Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminológia » Orosz Tímea - Nyomozás, bűnüldözés

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI INTÉZETI TANSZÉK NYOMOZÁS, BŰNÜLDÖZÉS CRIMINAL INVESTIGATION Készítette: Konzulens: Orosz Tímea Dr. Jánosi Andrea (oaepv4) Miskolc, 2015 Tartalom Bevezető.3 1. Bűnözés és bűnüldözés néhány alapvető kérdése . 4 1.1 Bűnözés és bűnüldözés . 4 1.2 A büntetőjog tudomány és a bűncselekmény . 6 1.3 A büntetőügyekben eljáró hatóságok 8 1.5 A büntető eljárás célja, folyamata 10 2. A nyomozás, a felderítés és a bizonyítás összefüggései 14 2.1 A nyomozás 14 2.2 A felderítés és a bizonyítás 16 2.4 A verziók szerepe a nyomozásban 19 3. Az ügyész szerepe a büntetőeljárásban 20 3.1 Az ügyész szerepe a nyomozásban 22 3.2 Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata, vádelőkészítési tevékenysége, nyomozás feletti felügyelete . 22 Összezés 24 Irodalomjegyzék . 25 Jogszabály jegyzék

. 27 2 Bevezető Tanulmányaim során megismerhettem a jogi alapfogalmakat, jogágakat, a jog rendszerszerűségét, a jogszabály szerkezetét, a jogviszonyok szerkezetét és sok más alap dolgot, amit a jogról tudni kell. Annak örülök a legjobban, hogy a polgári jog, családjog és munkajog mellett bővíthettem tudásomat a bűnügyi tudományok területén is. A büntetőeljárás jog volt az, ami a leginkább felkeltette az érdeklődésem. Ez ad választ arra a kérdésre, hogy miért ezt a témát választottam szakdolgozatom megírásához. Dolgozatom legfőbb elemei, amit a címben is láthatunk a nyomozás és a bűnüldözés. Ezen belül először a bűnözés, bűnüldözés néhány alapvető kérdését a büntetőjog tudományt, a büntetőügyekben eljáró hatóságokat, és a büntetőeljárás célját, feladatát vizsgáltam meg. A második részben a nyomozás céljának, valamint az ennek keretében érvényesülő eljárási szabályok legfőbb

kérdéseinek a bemutatása volt a célom, így abban a részben a felderítés és a bizonyítás összefüggéseivel, magával a nyomozással és verziók nyomozásban betöltött szerepéről írok. Fontosnak tartottam az ügyészről egy külön fejezetben vizsgálódni, mivel nagyon jelentős szerepet tölt be a büntetőeljárásban. Ezáltal a dolgozatom harmadik, egyben utolsó részében az ügyész büntetőeljárásban, nyomozásban betöltött szerepéről, továbbá a vádelőkészítési és nyomozás feletti felügyeletét vizsgáltam meg. 3 1. Bűnözés és bűnüldözés néhány alapvető kérdése 1.1 Bűnözés és bűnüldözés „A bűnözés történelmileg változó társadalmi - jogi tömegjelenség, amely egy meghatározott területen és időben elkövetett bűncselekményeket, elkövetőiket és a cselekmények sértettjeit foglalja magában.”1 A bűnözés fogalomkörébe beletartozik az ismertté vált és az úgynevezett látens bűnözés is. Az

ismertté válás feltétele, hogy a bűncselekményről, és/vagy a bűnelkövetőről az eljárni jogosult hatóság a büntetőeljárás megindításához megkövetelt feltételek mellett tudomást szerezzen. Mindaz, ami az előző feltételnek nem felel meg, az a látencia körébe tartozik. Az ismertté vált bűnözés pontosan mérhető, míg a látens bűnözés mértéke csak megbecsülhető. A bűnüldözés a társadalomnak a bűnözés visszaszorítására, leküzdésére irányuló tevékenysége. A bűnüldözés alapvetően az állam kötelessége, elsősorban az állam által e célból létrehozott, fenntartott szervek és szervezetek feladata Itt említést tennék a legalitás elvéről is, melyet az igazságszolgáltatás állami monopóliuma foglal magába Az állam kötelezettséget vállal minden bűncselekmény üldözésére. A legalitás tétele szerint, ha a jogalkotó valamely cselekményt büntetni rendel, a jogalkalmazó szervek ilyen cselekmény gyanúja

esetén kötelesek élni bűnüldözési monopóliumukkal, ily módon teljesül a törvényhozó akarata.2 A bűnözés tartalma és terjedelme mindig az adott országra adott időszakban jellemző társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális viszonyokra vezethető vissza. Mind a bűnözés, mind az ellene folytatott küzdelem kereteinek meghatározásában kiemelkedő szerepe van a társadalmi értékrendet közvetítő és kifejező jogalkotásnak. Egy társadalomban sokféle elvárás, és sokféle nemkívánatos, elítélendő magatartás létezik, ahogyan számtalan oka lehet Váradi Julianna: Nyomozástan IV. A kriminológia alapjai 12o (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2008) 2 Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2014) 66o 1 4 az elfogadott/elvárt normák megsértésének, az azokkal való szembehelyezkedésnek is. A jogalkotás közvetíti az állam azon akaratát,

