Vallás | Keresztény » Szántai Pál - A protestantizmus és ami mögötte van

Alapadatok

Év, oldalszám:2020, 27 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:25
Feltöltve:2022. november 29
Méret:2 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Szántai Pál A protestantizmus és ami mögötte van Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Előszó Ajánlom ezt az olvasnivalót mindazoknak, akik szeretnének a keresztény egyház szakadásában tisztán látni. Szeretném ezt a kérdést végre tisztába tenni A témában minden szereplő részéről sok az elfogultság. Ezt szerettem volna azzal elkerülni, hogy a témában független, objektív forrásokat, írásokat válogattam ki. Mert senki ne higgye, hogy ilyen pártatlan és okos vagyok, mintahogy az esetleg kitűnik az írásból. A történelmi tényeket, a teológiai ellentéteket, a társadalomban elindult folyamatokat, vagyis az anyag törzsét éppen ezért a Wikipédiából szerkesztettem össze. Nekem csak az írás eleje és a vége tulajdonítható Mindazon által merem állítani, hogy szinte minden olvasó fog benne találni valami újat. Ha mást nem, azt a

megközelítést, amely megnyilvánul egyrészt abban, ahogy összeválogattam az anyag egyes részeit, de legfőképpen abban, amit a végén összegzésként írok. Az eretnekség A keresztény egyház alapvető tanításait a 4–5. században a püspökök részvételével zajló egyházi tanácskozásokon, zsinatokon fogadták el. A továbbiakban a középkor felfogása szerint a hit kérdései, valamint a hittel kapcsolatos tanítás magyarázatának, értelmezésének nemcsak joga, hanem kötelessége is kizárólag az egyházat illette meg. Ezzel szemben időről időre – főleg az egyház tekintélyének megrendülései idején – felléptek olyan gondolkodók, akik eltérő tanítást hirdettek egyes kérdésekben. Őket nevezték eretnekeknek (hereticus: ’válogató’ – ti. az egyház tanításai közül a nekik tetszőket válogatják csak ki). Az eretnekség a középkor teljes társadalomképével (azaz, hogy az „imádkozók” rétegének dolga és

kötelessége a hit kérdéseinek értelmezése) szembeni lázadásnak minősült, hasonlóképpen, mint a jobbágyfelkelések. Ennek értelmében az egyház és a vele szorosan együttműködő világi hatalom a legkeményebben igyekezett fellépni az eretnekekkel szemben. A virágzó középkorban a fényűző egyházzal szemben egyre több mozgalom bontakozott ki. A mozgalmak evangéliumi szegénységet (őskeresztényi egyenlőség alapján) hirdettek, elvetették a pápai főséget, elutasították az egyházi hierarchiát. Az eretnek tanok elsősorban a városias régiókban (Dél-Franciaország, Észak-Itália, Flandria) bukkantak fel, de gyorsan átterjedtek a környező falvakra is. Az egyik legsúlyosabb egyházi büntetésnek számított a kiközösítés, melynek során az eretneknek ítélt bűnöst kitagadták a kereszténységből, így az illető nem is üdvözülhetett. Az eretnekek ügyében folytatott eljárások lefolytatására létrehozott bíróság volt az

inkvizíció (inquisitio: ’vizsgálat’). A szabályozott jogi eljárás keretében a vádlottnak magának kellett bebizonyítania ártatlanságát, és a bűnösöket a világi bíróságnak adták át. Az inkvizíció áldozatainak pontos számáról megoszlanak a vélemények. A legismertebb eset a boszorkányok fanatikus üldözése, ám ez valójában csak a középkori világkép hanyatlásával, a vallási és társadalmi feszültségek fokozódásával párhuzamosan, a 15. század végétől indult meg, majd tetőpontját a kora újkorban (16–17. század) érte el A reformáció első kiemelkedő alakja Luther Márton. X Leó pápa a római Szent Péter székesegyház építési költségeinek egy részét a búcsúcédulák bevételéből kívánta fedezni. Az emiatti felháborodás azonban ekkor párosult a papság fényűző élete és a reneszánsz pápák világias életmódja miatt fellépő elégedetlenséggel. Luther Mártont a búcsúcédulák árusítása miatt

érzett felháborodása késztette arra, hogy összefoglalja kifogásait és ezt 1517 októberében közre is adta. A protestantizmus 2022. november 12 1 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet A név eredete A protestantizmus név onnan ered, hogy midőn az 1529. évi speyeri birodalmi gyűlésen a reformáció híveire hátrányos határozatot hoztak, amely szerint azok a rendek, amelyek addig a wormsi ediktumot megtartották, azok ezentúl is tartsák meg, amelyek pedig nem tartották meg, azok minden további újítással hagyjanak fel és a misetartást engedjék meg. E határozat ellen a szász választó öt másik fejedelemmel és 14 birodalmi várossal együtt ünnepélyesen tiltakozott, protestált és ezen protestációban ügyüket a császár, az összehívandó egyetemes vagy német zsinat és minden részrehajlástól mentes keresztény bíró elé fellebbezték. A fogalom bővülése Később a protestantizmus név alá befoglalták

mindazokat, akik a reformáció alaki és anyagi elveit elfogadták, vagyis akik elfogadták egyfelől azon nézetet, hogy a keresztény vallásnak egyedüli alapja a minden emberi tételtől és tekintélytől függetlenül magyarázandó Szentírás, másfelől a hit által való megigazulás tanát, vagyis azon nézetet, hogy az üdv minden papi közvetítés nélkül, ingyen, Isten kegyelméből adatik. A dorti zsinat nemzetközi zsinat volt Dordrechtben, 1618–1619 között Az egyes hitcikkeknek, különösen az úrvacsorára és az eleve elrendelésre, a predesztinációra vonatkozóknak, különbözőképen való magyarázása folytán a protestáns mozgalom már a 16. században evangélikus (lutheránus) és református (kálvinista) irányzatra szakadt szét, mely szakadást a dorti zsinat határozatai még erősebbé tettek. Később mindkét egyház keblében ismét kisebb felekezetek és pártok keletkeztek, de összes elágazásai a protestáns egyháznak abban

egyetértenek, hogy a római katolikus egyház csalhatatlan és egyedül üdvözítő voltának ellentmondanak (→ extra Ecclesiam nulla salus) és ebből következően a csalhatatlan pápa és püspökök főhatóságát, Szűz Mária és a szentek segítségül hívását (→ a szentek és ereklyéik tisztelete), a szerzetesi és papi fogadalmakat, a búcsújárást, a miseáldozatot, a szentségek hetes számát, a tisztítótűzről szóló tant, a jó cselekedetek érdemszerűségét elvetik. Németországban azóta, hogy 1817-ben a lutheri és kálvini egyházak egy közös, országos szervezetet is létrehoztak, inkább az evangéliumi elnevezést használják a két nagy protestáns 2022. november 12 2 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet felekezet összefoglaló neveként. Magyarországon a protestantizmus szónak a két reformált egyházra vonatkozó használata csak a 19. században lett szokássá A protestantizmus a kereszténységnek a

16. századi, nyugat-európai reformáció újítóinak főként a közülük kiemelkedő Luther Márton és Kálvin János nézeteit, bibliaértelmezéseit hangsúlyozó vallási irányzata, több egymástól dogmatikában és egyházi gyakorlatban eltérő felekezet gyűjtőfogalma. Tanításai A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függő üdvösség tanítását. Ezzel szemben a Jézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő, kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek. Egyedül a Bibliát tekintik az az isteni kinyilatkoztatás objektív hitforrásának A katolikus egyház ezzel szemben a Szentírás mellé helyezi a "Szent hagyományt", mint azzal egyenértékű hitforrást. Az öt Sola Az öt sola összefoglalja a reformátorok alapvető teológiai hitét: • sola scriptura („csak az Írás)”: csak a Biblia az alapja a keresztény

tanításnak, az ún. szenthagyományok és különféle zsinati határozatok nem vehetők annak • solus Christus („csak Krisztus”): csak Krisztus áldozata miatt van üdvösségünk, nincsenek más üdvözítő utak (szentek közbenjárása, rituális tettek). • sola fide („csak hit”): csak hit által tudja az ember megragadni Krisztus áldozatának lényegét és így az üdvösséget, nem üdvözítő tettek révén. A tettek mindig a hitből fakadnak. • sola gratia („csak kegyelem”): csak Isten kegyelme által van az embernek megváltása, üdvössége; érdemei nincsenek. • soli Deo gloria: „csak Istené a dicsőség” mindazért, amit az ember keresztényként tesz, az ember ezt nem tulajdoníthatja magának. Egyéb • • • Eleve elrendelés elve: a kálvinista egyházzal kapcsolatban az egyik legtöbbször idézett tanítás a predesztináció vagy eleve elrendelés. Kálvin egyik alaptétele volt Eredendő bűn: Ádám és Éva paradicsomi

