Jogi ismeretek | Büntetőjog » Vargáné Nagy Lívia - Az ittas vezetés elméleti és gyakorlati kérdései

Alapadatok

Év, oldalszám:2013, 99 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:45
Feltöltve:2017. április 15
Méret:5 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Szakdolgozat Az ittas vezetés elméleti és gyakorlati kérdései Konzulens: Dr. Sántha Ferenc Készítette: Vargáné Nagy Lívia egyetemi docens Miskolc, 2013 University of Miskolc Faculty of Law Department of CriminalLaw and Criminology Thesis Theoretical and PracticalAspects of drunkdriving Consultant: Ferenc Santha Dr. Author:Livia Nagy Vargane university docent Miskolc, 2013 Tartalomjegyzék I. Előszó.1 II. Történelmi áttekintés.4 1. A magyar Királyi Curia 1905 évi döntései4 1.1 ACuria 1905 hanuár 5-én hozott 10,389 számú határozata4 1.1 A Curia 1905 november 23-án hozott 10029 számú határozata5 1.2 A Curia 1905 május 17-én hozott 4849 számú határozata6 2. 1948 évi XL VIII törvény (III Bn)7 3. 55/1953 (XII 4) M T sz rendelet8 4. 1961 évi V tv9 4.1 Szabálysértés9 4.2 Ittas vezetés bűntette10 4.3 Foglalkozás körében elkövetett

veszélyeztetés11 5. 1971 évi 28 tvr11 6. 1978 évi IV törvény12 7. 218/1999 (XII 28) Korm rendelet az egyes szabálysértésekről12 III. Hatályos büntetőjogi szabályozás.13 1. 1978 évi IV törvény /Btk/13 IV. Az ittas vezetés szabálysértési és közigazgatási értékelése.17 1. 2012 évi II törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről.17 2. Az ittas vezetés, mint szabályszegés18 V. A bűncselekmény elemzése.21 1. Ki lehet a bűncselekmény elkövetője?.21 2. Mit jelent a jármű vezetése.23 3. Az elkövetés eszköze.26 4. Az elkövetés helye28 5. Szándékosság – gondatlanság29 6. Minősített esetek31 7. Az ittas járművezetés folyamatos magatartás33 8. Halmazati kérdések34 9. Elhatárolás35 VI. Az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota és a bizonyítás egyes kérdései.36 1. A szeszes italtól befolyásolt állapot jogi megítélése37

1.1 Mit ért a törvény szeszes italtól befolyásolt állapoton? 37 1.2 Szükségszerű alkoholos befolyásoltság37 1.3 Megállapítható alkoholos befolyásoltság38 2. Az alkoholos befolyásoltság orvosi szempontból40 2.1 Az alkohol40 2.2 Az orvosi ismeretek szükségessége41 2.3 Az alkohol felszívódása41 2.4 Az alkohol lebontása43 2.5 A véralkohol görbék lefutása44 3. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13 számú módszertani levele47 3.1 Mintavétel47 3.2 A klinikai tünetek és azok értékelése49 3.3 Az alkoholos befolyásoltság határértékei50 3.4 Véralkoholszint számítása adatokból51 3.5 Visszaszámolás a cselekmény időpontjában fennálló véralkohol-koncentrációra, következtetés a befolyásoltság mértékére.52 4. A cselekmény utáni italfogyasztás: ráivás53 5. Az alkohol meghatározása a kilélegzett levegőből, az alkoholszondák alkalmazása.54 5.1 Az elektromos alkoholszondák és a vérvétel56 5.2 Az alkoholszondák

fajtái, alkalmazási körük58 5.3 Az alkoholos befolyásoltság véleményezése a kilélegzett levegő alapján64 6. A kötelező vérvétel esetei66 7. A post-alkoholos állapot67 VII. Vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása.69 1. A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalma70 1.1 Kábítószerek70 1.2 Pszichotrop anyagok71 1.3 Bódultságot okozó egyéb anyagok72 2. A bizonyítás nehézségei73 3. Rendőri eszközök76 VIII. Záró gondolatok77 Mellékletek.80 Irodalomjegyzék.89 Hivatkozott jogszabályok és egyéb jogi normák jegyzéke.91 Felhasznált jogesetek.92 I. Előszó A közlekedési balesetek nagy arányban hozhatók összefüggésbe egyes bűncselekményként értékelhető magatartásokkal. Mindezek alapján indokolt a közlekedés biztonságának büntetőjogi eszközökkel történő védelme. A biztonságos közlekedéshez fűződő társadalmi érdek – bele értve a közlekedésben résztvevő személyek életének,

testi épségének védelmét, valamint a járművek, illetőleg a közlekedés szempontjából figyelembe veendő tárgyak sérthetetlenségét – megköveteli a büntetőjogtól olyan magatartások bűncselekményként történő értékelését, amelyek súlyosabb következményt még nem okoznak, de mások életének, testi épségének veszélyeztetését idézik elő a közlekedési szabályok megszegése folytán. A közúti közlekedési balesetek számának csökkentéséért világszerte folyó küzdelem egyik legfőbb problémája az alkoholtól befolyásolt állapotban történő járművezetés elleni harc. Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés ugyanis következményeinél és gyakoriságánál fogva a közlekedési bűncselekmények egyik legveszélyesebb formája. Az ittas állapot és a balesetokozás közötti törvényszerű összefüggés közismert volta ellenére a baleseti statisztikában még mindig nagy számban vannak képviselve az

ittas állapotban előidézett, legtöbbször súlyos kimenetelű balesetek. A közlekedési bűncselekményeken belül a közúti jármű ittas vezetése 1981-ben a közlekedési bűncselekmények 73.1 %-át, 2000-ben 596 %-át tette ki Megfigyelhető, hogy a rendszerváltást követő 2-3 évben – az összbűnözés tendenciájának megfelelően – az ittas járművezetések száma is kiemelkedően magas volt, azóta azonban folyamatosan csökken. 2011-ben több mint 1600 olyan közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, amelynek elsődleges oka az alkohol, azaz az ittas vezetés volt. 2009-től 2011-ig majdnem 23 ezer jogosítványt vettek el a rendőrök azoktól a sofőröktől, akik ittasan ültek a volán mögé. A statisztikai mutatók szerint ugyan a zéró tolerancia 2008-ban történő bevezetése jelentősen javított a helyzeten, de továbbra is sokan ülnek ittasan a volán mögé. Bár az eredmények sokat javultak az ittas vezetés terén, ennek

ellenére átlagosan minden tizedik balesetben szerepe van az alkoholnak. Ez még mindig magas arány, így ez ellen a rendőrség továbbra is nagy erőkkel küzd a zéró tolerancia elvei szerint. -1- A statisztikai adatok értékelésével vigyáznunk kell, hiszen az ittas járművezetés körében igen nagy a látencia, ugyanis az esetek többségében nem történik semmi, ha sikerül baleset, vagy közúti ellenőrzés nélkül hazajutni. Egy-egy nagyobb közlekedésrendészeti akció során azonban bőséggel akadnak fenn a rostán ittas vezetők. Jellemző a magyar autós társadalom egy részére, hogy míg a közvetlen balesetveszély nem, addig a szigorúbb rendőri fellépés és nagyobb összegű bírságok riasztó hatással voltak a részegen vezetőkre. Holott utóbbi csupán arra szolgál, hogy még jobban tudatosítja az ittas vezetés veszélyességét: részegen tompulnak a reflexek, így akár egy ártatlan szituáció is végzetes lehet, hiszen jelentősen

nő a sofőr reakcióideje, ami már egy lassan, 40-50 kilométer/órával haladó autó esetében is méterekkel hosszabb féktávot jelent Dolgozatomban e rendkívül fontos deliktummal kapcsolatos problémákat szeretném körüljárni, a jogalkalmazási gyakorlatot jogesetek segítségével bemutatni. Munkámban szeretném körüljárni e bűncselekménnyel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, egyfajta összegzést nyújtani az olvasónak. Egy dolog ugyanis kijelenthető: a gépjármű a mindennapi életünk szerves részét képezi, ittas járművezetés pedig a jövőben is a közlekedési balesetek egyik legfőbb oka lesz. A helyzet csak akkor lesz „megnyugtató”, ha e bűncselekményt sikerül minimális szintre leszorítani. Ezen cél elérése érdekében mindenekelőtt közlekedési morálunk és a balesetmegelőzés jelenlegi helyzetén kell javítanunk. A büntetőjognak a közlekedés biztonságosabbá tételében csupán másodlagos szerepe lehet. -2- Az ittas

vezetés tilalmát legtöbbször éppen azok szegik meg, akik egyébként sohasem kerültek volna összeütközésbe a törvénnyel. Éppen ezért nem lehet megelégedni pusztán a büntető törvények megelőző hatásával. Lehet és kell is vizsgálni az ittas vezetés okait, és különbséget kell tennie egyszeri eltévelyedés vagy szokásszerűség között, de „ez a különbségtétel csak a büntetés kiszabásánál és elsősorban akkor juthat szerephez, ha arról kell dönteni, hogy az illető vezethet-e újra járművet. -3- II. Történeti áttekintés Ahhoz, hogy e jogintézmény jellegét jobban megértsük, elengedhetetlen annak tanulmányozása, hogy a történelem folyamán hogyan alakult ki annak jogi szabályozása. A motorizáció robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan világszerte rohamosan növekedett a gépjárművek száma, s ezzel együtt specializálódott, mélyült el a jogi szabályozás. A jogalkotók számára két lehetőség

adódik: vagy önálló bűncselekményként szabályozzák a közlekedési bűncselekményeket, vagy nem. Hazánk büntetőjogi szabályozása az első csoportba tartozik, s a Btk. XIII fejezete önálló deliktumként szabályozza a közlekedési bűncselekményeket. Európában találunk ezzel ellentétes megoldást is, és nem is kell olyan messzire mennünk: az osztrák Btk. pl nem bünteti külön a közlekedési bűncselekményeket ,,Ha a közlekedés során valaki éltét veszti vagy megsérül, a felelős személy emberölésért vagy testi sértésért büntetendő. Az elkövető korlátozott beszámíthatóságát eredményező bódult állapot csak akkor értékelhető enyhítő körülményként, ha az ilyen állapotba kerülés nem róható fel az elkövetőnek. A közúti közlekedés rendjéről szóló rendelet a 0,8 ezrelék véralkohol, vagy a 0,4 mg/l légalkohol-koncentrációt meghaladó mértékű alkoholos befolyásoltság állapotában történő

járművezetést tiltja. E rendelet kimondja azt is, hogy az alkoholfogyasztással egy tekintet alá esik a kábítószer fogyasztás."1 A következőkben az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés hazai szabályozásának történetét mutatom be, különös figyelemmel a gyakorlatban legtöbbször előforduló közúton történő gépjárművezetésre. 1. A Magyar Királyi Curia 1905 évi döntései 1.1 A Curia 1905 január 5-én hozott, 10,389 számú határozata2 ,,1948. december 7-ig hazánkban is, mint számos külföldi államban, a bekövetkezett káros eredmény alapján volt büntetőjogilag elbírálható a közlekedési balesetet okozó személy cselekménye. A gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vagy a gondatlan emberölés törvényi tényállásai voltak ezekre az esetekre is alkalmazhatók, míg az enyhébb súlyú bűncselekményeket kihágásként szankcionálták.”3 -------------------------------------------------------------1

Dr. Nyíri Sándor: A kábítószer és a közlekedés, Belügyi Szemle, 1997/11, 113 o 2 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat J. Könyvnyomdája, 1905, 10-13. o 3 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2, 34 o -4- Az adott ügyben a testi sérülések villamos és bérkocsi összeütközése folytán keletkeztek. Az első és a másodfokú bíróság, továbbá a Curia is megállapította mind a villamos kocsi vezetője, mind a bérkocsis büntetőjogi felelősségét, mely abban állt, hogy a villamos kocsi vezetője az „útkereszteződés daczára a szolgálati kötelességének megszegésével és az általa vezetett kocsin, valamint az annak közelében lévő személyeket és tárgyakat a villamos kocsi által való megsérülés és megrongálás veszélyének téve ki, a villamos kocsi rendes sebességével haladt és azt nem lassította",

a bérkocsis pedig kocsiján több egyént szállítva „egyrészt kocsijának lámpását meg nem gyújtotta, másrészt annak daczára, hogy jól kellett tudnia, hogy a Zombori-úton villamos kocsik közlekednek, rendes ügetéssel hajtott ki az útra, s amikor a villamos kocsit észrevette, a kocsi vezetésében a legnagyobb járatlanságot tanúsítva, a lovak közé csapott, s egyenesen nekiment a villamos kocsinak", és ennek következtében a bérkocsi vezetője és egyik utasa súlyos sérüléseket szenvedtek. A bíróság a villamos kocsi vezetőjét a Btk. 438 §-ába ütköző közveszélyű cselekmény vétségében mondta ki bűnösnek, mivel a gondatlanságból okozott testi sértést nem találta megállapíthatónak, a bérkocsis - akinek gondatlan magatartása volt végül is a baleset oka büntetőjogi felelősségét pedig gondatlanságból okozott testi sértés címén állapította meg, és eltiltotta a bérkocsis foglalkozástól. Kimondta azonban a

bíróság, hogy a bérkocsis - maga is sérülést szenvedvén - saját testi sértése miatt nem mondható ki bűnösnek, terhére csak az utasa által elszenvedett testi sérülést lehet beszámítani. 1.2 A Curia 1905 november 23-án hozott 10,029 számú határozata4 Az alkoholos befolyásoltságnak a közlekedés biztonságára gyakorolt negatív hatása először a bíróságokat késztette arra a századelőn, hogy állást foglaljanak az ittas állapotban történő közlekedés kérdésében. A Curia egy jogeset kapcsán mintegy elvi állásfoglalásként jelentette ki: "Aki annyira leissza magát, hogy lovát hajtani nem bírja, a történt elgázolás esetén ittas állapotából kifolyólag beszámíthatatlansággal nem védekezhetik." (1905 november 23, 10,029 sz.) 4 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat Könyvnyomdája,

1905,278-279. o -5- A megállapított tényállás szerint a vádlott gondatlan hajtás következtében elgázolt egy gyermeket és rajta húsz napon túl gyógyult testi sérülést okozott. Vádlott ezen cselekménye a „gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladékát" valósította meg. A vádlott azt állította, hogy a cselekmény elkövetéséről semmit sem tud, mert akkor teljesen részeg volt. A védő a Curia előtt azért jelentetett be semmisségi panaszt, mert a vádlott teljes részegsége következtében szerinte büntethetőséget kizáró ok állt fenn. A Curia az alsóbb bíróságok ítéleteit helybenhagyva kimondta, hogy a vádlottnak a cselekmény elkövetésekor fennálló oly fokú iszákos állapota, hogy lovát a szükséges elővigyázattal hajtani képtelen, mint büntetendő gondatlanság jön figyelembe. A vádlott gondatlansága tehát azért állapítható meg, mert ő tudva azt, hogy egy szekérnek a hajtása

s az ezzel való "ügyelet" vár rá, ennek ellenére mégis ivott. Semmisségi ok ebből következően nem állapítható meg Érdekes azonban az, hogy a bíróságok előtt a büntetés kiszabása során a vádlott ittas állapota enyhítő körülményként forgott fenn. 1.3 A Curia 1905 május 17-én hozott 4849 számú határozata5 Az ittas közlekedés kapcsán - annak jellegéből kifolyólag - kezdettől fogva jelentkező probléma volt a bizonyítás kérdése. Tételes jogi szabályozás hiányában e kérdést is egyes konkrét esetek kapcsán kellett rendeznie a bíróságoknak. A Curia a szóban forgó határozatában az orvosi tanács meghallgatását rendelte el, mert a vádlott beszámíthatatlansággal védekezett. Ezzel együtt a Curia megsemmisítette az alsóbíróság ítéletét és új eljárás lefolytatására adott utasítást. Indokok: A tábla ítélete ellen a közvédő azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a tábla megtagadta

az igazságügyi orvosi tanács véleményének kikérését. „Az adott bűnvádi ügyben a törvényszék előtt tartott főtárgyaláson adott orvosi vélemény azonban nem oszlathatta el egészen a bíróság kételyeit arra nézve, hogy a neuraszténia, kapcsolatban a bizonyított ittassággal a vádlott szabad elhatározási képességét befolyásolta vagy befolyásolhatta-e. A tábla tehát azzal, hogy a védelem részéről indokoltan kért további orvos-szakértői vélemény beszerzését mellőzte, a „törvénynek a védelem szempontjából lényeges elvét sértette meg." --------------------------------------------------------------------------5 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd - Társulat Könyvnyomdája, 1905, 79-80. o -6- 2. 1948 évi XL VIII törvény (III Bn) A Csemegi-kódex harmadik novelláris kiegészítése „különálló deliktumként szabályozta az ittas vagy bódult

állapotban elkövetett bűncselekményt"6 A jogi szabályozás első lépcsőfokát az jelentette, hogy a törvény általános jelleggel büntetni rendelte az ittas vagy bódult állapotban történő bűnelkövetést bűntettek vagy egy évet meghaladó fogházzal büntetendő vétségek elkövetése esetén. A III Bn ennek kimondásával a bírói gyakorlatban fennálló komoly ellentmondást rendezett. A bírói gyakorlatban az ugyanis nem volt vitás, hogy aki szándékosan helyezi magát beszámítást kizáró állapotba avégből, hogy ebben az állapotában bűncselekményt kövessen el, szándékos bűncselekmény címén vonandó felelősségre. Ha azonban a beszámítást kizáró állapotot nem ebből a célból idézte elő, akkor állapota következtében mentesült a felelősség alól. A törvény indoklása szerint a fennálló jogi helyzet nyilvánvalóan nem kielégítő, mert aki felróható okból - habár nem bűncselekmény elkövetésére irányuló

célzattal - beszámítást kizáró állapotba helyezi magát és ebben az állapotában súlyosabb természetű bűncselekményt követ el, büntetést érdemel. Ennek megfelelően rendezte a fennálló helyzetet az említett rendelkezés, amely azonban nem terjedt ki arra, aki nem önhibájából, hanem pl. másnak vétkes cselekménye vagy véletlen következtében ittasodott le vagy került bódult állapotba. "A törvénycikk legdöntőbb újítása az volt, hogy sérelem (halál vagy testi sérülés) nélkül is bűncselekménnyé nyilvánította a hivatás vagy foglalkozás szabályait megszegő, illetőleg azzal járó kötelességeket elhanyagoló személyek tevékenységét, illetőleg mulasztását, ha - és ez a lényeg - mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek tette ki."7 --------------------------------------------------------6 Nagy Ferenc - Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Budapest, 1998, 41. o 

1948. évi XL VIII törvény 14 §: Aki önhibájából eredő ittas vagy kábítószertől bódult állapotban olyan cselekményt követ el, mely a büntetőtörvények értelmében bűntett vagy egy évet meghaladó fogházzal büntetendő vétség - ha ez az állapota annak beszámítását kizárja egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. 7 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2,34 o -7- Élet vagy testi épség veszélyeztetése. Foglalkozás szabályainak megszegése8 E jogszabály lehetővé tette, hogy a közlekedés körében elkövetett foglalkozási szabályszegést már a sérelem bekövetkezése előtt bűncselekményként értékeljék. A törvénycikk indoklása szerint „vajon nem érdemel-e - mindennemű eredményre tekintet nélkül - büntetést az, aki hivatása vagy foglalkozása szabályait, vagy az azzal járó kötelességeket semmibe véve, mások életét vagy testi épségét közvétlenül

veszélyezteti. A javaslat 20. §-a azon a megfontoláson épül fel, hogy az ilyen kötelesség mulasztás már egymagában büntetendő; büntetést hív ki maga ellen tehát akkor is, ha materiális eredmény még nem következett be." 3. 55/1953 (XII 4) M T sz rendelet9 Első ízben a közlekedés rendjének fokozottabb védelméről szóló 55/1953. (XII 4) M T sz. rendelet fogalmazta meg lényegileg az ittas járművezetés törvényi tényállását E jogszabály részletes közlekedési szabályokat tartalmazott, így pl. a gépjárművezetés tanulása, a gépjárművezetői igazolvány megszerzésének feltételei, a gépjárművezetők időszakos orvosi vizsgálata (amely kétévente volt kötelező) stb. 8 20. § (1) Vétséget követ el és egy évtől öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki hivatása vagy foglalkozása szabályainak tudatos megszegésével vagy az azzal járó kötelességek

tudatos elhanyagolásával mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. (2) Egy évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője, ha a cselekményéből súlyos testi sértés származott, vagy azt vagyoni haszon végett vagy ismétlődően, illetőleg folyamatosan követte el, ha pedig a cselekmény a sértett halálát okozta, a büntetés tíz évig terjedhető fegyház. 21. § Aki a 20 § (1) bekezdésében meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, aki pedig a 20. § (2) bekezdése alá eső cselekményt követi el gondatlanságból, három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 9 141. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen az 1948: XLVIII törvénynek az élet vagy testi épség veszélyeztetésére, illetőleg a foglalkozás szabályainak megszegésére vonatkozó rendelkezései -

alá nem esik, a 55/1953. ( XII 4) M T számú rendelet értelmében, hat hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki a) szeszesital hatása alatt lévő állapotban gépjárművet vezet vagy vezetés közben szeszesitalt fogyaszt; b) a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitalt fogyasztott, vagy aki nem rendelkezik gépjárművezetői igazolvánnyal. -8- A jogszabály rendelkezik a „gépjárművezetői igazolvány visszavonásáról” is.10 A gépjárművezetői igazolványt a gépjárművezető állandó lakóhelye szerint illetékes közlekedésrendészeti osztály vonhatta vissza jogerős bírói ítélet hiányában is! A határozott időre való visszavonás időtartama az öt évet nem haladhatta meg. A közlekedésrendészeti osztály azt, akitől a gépjárművezetői igazolványt ideiglenesen vagy határozott időre vonta vissza, újabb vizsga letételére is kötelezhette. 4. 1961 évi V tv Megfigyelhető az a folyamat, hogy a

közlekedés rendjét és biztonságát érintő jogszabályaink fokozottan előtérbe állították az ittas állapotban okozott balesetek megelőzésének kérdését. Másfelől pedig a jogi szabályozás differenciálódott is A jogkövetkezmények jellege és súlya az ún Szocialista Btk hatályba lépése után attól függött, hogy  milyen járművet vezetett a személy  ittas volt-e vagy sem, vagyis az elfogyasztott alkohol ténylegesen befolyásolta-e  a vezetési képességét  voltak-e káros következményei az ittas vezetésnek. Ezt a különbségtételt fontos kihangsúlyoznunk, már csak azért is, mert hatályos jogunk szintén különbséget tesz az ittas vezetés bűncselekménye, szabálysértési illetve szabályszegési alakzata között. 4.1 Szabálysértés Azokra a veszélyekre figyelemmel, amelyeket az alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezető a közlekedés biztonságára jelent, a KRESZ minden járművezető

számára 10 128.§ (6) Aki gépjárművet ittasan, vagy szeszesital (más hasonló szer) hatása alatt vezet, attól - fellebbezésre és az eljárás során mellékbüntetésként alkalmazott vezetéstől eltiltásra tekintet nélkül - a gépjárművezetői igazolványt legalább három hónapi időtartamra vissza kell vonni. (7) Véglegesen vissza kell vonni a gépjárművezetői igazolványt az iszákosnak minősülő gépjárművezetőtől. A gépjárművezetőt iszákosnak kell tekinteni, ha ittas vezetés miatt megelőzően két ízben már büntetve volt. -9- alapvető foglalkozási szabályként mondta ki, hogy „a járművezetőnek közvetlenül vezetés előtt vagy vezetés közben szeszesitalt fogyasztani tilos”. Ez a tilalom bármilyen kis mennyiségű szeszesital fogyasztására vonatkozott, tehát az egy pohár sört vagy egy kisfröccsöt megivó járművezető is szabálysértést követett el, attól

függetlenül, hogy az alkohol szervezetére gyakorolt-e valamilyen hatást. Az alkohol hatása ugyanis egyénenként és a fogyasztás körülményei szerint különböző. „A legkisebb mennyiségű alkohol élvezete is csökkenti azonban az erkölcsi ellenálló képességet, és az első poharat már könnyebben követi egy második. Emellett annak megítélése, hogy az alkoholt fogyasztó személynek mennyi árt meg - azaz milyen mennyiségű alkohol befolyásolja a biztonságos vezetésben - teljesen 11 szubjektív. Ez indokolja a KRESZ előírását. 4.2 Ittas vezetés bűntette Ha a gépjármű vezetője nemcsak alkoholt fogyasztott, hanem szeszesital hatása alatt lévő állapotban (ittasan) vezeti járművét a Büntetőtörvénykönyv 194. §- ban meghatározott önálló közlekedési deliktum, az ittas vezetés bűntettét követte el.12 A kulcsmomentum itt tehát az, hogy a törvényben meghatározott jármű - közúton a gépjármű - vezetője az

alkoholfogyasztás eredményeképpen a ténylegesen is szeszesital hatása alatt áll, tehát alkoholtól befolyásolt állapotban van. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása pedig már bizonyítási kérdés. A tárgyalt büntető rendelkezés csak a gépjárművezetőkre vonatkozott Más közúti járművek vezetői - függetlenül attól, hogy a szeszesital fogyasztás mértéke milyen volt és, hogy az alkoholos befolyásoltság milyen fázisába kerültek - csak szabálysértés címén voltak büntethetők. Az ismertetett jogszabályi rendelkezés második fordulata büntetni rendelte azt a személyt, aki a jármű illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt áll. „E bűncselekmény megállapításához az szükséges, hogy a vezetést átengedő személy tudjon a vezetést átvevő személy ittasságáról. 11 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán:

Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 171. o 12 194. § Aki szeszesital hatása alatt lévő állapotban vasúti, légi vagy vízi járművet, avagy közúton gépjárművet vezet, vagy a jármű, illetőleg a gépjármű vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesital hatása alatt áll, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy egy évig terjedő javítónevelő munkával büntetendő. - 10 - Ez a feltétel bizonyított, ha az átengedő személy közvetlenül tanúja volt az átvevő italfogyasztásának, illetőleg erre a figyelmét felhívták, ugyanígy ha az átvevő az ittasság félreismerhetetlen jegyeit mutatja."13 4.3 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Az eddig tárgyaltak csupán arra az esetre vonatkoznak, mikor az ittas állapotban történő járművezetés az absztrakt veszély okozásán túlmenően további

jogkövetkezménnyel nem járt. Ha azonban a vezetési képesség korlátozásán, vagy kizárásán keresztül az ittas vezetés más személy életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetésére, illetőleg balesetre vezetett, a Büntető Törvénykönyv 285. §-a szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettének tényállása került alkalmazásra.14 5. 1971. évi 28 tvr ,,A tvr. a közúti közlekedésben elkövethető deliktumok tényállásait kiemelte a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés keretéből, és egységes közlekedési bűncselekményi tényállásokat alkotott, de még a közbiztonság és a közrend elleni bűncselekmények fejezetén belül."l5 A kiemelt szabályozás indoka a közúti közlekedés jelentős mérvű változása, fejlődése mellett a közúti közlekedési bűncselekmények számának és súlyosságának növekedése volt. ,,A fokozottabb megelőzés és a

differenciált jogalkalmazás szempontjai - a közlekedésben fennálló sajátosságokra tekintettel - indokolttá tették ezeknek a bűncselekményeknek külön fejezetben történő egységes jogszabályi rendezését”16 13 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 175. o 14 258.§ (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más személy életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett súlyos testi sértést okozott b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntett halált okozott. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, a büntetés az előző bekezdésben tett

megkülönböztetéshez képest hat hónaptól öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tízenként évig terjedő szabadságvesztés. (4) A járművek vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok, valamint a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok e § alkalmazásában közlekedési szabályok. 15 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999, 214. old 16 Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2, 35 o - 11 - 6. 1978. évi IV törvény Az 1978. évi Btk a közlekedési bűncselekmények önállósodási folyamatát továbbvitte, és azokat külön fejezetben önállóan szabályozta.17 A törvény indoklása szerint a közlekedés egyre növekvő jelentősége és sajátosságai teszik indokolttá, hogy a közlekedési bűncselekményeket kiemeljék a Btk-nak közbiztonság és

közrend elleni bűncselekményeket tartalmazó részéből és azokat új, külön fejezetben szabályozzák. A törvény az ittas járművezetés miatti büntetőjogi felelősséget a gépi meghajtású jármű közúton való vezetésében állapítja meg. A gyakorlatban nagy számban előforduló lovaskocsi ittas hajtása, továbbá ittas kerékpározás veszélyessége általában kisebb, mint a gépjármű ittas vezetéséé, így az indoklás szerint e magatartások büntetésére elegendő, sőt hatékonyabb a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság. Amennyiben viszont a nem gépi meghajtású jármű ittas vezetője súlyos testi sértést vagy halált okoz, bűncselekmény miatt felel. 7. 218/1999 (XII 28) Korm rendelet az egyes szabálysértésekről 18 1971. évi 28 tvr 194/A § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanul másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz, ha súlyosabb bűncselekmény nem

valósul meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a bűncselekményt a járműnek vagy munkagépnek szeszesitaltál befolyásolt állapotban történő vezetésével követte el. (3) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van. 194/B § (1) Aki a) szeszesitaltól befolyásolt állapotban vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, vagy közúton járművet, illetőleg munkagépet vezet, b) vasúti jármű, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, vagy közúton gépi meghajtású jármű, illetőleg munkagép vezetését olyan személynek engedi át, aki szeszesitaltól befolyásolt állapotban van - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító - nevelő munkával büntetendő. (2) Mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltásnak is helye van. 17 188.§ (1) Aki

szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású

jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 18 42. § (1) Aki vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át, b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén – a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat

végrehajtása átadható. - 12 - III. Hatályos büntetőjogi szabályozás 1. Btk (1978 évi IV törvény)19 A 188 §. (1) és (3) bekezdését az 1998 LXXXVII Tv 48 §-a akként változtatta meg, hogy a szeszes italtól befolyásolt állapottal egyenértékűnek tekinti azt is, ha az elkövető a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt vesz részt a 188. § (1) bekezdésben megjelölt, - mind a négy közlekedési ágazatot érintő – járművek vezetésében. A módosítás azt a hiányt pótolja, hogy a 188. §-a szerinti bűncselekményért nem volt büntetőjogilag felelősségre vonható az, aki szeszes italt nem fogyasztott, de kábítószer vagy ennek minősülő bódító hatású és a járművezetésre való képességre hátrányosan ható szer (gyógyszer) hatása alatt vállalkozik a járművezetésre. A vezetési képességre hátrányosan ható szer gyűjtőfogalomnak tekinthető, amely a kábítószert, pszichotrop anyagot, kábító

hatású szert és az ilyen hatású gyógyszert egyaránt magában foglalja. Egyes élvezeti cikkek vagy gyógyszerek nagyobb mértékű fogyasztása is okozhat a szeszesital hatásához hasonló állapotot, sőt a mértéktelen koffein - vagy nikotin fogyasztás is hátrányosan befolyásolhatja a vezetési képességet. ,,A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyásoltságának felismerése, bizonyítása és a megállapíthatósága a (jog)gyakorlat feladata lesz”20 Az ittas vagy bódult járművezetés bűncselekményének a jogi tárgya kettős: egyrészt az élet és a testi épség védelme, másrészt a közlekedés biztonságához fűződő érdek. 19 Az 1998. évi LXXXVII törvénnyel módosított szöveg: 188.§ (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi

járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszesitaltál befolyásolt állapotban vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2)

bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 20 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,237. o - 13 - A szeszes italnak az emberi szervezetre, különösen a központi idegrendszerre gyakorolt hatása, az ezzel járó testi, és lelki tünetek jelentkezése, bizonyos alkoholmennyiségnek tudatzavart előidéző hatása közismert. A büntetőjog ezért a kóros elmeállapot fennállását nem tekinti a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tényezőnek, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas állapotban követi el (25. §) A törvény alkalmazása körében az önhiba egyrészt azt jelenti, hogy az elkövető tudatában van annak, mely szerint szeszesitalt fogyasztott, másrészt pedig tisztában van a szeszesitalnak az emberi szervezetre gyakorolt

hatásmechanizmusával. Az alkoholizmusnak a bűnözésre gyakorolt hatása a statisztikai adatok tükrében is kellően bizonyított és különösen az erőszakos jellegű, valamint a közlekedési bűncselekmények területén jelentkezik kiemelkedő gyakorisággal. A közlekedés mind a négy ágazatában, a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés területén a zavartalan biztonság érdeke megköveteli, hogy a járművet a vezetők olyan fizikai és pszichikai állapotban vállalkozzanak a járművezetésre, amely számukra a legoptimálisabb adottságokat biztosítják, és ne álljanak olyan szerek hatása alatt, amelyek a gátlásokat csökkentő hatásukon túlmenően csökkentik a reakció- sebességet, valamint fegyelmező és figyelőképességet. Ezeknek a rendkívül fontos érdekeknek a biztosítása indokolta, hogy a jogszabályok valamennyi közlekedési ágazat területén tiltják azt, hogy a járművezető a vezetés előtt és alatt szeszes italt

fogyasszon és ennek a rendelkezésnek más, hátrányos következményekkel nem járó megsértését is olyannak tekintik, mint amely a közlekedés résztvevőire nézve absztrak veszéllyel jár, ezért már az alkoholfogyasztási tilalom megszegéséhez is büntetőjogi következményeket fűznek. A 188. § szerinti ittas járművezetés bűncselekménye az említett szociológiai és kriminológiai meggondolásoktól vezettetve az alaptényállás keretében a törvényben meghatározott járművek szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetését vétségként büntetni rendeli; a (2) bekezdés a minősített esetek több lépcsős változatát írja körül, ha az ittas járművezetéssel okozati kapcsolatban mások élete vagy testi épsége károsodik; végül a (3) bekezdés a minősített esetek szerinti káros következmények miatt a büntetőjogi felelősséget – az (1) bekezdésben meghatározott járművek vezetőin túlmenően – úgyszólván

valamennyi járművezetőre kiterjeszti. Ezek a megállapítások helytállóak akkor is, ha az elkövető olyan kábító hatású szer befolyása alatti állapotban vállalkozik a járművezetésre, amely az ezzel kapcsolatos képességekre - 14 - hátrányosan hat. A módosító rendelkezés teljes összhangban áll a KRESZ 4 § (1) bekezdés c) pontjában írt tiltó rendelkezéssel. A közúti közlekedés területén a KRESZ 4. § (l) bekezdés c) pontja a járművezetés személyi feltételei körében előírja, hogy járművet az vezethet, aki "a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol". Hasonló előírásokat tartalmaznak a vízi és a vasúti közlekedést szabályozó rendelkezések. A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XL 14) KÖVIM rendelet is kimondja:

„senki nem vezethet légijárművet, vagy nem tevékenykedhet valamely légijármű hajózó személyzetének tagjaként, aki szeszes ital, kábítószer vagy olyan gyógyszer hatása alatt áll, amely cselekvőképességét befolyásolja”. A Btk. 188§ (1) bekezdése valamennyi közlekedési ágazat tekintetében büntetni rendeli az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményt. Az egyes járműkategóriák között csak annyi a differenciálás, hogy míg a vasúti és a légi közlekedés terén valamennyi járműre, addig a vízi és a közúti közlekedésben csak a gépi meghajtású járművekre vonatkozik a bűncselekményi szabályozás. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt ,,Ebbe a körbe tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, a villamos, sőt az elektromos kerékpár is, amelyek egyébként a KRESZ értelmében nem gépjárművek."21 A nem gépi meghajtású vízi jármű vagy

úszó munkagép, illetve közúton nem gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt vagy bódult állapotban történő vezetése avagy hajtása nem bűncselekménynek, hanem csupán szabályszegésnek minősül, feltéve ha ez nem vezet a törvényben felsorolt súlyosabb következményekre. Így például a lovas kocsi vagy a kerékpár szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban történő hajtása önmagában csupán szabályszegés, de ha az ilyen befolyásolt állapotban történő vezetés legalább súlyos testi sérüléssel járó balesetet okoz, akkor az elkövető a Btk. 188 § (3) bekezdése alapján felel! 21 Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963, 170. oldal - 15 - A magyar Büntető Törvénykönyv - mint látható - egyértelműen

állást foglal abban a kérdésben, hogy az ittas állapotban történő járművezetés kriminális jellegű bűncselekmény, amelyre még a következmények elmaradása esetén is, a büntetőjog által meghatározott eszközöket kell alkalmazni. "A büntetőjogi felelősség fennállása, a büntetés kilátásba helyezése, mint visszatartó hatást gyakorló tényezők, önmagukban nem tudják pótolni sem a gépjárművezetőktől igényelt erkölcsi teljesítményt, sem pedig a társadalom, a közvélemény részéről nélkülözhetetlen elítélő, helytelenítő légkört. Az erkölcsi teljesítmény abban áll, hogy az állampolgároknak választaniuk kell két konvencionális társadalmi szokás: az italfogyasztás és a gépjárművezetés között.”22 Büntetőjogunk a jogfejlődés eredményeként ma már külön tényállásként szabályozza azt az esetet, ha valaki a vezetést ittas vagy bódult állapotban lévő személynek engedi át.23

22 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,235. o 23 A Btk. 189 §-ban szabályozott járművezetés tiltott átengedése vétségét követi el az, "aki vasúti vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át". - 16 - IV. Az ittas vezetés szabálysértési és közigazgatási értékelése 1. 2012 évi II törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről24 2012. április 15-i hatállyal több ponton is módosult a szabálysértési törvény Az így kialakított, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartásról szóló 2012. évi II törvény számos anyagi és eljárásjogi változást vezet be Egyes közlekedési szabálysértéseknél bevezetésre kerül a szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékének (a továbbiakban: fixbírság) meghatározása [63/2012. (IV. 2) Korm rendelet] Ennek alapján, amennyiben az eljáró hatóság a Kormányrendeletben felsorolt valamely szabálysértés miatt bírságot szab ki, az ott meghatározott összeget kell alkalmaznia. A szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság a helyszíni bírság összegének kétszerese. A fixbírságot a jogalkotó a jogbiztonság fokozása érdekében vezette be A 63/2012. (IV 2) Korm Rendelet I számú melléklete alapján: Ha a vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet vezetőnél a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke:  0,50‰

véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása esetén 15.000 Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során 30000 Ft pénzbírsággal büntetendő. 24 217.§ Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el. - 17 -  0,50‰ véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80‰

véralkohol-koncentrációt nem haladja meg vagy a kilégzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha azok nem minősülnek bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása esetén 20.000 Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során 40000 Ft pénzbírsággal büntetendő.  0,80‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben a 0,50 mg/l-t meghaladja, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek helyszíni bírság alkalmazása esetén 25.000 Ft fix bírsággal, szabálysértési eljárás során 50000 Ft pénzbírsággal büntetendő. Ha a vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésének olyan személynek történő átengedése, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van helyszíni bírság alkalmazása esetén 25.000 Ft fix bírsággal,

szabálysértési eljárás során 50.000 Ft pénzbírsággal büntetendő 2. Az ittas vezetés, mint szabályszegés Az Országgyűlés 2010. december 20-án fogadta el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII törvényt, mely többek között módosította a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I törvényt (a továbbiakban: Kkt) is Közlekedésrendészeti szempontból a legjelentősebb változás, hogy a 2011. július 1-jétől hatályos módosítás szerint a Kkt. 20 § (1) bekezdés k) pontjában felsorolt jogsértések (gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, tilos jelzésen történő áthaladás, ittas járművezetés) esetén a közúti forgalomban történő ellenőrzés alkalmával a járművet a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezései szerint vissza lehet tartani. A módosítást követően szigorúbb lett az ittas vezetés szankcionálása, mivel a közigazgatási eljárásban a zéró tolerancia elvét követve a bűncselekménynek nem minősülő ittas vezetés esetében fix bírságtételek kerülnek bevezetésre (100 ezer, 150 ezer forint), illetve kiszabása során a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége. Közigazgatási bírsággal sújtandó - 18 - szabályszegés esetén nem áll fenn a járművezetéstől eltiltás, azonban továbbra is előéleti pont kerül alkalmazásra, egyúttal a pontok száma jelentősen megemelkedik. Mivel járművezetéstől eltiltásra a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés hatálya alá tartozó ügyekben nincs lehetőség, így a vezetői engedély helyszíni elvételére sem kerülhet sor. Járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény

gyanúja esetén a vezetői engedély elvételre kerül. Attól, hogy ezek a szabályszegések átkerültek a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések közé, társadalomra veszélyességük nem változott, így az előéleti pontok alkalmazása továbbra is indokolt volt. Másrészt a közigazgatási bírsághoz járművezetéstől eltiltás nem kapcsolódik, így a pontrendszer alkalmas arra, hogy a notórius szabályszegőket járművezetőként kiszűrje a közúti forgalomból. A közlekedésbiztonság javítása érdekében szigorodtak az egyes jogsértésekhez rendelt előéleti pontszámok is. A szabálysértéseknél az eddigi 1-5 helyett 1-8 pont, gondatlan bűncselekmény esetében az eddigi 6 helyett 9, szándékos bűncselekményeknél 9 helyett 11 pont kerül meghatározásra. Az új szabályozás szerint akár 2 súlyos szabályszegés elkövetése oda vezethet, hogy a személy eléri a 18 pontot, és a vezetési jogosultság 6 hónapig tartó

szüneteltetésére kerül sor. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII 29) Korm rendelet 12 § alapján a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I törvény (továbbiakban Kkt) 20 § (1) bekezdés k) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 11/A-11/G. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II 5) KPM-BM együttes rendeletben foglalt, a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”) vonatkozóan a 11/A-11/G. mellékletben meghatározott valamely rendelkezést megsérti A bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell

befizetni. - 19 - Mindezek alapján: Ha a gépi meghajtású járművet vezetőnél a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke:  0,50‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilélegzett levegőben a 0,30 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha az nem minősül bűncselekménynek 100.000 Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni.  0,50‰ véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80‰ véralkohol-koncentrációt nem haladja meg vagy a kilélegzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, feltéve, ha azok nem minősülnek bűncselekménynek 150.000 Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni Ha a nem gépi meghajtású járművet vezetőnél vagy hajtójánál a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol mértéke:  0,50‰ véralkohol-koncentrációnál magasabb, de 0,80‰ véralkohol-koncentrációt nem haladja meg vagy a kilélegzett levegőben 0,30 mg/l-nél magasabb, de a 0,50 mg/l-t nem haladja meg, ha a

járművel nem főúton közlekednek, akkor 10.000 Ft, ha főúton közlekednek akkor pedig 30.000 Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni  0,80‰ véralkohol-koncentrációt vagy a kilégzett levegőben 0,50 mg/l-t meghaladja 60.000 Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni - 20 - V. A bűncselekmény elemzése 1. Ki lehet a bűncselekmény elkövetője? Az előbb elmondottakhoz szorosan kapcsolódik ez a kérdés. ,,A bűncselekmény elkövetője tettesi minőségben a szeszes italtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotú személy, aki a vasúti, légi jármű, a gépi meghajtású vízi jármű, az úszó munkagép, vagy közúton a gépi meghajtású jármű vezetője”25 Vezetőnek kell tekinteni mindenkit - korára, nemére, állapotára, jogosultságára tekintet nélkül -, aki közúton járművet vezet, vagyis közúti szállító-vagy vontatóeszközt szerkezetének kezelésével haladásra késztet vagy

irányit.” (KRESZ 1 sz függelék III a) pontjának indokolása). Tehát „A járművezetői minősítés megállapításának nem feltétele, hogy a jármű vezetője rendelkezzék gépjárművezetői engedéllyel (jogosítvánnyal), járművezetői jártassággal,gyakorlattal.”26 (E tekintetben bizonyos hasonlóság fedezhető fel a Btk 171 §ban meghatározott foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel) Nem befolyásolja a minősítést az, hogy a járművet csupán időlegesen vezette. A hivatkozott KRESZ függelékhez fűzött értelmezés szerint a kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, a motorkerékpárt vagy a gépkocsit toló személyt nem kell vezetőnek tekinteni. Mégis „az ittas járművezetés kísérletét kell megállapítani, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban levő elkövető a gépi meghajtású járművet a közúton tolja és eredménytelenül kísérli meg a motor beindítását.” (BH 1980 159) Felmerülhet, hogy a

vontatott gépjárműben helyet foglaló személy járművezetőnek tekinthető-e? Álláspontom szerint igen, mivel ugyan a gépi meghajtottság áttételesen érvényesül, a vontató gépjárműtől származik, viszont a vontatmány irányításának szükségessége, ha korlátozottan is, de megvalósul. Ezt erősíti a KRESZ 57. § (5) bekezdésében rögzített előírás is, amely szerint „a vontatott járművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek” Mindebből következőleg a vontatott jármű vezetője sem kaphat felmentést a szeszes ital fogyasztásának tilalma alól! 25 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,238. o 26 A Magyar Büntetőjog Tankönyve II. kötet Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Budapest 2008, 208 o - 21 - A Btk. miniszteri indoklása

szerint „nem kizárt a felbujtói és a bűnsegédi alakzat sem, vagyis ha valaki szándékosan előmozdítja, hogy más ilyen állapotban vezessen járművet, megvalósítja a vétséget, mint bűnsegéd.” Így például felbujtásért felel a jármű utasa, ha az ittas vagy bódult állapotban lévő személyt ő maga bírta rá a vezetésre. Figyelemmel kell azonban lennünk arra, hogy aki a felsorolt járművek vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, az egy másik önálló bűncselekményt, a Btk. 189 §-ban meghatározott járművezetés tiltott átengedése vétségét követi el. Nem állapítható meg azonban annak az utasnak a büntetőjogi felelőssége, aki a befolyásolt állapotban lévő vezető gépkocsijában utazik, jóllehet morálisan kifogásolható magatartása, amiért nem akadályozta meg az ittas vezetőt a vezetésben. A járművezetőnek szeszes itallal kínálása

sem értékelhető büntetőjogilag, mivel ilyen szituációban az alkohol fogyasztása elhárítható, és nem is csak pusztán elhárítható, hanem a vezető köteles is a szeszes italt visszautasítani. Ugyanez vonatkozik a vezetési képességre hátrányosan ható szerre, különösen a kábítószerre, amelynek már a járművezetés nélküli puszta fogyasztása is a kábítószerrel visszaélés bűncselekményét valósítja meg. Az alkohol emberi szervezetre gyakorolt negatív hatásai – érzékelési képesség, koncentráló készség korlátozása a veszélyérzet csökkentése stb. – köztudomásúak, ezért külön bizonyítást nem igényelnek. Ittas járművezetés esetén ezért a megvalósított közlekedési szabályszegések általában összefüggnek a vezető alkoholos befolyásoltságával, ettől eltérő következtetés alappal csak akkor vonható le, ha az ügy egyedi körülményei, a közlekedési szabályszegés sajátos jellege ezt indokolják ( BH

2013. 33) Annak megítélése során, hogy a közlekedési baleset okozati összefüggésben állot-e az elkövető ittasságával, döntő jelentősége van az általa megvalósított, a közlekedési balesetet közvetlenül előidéző közlekedési szabályszegések jellegének. Köztudomású – és bizonyítást nem igényel – hogy az ittasság az érzékelési képességet korlátozza, a veszélyérzetet csökkenti. Az olyan jellegű közlekedési szabályszegések esetén tehát, amelyek erre utalna, arra kell következtetést levonni, hogy a közlekedési szabályszegést, a közlekedési balesetet és annak eredményét az elkövető ittas járművezetése okozta (BH 2012. 15) - 22 - 2. Mit jelent a jármű vezetése? A válasz csak első ránézésre tűnik egyértelműnek. De kérdezhetem én azt, hogy hogyan kell minősíteni azt az esetet, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt

