Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Kővári Gergő Benjámin - E-government a világ hálójában

Kővári Gergő Benjámin - E-government a világ hálójában Az e-government nem más, mint a polgárokkal való kommunikáció javításának eszköze annak érdekében, hogy jobban megérthessük szükségleteiket és szempontjaikat. Máképpen szólva, nem arról van szó, hogy létező szolgáltatásokat tegyünk elektromos alapúvá, mert ez nem elegendő az új típusú szolgáltató állam kialakításához. (Michelle D’Auray, informatikai kormánybiztos, Kanada) 1. Bevezetés Elektronikus társadalom és elektronikus demokrácia A XX. század végére és a XXI század elejére az emberiség olyan újabb korszakhoz érkezett, amelyet digitális korszaknak hívnak, ezáltal egy új információs társadalom született. Életünket már nemcsak a telefonok, faxok hálózzák be, hanem az Internet is fontos részévé vált hétköznapjainknak. Rengeteg dolgot intézünk az Interneten, a pizza rendeléstől a hírek olvasásán át a l evelezésig. Sokan már el sem tudnák

képzelni életüket a háló nélkül, és fel vannak háborodva, ha valamit nem lehet elérni a rendszeren keresztül. Nincs mit tenni, ennek hatása alatt éljük tovább életünk. Mivel a társadalmak csak szervezetten életképesek, és ehhez kormányzatra van szükség, így a változásokat az államvezetésnek is követnie kellett. Megindult egy úgynevezett �internetizáló� folyamat, amelynek rengeteg előnye, de közel annyi hátránya is van. Néhány olyan eljárást is be akartak vezetni az Interneten, amelyek hatékonyságát ez az eljárási mód igencsak visszavetette, vagy jogszabályok hiányában visszaélésekre adott lehetőséget. Viszont a kezdeti eufórikus állapotok után higgadtabb, rendszerező és rendező korszak kezdődött meg, melyben megindult a jogi háttér felépítése, és a szakemberek képzése. Másfelől a technológiában bekövetkezett fejlődés a kormányzati, államigazgatási és önkormányzati területen is számos olyan új

megoldást hozott, amelyekkel az ott dolgozó vezetők munkája hatékonyabban végezhető. Az újítások többnyire a versenyszférában jelennek meg először, és általában az itt is bevált újítások kerülnek a kormányzati területekre. Az elektronikus demokrácia, mint fogalom magában foglalja azon új média-generáció polgárait, akik a pontosabb információért már Internetet használnak, és politikai tevékenységet is szívesebben folytatnak majd a hálón, úgy, mint a véleményközlés, vagy akár a helyi vagy országos szavazás lebonyolítása. Jóval több információ áll majd rendelkezésükre támogatott pártjukról, és kapcsolatot is könnyebben tudnak majd teremteni a számukra szimpatikus képviselővel. Természetesen e tervek rengeteg új problémát jelentenek a szakemberek számára: biztonság, titkosság, hatékonyság és a s zükséges technikai feltételek megteremtése, hogy mindenki által elérhetővé váljon. Ezen célok

megvalósítása érdekében az Európai Bizottság tervcsomagot dolgozott ki EVE néven. A projektben egyetemek, kutatólaboratóriumok, kereskedelmi és technikai vállalatok is részt vesznek. A fő cél az e-demokrácia világméretűvé tétele Az EVE érinteni fogja az újratermelést, az üzleti életet, a közigazgatást és természetesen a politikát. �A közigazgatási hálózattól azt várják, hogy fejlessze a kormány és állampolgárok számára nyújtott szolgáltatásainak színvonalát, hatékonyabbá és egyszerűbbé tegye az adminisztratív munkát.� A kormányzat szerepvállalása Napjainkban megfigyelhető tendencia, hogy a világ vezető országainak kormányai, és sok európai állam nem irányítani akarja a társadalmat, hanem kiszolgálni. Véleményem szerint ez komoly előrelépés, hiszen a kormány értünk van, nem pedig mi vagyunk a kormányért. A polgárok szükségletei már nemcsak a mindennapos szolgáltatásokra terjednek ki, hanem

megfigyelhető egy óriási tudáséhség, mely kiterjed a k özigazgatási ügyek vitelére is. Az információs társadalmi szolgáltatások kialakulásával a jog, különösen a közigazgatási jog, új kihívásokkal szembesült. Azok a változások, amelyek a társadalom és a hatóságok információs és informatikai fejlődését jellemzik, megjelennek a hivatalok és az állampolgár viszonyában is. A polgár az egyre szélesedő �tájékoztatási" lehetőségeket ki akarja használni, azaz élni kíván jogaival, hogy hivatalos helyekről széleskörűen információkat szerezhessen be. Az ügyfelet érdekli az eljárás minden létszakasza, és arról minél többet akar tudni. A világ számos országát elérte az az utóbbi időben elindult globális törvényhozási hullám, amely arra ösztökéli a kormányzati szerveket, hogy használjanak nyílt forrású vagy ingyenes szoftvereket, hogy ez se legyen akadály a polgár számára az elérhetőség

