Matematika | Statisztika » Gazdaságstatisztika fogalomtár

Gazdaságstatisztika fogalomtár Alapfogalmak A gazdasági statisztika a gazdasági életre vonatkozó adatok gyűjtésével, feldolgozásával, elemzésével foglalkozik. A gazdasági növekedés jellemzésére általában indexszámokat használunk. A gazdasági ügyletek lehetnek: termékkel kapcsolatos, jövedelmekkel kapcsolatos, pénzeszközökkel, tőkével kapcsolatos. Gazdaság szereplői: azok az alanyok, akik között vagy akiknek az eszközeiben vagy a vagyonában a gazdasági események végbemennek. Intézményi egység feltétele: saját jogon aktívái, passzívái vannak és állandóan hozhat döntéseket. 5 csoportja van: 1, pü-i vállalatok (jegybank, kerbank, bizttárs, nyugdíjintézet; 2, non profit intézmények (javakat állít elő cél: vállalatokat-, államot-, lakosságot szolgálják); 3, állami (kormányzat, minisztériumok, önkormányzatok); 4, háztartások (természetes személyek kis csoportjai /1lakásban laknak és közösen gazdálkodnak/,

alapvetően fogyasztási egységek, munkaerővel látják el a termelési egységeket); 5, külföld (gazdasági kapcsolatban áll Mo-gal). Belföldi egység: gazdasági egység, melyik tevékenységi centruma Mo. területén van, gazdasági tevékenységét legalább 1 évig folytatja. Kvantifikáció = konkrét mutatószám A gazdaságstatisztikai mérés fogalomalkotással, definíciók képzésével és a vizsgálathoz szükséges osztályozási rendszer megalkotásával kezdődik. Mérés során hozzárendelési szabályok alapján számokat rendelünk dolgokhoz, tulajdonságokhoz. Asszociáció = az egymással kapcsolatban álló ismérvek minőségiek Vegyes kapcsolat = az egyik minőségi a másik mennyiségi Alternatív = két változattal rendelkező ismérvek ezek segítségével a minőségi ismérvek átalakíthatóak mennyiségi ismérvekké és alkalmazhatóak rajtuk a mennyiségi ismérvekkel kapcsolatos elemzési módszerek. Osztályozás, csoportosítás = a

statisztikai sokaságnak egy vagy több ismérv szerinti tagolása, rendezése, homogén részsokaságok. K: két főátlag különbsége, K’: időbeliség különbség, K”:összetétekhatás különbség, I: főátlagindex, I’: időbeli összehasonlítást végzünk, I”: arány eltolódási összetételhatás index Standard statisztikai osztályozási rendszerek = az egyes osztályok, csoportok részletes megnevezése, meghatározott sorrend és egymáshoz rendeltség Homogenitás = az egynemű és a közgazdasági szempontból egymáshoz hasonló egységek egy osztályba kerüljenek Átfedés-mentesség = egy adott egység csak egy osztályban szerepelhet Teljesség = minden egységet be lehessen sorolni valahova. Az osztályozási rendszer nem ua. az adatszolgáltatási nómenklatúrával Azoknak a tételeknek a jegyzéke, melyeket a statisztika tételesen megfigyel, illetve publikál. Ezeknél nem feltétel a teljesség, lényeg, hogy a legfontosabb elemekről képet

kapjunk. Az ágazati osztályozás a tevékenységek osztályozását jelenti. Tevékenységen termékek és szolgáltatások előállítását értjük, különböző erőforrások, fizikai eszközök, munka, technológia stb. felhasználásával A tevékenység jellegét meghatározza: a termék szolgáltatás jellege, felhasználási célja, felhasznált technológia, input. Hierarchikus szerkezetű, különböző fokozatokban csoportosítja a tevékenységeket: gazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat. A rendszer 17 gazdasági ágat (Nagybetűvel jelölve) és 60 ágazatot különböztet meg. Termelés a gazdaságstatisztika szerint, olyan folyamat, mely egy szervezeti egység felügyelete és irányítása mellett megy végbe és amelynek soránmunkát és eszközöket használnak fel abból acélból, hogy termék és szolgáltatás inputból termék és szolgáltatás outputot állítsanak elő. A gazdaságstatisztika termelésnek tekinti a piacra szánt termékek