álló gépjárművezető sikertelenül próbálkozik a gépkocsi beindításával, vagy azzal mindössze néhány métert tesz meg. A kérdésnek gyakorlati jelentősége a kísérlet és a befejezett bűncselekmény elhatárolása során van. Az elkövetési magatartás másik eleme a járművezetés, mégpedig a törvényben megjelölt azon gépjárművek vezetése, amelyekre a továbbiakban még részletesebben is kitérek. A vezetés fogalmának meghatározása nem egységes. A Btk Kommentár szerint „vezetésen a jármű elindítását és a már mozgásba hozott járműnek az irányítását, gépezetének, meghajtó erejének a működtetését értjük.” (Lásd: Kommentár 477 old) A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII Tv 71 § 7 pontja szerint a légi jármű vezetője „az a személy, aki a légi járművet repülés közben irányítja és kormányait kezeli". A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV 27) KÖViM rendelet az úszó

létesítmény vezetésének fogalmát úgy határozza meg, hogy az „az úszólétesítmény irányítása, berendezéseinek vezérlése és kormányzása.” A Legfelsőbb Bíróság egyik döntése szerint a vezetés „a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése”. (BH 1982 365) Általánosan elfogadott meghatározás szerint vezetésen a jármű elindítását és/vagy a már mozgásba hozott járműinek az irányítását, valamint gépezetének működtetését értjük. A járművezető és a jármű vezetése összetartozó fogalmak, így ez utóbbit a KRESZ és az útmutató a fogalmak között gyakorlatilag megfogalmazza. „Járművezetésnek a jármű rendeltetésszerű használata közbeni irányítása tekintendő. Így például a lejtőn a motor működtetése nélkül való gurulás is járművezetés.” „A rendelet alkalmazásában vezetőnek kell tekinteni mindenkit, () aki járművet vezet: vagyis közúti szállító-

vagy vontatóeszközt szerkezetének kezelésével haladásra késztet vagy irányít.” A két meghatározásból és a joggyakorlat megállapításaiból a vezetés fogalma is meghatározható. A vezetés köznapi értelemben egyértelműnek tűnő fogalmát azért szükséges a közlekedési jogalkalmazásban definíciószerűen meghatározni, mert a vezetés, mint tevékenység elkövetési magatartása egyes kriminális cselekményeknek, így a Járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekményének, az ittas vezetés szabályszegésének, valamit fogalmi eleme a járművezetés tiltott átengedés bűncselekménynek is. E szándékos cselekményeknél néhány - 23 - szélsőséges esetben kérdéses lehet, hogy az a tevékenység, amit valaki a járművével végzett, vezetésnek minősül-e, vagy sem. Esetlegesen annak jellemzői alapján csak a vezetés kísérlete állapítható meg. A vezetés megvalósulásához egyrészről kell az igénybe vett eszköz

elmozdulása a rendeltetésszerű használat érdekében. Másrészt szükséges az is, hogy az elmozdulás és annak konkrét módja a vezetőnek a jármű fölötti „hatalmi” helyzetéből fakadjon. A vezetés fogalmának két lényegi elem tehát a rendeltetésszerű elmozdulás, és az elmozdulást és irányítást biztosító szerkezetek működtetése. E két körülmény együttes teljesülése esetén tekinthetjük a vezetést megvalósultnak. Jogi értelemben befejezettnek A cél – eszköz viszony következetes érvényesítésével egységesen kezelhető az említett cselekmények kísérleti, vagy befejezett minőségének megállapítása. A bíróság a vezetés megkezdését állapította meg a gépi meghajtású jármű elmozdulása nélkül is a motornak a vezetési szándékkal történő beindításakor, ebben az esetben ugyanis a szerkezeti elemek működtetése megkezdődött a mozgás érdekében, de az elmozdulás nem történt meg. (BH 1995382) Ugyancsak

megkezdettnek tekintette a gépi meghajtású járművezetést, amikor azt a motor beindításának az érdekében tolták, mivel az elmozdulás megtörtént, és a jármű elmozdítása az üzembe helyezés érdekében történt. (BH 1984340, BH 1980159) Ha azonban valamelyik jármű tolással történő mozgatása nem a „beépített erőgép” működésbe hozása érdekében történik, a vezetés nem valósul meg, ugyanis a KRESZ a járművezetők köréből kizárja a segédmotoros kerékpárt, kerékpárt, stb. toló személyt A szükséges cél-eszköz viszony kapcsolatának a hiánya miatt nem lehet megállapítani a vezetés megkísérlését akkor sem, ha egy gép meghajtású jármű beindítása pl.: a jármű utasterének a fűtés, vagy hűtése érdekében történik. A vezetés megvalósulásához elegendő egyes a vezetés résztevékenységei körébe tartozó feladatok elvégzése is. Így egy járműnek több vezetője is lehet Ennek leggyakoribb esete, ha az

egyik személy irányít (kormányoz) a másik az egyéb berendezések működtetését végzi, kezeli a pedálokat. (BH 1982365) De ezzel azonos a helyzet a nem rúddal vontatott (tehát irányítást, lassítást lehetővé tevő) járművek esetében is. Látszólag egyszerű eldönteni azt, hogy mikor válik a cselekmény befejezetté: a jármű mozgásba hozatalával, mégpedig úgy, hogy ez a mozgás a gépezet működésével összefüggésben jön létre. „A definíció alapvetően a helyváltoztatáshoz kötődik, amely a gépi meghajtású járművek esetén a hajtóerőt biztosító gépezet egyidejű üzembe helyezését is jelenti. E két körülmény együttes megállapítása esetén válik az elkövetési magatartás befejezetté.” - 24 - Valóban: ha a vezetés fogalmi meghatározásából indulunk ki, nem férhet kétség ezen álláspont helyességéhez, ám az élet megannyi eltérő helyzetet produkál! A Btk. miniszteri indokolása szerint „vezetésen a

jármű elindítását és a már mozgásba hozott járműnek az irányítását, gépezetének, meghajtó erejének működtetését értjük." A jármű vezetőjének a fogalmát a KRESZ 1. számú Függelék 3 fejezetének a) pontja úgy határozza meg, hogy „az a személy, aki az úton járművet vezet vagy állatot hajt (vezet). Néhány BH segítségével könnyebben tisztázhatjuk a kérdést:  Nem tekinthető járművezetőnek a segédmotoros-kerékpárt vagy a motorkerékpárt ittasan toló személy (BH 1989. 182)  Amennyiben a jármű mozgását nem maga a beépített erőgép biztosítja, a jármű kezelését, irányítását akkor lehet a járművezetés fogalmi körébe vonni, ha annak folytán a haladási sebesség - pl. a lejtőn gurulás következtében - eléri azt a fokot, amely a közlekedés biztonságának a tényleges veszélyeztetésére alkalmas (BH 1977. 90.) Ebből következően az adott ügyben felmentette az ittas vezetés bűncselekményének

vádja alól a bíróság azt a vádlottat, aki az üzemképtelen állapotban lévő motorkerékpárját a közúton tolta, jóllehet alkoholtól befolyásolt állapotban volt A cselekmény a jármű mozgásba hozatalával válik befejezetté, így a kísérlet és a befejezett bűncselekmény elhatárolása szempontjából ennek van kiemelkedő jelentősége:  Az ittas járművezetés kísérletét - nem pedig annak befejezett alakzatát - valósítja meg, aki szeszesitaltól súlyosan befolyásolt állapota miatt a gépjármű motorját nem tudja üzembe helyezni, bár a próbálkozás során a jármű eredeti helyzetéből elmozdult (BH1988. 130) A megállapított tényállás szerint a motor beindítását követően a gépkocsi elindult ugyan a helyéről, de nyomban le is fulladt. Az újabb indítási kísérletek közben a helyszínre érkező rendőr megakadályozta a terhelt eltávozását. A LB kifejtette, hogy - bár a gépkocsi elindult ugyan, de - a vádlott nem volt

abban a helyzetben, hogy a legcsekélyebb távolságon is át a járművét vezesse.  Ugyancsak az ittas járművezetés vétségének kísérletét valósította meg az a vádlott, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban beült a személygépkocsiba és azt másokkal tolatva próbálta meg beindítani, ugyanis az ittas járművezetés vétségét megkezdte, de a motor tényleges beindításának hiányában azt befejezni nem tudta (BH1984. 340) - 25 -  Nem valósul meg azonban az ittas járművezetés vétségének kísérlete, ha az elkövető a gépjármű motorját sem tudta beindítani és a járművet egyéb módon sem hozta mozgásba (BH1989. 171)  Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetésnek csupán - a nem büntetendő előkészülete és nem a kísérlete valósul meg, ha a közepes fokban ittas gépjárművezető nem a közúton vezeti a járművét, és a közútra történő kihajtást ténylegesen meg sem kísérelte, így

cselekménye csupán az ittas vezetés szabálysértését valósítja meg (BH1998. 157) 3. Az elkövetés eszköze A bűncselekmény elkövetési eszközei - s nem elkövetési tárgyai - a törvényi tényállásban felsorolt járművek: bármilyen vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, gépi meghajtású úszó munkagép, valamint közúton a gépi meghajtású járművek. A taxatív felsorolás indokolt, mivel ezek azok a járműfajták, amelyek ittas vagy bódult állapotban lévő személy által vezetve fokozott veszélyt jelentenek a közlekedés biztonságára. A vasúti és a légi járművek esetében nem kritérium a gépi meghajtás, tehát pl. a vitorlázógép is e körbe tartozik. A vízi és a közutat igénybe vevő járműveknél viszont csak a gépi meghajtású járművek vezetése von maga után büntetőjogi felelősséget. Ezek kiválasztásánál szintén a minősített veszélyesség vezette a jogalkotót. A járműveket két

csoportba lehet sorolni: gépi meghajtású és gépi meghajtás nélküli (beépített erőforrás nélküli) járművek. A gépi meghajtású járművek tovább oszthatók - a nagyobb járműkört magába foglaló - gépjárművekre és a gépjárműnek nem minősülő motoros járművekre. Ez utóbbiba tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, a villamos és a fentiek alapján a 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes kerekes szék. A gépjárművek azon definíciója, hogy beépített erőgép által hajtott jármű, ezen eszközökre is igazak. A gépjárműveket további két kategóriára lehet osztani: gépkocsi és motorkerékpár. A többször változott definíciók mindig a járműtechnikai újdonságokhoz próbáltak igazodni Ma gépkocsinak olyan gépjármű minősül, aminek 4 vagy több kereke van, a 4 kerekű motorkerékpárnak minősülő jármű azonban nem gépkocsi. A motorkerékpár olyan gépjármű, amelynek 2

vagy 3 kereke van, és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/h-nál nagyobb (ez alatt segédmotoros kerékpárnak minősül). Szintén - 26 - motorkerékpárnak minősül az olyan 4 kerekű jármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 KW-ot (e felett gépkocsinak minősül). A gépkocsik 6 kategóriába sorolhatók. A személygépkocsi olyan személyszállítás céljára készült gépkocsi, melyben a vezetőüléssel együtt legfeljebb 9 állandó ülőhely van. 9-nél több ülőhely esetén a gépkocsi autóbusznak minősül, természetesen feltéve, hogy elektromos felsővezetékhez nem kötött járműről van szó. Az elektromos felső-vezetékhez kötött gépkocsi a trolibusz. Pótkocsi vontatására készült rakfelület nélküli gépkocsi a vontató (ha rakfelülete van, akkor tehergépkocsi). Félpótkocsi vontatására a nyerges vontató szolgál, amely a rajta lévő nyereg szerkezet útján vontatott

félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi. Tehergépkocsinak minősül minden olyan gépkocsi, amely nem személygépkocsi, nem autóbusz, nem trolibusz, és nem vontató. A törvényi tényállás azonban nem gépjárműről rendelkezik, hanem gépi meghajtású járműről! A fentiekből következik, hogy a nem gépi meghajtású közúti járművek - állati erővel vont jármű, emberi erővel hajtott kerékpár -, a nem gépi meghajtású vízi járművek - úszó munkagép, csónak, vitorlás, windsurf - ittas vagy bódult állapotban való vezetése nem valósítja meg a törvényi tényállás (l) bekezdésében meghatározott vétséget. Mégsem állítható, hogy pl. adott esetben egy lovas kocsi ittas hajtása nem jelent súlyos közlekedési veszélyt Ezért az imént felsorolt nem gépi meghajtású járművek ittas vagy bódult állapotban történő vezetése is alkalmas a bűncselekmény megállapítására, sőt a 188. § (2) bekezdése szerint bűntett

miatt büntetendő, amennyiben az ott meghatározott következményt (minimálisan súlyos testi sértést) idézi elő. Sokáig kérdésként kezelték, hogy az újabban megjelent elektromos kerékpárok ittas vagy bódult állapotban történő vezetése megvalósít-e bűncselekményt? Az elektromos kerékpár kialakítását tekintve, az azt vezető személy pedálos és elektromos hajtás együttes alkalmazásával is képes haladni, így egy ügyészi állásfoglalás szerint megvalósítja az ittas járművezetés tényállását. Az ügyészségi állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a kizárólag emberi erővel hajtott (pedállal) elektromos kerékpár vezetése nem minősül bűncselekménynek, az az ittasság mértékétől függetlenül szabálysértésnek minősül. Ilyen és a fentebb említett esetekben egyértelmű, hogy büntetésként, illetve mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltás nem alkalmazható, mivel erre törvényes lehetőség nincs,

csak pénzbüntetés jöhet szóba. - 27 - 4. Az elkövetés helye A gépi meghajtású közúti járművekkel kapcsolatosan még egy megszorítást tartalmaz a törvény: az (l) bekezdés szerint vétség elkövetési helye a közút. Az út, mint terület a tulajdoni viszonyok alapján kétféle lehet: közút, illetve magánút. Maga a közút kifejezés két értelemben használatos. A közlekedési ágazatok felsorolásakor használjuk a közúti közlekedés megjelölést „nem vasúti, nem vízi, nem légi közlekedés” jelentéstartalommal. Az út tulajdoni viszonyaira utalással pedig, a közút helyi közutak kifejezés „nem magánút” jelentéstartalommal bír. Ez utóbbi jelentésben a közút a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, míg a magánút ugyanerre szolgáló magánterület. Az ország területén levő utak többségét az ezzel megbízott állami és önkormányzati szervek építik és tartják fenn azzal a céllal,

hogy azt közlekedésre bárki szabadon használhassa. Ezen közutak mellett a egyes szervezetek, esetleg magánszemélyek saját céljaikra építenek utat, de megengedik, hogy azokat mások is használják. Ezek az utak a „közforgalom számára megnyitott magánutak”. A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I törvény 29 § (1) bekezdése értelmében utat létesíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Az út fogalmi meghatározása a KRESZ, mint jogszabályi rendelkezés területi hatályát jelöli ki, és mint keretjogszabályban felhasznált fogalom a közlekedési bűncselekmények és szabálysértések tényállási keretei közé is belép. A közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak minden olyan kriminális cselekménynek elkövetési helyei, amelyek tényállásukban a közúti közlekedés szabályainak a megsértésére utalnak. Nem feltétlen elkövetési helye

azonban azon bűncselekményeknek, amelyek tényállásukban szituációs ismérvként az elkövetés helyét a közútban jelölik ki. Ilyen például a járművezetés ittas vagy bódult állapotban, illetve a járművezetés tiltott átengedése bűncselekmény. Amennyiben az adott elkövetési magatartás eredményeként személyi sérülés történik, az elkövetés helye irrelevánssá válik, hiszen a közlekedési bűncselekményekhez fűzött értelmező rendelkezés [Btk. 191 § (l) bek] kimondja, hogy „a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált.” Az út üzemben tartója szerint megkülönböztetünk országos közutakat és helyi közutakat. A közúthálózat az országos közutak és a helyi közutak összefüggő rendszere. Ennek a megkülönböztetésnek azonban a KRESZ szempontjából csak a

közút kezelőjére utaláskor (pl. 51. §, 59 § stb) van jelentősége - 28 - A magánút igénybevételének jellege szerint kétféle lehet: közforgalom számára megnyitott, illetve közforgalom elől elzárt magánút. A Ktv értelmező rendelkezései között csak a közforgalom elől elzárt magánút fogalmát találjuk: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával jelzett magánút. A közforgalom számára megnyitott magánút fogalmát a Ktv. nem határozza meg, így érthető, hogy minden egyéb jogszabály - így a KRESZ is - közforgalom elől el nem zárt magánútról beszél. A Ktv. 29 § (3) bekezdése értelmében közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. Sőt ezen

bekezdés szabálya szerint a magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A joggyakorlatban nehézséget okozhat az út jellegének meghatározása, hiszen a „Mindkét oldalról behajtani tilos” jelzőtáblával lezárt, definíció szerint közforgalom elől elzárt magánút gyakran, a földhivatali nyilvántartás szerint közforgalom számára meg van nyitva. Megtévesztő lehet az is, hogy számos közforgalom elől elzárt magánúton jelzőtáblával utalnak arra, hogy a területen a KRESZ szabályai érvényesek. Az út tulajdonosának, kezelőjének, használójának stb. saját hatáskörébe tartozik a területén való közlekedés szabályainak meghatározása. A legegyszerűbb szabályalkotás úgy történik, hogy a KRESZ szabályait vezetik be, bizonyos speciális - a terület jellegéhez igazodó -

kiegészítésekkel és módosításokkal. Ilyen áttételes szabályozás esetén sem lehet közforgalom elől elzárt magánúton közlekedési szabálysértést megállapítani. 5. Szándékosság - gondatlanság A járművezetés ittas vagy bódult állapotban vétsége szándékos bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy az elkövető tudatának át kell fognia, hogy ilyen befolyásolt állapotban van, azt hogy az ilyen állapotban történő járművezetés jogellenes, és mindezek ellenére kell vállalkoznia a jármű vezetésére. Mivel minden járművezetőtől elvárható annak a szabálynak az ismerete, hogy nem vezethet járművet, ha szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer van, így „a szándékosság egyértelműen megállapítható, amennyiben az elkövető szeszes italt vagy hátrányosan ható szert fogyasztott - 29 - és ilyen állapotban vezet járművet.”27 Ezek közül a szeszes

ital és a drogok fogyasztásával kapcsolatos tilalom az, amely már régen köztudott. Kevésbé tekinthető ilyen közismertnek a különböző gyógyszerek szedése révén keletkező, a vezetésre hátrányt jelentő befolyásoltság. Különösen a szív-és érrendszeri, valamint a különböző idegbetegségben szenvedők számára jelent veszélyt a gyógyulást elősegítő gyógyszerek szedése, amennyiben járművet vezetnek. Természetesen a gyógyszert felíró orvos szóbeli figyelmeztetése, valamint a gyógyszerhez csatolt írásos tájékoztatóból megtudhatja a beteg, hogy gyógyszer szedése alatt járművezetés esetlegesen tiltott. Természetesen ismét a bizonyítás körébe tartozik annak eldöntése, hogy a járművezető tudta-e hogy a szervezetében a vezetési képességre hátrányosan ható szer van. Megjegyzendő, hogy az említett betegségekben szenvedők rendszeresen és tartósan fogyasztanak ilyen gyógyszereket, így - általában - alappal

feltételezhető, hogy káros mellékhatásaikat ismerik. Előfordulhat viszont, hogy a járművezető nem tud arról, hogy a szervezetébe alkohol vagy hátrányos hatású szer került és nem is érzi annak hatását, ezért ténybeli tévedés címén - a Btk. 27. § 1l) bekezdése alapján - mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól (Például olyan esetben, ha üdítő italába valamilyen alkoholtartalmú más italt kevernek, vagy kábító hatású gyógyszert kap, anélkül, hogy erre figyelmeztetnék.) Ténybeli tévedésre hivatkozás esetén a járművezető állításával szemben meglehetősen nehéz azt bebizonyítani, hogy a befolyásoltságot éreznie kellett, amikor a jármű vezetését elhatározta és azt meg is kezdte - az objektív felelősség veszélye ez esetben közvetlenül fenyegeti a jogalkalmazót. Más nézőpontból vizsgálva viszont rendszerint észlelhető a járművezetők felelőtlensége, főként az alkoholos befolyásoltság érzetét,

valamint az esetleges hátrányos következmény bekövetkezhetőségét illetően. Különösen a sok éves tapasztalattal rendelkező, rutinos vezetők azok, akik hajlamosak könnyedébben kezelni a tiltó szabályt. Ők azok, akik könnyelműen bíznak saját képességükben, valamint abban, hogy elkerülik a hatósági ellenőrzést. Gyakori ez a jelenség - a már korábban tárgyalt – post-alkoholos állapot megítélésénél, amikor a járművezető úgy véli, hogy a szervezetéből már kiürült a korábban elfogyasztott szeszes ital, s a biztonságos vezetésre már újra képes. 27 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,238. o - 30 - Az ittas járművezetés vétségében nem állapítható meg a gépkocsivezető bűnössége, ha csupán az bizonyított, hogy a gépi

meghajtású járművét úgy vezette, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt, de az nem volt bizonyított, hogy a véralkoholkoncentráció mértéke a vezetés időpontjában a 0,8 ezrelékes értéket elérte vagy meghaladta. (BH 2001.262) Természetesen ez esetben az ittas vezetés szabályszegés miatt változatlanul fennáll a felelősség! A minősített eseteket képező eredmény tekintetében viszont az elkövető büntetőjogi felelősségét kizárólag gondatlanság alapján lehet megállapítani, azaz a bűncselekmény tipikusan vegyes bűnösségi alakzatú, preterintencionális cselekmény. Ellenkező esetben - ha az eredményt illetően megállapítható a szándékosság - nem közlekedési bűncselekmény, hanem a Btk. XII fejeztében írt személy elleni bűncselekmény, illetőleg annak minősített esete valósulna meg. 6. Minősített esetek A Btk. 188 § (2) bekezdése szabályozza az ittas vagy bódult állapotban

történő járművezetés minősített eseteit, amelyek a következők: súlyos testi sértés; maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség bekövetkezése, továbbá halál; kettőnél több ember halála, vagy halálos tömegszerencsétlenség okozása. A felsorolásból kitűnik az, hogy a könnyű testi sértést meg nem haladó következmény okozását a jogalkotó még nem vonja a súlyosabban büntetendő esetek közé. Ennek indoka, hogy „az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés olyan magas fokú absztrakt veszélyt jelent, amelynek súlyosságát az azzal okozati kapcsolatban lévő kisebb, nyolc napon belül gyógyuló sérülés(ek) már nem fokozzák”28 Ily módon az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel okozati összefüggésben álló, gondatlanul előidézett közvetlen veszélyt, vagy könnyű testi sértést az alapeset büntetési tételei között, a büntetéskiszabás során

kell értékelni. Minősített eset megállapítására akkor kerülhet sor, ha a feltüntetett következmények okozati összefüggésben állnak a járműnek befolyásolt állapotban történő vezetésével és az eredményt illetően az elkövetőt csak gondatlanság terheli. 28 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,239. o - 31 - Okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha az elkövető befolyásoltsága miatt szeg meg valamilyen - a KRESZ 4. § (1) bekezdésében írt tilalmon kívüli más - speciális (pl az előzésre, elsőbbségadásra vonatkozó) közlekedési szabályt, és ez a szabályszegés tekinthető az eredményt jelentő minősítő körülmények) közvetlen okának. Tehát a közlekedési szabályszegés tekinthető a súlyos eredményű baleset közvetlen okának, közvetett oka pedig a

járművezető befolyásolt állapota. Az ítélkezési gyakorlat azt a konkrét közlekedési szabályszegést, amely a súlyos eredmény bekövetkezéséhez vezetett, tekinti a befolyásolt állapottal összefüggő figyelmetlenség, óvatlanság, vagy felelőtlen döntés okának. Azaz ha a vezető az elfogyasztott szeszes ital vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer hatásának következtében nem tanúsít a vezetés során kellő figyelmet, illetve ezek miatt nem elég körültekintő és ennek következtében súlyosabb következménnyel járó közlekedési balesetet okoz, felel a minősítő körülményt képező eredmény bekövetkezéséért. Ebből következik az is, hogy ha az okozati kapcsolat az elkövető befolyásolt állapota és a (2) bekezdésben feltűntetett következmények között nem állapítható meg, az elkövető büntetőjogi felelősségét csak az (1) bekezdésbe ütköző vétség miatt lehet megállapítani. Ezért ittas járművezetés

megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetőjogi felelősség (BH1984. 138) Az okozati kapcsolat hiánya miatt nem állapította meg a bíróság annak az I. r vádlottnak a bűnösséget halált okozó ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés bűntettében, aki alkoholtól befolyásolt állapotban gépkocsijával letért az útról, az árokba hajtott, de a gépkocsi hátsó ülésén helyet foglaló utas halálát egyértelműen az okozta, hogy a II. r vádlott gépkocsijával - a megfelelő követési távolság hiánya miatt - az I r. vádlott járművének ütközött (BH1987. 299) Megállapítható tehát, hogy amennyiben az elkövető a befolyásolt állapotban történő járművezetésen kívül más közlekedési szabályszegést nem követett el, súlyosabb eredmény azonban mégis bekövetkezett (például más személy magatartása vagy műszaki hiba miatt),

