Földrajz | Tanulmányok, esszék » Meddő szénhidrogén kutak és hasznosítási lehetőségük a Közép-Tisza-vidéken

Meddő szénhidrogén kutak és hasznosítási lehetőségük a Közép-Tisza-vidéken Dankó Erika Nemzeti Környezetügyi Intézet Napjainkban az energiaárak folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív energiahasznosítások, így a geotermikus energia is. Hazánk, valamint a dolgozatomban vizsgált Közép-Tisza-vidék kiváló adottságokkal rendelkezik, földhő hasznosítás szempontjából, hiszen a geotermikus grádiens értéke itt mintegy másfélszerese a világátlagénak. Emellett más ásványkincsek is rejtőznek a felszín alatt. A mai Közép-Tisza-vidék területe többször került olyan geológiai környezetbe a földtörténet során, amely alkalmas volt kőolaj és földgáz képződésére egyaránt. A többszöri transzregresszió, a tengeri üledékképződés, a térszíni süllyedések-emelkedések következtében az eltemetődött szerves anyag mélységi körülmények (magas nyomás, hőmérséklet) közé került,

és átalakult. Először biopolimerekből geopolimerek, majd az anyag tovább frakcionizálódásakor kőolaj és földgáz keletkezett. Ezek tározó kőzete az Alföld területén zömében a harmadidőszaki porózus homokkő konglomerátum. A porózus, valamint repedezett kőzetek kiváló közvetítő közegek lehetnek a kis olaj és gázszemcsék migrációjának, a törések és felboltozódások mentén pedig a migráló anyag csapdázódásának. A harmadidőszak második felében a területen létező csökkent sósvizű Pannon Beltenger, valamint a bele torkolló folyók hordalékaikkal, deltáikkal, nagy hozamú termálvíz tározódásra alkalmas homokrétegeket hoztak létre. A XIX. század végén, a XX században és még ma is, nagyon nagy a kereslet a kőolaj és földgáz származékokra, ami arra késztette az olajipari geológus szakembereket, hogy újabb és újabb kitermelhető készletetek tárjanak fel. Ezért az 1940-es évektől tömegesen mélyítették le a

különböző szénhidrogén kutató fúrásokat, amelyeknek egy része nem lett sikeres, hiszen CH szempontjából meddőnek bizonyult, így a olajipar számára nem volt értékes fúrás. Nem volt jelentős, hiszen a kutatás nem azt vizsgálta, milyen hévíztermelésre alkalmas rétegeket tártak fel ezen fúrások alkalmával. A meddő kutak felhagyása után, egy részüket sikerült hasznosítani és hévízkúttá kiképezni, de vannak olyan kutak is, melyeket egyáltalán nem hasznosítottak semmire. Dolgozatom megírásának a célja egy összefoglaló készítése a Közép-Tisza-vidéken kőolaj kutatási célra lemélyített, majd szénhidrogén szempontjából meddővé nyilvánított kutak rendszerezése, áttanulmányozása volt. A rendelkezésemre álló anyagok alapján áttekintem a Közép-Tisza vidéken létesült meddő CH kutak adatait, műszaki állapotát, geotermikus, hévízfeltárási szempontból hasznosítható mélységközöket, különös tekintettel

Szolnok és térségére vonatkozóan, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Tisza-vidéki Kirendeltség működési területén. Célom, hogy felhívjam a figyelmet a föld alatt rejtőző kincs hasznosítási lehetőségeire, hiszen, ahol a geológiai feltételek adottak, ott hévízhasznosításra fel lehet használni ezen kutak egy részét, kiváltva a fosszilis energiahordozókkal való fűtést. Másodsorban nem elhanyagolható a zömében elhagyatott kutak környezetvédelmi szempontból történő vizsgálata. Több esetben tapasztalható, hogy a „gazdátlan” kút nem rendelkezik védőterülettel, a kútszerelvények rozsdásak, a kútszájak nyitott állapotban vannak. Így a felszíni eredetű szennyeződések könnyen elszennyezhetnek több száz, akár több ezer méter mélységű rétegeket. 2 Szénhidrogén kutatás alakulása, kutak eloszlása a területünkön A magyar szénhidrogén kutatás iránti figyelem már az ipari forradalom idején

