Vallás | Keresztény » Szántai Pál - Biblia, az örök tudomány

Bibliai füzetek sorozat 1. füzet Szántai Pál Biblia, az örök tudomány Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet nyilvánítani elsősorban feleségemnek, és fiamnak, Jánosnak, akik folyamatosan segítették munkámat. Velük sok órát töltöttem el vitával, a tartalom finomítása érdekében János fiam komoly hittudományi ismeretei sokat segítettek a hibák elkerülésében, kijavításában. 2020. április 15 2 Előszó a sorozathoz Jelen sorozat megírására az indított, hogy azt érzékeltem a világban, különösen a mai világunk keresztény részében, miszerint az ember fejlődése lemaradt az általa felépített társadalomtól. A lemaradása nem abból következik, hogy hogy nem teremtődik meg benne mindaz, amire szüksége van. Sőt, az előállított anyagi javak szükségletei előtt járnak. A lemaradás abban jelentkezik főképpen, hogy egyre kevésbé érzi magáénak az általa felépített világot. Elidegenedik saját

világától, nem ő uralkodik a teremtményén, hanem a teremtménye rajta. Az ő személyes fejlődése maradt le attól a világtól, melyet felépített. Ez abban jelentkezik, hogy a gyors változás okozta bizonytalanságot nem tudja kezelni. Elveszti biztonságérzetét, ami stresszt okoz A stressz deviáns magatartási formákat eredményez. Az anyagi javak területén bekövetkezett hihetetlen fejlődés nem támasztotta fel benne a reményt a boldog életben. Boldogtalanságát fokozza, hogy emberi kapcsolatai kiürülnek. Hagyományos értékeit, melyek iránytűként szolgáltak életében fokozatosan elveszti, a pénz foglalja el valós értékeinek helyét, ami pedig csapdába csalja. Az építőt és a felépített világot összhangba kell tehát hozni. Ehhez biztos fogódzót kell felmutatni számára, hogy az ingoványos talajon meg tudjon valamiben kapaszkodni. Ennek érdekében bemutatom, hogy problémái megoldásának kulcsa a keresztény hit tanításaiban van.

Bemutatom, hogy ezen tanítások valós tudományos igényűek, valamint örök érvényűek. Bemutatom azt, hogy ezen tanítások a Bibliában és az egyház, különösen annak prominens személyiségeinek írásaiban megtalálhatóak. Bemutatom azt, hogy ezen írások olvasásakor, újra olvasásakor a benne rejlő tanítások megnyílnak számunkra, és választ adnak a mai kor kérdéseire is. Bemutatom, hogy a Biblia azon ismeretek tárháza is egyben, mely jelen életünkben megfelelő támaszt, kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy eligazodjunk a világban, hogy ne érezzük magányosnak magunkat, hogy visszakapjuk reményünket, és boldogabb életet élhessünk. Bemutatom, hogy a Biblia annak írásos tudománya, hogyan lehet embernek maradni az élet minden területén. 2020. április 15 3 Előszó Minden ember szeretne boldog lenni. Nem a túlvilágon, hanem már itt a földön Epekednek utána, hiányát nem tudják elviselni. A kézenfekvő, egyszerű utat választják A

pénzt Ismereteik szerint pénzért mindent meg lehet kapni. Örülnek, amikor megszerzik, örülnek, amikor elköltik Kell ennél több? Hát, ha ez a boldogságot jelentené, nem lenne annyi pszichológusra szükség. Minél gazdagabb egy társadalom, annál több pszichológust képes eltartani. Ez rossz jel Azt jelenti, hogy a jólétben elfordulunk Istentől. A keresztény embernek ugyanis nincs szüksége pszichológusra, mivel Istenbe vetett hite átsegíti az élet nehézségein. Azt is jelenti ugyanakkor, hogy a jólét, a gazdagság talán pillanatnyi elégedettséget okoz, és ezt az elégedettségi érzést azonosítjuk hibásan a boldogsággal. A jóléti társadalmaknak ez a csapdája. Növekvő fogyasztásban élik ki magukat az emberek Ennek megfelelő a személyes kapcsolatuk is. Amíg számukra megfelel, használják egymást Cselekedeteiket maximálisan az érdekeik motiválják. Az uralkodó értékrend a sok pénzt kereső, gazdag, de ritkán boldog embereket

tekinti sikeresnek. Nem olyan régen még én is ilyen módon kerestem a boldogságot Nem akarom azt mondani, hogy bezzeg most teljes boldogságban élek. Ez nem lenne igaz Hogy hol tartok, olvassák el írásomat, benne lesz a sorok között. Írásom célja tehát megegyezik az emberek céljával. Megtalálni a boldogságot Mindenki azt akarja mutatni, hogy sikeres és boldog. Sajnálom ezeket az embereket Nekik és azoknak, akik a boldogságot a pénz hajszolása nélkül szeretnék megtalálni, bemutatok egy olyan lehetőséget, egy olyan utat, ami valóban megmutatja a boldogságot. Nem garantálható a teljes boldogság elérése Ezen út végig járása nem könnyű, valójában bizonyos szempontok alapján még nehéznek is mondható. Én sem értem a végére. Viszont ez az út már a kezdetén javuló életminőséget, egyre több boldogságot eredményez Azt szoktam mondani, eljutunk, ameddig eljutunk. A puding próbája az evés Evés közben pedig megjön az étvágy. Hát

jó étvágyat hozzá! 2020. április 15 4 Bevezető A Biblia örök érvényű tanítás, örök érvényű tudomány. Ebből következően az igazi kérdés az, hogy felismerjük-e Isten útját azért, hogy tudjunk hozzá alkalmazkodni. Nem csak azért, hogy saját eszközeinkkel segítsük Isten országának megvalósulását, hanem önző emberi mivoltunkból fakadóan sokkal inkább azért, hogy nekünk jobb legyen. Nem kétséges ugyanis, hogy Isten végbe viszi tervét Akár velünk, akár nélkülünk. Akkor inkább velünk együtt vigye végbe és mi is részesüljünk előnyeiből Rohamosan fejlődő világunkban ez a kijelentés naivitásnak hathat. Remélem, hogy jelen írásom végére igazolódik fenti gondolat igazságtartalma mások számára is. Az érthetőség kedvéért le kell szögeznünk, hogy örök érvénye többek között abból fakad, miszerint nem tekinti vizsgálat tárgyának a teljes valóságot, noha a keresztény vallás az emberiség

fejlődését jelentős mértékben lendítette előre. A mai világ ateista magyarázói mindmáig bajban vannak, amikor a világ kialakulását próbálják magyarázni. Ebben a témakörben sok mindent hallhattunk már, az ősrobbanástól kezdve a párhuzamos univerzumig. Azonban senki nem tudott jobb magyarázatot adni arra, hogy anyag a semmiből hogyan keletkezhet. Én akkor lettem újra vallásos, amikor a marxista filozófiát tanulva sem kaptam erre a felvetésre elfogadható választ. Isten útjának keresésére pedig családom anyagi ellehetetlenülése késztetett Tudásomról mindig sokat tartottam. A rendszerváltás első hét évében több tízmilliót gyűjtöttem össze, amit befektettem, és ami szépen gyarapodott egészen addig, amíg a társaság bevétele – ahova befektettem – a nyugaton kialakuló gazdasági recesszió következtében annyira visszaesett, hogy a folyamatos veszteség miatt pár év alatt tönkrement. Ekkor azt hittem mindennek vége van

Én, aki több évre előre terveztem én és a családom életét, és minden alkalmat megragadtam tudásom gyarapítására, oda jutottam, hogy családommal hirtelen hónapról hónapra éltünk. Mit kellett volna jobban csinálnom kérdés után az merült fel, mit kellett volna másképpen csinálni. A teljes kétségbeesésből feleségem segített kimászni. Ő akkorra már mélyen vallásos volt és éppen ezért, velem ellentétben, nem gyötörte a bizonytalanság. Ő segített rátalálni az egyetlen igaz útra, Isten útjára. Ma már csak mosolygok az akkori gyötrődéseimen. Átértékeltem az egész életemet Rájöttem, hogy a pénz hajszolása mi mindentől fosztott meg. Rájöttem, hogy a pénz hajszolásának időszakából alig emlékszem valamire. Ezzel keltem reggel, és ezzel feküdtem le este A pénzszerzés útját-módját természetesen nem magamért, hanem családom jobb megélhetéséért kerestem. Családi beszélgetéseink kapcsán kiderült, hogy sokszor

fontosabb lett volna számukra a személyes odafigyelés. Egy kedves idegen helyett jobban örültek volna egy szerető apának. Pedig szerettem én őket, csak hát a magam módján. Azt hittem, hogy az összegyűjtött pénzzel ki tudom fejezni szeretetemet, hiszen szinte minden időmet arra áldoztam. Hát kedves olvasóim, a pénz nem minden. A tisztességes megélhetésen és minimális tartalékon felül nem szabad neki nagyobb szerepet adni. Én is megbántam A családom legszebb évei, gyermekeink értelmének nyiladozása, az általános iskolai éveik, mind kiestek életemből. Ha nem lennének fényképek, szinte semmi nem maradt volna meg az akkori életemből. Ezt így végig gondolva vontam le azt a következtetést, hogy épp időben vesztettük el vagyonunk döntő részét. Talán hamarabb kellett volna. És remélem, hogy ez nem volt véletlen, hogy Isten ily módon részesített kegyelmében Azért reménykedem, mert így próbálom magam igazolni, hogy Isten azért

mentett meg, hogy másokon segítsek, többek között ezen próbálkozás megírásával is. Mitől tartom ezen írást próbálkozásnak? Hát attól, hogy hat évnyi felsőfokú tanulmányaim, majd negyven évnyi gazdasági területen szerzett gyakorlat, és négyéves kutató munkám ellenére sem érzem magam késznek ezen témakör feldolgozására. Éppen ezért ezen írást tekintsék olyan próbálkozásnak, 2020. április 15 5 amihez tud mindenki tudása, tapasztalata alapján hozzá tenni vagy elvenni belőle. Ezen írással az a célom, hogy a fogyasztói társadalmi léttel szemben felvillantsak egy másik – szerintem jobb – lehetőséget. Rámutassak esetlegesen arra is, hogy boldogabb, tartalmasabb élet megélhetéséhez nem feltétlenül kell vallásosnak lenni, elég megfelelő erkölcsi és személyes magatartást tanúsítani. Bár itt azt is meg kell jegyeznem, hogy hit nélkül nagyon nehéz ennek megfelelni. Hit nélkül csak kompromisszumok

születhetnek, de az is lényegesen eredményesebb, könnyebb és boldogabb életet jelenthet. Hogy miért születhetnek sokszor csak kompromisszumok, hát azért, mert tapasztalatom szerint sokszor szükségünk van Isten intenzív segítségére. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, ahol értelmünk, tapasztalatunk határain túlmutató problémát kellene megoldanunk számunkra kedvezően. Itt szükségünk lesz Isten beavatkozására. A nem hívők számára a bonyodalom itt kezdődik Egyrészt Isten segítségét kérni kell. Ez még akár menne is sok embernek, hiszen, ha bajban vagyunk, sokan mondjuk önkéntelenül is, hogy Istenem segíts. Másrészt Isten általában nem úgy és olyan formában segít, mint ahogy mi várjuk. Általában nem ugyanazt kapjuk, mint amit mi szeretnénk Isten sokkal jobban tudja, mire van szükségünk, mint mi magunk. Emlékszem, pár évvel ezelőtt történt, hogy mint minden évben, akkor is elmentünk egyházközségünk farsangi báljára.

Feleségem mindig szokott venni jó pár tombolát, aminek bevételéből valamilyen közösségi célt támogat az egyházközség. Azt is tudni kell, hogy feleségem mindig jelentős számban szokott ajándékot nyerni. Most is ezt vártuk Kinéztük magunknak azokat a nyereményeket, amiket szívesen megnyertünk volna és vártunk türelmesen. Egy idő után elszontyolodtunk, mivel már minden kinézett nyeremény gazdára talált, de még mindig maradt jó pár olyan, amit szívesen elfogadtunk volna. Nyertünk is rögtön egy üveg minőségi bort No, elindult végre, gondoltuk. Ezt követően még két dolgot nyertünk Két ingyenes családos turisztikai belépőt. Hát nem repdestünk az örömtől Torta, pezsgő, ajándékkosár helyett kirándulás Nem hagyott nyugodni a kérdés. Azon rágódtam miért pont ezeket kaptuk Két családos turisztikai belépő Lassan derengeni kezdett, azután kiderült számomra. Szinte egész héten nincs együtt a család Feleségem nyolc

előtt szinte soha nem ér haza, kisebbik fiam kollégista az egyetemen, hétvégén pedig a haverok, no meg a barátnő. Nagyobbik fiam a barátnőjével lakik együtt, sokat dolgoznak ők is Isten csak a családi együttlét fontosságára hívta fel a figyelmünket, mellesleg két egész napos együttlétünk programját is biztosította. Ez kiváló példa volt arra, hogy Isten sokszor nem azt adja, amire vágyunk, hanem amire igazán szükségünk van. Isten beavatkozásáról azt is tudni kell, hogy általában nem azonnal „intézkedik”. Tehát várakozni kell, hogy megoldódjon a problémánk. A mai ember mindent azonnal akar, a várakozáshoz pedig bizalom kell. Bizalom abban, hogy Isten meghozza számunkra a kedvező megoldást Ha nincs elég bizalom, és elfogy a türelem, akkor magunk kezébe vesszük sorsunkat. Az a megoldás, amit mi saját erőnkből el tudunk érni, soha nem lesz olyan jó, mint Istené. Itt van rögtön Ábrahám története, akit Isten elhívott a

hazájából azzal, hogy utódait nagy néppé teszi. Ábrahám az új hazában, Kánaán földjén 10 évet várt az utód megszületésére. Ekkor türelmetlenségből indíttatva felesége, Sára egyiptomi szolgálólányával hált, hogy beteljesüljön végre Isten ígérete. Ez ilyen esetekben az akkori népek között természetes volt. Hágártól született is egy fia, akinek az Izmael nevet adta annak reményében, hogy ő lesz az ígért gyermek. Isten azonban közölte vele, hogy Sárától fog gyermeke születni, az lesz az ígéret gyermeke, Izmael pedig mindig szembe fog állni vele. És valóban Sárának fia született, akit Izsáknak neveztek el Izmael lett az első arab, Izsák pedig az első zsidó, és azóta is szemben állnak egymással népeik. Ez a példa is kiválóan rávilágít, nem csak arra, hogy türelmesen bízzunk Istenben, hanem arra is, hogy ha hibázunk és sorsunkat a kezünkbe vesszük, annak minden esetben meg lesz a negatív következménye.

