Élelmiszeripari ismeretek | Felsőoktatás » Élelmiszeripar-gazdaságtan

1 1. Az OECD ipar-osztályozási rendszere (f csoportok) OECD – Nemzetközi Együttm ködési és Fejlesztési Szervezet (az ENSZ szervezete) a.) Technológiai színvonal szerint (high-tech, medium high-tech, medium low-tech, low-tech) Besorolási szempontok: mennyiben kíván új tudományos ismereteket abban a termékcsoportban lév termék el állítása. b.) Orientációs szint - tudásintenzív iparágak - különleges beszállítókra utalt ip. - skálaintenzív ip. (a termelési ktg függ az üzemmérett l) - eszközigényes a kibocsátás %-ában van kifejezve - munkaintenzív c.) Bérigény szerint (magas, közepes, alacsony) - outsourcing 2. A vertikális integráció fogalma, irányultsága és el nyös következményei Olyan gazdaságszervezési tevékenység, mely nyersanyagtól végtermékig tartó termelési folyamat egynél több egymást követ szakaszát fogja át (egymásra épül tevékenységek, érdekeltségi egybefoglalás). Típusai: - el re irányuló (a

tevékenység egy következ technológiai fázisra terjed ki) - hátra irányuló (megel fázisra terjed ki a tevékenység) El nye: csökken a forgót ke-szükséglet, nagyobb lesz az árversenyképesség, a kisker-i egységek felé mutató el reirányuló integráció esetében a „biztos” piacok megszerzése. Mindezek mellett az élelmiszertermelési termékpályákon különös fontosságra tett szert a folyamat egészére kiterjed min ségbiztosítás megvalósításának igénye. 3. Indokolja a mez gazdasági birtokkoncentráció szükségességét és ezideig érvényesült akadályait. A bérletes koncentráció hátrányai Mez gazdasági termeléssel a lakosságnak legalább a fele valamilyen kapcsolatban áll, legnagyobb részük tulajként. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok földtulajdonos van, emellett kicsik a földbirtokok. Velejárója, hogy gépi m velésre nem alkalmas, így nem gazdaságos. Lehetséges megoldásként az egyes földbirtokok koncentrációja lehet,

melynek a jelenlegi egyetlen formája a földbérlet. A tulajdon és a használat elválik egymástól. Bérletes koncentráció: - a koncentráció egyetlen uralkodó formája - tulajdon és használat elválik egymástól - szegényebb földtulajdonostól bérlik. 1 2 Hátránya: 1./ Bérl bizonytalansága: nincs bérl védelmi törvény Ny-Európában a rendszer m ködik, a földet karbantartják. 2./ N a termelési költség (bérleti díj) és drágítja a terméket 4. Az ipari üzemformák evolúviója a naturálgazdálkodást követ en mg-i termékek kézm ves ipar (céhes) Kisipar Gyáripar termel eszközök Háziipar feldolgozás Egy differenciálódási folyamat során alakult ki. Az ipari forradalom idején kezd dött Az iparosodást megel en az élelmiszerek el állítása kizárólag csak paraszti munkát igényelt. A mez gazdasági termékek feldolgozása és tartósítása ugyancsak a parasztgazdaságokban történt. Termékfeleslegek el állítását a

termelésnek ez a rendszere nem tette lehet vé. Valamely fejl dést az hozott, amikor a termel eszközök el állítása kezdett kiválni a naturális gazdálkodás kereteib l. El bb a háziipari tevékenységb l vált a XVIII. sz-ban kézm iparrá, majd bizonyos átmenet után már kisipari méreteket öltött. A céhes dolgozókat csak hosszú tanulás után vették fel, ez vesztét okozta a céhesiparnak, mert egy másik vonalon elindult a gyáripari termelés, ami olcsóbb volt. Végül teljesen megsz nik a céh Akik a gyárban dolgoztak fogyasztókká váltak. A gyáripar fejl dése a XIX sz elejét l lett tömeges, súlyos átalakulások. 5. Élelmiszerfogyasztás fejl dési tendenciáit ábrázoló mátrix Érték fogyasztás healthy-foods modern ipari tartósítási eljárások Min ségi fogyasztás Menny.-i fogyasztás si tartósítási módok Saját termelés Bolt/piac Vendéglátás 2 3 6. A hozzáadott érték megoszlása az élelmiszertermelési vertikum

egyes szakaszai között különböz korokban. (Malassis-tétel) Malassis szerint az iparosodási folyamat el rehaladtával az élelmiszertermelés során el állított hozzáadott értékben egyre csökken a mez gazdasági termelés részesedése és a termel eszköz el állítási, élelmiszeripari és kereskedelmi fázisok részesedése. Malassis négy id beli szakaszt különített el: 1.) iparosodás el tti 2.) iparosodó mg 3.) iparosodott mg 4.) iparosodás utáni Az 1.) és 4) között a mez gazdaság részesedése 60-70%-ról 25-30%-ra csökken a hozzáadott érték el állításában. Ez a mez gazdasági termelés csökken gazdasági szerepére mutat, míg a társ-politikai szerepe felértékel ben van. 7. Szemléltesse a nemzetgazdasági szektorok hosszútávú fejl dési tendenciáit a nemzetgazdaság egészében el állított bruttó hozzáadott érték megoszlásával %-os arány 1761 mez gazd. 2000 ipar szolgáltatás A bemutatott táblázat szerint a korszer

