Biológia | Ízeltlábúak » Alsórendű pókok

Adatlap

Év, oldalszám:2006, 13 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:67
Feltöltve:2007. december 08
Méret:94 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Phylum: Arthropoda - Ízeltlábúak Subphylum: Chelicerata - Csáprágósok Classis: Arachnida - Pókszabásúak Ordo: Araneaea - Pókok Subordo: Mesothelae - Alsórendű pókok Kisfajszámú ősi csoport. Potrohuk szelvényezett Csáprágójuk ortognath típusú Két pár tracheatüdejük és négy pár szövőszemölcsük van. Familia: Liphistidae - Félpókfélék Ebbe a családba 7 faj tartozik. Hat fajuk a Liphistius nembe tartozik Elterjedési területük Burmától, Malakkán keresztül Szumátráig terjed. A legnagyobb faj, a Liphistius desultor életmódja a legismertebb, ez a Maláj-félszigeten honos. Hegyoldalakon 60 cm hosszú járatokat ás a földbe, a járat vége kamrává szélesedik ki, kivezetőnyílását pedig jól álcázott csapóajtó zárja. A nyílástól legyezőszerű elrendezésben hat-nyolc vastag jelzőfonál húzódik Ha ezekbe egy rovar belebotlik, akkor a pók odarohan, megragadja az áldozatát, és becipeli a járatába. A zsákmányra váró pók

közvetlenül a csapóajtó fedele alatt tartózkodik, és azt a csáprágóival tartja csukva A kokonja 3 cm átmérőjű, és a cső kamraszerű tágulatában vigyáz rá a nőstény. A kokon selyemszerű, földdel bevont, madárfészekhez hasonló csészéből áll, amelyet egy sokkal vékonyabb, feltűnően fehér, selyemfényű fonálból készült fedő zár le. Subordo: Opisthothelae - Felsőrendű pókok Valamennyi szelvényezetlen potrohú pókot magába foglaló alrend, melyet két további, külön rokonsági körbe sorolnak. Osztag: Mygalomorphae - Négytüdős pókok Számos ősi vonást mutató közepes és nagyméretű pókok. Ortognath csáprágók és két pár tracheatüdő jellemzi őket. Méregmirigyük a csáprágó alapízében található (endocheliceral) Többségükben trópusi és szubtrópusi területeken élnek, mintegy 15 családjuk 2200 faja ismert. Familia: Ctenizidae - Aknászpókfélék családja Több mint 500 fajuk van. Legfeljebb csak 3 cm-es

hosszúságot érnek el, zömök testalkatúak és föld alatti járatokban élnek. Kevés kivételtől eltekintve a szubtrópusok és trópusok lakói, de valamennyi földrészen megtalálhatók. Nemesia pannonica - Magyar aknászpók Hossza 5 mm. Karsztbokorerdőkben, sziklagyepekben él, nagyon ritka faj Az aknászpókok alaktani jellegzetessége, hogy a csáprágóik alapízén elöl, a karom alapja fölött erős kitinfogakból álló gereblyeszerű, ásásra szolgáló képződmény van. A fajok többsége ugyanis a talajba ásott járatokban él, a járatok gyakran elágaznak, vagy pedig kamrákká bővülnek. A járatok belső falát nyállal és talajszemcsékkel szilárdítják meg, valamint fonadékkal teljesen kitapétázzák, kibélelik. Az aknászpók rendszerint élete végéig ugyanabban a járatban marad A járat nyílását mindig csapóajtó zárja le, amely selyemszerű sarokpánttal fel-le csapható. A fedő egyszerű lemezként fedi a nyílást, vagy pedig

kúp alakú, és így – mint dugó a palackba – beleillik a nyílásba. Számos faj elágazó járatot készít, és az oldaljáratok egy részét csapóajtók választják el egymástól. A kamrákat is olykor csapóajtók különíthetik el A talaj felszínére nyíló járatot borító ajtót mindig álcázzák, ezért ugyancsak nehezen találhatunk rájuk. Familia: Atypidae - Torzpókok családja Aknában élnek. A lakócsöveik zárt folyosóként folytatódnak a talaj felszínén Ezek a harisnyaszerű, elfekvő szövedékek a zsákmányszerzésüket szolgálják. Ha a talajon mozgó ízeltlábúak rálépnek, akkor annak falán keresztül marják meg azokat. Atypus affinis - Tölgyes torzpók Rendkívül érdekes életmódú állatok. A fiatalok és a nőstények földbe vájt, 10-20 cm mély lyukakat készítenek, majd ezt belülről vastag, nemezszerű szövedékkel bélelik ki. A lyuk a végén kitágulva egy végkamrát alkot: ennek átlagos vastagsága különben a pók

nagyságától függ, legfeljebb 14-15 mm átmérőjű. Ehhez a lyukhoz mintegy folytatásképpen csatlakozik az úgynevezett fogócső. Ez a lyuk béleléséhez hasonló nemezszerű szövedékből készült cső, amely az avarban vagy a talajon fekszik. Hossza 10-15 cm, vége néhány szállal össze van szőve. A hím kifejlődve elhagyja a csövet és csavargó életet él, illetve keresi a párját A nőstény egész életét a csőben tölti. Ha valamely rovar vagy más ízeltlábú megérinti a fogócsövet, a pók igen gyorsan odafut és a cső falán keresztül megmarja az áldozatát, majd átfogja lábaival és a cső falát kibontva a támadt résen át behúzza. A zsákmányt a lyuk végső tágulatában fogyasztja el, majd a fogócsövön esett hibát kijavítja. A párzás és a peték kikeltése is a lyukban történik. Előszeretettel alkotnak 50-200 egyedből is álló telepet Ilyen helyeken a lyukak, illetve a pókok egyedsűrűsége elérheti a m2-enként a 20-at.