Visszatérve a legelső állításomhoz, mely szerint a Biblia örök érvényű tudomány. Fenti állításomat másodsorban azzal szeretném alátámasztani, hogy amíg a társadalomtudományok általában a termeléssel, társadalmi osztályok, rétegek, csoportok társadalmi helyzetével, egymáshoz, a hatalomhoz, az érdekérvényesítéshez kapcsolódó viszonyukról, az anyagi javak elosztásáról, az irányítással, vezetéssel kapcsolatban vizsgálódnak, addig a vallás Isten és az ember, illetve az emberek 2020. április 15 6 egymás közötti kapcsolatára fókuszál. Mivel pedig az emberek cselekedeteit az ösztöneik determinálják, és amely ösztönök igazából a kezdetek óta változatlanok, ezen változatlansággal kapcsolatos tanítások megalapozzák igéinek örökérvényűségét. Igaza volt Freudnak, amikor kora emberét egy ösztöneiben változatlan lényként azonosította. Amit pedig hétköznapi kapcsolataiban mutat, az az ösztönöket

többé-kevésbé fedő kulturális máz, ami pedig folyton változik a kornak, divatnak, társadalmi elvárásoknak megfelelően. Amint ennyiből is látható ez az írás nem lesz tisztán tudományos igényű. Ide-oda kapkodó, nem tiszta vonalvezetésű. Ellenben sok olyan van benne, amiért érdemes végig szenvedni stílusomat Egy hittudományi szempontból járatlan közgazdász próbál társadalmi tudományi ismeretek alapelvein keresztül bemutatni egy sokunk számára jól járható, keresztény erkölcsöt feltételező utat. Ezért is nevezem jelen írásomat próbálkozásnak. Már most előre bocsájtom, hogy ez az út sem egy zökkenőktől mentes autópálya. Néha túl nagy árnak érezzük lemondani ösztöneinkről. De megkaphatjuk cserébe a boldogságot, a biztonságot Mindenki eldöntheti, mit szeretne, számára mi a fontosabb. Mielőtt döntene, kérem, olvassa végig a könyvet 2020. április 15 7 A zsidó és keresztény vallás kapcsolata Az emberiség

fejlődését a zsidó-keresztény, egymásra épülő vallási kultúra alapozta meg. Ezen kultúrák esszenciája a Biblia, mely a világ fejlődésének tudományos alapja is. Továbbmegyek, ez jelentheti a jelenlegi kiutat is a társadalomban kialakult zsákutcákból, mert jelenünket és jövőnket Isten alakítja. A zsidó vallás ősibb a keresztény vallásnál. A keresztény vallás a zsidó vallásra épült A zsidó vallás feladata az volt, hogy egy kis nép körében az igaz Isten társadalmi elvárásait, parancsait évszázadokon keresztül megőrizze, úgy, hogy a szerint él. A zsidó vallás kialakulásának korában a társadalom fejlettségi szintje alacsony volt. Ebből következően az emberi tudat is ezzel arányosan fejletlen volt. A zsidó vallás kialakulásával azonban lerakásra került a keresztény vallás alapja. Kezdetben a zsidó társadalmat vallási személyek irányították A vallási előírások alapvetően a zsidó ember Istenhez és egymáshoz

való viszonyát szabályozta. A judaizmus modern vallás volt. Amíg más vallásoknál sok kis isten szerepelt hitvilágukban, akik az emberek természettől való kiszolgáltatottságából következtek, illetve foglalkozásokhoz, ünnepeikhez kapcsolódtak, addig a judaizmus esetében a monoteizmus uralkodott. Az ő Istenük így volt képes összefogni az egész társadalmat és egységes irányba terelni tudati fejlődésüket. A társadalom egysége hozzájárult a zsidó nép fennmaradásához, annak ellenére is, hogy számosságukban kicsik voltak a kor nagy társadalmaihoz képest. MTörv 7.6 Mert te az Úr, a te Istened szent népe vagy, téged választott ki az Úr, a te Istened a föld népe közül a maga népének. MTörv 7.7 Nem azért hajolt le hozzátok és választott ki benneteket az Úr, mert számban fölötte álltok az összes népnek, hiszen a legkisebb vagytok minden nép között, MTörv 7.8 hanem mert szeretett benneteket az Úr, és megtartja esküjét,

amelyet atyáitoknak tett, azért vezette ki erős kézzel és szabadított ki a szolgaság házából, a fáraónak, Egyiptom királyának a kezéből. Csak ennyi ismeret alapján azt mondjuk, ez kész csoda. És ez így is volt A Biblia ószövetségi részében végig arról olvashatunk, hogy Isten hogyan mentette meg a zsidókat. Tette ezt annak ellenére, hogy mindezekért a zsidó nép nem volt túlzottan hálás. Sokszor letértek Isten útjáról, nem teljesítették parancsait. MTörv 9.24 Amióta csak ismer benneteket, mindig lázongtatok az Úr ellen. Más Istent kezdtek el imádni, olyat, aki nem állított föl olyan sok és ösztöneiknek sokszor gátat szabó szabályt. Isten ilyenkor levette róluk a kezét A sorsukat átengedte a világban működő törvényszerűségek hatásainak. Ott pedig az erősebb legyőzi a gyengébbet Legyőzték ilyenkor a zsidókat is. Lemészárolták, elhurcolták őket Volt nagy sírás-rívás Elszedték vagyonukat, keményen

megadóztatták őket. Jajkiáltásaik eljutottak Istenhez, aki megbocsájtott nekik és megmentette őket Ekkor több napig tartó ünnepséget rendeztek Isten dicsőségére, megfogadták, hogy soha többé nem felejtik el azt a jót, amit velük tett. Ahogy azonban telt az idő, újabb és újabb generáció nőtt fel, a megmentésük emléke elhalványult, ezzel Isten dicsőségéről is megfeledkeztek. Kezdődött minden előröl. Felmerül a kérdés, hogy Isten miért bocsájtott meg újra és újra a zsidóknak, miért voltak ők kiválasztott nép, és mit jelentett kiválasztottságuk. Mint már mondtam, a zsidók a többi, nagy, terjeszkedő népekhez képest kevesen voltak, a csodák híján pedig a kicsiket legyőzik a nagyok. A csodák viszont 2020. április 15 8 egyrészt segítik a fennmaradásukat, egyben erősítik hitüket. A hittel pedig az a helyzet, hogy az új generációknak is át kell élni a csodákat, hogy megmaradjanak hitükben. Az a folyamat tehát,

amikor is Isten parancsaitól eltérnek a zsidók, egy szükségszerű következménye volt a generáció váltásnak. A hit elhagyása pedig szükségszerű büntetést eredményezett, hogy visszavágyódjanak Isten kegyelmébe és parancsai szerint éljenek. Ez a körforgás végül is azt eredményezte, hogy a zsidó társadalomban először a szenvedéseken keresztül kialakult a szánalom, a részvét egymás iránt. Isten a kezdetektől tisztában volt azzal, hogy fenti folyamat így fog lezajlani. De mivel Ő nem bábukat akart az emberekből csinálni, így szabad akaratot adott nekik. Ez pedig egyben azt is jelentette, hogy szabad akaratukból kell Isten útját választaniuk. Meg kellett tehát tapasztalniuk, hogy mi a különbség aközött, hogy Isten parancsait betartva boldogságban és jólétben élni, vagy magukra maradva, a kis népek elnyomatottságában szenvedni. Mivel a zsidó nép kis nép volt, ezért csak Isten csodáinak segítségével volt képes

fennmaradni. A csodák miatt Isten jogosan követelhette meg ennek ellentételezéseként, hogy kövessék parancsait, ennek elmulasztása miatt pedig jogosan érdemeltek büntetést. A büntetést követő isteni megbocsájtás megtapasztalása egyrészt hozzájárult lelki fejlődésükhöz. A megbocsájtás ugyanakkor szükségszerű része volt a folyamatnak, hiszen a szeretet képességének kialakulásáig meg kellett őrizni a vallási tanításokat. Ezért bocsájtott meg nekik újra és újra. Kiválasztottságuk pedig abban nyilvánult meg, hogy a fent vázolt körfolyamaton keresztül a zsidóság megőrizte a hitét évezredeken keresztül. Itt kiemelnék egy konkrét parancsát Istennek, ami tovább segítette a hit fennmaradását. Isten megparancsolta a zsidóknak, hogy saját fajtájukon belül házasodjanak. Ennek jelentősége akkor lesz világos, amikor a paradicsomból való kiűzetést fogjuk vizsgálni a későbbiekben. Igazából a zsidó hit megőrzése addig

volt fontos, míg el nem jött a földre Jézus. A Szentháromság, vallási irányváltás Miért nem újabb prófétákat állított Isten? Hát mert prófétákat küldött már eleget. Ugyanakkor Jézus megjelenésével egy vallási irányváltás következett be. Ezt akárki nem tehette meg A legfőbb paranccsá vált Isten és embertársaink szeretete. Ez a parancs azt is jelenti, hogy szeressük ellenségeinket is Hogyan maradhat egy ilyen vallás évezredeken keresztül életképes? Akkor sokan voltak sanyarú helyzetben, akik nagyon vágytak a szeretetre, sorsuk pozitív változására. Egyetlen reményük Isten volt, aki megváltásukra elküldte egyetlen fiát, Jézust. Isten saját személyében nem jöhetett el, hiszen a zsidókat sokszor megbüntette nyakasságuk miatt. Az emberek szemében a vallási irányváltást nem tudta volna hitelesen képviselni. Ezért Ő, az emberek szemében a legdrágábbat, egyetlen fiát küldte el, hogy emberként, az emberekért

kereszthalált haljon. Az Isten szeretete ezáltal – az emberek szemében – ott csúcsosodott ki, amikor az istenember emberként kereszthalált halt értük. Ez a szeretet legmélyebb bizonyítása Az irányváltás ugyanakkor nem csak abban nyilvánult meg, hogy a zsidó nép helyett a törvények betartásának alapvető alanya az ember lett, hanem a megváltás kiteljesedett, a zsidó népen kívülre is vonatkozott. Az ember a társadalom gazdasági fejlődésén keresztül tudati fejlődésen ment át. A létfenntartása, a viszonylagos jóléte nem feltétlenül igényelte mások kihasználását, kifosztását. Ennek megfelelően a közösségi érzés kezdett túlnőni a családokon, nagycsaládokon, a törzseken. A szánakozás, az együttérzés más sanyarú sorsa miatt túl nőtt fenti határokon. A jó tulajdonságok pedig kedveltté tették az embert mások előtt. Amikor ezek az érzések megfelelő súlyt kaptak érzelmeikben, megteremtődött a szeretetérzés

alapja. Az emberiség összességében magasabb erkölcsi szintre érkezett Ekkor jött el Jézus. Nézzük meg, hogy más nagy világvallások milyen eltéréseket mutatnak a keresztény valláshoz képest. 2020. április 15 9 Az i. e VI században Kínában két nagy vallási irányzat jött létre Lao-ce tanítása szerint a tao olyan világtörvény, amely változhatatlan és örök. Megismerése azért szükséges, hogy mindenki alkalmazkodjon hozzá, belenyugodjon annak érvényesülésébe, és ezáltal megtalálja boldogságát. A tudati világban az emberek szenvedélyei megakadályozzák zavartalan működését. Ezért le kell mondani az egyéni vágyakról, és tudatosan rá kell hagyatkozni a tao-ra, amivel elérhetjük a nemcselekvés állapotát, a tökéletes állapotot. Lao-ce tehát passzivitást és fatalizmust hirdetett Konfucius tanításaiban továbbment, szerinte a tao szabja meg az emberi magatartás szabályait is. Ezek a jóság, igazságosság,

fegyelmezettség, értelmesség és őszinteség. Erkölcsi tanításai szerint a fiú tisztelje apját, a fiatalabb testvér tisztelje idősebb testvérét, a feleség köteles megadni a tiszteletet férjének, az ifjabb barát az idősebb barátnak, az alattvaló a felettesnek és mindenki köteles magát alárendelni a császárnak. Ha a kínai vallásokat – a teljesség igénye nélkül – összevetjük a keresztény vallással, jól láthatóak a különbségek. Lao-ce tanításainak nagy hiányossága, hogy híveit szemlélődésre ítéli, és fatalizmusával tagadja azt, hogy az ember tettei hatással vannak jövőjére. Konfucius már szabályozza az emberek egymás közötti magatartását. Azonban a jóság egy alapvetően érzelem mentes, kimért, távolságtartó magatartás, szemben a keresztényi szeretettel, ami bensőséges viszony. A jósághoz igazodik a tisztelet Ez is kimért és távolságtartó Jól látható tehát, hogy Konfucius vallási tanításaiban

azért szerepel tisztelet, mert a kínai társadalom ezen a fejlettségi szinten volt i. e VI. században Indiában az i. e VI században jött létre a buddhizmus Buddha korában az emberek a kasztrendszer elnyomása alatt szenvedtek, az igazságtalanságoknak a megváltoztatását azonban lehetetlennek tartották. Ezért a szenvedésből kivezető utat az élettől való elfordulásban látták Buddha egy fügefa alatt elmélkedve megvilágosodott, rádöbbent, hogy a megnyugvás nem a gazdagságból, de nem is az önkéntesen vállalt szenvedésből, hanem a szenvedés lényegének megértéséből és leküzdéséből származik. A buddhizmus alaptétele, hogy az egész élet szenvedés Akinek sikerül életvágyát elfojtania, annak sikerül kiszabadulnia az újabb szenvedéseket hozó újjászületések láncolatából, és eljuthat a Nirvánába, a teljes megsemmisülésbe. A fentiekből jól látható, hogy Indiában, ez időben oly mértékű társadalmi igazságtalanság

