Informatika | Alapismeretek, ECDL » Elektronikus levelezés

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:464

Feltöltve:2008. március 29.

Méret:65 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Elektronikus levelezés Az elektronikus levelezés (e-mail) az Internet levélküldő szolgálata. A levelezést levelező programok segítségével végezhetjük el, amely a hálózati szabványnak megfelelően formába önti és rendszerezi üzeneteinket. Internet csatlakozás esetén a levelező programnak a felhasználói gépnél kell futnia (mint a Web böngészők). A levelezés az e-mail címke segítségével bonyolítható le, mely az elektronikus postai üzenetek megcímzéséhez szükséges. Az e-mail cím a felhasználói névből és a domain névből tevődik össze, amit a @ jel fűz egymáshoz, amely az elektronikus levél megcímzéséhez szükséges. A domain név szintén Internet-helyet azonosító egyedi név, amely névtartományból áll. Ezeket pont választja el egymástól. Az első rész általában a szolgáltatóra vagy a host gépre vagy a lokális hálózatra utal. A további részek az első részben megadott helyet helyezik el az Internet világában A

@ jel előtti név a felhasználó azonosítására szolgál, mely szintén állhat több részből ponttal elválasztva. Az e-mail üzenetekhez csatolhatunk még képeket, videókat, dokumentumokat, stb. amelyet a címzett a megírt levéllel együtt kap meg. Egyes szolgáltatóknál a korlátozzák a csatolható file-ok méretét. Levél küldése A levelezőprogram a megírt levelet általában nem közvetlenül a címzettnek adja, hanem egy úgynevezett SMTP szervernek adja át. Előfordulhat, hogy a messzi túloldal felé vezető út zsúfolt, esetleg műszaki probléma akadályozza a gyors, azonnali kézbesítést. Ez esetben szerencsés, ha a levél nem a felhasználó gépén várakozik növelve ezáltal a felhasználó költségeit, hanem egy állandóan Internetre kötött számítógépen. Ez az SMTP szerver Az ő feladata, hogy a levelet továbbítsa, vagy az esetleg sikertelen levélküldést újra-újra próbálja. Az SMTP a Simple Mail Transfer Program angol elnevezés

rövidítéséből ered, mely egyszerű levéltovábbító programot jelent. Ahhoz, hogy az SMTP szolgáltatást igénybe vehesse a levelezőprogramunk, vagyis képes legyen levelet küldeni, be kell állítanunk az SMTP szerver címét. Ezt az Internet szolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkérdezni Általában ez a mail.sajatzonankhu nevű gépet jelent Az SMTP szerver kikeresi a neki átadott levélből a címzett e-mail címét és átadja a levelet célcímen működő SMTP szervernek. Az ottani SMTP szerver beteszi a címzett személy postaládájába az általunk küldött levelet. Levél fogadása A felhasználó gyanítja, hogy új levele érkezett, ezért megnézi a postaládáját, az ott lévő új leveleket letölti a saját gépére. A postaláda általában nem a felhasználó saját gépén található, hanem az Internet szolgáltatónál egy erre a célra üzembe helyezett számítógépen. Vállalati levelezés esetén is egy központi számítógép

tárolja a beérkezett leveleket. A beérkezett levelek saját számítógépre történő letöltése hálózaton keresztül történik egy POP3-nak (Post Office Protocol -- Postaláda Protokoll) vagy IMAP-nek (Internet Message Access Protocol -- Internet Üzenet Hozzáférés Protokoll) nevezett protokollon keresztül. A saját gépünkön található levelezőprogramban be kell állítanunk annak a gépnek a címét, amely a beérkezett leveleinket tárolja. Ki kell választanunk a l etöltéshez használt hálózati protokollt is, mely POP3 vagy IMAP általában. Mi a különbség a két protokoll között? A POP3 régebbi, csak arra alkalmas, hogy a leveleket a p ostaládából a s aját gépünkre mozgassa. A levelek a postaládából ezután törlődnek, helyet adva a később érkezőknek A legtöbb Internet szolgáltató kvótát szab a levelesládára, vagyis korlátozza annak maximális méretét. Ha a k vótánk betelik, akkor nem kaphatunk újabb leveleket Ezért

érdemes rendszeresen kiüríteni a postaládánkat, amit a POP3 automatikusan megtesz helyettünk. Sok Internet szolgáltató csak POP3 protokollt ajánl fel a l evelek letöltésére. A POP3 esetén egyszerűbb az off-line, azaz a f olyamatos Internet használat nélküli levelezés. Betárcsázás után letöltődik az összes levél, ami után bontható a kapcsolat, majd kényelmesen olvashatók az új levelek. MTA - Mail Transfer Agent - Levéltovábbító ügynök (sendmail, qmail, exim, stb.), Az MTA-k sok esetben önállóan is "írnak" válaszlevelet, ha valamilyen fennakadás támad levelünk kézbesítésében. (pl rosszul címeztük meg a levelet, vagy hálózati hiba állt elő) Ezeknek a leveleknek rendszerint a feladó mezőjében a MAILER DAEMON nevet olvashatjuk, általában angol nyelvűek a levelek és rendszerint nem kell rájuk válaszolni, csak tudomásul venni. Egy ábrával lehet segíteni a tétel felvázolását: internet Mail server2 pl.mailbox

Mail server1 pl. freemail MTA MTA Postafiók x Postafiok2 Postafiok1 Postafiok x POP3 Munkaállomás1 SMTP Munkaállomás2 Mit is látunk itt? A levelezés alapvetően a levelező szerverek feladata, ahol egy MTA – Mail Transfer Agent – levelező ügynök program fogja össze a levelezést. A postafiókokból elveszi a feladnivaló leveleket, megpróbálja továbbítani a cí mzett szerver MTA programjának, valamint a kapott leveleket leteszi az ügyfelek Postafiókjába (mailbox). Azt is el lehet látni, hogy a munkaállomások alapvetően kétféleképpen kapcsolódhatnak a levelező szerverhez, az interneten keresztül, ekkor a böngésző programon keresztül egy webes felületen tudnak a postafiókjukhoz hozzáférni. A másik lehetőség a közvetlen, amikor a munkaállomás közvetlenül a mail serverhez, illetve az MTA-hoz kapcsolódik, és leveleket tud küldeni az SMTP protokoll, illetve letölteni a Pop3 protokoll segítségével. Általában ezért már

fizetni kell, a SMTP nem szokott ingyenes lenni – ekkor ugyanis nem kell megnézni a reklámokat ahhoz, hogy elküld a levelet, hanem a munkaállomáson levő levelezőprogram – pl. Ms Outlook – segítségével lehet leveleket küldeni, fogadni (Az már egy +dolog, hogy a munkaállomás nincs közvetlen kábellel összekötve a m ail serverrel, tehát ez is az interneten keresztül zajlik, de nem webes felületen.)