Alapadatok
Év, oldalszám:2007, 26 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:32
Feltöltve:2017. március 04.
Méret:695 KB
Intézmény:
[DE] Debreceni Egyetem
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Nyomdaipari technológia Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Nappali tagozat 2007/2008 tanév 1. félév Gépészmérnöki Tanszék 4. előadás Minőségügyi alapismeretek Minőségügyi rendszerek Minőségbiztosítás - Minőségirányítás - ISO 900X szabványok Az ISO 9001 : 2000 szabvány főbb követelményei Nyomdai sajátosságok Minőségügyi rendszerek • Piaci (vevői) igények kielégítése • • – Minőség és ár A szervezet hatékony működtetése – Szervezetfejlesztés Ellenőrzés és szerepe – Mintavétel - statisztikai elvek Minőségbiztosítás - Minőségirányítás ISO 900X szabványok • • • • 1987. ISO 9000 - 9001 - 9002 - 9003 - 9004 sz. szabványok - Minőségbiztosítás ISO 9000 és 9004 sz. szabványok magyarázó szabványok ISO 9001 - 9002 - 9003 rendszerszabványok (ISO 9001 szabvány 20 követelménye) 1994. első szabványmódosítás Lényeges változás nem történt A magyarázó szabványok 4 - 4
szabványra bõvültek 2000. második módosítás: ISO 9000 - 9001 - 9004 sz szabványok Minőségirányítás Tartalmi és formai változások ISO 9000 : 2000 Alapok és szótár ISO 9001 : 2000 Rendszerszabvány ISO 9004 : 2000 Javaslatok a továbbfejlesztésre 2003 december 14. a korábbi (1994) szabványok visszavonása TQM teljes körű (átfogó) irányítási (menedzsment) rendszer Az ISO 9001 : 2000 sz. szabvány főbb követelményei I. • • • • • • Nem csupán termelő “szervezetekre” alkalmazható Folyamatszemlélet – Fő-, és támogató folyamatok – Deming elv: PDCA Folyamatos fejlődés, mint alapkövetelmény A vevői igények (jelenlegi, és jövőbeli) ismerete A vevői elégedettség folyamatos mérése Szabványfejezetek – 0. Bevezetés 0.1 Általános tájékoztatás 0.2 Folyamat-szemléletû megközelítés 0.3 Kapcsolat az ISO 9004-gyel 0.4 Összehangolás más irányítási rendszerekkel Az ISO 9001 : 2000 sz.
szabvány főbb követelményei II. • Szabványfejezetek – 1. Alkalmazási terület • 1.1 Általános útmutatás • 1.2 Alkalmazás – 2. Rendelkező hivatkozás – 3. Szakkifejezések és alkalmazások – 4. Minőségirányítási rendszer • 4.1 Általános követelmények • 4.2 A dokumentálás követelményei – 5. A vezetőség felelősségi köre • 5.1 A vezetőség elkötelezettsége • 5.2 Vevőközpontúság • 5.3 Minőségpolitika • 5.4 Tervezés Az ISO 9001 : 2000 sz. szabvány főbb követelményei III. • Szabványfejezetek • 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció • 5.6 Vezetőségi átvizsgálás – 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal • 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról • 6.2 Emberi erőforrások • 6.3 Infrastruktúra • 6.4 Munkakörnyezet – 7. A termék előállítása • 7.1 A termék-előállítás megtervezése • 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok • 7.3 Tervezés és fejlesztés • 7.4 Beszerzés