elkezdődött. Az akkori államvezetés már a 19. század végén évi 100000 koronát különített el a költségvetésből kőolaj és földgáz hazai termelési feltételeinek a tisztázására. E munka tudományos megalapozásának feladatát a Magyar Királyi Földtani Intézet (MKFI) kapta meg. Wekerle Sándor miniszterelnök, Böckh Jánoshoz, az MKFI igazgatójához írt levelében (1893. június12) világosan meghatározta, mit vár a kormányzat: „fölötte fontos, hogy a nyersolaj az országban nyeressék.” „Szükségesnek találom, hogy a mély fúrások a geológiai viszonyok alapos tanulmányozásával kezdessenek meg.” (Dr Bérczi István: Szénhidrogének, 2002). A szénhidrogén kutatás hajnalán a tudósok Eötvös Lóránd felfedezésével, a torziós inga segítségével fedeztek fel újabb és újabb szénhidrogén telepeket. A kor kiemelkedő szakértői Böckh Hugó, Pávai Vajna Ferenc, Papp Simon és Ifj. Lóczy Lajos voltak. A Magyar Kincstár egyre

jobban támogatta a harmadidőszaki üledékek (szarmata, pannon), reménybeli kutatását, bár a Közép-Tisza-vidékén csak az 1940-évektől kezdődött meg a harmadidőszaki üledékek szénhidrogén hasznosítás szempontjából való intenzív vizsgálata. A II világháború előtt összesen 4 ilyen kút létesült A legelső ilyen a Berekfürdő I. számú kút volt, amelyet még 3 db kút követett A Berekfürdő II-es 1930-ban, Tiszaörsi kút 1932-ben, a Tiszakürt-1-es (Cserkeszőlő) 1943-ban. A kutak jelenleg is működnek, vizüket strandi vízellátásra használják. 1952 és 1955 között a kőolaj- és földgázkutatás homlokterébe került a Közép-Tisza-vidék. Az ebben az időszakban lefúrt kutatófúrások közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 83 db lett eredményes, 71 db meddő. Műszaki, geológiai tulajdonságaikat és hasznosítási jellemzőket tekintve a kutak a következőképpen csoportosíthatók: 1. ábra CH kutató fúrások

csoportosítása műszaki állapot szerint Jelenleg a KÖTI-NeKI működési területén összesen 215 db meddő CH kútról van tudomásunk. Eloszlásukat tekintve nagyjából a vizsgált terület (KÖTI-NeKI működési területe középvonala mentén ÉKK-DNYNY irányban helyezkednek el (1. számú térkép) Néhány település közelében a kutak sűrűbben létesültek. Ilyen Nyársapát, Törtel, Szolnok, Fegyvernek, Kenderes és Kunmadaras térsége. Összességében elmondható, hogy a nyilvántartott meddő CH kutak számához viszonyítva (3093 db) a kutak 7,9%-a található meg területünkön. 3 1. számú térkép A kutak eloszlása a KÖTI-NeKI Területén Ezek egy részét sikerült hévíztermelésbe állítani, zömében azokat, amelyeket lakott területeken létesítettek vagy ipari, mezőgazdasági létesítmények közelében fúrtak. Sajnos még mindig elmondtató, hogy geotermikus hasznosítás szempontjából azonban csak csekély részük hasznosul. A

