Egészségügy | Gyermekgyógyászat » Bencs Dorina - A sóterápia jelentősége asztmás gyermekek körében

Miskolci Egyetem Egészségügyi kar Egészségügyi szervező szak Egészségturizmus szakirány A sóterápia jelentősége asztmás gyermekek körében Konzulens: Mató-Juhász Annamária Bencs Dorina Tanársegéd 2016 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 1.1 Témaválasztás indoklása 4 1.2 Hipotézisek 5 2. Szakirodalmi áttekintés 6 2.1 Légzőrendszer felépítése 6 2.11 Felső légutak 6 2.12 Alsó légutak 7 2.2 Gyermekkori alsó légúti megbetegedések 8 3. A gyermekkori asztma 11 3.1 A gyermekkori asztma kialakulásának okai 12 3.2 A gyermekkori asztma kezelése 15 3.21 Nem gyógyszeres kezelés 16 3.22 Gyógyszeres kezelés 17 3.23 Kiegészítő kezelések 17 4. A sóterápia jelentősége 19 4.1 A sóterápia élettani hatásai 19 4.2 A sóterápia fajtái 20 4.21 Sókabin, sókamra 20 4.22 Sószoba, sóterápiás szoba 20 4.23 Sószauna 21 4.24 Mesterséges sóbarlang 21 4.3 Otthoni sóterápia 21 4.31 Ivókúra 22 4.32 Sópárna 22 4.33

Sóoldat inhalálás 22 5. Anyag és módszer 24 6. Eredmények 26 6.1 Demográfiai adatok 26 6.2 A sóterápia jelentőségének vizsgálata 27 2 7.Megbeszélés, konklúzió 35 7.1 Javaslatok 36 8. Összefoglalás 37 9. Irodalomjegyzék 38 10. Ábrák és táblázatok jegyzéke 43 11. Mellékletek 44 11.1 Kérdőív 44 3 1. Bevezetés A só a Föld fehér aranya, létfontosságú elem, amely a régmúlt időkben fizetőeszközként is szolgált, például a római katonákat sóval fizették. Az angol salary szó (jelentése: fizetés) a latin salarium - sóban fizetni kifejezésből származik. A mezőgazdaság fejlődésével a só iránti igény megnőtt. Felismerték, hogy a só segítségével tartósítani tudják az élelmiszereket, ami lehetővé tette az élelmiszerszállítást és utánpótlást. (semmelweishu) A só gyógyító erejét már a középkori szerzetesek is ismerték. A betegeket sóbarlangokba levitték, ahol belélegezték a

sztalaktitok zúzása során keletkezett só szemcséket. (sóbarlanggazdagréthu) Az inhalációs terápiának a légúti betegségekben való alkalmazása régóta ismert. Indiában már ie különböző magvak, gyökerek elégetésével keletkező füst belélegzését alkalmazták a köhögés és a sípoló légzés kezelésére. A haloterápia, azaz só terápia jótékony hatását 1843-ban egy lengyel sebész, Fliks Boczkowsky bizonyította be elsőként.(semmelweishu) Európában a sóterápia a XIX. században vált közismerté A lengyel só iparosok felismerték, hogy a sóbányákban dolgozók közül senki sem szenved olyan tüdőbántalmaktól, mint például tüdőgyulladás vagy asztma. Ekkor építették ki az első földalatti sóterápiás kezelőcentrumot a lengyelországi Wieliczkában, különösen az asztma kezelésére. (sóbarlanggazdagréthu) 1.1 Témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témáját a gyermekkori asztma és annak kezelésére szolgáló

sóterápia fogja képezni. Dolgozatomban nem térnék ki az asztma gyógyszeres kezeléseire, csak felsorolás szerűen ismertetném azokat. Ezt a témát azért választottam, mert az asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége, amely a gyermekpopuláció közel 8-10%-át érinti, és sajnos előfordulása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. (efikenezykorhazhu) Kíváncsi voltam, hogy mi állhat a betegség kialakulásának hátterében. A sóterápiával először kisiskolás koromban 4 találkoztam. Az iskolában az egyik tanteremből alakítottak ki egy sószobát Ebben a teremben frissebb és hűvösebb volt a levegő. Kíváncsivá tett, hogy ez hogyan jöhet létre. Ez az élmény ösztönzött arra, hogy szakdolgozatom témájává válasszam a sóterápiát, illetve hogy megvizsgáljam ennek a terápiának a jelentőségét az asztmás gyerekek körében. Kutatásom célja, hogy kérdőív segítségével feltérképezzem, hogy mennyire ismert,

kihasznált és hasznos a sóterápia az asztmás gyermekeknél. Munkámmal szeretném igazolni vagy cáfolni a felállított hipotéziseket. 1.2 Hipotézisek I. II. Az asztmás gyerekek több, mint 80%-a hallott már a sóterápiáról. A megkérdezettek több, mint a fele tisztában van a sóterápia élettani hatásaival. III. Az asztmás gyerekek kétharmada vett már részt sóterápián. IV. A sóterápiát nem használók többsége nem gondolja hasznosnak ezt a gyógymódot. V. A sóterápián résztvevő gyerekek több, mint a felénél csökken az asztmás krízisek száma a sóterápiát követően. 5 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 Légzőrendszer felépítése „A légzőrendszer elsőrendű szerepe az élőlények gázcseréjének biztosítása.” (tudasbazis.sulinethu/a légzőrendszer felépítése) Anatómiailag két részből áll, felső és alsó légutakból. A felső légutakat az orr és melléküregei valamint a garat építi fel, az alsó

légutakat pedig a gége, a légcső, a tüdők és a hörgők. A légcső két főhörgőre ágazik szét, melyek a tüdőkapukon lépnek be a jobb és bal tüdőbe. (gyermekapolas.hu/légzőrendszer) A főhörgők hörgőfát alkotnak, amelynek részei a hörgőcskék.(gyermekapolashu/légzőrendszer) A hörgőcskék végén helyezkednek el a léghólyagocskák. (1 ábra) 1. ábra: Légzőrendszer felépítése Forrás: Dr.Valikovics Attila: Anatómia tantárgy; A légzés szervrendszere előadás 2.11 Felső légutak a) Orr és melléküregei Az orrnak két része van, a külső orr és az orrüreg. A külső orr meghatározza az arc jellegét, rajta orrgyököt, orrhátat, orrcsúcsot és orrszárnyakat – amelyek az 6 orrnyílásokat fogják közre - különböztetünk meg. Vázát csont, hyalinporc és tömött kötőszövet alkotja. Az orrüreget egy nyílirányú sörvény osztja ketté, amelynek elülső része porcos, hátsó része pedig csontos. Az orrüreg

oldalfaláról három orrkagyló emelkedik be, amelyek alatt haladnak az orrjáratok. Ide nyílnak az orr melléküregei. Az orrüreg hátrafelé két nyílással megy át a garat orri szakaszába (Dr. Tarsoly, 2007) Légzéskor a levegő az orrüregen át, jut át a tüdőbe. Az orrüregben megszűrődik, felmelegszik és párásodik. (tudasbazissulinethu/ a felső légutak) Az orr melléküregei nyálkahártyával bélelt légtartalmú üregek, amik összeköttetésben állnak az orrjáratokkal. Szerepük van a koponya súlyának csökkentésében, a beszívott levegő felmelegítésében és páratartalmának növelésében. Hangadásnál rezonátorként szerepelnek Ide tartozik a homloküreg, arcüreg, ékcsonti üreg és a rostacsontokban elhelyezkedő légtartalmú üregek.(Dr Tarsoly, 2007.) b) Garat A levegő és a táplálék közös útja, így mind a légző-, mind az emésztőrendszer része.(Dr Tarsoly, 2007) Lefelé keskenyedik, éles határ nélkül megy át a

nyelőcsőbe.(tudasbazissulinethu/a felső légutak) 2.12 Alsó légutak a) Gége Légutak védelmében fontos szerepe van. Képes légmentesen lezárni az alsó légutakat, ezzel megakadályozva a levegő kiáramlását a tüdőkből. Összeköti a garatot a légcsővel. Porcok, szalagok, ízületek, izmok és nyálkahártya építi fel Vázát öt porc alkotja: a pajzsporc, amely védi a gége üregét, legkiemelkedőbb része az ádámcsutka; a gyűrűporc, pecsétgyűrű alakú, a pajzsporc alatt található; két kannaporc, amely háromoldalú piramis alakú páros porc, ízülettel kapcsolódik a gyűrűporchoz; és a gégefedő nyereg alakú, nyeléskor a gégebemenetet zárja. A nyelvcsonthoz széles szalag rögzíti.(Dr Tarsoly, 2007) 7 b) Légcső Egy 10-12 cm hosszú cső, amely a gégét a tüdőkkel köti össze. Vázát hyalinporc alkotja. Hátsó falát izmos, kötőszövetes lemez zárja le Belső felszínét csillószőrös hengerhám borítja. Kettéágazik jobb