szempontjából. Itt elsősorban érdekek érvényesítéséről van szó mind az egyes személyek, mind pedig a közhatóságok részéről. Tehát a szabályozás célja, hogy a társadalom ezen érdekei érvényesülhessenek. (A közelmúltban halhattunk arról az esetről, amikor is a brit kormány által kiírt tendert megnyerő Microsoft a kormányzati portált úgy készítette el, hogy csak azok által volt elérhető, akik rendelkeztek a cég által készített programmal.) A kormánynak az a f eladata, hogy kielégítse az egyre nagyobb, és az információra egyre éhesebb e-társadalmat, aki már hozzászokott ahhoz, hogy majdnem mindent el tud intézni a világhálón keresztül, és nem akar órákat hivatalokban tölteni. A kérdés ma már csak az, hogy mikorra érjük el azt a szintet, hogy az igazolványhoz szükséges fényképet is on-line küldjük be az okmányirodába, ahol már ügyfélfogadás sem lesz, sem aktahalmazok és végeláthatatlan eljárások. 2. Az

e-government feladata �Az elektronikus iratkezelés célja az, hogy az állampolgárok és a közigazgatás között folyó minden beadványt, értesítést és tranzakciót Interneten keresztül is el lehessen érni.� Áttekintés A 60-as, 70-es években a számítógépeket legfőképpen tudományos célokra használták, illetve olyan területeken, ahol nagy mennyiségű adatot kellett feldolgozni. Ezek a rendszerek gyakran egész épületeket foglaltak le. Lehet, hogy nehéz elképzelni, de ezek között az �óriások� között is építettek ki hálózatot, ami igaz nehéz és drága volt akkor, de létezett. A hálózatok csak néhány feladatra korlátozódtak, mint meteorológiai adatok továbbítása, vagy az űrkutatás. A 80-as évek elején megjelentek az első szövegszerkesztők, melynek méretei ekkor még vetekedtek egy mosógép méreteivel, de már látható volt, hogy az irodákban is komoly technikai váltás indul meg. A 90-es évekre érkeztek meg az

első olyan PC-ék, melyek szövegszerkesztő szoftverrel is fel voltak szerelve. Az emberek hálózat építésről, nyílt rendszerekről és multimédiáról kezdtek beszélni. Az Internet akkoriban még nem volt elterjedt kifejezés, és Al Gore, az Egyesült Államok akkori alelnöke vázolta fel először elképzelését a nemzeti információs infrastruktúráról. A kormányzatok informatizálódásának folyamata, mely elsősorban az infrastruktúra kiépítésére irányult, azt célozta meg, hogy a központi kormányzat összes minisztériumát és hivatalát összekösse. Mára a folyamat addig fejlődött, hogy a központi irodákban dolgozó minden hivatalnoknak van számítógépe, és a kormányzat mindennapos üzletmenetének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Az összekötés megvalósítása az úgynevezett front office segítségével történik. A portálon található keresővel bármelyik kormányzat site-ján tárolt információt el lehet érni. A kormány

különböző tranzakcióiról szóló információi is megtekinthetők. Bizonyos ügyek intézéséhez a szükséges űrlapok letölthetők. Egy kis idő múlva talán az is megoldható lesz, hogy a portálon keresztül nyújtsanak be dokumentumokat az ügyfelek, és hivatalos ügyeiket ott intézhessék. Azt is fontosnak tartom, hogy a rengeteg adatbázis között ott legyen egy a törvényeket és rendeleteket is tartalmazó, hiszen így könnyedén utánanézhetne az állampolgár, hogy jogait vagy jogos érdekét hogyan védhetné meg. Az elektronikus iratkezelés célja gyakorlatilag az, hogy az állampolgárok és a közigazgatás között folyó minden beadványt, értesítést és más tranzakciót Interneten keresztül is el lehessen intézni. (megjegyzés: ezen a területen jelentős előrelépést tett Japán, ahol a központi kormányzat által lebonyolított évi több mint 11 ezer eljárás 50%-a 2002 végére már online is elérhetővé vált.) A jogi keretrendszer

megteremtése természetesen nem könnyű feladat, hiszen a biztonsági intézkedések nem teljesek � az elektronikus aláírás még nem elterjedt, és még igen drága, �illetve néhány törvény és szabályozás kimondja, hogy bizonyos kérelmeket, értesítéseket és eljárásokat még papíron kell benyújtani. Meg kell még említeni a back office-t, azaz a h áttértevékenységeket, mint pl.: az infrastruktúrát, a papírnélküli irodát és az információs írástudást. Az infrastruktúrán természetesen a számítógépeket és az azokon található szoftvereket értjük, melyek nélkül a rendszer működésképtelen lenne. Az ideális kormányirodában minden hivatalnok rendelkezne egy személyi számítógéppel, és Internet hozzáféréssel. Fontos cél a papír nélküli iroda kialakítása. Ahhoz, hogy a közigazgatási hivatalok belső ügyintézése leegyszerűsödjön és hatékonyabbá váljon, az információk gyűjtését, továbbítását,

szétosztását és feldolgozását digitalizálni kell. Az információs írástudás nemcsak a hivatalnokok továbbképzését jelenti, hanem az állampolgárokat is érdekeltté kellene tenni, hogy foglalkozzanak a világhálón történő ügyintézés megismerésével, erre pedig lehetőséget kell nyújtani. Problémák és veszélyek Ennek a dolgozatnak nem az a c élja, hogy kritizálja a k ormányzati oldalakat, és nem is az, hogy megkérdőjelezze jelentőségüket. Ebben a fejezetben csak azokra a veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek a kormányzati rendszer kiforratlanságából, és abból adódnak, hogy még maga az Internet is � habár már lassan nyolcadik éve került a nagyközönség �kezei közé� � gyerekcipőben jár, már ami a jogi szabályozást és a biztonságos �szörfözést� illeti. A problémák tengeréből csak néhányat emelnék ki, mint a hacker támadások, kriptográfia, illetve a titkosítás védelme. �Amit

