Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Vállalati gyakorlatok a munkavédelem területéről a fémipari ágazatban, Európai kitekintés

VÁLLALATI GYAKORLATOK A MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉRŐL A FÉMIPARI ÁGAZATBAN – EURÓPAI KITEKINTÉS Európai Szociális Alap 2 Beköszöntő A GINOP-5.34-16-2016-00025 „Nemes a cél – közös érdekünk a munkabiztonság” Magyarország három meghatározó érdekképviseletének az együttműködésében valósul meg A Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség, a Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a projektben célul tűzte ki a fémipari ágazatok munkavédelmi helyzetének javítását oly módon, hogy az ágazatok munkáltatói és munkavállalói számára lehető legszélesebb körben elérhetővé tesz munkavédelmi szakmai és ismeretterjesztő anyagokat és információkat, melyek elősegíthetik a jogszabályok helyes értelmezését és a szereplők együttműködését a munkahelyeken, ezáltal javítják az ágazatok munkabiztonsági és munkaegészségügyi helyzetét. Ez a kiadvány

egyike a projekt során megjelenésre kerülő tájékoztató anyagoknak. A célja az, hogy vállalati példákat mutasson be a fémiparban tipikusnak mondható munkavédelmi kockázati tényezők kezelésére, főként a fémipari ágazatok területéről. Az alapot dr Koch Mária és szerzőtársai által az ágazat munkabaleseti és munkaegészségügyi helyzetét bemutató kiadvány adja, illetve az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU OSHA) kampányai, és az ezek során kiosztott Helyes Gyakorlat díjak. Az EU OSHA az Európai Unió egyik ún tripartit ügynöksége, ami azt jelenti, hogy irányítása az uniós tagállamok munkáltatói, munkavállalói és kormányzati képviselőinek együttműködésében valósul meg. Az Ügynökség anyagai nyilvánosak és sok esetben magyarul is elérhetőek annak honlapján (https://osha.europaeu/) Az írásos anyagokon túl erről a honlapról is ingyenesen elérhető egy online kockázatértékelő

eszköz a munkáltatók számára (OIRA), továbbá számos olyan támogató megoldás, amely segítséget nyújthat munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kampányok megvalósításához. Az alábbi infografika az EU OSHA kiterjedt tevékenységi területeit mutatja be informatív módon: 3 Ez a kiadvány az EU OSHA Helyes Gyakorlat díjazottjai közül mutat be néhányat, melyek jó példát jelenthetnek fémiparban előforduló kockázatok kezelésére, a szociális partnerek munkahelyi és területi szintű együttműködésére. További példákat találhat az olvasó az Ügynökség már említett honlapján, egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a „Nemes a cél” projekt keretében elkészülő összes, munkáltatókat, munkavállalókat és munkavédelmi képviselőket célzó tartalom ingyenesen hozzáférhető a http://www.nemesacelcom/ oldalon A munkavédelem az európai kétoldalú szociális párbeszédben is kiemelt témát jelent. A fémipari

ágazatokban működő európai szociális párbeszédről és szereplőiről, valamint a munkavédelem területén elért eredményeikről szintén olvashat a „Nemes a cél” projekt egyik hasonló kiadványában, mely a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerkesztésében „Munkavédelmi tevékenység a nemzetközi szociális párbeszéd tükrében, a fémipari ágazatokban” címmel jelent meg és szintén elérhető a projekt honlapján. I. „A siker nem véletlen” - Balesetmegelőzés 2001-ben az EU OSHA „A siker nem véletlen” címmel szervezett kampányt, melynek témája a balesetmegelőzés volt. Az Ügynökség adatai szerint akkoriban évente 5 millió ember ért olyan munkahelyi baleset Európában, amely három napnál hosszabb betegszabadságot eredményezett (közel 146 millió elveszett munkanapot). Nem utolsó sorban a kampánynak köszönhetően, azóta jelentősen csökkent a munkabalesetek száma az Európai Unióban1. Magyarországon a fémiparban a

munkabalesetek száma növekvő tendenciát mutat, és a nemzetgazdasági szinten is a balesetek jelentős részét teszik ki az ezen ágazatokban bekövetkezett munkabalesetek. A „Nemes a cél” projekt keretében készült, a fémipari ágazatok munkabaleseti helyzetét vizsgáló tanulmány szerint az összes hazai munkabaleset közel 7 százaléka ezekben az ágazatokban történik. A FÉMIPARI ÁGAZAT MUNKABALESETI HELYZETE 2016-BAN FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA TEÁOR 25.: 1225 368 23027 ÖSSZES MUNKABALESET: FÉMALAPANYAG GYÁRTÁS TEÁOR 24.: VÁZ-IZOMRENDSZER SÉRÜLÉSE: AZ ÖSSZES FÉMIPARI BALESET S AZ ÖSSALZE ESET 7% MUNKAB -A A FÉMIPARBAN TÖRTÉNIK. BESZORULÁS, ÖSSZEZÚZÓDÁS: 12% 10% -A A LEGFONTOSABB OKOK: KEMÉNY, VAGY DURVA ANYAGI TÉNYEZŐVEL VALÓ ÉRINTKEZÉS: 13% AZ ÉRINTETT MUNKÁLTATÓK 64,34 % -A KÉSZÍTETT KOCKÁZATÉRTÉKELÉST. 1 http://appsso.eurostateceuropaeu/nui/showdo?dataset=hsw mi07&lang=en 4 LEESŐ 6%

TÁRGYAK A munkahelyi balesetek jelentős költséget jelentenek a munkavállalók számára: betegszabadság, túlórák, kölcsönzött munkaerő, korai nyugdíjba vonulás, új munkavállaló felvétele, átképzés, kiesett termelési idő és üzleti veszteség, a menedzsment ideje, amit a baleset kivizsgálásával tölt, magasabb táppénz hozzájárulás, ügyvédi költségek, alacsony munkamorál – többek között. A munkabalesetek kockázata magasabb azoknál, akiket kis- és középvállalkozások foglalkoztatnak. A baleseti arány, illetve a halálos balesetek száma az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatoknál közel a duplája, mint a nagyvállalatok munkavállalói körében. Ennek oka a hatékonyabb munkavédelmi rendszer működtetése I.1 Biztonság a munkahelyeken most és mindig INDUSTRIAS SERVA S.A A vállalat motor tömítő elemek (tömítések és vasalatok) gyártásával foglalkozik, a leggyakoribb munkafolyamatok a vágás,