termelését, szolgáltatások nyújtását akár barterről, akár ingyenes szolgáltatásról legyen szó. Termelés a kormányzati és nem nyereségérdekelt intézmények háztartásoknak, közösségeknek nyújtott ingyenes szolgáltatása is. A háztartásokban termelt és ugyanott elfogyasztott mezőgazdasági termékek, házilagos lakásépítés is termelés, de a takarítás, javítás nem. A termelőtevékenység eredménye termék vagy szolgáltatás. Termék lehet: kész- /végtermék, félkész termék, befejezetlen termék. A szolgáltatás során nem hoznak létre anyagi vagy tárgyi eszközt, a szolgáltatás nyújtása időben egybeesik a felhasználásával. A termelt mennyiség megszorozva az egységárral adja a termék termelésének az értékét, a különböző termékek értékét összeadva kapjuk a termelés összesített értékét. Termelési értékadatok: Folyó ár: az árak is ugyannak az évnek az árai, amelyik évnek a termeléséről szó van. Ez

biztosítja az értéki folyamatok vizsgálatát Összehasonlító (változatlan) ár: az adott év termelési mennyiségei valamilyen standardnak vett korábbi év árszínvonalán szerepelnek. Ennek alapján végezhetőek a volumenvizsgálatok Általános elvek /értéki mutatók/: Csak az adott időszakban újonnan előállított javak értékét tartalmazhatja. Csak a saját termelési eredményt mutathatja Szervezeti egység szintjén nem tartalmazhat halmozódást. Csak hasznos eredmény épülhet bele Bruttó termelési érték = értékesített termékek értéke+készketváltozás ( = ) 1 bruttó termelési érték - folyó termelő felhasználás ( = ) 2 Hozzáadott értékAmortizáció = 3 Nettó termelési érték. A gyakorlat a hozzáadott termelési értéket használja Iparvállalat termelési értékének meghatározása: Értékesített kész és félkésztermék + kiszámlázott ipari szolgáltatások - visszaáramló selejt=Értékesítés + készletváltozás =

teljes ipari termelés - folyó termelői felhasználások (alap-, segéd-, üzemanyag felhasználás) = Hozzáadott érték -ÉCS = Nettó termelési érték A termelés mutatói: Kibocsátás, bruttó termelés, bruttó kibocsátás: termelés = értékesítés±készletváltozás Hozzáadott érték, bruttó hozzáadott érték: bruttó termelési érték-(felhasznált anyagok, energia, termeléshez felh. szolgáltatások értéke) Nettó hozzáadott érték: Hozzáadott érték-tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenése (tőkefelhasználás) GDP=a hozzáadott érték összgazdasági nagysága A halmozódás attól függ, hogy milyen a termelő folyamat vertikalitása és mit tekintünk a számbavétel során megfigyelési egységnek. A termelés értékelése alapáron történik: a termék termelési költsége + a gazdasági egység működési eredménye + a termelőnek adott árkiegészítés. Az alapár nem tartalmazza az ÁFÁ-t IPAR Félkész termék, amely

a vállalaton belül már egy teljes technológiai folyamaton keresztülment, de még további feldolgozásra kerül. A félkész termékek részét képezik a termelés értékének Lehetnek: a, értékesített félkész termék; b, adott időben fel nem használt, raktárra vett félkész termék; c, tovább feldolgozott félkész termék, ami beépül a késztermékbe, így külön nem kell beszámítani a termelés értékébe. Befejezetlen a termék, ha a váll-i munkafolymatot megkezdte, de még nem fejezte be. Teljes ipari termelési érték, mely a bruttó kibocsátás mutatójának felel meg, az értékesített késztermék és kiszámlázott szolgáltatások értékén túl a félkész és befejezetlen termékek állományváltozását is mutatja. Teljes keresztmetszetű termelés a kész és félkész termékek adott időszak alatti összes termelése, de a továbbfeldolgozásra kerülő félkész termékek értékét is mutatja. A hozzáadott érték nem tartalmazza a

folyó termelő-felhasználás értékét. = teljes ipari termelés – felhasznált anyagok és szolgáltatások értéke Nettó termelési érték= hozzáadott érték – immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése A mezőgazdasági termelés sajátosságai: a termelés idényszerűsége a termékfajták viszonylag kis száma a kisgazdaságok nagy száma ezek termelésének meghatározása ált. becslésen alapul Átlagtermelés, Agrár olló: mgi.termelésben felhasznált iparcikkek árindexe/mgitermékek értékesítési árindexe: számláló > nevező=>akkor kinyílt az agrárolló; ha 100 alatt van akkor záródik Legfontosabb mutatók: Bruttó termelés megtermelt mezőgazd-i termékek értéke a betelepítések ráfordításával együtt Halmozatlan termelési érték: bruttó termelés - mezőgazdasági eredetű ráfordítás (takarmány, vetőmag, stb.) Anyagmentes termelési érték =halmozatlan termelési érték –termelő-felhasználás