hasznosítást megnehezítik a kút átalakításával járó költségek és a bonyolult hatósági ügyintézés is. A következő összeállításban különböző műszaki állapotú kutakat részletezünk. 1945-ig fúrt meddő CH kutató fúrások Fúrás neve: Tiszakürt-1. Rövidnév: Tkürt-1 EOV X: 169509 EOV Y: 738087 Elhelyezkedése: A kút a cserkeszőlői strand területén található. Fúrás éve: 1943 Fúrás közben elért mélység: 2311,5 m Műszaki kiképzés: 0,0-231 m 14” 4 0-1154 m 10” 0-2030 m 6 5/2 ’’ 1852-2311,5 m 3’’ Megnyitott rétegközök: 2293,5-2311,5 m között 3’’ perforált cső. Hasznosítás módja: A kutat a fürdő használja gyógyvizű kútként. Hévízkút kataszteri szám: B-1 Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat:1436 m, felső-pannon középső tagozat: 1270 m, oszcillációs szint:1163 m, felső-pliocén levantei 751 m Megjegyzés: A kút létesítése közben a fúrást végző szakemberek műszaki

problémákkal küszködtek, így a kút közel fél év munka után készült el. Érdekes, hogy működésének első pár éve alatt drasztikusan megváltoztak a kitermelt víz vízkémiai paraméterei, ami arra enged következtetni, hogy már nem a perforált szakaszból folyt a víz, hanem vagy egy csőtörés mentén, vagy a rakatok között áramlott be a kútba. Cserkeszőlői 2311,5 m-es hévízkút vízminőségi paraméterei Na (mg/l) Ca (mg/l) Cl (mg/l) Mg (mg/l) HCO3 (mg/l) SO4 (mg/l) J (mg/l) Br (mg/l) F (mg/l) Összes oldott anyag tartalom (mg/l) 1943. évi vízvizsgálat 4927,44 173,9 7487,75 22,43 1121,68 24,5 2,065 22,9 9,428 2010. évi OSAP 1375 adatlap 638 13 175 0,68 1256,6 25 0,5 0,993 2,46 14443,6 2197 1. számú táblázat A Tiszakürt-1 vízkémiai adatai (1943, 2010) 5 1. számú kép Tiszakürt-1 (Bogdán B) Fúrás neve: Berekfürdő-1. EOV X: 228618 EOV Y: 785891 Elhelyezkedése: A kút a jelenleg használaton kívüli üveggyár területén

található. Az olajipari kutakra jellemző, úgynevezett „karácsonyfa” csőszerelvénnyel látták el. Fúrás éve: 1928 Fúrás közben elért mélység: 1224,5 m; talpmélység:1186,5 m Műszaki kiképzés: 0-49,6 m 558 mm 0-148,8 m 508 mm 142,6-221,1 m 458 mm 214,5-303,4 m 406 mm 298-458,8 m 365 mm 0,0-450 m 241 mm 450-592,4 m 323 mm 559-659,6 m 241 mm 648-862,3 m 207 mm 859,0-1094,4 m 171 mm 1092-1186,5 m 138 mm Megnyitott rétegközök: 533-626 m 323, 241 mm perforált cső 768-804,4 m 207 mm perforált cső 959,5-978,4 m 171 mm perforált cső 6 1014,3-1037 m 171 mm perforált cső 1055,6-1071 m 171 mm perforált cső 1150-1186,5 138 mm perforált cső Hasznosítás módja: A kutak jelenleg is a berekfürdői strand használja. Hévízkút kataszteri szám: K-70 Megjegyzés: A kút létesítése Pávai Vajna Ferenc nevéhez kötődik. Az ő tanácsára kezdtek el fúrni ezen a területen. Eredetileg kőolajkutatás volt a cél, ehelyett nagyon jó minőségű