• 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása Az ISO 9001 : 2000 sz. szabvány főbb követelményei IV. • – 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése 8. Mérés, elemzés és fejlesztés – 8.1 Általános útmutatás – 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés – 8.3 A nem megfelelő termék kezelése – 8.4 Az adatok elemzése – 8.5 Fejlesztés Nyomdai sajátosságok I. • • • A “Fejlesztés”-re vonatkozó szabványkövetelmények (7.3 szabványpontok) a legtöbb nyomdában nem értelmezhető (szolgáltató tevékenység: azt nyomtatjuk amit a vevő kér) Az előállítás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése (validálás) 7.52 – “A szervezetnek érvényesítést (validálást) kell végeznie minden olyan előállítási és szolgáltatási folyamatra nézve, melynek kimenete ellenőrzéssel nem igazolható (verifikálható) az azt követő figyelemmel kísérés és mérés útján. Ez ölelje fel mindazokat a
folyamatokat, amelyeknek hiányosságai csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor a terméket használatba vették vagy a szolgáltatást teljesítették . “ Példa: ragasztókötéses technológiával kötött könyvek, ha nem ellenőrzik Pull - teszterrel. A vevő által szállított termék kezelése (7.54) Feladat: megóvása, elszámolás a vevő felé – Beépítésre kerül az általunk gyártott termékbe pl. nyomópapír, karton – A termékbe nem kerül beépítésre pl. eredetik, mintakönyvek, CD-k Nyomdai sajátosságok II. • Sajátos nyomdai ellenőrzések • korrektori ellenőrzés: szöveg ellenőrzése proofok: analóg és digitális változat a feldolgozott képanyag minőségének (feldolgozás) ellenőrzése revizori ellenőrzés: a vevő által jóváhagyott állapothoz (imprimatúra) példányszám gyártást megelőző un. jóváhagyott minták (nyomott ív, könyvtest stb.) A termék gyártásának megtervezése (technológiai)
Gyártás-előkészítés Munkatáska (feljegyzés és dokumentum egyben) Környezetvédelem és jelentősége a nyomdaiparban 3. 1. Környezeti hatások 2. Környezetvédelem Környezetközpontú irányítási rendszerek 4. Nyomdaipari sajátosságok 1. Káros környezeti hatások • Légszennyezés Gázok, gőzök, VOC Porok • Talaj szennyezése • Élővizek, csatornák szennyezése • Zaj Közös érdek: a káros környezeti hatások megszüntetése, csökkentése 1. A káros környezeti hatások előidézői • Mi magunk (civilizációs hatások) – Közlekedés (zaj, légszennyezés, talaj, élővizek, csatorna) – Kommunális hulladékok – Elektronikai hulladékok • Ipari hatások – Gyártástechnológiákhoz kötődő – A feldolgozott anyagokhoz kötődő 1. A káros ipari hatások • Technológiával összefüggő hatások: – Normál működés: légszennyezés, csatorna, zaj – Rendkívüli esemény: légszennyezés, élővíz,
talaj, zaj – Vészhelyzet (katasztrófa helyzet): jelentős környezetkárosító hatás pl. Csernobil • Az alkalmazott anyagokkal kapcsolatos hatások: – – – Tűz- és robbanásveszély Raktározási problémák BIZTONSÁGI ADATLAP 2/1. Környezetvédelem • Törvényi és jogszabályi előírások – 1995. évi LIII tv A környezet védelmének általános szabályairól – 1996. évi LIII tv A természet védelméről – 47/2004. (III18) Korm Rendelet Egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról – 2000. évi XLIII tv A hulladékgazdálkodásról – 98/2001. (VI15) Korm Rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről – 1999. évi LXXIV tv A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 2/2. Környezetvédelem • Törvényi és jogszabályi előírások – 2000. évi XXV tv A kémiai