ember rakott össze, azt ember szét is tudja szedni.� Így van ez az Internettel is, hiszen nincs az a tűzfal, amit ne lehetne áttörni, nincs az a honlap, ami teljes biztonságban lenne. A probléma mindennapos az Interneten, de egy olyan portál, mint a kormányzati, különös figyelmet, és még komolyabb intézkedéseket igényel. A közelmúltban okozott komoly fejfájást az egyik minisztérium rendszergazdájának � és még sokaknak � az a link, amelyet illetéktelenek helyeztek el a lapon. A jövő honlapján, ahonnan az állampolgárok letöltik a nyomtatványokat, vagy éppen adóbevallásukat küldik el online, komoly zűrzavart okozna egy ilyen tréfa, nem is beszélve arról, hogy az állampolgárok mostani szkepticizmusa nemhogy alábbhagyna, hanem még jobban elfordulnának a rendszer használatától. A rendszer feltörhetetlensége persze nem garantálható, de mindenképpen arra kell törekedni, hogy minél biztonságosabb legyen. Számos felhasználó

helyez el bizalmas adatállományokat, aktákat az Interneten és használ jelszót, kódot, matematikai algoritmust, hogy titkosítsa. A titkosítás, más szóval kriptográfia először a magánszemélyek közötti üzenetváltások bizalmasságának a védelmével kapcsolatban merült fel, de mára bizonyos információk hitelességének és sértetlenségének, valamint az ipari, üzleti és szellemi tulajdonjogok védelmének biztosítása érdekében van rá a legnagyobb szükség. (Természetesen a kriptográfia nem új keletű dolog a hadseregnél már igencsak régóta alkalmazzák az üzenet továbbításának ezt a m ódját.) A kriptográfiával szemben a kormány igencsak nehéz helyzetben van. Hiszen az egyik oldalról a bűnüldözésben akadályozza, mert nehezíti a munkáját, míg a másik oldalról szüksége van rá. A kódolás terén a legújabb vívmány az elektronikus aláírás, melyről egy teljes tanulmányt lehet írni, én itt csak megemlíteném

jelentőségét. Az elektronikus kormányzati portálra történő adattovábbítás � adóbevallás, igazolás, kérvény � személyhez kötése már eddig is megvalósult, csak az a probléma, hogy a fentiekben említett biztonsági háttér eddig hiányzott. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az elektronikus aláírás. A dolog úgy működik röviden, hogy az a dokumentum, amit ellátok ezzel a �kézjeggyel�, lehetőséget biztosít a címzettnek, hogy ellenőrizze: megegyezik-e a kapott dokumentum tartalma a küldött dokumentuméval. Igaz, az eljárás nem ilyen egyszerű, és még nem is mindenki számára elérhető, de nem kell sok idő, és minden felhasználó rendelkezni fog egy saját virtuális aláírással. 3. Külföldi kormányzati portálok Különböző kormányzati portálokon nézelődtem, próbáltam összehasonlítani, felmérni őket. Sok a hasonlóság, és természetesen annál is több különbség vehető észre, ezek figyelembevételével és

összegzésével megalkotható az �ideális� kormányzati portál. Természetesen nem kell minden áron a tökéletességre törekedni, mindenekelőtt a használhatóság a legfontosabb. A legtöbb portál azonos filozófiát követ, általában kereskedelmi oldalakhoz hasonlítanak. Legtöbbször a termikus linkgyűjteménnyel és adatbázissal, keresővel, hírrovattal rendelkező oldalak vannak jelen az Interneten, a főoldalra szinte csak linkeket elhelyező megoldások tűnnek a legáttekinthetőbbnek, leghasználhatóbbnak. Általában ezek az oldalak így csak egy linkhalmaznak tűnhetnek, de a használhatóság miatt mindenképp ez tűnik ma a legjárhatóbb útnak. Néhol magazinszerű a felépítés, mint például a német kormányzati portál, ami úgy néz ki, mint egy on-line magazin. Ugyanakkor megtalálható a tárca modell is, amely minisztériumok szerint rendezi az információt. A tárca modell is tovább osztható Van, ahol a portál csak gyűjtőhely, és

onnan lehet linkek segítségével a különböző minisztériumokhoz eljutni, vagy belső linkek segítségével minden információ a rendszeren belül elérhető. Egy ország berendezkedését, államformáját jellemezheti, hogy, mely szervezetek kapnak hangsúlyos helyet a site-on. A nyelv kérdése a felhasználhatóság és a m egcélzott célcsoport tekintetében természetesen nagyon fontos. A legtöbb portál természetesen saját állampolgárait célozza meg, de minden portál legalább angol nyelven is olvasható. Általában angol változat kevesebb információt tartalmaz, mint a nemzeti nyelven íródott oldal. Fontosnak tartom megemlíteni, mielőtt rátérnék az egyes honlapok részletezésére, a használhatóságot segítő site map-ek és a keresők jelentőségét. Sokkal könnyebben megtalálhatjuk azt az információt, ha beírjuk a keresőbe a kívánt témát, vagy a linkek segítségével leszűkítjük a témaköröket. Ezek után nézzünk meg néhány