hogy mi maradjon meg az erkölcsi, vallási, stb. normák körében, s hogy mely viszonyokat mely jogág keretében kíván szabályozni Az állami akarattól függ, hogy a társadalomra, a közösségre veszélyes magatartások közül mi tartozik a büntetőjog hatáskörébe. Emellett ugyancsak meghatározó, hogy a jog milyen lehetőségeket biztosít, illetőleg mit ír elő a bűnüldözésben résztvevők számára. A bűnözés elleni küzdelem megköveteli, hogy a bűnüldöző hatóságok megfelelő jogkörrel, intézkedési lehetőségekkel és működési feltételekkel rendelkezzenek A nem hatósági bűnüldözési tevékenységbe a jog kétféleképpen szólhat bele: támogathatja, illetve előírhatja a védekezés bizonyos módjait. A bűnözés és a bűnüldözés jellemzőinek, főbb tényezőinek meghatározásához, úgy vélem szükséges az ismertté vált és a látens bűnözés arányának néhány meghatározó tényezőjét is megvizsgálni. Társadalmilag

elismert érdekekre figyelemmel biztosítja a jog, hogy egyes esetekben a sértett dönthessen arról, kívánja-e az eljárás megindítását, az elkövető felelősségre vonását. Ez növelheti a látenciát, de csak akkor válik problémává, ha a sértett félelemből, vagy egyéb kényszerítő okból korlátozza/nem kezdeményezi a hatósági eljárást. Az ilyen helyzetben megnő a látencia mértéke, általában véve is romlik a felderítési eredményesség kisebb az esély a megindított eljárások sikeres befejezésére, és kedvezőtlenül alakul a hatóságok és a lakosság viszonya is. Nem csak a látenciában, hanem az ismertté vált bűnözés elleni harcban is kiemelkedő szerepet játszik az állampolgárok úgynevezett kriminális érzékenysége. A bűncselekményekről, a bűnelkövetőkről szinte mindig tud valaki, azonban számtalan tényező befolyásolja, hogy az ügyben miképpen foglal állást Így például időben és területenként más,

valamint politikai, szociális, morális tényezőktől is függ, hogy milyen az emberek feljelentési készsége, mennyire hajlandók együttműködni a hatóságokkal a saját magukat, a másokat vagy éppen az állam jogait sértő cselekmények leleplezésében, felderítésében, bizonyításában, elnézőek-e egyes jogsértésekkel szemben. Igen fontos kérdés e tekintetben a hatósági tevékenység megítélése is, amely leginkább az adott időszakra jellemző közfelfogástól, illetve a hatóság tevékenységének a színvonalától 5 is függ. Ugyanakkor azonban az egyedi esetek, a közvetlen, esetlegesen negatív személyes tapasztalatok, is megalapozhatják, megerősíthetik a hatósággal szembeni előítéletet, ellenérzést, tartózkodó magatartást. E tényezőkre vezethető vissza, hogy a rendőrök, és más, a bűnüldözésben részt vevő szervezetek/személyek tevékenysége ellenszenvbe, ellenállásba ütközhet, s nem hogy segítségre lehetne

támaszkodni, még a jogos intézkedésre sem lesz tanú.3 1.2 A büntetőjog tudomány és a bűncselekmény A büntetőjog tudomány a bűnözést, a bűnözés elleni küzdelmet jogi jelenségként vizsgálja.4 A büntetőjog tágabb értelemben három jogágat foglal magába: az anyagi büntetőjogot, a büntető-eljárásjogot, és a büntetés-végrehajtási jogot. Szűkebb értelemben büntetőjogon a büntető anyagi jogot értjük5 A büntetőjog meghatározza azokat a társadalomra veszélyes cselekményeket, elkövetőikkel együtt, melyek az adott időszakban a bűnözést jellemzik.6 A büntetőeljárás jog azon jogszabályok és jogelvek összessége, melyek meghatározzák a büntetőjogi felelősség megállapításának és elbírálásának rendjét, az eljárás lefolytatásának menetét, és az eljárásban résztvevő személyek eljárási helyzetét, jogviszonyait, kötelességeit és jogait.7 A büntetés-végrehajtási jog szabályozza a

büntetés-végrehajtási szervek működését, a büntetések és intézkedések végrehajtásának feltételeit és módjait, az elítélt és a büntetés-végrehajtási szervek kötelességeit.8 Balláné-Kunos-Lakatos: Bevezetés a kriminalisztikába (Rejtjel Kiadó 2004, Budapest) Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 14.o 5 Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 14.o 6 Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 15.o 7 Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 15.o 8 Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 15.o 3 4 6 Ahhoz, hogy a büntetőjog tudományról egyáltalán

beszélni lehessen, nyilván szükség van a bűncselekmény elkövetésére. A bűncselekmény fogalmát pontosan meghatározza a Büntető Törvénykönyv 4.§ (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvénye szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.9 A bűncselekmény megvalósulása két fázisból álló folyamat: az első szakasz az egyén belső világában játszódik le és egy elhatározással zárul. A második szakasz ennek az elhatározásnak a megvalósítása, mely a külvilágban zajlik le. A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék önmagában nem

büntethető, csak akkor, ha ehhez a külső fázisban is megnyilvánuló mozzanat kapcsolódik A magatartás megvalósulásának a külvilágban lezajló második szakasza három részből áll: előkészület, kísérlet és befejezett bűncselekmény. Ezeket a bűncselekmény megvalósulási stádiumainak nevezzük10 A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék az előkészülettel lép a külvilágba. Ekkor a tényállási elem még nem valósul meg Az előkészületet rendszerint a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése követi, mellyel a szándékos bűncselekmény a kísérlet szakaszába jut. Amennyiben a véghezvitel megkezdése folytatódik és valamennyi tényállási elem megvalósul, a bűncselekmény befejezetté válik. A szándékos bűncselekményeknél mindhárom stádium előfordulhat, a gondatlan elkövetésnek viszont csak egy szakasza van, ez a befejezettség stádiuma Nem minden szándékos bűncselekmény halad át az említett szakaszok

