Nyelvtanulás | Magyar » A Frazeológiáról

Adatlap

Év, oldalszám:2000, 60 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:97
Feltöltve:2006. augusztus 26
Méret:981 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A Frazeológiáról TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS. 3 A FRAZEOLÓGIAI SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE. 5 DEFINÍCIÓ(K) . 10 JELENTÉS ÉS SZERKEZET . 12 HASZNÁLAT. 13 A PROVERBIUMOK FAJTÁI . 15 Magyar felosztás . 15 Permajkov osztályozása . 16 A PROVERBIUM HELYE A SAJTÓBAN. 19 VIZSGÁLATI SZEMPONTOK. 22 1. Jelentésszintek 22 2. A proverbium szövegbe szerkesztése 22 3. Modifikációs típusok 23 a) Lexikai szubsztitúció . 23 b) Kontamináció . 25 c) Lexikai szubsztitúció + más modifikáció eljárás (betoldás) . 26 d) Betoldás/hozzátoldás/kiegészítés. 26 e) Ortográfiai játék . 26 f) Literalizáció . 26 g) Utalás a frazémára/Befejezetlen formák . 26 4. Modellszerep 27 ÚJABB FRAZÉMÁK . 29 CSOPORTOSÍTÁS . 31 I. A szókapcsolatok frazeológiája 31 1. Tárgyas igei kapcsolatok 31 2. Határozós igei kapcsolatok 32 6. Vonzatból szólás és más jelenségek 32 8. Névszói kapcsolatok 33 9. Páros kapcsolatok 33 10. A hanghatás szerepe a

szintaktikai frazeológiában 33 II. Mondatok és mondatrészlegek mint frazémák 33 1. Az egyszerű mondat 33 3. Igazi összetett mondatok 34 III. A képes beszéd 35 1. Az egész ember és a testrésze 35 3. Az ember élete szűkebb körben 36 3. Az ember és a természet kapcsolata 38 4. Az ember és a természeti erők és jelenségek 39 5. Az ember ősi foglalkozásai, mesterségek 39 1 6. Ember és társadalom 39 7. Katonaság, hadakozás 40 8. Jog, bíráskodás, közigazgatás, pénzügy 40 9. Szórakozás 41 10. Népszokások 42 11. Hitvilág 42 III. A körülírás 42 1. A természetes halál kifejezései 42 IV. Irodalmi idézetek, utalások, célzások 42 1. A Biblia 42 ÖSSZEGZÉS . 43 FRAZÉMATÁR . 46 A szókapcsolatok frazeolgiája . 46 1. Tárgyas igei kapcsolatok 46 2. Határozós igei kapcsolatok 46 6. Vonzatból szólás és más jelenségek 47 8. Névszói kapcsolatok 47 9. Páros kapcsolatok 47 10. A hanghatás szerepe a

szintaktikai frazeológiában 48 Mondatok és mondatrészlegek mint frazémák. 48 1. Az egyszerű mondat 48 3. Igazi összetett mondatok 48 a) Kapcsolatos mondatok . 48 b) Helyhatározói . 48 A képes beszéd . 49 1. Az egész ember és a testrésze 49 3. Az ember élete szűkebb körben 51 3. Az ember és a természet kapcsolata 52 4. Az ember és a természeti erők és jelenségek 53 5. Az ember ősi foglalkozásai, mesterségek 53 6. Ember és társadalom 53 7. Katonaság, hadakozás 54 8. Jog, bíráskodás, közigazgatás, pénzügy 54 9. Szórakozás 54 10. Népszokások 55 11. Hitvilág 55 A körülírás . 55 1. A természetes halál kifejezései 55 Irodalmi idézetek, utalások, célzások . 55 1. A Biblia 55 Modifikációs típusok . 55 a) Lexikai szubsztitúció . 55 b) Kontamináció . 56 c) Lexikai szubsztitúció + más modifikáció eljárás (betoldás) . 56 d) Betoldás/hozzátoldás/kiegészítés. 56 e) Literalizáció . 56 f) Utalás a

frazémára/Befejezetlen formák . 57 4. Modellszerep 57 FELHASZNÁLT IRODALOM . 59 2 BEVEZETÉS A nyelvi tevékenység nagyon fontos kellékei: a gondolkodás, a nyelvi rendszer és a szókincs, mely állandóan változik a beszéd során. Azonban nemcsak szavakat mondunk ki, hanem ennél kisebb egységeket (hangokat, morfémákat is), illetve nagyobb egységeket, mint például a szintagmák, szókapcsolatok. A szintagmák között pedig vannak olyanok, amelyek állandósultak Ezeket a nyelvi tevékenység során úgy használjuk fel, hogy már nem alkotjuk meg őket újra, hanem szókincsünkből mint kész nyelvi elemeket vesszük elő. Már csak azért is történik ez így, mert az esetek többségében az állandósult szókapcsolat plusz jelentéssel bír, sőt gyakran az eredeti jelentés el is homályosul, a szavakat hiába értjük meg, nem tudjuk értelmezni. Elsődleges szerepük stilisztikai: szemléletes képszerűség, eleven kifejezőerő, érzelmi, hangulati

árnyalás Ezért is nevezik őket hungarizmusoknak, hiszen más nyelvre csak közvetve vihetjük át. A Nyelvművelő kézikönyv az állandósult szókapcsolatok, azaz a frazeológiai egységek 9 kategóriáját különíti el: [Grétsy 1980: 172–5.] 1. terpeszkedő kifejezések Főleg a hivatalos nyelvet kárhoztatjuk velük. Olyan szókapcsolatok ezek, amelyek egyetlen igével vagy névszóval is megjelölhetők lennének. Három fajtáját különíthetjük el: felesleges, mert nem jár semmiféle stilisztikai vagy jelentésbeli többlettel (intézkedést foganatosít) gazdagítja nyelvünket (győzelmet arat, köszönetet mond) szükséges rossz (nehezen helyettesíthetők mással) 2. közhelyek Eredetileg humoros, szellemes kifejezések, de a gyakori használat során elkopnak, unalmassá válnak. 3 3. átvitt értelmű, képes kifejezések Nyelvünk sokszor megengedi, hogy a változatlan tartalmat élettel, színekkel teli nyelvi eszközökkel jelenítsük meg, sőt

van olyan helyzet, amikor ez másképp nem is lehetséges. (Pl megette már a kenyere javát) 4. népies mondókák, gyakran ritmusos kifejezések 5. figura etimologica (= a szó tövének ismétlődésével előállt stílusalakzat. Pl folyton folyvást, szépek szépe) 6. köszönések és udvariassági, társalgási formulák 7. szólásmondások 8. szóláshasonlatok 9. közmondások Az utolsó három kategória elkülönítése vitatott, elméleti tárgyalásuk már 1847-ben megkezdődött, mégpedig Szvorényi József: A közmondások és példabeszédek szelleme és vegyes elemeiről című munkájával. „Méltán feltűnhet, hogy elméletileg a tudomány mily későn kezdett a szólásokkal foglalkozni, holott gyakorlatban már régóta figyelemmel kísérte, gyűjti és felhasználja mint a nyelvi kifejezés leghatásosabb tényezőit, a szép előadás legváltozatosabb, legszemléletesebb eszközeit, miket lelkes gyűjtőink joggal elneveztek a nyelv virágainak”

idézi Tolnai Szvorényi József szavait [Tolnai 1910: 9.] 4 A FRAZEOLÓGIAI SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE A szólásokat, közmondásokat már a 19. században gyűjteni kezdik Az egyik jelentős összegző munka Tolnai Vilmosé 1910-ből. Már ő felfedezi, hogy a szólások, közmondások stb. (ezeket a könnyebbség kedvéért szólásoknak nevezi) sajátossága, hogy a jelentés és a nyelvi kifejezés egyesül bennük, s ezek szétválasztása nélkül a róluk szóló elmélkedések zavarosak. Továbbá nincs egyetlen olyan gyűjtemény sem, amely megfelelne ennek a szempontnak. Kis Viczay Péter például a latin szólás első szavának betűrendjében közli az utána következő magyar szólásokat, Kovács Pál művében pedig nincs semmi rend Noszkó Alajos és Baróti Szabó Dávid csoportjaiban hol a jelentés, hol a szólások egyik szava, azaz a vezérszó szerint sorakoznak. Dugonics András jelentés szerint próbálja őket csoportosítani (49 „szakba”). W.

Körte, Ballagi Mór és Erdélyi János gyűjteményei is vezérszavakat állapítanak meg, Margalits Ede pedig minden jellemző szó alatt közli az adott szólást (hiányossága: a forrást nem nevezi meg) Tolnai javaslata ennek tudatában az, hogy alkossuk meg a szólások „synonymikáját”: a gyűjteménynek az első fele a vezérszavak szerint, a másik fele pedig a jelentés szerint csoportosítson. [Tolnai 1910: 9–12] Tolnai egy későbbi, a Stílus és nyelv című cikkében a magyar és nem magyar nyelvű gyűjteményeket is felsorolja. [Tolnai 1935: 424–30] Magyar nyelvű gyűjtemények: Decsi János, Szenzi Molnár Albert, Pápai-Páriz Ferenc, Benitzki Péter, Kisviczay Péter, Kovács Pál, Földi János, Kresznerics Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Szirmay Antal, Dugonics András, Gaal György, Ballagi Mór, Almásy János, Sirisaka Andor, Margalits Ede műveit említi, s hozzáteszi, hogy hatalmas anyagot halmoztak fel a folyóiratok (Magyar Nyelvőr,

Nyelvészeti Füzetek, Ethnographia, Magyar Nyelv), illetve szótáraink. Külön csoportba sorolja a magyarázatos gyűjteményeket: ugyanis Szvorényi József, Szabó Ernő, Mikó Pál, Tolnai Vilmos, Csefkó Gyula, Berze Nagy János, Zolnay Vilmos már a szólások eredetét is magyarázzák. 5 S végül még egy szempontból rendszerezi az alkotásokat: mégpedig a gyűjtött anyag szerkesztési elvei szerint. Hasonló értelmű szólásokat csoportosítanak Noszkó Alajos, Dugonics And- rás, Póra Ferenc munkái; fogalmi körök alapján különítik el őket: Szabó Ernő, Mikó Pál, Milhofer Sándor, Kertész Manó, Berze Nagy János. A harmadik a földrajzi szempontok, s a negyedik az írók szólásai, mégpedig Pázmány Péter, Szeitz Leó, Mikes Kelemen és Arany János művei. Végül az utolsó csoport az összehasonlító gyűjtemények, mint Margalits Ede, Juhász János, Simonyi Zsigmond, Gaal György, Ballagi Mór és Erdélyi János munkái. A tudományos

tárgyalást mint már említettem 1847-től számíthatjuk, Szvorényi József művétől. A továbbiakban Riedl Frigyest kell megemlítenünk, aki elsőként különítette el a szólásokat és közmondásokat, illetve Bauer Si- mon elsőként osztályozta azokat. Maga Tolnai is a Bauer-féle meghatározást méltányolja leginkább, hiszen ez a jelentés alapján először is különválasztja a beszéd valódi és átvitt értelmét, a valódi értelem szókapcsolatait a nyelvtan ún. vonzatait, vagyis az állandó határozókat kirekeszti Az átvitt értelmű beszédeket felosztja elhomályosult és tudatos képekre Az előbbieket az állandó kapcsolat sajátságainak nevezi, s az utóbbiakat a vonzatokkal együtt a frazeológiába utalja. Így a tulajdonképpeni szólások közé csak a tudatos képek tartoznak. Mindkettőben három-három csoportot különböztet meg: műköltői tropust, hasonult szentenciát, képes szólásmódhasonlatot és közmondást. Végül arra az