sújtotta a társadalom nagy részét, hogy a brahmanizmustól eltérően nem az újjászületésben, hanem inkább az új élettől való teljes elfordulásban, a Nirvánában keresték a megnyugvást. Ebből a szempontból nem is összehasonlítható a keresztény vallással, hiszen lemaradt a lényege, a remény nyújtása a szenvedésben élőknek. Összességében azt tudjuk leszűrni, hogy a fent ismertetett nagy világvallások, mivel a társadalom alacsonyabb fejlettségi szintjén keletkeztek, továbbá nem rendelkeztek olyan vallási alapokkal sem, mint a kereszténység esetében a judaizmus, így tanításaik révén képtelenek voltak olyan időálló, társadalom formáló szerepet betölteni, mint a keresztény vallás. Az i. sz VII: században alakult ki az iszlám vallás Megalapítója Mohamed volt, az egyetlen isten, Allah legfőbb prófétája. Az iszlám prófétának tekintette még Ábrahámot, Izmaelt, Mózest és Jézust is Tanítása szerint az emberek sorsa

eleve meg van határozva, ennek ellenére a világvége eljöttekor a halottak feltámadnak, Allah pedig utolsó ítéletet tart. Az ítéletet követően a zsidók, keresztények a pokolba kerülnek, ahol hatalmas kínok várnak rájuk. A hithű muzulmánok pedig a paradicsomba kerülnek, ahol nagyon boldogok lesznek. A vallás előírásai közé tartozik a napi ötszöri ima, a Ramadán havi böjt, zarándoklat Mekkába, a sertéshús fogyasztás tilalma és a fiúgyermekek körülmetélése. Az iszlám vallási tanításaiból jól látható, hogy Mohamed döntően a zsidó – keresztény vallási tanításokból merített. Nincs új a nap alatt A zsidó – keresztény vallási tanítások olyan tökéletesek voltak, hogy az iszlám vallás kialakításakor Mohamed nem tudott mást tenni, mint ezen tanításokkal szemben meghatározni saját vallási tanait azzal, hogy abból jó pár elemet átvett. 2020. április 15 10 Nincsenek tehát véletlenek, Jézus megfelelő

pillanatban érkezett, megfelelően előkészített helyre. Kérdezhetné a kedves olvasó, hogy Isten miért nem hagyta a szeretet érzését természetes úton kifejlődni az emberekben. Hát azért, mert akkor a szeretet megnyilvánulása elvétve jelentkezne, társadalom formáló szerepe nem lett volna jelentős. A mindenki szeretete nem az az érzés, ami természetes úton kialakul. Azt akarni kell, legfőbb képen kérni Istent, hogy tudjunk másokat szeretni És itt nem a családról beszélek, mert azzal, hogy utódainkat mi nemzettük, szültük a világra, illetve mi neveltük, óhatatlanul közel áll hozzánk. Azokat is könnyű szeretni, akik jók, hibáik elviselhetőek a számunkra. Nagyjából olyanok, amilyennek mi szeretnénk őket Ilyen azonban kevés van XVI Benedek Pápa A keresztény reményről c. enciklikájában Szent Ágoston mindennapi feladatairól Szent Ágostont idézve ezt írja: „Zavart keltőket rendre utasítani, kislelkűeket vigasztalni,

gyengéket pártfogásba venni, ellenfelekkel szembeszállni, cselszövőktől óvakodni, tudatlanokat tanítani, hanyagokat serkenteni, erőszakosakat visszafogni, öntelteket helyre tenni, kedvetleneket biztatni, vitatkozókat megbékíteni, szegényeken segíteni, elnyomottakat kiszabadítani, jókat dicsérni, rosszakat elviselni, és (jaj!) mindenkit szeretni.” Láthatjuk, a szeretet parancsának betartása még egy szentnek sem könnyű feladat. Mi pedig nem is vagyunk szentek Miért is fontos ez a parancs? Egy szituáció, kimondott szó sokszor okozhat félreértést. Ha ártó szándékot vélünk fölfedezni mögötte, a másik embert ellenségként fogjuk kezelni. Az ellenségeskedést a háború követi, mely mindenkinek csak árt. Nem csak a két háborúzó félnek, hanem környezetének is, hiszen megosztja azt. Aki tehát béketűrő, szeret másokat és önmaga is szeretetre méltó, az életképesebb, könnyebben eléri céljait, sokkal kevesebb energiával. Ezek

lesznek a társadalom legéletképesebb egyedei. Életképességük az élet minden területén érezteti hatását Először is nem bosszúálló, hanem megbocsájtó. És amikor imátkozni felállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa nektek a ti vétkeiteket. (Mk 11,25) A bosszú leterheli az embert, elvonja az energiáinak nagy részét pozitív céljai megvalósításától. Egyik barátom panaszkodott, hogy kereskedelmi igazgatóként a többszörösére növelte a cég bevételét, és most megváltak tőle, helyette egy hozzá nem értő rokonukat alkalmazzák. De majd ő megmutatja Én azt tanácsoltam neki, hogy ne foglalkozzon velük. Elvégzik azt helyette ők saját maguk Azóta is, mindig hozza a hírt, hogy a társaság gazdasági helyzete évről évre romlik. Barátom most egy jól menő társaság ügyvezetője, és szépen fejleszti azt. Engem is odavett tanácsadóként, így alkalmam van közelről

látni, hogy a dolgozókból hogyan kovácsol közösséget. Első lépésként eltávolította a zavart keltőket, majd semlegesítette a cselszövőket. A kislelkűeket bátorította, a hanyagokat serkentette, az igyekvőket jutalmazta, az igazságtalanságot megszüntette. Ismeret hiányaikat kipótolta, és minden lehetőséget megragadott a közös gondolkodásra. Ezek a beszélgetések mindig jó hangulatúak, amiről ő gondoskodik. Közben megismerjük egymást Az alaphangját a beszélgetésnek ő adja meg, mely mindig pozitív, előre mutató. Ezek az emberek – mint barátom is – sikeresek a magánéletükben is. Minden esélyük meg van rá, hogy az ő genetikai vonaluk erősödjön. Ugyanakkor keresztényi magatartásukkal segítik az evangelizációt is Jól látható tehát, ha az ember energiáit nem köti le az ártó szándék, pozitív céljai megvalósulnak. Erre a jó példa a kereszténység államvallássá válásának folyamata is. A keresztény egyistenhit

– úgy vélték – veszélyezteti a császárság hatalmát, a császárok istenként való tiszteletét, a császárkultuszt. Ezért a Római Birodalomban üldözték a keresztényeket és betiltották vallásukat. Azonban a tömeges kivégzések, a keresztény ellenes törvények nem érték el céljukat. A római polgárok ellenszenve részvétbe csapott át, és így a keresztény vallás észrevétlenül beépült a római társadalomba. Ennek hatására Constantinus császár 313.-ban meghirdette a szabad vallásgyakorlatot Ettől kezdve a kereszténység terjedése elől minden gát elhárult a Birodalmon belül. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a keresztény vallás alkalmas a császári hatalom megerősítésére. Ezért végül is 391-ben a keresztény vallás államvallássá vált a Római Birodalomban. A történelem további alakulásából – a 2020. április 15 11 Római Birodalom felbomlásából – azonban az is jól látható, hogy a hatalom és a

keresztény vallás mindezek ellenére nem alkotott egységet, egymástól elkülönült. A hatalom bukott, a vallás fennmaradt. Miért? Mert az egyház nem háborúzott, államvallási szerepe ellenére megmaradt viszonylagos elkülönültsége, sőt elkülönültségét fokozta, amikor megszűnt a császár fennhatósága az egyház felett. A vallási irányváltást követően megváltozott az Isten és az emberek közötti viszony. A vallás centrumában már nem egy nép, hanem az ember áll. Isten mindenki ajtaján kopog, hogy engedje be magához. A mi ösztönünk, a mi vágyaink azok, amik a rosszra csábítanak, lelkiismeretünk az, ami tudatosítja bennük cselekedeteink jó vagy rossz voltát. A rossz cselekedeteink miatt mi magunk távolodunk el Istentől. Isten változatlanul türelmesen kopog ajtónkon Várja megbánásunkat, hogy kegyelmet gyakorolhasson. Nem büntet gonoszságaink miatt De ezért nem is tud megvédeni a rossztól, mivel szabad akaratunkból nem az Ő

útját választottuk. Nem hiszünk benne, nem segítünk a rászorulókon. Akkor Ő hogyan segítsen rajtunk? Jézus földi pályafutása alatt, de különösen menybemenetelét követően a számos, nagy nyilvános csodák ideje lezárult. Ezek egyébként is alapvetően a kiválasztott néppel voltak kapcsolatosak. Jézusnál is voltak nagyobb csodák, de itt az érintettek száma lényegesen kevesebb már, mint az eljövetele előtti csodák esetén. A társadalmak gazdasági fejlettsége megteremtette a tudati fejlettség azon szintjét, melyet Isten elvár tőlünk parancsaiban. Isten jelenlétét életünkben egyre kevésbé kell csodákkal bizonyítani Ha vannak is csodák, azok egyre kevésbé nyilvánosak, egyre inkább egyénre szabottak. Sokszor összetéveszthetőek a véletlen szerepével, a szerencsével. Én azonban úgy gondolom, a hívő ember életében véletlenek nincsenek. Ezen csodák esetében azonban a Szentszék Hittani Kongregációja nem tudja elismerni az

esetek természetfeletti mivoltát. De ez nem is szükséges Akikkel ez nap, mint nap megtörténik, azoknak nem szükséges a csoda szentszéki elismerése. Ők ezt érzik, tudják Mint említettem, a parancsok alanya már nem egy egész nép, hanem az ember lett közvetlenül. A személyre szabott csodák fokozatos meghatározóvá válása is ezt mutatja. Ezzel a keresztény vallás nyitottá vált minden ember számára. Aki teljesíti Isten parancsait, azelőtt nyitott a kapu, beléphet a kereszténység táborába, számíthat Isten támogatására. Ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy elmaradtak teljesen a nyilvános csodák. Az evangelizáció érdekében Isten szentjein keresztül kinyilatkozik, vagy csodákat tesz továbbra is. Jézus egész földi pályafutása a vallási irányváltásról szólt, minden tette annak volt alárendelve. Megmutatta az embereknek, hogy ha bűnösök is, nincsenek örökre beskatulyázva a bűnös feliratú fiókba. Szent Pál is, aki Saulként

még üldözte a keresztényeket – megtérését követően – meghívást kapott az apostolok közé. Jézus sok-sok csodával bizonyította isteni mivoltát Az emberek szeretete, az Atya iránti engedelmessége a kereszthalálban mutatkozott meg a maga teljességében. A keresztény remény pedig abban gyökerezik, hogy Jézus feltámadt a halálból. Remény nélkül a keresztény hit nem indulhatott volna el világhódító útjára. Jézus újra eljövetelekor lesz az utolsó ítélet A keresztény hívők abban reménykednek, hogy az ítéletet követően, a mennyországban elnyerik az örök életet és a teljes boldogságot. Sokan azt gondolják erről, hogy a mennyország vagy igaz, vagy nem Itt a földön szeretnének boldogok lenni. Isten terve ezzel is számolt Ezért Jézus újra eljöveteléig sem maradhatnak magukra Isten hívei. Jézus leküldte a földre a Szentháromság harmadik tagját, a Szentlelket, aki által árad szívünkbe Isten szeretete, aki megteremti

belső harmóniánkat, aki örömöt és békét áraszt belénk, segít, hogy kilépjünk önzésünk zárt világából. De Ő az, aki segít utunkon, megvéd az ártó szándéktól, amint azt gyerekkorunkban szüleink tették. Ő az, aki számtalan apró csodát tesz velünk. Egyik barátom szokta mondani, hogy jó dolgok, jó emberekkel történnek Én meg azt teszem ehhez, hogy csak azt ne higgyük, hogy ezek a véletlen művei. Másik barátom szokta mondani, hogy véletlenek pedig nincsenek. Ő volt az, aki vallásos volt ugyan, de a papokat nem szerette Nehéz élethelyzetbe került, ahonnan Isten érdekes kiutat mutatott neki. Most egyházi iskolában tanít, és az eddig nem szeretett papokkal most nagyon tisztelik, és talán szeretik is egymást. 2020. április 15 12 Napjaink csodái Nem véletlen az sem, hogy Jézus zsidónak született. A zsidó hit évezredes viszonylagos stabilitása jó alapot jelentett a keresztény vallás elindításának, és

kiterjesztésének az egész világra. Nézzük meg egy kicsit közelebbről a véletlent. A véletlen nagy számoságú érdektelen, át nem látható cselekmények eredője, aminek következménye hatással van ránk. Az emberi tudományok is foglalkoznak ezzel a folyamattal. A végeredményből próbálnak következtetni a lejátszódó folyamatok belső törvényszerűségére, mivel az ember szeretne mindent megérteni. Itt van például a fekete doboz elmélet. Csak a bemeneti hatás és a kimeneti eredmény ismert Kísérletekkel próbálják kideríteni a belső működést. Változtatják a bemeneti paramétereket és a kimeneti eredményekből próbálnak visszakövetkeztetni a fekete dobozban lejátszódó folyamatokra, összefüggésekre. A hívő ember pedig csak egyszerűen bízik. Bízik abban, hogy a számára látszólag kedvezőtlen következmény is jóra fordul Isten beavatkozásának következményeként. És ez így is történik Ezeket hívom én hétköznapi

