 1. Szenzoros ingerlés: ez még alvás közben is bombáz bennünket, pl a távoli vihar hangjai, egy elhaladó mentöautó szirénája vagy épp egy kutya csaholása. Ezek a hangok elöidézhetik az álmokat vagy beépülhetnek azokba. 2. Nappali élménymaradványok: az alvó személy nappali éber életéhez kapcsolódó gondolatok, elképzelések és érzése. Akkor is aktiválják az álomtartalmat, amikor alszunk 3. Ösztönén tudattalan impulzusai: legfontosabb forrás Amelyeket az én az ébrenlét alatt megfosztott a közvetlen

kielégülés lehetöségétöl. Ezek az impulzusok gyakran gyermekkori konfliktusokhoz kapcsolódnak. Két folyamat teremti meg annak lehetöségét, hogy a rejtett impulzusok megjelenjenek a manifeszt tartalomban. 1. szimbolizáció: A látens tartalom közvetlenül, de jelképesen mutatkozik meg a manifeszt tartalomban. 2. álommunka: A látens tartalom másképpen torzul el és válik rejtetté, hogy elfogadhatóbb legyen az én és a felettes én számára. A sürítés esetén különbözö gondolatok zsúfolódnak össze egyetlen gondolatban. Az ellentétbe fordítás mechanizmusa alapján a látens tartalom elfogadhatatlan elemeinek éppen az ellentéte jelenik meg a manifeszt tartalomban. A manifeszt tartalom értelmesebbé tételének érdekében az álmodó gyakran pótolja a hiányzó elemeket vagy egészíti ki az álom vázlatos részeit. Az álmok ilyen értelmesebbé tételét másodlagos megmunkálásnak nevezzük. Projektív mérési eljárások: A tudattalan

folyamatok formális mérésének módszereit projektív eljárásoknak nevezzük. Ezek az eszközök olyan ingerekkel szembesítik az embereket, amelyekre nincs kulturálisan megszabott válasz. A személyek reakcióit elsösorban saját érzéseik, attitüdjeik, vágyaik és szükségleteik fogják meghatározni. Ezek a tesztek lehetöséget adnak arra, hogy rejtett érzéseinkkel kapcsolatban a kivetítés elhárító mechanizmusát alkalmazzuk, és azokat bevonjuk a látvány értelmezésébe. Az asszociációs eljárásokban a személyek a hívó szóra, gondolatra vagy képzetre azzal válaszolnak, ami elöször eszükbe jut. A konstruktív technikákban történeteket kell alkotni A kiegészítés módszerében pedig hiányos ingereket kell befejezni. A Rorschach-teszt: Hermann Rorschach svájci pszichiátert általában úgy emlegetik, mint aki a tintafolt módszert a személyiség mérésére alkalmas rendszerbe foglalta. A Rorschach-teszt 10 tintafoltja tengelyesen

szimmetrikus, vagyis a képzeletbeli, függöleges mezövonal két oldalán megközelítöleg ugyanaz látható. 5 kép elkészülésekor csal fekete tintát használtak, de az árnyalatok a feketétöl a világosszürkéig változnak, és a tintafoltok felhöszerü formákat öltenek. Két képen fekete és piros foltok szerepelnek A 70 maradék hármat különbözö színek, a kék, a zöld, a sárga és a narancs különbözö árnyalatai alkotják. Elöször a személy meghatározott sorrendben végignézi a foltokat és közli mit lát, mire emlékezteti, mit sugall számára a folt. A vizsgáló lejegyzi a válaszokat Ezután a személy újra megnézi a 10 táblát, a vizsgáló emlékezteti korábbi válaszaira és megkérdezi, hogy mi alapján mondta éppen azt, amit mondott. A lokalizáció azt jelöli, hogy a válasz a tintafolt melyik részére vonatkozik; az egész foltra, jól kivehetö vagy szokatlan részére, üres területre vagy ezek kombinációjára. A válasz

determinánsai, függetlenül attól, hogy a válasz a tintafolt mely részére vonatkozik, a következöket foglalják magukban: forma, szín, árnyék vagy az észlelt mozgás. A tartalom a válasz témája A pontozás elég bonyolult. Terápiás kezelés: Freud úgy találta, hogy nincs szükség az emberek hipnotizálására. Ha a személy egyszerüen hangosan kimondja mindazt, ami az eszébe jut – ezt az eljárást nevezzük szabad asszociációnak -, a tudattalan titka fokról fokra feltárul. A szabad asszociáció során a személyt arra bátorítják, hogy ne ellenörizze gondolatait, hanem azonnal mondjon ki mindent, ami felmerül benne, még akkor is, ha közönségesnek, logikátlannak, zavarba ejtönek vagy nem oda illönek tünik számára. Elképzelése szerint a tudattalan tartalmak megjelennek a szabad asszociáción keresztül, de szimbolikus formában. A páciensek a terápiában aktívan küzdenek az elfojtott konfliktusok és impulzusok tudatosulása ellen. Ez a

küzdelmet ellenállásnak nevezzük. Az ellenállás lehet tudatos, amikor a személyben szorongáskeltö asszociáció merül fel, de nem számol be róla. Az ellenállás ugyanakkor tudattalanul is jelentkezhet. A pszichoanalitikus terápia fontos folyamata az (indulat)áttétel, amely összetett eltolódási jelenség. Azok az érzések, amelyeket a személy olyasvalaki iránt érez, akivel kapcsolatban konfliktusai és elfojtott vágyai vannak, eltolódnak (áthelyezödnek) a terapeutára. Ez az érzés a mögöttes tartalomtól függöen akár szerelem, akár gyülölet is lehet. A pszichoanalitikus terápia célja a belátás elérése, mely elméleti szempontból a személyiség addig tudattalan részének emocionális átélése. A belátás tehát nem pusztán intellektuális megértés Sokkal inkább jelenti az elfojtott konfliktusok, emlékek, vágyak újraélését a maguk emocionális valóságában. XVI. tétel: Humanisztikus személyiségelméletek emberképe A.: A

humanisztikus megközelítés alapkoncepciója: A leibnizi hagyomány örökösei közül a személyiség lélektan területén talán a pszichoanalízis és az alaklélektan egyik közös hatása, az ún. humanisztikus iskola a legjelentősebb Fontosabb képviselői: ROGERS, MASLOW és ALLPORT. Előkészítője: STERN és ADLER STERN (1923): személyiségelmélete: a személyiséget kétféle erő „konvergenciája” építi fel: az egyik a környezeti hatás, a másik pedig az ember legbelsejéből fakadó kibontakoztató erő (Entfaltungskraft). ADLER: (1933): „szakadár” pszichoanalitikus, aki a pszichikum centrumát képező érvényesülési törekvést és a kisebbrendűségi érzés leküzdését tekintette az emberi lelki élet legfőbb mozgatójának. E két pszichológus megegyezik abban, hogy az ösztönelméletektől eltérően sajátosan emberi hajtóerőket tételez fel. Erre utal a „humanisztikus” jelző 71 ROGERS: Ha a környezet a személy számára