eredményre jut, hogy a szólásmód népies tropus, a közmondás népies szentencia. Mindezt Tolnai megvilágításában olvashatjuk [Tolnai 1910: 20.] Ilyen előzmények után maga Tolnai ad 1910-ben egy szólás- meghatározást: „ olyan közkeletű, állandó szókapcsolatok, melyek tudatunkban éppoly egységben vannak elraktározva, mint az egyes szavak, s amikor szükség van rájuk, nem alkotjuk meg őket alkalmilag, hanem készen, alkotóelemeiknek szoros egységével merülnek fel tudatunkban”. [Tolnai 6 1910: 11.] Ez a definíció bár kétségtelenül újat hoz a szakirodalomba azért mégsem tökéletes. O Nagy Gábor ismeri ezt fel, akiben a szólások és közmondások nagy gyűjtőjét és egyben kutatóját tisztelhetjük. Véleménye szerint Tolnai az állandósult szókapcsolatok, azaz a frazeológiai egység fogalmát adta meg. [O Nagy 1954: 7] A szólás ennél azért valamivel több Olyan frazeológiai kapcsolat, mely hangulati tartalommal

bír s jelentéstani egységét a szókapcsolat egységes fejlődése, történelmi múltja igazolja. S később még ezt is kiegészíti O. Nagy Gábor a terjedelmesebb frazeologizmusokkal (közmondás, szóláshasonlat, szállóige) Monumentális gyűjteménye: Magyar szólások és közmondások címmel 1966-ban jelenik meg, s máig a legbővebb, illetve a mintegy húszezer kifejezésformát tartalmazó mű felöleli a régiség és a tájnyelvek szólásanyagát is. [O Nagy 1966] Az azóta készült munkák az ő elméletén, felosztásán alapulnak. Szokványos kifejezésmódokat, szállóigéket, szólásokat, közmondásokat különít el. A magyar szólásokat két csoportra osztja. I. Tulajdonképpeni szólások, melyek eredetileg az emberek egy bizonyos csoportjának a nyelvére jellemző kifejezések, mondhatjuk szakkifejezések voltak. Pl: adja a bankot = nagyképű II. Azon szókapcsolatok, melyeket a nyelvtudat alkalmasnak érzett arra, hogy az eredeti, konkrét

jelentésen túl, valamit jelképesen fejezzenek ki. Ezeket pedig nyelvtani szempontból osztályozza: 1) Igés szerkezetek (aprópénzzel fizet) 2) Párhuzamos felépítésű és gyakran megmerevedett alakú (nem ragozható) szólások. 3) Szóláshasonlatok: köznyelvi szókapcsolatokból alakult szólások (Ismeri, mint a tenyerét). [O. Nagy 1954: 15] 7 1995-ben jelenik meg Hadrovics László: Magyar frazeológia című könyve, mely történeti áttekintést igyekszik adni a címében jelzett témáról. Külön tárgyalja a szókapcsolatokat és mondatokat mint frazeológiai egységeket További kategóriái: a képes beszéd és a körülírás A közmondásokat betűrendes tárba sorolja, s szintén rendszerbe illeszti a szállóigéket, idézeteket, sőt figyelmet szentel a lefordított vagy idegen alakban meghonosodott elemeknek. A közmondásokat tehát ő is külön tárgyalja, hiszen a velük foglalkozó tudománynak is külön neve van: paroemiológia. E

különválasztás pedig igencsak indokolt, s a lexikológiai felhasználás során nagyon hasznos Jelentősége egyrészt átfogó jellegében áll, másrészt abban, hogy foglalkozik azokkal a szavakkal, amelyek egykor frazeológiai kapcsolat tagjai voltak, illetve a sajátos jelentéstartalmú mondatokkal is. Hadrovics felosztási rendszerének előzményét Tolnainál találhatjuk. [Tolnai 1935: 415–6.] Az ő tárgykörei összehasonlításképpen a következők: Az emberi test és részei; Család és tagjai; Férfi és nő; Mindennapi élet; Természeti jelenségek; Foglalkozások; Állat- és növényvilág; Ipar, kereskedelem, vagyon; Szokás, játék; Történelmi emlékek; Egészség, betegség; Babona, néphiedelem; Hitvilág, élet, halál. A két rendszer között két lényeges különbség tapasztalható. Hadrovicsé részletesebb (akár az ő kiindulópontja is lehetett Tolnai osztályozása), s ez szükségszerű is, hisz sokkal nagyobb mennyiségű anyaggal

dolgozik. Továbbá nemcsak tárgyköröket állapít meg, hanem vizsgálja a frazémák grammatikai felépítését is Az állandósult szókapcsolatok két legtermékenyebb területe Hadrovics László szerint is a képes beszéd és a körülírás. A képes beszéd fajtáinak egy részével tulajdonképpen már általános iskolában találkozunk, de a középiskolai tananyag már magában foglalja ezek ismeretét (metafora, hason- lat, szinesztézia, szimbólum, metonímia, szinekdoché). Szóképeknek, tropusoknak is nevezzük őket. Lényegük: egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre valamilyen köztük fennálló kapcsolat alapján. Az egyik jelenséggel a másikat magyarázzuk [Grétsy 1980: 1136] 8 A stílus szemléletességét szolgálják azáltal, hogy határozottabban elképzeltetik az elvontabb gondolatokat, bonyolultabb jelenségeket. Ám nagyon könynyen a komikum forrásává válhatnak, ha a képekben az elvont és a

konkrét elemek keverednek. A képes kifejezések kedvelői nemigen elégednek meg egy képpel. Gyakran egy mondaton belül több képet is felhalmoznak Pedig ezek egymás hatását rontják, ha az általuk szemléletessé tett dolgok nem egyeztethetők össze. Ilyenkor képzavar támad, ami súlyos stílushiba [Balogh 1974: 213.] De humoros hatást kelthetünk és ez nem hiba , ha a képes kifejezéseket „visszafordítjuk” konkrét érzéki síkra (pl.: „A férfiak nem szívesen járnak az önkiszolgáló boltokba, mert ott mindig kosarat kapnak”) A körülírás lényege pedig az, hogy egy már kialakult kifejezésmódot egy körülményesebbel helyettesítünk, ami sokszor a valóságban nem is létező képet teremt. Ugyan, ki venne búcsút a kapufélfától? Pedig ha valaki titokban eltávozott vagy megszökött, arra ezt is mondhatjuk. 9 DEFINÍCIÓ(K) A frazémák, azaz pontosabban a szólások, közmondások további szakirodalmát a folklór körében

találjuk. Az említett gyűjtők, s tudósok szinte mindegyike kifejti, hogy a közmondások és szólások népköltészeti alkotások Ahogyan O Nagy Gábor írja: „Szólás- és közmondáskincsünk () a nép tulajdona, mégpedig olyan szellemi vagyona, amelyet a saját szükségleteinek, a saját igényeinek, a saját alkatának megfelelően teremtett meg.” [O Nagy 1966: 9.] A tudományos elnevezések áttekinthetősége végett vessünk egy pillantást az alábbi táblázatra! A frazeológia fogalmát dolgozatom első részében már érintettem: az állandósult szókapcsolat (a kilenc csoport) mind frazéma. Szemerkényi Ágnes pedig a nemzetközi irodalom mintájára a szólásokat, közmondásokat proverbiumoknak nevezi, ugyanis 1968-ban a paroemiológia folyóirata, a Proverbium egyik számában Matti Kuusi javasolta ezt az elnevezést. Az eddigi szóhasználat e téren ugyanis nagyon változatos: szólás, szólásmód, közmondás, példabeszéd, adagium, proverbium,

jelesb szólások 10 stb. Így célszerű volt egy egységes elnevezés, mely a nemzetközi kutatók javaslata, illetve a magyar megfelelő híján a proverbium lett. A paroemiológia fogalmával pedig Hadrovics László munkájában találkoztam először: a közmodásokkal foglalkozó tudomány elnevezése ez. Szemerkényi Ágnes csak a proverbiumokkal foglalkozik tanulmányában, s a XX. századi definíciós próbálkozások összefoglalását adja Ő maga a meghatározás nehézségét abban látja, hogy a proverbiumok jelentéstani és mondattani szemlélete keresztezi egymást: a hasonló felépítésű proverbiumoknak többnyire eltér a jelentésük. A „Jobb kevés jót tudni, mint sok hasztalant” és a „Jobb ma itt, mint holnap ott” szerkezetileg rokon egymással, de szemantikailag nem. Összegezve a 20 századi elemzők kísérleteit a következő definícióig jut: „A közmondás olyan hagyományos propozicionális megállapítás, mely legalább egy

„topic”-ból (tárgy, téma) és egy „comment”-ből (magyarázat) összetevődő leíró alkotóelemet foglal magában.” [Szemerkényi 1988: 214–16.] 11 JELENTÉS ÉS SZERKEZET Mint már említettem, a meghatározás nehézségének oka az, hogy a jelentéstani és mondattani szemlélet keresztezi egymást, ezért érdemes megvizsgálni e két területet. A jelentés tulajdonképpen mindig az adott helyzet függvénye, tehát a jelentés egyenlő a használattal Szemerkényi a következő jelentéstani felosztásokat állapítja meg: I. csoport a) tényleges vagy b) lehetséges jelentés II. csoport a) értékszegényedést vagy b) értékgazdagodást fejeznek ki III. csoport a) metonimikus, legtöbbször oksági viszonyt kifejező proverbium Ki mint vet, úgy arat. b) szembeállító (oppozíciós) proverbium Kutya vagy te, nem agár. c) azonosító proverbium Az idő pénz. [Szemerkényi 1988: 217–18.] Szerkezetét tekintve pedig két részből áll a

proverbium: anyagi megnyilvánulás (szavak, hang- és taglejtések) összefüggésrendszer (helyzet: az üzenet küldője és vevője viszonya) A nyelv teljes leírásában a nyelvtanilag megszerkesztetlen mondatokként könyvelhetők el. Az egyszavas névszói mondatot kivéve, bármiféle mondat lehet közmondás. Mivel a proverbiumok sem jelentésük, sem szerkezetük alapján nem különíthetők el, így használatukban kell keresni fő vonásaikat. 12 HASZNÁLAT Ahhoz, hogy egy proverbium elhangozzon, legalább két ember társalgására van szükség, illetve szükséges még valamilyen helyzet, szituáció. Ugyanis ezt a helyzetet rendeli a proverbium kimondója egy általános szabály alá. A használat tehát a proverbium legsajátosabb jegye, hiszen „ eligazít az élet nehézségei között, összefoglal egy helyzetet, ítéletet oszt, vagy cselekvési irányt szab meg. Vigasztalást nyújt kis és nagy bajban, vezérfonalat ad kezünkbe, midőn választani

kell. Az átlagember erkölcsiségét fejezi ki Óvatosan és konzervatív módon a középutat ajánlja” – idézi Szemerkényi az angol Taylort, aki a proverbiumokkal talán a legtöbbet foglalkozott. [Szemerkényi 1988: 220.] Legújabb használati terület A használat legfontosabb mivoltát bizonyítja, hogy kiválóan alkalmas a nyelv ismeretének, ill. az értelmi fejlettség mérésére Gyakran a középiskolai felvételi során is alkalmazzák ezt a módszert. Ez a proverbiumok használatának legújabb területe Továbbá a proverbiumok megléte, jellege, de hiánya és értelmezésének variánsai jellemzik egy-egy csoport kulturális fejlettségét. Elsődleges használat A legrégibb használati területe pedig természetesen a paraszti szóbeli kultúra, annak a társadalmi rétegnek a műveltsége, mely megalkotta őket. Ezt nevezzük elsődleges használatnak. Másodlagos használat Már a 12. században számon tartják a proverbiumokat, s az egyház is felhasználja