engedetlensége miatt az emberiség természete megromlott, ezért mindenki a fogantatása pillanatától kezdve bűnben van, majd bűnben születik meg. Ez az eredendő bűn eleve képtelené teszi az embert a tettek általi üdvözülésre Megigazulás: nem lehetséges a hívő saját erejéből, érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet úgy, hogy az ember először is azt érti meg, hogy Krisztus felvitte az ember bűnét a keresztre, hogy elszenvedje a bűn következményét, a halált. Cserébe pedig odaadta a maga igaz voltát az embernek. Ezen „helyettes áldozat” miatt Isten igaznak tekinti a hívőt. A protestantizmus irányzatai Korai protestantizmus Ide sorolják a Luther fellépését megelőző mozgalmakat, melyek Lutheréhez hasonló eszméket hirdettek, például valdensek, husziták. 2022. november 12 3 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Luther Márton Evangélikus kereszténység Luther Márton,

a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor nevéhez kötődik. Kezdetben nem tartja magát önálló felekezetnek, hanem a keresztény egyház megtisztítását tűzi ki célul a Luther véleménye szerint idegen elemektől, mint például a szentek tiszteletétől. Kb. 72 millió evangélikus él ma a világon Az irányzat legfőbb képviselője az evangélikus egyház, mely Luther Márton és az Ágostai hitvallás (augsburgi hitvallás, lat. Confessio Augustana) tanait követi. Kálvinizmus Kálvin János (eredeti nevén: Jean Caulvin vagy Cauvin), francia származású, jogász végzettségű svájci reformátor, humanista tudós nevéhez kötődik. A kálvinisták közé tartoznak a reformátusok, a kongregacionalisták és a presbiteriánusok. A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek. A református egyház megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich

Zwingli zürichi lelkész. Kálvin János 2022. november 12 4 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Anglikanizmus Az anglikanizmus és az anglikán egyház nem számítanak a szó szoros értelemben vett protestáns egyháznak. Létrejötte inkább politikai és egyházszervezeti konfliktus eredmény, mintsem hitviták gyümölcse. Lásd még: Anglikán egyház Az Episzkopálisok az anglikanizmusból kiszakadt egyház tagjai, korunkban az USA-ban élnek nagy számban. Az episzkopalista egyház a második világháború után, az erőteljes misszionálás révén Indiában és Ceylonban is teret nyert. Az anglikanizmus belső reformmozgalmaként indult a metodizmus. A 18. században keletkezett Angliában egy teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére. Eredetileg csak egy belső mozgalom volt az anglikán egyház kebelén belül, amely bírálta az intézményes egyházat. Nevét annak köszönheti, hogy szellemiségét a

komolyság és módszeres (metodikus) kegyesség jellemzi, amelyet követői magukévá tesznek. A 18. század végén különült el az anglikanizmustól A metodista egyházak pillanatnyilag mintegy 70 millió tagot számlálnak, az Amerikai Egyesült Államokban a második legnagyobb felekezet. Sürgetik a tiszta erkölcsöt, a jótékonykodást, a nyilvános bűnbevallást, a vasárnapi úrvacsorát. Angliában átmenetileg szakadás következett be soraikban, de 1932 óta ismét újra egyetlen egyházat alkotnak. Magyarországon 1898 óta folytatják munkájukat Az anglikanizmustól való eltávolodása miatt gyakran nem az anglikán irányzathoz kötik, hanem önálló protestáns ágként veszik számba. Metodizmus A 18. században jelent meg Alapítója John Wesley, aki a Biblia metodikus tanulmányozását ajánlotta. John Wesley Baptizmus A 17. század elején keletkezett főleg a kálvinizmus tanaira épülő protestáns felekezet, számos egyházat alkotnak, a

legjelentősebbek és legnépesebbek az Amerikai Egyesült Államokban találhatók, ahol ma a baptizmus a legnagyobb vallási felekezet. Újabban erősen terjednek Kelet-Európában is. Nevüket onnan kapták, hogy csak felnőttet keresztelnek, akik képesek a személyes megtérésre. A magyarországi baptizmus története az 1500-as évek elején kezdődött. Újkori történelme 1846-ban indult Adventizmus Az advent mozgalom gyökerei elsősorban a 19. század első feléig, az Észak-Amerikában kibontakozó millerita mozgalomig nyúlnak vissza. Miután a várakozásoknak megfelelően Jézus Krisztus nem tért vissza, az adventizmus mozgalma több ágra szakadt, amelyből 2022. november 12 5 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet a hetednapi adventisták és a Jehova Tanúi is létrejöttek. Mindkét felekezet erőteljes növekedést mutat. A protestánsok aránya a világban 1710-ben A protestánsok aránya a világ országaiban 1938-ban A

protestánsok aránya a világ országaiban 2010-ben. A protestantizmuson belül az új vallási mozgalmak erőteljes növekedést mutatnak. Karizmatikus irányzatok Kvékerek Egy fiatal angol pásztor és cipész, George Fox (1624–1691) alapította ezt a vallási közösséget egy 1652-es látomása hatására. Üldöztetésekben és bebörtönzésekben volt része Egyik bíráját arra szólította fel, hogy az Úr nevében reszkessen (angolul: to quake), ezért kapta a csúfnevet: "The Quaker". Egyik legkiválóbb tanítványa volt William Penn (1644–1718), az USA Pennsylvania államának – fővárosa Philadelphia, a testvéri szeretet városa – megalapítója. A közösség legfőbb könyve a Biblia, amelyen kívül más tekintélyt nem ismer el, legfeljebb a Szentlelket, aki az Igét magyarázza. 1937-ben mégis létrehoztak egy tanácsadó világtestületet. A közösség tagjai helyi vagy területi "ügyvezető üléseken" találkoznak, havonként

vagy háromhavonként, a javak kezelésére és a területek igazgatására. Rendszeresen tartanak istentiszteletet, amely az Isten néma imádásából áll. Elutasítják a háborút, a rabszolgaságot, a halálbüntetést és egyáltalán a rabtartó rendszereket. Ma mintegy 400 000-en vannak. Pünkösdizmus A pünkösdizmus vagy Pünkösdi mozgalom az 1900-as évek Amerikájában jött létre a protestáns kereszténység szentség-mozgalmának keretein belül. A pünkösdisták felnőtt korban bemerítkezéssel keresztelkednek. Hisznek a Szentlélek ajándékaiban (nyelveken szólás, gyógyítás). Több irányzata létezik 2022. november 12 6 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Calvary Chapel A Calvary Chapel (Magyarországon: Golgota Keresztény Gyülekezet) létrejötte 1965-re, DélKaliforniába tehető. Gyökerei a karizmatikus mozgalomig nyúlnak vissza A mozgalom kiemelkedőbb alapítói Chuck Smith, és Lonnie Frisbee. Chuck Smith, az

International Church of the Fourthsquare Gospel -karizmatikus szervezetből kilépve, mérsékelten karizmatikus egyházat hozott létre melynek a Calvary Chapel nevet adta. Unitarizmus A Szentháromságot elutasító keresztények csoportja. Több águk létezik, a legnagyobb a biblikus unitáriánus vallás. Sok hagyományos protestáns egyház az unitáriánusokat nem tekinti protestánsoknak, hanem a protestantizmustól alapjaiban eltérő irányzatként tekint rájuk. Protestanizmus elterjedése világszerte A protestánsok száma a nagyszámú felekezetekben összesen kb. 800 millió Ebből 170 millió Észak-Amerikában, 160 millió Afrikában, 120 millió Európában, 70 millió LatinAmerikában, 140 millió Ázsiában és 10 millió Ausztrália és Óceániában. Az összes keresztény közel 40%-a protestáns. Evangélikus kereszténységről részletesen Az evangélikus kereszténység, lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet, amely a

protestantizmushoz tartozik. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az egyházakat együttesen „az evangélikus egyház” vagy „az ágostai hitvallású evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: ev., ág ev) A legtöbb magyar evangélikus a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozik. Az evangélikus egyházakat tömörítő szervezet a Lutheránus Világszövetség. Nevének eredete Az evangélikus nevet a közösség Luther Márton mozgalmának reformációi célzatából: a Krisztus evangéliumának újra érvényesítéséért folyó küzdelemből kapta; de lutheránusnak vagy lutheri egyháznak is mondják. A magyar

evangélikus teológiai szakirodalomban nem elterjedt a „lutheranizmus” kifejezés, ez inkább anglicizmusnak tekinthető. Ha a felekezetről általában beszélnek többnyire úgy fogalmaznak, hogy „az evangélikus egyház tanítása szerint, hagyományai szerint” stb. Az „evangélikus vallás” a közhasználatban elterjedt kifejezés, de kissé pontatlan, mivel nem külön vallásról van szó, hanem csak a keresztény valláson belül a protestantizmushoz tartozó felekezetről, irányzatról. Az evangélikus mozgalom története A reformáció kezdete 1517. október 31-ére tehető, amikor Luther kifüggesztette a híres 95 tételét a wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet. 1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit könyvekben és röpiratokban, valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre

talált a 2022. november 12 7 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére. A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a pápa politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa vagy V. Károly német-római császár és támogatói személyében Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek. A lutheri reformáció gyorsan elterjedt Európában. Hitelvei Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a Szentírás. De másodlagos tekintélynek számítanak a hitvallási iratok is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az Apostoli hitvallás, a Nikaia–konstantinápolyi

hitvallás és az athanaszioszi hitvallás) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az Ágostai hitvallás és Luther Márton kis kátéja, de a legelfogadottabb gyűjtemény az 1580-ban összeállított ún. Konkordia Könyv) Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a kegyelemről szóló tanítás. A legtöbb keresztyén felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a megváltásban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a hit – és ebből a felismerésből fakad aztán az erkölcsi cselekvés. Sőt, Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember

„hozza létre” magában. Evangélikusok a világban 2020 táján világszerte mintegy 73-74 millió evangélikus él. Modern evangélikus templom Brazíliában, Schroeder, Santa Catarina Evangélikus templom Új-Zélandon, Upper Moutere Kontinensenként: 2022. november 12 8 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat Kontinens 11. füzet Evangélikus[3] Európa 33,733,309 Afrika 24,135,469 Ázsia 11,376,400 Észak-Amerika 3,672,858 Dél-Amerika & a Karib-térség 768,589 Összesen: 73,686,625 Országonként, a legnagyobb létszámmal: Ország Evangélikusok Németország 11,440,694 Etiópia 7,886,595 Tanzánia 6,531,336 Svédország 6,116,480 Indonézia 5,552,491 Dánia 4,361,518 India 4,081,787 2022. november 12 9 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Madagaszkár 4,000,000 Finnország 3,950,000 Norvégia 3,762,500 USA 3,563,842 Nigéria 2,321,000 Hollandia 1,849,202 Pápua Új-Guinea

1,349,869 Namíbia 1,238,695 Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben: Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Lettország, Izland, Magyarország, NagyBritannia, Észtország, Csehország. Kálvinizmusról részletesen Reformáció fala Genfben; balról jobbra: Guillaume Farel, Kálvin János, Béza Tódor és John Knox A kálvinizmus (más néven református hit vagy kegyelem tana) a reformációt elindító lutheri protestáns irányzatból kiinduló genfi ébredés fővonalának teológiai rendszere, amely Kálvin János és más reformátorok keresztény tanításai mentén állt összefüggő 2022. november 12 10 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet hitrendszerré, amelyben harmonizációként a Biblia kizárólagosságát (Sola Scriptura), illetve önmagát magyarázó elvét vették

alapul. A kálvinisták a reformációnak az a csoportja, amely elszakadt a római katolikus egyháztól, de többek között az úrvacsorát és a helyes istentiszteletet illető nézetkülönbségük volt a lutheránusokkal. A kálvinizmus fogalma félrevezető lehet, mert mindig is egy tágabb teológiai rendszert jelölt, inkább széleskörű behatással alakult ki, mint egy alapítótól. A mozgalmat először az azt ellenző lutheránusok nevezték kálvinizmusnak, magukat inkább reformátusoknak, tanításaikat pedig a kegyelem tanainak hívják. A nagy hatással bíró korai református teológusok közé tartozik Ulrich Zwingli, Kálvin János, Martin Bucer, Guillaume Farel, Heinrich Bullinger, Péter Mártír Vermigli, Béza Tódor és John Knox. A legtöbb egyházat magába foglaló református szövetség a Református Egyházak Világszövetsége, amely több mint 80 millió tagot számlál. Léteznek konzervatív református szövetségek is, mint pl. a Világ

Református Közössége (World Reformed Fellowship) és vannak a szövetségektől független református egyházak is. A kálvinizmust nagyjából a kontinentális európai református, presbiteriánus, és kongregacionalista hagyományok képviselik. A szó eredete A kálvinizmus Kálvin János után kapta az elnevezést. Először 1552-ben egy lutheránus teológus használta. A Római Katolikus Egyház gyakorlata volt, hogy az eretnekségnek vélt tanításokat az alapítójukról nevezzenek el, de ez a megbélyegzés lutheránus körből indult. Kálvin maga tiltakozott a megnevezés ellen: Nem tudnának nagyobb sértéssel illetni, mint ezzel a szóval, kálvinizmus. Nem nehéz kitalálni honnan való ez az ellenem viselt gyűlölet A negatív konnotációja ellenére, a megkülönböztető név egyre inkább népszerű lett a lutheránusoktól, illetve a későbbi protestáns ágaktól való megkülönböztetésében. Azoknak az egyházaknak a többsége, amelyek a

történelmüket Kálvinhoz visszavezetik (beleértve a presbiteriánusokat, kongregacionalistákat stb.) nem használják teológiájuk jelölésére, mivel a „református” általánosabban elfogadott. Ezek az egyházak állítják, hogy Kálvin János szavai szerint „megújultak az evangélium igaz rendje szerint.” Az arminiánus vita következtében élénkült meg a kifejezés használata, ahol a kálvinisták a hagyományos református nézeteket fenntartották. Habár a református hagyomány foglalkozik mindazokkal a keresztyén teológiai témákkal, amikkel a „kálvinizmus”, mégis ezt a szót néha a „kegyelemtan” (doctrina de gratia) szinonimájaként, bizonyos jellegzetesen kálvinista nézetek jelölésére használják a szoterológiában vagy predesztináció értelmezésében, amiket részben összefoglal a dorti zsinaton az arminiánus tanításokra válaszul született 5 pont, amelyek a kálvinizmus öt pontjaként váltak közismertekké. A

kálvinizmus még egy fő jellemzőjének tartják, hogy tanrendszerének egésze kiemeli Isten szuverenitását és uralmát mindenekben, beleértve a megváltást is. Létrejötte és története A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlnak vissza Az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, majd több újító reformátor hatása alatt formálódott (például Ulrich Zwingli), akik között Jean Calvin (magyarosan Kálvin János, 1509-1564), a jogász végzettségű francia reformátor végül kiemelkedővé vált. 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebbe világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a református egyházakhoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét addig különböző teológusok hangoztatták,

s az 1618-19-es dorti zsinaton foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében. Kálvin követőinek vallási fegyelme, a világosan megfogalmazott hitvallás, valamint a prédikátorok szorgalmas tevékenysége elősegítette a kálvinizmus gyors terjedését. Svájcban, 2022. november 12 11 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Németalföldön, Skóciában és (az akkori) Magyarországon terjedt el a református vallás maradandóan, de nagy hatást gyakorolt Franciaországra (hugenották) és az angol reformációra is. Észak-Amerikába a 17-18. század folyamán betelepülő hugenották, hollandok, skótok és az angol puritánok vitték a kálvinista hitet, amely mélyen gyökeret vert az amerikai protestantizmusban, jóllehet később az új keletű protestáns egyházak (baptista, metodista, pünkösdista stb.) kerültek túlsúlyba Latin-Amerikában a protestantizmus nem tudott jelentős hatást

gyakorolni a bennszülött lakosságra. Bár létrejött néhány református egyház, de főleg az új vallási mozgalmak jellemzőek a latin-amerikai protestantizmusra. Afrikában a 17. században a holland telepesek és francia hugenották alapítottak református egyházakat. Ezek a Dél-afrikai Köztársaságban máig a legbefolyásosabb egyházak közé tartoznak. A református egyház nemzetközi téren gyengén szervezett, az igazi ereje a nemzeteken belüli egyházi közösségekben mutatkozik meg. 1877-ben jött létre Edinburghben a Református Világszövetség, a gyakran országonként eltérő szervezeti, tanításbeli és istentiszteleti különbségeket mutató református egyházak közös szervezete. Központjának székhelye 1948 óta Genfben van. A világszövetség 1970-ben egyesült a Kongregacionalista Világtanáccsal. A 20 század végén 159 tagegyházat foglalt magába A 2010-es években a Református Egyházak Világszövetsége 218 tagegyházat foglal