kormányzati oldalt, és ahol lehet, egy kis keresztmetszetet a háttér joganyagról. Kanada A kanadai kormányportál nagyon színvonalas és igazán szép honlap, ahol jól esik az embernek a barangolás, kutatás. Ezen a honlapon jól látható a hármas tagolás: információnyújtás, ügyintézés, és természetesen a legfontosabb tudnivalók a kormányról. A site igazi linkgyűjteményt tartalmaz, amik mindenfelé elkalauzolhatnak bennünket, a legfrissebb hírektől a holnapi időjárásig. Természetesen keresővel elérhetjük a kérdéscsoportokat tartalmazó fórumot is. Külön site választható, ha honi polgárok vagyunk, ezesetben még bővebb információkat találhatunk az egészségüggyel, a gazdasággal, a fogyasztóvédelemmel, vagy a mezőgazdasággal, stb. kapcsolatban Fontosnak tartom, hogy én, mint külföldi bámészkodó is könnyen el tudtam igazodni a fellelhető rengeteg információ között, és még én is találtam nekem szóló linkeket és

híreket, mint a turisztikai látványosságok és a konyhaművészeti tanácsok. A fenti ismertető után, szeretném bemutatni a háttért képező joganyagot, amit mindenképpen fontos áttekinteni. 1952-ben léptette hatályba saját Freedom of Information Act-jét Kanada. E törvény sajátossága abban áll, hogy a hatósági információkhoz való hozzájutást összekapcsolja az ún. �privátszféra� védelmével. Itt azonban nem a személyi adatok védelmének szabályairól van szó, ugyanis a jogszabály nem foglalkozik magánjellegű adatokkal. Egyébként 1983-ban az állampolgárok és az állam közötti információáramlásról nemcsak ez a törvény született, hanem az ún. Acess to Information Act és a Privacy Act is, amelyek egymással is összefüggő előírásokat tartalmaznak. Tehát azt lehet mondani, hogy egy törvénysorozat foglalkozott a témával. A hatóságok által közrebocsátott információknál a törvény elsősorban arra utal, hogy nem

sérthetik a polgár személyes jogait. Különösen e szempont ellenőrizhetősége érdekében a szövetségi kormányszerveknek, és ezek szervezeteinek évente számot kell adniuk, hogy milyen információkat, és milyen módon tesznek közzé. Ezek tartalmazzák az információt szolgáltató hatóságok címét, adatait, hatáskörét, de azoknak a munkatársainak is a pontos adatait, akik az információ rendelkezésre bocsátásáért felelősek. Mindezt azzal a céllal, hogy amennyiben az állampolgár személyes jogait, adatait sérelem érné, akkor a felelősség megállapítása problémamentes legyen. Kanadában a szövetségi törvények mellett az egyes államok is külön szabályokban rendezik állami hatóságaik kötelezettségeit az állampolgároknak nyújtandó információ-szolgáltatásról. Így kiemelendő British Columbia 1992- és 1993-ban hozott törvényei. A jogszabályok célja a közhatóságot a lakosság felé �elszámolhatóvá� tenni, és

biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét az alábbiak szerint: a.) biztosítani az állampolgároknak az állami hatósági információkhoz való hozzáférés jogát; b.) egyes személyek érvényesíthessék jogukat a náluk nyilvántartott információkhoz, adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosan, és kérésükre ezen információkban javításokat lehessen tenni; c.) pontosan meg kell határozni az állami információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos korlátozott kivételes eljárásokat; d.) meg kell előzni a jogtalan információ� és adatgyűjtést, ezek felhasználását vagy közrebocsátását, különösen a közhatalmi szervek által kezelt személyekre vonatkozó információk és adatok vonatkozásában; e.) a fent említett törvények alapján hozott döntésekkel kapcsolatosan biztosítani kell a független szerv, szervezet felülvizsgálatának lehetőségét. A jogszabályok előírják, hogy az állami hatóságok konkrét megkeresés

nélkül is kötelesek informálni a lakosságot, az érintett társadalmi csoportokat vagy magánszemélyeket, ha az információk a környezet, a közegészség, közbiztonság vagy bizonyos társadalmi csoportok veszélyeztetéséről szólnak. Tehát az állami hatóságokat általános kötelezettség terheli, hogy a közérdekű információkat mindig közrebocsássák. Amennyiben ezek az információk harmadik személy jogait érintik, akkor erről ezeket a személyeket, illetve az információs biztost (Information Commisioner) lehetőség szerint tájékoztatni kell. A törvényhozó ugyanakkor a hatósági információkkal kapcsolatosan fontosnak tartotta rögzíteni, mely információk esnek az államtitok kategóriájába, és ezek titkosítása miképpen történik. Litvánia A választásom azért esett a l itván honlapra, mert mindenképp egy kelet-európai példát is �körbe kell járni�, s erről az országról igen keveset olvastam eddig. A honlapjuk nem igazán