Hazánkban főleg a középhegységek tölgyeseiben gyakori. Familia: Theraphosidae - Madárpókok családja A legnagyobb méretű és leghosszabb életű pókok (10-20 év). Változatos szövedékeket szőnek búvóhelyként, innen járnak vadászni. Főleg éjszaka aktív állatok Kisebb testű gerinceseket is zsákmányolhatnak. Számos fajukat hobbi állatként tartják és tenyésztik Csak trópusi területeken élnek, legtöbb fajuk Dél-Amerikában fordul elő. Mérgük általában nem veszélyes az emberre nézve, de a kihulló szőrzetük a nyálkahártyára, vagy bőrre kerülve kellemetlen lehet. Osztag: Araneomorphae - Főpókok Csáprágóik csípőkarmai egymással szemben működnek, azaz labidognath típusúak. Kis és közepes méretű, rendkívül változatos alakú és életmódú pókok. Mintegy 90 család több mint 23000 faja tartozik ide. Közép-Európában 38 család, körülbelül 1100 faja fordul elő Csoport: Paleocribellata Az ide tartozó pókok ez

előzőekben tárgyalt két ősi csoport részben még magukon viselik. Így pl. két pár tracheatüdejük van, és méregmirigyeik a csáprágó alapízében találhatók A fiatalok és a hímek potrohán hátlemezmaradványok figyelhetők meg. Fonálszűrőjük és nyüstjük van Familia: Hypochilidae - Négytüdős főpókok Kilenc fajuk ismert. Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában élnek Csoport: Neocribellata A második pár tracheatüdő redukálódott. A légcsőrendszer kialakulása és a légzőnyílások elhelyezkedése változatosan alakulhat. A leggyakoribb esetben a megmaradt egy pár tracheatüdő nyílásain kívül még egy páratlan légzőnyílás figyelhető meg, egészen hátul a fonószemölcsök előtt, a potroh hasi oldalán. A fonálszűrő és a nyüst a családok nagy részénél hiányzik. Az ivarszervek alkotása alapján két további csoportot különítenek el Csoport: Haplogyne Az ide sorolt családok esetében mindkét ivar párzószerve roppant

egyszerű felépítésű. A nőstényeknek a petelemeze hiányzik vagy nagyon egyszerű. A hímek tapogatólábának lábfeje lábíz jellegű. Ennek oldalához izom segítségével egyszerű gömb-vagy körtealakú gyűjtő kapcsolódik, melynek hosszabb vagy rövidebb nyúlványa képezi a hímtagot. Az ide sorolt családok nagy részének 6 szeme van. Familia: Segestridae - Darócpókok Nyúlánk testű, jellegzetes háti rajzolatú pókok. Lábtartásuk tipikus, amennyiben az első három pár előre, az utolsó hátra irányul. Mindkét végén nyitott csőszerű hálóikban főleg fakéreg alatt élnek. Segestria bavarica - Darócpók Nagysága 15 mm. Fejtora sötét feketésbarna, csáprágóik feketék Potroha szürke, feketésbarna, olykor lilás árnyalatú foltokkal. Az első folt a potroh hossztengelyében helyezkedik el, a többi párokat alkot, középen világosszürke sávot hagyva szabadon. Magyarországon főleg Sopron és Kőszeg környékén gyakori. Csöveit

inkább sziklarepedésekbe készíti. Familia: Scytotidae - Csupaszpókok Fejtoruk és potrohuk egyaránt gömbölyded. A fejtoruk hátul felboltozódik a nagyméretű méregmirigyektől. 6 szemük három, egymástól messze fekvő párban áll Lábaik hosszúak és vékonyak. Minden lábuk végén 3 karom van A pók a becserkészett zsákmányállatait először gúzsba köti a csáprágóin keresztül kilövellt ragasztó hatású váladékkal, később lassan elfogyasztja azokat. Hazánkban egy faja él Scytodes thoracica - Közönséges csupaszpók Színe világos barnás-vagy szürkéssárga, a fiatalok majdnem fehérek, rajzolatuk barna vagy fekete. Jellegzetes a fejtor tori részének líra alakú foltja 2-3 mm Lassú mozgású állatok, szabálytalan fogóhálót szőnek. Majdnem az egész földön elterjedt faj Magyarországon szórványosan elterjedt, főleg házakban él. Napközben kicsiny lakózsákjában pihen, éjjel indul zsákmányt keresni. Ilyenkor lassan,

