Biológia | Általános Iskola » Bológia 5. osztály teljes tananyag

KÖRNYEZETISMERET - BIOLÓGIA 5. osztály Bevezetés. Miről tanultál az elmúlt években? Kalandozások távoli tájakon. A tenger élővilága. A tenger növényei. Növények vagy állatok? A tengerben élő halak. Cápák, ráják. A tengerparton élő madarak. Emlősök a tengerekben. Vissza a tengerbe. A tenger védelmében. A tenger élővilága. Trópusi élet. Az esőerdő növényei. A dél-amerikai esőerdő állatai. I A dél-amerikai esőerdő állatai. II Emlősök a dél-amerikai esőerdőben. Az ember és az esőerdő. Az afrikai szavanna növényei. Növényevők az afrikai szavannán. Az afrikai szavanna ragadozói. Még mindig a szavannán. Sivatagok. A forró és mérsékelt öv határán. A trópusokon termesztett növények. A trópusok védelmében. Élet a trópuson. Az északi hideg birodalma. A tajga növényvilága. A tajga madarai. Növényevők a tajgán. A tajga ragadozói. Fuldoklik a tajga. A tundra növényei. Állatok a tundrán. A sarkvidék

jövője. A Föld jövője. Az északi hideg birodalma. Az élővilág utolsó menedékei. A nemzeti parkok. Év végi összefoglalás. Védjük meg Földünket! 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 Kedves 5. osztályos tanuló! (írd ide a neved!) Örülünk, hogy az idén is Veled együtt tanulmányozhatjuk környezetünk élő- és élettelen világát. Négy év alatt mind olyan élőlénnyel ismerkedtél meg, amelyek környezetedben, hazánk területén megtalálhatóak voltak. Akadt köztük olyan, amellyel naponta találkoztál, s megismertél olyan élőlényeket is, amelyeket még nem láttál. Amelyek ritkábban fordulnak elő, védettek! Az idei tanévben olyan növényekről, állatokról tanulsz, amelyeket eddig főleg filmekben, könyvekben, növény- és állatkertekben láttál. Most megtudod, hogy a Föld melyik részén és hogyan élnek, és miről ismered fel őket.

Lesznek olyanok is, amelyeknek rokonai nálunk is élnek, de megismerkedhetsz egészen furcsa alakú, megdöbbentő szokásokkal rendelkező élőlényekkel is. Ezek a tőlünk távol levő tájak, élőlények sok kutató, felfedező, tudós érdeklődését keltették fel. Sokan közülük fáradságot nem ismerve tárták fel e titokzatos világ rejtelmeit. így te most az ő kutatásaik eredményeként megtudhatod, mely élőlények élnek a tőlünk messze levő fülledt, párás esőerdőben, a száraz sivatagban, a zord sarkvidéken, a végtelen tengerben. Ha még többet szeretnél megtudni e vidékekről, olvass el néhányat a megszokott módon, könyvajánlások közül. Most lapozd végig új munkatankönyvedet! Reméljük, megnyeri tetszésedet, hiszen az a legfontosabb, hogy szívesen tanulj belőle és dolgozz vele. Bízunk abban, hogy az élé és élettelen világ megismerése során még közelebb kerülsz saját környezetedhez, jobban megérted a

környezetszennyezés- és pusztítás problémáit, és egyre többet tudsz tenni a Föld, az élővilág védelme érdekében. Reméljük, sajátodnak érzed majd a modern környezetvédelem alapeszméjét: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan". - Ami azt jelenti, hogy az egész természetet átfogóan gondolkodj, és a közvetlen környezetedben tevékenyen védd a természetet! Mindehhez jó munkát, érdekes felfedezéseket kívánnak: A szerző és a szerkesztő. Miről tanultál az elmúlt években? 1. Beszéljétek meg: Milyen hazai életközösségekről tanultál? Az erdő életközössége melyik felszíni formán az uralkodó? Miért? Milyen életközösségek alakultak ki a síkságon? Miért? 2. Sorold fel a megismert életközösségek nevét! 3. Beszéljétek meg: mely életközösségek tagjai lehetnek az alábbi élőlények: Csuka, gomba, juh, kukorica, szarvas, béka, pongyola pitypang, gém, Házi légy, sertés, paprika, keresztes pók,

földi giliszta, csipkebogyó, nád, ciklámen, vaddisznó, pipacs, mezei pocok, folyondár szulák, Hínár, éti csiga, fenyő, sárgarépa. 4. Csoportosítsd különféle szempontok alapján a megnevezett élőlényeket! (pl. négylábú, madár, növény, fás-szárú, erdő lakója,) Kalandozások távoli tájakon. Tavaly már megismerkedtél a földgömbbel. Megtudtad, hogy a Föld felszínének nagy részét víz (tenger, óceán) borítja, s csak kis hányadát foglalják el a szárazföldek. A tengerekben, óceánokban azonban más élőlények élnek, mint a hazai folyókban, tavakban. Az idén a földrajzórákon megtanulod, hogy Földünket a Nap melege nem egyformán éri, sőt, csapadék sem esik mindenütt ugyanannyi. Ezért a Földön különböző éghajlati övek alakultak ki. Vannak vidékek, ahol a sok csapadék és meleg hatására sűrű növényzet alakult ki, amely sok állatnak nyújt táplálékot, rejtekhelyet. Másutt, ahol kevesebb a csapadék, s ezért