mindegyikén. Büntető Törvénykönyv 2012. évi C törvény, 2012 évi CCXXIII törvény (kivonat) 4 o Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános rész (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2012) 58.o 9 10 7 Előfordulhat, hogy a bűncselekmény az előkészületi vagy kísérleti szakaszban megreked, illetve egyes bűncselekményeknél a kísérlet fogalmilag kizárt.11 1.3 A büntetőügyekben eljáró hatóságok A büntetőeljárásban résztvevő szervezetek: a nyomozó hatóságok, az ügyész, és a bíróság. A büntetőeljárás tulajdonképpen olyan tevékenységek sorozata, melyet az abban résztvevő alanyok, jogok és kötelességek által kijelölt keretek között személyesen maguk, vagy képviselőik által végeznek.12 A nyomozó hatóságok feladata a nyomozási cselekmények elvégzése, amelyek elsősorban a bűncselekmény, az elkövető és mindehhez kapcsolódóan a bizonyítási eszközök felderítésére, az elkövető kézre

kerítésére, a bizonyítási eszközök biztosítására és a vádemelés megalapozására irányulnak. A nyomozó hatóságok hatáskörük alapján két csoportba sorolhatók: általános és speciális nyomozó hatóságokra Általános nyomozó hatóság kizárólag a rendőrség, egyes bűncselekményeknél az ügyész. Speciális nyomozó hatóság a Nemzeti Adó és Vámhivatal, de ugyancsak ide soroljuk a külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó vagy polgári légi jármű parancsnokát, a katonai ügyészt és az illetékes parancsnokot is.13 14 Általános nyomozási hatáskörrel bír az ügyész is, ugyanis a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet, vagy saját maga nyomoz, vagy Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános rész (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs2012) 58.o 12 Dr. Belovics Ervin-Dr Tóth Mihály: Büntető eljárásjog (A HVG-ORAC

Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása, Budapest 2013) 60o 13 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 36 § 14 Kis László-Nagy Anita-Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak (Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2012) 24-25.o 11 8 törvényességi felügyeletet gyakorol, továbbá a nyomozó hatóságtól magához vonhatja a nyomozást.15 Egyes bűncselekmények nyomozására pedig kizárólag az ügyész jogosult e feladatokat a nyomozó ügyészségek látják el.16 Az ügyész nyomoz, nyomoztat, illetve felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett. Vádat emel, képviseli a vádat a bíróság előtt és rendelkezik is a váddal. A büntetőeljárás során ellenőrzi a személyi szabadság korlátozásával vagy elvonásával járó kényszerintézkedések végrehajtásának törvényességét továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett is17 Az ügyész büntetőeljárásban betöltött

szerepéről indokoltnak találtam nagyobb terjedelemben foglalkozni, ezért azt a harmadik fejezetben fejteném ki bővebben. A bíróságok alapvető feladata az igazságszolgáltatás, azaz a büntetőjogi felelősség kérdésében való döntés. Amennyiben a bírósága terhelt bűnösségét állapítja meg, az ő feladata a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása. A bíróság döntési jogkörébe tartozik a személyi szabadság elvonásával, illetve korlátozásával járó kényszerintézkedések elrendelése. A bíróság feladatait a vádirat benyújtása előtt a nyomozási bíró látja el. Büntetőjogi felelősség megállapítására és büntetés kiszabására, kizárólag a bíróság jogosult. 18 Első fokon jár el a járásbíróság és a törvényszék, másodfokon a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a törvényszék, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben az ítélőtábla. Ha a törvény lehetővé teszi a

fellebbezést az ítélőtábla határozata ellen, akkor a Kúria jár el az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben. Azokban az ügyekben, melyekben a törvényszék járt el másodfokon, az ítélőtábla jár el harmadfokon Melyekben másodfokon az ítélőtábla járt el, ott a Kúria jár el harmadfokon. A bünte- 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 28§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 29§ 17 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 28§ 18 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 12 § 15 16 9 tőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben, az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben önálló aláírási joggal rendelkező bírósági titkár is eljárhat. A járásbíróság főszabály szerint egyesbíróként jár el. Abban az esetben tanácsban jár el, ha a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel el. E tanács egy hivatásos bíróból és két

ülnökből áll A törvényszék első fokon szintén egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. A másod- és harmadfokú bíróság három, vagy öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el A Kúria három, öt vagy hét hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.19 1.5 A büntető eljárás célja, folyamata A büntetőeljárásban elkülönül egymástól az ítélkezés, a vád és a védelem funkciója.20 Ítélkezés során a bíróság törvényes vád alapján jár el21 A büntető eljárás célja annak megállapítása, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el bűncselekményt, és ha igen, vele szemben büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása. A büntető eljárás folyamata a bűncselekmény elkövetésének gyanújától és a nyomozás elrendelésétől egészen a büntetőjogi felelősségről történő jogerős döntés meghozataláig tart. A bíróság jogerős ítéletével szemben rendkívüli

perorvoslatnak, így például perújításnak van helye, ha új bizonyítékot hoznak fel és azáltal a terheltet fel kell menteni, vagy enyhébb büntetést érdemel, vagy más intézkedést kell alkalmazni; vagy a terhelt bűnösségét meg kell állapítani, vagy súlyosabb büntetést kell kiszabni, esetleg más lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni, vagy intézkedés helyett büntetést kell kiszabni; ha ugyanazon cselekmény miatt több jogerős ítéletet hoztak a terhelttel szemben, vagy nem a valódi nevén ítélték el; ha az alapügyben hamisított, vagy hamis bizonyítékot használtak fel; az eljáró hatóság tagja a kötelességét törvénybe ütköző módon látta el; az ítéletet a terhelt távollétében tartott tárgyaláson hozták; a Köztársasági 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 12-14§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 1§ 21 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 2§ 19 20 10 elnök a