ragadott meg, képileg nem mondanám szépnek, ami pedig az információkat illeti, ott is elég szegényesnek tartom. A portál a legnagyobb hangsúlyt a kormány, illetve annak tagjainak bemutatására fektette, és persze a köztársasági elnökükről olvashattam még. Igaz, én az angol változaton böngésztem, de ahogy a litván nyelvűn próbáltam eligazodni, ott sem láttam jóval több érdekességet. Hiányoltam még a honlapról a szociális és kulturális híreket, és nem láttam azt az információt, ami érdekeltté tenné a litván állampolgárt, hogy meglátogassa ezt a kormányzati portált, viszont teljes körű ismereteket szerezhetnek választott kormánya tagjairól. Szerettem volna egy-két háttér joganyagot olvasni idegen nyelven, de ahogy elnéztem, még anyanyelven sem találhatók meg, így erről anyag híján nem tudok bővebben írni. Németország A www.governmentde, mint már a fentiekben említettem olyan, mint egy on-line újság Előtérben

a napi hírek, az egyéb menüpontok mintha el lennének rejtve. A fő menüpontok, mint a �szövetségi kormány, háttér információk, hírek, publikációk�. Minden minisztérium külön honlappal rendelkezik. A fő oldal, mint egy reprezentatív �képeslap� jelenik meg előttünk, itt dönthetjük el, hogy milyen nyelven szeretnénk a honlapot olvasni. A német változat persze sokkal kidolgozottabb, mint a spanyol, az angol, vagy a francia. A német állampolgár a fő híreken túl olvashat még belföldi, illetve regionális híreket, amihez teljes képes illusztrációk is tartoznak. Érdekes jelenség, hogy Európa egyik legfejlettebb jogrendszerével büszkélkedő államban, Németországban az információ-igazgatási jog még kialakulófélben van, legalábbis szövetségi szinten. Jelenleg a n émet közigazgatási szervek nagyrészt egyoldalúan határozzák meg, milyen információkat tesznek közzé. Különösen vonatkozik ez az egyes web-oldalak

tartalmára. A közigazgatási szervek információadási kötelezettségéről viszont a tartományi szintű törvénykezésben már jelentek meg jogszabályok, pl. Brandenburg, Schleswig � Holstein tartományok, Berlinben (Informationsfreiheitgesetz). Szövetségi szinten, noha az általános átfogó szabályozás nem alkotmányos, sem törvényi úton nem jött még létre, mégis pl. a környezetvédelem területén, épp az európai integráció hatására megfogalmazásra kerültek az állampolgárokat megillető információs jogok és kötelezettségek. Egyébként a n émet eljárásjogi szabályok tartalmazzák az ügyaktába való betekintés jogát; ezzel az ü gyben érintett ügyfél élhet (13, 29, 3 0.§§ VwVfG) Természetesen ez elégtelen, hiszen a társadalom szélesebb tömegei érdeklődhetnek a hatósági információk után. A környezetvédelem szabályozása említhető példaként arra, hogy a köz számára információszerzés szempontjából rendkívül

érzékeny területen, miképpen biztosított az adatokhoz, információkhoz való nyilvános hozzáférés. Tulajdonképpen éppen az Európai Közösség környezetvédelmi irányelvének németországi végrehajtása idézte elő, hogy megszülessenek, ha részlegesen is olyan szabályok, amelyek szövetségi szinten megfogalmazzák az állampolgárok jogait a hatóságtól beszerzendő információkra nézve. Ez természetesen már is kivételes eljárást jelent a fent említett közigazgatási eljárási törvény (VwVfG) 13. §-ában foglaltakkal szembenl, mely szerint csak az ügyben közvetlenül érintett ügyfélnek van joga az eljárás aktáiba betekinteni, azaz információkhoz jutni. Ennek megfelelően lépett hatályba az ún. környezetvédelemmel kapcsolatos információkról szóló törvény (UIG 1994). A jogszabály mindenkinek alanyi jogot biztosít a környezetvédelemre vonatkozó információkra. Természetesen a törvény leszögezi, hogy hatálya csak a

környezetvédelemmel kapcsolatos információkra vonatkozik. A jogszabály szerkezete és tartalma ugyanakkor sok hasonlóságot mutat, mint az az alábbiakból is kitűnik más európai ország jogi szabályozásával. Az UIG törvényhatóság alatt a k özigazgatási eljárásról szóló törvényre utal, és annak meghatározása szerinti szövetségi, tartományi és önkormányzati szervek kötelezettségévé teszi a környezetvédelemmel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. A törvény korlátozza azonban az eljáró hatóságokat, mondván csak a környezetvédelemmel közvetlenül foglalkozó hatósági szervek esnek a rendelkezések hatálya alá. Pl a bíróságok, nyomozóhatóság és szabálysértéssel foglalkozó hatóság nem tartozik ide, még akkor sem, ha az eljárna a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben. Ezért a törvény katalógust tartalmaz azokról az információkról, amelyekhez az állampolgárok hozzáférhetnek. Bár a

törvény kötelezi az illetékes szövetségi kormányszervet, hogy negyedévenként tegyenek közzé jelentést az ország környezeti állapotáról, az állampolgárnak kérelmet kell benyújtania, ha az általa kívánt adatokat, dokumentumokat meg akarja szerezni. A kérelemben pedig pontosan meg kell jelölni a kérelmezőnek azt a területet, amelyet a jogszabály, a már említett tárgykatalógusban, kifejezetten megjelöl. A hatóság köteles a kérelmre két hónapon belül válaszolni. A tájékoztatásnál, vagy az információs anyag rendelkezésre bocsátásakor a hatóság nem kötelezhető arra, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok tartalmi helytállóságát felülvizsgálja. Amennyiben több mint 50 személy kérne tájékoztatást a hatóságtól, akkor felszólíthatók arra, hogy maguk közül képviselőt nevezzenek ki, és az adja be a kérelmet. A törvény részletesen felsorolja a kizáró okokat, amelyek alapján az információ iránti igényt nem