magába a világ 107 országában. Református teológia Bibliához való viszonyulása A református teológusok szerint Isten a saját magáról szóló ismeretet Igéjén keresztül közli az emberekkel. Az emberek csak akkor tudhatnak bizonyosat Istenről, ha kijelenti Önmagát Indokolatlannak tartják az olyan elméleteket, amelyek Isten kijelentéseit az Igéjén kívül keresik. Az emberek tudása Istenről eltér minden másról való tudásuktól, mert Isten végtelen, és a véges ember nem képes megérteni a végtelent. Bár a tudás, amit Isten magáról az embereknek kijelent sohasem helytelen, de nem nyújt minden tekintetben kimerítő megismerést. A református teológusok szerint Isten kijelentése mindig a Fián, Jézus Krisztuson keresztül történik, mert Ő az egyetlen közvetítő Isten és ember között. Isten kijelentése Krisztuson keresztül kétféleképpen történik. Az első a teremtés és a gondviselés, mely Isten teremtő és folyamatos munkája

a világban. Istennek ez a cselekedete mindenkinek tudást biztosít Istenről, de ez a tudás csak arra elegendő, hogy az ember vétkesnek érezze magát a bűnei miatt; nem tartalmaz tudást az evangéliumról. A második, amin keresztül Isten kijelenti magát, az ítélettől való megváltás evangéliuma, ami a Krisztusban hívőket bűneik méltó büntetésétől szabadítja meg. A református teológiában Isten Igéje többféle formát is ölt. Jézus Krisztus maga a Megtestesült Ige. Az Ószövetség, amelyben róla szóló próféciák vannak, és az apostolok tanításai, akik látták őt és továbbadták az ő üzenetét, az Újszövetség szintén Isten Igéi. Továbbá a lelkészek igehirdetése is maga az Isten igéje a hallgatóság számára, mert úgy tekintik, hogy Isten szólítja őket rajtuk keresztül. Isten beszél emberi írókon keresztül a Bibliában, mely olyan szövegekből áll, melyeket Isten rendelt arra, hogy általuk önmagát kijelentse. A

református teológusok hangsúlyozzák, hogy a Biblia páratlanul fontos módja annak, ahogy Isten az emberekkel kommunikál. Az emberek olyan tudást szereznek a Bibliából, ami semmilyen más módon nem kapható meg. A modern naturalista világszemlélet beköszöntével a református teológusok, habár látszólag egyetértenek, hogy a Biblia igaz, de jelentős nézetkülönbségeik támadtak az igaz voltának a jelentéséről és annak mértékéről. A liberális oldalról ebbéli nézeteikért fundamentalistáknak is 2022. november 12 12 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet csúfolt konzervatív kálvinisták a református hitvallásaiknak megfelelően állítják, hogy a Biblia teljességében igaz és nincs benne hiba vagy hazugság. Ez a nézet nagyon hasonlít a katolikus ortodoxiáéhoz, illetve az evangelikalizmuséhoz. A másik fővonal, amely Karl Barth tanítása, illetve a neo-ortodoxia hatására alakult ki, és a Magyar Református

Egyházban többek között a Török István féle Dogmatikából lett erőteljesen tanítva, annyira, hogy a barthiánus vonal rövidesen az uralkodóvá vált. Azok, akik ezt a nézetet követik, úgy gondolják, hogy habár a Biblia az Istenről való tudásunk elsődleges forrása, mégis annak részei lehetnek hamisak is. E nézet szerint Krisztus Isten kijelentése, és az Írások csak a tanúi a kijelentésnek, de önmagában a Biblia nem tekinthető a kijelentésnek, ezért nem is normatív az egyház számára. Dawn DeVries, a jellemzően liberális teológiájú Union Presbyterian Seminary professzora azt írja, hogy Barth tanai az Írásról nem képesek megoldani a kortárs egyházakban jelentkező konfliktusokat , és javasolja, hogy egyáltalán ne is gondoljunk az Írásra, mint Isten Igéjére, hanem csak, mint emberi tudósításokra a kijelentett Jézus Krisztusról. Szövetség A református teológusok használatában ezzel a fogalommal írják le azt, ahogyan

közösségre lép Isten az emberekkel a történelem során. A szövetség gondolata olyannyira kiemelkedő a református teológiában, hogy magát a református teológia egészét is néha a szövetség teológiájának nevezik. A 16 és 17 század református teológusai egy olyan különleges teológiai rendszert dolgoztak ki, amit szövetségi teológiának neveznek, és amelyet sok konzervatív református egyház ma is fenntart. Ez a rendszer Isten életét az emberekkel elsődlegesen két szövetségben láttatja: a cselekedetek szövetségében és a kegyelem szövetségében. A cselekedetek szövetsége Ádámmal és Évával köttetett az Éden Kertjében A szövetség szerint Isten áldott életet biztosít a kertben azzal a feltétellel, hogy Ádám és Éva megtartja a törvényét. Mivel Ádám és Éva megszegték a szövetséget azáltal, hogy ettek a tiltott gyümölcsből, meg kellett halniuk és kiűzettek a kertből. Ez a bűn továbböröklődött az

emberiségben, mert minden ember Ádámban van, aki a szövetség feje. A szövetségi teológusok arra következtetnek, hogy Ádám és Éva halhatatlanok maradtak volna, ha tökéletesen engedelmeskednek. Egy második szövetség, az úgynevezett kegyelem szövetsége, azonnal Ádám és Éva bűne után köttetet. Ebben Isten kegyesen megváltást ajánl a haláltól, az Istenbe vetett hitért cserébe. Ez a szövetség különböző módokon van végrehajtva az Ó- és az Új Szövetségben, de tartalmazza a szabadságot a tökéletes engedelmesség elvárásától. A Karl Barth hatására sok kortárs református teológus elvetette a cselekedetek szövetségét, más szövetség teológiai elméletekkel együtt. Barth látva, hogy a cselekedetek szövetsége nem kapcsolódik Krisztushoz és az evangéliumhoz, elutasította, hogy Isten így is munkálkodhatott az emberekkel. Ehelyett, Barth úgy érvelt, hogy Isten mindig a kegyelem szövetsége alatt lépett kapcsolatba az

emberrel, és a kegyelem szövetsége szabad mindenféle feltételtől. Barth teológiáját és azokat, amelyek őt követik egyszövetséginek nevezik szemben a klasszikus kétszövetségi rendszerrel. Konzervatív kortárs református teológusok, mint John Murray, szintén elutasították az elméletet, hogy a szövetségek törvényen alapulnának kegyelem helyett. Michael Horton teológus azonban megvédte a cselekedetek szövetségét, mint ami kombinálja a törvény és a szeretet alapelveit. Alapvető hittételei 1. Eleve elrendelés elve: a kálvinista egyház egyik leggyakrabban félreértett tanítása a predesztináció (ők s-sel ejtik) vagy eleve elrendeltetés. Sokan azt hiszik, ez annyit jelent, hogy a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, vagyis üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlanul. Valójában nem erről szól, hanem a Szentírás következő mondatára épül: „Mert

úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. Magyarán az van eleve elrendelve, hogy aki hisz Istenben, Jézus Krisztusban, az üdvözül. Az üdvösség ugyan nem függ a jó cselekedetektől, viszont őszintén hinni csak a keresztyén értékek elfogadásával lehet, így 2022. november 12 13 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet a predesztináció közvetve mégis a jó tetteket, az igaz keresztyéni életet ösztönzi. Az eleve elrendelés nézetének története összekapcsolódik néhány keresztény teokráciai kísérlettel. 2. A hívő: a hívő Krisztus tulajdona, Krisztus testének tagja 3. Üdvösség: üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van Az üdvösséghez feltétlenül szükséges: beismerni a bűnösséget (Isten törvényét nem lehet tökéletesen megtartani, lásd: eredendő bűn), kérni Isten bűnbocsánatát, valamint

hinni, hogy csak Ő tud megváltani. El kell fogadni Krisztus keresztáldozatát 4. Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk, majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert A Szentlélekbe vetett hit megfordíthatja ezt. 5. Törvénymegtartás: az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra, hogy törvénye szerint éljen, de ez csak az Ő szent törvényei betartásával, az Ige tudatos hitében lehetséges. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége az, ami veszélyt jelent a hívőre. 6. Isten irgalmas és igazságos egyben Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget 7. A hívőknek hinniük kell a jóhír