ritkább a növényzet, más élőlények találják meg életfeltételeiket. Vannak a Földnek olyan vidékei is, ahol szinte egész évben nem esik csapadék, sőt olyanok is, ahol egész évben fagyott a talaj, s mégis élnek itt is élőlények. Ezeken a - számunkra meglepő éghajlatú - tájakon sok magyar tudós, kutató járt. Tapasztalataikról, élményeikről könyveikben számolnak be. Ha elolvasod ezeket az úti-beszámolókat, még többet tudsz meg e vidékek élővilágáról, népéről, szokásaikról. A tenger élővilága. Ismerkedj meg a tengerekben élő élőlények neveivel: Óriás viharmadár, albatrosz, fokföldi galamb, fehér delfin, grönlandi fóka, Adélié-pingvin, császár pingvin, merlán, rákevő fóka, csukabálna, rákok (krillek), foltos tőkehal, tengeri csillag, szivacs, óriás szivacs, lunda, sirályhojsza, narvál, gyűrűsfóka, kapelán, grönlandi bálna, plankton, rozmár, beluga. A tenger növényei. A vízben az

életfeltételek sokkal kedvezőbbek, mint a szárazföldön vagy a levegőben. A hőmérsékletingadozás nem jelentős A felszínen sok a fény Mindezek a megállapítások vonatkoznak a tengerekre is, amelyek hatalmas Víztömeget jelentenek. A tengerek azonban igen mélyek és a napfény csak a vízfelszín felső rétét éri. Már 150 méter mélyen félhomály van 400 méternél mélyebben pedig teljes a sötétség. Ezekhez a fényviszonyokhoz alkalmazkodtak az itt élő élőlények is A tenger napsütötte felső rétegében rendkívül sokféle, szabad szemmel alig, vagy egyáltalán nem látható parányi élőlény lebeg. Ezeket a vízben lebegő apró élőlényeket planktonnak nevezzük. A plankton élőlényei részben növények, részben állatok. Közös jellemzőjük, hogy a vízben gyorsan szaporodnak és legtöbbjük csak mikroszkóppal látható. A tanultak alapján egészítsd ki a hiányos mondatokat! A plankton a vízben.aprósokasága Ezek részbenrészben

Jellemzôik, hogy a vízben gyorsan.és többségük csaklátható A plankton növényei egysejtűek, főleg zöldmoszatok, más néven zöldalgák. A plankton állatai is lehetnek egysejtűek, de vannak közöttük apró rákok, férgek, rovarlárvák, és még sok más víziállatka. A plankton állatai a plankton növényeiből táplálkoznak. A plankton növényei változatos alakúak. A planktonból táplálkoznak a felszín közelében élő halfajok hatalmas tömegei. Ezek pedig idecsábítják a ragadozó halakat. Nevezd meg a tanultak alapján tengeri tápláléklánc tagjait. A plankton elhalt élőlényei szakadatlanul hullanak alá a vízfenékre, ahol dús, nagy tápértékű iszapot alkotnak. Nézz utána mire használják az iszapot! Erről olvashatsz a Varázslatos Világ környezetismereti olvasókönyvben! (Apáczai Kiadó, 1994.) A plankton parányi növényein kívül számtalan más egyszerű felépítésű, különféle alakú, több sejtből álló moszat él a

tengerekben. Nevüket színükről kapták. pl: vannak kék, zöld, sárga, barna és un vörösmoszatok A barnamoszatok 300-400 méteres nagyságukkal a Föld leghosszabb növényei közé tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy a tengerpart közelében a sekélyebb tengerekben élnek, ahol sok a fény. Többségük sziklához tapad, mások onnan leszakadva az áramlásokkal a nyílt tengerre sodródnak. Változatos hosszúságú telepekben élő növények. A nagyobb moszatokat gyűjtik, és sokoldalúan felhasználják. Nagy és változatos vitamintartalmuk miatt egyre nagyobb teret kapnak a népélelmezésben. Összefoglaló kérdések: - Hogyan változnak a fényviszonyok a tengerben egyre mélyebbre haladva? - Mi a plankton? - Milyen növények a moszatok? - Mi a moszatok jelentősége? Könyv: Pénzes Bethlen: A közeli tengerek élővilága (Bp. Natura 1984) Növények vagy állatok? A tenger felszín alatti élővilágának csodálatos látványa elkápráztatja a