szinte lopakodva jár, többnyire közvetlenül a szoba mennyezetén halad. A hím és a nőstény az éjszakai járkálásaik során találkozik A hím addig simogatja, tapogatja a nőstény fejtorának hátoldalát, amíg az felegyenesedik. Ebben a pillanatban a hím egyidejűleg mindkét tapogatóját a nőstény ivarnyílásának kitingödreibe helyezi. E pókok hímjei igen sajátságos módon, keresztben használják tapogatóikat A hím és a nőstény hasoldalukkal fordulnak egymás felé, és a hím jobb oldali tapogatója a nőstény jobb oldali ondótartályába kerül. A nőstények petéiket a párzás után néhány héttel rakják le A petecsomó világos, halványan barnás, és azt csak felületesen szövi át a nőstény. Petecsomóját a csáprágóival a fejtorának sternumához szorítja, és állandóan magával cipeli. A kikelt fiatalokat a nőstény rövid ideig még hordozza, de azok hamarosan szétszélednek. Familia:Pholcidae - Álkaszáspókok Fejtoruk

majdnem kerek, a hazai fajok potroha hengerded. 8 szemük van, amelyek közül két kis szem elöl, a többitől elkülönülve áll, 3-3 szem pedig két csoportot alkotva oldalt helyezkedik el. Csáprágóik kicsinyek, alapjukon hártyával vannak összekötve Lábaik rendkívül hosszúak, végízeik álízekre tagolódnak: három karmuk és fűrészes sertéik vannak. A Pholcus nem legjellemzőbb sajátsága a fejtor tori része és a potroh barnás színe, feltűnő rajzolat nélkül. Pholcus phalangoides - Nagy álkaszáspók Mind a hím, mind a nőstény alapszíne szürke, kissé barnás árnyalattal. Fejtoruk közepén sötét folt van, amelyből egy keskeny csík húzódik a két kis szem felé. Potrohuk középtáján két párhuzamos sötét folt van, amelyek hátrafelé összeolvadnak. E foltok azonban sokszor annyira elmosódnak, hogy alig láthatók. 2-3 mm Hazánkban házakban, kövek alatt gyakori Fogóhálója nagy, emlékeztet a vitorlahálóra. A pók a háló

alján, hasoldallal felfelé függeszkedik. Ha megijed, jellegzetes előre-hátra ingó, majd gyors rángatódzó mozgásba kezd (vibrotropizmus). Laza szövedékbe burkolt petecsomóját a nőstény csáprágóival fogva állandóan magával hurcolja. Csoport: Entelegynae Az ide tartozó családoknál mindkét nem párzószerve jól fejlett. A nőstények petelemeze változatos alkotású, legtöbbször erősen kitinizált. A hímek tapogatólábának lábfeje bonyolult párzószervvé módosult. Superfamilia: Lycosoidea Fonálszűrőjük és nyüstjük nincs. Viszonylag nagytestű, gyorsan futó vadászpókok Fogóhálót nem szőnek. Familia: Lycosidae - Farkaspókok Talajfelszínen élnek. A nőstények a fonószemölcseikhez rögzített petecsomókat magukkal hordják. 8 szemük 3 sorban áll Az első sorban 4, a második és harmadik sorban 2-2 szem helyezkedik el. Legkisebbek az első, legnagyobbak a harmadik sor szemei A szemek mindegyike sötét ún. nappali szemek

Fonószemölcseik rövidek, vastagok A farkaspókok talajon élnek, növényzetre csak néhány faj mászik fel rendszeresen. Egyes fajok a földben függőleges tárnát fúrnak, ebben laknak és innen járnak ki táplálék után. Kicsinyeik kikelésük után az anyjuk hátára kapaszkodnak, annak szinte az egész testét ellepik. Az anyapók a kicsinyeket egy-két hétig – szétszéledésükig – hurcolja a hátán. A Pardosa nem fajaira jellemző, hogy fejtoruk viszonylag magas, a feji rész oldalai csaknem függőlegesen lejtenek. Az erős csáprágók hossza megegyezik a fejtor magasságával: belső szegélyén 3, a külsőn 3-4 fogat visel. Az első szemsor egyenes vagy enyhén előrehajló A második sor szemei a legnagyobbak. Lábaikon hosszú, karcsú tüskéket viselnek, a két nagy karom fogazata erőteljes, a 3. karom kicsi Lábaik vékonyak, a 4 pár a leghosszabb, gyakran feltűnően hosszú. A fejtoron többé kevésbé kifejezett világos hosszanti sáv húzódik A

hímek kisebbek és sötétebb színűek mint a nőstények. A gyér növényzetű pusztaságoktól a zárt erdőkig mindenütt élnek Pardosa fajok. A nőstények petetokjai duzzadt lencse alakúak, kerületükön megfigyelhető a varrat. Gyakran színesek: zöldes, kékes, barnás színezetűek Két fiasítást is felnevelhetnek. Pardosa amentata - Parti farkaspók A Pardosa amentata alapszíne sötétbarna, tapogatói (a pikkelyek is!) feketék, igen dús szőrzettel borítottak. A fejtor középsávja igen széles, középen befűződik; a hasonlóan világos oldalsávja szaggatott, 6-7 mm. Hazánkban gyakori Kizárólag vízközelben, nedves talajú területeken találjuk meg. Az ilyen helyeken már tavasszal, hóolvadás után tömegesen fordul elő, a gyors folyású patakokat kerüli. Lycosa singoriensis - Szongáriai cselőpók Keleti jellegű faj; nyugati elterjedési határa a Bécsi-medence, keleten az Altaj hegység, de Indiában, Kínában is megtalálható. Pusztai