perforálás, gumírozás, kalenderezés, zárt kovácsolás, tisztítás, préselés, szegecselés, nyomtatás (lakkozás, impregnálás, keményítés/ragasztás), ellenőrzés, csomagolás, tárolás és feladás a fogyasztó felé. Magas az elcsúszásból, megbotlásból és zuhanásból adódó balesetek aránya. Problémát jelent továbbá − a túlzott napfény okozta káprázás és visszatükröződés, amely elesést, balesetet és ütődést okoz; − nem biztonságos padló: csúszós, rendetlen munkakörnyezet, szétszórt szemét, kilöttyent folyadék, amely nincs feltakarítva; − a munkakörnyezet - ide értve a nyílászárókat - nem megfelelően tisztán tartott; − egyéb, biztonságosabb megoldások helyett létrákat használnak; − nem megfelelő lábbelit használnak a munkavállalók. Az általános megelőzési terv keretében a vállalat bevezet egy akciótervet, melynek célja az elcsúszások és megbotlások megelőzése. A megelőzési terv

tartalmaz kockázatértékelést és baleseti elemzést is; a rend és a takarítás programozott ellenőrzését, megelőző karbantartási tervet, valamint képzési és kommunikációs eljárásrendet a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel együttműködve. Az elcsúszás, megbotlás és zuhanás megelőzésére a következő intézkedéseket hozzák: − az általános megvilágítás javítása, beleértve az üzem átfestését és árnyékolók alkalmazását a tükröződés és a káprázás megakadályozására; − a padozat javítása, például csúszásmentes lépcsők az irodában, rácsok a könnyen piszkossá váló területeken, illetve ahol gyakori a folyadék a padlón; − gyűjtőtálcák elhelyezése a hidraulikus nyomással működő berendezések alá, a hengerek tömítése kicsepegés, kifolyás megakadályozására; − gépek áthelyezése, szekrények segédeszközök biztosítása a biztonságos anyagmozgatáshoz szekrények a tároláshoz

(beleértve a személyes tárgyak tárolását is); − a lépcsőkhöz korlát felszerelése; − a hulladékgyűjtés rendezése: hulladékgyűjtők biztosítása a speciális hulladéknak; − azoknak a helyiségeknek az átalakítása, ahol a munkavégzés sok hulladék termelésével jár együtt, speciális gyűjtők biztosítása például a veszélyes hulladékok számára; − mozgatható gépek, amelyek elegendő helyet biztosítanak a karbantartás számára is; 5 − biztonságos munkamódszerek bevezetése a padló tisztítására, egy fehér-piros sávos szalaggal kerül jelölésre az éppen takarított terület; − speciális rögzítési pont híján az ablaktisztításhoz járófelületet biztosítanak; − a raktárban drasztikusan csökkentik a létrák használatát és karbantartási terv alapján megfelelően karbantartott létrákat biztosítanak; − a munkavállalók fapapucsait lecserélik csúszásmentes védőlábbelire, az irodai munkavállalókat

szintén kötelezik biztonságos lábbeli viselésére; − biztonsági jelzéseket helyeznek ki, kijelölik a munkavégzés területeit; − javítják az ablaktisztítás technológiáját. A munkavédelem a vállalat minőségmenedzsment rendszerének részét képezi. Minden baleset elemzésre kerül, és rendszeres a munkavállalók és a vezetők közötti konzultáció a megelőző intézkedések kapcsán. Rendszeressé válnak a munkavédelmi tárgyú egyeztetések a vezetők, a műszaki szakemberek, a munkavédelmi képviselők között, az üzemi tanács keretei között feláll egy munkavédelemmel foglalkozó bizottság. A projekt eredményei: − az egymillió munkaórára eső balesetek száma 70%-kal csökkent, − a munkabalesetek miatt kiesett munkaórák száma 55%-kal csökkent, − az ezer főre jutó munkabalesetek száma 71%-kal csökkent. az intézkedések bevezetését követő első évben. A balesetek száma 1997 és 2000 között 70 százalékkal csökkent.

I.2 Partnerségi együttműködés az öntészeti és műszaki ágazatban ULSS (Local Health Unit) N. 6 “Vicenza” Department of Accident Prevention/Service for Accident Prevention and Health and Safety at Work Ez a munkahelyi gyakorlat egy öntészeti és műszaki gyártó cég gyakorlata, ahol ugyanúgy jellemző a gépesített szerszámok, mint a hegesztés, festés, kenőanyagok és hűtőfolyadék használata. A baleseti és egészségügyi kockázatok magukba foglalják a fizikai veszélyeket, a különböző veszélyes anyagok keverékekből eredő károsító tényezőket, beleértve a hegesztés során keletkező füstöt, az olajok, oldószerek használatából és a zajterhelésből eredő ártalmakat. Az ágazati kockázatértékelésben alkalmazták a Nemzeti Egészségvédelmi Tervet, de a kis- és középvállalkozások nem rendelkeztek azzal a műszaki tudással, ami szükséges lett volna ennek az alkalmazásához és az ártalmak leküzdéséhez. A munkabalesetek

száma, és a regisztrált foglalkozási megbetegedések száma magas volt A munkáltatók munkavédelemmel kapcsolatos ismeretei bővítésre szorultak, továbbá meg kellett győzni őket arról, hogy a Balesetmegelőzési Szolgálat tud számukra technikai segítséget is biztosítani. Ez a Balesetmegelőzési Szolgálat úgy döntött, hogy kifejleszt egy új modellt, amely segítséget nyújt az ágazatban működő termelő vállalatok számára: tájékoztató intézkedéseket vezet be együttműködve a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel. Annak eldöntésére, hogy mely termelő tevékenységet célozzák meg, valamint a problémák és a lehetséges megoldások megfogalmazására, elemezték a baleseti helyzetet és foglalkozási megbetegedések statisztikáit, valamint helyszíni vizsgálatokat végeztek a vállalatoknál. A 20 napnál hosszabb betegszabadsággal járó hiány6 zásokat is elemezték, hogy beazonosítsák az okokat. Ugyanezt megtették a

foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatban is. A Balesetmegelőző Szolgálat intézkedései és a folyamat lépései az alábbiak voltak: − elkészített egy tájékoztató, iránymutató kockázatértékelő kérdőívet, a munkáltatók és a szakszervezetek bevonásával; − ellenőröket képzett ki; − a vállalatok között köröztette az irányelveket, a kockázat(ön)értékelő kérdőíveket, és tájékoztatást adott a projekt részleteiről; − egyeztetett a vállalatokkal az elvárásokról és folyamatokról; − a vállalatok ezután megtették a szükséges munkavédelmi intézkedéseket; − a Szolgálat ellenőrizte, és a végén értékelte ezeknek az intézkedéseknek a hatékonyságát. Felismerték, hogy különösen fontos az együttműködésen alapuló folyamat ahhoz, hogy a vállalatokat cselekvésre bírja. A siker kulcsa volt az előzetes megegyezés a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal a célok, a folyamatok és a közös munkaprogram