szemlélőt. Annyira változatos, olyan sokféle élőlény népesíti be, hogy gyakran nehéz megkülönböztetni, hogy növényt vagy állatot látunk. A szivacsok a sekély tengerparti részektől az óceánok mélyéig mindenütt megtalálhatók. A kiszáradást nem tudják elviselni. Olyan sötét helyen is jól fejlődnek, ahol a növények már nem maradnak életben. Legtöbbjük kemény sziklához tapad, de néhány a homokon és iszapon is megél. Helyhez kötött állatok. Nem is beszélhetünk egyetlen állatról, hanem egész állattelepről Vannak gömb, váza, cső, kehely vagy éppen legyező alakú szivacsok is. Lehetnek elágazók, de alkothatnak tömör csomókat is. A szivacsok sötét helyen is jól fejlődnek. Bármilyen is az alakja egy szivacsnak, testfelépítésük, táplálkozásuk azonos. A testfelszínét áttörő apró likacsain a szivacs vizet szív be, s ezt egy nagyobb, rendszerint felül levő kivezető nyíláson át bocsátja a környezetébe. A

szivacsállatka belsejében levő üregeket apró ostoros sejtek bélelik. Ezeken fennakadnak a vízben lévő parányi planktonok, amelyekből táplálkozik az élőlény. A szivacsokat szívesen legelik a tengeri meztelen csigák, de néhány tengeri teknős, hal és tengeri csillag is szívesen csipeget belőlük. Összefoglaló kérdések: - Hol élnek a szivacsok? - Miért nevezzük a szivacsokat helyhez kötött állatoknak? - Mit értesz állattelep fogalmán? - Milyen alakúak lehetnek a szivacsok? - Hogyan táplálkoznak a szivacsok? Könyvajánlat: Tengeri állatok 1 (Búvár zsebkönyvek) Bp. Móra, 1979 Az állatvilág enciklopédiája: Alsóbb rendű állatok. Bp. Helikon, 1992 A tengerben élő halak. A vízben élő állatok közül a legismertebbek a halak. A tengerek és óceánok sekélyebb és mélyebb részeiben egyaránt élnek. Valamennyien alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Hogyan alkalmazkodott a halak teste a vízi életmódhoz? Írd az üres helyre a

megfelelő leírást! Testalakjuk:. Bőrük:. A heringek és a szardellák 30 cm hosszúra is megnövő, ezüstös színű halak. Testük karcsú, áramvonalas, farkuk erősen villás. A tengere felszíni rétegében tömegesen, több kilométer hosszú, és több száz méter széles rajokba verődnek. Számuk elérheti a 3 milliót is. A legtöbb hering és szardella úszás közben táplálkozik a plankton apró növényeivel és állataival. Rájuk viszont a fókák és a ragadozó halak leselkednek. Ikrával szaporodnak A hering és a szardella húsa ízletes, ezért halásszák. Az utóbbi időben a mind nagyobb méretű halászat következtében számuk csökkent. Védelmük érdekében halászatukra korlátozó rendszabályokat hoztak A megadott szempontok alapján írd le a heringek jellemzőit! a.) testalakjuk: b.) testnagyságuk: c.) testszínük: d.) farkuk: e.) szaporodásuk: f.) táplálékuk: g.) fogyasztóik: h.) Miért korlátozzák halászatukat? A tonhal áramvonalas

alakú, erősen bemetszett, villás farokúszójú hal. Legjellemzőbb vonása a farokúszó előtt a háti- és a hasi oldalon elhelyezkedő apró úszók sora. A tonhal igen gyors úszó, sebessége elérheti az óránkénti 48 km-t is. Rövid, erős farkával hajtja magát előre. Testének elülső felén lévő pikkelyek megnagyobbodtak, és páncéllá nőttek össze. Tömege 150-300 kg is lehet, hossza 2-5 m. Tápláléka halakból áll (főleg heringekből) és gerinctelenekből áll A víz felszíne alatt lebegő ikráit tavasszal rakja le a part közelében. Ilyenkor tömegesen halásszák értékes húsáért. Számuk az utóbbi időben erősen csökkent, ezért halászatukat korlátozták. Érdeklődj más tengerekben élő hal után is! Összefoglaló kérdések: - Milyen jegyek alapján ismered fel a heringeket? - Mivel táplálkoznak a heringek? - Miért hoztak szabályokat a heringek védelme érdekében? - Melyek a tonhal jellemző tulajdonságai? - Mivel táplálkozik

a tonhal? - Hogyan szaporodnak a halak? Tudod-e, hogy: - a hering ikrái nem a vízben lebegnek, mint a legtöbb tengeri halé, hanem lesüllyednek a fenékre, erősen megtapadnak, például az algákon? - a murénák nagyon ingerlékeny halak? Vadul megtámadják a közelükbe merészkedő búvárt. Mély sebet ejtenek, amely könnyen elfertőződhet A murénák nehezen vehetők észre, mert vastag bőrük mintázata megegyezik a háttérrel. - az ókori Rómában a murénák fogyasztása a jómód jelképe volt? - a csikóhal, a halak sajátos alakú képviselője, a Földközi-tengerben el? Kb. 10-15 cm hosszú, az alakja igen jellegzetes, sakkfigurára emlékeztet Farka kupaszkodószervvé alakult, hátúszójának működése hullámvonalban mozgatja előre. Érdekessége még, hogy a hím szüli a kicsinyeit (A hímnek van egy ivadéknevelő tasakja, amelybe a nőstény lerakja az ikráit.) Könyvajánlat: Alice Jablonsky: óceáni élet Debrecen, Phoenix, 1989. David

