Tartalmi kivonat
Véletlen egyezések? HUNNIA 120. szám Véletlen egyezések? HUNNIA 120. szám Újabban egyre több helyen vetõdik fel a sumér és a magyar nyelvi rokonság kérdése. A kategorikus igent vagy nemet elhamarkodottnak ítélem. A rokonításhoz bizonyos szavak megegyezése még önmagában kevés. Való igaz, hogy a másik oldal, a finnugorságtól való származtatás még kevésbé állja meg a helyét. Hihetetlen megegyezésekre bukkanni a régi és mai népnevek és helynevek között. Kutatóink ezeket a véletlen, vagy a bizonytalan olvasat számlájára írják. Pl a mezopotámiai kultúrák Úr, Uruk és Kis városneveit nem fogadják el, mondván, hogy nem lehet tudni az akkori kiejtést. Ebben van bizonyos ésszerûség Magam részérõl is bizonyítottabbnak látom, ha nemcsak a szavak külalakja, hanem a jelentése is megegyezik. Pl az angol cup és a magyar kupa szavak hangzókban is, és a jelentésben is megegyeznek, tehát igencsak nagy bizonyossággal
kijelenthetjük, hogy közeli rokonságban állnak egymással, sõt azonosak. (Az angol a fejet HEAD-nak, az agyat BRAIN-nak, a koponyát SKULL-nak fordítja.) Érdekes, hogy a németben szintén megjelenik a KOPF hangsor, fej értelemmel. (Az agy GEHRIN a koponya SCHADEL.) Tehát van egy angol szó, a CUO, csésze, kupa értelemmel, másik nyelvben a németben megjelenik a KOPF, fej értelemmel. Most jön a véletlen? Magyarban a két különállónak tûnõ fogalmat egy ugyanazon hangsor kifejezi, a KUPA. Ez bizony valóban véletlen (!) lenne, ha a kultúrtörténészektõl nem tudnánk, hogy az emberiség hajnalán az elsõ áldozó és ivó csészéket, kupákat a legyõzött ellenség KOPonyájából készítették. (KUPán vágták?) Márpedig a magyarban a KOPonya, a KUPa és a KUPos szó gyökerei szoros jelentési és alaki azonosságot mutatnak. Térjünk rá tehát az izgalmasabb, érdekesebb témákra. A Szentföld és környéke számtalan különös szálon érkezõ, de
egy pontba futó véletleneket rejt. A mai Izrael térképén van RABA, HARIS, DURA, ABDA, GÁT, PAROD nevû település. Ez lehet még véletlen, ám Galilea tartományban mind a mai napig van TURAN, ALMAGOR ÉS MAGHAR település! – Szabó Árpád: Aranygyapjú, 1966-os kiadványú könyve belsõ borító térképén (a mai szíriai Halab város körül) ÁRPÁD nevû települést mutat az antik görög térkép! file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Sumér-magyar%20véletlen%20egyezések.htm (1 of 5)20040608 18:04:59 Véletlen egyezések? HUNNIA 120. szám – A régi kiadású bibliák hátuljában térképek segítik az eligazodást. Megtalálni rajtuk Jézus idejében szintén Galileában, kb. 25 km-re Názárettõl SKITOPOLISZ-t (mai neve BEJTSEÁN). Ismerõsen cseng? – Nem tudom, hogy a régi „filiszteusok” mai leszármazottai, a palesztinok tudják-e, hogy az 1681-i magyar törvény 46. cikkelye 10§ még latinul PHILISTAEUS-ként szerepelnek a hazai
jászok. Ennek emlékét õrzi a PILIS hegység. (Forrai Zoltán: Putnok eredete és õstörténete) – A hettita alapítású Jeruzsálem neve a régi térképeken URU–SOLYMA ÉS HEROSOLYMA. (Állítólag Szolimának olvasták) Herodotosz szerint a szent sólyom városa volt. A szomszédos pártus (hun) birodalomból ránk maradt ábrázolásokon akkoriban a király kitárt szárnyú „ragadozó madarat” hordott a koronáján. – A mai moldvai JASSI város a latin iratokban FORUM JAZIGORUM és FORUM PILISTINORUM néven szerepelt, minthogy a kétféle név ugyanezt a népet jelöli. Magyarúl pedig máig Jászvásárnak hívjuk Ugorjunk még visszább az idõben. Véletlenül sok antik isten neve és lényegisége, akármilyen döbbenetes is, még ma is értelmezhetõ magyar nyelven. Az emberiség hajnalán az elnevezéseket nem véletlenszerûen adományozták, hanem a név a legjellemzõbb lényeget jelenítette meg, „beszélõ” nevek voltak. Ez a szokás a tudás