biztonságról – 12/2001. (V 4) KöM-EüM együttes rendelet A vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről – 21/2001. (II 14) Korm rendelet A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról – 7/2003. KvVM-GKM rendelet Az egyes légszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről – 12/1983. (V 12) MT rendelet A zaj és rezgésvédelemről – 1995. évi LVII tv A vízgazdálkodásról 2/3 Környezetvédelem • Törvényi és jogszabályi előírások – 204/2001. (X 26) Korm rendelet A csatornabírságról – 28/2004. (XII 25) KvVM rend A vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól – 1997. évi LXXVIII tv Az épített környezet alakításáról és védelméről – 244/2006 (XII. 5) Korm Rendelet Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 3. Környezetközpontú
irányítási rendszerek • ISO 14.001 : 2004 sz szabvány • • – Kompatibilis az ISO 9001 : 2000 sz. szabvánnyal, így lehetőség nyílik integrált irányítási (menedzsment rendszer kialakítására) – Jellemzője: folyamatszemlélet, PDCA elv érvényesülése, érdekelt fél központúság, folyamatos fejlődés biztosítása, jogszabályi – tőrvényi megfelelés EMAS (EC 1836/93) – Eco – Management and Audit Scheme az EU 1993 júliusában adta ki – Nyilvános, közzétett környezeti nyilatkozat – Környezettudatos magatartás, szigorú törvényi – jogszabályi megfelelés Sem az ISO 14.001, sem az EMAS NEM KÖTELEZŐ 3. ISO 14001 : 2004 sz szabvány • A szabvány felépítése • 1. Alkalmazási terület • 2. Rendelkező hivatkozások • 3. Szakkifejezések és meghatározásuk • 4. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei – 4.1 Általános követelmények – 4.2 Környezeti politika – 4.3 Tervezés 4.31
Környezeti tényezők 4.32 Jogszabályi és egyéb követelmények 4.33 Célok, előirányzatok és programok 3. ISO 14001 : 2004 sz szabvány – 4.4 Bevezetés és működtetés 4.41 Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör 4.42 Felkészültség, képzés és tudatosság 4.43 Kommunikáció 4.44 Dokumentáció 4.45 A dokumentumok kezelése 4.46 A működés szabályozása 4.47 Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre – 4.5 Ellenőrzés 4.51 Figyelemmel kísérés és mérés 4.52 A megfelelőség kiértékelése 4.53 Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység 4.54 A feljegyzések kezelése 4.55 Belső audit 3. ISO 14001 : 2004 sz szabvány – 4.6 Vezetőségi átvizsgálás • A melléklet Útmutató e nemzetközi szabvány • alkalmazásához B melléklet Az ISO 14.001 : 2004 és az ISO 9001 : 2000 közötti megfelelőség • Új lehetőség: FSC CoC tanúsítás • Az FSC
(Forest Stewardship Council) tanúsítvány biztosítja a végfelhasználót arról, hogy az általa beszerzett fa illetve fatermékek olyan erdőből származnak, amelyek a szociális, gazdasági és ökológiai szempontok alapján történt bevizsgálás és értékelés szerint megfelelnek az FSC követelményeknek (10 kritérium) Az FSC Coc (Chain-ofCustody) a teljes feldolgozási láncra vonatkozik pl. fakitermelés – cellulózgyártás – papírgyártás – papírfeldolgozás (esetünkben nyomdai tevékenység) 4. Nyomdaipari sajátosságok • Technológiához kötődő környezetszennyező források – Zajos technológiák: hajtogató gépek, ragasztókötő gépek frézelő egysége, tekercsnyomó gépek. Védekezés: zajvédő burkolatok, épület zajszigetelése – Légszennyező technológiák: nyomatporzás íves nyomógépeknél, VOC szerves oldószerekből pl. IPA, mosófolyadékok, festékoldószerek (heatset technológia) Védekezés:
elszívás-porleválasztás, elszívás-utóégető – Víz (csatorna) szennyező technológiák: fotográfiai filmek és nyomóformák kidolgozó vegyszerei, nyomógépek nedvesítővíz hulladéka, vizes bázisú ragasztók gépmosási hulladéka. Védekezés: veszélyes hulladékként gyűjtése, fixirezüstvisszanyerő, szűrés-veszélyes hulladékként kezelés, hígítás 4. Nyomdaipari sajátosságok • Technológiához kötődő szennyező források – Szilárd szennyezések: gépmosó rongyok, üres vegyszeres kannák, festékes edények Védekezés: veszélyes hulladékként gyűjteni – Folyékony szennyezések: olajok, festékhulladék, szerves mosófolyadék hulladék Védekezés: veszélyes hulladékként gyűjtése • Energiahordozók hatékony felhasználása – Víz: szerelvények nem megfelelő működése pl. csöpögő csapok – Elektromos energia: nagy fogyasztású berendezések (pl. ragasztó előmelegítő tartály), világítás felesleges
üzemeltetése Védekezés: a nem megfelelő szerelvények cseréje, az elektromos berendezések, világítás ésszerű működtetése 4. Nyomdai sajátosságok • A képződő hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek – Hulladéktípusok: Kommunális hulladékok – Technológiai hulladékok Nem veszélyes hulladékok (pl. szerelőfilm, hot-melt ragasztó stb) Veszélyes hulladékok (pl. filmek, nyomóformák kidolgozó vegyszerei, festékhulladék, olaj hulladék stb.) Haszonhulladékok (pl. papír, PE, PET fóliák stb) • A képződő hulladékokat nem kezeljük, hanem átmenetileg gyűjtjük és átadjuk az arra hivatott és hatósági engedéllyel rendelkező szervezetnek. • Fontos szempontok: – A folyamatok feltérképezése a környezeti hatásuk alapján pl Hatásregiszter összeállítása, anyagáram- és anyagforgalmi diagramok (anyagmérleg) – Környezettudatos magatartás (legkevesebb hulladékkal és energia felhasználással gyártani,
környezetbarát anyagok és technológiák alkalmazása, parkosítás, fásítás), kommunikáció az érdekelt felekkel – Szelektív hulladékgyűjtés 4. Nyomdai sajátosságok • Nem technológiai szennyezések – Raktári-, üzemi nem megfelelő tárolása az anyagoknak pl. poros, elszennyeződött, sérült anyagok – Rendkívüli események pl. az eltérő működésből adódó szennyezések pl. anyagelfolyás figyelmetlen munkavégzés esetén (munkavédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi problémák) – Katasztrófa (vész-) helyzetek: pl. jelentős mennyiségű tűzveszélyes anyag elfolyása, gázcsőtörés, természeti katasztrófák pl. földrengés, árvíz stb. Rajtunk múlik, hogy milyen környezetben élünk!
szabványra bõvültek 2000. második módosítás: ISO 9000 - 9001 - 9004 sz szabványok Minőségirányítás Tartalmi és formai változások ISO 9000 : 2000 Alapok és szótár ISO 9001 : 2000 Rendszerszabvány ISO 9004 : 2000 Javaslatok a továbbfejlesztésre 2003 december 14. a korábbi (1994) szabványok visszavonása TQM teljes körű (átfogó) irányítási (menedzsment) rendszer Az ISO 9001 : 2000 sz. szabvány főbb követelményei I. • • • • • • Nem csupán termelő “szervezetekre” alkalmazható Folyamatszemlélet – Fő-, és támogató folyamatok – Deming elv: PDCA Folyamatos fejlődés, mint alapkövetelmény A vevői igények (jelenlegi, és jövőbeli) ismerete A vevői elégedettség folyamatos mérése Szabványfejezetek – 0. Bevezetés 0.1 Általános tájékoztatás 0.2 Folyamat-szemléletû megközelítés 0.3 Kapcsolat az ISO 9004-gyel 0.4 Összehangolás más irányítási rendszerekkel Az ISO 9001 : 2000 sz.