őket a beszédekben, s ezzel a másodlagos használatot indítja meg, mely a proverbiumoknak az ún. magas kultúrában való idézését jelenti Bizonyított például, hogy a négy evangélium szövege is a provebiális kifejezések 13 gyakoriságában áll a legközelebb egymáshoz. A reformáció idején éli virágkorát a közmondás, szólás műfaja A szónokok leghatásosabb eszközei, céljuk a meggyőzés. Ebben az időszakban (15-18 század) kerülnek irodalmi művekbe, s a gyűjtemények megszaporodnak A reneszánszban, a barokkban, de még a klasszicizmusban is az irodalomban általában pozitív érték a proverbium. Egy-egy irodalmi mű retorikailag kitüntetett része A romantikában azonban már egyre kevésbé alkalmazzák, ill alkalmazásuk negatív értékítéletet jelent, az ironikus kifordítások eszközei De olyan nagy íróink is, mint Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond, szívesen használták a szólásokat, közmondásokat műveikben. A népnek,

a parasztságnak az ábrázolása ezt meg is követelte. De ugyanezt mondhatjuk el Petőfi Sándorról vagy Arany Jánosról is. A magas művészetbe való bekerülés következménye pedig az, hogy sokszor a utókor már magyarázatot igényel. Például Arany Nagyidai cigányok c művét ilyesfajta jegyzetekkel látta el. 14 A PROVERBIUMOK FAJTÁI Magyar felosztás A magyar kutatás a folklórszempontokat figyelembe véve a proverbiumok következő fajtáit különíti el: I. Valódi proverbium 1. közmondás a) maxima (erkölcsi szabály) b) szentencia (nevelő célzatú jótanács) 2. szólás a) szabály (gazdálkodási, időjárási, egészségre vonatkozó) b) szóláshasonlat c) szólás formájú csúfoló A szólás napjainkban nem művészi igényű sajtótermékekben a leggyakoribb. 3. szállóige II. Epikus proverbium a) wellerizmus / szólásidézet Dickens Pickwick Klub című regényének egyik alakjáról, Sam Wellerről kapta nevét ez a csoport, ez a figura

ugyanis nagyon sok ilyen idézettel él a műben. A magyarban nagyon kevés a wellerizmus Pl: „Ez a hét is jól kezdődik” – mondta a cigány hétfő reggel, mikor akasztani vitték Rendszerint három részből áll: • közmondás, azaz az idézet • a beszélő megnevezése • a csattanó, mely megadja a szituációt b) átmeneti formák a rövid epikus történetek felé [Szemerkényi 1988: 228–31.] 15 Permajkov osztályozása A tudományos rendszerezések közül Permjakov, orosz kutató klasszifikációja a legjelentősebb. [Szemerkényi 1969: 228–9] A proverbiumot mint logikai egységet vizsgálta, s azt a tanulságot vonta le, hogy a proverbiumok: meghatározott szituációk vagy dolgok közötti meghatározott viszonyok jelei. Négy alapvető logikai-szemantikai csoportot állapít meg: 1. Dolgok és tulajdonságaik között viszony a) Ha egy dolognak van valamilyen tulajdonsága, akkor bír egy másikkal is. Nincsen rózsa tövis nélkül. b) Ha egy

dolognak van valamilyen tulajdonsága, viszont az a másiknak nincs meg, akkor az egyik jobb lesz, mint a másik. Jobb a kevés magamé, mint a sok másé. 2. Dolgok közti viszony a) Ha létezik egy dolog, akkor létezik egy másik is. Ha van kecske, van tej is. b) Ha egy dolog függ egy másiktól, és ez a másik bír egy tulajdonsággal, akkor a függő dolognak is meglesz ugyanaz a tulajdonsága. Olcsó húsnak híg a leve. 16 Szókincsünknek e csoportját választottam tehát vizsgálatom tárgyául, tekintettel arra, hogy manapság ezek nagy része igencsak előtérbe került. Hallgassunk akár rádiót, nézzünk televíziót, s talán joggal mondhatom, hogy az információáramlás minden területén elhalmozzák az embereket reklámmal, hirdetéssel melyek célja, hogy hassanak a vevőre, az esetleges vásárlóra. A „hatóeszköz” pedig gyakran valamilyen állandósult szókapcsolat Továbbá a szintén mai életünkre jellemző politikai, társadalmi,

pénzügyi botrányok, szenzációk újságíróinkat sokszor ironikus, gúnyos, sőt élcelődő hangvételre késztetik. E hangnemeken kívül a szólások, közmondások szintén igen alkalmasak bármiféle érzelmi állapot, vélemény egy mondatban való kifejezésére, méghozzá a lehető legtömörebben, legkifejezőbben. A hirdetések a különböző külföldi csatornák jelenléte miatt egyre inkább alkalmazkodnak az amerikai és nyugat-európai stílushoz Ebbe az alkalmazkodásba illeszkedik bele a frazémák felhasználása is Az a hirdetési szöveg a hatásos, amely rájátszik a szólás vagy közmondás ismeretére, olyan szerkezet felhasználásával éri el a kívánt hatást, mely ismertségénél fogva az igaz benyomását kelti az olvasóban. De újabban nemcsak felhasználjuk, módosítjuk ezeket a nyelvi építőelemeket, hanem újakat gyártunk, melyek szintén közvetítik a mai társadalom érzésvilágát, gondolkodásmódját. A Mancs Az állandósult

szókapcsolatok vizsgálatának főként az újaknak a legalkalmasabb anyaga a sajtó, illetve a média nyelve. Így vállalkoztam egy hetilap: a Mancs nyelvhasználatának tanulmányozására A hetilap az aktuális politikai, kulturális, életmódbeli témákkal, kérdésekkel foglalkozik. Rovatcímei is ezek: Politika, Élet+mód, Kultúra, illetve Publicisztika Szüret című oldallal indul minden egyes szám, mely más újságokból idézett csattanós, valamiért ismétlésre ítélt mondatok, beszédrészletek helye. A Politika és a Kultúra rovatok természetesen egyaránt foglalkoznak a 17 belföldi és külföldi viszonyokkal. A Politika részben erre utalnak a Magyarglóbusz és a Világfalu elnevezések, a Kultúrában pedig Kislátószög és a Nagylátószög címek. Sőt az Életmódban is megtaláljuk az elkülönítést: Világuide (guide = ang. idegenvezető) és Narancsmagyarország Interjút szinte minden témában találhatunk, a Visszhangban pedig nyolc

kis kritika olvasható: táncszínházról, könyvről, filmről, kiállításról, színházról, lemezről, kazettáról, különböző kiadványokról, sorozatokról, de még tévéműsorról is. A lap sajátos jellegét a Publicisztika rovat adja Az Egotrip – melynek magyar megfelelője talán az „énkirándulás” lehetne – a magánember szempontjából szemlélve a világot gyakran filozofikus távlatokba téved. Például az újságíró a busz utáni szaladás lélektanát dolgozza ki, még az ókori tudósokat is segítségül híva. Jellemző rá a durvaság, a vulgarizmus Itt kapnak helyet a szerkesztő szavai két cikk erejéig s az olvasói levelek. A szép magyar beszédre igényes olvasó azonban inkább ne vegye kezébe a lapot Ennek ellenére nagyon alkalmas az előbb említett szempontú vizsgálatra. A kritika az uralkodó műfaj, melynek hatásos eszközei a szólások és közmondások, mind tiszta formájukban, mind elferdített vagy csonka változatukban.

18 A PROVERBIUM HELYE A SAJTÓBAN „A sajtónyelv különösen erős vonzódást tanúsít a nyelvi képek iránt. Ez nem véletlen, hiszen a színesség, a szemléletesség javára válik minden olyan megnyilatkozásnak, amelynek sok és sokféle olvasóhoz kell eljutnia. Kérdés azonban, hogy egy-egy képszerű kifejezés mennyire könnyíti meg a megközelítést, illeszkedik-e a mondanivalóhoz, nem erőltetett és nem nyakatekerte, nem srófolja-e a kelleténél feljebb a tárgyalt téma fontosságát” vélekedik Felde Györgyi. [Felde 1989: 135] De Felde aggályánál tovább is mehetünk: nemcsak túlzásokba esünk néha, hanem elferdítünk, mégpedig nem túl szerencsésen. A mai anómia, azaz elidegenedés, pontosabban értékrend-hiány nem kedvez új közmondások létrejöttének, inkább a régiek tréfás, humoros, groteszk, meghökkentő elferdítésének. Természetesen azonban eredeti alakjukban stiláris értékkel rendelkeznek, s így a szépirodalom és

a publicisztika kedvelt eszközei Használatuk az újságírásban mindennapos jelenség, hiszen a szóhasználata, beszédfordulatai állnak a legközelebb a mindennapi nyelvhez. Egy újság nyilvánvalóan igényt tart arra, hogy bármely olvasni tudó ember megértse a mondanivalóját. Ezért igyekszik közérthetően, világos stílusban fogalmazni A proverbiumhasználat egy új területe a hirdetésekben való alkalmazás. E felhasználásnak két útja lehet tehát: a szó szerinti idézés és ha manipuláljuk a proverbiumot. Hogy melyik hatásosabb, azt mindig az adott helyzet dönti el. Hasonló gondolatokkal látott hozzá Szemerkényi Ágnes a Magyar Nemzet vizsgálatához. Jómagam is ezzel a lappal kezdtem, s ugyanazt kellett megállapítanom, amit ő: „egy lapszámban átlag egy proverbium fordul elő” [Szemerkényi 1994: 157.] A proverbiumok hiányának okát Szemerkényi abban a társadalmi környezetben látja, amelyben a lap készül. Vagyis: az újságírók

igyekeznek távol tartani magukat a népi kultúrától a városi kultúra jegyében. De az igazságot 19 valószínűleg csak az újságírókkal készült interjúkból tudhatnánk meg. Talán nem érzik eléggé mélynek és hatásosnak a proverbium idézését. Hadd tegyem hozzá, hogy ezek mellett az okok egyike lehet a tárgyilagosság, az objektivitás is. Objektivitás pedig nagyon fontos a sajtó esetében Szigethy András ennek fontosságáról így ír: „a tájékoztatásnak függetlennek kell lennie attól, hogy valamit az adott szerkesztőségben kívánatosnak, szerencsésnek, hasznosnak vagy haszontalannak tartanak az ott dolgozók”. [Szigethy 1999: 43.] Márpedig, ha így áll a dolog, akkor az újságíró véleményét nem fejtheti ki akárhol Ez a megállapítás a tájékoztató műfajokra vonatkozik Ezek pedig elsősorban a hír és a tudósítás, amelyek nem tűrik tehát a szubjektivitást, a személyességet, a véleménynyilvánítást. „Az

újságok hírés információs oldalai ne engedjenek következtetni az újság szellemiségére A lap irányultsága ne érződjék (). A lap profilja igen Természetesen másfajta híreket közöl egy gazdasági napilap és másokat egy politikai” [Szigethy 1999: 53.] A tudósítás pedig nem helyezheti máshová a hangsúlyokat, mint amelyek az adott eseményben „benne voltak”. Persze kommentárt fűzhetünk az elmondottakhoz, a leírtakhoz, ha valami mellett nem tudunk szó nélkül elmenni, de célszerű azt jól elkülöníteni. Az átmeneti műfajokra (riport, interjú) szintén érvényesek a fenti megállapítások, de nem oly szigorúan. Egy riport készítése során ugyanis már a kérdésekből kiérződik vagy kiérződhet a riporter álláspontja. Az „igazi publicisztikai műfajok”: kommentár vagy jegyzet és a glossza azok, ahol valóban hazára találhatnak a frazémák. Hiszen például a glossza „szerelemből és méregből, felháborodásból, haragból