ígéreteiben Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő keresztre feszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a poklot is; a Szentlélekben, az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházat, valamint a szentek egyességében, a bűnök bocsánatában, a test feltámadásában, az örök életben (Apostoli hitvallás). Valójában ez minden egyház hitvallása 8. Krisztus: Ő a megváltó, minden Őbenne és Őáltala létezik Ő az Atya Fia, aki a Szentlélek erejével terjeszti ki hatalmát. Tanításaiból tudjuk, milyen lehet a Mennyek Országa. 9. Krisztustagadók: akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust. 10. Sákramentumok (szentségek): két sákramentum (szakramentum, magyarul szentség) létezik, ezek a keresztség és az úrvacsora. 11. Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: Krisztus vére és lelke által mossa le az ember

minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szentlélek által való megújítást és Krisztus tagjaivá szentelést jelenti. (az újjászületés fürdője és a bűnök hitben való lemosása a Keresztség). A csecsemőket is meg lehet keresztelni. A vízzel való keresztség a Szentlélekkel való keresztségnek a látható jele. 12. Úrvacsora – Krisztus parancsolata, hogy az úrvacsora emlékezet legyen az Ő keresztáldozatára. A bor Krisztus vérét, a kenyér pedig testét jelképezi A pápás (katolikus) mise szerintük „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”, amivel a képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak. 13. Kizárás: akik felfogásukkal és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak, a mennyországból és az üdvösségből mindaddig ki lesznek zárva, amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását. 14. A jócselekedetek

nem szükségesek és nem is elégségesek a megváltáshoz, de az egészséges hívő élethez nélkülözhetetlenek. 15. A megtérés: bűnbánat, Krisztus általi öröm, valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után. 16. A tízparancsolat valamint a Miatyánk és annak magyarázata szintén a heidelbergi káté részét képezi. 17. Elvetendő dolgok: minden olyan dolog elvetendő (szentképek, templomi díszek), amelyek használata biblikusan – a protestáns felfogás szerint – nem támasztható alá, illetve, ami nem Isten dicsőségét szolgálja. 2022. november 12 14 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Ellenreformáció Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció, más néven katolikus megújulás a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni. Ebből a célból ült össze a

tridenti zsinat 1545 december 13-án, amely az ellenreformáció korszakának elindítója volt. Egyes történészek és teológusok szerint a schmalkaldeni háborúval kezdődött (1546) és a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békével befejeződött (1648), mások szerint az ellenreformációs folyamat a 18. századig tartott Magyarországon II József 1781-es türelmi rendelete tekinthető az ellenreformáció végének. Jellege A fentiekből következően a folyamat kettős jellegű: Az ellenreformáció jelenti: egyrészt a – reformáció korát megelőzően elkezdődött – belső reformtörekvések folytatását, felerősödését (katolikus megújulás, restauráció, katolikus reform, katolikus reformáció),másrészt a protestantizmus támadásai elleni védekezés, az elveszett pozíciók visszaszerzésére irányuló – a politikai hatalom eszközeivel is támogatott, a fegyveres harc síkjára is kiterjedő törekvések révén bekövetkező –

katolikus egyházi visszahatást is. E fogalmi kettősség mellett javasolják a semlegesebb konfesszionalizáció fogalmát. Az elmélet megalkotói a különböző hitfelekezetek kialakulását, szerveződését helyezték vizsgálatuk középpontjába. A korábbi hatás-ellenhatáson alapuló megközelítések helyett elsősorban a párhuzamos jelenségekre összpontosítottak elemzéseikben. Ezek szerint a konfesszionalizáció csaknem két évszázados folyamatában a különböző hitvallások révén magukat meghatározó felekezetek – köztük a katolikus egyház is – dogmatikailag, intézményileg, jogilag megerősödtek, és kiépítették saját arculatukat az életvezetésben, a mindennapi művelődésben és a mentalitásban. A felekezetek szerveződése a hívők fegyelemre, diszciplínára nevelése, kényszerítése révén alapvető hatást gyakorolt a modern államfejlődésre is. A korábbi elképzelésekkel szemben a felekezetek szerveződésük és a mindennapi

életre gyakorolt hatásuk révén sokkal inkább motorjai voltak az európai modernizációs, korszerűsítő folyamatoknak, mintsem visszahúzó, gátló tényezők. Az ellenreformáció szárnyai alatt alakult a barokk művészete, monumentalizmusával, pompájával a katolikus egyház „erejét és lenyűgöző mivoltát” próbálván mutatni. Története A reformáció egész országokat, illetve országrészeket szakított el a katolikus egyháztól. A reformáció eszméi Németország, Svájc, Anglia mellett elterjedtek Németalföldön, Észak- 2022. november 12 15 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Európában, a legtöbb balti államban és Kelet-Közép-Európában (Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon). A katolikus egyház, miután tudomásul vette, hogy a nyugati kereszténységben beállt szakadások nem megszüntethetők, arra törekedett, hogy gátat vessen a reformáció térnyerésének, sőt, minél több

területet visszahódítson és belső reformok révén maga is megújuljon. A rohamosan terjedő reformációs eszmék elindítója a tridenti zsinat volt (1545-1563). A zsinat összehívását a protestánsok is szorgalmazták, ők azonban szabad zsinatot akartak, ahol bárki felszólalhat és szavazhat. Ez azonban veszélyes lett volna a pápaságra nézve, mert könnyen igazolhatta volna a reformátorok álláspontját. III Pál pápa végül is 1536-ban kiadta a régi rend szerint ülésező zsinatot összehívó bullát, de a zsinatot csak 1545-ben lehetett megnyitni, s a kevés számú megjelent miatt a tárgyalások meglehetősen nehézkesen indultak és vontatottan haladtak. Hiába hoztak volna azonban bármilyen jónak látszó határozatokat a zsinaton, ha azokat nem tudták volna a gyakorlatban megvalósítani. Az egész ellenreformációs mozgalom eleve sikertelenségre lett volna kárhoztatva, ha nem talált volna az egyház olyan alkalmas embereket, akik tűzön-vízen

át megvalósítják rendelkezéseit és minden eszközzel megakadályozzák a hitújítás terjedését. Erre a feladatra az 1540-ben alapított jezsuita rend mutatkozott a legalkalmasabbnak. A rend fő célja a pápa fősége alatt egyesíteni a világot. E cél érdekében kezdték meg a keresztény népek körében sokrétű tevékenységüket, de ez a cél indította őket arra is, hogy misszionáriusaik a távoli földrészeket is felkeressék. 1575-ben megalakult az oratoriánusok papi társulata, az alapító Néri Szent Fülöp szándékai szerint a papok lelki életének az ápolására és a papnevelés színvonalára rendezkedett be. Az irgalmasok rendje (1572) kórházakat létesített és a betegek ápolását választotta feladatául. A kapucinusok a ferencesekből szakadtak ki és alkottak önálló rendet 1618-ban. Feladatuk a néptömegek körében végzett lelkipásztorkodás lett. Ugyancsak a nép körében végzett missziós munkára (népmisszió) rendezkedtek be

a lazaristák (1624). A kongregációt Páli Szent Vince alapította, aki a betegek ápolására és a szegények gondozására megalapította az irgalmas nővérek női társulatát is (1668). A leányifjúság nevelésére az angol Ward Mária alapított egy női rendet 1609-ben, Belgiumban. Szabályaikat végül XI. Kelemen hagyta jóvá 1703-ban. Ettől kezdve angolkisasszonyok néven folytatták oktatási tevékenységüket. A piaristák kifejezetten a gyermekek nevelését tűzték ki célul maguk elé. A rendet Kalazanci Szent József spanyol származású pap alapította. Ellenreformáció politikai és katonai téren Miután a katolikus egyház a reformáció további terjedésének gátat vetett, a reformációhoz csatlakozott területek visszahódításához is hozzáfogott. Ez az ellenreformációs tevékenység gyakran politikai és erőszakos eszközökkel is összefonódott. Spanyolországban, Portugáliában az inkvizíció a kisebb protestáns beszüremkedéseket

teljesen felszámolta. Franciaországban az évtizedekig tartó vallásháborúk után páratlanul véres kegyetlenséggel megakadályozták a reformáció megerősödését. Németalföld francia és flamand vidékei katolikusok maradtak, míg a holland részen nem tudta megerősíteni pozícióit az egyház. Az ellenreformációs mozgalom mindenhol élvezte a feudális reakció támogatását. Összefonódott a spanyol hatalmi törekvésekkel is: előbb V. Károly császár állt az élére egy 2022. november 12 16 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet egységes katolikus birodalom megteremtésének tervével, majd ennek kudarca után II. Fülöp király egy spanyol vezetés alatt álló katolikus világ létrehozását tűzte ki célul. Az osztrák Habsburgok szintén mindent megtettek az ellenreformáció kibontakozása érdekében, mert segítségével a közép-európai országokban hatalmukat akarták megszilárdítani. Az ellenreformáció

előretörése és egyre erőszakosabbá válása 1608-ban arra késztette a németországi protestáns fejedelmeket, hogy katonai szövetségre lépjenek egymással és megalkották a Protestáns Uniót. Velük szemben a katolikus fejedelmek 1609-ben a Katolikus Ligát hozták létre. A protestáns és a katolikus tábor hamarosan össze is ütközött egymással. A harmincéves háború (1618-1648) kirobbanására az adott alkalmat, hogy Csehországban a protestánsoktól elkoboztak két templomot. Nagy sikereket ért el az ellenreformáció Németország déli részén, különösen Bajorországban és az osztrák tartományokban. V Albert bajor herceg rekatolizálta a papságot, alattvalóit a katolikus vallásra kötelezte, a protestáns nemességet pedig teljesen kirekesztette az országgyűlésből. 1575-re Bajorország tisztán katolikus lett 1600 körülre a vallási helyzet sokat változott az 1570-es állapotokhoz képest a Baden-Baden őrgrófság, Stájerország, Karintia