lehet teljesíteni. Itt a jogalkotó 2 kategóriát állít fel: egyrészről a közérdek védelme miatt fontos információk kiadását tagadja meg (pl. külügyi, védelmi közbiztonsági, bírósági nyomozati iratok), másrészt személyi, személyiségi jogok megóvása, illetve kereskedelmi, üzleti titkok védelme miatt. Az információk költségével kapcsolatosan a törvény leszögezi, hogy azok megtérítendők, de az előrelátható költségeket nem meghaladó mértékben. A kormányszervek esetleg rendeleti úton magasabb díjakat is megállapíthatnak. Végül a törvény lehetővé teszi, hogy a tartományi hatóságok kibővíthessék a törvényben foglaltakhoz képest az információ-adási kötelezettségeik körét. Ez egyébként teljesen összhangban áll a j elenlegi jogi helyzettel, amely szerint a tartományi hatóságok nemcsak a környezetvédelem terén, de az általános információ-igazgatási szabályaikban is külön utakat járnak. Itt jegyzendő

meg, hogy a jogszabály nem foglalkozik az információk szerzői jogi kérdéseivel. Ez azért van, mert hasonlóan a magyar Szerzői Jogi Törvényhez, a német Urhebergesetz 5. § -a szerint a hivatali iratok, törvények, jogszabályok szövegei szerzői jogi védelmet nem élveznek. A német szabályozás áttekintésekor meg kell még említeni az ún. Stasi Törvényt (Stasi � Unterlagen � Gesetz), amely meghatározott ügyiratokhoz biztosít hozzáférést, azaz a v olt NDK biztonsági szolgálata által összegyűjtött iratokhoz, dokumentumokhoz. Itt egyértelműen rögzített az ezzel a feladattal megbízott hatóság kötelezettsége, hogy biztosítsa a hozzáférést és a nyilvánosságot a fent említett információkörhöz. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban nagyon érdekesen oldották meg a kormányzati portál �problémáját�. Itt nem is egy, hanem két portált is találhatunk ebben a témakörben Az egyik a Downing Street number 10, ami

inkább egy ismeretterjesztő oldal, ahol a mostani és a volt kormányokkal ismerkedhetünk meg, sok érdekeset olvashatunk a korábbi miniszterelnökökről, és �barangolhatunk� a miniszterelnöki rezidencián is. A másik oldal, ami valójában a segítséget nyújthatja az Interneten barangoló állampolgár számára: a UK online más néven www.ukonlinecouk A legnagyobb meglepetésemre a regisztráció után saját beállításokat végezhetünk az oldalon, ami a legközelebbi csatlakkozásunknál óriási segítséget nyújt az eligazodásban. Míg az előző portálon inkább híreket és hírekhez kapcsolódó linkeket találunk, addig az utóbbi honlapon a könnyebb használhatóság végett csak nagyobb menüpontokra lelünk, és azokon keresztül szűkíthetjük le a kört arra, amit keresünk. Az összes közül talán a UK online a a legegyszerűbb és leghasználhatóbb oldal Kedvenc menüpontom az �életpillanatok, élethelyzetek�, ahol minden életkori

szakasznak megfelelően témák szerint válogathatunk a minket érdeklő kérdésekben, tudnivalókban, teendőkben. A kormány információszolgáltatási kötelezettségének kérdése 1997 óta napirenden van, de 2001. április 1-jétől beszélhetünk arról, hogy e folyamatnak gyakorlati eredményei is lettek Az ún. �természetes igazságosság� (natural justice) alapvetéséből kiindulva olyan jogi alapelvből vezeti le a brit joggyakorlat a kormányhivatalok kötelezettségét, illetve az alattvalók jogait, mint az ügyfél meghallgatásra fennálló igénye, azaz �audi alteram partem�-elv. Ezen elvből kiindulva a hatóság köteles az állampolgárt olyan információkkal ellátni, hogy ez utóbbi a közigazgatási eljárásban érdekeit megfelelően képviselni tudja. A királynő szerzői joga Mindenekelőtt egy a brit jog szempontjából fontos megállapítással kell kezdenünk a hatósági információs kötelezettségek áttekintését Nagy-Britanniában. A

brit szerzői jogi törvény szerint minden olyan dokumentum, információs anyag, amely a Korona hivatalaiból kikerül, élvezi a Koronát megillető szerzői jogvédelmet (�Crown copyright�). Mindez azt jelenti, hogy a jogszabályok, hatósági határozatok, felmérések, tanulmányok stb. fölött a Korona szerzői joga áll fenn, tehát potenciálisan ellenőrzése alatt tarthatja a Korona az ilyen jellegű információk felhasználását, terjesztését, többszörözését. E szerzői jog kezeléséért, felügyeletéért az ún. HMSO hivatal (Her Majestys Stationery Office) felel A Korona hivatalai az alábbi jogszabály alapján bocsátanak ki információkat: Freedom of Information Act � FOI 2000 A törvény még 1997-ben egy ún. White paper keretében tervezetként azzal a cí mmel jelent meg: �A jogod, hogy megismerd". A törvény új jogosultságot rögzít az információkhoz való hozzájutáshoz. Ezzel a kormányzati információkhoz való