terhelttel szemben kegyelemből az eljárás megszüntetéséről határoz.22 23 A bűncselekmény a hatóság tudomására juthat feljelentés, vagy hivatali észlelés által. Főszabályként feljelentést bárki tehet A feljelentés bizonyos esetekben nem jog, hanem kötelesség, a Btk. értelmében egyes esetekben a feljelentés elmulasztása is bűncselekmény lehet.24 Bizonyos esetekben csak meghatározott személy tehet feljelentést, ezek az úgynevezett magánindítványos cselekmények. Ezek kis tárgyi súlyú és személyes sérelmet okozó cselekmények, ilyen például a rágalmazás, vagy a becsületsértés. Lehetnek nagy tárgyi súlyú cselekmények, mint például a nemi erkölcs elleni cselekmények. Továbbá lehetnek hozzátartozó sérelmére elkövetett cselekmények A bűncselekmény a hatóság tudomására juthat hivatalos észlelés útján, ekkor elsősorban az vizsgálandó, hogy a bűncselekmény gyanúja fennálle. A bűncselekmény gyanúja tényekkel

bizonyított valószínűsége, hogy a bűncselekmény megtörtént. Megalapozott gyanú, a személyre irányul Az eljáró hatóság a feljelentés alapján dönt, hogy a feljelentést elutasítják, elrendelik az eljárást, vagy pedig kiegészítik a feljelentést. A feljelentés elutasítására abban az esetben kerülhet sor többek között, ha büntethetőséget kizáró, vagy megszüntető ok áll fenn; ha a feljelentésből nyilvánvaló, hogy a feljelentett dolog nem bűncselekmény; ha a cselekményt korábban már jogerősen elbírálták. Amennyiben az eljárást elrendelik, megindul a nyomozás. A nyomozási cselekményeknek két típusa van. Az egyik a kényszerítő cselekmények, melyek alapjogokat korlátozó cselekmények, ezek bírósági jogerős határozat nélkül is végrehajthatók. A másik a bizonyítási cselekmények, melyek célja a tények feltárása Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy vannak személyi jellegű bizonyítási eszközök (tanúvallomás,

terhelt vallomása, szakvélemény), és tárgyi jellegű bizonyítási eszközök (pl okirat) 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 408§ Dr. Belovics Ervin-Dr Tóth Mihály:Büntető eljárásjog (hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013) 498-499o 24 Herke Csongor-Fenyvesi Csaba-Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog elmélete (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012.) 229o 22 23 11 A nyomozás célja a vádemelés feltételeinek megteremtése. A nyomozás tulajdonképpen kettős célt követ Az egyik a szakmai cél, vagyis a bűncselekmény és az elkövető felderítése E cél eléréséhez a nyomozó hatóságok összegyűjtik, rendszerezik, biztosítják a bizonyítékokat és a bizonyítási eszközöket, aktát, ügyiratot hoznak létre, amely alapját képezi a bírósági eljárásnak és a vádemelésnek Ennek a munkának az ellátásához olyan szakmai, technikai ismereteket használnak fel, melyeknek csak ők vannak birtokában. A

másik cél szorosan összefügg a szakmai céllal, de önálló szervezeti cél elérése. Ez a függőség két irányú Az egyik irány a jog által meghatározott szabályokhoz kötöttség, a másik a szervezeti kötöttség. A nyomozó hatóságok nagyban függnek attól a szervezettől, melynek részét képezi.25 Az ügyészi, azaz a második szakaszban az ügyész dönt a vádemelésről, mert az ügyészé a vádmonopólium. Közvádas ügyekben csak ő emelhet vádat. Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, köteles vádat emelni, de természetesen ez alól is vannak kivételek (pl.: vádemelés részbeni mellőzése, vádemelés elhalasztása, a közvetítői eljárásra utalás)26 A harmadik, azaz a bírósági szakaszban az ügyész képviseli a vádat. Az első fokú tárgyalás célja a bizonyítás ítélettel zárul, ami lehet bűnösséget megállapító, vagy felmentő, amennyiben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, a cselekmény nem bűncselekmény

vagy azt nem a vádlott követte el, vagy büntethetőséget kizáró ok áll fenn. Az ítéletet tudomásul veheti a terhelt és a védő, mely ezután jogerőre emelkedik, vagy fellebbeznek. Amennyiben fellebbezésre kerül sor, másodfokú bírósági eljárás veszi kezdetét, ahol a fellebbviteli bíróságok az alsóbb fokú bíróságok határozatát és az azt megelőző eljárást vizsgálják felül, nem pedig a vádról döntenek. Amennyiben a másod fokú bíróság ítélete ellentétes az első fokú bíróság ítéletével, akkor kerül sor a harmadfokú eljárásra.27 Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2014) 229-230o 26 Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (CompLex Kiadó, Budapest 2014) 28-29.o 27 Kis László-Nagy Anita-Székely György: Büntető eljárásjogi alapfogalmak (Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012.) 112o 128-138o 25 12 13 2. A nyomozás, a

felderítés és a bizonyítás összefüggései 2.1 A nyomozás A büntetőeljárás a nyomozással kezdődik. Olyan megismerési folyamat, amely az információk rögzítésén, gyűjtésén, értékelésén keresztül, egy múltban lezajlott, bűncselekmény gyanúját keltő tett rekonstruálására irányul. Mindez annak érdekében, hogy az eljáró hatóság el tudja dönteni indokolt-e a terhelt felelősségre vonását célzó eljárás lefolytatása.28 A nyomozás elrendelése: Az ügyész, vagy a nyomozó hatóság határozata alapján nyomozásnak van helye. Ha a késedelem veszéllyel jár, úgy már a nyomozás elrendelése előtt van helye a nyomozási cselekményeknek. Különösen az újabb bűncselekmény elkövetésének, vagy a megkezdett bűncselekmény befejezésének, a bizonyíték eltűnésének, az elkövető elrejtőzésének megakadályozása érdekében. Ha nincs helye a nyomozás megtagadásának, úgy határozni kell az elrendelésről. Azokat az