meghatározásáról. Ez átláthatóvá tette a folyamatot, csökkentette a gyanakvást, javította az együttműködést akkor, amikor a munkahelyi ellenőrzések zajlottak. A munkáltatókkal való közvetlen egyeztetés lehetővé tette, hogy megbeszéljék a soron következő szükséges lépéseket, és a munkáltatók megismerhessék más vállalatok jó gyakorlatait. Ez növelte a munkavállalók motivációját és együttműködő készségét is, és lehetővé tette, hogy hangot adjanak kétségeiknek, illetve kéréseiknek. A folyamat arra késztette a munkáltatókat, hogy saját maguk is tegyenek lépéseket a munkavédelmi helyzet javítására, és ne várják meg, míg az ellenőrzés kényszeríti őket erre. Így segítette a vállalatok jogkövető magatartását, és csökkentette a Balesetmegelőzési Szolgálat munkaterhelését. Ezzel a munkamódszerrel a Szolgálat sokkal eredményesebbnek bizonyult a balesetmegelőzésben, mint kizárólag az ellenőrzéseket

végezték volna II. „Elég a zajból” – a zajvédelem kérdései Az EU-OSHA 2005-ös kampánya a zajvédelemről szólt, és az „Elég a zajból” címet viselte, ezzel a mottóval: „Munkahelyi zajártalom – a hallásunknál nagyobb a tét” Az zaj okozta halláskárosodás visszafordíthatatlan és állandó, az EU-OSHA adatai szerint Európában a halláskárosodást szenvedett populáció körében kb. egyharmad azoknak az aránya, akiknek hallása zajártalom következtében károsodott. A „Nemes a cél” projekt keretében külön tanulmány elemzi a fémipari munkahelyeken tapasztalható zajexpozíciót és ezek hatását a munkavállalók egészségére. A hatósági célellenőrzés adatai szerint a munkahelyi kockázatértékelések közel 73%-ában jelenik meg a zajártalom jelentős munkahelyi kóroki tényezőként A 2005-ös kampány díjazottjai között egy magyarországi termelő vállalat is van. II.1 Zajcsökkentés a 234 számú automatizált

gyártósoron GE Hungary Rt. Fényforrás gyár A program célja a zajártalom csökkentése és a halláskárosodás megelőzése volt egy teljes fényforrás gyártó soron. A nagykanizsai gyár a legnagyobb fényforrás gyártó üzem Európában. A világ fényforrás gyártásának 5%-át teszi 7 ki az üzem kibocsátása, amely több mint 500 millió darab, több száz különböző típusú fényforrás és 800 millió darab üvegbúra gyártását jelenti egy 79400 m2-es gyárban, amely egy 36 hektáros területen terül el. A gyár a díj kiosztásának időpontjában 4000 főt foglalkoztatott, szemben az alapításkori 341 fővel. A gyárban 2003-ban kezdődött a zajártalmak csökkentését célzó hosszú távú projekt. A munkahelyek 90%-a esetében a zajszint magasabb volt, mint 85 dB. Voltak korábban már próbálkozások különböző védőeszközök és zajcsökkentő burkolat beállításával, a technológiai folyamathoz azonban elengedhetetlen a folyamatos

emberi közreműködés az alapanyagok újratöltése, a karbantartás és a beállítások elvégzése során. Ez csökkenti a burkolatok hatékonyságát Mivel kis eltérésekkel hasonló a gyártási technológia az összes típusú fényforrás gyártása során, indokoltnak tűnt a burkolatok helyett olyan gépek és berendezések kifejlesztése, amelyek megfelelően beilleszthetők az alkalmazott technológia folyamatba úgy, hogy a gépek sokkal alacsonyabb zajszinttel működjenek, mint korábban. Egy általános zajértékelést végeztek a hagyományos fényforrásgyártó sorokon. Zajmérést készítettek 49 gyártósoron, 14 mérőponttal soronként, így közel 700 mérőpontról kaptak eredményeket Már az előzetes mérések során is világossá vált, hogy a két legfontosabb, a munkavállalókat érintő zajexpozíciós pont a gyárban rezgő adagoló és a pneumatikus rendszer vezérlőszelepe. A kapott adatok alapján a 234. gyártósor működött a legmagasabb

zajszinttel, ezért ezt a sort választották ki a projekt próbájára Ezen a soron a zajszint mindenhol meghaladta a 87 dB(A)-t A kiválasztott soron 24 munkavállaló dolgozott, a kísérleti intézkedések azonban összesen 1521 embert érintettek. A menedzsment a szakemberek és soron dolgozó, képzett munkavállalók tájékoztatása és a különböző munkavállalói fórumok, az üzemi tanács tagjaival való konzultáció után kezdett bele a zajcsökkentő folyamatba. A fejlesztések és javítások végrehajtására felállt egy fejlesztőcsapat, ide minden gyáregység delegált egy munkavállalót. A csapat felállítása során fontos szempont volt, hogy legalább a létszám fele fizikai munkát végző munkavállaló legyen Ez hatékonysági célokat szolgált, mivel a leghasznosabb javítások és ötletek a gyártósorral közvetlen kapcsolatban álló szerelőktől érkeztek A munkavédelmi bizottság elnöke és az NFDSZ (Nagykanizsai Fényforrásgyár

Demokratikus Szakszervezete) képviselője meghívottként részt vett a megbeszéléseken. Az első brainstorming alkalmakat követően a csoport döntött a szükséges javításokról. Az ötleteket két különböző módon gyűjtötték. Egy zajcsökkentő team megvizsgálta azokat a pozitív példákat, melyeket a nagykanizsai gyár, illetve a GE többi magyarországi üzeme alkalmazott, kiválasztva azokat, amelyek bevezetésre érdemesek. Ahol a teljesen új műszaki megoldás bevezetése lehetetlennek bizonyult, ott a team más módon csökkentette a zajszintet. A mérések szerint a zajszint mindenhol csökkent, ahol végrehajtották a műszaki módosításokat, az adagolók és hűtőventilátorok zajexpozíciója közel 30 dB-lel csökkent. A projekt összes költsége az egy gyártósorra 3455000 forintba, kb. 13800 euróba került A projekt megvalósítása fél évet vett igénybe és a cél, hogy olyan műszaki megoldást találjanak a zajexpozíció csökkentésére,