hanyatlásával együtt elsatnyult. – Az EPHEZUS-i DIANA (véletlenül elfelejtett korábbi neve KÜBELE). Megmaradt szobrán számtalan nõi mellel ábrázoltatik. Termékenységi istennõ volt (ezért a sok kebel) nagy kultuszát a görögök Frigiából vették át, ahol KÜBELE, latinosan CYBELE néven tisztelték. A nõi kebel a tápláló, biztonságot nyújtó anyaság szimbóluma az anyaöllel együtt. – FORTUNA. Istenanya, a korabeli képek keréken állva ábrázolták A FORgó rulett õsének közepén is az õ szobra állt (a szerencse lényege, ahogy a magyar is mondja: FORgandó.) A játékosok várták, hogy merre file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Sumér-magyar%20véletlen%20egyezések.htm (2 of 5)20040608 18:04:59 Véletlen egyezések? HUNNIA 120. szám FORdulva áll meg a szobor, hogy képletesen is és a valóságban is kire mosolyog rá a szerencse. – HERMÉS. Pásztor és tolvaj istennek is mondják a mai könyvek Véletlenül a
lényegrõl elfelejtkeznek, hogy õ valójában hírnök, küldönc volt. Az istenek, vagyis a szellemvilág üzeneteit közvetítette az anyagi világba. A két szétszakadt világ között õ volt az összekötõ kapocs Szárnyas saruja az égi oldalát jelezte, tudott repülni, mint az istenek. Vándorbotja pedig a földhöz kötött fáradozást, vándorlást jeleníti meg. Ám botján is az embereknek szóló tanításként, a világ polaritását jelképezõ, két, egymással szemben lévõ kígyó tekeredik, szembenézõ fejük között a bot gömbben végzõdik. (A gömb, a tökéletesség, a teljesség.) Az ellentétpártokra szakadt létezés egy harmadik, középpontbóli lehetõségét jelzi, tehát a számmisztikai hármasság minõségét. A kettészakadt (látszólagos) ellentétpárok feloldását, a VAGY EZ–VAGY AZ helyett az IS–IS-t. (Pl a matematikában közös nevezõre hozás.) Hermes lényege a hármasság. Bizonyságul elõhívok egy másik Hermészt is, aki
az idõk homályából napjainkig elért üzenetet továbbított nekünk, a Tabula Smaragdínát. Õ magyarul Hermész, a Háromszorosan Nagy, vagyis Hermes Triszmagistos. Azt tanította, hogy van egy külön felsõ világ és egy külön alsó világ, de mégsem különállóan, hanem egymáshoz illeszkedõ ellentétpárokként alkotják együtt a teljességet. (Pl a kulcs ahogy illik a zárba.) Az alsó és a felsõ világ egymás kiegészítõi, mintegy tükörképei egymásnak. – JANUS. (JÖN) Az etruszk (római) Janus az átjárók, bejárók, ajtók és kapuk a ki-, és bejövés színhelyének istene. A IANNA– ajtó szóból eredeztetik. A január is róla kapta a nevét A téli napfordulóval meghaló és újjászületõ nap ezzel a hónappal jön, kezdi az új évet. Ciceró Janusnak az isteni lényét a „menésben” látja. CONSIVIUS mellékneve a fogantatással kapcsolja össze a lényegét (a leendõséggel, a jövendõvel)! A keresztény naptár a JANUS-ságot
összekapcsolja a JÁNOS-sággal. Idézem Jankovics Marcell Jelkép- kalendáriumát: „A két õs-János szentnek, az evangélistának és a keresztelõnek ugyanis az egyház, a névhasonlóságra építve, az év téli és nyári „kapuinak” tõszomszédságában választott napot file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Sumér-magyar%20véletlen%20egyezések.htm (3 of 5)20040608 18:04:59 Véletlen egyezések? HUNNIA 120. szám (December 27. és június 24 A féléves záró és nyitó pontok)” Véleményem szerint a névhasonlóságon túl lényegi azonosság is van JANUS és Keresztelõ Szent János között. Mi volt a Keresztelõ Szent Jánosság fõ feladata, lényege: Hirdette az utána jövõt! És találkozván vele, felismerte, hogy eljött! (vagy megjött) a Megváltó. A JANUS-ság, JÁNOS-ság és a JÖN-ség között alaki és lényegi azonosságot vélek. – APOLLÓ. Jankovics: „A pünkösdi rózsa – Az antik világ gyógynövényként ismerte.