állat, sztyeppeken, sivatagos és félsivatagos területeken honos. Hazánkban az Alföld jellegzetes pókja Nem lehetetlen, hogy a múlt század végétől terjedt szét. Függőleges tárnákat fúr, ezeket laza szövedékkel béleli ki Ezekben lakik, innen jár tápláléka után, amely javarészt sáskákból áll. A nőstény petecsomóját is a lyukban őrzi, gondozza. A hímek kifejlődésük után csavargó életmódot folytatnak. Hazánk legnagyobb pókja, a nőstények potrohukkal együtt meghaladják a 45 mmt Familia: Pisauridae - Csodáspókok Közepes és nagytermetű pókok. Szemeik 2 sorban állnak Minden lábukon 3 karom van A nagy karmok fogai hosszúak, karcsúak. Fogóhálót nem szőnek A nagyobbak zsákmányukat rárohanással, ráugrással fogják meg. Részben talajon részben növényzeten tartózkodnak Petéit a nőstény gömb alakú, sűrű szövedékű petezacskóba rakja. Ezt a csáprágóival, vagy a tapogatójával fogja; állandóan magával cipeli.

Egy ideig a kikelt kicsinyeket is őrzi Pisaura mirabilis - Csodáspók 4-5 mm hosszú. Potrohának hátoldali része világosbarna, ezen két sorban szabálytalan, sötétebb foltok sorakoznak. A sík vidéken gyakoribb, mint a hegyvidékeken, és a nyílt, világos, bozótos, egyenletes aljnövényzetű területeket kedveli. Itt mászkál a füveken, cserjéken, bokrokon, és előszeretettel napozik a nagyobb leveleken. Májusban párosodik Ilyenkor a hím egy saját maga által fogott, beszőtt zsákmánnyal közeledik a nőstényhez. A párosodás akkor zajlik le, amikor a nőstény az ajándékot fogyasztja. Dolomedes fimbriatus - Szegélyes vidrapók Fejtoruk széles, a feji rész kiemelkedő. Potrohuk hátrafelé keskenyedő Magyarországon két fajuk él. Mindkettő vízparti növényzeten él, de alkalomadtán a víz felületén is gyorsan és ügyesen futnak. Hosszuk elérheti az 1 cm-t A Dolomedes fimbriatus általánosan elterjedt gyakori faj. Jellegzetesen egyszínű,

vörösesbarna, az oldalain széles, világítóan fehér vagy némileg sárga árnyalatú sáv húzódik. A síkságokon gyakoribb, mint a hegyvidékeken A kifejlett állatokat főként a világos ligeterdőkben és a vizek mentén találjuk. Gyakran szinte a víz felszínén szaladgálnak. A fiatal egyedek olykor a víztől távol, az erdők és a mezők közepén, valamint a bozótosokban élnek. Familia: Oxyopidae - Hiúzpókok Szemeik négy sorban állva, mintegy 4 szempárt alkotnak. Fejtoruk hosszúkás, a feji rész kiemelkedik. Előröl tekintve a csáprágó hossza megfelel a fej magasságának Potrohuk hátrafelé keskenyedik, a fonószemölcsök felülről nézve láthatók, a potroh hátul hegyes. Lábaikon 3 karom van, talpecset nincs rajta. A lábak tüskézete feltűnően erős Fogóhálót nem szőnek, zsákmányukat lerohanják vagy ráugranak. Rendkívül gyors mozgású állatok Oxyopes lineatus - Hiúzpók Potroha sárgásbarna rajzolatú. A potroh elején világos

szegélyű foltpár egy középfoltot fog közre, majd az oldaláról ferdén hátrafelé irányuló két foltpár található. A foltok fehérek 2-2,5 mm. Magyarországon a Zempléni-hegységben szórványosan, az Alföldön nagyobb mennyiségben él. Superfamilia: Amauroboidea A családok egy része fonálszűrővel rendelkezik. Közepes és kisméretű, általában kisméretű fajok. Legtöbbjük családonként jellegzetes fogóhálót sző Familia: Agelenidae - Zugpókok Változatos alakú és méretű állatok. Tölcsérhálóikat növényzeten, avarban, sziklákon és néhányan tipikusan lakásokban készítik. A leghosszabb életű hazai pókok (6-7 év) Agelena labyrinthica - Illó tölcsérpók Fejtora barnássárga, gyakran kissé vöröses, két barnásfekete hosszsáv díszíti, amely az oldalszemek irányába kihegyesedik. Potroha szürkésbarna vagy feketés, világos sárgás előrefelé egymáshoz közelítő foltpárok tarkítják. A potroh középen egy elég