ami könnyen beilleszthető a gyártási folyamatba – maradéktalanul megvalósult. A projekt megvalósítása során négy jelentős műszaki újítást vezettek be és több kisebb módosítást, melyek szintén hozzájárultak a zajszint csökkentéséhez. Nagy hangsúly került arra, hogy a szakemberek és a szerelők bevonásra kerüljenek az egész munkafolyamatba, mivel ők közvetlenül az érintett gépeken dolgoztak, és rengeteg információval rendelkeztek, amely elengedhetetlen volt a projekt sikeréhez. A projekt során szerzett ismeretek és információk alapján a többi gyártósoron is végrehajtották a zajcsökkentő intézkedéseket A nemzeti zsűri külön kiemelte a munkavállalók és a menedzsment kiváló együttműködését a projekt megvalósítása során. 8 III. „Legyen könnyebb a teher!” - Váz- és izomrendszeri ártalmak Az alábbiakban 4 olyan vállalati gyakorlat kerül bemutatásra, amely a munkahelyi tényezők miatt bekövetkezett

váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére jelenthet jó megoldást. Ezek a példák az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségének 2007-es „Legyen könnyebb a teher” kampánya során kapták meg a szervezet elismerését, az Európai helyes gyakorlat díjat, illetve ennek keretében díjat nem kaptak, de a zsűri figyelemre méltónak tekinti és ajánlja őket. A kampány keretében kiemelésre került, hogy a váz- és izomrendszeri zavarok Európában a leggyakoribb foglalkozással összefüggő kóroki tényezők, melyek munkavállalók millióit érintik szerte Európában. Az OSHA becslése szerint a 2007-es kampány idején az akkor 27 tagállamban a munkavállalók közel 25%-a szenvedett hátfájástól, és 23%-uk számolt be izomfájdalomról. Ezek a rendellenességek érinthetik az izmokat, csontokat, ínakat, ínszalagokat, ízületeket és idegeket. A foglalkozással összefüggő váz- és izomrendszeri betegségek hosszú

idő alatt alakulnak ki, és egyaránt okozhatja ezeket a munkakörnyezet, illetve a munkafolyamat. Bekövetkezhetnek balesetből eredően is, például csonttörés és elmozdulás során Érintik általában a hátat, nyakat, vállat és a felső-, ritkábban az alsó végtagokat Az ezekből fakadó egészségi problémák a diszkomfort érzéstől és kisebb fájdalomtól kezdve a súlyosabb, betegszabadságot és orvosi ellátást igénylő esetekig terjedhetnek, és sok esetben okozhatnak tartós munkaképesség csökkenést is. A „Nemes a cél” projekt keretében készített, ágazati munkabaleseteket bemutató tanulmány szerint az ágazati munkabalesetek közel 10%-át tették ki a váz- és izomrendszeri következményekkel járó esetek. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztály ágazatot érintő célellenőrzési összefoglalója szerint a munkáltatók több, mint 85%-a értékelte úgy, hogy a kézi tehermozgatás a legfontosabb kóroki tényező az ágazati foglalkozási

megbetegedések körében III.1 Vessünk egy pillantást a terhekre! Alcoa Fujikura Czech s.ro A csehországi gépeket és berendezéseket gyártó vállalatnál alkalmazott gyártási folyamat – kábelkötegek gyártása az autóipar számára – jórészt kézi munkán alapul, ahol jelentős a váz- és izomrendszeri zavarok kialakulásának kockázata. A cég ergonómiai programot vezetett be annak érdekében, hogy azonosítsa, értékelje és megszüntesse a munkahelyi kockázatot, optimalizálja a munkafolyamatokat és standardizálja a munkamódszereket. Az eredeti cél a vázés izomrendszeri megbetegedések megelőzése volt A feladatra két team állt fel: a stratégiai ergonómiai csoport, amely a menedzsment képviselőiből, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakértőkből állt, ők feleltek a stratégiai döntésekért. Az operatív ergonómia csoport a részlegek egy-egy képviselőjéből állt, és célja az volt, hogy felkutass és értékelje az

ergonómiai kockázatokat a munkahelyen, valamint megvizsgálja a lehetséges megoldásokat a foglalkoztatásból eredő váz- és izomrendszert érintő kockázatok csökkentésére, továbbá nyomon kövesse a műszaki és adminisztratív intézkedések megvalósítását is. Ez a csoport konzultációs fórumként szolgált az egyéni munkahelyek ergonómiai kérdéseinek megvitatására 9 A vállalat kijelölt egy ergonómiai kérdésekért felelős munkavállalót. A feladatköre magába foglalta az ergonómiai problémákra adott megoldási javaslatok koordinálását, a foglalkozással összefüggő megbetegedések kivizsgálását, együttműködve az vállalat orvosával és egy külső szakértővel. Ez a munkavállaló helyszíni vizsgálatokat is végzett, segítette az ergonómiai csoportok együttműködését és felelt a menedzsment informálásáért. A kockázatértékelésen alapuló ergonómiai program nyomán, különböző intézkedéseket vezettek be: −

műszaki intézkedések, amelyek a munkaeszközök kialakítására fókuszáltak; − új munkaszervezés; − több képzés és tájékoztatás. A váz- és izomrendszeri ártalmaktól szenvedő munkavállalók orvosi kezelésben és foglalkozási rehabilitációban részesültek. A program bevezetése után a megbetegedések száma csökkent, az előző évhez képest 23-mal kevesebb foglalkozással összefüggő megbetegedést regisztráltak a munkahelyen. A felső végtagok túlterheléséből adódó munkavállalói panaszok száma szintén csökkent III.2 Munkahelyek ergonómiai kialakítása és munkaszervezés egy kisvállalatnál Keulahütte GmbH, Egy németországi gépeket és berendezéseket gyártó vállalat gyakorlata Egy munkahelyi vizsgálat feltárta, hogy az öntvénytisztítóknak − előre kell hajolniuk számos munkafeladat elvégzéséhez; − nehéz tömegeket kell mozgatniuk (18-20 kg); − kényelmetlen testtartást kell felvenniük, amikor megfordítják

az egyes öntvényeket, amelyek távolabb vannak a dolgozótól, és sokszor a törzs vonala alatt; − a munkaasztalok magassága és a köszörű helyzete nem igazodik a munkavállalókhoz; − a klíma, megvilágítás és zajvédelem feltételei szegényesek; − hiányzik a munkaközi szünetekkel és a munkaköri rotációval kapcsolatos vállalati politika. A megterhelés értékelésére kiegészítő módszereket alkalmaztak, így többek között: − egy munkavállalói felmérést; − a munkafolyamatok elemzését egy munkavállalói műhelyben, amelyet fényképekkel és videofelvételekkel egészítettek ki; − egy klímát és zajártalmakat értékelő kockázatelemzést; − egy ellenőrző listát a pszichoszociális és fizikai (mint például állás vagy ülés, helytelen testtartásban) kockázati tényezőkről és egészségi problémákról; − az ún. „kulcsfontosságú tényezők” módszerét (Leitmerkmalmethode) a teheremelés, mozgatás, tolás és