Attenborough: Az első édenkert Bp, Park K. 1987 Cápák, ráják. A világ tengereiben, a hatalmas rajokban úszó heringeken, az ember számára veszélytelen tonhalakon kívül élne olyan halak is, amelyeknek puszta látványa is riadalmat okoz a fürdőzők körében. Igen, ezek a cápák. A cápák is halak, és nem mindegyik jelent veszélyt az emberre. Melyek a halak jellegzetes testrészei? 1. fej 2 törzs 3 hátúszó 4 farokúszó 5 mellúszó 6 Hasúszó 7 kopoltyú 8. farok alatti úszó A cápákat és a rájákat a tudósok a halak egy külön csoportjába sorolják, mert bár gerincesek, de testük váza nem csontból, hanem porcból áll. A cápák világszerte megtalálhatók a tengerekben. A legtöbb cápafajnak áramvonalas a teste, a hátán két kiemelkedő hátúszója, és rész aránytalan, függőlegesen felálló farokúszója van. Bőrüket apró, fogas pikkelyek teszik érdessé Szájnyílásuk, a fej hasi oldalán helyezkedik el. Írd a cápa

testének jellemzőit! Teste:. alakú Bőre:. A legáramvonalasabb cápák igen gyorsan úsznak és vad ragadozók: főleg más halakkal táplálkoznak. A cápafajoknak csupán a 10 százaléka veszélyes az emberre. A balesetek azonban a kellő óvatosság betartásával, zömmel megelőzhetők. Legnagyobb a 15 méterre megnövő óriáscápa. Plankton evő A kékcápa 6-7 méterre is megnő. A ráják az óceánok legnagyobb részén megtalálhatók: Felülről erősen lapított testű halak, melyek a tengerek fenékhomokjában és iszapjában rejtőznek. Csigákkal, kagylókkal, rákokkal, valamint halakkal táplálkoznak. Ragadozók, de az elhullott állatok maradványait is megeszik, így segítenek tisztántartani a tengert. Legtöbbjük lapulva várja a zsákmányt. Az ördögrája a vízből kiszúrt planktonnal és halakkal táplálkozik. A zsibbasztó rája áramütéssel bénítja meg a halakat. A ráják testnagysága 50 cm-estől a 7 m szélességig változhat. Létezik

zsibbasztó rája is. Nevezd meg a tanult halak tulajdonságait! Melyikre jellemző? 1. porcos hal, 2 teste felülről lapított, 3 főleg ragadozó, 4 teste áramvonalas, 5. gerinces, 6 a tengerek felső rétegének lakója, 7 legnagyobb mérete 7 m, 8. zömmel a tenger fenekén él A cápák és a ráják többsége petékkel szaporodik. A hím a petéket a nőstény testén belül termékenyíti meg. A fejlődésnek indult petéket a nőstény petetokban helyezi el, amelyeket általában moszatokhoz erősít. Egyes cápák és ráják elevenszülők. A peték ugyanis egészen a kikelésükig a nőstény testének biztonságában maradnak. így az ivadékok jól fejlődnek, és kevéssel a születésük után már képesek az önálló vadászatra. Az egyik fajt macskacápának hívják. Összefoglaló kérdések: - A cápák és a ráják miért képezik a halak egy külön csoportját? - Mely tulajdonságaik alapján ismerhetők fel a cápák? - Hogyan lehet védekezni a

"cápabalesetek" ellen? - A tenger mely rétegnek lakói a ráják? - Hogyan vadászik a rája? Könyvajánlat: Steve Parker: A HAL (Szemtanú sorozat) Bp. Park 1973 Tengeri állatok 2. (Búvár sorozat) Bp. Móra K 1979 A tengerparton élő madarak. A tengerpart a tenger és a szárazföld találkozási helye. Lehet sarki jégfal, vagy trópusi strand. A hullámzás miatt arculata állandóan változik A tengerparti élőlényeknek el kell viselniük a hullámokat, a tenger sós, és az eső édes vizét, a szárító szeleket és a tűző napsütést. Hogyan alkalmazkodtak a madarak a vízi életmódhoz? Válaszolj ismereteid alapján! A tengerparton sokféle madár él. Siklanak a hullámok felett, a part mentén táplálkoznak, vagy a vízbe bukva halat fognak. Közös tulajdonságuk az úszóhártyás láb vízálló tollazat és az erős csőr. Ez utóbbi feladata a síkos testű halak megragadása és megtartása. Tengeri madár az apró szárnyaival evezve

