Történelem | Tanulmányok, esszék » A gízai Nagy Piramis

A gízai Nagy Piramis A Nagy Piramis valószínűleg áldozati hely, majd többszintes sír volt, melyet a többi piramishoz hasonlóan tájoltak, és építésénél felhasználtak minden akkori építőművészeti módszert. A piramisba írásos emléket nem helyeztek és a k ésőbbi írások sem említik a piramis építéseket. Valószínűsíthető, hogy a Gizehi Kheopsz és Mükerniosz piramis nem egyszerre, hanem a Kheopsz piramis legalább három, a Mükerniosz piramis, pedig két fázisban épült meg. A fázisok között eltelt idő 30 év lehetett Az egyszerű nép vallásos kötelezettsége miatt részt vett a piramisok építésben, ezzel remélve a túlvilági gazdagság megváltását, de dolgoztak rajtuk rabszolgák és fizetett béresek is. Az építés szakaszai: 1. Masztaba építés, a masztaba alatti pincesírral Ennek időszaka jelenleg nem ismert 2. Kheopsz a m asztaba tetejének közepére helyezteti sírkamráját, ezt 26 fok dőlésszögű piramissal

befedeti, a piramis lapos tetejére gránit áldozati követ helyeztet. Az áldozati helyhez lépcsősor vezet fel. 3. Kheopsz uralkodási idejét újabb 30 évvel meghosszabbítják Újabb sírkamrát helyeznek a tetőre, az áldozati kő mögé. 4. A piramist átalakítják 52 f ok oldalfal-dőlésszögű (modern) piramissá A felvezető lépcsősort befedik, így alakították ki a Nagy Galériát. A felső, gránit sírkamrára beroskadás elleni szerkezetet helyeznek, és befejezik a piramis felrakását. 5. A piramist kívülről, kötőanyag segítségével, sima fehér mészkőlapokkal burkolják Tetejére aranylemez csúcsdíszt helyeznek. A Gizehi fensíkon található régi masztabát nagyobbítatta meg Kheopsz és később ez lett a piramis alapja. Hasonlóan, mint ahogy nagyapja lépcsős piramisánál tették A masztaba alatt állott a "befejezetlen (régi) sírkamra" melyre nem volt szükség, mivel elkészíttette a felette lévő impozánsabb sírhelyet. A

meredeken lefutó akna lehetett az eredeti masztaba akkor szokásos, nehezen járható lejárata. Az új ferde akna az új lejárat, melyet Kheopsz építhetett, ami 30 f okos lejtésű és a sarkcsillagra néz. Ez a lejárat segített a további építkezésnél a piramis pontos tájolásában. Kheopsz a m eglévő alapra helyeztette a szentélyét A korabeli szokásoknak megfelelően ehhez piramis formájú, 26 f ok dőlésszögű oldalakat készítettek, egyoldali lépcsőfeljáróval. A szentély védelmére, Kheopsz lépcsős piramist készítetett a felső kamra körbeépítésével. A ferdén felfutó, kanyargósan induló "szellőző aknák" "Isis (vagy Kheopsz) lelkének" közlekedését biztosították. Ezután az egész építményt befejezték, mint 26 fok dőlésszögű piramist. Ez a piramis az akkori vallás szerinti Napkultuszt is szolgálhatta Teteje közepén volt az Áldozati Kő, amelyre a bemutatandó áldozatokat tették. Az akkori 26 fok

dőlésszögű piramis tetejére ferde út vezetett fel, mely befedve most a "Nagy Galéria". Az Áldozati Kő volt a legszentebb hely akkoriban. Ez alatt állott Kheopsz Szentélye, melyet ma a Királynő Sírkamrájának nevezünk. Kheopsz hatalmi őrületében ráhelyeztette a " Szentek Szentjét", saját gránitból készített szentélyét az áldozati kő mögé, mellyel önmaga isteni eredetét kívánta szimbolizálni. Az utakhoz, rámpákhoz felhasznált rengeteg vályogtéglát, végül vízzel bontották el. Víz kellett a vályogtégla utak locsolásához is, hogy a szán csússzon rajta. A sok vizet a piramisok körüli kőgátak tartották meg Ekkor az alsó kamra is megtelhetett vízzel