húzás okozta kockázatok felmérésére2 − ergonómiai intézkedéseket vezettek be a CUELA rendszer alkalmazásával3. 2 Bővebben a módszerről: https://www.bauade/EN/Topics/Work-design/Physical-workload/Key-indicator-method/ Key-indicator-method node.html 3 Bővebben a CUELA módszerről: http://www.dguvde/medien/ifa/en/pub/ada/pdf en/aifa0013epdf 10 Az eredmények alapján intézkedéseket dolgoztak ki egy interdiszciplináris csapat közreműködésével, amely munkavédelmi képviselőkből, az üzemi tanács tagjaiból, munkavállalókból, egyfoglalkozás-egészségügyi szakemberből és a kötelező munkabaleseti biztosító és társadalombiztosítási hivatal képviselőjéből, valamint munkavédelmi szakértőkből állt. Az intézkedések az alábbiak: − emelő és borító konténerek alkalmazása; − állítható magasságú munkaasztal és köszörűgép bevezetése; − munkaköri rotáció és rövid szünetek bevezetése; − a világítás és a

szellőzőrendszer javítása. A munkavállalók kaptak időt arra, hogy megismerjék az új munkafeltételeket, és felajánlották számukra a csapat támogatását. További elemzéseket végeztek, és intézkedéseket vezettek be, hogy biztosítsák az újonnan bevezetett intézkedések pozitív hatását, azt, hogy azok valóban javítsák a munkakörnyezetet és ne okozzanak újabb megterhelést. A műszaki intézkedések bevezetése kb. 16000 euróba került, amely elfogadható befektetés egy kisvállalat esetében A vállalat valódi haszna hosszú távon lesz érezhető A nehéz tárgyak kézi mozgatása során a 20 foknál nagyobb szögben való hajlás gyakorlatilag megszűnt a vállalatnál Ez a munkahelyi modell alkalmazható más kis- és középvállalkozás esetében is, ahol megtalálhatóak a fémfeldolgozási, hegesztési feladatok. A „Legyen könnyebb a teher” kampány megismerésre ajánlott vállalati gyakorlatai a fémiparban III.3 Célzott elemzés az

ERGOPLUS minősítésű ipari munkahely elérése érdekében Alois Pöttinger Maschinenfabrik Ges.mbH Az osztrák üzem mezőgazdasági gépeket gyárt. A termelés növelésének és a gyártott utánfutók különböző verzióinak igénye a vállalatot arra késztette, hogy modernizálja az összeszerelési folyamatokat Jelentős figyelmet fordítottak az új munkahelyek ergonomikus kialakítására és a már meglévő munkahelyek ergonómiájára. Felállítottak egy ún.”Ergogroup”-ot, a magas ergonómiai standardok biztosítására Ez a csapat egy berendezéseket tervező mérnökből, egy gépészeti műszaki szakértőből, egy ipari gépészeti szakértőből, munkabiztonsági specialistából, foglalkozás-egészségügyi szakértőből, valamint egy külső konzulensből állt. Ők dolgozták ki az „ErgoPlus” minősített munkahely kritériumait. Az Ergogroup egy belső elemző ív és szóbeli értékelés alapján feltárta az ergonómiai problémákat, és

intézkedés sorozatot vázolt fel a menedzsment és a munkavállalók számára. Az elemző ív figyelembe vette az európai sztenderdeket és különböző egyéb elismert módszereket, mint például a kulcsfontosságú tényezők módszerét vagy a svéd munkahelyi szűrést. A modell egy pontrendszeren alapul, amely lehetővé teszi a munkahelyek besorolását az alábbiak szerint: 1. szint: ErgoPlus munkahely 2. szint: ergonomikus munkahely 3. szint: megterhelő munkahely Az értékek a közlekedési lámpa színeiben jelennek meg. 11 A megoldási javaslatok figyelembe veszik az egyes munkahelyek sajátos igényeit, és céljuk az ergonómiai szempontból optimális helyzet megteremtése, lefedve minden aspektust, a megvilágítástól kezdve a testtartásig. A bevezetett intézkedéseket megvizsgálja az üzemi tanács, a menedzserek, a csoportvezető és a munkavállalók. Minden szinten fontos továbbá, hogy a gyakornokok figyelmét is felhívják az ergonómiai

tényezőkre. A munkavállalók pszichés és fizikai jólétét illetően pozitív visszajelzések érkeztek. Az új összeszerelő sor lehetővé tette a vállalat számára az utánfutók megrendelésekhez igazodó termelését, és növelni tudta kibocsátott termékek számát és a termékek minőségét is. Az ergonómiai elemzés lehetővé tette a vállaltvezetés számára, hogy − növelje a menedzsment elkötelezettségét és az ergonómia elfogadottságát; − közvetítse a dolgozók felé, hogy a vállalat nagyra értékeli őket; − anélkül csökkentse a munkavállalók fizikai megterhelését, hogy a termelékenység csökkenne; − felhívja a munkavállalók figyelmét a munkavédelem kérdésére; − összeköttetést teremtsen a tervező és gyártó egységek között. III.4 A vizuális ellenőrzési folyamat automatizálása egy szlovákiai fémalapanyag gyártó vállalkozásnál Slovalco, a.s A vizuális ellenőrzés az üzemben három műveletből

állt. A munkavállalónak a futószalag mellett kellett állni a teljes nyolcórás műszak ideje alatt, és ellenőrizni a nyers anód tömböket. Az operátorok vizsgálták a tömbök felszínét Óránként 20 anód tömb termelődött, melyek beazonosításához a munkavállalóknak le kellett guggolniuk és egy darab krétával egy hat számjegyből álló kódot kellett ráírni a tömbökre. Ha a munkavállaló felfedezett egy hibás tömböt, megnyomott egy gombot, ezzel visszautasította a hibás terméket. A vizuális ellenőrzés növelte a váz- és izomrendszeri megbetegedések előfordulását a hosszú idejű állással, a gyakori előrehajolással a tömbök megjelölésekor, ráadásul sokszor alacsony hőmérsékletű munkahelyen végezték feladatukat. A munkavállalók gyakran számoltak be fáradtságról, hátfájásról és egyéb mozgásszervi problémákról. A fizikai és környezeti kockázatok megszüntetésére kamerákat és egy automata jelölő