széles szürkésvörös, a fonószemölcsök felett narancssárgává váló középsáv fut. 4,8-5,5 mm Kerek többnyire domborodó, durva tetőhálóját fűfélék vagy bozótok közé feszíti ki. Gyakran háziméhet is zsákmányol, méghozzá olyan mennyiségben, hogy ez méhészeti szempontból is számottevő. Ezért egyes helyeken az ellenük való védekezésül a juhokat is felhasználják; ugyanis mielőtt szabadon bocsátanák egy területen a méheket, néhányszor ide-oda hajtják a juhokat, hogy azok az illó zugpókok hálóit tönkretegyék. Familia: Argyronetidae - Búvárpókok Közepes nagyságú pókok, amelyeket jellemzi a kettős hasi barázda, valamint az 1. láb egynemű szőrözete és a másodvégízen elhelyezkedő 3 pár rövid erős tüske. Argyroneta aquatica - Búvárpók Színe világosabb vagy sötétebb barna, esetleg szürkés árnyalattal. Fejtorának feji része valamivel világosabb. Potrohának szőrzete dús A hím potroha hosszabb és

hegyesebb végű, a nőstény potroha rövidebb, de vastagabb és a vége tompán lekerekített. Magyarországon minden nagyobbacska állóvízben és folyami holtágban megtalálható, ott ahol megfelelő sűrű a hínárvegetáció. Szinte egész életét a vízben tölti Víz alatti búvárharangjába a potroh szőrzete között szállítja le a levegőt. A búvárharangban fogyasztja el a táplálékát, itt párosodik, és a petéit is itt őrzi. Familia: Hahnidae - Parány-zugpókok Fejtoruk hosszúkás, előrefelé kissé keskenyedik, elől lekerekített. Potrohukon gyakran nincs rajzolat, vagy ha van, az is lehet elmosódott, vagy kevéssé jellegzetes. Szőrözetük gyér Ennél a családnál csak az ivarszervek alapján lehet szétkülöníteni az egyes fajokat. Hahnia montana Az alapszíne sárgásszürke, fejtorának tori részén mindkét oldalon 4 sugárirányú sötét vonal van. Lábai világosszürkék A potroh valamivel sötétebb mint a fejtor tori része, igen

sűrűn és finoman pontozott. 3-4 világos, középen előreszögellő harántvonal díszíti 0,7-0,8 mm Nyugat-és Észak-Európában sokfelé előfordul. Magyarországon eddig csak 2 példány ismeretes (Pilis-hegység, Vöröskő). Erdőlakó faj Familia: Amaurobiidae - Eretnekpókok Kis és közepes termetű fajok. Szövőlapjuk mindig kettéosztott Nyüstjük 1 vagy 2 soros A lábak végízeinek háti oldalán 1 sor érzékszőr van. Mind a 8 szemük világos színű Kövek alatt, földrepedésekben, fakéreg alatt, pincékben, sziklaüregekben kusza fogóhálót készítenek. Az Amaurobius nem fajaira jellemző, hogy mind sötétségkedvelők. Vastag fonalú rendszerint fehér vagy szürkés színű penészfonalakra emlékeztető hálót szőnek. A be-illetve kijárati rész többé-kevésbé tölcsérszerűen kiképezett. Az erős csáprágójú pókok tápláléka nagy százalékban bogár. A hímek éjjel barangolnak Amaurobius fenestralis - Ablakos eretnekpók

Közép-Európa északibb részein főként középhegységekben él, és ott többnyire erdőkben található. A fák laza kérge, mohapárnák és kövek alatt vagy sziklahasadékokban él A fiatal állatok szívesen tartózkodnak a lombok között. A nőstény júniusban vagy júliusban készíti el kerek vagy ovális, teljesen zárt, göndör fonalakból készült vastag falú zsákját, amelyben azután kokonjait őrzi. E költőzsákokat többnyire fakérgek alatt találjuk E faj fiataljai kiszívják az időközben elpusztult anyaállat utótestét. Északabbra, Dániában az ablakos eretnekpók előszeretettel húzódik be a házakba is, ahol fogóhálóját a lakások és pincék ablakain feszíti ki. Familia: Dictynidae - Hamvaspókok Kistermetűek, testük általában dús szőrzettel borított. A nyüst kialakulása változatos, rendszerint nem húzódik az íz teljes hosszán végig. Az első szemsor szemei mindig sötét színűek, az oldalszemek világosak. Fogóhálóik

