Matematika | Statisztika » Bánár Ákos - Grafikus ábrázolás

5. Grafikus ábrázolás A grafikus ábrázolás a statisztikai adatok reprezentálásának, szemléltetésének egyik eszköze. Minden grafikus ábrázolás lényege az összehasonlítás. A statisztikai elemzések kezdetén célszerű az adatokat grafikusan ábrázolni, hiszen ez alapján sejtéseket fogalmazhatunk meg, kijelölhetjük az elemzés tovább haladásának irányát. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy egy ábra nem bizonyító erejű, csak sejtéseket ad. A grafikus ábrázolás fontosabb típusai az alábbiak. A diagramok valamilyen síkbeli reprezentációja az adatokat. A fontosabb típusai: • • • • • • Pontdiagram: két ismérv szerinti hovatartozást ábrázolunk vele Vonaldiagram: egyenes szakaszokból álló grafikus ábra Síkdiagram: gyakoriságokat ábrázolunk vele, területek segítségével (pl. oszlop vagy kördiagram). A kartogram gyakoriságok térképen alapuló ábrázolását jelenti (pl. Magyarországi kistérségek versenyképességük

szerinti osztályozás) A sztereogramok háromdimenziós grafikus ábrázolás eszközei. A piktogramok figurális ábrázolás, gyakoriságok különböző nagyságú vagy számú képszimbólumokkal való ábrázolását jelentik. (pl a választások után a „parlamenti patkó” pártok színeivel való ábrázolása szavazatarányosan) A statisztikai sorok és táblák készítéséhez hasonlóan a grafikus ábrázolásnak is van néhány fontosabb formai követelménye. • • • • • A grafikus ábrának mindig kell címet adni. Az adatok forrását kötelező feltüntetni. Amennyiben a grafikus ábrázolás koordinátarendszerben történik (pl. vonaldiagram), akkor meg kell adnunk az egyes tengelyeken szereplő mennyiségeket, illetve az egységeket a tengelyeken. Meg kell adnunk az adatok mértékegységét is. Síkdiagramok esetében a reprezentáló síkidom területe arányos kell, hogy legyen az ábrázolni kívánt adat nagyságával; Az idősorokat általában

vonaldiagram segítségével ábrázoljuk. Az állapot- és a tartamidősorok ábrázolása annyiban tér el, hogy a vízszintes tengelyen az időszakokat az előbbinél az osztópontokra, míg utóbbinál az osztópontok közé vesszük fel. A sokaság szerkezetét általában kördiagrammal szemléltetjük. Mennyiségi sorok ábrázolása általában hisztogram (hézagmentes oszlopdiagram) vagy gyakorisági poligon („törtvonal”) segítségével történik