élelmiszeriparban a mez gazdasági nyersanyag értékaránya lényegesen kisebb, mint az elmúlt korokban. A termékek feldolgozottságának és fogyasztásra való fokozottabb elkészítettségének növekedésével ugyanis a nyersanyag értékéhez több ipari eredet segéd- és adalék-, csomagolóanyag, szolgáltatás, stb. járul Ennek természetes következménye a mez gazdaságii termel k csökken arányban részesednek az élelmiszerek fogyasztói 3 4 árából. A mez gazdaság szerepe a bruttó hozzáadott érték szempontjából csökken, ugyanez nem mondható el társadalmi – politikai szempontból. A piac nyitott, mez gazdasági terméket lehet behozni, ami ösztönzi a hazai termel ket a jobb min ségre és mérsékli az árakat. Legdinamikusabban fejl szektorunk a szolgáltató – azon belül a pénzügyi szolgáltatás és a tanácsadás – szektor. 8. Ismertesse a gyártó – szerel és a folyamatiparok különbségeit - Gyártó – szerel iparágak: a

nyersanyagok, alkatrészek sokfélék, sokféle késztermék, a gyártási folyamat megszakítható, üteme szabályozható, félkész termék kibocsátása lehetséges, outsourcing lehetséges (bizonyos elemei kiemelhet k a gyártási folyamatnak), karbantartásra ebédszünetben, m szak végén, éjjel van lehet ség, rendelésre termelés, pl. gépkocsiipar 1. egyedi gyártás (szakasos): rhajó 2. helyrendszer gyártás (szakaszos): Rolls Royse gyártás 3. szalagszer gyártás pl gépkocsigyártás - Folyamatszer : kevés számú nyersanyag, kevés számú késztermék, gyártási folyamat nem szakítható meg, üteme kötött, félkész termékre nincs mód, outsourcing nem lehetséges, karbantartásra csak üzemszünetben van lehet ség, készletre termelés. 9. A privatizációs folyamat és hatása a vállalati átlagméretek, ill a termelékenység alakulására A privatizáció lényege: állami tulajdon magánkézbe adása. A nagy vállalatok társaságokká alakultak,

áron alul kerültek eladásra. Azon iparágaink, melyek már ezt megel en is kapcsolatban álltak vételre felajánlott magyar vállalatokkal, nem alapvet élelmiszert állítottak el és végül a monopol/oligopol struktúrájú vállalatok, gyorsan külföldi multik kezébe kerültek. Más országok privatizációjától eltér en nálunk nem került a vállalat sem a dolgozók, sem a menedzsment kezébe, ennek oka a t kehiány. Magyar szakmai befektet k részaránya azon iparágakban nagyobb, ahol az ipartelepek száma nagy (malomipar, süt ipar). Gyökeresen átalakult a tulajdoni szerkezet és a méret-struktúra. 1996 végére a vállalati vagyonnak csak 10%-a volt állami ell alatt, 60%-a külföldi és 30%-a belföldi befektet k kezében. A vállalati méretet tekintve az eredetileg is oligopol vállalatok még nagyobb méret vé váltak, befolyásuk n tt. A mez gazdasági vállalatok felaprózódtak, így közel ötszörösére n tt az ipartelepek száma (8700). A

felaprózódás rontja a termelékenységet, de hatása nem ugyanolyan iparáganként. Pl a pékségek esetében nem okozott gazdasági hanyatlást, a konzervgyárak „szétmérése” elég komoly pénzügyi hanyatláshoz vezetett. Mindeközben az élelmiszeripari foglalkoztatottak aránya n . 4 5 A privatizáció negatív hatással volt a vállalati átlagméretekre, melyek rendkívül lecsökkentek. Ma alig van versenyz üzem Mo-on 8700-ból 500 olyan élip váll van, amelyben külföldi tulajdonú rész van, 30 multinacionális. Az 500 vállalat birtokolja az élip. vállalati vagyon 64%-át Mo-on 11000 EUR/év a termelékenység, azaz az 1 f által el állított bruttó hozzáadott érték. Ez Európa országaiban 42-43000 EUR/év Az üzemméret és a termelékenység: korlátozott a kisméret üzemek létjogosultsága. A szolgáltatásban lehet az üzemméret kicsi, de a tömegtermelésben (él.ip) nem Minél nagyobb az üzem, annál jobb a méretgazdaságosság, kisebb az

önköltség és nagyobb a termelékenység. 10. A bruttó termelés szerkezete, f alkotórészei A hatékonyság javítása a szerkezet milyen jelleg átalakításával valósítható meg? A termelés magában foglalja a mez gazdasági és az élelmiszeripari termelést. A mez gazdaság az élelmiszeripar legfontosabb szállítója, az élelmiszeripar viszont a mez gazdaság legnagyobb piaca. A magyar lakosság fele valamilyen kapcsolatban áll a mez gazdasági termeléssel. Mintegy 1,2 millió kistermel , aki általában tulaja is a földbirtoknak kis létszámú gazdaságban végzi „nem túl hatékony” gazdálkodó tevékenységét. A hatékonyságot befolyásoló tényez : a bruttó hozzáadott érték nagysága, ami a folyó termel felhasználásra tev dik rá. A hatékonyság javításának másik lehet sége a méretgazdaságosság, nagyobb földterületen folyó gazdálkodás megvalósítása. Ezzel csökkenthet a költség, n a fajlagos kibocsátás, er södik a pozíció