kusza szövedékűek, alakjuk, elhelyezkedésük, nagyságuk fajok szerint változó. Növényzetlakó, valamint talajlakó fajok egyaránt találhatók ebben a családban. Dictyna arundinacea - Nádi hamvaspók Fejtora feketésbarna, a feji részen 5 sorban álló fehér szőrözet látható. Lábaik vörösbarnák, egyes példányokon elmosódott gyűrűzöttség figyelhető meg. Potrohának hátoldala szürke, szőrözete fehér, rajzolata barna. Rajzolata nagyon változékony Leggyakoribb esetben a sötét hosszsáv a közepén megszakad, és hátrafelé 3-4 harántfoltból áll. Hazánkban nagyon gyakori, réteken, szántóföldeken, gyomtársulásokban, vízparti növényzeten. A zárt erdőket kerüli Superfamilia: Eresoidea Fonálszűrős pókok több mint 100, főleg trópusokon élő, tárnát építő faj tartozik közéjük. A földbe szőtt lakócsöveiket változatos szövedékek követik a felszín felett. Főleg talajon mozgó bogarakat fogyasztanak amelyek

kitinlemezeit a hálóikban tömegével találhatjuk. Csak a kifejlett hím kóborol, a nősrények a szövedékben töltik egész életüket. Familia: Eresidae - Bikapókok családja A családjellemzés megegyezik a fajjellemzéssel. Eresus cinnaberinus - Bikapók A hím fejtora fekete, a feji részén a szőrzet fehér és vörös keveréke, a tor gyakran vörös. Potrohának hátoldala világosabb vagy sötétebb élénkvörös, igen ritkán narancssárga. 4 nagy kerek, fekete, fehéren szegélyezett folt díszíti, ezek alatt még két egészen kicsi fekete folt lehet. A potroh hasoldala sötét barnásfekete, fehér és fekete szőrzettel, a tracheatüdők fedője mindig vörös szőrzettel borított. Az elülső két pár lába fekete, az ízek vége a combtól kezdődően fehér szőrgyűrűt visel. A hátulsó lábak fehér gyűrűi gyakran hiányoznak Tapogatója fekete, combjának és térdének végén ugyancsak fehér szőrgyűrű van. A nőstény fekete, a feji

részén fehér és vörös szőrzettel. A hím 4-5,5, a nőstény 5,5-6 mm Augusztus végére szeptember elejére ivarérettek. A nőstény 6-10 cm mély, fonallal bélelt üregben lakik, amelynek bejáratánál tölcsér alakú háló, e fölé pedig ívben kifeszített fogóháló van. Java részben bogarakat fogyasztanak A kifejlett hímek csavargó életmódot élnek Ivaréretten áttelelnek. Elsősorban a domb és hegyvidékek déli kitettségű lösz dolomit és mészkőoldalait lakja, zárt erdőkben nem él. Superfamilia: Gnaphosoidea Talajon és növényzeten élő, fogóhálót nem készítő éjszakai vadászpókok. Familia: Gnaphosidae - Kövipókok Főleg talajlakók. Hengeres testűek, sötét színűek Fogóhálót nem készítő éjszakai vadászok Szövőszemölcseik henger alakúak, és teljes hosszukban azonos távolságra vannak egymástól. Drassodes lapidosus - Barna kövipók 4-5,3 mm. Szívesen tartózkodik kövek alatt, s gyakran megtalálható a házak

körül heverő kövek alján is. Fogóhálót nem készít Lábai erőteljesek, dúsan sertézettek, testét sűrű szőrzet borítja. Teste hengeres, de kissé lapított Éjszakai állat A nőstény petéit erős tokban kövek alá rakja. Familia: Clubionidae - Kalitpókok Tipikus növényzeten élő fajok. A nappalt a szövedékeikben töltik Színük általában egyöntetű világosbarna, néha zöldes. Egyes fajaik csípése kellemetlen gyulladást okozhat Fonószemölcseik kúp alakúak, és nyugalmi állapotban egymásra fekszenek. Cheiracanthium punctorium - Mérges dajkapók 4-7,6 mm nagyságú. Fejtora rozsdasárga, potroha szürkészöld Költőkamráját bokrokra vagy nagy bugájú fűfélék visszahajlított kalászába készíti. Ezen belül történik a párosodás A nőstény a petéket, majd a kikelő kicsinyeket haláláig itt őrzi. Ilyenkor nagyon támadékony, és erős, jól fejlett csaprágóival megsebesítheti a "betolakodókat". Embernél súlyos

gyulladást, több órán át tartó időszakos végtagbénulást eredményezhet a marása. Clubiona corticalis Elsősorban fák kérge alatt tartózkodik. A potroh alapszínezete szürkés, és a utótest közepétől mindkét irányban ferde fehér vonalak futnak. Ez a faj sem készít fogóhálót Juvenilis alakban telel át, mégpedig úgy, hogy vastag hálót sző maga köré, és egész télen mozdulatlan. Familia: Thomisidae - Karolópókok Talajon és növényzeten élő, lesből támadó pókok. Első két pár lábuk lényegesen hosszabb a hátulsóknál. Növényzeten élők, gyakorta látványosan színesek Misumena vatia - Viráglakó karolópók 1,5-3 mm nagyságú. A hím fejtora fekete, középsávja világos, potroha sárgás, szegélye és két hosszsávja fekete. A nőstény a környezet színéhez alkalmazkodva fehér, sárga, vagy akár zöld színű is lehet. Thomisus onustus - Fehér karolópók 1,5-3 mm nagyságú. Homloka előrenyúló, potroha feltűnően