csodáknak. Ezek ott vannak a hívő ember mindennapi életében, annak elválaszthatatlan része. Ez a hívő ember és Isten szoros kapcsolatán alapszik Hiszünk abban, hogy Isten soha nem hagyja cserben övéit, mint ahogy a jó pásztor sem juhait. Apropó juhok Sokan birkának neveznek bennünket. Miért? Mert békések vagyunk és türelmesek Nem lázadunk, ha sorsunk rosszra fordul. Elfogadjuk sorsunkat és bízunk Istenben A hithez nem csak bizalom, hanem türelem is kell Ez a hit próbája. Isten sokszor próbára tesz bennünket, hogy lássa mekkora a bizalmunk, vagyis a hitünk A bizalom türelmes. A hívő ember is türelmes és a türelem csodát terem De nekünk egyébként sincs más lehetőségünk. Nincs vagyonunk, nincsenek kapcsolataink, amiket mozgósíthatnánk. Csak Istenünkre támaszkodhatunk Zsid 10.36 Állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedhessétek, és elnyerjétek az ígéretet. Isten pedig kihasználja azt, hogy a véletlen

jótékony leplet borít a beavatkozására. A hitetlen ezeket a beavatkozásokat szerencseként éli meg, én hétköznapi csodaként emlegetem. A remény A téma tárgyalásakor nem hagyhatjuk ki a keresztény remény ismertetését. Miben is reménykedünk? Abban, hogy halálunk után feltámadunk az örök életre és boldogok leszünk. Ez azoknak a reménye, akik úgy ítélik meg, hogy sorsuk jobbrafordulása itt a földön reménytelen. Ők már csak a mennyországban elérhető boldogságban tudnak bízni. Vannak azonban olyanok is, akiknek a sorsa jól ment, de most egy váratlan fordulat következtében válságba kerültek. Kedves barátom szokta erre mondani, hogy amikor felfelé megyünk, köszönjünk mindenkinek, mert amikor lefelé megyünk ugyanezekkel az emberekkel fogunk találkozni. Ugye mindenki érti! Amikor tehát egyre jobban megy a sorunk, ne hatalmasodjon el rajtunk a gőg. Akkor is adjuk meg a tiszteletet másoknak, nehogy amikor sorsunk rosszra fordul,

elforduljanak tőlünk. Ezek a hullámzások részei ez ember életének. Ezek az emberek nem annyira a mennyországban, hanem abban reménykednek, hogy sorsuk még itt a földön jobbra fordul. 2020. április 15 13 Biblia, az örök tudomány Mint ahogyan azt az előzőkből is láthattuk, Isten pontosan megtervezte az emberiség útját. Végtelen előre látása, rendelkezésre álló eszközei, és legfőképp az ember érzéseinek, ismereteinek, azok változásának teljes ismerete azt eredményezte, hogy minden terv szerint halad előre. Hát igen, Ő az Isten. Az egyik – a hit kezdetén járó, nagy tudással rendelkező – barátom a Bibliát úgy jellemezte, hogy a világ legjobb marketing műve. Ez igaz lenne akkor, ha a Bibliát csak emberek írták volna, és nem játszott volna szerepet benne az Isten. Barátom miért is tarthatja olyan értékes marketing műnek a Bibliát még ma is? Hát azért, mert az emberi gondolkodás és érzelem tökéletes ismeretén

alapszik, ami így legnagyobb befolyást jelentett a világ sorsának alakulására és jelent még ma is. Az egyes tudományágak vizsgálata előtt előre kell bocsájtanom, hogy tudom azt, miszerint az írásomban foglaltak számtalan módon támadhatóak. Nem is szeretnék állításaim bizonyításában elmerülni. Írásom egy olyan átfogó életszemlélet kialakítását próbálja olvasóiban létrehozni, amely a társadalmi folyamatokat egységes rendszerben kezeli, a valóságot a hétköznapi ember szemszögéből teszi érthetővé. Társadalomtudomány keresztény szemmel A társadalomtudomány a társadalmat vizsgálja az egyes tudományágak segítségével. A termelőerők folyamatos fejlődése végül is a társadalom anyagi fejlődését eredményezi. Ebből következően a társadalom- tudomány tárgya egy folyamatosan változó rendszer. Ez egyébként azt jelenti, hogy a társadalom-tudomány nem tud örök igazságokat kimondani. Természetesen az egyes

tudományágak esetében vannak törvényszerűségek, melyek általános síkon megfogalmazódnak, ezek azonban nem adnak választ a különös és egyedi esetekre. A keresztény tudomány egységes és összetett. Az emberi tudományok a valóságot részeire bontják, hogy tudományos eszközökkel vizsgálhassák, mivel bonyolult, összetett kérdéseket nem képesek hatékonyan vizsgálni. A valóság egyes részeit csoportokba rendezték, és megértésükre külön tudományokat hoztak létre. A Biblia az Isten és az emberek és az emberek egymás közötti viszonyáról szól. A Biblia tanításai tulajdonképpen olyan tanácsok, amelyek az élet minden területén jól használhatóak. Igazak ezek a magánéletben, de majd fogjuk látni, hogy a gazdasági életben is. De ez logikus is Az ember nem tud mesterkéltség nélkül más és más lenni az élet különböző területein. Korunkban az emberi tudományok is felismerték ennek vizsgálati szükségességét. Mindegy,

hogy mi mit mondunk, a testünk nem hazudik A testbeszéd elárulja valóságos gondolatainkat. Keresztény embernek bezzeg nincs ilyen problémája A keresztény vallás alapvetően az embert állítja a középpontba. Tisztában van ösztöneivel, ebből fakadóan vágyaival, cselekedeteivel. A Biblia célja ezen emberi vágyak, cselekedetek megzabolázása, kordában tartása, a szeretet érzésének kibontakoztatása. Mivel az emberi ösztönök az emberiség létéig változatlanok, ezért a Biblia tanításai az emberiség létének határáig érvényben maradnak. Az ösztönök Most vizsgáljuk meg alaposabban az ösztönök keletkezését. Az első ösztönök a paradicsomban keletkeztek, melyről a Teremtés könyvében találunk részleteket: Ter2.22 Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Ter.223 2020. április 15 14 Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony

a neve, mivel a férfiből lett." Ter2.24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz. Fenti bibliai idézet kapcsán nyilvánvaló az embert társas lényként történő aposztrofálása, a férfi és a nő egymáshoz vonzódásán keresztül pedig az első emberpárba plántálódott az egymás utáni vágy, a szexuális ösztön. Mi kell még az emberi lét tartós fennmaradásához? Természetesen az élelem Ter.225 A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt mondta az asszonynak: "Valóban mondta Isten, hogy nem ehettek a kert valamennyi fájáról?" Ter.32 Az asszony így válaszolt a kígyónak: "A kert fáinak gyümölcséből ehetünk. A teremtéssel együtt tehát mind a férfi, mind a nő megkapta ezen ösztönöket. A fajfenntartás és az önfenntartás ösztönét. Ter 3.3 Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek

belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok." Ezzel pedig Isten az életösztönt plántálta beléjük. Ezen alapvető ösztönökön kívül Isten még egyéb tulajdonságot is ültetett az első emberpárba. Ter 3.4 Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: "Semmi esetre sem fogtok meghalni. Ter 3.5 Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat." Ter 3.6 Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. Az asszony hiszékeny, hisz a szóbeszédnek. Az Isten kijelentésével szemben a kígyó állítását fogadja el, mivel az jobban tetszik neki, mert kíváncsi, és mert elcsábul a hatalom és a tudás vélhetően számára kedvező következményeitől. És a nő elcsábult, elcsábította a tudás megszerezhetősége, de

méginkább mindaz, ami ezzel jár. Amit a nő ugyan nem tudott megfogalmazni, de képzelete beláthatatlan távolságba repítette időben és térben. Egy villanásnyi időre ráérzett mindarra, amik a jövő asszonyait majd elbűvölik, megbabonázzák. Ő azt mind meg akarta kapni Ezért csábít, férjét is ráveszi a bűnre Nem véletlen, hogy ezek a tulajdonságok a nőben jelentek meg. A férfi pedig hajlik arra, amit az asszony mond. Ő tehát befolyásolható az asszony által Itt utalnék vissza arra a részre, ahol a zsidó vallás fennmaradásáról írtam. Ott említettem, hogy a zsidóknak nem volt szabad más népekből valóval házasságot kötni. A férfi ugyanis a nő által befolyásolható, könnyen rávehető bármire, akár vallásának elhagyására is. Így van ez a mai napig Sokszor erőn felül teljesítünk, csak az imádott nő elégedett legyen, örüljön, és este kegyeiben részesítsen bennünket. Mert egy nő a férfit a fellegekig tudja emelni, de

a porba is tudja alázni. Isten ezért az idegenekkel kapcsolatban ilyen parancsot adott: MTörv 7.3 Ne köss velük házasságot, lányodat ne add egyhez sem feleségül közülük, és egyikük lányát se vedd fiadnak feleségül. MTörv 7.4 Mert fiad elidegenedik tőlem, s más isteneket fog imádni. Akkor fölgerjed ellenetek az Úr haragja és elpusztít benneteket. 2020. április 15 15 A bűnbeesést követően én tudatuk kialakul és öntudatra ébrednek: Ter.37 Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. Mivel tudatosodott bennük a környezettől való elkülönültségük, meztelenségük zavarba ejtette őket. Különösen a nőben erős érzés a szemérem. Férfiban és nőben az elkülönült érdekek is tudatosodtak. A férfi így próbálta elhárítani felelőségét: Ter 3.12 Az ember így válaszolt: "Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért

ettem." A férfi ezzel megosztotta a felelősséget. Az almát egyrészt nem ő vette le a fáról, hanem az asszony adta neki. Tehát már nem a teljes felelősség az övé, annak egy részét áthárította az asszonyra Másrészt pedig az asszonyt Isten rendelte mellé, ezért is bízott meg benne. Ezzel bizonyos fokig visszahárította a felelősség egy részét Istenre. Ter 3.13 Az Úristen megkérdezte az asszonyt: "Mit tettél?" Az asszony így felelt: "A kígyó vezetett félre, azért ettem." Az asszony is tovább hárította a felelősséget. Itt kezdődött A hibáinkért a felelősséget ma sem vállaljuk szívesen. Mindent megteszünk azért, hogy mások előtt hibátlannak tűnjünk, noha tisztában vagyunk vele, hogy mit tettünk. Erre még többször vissza fogunk térni Az ember fejlődésének ugyanis egyik kritikus pontja az önkritika hiánya, a hibáink be nem ismerése pedig sok vitát, ellentétet szül. Ha elzárkózunk az elől, hogy

objektíven értékeljük magunkat, elzárjuk magunk elől a fejlődés lehetőségét. Többet mondok. A keresztény lét egy állandó változás Ez rögtön érthetővé válik, ha végig gondoljuk életutunkat. Azt tapasztalom, hogy nagyon keveseknek adatik meg a kegyelem, hogy gyerekkoruktól fogva töretlenül járhassák Isten útját. Itt van például egyházközségünkben Zolika, aki már óvodás korában eldöntötte, hogy ministráns szeretne lenni. Kora miatt csak külön engedéllyel ministrálhatott Olyan kicsi volt, hogy ministrálás közben nem látszott ki az oltár mögül. Ő és társai nagyon szerencsések, mert az igazi kísértések felnőtt korban jelentkeznek, amikorra bennük már rögzült a keresztény gondolkodás és magatartás. Aki felnőtt korban válik kereszténnyé, annak hosszú, keserves utat kell bejárnia, amíg legyőzi ösztöneit, vágyait és átengedi magát Isten akaratának. Kereszténnyé válásunk szempontjából a lemondás

akaratunkról az utolsó stádium. Itt le kell mondanunk saját akaratunkról, és keresni kell Isten akaratát. Ezen ismeret hiányában sokan liberális felfogásban nevelik gyermeküket, és azt gondolják, hogy majd felnőttkorban eldönti, hogy akar-e keresztény lenni. Ezek a szülők automatikusan a nehéz, fáradságos utat jelölik ki gyermekük számára. A fentiek miatt fontos a keresztény hitre való nevelés elkezdése gyerekkorban, a családban példamutatással és az iskolában hitoktatás keretében. Többször fogunk még találkozni az oktatás jelentőségével. Hogy mivé válunk, az jelentős mértékben attól függ, hogy értelmünkkel mit ismerünk meg. Nem válhatunk azzá, amit nem ismerünk, csak a véletlen folytán A bűnt követte a büntetés. Ter.316 Az asszonyhoz pedig így szólt: "Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet. Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad" Ter.317 Az

embernek ezt mondta: "Mivel hallgattál az asszony szavára és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján.” Ter.319 2020. április 15 16 „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza." Ter3.22 Azután így szólt az Úristen: "Lám, az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat. De nem fogja kinyújtani kezét, hogy az élet fájáról is vegyen, egyék és örökké éljen!" A tudás megszerzése egyben azt is jelentette, hogy az ember megismerte a jót és a rosszat, amit a lelkiismeretével tud elkülöníteni. Isten pedig gondoskodott arról, hogy az ember ne éljen örökké Ezzel egyben az idő kiemelkedő jelentőséget kapott. A férfi büntetése azt jelentette, hogy alapvetően megnehezedett a család létfenntartása. A

mindennapi élelem megszerzése kemény munkává vált. Az élelem megszerzése, vagyis a család eltartása ezt követően egyértelműen a férfi feladatává vált. Ez a munkamegosztás évezredeken keresztül fennmaradt. A nő végezte a könnyebb, ház körüli munkákat, a gyereknevelést, a férfi pedig eltartotta a családot. Ez a munkamegosztás egyben azt is jelentette, hogy a családban a fenntartó kiemelt szerepet kapott. Meghatározó szerepe a létfenntartásban azt is jelentette, hogy hatalmat szerzett a család többi tagja felett. Így alakult ki a patriarchális társadalom Ebben a társadalomban a hatalom a férfiak kezében van, a nő pedig kiszolgáltatott. Kiszolgáltatottságát tovább növeli terhessége, a terhesség alatti növekvő fizikai inaktivitás, és a szülés fájdalmai, illetve a szülést követő regenerálódási időszak alatti alacsony terhelhetőség. A terhesség elhúzódó, nehéz és fájdalmas folyamata, a gyermek nevelés terhe azt is

jelenti, hogy a nő ösztönösen sokkal inkább magáénak tekinti a megszületett gyermeket, mint a férfi. A nő – alárendeltsége ellenére – így kap meghatározó szerepet a család összetartásában. Azt szoktuk mondani, hogy a család melegét a nő biztosítja Sok helyen olvastam ebben a témában arról, hogy ennél jelentősebb szerepet kaptak a nők a kezdetleges társadalmi viszonyok között és csak az állattartás és a földművelés nagyobb méretű kialakulását követően vált meghatározóvá a patriarchális társadalom. Az elolvasott szakirodalmak szerint ez abból következett, hogy például a gyűjtögető társadalmakban a gyűjtögetéssel foglalkozó nő sokkal nagyobb szerepet játszott a közösség élelmezésében, mint a vadászó és nagy ritkán vadat ejtő férfiak. Ezzel kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy e korból fennmaradt fali rajzokon egyetlen gyűjtögető nőt sem láttam, annál több vadászó férfit. De ez logikus is