és bal főhörgőkre, a jobb tágabb és meredekebb, a bal oldali szűkebb és ferdébb lefutású. (Dr Tarsoly, 2007) c) Tüdő A két tüdő a mellüregben helyezkedik el. Kúp alakúak, a kúp alsó része a rekeszizom felé néz. A tüdőket lebenyek alkotják A jobb tüdő három, a bal tüdő két lebenyből áll. A lebenyeken belül szegmentumok különülnek el A szegmentumok egyes hörgőágakhoz tartozó tüdőszöveti és működési egységek. (tudasbazis.sulinethu/ az alsó légutak) d) Hörgők A tüdőkapun belépő főhörgők hörgőfát alkotnak. Nyálkahártyahámját csillószőrös hengerhám borítja. A hörgők egyre kisebb csöveket hoznak létre, a hörgőcskéket A hörgőcskék falát kötőszövet és izom építi fel. A hörgőcskék végén vannak a szőlőfürtszerűen elhelyezkedő léghólyagocskák. Falukat alveoláris hám alkotja, melyet erek hálóznak körül. Itt történik a gázcsere(tudasbazissulinethu/ az alsó légutak) 2.2

Gyermekkori alsó légúti megbetegedések Gyermekkorban gyakoriak a légúti megbetegedések, amelyek súlyos állapotokhoz is vezethetnek. A felnőttekétől sokszor eltérő kórképeket, kórlefolyást és tünetek produkálnak. (mentokhu) Az alsó légutak betegségei a gégehurut, a légcsőhurut, a hörghurut, a hörgőgyulladás, a tüdőgyulladás és az asztma. A gége, a légcső és a hörgők gyulladása általában vírusos eredetű megbetegedés következménye. A tüdőgyulladás oka leggyakrabban bakteriális fertőzés. (sobanjohu/alsó légutak betegségei) 8 a) Gégehurut – Krupp Nagyon gyakori légúti betegség kisgyermekkorban. Az akut gyulladás általában vírusfertőzés következménye, de baktériumok is okozhatják. Leggyakrabban három hónapostól 3 éves korig fordul elő és őszi-téli hónapokban jelentkezik. Megbetegedéseket tekintve a nemek eloszlása nem egyforma, a fiúk gyakrabban betegszenek meg. Tünetei a rekedtség, láz, rossz

közérzet, torokfájás valamint „ugató” jellegű köhögés. Terápiáját tekintve fontos a párásítás, a nedves és hűvös levegő. Általában 4-6 éves korra megszűnik vagy enyhülnek a tünetek (Csecsemőés gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium, 2002) b) Légcsőhurut A tünetei általában náthás fertőzés után jelentkeznek. Kockázati tényezői a náthás időszakok, a párás és meleg vagy száraz, poros és szellőzetlen környezet, az aktív dohányzás vagy a dohányfüst passzív belélegzése lehetnek. Hőemelkedéssel jár, rossz közérzet, étvágytalanság, levertség jellemzi. Sok pihenés, sok folyadék fogyasztása ajánlott. A hurut tüneteinek kezelésére hatásos például a kamilla, citromfű, vagy mályva. (kohoges-horghuruthu/légcsőhurut kezelése házilag) c) Hörghurut A hörgők nyálkahártyájának gyulladása. A betegség során a légcső és a hörgők gyulladnak be, a kilégzés nehézséggel jár, mert az alsó légút

beszűkül. Tünete még a köhögés. Nincs hatékony kezelése Szükség esetén hörgőtágítókkal jól lazíthatók a légutakat körülvevő izmok, amelyek könnyítik a légzést és a köhögést; belélegezhető szteroidokkal a gyulladás csökkenthető. (kohoges- horghurut.hu/hörghurut gyógyítása) e) Tüdőgyulladás A gyulladás az alveolusok (léghólyagocskák) közti tüdőszövetben történik. Okai lehetnek baktériumok, immunhiányos vírusok, állapotban protozoonok, lévőket betegíti amelyek meg. A koraszülötteket kórokozók és belégzés következtében a véráramlás útján jutnak a tüdőbe. A tüdőgyulladás formáját a beteg 9 életkora és ellenálló képessége befolyásolja. Megkülönböztetünk elsődleges (primer) tüdőgyulladást, ha önálló betegség áll fenn és másodlagos tüdőgyulladást, ha valamilyen hajlamosító tényező hatására alakul ki a betegség. Hajlamosító tényezők lehetnek például

krónikus felső légúti hurut, krónikus hörghurut, légúti allergia. Tünetek szerint megkülönböztetjük a heveny és atípusos formát A heveny tüdőgyulladás oka bakteriális fertőzés. Tünetei: láz, köhögés, mellkasi fájdalom, bágyadtság, elesettség, szapora légzés, nehézlégzés, szapora elnyomható pulzus, keringési elégtelenség, csecsemőkorban: hányás, hasmenés, puffadt has, rángógörcs. Atípusos tüdőgyulladás fizikális jelei majdnem mindig hiányoznak Általános tünetei a láz, rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, köhögés. Tüneti kezelés lázcsillapítással, oxigén terápiával, köhögéscsillapítással lehetséges. (Szálteleki, 2010) 10 fájdalomcsillapítással 3. A gyermekkori asztma Az asztma szó jelentése „légzési nehézség”. A légutak krónikus gyulladásos betegsége, amikor a tüdőből és tüdőbe levegőt szállító csövecskék beszűkülnek vagy begyulladnak.(2 ábra) Kísérő

tünetei a tartós köhögés, rohamokban jelentkező nehézlégzés, megrövidült belégzés, ziháló légzés, légszomj és fulladásérzés. A gyerekeknél legkorábbi jele az asztmának a köhögés és ziháló légzés. Az asztmás köhögés állandó vagy visszatérő, éjszaka a legkínzóbb. A zihálást vagy sípoló légzést kiválthatja testgyakorlás, hideg levegő vagy felszaporodott pollenmennyiség a levegőben. Zihálás közben a beteg légszomjjal küzd Az asztmás roham során a légzés nehéz, a zihálás súlyos és a beteg közel érzi magát a fulladáshoz. (Carson,1990.) 2. ábra: Egészséges és gyulladt légutak Forrás: http://www.orrklinikahu/asthma-rhinitishtml „A gyermekkori asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége, mely a gyermekpopuláció közel 8-10%-át érinti, és sajnos előfordulása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban.”(efikenezykorhazhu/ a gyermekkori asztmáról) Ezt mutatja az is, hogy az

elmúlt huszonöt év alatt meghatszorozódott asztmás gyermekek száma. (otthonwellnessnetworkhu) A világ fejletlen országaiban alacsonyabb a jelenlét. Magyarország egyes területein 2,911 4,9%-os előfordulást észleltek, de egyes adatok ennél is nagyobb számú megbetegedett gyermekre utalnak. (Prof Dr Cserháti, 2006 január-február) Magyarországon a gyerekek 2-5%-a szenved ebben a betegségben. Előfordulását tekintve a fiúknál 1,5-2-szer gyakoribb, mint a lányoknál. Serdülőkorban a fiúknál gyakrabban megszűnhetnek a panaszok, így a nemek közötti különbség megszűnik. (Dr. Cserháti, 2006október) 2013-as évben az asztma előfordulási aránya 0-18 éves korosztály körében megyénkénti bontásban az alábbiak szerint alakult: legmagasabb az arány Békés, Tolna, Baranya és Vas megyében, legalacsonyabb pedig Zala, Pest, Heves, JászNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében valamint Budapesten. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 637

főt regisztráltak gyermekkori asztmával, ez a megye lakosságának kevesebb, mint 1%-a, és ezzel a létszámmal a megye a harmadik kategóriába esik. (3 ábra) 3. ábra: Az asztma előfordulási aránya 0-18 éves korosztályban (2013) Forrás: KSH 3.1 A gyermekkori asztma kialakulásának okai Az asztma kialakulásának okát még a mai napig nem ismerni pontosan. Azonban vannak tényezők, amelyek növelhetik a gyermekkori asztma kialakulását, megjelenését.(csaladivilaghu/ asztma kiváltó okok és tünetek) Ezek a tényezők a 12 genetikai hatások, az allergia [az allergénekkel történő érintkezés a méhen belüli életben, allergének (inhalatív, étel) bejutása a szervezetbe], lélegeztetett újszülötteknél és koraszülötteknél kialakuló tüdőkárosodás, vírusos megbetegedések (RS-vírus, rhinovirus, adenovírus stb.), fizikai terhelés (elsősorban futás), környezetszennyeződés [légszennyeződés (SO2, NO2, O3, dízel-

kipufogógázok koromszemcséi), dohányzás], jelentősebb meteorológiai változások, napszaki ritmus-változás (legtöbb panasz késő éjjel, kora hajnalban), pszichoszomatikus tényezők. (Dr Laki és Dr Gajdácsi, 2011) a) Genetikai hatások A betegség kialakulásában a genetikai hatásoknak jelentős szerepe van. Az asztmás gyermekek közeli hozzátartozói, rokonai (szülők, testvérek) körében gyakran találunk asztmás vagy egyéb atópiás megbetegedéseket. Ha egy szülőnek atópiás betegsége van, akkor kb. 25% a valószínűsége, hogy hasonló kórforma megjelenik a gyermeknél is; ha mindkét szülő asztmás, akkor 70% az esélye, hogy a gyermek is az lesz. Az elmúlt 10 év kutatásai részben bebizonyították, hogy számos kromoszómán találhatók olyan gének, amelyek az allergiás, atópiás, asztmás történésekben, megbetegedésekben meghatározó szerepet játszanak. (Dr Laki és Dr. Gajdácsi, 2011) b) Allergia A asztmás gyerekek