eltér a pókok többségének gömbded potrohformájától. Hátrafelé háromszög alakban kiszélesedve, kettős szegletben, féldomborúan zárul. Színe fehér vagy világossárga, lilásan, szürkésen erezett Virágokon ül lesben, a háziméh gyilkosa, így azok közé a nagyon ritka pókok közé tarozik, amelyeket kártevőként tartunk számon. Xysticus kochi - Közönséges karolópók 2-3 mm nagyságú. Potrohának sötét hátoldalán egy világosabb, mindkét oldalán háromszög alakban kimetszett középvonalat találunk. Mindig kiterjesztett elülső lábakkal leselkedik az alacsonyabb növényeken, bozótokon. Fejtora vörösesbarna vagy fekete, közepén sárga sávval A potroh szegélye fehér, a hosszanti sávok feketésbarnák, a közép világosbarna. Hátrafelé a potroh kissé kiszélesedik. A nőstény színei világosabbak Familia: Salticidae - Ugrópókok 3000-nél több fajukkal és 435 nemükkel a pókok legnagyobb családját alkotják. Testhosszuk

legfeljebb 2 cm, a fajok nagy része azonban csak negyedakkora vagy még kisebb. Testalkatukra jellemző, hogy zömökek, lábaik viszonylag rövidek, a fejtor pereme levágott, és előrefelé alig keskenyedik el. Különösen jellegzetesen helyezkednek el a szemeik Három sort alkotnak, ezek közül az elülső sorban négy szem van, amelyek közül a két középső rendkívül nagy. E sor mögött még két sor van, amelyeknek mindegyike két-két szemből áll A hímek csáprágói gyakran sokkal hosszabbak, mint a nőstényekéi, elülső lábaik kefeszerűen szőrösek, vagy pedig teljesen elüt a színük a nőstényekétől. Evarcha falcata - Vörhenyes ugrópók 2,5-3 mm. A hím fejtora vöröses, fekete sárga szőrzettel A utótest fekete, sárga szőrökkel, fehér vonalakkal. A nőstény barnás, utóteste sárgás, fekete szőrök borítják Bokorerdőkben, erdőszéleken gyakori. Salticus scenicus - Színészpók 2,5-3 mm nagyságú. Hosszú, nyúlánk termetű, a

hímek csáprágója feltűnően hosszú, előreálló. Kőfalakon, házfalakon, sziklákon gyakori, környezetéhez a csalódásig hűen alkalmazkodik. Nevét komikus mozgásáról kapta, ahogy becserkészi kiszemelt áldozatát Amikor megpillantja zsákmányát, közelébe lopódzik, és egy ugrással rajta terem. A megmart állatot maga előtt tartja míg kiszívja, és közben jobbra-balra nézeget, előre-hátra fut, hogy magát minden közeledő veszélytől megóvja. Familia: Heteropodidae - Vadászpókok Nagytestű, nappal aktív vadászok. Lábaik többnyire oldalt állnak Képviselőik általában melegebb éghajlatú tájakon honosak, csupán a Micrommata nem él messze északon, így Angliában, Norvégiában és Svédországban. Micrommata virescens - Zöld hunyópók 4-5,5 mm nagyságú. A hím és a nőstény egyaránt fűzöld A hímnek ettől eltérhet a potrohszíne: sárgás színű lehet, végigfutó vörös közép- és oldalsávokkal. Erdőkben, réteken gyakori.

Napkedvelő és támadó kedvű állatok Nem készít búvóhelyet, hanem leveleken és virágokon leselkedik rovarokra. Csak a telelés idejére készít zárt lakózsákot, és a peterakás alkalmával fon össze a nőstény kamraszerűen több levelet. Superfamilia: Aranoidea Az ismert pókfajok mintegy harmada tartozik az ide sorolt csalásokba. Közös jellemzőjük a változatos fogóháló készítés. Különböző három dimenziós úgynevezett térhálókat, valamint kerekhálókat szőnek. A kerekhálók amellett, hogy anyagtakarékosak, a pókselymük speciális adottságainak köszönhetően a leghatékonyabb fogóháló típust képviselik. Familia: Araneidae - Keresztespókok Változatos alakú és nagyságú pókok. Kivétel nélkül 8 szemük van, amelyek két sorba rendeződtek. Lábaik tüskézete erős és feltűnő Karmaik erőteljesek A nőstény a hím méretét nemcsak szélességében, de hosszúságban is többszörösen meghaladja. Kerek hálót készítenek.