és Krajna teljesen katolikusokká lettek. A német egyház tartományok (Köln, Münster, Fulda, az Eichsfeld-vidék, Würzburg stb.), amelyek korábban túlnyomórészt evangélikusak voltak, szintén rekatolizáltak. II. (Habsburg) Ferdinánd 1598 és 1629 között erőszakkal csaknem teljesen visszaszorította a protestantizmust. A katolikus megújulás fő eszközei Tridenti zsinat Készítettek egy katekizmust, amely röviden összefoglalta a katolikus tanítást és erkölcsi elveket. Ettől kezdve nagy hangsúlyt fektettek a papképzésre; papnevelő intézetek felállítását rendelték el. Megélénkült a katolikus egyházi oktatás (hitoktatás), illetve javult a színvonala. Tilos volt egy személynek több egyházi méltóságot betöltenie. A püspököket kötelezték arra, hogy egyházmegyéjükben tartózkodjanak, vigyázzanak a papság erkölcseire. Felismerték a könyvnyomtatásban és könyvterjesztésben rejlő erőt. A Róma számára nemkívánatos,

"eretnek" könyvekre összeállították a Tiltott könyvek jegyzékét (index). Védelembe vették a szentek, az ereklyék és szentképek tiszteletét, különös jelentőséget biztosítva a Mária-tiszteletnek. Eltörölték a búcsúcédulák árusítását. Sok évszázados mozdulatlanság és tilalom után megszülettek az első katolikus Bibliafordítások. (A laikusok számára továbbra is tilos volt a Biblia egyéni értelmezése, ez a papság kiváltsága maradt.) Új inkvizíciót állítottak fel, amelyet a pápa hatáskörébe adtak. Változások a liturgiában Új liturgikus könyveket adtak ki, és ezzel az istentiszteletet egységesítették. Mindent megtettek, hogy fokozzák az istentisztelet méltóságát. A szentáldozást legtöbbször szentgyónás előzte meg. Az eddig hordozható gyóntatószék, amelyet szükség esetén az oltár közelében állítottak fel, állandó helyet kapott a templomban. A laikusokat arra biztatták, hogy gyakrabban

vegyék az eucharisztia szentségét, és így gyakrabban gyónjanak is. 2022. november 12 17 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Az új ájtatosságok és imádságok – főleg az oltáriszentséggel és a Szűzanyával kapcsolatban keletkeztek – a katolikus vallásos buzgóság növekedését mozdították elő. A népi vallásosság jellemző vonása volt az ájtatosságok, körmenetek, zarándoklatok gyakori szervezése. Különféle jámbor egyesületek is keletkeztek (confraternitates), ezek főleg a latin államokban örvendtek különös népszerűségnek. A Szűzanya tisztelete rendkívüli fokot ért el, szinte a katolikus vallásosság külső jele és fokmérője lett. A rózsafüzér elnyerte mai formáját Az új barokk templomok a sok oltárral a szentek tiszteletét is előmozdították. A hitéletet még ünnepélyesebbé és színesebbé tették az ún. paraliturgiák (keresztúti ájtatosságok, körmenetek) szorgalmazása. A

parancsolt ünnepek számát 34-re csökkentették. Elsősorban ezeken a napokon és vasárnapokon folyt a hívek lelki gondozása. A papság, és a hívek lelki épülését szolgálták az aszkétikus és misztikus imádságos könyvek, a hitvédő és hitoktató irodalom. Utasították a papokat, hogy a templomokban vasárnap ne csak misét tartsanak, hanem oktassák az embereket a hit dolgairól is. A tanítások közül az egyik legfontosabb az volt, hogy csak a katolikusok kerülhetnek a mennyországba (az egyházon kívül nincs üdvösség). Az irodalomban megjelent a vallásos dráma, a szerzőikről sokszor jezsuita drámának nevezett színházi darabok. Különösen Jakob Bidermann művei voltak kiemelkedők A vallásos költészet legnevesebb képviselője Itáliában A megszabadított Jeruzsálem írója, Torquato Tasso. Az egyházi polifon zene is a fénykorát élte. Giovanni Palestrina, a pápai énekkar vezetője, Claudio Monteverdi, Orlando di Lasso és a spanyol

Tomás Luis de Victoria munkássága a vallás és a zene világának tökéletes harmóniáját jelentette. Az 1615ben megjelent Graduale Romanum a gregorián dallamokat humanista alapelvek szerint alakította át. A katolikus megújhodás korában új kulturális irányzat bontakozott ki, amelyet barokknak nevezünk. Alapvetően egy művészeti stílus jelölésére szolgál, de alkalmas a korszak vallásosságának megjelölésére is, hiszen a barokk művészet a tridenti szellemben átalakuló katolikus pietas kifejezője és inspirálója volt. Az is figyelemre méltó jelenség, hogy a barokk Rómában született, ezért terjedése többnyire a "római" katolikus identitás megerősítését szolgálta. A vallási építményeknél alkalmazott barokk építészet célja a protestánsok legyőzéseként az emberek lenyűgözése, misztikus révületbe emelése volt. A barokk szellemiség középpontjában a szentek kultusza állt. Ennek megfelelően a templomokban

bőséggel építették az élethű ábrázolásukat a domborműveken, szobrokon és festményeken. Eljött a pazar templomdíszek korszaka, az oltárokat és síremlékeket egyre drágább anyagokból készítették, megjelentek a színes lámpák és a becses gyertyatartók. Arannyal borították be vagy színesre festették a szobrokat is. Az ellenreformáció fanatikus jezsuita "katonái" újszerű liturgiát honosítottak meg, látványos templomi szertartásokkal a hívők elkápráztatására törekedtek. Ugyanezt a célt szolgálta a templomok túláradó, művészi pompája is, amikor a hívők érzelmeire akartak hatni. A katolikus megújulás jelentős alakjai (idősorrendben): Kalazanci Szent József Szalézi Szent Ferenc Pázmány Péter (Magyarországon) 2022. november 12 18 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Szekularizáció Fogalma A szekularizáció modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és

politikai fogalom. Az a folyamat, amelynek során a világban lejátszódó folyamatokról adott természetfeletti magyarázatba vetett hit gyengülésével az emberek folyamatosan veszítenek vallási hitükből, szakítanak vallási gyakorlataikkal, tágabb értelemben az a folyamat, amely során csökken a vallás társadalomra gyakorolt hatása. Jellemző rá a vallástól és az egyháztól való tömeges elfordulás, de jelentheti az egyházi javaknak "világi", magán vagy állami célokra való lefoglalását is. Etimológia A latin eredetű melléknév (saecularis → szekuláris) vallási jelentése: világi, profán, nem vallási, egyházi. A szekularizál ige jelentése: világivá tesz, illetve világi célokra kisajátít, lefoglal. Az -áció utótag főnévképző, a latin -atio megfelelője Fogalmi tisztázás Eredeti, kezdeti jelentése az elvilágiasodás volt. Ez a fogalom elsőként a szerzetesek vagy a papok világi állapotba való visszatérésének

jogi aktusát, később az egyházi vagyon világi, világnézetektől független kézbe kerülésének folyamatát jelentette. A szekularizáció kifejezés a latin saeculum főnévre vezethető vissza, amely korszakot jelent, majd a középkori latinban evilágot, amely időleges, szembeállítva a túlvilággal, amely időtlen: aeternum. A középkori világkép és társadalmi rendszer két részre volt osztva, amely részben Hippói Szent Ágostonra (De civitate Dei) vezethető vissza. A kozmosz egyik területe vagy dimenziója a szent, a másik a világi. A kettő között az egyház szentségi karaktere és szentségei közvetítenek. Az egyházi és a világi közötti különbségtétel a regula által szabályozott közösségben élő (szerzetes) és a világban élő (egyházmegyés) papok közötti lényeges eltérésben is megnyilvánult. A szekularizációs elmélet következetes képviselői azokra a nyugat-európai folyamatokra hivatkoznak, melyek során az egyházias