értéke Szállítás és hírközlés termelési mutatói: A bruttó termelési érték lényegében megegyezik az áru és személyszállítás alapján kapott díjbevételekkel. (szállított személyek száma, utaskilométer, árutonnakilométer) Kereskedelem: legfontosabb mutatója a forgalom, de ez nem termelési kategória. Termelési értéknek az árrés összegét az eladott áruk értékesítési és beszerzési összegének különbségét tekintjük. Szolgáltatások bizonyos része áru jellegű (mozi, fodrász),ezekért fizetett díj a bruttó termelés értéke. A nem áru jellegű szolgáltatásoknál a ráfordítás értéke számít. A bankok bruttó termelése kamatrésből /kapott és fizetett kamatok különbsége/ és a különböző bankszolgáltatásokért /számlavezetés/ elszámolt díjakból áll. A nemzeti számlák rendszere bemutatja, hogy a termelés során hogyan keletkeznek a javak, szolgáltatások; hogyan képződnek jövedelmek, hogyan történik

az újraelosztás, kimutatja a finanszírozási folyamatokat, vagyont, aktívákat, passzívákat. A nemzeti számlarendszer számlák rendszere, kétoldalú adatkimutatások, a két oldal azonosságát valamilyen egyenleg teremti meg. Lehetnek: termelési számlák, jövedelem számlák, tőkeszámlák, vagyonszámlák. A nemzeti számlarendszernek jelentős koordináló és integráló szerepe van. A nemzeti számlák rendszerére nemzetközi ajánlások vannak érvényben, melyeket az ENSZ Nemzeti Számlarendszere az SNA tartalmazza. Ma már minden ország számlarendszere az SNA-ra épül. A számlákat ágazatonként állítják össze a vállalati szektorban Ezeket összesítik Kibocsátás = folyó termelőfelhasználás + hozzáadott érték GDP – állóeszközök értékcsökkenése = Nettó hozzáadott érték (NDP) GDP alapáron + termékadók egyenleg = GDP beszerzési áron (- fekete gazdaság) Összgazdasági szinten a jövedelmek forrása a GDP. Elsődleges

elosztás, melynek kezdőpontján a jövedelmek keletkezése, végpontján az elsődleges jövedelmek állnak. Itt kerülnek a jövedelmek a termelési tényezők birtokába, melyek a jövedelmet létrehozzák. Másodlagos elosztás, ahol az elsődleges jövedelmek a kiindulópont a végpont pedig a rendelkezésre álló jövedelmek. A korrigált rendelkezésre álló jövedelem a természetbeni társadalmi juttatások elosztása. A számlák kétoldalú adatkimutatások, melyekben a két oldal azonosságát egy egyenlegező tétel teremti meg. Az egyenleg a számla legfontosabb adata Az egyenlegek a rendszer legfontosabb mutatószámai, pl a termelés számla egyenlege a hozzáadott érték. Az egyenlegen keresztül valósul meg a számlák összefüggő sorozata, mivel az egyik számla egyenlege a következő számla kiinduló adata. Az intézményi egység olyan gazdasági egység, mely saját jogon képes aktívák birtoklására, és passzívák vállalására, gazdasági

tevékenységekre, más egységekkel való tranzakciókra. Fő szektorai: vállalatok, pénzintézetek, kormányzat, háztartás, non-profit intézmények, külföld. A kormányzati szektor egyetlen nagy intézményi egységből áll. A különböző állami szervek nem önálló intézményi egységek, alcsoportként megkülönböztetjük a központi kormányzatot és a helyi kormányzati egységeket. Az állami vállalatok a vállalati szektorba tartoznak, A háztartások szektora a legnépesebb intézményi kategória, jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, bizonyos javakat, szolgáltatásokat együtt fogyasztanak, vesznek igénybe. Fogyasztási egységek valamint gazdasági tevékenységet is folytatnak. Bel- és külföld. A külföld nem önmagában, hanem csak a belföldi gazdasággal való kapcsolat mértékéig érinti a rendszert. Rezidens intézményi egység, melynek az adott ország területén van a gazdasági érdekcentruma. A GDP pl. a