termálvíz és földgáz tört fel a felszínre.(címlapkép) Ezzel nagyban hozzájárult Berekfürdő település fejlődéséhez. Berekfürdő a kiváló gyógyvizű fürdőjének köszönhetően önálló településsé vált, és kedvelt turisztikai célpont lett. 2. számú kép Berekfürdő-1 (Dankó E) Fúrás neve: Berekfürdő-2. EOV X: 228617 EOV Y: 785685 Elhelyezkedése: A kút Berekfürdő település belterületén, védőterülettel körbekerítve található. Fúrás éve: 1930 Talpmélység: 801,7 m 7 Műszaki kiképzés: 0-57,1 m 416 mm 0-271,1 m 323 mm 0-502, 2 m 243 mm 0-591,8 m 207 mm 240,2-598,8 m 170 mm 0,0-103,4 m 138 mm 598,3-650,3 m 102 mm 103,4-755,3 m 102 mm 741,6-801,7 m 89 m Megnyitott rétegközök: 598,3-650,3 m között perforált cső 755,3-801,7 m között perforált cső Hasznosítás módja: A kutat jelenleg is a Berekfürdői Strand használja. Hévízkút kataszteri szám: K-68 Megjegyzés: A kút ma is jó állapotú, üzemel. 3. számú

kép Berekfürdő-2 (Dankó E) 8 Szolnok környéki fúrások Fúrás neve: Szanda-13. Rövidnév: Sza-13 EOV X: 202899 EOVY: 734740 Elhelyezkedése: A kút Szolnok belterületén, a Tiszaligeti strandhoz tartozó tó mellett, zárt kerítéssel elzárt területen található. Fúrás éve: 1968 Talpmélység:1149,5 m Műszaki kiképzés: 0-198 m 9 5/8” 0-1149,5 m 6 5/8” Megnyitott rétegközök: 816-838 m perforált béléscső. Hasznosítás módja: A kút jelenleg a Tiszaligeti Strand tartalékkútjaként üzemel. Hévízkút kataszteri szám: K-80 Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat: 929 m, felső-pannon középső tagozat:810 m, oszcillációs szint:720 m, felső-pliocén levantei 494 m 4. számú kép Szandaszőlős-13 (Barabás I) 9 Fúrás neve: Szandaszőlős-3. Rövidnév: Sza-3. EOV X: 202151 EOVY: 736873 Elhelyezkedése: A kút Szolnok belterületén, a Szandai-réten, a barkácsáruháztól körülbelül 50 m-re található. Fúrás éve: 1959

Talpmélység: 2228 m Műszaki kiképzés: 0-611 m, 9 5/8” 0-2224 m, 6 5/8” Megnyitott rétegközök: 980-996m, perforált béléscső. Hasznosítás módja: Nem használják semmire, elhanyagolt állapotban van. A kút szerelvényei rozsdásak, a kútszáj nyitva van. Hévízkút kataszteri szám: K-96. Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat: 915 m, felső-pannon középső tagozat: 810 m, osszcillációs szint: 712 m, felső-pliocén levantei: 498 m. Megjegyzés: A kút környezete gazos, elhanyagolt, lyukszája nyitva van. Érdemes lenne megvizsgálni, hogyan hasznosítható a kút vize. Esetleg hasznosítható lenne a szomszédos bevásárló központok fűtőrendszerének rásegítésére? Ha nem tudják hasznosítani a kutat, annak lezárása és a környezetének rendbetétele javasolt. 5. számú kép Szandaszőlős-3 (Dankó E) 10 Fúrás neve: Szolnok Észak-1. Rövidnév: SzoÉ-1. EOV X: 206326 EOVY: 733977 Elhelyezkedése: Szolnok belterületén, a

Nagy Sándor József úton lévő Volán telepen található. Fúrás éve: 1965 Talpmélység: 2200 m Műszaki kiképzés: 0-548 m, 9 5/8” 0-1972 m, 6 5/8” Megnyitott rétegközök: 1043-1049 m perforált béléscső Hasznosítás módja: A kút jelenleg üzemen kívül van. Hévízkút kataszteri szám: K-77 Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat: 1036 m, felső-pannon középső tagozat: 921 m, osszcillációs szint 827 m, felső-pliocén levantei: 604 m. 6. számú kép Szolnok-Észak-1 (Barabás I) 11 Fúrás neve: Alcsi-1. Rövidnév: Al-1. EOV X: 205895 EOVY: 738463 Elhelyezkedése: A kút Szolnok külterületén, Szolnok, Alcsi-pusztán került lemélyítésre. Fúrás éve: 1958 Talpmélység: 1958 m Műszaki kiképzés: 0-28 m, 13 3/4" 0-821,2 m, 9 5/8” 1-1931 m, 6 5/8” A béléscső 770 m-ig visszahúzva. Megnyitott rétegközök: Hasznosítás módja: A kutat nem használják semmire, nincs hévízkúttá kiképezve. Hévízkút kataszteri