intézkedéseket, melyek utólag nem foganatosíthatók, meg kell tenni, akár a nyomozás elrendelése előtt (Ilyen például a helyszíni szemle) A nyomozás elrendelése ellen panasznak nincs helye, az eljárási cselekményekről az ügyész értesítendő.29 A nyomozás teljesítése: A nyomozás sikerességének érdekében minden törvényes és célszerű intézkedést meg kell tenni. A bizonyítás abban az esetben törvényes, ha a törvény rendelkezéseit megtartották. A bizonyításról a Büntetőeljárásról szóló törvény VII fejezete rendelkezik Főszabály szerint a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni és az elrendeléstől számított két hónapon belül be kell fejezni, viszont határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az ügy bonyolultságára való tekintettel, vagy elháríthatatlan akadály esetén. Ezt követően pedig az ügyészség vezetője jogosult a büntetőeljárás megindításától 28

29 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 164§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 170§ 14 számított egy évig meghosszabbítani. Egy év után a felettes ügyészség vezetője, két év után pedig a legfőbb ügyészségnek van joga a nyomozás határidejének meghosszabbítására.30 Főszabály szerint a nyomozási cselekményeken jelen lehet az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető és akinek a jelenlétét a Büntetőeljárásról szóló törvény megengedi Aki zavarja az eljárás rendjét, vagy akinek a jelenléte akadályozza az eljárást, azt a nyomozó hatóság kizárhatja a nyomozás helyszínéről, vagy rendbírsággal sújthatja.31 A nyomozás részbeni mellőzése: Olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, a gyanúsított kihallgatása után mellőzni lehet a további nyomozást.32 A nyomozás

felfüggesztése: A nyomozást fel kell függeszteni, ha a gyanúsított külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodik és az eljárás nem folytatható a távollétében, ha akadályozza az eljárás lefolytatását, a gyanúsított bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége esetén, ha bizonyos döntés bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik. Kábítószerfüggő gyanúsított esetében egy évre fel kell függeszteni a nyomozást, ha vállalja a folyamatos kábítószer függőséget gyógyító kezelést, melyet okirattal szükséges igazolnia. A nyomozást fel lehet függeszteni ha a gyanúsított elmeállapotának megfigyelése szükséges, az eljárás nem folytatható a gyanúsított súlyos betegsége miatt, vagy ha külföldi hatóság megkeresése is szükséges. A nyomozás határidejébe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.33 A nyomozás megszüntetése: A nyomozás megszüntetése határozattal lehetséges abban az

esetben, ha a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a gyanúsított követte el; büntethetőséget kizáró ok áll fenn; a nyomozás fennálló adatai alapján nem állapítható meg az elkövető kiléte, a 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 176§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 184§ 32 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 187§ 33 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 188§ 30 31 15 bűncselekmény elkövetése és az, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el és az eljárás folytatásától sem lenne várható eredmény; a cselekményt már jogerősen elbírálták. Kényszergyógykezelés elrendelésének szükségessége esetén nem lehet megszüntetni a nyomozást. A nyomozás megszüntetésének esetén a hatóság ugyanabban az ügyben később folytathatja a nyomozást.34 Iratok megismerése: A nyomozás elvégzése után a védőt és a gyanúsítottat értesíteni kell arról, hogy

megtekinthetik az iratokat. A megtekintés után indítványozhatják a nyomozás kiegészítését és egyéb észrevételeket, indítványokat tehetnek. Az indítványról az ügyész, illetve a nyomozó hatóság határoz Ha nyomozási cselekmény teljesítése válik szükségessé és az nem végezhető el a kihallgatástól számított két éven belül, úgy az ügyész előterjesztésére a legfőbb ügyész kilencven nappal meghosszabbíthatja a nyomozás határidejét. E meghosszabbított időpont utolsó napjáig lehetővé kell tenni a gyanúsított és a védő számára az újabb iratok megismerését. Ha az iratok ismertetését a nyomozó hatóság végezte, úgy az iratokat az ismertetés után tizenöt napon belül megküldi az ügyésznek A nyomozás iratainak ismertetését követően a sértettet is értesíteni kell arról, hogy megtekintheti az iratokat.35 2.2 A felderítés és a bizonyítás Míg a nyomozás egy sajátos megismerési folyamat, addig

felderítés és a bizonyítás a nyomozáson belül a megismerés különböző fokozataiként értékelhetőek. 34 35 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 190-191§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 193§ 16 A felderítés fogalmát a büntetőeljárás-jogi ismeretanyag, illetve a jogi szabályozás nem határozza meg pontosan, hanem körülírja a büntetőeljárás-béli funkcióját. Lényegében a tényállás, illetve az elkövető kilétének a megállapítását és a bizonyítékok összegyűjtését tekinti felderítésnek.36 Ezzel szemben a bizonyítás fogalmát meghatározhatjuk tágabb és szűkebb értelemben is. Tágabb értelemben egy összetett folyamatról beszélünk, azaz a teljes tényfelderítési tevékenységről valamennyi eljárásban A bizonyítás tágabb fogalma nem csak a szorosabb értelemben vett bizonyítási kérdéseket, hanem a bizonyításhoz kapcsolódó egyéb eljárási cselekményeket is magába foglalja.