okozati összefüggés hiányában az elkövető terhére csak a bűncselekmény alapesete állapítható meg. Speciális rendelkezést tartalmaz a Btk. 188 § (3) bekezdése arra az esetre, ha a nem gépi meghajtású vízi jármű, az úszó munkagép vagy közúton a nem gépi meghajtású jármű vezetője okozza befolyásolt állapotban a (2) bekezdésben meghatározott eredményt. Ez a rendelkezés ugyanis azt írja elő, hogy amennyiben az ilyen járművek vezetőinek magatartásával összefüggésben a (2) bekezdésben feltüntetett eredmények bármelyike - 32 - bekövetkezik, bűnösségük az (1) bekezdésben meghatározott járművezetőkkel egyezően állapítható meg. Ha „például a lovas kocsi vagy a kerékpár szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban történő hajtása miatt legalább súlyos testi sérüléssel járó baleset következik be, az elkövető a 188. § (3) bekezdése alapján felel”29 méghozzá az (l)

bekezdésben meghatározott járművezetőkkel egyezően. Ittas járművezetés minősített esete, a terhelt ittasságával kapcsolatban lévő, és súlyos következményekkel járó baleset közvetlen okának tekintendő KRESZ szabályszegés (relatív sebességtúllépés) hiányában nem állapítható meg [1978. évi IV tv 188§ (1) és (2) bej, KRESZ 4.§ (1) bek C) pont, 26 § (4) bek] (BH 20087) 7. Az ittas járművezetés folyamatos magatartás A gépjármű vezetése önmagában folyamatos magatartás, ezért amíg az elkövető megszakításokkal bár, de a közúti forgalomban ugyanazon szeszes italtól befolyásolt, vagy vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt lévő állapotban vesz részt, folytatólagosság, vagy rendbeliség megállapításának nincs helye. Így, ha ugyan a rendőri ellenőrzés megállapítja a járművezető szeszes italtól való befolyásoltságát, de a járművezető tovább folytatja útját - természetes

egységként értékelendő. „Ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés miatt akkor kerülhet sor többrendbeli bűncselekmény megállapítására, ha az elkövető kijózanodása után ismét szeszes italt vagy hátrányosan ható szert fogyaszt, majd befolyásolt állapotában újból gépi meghajtású járművet vezet.”30 Azt a tényt, hogy az elkövető ugyanazon befolyásolt állapotában, megszakítást követően ismételten részt vesz a közlekedésben, a büntetés kiszabása során kell értékelni. 29 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különős része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,240. o 30 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,240. o - 33 - 8. Halmazati kérdések „Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetés

egész addig egység, amíg a befolyásolt állapot megszakítás nélkül fennáll. Nem eredményez halmazatot, ha a befolyásolt állapot fennállása alatt a vezetést – akár a normális forgalom menetében szükségszerűen előforduló tartamnál hosszabb időre – megszakítják. Sőt akkor is egységet kell megállapítani, ha a vezetés megszakításának oka a rendőri intézkedés szükséges mintavétel (BH 1992.77, BH 1985.332, BH 1992 155) „31 Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés és a közben megvalósított közúti veszélyeztetés egymással bűnhalmazatot alkot (BHI981. 90) A hivatalos személy elleni erőszak bűntette is megvalósul, ha a gépjárművezető a közúti közlekedés szabályait durván sértő, erőszakos magatartásával és a veszélyhelyzet szándékos előidézésével akadályozza, illetve kényszeríti intézkedésre a vele szemben jogszerűen fellépő rendőröket (BHI992. 515) Az ittas vagy bódult állapotban

történő járművezetés a segítségnyújtás elmulasztásával is halmazatba kerülhet, „ugyanis az ittas vagy bódult állapotú járművezető is köteles a tőle elvárható segítségnyújtásra.”32 A kábítószertől bódult állapotban lévő gépi meghajtású jármű vezetése esetén a Btk. 188. §-a halmazatba kerül a kábítószerrel visszaélés bűncselekményével. 31 A Magyar Büntetőjog Tankönyve II. kötet Magyar Közlöny Lap és Könykiadó, Budapest, 2008 209 o 32 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999. 241 o - 34 - 9. Elhatárolás Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés vétségének az ittas vezetés szabálysértéstől, illetve szabályszegéstől történő elhatárolása - mint ezt már előzőleg említettük - függ a közlekedési jármű fajtájától,

főként a gépesítettségétől - vízi és közúti járművek esetében -, az alkoholos befolyásoltság mértékétől, valamint az elkövetés helyétől, a közúton pedig attól, hogy a jármű gépi meghajtású vagy nem gépi meghajtású. - 35 - VI. Az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota és a bizonyítás egyes kérdései A bűncselekmény elkövetési magatartása a törvényben meghatározott járművek szeszes italtól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti vezetése. Az elkövetési magatartás két - egymással szorosan összefüggő - mozzanatból tevődik össze: a) szeszes ital vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztása és annak eredményeként az elkövető befolyásolt állapota; b) az ilyen állapotban való meghatározott fajtájú jármű vezetése. Az ítélkezési gyakorlat szerint a bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az elkövetőt a

szeszes italtól befolyásolt állapota a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességében károsítja. (BH 1981 136) Önmagában a szeszesital-fogyasztás, vezetés közben vagy közvetlenül a vezetés előtt, amennyiben nem kerül ennek hatása alá a vezető, kizárólag szabályszegés. [1988 évi I törvény 20§ (1) bekezdés k) pontjába ütköző jogsértés] Ebből következik, hogy az alkoholfogyasztás ténye önmagában nem azonos a szeszes italtól befolyásolt állapottal. Az alkoholfogyasztás hatása alapvetően a szervezetbe került alkohol mennyiségével áll összefüggésben. E fejezetben tehát a szeszes italtól befolyásolt állapotot vizsgálom meg. Itt térek ki az ezzel kapcsolatos bizonyítási kérdésekre is. Az ittasság - s ugyanígy a bódultság is - a járművezető koncentrációs, észlelő, reagáló és cselekvési képességét egyaránt károsan befolyásolja. Mindenki számára ismert, hogy az alkohol a szervezetbe felszívódva

kiküszöböli a gátlásokat, megnyújtja a reakciós időt, rontja az érzékelési és észlelési képességet, esetenként agresszivitást eredményez. Az ittas járművezető túlbecsüli képességeit és alábecsüli a közlekedési szituációk veszélyességét Könnyelműségre hajlik, váratlan helyzetekben képtelen a helyes reakcióra, mégpedig nem csupán a kellő időben történő reagálásra, hanem a helyes magatartás megválasztására és kivitelezésére is. Súlyosabb helyzetben tájékozódási, egyensúlyi és látászavarok is felléphetnek, sőt eszméletvesztés is bekövetkezhet. - 36 - 1. A szeszes italtól befolyásolt állapot jogi megítélése 1.1 Mit ért a törvény szeszes italtól befolyásolt állapoton? A "befolyásolt állapot" akkor alakul ki, amikor a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a járművezető a szeszes ital (etilalkohol)

fogyasztása következtében már nem képes a biztonságos járművezetésre. A szeszesitalnak az emberi szervezetre, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása elsősorban abban áll, hogy a morális, etikai gátlásokat feloldja, csökkenti a reakciósebességet, azaz megnöveli azt az időtartamot, amely a veszély észlelése és annak elhárításához szükséges. A gépjárművezető fennálló alkoholos befolyásoltsága vagy annak hiánya - a járművezetés időszakában - ténykérdés, amelynek megállapításánál elsősorban a véralkohol-vizsgálat eredménye az irányadó. Az ügyben eljáró hatóságok az alkoholos befolyásoltság tisztázására szolgáló bizonyítékokat - a vérvételi jegyzőkönyvet és a laboratóriumi véleményt, a klinikai tüneteket, valamint (esetenként) az orvos szakértői véleményt, tanúvallomásokat - összevetve és elemezve juthatnak arra a megállapításra, hogy adott időpontban fennállott-e az alkoholos befolyásoltság

állapota. A véralkohol-vizsgálattal az fejezhető ki, hogy az adott személy vérének egy milliliterjében hány milligramm alkohol van. Jóllehet a témát részletesen majd az 5. pont alatt fejtem ki, annyit mindenképpen szükségesnek tartok már itt megemlíteni, hogy "a közúti közlekedésben résztvevő járművezetők alkoholos befolyásoltságának bizonyítására alkalmazott vérvétel és laboratóriumi véralkoholszint vizsgálat helyett, mind több országban alkalmazzák az elektromos alkoholszondát, amely alkalmas az emberi szervezetben előforduló alkoholkoncentráció hiteles kimutatására.”33 1.2 Szükségszerű alkoholos befolyásoltság A Btk. indoklása úgy fogalmaz, hogy "a véralkohol-koncentráció bizonyos határértéke felett már szükségtelen annak vizsgálata, hogy a járművezetőnek az alkoholtól befolyásolt állapota érintette-e - és ha igen, akkor milyen fokban - a biztonságos járművezetésre való

alkalmasságát." ----------------------------------------------------Az országos rendőrfőkapitány 17/1996. számú intézkedése 33 - 37 - Az orvosszakértők egybehangzó véleménye, és a bírói gyakorlat szerint a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol-koncentráció esetén kizárt, hogy ne lehessen érezni az alkohol hatását, tehát szubjektíve is megállapítható a befolyásoltság. A 0,81 ezrelékes véralkohol-koncentráció felett egyértelmű az alkoholos befolyásoltság, s az emberi cselekvőképesség bizonyos mértékű korlátozottsága már törvényszerűen jelentkezik, még az italfogyasztás klinikai hatástüneteinek hiányában is. Ennél a véralkohol-koncentrációnál a bírói gyakorlat a járművezető szeszes italtól befolyásolt állapotát - általában - megdönthetetlen vélelemként bizonyítottnak tekinti és szükségtelennek tartja a klinikai tünetek további vizsgálatát. 1.3 Megállapítható alkoholos befolyásoltság Más

megítélés alá esik, ha a közlekedésben résztvevő járművezető véralkohol értéke a 0.51 és a 0.80 közé esik, vagyis orvosszakértői szempontból az "igen enyhe" alkoholos befolyásoltság kategóriájába tartozik. Ilyen esetben ugyanis lehetséges, hogy a befolyásoltság foka nem érinti a biztonságos vezetésre való képességet, különösen ha a vezető objektíve és szubjektíve nem észleli a vezetési képességet befolyásoló körülményeket. Ez esetben a büntetőjogi felelősség helyett a KRESZ 4. § (3) bekezdésének c) pontja értelmében szabályszegés miatt vonják felelősségre a vezetőt. Ha azonban a 0,51 - 0,80 határértékeken belül az ittasságnak olyan klinikai tünetei jelentkeznek, amelyek határozottan és egyértelműen mutatják az alkoholfogyasztásból eredő befolyásoltság tényleges fennállását, az ittas járművezetés bűncselekménye megállapítható. A klinikai tünetek megítélése nem kizárólag

orvosszakértői értékelés körébe tartozó szakkérdés, hanem olyan ténykérdés, amelyet a bíróság a ténybeli és a jogi következtetés útján is levonhat az eset összes körülményeit figyelembe véve. Ebben a tekintetben az ítélkezési gyakorlat egyáltalán nem tekinthető egységesnek a klinikai tünetek elfogadását illetően, különösen a 0,51 - 0,80 ezrelékes véralkohol-koncentráció esetében. Ebben kétséget kizáróan szerepe van az 5 sz Módszertani Levél ajánlásának, amely az ilyen fokú véralkoholszint esetén a klinikai tünetek vizsgálatát is ajánlja az orvos szakértőknek. Egy 1998-ban közzétett eseti döntés szerint „Az ittas járművezetés megállapítása szempontjából a szeszesitaltól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amelynél a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a

járművezető már nem - 38 - képes a biztonságos vezetésre." (BH 1998 163) Ezt az álláspontot erősítette meg legutóbb egy másik eseti döntés, amely kimondta, hogy az „Ittas járművezetésnél a 0,8 ezrelék alatti alkoholkoncentráció esetén a bíróságnak vizsgálnia kell a klinikai tüneteket, az elkövető által tanúsított magatartást, az ittasság szemmel látható megnyilvánulási formáit, valamint az elkövetés körülményeit, és ezek ismeretében kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e a gépi meghajtású gépjárművet". (BH 2004.98) Ugyanakkor ezekkel a döntésekkel szemben származik olyan bírói határozat, amely kategorikusan leszögezi, hogy a klinikai tünetek megbízhatatlanok, még az orvos számára is tilos a fizikai tünetekből az alkoholos befolyásoltságra való következtetés levonása, így szükségtelen a klinikai tünetekre

tanúmeghallhatás, mert az az alkoholos befolyásoltság megállapításához kétségtelen bizonyítékot nem tud szolgáltatni. (BH 2001 262) Ez a szélsőséges álláspont a 13. sz Módszertani Levélben foglaltak téves értelmezésén alapul Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet az orvos szakértőknek a véralkoholszintet ajánlja és tartja megfelelőnek a befolyásoltság megállapítására, míg a klinikai tünetek - megbízhatatlanságuk miatt - csak kisegítő adatot jelentenek, tehát szó sincs tiltásról. Álláspontom szerint a klinikai tünetek megítélése nem kizárólag orvos szakértői értékelés körébe tartozó szakkérdés, mivel az alkoholos befolyásoltságra utaló magatartásformák, illetve tünetek olyan tény - és jogkérdések, amelyek a jogalkalmazói mérlegelés körébe tartoznak, függetlenül a véralkohol-koncentráció szintjétől. Ezt az álláspontomat a különböző alkohol-koncentrációk szintjeit több irányban

elvégzett kísérletek eredményei is visszaigazolták. Például egy hazai közlekedés-pszichológiai vizsgálat megállapította, hogy a 0,50 ezrelékes véralkoholszintnél ugyanolyan fáradtsághatás jelentkezik, mint 5-6 órai munkavégzés után. Végezetül szükségesnek látom megemlíteni a Legfelsőbb Bíróság néhány ide vonatkozó döntését, a nélkül azonban, hogy részletesen foglalkoznék az esetekkel: - Az ittas járművezetés vétsége akkor állapítható meg, ha az elkövetőt a szeszes italtól befolyásolt állapot a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességében károsítja (BH1981. 136) - Igen enyhe fokú-alkoholos befolyásoltság (0,51 -0,80 ezrelék alkoholkoncentráció) esetén is megállapítható az ittas járművezetés bűncselekménye, ha a körülményekből arra vonható - 39 - következtetés, hogy a járművezetőt a szeszes italtól befolyásolt állapot a biztonságos vezetéshez szükséges képességében

ténylegesen hátrányosan befolyásolta (BH 1981. 221) - Igen enyhe fokú (0,51 -0,8 ezrelék) alkoholos befolyásoltság ellenére is megállapítható az ittas járművezetés, ha az alkoholos befolyásoltság tényét akár a vezetés során tanúsított elkövetői magatartás, akár a klinikai tünetek tükrözik (BH 1985. 91) - Az ittas járművezetés esetén is vizsgá1ni kell, hogy a bekövetkezett baleset az ittas állapottal volt-e összefüggésben (BH 1988. 300) - A halált okozó ittas járművezetés bűntettében nem állapítható meg a szeszes ital hatása alatt álló gépjárművezető bűnössége, aki a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez érkezve a járműve sebességét megfelelően (11-13 km/óra) csökkenti, és az átkelőhelyre féktávolságon belül lelépő idős sértett a kezében vizet tartalmazó vödörrel a terhelt gépkocsijának oldalához ütközve sérülést szenvedett, de nem ez, hanem egy korábbi balesetével összefüggésben végzett

műtéti beavatkozás miatt hosszú időn át történt ápolásának eredményeként fellépett tüdőgyulladás vezetett a halálához (BH 1995. 502) - Az ittas járművezetés megállapítása szempontjából a szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amelynél a véralkohol-koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a járművezető már nem képes a biztonságos vezetésre (BH 1998. 163) 2. Az alkoholos befolyásoltság orvosi szempontból 2.1 Az alkohol Az etilalkohol (CH3-CH2-OH) színtelen, kellemes szagú, égető ízű, könnyen gyúlékony, a központi idegrendszerre ható folyadék, forráspontja 78,3 ºC, fajsúlya 0,79. Cukortartalmú növényi és állati eredetű anyagok, élesztőgombák okozta erjedésekből keletkezik. A központi idegrendszerre kifejtett izgató, illetve narkotikus hatása miatt az emberiség évezredek óta

használja. Az alkoholtartalmú italokat cukortartalmú növényi anyagok és állati nedvek, vagy keményítő tartalmú magok erjesztése, tömény szesz esetében ezen erjesztett anyag lepárlása útján állítják elő. A sörök általában 2,8-4 súlyszázalék, a borok 8-10 súlyszázalék, a tömény szeszes italok 28-32 súlyszázalék alkoholt tartalmaznak (az etilalkohol 0,79 fajsúlya miatt a számításokhoz felhasznált súlyszázalék és az általánosan használt térfogatszázalék nem azonos). - 40 - A hazai statisztikák szerint a magyar népesség alkoholfogyasztása nemzetközi viszonylatban is számottevő és bár az egy főre jutó évenkénti szeszes italfogyasztás az utóbbi időben csökkent, még mindig a világ élmezőnyébe tartozunk. Az idült alkoholisták számát a különböző becslések 4-500 ezer közé teszik 2.2 Az orvosi ismeretek szükségessége Az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapota véleményezéséhez az

ítélkező bíróság számára az alapot elsődlegesen vért vevő orvos által észlelt klinikai tünetek és a véralkoholtartalom objektív módszerekkel történő meghatározásának eredményei szolgáltatják. Az igazságügyi orvosszakértő az említett tényekre hivatkozva nyilatkozik az alkoholos befolyásoltság fennállásáról és mértékéről. A véralkohol vizsgálatot az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú, 1994 november 30-án megjelent módszertani levele szabályozza részletesen (lsd. 3 pont) Emellett ma már széles körben alkalmaznak a levegőalkoholkoncentráció mérésére alkoholszondákat Az alkoholos befolyásoltság kialakulása, az alkohol-tűrőképesség egyénenként és alkalmanként különböző, ebből kifolyólag nem lehet a bizonyítás során "ivásos kísérletet" végezni, mert ellenkező esetben az hamis eredményre vezetne. Megtörtént eset, hogy néhány éve kísérleti célból ugyanazokkal az

emberekkel két különböző alkalommal ugyanolyan fajtájú és töménységű szeszesitalt itattak meg, s így vizsgálták az alkoholos befolyásoltságuk kialakulását. Az egyik illető az első alkalommal alig mutatta az ittasság külső jegyeit, mindössze beszéde akadozott egy kicsit, s tekintete volt egy kissé homályos; másodjára viszont teljesen ,,kiütötte magát". Az alkoholos befolyásoltság kialakulásának megszűnésének azonban vannak olyan törvényszerűségi, amelyekre támaszkodva az igazságügyi orvosszakértő kellően megalapozott szakvéleményt adhat. 2.3 Az alkohol felszívódása34 Az etilalkohol kémiai természetéből adódóan vízben és zsírokban is jól oldódik, a biológiai membránokon könnyen átjut. Felszívódása passzív folyamat A fogyasztott szeszes ital mintegy 5 - l5%-a már a szájüregből felszívódik. 34 Dr. Buris László: „Az igazságügyi

orvostan kézikönyve" című könyvének alapulvételével, Medioina Kiadó, Budapest 1991, 348-353. o - 41 - Ennek jelentősége, hogy kikerülve a májat közvetlenül a nagyvérkörbe jut, így ezen alkoholmennyiség tekintetében a gyomor bélrendszer és a máj elsődleges méregtelenítő hatásával nem lehet számolni. A fogyasztott szeszes ital maradványa a szájüregben 8-15 percig mutatható ki, amelyet a kilélegzett levegő alkoholtartalmának meghatározása alkalmával minden esetben figyelembe kell venni. A gyomorból való felszívódás lassú, és a felszívódás sebessége függ a gyomornyálkahártya állapotától, vérbőségétől, a gyomor aktuális motilitásától, teltségétől, stb. Szénsav tartalmú szeszes italok a gyomornyálkahártya vérbőségét fokozva gyorsítják az alkohol felszívódását. A fenti tényezőkből adódó bizonytalansági faktorok azonos mennyiségű szeszes ital fogyasztása esetén is olyan nagyságrendű inter-