vallásosság határozottan csökkenőben, míg az elmélet kritikusai elsősorban az USA egyházias vallásosságának ellentétes folyamataira, valamint számos más vallási megújulásra hivatkozva az elméletet egyszerűen "mítosznak" minősítik. A szekularizációs tézis három legfontosabb eleme, illetve állítása: a társadalom differenciálódása, a vallásosság csökkenése és privatizálódása. Egyes ateista vagy agnosztikus ideológiák és szociológiai elméletek szerint a szekularizáció nem más, mint a vallás elhalásának folyamata. Szekularizmus A szekularizáció a társadalom modern viszonyainak a vallás társadalmi helyzetére vonatkozó leírását jelenti, míg a szekularizmus azt az ideológiai küzdelmet, melynek célja a vallás kiszorítása a társadalmi nyilvánosságból, a vallási nézetek megsemmisítő kritikája a tudomány(osság) nevében valamint az egyház(ak) és az állam maradéktalan szétválasztásának

szorgalmazása. Ennek része volt az egyházi birtokok világi kézbe kerülése, ezt nevezték eredendően szekularizmusnak. Ez elengedhetetlen volt a jobbágyrendszer felszámolásához, a kibontakozó kapitalizmus nagyüzemi termeléséhez, vagyis a liberális piacgazdaság kialakulásához. Az egyházi nagybirtok messzemenően konzervatív léte volt ezeknek az elsődleges akadálya. Ez vezetett később ahhoz is, hogy az állam és egyház szétválasztásának igénye kiakaluljon. A szekularizmus legnagyobb példája a francia forradalom és az ezt követően kialakult szekuláris állam. 2022. november 12 19 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet A szekuláris állam A szekularizáció különböző mértékben fordul elő, és nehezen határozható meg, de az ún. világi államoknak nincs államvallásuk (a térképen zöld színnel). Az államvallású országok szürke színnel jelennek meg a térképen. A szekuláris állam azt jelenti, hogy

az állam vallási kérdésekben hivatalosan semleges, egyik vallást sem, illetve a vallástalanságot sem támogatja. Nem avatkozik be a vallásba, nem részesíti sem előnyben, sem hátrányban a vallásokat, egyházakat. Az ún. világi államoknak nincs államvallásuk, bár az államvallás hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy állam minden tekintetben teljesen világi. Például egyes államoknak, amelyek magukat világinak írják le, nemzeti himnuszukban és zászlóikban vannak vallási jelképek vagy utalások, vagy olyan törvényeik, amelyek egyik vagy másik vallást előnyben részesítik. Indiában a szekularizmusnak több mint kétezer évre visszanyúló ősi gyökerei vannak. A 14 dalai láma előadásai során gyakran elmondja, hogy a „modern kori Indiában világi alkotmány van életben, és India büszke arra, hogy világi ország. Az indiai szóhasználatban a „világi” egyáltalán nem jelent ellenséges érzületet a vallás vagy a hittel

élők iránt, sőt mi több: mélységes tiszteletet és toleranciát feltételez minden vallás iránt. Emellett olyan magatartást is sejtet, amely részrehajlás nélkül kezeli a hit nélkül élőket is”. Az indiai alkotmány megalkotói, köztük B. R Ámbédkar és Rádzséndra Praszád nem azért álltak a szekularizmus mellé, hogy leszámoljanak a vallással, hanem hogy formálisan is elismerjék az indiai társadalom vallási sokszínűségét. Az alkotmányt ihlető Mahátma Gandhi maga is mélyen vallásos ember volt Európai folyamatok A történettudomány a szekularizálás fogalmával írja le az újkor elején, 1517 és 1555 között zajló folyamatot. Ennek során – a "szegény" egyház követelménye szerint – az egyházi tulajdonú földbirtokok kerültek magánkézbe. Az 1530-as ágostai hitvallás már világosan kimondja az egyházi birtokok szekularizálásának lehetőségét. Ez elősegítette a protestantizmus terjedését a főnemesség

körében, és egészen az augsburgi vallásbéke idejéig, 1555-ig érvényben maradt. Az egyházi birtokok szekularizációja 1534 után VIII. Henrik gazdaságpolitikájának is részét képezte. Angliában VIII Henrik oszlatott fel kolostorokat, amely szekularizációs lépés volt Az egyházi vagyon visszavétele először 1648-ban, a harmincéves háborút követően, a vesztfáliai béketárgyalások idején következett be. Az ország kulturális és államhatárain messze túlmutató jelentősége volt a Francia Nemzetgyűlés 1789. november 2-i határozatának, melyben a forradalom kiadásai miatt kiürült kincstár feltöltésére az egyházi vagyon „nemzetiesítését” találták megoldásnak. Az intézkedésen túl Talleyrand püspök indoklása vált paradigmatikussá, miszerint az egyház vagyona valójában a nemzeté, s az egyház ezt pusztán arra kapja, hogy lelkészeinek fizetését, a vallási kultuszok elvégzését és a szegények gondozását ellássa

belőle. A vagyon államosítása mellett a papságot is állami hivatalnoki státusba helyezték, s állameskü letételére kötelezték, melyet a papság fele nem teljesített. 1790-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, a püspökségek számát 135-ről 83-ra csökkentették. Ugyanebben ez évben elárverezték az egyházi birtokokat. 2022. november 12 20 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Egy következő jelentős állomása az egyházi vagyon szekularizációjának a regensburgi birodalmi gyűlés által kiküldött birodalmi választmány úgynevezett választmányi határozata 1803 február 25-én, amit "nagy szekularizációnak" nevez a (német) történettudomány. Ez a határozat, vezeti be a Német-római Birodalom történetének utolsó szakaszát. A határozat megszünteti az összes egyházi fejedelemséget, kivéve a mainzi érsekét, aki Németország prímása. Továbbá az egyházi javakat szekularizálja: megszünteti

az egyházi birodalmi rendeket. Ennek a határozatnak korszakhatár jellegű jelentősége volt, melyet a rákövetkező évtizedekben a hasonló folyamatok felerősödése követett. Kiépültek a racionális bürokratikus struktúrák, beleértve az iskolai és egészségügyi területeket, átalakultak az egyetemek, amennyiben a teljesítmény, az oktatás és kutatás egysége, a természettudományok, valamint a filológiák és a történettudomány vették át a vezető szerepet, végül az ipari forradalom a vele járó urbanizációval. Ugyanakkor ellenreakcióként ebben a korszakban szintén megfigyelhető mindkét felekezet részéről a hit tartalmainak új reflexiója, a vallás felértékelődése a hétköznapi életvezetésben, a Biblia terjedése és a modern tudományosság ideológiájával szemben használt apologetikus (hitvédelmi) szerepének felértékelődése, végül az egyházi szociális intézmények erőteljes szaporodása, a pauperizmus (általános

elszegényedés) és az iparosodással párhuzamos városi munkanélküliség kezelésére. Az 1848 és 1914 közötti időszak egész Európában a tulajdonjogi és a sokkal tágabb értelmű szekularizációs folyamatok konjunktúra korszaka volt. A (nemzet)államok egymás után alakultak illetve váltak szekulárissá, a pápai állam visszaszorult a Vatikánba és a pápai birtokok nagy része az új olasz állam birtokába került; egyre több országban vezették be a kötelező polgári házasságot, vették állami felügyelet alá az oktatást, s ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan egyre mértékadóbbá váltak az állam semlegességének, a vallásszabadságnak, a felekezeti jogegyenlőségnek elvei és deklarátumai. A XX század első felében a vallási vonatkozású szekularizációt egyre erőteljesebben követte a nemzet szakralizálódásának folyamata. Miközben a nagy egyházak által propagált kultuszok, tanítások és példák visszaszorultak, új

nemzeti-nacionalista mítoszok, ideológiák keletkeztek. . Főbb folyamatai hazánkban Régiónk szempontjából külön jelentősége van a jozefinizmusnak, melyet bizonyos megszorításokkal a kommunista egyházpolitika előfutárának is lehet tekinteni. II József egyik első intézkedése a türelmi rendelet volt 1781-ben, amely a reformátusok, evangélikusok és ortodoxok számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett a korábbinál. Ebben az évben zárolta a Rómának küldött egyházi jövedelmeket, majd rendelkezett, hogy a pápai bullákat, mielőtt kihirdetnék, az udvarnak ellenőriznie kell. A jozefinista politika értelmében az egyház az állam egyik eszköze, szerve, amelynek minden más alattvalóhoz hasonlóan akkor van létjogosultsága, amennyiben az uralkodó célkitűzéseit szolgálja. Ezt a politikát instrumentalizálásnak is nevezik, melyben az egyház az állam eszköze, instrumentuma. Az uralkodó 1782. január 12-én szekularizációs

rendeletet hozott, amellyel 140 olyan kolostort oszlatott fel, melyek nem végeztek sem oktatási, sem betegápolási tevékenységet. Bár II József halálos ágyán 3 rendeletet leszámítva mindegyiket visszavonta, felvilágosult abszolutista politikai logikája részévé vált az egyházpolitikai gondolkodásnak. 1848 márciusában a katolikus egyház több évszázados jussa, a tized is megszűnt. Vallásgyakorlat Kelet-Közép-Európában A szekularizáció egyik mutatója a templomba járás sűrűsége. Az alábbi táblázat ezt mutatja az Aufbruch (New Departures) nemzetközi vizsgálat 2007-es adatai alapján. (A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a legnagyobb százalékokat kékkel és félkövérrel jelöltük.) A táblázatból kitűnik, hogy Csehország kiemelkedik a szekularizáció terén, majd ezt Kelet-Európában Magyarország, Németország keleti fele és Szlovákia követi. 2022. november 12 21 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11.