Latin neve, a PAEONIA, görög eredetû A PAIÓNA nemcsak a virág neve, hanem belõle képezték a kórház, orvosi, gyógyító, gyógyászat szavakat. Róla kapta nevét a homéroszi istenek orvosa, PAIEON. E név igazából Apollót rejti, aki maga is gyógyító isten volt. Akit nem gyõzött meg az eddigi idézet, annak leírom Apolló egyik melléknevét: KOUROTROFOSZ; ifjak ápolója, nevelõje, ápolgatója. – KRONOS. Idõ isten (KRONOSZ) Az év szabályszerûen ismétlõdõ körforgását személyesítette, attribútuma a végtelenség gyûrûje (a kör). A magyarban azonos alakú és eszmeiségû a KOR és a KÖR. – ATHENE. A bölcsesség és a TANítás istene – IZIS. Egyiptomban még SIS, SZISZ, SZISZI néven is tisztelték A legkorábbi „Szûzanya” jellemzõket testesíti meg. (SZÛZ) – ADONISZ. Dr Fáy Elek: A magyarok õshona 1910: „Movers szerint Adon v. Adonisz isten fõ kultuszhelyén, Biblioszban fõleg a gyümölcsöt, gabonát adó õszi napban
tiszteltetett”. (A nap adó, segítõ aspektusa) Ha tudjuk, hogy az árja elõtti indiai kultúrák szkíta-hun alapítású birodalmak voltak, máris érthetõvé válik, hogy „magyarul” szól: –SZÚRJA. Az indiai napisten neve A régiek a nap sugarait fõleg nagy hajzatnak, vagy nyílvesszõként ábrázolták. Lásd a „messzenyilazó Apollón”-t. Amikor a nap SZÓR-ja a sugarait olyan erõsen, hogy szinte SZÚR, akkor az általában SZÁR-azsághoz vezet. – AGNI. Indiai tûzisten (égni, égõn) file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Sumér-magyar%20véletlen%20egyezések.htm (4 of 5)20040608 18:04:59 Véletlen egyezések? HUNNIA 120. szám Befejezésül a Dnyeper, régi BORYSTHENÉS folyóról idézvén ismét Fáyt, aki Herodot IV. könyve 78–79 szakaszából idéz hosszan, majd összefoglalja a következõképpen: „Herodot idézett szavaiból tehát kitûnik, hogy a BORYSZTHENÉSZ (mai Dnyeper) és TANAISZ (mai Don) folyók közt élt
úgynevezett királyi szkíták gúnyolni (vagy Herodot szavai szerint) kinevetni szokták a közelükben megtelepedett miletuszi eredetû görögöket, amiért Bakhusznak, azaz a boristennek áldoztak, s hogy ezek gúnynévképpen nyerték a szkítáktól a boristenes (vagy boristenita) nevezetet, amely aztán róluk a közelükben lévõ folyóra is átragadt, s a „boristenes” nevezet a görögök fogalmában aztán a különben semmit sem jelentõ, de görögös hangzású BORYSZTHENÉSZ alakot öltötte”. Íme 2000– 2500 évvel ezelõttrõl egy világosan felismerhetõ magyar szó. Tehát a kérdés: Véletlenek, vagy párhuzamok? Bognár Ferenc Visegrád file:///D|/Táltos%20könyvtára/RÖVIDEBB ÍRÁSOK/Sumér-magyar%20véletlen%20egyezések.htm (5 of 5)20040608 18:04:59