hozzájutásról szóló �joggyakorlás szabályait" vizsgálta felül. A törvény továbbá kiegészítette az adatvédelemről szóló 1998-ban közzétett törvényt, utalva a kormányzati információk kibocsátásának az adatvédelem szempontjából történő korlátozásaira. Szintén kiegészítő szabályokat tartalmaz az FOI 2000 a Public Records Act 1958-ra nézve is. A fent említett ún. �joggyakorlási szabályzat� (code) a kormányszervek információinak kibocsátásáról nem tartalmazott kogens rendelkezéseket. A már említett Public Records Act-et (1958) kiegészítették a FOI 2000 által olyan értelemben, hogy a közérdekű dokumentumokat archiváló hivatal vezetőjének (Keeper of the Public Record Office) kellő módon lehetővé kell tennie, hogy a hivatalban tárolt feljegyzések a közösség tagjai által is megvizsgálhatók legyenek. A törvény (FOI 2000) tartalmi vonatkozásai: • • • biztosítja a jogot a közhivatalnál tárolt

információkhoz való hozzájutáshoz; meghatározza az információ-közrebocsátási kötelezettség alóli kivételeket; rögzíti a jogérvényesítés és a jogorvoslat szervezeti feltételeit. A törvény meghatározza, hogy melyek azok a hatóságok, amelyek kötelezettek az információszolgáltatásra. Az egyik feltétele ennek, hogy a testület vagy hivatal Őfelsége valamely felségjoga vagy valamilyen törvény vagy végrehajtási rendelet alapján jöjjön létre. Ide értendők a Korona miniszterei által vagy a kormány által alapított testületek vagy hivatalok is. Másik feltétel, hogy a kormány minisztere ún közhivatallal ruházhat fel bárkit Ez a személy hasonlóképpen kötelezhető az információk szolgáltatására, mint a közhivatalok. Az információ kérvényezése történhet írásban, a kérelmező nevének, címének megjelölésével és a kért információ megjelölésével. Megjegyzendő, hogy az elektronikus úton eljuttatott kérelem is

írásbeli kérelemnek minősíthető. A törvény II. része részletes katalógust ad azokról az információkról, amelyekkel kapcsolatban nem áll fenn kibocsátási kötelezettsége a hatóságnak. A jogszabály kifejezetten nem határozza meg, hogy a hatóságoknak milyen jellegű információkat kell kérelem nélkül is közzétenniük. Azokat az információkat nem kell a hatóságnak kibocsátani, amelyeket már közzétettek, vagy amelyek közzétételét tervezik. A hatóságoknak joguk van az általuk szolgáltatott információért díjat szedni. Erről írásban kell azonnal tájékoztatni a kérvényező felet. A díjak megállapítása az illetékes miniszterre tartozik. Ennek értelmében csak akkor lehet díjat szedni, ha ezt a miniszteri szintű jogszabály megengedi, és csak azokban az esetekben, amelyeket ez meghatároz. A díj összege nem terjedhet túl a k ifejezetten jogszabályilag rögzített mértéken. A törvény részletesen foglalkozik azokkal az

esetekkel is, amikor az információ szolgáltatása az előreláthatónál nagyobb lesz, azaz túllépi azt a határt, amivel a hatóság általában számolt (appropriate limit). Ebben az esetben is a miniszteriális hatóság döntésére van szükség a megemelkedett költség kérelmezővel való megtérítésére. Nem köteles a hatóság az információs kérelemnek eleget tenni, ha az rosszhiszemű. Ugyancsak nem köteles eleget tenni olyan kérésnek, amely ugyanazon vagy lényegében ugyanazon információ kiadására vonatkozik. Kivéve, ha az információk kiadása és újra kérése között már huzamosabb idő telt el. A brit kormány információs Internetes honlapja, amelynek jogi szempontból egyik leglényegesebb része az engedélyezési tevékenység (Licensing Reuse of Government Information) - brit nevén Her Majestys Stationery Office (HMSO) -, az alábbiak szerint tölt be fontos szerepet. Erre azért van szükség, mert mint az már említésre került a

Koronát szerzői jog illeti meg a kormányhivatalok, a parlament által létrehozott dokumentumok és információs anyagok, jogszabályok szövegei vonatkozásában. Tehát ellentétben az amerikai vagy akár a magyar szerzői jogi rendelkezésekkel ezen információs anyagok csak a HMSO ellenőrének (controller) előzetes engedélyével használhatók fel. Az Internetes honlapon található egy �engedélykérő� oldal: Click-Use Licence. Ez 2001 áprilisa óta vehető igénybe. Ez lehetővé teszi, hogy a kérelmező az engedély birtokában felhasználhasson a kormányszervektől származó információs anyagokat, amelyek e szervek felelősségi körébe tartoznak. A HMSO Controller szerepéről, illetve a HMSO szerzői jogi jogvédelemmel kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési funkciójával kapcsolatosan 2001. októberében egy ún konzultációs iratot bocsátottak ki, amely javasolja egy tanácsadó testület (Advisory Panel) felállítását a hatóságok és a