A hímek ivaréretten csavargó életmódot folytatnak A nőstény pók a petéit különféle alakú tokba zárja. Araneus diadematus - Koronás keresztespók 6-8 mm nagyságú. Potroha változatos színű, a fehéressárgától a sötét lilásbarnáig terjedhet A háton a legjellegzetesebb az a fehér, kereszt alakú foltsor, amelyet a középbéli mirigyben lerakódott anyagcseretermék, a guanin hoz létre. Egész Európában, Ázsia mérsékelt övében és Észak-Amerikában elterjedt. Hazánkban az egyik leggyakoribb és leginkább ismert pókfaj Kerek hálóját a házak körül, a kertekben éppúgy megtalálhatjuk, mint az erdőkben. A fa és bokor nélküli füves rétekről teljesen hiányzik. Argiope lobata - Karéjos keresztespók Az első láb második végíze rendkívül hosszúra fejlődött. A hímek sokkal kisebbek mint a nőstények. A fejtor világosbarnás, fehér szőrzettel Potroha a hátoldalán sárgás, barnás színeződéssel; oldala karéjozott, a

karéjok a hát közepe felé, mint kiemelkedések folytatódnak, színük rendszerint fehéres. Hasoldala a hasi barázda után fekete, sárga foltokkal, sávokkal díszítve. Nálunk csak meleg hegyoldalak nyílt területein és az Alföldön található meg. Argiope bruennichi - Darázspók Potrohuk mintázata élénk, elütő színekből áll. Többnyire különböző számú és szélességű, fekete harántcsíkolat látható az aranysárga alapszínen. Ez a faj a mérsékelt égöv északabbi részein is él, sőt állandóan továbbterjed északi irányban. Előfordulási helyén mindig több, egymás közelében élő példányt találhatunk. Egy ilyen populáción belül valamennyi állat azonos életmódot folytat. A különböző populációk között azonban már életmódbeli különbségek is tapasztalhatók, és ez főként akkor vehető észre, ha eltérő élőhelyeken tartózkodnak. Így a nedves vidékeken élő populációk nőstényei két vagy három héttel

korábban rakják le kokonjaikat, mint a száraz vidéken élő populációké. Familia: Tetragnathidae - Állaspókok Többségükben feltűnően nyúlánk testű, hosszú lábú, kerek hálót szövő pókok (a Pachygnatha nem képviselői azonban csak fiatal korukban készítenek kerekhálót, kifejletten szabálytalan alakú fogóhálót szőnek). Csáprágóik különlegesen fejlettek, főleg a hímeké Tetragnatha extensa - Közönséges állaspók 2,5-3 mm. Vízparti növényeken könnyen fellelhető Potroha barnás vagy sárgászöld, barna rajzolatokkal. Lába gyűrűzetlen Familia: Theridiidae - Törpepókok Hurokhálót szövő gömbölyded potrohú, legtöbbször hosszú, gyenge lábú fajok. Potrohuk gyakran színes és feltűnő mintázatot mutat. Számos fajuk tipikusan kötődik az emberi lakásokhoz, és ma már elterjedt kozmopolita. Latrodectus mactans - Fekete özvegy 2-3 mm. Ez a borsószem nagyságú állat a félelmetes hírű Lactrodectus nemzetség egyik tagja,

Földünk egyik legveszélyesebb pókja. Főként Dél-és Észak-Amerika lakója, de rokonai Európa kivételével valamennyi földrészen megtalálhatók. Fénylő koromfekete potrohának hasi oldalán élénkpiros, homokórára emlékeztető foltot láthatunk. Marása különösen gyerekekre és szívbetegekre jelent életveszélyt. A marás után 4-5 órával már bekövetkezhet a halál. Nevét a pók onnan kapta, hogy a nőstény párzás után felfalja a hímet, s így azonnal "özveggyé" válik. Familia: Linyphiidae - Vitorlapókok A mérsékelt és hideg égövi tájak legfajgazdagabb családja. Kisméretű, karcsú testű, tüskézett lábú fajok. Jellegzetes vitorlahálót szőnek, hálójukban hasoldalukkal felfelé csüngenek Linyphia triangularis - Háromszöges vitorlapók 2-3 mm. Kedvelt tartózkodási helyén, bokrokon található leggyakrabban Potrohának alapszíne fehér, néha szürkébe hajló, rajta erőteljes sötét rajzolatokkal. Superfamilia:

Deinopidea Familia: Uloboridae - Derespókok családja Szemeik két sorba rendeződtek. Csáprágójuk erős, domború, méregmirigyük azonban nincs! Első lábpárjuk feltűnően erős és hosszabb mint a többi. Szövőlapjuk egységes Kerekhálót vagy annak egy cikkelyét szövik. Uloborus walckenaerius - Derespók A hím és a nőstény színezete egyforma: mind a fejtor, mind a potroh fehér. A fejtoron fekete hosszsávok vannak, amelyek néha nagyon elmosódottak is lehetnek. Potrohuk nagyobb részét fehér szőrözet fedi, ez helyenként csomóban áll, és így sajátos külsőt kölcsönöz az állatnak. A potroh hátoldalának közepén, valamint egy-két keskeny hosszvonalban a szőrözet szürkés. Lábaik vörösbarnák, sötéten gyűrűzöttek. 1,6-2,2 mm Magyarországon elsősorban az Alföldön gyakori, melegkedvelő állat. Egész életét a háló alsó felén kapaszkodva tölti, külön rejtekhelyet nem készít.