a versenytársaktól és a külföldi beszállítóktól. Nagyobb földbirtok szerzésének az egyik módja a földbérlet, a másik a szövetkezeti forma. Sajnos hazánkban a „másik” iránti bizalmatlanság, a gyenge és rossz törvényi szabályozás következményeként ez még gyerekcip ben jár. 11. Ismertesse az Engel-törvény érvényesülését az élelmiszerfogyasztás vonatkozásaiban egy ország különböz helyzet állampolgárai, ill. a különböz országok között - A lakossági jövedelmek alakulása és az élelmiszerfogyasztás mennyisége között kétféle fontos összefüggés van. A lakosság különböz jövedelm csoportjainak élelmiszerfogyasztási mennyisége és az elfogyasztott élelmiszerfélék (tápanyaghordozók) összetétele között matematikailag igazolható kapcsolat van. Magasabb jövedelm népesség-csoportok több és egészségesebb összetétel élelmiszert fogyasztanak, mint az alacsonyabb. Erre a célra azonban a személyes

jövedelmük lényegesen kisebb hányadát fordítják, mint a szegényebbek. Ez a tény igazolja az Engel-törvény érvényesülését. A jövedelmek növekedésével a családok kisebb arányban (de nagyobb összeget) költenek élelmiszerre, de többet költenek oktatásra, tartós fogyasztási cikkekre, üdülésre, stb. Az egyes országok fogyasztási 5 6 aránya a jövedelmükhöz képest a következ : Magyaro: 30%, Spanyolo: 30%, Portugália: 30%, Németo: 15%, USA: 8%. 12. A termelékenység fogalma, számítási módja A vállalati méret és termelékenység összefüggései a magyar élelmiszeriparban Termelékenység: a kibocsátásnak a ráfordításokhoz viszonyított arányát jelöl kifejezés. A termelékenység n , ha ugyanakkora mennyiség ráfordítás több kibocsátást állít el . A munkatermelékenység a technológia, a szaktudás tökéletesedése vagy a t keintenzitás fokozódása miatt n . Számítási módja: az összkibocsátásnak és a

munkaráfordításoknak a hányadosa a munkatermelékenység. A 90-es években lezajló társadalmi - politikai változások gyökeresen átalakították a magyar élelmiszeripar szerkezetét. A vállalati méret változása mindkét irányba bekövetkezett. Egyrészt nagymérték elaprózódás, másrészt vállalati méret növekedés is lezajlott. Ezek az események hatással voltak a vállalatok termelékenységére is Iparés mez gazdasági szektorban általános törekvés a vállalati méret növelése, ami által csökkennek a költségek, a nagyobb részesedés által er sebb piaci pozíció érhet el, n a vállalat hatékonysága. A nagyobb vállalat t keer sebb, mint a kisebb, így uralhatja a piacot, és nem fenyegetik a versenytársak (cukoripar, növényolaj ipar). A süt iparban viszont inkább a kisebb vállalati méret és a nagyszámú, területileg elszórt üzemek terjedtek el. Ezen iparágak vállalatainak a mérete er sen eltér , de így m ködnek a

leghatékonyabban. Ennek oka a fogyasztói igények, területi helyzetük, szállítási lehet ségek stb. Kis vállalati méret jellemz a legdinamikusabban fejl iparágunkra, a különböz szolgáltató ipari vállalatokra. 13. Az élelmiszergazdaság és az élelmiszertermelés fogalma élelmiszertermelés helye és szerepe a magyar nemzetgazdaságban Az Élelmiszergazdaság: a nemzetgazdaság azon szektorát értjük, amelyben élelmiszerek el állításával foglalkozó, vagy az el állítással valamilyen módon kapcsolatban álló gazdasági szervezeteket találunk. Ide tartozik: mez gazdasági és élelmiszeripari termel eszközök el állításával és forgalomba hozatalával foglalkozók a mez gazdasági termeléssel, el állítással foglalkozók a felvásárló kereskedelmi vállalatokat a mez gazdasági nyersanyagokat feldolgozó él. ipari vállalatokat az élelmiszeripar beszállító vállalatait nagy- és kiskereskedelmi vállalatokat és a fogyasztókat.

Élelmiszertermelés: sz kebb fogalom: a mez gazdasági és az élelmiszeripari termelés együttesére vonatkozik. Jelent sége: vizsgálja, hogy ennek a két, alapvet jelent ség tevékenységnek milyen fontossága van országunk életében. 6 7 Az élelmiszertermelés helye és szerepe a magyar gazdaságban: • A mez gazdaság az élelmiszeripar legfontosabb szállítója: költségeinek több mint a felét mez gazdasági eredet nyersanyagok vásárlására fordítja • Az élelmiszeripar a mez gazdaság legfontosabb piaca: az áruforgalomba került mez gazdasági termékek (értékben véve) kb. 2/3-át az élelmiszeripar vásárolja fel 14. A „termékpálya” fogalma, hosszabbodásának gazdaságtörténeti okai A termékpálya rövidítésének el nyei, módozatai Termékpálya: valamilyen termék el állításában résztvev szervezetek (vállalatok) és a közöttünk megvalósult technológiai, pénzügyi, jogi és szervezeti kapcsolatok összessége. Minden

terméknek van termékpályája (absztrakció), a termékpálya szerepl i azonosíthatók, számuk meghatározható, piaci erejük felbecsülhet , a közöttük lev áru- és pénzügyi kapcsolatok kvalifikálhatóak. Több fázisúvá vált, ezt hozta magával a szakosodás. Egy élelmiszeripari termék el állításának termékpályája: termel eszköz gyártás termel eszköz forgalmazó mez gazdasági vállalkozó felvásárló keresked élelmiszeripari vállalat nagykeresked kiskeresked fogyasztó 7 8 Termékpálya hosszabbodása: a technológia és a munkamegosztás fejl désével (a szakosítás eredményeként) törvényszer jelenség. A modernkorra jellemz , hogy egy nyersanyag ipari feldolgozásának folyamata feldarabolódhat. Vállalatgazdasági, szervezési, és pénzügyi tekintetben olyan rendszer, amelynek minden egyes tagja ki-, és bemeneti kapcsolattal rendelkezik. Nem mindegy, hogy mennyire tagolt és mennyire hosszú, mivel m köd vállalatok els