szám: Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat: 980 m, felső-pannon középső tagozat:860 m, osszcillciós szint:771 m, felső-pliocén levantei: 558 m. Megjegyzés: Hévíz beszerzési célra használható legnagyobb talpmélység: 750 m. Ehhez 635 m-700 m-ig több részletbe betelepült homokrétegek, 703-748 m-ig található homokréteg használható. Az ehhez szükséges munkálatok: műtalp kialakítása 750 m-en, valamint perforálások elvégzése a vízadó rétegeknél. Bejárás során a kút felkutatása sikertelen volt Fúrás neve: Alcsi-2. Rövidnév: Al-2. EOV X: 206443 EOVY: 738806 Elhelyezkedése: A kút Szolnok külterületén, Szolnok, Alcsi-pusztán került lemélyítésre. Fúrás éve: 1959 12 Talpmélység: 2420 m Műszaki kiképzés: 0-794,2 m, 9 5/8” 1-2330 m, 6 5/8” Megnyitott rétegközök: Hasznosítás módja: A kút nincs hévízkúttá kiképezve. Hévízkút kataszteri szám: Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat: 993

m, felső pannon középső tagozat:873 m, osszcillciós szint:783 m, felső-pliocén levantei: 570 m. Megjegyzés: Hévíz beszerzési célra a következő rétegközök vehetők figyelembe: 645-760 m- ig több homokréteg, 800-1082 m-ig több homokréteg, 1096-1167 m-ig több homokréteg, 1194-1240 m-ig több homokréteg. Az ehhez szükséges munkálatok: Műtalp kiképzése, a vízadó rétegeknél a béléscső perforálása. Fúrás neve: Tiszaliget vízkút-1. Rövidnév: Tiszaliget-Vk-1. EOV X: 202580 EOVY: 736200 Elhelyezkedése: A kút lemélyítése Szolnok, Tiszaliget területén, a mentett oldali töltéstől néhány méterre, a volt KISZ tábor mellett történt. Fúrás éve: 1969. Talpmélység: 1051,5 m . Műszaki kiképzés: 0-281m, 244 mm, 0-983 m, 168 mm, 975-1051,5 m, 114 mm Megnyitott rétegközök: 989-1027,5 m között: perforált béléscső. 13 Hasznosítás módja: A KISZ tábor fennállásáig a kutat fürdőzési célra használták. A 2000 évben

árvízvédelmi célból lezárták, valamint a kútszerelvényeket elföldelték. Hévízkút kataszteri szám: K-78. Földtani korbeosztás: felső-pannon alsó tagozat: 923 m, felső-pannon középső tagozat: 810 m. Megjegyzés: A kút felkutatására 2011-ben történtek ásatások. Csak strandot összekötő bekötőcsövét sikerült megtalálni. Érdemes lenne felkutatni, mert üzemképes állapotban zárták le, és a kitermelt víz jó gyógyvízű összetevőkkel rendelkezik. 7. számú kép Tiszaliget-Vízkút-1(Barabás I) Fúrás neve: Szanda-7. Rövidnév: Sza-7. EOV X: 203577 EOVY: 737929 Elhelyezkedése: A kút Szolnok beterületén a Tisza bal partától nem messze a mentetetlen oldalon helyezkedik el. Fúrás éve: 1960. Talpmélység: 1850 m. Műszaki kiképzés: 0-323 m, 9 5/8’’, 0-1823 m, 6 5/8’’. 14 Megnyitott rétegközök: 824-835 m, 848-854 m, 864-886 m között perforált béléscső. Hasznosítás módja: Fürdőzési, gazdasági ivó célra