és fölényből, értelem korbácsolta indulatokból születik. Leleplezni a butaságot, az úrhatnámságot, az önkényt, az önkényeskedést, a türelmetlenséget és az inkompetenciát, a nagyképűséget és a képmutatást” [Földes 1999: 111–12.] Publicisztikai műfaj továbbá a vezércikk. Hogy ez mit jelent, Kossuth igen egyszerűen fogalmazta meg: „A szó semmit sem akar mást mondani, mint ahogy a vezércikk oly cikk, a hírlap azon számának irányát és speciális célját kimutatja, mely vezére a hírlap azon cikkeinek, de más semmi és senkinek” 20 [Földes 1999: 98.] Szigorúan véve tehát olyan hely, ahol az újságíró filozofálhat, véleményt mondhat S még egy véleménynyilvánító műfajt kell megemlítenünk: a kritikát. Jelentése: bírálat, bíráló értékelés Már az elnevezés feltárja funkcióját, jellegét Célja valóban a vélemény megfogalmazása, mégpedig a szakszerű és közérthető véleményé. Az újságíró

tehát itt sem sértheti meg azt az íratlan törvényt, amely a tisztesség, megbízhatóság, valóság követelményét igényli A sajtó hírközlő, tudósító, véleményközlő jellegének köszönhetően óriási hatalma van. Megmutatkozik ez a helyesírásunkban, és a nyelvhelyesség területén is Ezt a hatalmat pedig ki kellene arra használnunk, hogy javítsuk helyesírásunkat, és hogy helyesen beszéljünk. Bárczi Géza írja például, hogy Finnországban minden napi- és hetilap mellett működik egy nyelvi lektor is. Megszívlelendő tanács ez. 21 VIZSGÁLATI SZEMPONTOK 1. Jelentésszintek Mint ahogy R. Molnár Emma is kifejti tanulmányában: az idiómák a nyelvhasználat során keletkeztek, majd a szótárak készítői feljegyezték, rögzítették őket. Így elkülöníthető egy szótári forma vagy állományi alak, mely az alapforma nevet kapja, illetve egy alkalmazott változat, azaz használati forma A használati forma rendszere pedig a

következő lehet: [R. Molnár 1988: 693] a) szint: szó szerinti, konkrét jelentés b) szint: átvitt jelentés: szólás- és közmondásjelentés, frazémajelentés c) szint: kontextuális jelentés: a szövegkörnyezethez igazodó alkalmi jelentés 2. A proverbium szövegbe szerkesztése [R. Molnár 1982: 352–6] a) Mondategységbe kerül az idióma, vagy önmagában egy mondategység Ilyenek lehetnek a glosszémák, szintagmák, egyszerű szerkezetű szólásmondatok, közmondások. b) Mondategészbe kerül ennek egy mondategységébe vagy (két vagy több mondategységbe szétbontva helyezkedik el a mondategészen belül) Ilyenek az egyszerű mondatok. c) Bekezdésen belül több mondategészben jelenik meg 22 Az idiómák elhelyezkedése lehet: • A bekezdésnyi szöveg tartalmát summázzák. • A mondandót megerősítik, elmélyítik azáltal, hogy több idióma fordul elő kisebb egységen belül. • Egy idiómával indítunk, egy másikkal zárunk. •

Sporadikus megjelenés. • Több idióma közül csak egyet variálunk. 3. Modifikációs típusok [Forgách 1997: 360–66.] a) Lexikai szubsztitúció = lexémák kicserélése A közmondás szövege a módosítás ellenére is felismerhető.  A lexéma kicserélése legtöbbször „témábavágó”. Olyan szóval helyettesítik ugyanis az eredetit, ami érzésük szerint találóbb, jobban illik a témához.  „Az állampolgárságot sem akartam felvenni, úgy érzem, egy japán útlevéllel mindig kicsit ferde szemmel néznének rám a határokon.” júl 29. A japánokra utalva ferde szemeket emleget, holott a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy ez nem feltétlenül csak rájuk vonatkozik, hanem minden ország határán tartózkodó emberre. Bár szellemes megjegyzés, végiggondolhatta volna az illető. De nem az újságíró rovására kell ezt írnunk, ugyanis egy riportban hangzott el (ami indokolhatja azt, hogy nem gondolta át, aki kimondta),

aki éppen nem műveletlen ember (matematikus).  „Hellyel kínál, a sofőrök szemén látom, hogy ez nem az én fuvarom.” febr. 4 12 (Baleset Deutschlendsbergnél: A buszsorfőr) Eredeti: Nem az én asztalom. 23  „És főképpen elképzelhetetlen, hogy egy asztalhoz üljön a konkurenciánál dolgozó kollégákkal, akikkel nem fúj egy levest a politikai preferenciákat illetően” aug. 5 26 Eredeti: Egy követ fúj.  „Függetlenekről jót vagy semmit.” jan 7 Biciklitolvaj 5 Eredeti: Holtakról jót vagy semmit.  „Meteorológus tervez, isten végez.” jan 14 4 Eredeti: Ember tervez, isten végez.  „Olyan haszonnal, aminek hallatán a jó öreg Jockey Ewing torkán is megakadt volna a gázolaj.” márc 4 14 Eredeti: Torkán akad a szó.  „Kincsem nyerített a sírjában” ápr. 1 38 Eredeti: Megfordul/forog a sírjában.  „Rosszfiú rosszfiúnak nem vájja ki a szemét.” febr 25 34 Eredeti: Holló a hollónak nem vájja ki a

szemét.  „Lengyel László legyen a talpán” febr. 25 6 Eredeti: Ember legyen a talpán.  „Színes, szélesvásznú, poszt-szoc-gúnyoló valóságművész, aki bene- vezett fejjel a falnak” febr. 11 25 (30 Magyar Filmszemle) Eredeti: Fejjel megy a falnak.  „Vasutas vasutasnak farkasa” jan. 14 19 Eredeti: Farkasnak farkas a fia.  Néhol véleményem szerint indok nélkül történik a csere.  „Adná ugyan el Hirmann adjunktus a tulajdonában lévő háromszobás kéglit, vennének abból két kisebbet, a maradék pénzből pedig élnek majd, mint Marci Hatvanban.” júl 8 19 Eredeti: Él, mint Marci Hevesen.  „A gond nem jár egyedül.” jan 21 9 Eredeti: A baj nem jár egyedül  „Úgyszólván csak állni jár beléjük a lélek (a honfi) addigra.” aug 26 Eredeti: Csak hálni jár bele a lélek. 24  „Csöbörből gödörbe” jan. 21 17 Eredeti: Csöbörből vödörbe.  „kissé bő lére vannak eresztve” márc. 18 34

Eredeti: Hosszú lére erszt valamit.  Ebben az esetben pedig a helyettesítés stilisztikailag módosít.  „ártatlan, mint a ma született birka” aug. 19 9  „Sir Alfred is röhög a markába.” febr 4 Biciklitolvaj 6  „Elszabadult velük a gerincvelő.” jan 7 Biciklitolvaj 4 Fokozatbeli különbség van például a röhög és nevet szavak között, illetve a birka és a bárány stílusértéke nem egyenlő. A pokol helyett a gerincvelő elég bizarr hatást kelt  Egyetlen példát találtam arra, hogy a szubsztitúcióval az eredeti jelentés ellentétét fejezzük ki.  „Egyik szemünk sír, a másik beteg.” júl 22 39 b) Kontamináció = szóláskeveredés  „Egyik 19, a másik eb, valahogy így írhatnánk le a török hivatalosság és a kurdok kapcsolatait az elmúlt másfél évtizedben.” febr 11 19 Két hasonló szerkezetű közmondás ötvözése, amit azért vonhatott össze a cikkíró, mert mindkettő ugyanazt fejezi ki. 

„megneszelhették, hogy összerúgtam a port az ügyvédi kamarával” máj. 20 17 E példa tipikus nyelvhelyességi hiba: az összerúgják a patkót (= veszekednek) és a rúgják a port (= táncolnak) szólások összevegyítése.  „azért ütötte meg a szememet, mert mindig” jún. 17 34 Ezen a példán kicsit elcsodálkoztam. Tapasztalatom szerint nem szokták összekeverni a megüti valami a fülét és a szúrja a szemét szólásokat. Itt ez történt.  „Tegye ki a tüdejét a MaNcsért!” jan. 7 3 (Kiteszi a lelkét és Majd kiköpi a tüdejét frazémák vegyülése.)  „Nem engednek a 21-ből” jan. 7 12 25 (Nem enged a 48-ból és Kivágja a 21-et) c) Lexikai szubsztitúció + más modifikáció eljárás (betoldás) Erre is egyetlen példát találtam:  „Mint egy korábbi cikkünkben jeleztük, van új hely a nap alatt.” aug 26. 20 Eredeti: Nincs új a nap alatt. Egyrészt a tagadást állításra változtatja a létige kicserélésével,

másrészt betold egy új szót (hely). d) Betoldás/hozzátoldás/kiegészítés  „Az euróbékát végül is a 15 tagországból 11 (ki kisebb, ki nagyobb lelkesedéssel) lenyelte.” ápr 1 Euréka 4 A betoldott szó: eruó  „Azért nem mind arany, ami nem fénylik” márc. 18 35 Betoldott szó: nem e) Ortográfiai játék = játék az írásképpel Erre nem találtam példát. f) Literalizáció = a szó szerinti jelentés aktualizálódik Literalizálhat: • a két jelentésszint összjátéka: „Bírom cérnával” júl. 22 30 Attól literalizálódik, hogy Benczúr Emese képzőművész ezt a mondatot hímezte ki. g) Utalás a frazémára/Befejezetlen formák Ez a csoport nem szerepel Forgách Erzsébet típusai között. Tulajdonképpen nem is teljesen modifikációs típus, akár kihagyásnak is nevezhetnénk  „Nélkülük még az ún. csecsemő kiönthetése sincs” ápr 15 26  „látható-e majd a fa az erdőtől” júl. 15 32  A sajátjukon

sepregetnek” júl. 8 18 26  „Járatlanért nem” júl. 22 32  „Huss, komám! Eredj, csinálj nyarat!” júl. 8 35  „egy vidékista, pénzmentes, ág is húzza csapat” febr. 25 41  „Evés közben jön meg” aug. 19 13  „Kinek a” (cím) júl. 8 36  „Utolsókból elsők” (cím) aug. 19 10  „Ha a szél nem fújja” jún. 24 17  „ledőltem az egyik asztalfiókhalomra, előre ittam a.” máj 20 36  „megint szarva közt a tőgyét + másrészt meg az vesse rám, aki szerint ez nem műfajalapítás.” máj 6 Biciklitolvaj 7  „Jó pubi holtig tanul” ápr. 29 30  „Fia, Maxi unokatestvére sem esett messze a fájától” júl. 8 19  „a ló is több lábon áll” jan. 21 39 4. Modellszerep [P. Csige 1997: 311] P. Csige Katalin aszerint vizsgálódik, hogy a frazeologizmus eredeti formájában vagy csupán modellként szerepel-e Ha eredeti formában találja, akkor a frazeológiai jelentést keresi: hogy jelen van-e.

Ha a frazéma csupán modellszerepű, akkor a változtatás minőségét vizsgálja: szerepelhet zárójelben, de érintheti a lexikai elemeket. a) Eredeti forma b) Modellszerepű a frazéma  „kis távolságra vannak egymástól, netán egy gyékényen ülnek (árul- nak) hazát” aug. 26 P. Csige Katalin a modellszerepű frazémák között elkülönít egy olyan csoportot, melyek esetében a változtatás zárójelben szerepel Annyi módosítást hadd tegyek, hogy ebben a példában nem a változtatás, hanem az eredeti alak szerepel a zárójelben. 27  „Parázs a kamu alatt” júl. 22 13 Első látásra nem tűnt olyan összetett formának, mint amilyen. A „modell”: Hamu alatt lapul a tűz. E szólás szerkezetére épül a példám A hamu szót a kamuval helyettesíti, ami kizárólag hangzási hasonlóságon alapul. A tűz szót pedig a parázzsal, ami logikai viszonyt tükröz. Hogy mindezt miért hajtotta végre az újságíró, arra csak részben tudok

választ adni. A cikk (alcím: „Megfigyelési lista” újságírókról) keletkezésének idején tisztázatlan az, hogy az újságírók megfigyelése törvényes volt-e vagy sem, illetve hogy igazat írtak róluk vagy sem. Tehát a kamu szó használatát indokoltnak tekinthetjük. Ez volna részleges válaszom Hogy a parázs miért helyettesíti a tüzet, az nem derül ki a cikkből. Végül konkrétan a sajtóhoz kapcsolódva azt veszem szemügyre, hogy a frazéma a címben, a szövegben esetleg hirdetésben szerepel-e. Számok tekintetében a következő a helyzet: 208 db proverbium közül 20 fordul elő címben vagy címként (ez kb. a 10 %-a), szövegben 189 db és hirdetésben mindössze egy, illetve szintén egy képaláírásként szerepel. Szemerkényi Ágnes a proverbiumokat aszerint vizsgálja, hogy módosítva vannak-e vagy sem, méghozzá külön-külön a címben, a szövegben és a hirdetésben találtakat. Dolgozatomban fordított sorrendet alkalmaztam