füzet Hetent e egysze r vagy többsz ör Legalá bb havont a egyszer Nagy ünnepek en Nagy on ritká n Soh a N . A . Ország N Napon ta Bulgária 1.02 5 0,7 5,1 15,5 38,8 16,2 10,2 13,5 KeletNémetország 521 - 8,8 12,5 21,4 23,9 32,3 1,0 Horvátország 1.00 0 0,9 22,2 17,1 26,4 15,2 17,4 0,8 Litvánia 1.00 7 0,5 7,8 20,8 36,5 20,9 13,5 0,2 Moldova 1.02 8 1,6 10,5 18,5 31,6 30,6 5,9 1,3 Lengyelorszá 1.00 0 1,5 51,0 21,9 15,0 5,9 4,7 - Románia 2.09 7 1,1 26,5 25,7 25,5 16,9 4,2 0,2 Szerbia 2.00 0 0,3 5,5 10,5 34,8 21,3 15,6 12,0 Szlovákia 1.09 6 3,4 22,0 21,8 7,3 17,9 27,5 0,1 Szlovénia 1.00 5 0,8 15,2 11,9 20,4 25,8 24,1 1,8 g 2022. november 12 22 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Hetent e egysze r vagy többsz ör Legalá bb havont a egyszer Nagy ünnepek en Nagy on ritká n Soh a N . A . Ország N Napon ta Csehország 1.04 1 0,3 6,2

4,4 8,9 17,4 62,8 0,2 Ukrajna 2.00 0 0,6 12,7 13,2 31,3 24,3 16,1 1,7 Magyarorszá 1.07 5 0,3 9,5 8,7 18,4 27,7 34,6 0,7 Fehéroroszor 1.09 2 0,8 7,8 10,3 38,7 24,3 17,4 0,7 g szág Vallásosság és Isten-hit A vallást fontosnak megítélők aránya a lakosság százalékában (a sötétebb színeknél a lakosság nagyobb hányada ítéli fontosnak a vallást. forrás: 2008-2009 Gallup) 2022. november 12 23 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet A lakosság hány százaléka hisz Istenben (Pew felmérés 2015-2018) Ország hisz Istenben teljes meggyőződéssel hisz Istenben Grúzia 99% 73% Moldova 95% 55% Románia 95% 64% Bosznia-Hercegovina 94% 66% Görögország 92% 59% Szerbia 87% 58% Horvátország 86% 57% Lengyelország 86% 45% Ukrajna 86% 32% Fehéroroszország 84% 26% Bulgária 77% 30% Litvánia 76% 34% Oroszország 75% 25% 2022. november 12 24 Forrás:

https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet A lakosság hány százaléka hisz Istenben (Pew felmérés 2015-2018) Ország hisz Istenben teljes meggyőződéssel hisz Istenben Lettország 71% 28% Magyarország 59% 26% Észtország 44% 13% Csehország 29% 13% Összefoglaló Lássuk be, sok érdekes ténnyel, gondolattal, összefüggéssel találkoztunk az írásban. Ha az írás fő vonulatát kiemeljük, az a következő képen néz ki: A protestantizmust az robbantotta ki, hogy X. Leó pápa a római Szent Péter székesegyház építési költségeinek egy részét a búcsúcédulák bevételéből kívánta fedezni. Az emiatti felháborodás párosult a papság fényűző élete és a reneszánsz pápák világias életmódja miatt fellépő elégedetlenséggel. Tényleg csak ennyi lett volna az oka a világ legnagyobb vallásának, a kereszténység többfelé szakadásának? Ha figyelmesen tovább olvassuk, kiderülnek a valós társadalmi és

gazdasági okok is. Valós okok A szekularizáció az egyház és az állam maradéktalan szétválasztásának szorgalmazását jelentette. Ennek része volt az egyházi birtokok világi kézbe kerülése, ezt nevezték eredendően szekularizmusnak. Ez elengedhetetlen volt a jobbágyrendszer felszámolásához, a kibontakozó kapitalizmus nagyüzemi termeléséhez, vagyis a liberális piacgazdaság kialakulásához. Az egyházi nagybirtok messzemenően konzervatív léte volt ezeknek az elsődleges akadálya. Tehát Luther Márton hitbéli felháborodása mögé felsorakoztak azok a társadalmi erők, amelyek úgy vélték, hogy Luther vallási elveinek támogatása következtében módjukban fog állni az egyházi bírtokok magánosítására, és a hatalmi viszonyok átalakítására. Ezzel pedig elhárul a nagyüzemi termelés és a piacgazdaság elől a legfőbb akadály. Jól érezzük azonban, hogy a protestantizmus ilyen gyors térnyeréséhez még ezek a megújulást

erőltető társadalmi erők is kevesek voltak. Kellett még egyéb tényezőnek is lennie, ahhoz, hogy a változás ilyen robbanásszerüen következhessen be. 2022. november 12 25 Forrás: https://doksi.net Bibliai füzetek sorozat 11. füzet Volt is Ilyen. Ennek megértéséhez gondoljuk végig a keresztény Európa kialakulását és egyházi folyamatok alakulását 1517-ig. Isten és egyháza Nem mennék bele a témába részletesen, csak a téma szempontjából releváns tényeket emelem ki. Üldöztetésük ellenére a kereszténység híveinek, szimpatizánsainak száma egyre nőtt, mígnem a Római Birodalom kénytelen volt a kereszténységet beintegrálni a társadalomba, melynek részeként a kereszténységet államvallássá nyilvánították. Ezt követően több évszázados folyamatok indultak el. Először is ahhoz, hogy a birodalomban a kereszténység államvallásként tudjon működni, nagyon sok jól képzett papra volt szükség. A képzéshez tananyagra

volt szükség A tananyag csak kis része állt rendelkezésre latin nyelven. A tananyag többi részét a görögöktől, az araboktól kellett megszerezni. Szerencsés volt, hogy az araboknál már jelentős mértékben össze voltak gyűjtve a keleti civilizációk tudományos eredményei. Jelentős kolostorok foglalkoztak ezen tudományos eredményeket tartalmazó könyvek másolásával, fordításával. Az igy megszerzett tudás birtokában egyre többen lettek tanítók Természetszerűleg a papság kiképzése is az egyház keretében történt. Végül is az egyház keretében kialakult az alapfokú, középfokú és végül az egyetemi szintű képzés is. Az iskolákban nem csak vallási, hanem filozófiai, matematikai, jogi, orvosi és más világi ismeretek képzése is történt. Később az iskolákban már nem csak egyházi személyek, hanem a világiak képzése is folyt. Ennek megfelelően a tudás beintegrálódott a társadalomba Ennek következtében tudományos

alapokra helyeződött a bürokrácia. A gazdaságban pedig egyre újabb és modernebb ismeretek segítették a fejlődést. Isten, keresztény egyházán keresztül, így alapozta meg Európa felemelkedését. Ahogyan az egyház társadalomra gyakorolt befolyása növekedett, az egyház vezetői számára egyre vonzóbb lett helyzetük. Befolyásuk mellett egyre nagyobb lett a jövedelmük, és egyre nagyobb vagyon halmozódott fel náluk. Kezdtek világi életmódot folytatni Hatalmukat tűzzel vassal megpróbálták megőrizni (inkvizíció) és növelni (keresztes háborúk). A keresztény vallást ilyen formán az inkvizíció és az állam erőszakszervezete tartotta fenn. Ezek a változások biztosan nem tetszettek Istennek. Ezek ellentétesek voltak Isten tanításaival. Ezen folyamatok következtében Isten kénytelen volt elengedni egyháza kezét, és megengedni felette a társadalmi törvényszerűségek érvényesülését. A társadalom részéről több próbálkozás is

megelőzte Luthert, de Luther volt az első, akinek a hite nagyon erős volt, erkölcse pedig Istennek tetsző. Dícsértessék a Jézus Krisztus! 2022. november 12 26