szabvány főbb követelményei II. • Szabványfejezetek – 1. Alkalmazási terület • 1.1 Általános útmutatás • 1.2 Alkalmazás – 2. Rendelkező hivatkozás – 3. Szakkifejezések és alkalmazások – 4. Minőségirányítási rendszer • 4.1 Általános követelmények • 4.2 A dokumentálás követelményei – 5. A vezetőség felelősségi köre • 5.1 A vezetőség elkötelezettsége • 5.2 Vevőközpontúság • 5.3 Minőségpolitika • 5.4 Tervezés Az ISO 9001 : 2000 sz. szabvány főbb követelményei III. • Szabványfejezetek • 5.5 Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció • 5.6 Vezetőségi átvizsgálás – 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal • 6.1 Gondoskodás az erőforrásokról • 6.2 Emberi erőforrások • 6.3 Infrastruktúra • 6.4 Munkakörnyezet – 7. A termék előállítása • 7.1 A termék-előállítás megtervezése • 7.2 A vevővel kapcsolatos folyamatok • 7.3 Tervezés és fejlesztés • 7.4 Beszerzés
• 7.5 Előállítás és szolgáltatás nyújtása Az ISO 9001 : 2000 sz. szabvány főbb követelményei IV. • – 7.6 A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése 8. Mérés, elemzés és fejlesztés – 8.1 Általános útmutatás – 8.2 Figyelemmel kísérés és mérés – 8.3 A nem megfelelő termék kezelése – 8.4 Az adatok elemzése – 8.5 Fejlesztés Nyomdai sajátosságok I. • • • A “Fejlesztés”-re vonatkozó szabványkövetelmények (7.3 szabványpontok) a legtöbb nyomdában nem értelmezhető (szolgáltató tevékenység: azt nyomtatjuk amit a vevő kér) Az előállítás és a szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítése (validálás) 7.52 – “A szervezetnek érvényesítést (validálást) kell végeznie minden olyan előállítási és szolgáltatási folyamatra nézve, melynek kimenete ellenőrzéssel nem igazolható (verifikálható) az azt követő figyelemmel kísérés és mérés útján. Ez ölelje fel mindazokat a
folyamatokat, amelyeknek hiányosságai csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor a terméket használatba vették vagy a szolgáltatást teljesítették . “ Példa: ragasztókötéses technológiával kötött könyvek, ha nem ellenőrzik Pull - teszterrel. A vevő által szállított termék kezelése (7.54) Feladat: megóvása, elszámolás a vevő felé – Beépítésre kerül az általunk gyártott termékbe pl. nyomópapír, karton – A termékbe nem kerül beépítésre pl. eredetik, mintakönyvek, CD-k Nyomdai sajátosságok II. • Sajátos nyomdai ellenőrzések • korrektori ellenőrzés: szöveg ellenőrzése proofok: analóg és digitális változat a feldolgozott képanyag minőségének (feldolgozás) ellenőrzése revizori ellenőrzés: a vevő által jóváhagyott állapothoz (imprimatúra) példányszám gyártást megelőző un. jóváhagyott minták (nyomott ív, könyvtest stb.) A termék gyártásának megtervezése (technológiai)
Gyártás-előkészítés Munkatáska (feljegyzés és dokumentum egyben) Környezetvédelem és jelentősége a nyomdaiparban 3. 1. Környezeti hatások 2. Környezetvédelem Környezetközpontú irányítási rendszerek 4. Nyomdaipari sajátosságok 1. Káros környezeti hatások • Légszennyezés Gázok, gőzök, VOC Porok • Talaj szennyezése • Élővizek, csatornák szennyezése • Zaj Közös érdek: a káros környezeti hatások megszüntetése, csökkentése 1. A káros környezeti hatások előidézői • Mi magunk (civilizációs hatások) – Közlekedés (zaj, légszennyezés, talaj, élővizek, csatorna) – Kommunális hulladékok – Elektronikai hulladékok • Ipari hatások – Gyártástechnológiákhoz kötődő – A feldolgozott anyagokhoz kötődő 1. A káros ipari hatások • Technológiával összefüggő hatások: – Normál működés: légszennyezés, csatorna, zaj – Rendkívüli esemény: légszennyezés, élővíz,