sorban saját érdekeiket nézik, szállítóikkal és vev ikkel szemben. Így az érdekellentétek szinte természetesek az ár, min ség, szállítási határid , stb. tekintetében A termékpálya összes szerepl je szeretne olcsón jó min séget venni, viszont minden szerepl felszámít bizonyos felárat miel tt továbbadná a termékpálya következ tagjának, hogy nyereséget realizáljon. Így a termékpálya feldarabolásának és meghosszabbodásának egyik nagy kára: a költségek és árak növekedése, ill. pozíció- hátrány az árversenyben A másik hátrány hogy a felszabdalt termékpályán szinte lehetetlen az egységes min ségszabályozás megvalósítása. A termékpálya rövidítése: kevesebb, esetleg egyetlen, közös – érdekeltségi feltételnek feleljen meg valamennyi szerepl . Ennek módja a vertikális integráció Az integrátor lehet bármely szerepl , így a gyártó, forgalmazó Két dolgot tesz biztosan az integrátor: • Megpróbálja

csökkenteni a költségeket: kiiktat néhány szerepl t a termékpályáról – ált. a kereskedelmi és forgalmazó fázisokat lehet kiiktatni • Szigorú min ségi követelményeket támaszt: szelektálja a szállítókat. Attól függ en, hogy az integrátor elöl vagy hátul helyezkedik el, el re - vagy hátrairányuló integrációról beszélünk. A termékpálya rövidítésnek a végeredménye: csökken a költség, javul a min ség. 15. Hogyan szolgálhatja a vertikális integráció a teljes termelési folyamatra kiterjed min ségszabályozást? A vertikális integráció: olyan gazdaságszervezési tevékenység, amely a nyersanyagtól a végtermékig tartó termelési folyamatnak egynél több, egymást követ szakaszát fogja át. A vertikális integráció különös fontosságra tett szert – sok egyéb el nye mellett - a folyamat egészére kiterjed min ségszabályozás megvalósításában. Nem történik újbóli ármegállapítás, hanem van egy integrátor,

aki megmondja hogyan osszák el a profitot. Ezt csak nagy egységekben lehet tervezni pl baromfiipar Az integrátor mondja meg a min ségi paramétereket is. Meg kell oldani a termékpálya integrálását. Elvei: - termékútban, termékpályában való gondolkodás, vagyis a beszállítótól a vev ig terjed lánc. A végs felhasználóhoz kerül termék vagy szolgáltatás akkor képes maradéktalanul kielégíteni az igényeket, ha az el állításhoz szükséges folyamat minden szakaszában eleget teszünk a következ szakasz min ségi igényeinek. 8 9 - - a környezet tájékoztatása és alakítása: a beszállítótól a vev ig terjed termékpályán kialakuló hatékony kommunikáció és együttm ködés el feltétele a partnerek tájékoztatása és bevonása a min ségügyi fejleszt tevékenységekbe. utólagos észlelés vagy regisztrálás helyett megel zés: a vizsgálat középpontjába a megel zést kell állítani, hogy az eredmény megfeleljen a vev

igényeinek. 16. Horizontális integráció fogalma A marketingszövetkezetek alacsonyabb rend formái, mint horizontális integrációk Horizontális integráció: Azonos tevékenységeket végz vállalkozások valamilyen üzleti vállalkozásban együttm ködnek és egyesülnek. Létrehozható a vállalati keretek újra megvonása nélkül, szerz déses kapcsolat útján is. Ilyen, az élelmiszergazdaság korábbi hazai – és jelenleg külföldi – gyakorlatában a mez gazdasági termel k társulása a termeléshez kapcsolódó m szaki fejlesztési vagy értékesítési tevékenységre. Ennek célszer intézményes kerete a szövetkezés lehet Ezeket a Termék Értékesít Szövetkezeteket (TÉSZ) a kormány próbálja felkarolni, ugyanis az Európai Unió támogatja ket. A TÉSZ egyik formája: Marketingszövetkezetek: a hazai agrárgazdasági gyakorlatban még csak elvétve találkozhatunk marketingszövetkezetekkel, noha a fejlett országok farmerei számára épp ez a

társulás leggyakoribb fajtája. A marketingszövetkezet feladata, hogy a farmerek által el állított termékek értékesítését el segítsék. Formái: • Értékesítési ügynökség: a mez gazdasági termel k termékeit elhelyezik a piacon, azaz piacot keresnek a megtermelt termékeknek • Alkuszövetkezet: elkülönült mez gazdasági termel k a keresked kkel és feldolgozókkal szembeni alkupozíciójuk er sítése érdekében a termékeiket kollektívan értékesítik. Tagjai számára piacinformáció szolgáltatást, ill közvetítést végeznek • Tulajdonképpeni marketingszövetkezet: termelést is integráló forma. Nemcsak piaci infót ad, hanem termelési tanácsadást is végez. • Feldolgozó, kereskedelmi szövetkezetek: az élelmiszertermelés második (feldolgozási), esetleg harmadik (elosztó kereskedelmi) fázisát is magába foglalja. 17. A koncentráció fogalma, gazdasági el nyei, a koncentrációs hányados A termelési koncentrációalakulása a