használják. Hévízkút kataszteri szám: K-65. Földtani korbeosztás: felső pannon-alsó tagozat: 925 m, felső pannon-középső tagozat: 810 m, osszcillációs szint: felső-pliocén-levantei: 496 m. Megjegyzés: A kutat több létesítmény is használja. Fúrás neve: Szolnok-19. Rövidnév: Szo-19. EOV X: 202573 EOVY: 733999 Elhelyezkedése: Szolnok belterületén, a Béke-Metál Kft. telephelyén található Fúrás éve: 1958. Talpmélység: 2043 m. Műszaki kiképzés: 0-748,6 m, 9 5/8”, 0-1199 m, 6 5/8”. Megnyitott rétegközök: 1006-1014 m, 1030-1048 m, 1055-1066 m perforált betétszűrő. Hasznosítás módja: A kút üzemképes, de az üzemeltető jelenleg nem használja. Hévízkút kataszteri szám: B-63. Földtani korbeosztás: felső pannon-alsó tagozat: 936 m, felső pannon-középső tagozat: 821 m, osszcillációs szint: 736 m, felső-pliocén-levantei: 492 m . 15 Fúrás neve: Szolnok-3. Rövidnév: Szo-3. EOV X: 204182 EOVY: 737927

Elhelyezkedése: Szolnok belterületétől nem messze a Szolnokot Abonnyal összekötő út menti telephelyen található. Fúrás éve: 1960. Talpmélység: 2004 m. Műszaki kiképzés: 0-793 m, 10 3/4", 0-772,3 m, 9 5/8”, 772,3-1183 m, 6 5/8”. Megnyitott rétegközök: 875-960 m, 985-1015 m,1025-1060 m,1070-1080 m,1100-1110 m,1135-1160 m között perforált béléscső. Hasznosítás módja: A kutat egy magánszemély vásárolta meg. Hévízkút kataszteri szám: K-64. Földtani korbeosztás: felső pannon-alsó tagozat: 926 m, felső pannon-középső tagozat: 810 m, osszcillációs szint: 730 m, felső-pliocén-levantei: 492 m. Megjegyzés: A kutat csak keveset használják. 8. számú kép Szolnok-3 (Barabás I) 16 Fúrás neve: Szolnok-14. Rövidnév: Szo-14. EOV X: 201952 EOVY: 734219 Elhelyezkedése: Szolnokon, a volt cukorgyárhoz tartozó területen helyezkedett el. Fúrás éve: 1957. Talpmélység: 2056 m. Műszaki kiképzés: 0-805 m, 9 5/8”, 0-1971 m, 6

5/8”. Megnyitott rétegközök: 1004-1016 m, 1036-1048 m,1056-1068 m,1074-1086 m között perforált béléscső. Hasznosítás módja: A kutat valaha a szolnoki cukorgyár használta. A gyár megszűnése után a kutat elhanyagolták, a kútszerelvények eltűntek. Hévízkút kataszteri szám: B-58. Földtani korbeosztás: felső pannon-alsó tagozat: 934 m, felső pannon-középső tagozat: 819 m, osszcillációs szint 734 m. Megjegyzés: A kút elhanyagolt állapotban van. 9. számú kép Szolnok-14 (Barabás I:2008-as felvétel) 17 Fúrás neve: Szolnok-8. Rövidnév: Szo-8. EOV X: 201643 EOVY: 733459 Elhelyezkedése: A kút létesítésekor az akkori cukorgyár strandján helyezkedett el. Fúrás éve: 1956. Talpmélység: 2044 m. Műszaki kiképzés: 0-51,2 m, 13 3/4", 0-704,4 m, 10 3/4", 0-2018,5 m, 6 5/8”. Megnyitott rétegközök: 715-718 m, 741-743 m, 825-830 m, 878-886 m, 931-935 m, 970-973 m, 987-990 m között perforált béléscső. Hasznosítás