Véleményem szerint ugyanis a frazéma előfordulásának helye nem annyira meghatározó. Csupán annyi különbséget látok, hogy a címben talán nagyobb hatást ér el Mivel a cím funkciója a figyelem felkeltése, így itt sokkal eredményesebbnek bizonyulhat Ennek ellenére újságíróink nem túl gyakran élnek ezzel a lehetőséggel. 28 ÚJABB FRAZÉMÁK Szathmári István cikkében összefoglalóan így jellemzi a korunk szülte frazémákat: „az ötletesség, szellemesség és a tréfa, humor mellett a groteszk, vagyis a nevetségesnek, valamint a meglepőnek, sőt az ijesztőnek a furcsa keveredése, továbbá a gúnyos, illetve a durva, a trágár kifejezésmód is jellemző rájuk”. [Szathmári 1996: 458] Ebben sajnos egyet kell értenem vele Bár Szathmári István az új szólások keletkezésére is próbál magyarázatot adni (s ez bizonyos esetekben lehetséges is), tapasztalatom mégis az, hogy nem igazán tudjuk megérteni vagy követni egy-egy

frazéma útját. Ezeket R. Molnár Emma elmélete alapján rendszerezi Szathmári, amelyet én is követek. [R Molnár 1981: 339–47] 1. Szólássá vált szószerkezetek = szólásszintagmák a) Igés szerkezetek  „ti, akik elhúztátok a csíkot” júl. 8 18  „neked viszont szarral meszeltek” júl. 8 19  „Az adóreformot megfúrta a kormány” júl. 15 13  „világszerte megugrott a hölgyek árfolyama” jún. 17 33 2. Teljes mondat válik szólássá A) Tő- vagy bővített (egyszerű) mondat  „a Red Pilot Group sem volt piskóta” jún. 17 33  „A fiataldemokratáknak azonban túl zaccosnak tűnik a kávé” júl. 1 9 B) Hiányos szerkezetű (egyszerű) mondat  „Kár a gőzért” aug. 12 14 29 C) Sajátos státuszt képviselő szóláshasonlatok a) Állapot- vagy módhatározói hasonlító mellékmondat, amely a főmondat cselekvését, névszói állítmányát világítja meg  „úgy néznek ránk, mint vak lány a

vízesésre” júl. 22 35  „ül a rímei között, mint a homokozóban” aug. 26 9 b) A hasonlat képe szinte egyáltalán nem függ össze a főmondati állítással  „úgy gyártja a fegyverteszteket, mint kultúrrovat a mozikritikát” febr. 4. 20  „mindig a tenyeremen hordanám, mint Krisztus a sebét” febr. 11 35  „utálta, () mint varjú a rothadt tököt” jún. 17 31 c) Annyi, akkora, úgy, olyan stb. mutatószóval kezdődő s állítmányi, tárgyi, számjelzői stb hasonlító, illetve mód- vagy fokhatározói és egyben következményes forma  „A többiek ugyanis tagadnak, ahogy a csövön kifér” aug. 19 9  „olyan buta, mint egy vödör sár” febr. 18 23  „akkorát bukott az őszi választásokon, mint az ólajtó” márc. 4 15  „olyan buta, hogy megsül a kezében a gesztenye” júl. 1 35 Azt hiszem szerencsésnek mondható, hogy a fenti frazémák nem terjedtek el. De annyi bizonyos, hogy ezek valódi szólások,

közmondások mintájára jöttek létre, s amit bemutattam, az csak példa, mert ezek nem egy változatban élnek. Az eredeti mintájára a változó körülményeknek megfelelően keletkeznek újak és újak. Rohanó életünknek róható fel talán, hogy egyik alakot sem tudja a közösség „kicsiszolni”, meghonosítani. S sokszor ezért hálásak is lehetünk, mert kifejezésmódjuk nem éppen „szalonképes”. 30 CSOPORTOSÍTÁS Gyűjtött anyagomat (Mancs 1999. január–augusztus) Hadrovics munkájának útmutatásai alapján rendeztem el I. A szókapcsolatok frazeológiája 1. Tárgyas igei kapcsolatok „nemigen tudnak szót érteni” júl. 8 18 „Ha mégis, akkor a cechet a szolgáltatók állják.” júl 8 15 „Mivel Ronnie Drew neszét vette, hogy” márc. 25 Narancsfül 5 „rögtön kivághatják a rezet” júl. 8 39 „személyes tanácsadója is rámondta az áment” júl. 1 9 „táthatjuk újra a szánkat” máj. 20 35 „nemrég még

Észak-Írországban ütötte bele az orrát” febr. 4 17 „sokaknak szúrja is a szemét” aug. 12 13 „már csak a főváros állja a sarat” márc. 25 22 „dalaik is megállják a helyüket” febr. 24 Narancsfül 8 „a nem hivatalos csókcsere miatt is szívta a fogát” jan. 7 14 „ti, akik elhúztátok a csíkot” júl. 8 18 „kis híján otthagyja a fogát” jún. 17 30 „vígan vágom a rendet” jan. 21 39 „de a mama végül beadja a derekát” ápr. 15 35 „nagy mennyiségű dokumentumnak veszett nyoma” júl. 29 10 „henteseivel fogott kezet” aug. 5 16 „kitűzőkkel a mellükön ropták a táncot” júl. 8 18 31 2. Határozós igei kapcsolatok „őket is móresre tanítják” febr. 18 „valaki az orra alá dörgölje egykori szavait” jún. 17 39 „még abban sem jutottak dűlőre” máj. 13 10 „dűlőre lehessen jutni az ügyében” máj. 13 10 „köddé vált” febr. 4 5 „Torgyán kockáján forog” máj. 20 39 „Nem kevés pénz

forog e kockán.” júl 15 14 „nem árt résen lennünk” jún. 24 14 „csak az apróvadak kerültek horogra” aug. 19 9 „a horogra akad valami gyanús számla” márc. 18 29 „könnyen jégre viszi az íróembert” máj. 20 34 „vált volna kámforrá a párt” júl. 1 9 „nyilván a többiek rovására megy” jan. 7 10 „Dobhatjuk tehát a sutba” máj. 13 39 „sikerült lépre csalni” ápr. 15 28 majd az ellenzék nyakába varrni” ápr. 8 39 „még hamis, kínai gyerekcipőben járunk” ápr. 1 Euréka 2 „mennyit nyom a latban” márc. 4 10 „jóval többet nyomott a latban” márc. 25 14 „Asworth jó lóra tett” febr. 4 33 „a fejünkre olvasod” febr. 25 Narancsfül 7 6. Vonzatból szólás és más jelenségek a) Az eredeti vonzat és „értelmetlen” változata „minden részletet a fülébe rágnak” márc. 25 37 b) Vegyült szólások „a galeri tagjainak motorra fáj a foguk” jan. 14 13 32 8. Névszói kapcsolatok a) A

határozói jelző és főneve „Ez szabad szoftver esetén fából vaskarikának hangzik” jún. 17 21 9. Páros kapcsolatok a) Vegyes hangrendű igék párban: Palatális–veláris pár „Az, hogy a végén, akárhogy is csűrték-csavarták, mindhárman Firenzében kötöttek ki” aug. 5 23 b) Főnevek párban: Azonos határozóragos főnevek párban „Az előbbi összeg úgymond szőrén-szálán eltűnt” aug. 12 16 Egy főnév kétféle alakja párban: „szájról szájra” máj. 20 29 – Azonos határozói ragos különböző főnevek párban „foggal-körömmel ragaszkodnak” aug. 5 16 c) Melléknevek párban – Azonos hangrendű párok „kerek perec kijelentette” júl. 29 17 10. A hanghatás szerepe a szintaktikai frazeológiában a) Az összecsengés lehetőségei: Alliteráció „Hamvába holt szezon” aug. 12 16 „Kezdetben a hamvába holt, bár milliós pályázati pénzek” márc. 4 13 II. Mondatok és mondatrészlegek mint frazémák 1. Az

egyszerű mondat a) kijelentő „Mindenkinek a maga keresztje.” máj 20 35 „Eső után köpönyeg.” febr 25 15 „Bajban ismerszik meg a barát.” ápr 15 35 „Elszabadul a pokol.” júl 1 30 33 3. Igazi összetett mondatok a) Kapcsolatos mondatok „holott ez akkor már sem oszt, sem szoroz” ápr. 29 20 b) Helyhatározói „Aztán mégis ott vagyunk, ahol a part szakad” márc. 25 22 c) Tárgyi „Együk is meg, amit kifőztünk!” máj. 13 37 d) Feltételes ”ha törik, ha szakad, ragaszkodik a jól bevált konzervatív formulához” aug. 5. 13 „Sebaj, ott van a Nemzeti Sport (), a Kurír () meg, ha minden kötél szakad, a Ludas Matyi” aug. 5 13 e) Hasonlítói mellékmondatok – Hasonlítás növényekhez, termésekhez, „rezegtek a muskátlifejek, mint a nyárfalevél” máj. 13 19 „egyszerre bír nyers és kifinomult lenni, bivalyul húz (mint szegény em- bert az ág)” júl. 8 33 „Azt mondják, az első millió megszerzése kemény dió”

júl. 8 30 – Hasonlítás emlős állatokhoz „A Fidesz úgy rázza le magáról a szocialisták minden próbálkozását, mint kutya a vizet.” febr 4 39 – Hasonlítás egyes tárgyakhoz „Mint a kő, szilárdan kell álljon a posztján.” febr 11 30 – Hasonlítás anyagokhoz „köddé vált” febr. 4 5 „éppen az ő vezetésével vált volna kámforrá a párt” júl. 1 9 „Vízzé vált vér” ápr. 15 35 – Hasonlítás égitestekhez és természeti jelenségekhez „csak csepp a civil pénzek tengerében” máj. 21 10 – Hasonlítás személynévvel 34 „Lengyel László legyen a talpán” febr. 25 6 – Hasonlítás élelemhez „kell ez a nem is kis pénz a Postabanknak, mint a falat kenyér” aug. 5 13. – „Logikátlan” hasonlatok „Ágoston ragyog, mint a lopótök a csinos Ibolya mellett.” febr 4 11 III. A képes beszéd 1. Az egész ember és a testrésze a) Szólások emberrel: Az ember egészét a mindent beborító bőre is

jelképezheti „Az előadó a bőrét viszi a vásárra” máj. 6 41 „Jogunk sok mindenhez van, de ember legyen a talpán” ápr. 29 23 b) A fej „a Fidesz és a szocialisták fej fej mellett haladnak” jún. 1 9 „a rendelkezésünkre álló összeg azonban alig változott adta búnak a fejét” máj. 20 12 „Nem te vagy az első, aki ezt a fejünkre olvasod” febr. 25 Narancsfül 7 c) A szem „és kopog a szeme az égségtől” jún. 17 30 „csak egy elmaszatolt csík egy kinyomott szem helyén (mi más lehetne, mint a lélek tükre)” febr. 25 38 „Végh túlkapásait rossz szemmel nézték a politikai vezetők” júl. 15 12 „Egy félértékű promóciós kópiával szúrták ki a szemem” máj. 13 34 „A Heltai-birodalom sokaknak szemet szúrt” aug. 26 9 „Legalábbis nekem az szúrt szemet” ápr. 15 33 „Sokaknak szúrja is a szemét a szakszervezeti lobby” aug. 12 13 d) A száj és tartozékai „jobboldali erőpolitikával pedig torkig van az

ember” júl. 15 25 „a galeri tagjainak motorra fáj a foguk” jan. 14 „kis híján otthagyja a fogát” jún. 17 30 35 „táthatjuk újra a szánkat” máj. 20 35 „az Orbán-Horváth nem hivatalos csókcsere miatt is szívta a fogát” jan. 7. 14 e) A fej további részei: áll, orr, fül, arc, pofa, kép „nemrég még Észak-Írországban ütötte bele az orrát” febr. 4 17 „A módosító indítványok benyújtásánál tehát nem árt résen lennünk.” jún. 24 14 „nehogy már valaki az orra alá dörgölje egykori szavait” jún. 17 39 f) A nyak „megpróbálja majd az ellenzék nyakába varrni” ápr. 8 39 g) váll, hát, derék, oldal, far „Lassan egy éve, hogy a Helikon vállt vállnak vetve” aug. 5 28 „de a mama végül beadja a derekát” ápr. 15 35 h) kéz, kar, könyök „ismét moshatjuk a kezeinket sóhajtozott egy magas rangú szocialista politikus” aug. 12 12 „nyilván finoman, kesztyűs kézzel” febr. 11 15 „Ehelyett a