„pszichológiai szabadságot” biztosít, empátiás (beleélő) megértéssel viszonyul hozzá, és értékét feltétel nélkül elfogadja, mindezzel hozzásegíti, hogy kreatív (alkotóképes) emberré váljék. MASLOW (1954): Az embert nemcsak az állatvilággal lényegében közös ösztönök mozgatják, hanem a sajátosan emberi önmegvalósítási tendencia (self-actualizing) is, vagyis az a vágy, hogy személyes képességeinket és lehetőségeinket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk. ALLPORT (1958): A humanisztikus iskola jelentős képviselője. A vele született (biológiailag adott) hajtóerőkön túl az embernél funkcionálisan autonóm, azoktól működésükben független motívumokat tételez fel. B.: Maslow motiváció elmélete: Úgy véli, hogy motívumaink túlnyomó többsége hiányállapot megszüntetésére irányul. Ezeket együttvéve deficitmotívumoknak nevezi. De a személyiség funkcionál akkor is, ha már nincs deficit, amikor nem éhes,

nem szomjas stb. Ilyenkor azon dolgozik, hogy a benne rejlő lehetőségek legjobb megvalósulását kibontakoztassa. Működését növekedési motívumok látják el energiával (nem csak mennyiségi növekedés, hanem főként minőségi). Mindazt, amit e motívumok hatására végzünk, MASLOW önmegvalósításnak nevezi. Az ember életének első szakaszában a deficitmotívumok működnek csupán. Funkciójuk együttvéve abban van, hogy eljuttassák a gyereket a biztonsághoz: annak átéléséhez, hogy közvetlen környezete (anyja) táplálékot, védelmet, biztonságot nyújt neki. Ha csecsemő- és kisgyermekkorban nem sikerül eljutnia a biztonsághoz, a szorongás és a követelődző magatartás állandósul, ami felnőtt korban abban nyilvánul meg, hogy változatlanul az elsődleges ösztönök kielégítése marad a személyiség legfontosabb motívuma. A növekedési motívumok nem érvényesülnek, az önmegvalósítás nem válik céllá. Felszabadulásra volna

szükség a deficitmotívumok befolyása alól az életörömre Szükséglet piramis: lentről fel irányulva sorrendben kielégíteni ez motivál Önmegvalósítás Biológiai szükségletek kielégítése C.: Rogers személyiség elmélete és terápiás koncepciója: Rogers elméletének leglényegesebb eleme az „énkép” (self) fogalma. A betegek hajlamosak arra, hogy „önmagukra” vonatkoztatva írják le élményeiket s problémáik gyakran önmagukról alkotott képük következetlenségeiből adódnak. Az „énkép” Rogers elméletében azoknak az észleléseknek, érzéseknek attitűdöknek és értékeknek a szervezett mintázata, amelyeket az egyén kizárólagosan a sajátjának vél. Ezek azok a jellemzők, amelyek az „én-t” és az „engem-et” meghatározzák. Az énkép tehát az egyén teljes élményvilágának központi eleme. A másik fontos elem az énideál – amilyenné az ember lenni szeretne. A teljes személyiség magában foglalja az

organizmust (a személy a maga objektív valóságában), az énképet és az énideált, valamint azokat a késztetéseket, amelyekkel az ember saját lehetőségeinek minél tökéletesebb megvalósítására, 72 önmegvalósításra törekszik. A személyiség rendezettsége vagy rendezetlensége e 3 elem egymáshoz való viszonyától függ. Összhang: kongruens (én-azonos, őszinte, hiteles) személyiség Ellentmondás: inkongruens (őszintétlen, hiteltelen) személyiség. Ha a visszajelzés ellentmond az énképnek, az összhang megteremtése érdekében az ember vagy megváltoztatja viselkedését, vagy módosíthatja énképét. Ha nem tudatosul az inkongruencia: szorongás, konfliktus Mereven ragaszkodik a személy énképéhez és elhárító mechanizmusokat alkalmaz. Rogers személyiségelmélete a pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia területén végzett munkájában gyökeredzik. Nem próbálja fellebbenteni a fátylat a beteg viselkedésének rejtett

értelméröl, mint a pszichoanalízis. Az egyént tekinti önmaga legjobb ismerőjének, s az önmagával kapcsolatos kijelentései képezik a terápia nyersanyagát. Kedvelt mérőeszközei is nyitottabbak s szabadabb önkifejezést tesznek lehetővé, mint a kérdőíves módszerek. Ugyanakkor objektívebbek is, s rendezettebb megközelítést tesznek lehetővé, mint a projektív eljárások. Terápiája: Terápiás módszereinek ismertetésekor Rogers (1940) nagy hangsúlyt tett arra, hogy a terápia nem irányító. A terápia fő feladata, hogy pontosan visszatükrözze a kezelt személy érzelmeit, úgy hogy az maga is képessé válják saját érzéseinek tisztázására és felismerésére. Rogers számára nyilvánvalóvá vált, hogy a „nem irányítás” elvét több terapeuta rosszul értelmezte, amennyiben közömbösséget mutattak a kezelt személy irányában. Ennek ellensúlyozására indítványozta, hogy a terápiának „betegközpontúnak” kell lennie.

Egyik elméleti munkájában Rogers (1957) a konstruktív személyiség változás hat lényeges elemét emelte ki, mint amelyek szerinte minden hatékony gyógyító eljárásban megtalálhatók, a betegségek bármely szakaszáról legyen is szó: 1. Két személy pszichológiai kapcsolatban van egymással 2. Az egyikük – nevezzük kliensnek – állapotát személyiségében össze nem illő részek jellemzik, sérülékeny és szorongó. 3. A másik személy – akit terapeutának fogunk nevezni – a klienssel való kapcsolatában kongruens és rendezett személyiségű. 4. A terapeuta feltétel nélküli elfogadást tapasztal a kliens részéről 5. A terapeuta a kliens belső vonatkoztatási terének beleérző (empatikus) megértését éli át, s arra törekszik, hogy e tapasztalatát vele közölje. 6. A terapeutának legalább egy bizonyos mértékig sikerül közölnie a kliense beleérző megértését és feltétel nélküli pozitív elfogadását. XVII. tétel: A