módja: A cukorgyár megszűnése után, a kutat nem használják. Hévízkút kataszteri szám: B-59. Földtani korbeosztás: felső pannon-alsó tagozat: 920 m, felső pannon-középső tagozat: 805 m, osszcillációs szint: 721 m, felső-pliocén-levantei: 475 m. Összefoglalás: Jelen kutak a teljesség igénye nélkül bemutatják szűkebb környezetünk, Szolnok, valamint a működési területünkön lefúrt meddő szénhidrogén kutató fúrások változatos, hasznosítását és állapotát. Vannak olyan kutak, amelyek többcélú hasznosítása megvalósult, a meleg víz energiáját és az összetevőiben lévő jótékony hatást egyaránt kihasználva. Ilyenek például a Berekfürdő Stand termálkútjai, amelyeket nemcsak fürdési, hanem fűtési célra is hasznosítanak. A kutak egy részét klasszikus fürdőzési célra hasznosítják (pl.:Tiszakürt-1) Ugyancsak találtunk számos példát mezőgazdasági hasznosításra is, itt a kertészeti célú fűtés (pl.:

Újszilvás-2), valamint állattartó telepek ellátásának aránya megoszlik, és nem tolódik el fóliafűtés irányában a Dél-Alföldön tapasztaltakkal szemben. Noha rengeteg kutat hévízkúttá képeztek, mégis lezárt állapotban, használaton kívül vannak. (Szo-19, Szo-É-1). Létesültek olyan kutak is, melyek alkalmasak lennének hévízbeszerzési célokra. Ezeket érdemes lenne felkutatni és megvizsgálni a hasznosításuk lehetőséget, valamint befektetőket találni a kutak további használatára (Al-1, Al-2). 18 Sajnos találtunk példát arra, hogy a kút rozsdás, elhanyagolt állapotban volt (Sza-3, Szo-14). Ezekre a kutakra szeretném a figyelmet kiemelten felhívni, hiszen ezek a kutak komoly környezeti kockázatot jelentenek a földtani közeg védelme szempontjából. Dolgozatom figyelemfelkeltés a szakági kollégák és a hatóságok felé a megfelelő intézkedések megtétele érdekében. További célom, hogy felkutassam és összefoglalót

készítsek a területen létesült összes szénhidrogén kutató fúrásról, ehhez jelen dolgozat anyaga az első indulópont. FELHASZNÁLT IRODALOM Ivántsó Iván-Kató Ernő: A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén létesült meddő szénhidrogénkutató fúrások hasznosítási lehetőségei, Tanulmány 1980 Dr. Bérczi István: Szénhidrogének Megjelent:MagyarTudománytár 1 Föld, víz, levegő;MTA Társadalomkutató Központ.Budapest2002, pp 286-297 Meddő Olajipari fúrások termálkútként való hasznosításának lehetőségei Szolnok megyében. Tanulmány, Szolnok 1975) Barabás Imre - Bunász Nikoletta - Tóth Tamás (KÖTIVIZIG): Szolnok és környéke aljzatának pliocén és pleisztocén kori fejlődéstörténete. MHT Dolgozat 2013 Barabás Imre: Szakmérnökségi monográfiák-Mezőtúr Barabás Imre: Dr. Pávai Vajna Ferenc emlékezete Előadás születésének 125 évfordulója alkalmából, Berekfürdő 2011 Szerző nélküli források:

KÖTIVIZIG Vízföldtani és Víziközmű csoport adattára, fotói KÖTIVIZIG Vízgazdálkodási évkönyv 2011 Vízmérleg nyilvántartások Magyarország hévízkútjainak katasztere Területi kútkataszterek Földtani korok meghatározása: Barabás Imre 19