balkáni mészárszék henteseivel fogott kezet” aug. 5 „Abban viszont nincs megkötve a kezem, ” júl. 15 4 i) tenyér, marok, ujj, köröm „Feketék voltak, kisujjukban saját zenetörténelmük.” júl 8 34 „nem érdemes ujjat húzni vele” aug. 26 j) láb, térd, szár, ín, boka, talp, sarok „Elfárad, alig áll a lábán, de jól szórakozik” jan. 7 Biciklitolvaj 5 3. Az ember élete szűkebb körben a) Az ember mozgása „Ti, akik elhúztátok a csíkot„ júl. 8 18 b) Étel, evés „A moziban folytatott beszélgetés során a rendező, bár előrebocsátotta, hogy nem kenyere a szó” júl. 15 29 36 „kell ez a kis pénz a Postabanknak, mint egy falat kenyér” aug. 5 13 „Együk is meg, amit kifőztünk!” máj. 13 37 „a politikai elit lassan a kenyértörésig viszi a dolgot” máj. 13 16 „nem a saját pecsenyéjét sütögeti a NATO tűzerejénél” márc. 25 47 c) Ruházat, lábbeli stb. „gazdaságilag azonban még hamis, kínai

gyerekcipőben járunk” ápr. 1 Euréka 2. „semmi értelme tisztítóba adni a köpönyegét, már az is a tisztaság benyomását kelti, ha kifordítja” júl. 22 19 „Minthogy az UCK kordában tartása elsősorban a német szolgálat feladata lett” jún. 24 19 A szólás elhelyezése kis gondot okozott. Eredetéről a következőket tudjuk: a korda szó jelentése korbács vagy az a kötél, madzag, amellyel a barátcsuhát kötötték át. Ez az utóbbi szerintem valószínűbb, s ezt a rag miatt (-ba) gondolom. Ésszerűbbnek látszik, hogy a „korbácsban” tartani az értelmetlenebb, mint egy ruhadarabban tartani valamit, mely könnyen a szerzetesi fegyelem jelképévé válhatott. Persze nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a korbács jelentésből vált szólássá, hiszen a pálca is szerepel szólásban (pálcát tör felette) mint fenyítőeszköz , s ezen az úton haladhatott ez a szerkezet is. (O Nagy 1954: 290) d) A ház és berendezése „én ezt megértem, de

nem az én asztalom” júl. 22 32 „dobhatjuk tehát a sutba” máj. 13 39 „puccskísérlete zajlott Diósgyőrben, ami megérdemelt dugájába dőlt” jan. 14. 12 e) Háztartás (sütés, főzés, tisztálkodás) „Erre varrjon gombot a Kedves Olvasó” júl. 22 35 „Bírom cérnával. Nem vesztem el a fonalat” júl 22 30 „Az előző körben uralgók saját szennyesüket akarták tisztára mosni” jún. 17. 39 „már kezdetektől fogva saját levében fő” aug. 19 9 37 3. Az ember és a természet kapcsolata a) Az ásványok „Elég az hozzá, kő kövön nem marad.” febr 25 43 „Mint a kő, szilárdan kell álljon a posztján.” febr 11 30 „zsűribeli társaival összebarátkozik, sőt egy követ fúj” jan. 7 Biciklitolvaj 5. „ igaz, azok akik a cég ügyfelei, rögtön kivághatják a rezet” júl. 8 39 b) A növényvilág „Maga a műfaj még a húszas évek iparosodása során szökkent szárba” júl. 8 33 c) Rovarok, csúszómászók,

hüllők, madarak „tényleg nem ártott a légynek sem” jún. 17 34 „Szóval a béka segge alól lődözzük nyilainkat” febr. 25 47 d) Vadon élő állatok „cudar idő volt például, mely látási és útviszonyokban mutatta ki a foga fehérjét” febr. 25 47 e) Háziállatok ( a ló kivételével) „a másnaposságnak más mechanizmusait is ismerjük: kutyaharapást sző- rivel” jún. 8 18 „nem akarja disznók közé szórni gyöngyeit” jan. 21 Narancsfül m 5 „Sok lúd disznót győz” ápr. 1 14 „Az egyik kutya, a másik eb” márc. 18 35 „Bár az ellenzék most köti az ebet a karóhoz” márc. 4 17 „Nem kötötte az ebet a karóhoz a Kaposvár–Keszthely vitában.” márc 4 13. „a prózaíró Szomory végig rövid pórázon tartja a drámaírót” febr. 25 43 „a Banshees a kutyának sem kell húsz év múltán” febr. 25 Narancsfül 2 „Azt állítani tehát, hogy zsákbamacskát vettek volna, erős túlzás.” febr 11. 14 „A felhők

fület-farkat behúzva kotródtak el.” jún 17 35 „Mivel a csávó senkinek se kutyája, se macskája” máj. 20 39 38 f) A ló mint a képes beszéd egyik fő alakja – A ló szerszáma és egyéb kellékei „Első lépésben a lovak közé dobnám a gyeplőt, hadd fusson a szekér” márc. 25 22 – A ló különböző szólásokban „mert vásárlók tömkelegét teszi lóvá” máj. 13 34 4. Az ember és a természeti erők és jelenségek „Úgy ért minket a közgyűlés, mint derült égből a villámcsapás” ápr. 1 14 „Ez a zene, ami nagyon könnyen jégre viszi az íróembert” máj. 21 34 5. Az ember ősi foglalkozásai, mesterségek a) Vadászat, madarászat „sikerült lépre csalni egy nyugatnémet újságírót” ápr. 15 28 b) Halászat „ és oda helyezik, ahol sok vizet nem zavarhat” ápr. 8 14 „a végén csak horogra akad valami gyanús számla” márc. 18 29 „csak az apróvadak kerültek horogra” aug. 19 9 „az esetlegesen

horogra akadó halakkal, no meg a boszniai és horvátországi vezetők skalpjával” aug. 19 10 c) Pásztorkodás, földművelés, ősi szerszámok „és publicistaként csakugyan vígan vágom a rendet” jan. 21 39 d) Kertészkedés, szőlészet, favágás „kemény fába vágta a fejszéjét” máj 20. 16 „az első millió megszerzése kemény dió” júl. 8 30 6. Ember és társadalom a) Közlekedés járművel (Szekér, tengely, kerék) „a polgárok politikai gondolkodása a régi (vak)vágányon halad tovább” júl. 18 8 „még abban sem jutottak dűlőre, hogy” máj. 13 10 39 „két hét alatt dűlőre lehessen jutni” máj. 13 10 „egy kimehessen a békés fejlődés kerekét kötni” febr. 11 39 „ti, akik elhúztátok a csíkot” júl. 8 18 b) Adásvétel, vásár „Eső után köpönyeg ugyan” febr. 25 15 „ a kormány ne áruljon egy gyékényen azokkal” márc. 18 15 „jóval többet nyomott a latban” márc. 25 14 „kinek a véleménye

mennyit nyom a latban” márc. 4 10 7. Katonaság, hadakozás a) Várvívás „Nem állja meg a helyét, hogy a ’98-as választás nincs feldolgozva” febr. 25. 6 „1970 után született dalaik is megállják a helyüket” febr. 25 Narancsfül 8. „Már csak a főváros állja a sarat” márc. 25 22 8. Jog, bíráskodás, közigazgatás, pénzügy E közmondás is felhívta a figyelmemet arra, hogy Hadrovics felosztása bővítésre szorul. Mégpedig a Politika témakör vált szükségessé ebben az esetben a) Politika „Eritrea nem engedett a negyvennyolcból, egy centit sem hajlandó viszszaadni” febr. 18 22 b) Magánjog, pénzügy, adózás „ami nyilván a többiek rovására megy” jan. 7 10 „és bevallom, éltem is a gyanúperrel” jan. 7 47 c) Polgári pereskedés, büntető eljárás „iratmegsemmisítés során nagy mennyiségű dokumentumnak veszett nyoma” júl. 29 10 „Túl régi ahhoz, hogy most egyszerűen pálcát törjek felette” 40 9.

Szórakozás „Ez egyszer ugyanis nem kész a filmek, hanem a leendők körül áll a bál.” jan. 21 39 „Torgyán kockáján forog immár nemcsak a politikai, hanem a szakmai hitelük is” máj. 20 39 a) Szerencsejáték (kocka, kártya) „Nem kevés pénz forog e kockán.” júl 15 14 b) Versenyzés „Asworth jó lóra tett a big-beattel” febr. 4 33 „a jelenlegi frakcióvezető tört lándzsát a közélet tisztasága mellett” aug. 19. 11 c) Sport Igen gyakoriak azok a formulák, amelyeket Hadrovics László még nem különített el, s amelyek a Szórakozás körébe sorolhatók. Én jónak láttam, ha egy új kategóriába soroljuk azokat a frazémákat, melyek a sportriporterek alkotnak, használnak, s így válnak szókapcsolattá, vagy egyszerűen csak sportnyelvből mint szaknyelvből vesszük át őket. „itt már labdába sem rúg” júl. 22 26 „Ők nem tehettek róla, hogy nálunk labdába se rúghattak, minden szépségük dacára.” júl 8 21 „A

folyóirat készítői tartalmi szempontból is magosra tették a lécet” júl. 22 35. „a régiek közül kevesen dobták be a törülközőt” jún. 1 27 d) Zene, tánc „kitűzőkkel a mellükön ropták a táncot a hidakon” júl. 8 18 „Áll a bál, de nem paprikás” máj. 20 22 „montenegrói elnök kezdett el más húrokat pengetni” aug. 19 10 41 10. Népszokások „és csak azt ebrudalják ki a szerencseiparból” jún. 24 13 A következő szólás elhelyezése azért okozott gondot, mert eredete O. Nagy Gábor szerint négyféle lehet. Utalhat a vérontás nélküli halálra vagy folyón való átkelésre is, s azért sorolom e körbe, mert a másik két indok szerint a népszokásokból is eredhet. A megszégyenítésnek a módja volt, hogy forró vagy szennyező folyadékkal öntötték nyakon azt, akinek el akarták látni a baját, illetve a Körös mentén megmártották a folyóban azt az idegent, aki nem volt hajlandó pénzen megváltani az ún.