magyar élelmiszeripar fejl dése során. Koncentráció: 1./ valamely iparágban tevékenyked vállalat átlagos méretének jellemzésére 2./ az egész gazdaság vállalati méreteloszlásának jellemzésére is használják 3./ alkalmazzák az iparág adott számú (3, 5, 10, 25, 50) legnagyobb vállalatának piaci részesedésére 4./ az iparág telepítési helyzetére 9 10 A vállalati méret meghatározható: foglalkoztatott létszám; forgóeszközök együttes tömege; kibocsátás; forgalom alapján. a lekötött- és A koncentráció fogalma a társadalmi méret munkamegosztásnak a mennyiségi oldalára utal. Folyamatként a szó jelentése: a termelésnek egyre kevesebb helyen (egyre nagyobb egységekben való) összpontosulása két id pont között. Állapotként azt fejezi ki, hogy valamilyen termék országos termelése egy adott id pontban hogyan oszlik meg mennyiségileg a kínálati oldalon lev szervezetek között. El nyei: méretgazdaságosság,

skálaintenzitás Koncentrációs hányados: a piaci részesedést a Bain-féle koncentrációs hányadossal (concentration ratio = CR) jellemzik. Ez azt mutatja meg, mekkora az iparág néhány legnagyobb vállalatának százalékos részesedése az iparág teljes kibocsátásából. Pl. CR-4=98,9 a növényolaj gyártásban, azt jelenti, hogy a négy legnagyobb vállalat állítja el az össznövényolaj gyártás 98,9 %-át. Mo-on az élelmiszeriparban a kisiparos jelleg a világháború után versenyz méret vállalatokká alakult. Az 1990-es években csökkent az átlagos vállalati méret, majd napjainkban ismét n . - oligopol és monopol jelleg iparági struktúrák válnak jellemz vé - gyors ütem áruházi láncok kialakulása - fölénybe kerültek a közepes és kisvállalkozások - a privatizáció miatt a nagyvállalati hegemónia megsz nik. 18. A szakosodás, vagy specializáció fogalma, el nyei és hatása Szakosítási módok Szakosodás, vagy specializáció:

legáltalánosabb értelemben a tevékenységi kör jelent s sz kítése vagy más szóval a tevékenység koncentrálása azokra a termékekre és tevékenységekre, amelyen a vállalatnak természetes, vagy szerzett el nye van. Szakosodás folytán ugyanis adott termékb l nagyobb sorozatnagyságot lehet el állítani a termelési er források változatlan mennyisége mellett is. Szakosítási módok: a termelés-szakosításnak kétféle „rendez elv”-e van: 1./ technológia szerint (h ipar): milyen technológiai lehet ségem van 2./ nyersanyag szerint (borászat) 19. A gyártási ág fogalma A kombináció fogalma és összefüggése a gyártási ágak számával Gyártási ág: a szakosítás mértékét azzal jellemezzük, hogy ipartelepünk vagy vállalatunk hány gyártási ágat „m vel”, hány gyártási tevékenységet folytat. A gyártási ág technológiai tartalmú üzemgazdasági fogalom, azon m veleti-technológiai elemek összessége, amellyel valamely termék-

vagy termékcsoport el állítható. Az élelmiszeriparban statisztikailag mintegy harminc gyártási ágat tartanak nyilván. Az egyes gyártási ágak közötti határ ott van, ahol a feldolgozási fázis megszakítható. 10 11 A kombináció: a szakosításnak, mint olyan folyamatnak, amely a termelés társadalmi méretekben vett szervezettségének az egyik formája, ellentéte a kombináció. A kombináció során több gyártási ágat szervezünk a vállalkozás termelési programjába. Kombináció esetén ugyancsak a termelési er források jobb hasznosítása a cél. Jellegzetes példa: konzervgyár, ahol sokféle nyersanyagból kiindulva az egész tenyészid szakban képesek folyamatos tartósítóipari tevékenységre. A kombináció célja a feldolgozási idény meghosszabbítása, s ezáltal a termelési er források hatékonyabb hasznosítása. 20. „Szétszerel ” és „összeszerel ” technológiák, szakaszos és folyamatos üzem tevékenységek.

Összefüggésük az üzemmérettel Az élelmiszeripari technológiákat csoportosíthatjuk úgy, hogy azok az adott nyersanyag hasznos-anyag tartalmának „kinyerését”, vagy másfajta nyersanyag „szétszerelését” vagy többféle nyersanyag adott összetételben való „összeszerelését” végzi-e, esetleg biotechnológiai módszerekkel végez tartósítást. „Szétszerel ” technológiákat alkalmaznak a húsipari vágás során, a baromfiiparban, a tejipar hagyományos és ultrasz rt termékeinél. ”Összeszerel ” technológiákat alkalmaznak a konzerv-, és a h iparban, a húskészítményeknél, az édesiparban, a süt iparban. A „szétszerel ” jelleg gyártási ágak folyamatos üzem vé tehet k és szakosított termelési módban üzemileg elkülöníthet k. Folyamatos tevékenységek csak nagyüzemekben folytatható. Egyéb „összeszerel ” jelleg gyártási ágak, mint pl a húskészítmények gyártása, továbbra is csak szakaszos üzemmódban,

