Történelem | Középiskola » Sztálin személyi kultusza

Sztálin személyi kultusza Sztálin már az 1917-es orosz forradalomban a kommunista párt tagjaként tevékenyen részt vesz. Amikor a pártot betiltják, a kommunisták emigrálnak, ő azonban marad, majd októberben a forradalmi katonai központ egyik vezetője Sztálin tehát fokozatosan építi ki hatalmát 1926-27-re a szovjet gazdaság ismét mélypontra jut, a NEP (magyarul: Új Gazdaságpolitika) nem tudja beváltani az ígéreteket, újra elszabadul az infláció. Az alacsony felvásárlási ár miatt a parasztok rejtegetik az árujukat, és nem érdekeltek a termelésben, ezért a városokban éhínségek dúlnak. Mindezek hatalmas visszaélésekre adnak okot A kommunista párt 1927-es XV. kongresszusán mindenki egyetért avval, hogy ez így nem mehet tovább, de a p roblémák felszámolására három egymástól eltérő nézet alakul ki: Buharin, Trockij és Sztálin megoldása. Ezek közül Buhariné lett volna a legésszerűbb, szerinte a NEP-et minden hibája

ellenére folytatni kell, de növelni kell a termelőerők érdekeltségét. Magasabb felvásárlási árat ígér a parasztoknak, és kollektivizálás-ellenes programot fogalmaz meg. Ez azt eredményezné, hogy a paraszt többet termel, amit jobb áron tud eladni, így ő is jobban él, és a városok élelmiszerellátása is megoldott. Ezáltal nő a pénzforgalom, a paraszt megjelenik vevőként a piacon, ami fellendítené az ipart. Buharin az állam érdekeit is szem előtt tartja, véleménye szerint bevezethető lenne a progresszív adózás, ami által az állam bevételei is nőnének. Trockij egy másik elképzelést fogalmaz meg, eszerint meg kell valósítani Preobrazsenszkij „eredeti szocialista tőkefelhalmozási elméletét”. Trockij azt vallja, hogy a szocializmus nem lehet tartós egyetlenegy országban, ezért más országokban is el kell indítani a forradalmakat, amelyek majd egy világforradalomban tetőznek. Mindezek támogatásához gyors iparosításra

lenne szükség, amihez pénzt pillanatnyilag csak a m ezőgazdaságból lehet elvonni. Ezért meg kell tartani az alacsony felvásárlási árakat, de a parasztokat kötelezni kell terményük eladására, továbbá az adókat növelni kell. Trockijnak nincs semmi kifogása a paraszti gazdaságok ellen, nem így azonban Sztálinnak, aki átveszi Trockij programját, de kiegészíti azzal, hogy egy országban is tartós lehet a szocializmus, ha minden központosított. Ez azt jelenti, hogy meg kell valósítani a szocialista iparosítást, ehhez tőkét a mezőgazdaságból kell elvonni. Szerinte a nagyüzemek jobban ellen- őrizhetőek, mint a paraszti kisgazdaságok, ezért ezeket kollektivizálni kell. Továbbá fel kell mérni és ki kell aknázni az eddig kihasználatlan természeti erőforrásokat, ezzel az ország önellátóvá válik, és tartósan megmarad a szocializmus. Sztálin terve szerint tehát a mezőgazdaságból elvont tőkét a bányászat és az ipar

fejlesztésére kell fordítani. Sztálinnak sikerül a programját 1928-ra elfogadtatni, és 1929-től megindul a tervgazdálkodás 1934-ben a világgazdasági válság után (amely a Szovjetuniót elég súlyosan érintette) a kommunista párt XVII. kongresszusán Kirovot akarják Sztálin utódjának megválasztani A szavazáson Sztálin 3, Kirov pedig 292 szavazatot kap. Sztálin ezt nem hagyja annyiban, embereivel eltüntet 289 szavazatot, így az új arány 3-3 Továbbá, hogy ne legyen kétséges a vezető személye, Kirovot meggyilkoltatja Ekkortól beszélünk a személyi kultuszról A személyi kultusz tulajdonképpen egy szélsőséges diktatúra, egy állampárti rendszer. A kommunista párt az állam fölött áll, minden apró területét az állami irányításnak a párt titkárai illetve a főtitkár és a Központi Bizottság határozza meg. A rendszer jelent még egy ideológiai meghatározottságot is: „Egyedül vagyunk, körülvesz minket az ellenség, meg kell