idegenmártást „nos akkor sem ússza meg a mohóságot büntetlenül” jún. 17 36 „ha a kapcsolatteremtést kisebb fejsérülésekkel megússza” jún. 24 6 „egy ilyen erősségű földrengést megúszni nem lehet” aug. 26 11. Hitvilág a) Az ördög „csak értsük meg, nem kockáztathat, hisz az ördög nem alszik” júl. 15 27 III. A körülírás 1. A természetes halál kifejezései „megfogyatkoznak, így utóbbiak órája üt.” ápr 29 20 IV. Irodalmi idézetek, utalások, célzások 1. A Biblia a) Mózes 4. könyve „a csekély nézőszámmal nem voltak szálka a kultúrpolitika szemében” jún. 17 26 Ebbe a rendszerbe csak azokat a frazémákat soroltam be, amelyek teljes alakban, elferdítés nélkül szerepelnek. A „testreszabott” formákat szövegbe szerkesztésük, módosításuk, modellszerepük s az „újszülötteket” grammatikai felépítésük szerint vizsgáltam. 42 Összegzés Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor a

frazémák azért ragadtak meg, mert már kisiskolás koromban gyakran nehézséget okozott használatuk. S igencsak elcsodálkoztam, amikor a középiskolába való felvételire készülve kezembe kerültek olyan felvételi feladatsorok igaz hatosztályos gimnáziumra vonatkozóan , amelyek szólások, közmondások magyarázatát kérték a diákoktól. Úgy gondolom, általános iskolában ezekkel többet kellene foglalkozni. A tanulók ugyanis így csak akkora frazémakinccsel rendelkezhetnek, amennyivel nyelvi környezetük Az igényes, színes beszédhez megfelelő szókinccsel is rendelkeznünk kell, amibe pedig nemcsak a szavak, hanem az állandósult szókapcsolatok is beletartoznak. Tanítási gyakorlatom során vidéki, falusi gyerekek szókincsét volt alkalmam felmérni. Sajnos nem túl biztató tapasztalatokkal gazdagodtam A gyerekek sokszor nem is tudják ha már foglalkoztak a témával az iskolában akkor sem , hogy valóban szólást, közmondást használnak. Ezt

hetedikes tanulóknál vettem észre. Az ötödikes pedig, miután tudatosultak benne a fogalmak (Lerchné dr. Egri Zsuzsa tankönyvét tanítják az iskolában), nem tud még a legegyszerűbb frazémának sem ellentététes vagy rokon értelmű megfelelőt keresni. Talán az alsós tananyag után túl nagy feladatra vállalkozunk Azt hiszem, az anyanyelvi műveltség egy olyan területe ez, amelyet igazában „megtanítani vagy megtanulni” nem lehet. A gyermek családja s az iskola, tehát a szűkebb környezet szóhasználata a mérvadó számára. Csak azokat a frazémákat ismeri és használja, amelyeket itt hallott. Pedig amint tapasztaltam az értelmi képességek és a szókincs felmérésének éppen ez nagyon gyakori módja. (A frazémák legújabb használati területe) A pedagógusnak itt (is) igen nagy feladat jut. Nemcsak a tananyag megtanítása lényeges, hanem meg kell tanítanunk a diákokat színesen, értelmesen, változatosan beszélni A tanár példaadása

itt a legfontosabb Bár a legismertebb frazémákat hamar megjegyzik a gyerekek, de mint ahogy a jó pap is holtig tanul, akármikor találkozhatunk olyan formával, amit 43 még mi sem ismerünk. Ilyenkor O Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások vagy Mi fán terem? című munkáit vehetjük elő Az egyiket általában már alsó tagozatban megvetetik a tanulókkal, így már csak arra kellene rászoktatni őket, hogy rendszeresen használják önállóan, de az órán is vegyük elő többször. Igaz az inkább használható Magyar szólások és közmondások 1966-ban adatott ki, s azóta nem kevés frazéma keletkezett, arról nem is beszélve, hogy mennyit kiforgatnak az újságírók. S hogy is ragadna meg a gyermek fejében a klasszikus szólás, közmondás, mikor már egyből a módosított alakkal kerül szembe? Vagy hogyan is ismerhetné fel a reklámszövegben a frazémát, ha nincs tisztában az eredeti alakkal? Az anyanyelvi nevelés olyan területe lett

tehát az állandósult szókapcsolatok témája, amelynek ismerete szinte már egy átlagos újság elolvasásának, az olvasottak megértésének feltétele. A médiának, a sajtónak óriási szerepe van az anyanyelvi nevelésben, így annak egyrészt normának kellene lennie, másrészt ha már módosít , azt találóan, képzavar nélkül kellene megvalósítania. Mindezt a Mancsról nem tudom elmondani, annak ellenére, hogy a lap saját bevallása szerint a fiatalokhoz szól. Már említettem az újságírás műfajainak jellemzőit. Ennek megfelelően alakul a Mancs cikkeinek frazémahasználata is. Egy hét politikai és kulturális híreiben szinte sohasem találtam szólást, közmondást stb. Mihelyt azonban az újságíró szabadabban kezd beszélni egy témáról vagy megszólít valakit, megjelennek a proverbiumok. Egyik rovata a „8 kis kritika” pedig a maga két oldalával halmozza a frazémákat. A szerkesztő glosszáiról nem is beszélve Viszont az

„egotrip” ostorozó hangjának, személyes témáinak, jegyzeti mivoltának ellenére a vártnál kevesebbet tartalmaz. 44 Nagyon fontos jellemző, hogy a cím adta lehetőséget nem használják ki az újságírók. Egyértelműen sokkal szívesebben alkalmazzák a szövegbe beépítve A frazémák jellegéről pedig a következőket mondhatom A képes beszéd sok mindent tapintatosan tud kifejezni, olykor csak sejteti azt, amit ha nem így fejeznénk ki, akár rágalomnak is minősíthetnénk. Így a képes beszéd a legtágabb tárgykör Ezen belül is a testrészek, illetve a közlekedés témakörei a legjelentősebbek. Hogy az igés szerkezetek jóval nagyobb arányban vannak, mint a névszóiak, az szerintem nem tekinthető lényegesnek. Inkább arra figyeltem fel, hogy mondatba beépítve, beleillesztve kedveltebb, mint ha egy egész mondatot töltene meg a frazéma A rövid, velős szólások a divatosak, nem pedig a hosszabb, mondat formájú közmondások Arra

kellene tehát törekednünk, hogy közmondásaink ne felejtődjenek el. S bár ez sem lényegtelen feladat, azért sokkal fontosabb, hogy az új frazémák kifejezésmódját „szalonképessé” formáljuk. Ezzel, a már szinte lehetetlennek tűnő feladat gondolatával zárnám dolgozatomat, hozzátéve, hogy az igényes beszédre való nevelés sohasem szorulhat ki a pedagógus feladatainak köréből, akármilyen nehéz is ez manapság. 45 Frazématár A szókapcsolatok frazeolgiája 1. Tárgyas igei kapcsolatok szót ~ érteni júl. 8 18 cechet ~ állják júl. 8 15 neszét ~ vette márc. 25 Narancsfül 5 a rezet kivághatják ~ júl. 8 39 az áment rámondta ~ júl. 1 9 szánkat táthatjuk ~ ~ máj. 20 35 orrát ütötte bele ~ febr. 4 17 szemét szúrja ~ aug. 12 13 sarat állja ~ márc. 25 22 helyüket megállják ~ febr. 24 Narancsfül 8 fogát szívta ~ jan. 7 14 csíkot elhúztátok ~ júl. 8 18 fogát otthagyja ~ jún. 17 30

rendet vágom ~ jan. 21 39 derekát beadja ~ ápr. 15 35 nyoma veszett ~ júl. 29 10 kezet fogott ~ aug. 5 16 táncot ropták ~ júl. 8 18 2. Határozós igei kapcsolatok móresre ~ tanítják orra alá ~ dörgölje jún. 17 39 dűlőre jutni ~ máj. 13 10 köddé vált ~ febr. 4 5 kockáján forog ~ máj. 20 39 résen lennünk ~ horogra kerültek ~ febr. 18 jún. 24 14 aug. 19 9 46 horogra akad ~ márc. 18 29 jégre viszi ~ máj. 20 34 kámforrá vált ~ júl. 1 9 rovására ~ megy jan. 7 10 dobhatjuk ~ a sutba máj. 13 39 lépre ~ csalni ápr. 15 28 nyakába ~ varrni ápr. 8 39 gyerekcipőben ~ járunk ápr. 1 Euréka 2 nyom ~ a latban márc. 4 10 (jó) lóra ~ tett febr. 4 33 fejünkre ~ olvasod febr. 25 Narancsfül 7 6. Vonzatból szólás és más jelenségek c) Az eredeti vonzat és „értelmetlen” változata fülébe ~ rágnak márc 25. 37 d) Vegyült szólások fáj foguk ~ valamire jan. 14 13

8. Névszói kapcsolatok b) A határozói jelző és főneve fából ~ vaskarikának jún. 17 21 9. Páros kapcsolatok b) Vegyes hangrendű igék párban: Palatális–veláris pár csűrték-csavarták aug. 5 23 c) Főnevek párban: Azonos határozóragos főnevek párban szőrén-szálán – aug. 12 16 Egy főnév kétféle alakja párban szájról szájra máj. 20 29 47 – Azonos határozói ragos különböző főnevek párban foggal-körömmel aug. 5 16 d) Melléknevek párban – Azonos hangrendű párok kerek perec júl. 29 17 10. A hanghatás szerepe a szintaktikai frazeológiában b) Az összecsengés lehetőségei: Alliteráció Hamvába ~ holt aug. 12 16 Mondatok és mondatrészlegek mint frazémák 1. Az egyszerű mondat b) kijelentő Mindenkinek a maga keresztje máj. 20 35 Eső után köpönyeg febr. 25 15 Bajban ismerszik meg a barát ápr. 15 35 Elszabadul a pokol júl. 1 30 3. Igazi összetett mondatok a) Kapcsolatos mondatok

sem oszt, sem szoroz ápr. 29 20 b) Helyhatározói ott vagyunk, ahol a part szakad márc. 25 22 c) Tárgyi Együk is meg, amit kifőztünk! máj. 13 37 d) Feltételes ha törik, ha szakad aug. 5 13 ha minden kötél szakad aug. 5 13 48 e) Hasonlítói mellékmondatok – Hasonlítás növényekhez, termésekhez rezegtek mint a nyárfalevél máj. 13 19 húz (mint szegény embert az ág) júl. 8 33 kemény dió júl. 8 30 – Hasonlítás emlős állatokhoz úgy rázza le magáról mint kutya a vizet febr. 4 39 Hasonlítás egyes tárgyakhoz – Mint a kő, szilárdan febr. 11 30 Hasonlítás anyagokhoz – köddé vált febr. 4 5 vált kámforrá júl. 1 9 Vízzé vált vér ápr. 15 35 Hasonlítás égitestekhez és természeti jelenségekhez – csepp a tengerében máj. 21 10 Hasonlítás személynévvel – Lengyel László legyen a talpán febr. 25 6 Hasonlítás élelemhez – kell ez, mint a falat kenyér – aug. 5 13

„Logikátlan” hasonlatok ragyog, mint a lopótök febr. 4 11 A képes beszéd 1. Az egész ember és a testrésze a) Szólások emberrel Az ember egészét a mindent beborító bőre is jelképezheti a bőrét viszi a vásárra máj. 6 41 ember legyen a talpán ápr. 29 23 b) A fej 49 fej fej mellett jún. 1 9 adta búnak a fejét máj. 20 12 fejünkre olvasod febr. 25 Narancsfül 7 c) A szem kopog a szeme az égségtől jún. 17 30 szem helyén, mint a lélek tükre febr. 25 38 rossz szemmel nézték júl. 15 12 d) A száj és tartozékai torkig van 15. 25 motorra fáj a foguk jan. 14 4 otthagyja a fogát jún. 17 30 táthatjuk a szánkat máj. 20 35 szívta a fogát jan. 7 14 e) áll, orr, fül, arc, pofa, kép ütötte bele az orrát febr. 4 17 résen lennünk jún. 24 14 orra alá dörgölje jún. 17 39 f) A nyak nyakába varrni ápr. 8 39 g) váll, hát, derék, oldal, far vállt vállnak vetve aug. 5 28 beadja a derekát ápr.