és intraperszonális különbségeket okoznak, hogy a tényleges felszívódási sebesség még egy esetlegesen megismételt terheléses vizsgálat segítségével sem rekonstruálható. A vékonybelekből történő felszívódás gyors. Amennyiben az italfogyasztással egy időben nagyobb mennyiségű zsírtartalmú anyag került a szervezetbe, az alkohol a zsírsavakkal a vékonybélben észtereket képez, amelyek már nem szívódnak fel és természetes úton kiürülnek. Ez a jelenség eredményezi az ún felszívódási veszteséget, amely üres gyomor esetén elhanyagolható ugyan, de kivételes esetben akár 56%-ig terjedhet. Általában 10%-os felszívódási veszteséget veszünk figyelembe. Egyszeri rövid idő alatt történt alkoholfogyasztás esetén a felszívódás mintegy 90-120 percig tart. A véralkohol görbe csúcsát azonban hamarabb eléri, mintegy 60 perc után már a lebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba. Telt gyomor esetén a felszívódási idő ennek

többszöröse is lehet. A felszívódást követően az alkohol először az sejten kívüli vízterekbe kerül, majd a sejtmembránokon átdiffundálva rövid idő alatt egyenletesen oszlik meg a szervezet víztereiben. Ez a diffúzió a véralkohol görbe csúcsán egy rövid ideig tartó gyors csökkenést eredményez. Az egyes testfolyadékokban egyenletesen oszlik ugyan meg, koncentrációja azonban eltér egymástól, mely részben az egyén testfolyadék összetételétől, részben pedig attól, hogy az adott időpontban felszívódási vagy lebomlási szakasz állott-e fenn. - 42 - 2.4 Az alkohol lebontása35 Az alkohol felszívódásának szakaszát olyan dinamikus egyensúlyi helyzet követi, melyben az alkohol felszívódása és kiürülése egyensúlyban van. Ez egy rövid ideig tartó állapot, melyet követően a véralkohol-görbe szabályszerűen alakul és óránként egyenletesen csökken. A felszívódott alkohol 5-10 %-a változatlan formában a

légzéssel, izzadtsággal, vizelettel, széklettel kiürül. A többi széndioxidra és vízre bomlik le A lebontás túlnyomó részét (mintegy 80%-át) a gyomor-bélhuzam nyálkahártyájában és a májban lévő alkohol dehidrogenaze (ADH) enzim végzi. A lebontás eredményeként acetaldehid keletkezik, melyet az aldehid-dehidrogenáze (ALDH) bont tovább. Mindkét enzimnek számos variációja (ún izoenzimek) ismeretes, melyek alkoholbontó sebessége nem azonos. Ezen izoenzimek felelősek többek között azért, hogy a keleti populáció jelentős része nem bírja az alkohol fogyasztását. Az enzim bontási sebessége bizonyos véralkohol koncentrációig a szervezet etilalkohol koncentrációjától függ. Igen alacsony tartományban - 0,2 - 0,4 ezrelék körül- a szervezetben rendelkezésre álló teljes enzim mennyiség telítődik etilalkohollal, ezért magasabb koncentrációknál a bontás lineáris lesz. Amennyiben a véralkohol koncentráció a 0,2 - 0,4

ezreléknél magasabb, az enzim csaknem kizárólag az etilalkoholt bontja, így a szervezetben egyébként alacsony koncentrációban jelen lévő metilalkohol és hosszabb szénláncú alkoholok felszaporodhatnak, melynek egyrészt az idült alkoholizmus laboratóriumi diagnosztikájában, másrészt az ún. posztalkoholos állapot kialakulásában van szerepe. Az etilalkohol bontásának kisebb részét más enzimek (kataláz, és MEOS) végzik. A bontás a gyomor-bélhuzam nyálkahártyájában és a májban már a felszívódás idején megindul, így az ún. first pass effect útján minden esetben egy valódi felszívódási veszteség is kialakul Itt arról van szó, hogy az alkohol ugyan felszívódik, de a gyomor-bélhuzam nyálkahártyájában és a májban jelen lévő enzimek egy elenyésző részét még azelőtt lebontják, hogy az a nagy vérkörbe kerülve központi idegrendszeri hatását ki tudná fejteni. A kutatási adatok szerint egy 70 kg-os ember

szervezete általában óránként kb. 7 g alkoholt éget el. 35 Dr. Buris László: „Az igazságügyi orvostan kézikönyve" című könyvének alapulvételével, Medioina Kiadó, Budapest 1991, 348-353. o - 43 - 2.5 A véralkohol görbék lefutása A felszívódási és a lebomlási folyamatok eredményeként alakul ki a vér, illetve az egyes testfolyadékok alkoholkoncentrációjának időbeli lefutását mutató vér-, vizelet stb. alkohol görbe. Üres gyomorra történő egyszeri fogyasztás esetén kapjuk az ideális alkohol görbét. A felszívódási szakasz átlagosan 60 percen keresztül tart és a korábban leírtaknak megfelelően nagy egyéni változatosságot mutat. Kis mennyiségű alkohol gyorsabban, akár 30 perc alatt is felszívódhat. Irodalmi adatok szerint óránként általában 1,2 - 1,3 ezrelék véralkohol koncentrációt eredményező szeszes ital szívódik fel, de

ennek többszöröse is előfordulhat a gyakorlatban. Az alkohol görbe csúcsa után egy rövid gyors csökkenés következik, majd az enzimatikus bontás jellegzetességei miatt egy lineáris lebomlási szakasz jelenik meg. Ebben a stádiumban óránként 0,1 - 0,2 ezrelék (átlagosan 0,15 ezrelék) csökkenés észlelhető. Magasabb, 2,0 ezrelék fölötti véralkohol koncentrációk esetén a passzív kiürülés miatt 0,1 - 0,3 ezrelék óránkénti bomlással lehet számolni. Alacsony véralkohol koncentrációk esetén (0,2 - 0,4 ezrelék alatt) a bontás exponenciális lesz, és az igen alacsony véralkohol koncentrációk különösen keringészavar esetén - viszonylag hosszú ideig fennmaradhatnak. Bár a lebomlási szakasz egyenletes, ennek ellenére azonban a görbe fűrészfogszerű lefutású. Telt gyomorra történő italfogyasztás esetén a görbe laposabb és alacsonyabb, amelyet egyrészt a felszívódási veszteség, másrészt az elhúzódó felszívódás

indokol. Ilyenkor az italfogyasztás és a véralkohol görbe csúcsa között 60 percnél lényegesen hosszabb idő is eltelhet. Elhúzódó italfogyasztás esetén ún. platóképződés alakul ki, melyet az eredményez, hogy a felszívódási és lebontási folyamatok viszonylag hosszú időn keresztül egyensúlyban vannak. Ilyenkor szabályos csúcs képződéséről nem is beszélhetünk, és a véralkohol görbe maximális értékét az italfogyasztás végén, vagy azt követően 15-20 perccel, de mindenképpen félórán belül eléri. - 44 - A véralkohol görbék lefutása ugyanazon alkoholmennyiség különböző módon való elfogyasztása után (üres gyomor, telt gyomor, frakcionált ivás) A gyakorlatban jelentősége van az ún. ráivásnak, tehát amikor olyan esetben történik újabb italfogyasztás, amikor a véralkohol görbe még nem csökkent le nullára. Kis mennyiségű alkoholfogyasztás esetén a felszívódási szak rövidebb, és a görbe csúcsa 30

percen belül általában kialakul. Az egyes testfolyadékok közül legnagyobb gyakorlati jelentősége a vizelet alkoholtartalmának van. Részben a vér és a vizelet között fennálló ozmotikus különbség, részben a vizeletelválasztás jellegzetességei miatt a vizeletalkohol görbe eltérő lefutású. Kezdetben, tehát a felszívódási szak alatt, illetve a véralkohol görbe csúcsának megfelelően a vizeletalkohol koncentráció alacsonyabb, a lebontási szakaszban azonban minden esetben magasabb a véralkohol koncentrációnál. A két különböző testfolyadék párhuzamos vizsgálata tehát módot ad arra, hogy a mintavétel időpontjára nézve véleményezzük az adott személy a felszívódás vagy lebomlás szakaszában van-e. A véralkohol-görbe szabályszerű viselkedése a vizeletalkohol-érték változásán is követhető A felszívódás stádiumában a vizeletalkohol-értéke a véralkohol-érték alatt marad, az egyensúlyi állapot

kialakulása után (az alkohollebontási szakasz kezdetén) a vizeletalkohol- 45 - koncentráció meghaladja a véralkohol koncentrációját 1:1.2–13 arányban Ez nagyon fontos a szakértő számára, hiszen ezt használhatja fel annak eldöntésére, hogy a vérvétel a felszívódás vagy a kiürülés szakaszában történt-e. Amikor az elkövető ráivásra hivatkozik, a szakértő az együttes vér- és vizeletvétellel ezt alátámaszthatja, illetve kizárhatja (lsd. 4 pont) Az elmondottak alapján megszerkeszthető a vér-és vizeletalkohol-görbe: Mint az látható, az italfogyasztás után átlagosan 60 perc múlva számolunk a lebontási szakasz kezdetével. Ebben a stádiumban történhet csak visszaszámolás, mely a vérvételt megelőző alkoholszintre utalhat. Az alkoholos állapotra történő következtetés, az ún visszaszámlálás számos nehézséggel járhat. Legfőképpen az jelenti a problémát, hogy a véralkohol-görbe csak ideális esetben -

egyszeri italmennyiség fogyasztása után - alakul szabályosan, többszöri italfogyasztás minden esetben újabb felszívódási szakaszt jelent, melyet többszörös véralkohol-csúcs követ. A szakértő munkáját mindenképpen könnyíti az, ha a vérminta mellett vizeletminta is rendelkezésre áll. A vizeletalkohol értéke néha jelentősen meghaladhatja a fent említett vizeletalkohol véralkohol-arányt Sérülés, hosszabb ideig tartó eszméletlen állapot, altatószer - mérgezés, kihűlés után extrém magas vizeletalkohol-érték hívhatja fel a figyelmet az előzményre. Ilyen esetekben a vizeletalkohol-véralkohol arány 1,6-2,2 értéket is elérheti. - 46 - 3. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről 3.1 Mintavétel Az alkoholfogyasztás és az alkoholos befolyásoltság igazságügyi orvos szakértői

vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú Módszertani Levele nyújt iránymutatást az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke véleményezéséhez, amelyhez a vért vevő orvos által észlelt klinikai tünetek jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett a véralkoholtartalom objektív módszerekkel történő meghatározása szolgál alapul. (Korábban - 1994 november 30-ig - az 5 számú Módszertani Levél alapján történt a szakértői véleményezés.) A szakértői működés kereteit az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú Módszertani Levele jelöli ki. Az alkoholos befolyásoltság megállapítása és véleményezése elsődlegesen az érintett személyből vett vérminta alapján történik. „A véralkohol-vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vizsgálat alá vont személy a cselekmény elkövetését megelőzően, illetőleg más meghatározott

időpontokban fogyasztott-e alkoholt, s ha igen, a cselekmény elkövetésének időpontjában vagy más meghatározott időpontban milyen fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt.”36 A testfolyadékok (vér, vizelet) biztosítását csak orvos vagy megfelelő képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozó végezheti. Szükséges ezért, hogy amennyiben a mintavétel igénye felmerül a vizsgálandó személy valamely egészségügyi szolgáltatónál jelenjen meg A vérvételre a hatóság állítja elő a személyt, de a vérminta vételét az ittassággal gyanúsítható személy is kérheti. Közlekedési baleset esetén sérültektől az ellátó gyógyintézet a beszállítás után, a kezelés megkezdése előtt köteles azonnal vérmintát venni, véralkohol-vizsgálat céljából. Élő személyből vérmintát lehetőleg az orvosi ellátás előtt kell venni, a gyógyszer, az infúzió vagy transzfúzió beadását megelőzően. Ha azonban a

beavatkozások előtt nem történt mintavétel - szervezet vízterét és az alkohol víztereken történő megoszlását figyelembe véve – 36 Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976,229.0 - 47 - azt a folyadékpótlás után lehet, és el is kell végezni, mert mindenképpen informatív jellegű. A transzfúzió, infúzió jelentős „hígító” hatásával számolni nem kell, a negatív eredmény egyértelműen igazolja, hogy a sérült nem volt alkoholosan befolyásolt. A Levél ajánlása szerint „a vizeletminta vételét minden olyan esetben szükségesnek tartja, ahol az italfogyasztás a cselekmény ideje és a vérminta vétele 60-90 percen belül történt, mivel ez lehetővé teszi a későbbiekben a cselekmény időpontjára való visszaszámolást is." A mintavétel szabványosított egységdobozba történik, amely tartalmazza a vérvételhez és a

minták tárolásához szükséges eszközöket. Mivel a véralkohol vizsgálata csak folyékony vérből történhet a tárolásra szolgáló kémcsőben alvadásgátló folyadék is van. Az egységdobozhoz vérvételi jegyzőkönyvet mellékelnek, melynek első részét a vérvételt elrendelő hatóság képviselője tölti ki. Ez tartalmazza a vizsgálandó személy személyi adatait, a mintavételt szükségessé tevő cselekmény jellegét és annak időpontját. Rögzíteni szükséges, hogy megelőzően történt-e vizsgálat - alkoholszondás vizsgálat vagy a kilélegzett levegő más módon történő meghatározása -, ha igen, az milyen eredményt adott. A második rész a vizsgálandó személy bemondása alapján az alkoholfogyasztásra, étkezésre és gyógyszerszedésre vonatkozó adatokra vonatkozik. Ezt a vizsgálatot végző orvos vagy egészségügyi személyzet tölti ki, és a vizsgálandó személynek alá kell írnia. A jegyzőkönyv harmadik része az orvosi

vizsgálat adatait tartalmazza. Ennek során a lehelet alkoholszagát, a kötőhártyák belövelt voltát, a pupillák reakcióit, koordinációs zavarok fennálltát, illetve a tudati állapotot rögzítik. Ezek alapján valószínűséggel lehet nyilatkozni a vizsgálatkor fennálló alkoholos befolyásoltság mértékére. Enyhe fokú alkoholos befolyásoltság esetén a lehelet alkoholszagán kívül a kötőhártyák belövelltsége, esetleg szemtekergés jelentkezik, közepes fokú alkoholos befolyásoltság a koordináció zavarait (Romberg-tünet, orr-ujj hegy kísérlet bizonytalansága, stb.) idézi elő, míg súlyos fokú alkoholos befolyásoltság esetén a tudatai működés zavarai is felismerhetőek. A gyakorlat szempontjából fontos, hogy egyrészt a felszívódás stádiumában súlyosabb, a lebomlás stádiumában enyhébb tünetek regisztrálhatók, másrészt a klinikai tünetek és a tényleges alkoholos befolyásoltság mértéke nagy egyéni

különbségeket mutat. Az eltérés akár 30-40%-os is lehet. Amennyiben az alkohol mellett más anyag (gyógyszer vagy kábítószer) hatása is fennáll, a klinikai vizsgálati adatok megtévesztők lehetnek. Mindezek miatt a klinikai adatok alapján az alkoholos befolyásoltság fennállta vagy annak mértéke önmagában nem bizonyítható. - 48 - A vér- és vizeletalkohol görbe korábban tárgyalt jellegzetességei alapján párhuzamos vér- és vizeletalkohol vizsgálat, illetve legalább 30 perc elteltével megismételt véralkohol vizsgálat szükséges ahhoz, hogy megnyugtató módon lehessen bizonyítani, a vizsgálat időpontjában a kérdéses személynél az alkohol görbe mely szakasza áll fenn. Egyetlen vizsgálati adat alapján nem dönthető el, hogy a kapott érték a felszívódási vagy a lebomlási szakasz egy pontját ábrázolja-e. Mivel az orvosi vizsgálat és a mintavétel a helyszínen nem végezhető el, szükségszerűen viszonylag hosszú idő

telik el a cselekmény és a mintavétel között. Hazai, de nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy átlagosan egy óra különbséggel lehet számolni. Mivel a jogi előírások megkövetelik a cselekmény idején fennálló alkoholos befolyásoltság mértékének véleményezését, ez a szükségszerűen jelentkező idő intervallum indokolta többek között azt, hogy a helyszínen alkalmazható módszerek kidolgozására került sor. A kilélegzett levegő alkoholtartalma is alkalmas a szervezetben lévő alkoholkoncentráció mérésére. A készülékek alkalmasak lehetnek a tájékozódó próba elvégzésére, de megfelelhetnek az alkohol mennyiségi meghatározására is. Ezen utóbbiaknak bizonyos követelményeknek eleget kell tenniük: különítsék el az alkoholfelszívódás és kiválasztás szakaszát, mérjék a kilélegzett levegő mennyiségét, idejét, hőmérsékletét, ismételt mérés során kisebb hibával rendelkezzenek, mint a meghatározott

érték 5 %-a és a mérést dokumentálják. A mérésre szolgáló készüléknek kielégítően specifikusnak kell lennie az etilalkohol meghatározására. (Az alkoholszondák használatával az 5 pont alatt foglalkozom részletesen). A nyálminta alkoholtartalma az alkoholfogyasztás után ½ - 1 órával ad használható eredményt az alkoholos befolyásoltság megítéléséhez. Holttestből a fenti anyagokon kívül liquorból, szemcsarnokvízből és ízületi folyadékból is történhet alkohol-meghatározás. Holttestből a vérmintát a combvénából kell venni Boncolásnál a vérmintán kívül vizeletmintát vagy agyvízmintát is félre kell tenni. 3.2 A klinikai tünetek és azok értékelése ,,A klinikai tünetek vizsgálata annak kiderítését célozza, hogy az adott véralkoholszint mellett - az egyedi tűrőképesség figyelembevételével - milyen befolyásoltság jelentkezik?" A klinikai tünetek felsorolását a vérvételi jegyzőkönyv

tartalmazza. Az orvosszakértők klinikai tünetek értékelése során a következőket értékelik: - 49 - a somaticus jegyeket: a megjelenést, az öltözködést, a kilélegzett levegő alkohol szagát, a keringést, a légzést (minőségét, mennyiségét), a vegetatív regulátiót, a reflex tevékenységet és a koordinációs működést. A koordináció vizsgálatához különböző „próbákat" alkalmaznak: pl Romberg (az illető egymás mellé teszi két lábát, behunyja szemét, kinyújtja két kezét); nehezített Romberg (az illető lábait nem egymás mellé teszi, hanem terpeszbe áll); ujj-orr próba (ujjával érintse meg orrát) stb. a psychés tüneteket: a magatartást, beszédet, a tudat állapotát, a tájékozódást (saját személyét illetően, továbbá tér, idő, környezet), az emlékezet működését, az érzelmi-hangulati megnyilvánulásokat, az esetleges érzékcsalódásokat vagy téveszméket.”37 A klinikai tünetek vizsgálata

önmagában még nem ad egyértelmű felvilágosítást az alkoholos befolyásoltság mértékéről. Az egyén aktuális alkohol-tűrőképességétől, az alkoholhoz történő hozzászokásától függően egyes tünetek még magas véralkoholérték mellett is negatívak maradhatnak, más tünetek alkoholhoz nem szokott személyeknél a valósnál súlyosabb ittasságot jelezhetnek. A klinikai tünetek vizsgálata mindössze arra alkalmas, hogy a tudatállapotra és a viselkedésre következtethessünk. A vizsgálatot végző orvos a tünetek rögzítésén kívül az alkoholos befolyásoltság fokára nem nyilatkozhat! 3.3 Az alkoholos befolyásoltság határértékei Az alkoholos befolyásoltság megállapítása és véleményezése a véralkoholkoncentráció alapján történik. A klinikai tünetek a szakértő, s később az ítélkező bíróság számára csak kiegészítő adatot jelenthetnek. Az alkoholos befolyásoltság határértékeit a 13 számú Módszertani

Levél az alábbiak szerint tartalmazza: 37 Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 229-230o - 50 - 0,2‰ (20 mg%) = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható, 0,21-0,50‰ (21-50 mg%) = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt, 0,51-0,80‰ (61-80 mg%) = igen enyhe, 0,81-1,50‰ (81-150 mg%) = enyhe, 1,50-2,50‰ (150-250 mg%) = közepes, 2,51-3,50‰ (251-350 mg%) = súlyos, 3,51‰ felett (351 mg%) = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság. A klinikai tüneteket és a laboratóriumi vizsgálattal kapott értékeket összehasonlítva nem feltétlenül jutunk azonos következtetésre az alkoholos befolyásoltság kérdését illetően. Ez azonban nem a klinikai tünetek megbízhatatlanságát jelzi, hanem az ittas személynek egy adott időszakban fennálló alkohol-tűrőképességére következtethetünk. Ha

tehát a mutatott klinikai tünetek nem utalnak olyan fokú befolyásoltságra, mint amilyen az a mért alkoholértékekből következne, ez esetben az ittas személy jó alkohol-tűrőképességgel rendelkezik a vizsgált időszakban. Ha azonban a klinikai tünetek lényegesen súlyosabb alkoholos befolyásoltságra utalnak, gondolni kell olyan gyógyszer jelenlétére, amely az alkohollal együtt súlyosabb klinikai tüneteket produkál. A biztonságos gépjárművezetésben való korlátozottság véleményezésénél a klinikai tünetek megbízhatatlansága miatt a véralkoholszint vizsgálata megfelelőbb eszköz a befolyásoltság megállapítására. 3.4 Véralkoholszint számítása adatokból Az előadott italfogyasztás és a talált értékek összehasonlítása az alkohol metabolizmus szabályai alapján lehetséges. Mivel a fogyasztott alkohol a szervezet víztereiben oszlik meg, az alkohol mennyisége, a testsúly és a vízterek nagyságára vonatkozó hányados

ismeretében a várható véralkohol koncentráció kiszámítható. A gyakorlatban az ún Widmark képlet használatos: A1 = C1 x P x r ahol A1 = az adott időpontban a szervezetben lévő alkoholmennyiség grammokban. C1 = a vér alkoholkoncentrációja ezrelékben, p = a vizsgált személy testsúlya kg-ban, r = a Widmark-féle faktor (férfiaknál 0,68 - 0,85, nőknél 0,55, átlagban 0,7-tel számolunk). - 51 - A számolásnál minden esetben figyelembe kell venni az alkohol fajsúlyát. A térfogatszázalékban kifejezett koncentrációt 0,79-el szorozva kapjuk meg a 100 ml italban található alkohol súlyszázalékát. Kielégítő pontosságú eredményhez juthatunk úgy is, ha a számolást átlagértékekkel végezzük, amely szerint 7-8 g alkohol elfogyasztása és felszívódása eredményez 0,15 ezrelék véralkohol koncentrációt. Extrém súlyos vagy sovány személyek esetén minden esetben indokolt a testsúlyt is figyelembe vevő képlet alkalmazása. Az

italfogyasztás és a mérés között általában hosszú idő eltelik. Üres gyomorra történő italfogyasztás esetén felszívódási veszteséggel nem kell számolni, amennyiben az italfogyasztást megelőzően vagy azzal párhuzamosan étkezés is történik, átlagosan 10%-os felszívódási veszteséget kell figyelembe venni. 3.5 Visszaszámolás a cselekmény időpontjában fennálló véralkohol-koncentrációra, következtetés a befolyásoltság mértékére A vérminta alkoholkoncentrációja a minta vételének időpontjában meglévő al- koholkoncentrációt jelzi. A cselekmény idején fennálló véralkohol koncentrációt és az alkoholos befolyásoltság mértékét a véralkohol görbe leszálló szakaszában ún. visszaszámolás útján lehet véleményezni. Ehhez azt a törvényszerűséget használjuk fel, hogy a véralkohol koncentráció óránként 0,1-0,2 ezrelékkel (átlagosan 0,15 ezrelékkel), 2,0 ezreléknél magasabb véralkohol

koncentrációk esetén óránként 0,1-0,3 ezrelékkel csökken. Amennyiben tehát a cselekmény és a mintavétel között eltelt időt megszorozzuk az óránkénti bontással és azt hozzáadjuk a mért értékhez, megkapjuk a cselekménykor fennálló véralkohol koncentrációt. Jelentősen nehezíti a visszaszámolást az, hogy az italfogyasztás szakaszosan és folyamatosan történik, ez ugyanis többszörös véralkohol-csúcsot hoz létre. A visszaszámolás általános szabályait a szakértők számára a következőkben fogalmazza meg a Levél: 1. Az alkoholfogyasztás befejezése után legalább egy órával lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjában fennálló alkoholos állapotra és az esetleges véralkoholkoncentrációra. Folyamatos alkoholfogyasztás esetén az alkoholfogyasztás befejezése után már 1/2 órával visszaszámolhatunk. 2. Tekintettel az egyéni tűrőképességre, célszerű a szakértőnek a visszaszámolást két értékkel megjelölnie,

ahol is a minimális és a maximális értéket adja meg. - 52 - 3. 0,2 ezrelékes véralkoholszint alatt célszerű alkoholmentes állapotot véleményezni A visszaszámolás 0,2 ezrelék fölött elvégezhető. 4. Nem lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjára, ha - ha a véralkohol-koncentráció 0,20‰ alatti, - ha a cselekmény és a vérvétel között eltelt idő ismeretlen, - ha az italfogyasztás a cselekmény és a vérvétel között történt. 5. 5 órán túl is vissza lehet számolni a minimális és a maximális véralkoholérték megjelölésével, viszont ez fajta visszaszámolás már bizonytalan. Amennyiben a mérések és a számítások alapján bizonyítható vagy legalább is nem kizárható, hogy a cselekmény idején felszívódási szak állott fenn, úgy a véralkohol koncentráció ezrelékes mértékére és az esetleges alkoholos befolyásoltságra vélemény nem adható. A felszívódás stádiumában a véralkohol koncentráció egyrészt

alacsonyabb, mint az elméletileg számított érték, másrészt a nagy egyéni különbségek miatt a felszívódás sebessége utólag nem véleményezhető. Az ilyen irányú védekezést a biológiai törvényszerűségek miatt a haza jogrendünk alapján kizárni nem lehet. Segítséget jelenthet az, ha a cselekményt röviddel megelőző kis mennyiségű italfogyasztást kizárni nem lehet, de ez az alkoholmennyiség a mért értéket nem eredményezhette. Ilyenkor vélelmezhető, hogy milyen lehetett az a legalacsonyabb véralkohol koncentráció a cselekmény idején, amely az előadott és nem kizárható mértékű italfogyasztás mellett fennállott. Hasonló számítási mód alkalmazható az ún ráivás esetén is, tehát amikor a cselekmény után történik kis mennyiségű italfogyasztás. Amennyiben a cselekmény és a mintavétel között egy óránál rövidebb idő telik el, visszaszámolást nem alkalmazunk. Ennek oka, hogy 10-20 perc alatt a véralkohol

koncentráció csak olyan nagyságrenden belül változik a lebomlási szakaszban, amely a mérési hiba tartományába esik. 4. A cselekmény utáni italfogyasztás: ráivás A gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul, hogy a gépjárművezető ún. ráivással igyekszik elleplezni a korábbi szeszesital fogyasztását, azaz arra hivatkozással, hogy az újabb italfogyasztás már nem a gépjárművezetés során történt. - 53 - Könnyen elképzelhető pl. egy olyan eset, mikor a balesetben résztvevő jármű vezetője megállási és meggyőződési kötelezettségét elmulasztva továbbhajt, majd a rövid idővel később őt elfogó rendőröknek úgy nyilatkozik, hogy idegességében a balesetet követően rögtön pohár után nyúlt. Ez a védekezés viszonylag könnyen kizárható a vér,- és vizeletalkohol-koncentráció párhuzamos vizsgálatával, amely módot ad a mintavétel időpontjából nézve annak véleményezésére, hogy az adott személynél a