rezidens gazdasági egységek termelésének összessége A beszerzési ár nem tartalmazza az árkiegészítéseket, de tartalmazza a termékadókat. A végső felhasználáshoz a termelés és a jövedelmek oldaláról is közelíthetünk. Összgazdasági szinten a végső felhasználás a GDP felhasználását jelenti. A végső felhasználás lehet: végső fogyasztás, tőkeképződés, nettó export. A végső fogysztás legnagyobb részét a lakosság fogyasztása teszi ki, másik része a közösségi fogyasztás, melynek felhasználója az állam. A végső fogyasztásra fel nem használt jövedelem a megtakarítás, mely a tőkeképződés forrása. A tőkeszla kiinduló adata a megtakarítás, melyhez forrásként tőketranszfer járulhat. Gazdasági növekedés mérése A GDP volumenindexe elfogadott jelzőszáma a gazdasági növekedésnek. Reálértékek változása a termelés és a végső felhasználás tényezőjéhez rendelhető volumenindexek mennyiségeinek

időbeli változását mutatja. Ehhez szükség van a változatlan vagy összehasonlító áras számításokra is. Ami azt jelenti, hogy nem csak folyó áron, hanem valamely más év árain is meghatározzák. A gazdasági színvonal mutatószáma az egy főre eső GDP. Az ágazatok kapcsolatának vizsgálatára kétdimenziós kombinációs táblát használnak, melyet ágazati kapcsolati mérlegnek vagy ágazatok kapcsolati mérlegeinek (ÁKM) is neveznek. Egymással kombinatív összefüggésben ábrázolja az összgazdasági termelési folyamatot a felhasználási folyamatokkal. Az AKM a nemzeti számlarendszer alrendszere, egyben közgazdasági modell és matematikai modell is. Statisztikai elemzési és modellezési rendeltetése is van Alkalmas az adatbázis teljességének és konzisztenciájának ellenőrzésére. Az AKM alkalmas részletes ágazati számlák és mérlegek készítésére és elemzésére. A belső négyzet elemei azt mutatják, hogy az egyes szektorok,

milyen értékű terméket adnak át más szektoroknak a vizsgált időszakon belül. Az oszlopösszegei az ágazatok teljes hazai eredetű termelőfelhasználást, sorösszegei az ágazatok által termelő-felhasználás céljára történő kibocsátás értékét mutatják. A belső négyzet ráfordítási együtthatóit technológiai koefficiensnek nevezik Az oldalszárny a végső felhasználás tételeit mutatja be szektoronként. Az oldalszárny sorai azt mutatják, hogy a végső felhasználási célok milyen értékben használnak fel belföldi illetve import eredetű terméket. Az alsó szárny az ágazatonkénti értékösszetételt, a jövedelmek képződését írja le. Itt vannak kimutatva a támogatási és elvonási tételek is. Kibocsátás: a termelés halmozott mutatója, a nemzetgazdaság valamennyi gazdasági egységében egy év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások (bruttó) értéke. Folyó termelő-felhasználás: a termékek és szolgáltatások

előállítására felhasznált anyagok és szolgáltatások értéke. Bruttó hazai termék:Gross Domestic Product, GDP) , 1,a gazdasági egységek által létrehozott (bruttó) hozzáadott érték (= kibocsátás-folyó termelőfelhasználás) és a termékadók összege. 2, a végső felhasználásra kerülő termékek szolgáltatások összege. Nettó hazai termék:  Net Domestic Product NDP): GDP- a tárgyi szközök ÉCS-vel, az országban egy év alatt létrehozott új termék. Elsődleges jövedelem: amit az adott egység a termelésben való közreműködésével, ill. a termelési tényezők tulajdonosaként realizál. Lehet termelési tényezők jövedelme vagy tulajdonosi jövedelem Makro szintű a Bruttó Nemzeti Jövedelem (Gross National Income GNI), mely a nemzetgazdaság elsődleges jövedelme, nem tartalmazza a külföldi egységeknek fizetett elsődleges jövedelemtételeket, de tartalmazza a hazai egységek külföldről származó elsődleges jövedelmét.