szociálpszichológia alapjai: témái, vizsgálati módszerei A szociálpszichológia alapjai: A.: Fogalma és tárgya: Fogalma: (társadalom lélektan) Határtudomány. A szociológia és a pszichológia közös egysége Feladata: a társas kölcsönhatások kutatása. Tárgya: A társas jelenségek. B.: Nézőpontjai, elemzési szintjei: 73 Nézőpontjai: 1) Szociológiai nézőpont: társadalomtól halad az egyén felé. A társadalmakat vizsgálja és azon belül az egyént. 2) Pszichológiai nézőpont: Az egyén viselkedésére figyel csoportba való behelyezés. 3) Pszichoanalitikus nézőpont: Az ember társas helyzetére, nézőpontjára vonatkozó kérdések. Elemzési szintjei: 1) a belső (intrapszichikus) szint: Személyen belüli folyamatok vizsgálata. Pl: Mi csapódik le az egyénben a társadalmi jelenségek közül? 2) a személyek közötti (interperszonális) szint: Az egyének közötti kölcsönhatásokat vizsgálja. 3) a csoporton belüli szint 4) a

csoportok közötti szint: A csoportok közötti viszonyokat vizsgálja. 5) A kulturális szint! C.: Előzményei és története: Platón, Arisztotelész: Az egyén viselkedését milyen módon befolyásolja a társadalom? Honnan közelítsük meg? Közvetlen előzmények csak a XIX. sz-ban vannak • Létrejött a szociológia tudománya. • Pozitivista filozófia – August Come szemlélete: a szemléleti megismerés elötérbe helyezése tapasztalatok begyűjtése, vizsgálata. • Durkheim öngyilkosságról írt könyve – az egyén viselkedését társadalmi jelenségekkel vizsgálja. • Néplélektan – a korai kísérleti pszichológia egyik ága; a nép szellemének, lelkének feltárása. Német pszichológusok társadalmi kölcsönhatások vizsgálata (nem voltak meg hozzá az eszközök) • Tömeglélektan: Le Bon (1895): Tömegek lélektana című műve – Lelki fertőzéssel magyarázott mindent. A kulturális szintet nem tekinti a pszichológia saját körébe

tartozónak • 1875: a „szociológia” kifejezés először jelent meg – a társadalmi egyén tanulmányozására használták. • 1898: Triplett: Az elsö kísérlet – a kerékpár versenyzőket vizsgálta, hogy hogyan hatnak egymásra. • 1908: Ross Szociálpszichológia című könyve megjelenik az USA-ban majd NagyBritanniában. A tömegjelenségekről írt • „A termelékenységet hogyan lehet fokozni?”a pszichológusok ezzel foglalkoztak. Munkalélektani kutatások indultak az USA-ban a XX. sz elején 1927 Chicago – Hawthome nevű cég – itt indultak el a munkalélektani kutatások. • XX. sz eleje USA: human reabitons (emberi viszonyok) nevű irányzat E Mayo: Ahhoz, hogy a termelékenység fokozható legyen, figyelembe kell venni az emberi viszonyokat is (a társas motivációkra, kapcsolatokra tekintettel kell lenni). Ö alapította meg az amerikai szociálpszichologiai iskolát. Attitűd-skálák pl: Bogoudus skála a társadalmi távolságokat mérte. •

Új reformpolitika megjelenése – „New Deal” új üzlet, új alku – még jobban figyeltek az emberi viszonyokra, hogy a humanizációs törekvések érvényre juthassanak. A gazdaság is beépítette a szociálpszichológiai ismereteket. Sok európai pszichológus települt át az USA-ba a fasizmus elöl menekülve, pl.: Kurt Lewin A szociálpszichológia a legérzékenyebb a társadalmi változásokra. „Hogyan hatnak egymásra a csoporton belüli egyének?” Chulet, Sherif: a 74 • • vizsgálódás fö tárgya az együttműködés lett. Oldbon: tanulmány az előítéletességről NyugatEurópában is megindult a szociálpszichológia fejlödése A ’60-as években az európai pszichológusok arra törekedtek, hogy önállóan fogalmazzák meg nézeteiket a szociálpszichológiában. J. S Kon kutatásai a Szovjetunióban: „Én és a társadalom” című művének ¾ része Leninről szól. Szabad volt foglalkozni az egyén és a társadalom viszonyával – ez

szociálpszichológiai kérdés. A szociálpszichológia kutatási módszertana: A. : a kutatás szakaszai: 1. A kérdés és a probléma megfogalmazása, mi okoz problémát: McGuire szerint: a. : diszfunkcionális működés b. : paradox történések c. : analógiás következtetés d. : deduktív módszer e. : indukciós módszer f. : ellentmondó kísérleti eredmények kibékítése g. : törvényszerűségeknek ellentmondó kivételek h. : bonyolultnak látszó jelenségek megfejtése 2. A hipotézisek felállítása :A kutatónak meg kell adnia az elméleti (lehetséges) válaszokat. ki is jelölöm ezzel a kutatás irányát 3. A kutatási változók és módszerek meghatározása: a. : független változó b. : függő változó 4. A mérési szintek meghatározása: a. : nominális változó (mérési) szint: megkülönböztető értékkel bír, nem fejez ki mennyiséget. Pl: életkor, nem, foglalkozás b. ordinális változó: mennyiséget is kifejez, tulajdonság kisebb

vagy nagyobb mértékét jelzi. Pl: iskolázottság c. intervallum mérési szint: arányok kijelölése, két adat között mekkora a különbség. Pl: intelligencia szint 80-100 IQ d. aránymérő skála: valódi 0 pontja van 5. Kutatás, a vizsgálat elvégzése 6. Az adatok összegyűjtése, feldolgozása 7. A kapott érték elemzése értelmezése B. A kutatások céljai, típusai: A kutatások típusai: Alapkutatások: az újonnan felismert problémákat kutatják. Alkalmazott kutatások: a már meglévő problémát más oldalról is megvizsgálják. Célja szerint: 75 a. : leíró kutatás: a tapasztalatok leírása pl közvélemény-kutatás b. : feltáró kutatás: egy problémát próbál meg feltárni; milyen feltételei vannak, mi hozza ki, mi enyhíti pl.: előítéletesség vizsgálata c. : magyarázat kutatás: „miért-re” próbál magyarázatot adni pl: bűnözési arány településenként A kutatásoknál általában mindhárom megjelenik!!! C. A

