Biológia | Vizi élővilág » Algák, Biológia-ökológia alapok

Alapadatok

Év, oldalszám:2014, 40 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:10

Feltöltve:2023. március 18

Méret:3 MB

Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Forrás: https://doksi.net Algák Biológia-ökológia alapok Forrás: https://doksi.net Az algák testfelépítése • Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények • Lehetnek: – Egysejtűek és többsejtűek – Mikroszkópikus méretűek és több száz méteresek • Legfejlettebbek testében sem találunk igazi szöveteket – legfeljebb néhány sejtféleségből álló összetett telep • Sosincs valódi gyökerük, száruk és levelük Forrás: https://doksi.net • A sejteket szilárd sejtfal veszi körül • Sejtmagjukat sejthártya veszi körül – kivéve: kékmoszatok • Asszimiláló anyaguk a klorofill + más jellemző festékanyagok • Kloroplasztiszaik általában nagyok és fejletlenek • Túlnyomó többségük fototróf szervezet Forrás: https://doksi.net Testfelépítés A legegyszerűbb moszatok az egyetlen sejtből állók Ha osztódás után néhány sejt együtt marad: sejttársulás Ha az

osztódás kizárólag egyirányú: sejtfonal Sejtfonalak elágazása és rendezett elhelyezkedése: teleptest – pl.: a Földön élő leghosszabb növény a tengeri barnamoszat Mozgásuk: az ostorral rendelkezők aktív helyváltoztatásra is képesek pozitív és negatív taxisok Forrás: https://doksi.net Az algák kialakulása • Kezdetleges klorofill nélküli formákból – eltérő környezeti viszonyok mellett fejlődhettek tovább – több típus (algatörzsek) • Nagy fejlődéstani jelentőség: az élővilág fejlődési centruma Zöldalgák fejlettebb növények felé Ostorosok állatvilág felé Forrás: https://doksi.net Algák szaporodása • Vegetatíve: fonalak, teleprészek feldarabolódásával • Ivartalanul: kettéosztódással • Ivaros • Kivételesen szűznemzés is lehet Forrás: https://doksi.net Ivaros és ivartalan szaporodás szabályos váltakozása Megtermékenyített petesejt Ivarsejt (ivaros szaporodás) Ivartalan nemzedék (2n)

A növény kétszeres információtartalmú, ivartalan szaporodásra képes állapota (sporofiton) A növény egyszeres információtartalmú, ivaros szaporodásra képes állapota (gametofiton) Spóra (ivartalan szaporodás) Ivaros nemzedék (n) Forrás: https://doksi.net Az algák elterjedése • Ősidőben, óidőben az egyedszámuk jóval nagyobb volt – a környezet hátrányukra változott • Főképp a vizek lakói ami napig, de fejlettebb alakjaik a szárazföldre is kiléptek • Vizekben: – – – – Neuston Plankton Benthos Periphyton Forrás: https://doksi.net Az algák jelentősége 1. Reduktív légkörből oxidatív légkör kialakítása az asszimiláció hatására – vízből oxigén a légkörbe és a vizekbe is 2. Elsősorban vízi szervezetek – trofitásfok indikátorai! eutrofizáció kérdése, tápláléklánc termelői 3. Szennyvíztisztítás 4. Ökológiai indikáció, biológiai vízminősítés 5. Űrkutatás 6. Takarmányozás 7.

Emberi táplálék Forrás: https://doksi.net Az algák rendszerezése • Rendszerezésük alapja: testfelépítés, tartaléktápanyagok, szaporodásmód • Ma ismert fajok száma: több mint 40 000 színanyagok, Forrás: https://doksi.net Euglenophyta – Ostorosmoszatok törzse • Az eukarióták legősibb képviselői • Sejtalak: – Lehetnek csupaszak – mozgékonyabbak – Tokba zártak – az ostor a váz nyílásán hatol a szabadba – házukkal együtt változtatják helyüket – Az ostorok száma legtöbbször egy, ritkábban kettő, ostor nélküli formák ritkák – Fényérzékelő szemfolt – vörös színű – Sejtmagjuk centrális elhelyezkedésű • Színanyag: sok a-klorofill, kevés b-klorofill, sok béta-karotin a zöld színtestben Forrás: https://doksi.net • Táplálkozás: – Színtesteket tartalmazók fototrófok – Színtelenek szaprotrófok és fagotrófok – Mixotrófok Az állat- és növényvilág határán • Szaporodás:

kettéosztódással • Előfordulás: szerves vegyületekben bővelkedő édesvizekben – – – – Állóvizekben, szikes tavakban Pocsolyákban Brakkvízben Kevés fajuk vízi szervezetekben – hüllőkben, kétéltűekben – Mo-on mintegy 500 faj Forrás: https://doksi.net • Gyakorlati vonatkozás: – Vízvirágzás – Víztisztító szerep – Állati táplálék • Rendszerezésük: • 1. Rend: fototróf, mixotróf és színtelen szaprotróf alakok tartoznak – Euglenák: édesvizekben, redukált második ostor, Moon 200 fajuk él – Phacus: lapos, lencseszerű, Mo-on 150 fajnál több él Forrás: https://doksi.net Euglena ssp Forrás: https://doksi.net Euglena ssp Forrás: https://doksi.net Phacus ssp. Forrás: https://doksi.net • 2. Rend: színtelenek, fagotróf táplálkozásúak • 3. Rend: bizonytalan rendszertani helyzetű színtelen ostorosok Forrás: https://doksi.net Chrysophyta – Sárgásmoszatok törzse • Testfelépítés: –

ide tartoznak a sárgászöld és a sárgásbarna algák – sejtfaluk rendszerint pektinből vagy cellulózból áll – testükbe kova vagy mész rakódhat le • Színanyag: a-klorofill, karotinoidok, b-klorofill hiányzik • Szaporodás: ivartalanul és ivarosan is • Már az óidő devon időszakában is éltek • Édesvizekben, tengerekben mindenhol előfordulnak Forrás: https://doksi.net 1. Osztály: Sárgászöld moszatok • • • • • • Zöld, sárgászöld színűek Asszimilációs termékük olaj Ivartalanul, kettéosztódással szaporodnak Lehetnek egy- és többsejtűek is A sejtmagvak kicsik Főként édesvizekben él, de néhány fajuk nyirkosabb talajon és talajban, nedves falakon is • Mo-on 50 faj • Legelterjedtebb rendjük a Botrydiales Forrás: https://doksi.net Botrydium • nyirkos iszapon, nedves homokon • szabad szemmel is smaragdzöld gömböcskék látható • legismertebb faj: fejesmoszat Forrás: https://doksi.net 2.

Osztály: Sárgamoszatok • Aranysárga, barna színűek – klorofillt elfedő karotinoidoktól • Egy vagy többsejtűek • Ostorokkal mozgók vagy mozdulatlanok • Egyedül élők, kolóniás vagy fonalas algák • Fototrófok és heterotrófok • Édesvizekben általánosan elterjedtek Forrás: https://doksi.net Mallomonas ssp Forrás: https://doksi.net 3. Osztály: Kovamoszatok • A sejthártya pektin vagy pektin-cellulóz – erre SiO2-ből álló szilárd kovahéj borul • Legelterjedtebb és legváltozatosabb felépítésű moszatok • Kivétel nélkül egysejtűek • Igen változatos sejtalak – alapvetően két alaptípusra vezethető vissza: – Sugaras szimmetria alak – Kétoldali részarányosak vagy aszimmetrikus alak • Méretük igen változó lehet (néhány mikorm – 0,1 mm) Forrás: https://doksi.net • Testfelépítés: – Egyenként szabadon vagy kocsonya-nyálkaanyagba ágyazva kolóniákban • Szaporodás: ivartalanul és ivarosan is

– Ivartalan: kettéosztódás – Ivaros gyakoribb • Előfordulás: – – – – – Mindenféle vizekben (édes, sós, brakk) Hideg tengerekben különösen elszaporodtak – táplálék! Talajon, talajban, sziklákon Főleg bentoszlakók – kis fényigény (heterotrófok) Vízi növényzeten is megtelepednek Forrás: https://doksi.net • Gyakorlati vonatkozás – Elpusztuló, fenékre süllyedő vázaikból diatomaföld, kovaföld, hegyi liszt – palás szerkezet – Fontos tápanyagok – Vizek öntisztulása – Talajképzők – Ipar – Indikátor szervezetek • Rendszerezés – Alapja a szimmetriaviszonyok alakulása Forrás: https://doksi.net 1. Rend: a borítólemez szimmetrikus (Centrales) – Cyclotellák: Mo-on igen elterjedt sugarasan Forrás: https://doksi.net 2. Rend: kétoldali részarányosak aszimmetrikusak (Pennales) vagy – Asterionellák: sejtjeik csillag alakban rendeződtek – Navicula: a legnagyobb kovaalga-genus Asterionella