úszó pingvin és lunda. Közös tulajdonságuk, hogy a rövid, erős, úszóhártyás lábuk-testük végén található. Amikor lábra állnak, testtartásuk függőleges Mozgásuk a szárazföldön meglehetősen esetlen A vízben azonban kecsesek, fürgék Szárnyukkal és lábukkal sebesen úsznak. Tojással szaporodnak és telepekben élnek Két dologban azonban különbözik e két madár: a lunda tud repülni, a pingvin viszont nem. A pingvin testtartása függőleges. A pingvin a déli félteke madara, a lunda csak az északi féltekén él. Hasonlítsd össze a megismert két madár tulajdonságait! Melyikre jellemző? 1. a déli félteke madara 2. rövid, úszóhártyás láb 3. telepekben él 4. apró szárnyaival evezve úszik 5. tud repülni 6. lábra állva testtartása függőleges 7. az északi féltekén él 8. tollazata vízálló 9. repülésre képtelen madár 10. csőre éles 11. tojásokkal szaporodik Kitűnő repülő a 10 méteres magasságból is a víz alá

bukó szula. Hosszú, fogazott szélű csőre kiválóan alkalmas a halak megragadására. A tojó egy tojást rak a fészkébe. Az északi félteke tengerpartjainak legelterjedtebb madarai a sirályok. Jól úsznak és repülnek, főként halakkal és más apróbb állatokkal táplálkoznak. Erős csőrük oldalról összenyomott, lábaikon jól fejlett úszóhártyák találhatók. Rendkívül nagy alkalmazkodóképességüknek köszönhető, hogy a szárazföld belsejében is egyre gyakoribb madarak. A lármás heringsirály a sziklás tengerpartok telepesen fészkelő madara. Fő tápláléka a hering Az ezüstsirály jókora csórét élelme feldarabolására, de a nagy tülekedésben társai ellen is használja. A kormorán vagy kárókatona tengerpartokon, szárazföldi vízpartokon élő, lúd nagyságú vízimadár. Kizárólag halakkal táplálkozik, lábujjai között úszóhártya feszül. Csoportokban él, telepekben költ Hallottál más, a tengerparton élő madárról?

Összefoglaló kérdések: - Melyek a tengerparton élő madarak közös tulajdonságai? - Hol élnek a pingvinek és hol a lundák? - Melyek a pingvinek és a lundák közös tulajdonságai? - Jellemezd a sirályokat! - Mekkora madár a kormorán? Érdeklődj! Hogyan halásztatnak a kormoránnal a halászok? Könyvajánlat: Jill Bailey, David Burnie: Madarak Bp. Atheneum Nyomda 1993 Emlősök a tengerekben A szárazföldön élő emlősöket is csábította a tengerek nyújtotta táplálék. Így az óceán közelében élők a sekély vízben táplálkoztak, majd az évmilliók során egyre beljebb merészkedtek, s alkalmazkodtak a vízi élethez. Testük áramvonalassá vált, végtagjaik úszókká alakultak. Külső tulajdonságaik alapján hasonlítanak a halakhoz. De tüdővel lélegeznek, elevenszülők, és testüket szőr fedi. a.) testrészei: b.) jellemzői: Emlősök élhetnek. és vízben is Testüketfedilélegeznek Utódaikat.hozzák a világra A vízben élő

emlősök legkülönlegesebb képviselői, az egyébként jámbor természetű, de ritkán megfigyelhető szirének. ők a mondák tengeri tehenei, mert ez az igazi nevük. A trópusokon élnek, ahol a szárazföldön élő füvekhez hasonló tengeri növényeket legelnek a sekély parti vizekben. Ők a tenger egyetlen növényevő emlősei. Alakjuk áramvonalas, bár ritkán úsznak gyorsan. Hátsó lábaik nincsenek, mellső végtagjaik uszonyokká alakultak. Farkuk vízszintesen ellaposodik, s ezzel hajtják magukat a vízben. Sok évig vadászták őket húsukért, zsírjukért. Napjainkban védelmet élveznek Hogyan alkalmazkodott a tengeri tehenek szervezete a vízi életmódhoz? írd le a jellemző tulajdonságokat! Farkuk: Testalakjuk: Mellső végtagjuk: A hideg tengerekben élő emlősóriások a bálnák, vagy cetek. Tüdővel lélegeznek, orrnyílásuk a fejük tetején helyezkedik el. Csupasz, csaknem szőrtelen bőrük alatt félméteres zsírréteg védi testüket a

lehűléstől. Testük hengeres, vagy orsó alakú. Mellső végtagjaik széles úszókká alakultak. Fő mozgásszervük azonban a vízszintesen álló farki úszólemez A nőstény bálna 2-3 évenként szül egy kölyköt, amelyet a vízben hoz a világra, és ott szoptatja. A leghosszabb emlős a kékbálna: 25-33 méter. Tömege 80-100 tonna. Ez a hatalmas állat planktonevő Fogai nincsenek, szájpadlásáról több száz szarulemez, szila csüng le. Ezekkel szűri ki a tenger vízéből a plankton állatait. A bálnavadászatot nemzetközi szerződések szabályozzák, mert egyes fajtáit a kipusztulás fenyegeti. A Föld legnehezebb állata a grönlandi bálna. Tömege eléri a 130 tonnát is Hossza kb. 15-24 méter Gondolkozz! Számolj! Hány szarvasmarha tömege = 1 grönlandi bálna tömege = hány elefánt tömege? A kékbálna tömege megközelítően fele a grönlandi bálna tömegének. Keress összefüggést ismét a három élőlény között! Hány szarvasmarha