kisüzemekben folytatható. A kisipari élelmiszergyártás tekintet nélkül arra, hogy „kinyer ”, „szétszerel ”, „összeszerel ”, vagy biotechnológiát alkalmaz, mindig szakaszos üzemmódú. 21. A tulajdon fogalma Államosítások A privatizáció fogalma Az élelmiszeripar privatizációja Tulajdon: gazdaságelméleti értelemben a természet dolgainak elsajátítása (tulajdonba vétele) az ember által – dolgok és emberek viszonya -, másfel l, mivel ez valamilyen gazdasági érdek formájában jelenik meg, így emberek közti viszony is. Tulajdonosnak lenni annyi, mint a dolgot birtokolni, hasznát élvezni és rendelkezni vele. Az államosítások: a II. világháború után szinte egész Európában államosítási hullám vonult végig: tulajdonba vették a háborús b nösök és a fasisztákkal együttm köd kollaboránsok tulajdonában lév vállalatokat, ill. azokat, melyek eredményes ködését a tulajdonosok nem biztosították. Egyéb iparágakban

elhelyezked vállalatokat is államosítottak (vasúttársaság, bánya). Mo-on az államosítások elérték a kisvállalkozásokat is. Említésre méltó hazánkban a tejipar államosítása A 70-es években kezd dött meg a fejl dés, minek eredményeként a magyar élelmiszeripari termelés jelent s szerepl i lettek a mez gazdasági vállalatok, amelyek a 90-es évek elején már a hazai élelmiszeripari kibocsátás 23-25%-át képviselték. 11 12 A termel eszközök egységesen állami tulajdonba vétele fontos eszköz volt a központosított irányításhoz, melynek intézményei az iparigazgatóságok voltak, amelyek a 60-as évekt l trösztökké és országos vállalatokká átalakulva m ködtek tovább. Elvárások az államosítással szemben: - termelés gyors mennyiségi növekedése - új iparágak kifejlesztése - egész iparágak rekonstrukciója - élelmiszeripar m ködtetése a piaci viszonyok nélkül. A privatizáció: az állami tulajdon magánkézbe

adása. Lényeges sajátossága, hogy nem az eredeti tulajdonosok részére történ visszaadás (reprivatizáció) volt a cél. Nagy „vesztese” az állami vagyon volt, amely ekkor nagyon megrövidült. A privatizáció els 3 éve veszteséges volt, majd az 1994-ben felgyorsuló folyamat lassan pozitív mérleget zár. Magyarországon –eltér en a többi országtól- nem lehetett állampolgári jogon tulajdonrészhez jutni. Az élelmiszeripar privatizációja: fontos szempont: minél gyorsabban lebonyolítani, a folyamatban el nyt kell biztosítani azoknak a külföldi szakmai befektet knek, amelyek a vételár mellett m köd -t ke befektetést is vállalnak a korszer sítés érdekében. 1993-ban zajlott le a privatizáció els hulláma Ekkor t keer s vállalataink, ill. els sorban az alapvet en nem élelmiszert el állító vállalataink külföldi multinacionális vállalatok kezébe került. El ször a cukor-, a növényolaj-, az édes-, a sör-, a dohány-, a szesz- és

ásványvízipar vállalatai kerültek magánkézbe. A privatizációs törvény értelmében ugyan lehet ség volt, mégsem került egyetlen jelent sebb vállalatunk sem a dolgozók és a menedzsment tulajdonába. A többi iparágba a privatizációs folyamat 1996-ig elhúzódott. Gyökeresen átalakult élelmiszeriparunk tulajdoni szerkezete, és vállalati méret-struktúrája: 1996 végén az élelmiszeripari vállalati vagyonnak csupán a 10%-a volt állami ellen rzés alatt, 60%-a külföldi, 30%-a belföldi befektet k kezében. A már eddig is t keer s vállalatok még er sebbé váltak, míg az els sorban mez gazdasági profilú vállalataink „felaprózódtak”, így a privatizációs folyamat következtében ismét jelent ssé lett élelmiszeriparunkban a kisipari jelleg termelés. A nagyvállalatok száma mintegy a tizedére csökkent, de nem t nt el nyomtalanul. 22. Az élelmiszeripari termelés területi kapcsolatai, a távolság-gazdaságosság fogalma. 1./ a

telephelyválasztás stratégiai fontosságú, egyszeri és megismételhetetlen döntés 2./ a döntéshozatalban egyre nagyobb a vállalaton kívüli tényez kt l való függés Egy termelés telepítési kérdése nagyon fontos tényez , amelyre már a 19. században születtek különböz telephely-elméletek. JHThünen hívta fel el ször a figyelmet a szállítási költség fontosságára, az gondolatai alapozták meg a kés bbi centrumperiféria elméletet, mely szerint a piac (centrum ) közelében azokat a javakat célszer termelni, amelyeknek nagy a súlyuk, ill. a térfogatuk, vagy a szállítás során romolhat a 12 13 min sége. A telephely-elméletek a technikai és a társadalmi fejl dés eredményeképp folyamatosan módosulnak, nem beszélve arról az általánossá vált irányzatról, hogy most már nem a termelés helyszíne vonzza a munkaer t, hanem általában a termelést viszik az olcsó munkaer t kínáló körzetekbe, mindazonáltal az alapgondolat,

