Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Róka László - Kriminálpszichológia

KRIMINÁLPSZICHOLÓGIA Készítette: Róka László Pszichológia szakkör 2011 tavasz Tartalom  Egy kis elmélet  Bűnözés és intellektus  Pszichopaták  Nemi erőszak  Kihallgatás  Poligráf  Túsztárgyalás Kikkel foglalkozik a kriminálpszichológia?  Az ép tudatú, beszámítható személyekkel foglalkozik = aki ismeri a társadalmi szabályokat, mégis megszegi  Alkohol befolyása alatt is beszámítható  Kivéve az ún. patológiás részegség (amikor először issza le magát valaki)  És kábítószer befolyása alatt is  Kivéve: ha tudtán kívül drogozták be Eseti vs. visszaeső elkövető Eseti/ krízis elkövető  Hirtelen, jól behatárolt események vezettek el a bűncselekményig  Társadalmilag jól adaptált  Nincs antiszociális tendencia Krónikus/ visszaeső elkövető  Ismétlik a bűnöket  A börtönlakók ¾ része  A kriminalitás életformává vált  Kimutatható

antiszociális tendencia Társadalmi dezorganizáció  Szociális kontroll közösségekből épül fel a társadalom  Akkor működik, ha ezek a közösségek közös értékeket vallanak, és szoros kölcsönhatásban állnak egymással  Ha a közösségek közt dezorganizáció van, széthullik a szociális háló  A bajt jelzi, ha a lakók már nem ismerik egymást, nincs interakció köztük  falu vs lakótelep Társadalmi dezorganizáció jelei:  Lakatlan házak, roncsautók  Szemét az utcákon  Nyilvános koldulás  Nyilvános alkoholizálás  Nők, gyerekek molesztálása  Kábítószer, szerencsejáték Társadalmi dezorganizáció menete:  Széthullás kezdete: hamarabb alakul ki a kedvezőtlen kép  Ezt követi a bűnözés erősödése  Végül a környezet fő mozgatójává válik, és a becsületes, magukat megvédeni képtelen emberek elvándorolnak Anómia-elmélet  A társadalom mindenki számára

kijelöli az elérendő célokat, és a szükséges eszközöket  Anómia: ha a civilizáció szabta célok a legális eszközökkel elérhetetlennek tűnnek  Pl. amikor a meggazdagodás fontosabbá válik a tisztességnél  Amikor nem hisznek a „tisztességes vagyon”-ban Labelling-elmélet  A bűnözővé válás címkézéssel kezdődik  B.A cselekedeteire nem pusztán reagálnak, de sajátos módon interpretálják azokat  Szekunder deviancia: az a deviáns, akit a többség annak tart  A környezetében elterjed a rosszhíre, végül ő maga is elhiszi Lombroso: a született bűnözőmodell  A bűnözők elmebetegek  Defektusuk örökletes  Lombroso-arc  Később többen megcáfolták Bűnözés és intellektus  A Juke család és Texasi láncfűrészes  A Wechsler-féle IQ-tesztben csak 1 pont különbség a bűnözők és civilek között  Általában inkább a verbális IQ-ban találnak különbséget nehézség az

iskolai teljesítményben  A le nem bukott bűnözők IQ-ja magasabb lehet!! XYY-bűnözők  Magas termet  Átlag alatti IQ  Eseti agresszió  Nem minden esetben bűnöző, de több a letartóztatás, mint a normál populációban  Ezt okozhatja a feltűnő megjelenésük is Pszichopata bűnözők  Nem minden pszichopata lesz bűnöző  Magasabb ingerküszöb  Nem figyel mások érzéseire  A büntetésre való érzékenység alacsony  Nem fél, nem tanul Az erőszaktevő személyisége  Erős hit az erőszakmítoszokban (hiszi, h a férfinak erősnek és erőszakosnak kell lennie)  Hiszik, hogy jogosan tették, hogy „kijárt nekik”  = „tulajdonosi szemlélet”  Többségük racionális terv alapján teszi, nem „ösztön-elkövető”  Átlagosan 15-25 évesek  Legtöbbször városban „Fiatal hím”-szindróma  Az alkotás fiatal példányok tevékenysége minden fajnál  Aktív megküzdésre utal