15 35 h) kéz, kar, könyök moshatjuk a kezeinket aug. 12 12 kesztyűs kézzel febr. 11 15 fogott kezet aug. 5 megkötve a kezem júl. 15 4 i) tenyér, marok, ujj, köröm kisujjukban van júl. 8 34 ujjat húzni aug. 26 50 j) láb, térd, szár, ín, boka, talp, sarok alig áll a lábán jan. 7 Biciklitolvaj 5 3. Az ember élete szűkebb körben a) Az ember mozgása elhúztátok a csíkot júl. 8 18 b) Étel, evés nem kenyere a szó júl. 15 29 kell ez, mint egy falat kenyér aug. 5 13 Együk is meg, amit kifőztünk! máj. 13 37 kenyértörésig viszi máj. 13 16 nem a saját pecsenyéjét sütögeti márc. 25 47 c) Ruházat, lábbeli stb. gyerekcipőben járunk ápr. 1 Euréka 2 köpönyegét kifordítja júl. 22 19 kordában tartása jún. 24 19 d) A ház és berendezése nem az én asztalom júl. 22 32 dobhatjuk a sutba máj. 13 39 dugájába dőlt jan. 14 12 e) Háztartás (sütés, főzés, tisztálkodás) Erre varrjon gombot

júl. 22 35 Bírom cérnával Nem vesztem el a fonalat. júl. 22 30 szennyesüket tisztára mosni jún. 17 39 saját levében fő aug. 19 9 51 3. Az ember és a természet kapcsolata a) Az ásványok kő kövön nem marad febr. 25 43 Mint a kő, szilárdan febr. 11 30 sőt egy követ fúj jan. 7 Biciklitolvaj 5 rögtön kivághatják a rezet júl. 8 39 b) A növényvilág szökkent szárba júl. 8 33 c) Rovarok, csúszómászók, hüllők, madarak nem ártott a légynek sem jún. 17 34 béka segge alól febr. 25 47 d) Vadon élő állatok mutatta ki a foga fehérjét febr. 25 47 e) Háziállatok ( a ló kivételével) kutyaharapást szőrivel jún. 8 18 disznók közé szórni gyöngyeit” jan. 21 Narancsfül m 5 Sok lúd disznót győz ápr. 1 14 Az egyik kutya, a másik eb márc. 18 35 köti az ebet a karóhoz márc. 4 17 rövid pórázon tartja febr. 25 43 húsz év múltán febr. 25 Narancsfül 2 zsákbamacskát vettek febr. 11 14

fület-farkat jún. 17 35 se kutyája, se macskája máj. 20 39 f) A ló mint a képes beszéd egyik fő alakja – A ló szerszáma és egyéb kellékei lovak közé dobnám a gyeplőt – márc. 25 22 A ló különböző szólásokban teszi lóvá máj. 13 34 52 4. Az ember és a természeti erők és jelenségek ért, mint derült égből a villámcsapás ápr. 1 14 jégre viszi máj. 21 34 5. Az ember ősi foglalkozásai, mesterségek a) Vadászat, madarászat lépre csalni ápr. 15 28 b) Halászat sok vizet nem zavarhat ápr. 8 14 horogra akad márc. 18 29 kerültek horogra aug. 19 9 c) Pásztorkodás, földművelés, ősi szerszámok vágom a rendet jan. 21 39 d) Kertészkedés, szőlészet, favágás kemény fába vágta a fejszéjét máj 20. 16 kemény dió júl. 8 30 6. Ember és társadalom a) Közlekedés járművel (Szekér, tengely, kerék) régi (vak)vágányon halad tovább júl. 18 8 jutottak dűlőre máj. 13 10 kerekét

kötni febr. 11 39 elhúztátok a csíkot júl. 8 18 b) Adásvétel, vásár Eső után köpönyeg febr. 25 15 ne áruljon egy gyékényen márc. 18 15 nyomott a latban márc. 25 14 53 7. Katonaság, hadakozás a) Várvívás Nem állja meg a helyét febr. 25 6 állja a sarat márc. 25 22 8. Jog, bíráskodás, közigazgatás, pénzügy a) Politika nem engedett a negyvennyolcból febr. 18 22 b) Magánjog, pénzügy, adózás rovására megy jan. 7 10 éltem a gyanúperrel jan. 7 47 c) Polgári pereskedés, büntető eljárás veszett nyoma júl. 29 10 pálcát törjek felette júl. 15 9 9. Szórakozás a) Szerencsejáték (kocka, kártya) kockáján forog máj. 20 39 b) Versenyzés jó lóra tett febr. 4 33 tört lándzsát mellette aug. 19 11 c) Sport labdába sem rúg júl. 22 26 labdába se rúghattak júl. 8 21 magosra tették a lécet júl. 22 35 dobták be a törülközőt jún. 1 27 d) Zene, tánc ropták a táncot júl. 8 18

Áll a bál máj. 20 22 áll a bál jan. 21 39 más húrokat pengetni aug. 19 10 54 10. Népszokások ebrudalják ki jún. 24 13 sem ússza meg jún. 17 36 megússza jún. 24 6 megúszni nem lehet aug. 26 14 11. Hitvilág a) Az ördög az ördög nem alszik júl. 15 27 A körülírás 1. A természetes halál kifejezései órája üt ápr. 29 20 Irodalmi idézetek, utalások, célzások 1. A Biblia b) Mózes 4. könyve nem voltak szálka jún. 17 26 Modifikációs típusok a) Lexikai szubsztitúció  ferde szemmel júl. 29 ez nem az én fuvarom febr. 4 12 nem fúj egy levest aug. 5 26 Függetlenekről jót vagy semmit jan. 7 Biciklitolvaj 5 Meteorológus tervez, isten végez jan. 14 4 torkán is megakadt volna a gázolaj márc. 4 14 nyerített a sírjában ápr. 1 38 Rosszfiú rosszfiúnak nem vájja ki a szemét febr. 25 34 55 Lengyel László legyen a talpán febr. 25 6 benevezett fejjel a falnak febr. 11 25 Vasutas vasutasnak

farkasa jan. 14 19  élnek, mint Marci Hatvanban júl. 8 19 A gond nem jár egyedül. jan. 21 9 állni jár beléjük a lélek aug. 26 Csöbörből gödörbe jan. 21 17 bő lére vannak eresztve márc. 18 34  ártatlan, mint a ma született birka aug. 19 9 röhög a markába febr. 4 Biciklitolvaj 6 Elszabadult velük a gerincvelő. jan. 7 Biciklitolvaj 4  Egyik szemünk sír, a másik beteg. júl. 22 39 b) Kontamináció Egyik 19, a másik eb febr. 11 19 összerúgtam a port máj. 20 17 ütötte meg a szememet jún. 17 34 Tegye ki a tüdejét jan. 7 3 Nem engednek a 21-ből jan. 7 12 c) Lexikai szubsztitúció + más modifikáció eljárás (betoldás) van új hely a nap alatt aug. 26 20 d) Betoldás/hozzátoldás/kiegészítés euróbékát lenyelte ápr. 1 Euréka 4 nem mind arany, ami nem fénylik márc. 18 35 e) Literalizáció Bírom cérnával júl. 22 30 56 f) Utalás a frazémára/Befejezetlen formák csecsemő

kiönthetése ápr. 15 26 látható-e a fa az erdőtől júl. 15 32 A sajátjukon sepregetnek júl. 8 18 Járatlanért nem júl. 22 32 csinálj nyarat júl. 8 35 ág is húzza csapat febr. 25 41 Evés közben jön meg aug. 19 13 Kinek a júl. 8 36 Utolsókból elsők aug. 19 10 Ha a szél nem fújja jún. 24 17 előre ittam a máj. 20 36 szarva közt a tőgyét máj. 6 Biciklitolvaj 7 az vesse rám máj. 6 Biciklitolvaj 7 Jó pubi holtig tanul ápr. 29 30 sem esett messze a fájától júl. 8 19 a ló is több lábon áll jan. 21 39 4. Modellszerep a) Modellszerepű a frazéma egy gyékényen ülnek (árulnak) aug. 26 Parázs a kamu alatt júl. 22 13 Új frazémák 1. Szólássá vált szószerkezetek = szólásszintagmák a) Igés szerkezetek elhúztátok a csíkot júl. 8 18 neked szarral meszeltek júl. 8 19 megfúrta júl. 15 13 megugrott az árfolyama jún. 17 33 57 2. Teljes mondat válik szólássá A) Tő- vagy bővített

(egyszerű) mondat sem volt piskóta jún. 17 33 túl zaccosnak tűnik a kávé júl. 1 9 B) Hiányos szerkezetű (egyszerű) mondat Kár a gőzért aug. 12 14 C) Sajátos státuszt képviselő szóláshasonlatok a) Állapot- vagy módhatározói hasonlító mellékmondat, amely a főmondat cselekvését, névszói állítmányát világítja meg úgy néznek ránk, mint vak lány a vízesésre júl. 22 35 b) A hasonlat képe szinte egyáltalán nem függ össze a főmondati állítással úgy gyártja a fegyverteszteket, mint kultúrrovat a mozikritikát febr. 4 20 mindig a tenyeremen hordanám, mint Krisztus a sebét febr. 11 35 utálta, () mint varjú a rothadt tököt jún. 17 31 c) Annyi, akkora, úgy, olyan stb. mutatószóval kezdődő s állítmányi, tárgyi, számjelzői stb hasonlító, illetve mód- vagy fokhatározói és egyben következményes forma tagadnak, ahogy a csövön kifér aug. 19 9 olyan buta, mint egy vödör sár febr. 18 23 akkorát

bukott, mint az ólajtó márc. 4 15 olyan buta, hogy megsül a kezében a gesztenye júl. 1 35 58 FELHASZNÁLT IRODALOM Balogh Éva Rózsa 1974. Képzavaros mondatok Nyr 211–17 Bárczi Géza 1974. Nyelvművelésünk Gondolat Kiadó Budapest 106–11 Benczédy József–Fábián Pál–Rácz Endre–Velcsov Mártonné 1991. A mai magyar nyelv Tankönyvkiadó Bp 494–98 Dömötör Ákos 1989. Közmondás-paródiák Nyr 128 Felde Györgyi 1989. Fordulatok a sajtónyelvben In: Szaknyelvi divatok Forgách Erzsébet 1997. Proverbiumok a reklám nyelvében MNy 3 sz 360– 66. Földes Anna 1999. A publicisztika In: Műfajismeret Szerk Bernáth László Sajtóház Kiadó. 87–117 Grétsy László (szerk.) 1976 Mai magyar nyelvünk Akadémiai Kiadó Budapest Grétsy László–Kovalovszky Miklós 1980. Nyelvművelő kézikönyv Akadémiai Kiadó. Bp 172–5 Hadrovics László 1975. Szavak és szólások Nyelvtudományi Értekezések 88 sz. Akadémiai Kiadó Bp Hadrovics László

1995. Magyar frazeológia Történeti áttekintés Akadémiai Kiadó. Bp Hernádi Sándor 1972. Nyelvtan és nyelvművelés Tankönyvkiadó Budapest 158–80. Huszár Ágnes 1985. Élő és holt képek In: Nyelvi divatok Szerk Bíró Ágnes, Tolcsvai Nagy Gábor. Gondolat Kiadó Budapest 171–77 Lőrincze Lajos 1968. Nyelvőrségen Akadémiai Kiadó Budapest209–14 Margalits Ede 1993. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások Akadémiai Kiadó Bp O. Nagy Gábor 1954 Mi a szólás? MNyTK 87 sz O. Nagy Gábor 1966 Magyar szólások és közmondások Gondolat Kiadó Bp O. Nagy Gábor 1989 Mi fán terem? Gondolat Kiadó Bp 59 P. Csige Katalin 1997 „Nem a puha teszi az embert”, avagy frazeologizmusok a reklámnyelvben VII Országos Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia II. Bp 310–2 R. Molnár Emma 1981 A szólások grammatikai tulajdonságai Nyr 339–47 R. Molnár Emma 1982 A szólások és közmondások szövegbe szerkesztése Nyr. 1982 352–56 R. Molnár Emma

1988 Irodalmi nyelvi szint és frazeológia In: Kiss Jenő– Szűts László: A magyar nyelv rétegződése. 691–98 Szathmári István 1996. Újabb szólásainkról MNy 458–461 Szemerkényi Ágnes 1969. A proverbiumok logikai szemantikai összehasonlító vizsgálatához. In: A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve II–III. Főszerk Ortutay Gyula Akadémiai Kiadó. Bp 225–31 Szemerkényi Ágnes 1988. Közmondás és szólás (proverbium) In: Magyar Néprajz. V Népköltészet Szerk Paládi-Kovács Attila Akadémiai Kiadó. Bp 213–37 Szemerkényi Ágnes 1994. „Közmondás nem hazug szólás”: a proverbiumok használatának lehetőségei. Akadémiai Kiadó Bp 156–70 Szerk. Bíró Ágnes Gondolat Kiadó Bp 134–46 Szigethy András 1999. Tájékoztató műfajcsalád In: Műfajismeret Szerk Bernáth László. Sajtóház Kiadó 39–63 Tolnai Vilmos 1910. A szólásokról MNyTK 12 sz Tolnai Vilmos 1935. Stílus és nyelv In: A magyarság

néprajza Szerk Czakó Elemér. Királyi Magyar Egyetmi Nyomda Bp 397–434 Zimányi Árpád 1999. Nyelvhelyesség EKTF Líceum Kiadó Eger 33 60