Biológia | Ízeltlábúak » Furka Tünde - Ordo Hymenoptera (Hártyásszárnyúak)

Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Hymenoptera Phylum: Arthropoda – Ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda – Hatlábúak Classis: Insecta – Rovarok Subclassis: Dicondylea – Kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota – Elsődlegesen szárnyasok Subsectio: Neoptera – Újszárnyúak Csoport: Holometabola – Fejlett szárnyas rovarok Ordo: Hymenoptera – Hártyásszárnyúak − egyik legfejlettebb rovarrend − több csoportban egymástól függetlenül kialakult az euszociális életmód (családonként szolitertől az euszociálisig minden előfordul) − 2 pár hártyás szárny (másodlagosan elveszthetik) − tojócső fontos bélyeg, fullánkká módosulhat − 1. potrohszelvény és a tor szoros kapcsolatban van, néhol teljesen összenőtt − az egy oldalon lévő szárnyakat horgok kapcsolják össze − sok élősködő faj − rovarállamok jellemzői: o polimorfak (steril alakok kiszolgálják az ivarosakat) o generációk átfedik egymást o egyedi kooperatív

viselkedésformák o ivadékgondozás − feromonok nagyon fontosak − szociális gyomor elve: minden egyed minden egyednek öklendezhet fel táplálékot, még akár a királynő is egy dolgozónak, így biztosítva az életbenmaradást − „haplo-diplo” öröklésmenet: o ♀ megtermékenyített petéből fejlődik és diploid o ♂ megtermékenyítetlen petéből fejlődik és haploid o persze vannak kivételek o nem minden államalapító rovarfajra igaz: pl. termeszek − darazsak: húsevők, rágó szájszerv, egy darázs többször is csíphet − méhek: növényevők, nyaló szájszerv, beleszakad a fullánk; nektár  méz, úgy, hogy visszaöklendezik; virágporgyűjtés: kosárkákkal (hátsó láb) vagy hason lévő sertékkel SUBORDO: SYMPHYTA – NÖVÉNYEVŐ DARAZSAK/ÜLŐPOTROHÚAK − potrohuk szinte összenőtt torral − növényevők − ősibb szervezetek − szárnyerezetük kevésbé redukált Familia: Siricidae – Fadarazsak Urocerus gigas – Óriás

fenyődarázs − lárva fenyőfa törzsében rág, elsősorban luc − imágó szimbionta gombákkal és faanyaggal tápl. 1 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Hymenoptera Familia: Tenthredinidae – Levéldarazsak − tor, potroh szorosan össze van nőve − lágy növényi részekkel tápl. (levél, virág) − lárvájuk álhernyó (6-8 pár láb) − védelmi reakció: S alakban tartják magukat − nem kell faj, csak felismerni a levéldarazsakat Athalia rosae – Repcedarázs − keresztesvirágúak kártevője SUBORDO: TEREBRANTES – TOJÓKÉSZÜLÉKESEK − paraziták, parazitoidok, gubacsképzők Familia: Ichneumonidae – Valódi fürkészek − parazitoid életmód (elpusztul a gazda) − gyakran használják biológiai védekezésre őket − ez az életmód „gerjeszti” az evolúciót, ill. specializálódnak  rengeteg hasonló faj Ichneumon sp. – Lepkefürkész − fajnév nem kell − lepkehernyók parazitoidjai − lepkebáb bőre körül bábozódik

be − 1 hernyóból 1 fürkész fejlődik ki Rhyssa persuasoria – Óriás fenyődarázsfürkész − az Óriás fenyődarázs parazitoidja Ophion sp. − lepkehernyók parazitoidjai − 1 hernyó, 1 fürkész − sok hasonló faj − gyakran repülnek fényre Ophion luteus – Nagy sarlósfürkész Familia: Braconidae – Gyilkosfürkészek Apanteles glomeratus – Káposztalepke gyilkosfürkész − biológiai védekezésre használják − parazitoid − de 1 hernyóból sok fürkész fejlődik ki Familia: Cynipidae – Gubacsdarazsak − bizonytalan rendszertani helyű csoport − gubacs: növény-állat kölcsönhatásából képződő szövetburjánzás − alakját a növényfaj és az állatfaj is befolyásolja  hat. bélyegek − más rovarcsoportok is lehetnek gubacsképzők, pl. atkák, tetvek, szúnyogok − lehetnek 1 vagy több kamrások, aszerint, hogy hány állat fejlődik benne 2 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Hymenoptera − nemzedékváltakozás