Mai megjelenése a társadalomban:  A fiatal, és stabil egzisztenciával nem rendelkező (=nőtlen, ismeretlen, munkanélküli) férfiak hajlamosak leginkább:  Kiemelkedő művészeti/tudományos eredmények produkálására  Erőszakos bűncselekmények elkövetésére A nő, mint áldozat  Az áldozat szerepet játszik áldozattá válásában  Az elkövető valamilyen praktikus szempont alapján választ áldozatot  Egyedülálló, ill. hierarchiában alul álló nők veszélyeztetettebbek  Az áldozatok 2/3-a ismeri az elkövetőt, korábban tesztelték őket Nemi erőszak  Akut fázis (Kb. 2 hétig)  Érzelmi reakciók széles skálája (zokogás, dühroham, zavart kacagás, stb.), ezek hirtelen váltakozása  Nem tudja felfogni, hogy mi történt  Túlkontrolálja érzelmeit  Egész testre kiterjedő erős fájdalomérzet  Alvási zavarok, rémálmok  evészavarok  Külső elcsúfítása  Bűntudat, megbélyegzettség

érzése Nemi erőszak Reorganizációs fázis  Az élettér beszűkül (nem megy el otthonról)  Mindenhová kísérő kell fóbiás tünetzavar  Túlzott óvatosság, szorongás  Lemond a hobbijairól = Elkerülő viselkedés  Sokan lakhelyet váltanak  Nehéz kitalálni, hogy ki legyen a segítő, általában nőt választanak Kihallgatás  Addig kell növelni a feszültséget, amíg kész nem lesz az összefüggő vallomástételre  Ha belefogott, ne kérdezzünk közbe, ne zavarjuk meg, és ne csökkentsük a feszültséget  Mindig kell az indíték! Kihallgatás menete  Felkészülés (ügy alapos ismerete, több verzió felvázolása)  Kezdéskor személyazonosság tisztázása  Érdemi rész  Eredmények rögzítése és értékelése (a gyanúsított is aláírja) Kérdéstípusok kihallgatáskor  Nyílt kérdés  elgondolkodtat, kitárulkozásra bíztat  Zárt kérdés  információk pontosítása

(igen/nem, számadatok, stb.)  Alternatív kérdés  állásfoglalásra kényszerít Kérdéstípusok kihallgatáskor  Tükörkérdés  a kihallgatott véleményét tükrözzük, hogy pontosítsuk a sztorit  Staffétakérdés  Korábbi, felszínes infók tisztázása, a történet továbbgördítése  Csapdakérdés  Valótlant állítunk, hátha elszólja magát  Polemikus kérdés  A kihallgatott helyzete súlyosságát hangsúlyozzuk Poligráfos hazugságvizsgáló  Nem a hazug gondolatokat méri, hanem a szorongásra utaló fiziológiaijeleket  Minimum 3 mérési mód: légzés, pulzus, bioáram, vérnyomás, verejtékezés, stb.  Új alternatívák: mikromimika, szemmozgások detektálása  Kiskorúakkal nem végezhető el  A kérdezőnek az ügy minden részletét ismernie kell Legismertebb poligráfos módszerek  Feszültségcsúcs-módszer  A bűnügyek nem minden részletét hozzák nyilvánosságra,

helyenként direkt torzítanak a sajtóban  Különböző részletek közül mi az, amit csak az elkövető ismerhet  Kontrollkérdés-módszer  Mely kérdések okoznak nagyobb feszültséget  R/1- módszer (1947-ig)  Keverték az ártatlan és az agresszív kérdéseket ↔Magában a kérdés is szorongáskeltő volt Hogyan csapjuk be a hazugságmérőt?  Lazítás, relaxáció  Önámítás  Önkarmolás, tű a zokniban, stb.  = fájdalom okozása  Köhögés, kar feszítése DE: Ezek is max. összezavarják az eredményeket, nem láttatják a hazugságot igazságnak! Túsztárgyalás  Véletlen túszhelyzet  Áltúsz-helyzet  Öngyilkos-jelöltek  A túszhelyzet egy rövid és rendkívül intenzív pszichoterápia  3 kategóriába sorolják: őrült, bűnöző vagy fanatikus  Stockholm-szindróma Túsztárgyalás  Minden esetben csapatmunka (válságkezelő parancsnokság)  Igazodni kell a túszejtő

gondolkodásához  Először csak megfigyeljük, beszéltetjük  Utána fokozatosan fordítunk a beszélgetés irányán  Fontos, h tudjuk, h mit akar, mi a célja  Gondolkodtassuk el, hogy mi történik, ha folytatja, és mi ha feladja KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!