többségénél a betegség allergiás típusú. Sok asztmás betegnél okozhat nehézlégzést, lihegést a belélegzett illetve elfogyasztott allergén. Leggyakoribb belélegzett allergének például a háziporatka, fűpollen, penészgombák és a leggyakoribb elfogyasztott allergének a tej, földimogyoró, narancsszörp. ( Carson, 1990.) c) Vírusos megbetegedések Leggyakrabban a vírusfertőzések okoznak asztmás tüneteket a fiatalabb gyermekekben. (Dr Laki és Dr Gajdácsi, 2011) Asztmára hajlamos gyermek vírusfertőzés esetén, például nátha, valószínűleg köhögni és zihálni fog. A kezelés 13 ilyenkor az asztmás reakció megszüntetését célozza, és a szervezetre bízzák a vírus leküzdését. (Carson, 1990) d) Fizikai terhelés A fizikai terhelés gyakran oka az asztmás tüneteknek, amelyek a gyermekek életmódját, fizikai aktivitását korlátozhatják.(Dr Laki és Dr Gajdácsi, 2011) Vannak olyan asztmás gyerekek, akik csak fizikai terhelésre

zihálnak, kapkodják a levegőt. Az asztmás reakcióválasz náluk azonnal vagy az erőkifejtés után 5-10 perccel később jelentkezik. Ezek a gyerekek rövidtávon jól teljesítenek, a hosszabb távot viszont már nem bírják.(Carson, 1990) Ez indokolja a fizikai állóképesség növelésre való törekvést valamint adott esetben a gyógyszeres megelőzést illetve kezelést.(Dr Laki és Dr Gajdácsi, 2011) e) Környezetszennyeződés A környezetszennyeződés (cigarettafüst, kipufogógáz, ipari szmog,) során két, a légzőszervi betegségekben szenvedőkre kifejezetten káros anyag, kén-dioxid és nitrogén-oxid kerül a levegőbe. Ezek az anyagok hörgőgörcsöt okozhatnak A szennyezett levegőjű területeken sokkal több a nehézlégzéses gyerek. Télen a széntüzeléses rendszerek füstjeiből az alacsony légmozgás miatt szmogzsákok alakulnak ki, amelyek légzési nehézséget okoznak. Ez az asztmás gyerekeket különösen megviseli. A dohányfüstöt is

nehezen tűrik, a cigaretták füstjére köhögéssel reagálnak, légzésük sípoló. (Carson, 1990) f) Pszichoszomatikus tényezők A test megbetegedései pszichés megbetegedéshez, illetve a lélek megbetegedései szomatikus megbetegedésekhez vezethetnek. Az érzelmi megnyilvánulások (félelem, düh, ijedtség, öröm) hatással vannak a légzőszervek működésére. A zavarok pszichoszomatikus reakció és pszichoszomatikus zavar szintjén fordul el. Pszichoszomatikus reakció lehet irritáló köhögés, hangos ásítás vagy csuklási roham. Az asztma kórkép létrejöttéhez mind a szomatikus tényezők mind a pszichés tényezők hozzájárulnak. Csak lelki okokból nem alakul ki asztma Pszichés 14 tényezők lehetnek az anya–gyermek kapcsolat zavara, a túlzottan féltő gondoskodás, valamint a környezet túl szigorú elvárásai. Az asztmás rohamokhoz gyakran társul ingerlékeny magatartás, agresszív megnyilvánulás és szorongás. A terápia szomatikus

gyógymódokból és gyógyszerekből, relaxációs módszerek alkalmazásából, valamint egyéni és családterápiából épülhet fel. (Dr Szilágyi, 2007.) 3.2 A gyermekkori asztma kezelése Az asztma kezelése összetett feladat. Nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelésből épül fel. Nem gyógyszeres kezeléshez kapcsolható a prevenció, amelybe beletartozik környezeti allergének és kiváltó tényezőktől való tartózkodás valamint a betegoktatás, amely során történik a beteg és családja tájékoztatása a betegségről, annak kezeléséről. A gyógyszeres kezelésbe három gyógyszertípus sorolható, az asztmát kontrolláló gyógyszerek, az asztma tüneti és kombinált gyógyszerei. (4 ábra) Az asztma gyógyítására alkalmazhatók különböző kiegészítő kezelések is, mint például a gyógynövénykúrák, a homeopátia, az akupunktúra vagy a sóterápia. 4. ábra: A gyermekkori asthma bronchiale kezelésének algoritmusa Forrás: Dr. Laki és

Dr Gajdácsi, 2011, 26 o 15 3.21 Nem gyógyszeres kezelés a) Prevenció Nem gyógyszeres kezelés közé sorolható. Megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciót. Elsődleges prevenció: a megbetegedés kialakulásának megelőzése azoknál, akiknél fokozott a kockázat. pl dohányzás, szőrös, tollas állatok elkerülése, atkaszegény környezet megteremtése, alacsony környezeti szennyeződés stb. (Dr Laki és Dr Gajdácsi, 2011.) Másodlagos prevenció: létrejött érzékenységnél a betegség megelőzése, az allergia, a tünetek súlyosbodásának csökkentése. (Dr Laki és Dr Gajdácsi, 2011) Harmadlagos prevenció: a cél a meglévő asztmánál az olyan allergének és a kiváltó tényezők kerülése és csökkentése, amelyek rohamokat válthatnak ki. (Dr Laki és Dr. Gajdácsi, 2011) Környezeti allergének és a kiváltó tényezők csökkentése: pl.: beltéri allergének: házipor-atka, szőrös, tollas háziállatok;

kültéri allergének: pollenek; beltéri és kültéri légúti irritánsok: dohányzás (aktív és passzív), nitrogénoxid, szénmonoxid, széndioxid; vírusfertőzések; étel- és étel adalékanyagok stb. (Dr. Laki és Dr Gajdácsi, 2011) b) Betegoktatás A beteg és családjának oktatását foglalja magában, amely során az asztmával kapcsolatos információk átadása, gyógyszerek hatásának elmagyarázása, inhalációs technikák megtanítása, sürgős esetben szükséges tennivalók elmagyarázása történik. (Dr. Laki és Dr Gajdácsi, 2011) 16 3.22 Gyógyszeres kezelés Az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek nagy részét inhalációs úton juttatjuk a légutakba inhalátor segítségével. Ennek előnye, hogy kevesebb gyógyszerre van szükség és a szer közvetlenül a hörgőkbe jut, ahol perceken belül kifejti hatását. Inhalátoron kívül sok más segédeszköz is van, amely segíti a gyógyszerek könnyebb és hatékonyabb alkalmazását,

ilyenek a térfogatnövelők vagy porlasztók. Háromféle gyógyszert különböztetünk meg, az asztmát kontrolláló gyógyszereket, amely például a gyulladás csökkentését segítik, az asztma tüneti gyógyszereit, amelyek az asztmás panasz és roham kezelésére alkalmasak és kombinált gyógyszereit, amelyek egyszerűsítik a kezelést. (Dr Laki és Dr Gajdácsi, 2011) a) Az asztmát kontrolláló gyógyszerek: inhalációs glükokortikoszteroidok (ICS), szisztémás glükokortikoszteroidok, leukotriénantagonisták, teofillin, inhalációs hosszú hatású β2-mimetikumok (LABA), per os hosszú hatású β2-mimetikumok (LABA), kromonok (Dr. Laki és Dr Gajdácsi, 2011) b) Az asztma tüneti gyógyszerei: Gyors és rövid hatású β2-mimetikumok (Short Acting Beta Agonist, SABA; Rapid Acting Beta Agonist, RABA) (Dr. Laki és Dr Gajdácsi, 2011.) c) Az asztmakezelés kombinált gyógyszerei: inhalációs szteroidot és hosszú hatású β2-mimetikumot tartalmazó

kombinált készítmények (Dr. Laki és Dr Gajdácsi, 2011.) 3.23 Kiegészítő kezelések Az asztma kiegészítő és alternatív terápiás módszerei közé sorolhatók például a gyógynövénykúrák, a homeopátia, az akupunktúra és a sóterápia. a) Gyógynövénykúrák A gyógynövényeken alapuló kúrák magas számban állnak az asztmás betegek rendelkezésére. Az asztma gyógyítására használt gyógynövények például a füge, 17 ammónia és eukaliptusz- ezeket inhalálni kell-, ánizst, foghagymát, kávét pedig szájon át kell bevenni. Néhány gyógynövénynek hörgőtágító hatása is van és van néhány, amelyből közvetlenül vagy közvetetten asztmagyógyszer származik. (Milner, 1992.) b) Homeopátia A homeopátia alapja: a betegség tüneteit olyan kémiai anyagok vagy drogok kis mennyiségű adásával gyógyítjuk, amelyek nagy dózisban ugyanazokat a tüneteket váltanák ki. Az homeopátiát évek óta használják az asztma