amely a termelési költség csökkenését és a minél jobb min séget tartja szem el tt, megmaradt. A távolság-gazdaságosság: a szállítási költségek a megtett úttal nem arányosan n nek. A jelenség magyarázata, hogy minden szállítási mód feltételez egy bizonyos – távolságtól független- fix költséget, ami egy távolság duplájára emelkedését feltételezve nem n a duplájára. 23. Az élelmiszeripari tevékenységek területi elhelyezkedése A szállítási tényez , az üzemnagyság és a vertikális kapcsolatok jelent sége Az egyes élelmiszeripari tevékenységek telepítése során – mindig változó összetételben – általában sokféle telepítési tényez t kell figyelembe venni, ezért célszer a csoportosításuk: • er forrás típusúak (nyersanyag, munkaer , információs kapcsolatok) • a termelési folyamat kimeneteivel kapcsolatosak (fogyasztópiac, környezetszenny.) • infrastruktúra jelleg ek (közlekedés, szállítás,

hírközlés, közüzemi hálózat stb.), • a termelés társadalmi szervezettségének mértékével és módjával kapcsolatos telepítési tényez k (üzem mérete, profilja, a termelés kombinációs és integrációs kapcsolatai). Vannak dönt telepítési tényez k, melyek telephelyválasztásra gyakorolt hatásuk nagy. A korszer logisztika, számítógépes termelésirányítás, korszer fuvareszközök megjelenése mérsékelték a szállítási feladat súlyát a telephelyválasztásban. Azon élelmiszeriparok, melyek nem rendelkeztek ezekkel a feltételekkel, ott mint a telepítés helyét befolyásoló fontos tényez t nem hagyhatták figyelmen kívül. Cél: a szállítási költség minimalizálása. A szállítási tényez , az üzemnagyság és a vertikális kapcsolatok jelent sége: A telepítési jelleg – a szállítási ráfordítások szempontjából – számításokkal is meghatározható, az ún: szállítási együttható segítségével. A szállítási

együttható képlete: Esz = Ea *Et, ahol : Esz = a szállítási együttható Ea = anyag-együttható, Et = tarifa-együttható. Az anyag-együttható a nyersanyag és a késztermék súlyarányát fejezi ki: Ea =Qny / Qk. A tarifa együttható a nyersanyag-szállítás tarifatételét viszonyítja a késztermékszállítás tarifatételéhez: Et =t ny/ t k. A késztermék szállítási lehet ségei általában kedvez bbek, mint a nyersanyagoké. Ez utóbbi is a nyersanyagra telepítés fokozottabb jelent ségét emeli ki. Bizonyos esetekben éppen a szállítási távolságok megnyújtásával érhetünk el hatékonyabb telepítési változatot. Az élelmiszeriparban folytonosan növekszik a technológiai vonalak id egységre számított teljesítménye, és ebb l következ en az optimális üzemnagyság is. 13 14 24. A világélelmezés problémái A táplálkozási és az élelmezési politika fogalma Az élelmezés problémáival két szervezet: a Mez gazdasági és

Élelmezési Szervezet (FAO), ill. az Egészségügyi Világszervezet (WHO) foglalkozik Ezek a szervezetek folyamatosan vizsgálják az élelmezés helyzetét a világ országaiban, és megállapításaikat rendszeresen közzéteszik. A világban egyszerre van jelen az éhezés és a túltápláltság. Az éhezés els sorban Afrika országait érinti, ahol els sorban a fegyverkezésre fordítják er forrásaikat. Legalább 50 millió ember folyamatosan az éhhalál küszöbén áll, s az említett szervezetek sem tudtak eddig eredményt felmutatni. A túltápláltság az északi félteke fejlett gazdaságú országaira jellemz . Ennek következtében n az elhízottak száma és a helytelen táplálkozásból ered megbetegedések és elhalálozások aránya. A táplálkozási politika: egy ország táplálkozási politikája a lakosság kielégít , egészséges és biztonságos táplálkozását összefoglaló célok, eszközök és feltételek összessége. Törvényi garancia

szükségeltetik ehhez, amit Mo.-on az 1988 óta m köd „Egészségmeg rzési Program”-ja biztosít, mely rögzíti az egészséges táplálkozás érdekében a hivatalos és a gazdálkodó szervek kötelezettségeit. Élelmezési politika: azon feltételek és eszközök összessége, amelyek a táplálkozási politika megvalósítását biztosítják. A kielégít mennyiség táplálékhoz jutás alapvet emberi jog, ez tehát gazdasági és szociális védelmi intézkedéseket igényel. Az egészséges táplálkozás megvalósításának legf bb eszköze a felvilágosítás, feltétele a megfelel élelmiszerek kínálata és a kereslet fizet képessége, bár sajnos az egészséges táplálkozás jóval többe kerül a fogyasztónak, mint a hagyományos. A biztonságos élelmezés viszont már egyértelm en az élelmiszerek el állításában szerepet játszó vállalatok tevékenységének eredménye. 25. A magyar lakosság élelmiszerfogyasztása: az élelmiszerfogyasztás

forrásai Az élelmiszeripari termelés során el állított termékek részben belföldi, részben külpiacokra kerülnek. Belföldi felhasználásra kb 78-81 %, míg 19-21 % kerül exportra. Az élelmiszerfogyasztás mindig függ a jövedelemt l. A csökken jövedelem következménye, hogy kevesebbet költenek élelmiszerre. Az élelmiszerfogyasztás forrásai: a lakosság által elfogyasztott élelmiszer különböz eredet lehet (friss fogyasztás; ipari feldolgozás utáni). Ennek megfelel en a fogyasztó kosarába az élelmiszer 3 forrásból jöhet: - bevásárlóközpont, bolt, piac: 60 % - saját termelés: 25-30 % • hivatásszer en vagy nem hivatásszer en, - vendéglátás: 10 % • közösségi étkeztetés • étterem. 14 15 26. Az élelmiszerfogyasztás statisztikai megfigyelése Milyen adatokat gy jt és közöl a statisztika a lakosság élelmiszerfogyasztásáról? Az élelmiszerfogyasztás színvonalát egy f re jutó fogyasztás mennyiségével, az energia