Rendelkezésre álló jövedelem: az elsődleges újraelosztás után rendelkezésre álló jövedelme a gazdasági egységeknek. Makro szinten a Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disponsable Income, GNDI) a GNI és a külfölddel bonyolódó transzferek egyenlegének összege. A vállalkozások feladata: KONJUNKTÚRA Makro szinten: általános gazdasági helyzet ismerete, konjunktúra kilátások Mezoszinten: piaci környezet, kereslet, vetélytársak ismerete Mikro szinten: saját gazdálkodását, hatékonyságát, eredményességét kell ismernie Megelőző jelzőszámok megelőzi a konjunktúra ciklus alakulását, előbb kezdenek el nőni vagy csökkenni, mint a termelés vagy értékesítés idősorai. Alkalmasak a konjunktúra kilátások előrejelzésére Pl: ledolgozott munkaórák/hét, munkanélküli kérelmek száma, pénzmennyiség volumene (M2). Együtthaladó jelzőszámok: a konjunktúra milyen fázisban van Pl.: ipari termelés

volumenének alakulása, kiskerforgalom volumenének alakulása, foglalkoztatottak számának alakulása. Lemaradó jelzőszámok: munkanélküliség átlagos időtartama, betöltetlen munkahelyek száma, kamatszint, fogyasztói árszínvonal. A jelenség a hosszú távú trend, középtávú ciklusok, éven belüli szezonalítás és a véletlen hatások eredőjeként jön létre. Árarányváltozási index: valamely termék vagy termékcsoport árváltozása a termékek összességére vonatkozó árváltozáshoz képest. Egyedi árindex/árindex vagy részárindex/főárindex Ha az arány <1, akkor az adott termék vagy termékcsoport relative olcsóbb lett. Tőzsdeindex: a tőzsdén jegyzett ill. forgalmazott részvények átlagos árfolyamváltozását jellemzi E mutatószám a gazdaság, a piac fontos jelzőszáma, konjunktúra mutatója. Az index a mintába került részvények árfolyamváltozását kifejező egyedi árindexek súlyozatlan vagy súlyozott átlaga. A

súlyokat maximálhatják. A mutató kifejezi, hogy a tőzsdén forgalmazott értékpapírok árai, hogyan alakultak átlagosan a bázisárhoz képest, ill., hogy az indexkosárban lévő részvények mekkora hozamot eredményeztek. Bázis időpont 19910102 Tőkeérték=részvény db.szám x egy részvény ára Összehasonlíthatóságot akadályozó tényezők: 1. fogalmak, osztályozások változása, 2. módszertani változások, a fejlődés bővíti az adatok körét, javítja a minőségüket. 3. árváltozások, időnként szükséges új változatlan árra áttérni 4. szervezeti változások, gazdasági egységek összeolvadása, szétválása, profilváltása zavarja az összehasonlíthatóságot 5. intézményi változások, jelenthetik a finanszírozási formák változását, új funkciók megjelenését, vagy nem piaci műveletek átkerülését piaci szférába vagy fordítva. Feltételezésekhez kapcsolódó számításokat imputálásnak nevezzük. Imputálással az

összehasonlíthatóság mérhető ugyan de kisebb nagyobb eltávolodás árán. Az életszínvonal statisztika feladata, hogy adatokkal jellemezze a lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők szintjét, valamint időbeli és térbeli összehasonlításokat végezzen. Az életszínvonal egy összetett, sok elem által meghatározott kategória. Egyetlen mérőszámmal nem jellemezhető Megkülönböztetünk alapmutatókat (Pl. egy főre jutó jövedelem); kiegészítő mutatókat melyek a kimaradt területeket mérik (Pl. munkával töltött idő); részmutatók melyek felbontják az alapmutatókat (Pl. egy főre jutó élelmiszerfogyasztás azon belül az egy főre jutó tej fogyasztás) A mutatók nagy része intenzitási viszonyszám, melyek számlálójában az életszínvonallal összefüggő mennyiség a nevezőben pedig a vetítési alap találkató. Vetítési alapok lehetnek: 1, lakosság /mindig egy területhez, országhoz kapcsolódó fogalom/, 1960-tól a