kezelésére Homeopátiás szerek asztma ellen például arsenicum album, hepar sulfuris, phosphor. Kezelés során nincs mellékhatás. (Milner, 1992) c) Akupunktúra Az elmúlt években az asztma kezelésében fokozott érdeklődésre talált. Rövid ideig tartó javulást eredményez. (Milner, 1992) 18 4. A sóterápia jelentősége A sóterápia, más néven haloterápia egy olyan eljárás, amellyel természetes módon kezelhetjük a légúti és egyéb más allergiás megbetegedéseket, csillapíthatjuk a tüneteket, valamint meg is előzhetjük őket. (gyogyitosohu) Nevét a só görög elnevezéséről, a „hals”-ról kapta. A terápia lényege, hogy mesterségesen állítják elő a sóbarlangok mikroklímáját. Sóterápia megvalósulhat sókamrákban, sószobákban, sószaunákban, mesterséges sóbarlangokban. (asztma-allergiaeu) A sóterápiának különböző otthon alkalmazható módszerei vannak, mint például az ivókúra, a sópárna vagy a sóoldat

inhalálás. A színterápia kiegészítő kezelés lehet a sószobák, sómelegedők, sókabinok igénybevétele folyamán. A színeknek hatásuk van a hangulatunkra, érzéseinkre, lelkivilágunkra. A színek elektromágneses rezgései befolyásolják a tudatunkat, így gyógyításra is használhatók. Kezelhető vele a szervezet energia-egyensúly zavara és minden ebből eredő megbetegedés. A színek harmonikus váltakozásainak köszönhetően kiegyensúlyozódnak a lelki folyamatok, helyreáll az anyagcsere, oldódik a stressz. (soponthu/kiegészítő kezelés) 4.1 A sóterápia élettani hatása A só természetes antihisztamin, ami tisztítja a tüdőt, a hörgőket, segít a váladék oldásában és lágyítja, felbontja a nyálkát a tüdőben. A hurut és az arcüreg lerakódásainak felszakításához szükséges. Sóterápiával erősíthető az immunrendszer.(kristalysobarlanghu) A terápia során a légtérben jelen lévő só megköti az apró szennyező

elemeket, ezáltal tisztítja a levegőt és enyhíti az allergia, asztma tüneteit. Jótékony hatással van a keringési rendszerre és emésztőrendszerre is. A gyógyító kristálysó negatív ionokat ad le, amelyek csökkentik a koleszterin szintet a vérben. Ennek következtében a csökken a vérnyomás és kevesebb megterhelés jut a szívnek. Hasmenést és gyomorpanaszokat is enyhíti a negatív töltésű ionok salaktalanító, anyagcsere serkentő hatásának köszönhetően. A sóterápiának nincsenek mellékhatásai, kényelmes terápia, amely összekapcsolható a 19 relaxációval, szín- és hangterápiával, így egyszerre hat az „egész emberre”, testilelki-mentális feltöltődést nyújt.(asztma-allergiaeu) Indikációk: Fül-orr-gégészeti panaszokkal küszködőknek, szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek, vegetatív idegrendszeri zavarokkal élőknek, anyagcserezavarosaknak, bőrgyógyászati problémákkal rendelkező

betegeknek ajánlott, reumás megbetegedésekre, nőgyógyászati és mozgásszervi panaszokra is kedvező hatású lehet.(asztma-allergiaeu) Kontraindikációk: Asthma bronchiale súlyos fokú formája gyakori fulladásos rohamokkal küzdőknek, lázas állapotban, kezeletlen szív- és érrendszeri betegségeknél, szteroid függőség, tüdő gennyes betegségei, pl. tuberkulózis, szívtáji fájdalmak (angina pectoris) esetén, 180 mmHg feletti magas vérnyomás, heveny gyulladásos betegségek, alkoholizmus, epilepszia és elmebajok, fertőző és ragályos betegségek, nemi betegségek, leukémia, rosszindulatú daganatos megbetegedések esetén nem ajánlott. (gyogyitoso.hu) 4.2 A sóterápia fajtái 4.21 Sókabin, sókamra A sókabin 2-10 fő befogadására alkalmas helyiség. A kabinok kialakításánál alkalmazhatunk fa, üveg alapanyagokat is. Vannak már egyszemélyes sókabinok is felnyitható fedéllel, amelyekben fekvő, vagy ülő helyzetben is élvezhetjük a só

jótékony hatásait. Száraz aeroszolos módszerrel biztosítják a megfelelő sókoncentrációt. (soponthu/ sókabin) 4.22 Sószoba, sóterápiás szoba A sóterápiás szoba, vagy sószoba a sókabinoknál nagyobb térrel rendelkező helyiség, amely lehetőséget ad arra, hogy akár egy család vagy egy csoport 20 egyszerre vegyen részt a terápián. Sószobában sótömböket és sótéglákat alkalmaznak, Magyarországon általában himalájai vagy parajdi sótéglákat. A felhasználandó sómennyiség a szoba térfogatától is függ. Sószoba kialakítható akár lakásban, közösségi helyeken, óvodákban, iskolákban, szabadidő- és wellness központokban, munkahelyeken. A sószobákban nagyon jól alkalmazhatunk kiegészítő terápiákat, mint például hang- és fényterápiát, amely sokat segít az ellazulásban. Valamint a nagyobb térnek köszönhetően egyéb egészségmegőrző tevékenységet is folytathatunk, mint például a jóga. (soponthu/

sószoba-sóterápiás szoba) 4.23 Sószauna Kevésbé ismert sótégla fallal kombinált szauna, a sószauna. A szauna és a sókamra pozitív tulajdonságait próbálja meg ötvözni. Kialakításakor figyelni kell arra, hogy nagy felületet borítsunk be sótéglával. Ezek a szaunák a szaunákban elhelyezett só mennyiségének, és a levegőben lévő sórészecskék kisebb koncentrációjának köszönhetően leginkább a légúti megbetegedések megelőzésére alkalmas.(soponthu/ sószauna) 4.24 Mesterséges sóbarlang Sóbarlangok célja, hogy elérhetővé tegye minden ember számára az ősi gyógymódot, a sót, amely tartalmazza a szervezet működéséhez szükséges vegyületeket, és megkönnyíti a nehezen kezelhető betegség javulását illetve az egészség hosszú távú fenntartását. A barlang mikroklímája nagyon tiszta, ásványi anyagokkal telített. Az állandó hőmérsékletű levegő negatív töltéssel bír, amely a szervezetre ártalmas

pozitív töltéseket (elektroszmog, dohányfüst) közömbösíti és így helyreállítja a szervezet egyensúlyát.(miskolcisobarlanghu) 4.3 Otthoni sóterápia A sóterápiának különböző otthon alkalmazható módszerei vannak, ilyen például, ivókúra, sópárna vagy a sóoldat inhalálás. 21 4.31 Ivókúra Kloridos vagy konyhasós vizeket fürdőkúraként alkalmazzák reumára, női szervek betegségeire, de ivókúraként a nyálkahártyák hurutos megbetegedéseire is alkalmazható. Gyógyvízként palackozva is kapható Sókristályokból és forrásvízből elkészíthető. Segít az emésztőrendszeri-, vérkeringési- és anyagcsere megbetegedések esetén. Fokozza a szervezet védekezőképességét. (soponthu/ /ivókúra) 4.32 Sópárna Vászon anyagba bevarrt jó minőségű parajdi vagy himalájai kristálysó. A sópárna háromféle módon használható: a) melegítve: 50-60°-os sütőben felmelegíteni, majd a kezelendő területre rakni.