magunkat védeni” Ez az úgynevezett éberség elve, amely a külső és a belső „ellenségek” felkutatására és megsemmisítésére irányul Ez az elv nagyon jól alkalmazható bárki ellen, leginkább a párt nemkívánatos elemeire fogják rá, hogy nem elég éberek A sztálini rendszert a nyílt terror, a munkatáborok, a koncepciós perek, a törvényes kínzások és erőszak, valamint az egész társadalmat átfogó tisztogatások jellemzik. Az „ellenséggel” szemben az NKVD (élén Jagoda, majd Jezsov) a terror útján lép fel 1931-33-tól A terror több fokozatban zajlik, először a kulákok ellen lépnek fel, mert ők ellenzik a kollektivizálást. Őket vagy GULAG-okba küldik Szibériába, vagy kivégzik őket. Utánuk a nem kívánt politikusok következnek, akik azt állítják, hogy a sztálini rendszer tarthatatlan (1934, Kirov), majd koncepciós perek „Kirov feltehető gyilkosai ellen” 1936-tól 1939-ig. Szintén 1936-tól folynak a Kominternbeli

tisztogatások, mivel ennek székhelye Moszkvában van (ennek esik áldozatául Kun Béla is). 1937-ben új réteget szemel ki magának Sztálin, a Vörös Hadsereg tisztikarát, akik javarészt még régi bolsevikok, Lenin alatt léptek a pártba. Az öt marsallból hármat, a tizenhat tábornokból tizennégyet, valamint az összes tengernagyot kivégzik, a tisztikar létszáma a felére csökken. Ez majd kellemetlenül érinti Sztálint, amikor a németek a II világháborúban lerohanják Oroszország európai részeit, és az oroszoknak csak képzetlen tisztjeik vannak 1938- 39-ben pedig az értelmiség ellen lép fel, sok tudóst végeznek ki. Mindennek eredményeként Sztálinnak sikerül felszámolnia ellenzékét, de több millió ártatlan ember életét is kioltja. Sztálin diktatúrájához tartozik még a kulturális forradalom, amelyre az országnak igen nagy szüksége volt. Sztálinék célja a 66%-os analfabétizmus (1920-as évek) csökkentése ingyenes

oktatással és ingyenes vagy igen olcsó egyéb intézményekkel; az analfabétizmus 19%ra csökken a II világháborúra A művészeteket a szocializmus szolgálatába állítja (szocialista realizmus), amelynek monumentális műveivel mozgósító szerepet szán Sztálin. A nemzetközi politikában az 1930-as évektől kezdődően megfigyelhető egy baloldalellenesség, valamint kezdettől fogva egy Szovjetunió-ellenesség a legtöbb országban. Ez ellen Sztálin a Kominternen keresztül lép fel, 1935-ben a Komintern VII. kongresszusán a szervezet - szovjet nyomásra - megváltoztatja a programját Eddig a harc a proletárdiktatúráért folyt, most pedig a fasizmus ellen. Sztálin tehát létrehoz egy, a gyakorlatban hosszútávon is működőképes baloldali diktatúrát, ami fennállását az igen erős centralizációnak és az NKVD tevékenységének köszönheti, a terror miatt ugyanis senki sem mer ellentmondani Sztálinnak, illetve személyes előmenetele érdekében

ártatlan embereket árul be. Elméletileg a rendszer nem lehet tartós, mert a termelőerők kipusztultak, a lakosságot állandóan éhínség fenyegeti vagy sújtja