Az elejtett vad olyan táplálékot adott, ami ritka volt, de nagyon ízletes és tápláló. Ezért sokkal értékesebb Ebből következően a férfi munkájának presztízse is sokkal nagyobb volt. Egy másik szakirodalom szerint a kerti művelés, az agyagedények készítése, és a ruhák szövése időben egybeesett, és ebben az időben ezáltal a nők meghatározó szerepre tettek szert. Ennek időbeli egybeesését nem tudom vitatni, de azt vitatom, hogy ezért, ezekben a társadalmakban a hatalom női kézben lett volna. A vadászat itt is sokkal nagyobb presztízzsel rendelkezett. Van azonban még egy tényező, melyet egyik általam olvasott szakirodalom sem említ. Ez pedig a férfi konfliktusokban, harcokban, háborúkban játszott szerepe Állítom, hogy ez a leginkább meghatározó tényező abban, hogy a társadalmakban melyik nemé a vezető szerep. A korai társadalmakban a matriarchátusnak meghatározó szerepet tulajdonítani, véleményem szerint, egy bolhából

elefántot kreáló, liberális felfogása adott kérdésnek, mely a női emancipációs törekvések tudományra gyakorolt hatásaként jelenik meg. Ha már az emancipációnál tartunk, foglalkozzunk ennek társadalmunkra gyakorolt hatásaival. A társadalom hatékony működése az eltérő érdekek megegyezésén alapszik. Minden tiszteletem a nőké, de ez nem az erőségük Azt tapasztaltam, hogy a nők nem tudnak engedni az álláspontjukból. Ez egyfajta reakciójuk arra, hogy a férfiak társadalmunkban elfoglalt uralkodó pozícióját megdöntsék, megmutassák, hogy jobbak tudnak lenni náluk. Eközben – hátrányos helyzetük tudatában – túlkompenzálnak Amit viszont a javukra kell írni az az, hogy ellentétben a férfiakkal, szinte megvesztegethetetlenek. A férfi családfenntartó hatalmi helyzetéből az is következett, hogy sokszor nem szerelmi házasság született, de ez nem jelentett gondot a nő kiszolgáltatott helyzete miatt. 2020. április 15 17 Ha

már szóba került a szerelem, nézzük meg mit is jelent. A szerelem egy összetett érzés Mindenképpen tartalmaz szexuális vágyat és szeretetet, de nő és férfi tekintetében eltérő arányban. A férfi esetében a szexualitás dominál, míg a nő esetében a szeretet. Ezért is a férfi alaptermészete szerint sok – számára tetsző – nő felé vonzódik. Ezért is szokták mondani, hogy a férfit könnyű megszerezni, de nehéz megtartani. Természetesen a nő is vágyakozik, de ő csak az után a férfi után, akit szeret. Amikor egy feleség megcsalja a férjét, azt már biztosan nem szereti Mert ő monogám A férfi erotikus vágyaiban pedig benne rejlik a szexualitás közben megélt hatalmi érzés. A nő – erős szemérme miatt – ellenáll a szexualitásban megnyilvánuló hatalomnak. Ennek ellenére működött a házastársi kapcsolat, hiszen a nő kiszolgáltatottsága következtében mindent megtett azért, hogy a férfit, annak vágyait, szexuális

területen is kiszolgálja. Nagy szégyen volt az a nőnek, ha váló levéllel elbocsájtotta férje. A férfi hatalmi helyzete azonban nem jelentett korlátlan uralmat A férfi és a nő mindennek ellenére, egymásra vannak utalva. Isten nem csak a családot, hanem az egész társadalmat így tervezte meg. Az eredeti munkamegosztás szerint a fajfenntartás döntő része a nőre hárul. A létfenntartás nagy része pedig a férfi feladata. Az egymásra szorultság azonban nem csak a családon belül mutatkozik meg A munkamegosztás kiteljesedése miatt mindenki a másikra szorul. De ezen túlmenően a keresztény lét a társadalmi munkamegosztáson túlmutató rászorultságot is ismer. Az egyénnek számtalan gondja baja lehet, amelyek megoldására nincs társadalmi megoldás, csak keresztény válasz, a segítség. A nonprofit szervezetek fejlesztésével az állam egyre több segítségnek próbál társadalmi mozgásformát biztosítani, de ez soha nem fogja tudni

kiküszöbölni az egyéni segítségnyújtást. Társadalmunkban egyre többen vannak, akik nem akarnak a mások segítségére szorulni. Ezek úgy gondolkodnak, hogy mivel sok pénzük van, ezért nem szorulnak senki segítségére, nincsenek kiszolgáltatva másoknak, amire szükségük van, majd megveszik maguknak. Ez is egy út, részben járható is, csak sokkal fáradságosabb. Ugyanakkor a gazdagok is ki vannak szolgáltatva Nem egymásnak, hanem a pénznek. Kiszolgáltatottságuk miatt a pénz kiemelt szerepet kap életükben Kialakul a pénz fétisizmus. A fogyasztói társadalom nagy problémája, hogy a pénz fétisizmus már nemcsak a társadalom gazdag rétegeinél jelentkezik, hanem áthatja az egész társadalmat. A pénz az emberi értékek legfontosabb alapjává válik. Azt tisztelik, becsülik, akinek pénze van Ezt a problémát most csak jelzem, a későbbiekben, több fejezetben és részletesen foglalkozok vele. Mindenki szabadon dönthet, melyik úton akar

járni. Vállalja, hogy másra van szorulva, vagy elkezdi a pénzt hajszolni, és így próbál másoktól függetlenedni. A kereszténység közösségi jellege A keresztény hit közösségi hit. Ez a legfőbb természete Közösségi jellege már abban is megmutatkozik, hogy Isten három személyű. Atya, Fiú és a Szentlélek Ez a legszorosabb közösség, mivel ugyan három személy, de egylényegűek. Egylényegiségük azt jelenti, hogy mivel egyek, teljességgel ismerik egymást, mint önmagukat. A kereszténység közösségi jellege másrészt abban nyilvánul meg, hogy hitüket alapvetően közösségben gyakorolják. Mitől közösség egy csoport? Hát attól, hogy ha nem is olyan mértékben, mint a Szentháromság esetében, de elég jól ismerik egymást. A közösség tagjai szeretik egymást Ez egymás elfogadásában és segítésében jelentkezik. Az alap tehát az ismerés Ismeretlent nem tudunk szeretni, mert nem ismerjük jellemzőit, vagyis azokat a

paramétereket, amitől valaki szerethetővé válik. A kereszténység szeretet parancsában ez a hihetetlenül nehéz. A mindenki szeretete Isten azt várja el tőlünk, hogy egy másik embert szeressünk annak ellenére, hogy ismernénk. Ezért kell kérni Istent, hogy segítsen a szeretet érzés kialakításában. Magunknak is törekednünk kell tudatosan a szeretet érzés uralkodóvá válása érdekében. A szeretet érzés legnagyobb akadálya az elménk Elemez, analizál, a másikról kiderít jót, rosszat, de inkább a rosszat, mivel félni, távolságot tartani a rossztól kell. És már el is nyomja a lelkünkben lévő szeretetet. Ezért az elménk ellen tudatosan vegyük fel a harcot Elsősorban 2020. április 15 18 is mosolyogjunk. Jelezzük a másiknak iránta meglévő pozitív hozzáállásunkat Képzeljük bele magunkat a másik helyzetébe. Ugyanis az esetleges negatív reakció okának megértése sokat segíthet abban, hogy ne változzon meg pozitív

hozzáállásunk. Ne vitatkozzunk, ne konfrontálódjunk, hanem csak ismertessük azokat a szempontokat, ami a mi véleményünket kialakította. Ezzel kapcsolatban, ne akarjuk a másikat megváltoztatni. Használjuk ki az emberben lévő megfelelési kényszert Teremtsünk tehát olyan környezetet, ami a pozitív változás irányába sarkalja a másikat. Így tudunk csoportból közösséget kovácsolni. Jézus is nagyon ritkán bírálta apostolait. Ezzel a 12 fővel bizonyította, hogy az Ige hatására közösség tud kialakulni. Mi sokszor úgy szervezünk csapatot, hogy ˝megfelelő” személyeket hívunk meg belé, vagy a meglévőből eltávolítjuk a nem megfelelőket. Ez azoknak megoldás, akik jó emberek ugyan, de nem vallásosak. Ők nem tudnak az Ige erejére támaszkodni Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy valamilyen formában mindannyian rendelkezünk másoknak nem tetsző tulajdonsággal. A gyülekezet is akkor tud Istennek tetsző módon működni, ha

közösséget alkot, ha elfogadják, megértik és segítik egymást. Ez csak akkor működik, ha egyben ismerik is egymást Egymás gondját, baját, problémáit, és összefognak egymásért. Minél nagyobb egy csoport, annál nehezebb közösséget formálni belőle. Nagyszámú csoport esetén az egymás megismerésének a nehézsége exponenciálisan nő. Amennyiben gyülekezetünk nagyszámú, kellenek bele olyan kis létszámú közösségek, melyek valamilyen ismérv szerint homogének, amely ismérv egyben összetartó erő is, amiben közös munkával meg tudják valósítani a gyülekezet céljait. Ezekben a kis közösségekben nap, mint nap előfordul, hogy valamelyik társuk problémájának megoldása érdekében fordulnak Istenhez. Ezek a közös kérések sokszor eredményesek Mt 18. 19 Ismét mondom nektek: Ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérni akartok, megadja nektek az én mennyei Atyám. Ebből már az is

világos, hogy mitől bír jelentőséggel a mise könyörgési része. Ne kövessétek el azt a hibát, amit kezdetben én is elkövettem és csak gépiesen mondtam a többiekkel együtt, hogy Jézus hallgass meg minket. Figyelmesen gondoljátok végig a könyörgést, és annak ismeretében kérjétek, hogy hallgasson meg titeket. Mt 18. 19 Mert ahol ketten, vagy hárman együtt vannak az én nevemben, ott vagyok közöttük én is. Az emberiségnek egyre nagyobb szüksége van közösségre. Szüksége van egy olyan helyre, ahol szeretik és akár gondoskodnak is róla, ahol nyitott és sebezhető lehet, ahol önmaga lehet hibáival együtt és ahol vágyai miatt nem gúnyolják ki, hibái miatt nem ítélik el. A keresztény társadalom alapegysége a keresztény család A házasság örök életre szóló szövetség mind a jó, mind a rossz időkre. Szövetség gazdasági együttműködésre, utódok nemzésére és felnevelésére. Ezek a szövetség közös, nyilvános elemei

A férfi esetében a nemzés kapcsán a szövetségbe szorosan – talán elsődlegesen – beletartozik a rendszeres nemzési aktus, függetlenül attól, hogy eredményeként születik-e gyermek, vagy sem. A nő esetében a kapcsolat érzelmi gazdagsága, és a férfi eltartó képessége, kimondatlan, de lényeges eleme a szövetségnek. A külön elemekről nem esik szó, pedig mindkét fél részéről meghatározó fontosságú Ezen kívül még sok mindenről nem esik szó, a vágyakozás rózsaszín köde mindent elhomályosít. Ha vélnek is felfedezni a másikban valami olyat, ami nem tetszik, azt gondolják, hogy majd idővel jó irányba megváltoztatják azt. Hát hölgyeim és uraim nagyot tévedtek Az ember ebben a korban már nem változik jelentősen, kívülről nem motiválható. Tehát amilyen virágot szakítottak, olyat szagolnak Sőt, az idő múlásával a virág hervadozni kezd. A férfi azt veszi észre, hogy a nő a szülés után elhízott és már nem olyan

vonzó, mint amikor elvette. A nő pedig arra döbben rá, hogy a férfi már nem udvarol neki, csak szexet akar. És egyszer csak kimondja: Már nem is szeretsz Érzelmileg eltávolodnak 2020. április 15 19 egymástól, havonta már csak egyszer – kétszer bújnak az ágyba, akkor sem élvezik igazán. A hiányérzet pedig előbb – utóbb nyitottá teszi őket külső kapcsolatra. Itt a vég Innen már nehéz visszatérni egymáshoz. A férfi általában a munkahelyén talál egy aranyos, kedves – feleségénél fiatalabb, csinosabb – hölgyet, aki az esetek döntő részében valamelyik beosztottja. Aki ugyanolyan kedves és odaadó, mint felesége volt hajdanán. (Arról itt most nem beszélek, hogy az első – szinte törvényszerű félrelépése a férfinak a terhesség alatt, és az azt követő regenerációs idő alatt történik. Ha még ezt a nőnél egy szülés utáni frigiditási időszak is követi, akkor szinte biztosan megcsalja az egyébként imádott