felszívódás vagy a lebomlás szakasza állt-e fenn. A probléma megoldására az OIOI 13 számú módszertani levele nyújt útmutatást A ráivás bizonyítására, illetve kizárására az egy időben történő vér-és vizeletvétel, vagy a kettős vérvétel ad lehetőséget. A szakértőnek három időpontra van szüksége: az első az alkoholfogyasztás időpontja, a második cselekmény elkövetésének időpontja, s végül a harmadik a vérminta vételének ideje. Ha a cselekmény, az állítólagos italfogyasztás és a vérvétel 60-90 percen belül történt, úgy a vérvétel időpontjában vagy röviddel - néhány perccel - később történő vizeletminta-vétel egyértelműen eldöntheti a ráivás vagy az utólagos szeszesital-fogyasztás tényét. A véralkohol ugyanis - ahogyan azt a 22 pont alatt bemutattam - a maximális értékét átlagosan számolva az italfogyasztás után 60 perc múlva éri el. A vizeletalkohol maximális értéke később mérhető. Az

alkohol felszívódási szakaszában a vizeletalkohol értéke a véralkoholszint alatt marad, az egyensúlyi állapot kialakulása után viszont a vizeletalkohol koncentráció meghaladja a véralkohol koncentrációját. Ebből következően, ha a mintavétel eredménye szerint a véralkohol-koncentrációja a vizeletalkohol koncentrációját meghaladja, a szakértő véleményezheti, hogy az italfogyasztás a vér,- és vizeletminta vételét megelőzően legfeljebb 90-120 perccel történt. Az 1-1,5 órán belül történő ráivást igazolja az, ha a vizeletalkohol koncentrációja a véralkohol értékét nem én el. A ráivás bizonyításának másik lehetősége a kettős vérvétel, bár lényegesen kevesebb információt szolgáltat, mint a vér-és vizeletminta együttes vizsgálata. 4. Az alkohol meghatározása a kilélegzett levegőből, az alkoholszondák alkalmazása Mint minden biológiai membránon, a tüdő léghólyagocsák falán keresztül is megtörténik az

alkohol diffúziója. Mivel ilyenkor a tüdőkapillárisokban lévő vér alkoholkoncentrációja magasabb, mint a tüdő léghólyagcsákban lévő levegő koncentrációja, a diffúzió az utóbbi felé irányul. A megoszlási hányados 1:2100-2300, ami ezt jelenti, hogy 2001-2300 ml levegőben van annyi alkohol, mint egy ml vérben. Mivel a diffúzió hőmérsékletfüggő, az függ az érintett személy testhőmérsékletétől. A testhőmérséklet 1 Celsius fokkal történő megváltozása 67 %- 54 - os differenciát idéz elő. Amennyiben valamely módszerrel mérni tudjuk a tüdő léghólyagocskákban lévő levegő alkoholkoncentrációját, felrajzolhatjuk a kilégzett levegő alkoholkoncentrációjának görbéjét. Ez - bár általános jellemzőiben a véralkohol-görbéhez hasonló - a korábban ismertetettektől eltérő lefutású. Az alkohol felszívódásának szakaszában a kilégzett levegő alkoholkoncentrációja mindig magasabb, mint a

véralkohol-koncentráció, a görbe csúcsát hamarabb éri el, és az a véralkohol-koncentrációt meghaladja, lebomlási szakaszban a véralkohol-koncentráció alatt marad. Ennek oka az, hogy a véralkoholkoncentrációt a könyökvénából, tehát a nagyvérkör visszeres részéről nyert vérből határozzuk meg, míg a kilégzett levegő alkohol-koncentrációja a kisvérköri kapillárisok véralkoholkoncentrációjával arányos. A fentiek gyakorlati következménye az, hogy bár a vér és a kilégzett levegő alkoholkoncentrációja egymással arányos, azok közvetlenül nem számíthatók át egymásba, vagy az átszámítás szükségszerűen és pontosan nem kalkulálható mértékben hibát eredményez. Bár elméletileg 0,38 mg/liter levegőalkohol-koncentráció felel meg 0,8 ezrelék véralkoholkoncentrációnak, biztonsággal csak akkor mondható, hogy valamely személy véralkoholkoncentrációja a 0,8 ezreléket meghaladja, ha egyrészt az a lebomlás

stádiumában van, másrészt levegőalkohol-koncentrációja magasabb, mint 0,5 mg/liter. - 55 - 5.1 Az elektromos alkoholszondák és a vérvétel Napjainkban két alapvető eljárás létezik, melyet az alkoholos állapot megállapítására használunk: a hagyományosnak számító - vérminta alapján történő - gázkromatográfiás vizsgálat, és az újabb, a kilélegzett levegő vizsgálata alkoholszondákkal. A követendő gyakorlat alapján létezik egy harmadik módszer is: az említett két módszer kombinációja, tehát amikor a kilélegzett levegő alkoholtartalmának vizsgálata mellett a laboratóriumi vizsgálatot is elvégzik. Vannak olyan esetek is - pl ráivás amikor a légalkoholszondák nem nyújtanak kellő információt, ezért mindenképpen szükséges a vér,- és vizeletvétel is. Bizonyos esetekben tehát az alkoholszondás vizsgálat és a vizeletvizsgálat csak kiegészítő lehetőség a vérvétel mellett. „Az utóbbi években Európa csaknem

minden országában a kilélegzett levegő alkoholkoncentrációját vették figyelembe az ittasság kórismézésében. 2,12,3 liter levegő alkoholtartalma felel meg 1 ml alkohol töménységének38 Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 1994. november 30-án megjelent módszertani levele új módszerként szabályozta hazánkban az alkohol-meghatározást a kilélegzett 38 Dr. Buris László - Dr Varga Tibor: A kilélegzett levegő alkoholtartalmának: igazságügyi orvosi értékelése, Bírósági Határozatok 1996/2, 153. o - 56 - levegőből, ugyanakkor azonban kimondta azt is, hogy „a viszonylag nagy átlaghiba és szórás miatt az ezrelékes véralkoholértékre történő átszámítás és ennek alapján az alkoholos befolyásoltság mértékének véleményezése csak nagy megközelítéssel lehetséges." A légalkoholmérő készülékek elterjedésében jelentős szerepet

játszott az a tény, hogy így kiváltható az „erőszakos” vérvétel. Egy vérvételre beszállított - az alkohol hatásának köszönhetően meglehetősen agresszív illető - ugyanis valószínűleg nem fogja önszántából engedélyezni a vérvételt. Az alkoholszondás vizsgálat ezzel szemben könnyebben kivitelezhető, a meghatározás egyszerű volta lehetővé teszi, hogy a helyszínen végzett vizsgálattal az aktuális alkoholkoncentrációt mérjük meg a ki1élegzett levegőben. Mindazonáltal mindkét módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai is. A következőkben ezeket szedtem egy csokorba: A vérvizsgálat előnyei: - A vizsgálat megismételhető. - Kétség esetén vércsoportvizsgálattal a minta származása könnyen eldönthető. - Az alkoholkoncentráció mellett más, a befolyásoltságot súlyosbító anyag gyógyszer, drog -is meghatározható. - A vérmintákban az alkoholkoncentrációt külső hatások nem befolyásolják. - A

meghatározás etilalkoholra specifikus módszerekkel történhet. - A befolyásoltság súlyosságára az orvostudomány és a bírói gyakorlat által a véralkoholszintre kidolgozott és a gyakorlatban jól bevált értékelési skála alapján következtethetünk. A vérvizsgálat hátrányai:  A cselekmény után vett vérmintából a cselekmény idejére vissza kell számolni, következtetni kell egy korábban fennálló állapotra, és ez minden esetben bizonytalanságot okoz.  A felszívódás szakaszában a cselekmény időpontjára visszaszámolni nem lehet.  Nehezen alkalmazható a visszaszámolásos módszer, ha az italfogyasztás szakaszosan és folyamatosan történik.  Bizonyos estekben nem lehet visszaszámolni a cselekmény időpontjára.  A vérvétel olyan beavatkozás, melyet csak orvos végezhet. - 57 -  A hatósági eljárások során előfordulhat, hogy a tárolt vérmintából újabb véralkoholmeghatározást kérnek. Hetekkel,

hónapokkal később elvégzett, ismételt vizsgálatnál a tárolás során a véralkohol-koncentráció csökkenésével kell számolni, ez a csökkenés törvényszerűségeket nem mutat, ebből következően az eredeti koncentrációra nem lehet következtetni. Az alkoholszondás vizsgálat előnyei:  Gyors, helyszíni meghatározás.  Visszaszámolásra gyakorlatilag nincs szükség, így elkerülhető az ebből adódó hibalehetőség.  A mérés jegyzőkönyvét a vizsgált személy aláírásával igazolja, így nincs szükség utólagos azonosításra.  A vérvétel szondák alkalmazásával általában kiváltható. Az alkoholszondás vizsgálat hátrányai:  A vizsgálat későbbi időpontokban nem ismételhető meg.  Véralkohol-töménység csak bizonyos feltételek mellett számolható az adott értékből.  A szervezetben jelen lévő, befolyásoltságot okozó drogok, gyógyszerek nem mutathatók ki. 5.2 Az alkoholszondák fajtái, alkalmazási

körük Ha az összes eszközt nézzük, akkor a Magyar Köztársaság Rendőrségénél a következők vannak rendszeresítve: Spiratest, Lion Alcometer SD-400 alkoholteszter, Dräger alkoholteszter, Seres Ethylometer, és Siemens Alcomat hiteles légalkoholmérő berendezés. Az itt felsorolt eszközök mindegyike, a kilélegzett levegő alkohol-koncentrációját méri. Az ittasság ellenőrzéséről szóló 27/2010. (OT 14) ORFK utasítás alapján a rendőr feladatának ellátása során ittasság ellenőrzést kizárólag a rendszeresített: - 58 - a) elektromos alkoholteszterrel (a továbbiakban: alkoholteszter)  LION Alcometer SD-400 Az országos rendőrfőkapitány 35/1995. számú intézkedése (hatályon kívül helyezte az azóta már szintén hatályon kívül helyezett 17/1996. számú ORFK intézkedés) alapján 1995 november hó l-i hatállyal országosan bevezetésre került a SERES ETHYLOMETER 670-TH típusú, az OMH által hitelesített

alkoholkoncentráció mérőberendezés és a LION ALCOMETER SD400 típusú alkoholteszter. A LION alkoholteszter egy elektromos készülék, melynek tölcsérébe fújva jelzi, hogy az illető fogyasztott-e alkoholt, amennyiben igen, akkor az aktív módra átvált, és újbóli megfújás után kijelzi mg/l értékben a kilélegzett levegőben lévő alkohol mennyiségét. A LION nem hiteles műszer, bizonyítást alapozni rá nem lehet, az teljes mértékben az elkövető nyilatkozatához kötött. E megállapítás magyarázatát az adja, hogy a LION szondát is sok minden zavarhatja (pl. konyakmeggy, bonbon), és csalni is lehet vele (pl többet vagy kevesebbet belefújni). A LION szonda csak arra alkalmas, hogy az alkoholfogyasztás tényét kimutatja, elsősorban tájékoztató jellegű.  Drager Alcotest 6810 A Dräger típusú alkoholteszter az elmúlt hónapokban lett rendszeresítve a rendőrségen, ugyanolyan elven működik, mint az előbb említett LION készülék,

csak ezen teszteren nincs aktív és passzív mód, hanem közvetlenül kiírja a kilélegzett levegő alkohol-koncentrációját mg/l értékben. Ha valaki nem fogyasztott alkoholt, akkor kiírt érték egyértelműen 0,00 mg/l - 59 - A Dräger Alcotest 6810 elektrokémiai szenzora (üzemanyag-cella) kimondottan az alkoholra reagál és nagyon rövid válaszideje van. A készülék gyors méréseket tesz lehetővé, már nagy alkoholtartalom esetén is, ellentétben a LION készülékkel. A manipulációt megakadályozandó a mintát egy mikroprocesszor ellenőrzi. A készülék egyszerre 250 teszteredményt tud tárolni a memóriában. Egy optikai adapter segítségével a naplókat át lehet vinni egy számítógépre. Minden egyes teszteredményhez egy időbélyeg is társul. A készülék két AA alkáli elemmel működik, amelyekkel több mint 1500 teszt végezhető. b) alkoholkimutató indikátorcsővel (a továbbiakban: alkoholszonda)  Spiratest Ez a ma már

hagyományosnak tekinthető alkoholszonda. Kémiai alkoholszondás vizsgálatoknál az alkohol redukáló tulajdonságát használjuk fel, azt, hogy megfelelő kémiai anyagot színessé redukál. A Spiratest alkoholszonda töltete a rajta átfújt levegő alkoholtartalmától az eredeti sárgáról zöld színűre változik. Minél nagyobb az átfújt levegő légalkohol koncentrációja, annál hosszabban és mélyebb zöldre változik a cső töltete. A cső a mintavétel során, annak eredményétől függetlenül, a kémiai reakció hatására felforrósodik, amellyel ellenőrizni lehet, hogy a mintaadás megfelelő-e. Ha a cső nem forrósodik át, akkor a mintaadó nem rendeltetésszerűen fújja a szondát, amely megalapozhatja a vér- és vizeletminta vételre történő előállítás szükségességét is. - 60 - Amennyiben felmerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de a vezető magatartása nem utal nyilvánvalóan súlyosabb alkoholos befolyásoltságra, az

alkoholszonda csak kis mértékben színeződik el. A vizsgálat számos hibalehetőséget hordoz:  A szonda nem etilalkohol-specifikus, az alkoholon kívül más anyagis elszínezheti, s így különösen étkezés után vagy dohányzást követően végzett vizsgálat álpozitív eredményt adhat.  Nyálrészecskék bekerülése a vizsgáló csőbe álpozitív eredményt adhat  A színváltozás mesterséges fényben nehezen értékelhető.  Az alkoholkoncentrációra következtetés lehetetlen. Mindezek alapján tehát látható, hogy a Spiratest típusú alkoholkimutató indikátorcső megbízhatósága kétséges, ráadásul a színskála legfeljebb hozzávetőlegesen alkalmas a koncentráció meghatározására. Ha az intézkedő rendőrök – mindenféle egyéb, alkoholfogyasztás gyanújára utaló jel nélkül – pusztán egy ilyen típusú szonda enyhén elszíneződő „eredményére” építve veszik el a vezetői engedélyt a helyszínen,

aggályosnak minősülhet. A Spiratest típusú szondák megbízhatatlansága és pontatlansága miatt – a komoly jogkövetkezményekre is tekintettel – indokolt az ellenőrzések során kizárólag precízebb, a numerikus kijelzésre alkalmas elektromos alkoholmérő berendezéseket használni. Az elmondottakat figyelembe véve megállapítható, hogy a kémiai alkoholszondás vizsgálatot csak szűrővizsgálatra használhatjuk, de pozitivitása sem feltétlenül jelzi a megelőző alkoholfogyasztást. A negatív alkoholszondás vizsgálat viszont kizárja az alkoholos állapot fennálltát. Alkoholszonda alkalmazására csak alkoholteszter hiányában kerülhet sor - 61 - c) hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz) hajthat végre.  SERES ETHYLOMIETER 670-TH; SIEMENS-ALCOMAT A vér alkoholtartalmának meghatározására a vérvétel mellett elfogadott, hiteles technikai eszköz és megoldás a fenti légalkohol szondák

alkalmazása. Azért hiteles eszközök, mert ezek a már lebomlott alkoholt mutatják ki. A külföldi és a hazai kísérletek igazolták azt, hogy a kilélegzett levegő alkoholtartalmának infravörös spektroszkópos meghatározása a gázkromatográfiás mérés pontosságát megközelítő módszer. A közlekedésben résztvevő járművezetők alkoholfogyasztásának bizonyítására bevezetett hitelesített légalkoholmérő készülékek által szolgáltatott adatok - néhány esetet kivéve - elegendő bizonyítékot szolgáltatnak a szeszesitaltól befolyásolt állapot megállapításához is. Az alkoholos befolyásoltság bizonyítására alkalmazott vérvétel és a laboratóriumi vizsgálat helyett szorgalmazni kell az elektromos alkoholszondák, illetve hitelesített légalkoholmérő készülékek alkalmazását, melyek alkalmasak az emberi szervezetben lévő alkoholkoncentráció hiteles és bizonyító erejű kimutatására. A hitelesített

légalkoholmérő készülékkel 15 perc különbséggel két mérést kell elvégezni, úgy, hogy az első mérés a helyszíni ittasság ellenőrzés időpontjától számított 30 percen belül megtörténjen. Ha a rendőri intézkedés helyszíne és a hitelesített elektromos légalkoholmérő készülékkel ellátott rendőrségi szerv között nagy a távolság, vagy a hiteles mérésre 30 percen belül nem kerülhet sor, akkor vérvételt kell eszközölni. Sajnos a mindennapi gyakorlatban gyakran előfordul - elsősorban a szabályok nem kellő betartása, másodsorban pedig a műszaki felszereltség hiánya miatt -, hogy a vizsgálatra a kötelezően előírt 30 perces időintervallumot követően kerül sor. Ez a körülmény a vizsgálat eredményét könnyen kétségessé teheti Fontos az, hogy a műszereket kellően képzett rendőrök alkalmazzák. A SERES szonda először a környezetéből vesz levegőt, az lesz a kiindulási érték. Méri a befújt levegő

mennyiségét is, 2,8 liter levegőt kell befújni. A szonda méri a nyomást, amivel az illető fúj (nehogy vegyen egy kis szeszmentes levegőt) és folyamatosan méri a befújt levegő alkoholtartalmát. - 62 -  Siemens Alcomat Ennél a készüléknél az eredményes méréshez szükséges, hogy a befújt levegő legalább 1,7 liter, a befújás időtartama legalább 3 másodperc legyen. E határoknál kisebb értékek esetén a mérés sikertelen, míg a nagyobb eredmények a mérés eredményét nem befolyásolják. A műszer a friss alkoholfogyasztás, vagyis a szájüreg koncentrációja esetén nem ad eredményt. A kifújt levegőre nézve a műszer állandó hőmérsékletre; az átlagosnak tekinthető 34 Celsius fokra van beállítva. Az ettől eltérő hőmérsékletű levegőbefújást a műszer nem méri Az Alcomat típusú műszer a mért értékeket egyértelműen dokumentálja: feltünteti a mérés pontos időpontját, a mérések értékelhetetlenségét, a

két ismételt értékelhető mérés esetén azok eredményét a mért levegőalkohol értékkel (BH 1994. 645) Az elektromos légalkoholmérő készülékek csak hitelesített állapotban alkalmasak joghatályos mérésre. A hitelesítési bizonyítványt ezért meg kell őrizni és az eljárás során felmerülő igény esetén be kell mutatni.  Dräger Alcotest 7110 A Dräger Alcotest 7110 egy speciális hitelesített alkoholellenőrző szonda a légalkohol koncentráció meghatározására, amit nem lehet manipulálni. Telepített és hordozható (autókban) formában is használható a rendőrségnél. Az integrált nyomtatóval teljes mértékben dokumentálni lehet a teszteredményeket. A Dräger Alcotest 7110 Standard egy infravörös érzékelőt használ a légalkohol szintjének meghatározására. 9,5 µm-es hullámhosszon működik - 63 - Ebben a tartományban nagy a szénhidrogének elnyelési foka, így kimondottan az alkoholra reagál. Billentyűzettel való

működtetésekor be lehet gépelni a vizsgált személy adatait 5.3 Az alkoholos befolyásoltság véleményezése a kilélegzett levegő alapján Az elektromos légalkohoIteszterek jellegükből következően más mértékegységben – mg/l ben - adják meg a mért értékeket. Átlagosan 2100 ml levegő alkoholtartalma felel meg 1 ml vér alkoholtartalmának. A bírói gyakorlat a Siemens-Alcomat alkoholkoncentrációt mérő berendezések bizonyítási eszközként való alkalmazását, illetve a mért értékeknek bizonyítékként történő elfogadását elismeri (BHI994. 645) Ugyanez elmondható az előbbivel azonos elven alapuló Seres-Ethylometerrel és Dräger Alcotest 7110-el végzett vizsgálatokra is. „A kilégzett levegő alkoholtartalmának meghatározására nincs objektív lehetőség, de ez egyszersmind szükségtelen is, hiszen az említett készülékek a kilélegzett levegő alkoholtartalma alapján szolgáltatnak az alkoholos befolyásoltságra vonatkozó

mérési eredményeket" (BH1997. 435) A légalkoholszondák által szolgáltatott mérési eredmények értékelését a gyakorlat alakította ki: „Olyan határértékeket kell javasolnunk, melyek a kilégzett levegő alkoholértékeit jelzik és nagyjából megfelelnek a befolyásoltság fokának is.”39 39 Dr. Buris László - Dr Varga Tibor: A kilélegzett levegő alkoholtartalmának igazságügyi orvosi értékelése, Bírósági Határozatok, 1996/2, 154. o - 64 - Az alábbi táblázat ad iránymutatást az alkoholos befolyásoltság értékeléséhez: 0 - 0,1 mg/l = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható, 0,11 - 0,40 mg/l = igen enyhe, 0,41 – 0.75 mg/l = enyhe, 0.76 – 125 mg/l = közepes, 1.26 mg/l felett = súlyos fokú alkoholos befolyásoltság. A rendőrség belső normái is tartalmaznak a levegőalkohol-koncentráció értékelésére vonatkozó rendelkezéseket: a) A 27/2010 ORFK Utasítás alapján ha

az alkoholteszterrel végzett mérés gépi meghajtású közúti járművet vezetőnél 0,3 mg/l, egyébesetben pedig a 0.5 mg/l légalkoholértéket nem haladja meg, és a mintavételel érintett személy nem szenved tüdőbetegségben illetve nincs testhőmérséklet emelkedése, az elkövető írásos elismerő nyilatkozata esetén nincs szükség további mintavételre. b) Amennyiben az ellenőrzés alá vont személy az előbbi eredményt nem fogadja el, szóban kell nyilatkoztatni, hogy hajlandó-e magát alávetni, hiteles mérőeszközzel történő vizsgálatnak. Amennyiben igen, és nem szenved tüdőbetegségben, illetve nincs testhőmérséklet emelkedése, intézkedni kell az ilyen eszközzel történő mérésre. c) A 0.1 mg/l alatti mérési eredmény orvosszakértői szempontból nem értékelhető d) A hiteles mérőeszközzel 15 perc különbséggel két mérést kell elvégezni úgy, hogy az első mérés a cselekmény időpontjától számított 30 percen belül

megtörténjen. e) Amennyiben az első mérés eredménye a 0.5 mg/l értéket nem haladja meg, a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol szervezetben való jelenlétének, a 0.5 mg/l-t meghaladó érték esetén az alkoholos befolyásoltságnak a gyanúja állapítható meg. f) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni, és az eredményeket ki kell nyomtatni, majd azokat a mintát adó személlyel alá kell íratni. - 65 - 6. A kötelező vérvétel esetei A 27/2010. (OT 14) ORFK Utasítás 25 pontja taxatíve felsorolja, hogy mikor szabad a bizonyítás érdekében vért venni. „A rendőri intézkedést vérvétellel és lehetőség szerint közel azonos időben végzett vizeletminta vételével kell lefolytatni akkor, ha az ellenőrzés alá vont személy a) az alkoholszondával, az alkoholteszterrel vagy a hiteles mérőeszközzel végzett ellenőrzést megtagadja, b) olyan állapotban van, amely meggátolja az alkoholszonda, alkoholteszter, a hiteles

mérőeszköz eredményes alkalmazását, c) nyilatkozata szerint tüdőbetegségben szenved, vagy testhőmérséklet emelkedése van, és az ittasság ellenőrzés eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja fennáll, d) az egészségi állapotára (tüdőbetegségére, testhőmérséklet emelkedésére) vonatkozó nyilatkozat megtételét vagy annak aláírását megtagadja, e) hiteles mérőeszközzel történő első mérés foganatosítása a cselekmény időpontjától számított 30 percen belül nem hajtható végre f) a Jegyzőkönyv aláírását megtagadja, g) a hiteles mérőeszköz mérési eredményét kétségbe vonja és véralkohol-vizsgálatot kér, h) nyilatkozata, vagy az ez irányú ellenőrzés eredménye alapján szervezetében a vezetési képességre hátrányosan ható szer jelenléte valószínűsíthető, és az ittasság ellenőrzés eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső

jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja fennáll, i) nyolc napon túl gyógyuló sérülést, vagy annál súlyosabb kimenetelt eredményező közlekedési, illetve a közlekedés körében segítségnyújtás elmulasztása, vagy cserbenhagyás bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, és az ittasság ellenőrzés eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja fennáll, j) a gyanú szerint a cselekmény után szeszes italt fogyasztott vagy az ittasság ellenőrzés előtt a helyszínt elhagyta, és az ittasság ellenőrzés eredménye, illetve az ittasság érzékelhető külső jegyei alapján a szeszes ital fogyasztás gyanúja fennáll. Ha a vizeletminta biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérvételre kell intézkedni úgy, hogy a második vérvételre az első mintavételt követő 30-45 perc között kerüljön sor.” - 66 - 7. A post-alkoholos állapot Szintén gyakorlati problémát

jelent az ún. post-alkoholos állapot megítélése ,,A szeszes italtól befolyásolt állapotban történő járművezetés nem azonos a post-alkoholos állapotban történő vezetéssel" (BH 1989. 344) Az ilyen állapotban levő személynél a korábbi alkoholos állapot maradványtünetei - másnaposság, fejfájás, rossz közérzet stb. - jelentkeznek, azonban a korábban fogyasztott szeszes ital a szervezetből már kiürült vagy csak olyan csekély mértékben mutatható ki, amely a biztonságos járművezetéshez szükséges képességet nem érinti. (BH 1982 134) "Ennek következtében a post-alkoholos állapotban történő járművezetés az ittas járművezetés bűncselekményét nem valósítja meg.”40 Ezekben az esetekben ugyanis felmerülhet, hogy nem a szeszesital hatása, hanem a pszichés-fiziológiás negatív állapot miatt nincs a járművezető biztonságos vezetésre képes állapotban, vagy legalábbis korlátozott a képessége. (KRESZ 4 § (1)

bekezdés b) pont) Ezért a posztalkoholos állapotban és azzal összefüggésben okozott baleset - egyéb tényállási feltételek megvalósulása esetén - a közúti baleset okozása bűncselekmény keretei között értékelhető. A post-alkoholos állapot megítélésénél a 13. számú Módszertani Levél nyújt segítséget A Levél szerint ugyanis a szervezet egy óra leforgása alatt 0,15 ezreléknek megfelelő, 7 gramm alkoholt bont le. Tudjuk például, hogy 300 ml sörben 12 gramm tiszta alkohol található, így ha egy 70 kg súlyú megiszik egy pohár sört, májának kb. két órába telik az alkohol lebontása "Természetesen nem post-alkoholos állapotban történő járművezetésnek minősül, ha az elkövető vérében - a korábbi szeszes ital fogyasztása után - 0,8 ezreléket elérő vagy meghaladó alkoholtartalom található, avagy a 0,5 ezreléket elérő vagy meghaladó véralkoholkoncentráció mellett ún. klinikai tünetek is észlelhetők Ilyen

esetben az elkövető nem postalkoholos, hanem még szeszes italtól befolyásolt állapotban van és bűncselekményért vonható felelősségre."41 40 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999, 239. o 41 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc -Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999,239. o - 67 - A posztalkoholos állapottal azonos megítélésűnek lehet tekinteni a pszichoaktív anyagoktól függő viszonyba került személyeknél az "elvonással" összefüggésben kialakult tünetegyüttest. Az elvonás igen kedvezőtlen fizikai és pszichés tünetei kétségtelenül rontják a vezetési képességet. Itt – megítélésem szerint - azonban már nem a befolyásoltságot megteremtő aktív szerhatásról van szó, hanem adott esetben a vezetési

képesség egyéb korlátozottságáról. Az elvonási tünetekkel járó állapotokban történt vezetés így önmagában nem bűncselekmény, az ilyen állapotokkal összefüggésben okozott közlekedési baleset, szintén a Btk. 187 § keretében értékelhető. Maga az idült alkoholizmus állapota, valamint a kábítószer-függőség mint állapot az előbbiek szerint csak a biztonságos vezetésre képes állapotot érinti, aktív hatóanyag hiányában alkoholtól illetve vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotnak nem tekinthető. Ez a felfogás összhangban áll a Btk 24 § és 25 § rendelkezéseivel, mely szerint ezeket az állapotokat olyan betegségként kezeli, melyek kimeríthetik a kóros elmeállapot feltételeit. Ezek a betegségek és állapotok a vezetésre való alkalmatlanságot alapozzák meg A post-alkoholos állapot bírói megítélésére álljon itt két jellemző példa: 1. A bíróság adott ügyben megállapította

annak a gépkocsivezető vádlottnak a bűnösségét, aki az előző napon olyan nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, hogy annak a szervezetből való teljes kiürülése - figyelemmel az óránkénti átlagos lebomlásra - legalább 13-14 órát vett igénybe. Miután a vádlott néhány órai alvás után vállalkozott a jármű vezetésére, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az "igen enyhe" alkoholkoncentráció ellenére a vádlott a biztonságos vezetésre képtelen állapotban volt. Nincs alapja annak a gyakori védekezésnek, hogy az ittas vezetést elkövető terhelt szervezetének adottságai miatt nagyobb alkoholtűrő képességgel rendelkezik, sőt ez adott esetben a rendszeres alkoholfogyasztásra utaló körülmény lehet (BH1983. 101) - 68 - VII. Vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása Az 1998. évi LXXXVII törvény módosította a Btk 188 §-t A módosítás eredményeként a szeszes italtól befolyásolt

állapottal azonosan kell értékelni és büntetni azt, aki járművezetőként a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vesz részt a forgalomban. Mondhatjuk persze azt is, hogy a törvénymódosítás révén a büntetőjog behozta 23 évi lemaradását a KRESZ-szel szemben, hiszen a 4. § (1) bekezdés c) pontja 1975 óta tiltotta a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetést.42 Az utóbbi években az újságok híradásaiban sajnos egyre gyakrabban találkozhatunk "diszkó balesetekként" közismertté vált közlekedési balesetekkel. Ezek olyan súlyos - gyakran halálos kimenetelű - balesetek, melyeket tipikusan a szórakozóhelyekre igyekvő vagy onnan éppenséggel hazafelé tartó, drogot fogyasztó fiatalok szenvednek el. Első ránézésre ezek a balesetek gyakran megmagyarázhatatlannak tűnnek, hiszen sem az útviszonyok, sem az időjárás nem indokolja, nincs féknyom, kikerülő manőver,

csupán a puszta tény: fiatal emberek nagy sebességgel a fának rohannak. Az elvégzett vizsgálat aztán mindenre magyarázatot ad. A problémával természetesen nem csak nekünk kell megbirkóznunk. Németországban például kb. 500 eset fordult elő évente A szakemberek ott különféle mérőeszközökkel és törvényi megoldásokkal vették fel a harcot a drogos járművezetőkkel szemben. Magával a jelenséggel a kutatók egyébként már évtizedek óta foglalkoznak. A külföldi szerzőkön kívül magyar kutatók is - például Viski László és Irk Ferenc - foglalkoztak a témával korábban. Hazánkban azonban két okból sem kezdődött el a gyakorlatban a harc, egyrészt, akkoriban még nem volt égető probléma, másrészt, a javaslatok anyagi és tárgyi eszközök hiányában csak jámbor óhajok maradtak.43 Sajnos azonban manapság már úgy tűnik, hogy a szóban forgó bűncselekmények elkövetését illetően - legalábbis ami a trendet illeti - követjük

a nyugati mintát, s a jövőben is valószínűleg az ilyen jellegű bűncselekmények számának növekedésével kell számolnunk. Ezért volt indokolt lépés a kábítószer, illetve a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetés kriminalizálása. A KRESZ indokolása szerint "a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmán elsősorban a kábítószereket kell érteni. Ezek mellett azonban a gyógyszerek is hatnak hátrányosan. Így jogszabályi tilalom alapján nem vezethet járművet, aki erős hatású, a vezetési képességet befolyásoló, vagy egyébként nagyobb mennyiségű gyógyszert vett be; altatás vagy fájdalomcsillapító injekció utáni kábult állapotban van." 43 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, BelügyiSzemle1996/10, 57.o 42 - 69 - Az ugyanis kétség nélkül kijelenthető, hogy a kábítószer vagy valamilyen kábító

hatású anyag hatása alatt lévő járművezető legalább olyan veszélyt jelent a közlekedés biztonságára, mint az ittas járművezető. A veszély abban rejlik, hogy ezen anyagok az alkoholhoz hasonlóan a központi idegrendszerre hatnak, „ez pedig a közlekedésben azt jelenti, hogy romlik a tájékozódó képesség, csökken az értelmi kontrolltevékenység hatékonysága, az ösztönös és indulati reakciók lefékezése. A közúti forgalomhoz való alkalmazkodó képesség, a megbízható vezetés hiánya, esetleges csökkenése pedig alapját képezi a közlekedési baleseteknek.”44 1. A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalma A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát a törvény nem határozza meg. A fogalom mindenképpen egy gyűjtőfogalomnak: tekinthető. A jogirodalomban fellelhető nézeteket és a Btk. miniszteri indoklását alapul véve az említett szerek alábbi csoportjait különböztethetjük meg: 1.1

Kábítószerek Nyilvánvaló, hogy vezetési képességre hátrányosan ható szernek kell tekintenünk a különböző kábítószereket. Az 1/1968 (V 12) BM - EüM együttes rendelet l §-ának (1) bekezdése határozza meg a kábítószer fogalmát.45 A kábítószernek minősülő anyagok és készítmények jegyzékét a rendelet 1-3. mel1éklete tartalmazza Anélkül, hogy részletesen belemerülnék a témába, néhány dolgot fontosnak tartok megjegyezni a kábítószerekről. ,,A kábítószerek növényi eredetű alkaloidák, vagy szintetikusan előállított anyagok, amelyek közös tulajdonsága, hogy a központi idegrendszerre, az agykéreg fájdalomérző központjaira hatva a szervezetben kellemes érzést (eufóriát), félálomszerű bódult állapotot, túlérzékenységet és érzéki csalódásokat (hallucinációkat) válthatnak ki. 44 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben,

BelügyiSzemle1996/10. 57o 45 E szerint „kábítószer élvezetre alkalmas anyagnak (továbbiakban kábítószer) az 1965. évi 4 törvényerejű rendelettel kihirdetett a New Yorkban 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer egyezmény alapján nemzetközileg kábítószernek nyilvánított, továbbá a Magyar Köztársaságban kábítószernek minősített anyagokat és készítményeket, valamint azok bármilyen töménységű folyékony vagy szilárd hígításait kell tekinteni.” - 70 - Alapvető következményük a hangulatváltozás."46 Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy belássuk azt a veszélyt, melyet egy kábítószer hatása alatt lévő vezető jelent a közlekedés biztonságára. A legismertebb kábítószerek: az ópium, a morfin, a heroin, a kodein, dihidrokodein, a kokain és a hasis. 1.2 Pszichotrop anyagok A pszichotrop anyagok fogalmát a 4/1980. (VI 24) EüM - BM együttes rendelet l§-a határozza meg.47 A pszichotrop anyagok

jegyzékeit a rendelet melléklete tartalmazza A hivatkozott rendeletek ugyan az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX tv Hatályba lépése napjától (2004 május 1.) hatályon kívül helyeződtek azonban a hatályba lépés előtt elkövetett cselekményekre az elkövetéskor hatályos rendeletek - mint háttér jogszabályok vonatkoznak. Jelenleg „A kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal végezhető tevékenységekről” szóló 142/2004. (IV 29) Korm rendelet - amelynek a 34 § (4) bekezdés b), illetve c) pontja helyezte hatályon kívül a korábbi rendelkezéseket - l. számú mellékletének A) fejezete tartalmazza a kábítószerek jegyzékét, míg a B) fejezet a pszichotrop anyagok listáját. A vegyészet és az orvostudomány a kábító hatás és a kóros élvezetre alkalmasság szempontjait figyelembe véve különbözteti meg a pszichotrop anyagokat a

kábítószerektől. A pszichotrop anyagok olyan, a pszichikai működést befolyásoló szerek, „amelyek önmagukban vagy más anyagokkal (gyakorlatilag szeszes itallal) kombinálva alkalmasak arra, hogy kábulatot okozzanak, fogyasztásukhoz a fogyasztó hozzászokjon, a hiánytünetek jelentkezésével függőségbe kerüljön.”48 A pszichotrop anyagok többségükben gyógyszer alapanyagok. Hatásukat tekintve lehetnek altatószerek, nyugtatószerek, fájdalomcsillapítók, hallucinogének. A két leggyakrabban előforduló pszichotrop anyag az LSD és az amfetamin 46 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999. 568 o 47 E szerint „pszichotrop anyagnak kell tekinteni az 1979. évi 25 törvényerejű rendelettel kihirdetett a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben 1971. évi február 21 napján aláírt egyezmény

alapján nemzetközileg pszichotrop anyagnak nyilvánított, továbbá a Magyar Köztársaságban annak minősített anyagokat, valamint azok bármilyen töménységű hígításait vagy szilárd készítményeit.” 48 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999. 572 o - 71 - Az említett jegyzékek azért bírnak komoly jelentőséggel, mert a büntetőeljárás során a jogalkalmazók nem vizsgálják, hogy az ügyben szereplő szer milyen hatással volt a járművezetőre, hanem amennyiben az szerepel a kábítószerek, illetve a pszichotrop anyagok listáján, akkor azt a vezetési képességre hátrányosan hatóak minősítik. Ezt ismét mint egy megdönthetetlen vélelmet kell bizonyítékként felfogni. 1.3 Bódultságot okozó egyéb anyagok A fent említett szereken kívül gyakori a gyógyszerek - elsősorban az idegrendszerre ható gyógyszerek - sok esetben

nagy mennyiségű, illetve alkohollal történő bevétele, amely ugyancsak hátrányosan hat a vezetési képességre. A gyógyszer hatása ugyanúgy, mint az alkohol vagy a kábítószer, hangulat-és tudatelváltozásokat, ingerültséget, gátlástalanságot vagy gátoltságot okozhat. De jelentkezhet a túlzott és rendszertelen gyógyszerfogyasztás hatása fokozott fölényérzetben, agresszív magatartásban, fokozhatja a vezetők meglévő határozatlanságát, bizonytalansági érzéseit, félelmi és szorongásos állapotot is teremthet. Az sem lehetetlen, hogy a mértéktelen koffein vagy nikotin fogyasztás is korlátozza a vezetőképességet, vagy okoz teljes vezetésképtelenséget. A gyógyszerek és élvezeti cikkek mértéktelen, orvosi utasítás nélküli fogyasztása csökkentheti az egyéni és a társadalmi felelősségtudatot, a közúti forgalomhoz való alkalmazkodási képességet, a megbízhatóságot.49 Ide tartoznak még a drognak nem minősülő szerek,

a legálisan kapható, bódultságot okozó, úgynevezett dizájner drogok is. A dizájner drogok a kábítószerek listáján nem szereplő termékek, melyek többnyire nem emberi fogyasztásra szántak. Növényi tápsóként, fürdősóként, füstölőként, fiatalok által közismert és kedvelt szer a Herbal, ajándéktárgyként vagy épp múzeumi mintapéldányként árusítják speciális boltokban vagy az interneten, gyakran innovatív, agresszív online marketing kíséretében. 49 Dr. Imre Iván – Reményi - Gyenes István: A közúti szabálysértések, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1970, 49. o - 72 - 2. A bizonyítás nehézségei Az emberi szervezetből a gyógyszer-, illetve a drog mennyiségének és minőségének kimutatása bonyolultabb és egyben költségesebb művelet, mint az alkoholkoncentráció mérése. Ugyanakkor további komoly problémát jelent a befolyásoltság megállapítása,

illetve ezzel kapcsolatosan egy olyan határérték megállapítása, amely felett már a vezetésre káros hatás objektive kimondható, azaz a vezetésre alkalmatlanság tényének elfogadott volta. A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történt járművezetésről csak az eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a tájékozódó és megerősítő toxikológiai, valamint - esetleges - alkoholos vizsgálatok adatai alapján adható vélemény. Minden esetben szükséges igazságügyi orvos szakértői vélemény beszerzése! A szakértői vizsgálat módszerére és a vélemény kialakítására az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet ajánlása, valamint az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet 1. sz Módszertani Levele irányadó. A hazai gyakorlat szerint a kábítószer-fogyasztás bizonyításához szükséges toxikológiai vizsgálatok elvégzésére az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet

illetékes. A rendőrségen csak az immunreakciók elvén működő gyors szűrővizsgálatok bevezetésére került sor vizeletminták vizsgálatára, amelyek alapján a kapott pozitív eredmények további egyéb intézményben végzett megerősítő műszeres vizsgálata szükséges. A kábítószer-fogyasztás bizonyításához kapcsolódó munka egyik kézenfekvő lépése a vizsgálat alá vont személy szervezetéből minta biztosítása és abban a kábítószer, illetve maradványának kimutatása. Természetesen csak olyan minták jöhetnek szóba, amelyek gyűjtése nem vonja maga után a mintahordozó személy egészségkárosodását és mind a mintahordozó, mind a mintavevő szempontjából elfogadható módon elvégezhetők. A szakértők többsége vizeletminták vizsgálatát javasolja, mivel a vizelet a mintaszolgáltató együttműködése és megfelelő helyi feltételek biztosítása esetén viszonylag egyszerűen, sérülés okozása nélkül beszerezhető. A

vizeletben szinte az összes kábítószer metabolitja megjelenik, és hosszabb ideig detektálható benne, mint a vérben. A vizelet kábítószer-, illetve metabolit tartalma azonban nem ad információt a befolyásoltság mértékére, a bevett adagra és a bevétel időpontjára. A vérminták vizsgálatának abból a szempontból van jelentősége, hogy a vér kábítószertartalma alapján esetenként következtetni lehet a kábítószer által okozott befolyásoltság mértékére. A vér kábítószer-, illetve metabolit koncentrációja azonban nem mindig van szoros összefüggésben a befolyásoltság mértékével. Például LSD fogyasztása után az LSD és - 73 - lebomlási termékeinek teljes kiürülését követően hosszabb-rövidebb idő múlva jelentkezhet az úgynevezett „flashback” hatás. A „flashback” hatás során a fogyasztó hasonló állapotba kerül, mint amilyen közvetlenül a fogyasztást követően állt be, azaz újabb adag LSD bevétele

nélkül érzékcsalódásai lesznek. Az adagnövelési hajlam ugyancsak akadályozza a kábítószer vérkoncentrációja alapján a befolyásoltság mértékére vonatkozó megbízható következtetés levonását. (Például kezdő kábítószerélvező számára kevesebb hatóanyag váltja ki a kívánt hatást, míg függő egyének esetében jóval nagyobb dózis hatásos.) A vérminta vétele szakember által elvégezhető beavatkozást igényel. A kábítószer maradványok a verejtékben is megjelennek és így az elemzéshez a bőrfelületről is vehető minta. A nyál ugyancsak alkalmas a fogyasztott kábítószerek kimutatására A haj- és szőrszálak vizsgálata alapján a kábítószer-fogyasztási szokások - adott időszakban milyen kábítószereket, milyen időbeni sorrendben fogyasztott az illető - is rekonstruálhatók. A kábítószer fogyasztók kéz- és lábujjainak körmei pedig például a kokainfogyasztás bizonyításához megfelelő mintahordozók.50

Ahhoz, hogy a rendőrség kiszűrje a kábítószer hatása alatt álló vezetőket - védve ezzel a társadalmat és a potenciális áldozatokat - először is meg kell találnia őket. Ez azonban korántsem egyszerű. ,,Az alkoholos befolyásoltság fokának meghatározása viszonylag egyszerű, és az eljárás is olcsó. Az ittasság fokának meghatározásánál az igazságügyi orvos szakértő - a klinikai tünetek mellett - a véralkohol-tartalom meghatározásának alapján készíti el véleményét. A kábítószer vérből vagy vizeletből kimutatása viszont sokkal bonyolultabb, drága módszereket és képzett szakembereket igényel.”51 A kábítószer vagy a kábító hatású anyag befolyása alatti járművezetés bűncselekménnyé nyilvánítását gátolta az a körülmény, hogy nem voltak meg sem a tárgyi, sem a személyi feltételei az ilyen jellegű vizsgálatok elvégzésének. Sajnos a helyzet azóta sem javult sokat, s ennek elsősorban anyagi okai vannak

A probléma másik részét képezi az, hogy drogok használata esetén ,,még egyáltalán nem kristályosodott ki a bizonytalan vezetés valamiféle abszolút büntetőjogi határa, mint például az alkohol 0,8 ezrelékes mennyisége. Drognál csak relatív bizonytalansági határ létezik és azt is csak a konkrét esetre nézve lehet vizsgálni.,,52 Mindenképpen sort kell keríteni valamiféle határérték meghúzására. 50 Belügyi Szemle XLVIII/2, 2000. február 1 Dr. Nyíri Sándor: A kábítószer és a közlekedés, Belügyi Szemle 1997/11, 114 O 52 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, Belügyi Szemle 1996/10, 60. O 51 - 74 - Ennek meghúzása az orvostudomány és a bírói gyakorlat feladata lesz a későbbiekben. "Olyan törvényi tényállás kell, melyben a drog egyértelműen meghatározott koncentrációjához

kapcsolódik az abszolút veszély.”53 Az kétségtelen, hogy a befolyásoltság megállapításához minden esetben szükséges igazságügyi orvos szakértői vélemény beszerzése. A befolyásoltság véleményezéséhez útmutatást nyújtó. Módszertani Levél még nem készült el, a Btk indoklása szerint „azonban az bizonyos, hogy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történt gépjárművezetésről csak az eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a tájékozódó és megerősítő toxikológiai és esetleges alkoholos vizsgálatok alapján adható vélemény.” A befolyásoltság megállapításához szükséges:  egy elsődleges orvosi vizsgálat  előzetes vizsgálat  mintavétel  megerősítő vizsgálat. Kerülni kell, hogy a mintát adó személy a vizeletminta adását megelőzően nagy mennyiségű folyadékot fogyasszon, mert ez a minta felhígulásához, értéktelenné váláshoz vezethet.