rendszert vezetett be a cég, lehetővé téve, hogy az ellenőrzés egy szabályozó helyiségből történjen. Az anód tömbök megfigyelése egy ipari kamerán keresztül történik, mely az ellenőrző helyiségben egy képernyőn jelenik meg. A tömbök megjelölése egy automata spray rendszerrel történik: először egy nagynyomású fúvócsövön keresztül felviszik a háttérszínt, majd erre egy nyomtatóval rányomtatják az azonosító számot, két nyomtatófej és két fúvócső használatával. A vizuális ellenőrzés során az operátor a kamerán keresztül ellenőrzi a tömböket, az ellenőrző szobából. Óránként egyszer személyesen is ellenőrzi a berendezést. A nagynyomású festőeszköz, a nyomtató és a kamera rendszer telepítése együttesen kb. 44200 euróba került Az automatizáció javította a munkakörülményeket és megszüntetette a mozgásszervi panaszokat, azaz a hát és ízületi jellegű problémákat IV. „Együtt a kockázatok

megelőzéséért” – A munkavédelem közös felelősség Az EU OSHA 2012-13-as Egészséges munkahelyek kampánya az „Együtt a kockázatok megelőzéséért” címet viselte. A kampány célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésének 12 fontosságára, és a közös felelősségre a munkahelyi kockázatok megelőzésében. Ezen kampány során 11. alkalommal kerültek átadásra a Helyes gyakorlat díjak, melyek között az alábbiakban bemutatott fémipari példák kerültek elismerésre IV.I Integrált multinacionális munkavédelmi rendszer a munkavállalók és a menedzsment irányítása alatt Voestalpine Rotec Group, A Voestalpine Rotec Csoport az autóipar számára gyárt alkatrészeket, melynek során jelentkeznek a nehézipari tevékenységek jellemző veszélyei, mint a beszoruló végtagok, hőártalom és stressz. A vállalatcsoportnak 6 Uniós tagállamban vannak különböző méretű üzemei, többek

között Ausztriában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban. A Csoport olyan általános munkavédelmi sztenderdet kívánt kialakítani, amely figyelembe veszi az egyes üzemek sajátosságait, de egyben közvetíti a vállalatcsoport biztonsági filozófiáját is. A sztenderdeket a menedzsment és a munkavállalók közösen dolgozták ki. Háromhavonta tartottak szakértői megbeszéléseket a Rotec Csoport 8 telephelyének valamelyikén. A megbeszéléseken – amelyek illeszkedtek a Rotec Termelési Rendszert (RPS) támogatták – részt vett a vállalatcsoport ügyvezetője, Klaus Pammer és egy RPS szakértő, és számos munkavállaló, függően az adott napirendtől. (A Rotec Termelési rendszer - Rotec Production System - a vállalat saját átfogó termelésirányítási rendszere, fő célja a telephelyek kialakításának egységesítése. Kulcsterületei a folyamatorientáltság, egységesítés és láthatóvá tétel, folyamatos törekvés a rendszer

tökéletesítésére és a zéró-hiba filozófiája.) A munkaszervezés az ún. 5S megközelítés alapján történt, amely a munkahelyi tisztaság és a rend megteremtését tekinti kiinduló feladatnak. Munkavédelmi irányelvek, a munkaeszközök beszerzésére vonatkozó szabályzatok, az új munkavállalókat köszöntő dossziék kerültek bevezetésre. Az egyes telephelyek sajátosságait figyelembe véve, felülvizsgálatra került az összes munkavédelmi szabály a vállalatcsoport ausztriai központjában, ahol 320 munkavállaló dolgozik. Lengyelországban az üzemvezető videót készített a potenciális baleseti helyzetekről és az elkerülésüket célzó intézkedésekről. A vállalatcsoport folyamatosan dolgozik azon, hogy harmonizálja a folyamatok javítását célzó intézkedéseket az egyes telephelyek között, biztosítva azt, hogy könnyű legyen ellenőrizni az intézkedések megvalósítását. A munkahelyi biztonságot javító új ötleteket írásban

elmagyarázzák Minden telephely számára adott a lehetőség, hogy ötleteit közzé tegye és bevezesse, ahol az lehetséges. A projekt költsége 2011-12-ben kb 250.000 eurót tett ki A díj kiosztásának időpontjában még nem álltak rendelkezésre hosszú távú adatok a projekt eredményességéről, a korai adatok a baleseti helyzet javulására utaltak: − az egyes telephelyek szervezettség láthatóan javult; − fényképeken került bemutatásra, hogyan kell az egyes feladatokat végrehajtani; − csökkent a sérülésveszély és az egészségi ártalmak kockázata; − a munkavédelem beépült a vállalati folyamatok közé. Az RPC segített egyensúlyt találni a menedzserek ötletei és a munkavállalói elkötelezettség, valamint a hatékonyság és a biztonság szempontjai között. 13 IV.2 A munkahelyi jóllét növelése a „Jó munka - hosszabb életpálya” projekt keretében Oy SKF Ab, Muurame gyár, Finnország (Együttműködésben a Finn

Technológiai Iparszövetséggel, a Finn Fémipari Szakszervezettel, a Pro Szakszervezettel, a Szakértők és Menedzserek Szövetségével és a Finnországi Mérnökök Szövetségével) A hiányzás jelentős probléma a finn technológiai iparban, a váz- és izomrendszeri megbetegedések, balesetek, mentális zavarok gyakori okai a rövid- és hosszútávú betegszabadságnak, sőt akár tartós munkaképesség csökkenésnek is, amely a munkaerőpiac korai elhagyásához vezethet. A projektet több mint 50 finn technológia cég indította útjára a szakszervezetek támogatásával, azzal a céllal, hogy elősegítsék a munkahelyi jóllétet és az életpálya meghosszabbítását. Minden vállalatnál anonim felmérést végeztek a munkaerő körében, amely a jóllétet mérte Ezt egy vitasorozat követte arról, hogyan lehetne javítani a munkavállalók jóllétét. Tizenkét hónap után a felmérést megismételték, hogy mérjék az előrehaladást Az egyik vállalati

résztvevő az Oy SKF Ab volt, az SKF Csoport Muurame telephelye Közép-Finnországban. A vállalatnál a visszacsatolásról szóló vitákba a teljes termelésben dolgozó személyzetet bevonták. Képzéseket szerveztek a munkavállalók és a felettesek közötti kapcsolat javítására. Heti rendszerességű megbeszéléseket vezettek be az aktuális problémák megoldására Ez a korai közbelépést célzó modell javította a problémák menedzsment általi megismerését A felügyelők számát a termelési területen kettőről négyre emelték. Befektetéseket eszközöltek a biztonság javítása érdekében Védőlábbeliket szereztek be az irodai munkavállalóknak és a látogatóknak, hogy biztonságosabban mozoghassanak munkaeszközök között. Címkéket, biztonsági jelöléseket és széles látóterű tükröket szereztek be, hogy javítsák a kamionközlekedés biztonságát. A zajártalmak csökkentése érdekében szigetelő falakat húztak fel az egyes