Szűkebb értelemben a ténymegállapítási folyamat eredményének leszűrése a ténymegállapító aktusban A jogalkalmazás részeként, annak egyik funkciójaként felfogott ténymegállapítási tevékenység alapvető módszerének kell tekinteni37 38 A bizonyításról az 1998. évi XIX törvény VII fejezete rendelkezik Így:  a bizonyítás tárgyáról, többek közt arról, hogy a bizonyítás során arra kell törekedni, hogy alaposan, hiánytalanul, a valóságnak megfelelően tisztázásra kerüljön a tényállás; azokat a tényeket melyek köztudomásúak, vagy a hatóságoknak hivatalos tudomásuk van róla, nem kell bizonyítani; az eljárás alá vont személyek a törvényben meghatározott esetekben kötelesek és jogosultak közreműködni a bizonyításban.  a bizonyítás eszközeiről, amelyek a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.  a bizonyítás törvényességéről, amely

előírja, hogy a bizonyítási eljárás során, e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.  a bizonyítékok értékeléséről, mely leírja, hogy szabadon felhasználhatók a bizonyítási eszközök és szabadon alkalmazhatók a bi- Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 87.o 37 Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán (Tanulmány a perbeli valószínűségről) (Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest 1972) 38 Király Tibor: A bírói megismerés határai a büntetőeljárásban In.: Jogtudományi Közlöny 24 évfolyam 11szám 1969 549-563o 36 17 zonyítási eljárások, azonban a törvény elrendelheti egyes bizonyítási eszközök igénybevételét. Az ügyész és a bíróság egyenként és összességében értékelik a bizonyítékokat. Nem lehet bizonyítékként értékelni olyan tényt, amelyet a hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon, vagy

az eljárásban résztvevő személy jogainak korlátozásával szerzett meg.39 Az eljárás előbbre vitelét szolgáló adatok többsége elsősorban a felderítést, nem pedig a bizonyítás tárgyát képezik. Ilyenek lehetnek: a) A megismeréshez szükséges úgynevezett háttér-információk. b) Az eljárási cselekmények sikeres végrehajtásához szükséges adatok, például a házkutatás esetében ajánlott megismerni a behatolás lehetőségeit. c) A fellelhető, beszerzett adatok egy része igen gyakran nem is a vizsgált eseményekre vonatkozik. Bár a felderítés és a bizonyítás egymástól eltérő funkciót tölt be a nyomozásban, az eljárás előbbre vitelében, a hangsúly azon van, hogy miképpen egészítik ki egymást.40 A múltbéli esemény feltárása és bizonyítása alapvetően a felderítésre támaszkodik, így minél több az ismeretlen tényező, annál nagyobb hangsúlyt kap a nyomozás során a felderítés, melynek eredményeképpen adatokhoz,

információkhoz és bizonyítékokhoz egyformán hozzájuthatunk. Fontos, hogy egyetlen tudomásunkra jutott adatot sem szabad eleve értéktelennek, használhatatlannak, irrelevánsnak tekinteni. A relevánsnak ítélt tényeket nem elegendő csupán felderíteni, hanem a kezdetektől fogva bizonyítani is szükséges. Felderítési célokat szolgálhat a bizonyítási tevékenység is, mert feltárhat eddig ismeretlen tényeket, kitűzhet további felderítési feladatokat. Nem csak a felderítés során kell szem előtt tartani az eljárás információigényét, hanem a bizonyítási eljárások végrehajtása és a bizonyítékok ér- 1998. évi XIX törvény VII fejezet 78§ Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 91.o 39 40 18 tékelése során is. A felderítés azért is szélesebb kört ölel fel, mint a bizonyítás, mert a felderítést az összrendőri tevékenység egyik alapvető

elemének tekinthető A felderítés és a bizonyítás forrásai, eszközei és módszerei sem azonosak. A felderítés során mindenféle adat és adatforrás felhasználható, a bizonyításban viszont csak a vonatkozó eljárásjogi előírásoknak megfelelő eszközök és módszerek alkalmazhatók. Összefoglalva tehát a nyomozás folyamatában a felderítés olyan adatgyűjtő- és feldolgozó tevékenység, amely biztosítja a történeti tényállás megállapításához, az eljárási feladatok végrehajtásához és a bizonyítás feltételeinek megteremtéséhez szükséges adatokat. A bizonyítás pedig az anyagi- és eljárásjogi szempontból releváns tényekre korlátozódik. A bizonyítás a vizsgált eseményekre vonatkozó eljárási szabályok érvényesítése útján igazolja a beszerzett adatok hitelességét, és ezzel biztosítja az eljárásban való felhasználhatóságát.41 2.4 A verziók szerepe a nyomozásban A verzió a bűncselekmények egészét,

vagy annak valamely részét megmagyarázó feltételes logikai ítélet, a nyomozási tervvel szoros kölcsönhatásban álló taktikai eszköz, amelynek segítségével meghatározható a büntetőeljárásban a bizonyítás tárgya, valamint a bizonyító tények és a bizonyítékforrások köre.42 A nyomozási verzió olyan feltevés, amely a rendelkezésre álló adatok logikai feldolgozása alapján reálisnak tekinthető magyarázatot ad az eljárás célját képező cselekmény, esemény egészére vagy annak egy részére, továbbá lehetőséget nyújt a nyomozás során felmerült valamely probléma megoldására. Terjedelmük szerint megkülönböztetünk úgynevezett általános (átfogó jellegű) és az egy-egy kérdést feldolgozó, megválaszoló részverziókat. Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 95.o 42 Krimináltaktika (RTF jegyzet, Budapest, 1993.) I kötet, 102o 41 19 A