Alkalmazható középfül- és arcüreggyulladás, hát- és derékfájás, degeneratív ízületi fájdalmak, vesefájdalmak, menstruációs fájdalom, máj és epe panaszok esetén. (sopont.hu/ sópárna) b) hűtve: 1/2 órára mélyhűtőbe tenni, majd a kezelendő testrészre tenni. Előnye, hogy tovább tartja a felvett hideget, mint egy vizes borogatás és a kristálysó rezgései gyulladáscsökkentő hatásúak. Alkalmazható ficam, zúzódás, rándulás, köszvény esetén. (soponthu/ sópárna) c) alvópárnaként: testhőmérsékleten alkalmazni. Ez egy nagyobb méretű sópárna, amelyben a test melegétől aktiválódnak a sóionok, és amelyek nyugtatják és erősítik a nyálkahártyát, csökkentik a köhögési ingert. Kifejezetten ajánlott asztmás, allergiás betegeknek, illetve nátha vagy egyéb felső légúti megbetegedés idején mindenkinek. (soponthu/ sópárna) 4.33 Sóoldat inhalálás Párologtató készülék vagy sóinhalátorok (sópipa, sószipka)

segítségével történik.(5 ábra) Párologtató készülék használata során az sóoldat állandó párologtatása 22 megnöveli a relatív páratartalmat, amely természetes ásványi anyagokat tartalmaz. Ezek belélegzés után megtapadnak a légzőszervek felületén, segítve az egészséges működést. A párologtatásnak köszönhetően megnövekszik a levegőben a negatív töltésű ionok koncentrációja, amely fokozza a légzőszervek öntisztulását. Alkalmazásával a légzés könnyebb lesz, csökkennek az allergiás, asztmás panaszok, csökken a horkolás. (soponthu/ a só otthoni felhasználása) 5. ábra: Párologtató és sópipa Forrás: http://sopont.hu/indexphp/otthoni-soterapia/soterapias-keszulekhtml 23 5. Anyag és módszer Vizsgálatom során a sóterápia jelentőségét mértem fel az asztmás gyermekek körében. Kíváncsi voltam, hogy mennyire ismert, kihasznált és hatékony ez a terápia az asztmás gyermekeknél. Ennek a

vizsgálatához valamint hipotéziseim alátámasztása érdekében primer kutatást végeztem. Primer kutatásomat kérdőív formájában a Google Drive nevű alkalmazás és a Microsoft Word segítségével hoztam létre. Kérdőívemet egyrészt a Miskolci Sóbarlang asztmás gyermekei körében töltettem ki 2016. október 14-21 között, a személyes megkérdezés módszerét alkalmazva, amelyben Körmöndi Judit, a Miskolci Sóbarlang tulajdonosa volt segítségemre, másrészt pedig online, egy közösségi oldalon terjesztettem, ahol 2016. október elejétől 2016 november elejéig lehetett kitölteni A kérdőívet összesen 55-en töltötték ki, ebből 43-an online és 12-en a Miskolci Sóbarlangban. 16 kérdésre kellett válaszolniuk a kitöltőknek, amely főleg a sóterápia ismertségére, kihasználtságára, hasznosságára kérdezett rá. Nem minden kérdés kitöltése volt kötelező. A célcsoportot az asztmás gyermekes családok alkották. Ez alapján a

mintavételem önkényes, nem valószínűségi mintavétel mivel a népesség bizonyos elemeinek nincs lehetősége bekerülni az általam meghatározott mintába. Tovább szűkítette a mintavételt, hogy a kérdőívemet egy közösségi oldalon valamint a Miskolci Sóbarlang látogatói körében terjesztettem, ezért nem lehetett a minta eleme olyan család, ahol ugyan van asztmás gyermek és ismerik, használják a sóterápiát, de nem regisztrált tag az oldalon vagy nem jár a Miskolci Sóbarlangba, és így nem is találkozhatott a kérdőívemmel. Ezen tények alapján a mintavétel nem tekinthető reprezentatívnak. A kérdőívem bevezetőjében üdvözöltem a válaszadót, röviden összefoglaltam annak fő témáit, majd ezt követően köszönetet nyilvánítottam a kitöltésért. A kérdőívben különböző típusú kérdéseket tettem fel. Szerepelt benne zárt kérdés, amely során a kitöltőnek megadott válaszlehetőségek közül kellett kiválasztani a rá

leginkább illő választ. Alkalmaztam félig nyitott kérdéseket is, ahol a felsorolt válaszlehetőségeken kívül egyéb gondolatokat is kifejezhettek a válaszadók. 24 Valamint a kérdőív tartalmazott kettő nyitott kérdést is, amelyeknél a megkérdezettek saját szavaival megfogalmazott véleményére voltam kíváncsi. A kérdőívek adatait Microsoft Excel programban összesítettem. Az adatfeldolgozás és a kérdőívek elemzése is az Excel program segítségével történt. A kapott adatokat diagramokkal ábrázoltam. 25 6. Eredmények A következőkben a kérdőív kitöltéséből származó válaszokat fogom megvizsgálni. Először a demográfiai adatokat fogom összevetni, majd a sóterápia jelentőségét (ismertségét, kihasználtságát, hatékonyságát) felmérő kérdésekből származó adatok kiértékelése következik. A kérdőív elemzését diagramokkal fogom illusztrálni 6.1 Demográfiai adatok Demográfiai adatokat három kérdésben

mértem fel: az asztmás gyermek nemére, korára és lakhelyére kérdeztem rá. A kitöltők minden esetben a szülők voltak, de a gyermekre vonatkoztatva válaszoltak. A kérdőívet összesen 55-en töltötték ki: 33 nő és 22 férfi. A megkérdezett családok 16%-nál 0-2 év közötti, 55%-nál 2-10 év közötti és 29%-nál 10-18 év közötti az asztmás gyermek. Lakóhelyet tekintve legtöbben megyeszékhelyen laknak, ez a válaszadók 44 %-át teszi ki, ami 24 főt jelent. A kitöltők 31 %-a városban (17 fő), 25%-a pedig faluban él (14 fő). A válaszadók között nem volt olyan, aki a fővárost jelölte volna be lakhelyének. (6 ábra) Lakóhely 0% 44% 25% falu város 31% megyeszékhely főváros 6. ábra: Lakóhelyek megoszlása Forrás: saját szerkesztés 26 6.2 A sóterápia jelentőségének vizsgálata A sóterápia jelentőségét vizsgáló kérdéseket három nagy csoportba lehet osztani. Első a sóterápia ismertségét célzó kérdések,

második a sóterápia kihasználtságát felmérő kérdések, harmadik pedig a sóterápia hatékonyságát vizsgáló kérdések. A sóterápia ismertségét célzó kérdések a kérdőív első öt kérdése. Az első kérdésem a sóterápia ismertségét illetően az volt, hogy a kitöltő hallott-e már a sóterápiáról. A válaszok megoszlása számomra nem volt meglepő, ugyanis a válaszadók 100% hallott már a sóterápiáról. Ez követően, arra kérdeztem rá, hogy ha már hallott a kitöltő a sóterápiáról, akkor jelölje be, hogy honnan szerzett tudomást róla. Ehhez a kérdéshez több válaszlehetőséget is megadtam, amelyek közül többet is bejelölhettek a megkérdezettek, valamint egyéb választ is írhattak. A válaszok megoszlását az alábbi diagram segítségével szemléltetem. (7 ábra) Válaszadók száma (fő) Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, kérem, jelölje be, hogy honnan hallott róla. (Több válasz is

bejelölhető!) 35 30 25 20 15 10 5 0 30 17 6 10 20 23 8 7 7. ábra: Információszerzés módjainak alakulása Forrás: saját szerkesztés 27 Az előző oldalon található 7. ábrán láthatjuk, hogy a legtöbben, 30 fő az interneten olvasott a sóterápiáról. Közel ugyanannyian jelölték be, azt hogy családtagjaiktól, barátaiktól hallottak erről a gyógymódról. Számomra meglepő módon, a kitöltők arányához viszonyítva, nagyon kevesen hallottak a sóterápiról orvosuktól vagy éppen orvosi rendelők hirdetéseiből. Televízióból, magazinokból informálódók száma is alacsony: televízióból 6 fő hallott, magazinokból 10 fő olvasott a sóterápiáról. Ez talán köszönhető a technológiai fejlődésnek és az internethasználat elterjedésének. Egyéb választ 7-en jelölték meg, de ebből kettő válasz értékelhető Egy fő a bölcsődét és egy fő az óvodát adta meg, hogy onnan hallottak erről a terápiáról. A kérdőívem 3.

kérdése egy nyitott kérdés volt, amelyben arra kértem a válaszadókat, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg a sóterápia lényegét. Erre a kérdésre csak 50 válasz érkezett. Legtöbben légúti betegségek, asztma és allergia kezelésével kapcsolatos választ adtak. A sóterápia csillapítja az asztmás és allergiás tüneteket. Kíváncsi voltam, hogy mennyien tudják, hogy milyen egyéb élettani hatásai vannak még. Erről szólt a 4 kérdésem. (8 ábra) Milyen egyéb élettani hatása lehet? 25 fő csökkenti a koleszterin szintet a vérben növeli a vérnyomást 27 fő 3fő 5 fő 2 fő 35 fő erősíti az immunrendszert 38 fő hasmenést és gyomorpanaszokat enyhíti bőrbetegségekre jótékony hatás van testi-lelki-mentális feltöltődést nyújt egyéb: 8. ábra: Milyen egyéb élettani hatása lehet? Forrás: saját szerkesztés 28 A 8. ábra, amely az előző oldalon olvasható, szemlélteti a kérdőívem negyedik kérdésére adott

válaszok eloszlását. Ez egy félig nyitott kérdés volt, ahol több választ is megjelölhettek a válaszadók. A válaszlehetőségek között egy válasz van, ami nem helyes. A sóterápia nem növeli a vérnyomást, hanem épp hogy csökkenti, de sajnos ezzel nem mindenki van tisztában, mert 5-en ezt a választ is megjelölték. Közel ugyanannyian tudták viszont, hogy a sóterápiának immunrendszer-erősítő hatása van (27 fő), bőrbetegségekre jótékony hatással van (38 fő) és testi-lelkimentális feltöltődést tud nyújtani (35 fő). Talán nem meglepő, hogy nagyon kevesen tudták, hogy a koleszterin szintet csökkenti (3 fő) illetve a hasmenést és gyomorpanaszokat is enyhíti (2 fő), hiszen asztmás gyerekek körében készült a felmérés. Ők leginkább csak a tapasztalt hatásokkal vannak tisztában, ahogyan azt a válaszokból is láthatjuk. Egyéb választ 25-en jelölték meg, de egyik válasz sem értékelhető, mert nem jelölték meg milyen más