tömege = 1 kék bálna tömege = hány elefánt tömege? Mérjétek meg tantermetek hosszát! .m Hány tantermet kellene összenyitni, hogy egy kékbálna elférjen benne? A delfinek a cetek kisebb képviselői. A világ valamennyi óceánjában megtalálhatók. A delfinek is a homlokuk felett lévő nyíláson keresztül lélegeznek. Mellső végtagjaik úszókká alakultak Farki úszólemezük vízszintes Hátukon egyetlen hátrafelé görbülő úszójuk van. Fogaik egyformák, hegyesek. Ideálisak a csúszós zsákmány megragadására Testméretükhöz képest nagy az agyuk. Tanulékonyak Közülük a legnagyobb a kardszárnyú delfin. Összefoglaló kérdések: - Hogyan nevezhetjük még a tengeri teheneket? - Hol élnek, mivel táplálkoznak a tengeri tehenek? - Melyek a tengeri tehenek jellemző tulajdonságai? - Melyek a hideg tengerek emlősóriásai? - Hogyan alkalmazkodtak a cetek a vízi életmódhoz? - Miért szükséges korlátozni a bálnavadászatot? A

legkönnyebben idomítható a palackorrú delfin. Könyvajánlat: Charlic Bood: A természet csodái. c. sorozat eddig megjelent köteteiben Bp Semic Interprint Kft Eileen Spinelli: Cetek Bp. Phoenix Kiadó 1992 Vissza a tengerbe. Azok az állatok, amelyek később költöztek a tengerbe, még nem alkalmazkodtak teljesen a tengeri élethez. Még őrzik hátsó lábaikat, fejük még felismerhetően hasonlít a szárazföldön élő húsevőkéhez. Sőt, még nem tanultak meg a tengerben szülni. Ehhez vissza kell térniük a szárazföldre A fókák a szárazföldön hasukra, mellükre támaszkodnak. Írd le a fókáknak azon testrészeit, amelyek még nem alkalmazkodtak a vízi életmódhoz! Melyek mutatják már a vízi élethez való alkalmazkodást? A fókák a sarkvidéki és a mérsékeltövi tengerek, óceánok kecsesen úszó emlősei. Úszólábaik gyengék, ezért a szárazföldön mellükre, hasukra támaszkodva haladnak. Halakkal, tengeri madarakkal táplálkoznak,

amelyeket hegyes fogaikkal kapnak el. Kiváló búvárok. Orrlyukaikat be tudják zárni, és lélegzetüket több mint egy óráig is vissza tudják tartani. A fókák lassan szaporodnak. A nőstények rendszerint 3-4 éves korukra válnak ivaréretté és egyszerre csak egy borjat ellenek. Az újszülött fókák szőrzete lágy és meleg, de nem teljesen vízhatlan. A múltban rengeteg fókát pusztítottak el a vadászok. Napjainkban, nemzetközi egyezményekben határozzák meg az elejthető példányok számát. Állománycsökkenésük főleg a meleg tengerek partjai mentén rohamos, ahol a turisták, halászok, búvárok zavarják nyugalmukat. Beszéljétek meg, hogyan mozognak a fókák a szárazföldön? A rozmár olyan, mint egy óriási rózsaszínű oroszlánfóka. Hosszúra nőtt agyarát a tengerfenéken a táplálék megszerzésére ásóként, alvás közben fejtartó támaszként, a jégtáblákra való felkapaszkodáshoz pedig "csákányként" használja.

Az északi sarki tengerek lakója. Fő tápláléka a kagyló Szívesen napozik a parton, a jégtáblán. A rozmár bébi általában májusban egyetlen kölyökként látja meg a napvilágot. Kétéves koráig az anyja közelében marad, csak azután lesz önálló. Melyik állat mit fogyaszt? Összefoglaló kérdések: - Melyek azok az állatok, amelyek később költöztek a tengerbe? - Hogyan alkalmazkodtak a tenger partján élő emlősök a vízhez? - Melyek azok a tulajdonságaik, amelyek még hasonlítanak a szárazföldi emlősökéhez? - Mely tengerek lakói a fókák? - Mivel táplálkoznak a fókák? - Mire használja a rozmár az agyarát? - Miért szükséges ezeknek az állatoknak a védelme? Könyvajánlat: Christopher 0Toole - John Stidworthy: Ragadozók (Az állatvilág enciklopédiája) Bp. Helikon 1988 Joachim Mallwitz: A sarkvidék (Mi Micsoda sorozata) Bp. Tesslof és Babilon Kiadó 1993 A tenger védelmében. A tengerek és óceánok élővilága rendkívül