magánszemélyek képviselőinek részvételével azért, hogy támogassák a Controller-t szabályzó feladatainak ellátásában. A konzultációs irat nem jogszabály � csak javaslatokat tartalmaz. A brit szabályozásból kitűnik, hogy hasonlóan az USA jogi rendezéséhez, törekszik áttekinthetővé és demokratikussá tenni a hatóságok információt szolgáltató tevékenységét, illetve a hatósági információk költségeit fedező díjakat méltányos keretek között tartani. Ugyanakkor a szerzői jogi szabályozása ezeknek az információknak lényegében korlátokat szab, még akkor is, ha az engedélyezési rend jól szabályozott, szervezett és méltányos. Itt megjegyzendő, hogy a brit szerzői jogra jellemző, hogy az adatok és információk gyűjtése és összegezése, valamint kezelése kapcsán kifejtett teljesítményeket kívánja értékelni akkor, amikor ezeket a teljesítményeket szerzői jogi védelemben részesíti. Ebből következik, hogy e

kormányzati szervek által készített információkat szelektálja, és ennek megfelelően ad ezek újrafelhasználására lehetőséget a természetes és jogi személynek, illetve gondoskodik az információs anyagokkal kapcsolatos díjak beszedéséről. 4. Megindult az összeurópai kormányzati oldal Az EU határokon átnyúló e-kormányzati portált indított Public Services.eu néven A weboldalt 2002. okt óberének második hetében, Brüsszelben rendezett e-kormányzati konferencián mutatták be. Ez a páneurópai portál a nemzeti e-kormányzat összehangolására, átjárhatóvá tételére készült, magánszemélyek és üzleti vállalkozások is felhasználhatják tevékenységük során, és kedvükre böngészhetnek. Ez a portál információt és szolgáltatásokat nyújt Európa polgárainak, ahol az ember rá tud lépni mind a speciális EU-információs lapokra, mind az államok közötti olyan államközi tevékenységeket tartalmazó portálokra, mint a

másik tagállamban való munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb hétköznapi helyzetek. Feladata A portál az IDA-program (angol mozaikszó az Államigazgatások Közti Adatcserére) kezdeményezése. Jelenleg a portál még a kísérleti fázisban van, de a jövőben rendszeresen frissítve lesz a tartalma az Európai Bizottság, és azon úttörő államok által, melyek a kísérleti szakaszban is részt vettek, úgy, mint: Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Spanyolország és Svédország. A szolgáltatások, információk között a költözésről, az �Ön élete� rovatban pedig a jogosítványról, beiskolázásról, nyugdíjról, bankszámlanyitásról, gyermekvállalásról, munkakeresésről, elhalálozásról tájékozódhatnak. Természetesen a vállalkozók is megtalálják azokat az információkat, melyek vállalkozásuk megindításához szükségesek, ha egy másik tagállamban szeretnének vállalkozni. A

vállalkozások az egyes tagállamok könyvelési szabályairól, pályázatairól, munkaerőpiacáról, munkavállalási feltételeiről, a nemzetközi kereskedelemről, vámokról és egyéb eljárásokról szerezhetnek információt. Célok A közeljövőben megvalósulhat, hogy az információk szélesebb skáláját telepítik a rendszerre, így nemcsak a fent felsoroltak lesznek megtalálhatók az oldalon, hanem a tervekben az is szerepel, hogy a közeljövőben információt lehessen kapni minden EU tagállamról, és a csatlakozni kívánó államokról is. Ez azt jelenti, hogy linkek egész sora jelent kapcsolatot majd a tagállamok és a jövendő tagok kormányzati portáljai között. Használhatóság Nyelvi és közigazgatási akadályok A konferencia résztvevői megállapították, hogy az egész EU-t érintő e-kormányzati feladatokat is a helyi viszonyokat jól ismerő, nemzeti kormányzati portálokon keresztül kell ellátni. E portálok összehangolása nem

csupán nyelvi és technikai akadályokba ütközik: komoly hátrány, hogy az államok nem ismerik egymás közigazgatását, és sok az össze nem egyeztethető eljárás. Véleményem szerint az eljárások közelítése nem lehetetlen nemzetközi szinten, de nem is rövid folyamat és nem is lehet minden területen megvalósítani, hiszen a tagállamok hagyományos eljárási módjait nem lehet egy tollvonással megszüntetni és egy közös, új eljárást bevezetni, bár lehet, hogy működőképesebb. A jelenlegi kísérleti szakaszban természetesen a lehetőségek még igen korlátozottak. Sok link még nem működik, és néhol nehézkesnek tűnhet az eligazodás az ablakok között. Úgy gondolom a korai �gyerekbetegségek� elmúltával nagyobb jelentősége lesz a honlapnak, mint ma gondolnánk. Felhasznált irodalom: Budai Balázs Benjámin: E-Government 129. old E- Democracy: Scenarios For 2010. wwwceceuint (saját fordítás) Jun Okajama: Az elektronikus

Kormányzat kiépítése japánban, eVilág 2002. szeptember Jun Okajama: Az elektronikus Kormányzat kiépítése japánban, eVilág 2002. szeptember Jun Okajama: Az elektronikus Kormányzat kiépítése japánban, eVilág 2002. szeptember Üzlet és a jog az interneten 90-93. old, 153-155 old Budai Balázs Benjámin: E-Government 201-202. old www.canadagcca Budai Balázs Benjámin: E-Government 224. old Milassin László: Kézirat www.lrvklt Budai Balázs Benjámin: E-Government 121-122. old Milassin László: Kézirat www.uk onlinegovuk Milassin László: Kézirat Milassin László: Kézirat eKormányzat 2002.1011 E-Democracy: Scenarios For 2010. wwwceceuint (saját fordítás)