egyéb hatása lehet még. A sóterápia ismertségéhez kapcsolódó utolsó kérdés az 5. kérdésem volt Itt arra kérdeztem rá, hogy milyen esetekben javasolt a sóterápia. Ez egy félig nyitott kérdés volt, ahol a válaszlehetőségek mellett egyéb javaslatokat is vártam valamint több választ is megjelölhettek a kitöltők. (9 ábra) Milyen esetekben javasolt a sóterápia? egyéb: 3 bőrgyógyászati problémákkal küzdőknek 33 kezeletlen szív- és érrendszeri betegségeknél 6 lázas állapotban 5 asthma bronchiale súlyos fokú formája esetén 50 szív- és érrendszeri megbetegedések esetén 12 fül-orr-gégészeti panaszokkal küszködőknek 45 0 20 40 Válaszadók száma (fő) 9. ábra: Milyen esetekben javasolt a sóterápia? Forrás: saját szerkesztés 29 60 A megadott válaszlehetőségek között három helyes meghatározás volt. A felsoroltak közül fül-orr-gégészeti panaszokkal küzdőknek, szív-és érrendszeri

megbetegedésekben szenvedőknek valamint bőrgyógyászati problémákkal rendelkező betegeknek javasolt a sóterápia. A többi válaszlehetőség a kontraindikációk közé tartozik. A kitöltők több, mint 80%-a a „fül-orr-gégészeti panaszokkal küszködőknek” választ jelölte be. Ennél sokkal kevesebben tudták, hogy szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek is ajánlott a sóterápia, mindössze 12-en választották ezt a válaszlehetőséget. A válaszadók több, mint fele gondolja úgy, hogy bőrgyógyászati problémákkal rendelkező betegeknek ajánlott ez a gyógymód. Kontraindikációkat sajnos nem mindenki ismerte fel, a kitöltők 90%az asztma súlyos fokú formája esetén is javasolná a sóterápiát, ami egyáltalán nem ajánlott. A kezeletlen szív- és érrendszeri betegségekre és lázas állapotban a megkérdezettek csak 1-1%-a ajánlaná a terápiát. Ez az arány elenyésző, ezért vehetjük úgy, hogy ezekkel a

kontraindikációkkal a válaszadók tisztában vannak. Az egyéb válasz estén három javaslat érkezett: alvászavarokra, allergiára valamint nőgyógyászati panaszokra ajánlanák kitöltők. (9 ábra) A sóterápia kihasználtságát négy kérdésben mértem fel. Ehhez kapcsolódó első kérdésem a 6. kérdés volt, amelyben arra kérdeztem rá, hogy vette-e már igénybe az asztmás gyermek a sóterápiát. A válaszok megoszlása a következőképpen alakultak A válaszadók 71 %-a (39 fő) vett már részt, 29%-a (16 fő) pedig nem próbálta még a sóterápiát. (10 ábra) Vette-e már igénybe az asztmás gyermeke a sóterápiát? 29% igen nem 71% 10. ábra: A sóterápiát igénybevevők alakulása Forrás: saját szerkesztés 30 A 7. kérdésem azokra vonatkozott, akik vettek már rész sóterápián Itt arra kértem a kitöltőt, hogy jelölje, be hol vették igénybe a sóterápiát. Legtöbben a mesterséges sóbarlangot jelölték meg, ez 18 főt jelent.

Közel ugyannyian próbálták már sószobában a terápiát, az ő számuk 13 fő. A sótermet 5 fő, míg a sókamrát 3 fő választotta. Egyéb válasz nem érkezett erre a kérdésre (11 ábra) Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, kérem, jelölje be, hogy hol vették igénybe! sókamrában 3 fő sószobában 18 fő 13 fő sóteremben, mesterséges sóbarlangban 5 fő egyéb 11. ábra: Igénybevétel helyszíneinek megoszlása Forrás: saját szerkesztés Az ezt követő kérdésem azoknak szólt, akik nem próbálták még a sóterápiát. A kérdéssel azt szerettem volna megtudni, hogy miért nem vették igénybe ezt a gyógymódot. Három válaszlehetőség volt megadva, valamint egyéb gondolatokat is vártam erre a kérdésre. Az alábbi lehetőségek közül lehetett választani: időhiány miatt nem próbálták még, vagy, mert nem gondolják hasznosnak, vagy járt már az asztmás gyermek, de nem volt jó tapasztalata. A legtöbben időhiányra

panaszkodtak, az ő számuk 14 fő. A megkérdezettek közül két fő nem gondolja hasznosnak a sóterápiát, a többi válaszlehetőséget pedig nem választották a kitöltők. A kihasználtsághoz kapcsolódó utolsó kérdésem a 9. kérdés volt, amelyben arra kerestem a választ, hogy a sóterápiát alkalmazók hány alkalommal vették igénybe ezt a gyógymódot. Ez egy zárt kérdés volt, öt válaszlehetőséget adtam meg A 31 legtöbben 5-nél több alkalommal vették igénybe a terápiát, összesen 25 fő. A többi esetben közel ugyanannyian látogattak el sóterápiára. (12 ábra) Válaszadók száma (fő) Hány alkalommal vették igénybe? 25 20 15 25 10 5 4 4 2 0 4 1-2 2-3 3-4 4-5 5-nél több alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal alkalommal 12. ábra: A sóterápia igénybevételének alakulása Forrás: saját szerkesztés A sóterápia hatékonyságát szintén négy kérdésben vizsgálom. Ehhez kapcsolódó első kérdés a 10. kérdésem

volt, amely egy nyitott kérdés Arra kérdeztem rá, hogy egy kezelés alkalmával mennyi időt töltöttek az adott helyszínen például sószobában vagy sóteremben. A válaszok változatosak voltak, de a legtöbb esetben 45-50 percet jelölték meg a kitöltők. Válaszadók között voltak olyanok, akik egy órát töltöttek a sóteremben, sószobában, és voltak olyanok, akik fokozatosan növelték az időt, 10 percről indulva. A hatékonysághoz kapcsolódó második kérdésem a 11. kérdés volt, amelyben arra kérdeztem rá, hogy az asztmás gyermek a sóterápiát követően milyen terülteken érez változást. A kitöltők hat válaszlehetőség közül választhattak, amelyek közül többet is megjelölhettek, valamint egyéb gondolatokat is vártam. Az egyéb válaszlehetőséget ketten választották, mindketten úgy érzik, hogy jobb a közérzetük egy sóterápiás kezelés után. Közel ugyanannyian érzik úgy, hogy enyhül a száraz köhögésük, könnyebb

a levegővétel és tisztábbak a légutaik. A sóterápiát követően 22 fő tapasztalta, hogy csökken az asztmás kríziseinek száma. A kitöltők közül 1432 nél csökkent a gyógyszerfogyasztás, és 19 fő a terhelhetőség javulását érzékeli. (13 ábra) A sóterápiát követően milyen területeken érez változást a gyermeke? 2 egyéb: 19 terhelhetőség javulása 36 tisztább légutak 34 könnyebb levegővétel 22 csökken az asztmás krízisek száma 30 enyhül a száraz köhögés 14 gyógyszerfogyasztás csökken 0 10 20 30 40 Válaszadók száma (fő) 13. ábra: A sóterápiát követően milyen területeken érez változást a gyermeke? Forrás: saját szerkesztés A kérdőívem 12. kérdésében arra voltam kíváncsi, hogy a kitöltők mennyi kezelés után érzik a sóterápia jótékony hatását. Ez egy zárt kérdés volt, ahol öt válaszlehetőséget adtam meg. A megkérdezettek közel fele, 41%-a már 2-3 alkalom után érzi a

sóterápia jótékony hatását. 26%-uk 1-2 alkalom után érez valamilyen változást. A kitöltők 10-10%-a tapasztalja 3-4 alkalom illetve 4-5 alkalom után a terápia jótékony hatását. 13%-uk csak több alkalom után, a kúra végén érez javulást A sóterápia hatékonyságát vizsgáló utolsó kérdésem a 13. kérdés volt, ahol arra voltam kíváncsi, hogy a sóterápián kívül milyen más terápiában részesülnek az asztmás gyermekek. Ez egy félig nyitott kérdés volt, ahol hét válaszlehetőséget adtam meg, amelyek közül többet is megjelölhettek a válaszadók, de egyéb terápiák megjelölését is vártam. A kitöltők közül a legtöbben inhalációt alkalmaznak, összesen 22-en. Közel ugyanennyien, 19 fő részesül valamilyen gyógyszeres kezelésben. Homeopátiát 16 fő alkalmaz a sóterápia mellett Gyógytornát, azon belül is a légzőtornát 8 fő veszi igénybe, alternatív gyógymódokat pedig 3-an 33 használják terápiaként a