Amennyiben a járművezetővel szemben szeszes ital, valamint bódító hatású szer fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, úgy mindkét cselekmény vizsgálatára intézkedni kell. A két bizonyítási eljáráshoz külön-külön kell biztosítani a vér- és vizelet mintákat, a megfelelő egységcsomagban. Az esetleges mintahigítások elkerülése céljából javasolt, hogy a mintaadás olyan WC-ben történjen, ahol nincs a fülkében vízcsap és felületaktív anyag (szappan). Ugyanakkor ajánlatos a lehetőségekhez mérten, a WC öblítőtartályát színezékkel ellátni. A mintavételezés idejében, amennyiben az eljáró hatóságok azt indokoltnak tartják, a donor vizeletének előszűrő vizsgálatát is kezdeményezhetik. Az előszűrések – pontatlanságukból adódóan – tájékoztató jellegűek és gyorstesztekkel készülnek. 53 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben,

Belügyi Szemle 1996/10, 60. o - 75 - A gyártmány típusától függően a gyorstesztek kétféle módon használhatók: mártogatós eljárással, illetve cseppentős technikával. A tesztek hatóanyag csoport megjelölésére alkalmasak. Ezen belül ismeretes: egy hatóanyag csoportra, illetve több hatóanyag csoport érzékelésére alkalmas teszt. Az előszűrés mindenképpen jelzés értékű eredményt ad, de a gyorsteszt alkalmazása önmagában még bizonyító erővel nem rendelkezik, s így a hiteles mérőhely kirendelése sem kerülhető meg. Mindegyik mintavételkor,a végrehajtással egyidejűleg pontosan és hiánytalanul ki kell tölteni az erre a célra szolgáló jegyzőkönyvet. A befolyásoltság bizonyíthatósága érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a klinikai tünetek orvos általi jegyzőkönyvezésére. A vizsgáló orvos az elsődleges orvosi vizsgálat alkalmával a klinikai tünetek alapján nyilvánít véleményt. A vérvételi

jegyzőkönyvben feltüntetett klinikai tüneteken kívül szükséges vizsgálni a pupilla tágasságát, a vérnyomást és a pulzust. Amennyiben a klinikai tünetek a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztásának gyanúját támasztják alá, szükséges 3 x 10 ml vér és minimálisan 20, de lehetőség szerint 50 ml vizelet vételezése. Ezt követi a vizeletminta előzetes vizsgálata Ezzel a vizsgálattal rövid idő alatt megbízható eredmények kaphatók, melyek lehetővé teszik, hogy a további vizsgálatokat már célzottan az adott hatóanyag-csoportra irányítsák. Ha a vizsgálat pozitív eredményt hoz, szükséges egy megerősítő vizsgálat elvégzése, amely mind a vér, mind a vizelet teljes analízisét jelenti. 3. Rendőri eszközök Ahhoz, hogy a közlekedésből kiszűrhessük a drogos vezetőket, elengedhetetlen az, hogy az igazoltató rendőr meg tudja ítélni, hogy mely gépjárművezetők azok, akik gyanúsíthatók azzal, hogy

kábítószer vagy kábító hatású anyag befolyása alatt állnak. A kábítószerfogyasztás gyanítható első jele a gépkocsivezetőknél, ha „cikk-cakkban”, kígyóvonalban halad és a közlekedési szabályokat helytelenül nem veszi figyelembe, az autóban leszakított cigaretta filterek, szívószálak, kanalak hevernek - mindez arra kell, hogy figyelmeztesse a rendőrt, hogy tovább vizsgálódjon. Meg kell figyelnie, hogy a vezető nincs-e feltűnően eufórikus, illetve atipikus hangulatban, rendben van-e az idő-és térbeli tájékozódó képessége. Abban az esetben, ha több hasonló támpont áll össze világos gyanúvá, akkor vér-és vizeletpróbának kell alávetni az illetőt. Igazságügyi szakértői szempontból nagyon fontos az is, hogy a rendőri jegyzőkönyv precíz és mindenre kiterjedő legyen.” 54 54 Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben, Belügyi Szemle 1996/10, 58. o -

76 - VIII. Záró gondolatok Dolgozatom megírásához számos közlekedési területen dolgozó helyszínelő, vizsgáló, közlekedési szakjogász és orvosszakértő nyújtott segítséget, akik az évek során megszerzett tapasztalataikat osztották meg velem, nagyban segítve ezzel a kutatómunkámat. A beszélgetéseink során szinte minden esetben problémaként merült fel a hatályos jogi szabályozás rettentő bonyolultsága, és összetettsége, ami nagyban megnehezíti az ittas járművezetőkkel szembeni intézkedést. Korábban az ittas vezetés vagy szabálysértés, vagy bűncselekmény lehetett, újabban viszont bevezetésre került a közigazgatási hatósági eljárás is. Jelenleg ott tartunk, hogy egy ittas járművezetővel szembeni intézkedés során a rendőrjárőrnek nagyon alaposan ismernie kell az ide vonatkozó bonyolult, kesze-kusza jogszabályt, hogy megfelelő döntést tudjon hozni a további eljárásra vonatkozóan. Ami viszont rengeteg

hibázási lehetőséget hordoz magában. A döntésben szerepet játszik az értékhatár, az adott jármű meghajtási /gép, nem gépi/ módja, az elkövetés helye, de még az alkalmazott alkoholszonda típusa is. A mellékletben bemutatok két olyan táblázatot melyet egy közterületen szolgálatot teljesítő rendőrtől kaptam. Elmondása szerint ez a táblázat nyújt nekik némi segítséget kiigazodni a szövevényes szabályozásban. Elmondta azt is, hogy számos szabálysértési, közigazgatási, illetve büntetőeljárást kell megszüntetni a jogszerűtlen rendőri intézkedések miatt, nem beszélve az emiatt indult fegyelmi eljárásokról, aminek okát a bonyolult szabályozásban látják. További problémát okoz a befolyásoltság megállapítása. Többen számoltak be arról, hogy az ittas vezetők nagy többsége két részre osztható. Az egyik aki elismeri azt, hogy ittas állapotban vezetett, és elfogadja az orvosszakértő által kiszámolt véralkohol

eredményt. Míg a másik része – és sajnos ez a több – a felelősség alóli kibúvás céljából különböző történeteket talál ki arra vonatkozóan, hogy az orvosszakértő ne tudja kiszámolni a cselekmény idejére vonatkozó véralkohol koncentrációt. Nagyon sok, külön erre a bűncselekményre szakosodott ügyvéd praktizál hazánkban, akik ismerve a orvosi módszertani útmutatókat, az alkohol felszívódásának, és lebomlásának a mechanizmusát, és a visszaszámolás módszerét, segítséget tudnak nyújtani abban, hogy milyen vallomást kell tenni az alkoholfogyasztás idejére, és mértékére azért hogy ne lehessen később bizonyítani befolyásoltság tényét. - 77 - Egy kissé sarkított példával élve, egy ittas járművezetésen tetten ért személynek elegendő olyan nyilatkozatot tennie, hogy a megállítása előtt viszonylag rövid időn belül /20-30 perc/ fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, és ez okozta a vérvétel

idejében kiszámolt véralkoholértéket. Egy ilyen esetben tulajdonképpen a szakértő nem tudja kiszámolni a cselekmény idejére vonatkozó alkoholértéket. Így csupán annyit lehetséges bizonyítani, hogy a szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol volt, az elkövetéskori befolyásoltságot viszont nem. E tekintetben bizonyítási kísérletet sem lehetséges tartani, tehát a bűncselekmény elkövetése nem bizonyítható. Természetesen ez egy leegyszerűsített példa, de gondoljunk csak abba, hogy a vérvételkor tett nyilatkozat – hamis tanúzásra történő figyelmeztetésen hiányában - nem minősül vallomásnak, az bármikor módosítható, sőt a válaszadás akár meg is tagadható, mindenféle jogi következmény nélkül. A mintavételt követően a rendelkezésre álló adatok alapján az orvosszakértő elkészíti a szakvéleményt amelyben kiszámolja a vér, és vizeletmintában talált alkoholkoncentrációt. A büntetőeljárás

szabályai szerint az elkészült szakvéleménybe a gyanúsított jogosult betekinteni. Az így tudomására jutott alkoholértékek, és egy kis szakmai hozzáértéssel azonban könnyedén „kreálható” olyan vallomás az alkoholfogyasztásra vonatkozóan, hogy abból ne lehessen az elkövetés idején történő befolyásoltságot megállapítani. Az Országgyűlés nemrég fogadta el a Büntető Törvénykönyv módosítását, ami 2013. július 1jén fog hatályba lépni Amikor először olvastam az új Btk-t, rögtön az általam kedvelt részhez léptem, a közlekedési bűncselekményekhez. Az új Btk az ittas, és a bódult járművezetést külön tényállásban fogja szabályozni. Az új szabályozás alapján az ittas járművezetés bűncselekményét az fogja elkövetni, “aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszó létesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet

vezet.” A jelenlegi és az új tényállás összehasonlítás során feltűnik, hogy a hatályos szabályozásban a “befolyásolt állapotban“ kifejezés szerepel. Tehát csak az követi el a bűncselekményt aki a meghatározott közlekedési eszközöket szeszes italtól (vagy a vezetési képességére hátrányosan ható szertől) befolyásolt állapotban vezeti. Az új szabályozás szerint viszont nem kell befolyásolt állapotban lennie az elkövetőnek ahhoz, hogy a tényállást megvalósítsa, elegendő lesz ha a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol, vagy 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentráció lesz. Az új törvény indokolásában kitér arra, hogy a korábbi szabályozás megkövetelte a tettes szeszes italtól befolyásolt állapotát, amely bizonyítási nehézségeket szült. - 78 - A másik nagyon fontos változás az új törvényi tényállásban, hogy a jelenleg hatályos szabályozással ellentétben az ittas

járművezetést nem csak kizárólag közúton, hanem ezentúl a közforgalom elöl el nem zárt magánúton is el lehet majd követni. Úgy gondolom, hogy az új szabályozás lényegesen meg fogja könnyíteni ezen bűncselekmény bizonyítását, hiszen a befolyásoltság megállapítása nem lesz szükséges, elegendő csupán annyi a bűncselekmény megvalósításához, hogy meghatározott mennyiségű alkohol legyen a járművezető szervezetében. Ez pedig viszonylag egyszerűen meghatározható lesz visszaszámolással. Azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy az ilyen állapotban járművet vezető személyeket a hatóság kiszűrje, és kivonja a „forgalomból”. Szinte nem múlik el úgy nap, hogy valamelyik híradásban ne értesüljünk, olyan balesetről, amelyet ittas járművezető okozott. Sajnos nagyon gyakran találkozhatunk a televízióban, újságokban ehhez hasonló hírekkel, amikor is a közlekedés értelmetlen halálokat követel. Az ittas

vezetés fokozottan veszélyes, ugyanis az ilyen személy nem csupán a saját, de a közlekedésben résztvevő társait is veszélynek teszi ki. Kívánatos lenne közlekedési morálunkat olyan szintre fejleszteni, hogy aki gépjárművet vezet, az nemet tudjon mondani az ital csábításának. Ezért helyezkedem arra az álláspontra, hogy a jövőbeli kodifikáció során sem szabad megengedhetővé tenni a járművezetés előtti alkoholfogyasztást, még csekély mennyiségben sem. - 79 - MELLÉKLET Eseti döntések Az elmondottak után nézzük meg, hogyan döntöttek az eljáró bíróságok konkrét ügyekben: 1. A Nyíregyházi Városi Bíróság B 2250/2010/3 számú határozatával ittas járművezetés vétségében bűnösnek mondta ki a vádlottat és 10 hónap fogház, 2 év közúti járművezetéstől eltiltás büntetésre, és 1 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint kötelezte a bíróság a vádlottat, hogy fizesse meg az

államnak az eljárás során felmerült 46.726 forint bűnügyi költséget. A vádlott korábban (2008. szeptember 6) ittas járművezetés vétsége miatt 6 hónap, végrehajtásában 1 évre felfüggesztett fogházra, és 3 év B kategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltás büntetésre ítélték. A megállapított tényállás szerint a vádlott 2010. év augusztus 13 napján a délelőtti órákban Nyíregyháza-Nyírszőlősön Csaba Gyöngye utcán a Szőlőskert utca felől a Csősz utca irányába a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedett, az általa vezetett személygépkocsival, amikor rendőrjárőr igazoltatta. Ittasságát észlelte, ezért vérvételre állította elő. A vádlott vérében a cselekménykor 148 g/liter szeszesital fogyasztásától származó alkohol koncentráció volt, ami enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. a vádlott a helyszínen magát olyan vezetői engedéllyel igazolta, mely B

kategóriára nem volt érvényes, azt tőle az intézkedő rendőr a helyszínen elvette. A vádlott cselekményével megszegte a KRESZ 4. § (1) bek a) és c) pontjaiban írt szabályokat A vádlott kihallgatása során elmondta, hogy a cselekményt megelőző estén egyik barátja legénybúcsúján vett részt, melyre egyik barátja vitte fel vádlott tulajdonában lévő gépkocsival. Mivel mindannyian italoztak, vádlott gépkocsiját a presszó előtt hagyták, s gyalog mentek haza. Másnap reggel felsétált a presszóhoz, mivel úgy beszélte meg barátjával, aki előző este felvitte őt, hogy találkoznak reggel 09.00 órakor a presszónál, s haza viszi őt Vádlott várt, de a barátja nem érkezett meg. Mivel rosszul érezte magát, s korábbi alkohol problémájára felírt gyógyszerét sem vette be, ezért bement a presszóba és megivott 2 x 3 cl Unicumot és 1 üveg sört. Miután hiába várt barátjára, s aznap munkája lett volna, melyhez szükséges szerszámai

a gépjárművében voltak, így úgy döntött, hogy a járművét hazáig vezeti - 80 - ami kb. 500-600 méterre lehetett Miután elindult a rendőrjárőrök igazoltatták, s elmondta, hogy abban bízott, hogy ezen a rövid távon, forgalommentes időben semmi sem történhet. A vádlott alkalmi munkákból él, gyakran előfordul, hogy alkalmi jelleggel teherautót és kisbuszt vezet, két kiskorú gyermek eltartása mellett lakás, és gépjármű hitelt törleszt. Felesége egyedüli keresete nem elegendő a család eltartására. Legutóbbi ittas vezetése után úgy döntött, hogy aláveti magát egy alkoholelvonó kezelésnek. Ezt a cselekmény elkövetése előtt megtette, rendszeresen járt a kezelésekre, s gyógyszereit is szedte. A cselekmény elkövetése napján nem vette be a gyógyszereit, tettét megbánta, kérte a méltányos büntetés kiszabását. Vádlott mind a nyomozás mind a bíróság előtti meghallgatása során elismerte a terhére rótt

bűncselekmény elkövetését. A leírt tényállás alapján a bíróság megállapította, hogy a vádlott magatartásával megvalósította a Btk. 188§ (1) bekezdésben meghatározott ittas járművezetés vétségét. A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként értékelte az ittas járművezetések rendkívüli elszaporodását a bíróság illetékességi területén. Ugyanígy kellett értékelnie azt, hogy a vádlott röviddel a cselekményt megelőzően, ittas járművezetés miatt már elítélésre került (A Nyíregyházi Városi Bíróság 2009. április 8 napján jogerőre emelkedett 38.B2167/2008/4 számú ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt 6 hónap fogházbüntetésre, és 3 év „B” kategóriába tartozó közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 évre felfüggesztette), ez utóbbi bűncselekményét a felfüggesztett szabadságvesztés

büntetés és a közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követte el. Mindebből a bíróságnak meg kellett állapítania, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetések nem érték el a kellő visszatartó erőt. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, miszerint a vádlott két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a cselekmény elkövetését elismerte, megbánta. Nem tudott a bíróság a vádlottal szemben más büntetést alkalmazni, mint a végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, hiszen semmilyen mentő körülmény nem szolgált a vádlott cselekményére. A 10 hónap fogház büntetést a bíróság a Btk 44 § alapján szabta ki Szükséges volt a vádlottal szemben mellékbüntetésül a Btk. 53 és 55 §-a alapján közügyektől eltiltása, míg a Btk. 58 és 59 §-a alapján közúti járművezetéstől eltiltása - 81 - 2. A Nyíregyházi Városi Bíróság 15.B1641/2011/2 számú ítéletében bűnösnek mondta ki a

vádlottat ittas járművezetés vétségében, ezért a bíróság 150 óra közmunka büntetésre, és 1 év „B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás büntetésére ítélte. A közérdekű munkát segédmunkási munkakörben köteles letölteni. Továbbá kötelezte a bíróság a vádlottat, hogy fizessen meg a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal külön felszólításától számított 15 napon belül 33.976 Forint bűnügyi költséget A vádlott korábban büntetve nem volt. Szabálysértési eljárás az elmúlt 2 évben nem volt ellene folyamatban. A megállapított tényállás szerint a vádlott 2011. augusztusában, az esti órákban Nyíregyháza lakott területén, a Nyírség utcán közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. Haladása során – amikor észlelte a rendőrségi gépjárművet – a Nyírség utca 151. szám előtti útszakaszon megállt, majd a jármű vármű világítását is lekapcsolta,

és megpróbált elbújni az utastérben. Ezt követően a rendőrjárőr igazoltatta, ittasságát észlelve vérvételre előállította A vádlott vérében a cselekmény időpontjában 1,54 g/l ezrelék szeszesital fogyasztásából származó vér-alkoholkoncentráció volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A vádlott cselekményével megszegte a KRESZ 4§(1) bek c/ pontjában írt szabályt. A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte. Vallomását alátámasztotta a rendőri feljelentés, valamint az orvosszakértői vélemény, így a bíróság a tényállást ezekre alapozva állapította meg. A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerő vallomását, megbánó magatartását, büntetlen előéletét, az egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodását, valamint azt hogy forgalommentes időszakban vezette ittas állapotban a gépjárművet. Súlyosító körülmény

ugyanakkor a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodása , s az, hogy az ittasság foka közepes mértékű volt. Mindezen enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételével a bíróság a Btk. 38§ (3) bekezdés alapján a szabadságvesztés büntetésénél enyhébb büntetési nemet, közérdekű munka büntetést alkalmazott a vádlottal szemben, tekintettel arra, hogy a vádlott foglalkozás nélküli, ellátás nélküli, így a pénzbüntetés kiszabása a vele együtt élő családtagokat terhelte volna meg aránytalan módom. - 82 - A közérdekű munka büntetés tartalmát a bíróság a kiszabható középmértékben állapította meg a Btk. 49§ (4) bek alapján, s az átváltoztatásáról szóló rendelkezés az 50 § (1), (2) bekezdésén alapszik. Arra tekintettel, hogy a vádlott eddig kifogástalan közlekedési előéletet tanúsított, s hogy az ittasság foka a közepes mérték alsó határához közelített, a bíróság

elégségesnek tartotta a vádlottat az elkövetéshez eszközül használt személygépkocsira érvényes „B” járművezetői kategóriától eltiltani, a törvényi minimumban meghatározott időtartamra, mert a Bíróság álláspontja szerint ez alkalmas arra, hogy a vádlottat a jövőben hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa. 3. A Nyíregyházi Városi Bíróság 39.B 2056/2008/7 számú ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottat ittas járművezetés vétségében, ezért a bíróság 300 napi tétel pénzbüntetésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 150 forintban állapította meg. Az így kiszabott 45000 forint pénzbüntetést valamint az eljárás során felmerült 33.416 forint bűnügyi költséget a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal felszólításától számított 15 napon belül kell megfizetni. A vádlott korábban

büntetve nem volt. Szabálysértési eljárás az elmúlt 2 évben volt folyamatban. A megállapított tényállás szerint a vádlott 2008. augusztus 24 napján 23 óra 30 perc körüli időben, Nyíregyháza lakott területén az Alkotás utcán a Kerék út felé a menetirány szerinti jobb oldalon közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. A levél utca kereszteződésénél rendőrjárőr igazoltatta. Ittasságát észlelte, emiatt vér és vizeletvételre állította elő. A vádlott vérében a cselekmény elkövetésekor 1,83-1,91 g/l ezrelék alkoholkoncentráció volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte. Védekezése szerint a cselekmény elkövetése előtt összesen 3 üveg sört fogyasztott. A felesége terhes volt, megfájdult a feje és mivel otthon nem volt semmi gyógyszer, ezért a Tiszavasvári úton lévő OMV benzinkúthoz akart bemenni gyógyszerért. A

benzinkúton nem volt gyógyszer, s már hazafelé hajtott - 83 - amikor igazoltatták. A három üveg sör elfogyasztásától nem érezte magát ittasnak Sötét volt, éjszaka az út és a látási viszonyok tiszták voltak, a burkolat nem volt nedves, senkivel nem találkozott, a forgalom gyér volt. A gépkocsiban utasként mellette ült barátja, akinek nem volt tudomása arról, hogy a jármű vezetője alkoholt fogyasztott. A vádlott egyéni vállalkozóként dolgozik, nincs alkalmazottja, a gépkocsi használat munkája során elengedhetetlen, két kiskorú gyermeke van, 2 és fél éves és egy hetes. Feleségének van vezetői engedélye, de nem vezet, minimális gyakorlattal rendelkezik. Felesége asztmás folyamatos orvosi kezelés alatt áll. A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy vádlott a cselekmény elkövetését beismerte, megbánta valamint két kiskorú eltartásáról gondoskodik és büntetlen előéletű.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a hasonló jellegű cselekmények elszaporodását. Mind a Városi Bíróság illetékességi területén mind országos viszonylatban. További súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlottal szemben két éven belül szabálysértési eljárás is volt folyamatban. A bíróság nem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy a vádlott többes KRESZ szabályszegést követett el, mindennemű okirat nélkül vezette a gépjárművet, méltányolható indok nélkül követte el az ittas járművezetést. A Városi Bíróság álláspontja szerint a méltányolható ok nélkül szeszesitaltól közepes fokban befolyásolt állapotban közúton személygépkocsit vezető vádlottal szemben kellő mértékű mellékbüntetés kiszabása indokolt, mivel a vádlott esetében a büntetési kiszabási célok csupán teljes körű közúti járművezetéstől - 84 - eltiltás kiszabásával érhetők el. - 85 - -

86 - - 87 - - 88 - Irodalomjegyzék Vigh József: Kriminológiai alapismeretek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Viski László - Imre Iván - Ternai Zoltán: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963. Dr. Nyiri Sándor: A kábítószer és a közlekedés, Belügyi Szemle, 1997/11 Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd Társulat Könyvnyomdája, 1905. Dr. Konkoly Csaba: A közúti közlekedés büntetőjogi kérdései, Rendészeti Szemle 1993/2 Nagy Ferenc -Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része, Korona Kiadó, Budapest, 1998. Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A magyar büntetőjog különös része, Korona Kiadó, Budapest, 1999. A magyar büntetőjog tankönyve II. kötet Különös rész, Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Dr. Buris László: Az

igazságügyi orvostan kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest Takács Lajos: Az ittas járművezetés felderítésének gyakorlati problémái, Belügyi Szemle 2000/2. Dr. Buris László - Dr Varga Tibor: A kilélegzett levegő alkoholtartalmának igazságügyi orvosi értékelése, Bírósági Határozatok 1996/2. Büntetőjogi állásfoglalás, Ügyészségi Közlöny 1996/3. Utasi Judit: A drogfogyasztás szerepe a közlekedésben. Belügyi Szemle 1996/10 - 89 - Dr. Imre Iván - Reményi Gyenes István: A közúti szabálysértések Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve Dr. Fülöp Ágnes – Dr Major Róbert: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban Enyedi László – Dr. Fülöp Ágnes – Dr Melegh Gábor – Radványiné Novotny Olga – Dr Varga Tibor: Közlekedési büntetőjog Kommentár A Büntető Törvénykönyv Magyarázata 1, Complex Kiadó Jogi – és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest , 2009 Dr. Fülöp Ágnes – Dr

Grád András – Dr Müller Mária: Droggal és alkohollal összefüggő bűncselekmények A rendőrség által alkalmazott alkoholszonda, alkoholteszterek, illetőleg hitelesített légalkoholmérő berendezések használati útmutatója, leírása - 90 - Hivatkozott jogszabályok és egyéb jogi normák jegyzéke 1948. évi XLVIII Törvény 55/1953. (XII 4) M T sz rendelet 1961. évi V tv 1971. évi 28 tvr 1978. évi IV törvény és annak miniszteri indoklása 1998. évi LXXXVII Törvény 1/1975. (II05) KpM-BM együttes rendelet (KRESZ) Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú, 1994 november 30-án megjelent módszertani levele 27/2010. (OT14) ORFK Utasítás 1/1968. (V 12) BM-EüM együttes rendelet 4/1980. (VI 24) EüM-BM együttes rendelet 326/2011. (XII28) Korm Rendelet 1988. évi I tv 14/2000. (XI14) KÖVIM rendelet 15/2001 (IV.27) KÖVIM rendelet 156/2009. (VII29) Korm Rendelet 63/2012. (IV2) Korm Rendelet 2012. évi II tv 2010. évi CLXXII tv

2012.évi C tv - 91 - Felhasznált jogesetek A Curia 1905. január 5-én hozott, 10,389 számú határozata, Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd-Társulat Könyvnyomdája, 1905. A Curia 1905. november 23-án hozott 10,029 számú határozata, Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti Lyoyd-Társulat Könyvnyomdája, 1905. A Curia 1905. május 17-én hozott 4849 számú határozata, Büntető Jog Tára, Büntetőjogi judicatura, rendeletek, értekezések gyűjteménye, Pesti nyomdája, 1905. A Nyíregyházi Városi Bíróság B. 2250/2010/3 számú határozata A Nyíregyházi Városi Bíróság 15.B1641/2011/2 számú határozata A Nyíregyházi Városi Bíróság 39.B 2056/2008/7 számú határozata BH1977. 90 BH1980.159 BH1981.90 BH1981.136 BH1981.221 BH1982.134 BH1982.365 BH1983.101 BH1984.138 BH1984.340 BH.198591 BH. 1985332 BH1987.299

BH1988.130 BH1988.300 BH1989.171 BH1989.182 BH1989.344 - 92 - Lyoyd-Társulat Könyv BH. 1992 77 BH. 1992155 BH1992.515 BH1994.645 BH1995.502 BH1995.382 BH1997.435 BH1998.157 BH1998.163 BH2001.262 BH2004.98 BH2004.349 BH2008.7 BH2012.15 BH2013.33 - 93 -