termelési egységek közé. Hallásvédő eszközöket biztosítottak a munkavállalóknak a háttérzaj csökkentésére. Szintén befektetettek a gépi tehermozgatás biztonsága területén, a munkavállalókat képzésben részesítették a biztonságos munkavégzés feltételeiről Egy multimédiás pamfletet készítettek „Dolgozzunk közösen a kockázatok megelőzéséért”. Az „Együtt a kockázatok megelőzéséért” kampány során megismerésre ajánlott vállalati gyakorlatok IV.3 Figyelj oda! MAHLE Filtersysteme Austria GmbH, Austria http://www.mahlecom/MAHLE/en/Home EN A MAHLE Filtersysteme Austria GmbH, St Michael a MAHLE vállalatcsoport része, motor- és autóalkatrészeket gyártó vállalat Dél-Ausztriában, 2700 alkalmazottal. A magas műszaki és szabályozási sztenderdek ellenére az üzemben nem látszott számottevő csökkenés a bekövetkezett munkabalesetek számban. Egy 2011-ben végzett elemzés úgy találta, hogy a balesetek 99%-a emberi

és nem tárgyi eszközbeli hibából következett be. A cég fel kívánta hívni a figyelmet a baleset megelőzés fontosságára a munkavállalók és a középvezetés körében, egyidejűleg javítani szerette volna a munkavédelmi képviselők munkájának hatékonyságát. 14 A munkaügyi hatósággal és az Ausztriai Munkavállalók Kompenzációs Testületével folytatott tárgyalás után a MAHLE ST. Michael menedzsmentje elindította a „Fordíts időt a biztonságra” projektjét 2012 júniusában A projekt célja az volt, hogy bevonja a menedzsmentet és a munkavállalókat a balesetmegelőzési kérdések megoldásába. A projekt központi eleme volt a „Figyelj oda!” séma Ez motiválni kívánta a munkavállalókat arra, hogy közvetlen munkakörnyezetükben azonosítsák a lehetőségeket a munkahelyi és munkaszervezési biztonság javítására Bátorították a munkavállalókat, hogy jelentsék, ha biztonsági kockázatot észlelnek, illetve tegyenek

javaslatot, és minden javaslatért 10 eurós benzinjegyet kínáltak. A menedzserek kötelesek voltak intézkedni a javaslatok megvalósítása érdekében, és időről időre beszámoltak a felsővezetésnek a kapott javaslatokról és azok megvalósításáról Az ismétlődő balesetek elkerülésére az egyes munkabaleseteket részletekbe menően megvizsgálták és elkerülő intézkedéseket vezettek be. A munkavédelmi képviselők számát emelték, tizenegyről harminckettőre Ez biztosította azt, hogy a munkavállalók közvetlen kapcsolatot tarthassanak a képviselőikkel munkabiztonsági kérdésekben. Minden munkavállaló számára kötelező, ún „biztonsági napok” kerültek megrendezésre a projekt keretében. Az első ilyen nap az egyéni védőeszközökről szólt, a második a gyalogos közlekedésre és a járművek számára kijelölt útvonalakról, a tisztaság és a rend jelentőségéről. Az utolsó ilyen nap a hibák kijavítására fókuszált Az

első két biztonsági napot követően 140 javaslat érkezett a munkavállalóktól. 2012 szeptemberéig a javaslatok 80%-át megvalósították. Általánossá vált az egyéni védőeszközök és a biztonsági kések használata A gyalogos és jármű útvonalak javításra kerültek a belső vállalati közlekedés és a gyalogosforgalomra kijelölt területek jól látható, színes elkülönítésével. V. „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” Az EU OSHA 2013-14-es kampánya a munkahelyi stressz jegyében zajlott. Ahogy az Ügynökség összefoglaló anyagában írja, a pszichoszociális kockázatok a kedvezőtlen munkaszervezésből és irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális környezetből fakadnak. A kockázatok között szerepelnek a túlzott elvárások, a bizonytalan foglalkoztatási helyzet, a zaklatás és erőszak stb. Mindezek, valamint a megfelelő erőforrások, vagy támogatás hiánya munkahelyi stresszt eredményezhet, ami

munkahelyi és munkahelyen kívüli teljesítményromláshoz vezethet, és ha hosszú ideig fennáll, olyan súlyos lelki és fizikai egészségi problémákat okozhat, mint a kiégés, depresszió, szív- és érrendszeri betegségek és hátfájás. V. 1 Stresszmentes munkahely = a munkahelyi balesetek teljes kiküszöbölése az acélgyártásban U. S Steel Košice, sro, Szlovákia Az acélipari ágazatban gyakoriak a veszélyes, kockázatokkal járó munkakörülmények. Az U S Steel Košice (USSK) célja a teljes balesetmentesség. Ezért képzéseket biztosít az alkalmazottak számára, hogy biztonságban érezhessék magukat, és jobban bízzanak saját képességeikben,tudásukban. A vállalat továbbá hisz abban, hogy a munkahelyi stressz teljes kiküszöbölése lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy teljes mértékben a munkára koncentráljanak, és hatékonyabban kezeljék az esetleges kockázatokat, illetve reagáljanak azokra. Az USSK különféle szervezeti

stratégiákkal igyekszik csökkenteni a munkahelyi stresszt. Az „Állj meg és cselekedj!” program hatékony eljárást biztosít az alkalmazottak számára a kockázatok fellépésének esetére, lehetővé téve számukra, hogy félbeszakítsák a munkát és segítséget kérjenek egy felettestől vagy munkatárstól, így csökkentve a stressz mértékét. Emellett egy számítógépes alkalmazás is rendelkezésükre áll, amelyen keresztül bejelenthetik a munkahelyen észlelt kockázatokat és a megelőző intézkedésekkel kap15 csolatos ötleteiket. A vezetőség, valamint a munkavédelmi és egészségügyi osztály ezután a javaslatok figyelembevételével vezeti be a szükséges intézkedéseket. A rendszerben legaktívabban közreműködő alkalmazottak jutalmat is kapnak proaktív hozzáállásukért A munkafelügyelők minden műszak kezdetén biztonsági megbeszélést tartanak, amelynek keretében felhívják a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyekre a

munka során ügyelni kell, a pszichoszociális kockázatokat is beleértve. A vállalat ezen kívül hisz abban, hogy a siker érdekében minden csapattagnak megfelelő egyensúlyt kell kialakítania a munka és a családi, illetve magánélet között. A munkahelyi támogatási program (Work Life Coaching) részeként ingyenes tanácsadás áll a munkavállalók és családtagjaik rendelkezésére, éjjel-nappal hívható telefonszámon vagy e-mailen keresztül. Az alkalmazottak az USSK munkahelyi pszichológusához is fordulhatnak, aki munka- és magánügyekben egyaránt tanácsokkal látja el őket. A konzultációk során leggyakrabban a munkahelyi interperszonális kapcsolatokról esik szó A program részeként előadásokat is tartanak olyan témakörökben, mint a kiégés megelőzése, az asszertív magatartás a munka során és a magánéletben, valamint az egészséges életmód. Munkaidőn kívüli rendezvényeket is szerveznek, többek között olyan sporteseményeket,