kutatások eredményességének feltételei és nehézségei: Feltételei: 1. érvényesség • több szempontot kell figyelembe venni • azt méri, amit mérni akarunk a. : belső érvényesség: A kísérleti változók megegyeznek-e a hipotézisben kikötött elméleti tételekkel. b. : szerkezeti (konstrukciós) érvényesség: A kutatásból levont tapasztalatok mennyire általánosíthatók. 2. megbízhatóság Ha a kísérlet megváltoztatása nélkül (más időben, más személyekkel) ugyanazt az eredményt kapnánk, mint a korábbi kísérletben. A mintavételnek reprezentatívnak kell lenni!!! Nehézségek: 1. : nem lehet néha nyilvánvalóvá tenni, hogy mire irányul a kísérlet Etikai és gyakorlati problémák. 2. : nem lehet vegytiszta kísérletet csinálni A kísérletben résztvevők hozzák saját kultúrájukat, hagyományaikat A szociálpszichológia vizsgálati módszerei: A. A beavatkozás mértéke szerint: 1. : nem beavatkozó módszerek: • nincsenek

torzító hatások melyek a beavatkozásnál megjelennek • nem ellenőrizhető egészen a minta • természetes adatok feltárására használják 2. : álcázott módszerek: • növelhető vele a megbízhatóság • etikailag azonban nem megbízható pl.: leskelődés, kémkedés Ha az álcázás jól sikerül hiteles eredményeket kaphatunk 3. : beavatkozó eljárások: • etikai problémák lehetnek • kísérleti személyek tudtával történik, a kutató szerepe egyértelmű • sajátos helyzetet idéz elő módosítja a kísérleti személyek viselkedését 76 B. Formája, módja szerint: 1. : Megfigyelés: már a megfigyelés módosíthatja az eredményeket • önmegfigyelés: (introspekció) Kevésbé lehet a megbízhatóságot, kontrolálhatóságot biztosítani • a csoport jelenségeit hogyan lehet leírni pl.: Mérei Ferenc csoportjelenségeket figyel meg 2. : Kérdések, kérdőívek: • információt gyűjtünk velük • kapcsolatfelvétel • A

válaszadók önreprezentációját jeleníti meg; arra ad képet, hogyan éli meg a valóságot. Fontos, hogy milyen módon juttatjuk el a kérdőívet a megkérdezettekhez. Kitöltés módja, típusa: • Önkitöltő • Interjú Kérdések típusai: 1. :indirekt – direkt 2. :nyitott – zárt XVIII. tétel: Személyészlelés és az attribúciók A személyészlelés: A személyi és nem személyi észleltek közötti lényegi különbségek: • Kölcsönösség Személyi észlelet: magában hordozza a kölcsönösségnek, legalább a lehetőségét Nem személyi észlelet: csak mi reagálunk, rólunk nem alakul ki kép • Involváció Személyi észlelet: észleletünk érzelmileg színezett, jelentésében bizonytalan, bármikor felrúgható Nem személyi észlelet: érzelmileg kevésbé színezett és jelentése is egyértelműbb • Szociális összehasonlítás Személyi észlelet: a kialakítására szolgáló viszonyítási keret sosem tisztán tapasztalati termék,

teljes egészében szociális ráhatás, kommunikáció során jön létre, s csupán aktív alkalmazása folytán tűnik tapasztalati jellegűnek. • Értékvonzat Személyi észlelet: pl. valakit „becsületesnek” észlelünk: A becsületesség, mint érték tűnik elénk, melyre mi magunk is jogot formálunk, s voltaképpen előbb meg kell tanulnunk a becsületesség fogalmát, hogy aztán eldönthessük valakiről, hogy tényleg becsületes-e. Nem személyi észlelet: ilyen értelemben érték közömbös, rá vonatkozó tudásunk közvetlen személyes tapasztalásból is eredhet, s ha kommunikációs úton nyerünk is tudást, ellenőrzése empirikus úton bármikor lehetséges. • Racionalizációs késztetés 77 • • Személyi észlelet: A személyre vonatkozó tudásunk egyaránt függ tőlünk és a másiktól, akit éppen észlelünk. Amennyiben cáfolat éri a személyre vonatkozó tudásunkat, arra változással válaszol, s változása sem annyira az

észlelet tárgyának, mint inkább a kölcsönviszonynak a függvénye. Nem személyi észlelet: a módosulás attól függ, hogy változik-e az objektum Elfogultság Személyi észlelet: A személyre vonatkozó lehetséges ismeretekből olyan önkényesen szelektált minta jön létre at észlelőben, amelynek alapján lehetetlen tárgyilagos előrejelzésre vállalkozni Nem személyi észlelet: alapvető vonása az ismeretek objektivitása, ill. az objektivitáshoz közelítő tendencia Cáfolhatatlanság Személyi észlelet: A személyre vonatkozásunk szükségszerűen merev, leszűkített, csonkoló, hiszen az interakciót csak akadályozná a szüntelenül áramló információk tudomásulvétele. Ezért a tudásunkkal ellentétes konzekvenciák levonása a végtelenségig halogatható, ill. ha az észlelések hamisságára fény derül, az sohasem logikai, hanem interaktív összefüggések műve. Nem személyi észlelet: hamissága a gyakorlatban könnyen és gyorsan kiderül,

hiszen tárgyakkal elsősorban manipulációs céljaink vannak, s a gyakorlati visszajelzések elől nem tudunk kitérni. Mások észlelése: • • • • • • • • A külső tulajdonság alapján a belsőre következtetünk. tévedés Amit fizikai tulajdonságában észlelünk, abból következtetünk a rejtettre. A hozzánk hasonló embereket hajlamosak vagyunk jó tulajdonságokkal felruházni, a különbözőeket pedig rosszakkal. Motivációs elfogultság: Torzítva észleljük a személyeket, motiválva vagyunk. Pl: Az anya számára a saját gyermeke a legszebb. Önbeteljesítő jóslat: pygmalion-effektus pl.: ebből a gyerekből úgyis lesz Az érzelmek észlelése: Az arc fejezi ki az érzelmeket. Milyen módon észleljük? Ez kiindulópont lehet. A személyiségvonások észlelése: Általános jellemzők felismerése az adott személyben. Sztereotipizálás: általánosítjuk a személyiség vonásokat A hangulat hatások – jó hangulatban több kedves,

rendes embert vagyunk hajlamosak látni magunk körül; rossz hangulatban pedig több rosszat. A mindennapi személyészlelés hibaforrásai: • A beskatulyázás: A személyekkel való érintkezés folyamatossága érdekében redukciókhoz kell folyamodnunk, ezt azonban hajlamosak vagyunk túlzásba vinni. A redukció egyik leggyakoribb módja, amikor a személy megismerésekor bizonyos támpontokból kiindulva kritikátlan viszonyításokat hajtunk végre. A beskatulyázás tipizációs működés eredménye, amelynek során a közel és távol látott személyeket a tipizációs előfeltevésben megszabott jegyek előfordulása alapján típusba soroljuk. A viselkedés, a külső megjelenés, az osztály-hovatartozás, a foglalkozás, a nemi, a 78 • vallási, a nemzedéki, az etnikai és a nemzeti hovatartozás szerinti tipizálás elősegíti az emberek kollektív besorolását. A projekció: A személyészlelésre jellemző lényegi interaktivitásból adódik, hogy a