(parthenogenezis ↔ ivaros)  gazdanövényt válthatnak, vagy ugyanannak a növénynek más részét támadják Andricus hungaricus – Nagy magyargubacs − őshonos tölgyfajokon − bőrcserzésre gyűjtötték, exportcikk volt − egykamrás, de a kamrán belül van egy kisebb „gubacsocska” és abban fejlődik a darázs Diplolepis rosae – Rózsagubacs − vadrózsán, néha termesztetten is − többkamrás gubacs SUBORDO: ACULEATA – FULLÁNKOSOK − tojócső fullánkká módosult − csak a ♀ egyedeknek van fullánkjuk, a ♂ nem csípnek Familia: Chrysisidae – Fémdarazsak − sokféle fémes színben pompáznak − más rovarfajok parazitoidjai Chrysis sp. – Fémdarázs Familia: Scoliidae – Tőrösdarazsak Scolia flavifrons – Óriás tőrösdarázs − orrszarvúbogár-fajok parazitoidja − a ♀ megkeresi a fában a lárvákat és abba szúrja Famillia: Mutillidae – Pókhangyák − ♂ szárnyas − se nem hangya, se nem pók − más, talajban

fészkelő hártyásszárnyúak fészekparazitái (nem az egyedet pusztítják el) Mutilla europea – Európai pókhangya Familia: Formicidae – Hangyák − térdesen ízelt csápostor − potrohnyél o 1. potrohszelvény: áltorszelvény o 2. potrohszelvény: 2 bütyök o 3. potrohszelvény: nyélpikkely (nem mindig) o 4. potrohszelvény gyakorlati értelemben vett potroh − kasztok: o dolgozók: megtermékenyített petéből fejlődött diploid nőstények, legtöbbször csökevényes petefészekkel o katonák: nem mindig indokolt a megkülönböztetésük, a kolónia védelme a feladatuk, sokszor kisebb méretűek 3 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Hymenoptera o nőstények (amíg nincs saját kolóniája), királynők: megtermékenyített petéből fejlődött nőstények, de szaporodóképesek, többnyire szárnyasan bújnak ki a bábból, nászrepülés után levetik szárnyukat, egy kolónia lehet egykirálynős, vagy többkirálynős, az utóbbi a gyakoribb,

akár 30 évig is élhetnek o hímek: általában szárnyasak, általában megtermékenyítetlen petéből fejlődött haploidok, feladatuk a nőstény megtermékenyítése, pár hónapot élnek − államalapítás: o önálló államalapítás: kirajzanak a fiatal, szűz nőstények  akár 40 hímmel is párosodnak  elraktározzák a spermatophort életük végéig  keresnek egy megfelelő üreget  elkezdenek petézni  primitívebb fajoknál még kijár etetni a lárvákat, fejlettebbeknél tartalék tápanyagaiból, levedlett szárnyából akár 30 dolgozót is kinevel o szociálparazita államalapítás: megpróbálja elfogadtatni magát királynőnek (a kolónia „immunrendszerén” próbál rést ütni, pl. egy dolgozót tart a rágójában, hogy azt a feromont érezzék)  vagy megöli a régi királynőt, vagy áttérnek a dolgozók, idővel tiszta kolóniává válik Formica rufa – Erdei vöröshangya − 1 nyélpikkely − hangyasavat termelnek (antocián

tartalmú virágok megpirosodnak) − tűlevelű erdők szabályozásában fontos szerep − gyantával gyógyítják magukat − ált. többkirálynős − szociálparazita államalapítás − egész erdőt behálózó szuperkolóniát is létrehozhatnak − nagyon nagy fészkek, védettek, 50000 Ft eszmei érték Lasius niger – Fekete fahangya/Kis feketehangya − 1 nyélpikkely − hangyasav − kicsi, feketésbarna, rohangál Camponotus ligniperda – Faodvasító hangya − Eu legnagyobb hangyája − egyesével bóklásznak Tetramorium caespitum – Gyepi hangya − két bütyök − fullánk − kicsi, feketésbarna, nehezebben jár 4 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Hymenoptera Familia: Pompilidae – Útonálló darazsak − talajba ásnak üreget, abba hordanak megbénított pókokat utódaik számára Pompilus sp. – Útonálló darázs Familia: Eumenidae – Magányos redősszárnyú-darazsak − szoliter életmód − redősszárny  össze tudják hajtani