bevitel mennyiségével, a tápanyaghordozók (fehérje, szénhidrát, zsír) összetétellel szokták jellemezni. A hazai élelmiszertermelésnek a 70-es években végbement dinamikus fejl dése tette lehet vé, hogy a II. világháború utáni mélypontról felemelkedve nemzetközi viszonylatban nézve is jó színvonalú élelmiszerfogyasztás valósult meg leszámítva a 80-as évek közepét l a 90-es évek közepéig tartó id szakot. A magyar statisztikai rendszer 100 éve világhír . A statisztika a termékmérlegek elemzésével jut adatokhoz. Források: személyes fogyasztás élelmiszeriparnak egyéb iparnak takarmányozásra Bels fogy. Termelés szaporító anyagként készletváltozás Export Készletkülönbözet Rend-re álló mennyiség Elosztott mennyiség Veszteség Import A statisztika nézi, hogy az adott fogyasztónak mennyi a jövedelme, mi a foglalkozása, mi a lakóhelye, az életkorát. Más a fogyasztási szerkezet, ha id s, gyerek vagy középkorú.

Legszorosabb összefüggés a fogyasztás szerkezete és a jövedelem között van (mit és mennyit fogyaszt). A háztartások jövedelmük növekedésével az élelmiszerekre költött kiadás összege törvényszer en növekszik, de az összjövedelemhez viszonyított aránya csökken. 27. Élelmiszer-kiskereskedelmi óriásláncok er pozíciója üzletformák. Az élelmiszerkereskedelmi Az élelmiszeripari üzletformák változásait figyelemmel kísérve megfigyelhet k: 1./ növekszik az átlagos vállalkozási méret 2./ a legalsó méretkategóriában n a váll száma, de csökken az egy vállalkozásra jutó forgalom 3./ a váll méretstruktúra csúcsán kevés számú, nagy forgalmat lebonyolító óriáskonszernek áruházai állnak Jellemz üzletformák: - kényelmi bolt: kis bolt hosszú nyitva tartással, közel a lakóhelyhez - szupermarket: az élelmiszerek teljes választékát kínálja, eladótere legalább 400 m2 15 16 - hipermarket: szintén

önkiszolgáló üzlet b séges áruválasztékkal, eladótere legalább 2500 m2, továbbá követelmény a nagy parkoló terület megléte diszkont: olyan üzlet, amely üzletpolitikájára a diszkontelv érvényes (alacsony árak, behatárolt választék). Két formája: a kemény-, és a lágy diszkont A különféle üzlettípusoknak különböz életciklusaik vannak: bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás. Mediterrán országokban a hagyományos kiskereskedelmi formák a jellemz ek. Mo-on felgyorsult a bevásárlóközpontok építése (kiskeresked k nagy számát helyezik itt el, de van banki, vendéglátóipari és szórakozási lehet ség is.) A szupermarket üzletforma az EU minden országában hanyatló szakaszban van. Hipermarketek D-Európában bevezetési-növekedési szakaszban, Ny-Európában érett és részben hanyatló szakaszban vannak. A diszkont üzletforma Németország kivételével (itt hanyatló) mindenhol a bevezetési-növekedési szakaszban van. A

kereskedelmi óriások arra szorítják az élelmiszeripari vállalatokat, hogy a beszállításban az általuk el írt, sokszor kedvez tlen feltételeket fogadják el (átmeneti akciós árengedmények adására, az áruházon belüli jobb elhelyezésre, a kiszerelés módjára). Az élelmiszeripari vállalatokat ebben a kapcsolatrendszerben az motiválja, hogy az óriásláncok nagy létszámú fogyasztóközönséghez közvetítik termékeiket, a nagy volumen értékesítés pedig még viszonylag kisebb haszonkulccsal is kedvez eredmény lehet. Másrészt viszont a t kekoncentráció eltér mértéke, az eszközök forgási sebességének eltér mértéke önálló létében is veszélyeztetheti az élelmiszeripari termel vállalatokat. 28. Önvédelmi jelleg , kooperációs tendenciák, módozatok és szervezetek az élelmiszeriparban és az élelmiszer kiskereskedelemben Európában a koncentrációs tendenciákkal együtt törvényszer en jelentkezik a versenyhátrányban lev k

kooperációs törekvése. A kis és közepes méret cégek a nagy láncok konkurenciájára er ik egyesítésével válaszoltak. Ennek formái: • önkéntes láncok: Németországban az önállóságukat meg rz kiskeresked ké a piac 22 %-a • beszerzési egyesülések: a német keresked k vásárlásaik 80 %-át közös beszerz szövetkezeteiken keresztül bonyolítják • franchising: Franciaországban terjedt el leginkább, de meglep módon gyorsan terjed a hagyományos kiskereskedelmi struktúrával rendelkez országokban (Olaszo., Spanyolo, Portugália) is A franchise sajátos bérleti viszony keretében megvalósuló értékesítési forma, amikor a franchise-adó díjazás ellenében egységes és minden részletet átfogó marketingprogramot nyújt, amelyet a csatlakozó franchise-bérl átvenni köteles. (pl.: McDonalds) Az önvédelmi célú kooperációs egyesüléseknek nincs alternatívája, ez elkerülhetetlen lépés, azonban Mo-on még a csírái is alig léteznek.

16