„megismerő én” a maga igényei szerint igyekszik képet alkotni a „másikról”, következésképpen többnyire azt látja benne, amit látni szeretne. Kritikusok, tanárok és mindazok, akiknek emberek megítélésével van dolguk, sokszor tudtuk nélkül rabjai saját projekcióiknak, ami megkeseríti mind a kedvencek, mind a mellőzöttek életét. Rendszerint az illető saját elfojtott vágyait, szükségletit vetíti ki áldozatára, s rajta felháborodva éli ki a benne felhalmozódó feszültségeket. A rágalmazás, pletykálkodás, kóros rosszhiszeműség többnyire ebből a hatalmas rejtett forrásból meríti erejét. A benyomás kialakítása: Az a kép, amit a másik emberről elsö érintkezés kapcsán kialakítunk. Befolyásoló tényezői: 1. A háttér és a környezet hatása 2. Holdudvarhatás – dicsfényhatás: Az észlelésnek az a hajlama, hogy akiről bizonyos ismereteket, jó tulajdonságokat megismertünk akkor a többi tulajdonságát is ebbe a

körbe hajlamosak vagyunk besorolni. 3. Elsőbbségi és újdonsági hatás: Az elsö és az utolsó benyomást, infót jegyezzük meg hamar döntő az elsö benyomás. 4. elvárásoknak tulajdonítható torzítások: forgatókönyv ismeret Befolyásolók az elvárások, feltételezések. 5. Torzítás negatív irányba – szociális kívánatosság Ha valakiről negatív információ jut tudomásunkra annak nagyobb lesz a befolyása, hangsúlyosabbá válik a másik személy megítélésében. 6. Elnéző torzítások – elnézzük, lekicsinyeljük a hibát pl: a szerelemben 7. sztereotipizálási és osztályozási torzítások 8. hangulati hatások 9. énközéppontú gondolkodás hatása magából indul ki Az attribúciók: Az attribúciók fogalma és elméletei: Fogalma: Az attribúciók: okságra való következtetés. A személyészlelés fontos szakasza, amely során megpróbálunk valamilyen következtetésre jutni. Elméletei: Csepeli könyv 79 1. Heider (1958) –

„logikus attribúció”: Az ember logikusan építi fel a következtetést Ha van külső ok a viselkedésre, akkor nem keresünk belső okot, csak akkor keresünk belső okot ha nincs külső. Belső okról azt is meg kell vizsgálni, hogy szándékos vagy nem 2. Jones és Davis (1965) – megfelelési következtetés elmélet: A megfigyelt viselkedésből következtetünk az okra. 3. Kelly (1967) – „háromdimenziós elmélet”: Három dimenziót veszünk figyelembe mikor okságra következtetünk: a. :helyzet és kontextus b. :a cselekvő – ez a viselkedés mennyire jellemző rá c. :az akció célja és tárgya Hibák, torzítások az attribúcióban: 1. Az okozás irányába való torzítás: hajlamosak vagyunk ott is okokat, szándékokat keresni, ahol csak időbeli egybeesés van. 2. Torzítás a belső attribúciók irányába: szívesebben fogadjuk el, ha belső oka van a cselekvésben, mintha külső. Olyankor is belső okokat keresünk, mikor van külső. 3.

Láthatósági hatások: összetettebb helyzetben amikor felelősöket keresünk, azt tesszük felelőssé akit látunk, kiemelkedik a környezetéből. 4. A konszenzus információ elhanyagolása: mindenki hasonló módon reagál, de ezt nem vesszük észre és csak egy (adott) személy jellemzőjének, megnyilvánulásának tulajdonítjuk 5. Az ”igazságos világ”: azért rossz neki, mert valamilyen tettével kiérdemelte Az énattribúciók: 1. A cselekvőt megfigyelő torzítás: ha figyelnek, az befolyásolja a teljesítményt 2. Önkárosító stratégiák: pl: a vizsga miatt nem eszünk, ha pedig nem sikerül a vizsga ráfoghatjuk, hogy nem ettünk és azért nem sikerült. 3. Hamis konszenzuson alapuló torzítás: pl: Mindenki így csinálja!!! alkoholista: „Ha mindenki annyit inna, mint én.” Ez önkiszolgáló torzítás – saját érdekünkben fogalmazzuk meg. 4. Siker és kudarc attribúciója: Saját sikereinket belső okokra szoktuk visszavezetni, a kudarcokat

hajlamosak vagyunk külső okra visszavezetni. XIX. tétel: A kognitív disszonancia és az önigazolás A kognitív disszonancia: Elmélete: Kognitív disszonancia: olyan feszültség állapot, ami akkor lép fel, mikor az egyénnek két egymással összeegyeztethetetlen tudattartalma van. Leon Festinger (1957) az alaklélektan hagyományaihoz híven eljárva azt hangsúlyozta, hogy az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. Szerinte e világkép kognitív elemekből (tudomáselemekből, tudattartalmakból) épül fel, melyeket a relevancia hoz vonatkozásba egymással (a relevancia lényegében megfelel Heider viszonyainak és Osgood kapcsolatainak). Az egymásra nézve 80 releváns elemek konszonáns (ellentmondásmentes) és disszonáns alakzatokban fordulhatnak elő. Két kognitív elem Festinger szerint akkor van disszonáns kapcsolatban, ha az egyik elemből a köztudatban uralkodó logikai, erkölcsi, ideológiai beidegződések alapján várhatóhoz

képest ellentétes elem következik (pl. „a dohányzás káros az egészségre” elem után következik az „én dohányzom elem”) Két kognitív elem akkor van konszonáns kapcsolatban, ha az egyik elemből a szokásos logikai, erkölcsi, ideológiai beidegződéseknek megfelelően következik a másik (pl. „a dohányzás káros az egészségre” „én nem dohányzom”). A konszonancia kényelmes állapot. Ezzel szemben a disszonancia kényelmetlen érzést okoz, s az egyén ilyenkor mérsékelni kívánja a disszonanciát, hogy a konszonancia révébe jusson. Keletkezése: 1. Választási, döntés helyzetben Soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy jól döntöttünk. Vonzó alternatívák közül kell választani – minél vonzóbb vagy nagyobb a tét annál nagyobb a kognitív disszonancia. Néha úgy oldjuk meg a disszonanciát, hogy nem választunk. Az ambivalencia azt eredményezi, hogy elszalasztjuk a lehetőséget. Ha nem vonzó alternatívák közül