gazdag. Az emberiség régóta fogyasztja a tengerek élőlényeit, főképpen halait. A nagy, modern halászhajók azonban veszélybe sodorják a vizek élővilágát. Ezért a halászatot nemzetközi egyezmények szabályozzák. Mit gondolsz, miért veszélyes a nagy hálós halászat? Ahhoz, hogy ne pusztuljanak ki végleg az élőlények a Földön, hogy elkerüljük önmagunk és Földünk jövőbeli katasztrófáját, olyan gondolkodásra és magatartásra van szükségünk, amely előtérbe helyezi a környezet érdekeit sajátunkkal szemben. Ezt hirdetik a világszerte szaporodó "zöld mozgalmak" is. Ilyen mozgalom a "Világalap a Természetért" (WWF), amely az élőlények védelméért küzd világszerte. Jelképe az óriáspanda. Hasonló mozgalom a "Zöld Béke" (Greenpeace), amely békés, de határozott akciókat szervez a környezet védelméért. Mely hazai környezet- és természetvédelmi mozgalmak jelképeit ismered? Ha ismered, írd

le a nevüket! Ha nem ismersz ilyet, érdeklődj! Az egyik legnevezetesebb természetvédelmi akció, mely felhívta a világ figyelmét a bálnák sorsára, a Greenpeace 1970-es évekbeli bálnamentő akciója volt. A vadászat következtében egyes fajták (kék hálna, ámbráscet.) a kihalás szélére kerültek. A vadászat ennek ellenére minden ellenőrzés nélkül tovább folyt. A mozgalom lelkes emberei szembeszálltak a bálnavadászokkal, megakadályozták, hogy megszigonyozzák az állatokat. Tevékenységüket filmre vették és bemutatták a világ számos televíziójában. Az emberek felháborodása kikényszeríttette a bálnavadászat korlátozását. 1985-ben pedig betiltották a kereskedelmi bálnavadászatot. A bálnákat húsukért, zsírjukért 1985-ig kíméletlenül vadászták. Az ilyen és ehhez hasonló pusztító tevékenységek hamar napvilágra kerülnek, és még időben megállítható a pusztítás. Nem ilyen egyszerű a helyzet a

környezetszennyezéssel, amely közvetve hat az élővilágra. A gyárak kéményeinek füstje, az autók kipufogógázai a levegőbe kerülve a felhőket savassá teszik. A lehulló savas eső elpusztítja a kis tavak élőlényeit. A tankhajókból a tengerbe jutó olaj a tengeri madarakra, a fókákra és más tengeri állatokra ártalmas. Amint az állatok tollazata, vagy szőre olajjal átitatódik, többé nem tudja melegen tartani az élőlény testét, és többségük képtelen lesz a mozgásra, táplálékszerzésre. A környezetet károsító anyagok, mint például a permetszerek felelőtlen alkalmazása oda vezethet, hogy ezek a vizekbe, tengerekbe is eljuthatnak. Már kis mennyiség is elég, hogy az ott élő apró rákok szervezetébe jusson. A rákokat elfogyasztják a halak, a kis halakat a nagyobb halak, vagy emlősök, tengerparti madarak. így minden élőlény mérgezetté válik A turizmus különösen a korallzátonyokra veszélyes. Egyrészt azért, mert a

figyelmetlen fürdőző kisebb-nagyobb koralldarabot törhet le, másrészt, mert a lemerülő turisták élő korallt törnek le, hogy emlékként hazavigyék. A korallok a tengerhez tartoznak, és nem arra valók, hogy vitrinekben díszelegjenek. A környezetvédők nem adják fel a harcot. Munkájuk eredménye, hogy már létezik víz alatti nemzeti park, ahol speciálisan képzett víz alatti őrök biztosítják a tengeri élet zavartalanságát. Jó lenne, ha egyszer a világ minden tengerében és óceánjában ilyen zavartalan élet folyna őrzés nélkül. Ehhez, jobban meg kell ismernünk a tenger élővilágát, meg kell becsülni a víz értékét, be kell szüntetni szennyezését, hogy ne okozzunk további károkat a környezetnek, önmagunknak. Összefoglaló kérdések: - Mely hazai és nemzetközi természetvédő szervezetekről hallottál? - Mi a feladatuk? - Mik veszélyeztetik a vizek élővilágát? - Mi a célja a víz alatti nemzeti parknak? - Te mit teszel

a vizek védelméért? - Gyűjts cikkeket újságokból, folyóiratokból, amelyek az élővilág védelméről számolnak be! A tenger élővilága. A mai órán az alábbi feladatok megoldása következik! Ez lehet, pl.: I. Videofilm megtekintése a tenger élővilágáról Írd le a film címét:. Figyeld meg: - a növényeket, - az állatokat - az élőlények - táplálkozását - alkalmazkodását a környezethez. írd le néhány eddig még nem tanult élőlény nevét! II. Vizsgálódás: 1. A vízben élő madarak, emlősök igen jó úszók Mi a szerepe az úszóhártyás lábnak? Végezd el az alábbi kísérletet! Húzz villát, majd kanalat a vízben! Mit tapasztalsz? 2. A víz olajszennyezettsége végzetes lehet az élőlényekre Miért pusztulnak el - a madarak, - az emlősök, - a halak az olajszennyezettség következtében? a.) Márts tiszta vízbe egy madártollat és egy gyapjúdarabot (vagy birkaszőr darabot), majd szárítsd meg mindkettőt! b.) Végezd el