definíció: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint ugyanazon területen tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek együttes száma; 2, háztartás a lakosság legkisebb jövedelmi és fogyasztási egysége. Olyan személyek közössége, akik közös lakásban laknak és létfenntartási költségeiket részben vagy egészben közösen viselik; 3, fogyasztási egység mesterséges mérték, mely az egyes személyeket koruktól és gazdasági aktivitásuktól függő fogyasztásuk alapján különbözőképpen értékeli. Az életkörülményeket meghatározó tényezők: 1, a lakosság jövedelme, megszerzésének módja; 2, fogyasztás és annak körülményei; 3, életkörülmények (lakáshelyzet, egészségügyi ellátás, oktatás és közművelődés, biztonság); 4, szubjektív elemek (életszínvonal érzékelése és értékelése, a várható változások megítélése és a

várakozások). Az adott időszakban keletkezett jövedelmek egy része az elosztási és újraelosztási folyamatok keretében a lakossághoz jut. A lakossági jövedelmek melyek az elsődleges jövedelmeket alkotják forrásuk, alapján lehetnek: munkavállalói jövedelem, működési eredmény, vegyes jövedelem, tulajdonosi jövedelem. Ehhez járulnak még pénzbeni társadalmi juttatások /nyugdíj/, egyéb folyó transzferek / bevételek szerencsejátékból./ Egy főre jutó nominál jövedelem index /értékindex/= a két időszak tényleges jövedelemadatainak hányadosa. Reáljövedelem index /volumenindex/= a jövedelemért vásárolható termékek, szolgáltatások mennyiségének változását méri. A reáljövedelem index meghatározásához a fogyasztói árindexet használják deflátor indexként. A jövedelem eloszlás a vizsgált sokasági egységnek a választott jövedelemmutató szerinti megoszlása. Kovantilis eloszlás = az egyenlő nagyságú csoportokhoz

megadott értékösszegeket, a jövedelem vizsgálatoknál az egyenlő számú háztartásokhoz tartozó jövedelmet vagy annak az összjövedelemhez viszonyított aránya. Alkalmazási okai: 1, független a jövedelem kifejezési formájától; 2, az inflációs problémát is képes megoldani. A jövedelem-eloszlások tájékoztatást adnak a jövedelemegyenlőtlenségi viszonyokról, a jövedelemkoncentrációról /Lorenz-görbe/. Nemzeti fogyasztás: az ország lakosságának összfogyasztása. Hazai fogyasztás az ország területén történt összfogysztás mértéke. A fogyasztás mérhető természetes mértékegységben, értékben Tartalmazza: vásárolt termékek és szolgáltatások /fogyasztási kiadás/; háztartások által termelt termékekből történő fogyasztás; természetbeni juttatás; természetbeni társadalmi juttatások. Munkaerő sztatisztika: a népesség gazdasági aktivitásának vizsgálata, ill. a gazdaságilag legaktívabb csoport vizsgálata.

Eszközei: munkaerő-mérleg (a népességet gazdasági aktivitása szerint számolja el; segítségével állapítják meg a munkaerő forrást/ a nép azon része, mely a munkavállalási korhoz tartozik, ill. a munkavállalói koron túli aktív keresők csoportjába/) gazdaságilag aktív foglalkoztatottak + regisztrált munkanélküliek. Foglalkoztatottak: aktív keresők + nyugdíj mellett vállaló személyek Aktív keresők: főállású alkalmazottak + sorkatonák+kisegítő családtag+ társas vállalkozások+napszámos. Regisztrált munkanélküli:nem dolgoznak, nincs kereső tevékenységük, nem nyugdíjasok, nem tanulók, az állás betöltésére rendelkezésre állnak. Gazdaságilag nem aktív népesség: 16 éven aluli, nem tanuló de háztartásban dolgozik, közületi eltartott, szociálisan gondozott, bérbeadásból él, gyesen gyeden lévők. Munkaügyi statisztikai jelentés: 50fő felettieknél kérik, 10-49fő reprezentatív minta alapján, ktgvetési

intézmények adatai létszámtól függetlenül, kijelölt non-profit cégek adatai. Lakossági felmérés: ELAR( egységes lakossági adatgyűjtési rendszer) többlépcsős rétegezett mintavétel alapján készül. Népszámlálás utáni időszakra biztosítja a mintát Lakossági munkaerőfelmérés: reprezentatív, 15-74éves kor között, ajánlások begyűjtése. Foglalkoztatott: a vonatkoztatott héten legalább 1 órát dolgozott, ill. szabadságon v betegszabin volt