választunk, annál nagyobb a kognitív disszonancia, ha nagy a hasonlóság a két dolog között, vagy ha rossz dolgok közül választunk – kényszerrel cselekszünk. Brehm (1981) vizsgálataiból kiderült, hogy amikor a kísérleti személyek olyan dolgok között választhatnak csupán, amelyeket korábban nem értékeltek túl nagyra, akkor a választást követően a választott tárgyak mellett szóló érveket felnagyították, a nem választott dolgokra vonatkozó érveiket pedig viszont negatívra színezték. A nem választott, de vonzó dolgokra vonatkozó érvek mindig disszonánsak, esetükben a leértékelést bizonyosra vehetjük. 2. Attitűdjeinktől idegen viselkedéskor szintén disszonanciát élünk át, melynek mérséklésére ösztönzést érzünk magunkban. Festinger és Carlsmith kísérlete: 1 csop: magas pénzjutalom a hazugságért. 2 csop alacsony pénzjutalom a hazugságért Az 1 csop készségesebben hazudott és még maguk előtt is letagadták,

hogy az amiről azt kellett mondani, hogy izgalmas az valójában unalmas. csökkentése: • • • Egyiket vagy másikat csökkentjük. Új tudattartalmat iktatunk vagy építünk be. Disszonáns elemek eltávolítása a tudatból. Az önigazolás: Az önigazolás a pozitív önértékelés fenntartására irányuló működés. Aronson szerint az önigazolás tendenciája két feltétel együttes megléte esetén a legerősebb: 1. ha az emberek felelősséget éreznek cselekedeteikért, és 2. ha a tetteiknek súlyos, negatív következményei vannak 81 A nyugati individualista társadalom kulturális magától értetődőségein iskolázott szociálpszichológia kevéssé számol azzal, hogy az önigazolás csak akkor lép fel, ha a társadalommal az egyéni lét függetlensége, az egyén szabadsága abszolút értéknek minősül. A keleti kultúrák ezzel szemben az ént a másokkal való kölcsönös függésben konstruálják, amelynek következtében a személy nem

feltétlenül érzi annak szükségét, hogy önmagára tettek, érzések, gondolatok konzisztens, konstans, pozitívan értékelt egységeként reflektáljon. Különböző helyzetek, szerepek és időszakok vannak, amelyek mind megannyi különböző én megjelenítésére adnak lehetőséget anélkül, hogy a különbözőségek belső konfliktust élesztenének. Számos kulturális összehasonlító vizsgálat eredménye tanúsítja, hogy a nyugati társadalmakban szocializálódott vizsgálati személyek elvont, pozitivitásra és ellentmondás-mentességre hangolt személyképével szemben a keleti társadalmakban szocializálódott vizsgálati személyek önképe kontextuális, szituációról, szituációra változó. Az önigazolás szociálpszichológiai működésének előfeltétele az én narcista kulturális konstrukciója, mely a marginalizálódás elkerülése érdekében arra motiválja a személyt, hogy fókuszálja a társadalomban érvényesnek tartott értékeket.

A személy abban érdekelt, hogy értéket birtokoljon, és önmagát a társadalom által értékesnek tartott készségek, tulajdonságok és jellemvonások szerint lássa. Az önigazolás jellemzői: Személyindividum megjelenésénél cselekedeteinket igazoljuk, miszerint: ésszerű volt és erkölcsös (okos és tisztességes dolgot műveljünk) – erre a kultúránkban szükségünk van. Okosság, tisztesség – tisztességtelenség dimenziójának fenntartásánál jelenik meg. Külső igazolás – belső igazolás: Külső igazolás: Külső ok van, azzal magyarázzuk cselekedetünket. Pl: „Parancsra tettem!” Amennyiben a személy úgy véli, hogy az adott érték sérelme valamely más érék, birtoklását mozdította elő, akkor az értékfogyatkozás által keletkezett elégedetlenséget elnyomja az értékgyarapodás okozta elégedettség. Ezt nevezi Aronson külső igazolásnak, amely csak abban az esetben minősíthető önigazolásnak, ha a hivatkozott külső

körülmények képzeltek, ill. jelentősségük eltúlzott. A külső igazolás tipikus esete a „a jó ügyet szolgáló bűnöző” aki nemtelen eszközök alkalmazását nemes célok által tartja igazolhatónak. Ebben az esetben a személy elismeri ugyan az alkalmazott eszköz negatívvitását, miközben aránytalanul túlhangsúlyozza a cél által képviselt üdvöt. Belső igazolás: Belső okhoz kell folyamodnunk, ha nincs külső ok. Megváltoztatja az ember attitűdjét (belső meggyőződését), milyen lesz a hozzáállás. Egészen más a helyzet ha az értéksérelemért nincs kárpótlás. Ebben az esetben a személy csak akkor képes fenntartani pozitív önértékelését, ha meggyőzi magát arról, hogy történt ami történt, de változatlanul jogot formálhat arra, hogy szeresse, becsülje saját magát. Az önigazolás kiváltó tényezői: 82 a) Az erőfeszítés igazolása: Okos ember fölöslegesen nem fáradozik. Meg kell magyarázni, indokolni a

cselekedetünket, hogy az erőfeszítésnek értelme volt. Aronson és Nies kísérlete: szexuális kérdésekkel foglalkozó csoportba való bekerülés (valójában úgy állították össze, hogy igen unalmas legyen) 3 csoport: 1. nagy erőfeszítés árán került be; 2. kellett tenni egy kis erőfeszítést; 3 minden feltétel nélkül bekerültek. A minél nagyobb erőfeszítés egyre vonzóbbá tette a célt Nagy erőfeszítésnél: nem találta unalmasnak sőt érdekesnek találta a beszélgetést a csoportban. b) A kegyetlenség igazolása: Igazolnunk kell valamivel a kegyetlenségünket. A cselekedetünk áldozatát lealacsonyítjuk, öt tesszük meg vétkessé. c) Az elkerülhetetlenség pszichológiája: Olyan helyzettel kerülünk szembe, amit nem tudunk elkerülni, megkeressük annak pozitívumait. Megpróbáljuk átalakítani a helyzetet, hogy a disszonanciákat csökkentsük. XX. tétel: Attitüd és elöítélet A szociális attitüd: Fogalma, jelentőssége:

Története: Történetileg nézve az attitűdfogalom fejlődését, Allport (1994) nyomán azt mondhatjuk, hogy kezdetben a kísérleti személyek feladatra történő beállítódását, készenlétét értették attitűdön. Thomas és Znaniecki (1918) Amerikába bevándorolt lengyel parasztok élettörténetének személyi dokumentumait vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy az attitűdök társadalmi mezben értelmezendő lelki folyamatok, amelyek meghatározzák az egyének viselkedését a társadalomban. Kulcs fogalom Értékelő beállítódás = attitüd Benkö Antal: Személyekre, tárgyakra, eseményekre és eszmékre vonatkozó pozitív vagy negatív értékelést magában foglaló ismeret és állásfoglalás. Az attitűdöket tárgyuk szerint két csoportra oszthatjuk: 1. empirikusan kiismerhetetlen tárgyú attitűdök 2. empirikusan kiismerhető tárgyú attitűdök összetevői és funkciói: Összetevői: Kognitív összetevő: Az attitüd tárgyára

vonatkozó ismereteket, nézeteket foglalja magában. • Affektív = érzelmi összetevő: Hogyan viszonyulunk hozzá? Kedvező vagy kedvezőtlen érzelmi tényezők társulnak-e hozzá? Értékelő megjegyzés. • Viselkedési (cselekvési) összetevő: Ez hogyan nyilvánul meg a cselekvésben? Bármilyen attitüd tárgy kapcsán felsorolhatók! • 83 Az attitűdök mindig valamilyen társadalom által létrehozott, társadalmilag konstruált dologra (eszmére, tárgyra, személyre, folyamatra, eseményre stb.) vonatkoznak A társadalmi meghatározottság mindig konkrét, társas összefüggésben érvényesül, személyközi kapcsolatokban, csoportfolyamatokban születik és hat. Funkciói: 1. A társadalmi környezethez való alkalmazkodást segíti A hozzánk hasonlóakkal hasonló lesz az attitűdünk, ez óriási megerősítést jelent számunkra. 2. Önvédelmi (én-védő) funkció Az egyén pozitív vonásait erősítse és a negatív személyiségét gyengítse. A

bevett infó alakítása Torzító szemüvegként is használjuk – szűrő. Az önmagunk számára pozitív attitüd védése, és a negatív attitűdök távoltartása. 3. Értékkifejező funkció: Az egyéni értékek megbecsülését hivatott szolgálni Az attitűdjeinknek hangot adva tulajdonképpen magunkat mutatjuk be a társadalom és a társak előtt. 4. Ismereti (tudás) funkció: Az attitüd tárgyára vonatkozó ismereteket racionális keretbe foglalja az attitüd. – ismeretek rendszerezése, rendszerbe foglalása Lehetővé teszi, hogy hiányos ismeretünk ellenében is határozott dolgokat fogalmazzunk meg egy attitüd tárgyáról. mérése és változásai: Mérése: 1. skála módszerek: • Bogardus: „közelség – távolság” skála: Bizonyos személyek milyen távolságot vagy közelséget vállalnak egyes személyekkel kapcsolatban. 7 szintet különít el:  Rokoni viszony  Baráti viszony  Szomszédi viszony  Munkatársi viszony 

Állampolgárság  Turistaként elfogadás  Országba való be nem engedés, tiltás Bogardus – Park elképzelésének megfelelően – aszerint rangsorolta a társadalomban lehetséges legfontosabb interakciós-kommunikációs kapcsolati mintákat, hogy azok mennyire jelezhetnek egy csoportkategória mentén azonosított személlyel kapcsolatban „közelséget”, ill. „távolságot”. • Lickert-skála: Állításoknál kell eldönteni, hogy a kérdezett mennyire ért vele egyet. Nagyszámú állítást kell beszerezni a kutatott attitűdtárgyra vonatkozóan, lehetőleg a társadalom minden rétegéből. Ezeket az állításokat kérdőívre kell rávinni A kérdezetteknek állást kell foglalni 5 lehetőség közül: „erősen egyetért” – „egyetért” – „határozatlan” – „nem ért egyet” – „erősen nem ért egyet”. • Osgood-skála: 84 Aktív 7 6 5 4 3 2 1 Passzív Osgood arra figyelt, föl, hogy a hétköznapi életben a szavak

jelentése a jelölő (denotatív) és összefüggésekre utaló (konnotatív) funkciókon túlmenően az erősség és az aktivitás dimenzióban is elhelyezhető. 2. Pszichológiában alkalmazott projektív tesztek, ahol önmagáról vonja le a következtetést, kivetítés. Mi tesszük hozzá a dolgokat Általában használhatók Változásai: Az attitűdök szilárdsága: Az attitűdök időben állandóak, lassan és nehezen változnak. Az attitűdök állandósága több tényező műve. Doll és Ajzen (1992) szerint az attitűdök állandóságának fő oka az attitűd tárgyában kialakított tapasztalat jellege. Mások az attitűd centralitásának függvényében értelmezik a tartósságot Rosenberg (1968) az attitűd belső konzisztenciájában látja a változással szemben mutatott ellenállás okát. Az újabb kutatások – Thomas és Znaniecki eredeti megközelítéséhez híven – azt hangsúlyozzák, hogy leginkább azok az attitűdök szilárdak, amelyek a

személyiség által vallott értékekben gyökerezne. Az előítélet: A.: Fogalma, alapja: Olyan attitüd, amely ellenséges vagy negatív beállítódású egy csoporttal vagy annak tagjaival szemben. Felszínes ismeretekből kialakított, alaptalan ítélet. Az előítélet alapja lehet a sztereotipizálás. Diszkrimináció, ha a viselkedésben is megjelenik. B.: Okai:  Gazdasági és politikai konkurencia pl.: vendégmunkások  Áthelyezett bűntudat (agresszió): Jól azonosítható, kisebb népcsoportra helyezik át a hangsúlyt, ők vigyék el a balhét. Pl: zsidók üldözése  Személyiség szükséglete: Saját szükséglet az, hogy előítélettel legyen mással szemben.  Társadalmi normákhoz való igazodás. A kiközösítés kockázatával néz szembe az akiben nincs előítélet. C.: Csökkentési formái:  Egyenlő pozíciójú érintkezés.  Az elkerülhetetlenség pszichológiája.  Kölcsönös függés. XXI. tétel: Társas hatások,

társas befolyásolás, konformitás Társas hatások, társas befolyásolás: 85 Más személyek puszta jelenlétének hatásai:  Társas serkentés – szociális favilitáció: Bizonyos dolgokat a társak jelenlétében gyorsabban hajtunk végre. Pl: bicikli versenyen  Társas gátlás: A társak jelenléte bizonyos esetekben gátolhat. Pl: lámpaláz Egyszerűbb, adott személy által begyakorolt feladatnál serkentően hat; nehezebb, kevésbé gyakorolt feladatnál pedig gátlón hat a társak jelenléte. A társak jelenléte önmagában is növeli az adrenalin szintünket. Bizonyos izgalmi szint növeli a cselekvés hatékonyságát. Minden attól függ, hogy nekem önmagában mit jelent a feladat. A közös helyzetben levés hatása: Egyének kisebb erőfeszítést fejtenek ki, ha nem lehet leírni, hogy a társas együttműködésben mekkora az ö erőfeszítése.  Járókelői közömbösség: Minél több járókelő észlel egy dolgot, annál kisebb a