sóterápia mellett. Egyéb, más terápiákat nem jelöltek meg a kitöltők. Mindössze 7 fő nem részesül semmilyen más terápiában (14 ábra) Válaszadók száma (fő) A sóterápia mellett milyen más terápiában részesül a gyermeke? 25 19 22 20 15 10 16 8 7 3 5 1 0 0 14. ábra: A sóterápia mellett milyen más terápiában részesül a gyermeke? Forrás: saját szerkesztés 34 7. Megbeszélés, konklúzió Ebben a fejezetben a felállított hipotéziseimet szeretném igazolni vagy cáfolni. A kutatásom eredményei alapján úgy gondolom, hogy sikerült minden hipotézisemre megkapni a választ. Első hipotézisem az volt, hogy az asztmás gyerekek több, mint 80%-a hallott már a sóterápiáról. Ez az állításom beigazolódott az első kérdésem eredményei alapján, ugyanis a válaszadók 100% hallott már a sóterápiáról. Második hipotézisemben azt állítottam, hogy a megkérdezettek több, mint a fele tisztában van a sóterápia élettani

hatásaival. Ez csak csak részben igazolódott be, ugyanis a 4. kérdésem eredményei azt mutatják, hogy a kitöltők több mint, a fele ugyan tisztában van valamennyi élettani hatással, de nem mindegyik jótékony hatást ismerik. Leginkább csak a tapasztalt hatásokkal vannak tisztában Harmadik feltevésem az volt, hogy az asztmás gyerekek kétharmada vett már részt sóterápián. Ezt a feltételezésemet a 6 kérdésem eredményei igazolják, miszerint a válaszadók 71 %-a (39 fő) vett már részt sóterápián. A következő hipotézisem az volt, hogy a sóterápiát nem használók többsége nem gondolja hasznosnak ezt a gyógymódot. Ezt a hipotézist a 8 kérdésem adatai megcáfolták, mert a többség (14 fő) időhiány miatt nem vette igénybe a sóterápiát és csupán 2 fő nem gondolja hasznosnak. Az utolsó feltételezésemben azt állítottam, hogy a sóterápián résztvevő gyerekek több, mint a felénél csökken az asztmás krízisek száma a

sóterápiát követően. Ezt az állításomat a 11. kérdésem végeredményei igazolják, ugyanis a sóterápián résztvevők 56%-a (22 fő) csökkenést érez az asztmás krízisek számán. 35 7.1 Javaslatok Kutatásom alapján eredményei igazolják, hogy a sóterápia egy ismert gyógymód az asztmás gyermekek körében. Legtöbben az interneten olvastak erről a terápiáról Ez talán köszönhető a technológiai fejlődésnek és az internethasználat elterjedésének. Azonban számomra meglepő módon kevesen hallottak a sóterápiáról az orvosaiktól, illetve kevesen informálódtak orvosi vagy kórházi hirdetésekből. Televízióból és magazinokból tájékozódók száma is nagyon alacsony. Egy-egy fő bölcsödét és óvodát jelölte meg információforrásnak. Ezek alapján úgy gondolom, hogy szükség lenne több orvosi tájékoztatásra, akár plakát formájában is, televíziós reklámokra, hirdetésekre, és így talán több emberhez eljutna,

hiszen nem biztos, hogy mindenkinek van otthon internet-hozzáférése. Mivel csupán csak egy-egy fő jelölte meg az bölcsödét, óvodát és mivel asztmás gyermekekről van szó, ezért fontos lehet az közoktatási intézményekben (bölcsőde, óvoda, iskola) való tájékoztatás plakátok formájában vagy iskolákban akár előadások keretében. A sóterápia ismertségét célzó kérdések eredményei alapján az is kiderült, hogy a terápia élettani hatásaival, indikációival és kontraindikációival nem teljesen vannak tisztában a megkérdezettek. Ez még egy indok, ami miatt szükség lehet plakátokra vagy iskolai előadásokra. A sóterápia kihasználtságát felmérő kérdések alapján megtudtam, hogy 16-an nem veszik igénybe a sóterápiát és ezek közül 14-en azért, mert nincs rá elég idejük. Ez a 14 fő a falut jelölte meg lakóhelyének. Ez arra enged következtetni, hogy a városba való ingázás időigényes és megterhelő számukra, ezért

nem választják ezt a gyógymódot. Ezért javasolnám sószobák, sótermek kialakítását falvakban is vagy szervezett utakon keresztül eljuttatni a falu asztmás gyermekeit egy-egy kezelésre. Vannak iskolák, óvodák, ahol már találhatunk sószobát, sótermet. Ha ez minden közoktatási intézményben kötelező lenne, akkor talán csökkenne az asztmás gyermekek száma, valamint azok száma, akik nem veszik igénybe a terápiát időhiány miatt, illetve prevencióként is alkalmazható lenne ez a gyógymód. A sóterápia hatékonyság tekintve elmondható, hogy hatásos terápia, hiszen minden kitöltő érez valamilyen javulást, és a legtöbben már 2-3 alkalom után. 36 8. Összefoglalás Szakdolgozatom témáját a gyermekkori asztma és annak kezelésére szolgáló sóterápia képezte. Kutatásom célja az volt, hogy kérdőív segítségével feltérképezzem, hogy mennyire ismert, kihasznált és hasznos a sóterápia az asztmás gyermekeknél.

Primer kutatást végeztem kérdőív formájában Kérdőívemet egyrészt a Miskolci Sóbarlang asztmás gyermekei körében töltettem ki 2016. október 14-21 között, a személyes megkérdezés módszerét alkalmazva, másrészt pedig online, egy közösségi oldalon terjesztettem, ahol 2016. október elejétől 2016 november elejéig lehetett kitölteni. A célcsoportom az asztmás gyermekes családok voltak A kérdőívemet összesen 55-en töltötték ki. A kérdőívet kitöltő családok 55%ánál az asztmás gyermek 2-10 év közötti Eredményeket tekintve a válaszadók 100% hallott már a sóterápiáról. Kitöltők több mint, a fele ugyan tisztában van a sóterápia valamennyi élettani hatásával, de nem mindegyik jótékony hatást ismerik. A megkérdezettek 71 %-a (39 fő) vett már részt sóterápián. A sóterápiát nem alkalmazók többsége (14 fő) időhiány miatt nem vette igénybe ezt a gyógymódot. A sóterápián résztvevők éreznek valamilyen

javulást. Kutatásomból azt a következtetést vontam le, hogy a kitöltők nem teljesen vannak tisztában a sóterápia élettani hatásaival, indikációival és kontraindikációival, ezért szükség lenne tájékoztató plakátokra vagy előadásokra. Világossá vált számomra, hogy a sóterápia hatása egyértelműen megkönnyíti a betegek mindennapjait azáltal, hogy tisztább légutakat, könnyebb levegővételt és csökkent asztmás kríziseket eredményez. A szakdolgozatomhoz készített kutatásom során számos új és hasznos információhoz jutottam és azt gondolom, a célkitűzéseimet elértem. 37 9. Irodalomjegyzék A gyermekkori asztmáról http://efi.kenezykorhazhu/cikkek/szuloi-klub/21/a-gyermekkori-asztmarol Letöltés dátuma: 2016.0403 A gyermekkori légúti betegségek prehospitális vonatkozásai http://www.mentokhu/admin/data/file/6088 csopak-gyerek-legut-2011-08-26pdf Letöltés ideje: 2016.0424 A légzőrendszer felépítése

http://tudasbazis.sulinethu/hu/termeszettudomanyok/biologia/emberitest/legzoszervek/a-legzorendszer-felepitese Letöltés dátuma: 2016.0424 A sóbarlang http://www.miskolcisobarlanghu/ Letöltés ideje: 2016.1021 A só otthoni felhasználása http://sopont.hu/indexphp/otthoni-soterapia/soterapias-keszulek/a-so-otthonifelhasznalasa-9html Letöltés ideje: 2016.1021 A sóterápia élettani hatásai http://www.asztma-allergiaeu/soterapia/a-soterapia-elettani-hatasai Letöltés ideje: 2016.0527 38 A sóterápia hatásai http://semmelweis.hu/fulorrgegeszet/betegeinknek/betegsegekrol/a-soterapiahatasai/ Letöltés dátuma: 2016.0916 A sóterápia története http://www.sobarlanggazdagrethu/indexphp/soterapia-toertenethtml Letöltés dátuma: 2016.0916 Alsó légutak betegségei http://sobanjo.hu/also-legutak-betegsegei/ Letöltés ideje: 2016.0424 Anthony D. Milner: Az asztmás gyermek, Springer Hungarica Kiadó Kft, Budapest,1992, 106-108.o Asztma kiváltó okok és tünetek