mint az USSK labdarúgó-bajnoksága vagy a „Sportol a család” projekt, amelyek az aktív életmód népszerűsítése mellett a közösségépítésben is segítenek. A Családi Biztonsági Nap keretében pedig a biztonsági és egészségvédelmi kérdések fontosságára hívják fel a családjukkal együtt érkező, barátságos légkörben kikapcsolódó alkalmazottak figyelmét. A bemutatott vállalatok elérhetőségei és az eredeti példa forrásai INDUSTRIAS SERVA S.A Polígono Malpica C/F Oeste nº 59 E-5016 ZARAGOZA / Spanyolország Contact: Jorge Hernansanz, Laura Ambro Tel.: +34 976 46 51 15 Fax: +34 976 46 51 21 e-mail: jorge.hernansanz@danacom, laura.ambroj@danacom Succes is not accident” – Accident prevention in pracitce, Summary of the European week of health and safety 2001; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities ULSS (Local Health Unit) N. 6 “Vicenza” Department

of Accident Prevention / Service for Accident Prevention and Health and Safety at Work Via IV Novembre n. 46 I-36100 VICENZA - Olaszország http://www.prevenzionevenetocom Succes is not accident” – Accident prevention in pracitce, Summary of the European week of health and safety 2001; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities GE Hungary Rt. Fényforrás gyár 8800 Nagykanizsa Kinizsi Pál utca 97 MAGYARORSZÁG http://www.gecom/hu/hu Prevention of risks from occupational noise in practice; Summary of the European week of health and safety 2005; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, Alcoa Fujikura Czech s.ro Plzenská 387 CZ-349 01 Stríbro www.alcoacom/czech republic/en/homeasp „Lighten the load” European Good Practice Awards 2007, Prevention of MSD in practice; European Agency for Safety and Health

at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities; 16 Keulahütte GmbH Geschwister-Scholl-Str.15 D-02957 Krauschwitz www.keulahuettekrauschwitzde Maschinenbau- und Metall-Berufsgenossenschaft Elsterstr. 8a D-04709 Leipzig www.mmbgde „Lighten the load” European Good Practice Awards 2007, Prevention of MSD in practice; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities; „Lighten the load” European Good Practice Awards 2007, Prevention of MSD in practice; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities; Slovalco, a.s Priemyselná 14 SK-965 48 Ziar nad Hronom www.slovalcosk „Lighten the load” European Good Practice Awards 2007, Prevention of MSD in practice; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European

Communities; voestalpine Rotec Group, Austria http://www.voestalpinecom .”Healthy workplaces – working together for risk prevention” - European Good Practice Awards 2012– 2013 Awarded and commended examples; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities; Oy SKF Ab, Muurame gyár, Finnország http://www.skfcom/portal/skf fi U. S Steel Košice, sro, Szlovákia www.usskesk .”Healthy workplaces – working together for risk prevention” - European Good Practice Awards 2012– 2013 Awarded and commended examples; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities; Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjak, 2014–2015, A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése; Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2015 17

Felhasznált irodalom 1. „Succes is not accident” – Accident prevention in pracitce, Summary of the European week of health and safety 2001; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities 2. The practical prevention of risks from dangerous substances at work, Summary of the European week of health and safety 2003; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities 3. Prevention of risks from occupational noise in practice; Summary of the European week of health and safety 2005; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 4. „Lighten the load” European Good Practice Awards 2007, Prevention of MSD in practice; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities;

5.”Healthy workplaces – working together for risk prevention” - European Good Practice Awards 2012–2013 Awarded and commended examples; European Agency for Safety and Health at Work, kiadó: Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities; 6. Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjak, 2014–2015, A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése; Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2015 7. A fémipari ágazatok munkabaleseti és foglalkozási megbetegedési helyzetének elemzése; Koch Mária és szakértőtársai 2018, Készült a GINOP-534-16-2016-00025- „NEMES A CÉL – Közös érdekünk a munkabiztonság!” projekt keretében 8. Összefoglaló jelentés a fémfeldolgozási tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról (2016 április 15 – május 31.), Ámon Ivett - Kopcsándi Géza - Földházi Ákos, Nemzetgazdasági Minisztérium,

Munkafelügyeleti Főosztály 18 Tartalom Beköszöntő.3 I. „A siker nem véletlen” - Balesetmegelőzés4 I.1 Biztonság a munkahelyeken most és mindig5 I.2 Partnerségi együttműködés az öntészeti és műszaki ágazatban6 II. „Elég a zajból” – a zajvédelem kérdései7 II.1 Zajcsökkentés a 234 számú automatizált gyártósoron7 III. „Legyen könnyebb a teher!” - Váz- és izomrendszeri ártalmak9 III.1 Vessünk egy pillantást a terhekre!9 III.2 Munkahelyek ergonómiai kialakítása és munkaszervezés egy kisvállalatnál 10 III.3 Célzott elemzés az ERGOPLUS minősítésű ipari munkahely elérése érdekében 11 III.4 A vizuális ellenőrzési folyamat automatizálása egy szlovákiai fémalapanyag gyártó vállalkozásnál 12 IV. „Együtt a kockázatok megelőzéséért” – A munkavédelem közös felelősség 12 IV.I Integrált multinacionális munkavédelmi rendszer a munkavállalók és a menedzsment irányítása alatt 13 IV.2 A

munkahelyi jóllét növelése a „Jó munka- hosszabb életpálya” projekt keretében 14 IV.3 Figyelj oda! 14 V. „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” 15 V. 1 Stresszmentes munkahely = a munkahelyi balesetek teljes kiküszöbölése az acélgyártásban 15 A bemutatott vállalatok elérhetőségei és az eredeti példa forrásai. 16 Felhasznált irodalom. 18 19 KÖZÖS ÉRDEKÜNK A MUNKABIZTONSÁG! VÁLLALATI GYAKORLATOK A MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉRŐL A FÉMIPARI ÁGAZATBAN – EURÓPAI KITEKINTÉS Összeállította: Bálint Adrienn Kézirat lezárva: 2018. január 31 GINOP-5.34-16-2016-00025 NEMES A CÉL – Közös érdekünk a munkahelyi egészség és biztonság! Felelős kiadó: Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 3. WWW.NEMESACELCOM 20