Forrás: https://doksi.net – Diatoma: zegzugos kocsonyapárnába ágyazottak – Cymbela: édesvizekre jellemző Diatoma Cymbela elrendeződés, Forrás: https://doksi.net Pyrrophyta – Barázdásmoszatok törzse • Testfelépítés: – – – – – Barna, zöldesbarna, sárga vagy zöld szín Főképp egysejtűek, egyedül élők Két ostoruk van – aktív mozgás Legtöbbjük testén két barázda húzódik Feltűnően nagy és jellegzetes sejtmagjuk van • Táplálkozás: autotrófok, mixotrófok és heterotrófok • Szaporodás: kettéosztódással és spórákkal • A fajok száma mintegy 1300 Forrás: https://doksi.net Peridinium Forrás: https://doksi.net • Rendszerezés: 3 osztályuk ismert – Ősbarázdás ostorosok – Kétbarázdás ostorosok – Egybarázdás moszatok • A kétbarázdás ostorosok legnagyobb rendje a Peridinales – Tengerekben és édesvizekben is – Vannak köztük paraziták és szimbiózisban élők is – Balatonban

nyáron jellemző fecskemoszat Forrás: https://doksi.net Barázdásmoszatok Ceratium hirundinella/fecskemoszat Forrás: https://doksi.net Chlorophyta – Zöldmoszatok törzse • Testfelépítés: – Színük zöld – ugyanazokat a színanyagokat tartalmazzák, mint a legfejlettebb virágos növények – Egysejtűek, egyedül élők, csoportosult vagy valódi soksejtű növények – 2, 4 vagy 8 ostoruk van – aktív mozgás, de mozdulatlanok is lehetnek • Főleg az édesvizek felső rétegeiben élnek, de talajban, tengerekben is • Belőlük származtathatók a fejlettebb növények • Rendszerezésük: számos osztály és rend – Legfontosabb, Mo-on is előforduló családok: Forrás: https://doksi.net Chlamydomonas Volvox Micrasterias Closterium Forrás: https://doksi.net Spirogyra ssp Chara Forrás: https://doksi.net Phaeophyta – Barnamoszatok törzse • Testfelépítés: – Színük barnás – Sosem egysejtűek, mindig soksejtű telep –

magasabb fejlettség – Sok sejtben jelentős mennyiségű jód – Nagyon változatos testfelépítés: mikroszkópikustól a 300400 m hosszúságúig – Belső felépítésük sokban hasonlít a hajtásos növényekhez • Szaporodás: vegetatíve, ivarosan és ivartalanul is • A legtöbb mérsékelt és hideg óceánokban a parti sziklákon vagy lebegve, esetleg epiphyton – búvóhelyek, értékes táplálék, ipar • Mo-on nem élnek, fajaik száma meghaladja az 1500at Forrás: https://doksi.net Barnamoszatok Fucus • északi félgömb tengereiben • méretük elérheti az 1 m-t • levélszerű teleprészeiken úszóhólyagok lehetnek Fucus • tenger alatti bozótokat hozhatnak létre Forrás: https://doksi.net Rhodophyta – Vörösmoszatok törzse • Testfelépítés: – – – – – – Színük rózsaszív, vörös, ibolyaszínű A legfejlettebb moszatok Kétrétegű sejtfal Egy vagy két színtest Kevés egysejtű, legtöbbször többsejtű A telep

mérete, alakja nagyon változatos, de a barnamoszat méreteit nem érik el • Táplálkozás: autotrófok, szaprofiták, paraziták • Szaporodás: nagyon változatos és sokszor bonyolult – vegetatíve, ivarosan és ivartalanul is Forrás: https://doksi.net • Előfordulásuk: – Melegebb tengerek part menti részein akár 200 m mélységig – A bentosz lakói, de vannak alámerült növényeken élők és színtelen paraziták is – A Földön 4000 fajuk ismert – 50 fajuk édesvizekben is él – Mo-on alig néhány • Gyakorlati vonatkozás: – – – – Táplálék, búvó- és költőhely Emberi táplálék és takarmány Élelmiszeripar, gyógyszeripar Kőzetképzés Forrás: https://doksi.net • hazánkban is él a Balatonban Bangia