http://www.csaladivilaghu/asztma-kivalto-okok-es-tunetek/ Letöltés ideje: 2016.0429 Az asztmás betegek számának növekedése http://otthonwellness.networkhu/blog/az-otthon-wellness-hirei/az-asztmas-betegekszamanak-novekedese Letöltés ideje: 2016.0429 Az indoso száraz sóterápiáról http://www.indisoeu/az indiso szaraz soterapiarol/543 Letöltés ideje: 2016.0527 39 Csecsemő- és gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium: Laryngitis subglottica, Gyermekgyógyászat tudományos és továbbképzési szaklap, 2002.június-különszám, 45-47. o http://gyermekorvostarsasag.hu/upload/gyermekorvostarsasag/document/Gyermekg yogyaszat 2002 jun 07 Laryngitis subglottica.pdf Letöltés ideje: 2016.0427 Dr. Cserháti Endre: Asthma bronchiale, Gyermekgyógyászat tudományos és továbbképzési szaklap, 2006.október, 341o http://gyermekorvostarsasag.hu/docviewaspx?r id=3133343938&web id=&mode =1 Letöltés ideje: 2014.0429 Dr. Laki Judit és Dr Gajdácsi József: A

gyermekkori asthma bronchiale diagnosztikája és gyógyszeres kezelése, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály, Budapest, 2011, 1112.o, 26-28 o, 32-39 o http://site.oephu/prot20110512/35 A gyermekkori asthma bronchiale diagnoszti kajanak es kezelesenek finanszirozasi protokollja - hatteranyag.pdf Letöltés ideje: 2016.0429 Dr. Szilágyi István: Kisiskolás- és prepubertáskorban megjelenő pszichés zavarok, Magiszter – pedagógusok szakmai-módszertani folyóirata, V.évfolyam, 2007, 3-4 ünnepi szám, 4. oldal, 8-9 oldal http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2007/osz/04pdf Letöltés ideje: 2016.0525 Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia, Medicina könyvkiadó Zrt, Budapest 2007, 109-111.o Hörghurut gyógyítása http://kohoges-horghurut.hu/horghurut/horghurut-gyogyitasa 40 Letöltés ideje: 2016.1014 Ivókúra http://sopont.hu/indexphp/otthoni-soterapia/ivokurahtml Letöltés ideje:

2016.1021 Kezelhető panaszok http://gyogyitoso.hu/kezelheto-panaszok/ Letöltés ideje: 2016.0527 Kiegészítő kezelés http://sopont.hu/indexphp/kiegeszito-kezeleshtml Letöltés ideje: 2016.1021 Légcsőhurut kezelése házilag http://kohoges-horghurut.hu/legcsohurut/legcsohurut-kezelese-hazilag Letöltés ideje: 2016.1014 Légúti betegségek: minden, amit fontos tudnunk http://www.medikidshu/leguti-betegsegek-bakterialis-invazioja/ Letöltés ideje: 2016.0424 Légzőrendszer http://gyermekapolas.hu/altalanos-informaciok/anatomia-elettanmindenkinek/legzorendszer Letöltés dátuma: 2016.0424 Paul Carson: Ha a gyerek asztmás, Park kiadó, 1990, 8-17.o Prof. Dr Cserháti Endre: Gyermekkori allergiás (atópiás) megbetegedések, Hippocrates, VIII/1., 2006 január-február, 28o 41 http://hippocrateslap.hu/uploads/ujsag/2006-1/Gyermekkori-allergias-atopiaspdf Letöltés ideje: 2016.0429 Sóbarlang http://www.kristalysobarlanghu/sobarlang Letöltés ideje: 2016.0527 Sófürdő

http://sopont.hu/indexphp/otthoni-soterapia/sofurdohtml Letöltés ideje: 2016.1021 Sókabin http://sopont.hu/indexphp/sokabinhtml Letöltés ideje: 2016.1021 Sópárna http://sopont.hu/indexphp/otthoni-soterapia/soparnahtml Letöltés ideje: 2016.1021 Sószauna http://sopont.hu/indexphp/soszaunahtml Letöltés ideje: 2016.1021 Sószoba, sóterápiás szoba http://sopont.hu/indexphp/soszoba-soterapias-szobahtml Letöltés ideje: 2016.1021 Szálteleki Józsefné: Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek, Ligatura Kft., Budapest 2010, 47-50.o http://humantiszk.hu/modularis jegyzetek/5 1 szaltelekipdf Letöltés ideje: 2016.0427 42 10. Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Légzőrendszer felépítése 6 2. ábra: Egészséges és gyulladt légutak 11 3. ábra: Az asztma előfordulási aránya 0-18 éves korosztályban (2013) 12 4. ábra: A gyermekkori asthma bronchiale kezelésének algoritmusa 15 5. ábra: Párologtató és sópipa 23 6. ábra: Lakóhelyek megoszlása

26 7. ábra: Információszerzés módjainak alakulása 27 8. ábra: Milyen egyéb élettani hatása lehet? 28 9. ábra: Milyen esetekben javasolt a sóterápia? 29 10. ábra: A sóterápiát igénybevevők alakulása 30 11. ábra: Igénybevétel helyszíneinek megoszlása 31 12. ábra: A sóterápia igénybevételének alakulása 32 13. ábra: A sóterápiát követően milyen területeken érez változást a gyermeke? 33 14. ábra: A sóterápia mellett milyen más terápiában részesül a gyermeke? 34 43 11. Mellékletek 11.1 Kérdőív Tisztelt Válaszadó! Bencs Dorina vagyok a Miskolci Egyetem Egészségturizmus szervező szakos végzős hallgatója. Szakdolgozatom megírásában szeretném az Ön segítségét kérni. Kutatásom témája az asztmás gyermekek kezelésének vizsgálata, pontosabban a sóterápia ismertségének, kihasználásnak, hatékonyságának vizsgálata. Kérem, válaszaival segítse munkámat! A kérdőív kitöltése kb.5 percet vesz

igénybe Köszönöm! 1. Ön hallott- e már a sóterápiáról (sóbarlang, sószoba stb)?  igen  nem 2. Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, kérem, jelölje be, hogy honnan hallott róla. (Több válasz is bejelölhető!)  orvosomtól  tv-ben hallottam  interneten olvastam  magazinokban olvastam  családtagjaimtól  barátaimtól  orvosi rendelőkben, kórházakban kiragasztott hirdetésekből  egyéb:. 3. Kérem, írja le saját szavaival, Ön szerint mi a lényege a sóterápiának! . 4. A sóterápia csillapítja az asztmás és allergiás tüneteket Milyen egyéb élettani hatása lehet? (Több válasz is bejelölhető!)  erősíti az immunrendszert  csökkenti a koleszterin szintet a vérben  növeli a vérnyomást  hasmenést és gyomorpanaszokat enyhíti 44  bőrbetegségekre (ekcéma, pikkelysömör) jótékony hatása van  testi-lelki-mentális feltöltődést nyújt  egyéb:. 5.

Milyen esetekben javasolt a sóterápia? (Több válasz is bejelölhető!)  fül-orr-gégészeti panaszokkal küszködőknek  szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek  asthma bronchiale súlyos fokú formája gyakori fulladásos rohamokkal küzdőknek  lázas állapotban  kezeletlen szív- és érrendszeri betegségeknél  bőrgyógyászati problémákkal rendelkező betegeknek  egyéb:. 6. Vette-e már igénybe az asztmás gyermeke sóterápiát?  igen  nem 7. Amennyiben az előző kérdésre igennel válaszolt, kérem, jelölje be, hogy hol vették igénybe!  sókamrában  sószobában  sóteremben  mesterséges sóbarlangban  egyéb:. 8. Amennyiben a 6-os kérdésre nemmel válaszolt, kérem, jelölje be, hogy miért nem vették igénybe!     időhiány miatt nem gondolom hasznosnak járt már, de nem volt jó tapasztalata egyéb:. 9. Hány alkalommal vették igénybe?  1-2

alkalommal  2-3 alkalommal  3-4 alkalommal  4-5 alkalommal  5-nél több alkalommal 45 10. Egy kezelés alkalmával mennyi időt töltöttek a sóbarlangban, sószobában stb.? . 11. A sóterápiát követően milyen területeken érez változást a gyermeke? (Több válasz is bejelölhető!)  gyógyszerfogyasztás csökken  enyhül a száraz köhögés  csökken az asztmás krízisek száma és intenzitása  könnyebb levegővétel  tisztább légutak  terhelhetőség javulása  egyéb:. 12. Mennyi kezelés után érezhetőek a sóterápia jótékony hatásai?  1-2 alkalom után  2-3 alkalom után  3-4 alkalom után  4-5 alkalom után  Több alkalom után, a kúra végén 13. A sóterápia mellett milyen más terápiában részesül a gyermeke? (Több válasz is bejelölhető!)  gyógyszeres kezelés  inhaláció  gyógytorna (légzőtorna)  alternatív gyógymódok

(gyógynövénykúrák)  homeopátia  akupunktúra  egyéb: .  nem részesül más terápiában 14. A gyermeke neme:  nő  férfi 15. A gyermeke életkora: 46  0-2 év között  2-10 év között  10-18 év között 16. A gyermeke lakóhelye:  falu  város  megyeszékhely  főváros 47