Eumenes coarctatus – Gyakori gömböcdarázs − sárból épít fészket − hernyókat halmoz fel ivadékai számára − jellegzetes potrohnyél, kevesebb benne a sárga Familia: Vespidae – Társas redősszárnyú-darazsak − redősszárny  össze tudják hajtani − kolónia életmenete: tavasszal egy vagy több nőstény alakít egy kolóniát  de csak a rangsor szerinti domináns petézhet  fészeképítés  mivel még kevesebb tápl. van, 1. generáció: csökevényes ivarszervű, kisebb diploid nőstények (dolgozók)  nyár derekára megjelennek a termékeny petefészkű nőstények, de ilyenkor még dolgozóként funkcionálnak  nyár végére megjelennek a haploid hímek  megtermékenyítik az addig dolgozó nőstényeket  ezek a nőstények telelnek át (többiek elpusztulnak)  ezek alapítják a kolóniát következő tavasszal Vespa crabro – Lódarázs − több lépsoros fészkek, amit körülvesznek darázspapírból készült burokkal

 fejlett hőszabályozású rendszer − darázspapír: a fák külső, vékony, cellulózban gazdag rétegét lekapargatják, nyálukkal összekeverik, a masszából kör alakú sejteket készítenek, de 6 másik sejt hatszögletűvé nyomja őket, hamar megszárad, megszilárdul − pár száz fős kolóniák − támadékonyabbak − „brutálisabb” testfelépítés − húsevők, pl. legyek − a lódarázs nagyméretű, fej, tor, potroh vöröses színezetű − hangja is jellegzetes − éjszaka is aktív − sokszor fészkel ember által lakott helyeken, önkormányzatnak kell jelenteni − nagyon veszélyes, halálos is lehet − egy fészekben akár több száz lódarázs is − csak rájuk jellemző a csíkos darázspapír  különböző fafajok kérgét használják Paravespula germanica – Németdarázs − több lépsoros fészkek, amit körülvesznek darázspapírból készült burokkal  fejlett hőszabályozású rendszer 5 Állatrendszertan gyakorlat

2005/06/1. Hymenoptera − darázspapír: a fák külső, vékony, cellulózban gazdag rétegét lekapargatják, nyálukkal összekeverik, a masszából kör alakú sejteket készítenek, de 6 másik sejt hatszögletűvé nyomja őket, hamar megszárad, megszilárdul − pár száz fős kolóniák − támadékonyabbak − „brutálisabb” testfelépítés − húsevők, pl. legyek − Polistes gallicus – Franciadarázs − karcsúbb testfelépítés, mozgékonyabbak − nyélen lógó, darázspapírból készült, egy lépsoros fészek − nyél szerepe  paraziták elleni védelem, pl. hangyák; őrszemek − pár 10 fős kolóniák Familia: Specidae – Kaparódarazsak Ammophyla sabulosa – Homoki hernyóölő − laza talajba kapar üreget, lefedi − megbénított hernyókat halmoz fel utódainak Sceliphron destillatorium – Gyakori lopódarázs − sárból épít fészket − megbénított pókokat halmoz fel Familia: Andrenidae – Bányászméhek − szoliter, de már

szemiszociális életmód Andrena sp. – Bányászméh Familia: Megachillidae – Művészméhek − kerek levéldarabkákat (pl. orgona) vágnak ki  kisebb üregeket bélelnek ki, ill választanak el vele − virágpor-méz keveréket halmoznak fel − külön kamrákban fejlődnek az utódok Megachille sp. – Szabóméh Familia: Apidae – Méhek − a családon belül megfigyelhető mindenféle életmód Xylocopa violacea – Kék fadongó − fába rágja a járatait, amiben táplálékot halmoz fel − a kamrákat elválasztja egymástól − a járat végén lévő lárva a „legidősebb” és legnagyobb  áttelelnek  tavasszal fordítva bújnak ki 6 Állatrendszertan gyakorlat 2005/06/1. Hymenoptera Bombus lapidarius – Kövi poszméh − viaszmirigyeik már vannak, de még nem szabályos formák − bizonyos növények (pl. lucerna) megporzásában fontosak − egynyaras kolóniák (életmenetük olyan, mint a társas redősszárnyúdarazsaknak) − kövi

poszméh inkább kövek közé Bombus terrestris – Földi poszméh − viaszmirigyeik már vannak, de még nem szabályos formák − bizonyos növények (pl. lucerna) megporzásában fontosak − egynyaras kolóniák (életmenetük olyan, mint a társas redősszárnyúdarazsaknak) − inkább földbe Apis mellifera – Házi méh − érvényes név: Apis mellifica − 3 kaszt: 1 királynő, dolgozók, hímek (herék) − nevelnek néhány új királynőt, így „osztódik” a kolónia − a dolgozók kora befolyásolja feladatukat (pl. először fészeképítés, később gyűjtögetés) − tánccal kommunikálnak − feromonok nem olyan fontosak, mint a hangyáknál − gazdasági jelentőségük óriási: méz, virágpor, viasz, méhpempő, méhméreg, propolisz, stb. Útonálló darázs: talaj, pók Homoki hernyóölő: talaj, hernyó Gyakori lopódarázs: sár, pók Gömböcdarázs: sár, hernyó Készítette: Furka Tünde 7