talaj, zaj – Vészhelyzet (katasztrófa helyzet): jelentős környezetkárosító hatás pl. Csernobil • Az alkalmazott anyagokkal kapcsolatos hatások: – – – Tűz- és robbanásveszély Raktározási problémák BIZTONSÁGI ADATLAP 2/1. Környezetvédelem • Törvényi és jogszabályi előírások – 1995. évi LIII tv A környezet védelmének általános szabályairól – 1996. évi LIII tv A természet védelméről – 47/2004. (III18) Korm Rendelet Egyes környezetvédelmi jogszabályok módosításáról – 2000. évi XLIII tv A hulladékgazdálkodásról – 98/2001. (VI15) Korm Rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről – 1999. évi LXXIV tv A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 2/2. Környezetvédelem • Törvényi és jogszabályi előírások – 2000. évi XXV tv A kémiai
biztonságról – 12/2001. (V 4) KöM-EüM együttes rendelet A vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről – 21/2001. (II 14) Korm rendelet A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról – 7/2003. KvVM-GKM rendelet Az egyes légszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről – 12/1983. (V 12) MT rendelet A zaj és rezgésvédelemről – 1995. évi LVII tv A vízgazdálkodásról 2/3 Környezetvédelem • Törvényi és jogszabályi előírások – 204/2001. (X 26) Korm rendelet A csatornabírságról – 28/2004. (XII 25) KvVM rend A vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól – 1997. évi LXXVIII tv Az épített környezet alakításáról és védelméről – 244/2006 (XII. 5) Korm Rendelet Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 3. Környezetközpontú
irányítási rendszerek • ISO 14.001 : 2004 sz szabvány • • – Kompatibilis az ISO 9001 : 2000 sz. szabvánnyal, így lehetőség nyílik integrált irányítási (menedzsment rendszer kialakítására) – Jellemzője: folyamatszemlélet, PDCA elv érvényesülése, érdekelt fél központúság, folyamatos fejlődés biztosítása, jogszabályi – tőrvényi megfelelés EMAS (EC 1836/93) – Eco – Management and Audit Scheme az EU 1993 júliusában adta ki – Nyilvános, közzétett környezeti nyilatkozat – Környezettudatos magatartás, szigorú törvényi – jogszabályi megfelelés Sem az ISO 14.001, sem az EMAS NEM KÖTELEZŐ 3. ISO 14001 : 2004 sz szabvány • A szabvány felépítése • 1. Alkalmazási terület • 2. Rendelkező hivatkozások • 3. Szakkifejezések és meghatározásuk • 4. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei – 4.1 Általános követelmények – 4.2 Környezeti politika – 4.3 Tervezés 4.31
Környezeti tényezők 4.32 Jogszabályi és egyéb követelmények 4.33 Célok, előirányzatok és programok 3. ISO 14001 : 2004 sz szabvány – 4.4 Bevezetés és működtetés 4.41 Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör 4.42 Felkészültség, képzés és tudatosság 4.43 Kommunikáció 4.44 Dokumentáció 4.45 A dokumentumok kezelése 4.46 A működés szabályozása 4.47 Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre – 4.5 Ellenőrzés 4.51 Figyelemmel kísérés és mérés 4.52 A megfelelőség kiértékelése 4.53 Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység 4.54 A feljegyzések kezelése 4.55 Belső audit 3. ISO 14001 : 2004 sz szabvány – 4.6 Vezetőségi átvizsgálás • A melléklet Útmutató e nemzetközi szabvány • alkalmazásához B melléklet Az ISO 14.001 : 2004 és az ISO 9001 : 2000 közötti megfelelőség • Új lehetőség: FSC CoC tanúsítás • Az FSC