valószínűsége, hogy segítséget kap a bajbajutott. A segítési szükséglet felelőssége jobban megoszlik ilyenkor. A bámészkodó közegből kilépni nagyobb felelősség, mert így a történésnek „én” is a részévé válok. – „A társak figyelik és bírálják cselekedeteimet!”  Társas fertőzés: Ha népszerű emberek valamit kinyilvánítanak, hajlamosak lesznek sokan igazodni hozzá. A csoport hatása jobban be tud folyásolni, ez a legerősebb társas hatás. A konformitás: A.: Fogalma, kiváltó okai: Fogalma: Egy személy viselkedésének vagy vélekedésének olyan változása, amely egy egyéntől vagy csoporttól származó valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki. Kiváltó okai:  Helyes ítéletre való törekvés. Igazodom a csoporthoz  Jutalom elnyerésének reménye, büntetés elkerülése: Az elfogadásra késztet, normák elfogadására. Pl: a maffia is erre épít  Információ hiánya – ezért követjük a mintát

B.: Alapkísérletei: 1. Solomon Asch: különböző hosszúságú vonalak; befolyásolás, hogy melyiket válassza 2. Sherif – illúzióra épít: fény elmozdulása minden körben becsülni, először nagy majd egyre kisebb a szórás a résztvevők között 86 3. Milgram: büntetés kísérlete C.: Változatai:  Behódolás: A jutalom reménye vagy a büntetés elkerülése miatt elfogadjuk, amit a csoport akar. Engedelmesség: A másik személy hatalma, jelenléte ennek a konformitásnak a fő jellemzője.  Azonosulás: Amikor a személy olyan szeretne lenni, mint a másik ezért átveszi viselkedési normáit. A másiknak vonzereje kell legyen  Internalizáció (interiorizáció): Amikor már belsővé válik az, amit a másik személy megjelenít. Ehhez az kell, hogy hiteles személy legyen a szemünkben XXII. tétel: A csoportok lélektana A csoportok lélektana: A.: A csoportok típusai, kialakulása és fejlödése: Kialakulása: a) Tömeg: Egyének

céltalan és egymással csak térbeli kapcsolatban állók sokasága. b) Csoportelöttes állapot: Átmeneti állapot, az egy térben lévő emberek közül néhány meghatározott cél felé törekszik, mozdul el. Pl: vonatállomáson elindulnak a vonat felé. c) Csoport: Amikor már van egy közös cél, és interakció (kommunikálnak) is van a személyek között. d) Közösség: A csoportok egy bizonyos csoportjára mondjuk, sokszor nem is különítjük el. Fejlödése: 1. alakulás: Megismerik egymást és az előttük álló közös célt. 2. viharzás: Ebben a kritikus időszakban elindul a versengés, szétfeszíti a csoportot. 3. normálódás: Csak akkor tud kikerülni a csoport a kritikus idöszakból, ha normákat alkot. 4. működés: A személyes kapcsolatok, normák, keretek létrejöttek, kialakult az, hogy miért küzdenek és milyen eszközökkel. Ezeket a szakaszokat nem lehet kikerülni, kell egy ráhangolódás. Típusai: a. :létszám szerint: ideális: 3-4

főtől 16-17 főig  kiscsoport: 12 fő az optimális  középsőcsoport: 20-50 fő  nagycsoport: 80-120 fő 87 A köztes létszámnál (pl.:19, 60, 70 fő) még nem lehet tudni, hogy milyen csoportként fog működni 120 fönnél nagyobb létszámnál a csoporthoz való tartozás nem érvényesül. b. :szociológiai szempontból:  szakmai csoport  korcsoport  rétegcsoport  munkahelyi csoport B.: A csoport struktúrája, belső szerkezete: a. :formális – informális tagozódás b. :tagozódás csoportcél szempontjából: Schindler: Gcsoportcél ωSzembe helyezkedik a céllal αCsoportcél felé vivő személy γvezető támogatói vagy βsemlegesek vagy A struktúra mindig változatlan, a megjelenési forma az, ami változik. Működhet ez társadalmi szinten is? c. :személyes viszonyulások szemp: (társas vagy vonzalmi réteg) szociometria vizsgálja Mérei Ferenc; szociogram: csoportviszony térkép d. :spontán tevékenységi szerepek szint pl:

vélemény nyilvánító, kérdező, szabályalkotó, engedelmeskedő, akadékoskodó, hírharang Kommunikáció a csoportban: Leavitt (1951): vizsgálatában a kommunikáció irányát határozta meg és, hogy ez milyen hatással bír a probléma megoldásra. Az információ hatalom!!! Kör.: Lánc: Ο Ο Ο Ο Ο Azonos pozíció mindenkinek. Ο Ο Ο Ο Ο Ö a kiváltságos. Ö kap elsőként infót Információ végighalad, a két szélső más pozíció mint a többieké, 88 pozíció különbségek Y: Kerék: Ο Ο Ο Ο Ο kiindulás kiemelt szerep a legtöbb infós kapcs. Központosítás felé halad Ο Ο Ο Ο Ο csak ö ismeri az infót központosított A probléma megoldása Szempontjából a leghatékonyabb ebben Érzi magát legkevésbé jól az ember C.: csoportjelenségek és csoportvezetés: Csoportjelenségek: a. :csoport-kohézió: csoport összetartás: erősségét gyengíti a tagok közti antipátia és a túl nagy létszám. Áldozatvállalást

növeli a csoport külső fenyegetettsége, más csoportokkal versengés b. :csoport-dinamika: tér ahol a csoport történései zajlanak c. csoport fertőzés: csoportban csökken a személy felelőssége, elrejti az egyéniségeket Csoportvezetés stílusai:  autokrata: tekintélyelvű, a vezető irányít mindent, a csoport tagjai nem szólhatnak bele a dolgokba, a vezető rendszertelenül utasít, önkényesen dicsér és szid; aláfölérendeltség, távolság, a kreativitás nem érvényesül; intenzív munkavégzés, ha a főnök ott van, ha nincs, akkor lógnak.  Demokratikus vezetési stílus: közepes intenzitású munkavégzés, akkor is dolgoznak, ha nem látja a főnök, figyelembe veszi a tagok véleményét  „laissez-fare” – „Hagyjátok úgy ahogy van!”: közömbösség, anarchia mert mindenki azt csinál amit akar, nincs szabályozás  diktatórikus: agresszió 89