nőt. Ez azonban a férfinél semmi komoly érzelmi következménnyel még nem jár, ugyanúgy szereti továbbra is feleségét.) A nő is általában a munkahelyén talál egy olyan férfit, aki figyelmes, udvarias, szépen udvarol, tehát szeretetre méltó. A házasságuk válságba kerül, elválnak Azután mindkettőjüknél kezdődhet minden elölről. Nincs happyend, csak megalkuvás Megalkusznak, mert ugyanabba a csapdába kerülnek, mint ami előző válásukat is okozta, és mert újabb válás felvetné azt, hogy esetleg nem csak a másik, hanem ők is hibásak voltak. Ettől megijednek Ez egy átlagos kórtörténet. Nem szükségszerű azonban, hogy ez így történjen Van más út A fenti történetben az volt a probléma, hogy a házassági szövetségre lépő felek előtt nem volt ismert a szerződés apró betűs része. Erre sehol sem hívják fel a figyelmet, pedig akár akarjuk, akár nem, él és működik. Ahhoz, hogy a házasság ne a fenti módon érjen véget

az kell, hogy a szövetségre lépő felek legyenek tisztában a leselkedő veszélyekkel. És még kell egy dolog A szeretet Ez azt jelenti, hogy ne csak az egymás utáni vágy uralja a kapcsolatot. Legyen benne szeretet is, ami a kölcsönös tiszteleten, elkötelezettségen alapszik. Fontos dolog még a kommunikáció Amelyik félnek gondja van, próbálja azt nyugodtan, higgadtan megbeszélni a másik féllel. A másik fél pedig legyen fogadóképes A felvetett problémát ne úgy értékelje, hogy az személye ellen irányuló támadás, hanem tekintsen úgy rá, mint egy olyan problémára, amit közösen kell megoldaniuk. Legyen tehát együttműködő Emlékezzünk vissza Ádám és Éva számonkérésére. Mindketten hibásak voltak, de milyen szakszerűen hárították másra a felelősséget. Ha nem tudunk önkritikát gyakorolni, akkor egy véget nem érő veszekedést indítunk el. Ez pedig biztosan a házasság végét jelenti Hú! Ezeket az elvárásokat nehéz

teljesíteni. Mi lehet akkor a megoldás A szeretet Egyszerű és szinte mindenre gyógyír. Csak, mint Szent Ágostontól tudjuk, nem könnyű szeretni Tehát akkor és azzal házasodjunk, aki után nem csak vágyakozunk, hanem aki megítélésünk szerint szeretetre is méltó, és tudjuk is szeretni. Aki pedig a jó parti miatt házasodik, az vagy megalkuszik egy életen át, vagy előbb – utóbb elválik. A válást azonban legjobban, minden esetben a gyerekek szenvedik meg Aki nem szereti a leendő gyerekeit, hát hajrá. A szeretet keresztény tulajdonság. Egy időben a vasárnapi fél kilences misére jártam János fiam miatt A miséken felejthetetlenek voltak Zsolt atya prédikációi, melyek kifejezetten jól illeszkedtek az ifjúság gondolatvilágához. Ott fedeztem fel, hogy a János fiam előtti ministránsok már a feleségükkel és a pici gyerekeikkel járnak a misére. Az egész annyira megható volt, hogy alig tudtam könnyeimet visszafogni Annyira látszott, hogy

ezek a fiatal keresztény házasok, teljesen egy húron pendülnek, harmonikus kapcsolatban élnek. Hát kérem, az igazi megoldás itt van Az ő egymás iránti szeretetük az elkötelezettségen, a másik elfogadásán alapszik. Tudják, hogy a másik iránti szeretet kompromisszumokkal jár együtt. Nem akarják a másikat megváltoztatni, elfogadják úgy, ahogy van Ugyanakkor – mint már említettem – a keresztény lét velejárója az állandó változás képessége és törvényszerűsége. Tehát mindketten arra törekszenek, hogy a másiknak megfeleljenek és boldoggá tegyék. Itt van igazából a házasság titka Cselekedeteink mozgató rugója ne a mi elvárásaink, hanem a másiknak való megfelelés legyen. Azok a gyerekek, akik ezekben a családokban nőnek fel, ugyanezt a példát fogják követni. Ők így segítik Isten tervének megvalósulását, így evangelizálnak Mellesleg így élnek boldog életet. Nem hagyhatok ki még egy gondolatot ebben a

témakörben. A mai világban a fiatalok szeretnének önállóan, külön élni családjuktól. Szeretnék a maguk életét élni úgy, hogy szüleik ne tudjanak bele 2020. április 15 20 szólni életükbe. A napokban kaptuk a hírt, hogy feleségem egyik rokona olyan babákat csinál, amelyek teljesen hasonlítanak az élőekhez. A tv-ben riportot csináltak vele, ahol elmondta, hogy az idős nők terápiás kezelésére is kiváló megoldás. Az idős hölgyek úgy foglalkoznak velük, mint a gyerekkel Az ingerszegény környezetük apátiát okoz náluk. Ezt az állapotot teljesen feloldja a babáról való gondoskodás. Ebből az látható, hogy a szüleinket nem szabad öregek otthonába tenni, vagy magukra hagyni. Bármilyen komplikált is, vegyük magunkhoz és törődjünk velük Ez gyermeki kötelességünk Nekem szerencsém volt. Házasságunk kezdetén sikerült elég nagy házat vennünk ahhoz, hogy – édesapám halála után – édesanyámat magunkhoz tudjuk

venni. A két fiunkat szinte ő nevelte fel, mivel minket elfoglalt a munkánk. Az igaz, hogy együttélésünk nem volt felhőtlen, de megérte A szülőkkel való konfliktus alapja az, hogy számukra mi – amíg élnek – gyerekeik maradunk. Ezért tapasztalataik alapján sokszor feljogosítva érzik magukat arra, hogy beleszóljanak életünkbe. Annak érdekében, hogy kapcsolatuk felhőtlen maradjon, javaslom, hogy várják ki, amíg a gyermekeik a segítségüket kérik. Akkor sem javaslom a szülőknek az egyetlen helyes út kinyilatkoztatását, sokkal inkább az előre mutató tanácskozást, ahol nem az számít, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy a probléma megoldódjon. Ez a módszer akkor tud gördülékenyen működni, ha ilyen szellemben nevelték gyerekeiket. Már most előre jelzem, hogy a párkapcsolatról egy külön könyvet tervezek írni, mivel jelentősége miatt mai társadalmunk állapotára meghatározó és az azzal kapcsolatos megállapítások

túlnőnek jelen könyv keretein. Mi leszel, ha nagy leszel? Minden fiatal előtt előbb – utóbb felmerül a nagy kérdés, a pályaválasztás. Van, aki már kisgyermek korában tudja, hogy mi szeretne lenni. Neki könnyű dolga van Alap, - és középfokú tanulmányai során céltudatosan készülhet választott pályájára. A többiek várnak, amíg életükben nem történik valami olyan esemény, mely következtében élete elindul valamilyen irányba. Sok fiatal helyett szülei választanak. A szülők szeretnék, hogy gyerekük sikeres, jól jövedelmező pályára kerüljön Sok pénzt kifizetnek csemetéjük taníttatására. Akár neves külföldi egyetem költségeit is hajlandók vállalni De mindenképpen kötelező egyetemre, de legalább főiskolára bekerülni. Ezek a szülők egy dologgal nem számolnak. Gyermekük boldogságával Olyan foglalkozást célszerű, kell választani, ami illeszkedik a gyermek képességeihez. Gondoljunk vissza tanulmányainkra

Amelyik tantárgyat jól tudtuk, amiben jól tudtunk teljesíteni, amiben volt sikerélményünk, azt szerettük. Amihez nem volt kellő affinitásunk, ott már a tananyag megértése is sokszor nehézségeket okozott. A színötös tanulók esetében is tetten érhető ugyanez, csak ők szorgalmukon, erős akaratukon keresztül képesek ezt ellensúlyozni. Ezekből következik az, hogy olyan pályát, foglalkozást kell választani, amit kedvvel csinálunk, amiben lehet sikerélményünk. Egy egész életen át nem lehet szenvedni a munkahelyen. Ezekből lesznek a pályaelhagyók és az elvesztegetett évek Ugyanakkor az emberek nagy része arra törekszik, hogy élete során megvalósítsa önmagát. Jackie Chan az egyik filmjében teszi fel a nagy kérdést, ki vagyok én. A kérdés azért hangzik el, mert átmeneti teljes amnéziában szenved. Mi is feltehetnénk ezt a kérdést Mi ugyan nem szenvedünk amnéziában, azonban a magunkról, képességeinkről kialakított kép

sokkal inkább tükrözi a vágyainkat, mint a valóságot. A vágyaink ugyan részei önmagunknak, de nem ad stabil alapokat feladataink végrehajtásához. Ha önmegvalósításunk érdekében rájuk támaszkodunk, egész életünkben ingoványos talajon járhatunk. Isten mindenkinek adott karizmát, mely egész életén keresztül elkíséri. A karizma egy képesség, tulajdonság, melynek kibontakoztatása ahhoz szükséges, hogy betölthessük az isteni tervben ránk szabott szerepkört. Amennyiben ezt felismerjük, ráérzünk, és ez irányban indulunk el, életünkkel elégedettek leszünk. 2020. április 15 21 Van úgy, hogy komplex feladatra többféle képességet, tulajdonságot is kapunk. Minél több a kapott képesség, tulajdonság, annál speciálisabb a feladat. Annál nehezebb rátalálni a helyes irányra Ilyenkor általában az egyes képességek, tulajdonságok eltérő erősségűek. Az erősebb meghatározza az indulás irányát. Majd a véletlenen

keresztül az életünk olyan fordulatokat vesz, ahol a többi képességünk is érvényre tud jutni, és ez mindaddig tart, amíg el nem jutunk a számunkra kijelölt területre. Mintha a saját életemről beszélnék. Már kiskoromtól fogva affinitásom volt a gazdálkodásra A „véletlen” folytán kapcsolatba kerültem a KÖZGÁZ felvételi előkészítő csapatával. Középiskolás koromban már elkezdődött a problémamegoldó képességem kibontakoztatása és kialakult a közösségi szemléletem. A „véletlenek” folytán képességeim tovább bontakoztak. Munkahelyeimen, meglévő képességeim tovább erősödtek. Tudásom a KÖZGÁZ-on megalapozódott, és a könyvvizsgálói képzésen megerősödött, az élet kihívásain keresztül pedig gyakorlati alkalmazhatóságukat is megismertem. A keresztény hit gyakorlásával rátaláltam az Isten útjára. A Bibliát először csak olvasgattam, és egyszer csak azon vettem észre magamat, hogy már közgazdász

szemmel tekintek tanításaira. A Biblia pedig először alig észrevehetően, később egyre határozottabban kezdett megnyílni előttem. A Biblia egyes részei kezdtek közgazdasági relevanciával bírni. Kicsit meg is ijedtem Az exegézis egyházi privilégium Egyébként is, hogy jöhetek én ahhoz, hogy kutassam Isten igazságát. Próbáltam magam nyugtatni, de hát én csak olvasom a Bibliát, arról nem tehetek, hogy agyam – akaratomon kívül – a bibliai tanításokból közgazdasági következtetéseket von le. Nem lehetett azt sem nem észrevenni, hogy jogrendszerünk alapja a keresztény erkölcs. Egyre jobban belebonyolódtam a tudomány és a vallás viszonyába. A keresztény erkölcs és a jog „A jog követelményrendszerének sarokpontja és kiinduló pontja az ember képessége a jó, az értékes, a jogszerű, a szabályos megismerésére és követésére.” „A jog nem alkalmas arra, hogy az embert önmagában jóvá tegye.” (1) A jogrendszer bünteti

a bűnös cselekedeteket Ezek a büntetendő cselekedetek nem csak a jogot sértik, de az erkölcsbe is ütköznek. Az erkölcs társadalmi elvárásokból kiinduló, magatartásunkat szabályozó, helyesnek tartott szabályok összessége. A keresztény erkölcs a keresztény emberek magatartásnormáit foglalja magában. A jog nem minden erkölcsi norma betartását tekinti tárgyának. Vannak olyan erkölcsi normák, melyek be nem tartása a társadalomra nem jelent akkora veszélyt, hogy a társadalom ezt a jogi rendszerén keresztül is szankcionálja. Tipikusan ilyen a keresztény erkölcs vonatkozásában a felebaráti szeretet. Ennek hiányát a jogrendszer már csak azért sem tudja szabályozni, mivel a felebaráti szeretetet nem lehet kívülről kikényszeríteni. Ez vagy van, vagy nincs, de elszántan, erős akarattal elsajátítható. A téma részletes tárgyalása előtt kezdjük egy kis jogismerettel és ismerkedjünk meg annak hátterével. A társadalomra veszélyes

cselekmény az a tevékenység, vagy mulasztás, amely másnak személyét, vagy jogait, vagy Magyarország társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti, vagy veszélyezteti. Hogy mi a társadalomra veszélyes és az milyen fokú, azt a törvényalkotó állapítja meg, dönti el, és ami ezáltal figyelembe veszi a társadalom állandó változását is. A társadalom változásával együtt egyes cselekmények megítélése szintén változik. Vannak, amelyek veszélyességének nagyfokú csökkenése miatt kikerülhetnek a jog szabályozása alól, és lehetnek új cselekmények, amelyek bekerülnek a jog hatálya alá. Egyes cselekmények azért kerülnek a jog által szabályozás alá, mert elkövetésük számossága nagymértékben megnövekedett, vagy azért, mert a jogalkotó által előre láthatóan meg fog növekedni. A fentieket jó példával illusztrálja az, hogy amíg a szocialista rendszer alatt a munkakerülést a jogrendszerünk büntetni rendelte, a

rendszerváltást követően ez kikerült a törvényi (1) Zilinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika (2002) 27. o; 36 o 2020. április 15 22 szabályozás hatálya alól. Ennek oka az volt, hogy amíg a szocializmusban az állam a hatékonyság rovására biztosította mindenki számára a munkalehetőséget, a rendszerváltást követően – a hatékonyság megőrzése miatt – erre csak törekedni tudott. Ebből már jól látható a jogalkotó meghatározó szerepe a társadalom jövőbeli alakulásában. Magyarországon az állam az alkotmányban garantálja a vallásszabadságot. Az egyes vallások közötti választást, vagy nem választást az egyén lelkiismeretére bízza. Az állam és a vallás szétválasztása azt jelentette, hogy az állam kiállt a vallás mögül, vagyis hatalmi eszközeivel már nem biztosította az egyház befolyását az emberek felett. Ezt követően az egyház befolyásoló lehetősége csak a meggyőzés maradt, az