verziók tárgyára, illetve a jellegére figyelemmel megkülönböztetjük a minősítési, a történeti és a munkaverziót. A minősítési verzió a cselekmény jogi megítélésére vonatkozik A történeti verzió a cselekmény menetéről alkotott elképzelés (hányféle olyan történetet lehet felépíteni, amelybe az ismert adatok logikusan beépíthetők). A munkaverziók a kitűzött feladat végrehajtási módjának lehetséges alternatíváit tartalmazzák43 3. Az ügyész szerepe a büntetőeljárásban Az első fejezetben már ejtettem pár szót az ügyészségről. Fontosnak tartottam azonban bővebben is írni róla, hiszen fontos szerepet tölt be az egész büntetőeljárás során. Elsőször az általános feladatait ismertetném, melyről a büntetőeljárásról szóló törvény 28. 29 §-ai rendelkeznek Az ügyész közvádló. Kötelessége a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket figyelembe venni az eljárás során,

akár a terhelt terhére, akár javára szolgálnak. Az ügyész maga nyomoz, vagy nyomoztat Ha a nyomozó hatóság nyomoz, az ügyész felügyeli annak törvényességét. Az ügyész felügyeli, hogy az eljárásban résztvevő személyek élhessenek jogaikkal. A törvényességi felügyeleti jogkör keretében elrendelheti a nyomozást, vagy feljelentéskiegészítést, annak lefolytatásával megbízhatja a nyomozó hatóságot, és az általa megjelölt határidőn belüli befejezésre utasíthatja. Az ügyész jelen lehet a nyomozási cselekményeknél és betekinthet annak irataiba A nyomozó hatóság által hozott határozatokat hatályon kívül helyezheti, vagy megváltoztathatja. Elutasíthatja a feljelentést, megszüntetheti a nyomozást és a nyomozó hatóságot a nyomozás megszüntetésére utasíthatja, magához vonhatja a nyomozást Ha az ügyész végzi a nyomozást, utasíthatja bármely nyomozó hatóságot a nyomozási cselekmény elvégzésére. Ellenőrzi a

személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását is A magánvád és pótmagánvád kivételével az e törvényben meghatározott feltételek esetén vádat emel és képviseli a vádat a bíróság előtt, vagy pedig dönt Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 103-104.o 43 20 a vádemelés elhalasztásáról-részbeni mellőzéséről, a közvetítői eljárásra utalásról. Elejtheti a vádat, vagy akár módosíthatja Az ügyész megtekintheti az ügy iratait és indítványt tehet44 Tudnunk kell azt is, hogy bizonyos bűncselekmények esetében csak az ügyészség végezheti a nyomozást. Ezen bűncselekmények körét a büntetőeljárásról szóló törvény 29 §-a részletesen tartalmazza45 Az ügyészség hatásköréről és illetékességéről is fontosnak tartom szót ejteni. Az ügyészség hatásköre és

illetékessége általában azon bíróság hatásköréhez és illetékességéhez igazodik, amelyik mellet az adott ügyészség működik Ha a bűncselekményt több ügyészség illetékességi területén követték el, az az ügyészség jár el, mely hamarabb intézkedett az ügyben. Olyan ügyekben, amelyekre az ügyész hatásköre vagy illetékessége egyébként nem terjed ki, a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész utasítására eljárhat.46 47 Röviden írnék az ügyész kizárásáról is. Fontos tudni, hogy az ügyész nem járhat el olyan ügyben, amelyben más hatóság tagjaként járt el, vagy más eljárási pozícióban vett részt az ügyben, vagy akitől egyéb okból nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése. Előfordulhat, hogy az adott ügyészség vezetőjével, vagy vezető helyettesével szemben merül fel kizárási ok, ebben az esetben a Legfőbb Ügyészség kivételével az egész ügyészség nem járhat el az adott ügyben.48 49

1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 28§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 29§ 46 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 30§ 47 Kis László-Nagy Anita-Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak (Miskolci Egyetemi Kiadó 2012.) 28o 48 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 31§ 49 49 Kis László-Nagy Anita-Székely György László: Büntető eljárásjogi alapfogalmak (Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012.) 28o 44 45 21 3.1 Az ügyész szerepe a nyomozásban „Az ügyészség fő feladatait az Alkotmány 51.§-a határozza meg E szerint, az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.”50 A büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatai tulajdonképpen úgy összegezhetők, hogy az ügyészség,

igazságszolgáltató hatóságként érvényesíti az állam büntetőigényét. Ebből a szempontból a nyomozás felügyeleti és vádelőkészítési tevékenysége jut szerephez, ez a büntetőeljárás három szakaszából kettőt ölel fel: a nyomozást és az ügyészi szakaszt. A nyomozás tulajdonképpen arra szolgál, hogy tisztázza azt a kérdést, hogy van-e oka a vádemelésnek, annak megvannak-e a feltételei. Eszerint a nyomozás nem más, mint a vádat előkészítő eljárás, így a nyomozás ura az ügyész. Ennek megfelelően határozza meg a Büntetőeljárás 28§-a a vád előkészítésében ellátandó feladatait.51 (lásd: 3 fejezet) 3.2 Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata, vádelőkészítési tevékenysége, nyomozás feletti felügyelete Az ügyész a nyomozó hatóságnak az önállóan végzett munkáját felügyeli. E feladatának ellátása érdekében, a törvény széleskörű jogosítványokkal ruházza fel (pl: nyomozás elrendelése,

nyomozási cselekményeken való jelenlét, jogorvoslat elbírálása, stb) Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolatát a nyomozásban az 1998 évi XIX törvény 165§-a rendezi Ez a törvény az irányadó akkor is, amikor az ügyész maga nyomoz, vagy amikor nyomoztat, továbbá amikor a nyomozó hatóság önállóan végzi a nyomozást és azt az ügyész felügyeli. Az ügyész és a nyomozó Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy szakági ügyész gyakorlati tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek lapja, 2010 (17évfolyam) 6sz 17o 51 Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy szakági ügyész gyakorlati tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek lapja, 2010 (17évfolyam) 6sz 17-18-o 50 22 hatóság kapcsolatának főbb elemei az ügyész utasítási- és a nyomozó hatóság nyilvántartásaiba és az eljárás irataiba való betekintés joga, továbbá a nyomozó hatóság tájékoztatási- és az