(Forest Stewardship Council) tanúsítvány biztosítja a végfelhasználót arról, hogy az általa beszerzett fa illetve fatermékek olyan erdőből származnak, amelyek a szociális, gazdasági és ökológiai szempontok alapján történt bevizsgálás és értékelés szerint megfelelnek az FSC követelményeknek (10 kritérium) Az FSC Coc (Chain-ofCustody) a teljes feldolgozási láncra vonatkozik pl. fakitermelés – cellulózgyártás – papírgyártás – papírfeldolgozás (esetünkben nyomdai tevékenység) 4. Nyomdaipari sajátosságok • Technológiához kötődő környezetszennyező források – Zajos technológiák: hajtogató gépek, ragasztókötő gépek frézelő egysége, tekercsnyomó gépek. Védekezés: zajvédő burkolatok, épület zajszigetelése – Légszennyező technológiák: nyomatporzás íves nyomógépeknél, VOC szerves oldószerekből pl. IPA, mosófolyadékok, festékoldószerek (heatset technológia) Védekezés:
elszívás-porleválasztás, elszívás-utóégető – Víz (csatorna) szennyező technológiák: fotográfiai filmek és nyomóformák kidolgozó vegyszerei, nyomógépek nedvesítővíz hulladéka, vizes bázisú ragasztók gépmosási hulladéka. Védekezés: veszélyes hulladékként gyűjtése, fixirezüstvisszanyerő, szűrés-veszélyes hulladékként kezelés, hígítás 4. Nyomdaipari sajátosságok • Technológiához kötődő szennyező források – Szilárd szennyezések: gépmosó rongyok, üres vegyszeres kannák, festékes edények Védekezés: veszélyes hulladékként gyűjteni – Folyékony szennyezések: olajok, festékhulladék, szerves mosófolyadék hulladék Védekezés: veszélyes hulladékként gyűjtése • Energiahordozók hatékony felhasználása – Víz: szerelvények nem megfelelő működése pl. csöpögő csapok – Elektromos energia: nagy fogyasztású berendezések (pl. ragasztó előmelegítő tartály), világítás felesleges
üzemeltetése Védekezés: a nem megfelelő szerelvények cseréje, az elektromos berendezések, világítás ésszerű működtetése 4. Nyomdai sajátosságok • A képződő hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek – Hulladéktípusok: Kommunális hulladékok – Technológiai hulladékok Nem veszélyes hulladékok (pl. szerelőfilm, hot-melt ragasztó stb) Veszélyes hulladékok (pl. filmek, nyomóformák kidolgozó vegyszerei, festékhulladék, olaj hulladék stb.) Haszonhulladékok (pl. papír, PE, PET fóliák stb) • A képződő hulladékokat nem kezeljük, hanem átmenetileg gyűjtjük és átadjuk az arra hivatott és hatósági engedéllyel rendelkező szervezetnek. • Fontos szempontok: – A folyamatok feltérképezése a környezeti hatásuk alapján pl Hatásregiszter összeállítása, anyagáram- és anyagforgalmi diagramok (anyagmérleg) – Környezettudatos magatartás (legkevesebb hulladékkal és energia felhasználással gyártani,
környezetbarát anyagok és technológiák alkalmazása, parkosítás, fásítás), kommunikáció az érdekelt felekkel – Szelektív hulladékgyűjtés 4. Nyomdai sajátosságok • Nem technológiai szennyezések – Raktári-, üzemi nem megfelelő tárolása az anyagoknak pl. poros, elszennyeződött, sérült anyagok – Rendkívüli események pl. az eltérő működésből adódó szennyezések pl. anyagelfolyás figyelmetlen munkavégzés esetén (munkavédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi problémák) – Katasztrófa (vész-) helyzetek: pl. jelentős mennyiségű tűzveszélyes anyag elfolyása, gázcsőtörés, természeti katasztrófák pl. földrengés, árvíz stb. Rajtunk múlik, hogy milyen környezetben élünk!
Útmutatónk teljes körűen bemutatja az angoltanulás minden fortélyát, elejétől a végéig, szinttől függetlenül. Ha elakadsz, ehhez az íráshoz bármikor fordulhatsz, biztosan segítségedre lesz. Egy a fontos: akarnod kell!