evangelizáció. Mivel azonban a jogrendszerünk a keresztény erkölcsön alapszik, ez önmagában jó alapot jelent a keresztény hittel való tudati azonosulásra. Most nézzük végig, hogy a jogi előírások és a keresztény tanítások hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Kezdjük először a törvénykezés alapelvével, mely szerint törvény előtt minden ember egyenlő. MTörv 1.16 Egyszersmind bíráitoknak is meghagytam: "Hallgassátok meg testvéreiteket és igazságosan ítéljetek valamely ember és testvére, vagy egy idegen között. MTörv 1.17 Ítéletkor ne nézzétek a személyt, a kicsiket éppúgy hallgassátok meg, mint a nagyokat. Ne féljetek senkitől, mert az ítélet az Isten ügye! Ha valamely eset túlságosan nehéz a számotokra, terjesszétek elém, hadd halljam." MTörv 16.19 A jogot nem szabad csűrnöd-csavarnod, s nem szabad sem a személyre tekintettel lenned, sem vesztegetésül ajándékot elfogadnod, mert az ajándék megfosztja a

bölcsek szemét a látástól és kiforgatja az igazak szavait értelmükből. Bűncselekmény az a szándékosan vagy gondatlanul elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli el. A törvény a helytelen magatartást rendeli büntetni, ami sok esetben cselekedet, de amint a későbbiekben látni fogjuk, lehet annak elmaradása is, vagyis mulasztás. A társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység, vagy mulasztás, amely mások személyét, vagy jogait, vagy Magyarország társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti, vagy veszélyezteti. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményeinek következményét kívánja, vagy a következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményeinek lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre,

mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztja. A fentiekből jól látható, hogy a bűncselekmények súlyának megítélésében milyen fontos szerepet játszik a szándékosság. Ugyan olyan fontos, mint a vallásunk esetében A gondatlanságra pedig csak azt tudom mondani: Ne kísértsd Uradat, Istenedet! Ne várjuk el az Istentől, hogy bármit csinálhatunk, majd Ő úgyis helyrehozza. Bizonyos bűncselekmények esetében nem büntethető az, aki bűntettének elismerését a vádemelésig beismerte, vagy azt a sértett által elfogadott módon és mértékben a sérelmet jóvátette. Itt is meglepő a hasonlóság. A beismerés a hitünkben a gyónásnak, míg a jóvátétel a penitenciának felel meg Keresztény ember így vezekel bűneiért, így ad elégtételt. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül tekintsük át az egyes bűncselekményeket, és nézzük meg, hogy mit mond róluk a keresztény vallás. Emberölés MTörv 5.17 Ne ölj!

2020. április 15 23 Emberrablás, emberkereskedelem MTörv 24.7 Ha valakit rajtakapnak, hogy testvérei, Izrael fiai közül valakit elrabol, kihasznál és elad, az illető rabló haljon meg. Irtsd ki, ami gonosz, körödből! Hamis vád, hamis eskü, hamis tanúzás MTörv 5.20 Ne tégy hamis tanúságot embertársaid ellen! MTörv 19.16 Ha valaki ellen hamis tanú lép fel és zendüléssel vádolja, MTörv 19.17 mindkét viszálykodó fél álljon az Úr elé, a papok elé és az épp szolgálatot teljesítő bírák elé, MTörv 19.18 aztán a bírák tartsanak alapos vizsgálatot. Ha kiderül a tanúról, hogy hamis tanú, testvérét alaptalanul vádolta, MTörv 19.19 azt tegyétek vele, amit ő akart embertársával tenni. Irtsd ki, ami gonosz, körödből! Vagyon elleni bűncselekmények MTörv 25.16 Mert utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében, aki ilyet tesz, aki csal. MTörv 5.19 Ne lopj! Szexuális bűncselekmények MTörv 22.25 Ha ellenben a

határban találkozik a férfi az eljegyzett lánnyal, s erőszakkal teszi magáévá, úgy hál vele együtt, akkor csak a férfi haljon meg, aki együtt hált vele. MTörv 22.26 A lánnyal ne csinálj semmit, a lányt nem terheli halállal büntetendő bűn. Ez az eset ahhoz hasonló, amikor valaki megtámadja embertársát és agyonüti. MTörv 22.27 Mivel a határban találkoztak, az eljegyzett lány hiába is kiáltozott volna, nem volt senki, aki segítségére lehetett volna. MTörv 27.21 Átkozott, aki bármi állattal hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! MTörv 27.22 Átkozott, aki nővérével, apja vagy anyja lányával hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Most pedig azt fogjuk megvizsgálni, hogy fenti bűncselekményeket jogrendszerünk hogyan szankcionálja, illetve ezek a szankciók hogyan jelennek meg keresztény vallásunkban. Elzárás Nem csak a jogrendszerünk, de vallásunk is ezt a büntetést tartja a legsúlyosabbnak. Az elzárással az

embert megfosztják a legfontosabb jellemzőitől, a szabad akaratától, melyet Istentől kapott, a szeretet megélhetésétől, melyre rettenetesen vágyik, és a társas lényegiségétől, a közösségétől. 2020. április 15 24 Vagyonelkobzás Akik a vagyont gyűjtötték jogszerű és jogtalan módon, azoknál a vagyon elkobzása azt jelenti, hogy addigi életük értelmét vesztette, hiszen nekik a pénz volt az istenük. Kitiltás A kitiltás olyan, mint kiűzetés a paradicsomból, kiűzetés onnan, ahol az ember szívesen volt. Foglalkozástól való eltiltás Megfosztás az Isten által adott karizmától. Közérdekű munka Nevelő célzatú és egyben pozitív hatású, mivel a munka jótékonyan hat az emberi lélekre. Vannak olyan fontos keresztény erkölcsi elvárások, melynek megsértését a jogrendszer nem szankcionálja, de betartásához nagyon fontos társadalmi érdek fűződik. MTörv 5.16 Tiszteld apádat és anyádat, amint az Úr, a te Istened

parancsolta neked, hogy hosszú életű légy és jól menjen a sorod azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked! Ha a szeretet működik a családban, akkor erre a parancsra nincs is szükség. Ha nem működik a szeretet, ez a parancs az, ami a családot, a társadalom alapegységét összetartja. MTörv 5.18 Ne törj házasságot! Amint már az előbb említettem, a társadalom biztos alapját a család jelenti. A családban nevelődik fel a gyermek, ott szocializálódik, ott alakul ki személyisége. Ők jelentik majd a jövő társadalmát Nagyon nem mindegy, hogy egy boldog családban, vagy egy feszültséggel, veszekedéssel terhelt családban nevelkednek fel. A házasságtörést előbb – utóbb válás követi A csonka család jellemzője az, hogy az a szülő, akinél a gyerek marad, megpróbálja szeretetben pótolni a másik szülőt is. Ez miatt a gyerek mindent megkap, mert ugye a pénz jelenti a szeretetet. A gyermeket teljesen elkényezteti, amivel a

legrosszabbat teszi lelki, érzelmi fejlődésének. MTörv 5.21 Ne kívánd embertársad feleségét! Ne kívánd el embertársad házát, földjét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, egyáltalán (ne kívánj el) semmit sem, ami embertársadé!" Az embertársunk feleségének megkívánása, folyamatos foglalkozás a gondolattal, előbb – utóbb azt fogja jelenteni, hogy megtörténik a kísérlet. A próbálkozás pedig az esetek döntő többségében eredményre vezet. Az anyagi javak megkívánása iriggyé tesz. Az irigység eltorzítja lelkünket, képtelenné tesz a szeretetre Egy időben volt olyan bűncselekmény, amire azt mondták, megélhetési bűnözés. Ennek gyökerei a zsidókig nyúlnak vissza: MTörv 23.25 Ha embertársad szőlőjében jársz, annyi szőlőt ehetsz, amennyit akarsz, egészen a jóllakásig. De kosaradba ne szedj belőle. MTörv 23.26 Ha embertársad szántóföldjén jársz, kezeddel szedhetsz kalászt, de sarlót ne

lendíts embertársad szántóföldjén. 2020. április 15 25 Bűncselekmény esetén elvárás a jogrendszerrel szemben, hogy a bűnösséget kétséget kizáróan kell bizonyítani. Ez irányú törekvés már a zsidóknál is megfigyelhető volt MTörv 17.6 A halálra ítéltet két vagy három tanú vallomása alapján kell kivégezni, egy tanú vallomása alapján nem szabad megölni. MTörv 19.15 Egy tanú ne lépjen föl senki ellen, bármi bűne vagy vétsége van is. Akármilyen bűnről van szó, csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad ítélni. Jogrendszerünk nem túl régi jelentős változása volt, amikor több országban is eltörölték a halálbüntetést. Ezzel is közeledett a jogrendszer a keresztény tanításokhoz, mely szerint a halál Isten dolga. Kereszténység és a politika A politika az emberi tudományok szerint az érdekérvényesítés békés formája. A politika érdekek harca, ahol különböző csoportok érdekei – mely

érdekek a pénzhez, vagyonhoz, a hatalomhoz, az élet minőségéhez kapcsolódnak – küzdenek meg egymással a fenti területeken megszerezhető minél nagyobb előnyök érdekében. A modern politika a homogén érdekű csoportok tagjait pártokba tömöríti. A pártok próbálnak minél nagyobb befolyást szerezni az országgyűlésben, mivel a legfőbb jogalkotó szervünk az országgyűlés. Fontos tehát, hogy kik és hogyan lehetnek az országgyűlés tagjai Az országgyűlési képviselőt a választási joggal rendelkezők választják. Nem rendelkeznek választási joggal, akik ugyan magyar állampolgárok, de cselekményük következményei belátásának hiányában szenvednek, vagy akiket bíróság – büntetendő cselekményük alapján – attól eltiltott. A választás azzal kezdődik, hogy a pártok az egyes szavazó körzetekbe jelölteket állítanak. A jelöltből lehet országgyűlési tag. A pártok szerepe a választási eljárásban attól lehet

meghatározó, hogy mennyi ajánló cédula összegyűjtése szükséges a jelölt állításához. Ha sok, akkor nyilván a pártszervezetek aktivistái nélkül nem lehet jelöltet állítani. A választási reklámok szintén sokba kerülnek Valamennyit finanszíroz belőle az állam, de a támogatók szerepe a képviselők választási költségeiben meghatározó. Itt felmerül az a nagy kérdés, hogy a megválasztott képviselő a megválasztásában nélkülözhetetlen pártnak, a támogatóknak, vagy a választóknak és önmaga lelkiismeretének tartozik-e elszámolással. Mint tudjuk a pártok érdekek mentén, politikai elvek alapján szerveződnek. Ezért kerülhet a képviselő párthovatartozása és lelkiismerete ellentmondásba egymással az egyes döntések kapcsán. A keresztény vallástól a politika távol áll, vagy kell, hogy álljon. A magyarság 1945-től 1990-ig sajnos olyan korszakot élt át, ami a vallási tevékenységet, a hitet keményen

visszaszorította. A hívők és az egyház, a szocializmus alatt sok fizikai és erkölcsi bántalmazáson mentek keresztül. Az ember pedig már csak olyan, hogy az igazságtalanságot nehezen viseli, és nem igazán felejti el. A hivatkozott korszak alatti elnyomatásra ezért a hívők és az egyház is úgy reagál, hogy támadják a baloldalt, a jobboldalt pedig támogatják. Amíg ezt a hívők teszik meg, nincs különösebb gond, hiszen állampolgári jogukkal élnek. Az egyháznak azonban tartózkodnia kell a politikai megnyilvánulásoktól Benedek Pápa A názáreti Jézus című könyvében az egyház és a politika viszonyáról azt írja: „a kísértés – a hitet a hatalom segítségével biztosítani – minden évszázadban különböző formákban feléledt, és újból és újból azzal fenyegetett, hogy a hatalom ölelése elfojtja a hitet. Minden századon át fojtatni kell a küzdelmet az egyház szabadságáért, azért, hogy Jézus országa ne azonosuljon

egyetlen politikai képződménnyel sem. A hit politikai hatalommal való egybeolvadásának az ára végül mindig az, hogy a hit a hatalom szolgálatába szegődik, és meg kell hajolnia annak mércéi előtt.” Ez azonban természetesen nem jelentheti azt, hogy az egyház ne deklarálhassa társadalmi elvárásait. Minden politikai pályára lépni szándékozónak ajánlom az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa 2020. április 15 26 összeállításában, magyarul a Szent István Társulat kiadásában 2007-ben megjelent Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma című kiadványát. A borítóján az alábbi rövid ismertetés áll: „Az idők során összegyűjtött tanítóhivatali megnyilatkozások nyomán az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa II. János Pál megbízásából összeállította ezt a Kompendiumot, mely rendszerben foglaltan nyújt áttekintést a katolikus társadalmi tanítás sarokpontjairól. A szöveget úgy dolgozták ki, hogy az nem

csak a katolikusoknak, hanem az Egyházon kívül állóknak is hasznos lehet; így minden jóakaratú ember képes lehet belőle gyümölcsöző gondolati indíttatásokat és közösségi ösztönzést meríteni az emberiség átfogó fejlődése számára.” Aktuálpolitikai kérdések közül ide kínálkozik a migráció, mely méreteit tekintve egy legújabb kori népvándorlásnak mondható. Ezzel kapcsolatban nyilvánvaló, hogy egy keresztény sem akadályozható meg abban, hogy lelkiismeretüknek megfelelően segítsenek a menekültek szenvedésein. Azt is látni kell azonban, hogy a migráció politikai és egyben biztonságpolitikai kérdés is. Az egyes államok dolga, hogy országukba kit és milyen feltételek mellett engednek be. Pszichológia Az ember és a környezet közötti kölcsönhatás belső, szubjektív oldalát, vagyis az emberi pszichikumot vizsgáló tudomány. Miért is alakult ki ez a tudomány? Az ember boldog akar lenni, ugyanakkor sokszor kerül