ügyész utasítás határidőre történő teljesítésében megnyilvánuló kötelezettsége. E kapcsolat további részleteit rögzíti a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24) BM-IM együttes rendelet (NYOR) 92-93§-a, illetve a PNYOR [a 17/2003. (VII1) PM-IM együttes rendelet 93-93§-a] Ezen rendeletek a nyomozó szerv vezetőjét teszik felelőssé azért, hogy az ügyész felügyeleti- és rendelkezési jogát gyakorolhassa, és hogy a nyomozásra vonatkozó ügyészi utasításokat és rendelkezéseket megfelelően teljesítse.52 Az eljárási cselekményt minden esetben az ügyész utasítására kell teljesíteni a nyomozó hatóságnak, még akkor is, ha a véleménye eltérő.53 A nyomozás feletti felügyeletet ellátó ügyészről tudni kell, hogy ritkán találkozik az

eljárásban résztvevő személyekkel, a háttérben, az iratokból dolgozik. A büntető jogszabályokon kívül sok más jogi ismerettel kell rendelkeznie (pl: közigazgatási-, gazdasági-, magán-, társasági-, munka-, adó jog; továbbá deviza-, idegenrendészet-, stb. szabályai) A jogon kívül tisztában kell lennie más, jogon kívüli ismeretekkel is, hiszen sok ügyben szükség van általános műveltségre, természettudományi ismeretekre és akár olvasottságra is. Ugyanis az eljárásnak ezen szakaszában kell dönteni arról, hogy az a magatartás, amelyik miatt folyik az eljárás, beilleszthetőe a Büntető Törvénykönyv valamely törvényi tényállásába, mely körülményeket szükséges bizonyítani és milyen eszközökkel végezhető el a bizonyítás. Természetesen a saját élettapasztalat és az empátia is hasznos a munkája során. Összegzés Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy szakági ügyész gyakorlati

tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek lapja, 2010 (17évfolyam) 6sz 18-19-o 53 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 165§ (7) bekezdés 52 23 Dolgozatomat egy statisztikai adattal kívánom lezárni, ami megmutatja számunkra azt, hogy sajnos a nyomozó hatóságok hatékonysága egyre csökken. Véleményem szerint ez nem a munkájuk hanyagságából adódik, hanem abból, hogy a bűnelkövetők száma egyre nő a hatóságok létszámával szemben. „A 2012. évben a regisztrált közvádas bűncselekmények abszolút száma nőtt (2011. év: 451 371, 2012 év: 472 236, a növekedés 4,6%) A regisztrált bűnelkövetők száma viszont csökkent (2011 év: 112 895, 2012 év: 100 239, a csökkenés 11,2%). A felderítetlenül maradt elkövetőjű bűncselekmények száma (ismeretlen elkövetővel szembeni nyomozás befejezések) folyamatosan emelkedett (2011. év: 245 080, 2012 év: 274 143, a növekedés 11,9%) A 100 000 lakosra jutó regisztrált

bűncselekmények gyakorisága nőtt (4520-ról 4742-re), a 100 000 lakosra jutó regisztrált bűnelkövetők gyakorisága pedig valamelyest csökkent (1131-ről 1007-re)”54 http://www.mkluhu/repository/mkudok5892pdf (Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály, 2012.) 54 24 Irodalomjegyzék Szakirodalmak:  Váradi Julianna: Nyomozástan IV. A kriminológia alapjai (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2008)  Farkas Ákos-Róth Erika: A büntetőeljárás (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2014)  Balláné-Kunos-Lakatos: Bevezetés a kriminalisztikába (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004.)  Balogh Ágnes-Kőhalmi László: Büntetőjog I. Általános rész (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012)  Dr. Belovics Ervin-Dr Tóth Mihály: Büntető eljárásjog (A HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft kiadása,

Budapest, 2013)  Herke Csongor-Fenyvesi Csaba-Tremmel Flórián: A büntető eljárásjog elmélete (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2012.)  Kis László-Nagy Anita-Székely György: Büntető eljárásjogi alapfogalmak (Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012.)  Király Tibor: A bírói megismerés határai a büntetőeljárásban In.: Jogtudományi Közlöny 24. évfolyam 11szám 1969  Görög Julianna: Gondolatok a nyomozás feletti felügyeletről – egy szakági ügyész gyakorlati tapasztalatai tükrében In.: Ügyészek lapja, 2010. (17évfolyam) 6sz 17-25o Tankönyvek, tansegédletek:  Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán (Tanulmány a perbeli valószínűségről) (Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest 1972)  Krimináltaktika (RTF jegyzet, Budapest 1993) I. kötet  Ideiglenes tansegédlet a 2011/12 tanévre a Kriminalisztika, valamint a Kriminalisztika Általános Rész tantárgyakhoz 25 Törvények  Büntető

Törvénykönyv 2012. évi C törvény, 2012 évi CCXXIII törvény (kivonat) (Novissima Kiadó 2014) 4. o  1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról (Novissima Kiadó 2013) Internetes hivatkozások  http://www.mkluhu/repository/mkudok5892pdf (Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály, 2012) 26 Jogszabály jegyzék Büntető Törvénykönyv 2012. évi C törvény, 2012 évi CCXXIII törvény (kivonat) 4.§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 28§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 29§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 12§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 13§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 14§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 1§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 2§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 40§ 1998. évi XIX törvény a

Büntetőeljárásról 164§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 170§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 176§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 187§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 188§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 190§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 191§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 193§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 78§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 30§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 165§ (7) bekezdés 27 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 36§ 1998. évi XIX törvény a Büntetőeljárásról 184§ 28