Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » Kurila Levente Péter - A gyermekek alapvető jogai a nemzetközi és a magyar jogban

12.tétel: A gyermekek alapvető jogai a nemzetközi és a magyar jogban Kialakulása: • A középkorban nem volt jellemző a gyermekek védelme, oka a magas halandóság, a szülők közönyösek voltak a gyerekeikkel • Az első világháború után a nemzetközi szervezetek az emberi jogok védelmét tűzték célul o Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1919-ben elfogadta a fiatal személyek éjszaki (ipari) munkájáról szóló korhatár egyezményt, majd 21-ben a mezőgazdaságban is bevezetek egy korhatári minimumot. • Az első világháború után az árva hullámra reagálva a brit Eglantyne Jebb létrehozta a save the children fund szervezetett. o Munkássága során megalkotta a Gyermekek Chartáját, melyet eljuttatott a Nemzetek Szövetségének. o A Nemzetek Szövetsége 1924-ben elfogadta a Jebb javaslatát tartalmazó Genfi Nyilatkozatot, mely megfogalmazta a gyermekek jólétét biztosító alapjogokat. • Az ENSZ 1946-ban létrehozta az Egyesült Nemzetek

Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapját. • Az ENSZ Közgyűlése 1989-ben egyhangúlag fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt. • 1990. szeptemberére már 20 állam – köztük Magyarország is – ratifikálta az Egyezményt, így az hatályba lépett. A gyermekjogi egyezmény: • A gyermekjogok természete kettős. Megilletik őket azok az emberi jogok, melyek a felnőtteket is, azonban kiszolgáltatott helyzetük egy speciális garanciarendszer kiépítését indokolja. • a gyermekkori különleges segítséghez és támogatáshoz biztosít jogokat • A gyermekeknek – tekintettel arra, hogy szellemi és fizikai érettségük hiányos – különös védelemre és gondozásra van szükségük, ezen megfelelő védelem megilleti őket születésük előtt és után is. • Biztosítani kell a gyermekek részére, hogy családban nevelkedhessenek, így az örökbefogadás intézményét kiemelten támogatja az Egyezmény • továbbá különös figyelmet kell szentelni a

hátrányos helyzetben élő gyermekek felzárkóztatására. • A nevelés során figyelembe kell venni a gyermek, nemzeti, etnikai, vallási hovatartozását, és annak szellemében kell gondoskodni róluk. • a fejlődő országokban meg kell célozni a gyermekek életkörülményeinek a javítását. • Az Egyezményben biztosított jogok minden megkülönböztetés nélkül megilletik a gyermekeket • Minden gyermeknek joga van az élethez, így a részes államoknak biztosítaniuk kell az életben maradáshoz és az egészséges fejlődéshez való körülményeket. • Biztosítani kell a családegyesítés nevében, hogy a gyermek másik államba utazhasson, ennek megfelelően részes államba történő beutazása vagy onnan történő kiutazása iránti kérelmet pozitív szellemben, emberiességgel és kellő gondoskodással kell elbírálni. • Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek részére biztosítani kell, hogy az őt érintő kérdésekben

nyilatkozhasson, figyelemmel korára és érettségi fokára. • Fontos, hogy a gyermekek tájékoztatást kapjanak nemzetközi és hazai forrásból származó jogaikról, Vezérlő elvek: • Gyermekvédelmi hatósági intézkedéseket meg kell előzniük gyermekjóléti szolgáltatásoknak  Céljuk a család többirányú támogatása • Több szektorúság (jóléti pluralizmus): törvényben előírt feladatok nem állami szervekkel kötött szerződések alapján is biztosíthatók • Igénybevételük alapvetően önkéntes, De: gyermek veszélyeztetettsége esetén hatósági intézkedésként is elrendelhető az igénybevételük. Gyermekvédelmi törvény alapelvei: • • • • • • • • • • Célszerűség elve: Komplex, a család szükségleteihez igazodó ellátás biztosítása, egyidejűleg többféle ellátás is igénybe vehető / nyújtható. A családból kikerült gyermekek személyiségfejlődését leginkább szolgáló, szükségleteikhez

igazodó gondozásának, nevelésének biztosítása. Önkéntesség (legkisebb kényszer) elve: Család életébe való beavatkozás kizárólag akkor, ha a gyermek érdekében elkerülhetetlen. Szülő / tv kpv kötelezése csak törvényben meghatározott esetekben lehetséges Egyenlő bánásmód követelménye (Hátrányos megkülönböztetés tilalma) Ellátással való visszaélés tilalma A gyermek személyi és vagyoni érdekeinek védelme Gondozásba került gyermek sorsának mielőbbi végleges rendezése Családi környezetbe való visszahelyezés előkészítése: Családgondozás, Családi kapcsolatok ápolásának elősegítése Szükségletekhez igazodó speciális ellátás: Fogyatékkal élő, beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek speciális ellátása Nevelőszülői ellátás elsődlegessége az intézményi (gyermekotthoni) ellátással szemben Korlátozott gyereklétszám (nevelőszülőnél történő elhelyezés, kis létszámú

gyermekotthonok, lakóotthonok) gyermekvédelem célja: • Gyermek jogainak és érdekeinek védelme • Szülői kötelezettségek teljesítésének segítése, a hiányzó szülői gondoskodás pótlása, gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok segítése • Veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése • Intézményrendszer felépítésének és működésének szabályozása • A gyermekjóléti szolgáltatások célja segítségnyújtás a családoknak ahhoz, hogy o ne alakuljon ki olyan helyzet, ami gyermekvédelmi intézkedések meghozatalát igényelné (prevenció) o veszélyeztetettség esetén a gyermekvédelmi hatósági intézkedések mellett megkapják a szükséges támogatást a veszélyeztettség okainak megszüntetéséhez (korrekció)