olyan élethelyzetbe, amikor az élet számára már elviselhetetlennek tűnik. A munkahelyén csökken a teljesítménye, a magánélete romokban hever. Ekkor a módosabbak pszichológushoz mennek A keresztény embert is érik megrázkódtatások, több okból is. Isten nem akarja, hogy elfelejtsük azt, milyen is az élet nélküle. Másrészt ezek a megpróbáltatások jelenthetik azt is, hogy Isten próbára teszi bizalmunkat. Ugyanis könnyű úgy hinni, ha minden simán megy Ha elhúzódik a megpróbáltatás, akkor pedig a türelmünket teszi próbára, mivel az Istenbe vetett bizalom türelmes. Az Istenbe vetett bizalmunk következtében nálunk a megpróbáltatás nem okoz stresszhelyzetet. Ugyanezen okból a változások életünkre gyakorolt hatása miatt sem aggódunk. Azt mondja az Írás, elég mának a maga baja. Nem gyötör bennünket szorongás, nem esünk apátiába Hitünk megóv bennünket ezektől a betegségektől. A hit tehát nem gyógyítja, hanem egyenesen

megóvja a hívők pszichikumát. A mai modern pszichológia pedig esetenként éveken keresztül próbálja gyógyítani a lelki sérülteket. Nem is kérdés, hogy melyik az igazi tudomány. Az idő jelentősége A teremtést követően az időnek nem volt jelentősége. Az idő akkor kapott kiemelkedő jelentőséget, amikor az első emberpár kiűzetett a paradicsomból. Isten ugyanis azt már nem engedte meg, hogy az első emberpár a tudás fája után még az élet fájáról is egyen. Ettől kezdve az ember halandó lett Az évszázadok során pedig az volt kiolvasható a Bibliából, hogy az emberek életkora folyamatosan csökkent. Ugyanakkor az egyes emberek élethossza sem volt kiszámítható Az emberek soha nem tudhatták, hogy még meddig fognak élni. Ezzel megnőtt a pillanatnyi idő értéke Ez pedig oda vezetett, hogy az ember az élet minden pillanatát ki akarja élvezni. Ez melegágyává vált a bűnnek Hajszolni az élvezeteket, amíg élünk. A mai világ

felgyorsult életében ez az irányultság fokozottan jelentkezik Az emberek az alvást, a szemlélődését, elpocsékolt időnek tekintik. A szórakozás, csajozás, pasizás, a buli a legfontosabb időtöltés. A munka nem fontos, csak szükséges a megélhetéshez Ezeknek az embereknek nagyon nehéz megérteni, hogy miért kellene visszafogni vágyaikat. Pedig látnunk kellene, hogy ösztöneink, vágyaink korlátlan megélése másoknak kárt is okozhat. 2020. április 15 27 Mások a pénzre hajtanak. Minden idejüket lefoglalja a pénzszerzés, vagyonuk gyarapítása Ezek az emberek azt felejtik el, hogy az örököseik az örökölt vagyont nem fogják értékelni. Könnyen szerzett pénz könnyen megy el. Vannak még kifejezetten munkamániások. Ezek úgy vélik, hogy az életüknek az a célja, hogy minden feladatot határidőre elvégezzenek. Ők általában azért ilyenek, mert már kiskoruktól fogva erre nevelték őket, ezt várták el tőlük. Ők mindent

teljesítmény alapján értékelnek Nagyon sok közülük az elsőszülött gyermek, akiknek korán kellet felnőniük, segíteni szüleiknek, törődni kisebb testvéreikkel. Fenti ember típusoknak egy dologra nem marad idejük. Az életre Nincs idejük meglátni az élet apró szépségeit és örömeit. Nem tudnak felhőtlenül örülni A túlzott teljesítmény orientáltaknak Karl Frielingsdorf Istenképek c. könyvéből (Budapest, 2019) ajánlom Gabriel Hevenesi S J – től vett idézetet: A cselekvés első szabálya Úgy bízzál Istenben Mintha a dolgok teljes Sikere tőled függene, Nem pedig Istentől; De háríts rá minden nehézséget Úgy mintha te semmit Isten azonban mindent elvégezne. Mikor fenti idézetet elolvastam, rájöttem, hogy keresztény ember nem is tehet mást. Ha munka van, nem vár Istenre, hogy majd csak megoldódik a feladat, hanem hozzákezd az elvégzéséhez. Ha pedig közben megakadunk, Istent hívjuk segítségül. Megjegyzem én minden

nagyobb feladat előtt kérem Isten segítségét, és csak utána kezdek hozzá. Ezért nem is szoktam megakadni Sőt azt tapasztaltam, hogy Isten munkakezdés előtti segítségül hívása minden esetben azt eredményezi, hogy sokkal rövidebb idő alatt sikerül elvégeznem a feladatot, mint ahogy azt előre gondoltam. Történelem Én ebben a részben az emberi történelem fő vonulatát az Istennel, a zsidó – keresztény vallással való összefüggésében gondoltam felvázolni. A témában végzett kutatásaim azonban arra indíttattak, hogy a téma jelentősége, volumene alapján ezt egy külön írásban fejtsem ki. Itt most csak bizonyítás nélkül jelezném, hogy a kutatások alapján az alábbi megállapításokra jutottam: 1./ Az emberiség történelmét egy szervező erő, Isten alakítja 2./ Az emberiség történelme Isten tervei szerint alakul 3./ A történelem alakulása során is érvényes, hogy Isten a rosszat is jóra fordítja 4./ Európa

felemelkedésében a keresztény vallás meghatározó szerepet játszott 5./ Az Egyesült Államok kialakulásával a keresztény tábor tovább erősödött 6./ A keresztény társadalmakban már jelentős mértékben benne vannak azok a társadalom formáló tényezők, melyek tovább segítenek bennünket Isten tervének megvalósulásához. Összefoglaló Sokan, még keresztény társaink közül is az arany középutat járják. Ezt az utat sokan azért is tartják jónak, mert mentes a szélsőségektől. A szélsőségek pedig sokszor veszélyt rejtenek magukban Ez más esetekben igaz is. Ebben a kérdésben azonban ez az út nem járható Ahogy a Bibliában is olvashatjuk, nem lehet egyszerre mammonnak és Istennek is szolgálni. Ha Isten útjára rálépünk, elindulunk rajta, 2020. április 15 28 egyik lépésünkből következik a másik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amikor lelépünk erről az útról, ott Istent megtagadjuk. Művészeti kérdésekben

érvényesülhet az eklektika, a hit kérdésében soha Vagy hiszünk, vagy nem hiszünk. Akik nem hisznek, azoknak is van olyan út, ami eredményes lehet hit nélkül is. Ez a keresztény erkölcs szerint élni Ők nem hisznek, de a keresztény erkölcsi előírásokat betartják, tehát ők jó emberek. Isten őket is elismeri, és támogatja Azonban bennük nem tud megdicsőülni Jó példa erre az irgalmas szamaritánus esete Lk 10,25-37. Vannak olyan keresztény hívők is, akik hisznek Istenben, betartják a vallási előírásokat, de csak részben járják az Isten útját. Lenézik társaikat, magukat feldicsérik Azért nevezem meg ezeket a hibákat, mert legtöbbször egymással szemben ezt a bűnt követjük el. A másik lenézése mögött pedig legtöbbször az anyagi helyzet és/vagy a hatalmi pozíció áll. Izajás próféta könyvében így szól az Isten azokról, akik formálisan betartják ugyan vallási előírásait, de szívükben távol vannak Istentől.

Iz1.11 "Minek nekem megannyi véres áldozatotok?" - mondja az Úr. "Jóllaktam már kosokból készült égőáldozataitokkal, és a hizlalt borjak hájával. A bikák és bakok vérében nem lelem kedvemet Iz1.12 Ha elém járultok színem látására, ki kér rá benneteket, hogy udvaraimat tapodjátok? Iz1.13 Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el. Újhold, szombat és ünnepi összejöveteleitek. Hogy tűrjem tovább együtt a vétket és ünnepeteiket? Iz1.14 Újholdjaitokat és zarándoklataitokat egész szívemből gyűlölöm, terhemre lettek. Már belefáradtam, hogy elviseljem őket. Iz1.15 Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér. Iz1.16 Mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elől, ne tegyetek többé rosszat! Iz1.17 Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek

az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának, s védelmezzétek az özvegyet. Több momentum, többek között ez is, azt példázza, hogy a vallási irányváltás már itt elkezdődött. Isten kezdetben nagy hangsúlyt fektetett a formai előírásokra úgy, mint például hogyan kell pontosan kinéznie a jeruzsálemi templomnak is. Ebben a részben viszont az imádkozás mellett már helyes cselekedeteket vár el. Tehát annak ellenére, hogy az Ószövetség teljesen a zsidókról szól, az Újszövetség pedig a keresztényekről, mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a kettő szerves egységet alkot. Az Ószövetségben már megjelenik az Újszövetség. Amiért mégis elkülönül, az azért van, mivel a keresztény vallás alapjait úgy kellett lerakni, hogy a hit egy egész nép életének szerves része legyen. Az Ószövetségben is voltak olyan zsidó személyek, akik egyénileg is meg lettek szólítva Isten által, de jellemzően a hit középpontjában az

egész zsidó nép állt. A hitet a társadalmi – gazdasági fejlettség azon szintjén így lehetett megőrizni, és erről az alapokról lehetett a társadalmi – gazdasági fejlődés következtében egy magasabb szintre emelni. A társadalmi – gazdasági fejlettség, annak szintje, változása azért meghatározó, mivel alapvetően befolyásolja tudatunk állapotát, fejlettségét. Az írásokban meg volt jövendölve, hogy el fog jönni a Messiás. Jézus megjelenésekor már a kor emberei tudatilag elég fejlettek voltak ahhoz, hogy egy nép összetartó erejének a hiányában is meg tudják őrizni vallásukat. Jézus igehirdetésével le is zárult vallásunk kialakulása Érdekes momentuma ezen fejlődési folyamatnak, hogy Isten olyan mély nyomokat hagyott a zsidókban, hogy vallásuk a mai napig fennmaradt annak ellenére, hogy államuk megszűnt, ők pedig szétszóródtak a világban, diaszpórákban éltek, minden korban, minden rezsim alatt üldözték őket, de

a mai napig megőrizték ősi vallásukat. 2020. április 15 29 Isten minden bizonnyal ezt a hihetetlen elkötelezettséget jutalmazta azzal, hogy újra a zsidóknak adta a rég elhagyott földjeiket, amit anno nekik ígért, és amiért újra meg kellett harcolniuk. Örök tanulság, hogy az emberek elnyomatottságukban jobban megőrzik hitüket, mint azok, akik szabadon gyakorolhatják azt. Az egyes témák tárgyalásánál jól látható volt, hogy a keresztény tudomány egy szerves egységet alkot. Ehhez a tudományhoz az élethelyzetek felől lehet közelíteni. Végső soron arra ad választ, hogy hogyan lehet emberként élni, emberségben megmaradni. Utószó Kedves olvasóim! Immáron gondolataim végére értem. Remélem jól láthatóan világos lett Önök előtt, hogy írásommal nem meggyőzni, befolyásolni akartam Önöket, csak információt akartam adni ahhoz, hogy érdemi döntést tudjanak hozni. Miről is kell dönteniük? Hát arról, hogy életük

alakulását valamilyen részben Istenre bízzák-e, vagy teljes egészében maguk kívánják azt irányítani. Írásomban megpróbáltam bemutatni, hogy életünk irányításának részleges átengedése is már olyan praktikus előnyökkel járhat, ami már jelentősen javíthatja az életminőségünket. Kevesebb küzdelem, krízis, több boldogság. Látható, hogy életünk irányításának részleges átengedése csak akkor hozza a várt eredményt, ha lelkiekben azonosulni tudunk a keresztény erkölcsi tanításokkal. Legyünk alázatosak, szolidárisak, szeretetre méltóak és szeressük embertársainkat (legalább is kitartóan próbálkozzunk, és ne adjuk fel). Írásomban felvetett témákban a gondolatokat inkább csak jeleztem, kidolgozásukat összetettségüknél fogva nem tudtam felvállalni jelen írás keretében. Ezt a megoldást sugallta az is, hogy az írás céljához ez a módszer illett. Ez az írás tehát a hétköznapi ember szemével láttatja a

világot. Bemutatja számára azokat a lehetséges, evilági praktikus előnyöket, amit a keresztény életforma jelenthet számukra. A keresztény életforma nem azon múlik, hogy valaki hívő vagy sem. A keresztény életforma nem szükséges velejárója a hit, de hívő ember eredményesebben képes azt gyakorolni. Írásom lehet, hogy az egyház szempontjából talán visszataszítóan profánra sikerült. Ez történik, ha egy vallást nem a saját tudományos eszközeivel, hanem a világi tudományok segítségével vizsgálunk. De hát végül is a világiaknak kell megérteniük a keresztény vallás lényegét, felismerni a benne rejlő lehetőségeket, előnyöket. Így az ő gondolkodásmódjuk alapján kell a témát feldolgozni. Ez az írás tehát alapvetően nekik szól, mivel már Jézus is megmondta, hogy nem az egészségeseket, hanem a betegeket kell gyógyítani. A könyvből kiderült, hogy én hogyan döntöttem, az is, hogy miért, az is, hogy döntésemet

utólag hogyan értékelem. Írásomban arra is törekedtem, hogy bemutassam azt, hogy az igaz, időtálló tudomány nem a tankönyvekben, hanem a Bibliában található. Továbbá, bizonyítás nélkül jeleztem, az emberiség történelmének Isten általi meghatározottságát. Mindenki személyes nagy dilemmája tehát az, hogy a jövő veled, vagy nélküled fog megvalósulni. Boldogságban, biztonságban, elégedettségben élni, vagy ösztöneinktől vezérelve, latyakos, kátyús úton zötykölődni egy bizonytalan cél felé. Mindenki döntse el saját belátása szerint, mit is szeretne. 2020. április 15 30