ugyanezt olajos vízzel! c.) Mit tapasztaltál? d.) Figyeld meg az olaj tulajdonságát! Húzd alá a jó választ az olaj elkeveredik a vízben - az olaj úszik a vízen. e.) Miért pusztulnak el az olajszennyezéstől a tenger növényei és állatai? III. A tanult élőlények csoportosítása: 1. testfelépítésük szerint: Növények:. Állatok: gerinctelenek:. Gerincesek: halak:. Madarak:. Emlősök:. 2. Táplálékuk szerint: Mely élőlények fogyasztanak húst és növényeket is? Mely élőlényeket nem tudtad besorolni? Miért?. IV. Miért fontos, hogy sok plankton éljen a vízben? V. Nevezd meg a tanult élőlényeket! VI. Beszéljétek meg, melyik mivel táplálkozik! Trópusi élet. Sehol a Földön nincs több fény, meleg és nedvesség, mint az Egyenlítő mentén. Ennek következtében a világon a legsűrűbb és legdúsabb növényzet ezt a területet borítja. Szakszerűen trópusi erdőnek vagy örökzöld esőerdőnek nevezik őket, közismertebb nevük

azonban dzsungel. Ebben a térségben a környezeti tényezők állandóak. Mivel az Egyenlítő mentén fekszik e terület, a napsugárzás mennyisége, a nappalok hossza egész éven át állandó. A csapadék mennyisége csökken az Egyenlítőtől távolodva. Mivelhogy ez évmilliók óta így van, a forró, párás dzsungel változatlanul az Egyenlítő körül található. Valószínű, hogy éppen ez az állandóság az egyik oka a ma ott nyüzsgő élet szinte hihetetlen sokféleségének. Néhány érdekesség: - A dzsungel egyetlen hektárján gyakran több mint száz különböző fajhoz tartozó magas fa él. - Az Amazonas dzsungeleiben több mint ezer madárfaj él. - Panamában a kutatók egyetlen fafajról csak bogárból több mint 950 különböző fajt gyűjtöttek össze. - A tudósok becslése szerint a dél-amerikai erdő egyetlen hektárján akár 40000 különböző ízeltlábú faj is élhet. Ezeknek az élőlényeknek a többsége azonban a trópusi erdők azon

részein él, amely egészen a legutóbbi időkig szinte megfigyelhetetlen volt az ember számára. Ha többet szeretnél tudni e világ rejtelmeiről, válogass a magyar Molnár Gábor vadászkönyvei ill. útleírásai közül! A dél-amerikai esőerdőknek csodálatosan gazdag és változatos élővilága. Itt élnek például az arapupagájok, lajhár, majomevő sas, éjszakai majmok, pókmajom, bőgőmajmok, zöld leguán, amazon papagáj, óriáskígyó, kolibri, tukán, hangyász, skarlátbatla, jaguár, hokkó, örvös pekari, tapír, kajmán, vízidisznók. Más földrészen, más dzsungelekben más állatokat találhatsz: Foltos kuszkusz, nagy paradicsommadár, kék paradicsommadár, arakakadu, famászó kenguru, zöld famászó piton, kazuár, koronás galamb, dingó, kertészmadár, stb. Az esőerdő növényei. Az esőerdő dzsungelszerű, áthatolhatatlan növényzete valójában csak a folyópartok, erdőszélek jellemzője. Ezeken a helyeken sok fény éri a

növényeket. Beljebb, túl a sűrű, zöld növényfüggönyön, már egészen más a látvány. Az esőerdő belseje párás és sötét. Mely kontinenseken találhatók esőerdők? A folyóparttól távolodva az esőerdő belsejében félhomály és nyirkos meleg az uralkodó, ahol szellő se rebben, ahova a fény 5%-a sem szűrődik be. Ezért az esőerdő alján igen kevés talajlakó növény él. Innen ered az a sok kis fa, amely készenlétben áll, és várja, hogy valami megtörje számára ezt a félhomályt, és végre felnőhessen a fényre. Az esőerdő 10-15 m magasságra megnövő fái alkotják az alsó lombkoronaszintet. A következő szint a középső lombkoronaszint. Itt a fák magassága 15-40 méter, és csaknem teljesen zárt lombsátrat alkot. Levéltengere olyan áthatolhatatlan, hogy az eső is csak hosszú percek után jut keresztül rajta. Ez az erdő legérdekesebb területe. Itt él a trópusi esőerdők növényeinek és állatainak zöme. Jellegzetes

növényei a talajban gyökerező, és a fák törzsére, ágaira felkapaszkodó, a lombkoronában kilombosodó liánok (kúszópálma, vanília, filodendron.) A liánok kúszónövények. Táplálékukat a talajból szívják Nem úgy, mint a fán lakó növények, amelyek az életük fenntartásához szükséges párát és tápanyagokat közvetlenül a levegőből veszik fel. Ezek gyakran pompás virágú növények, amelyek a fa ágán levő kis korhadékcsomóból nőnek ki, vagy csüngnek le (orchidea, bromélia, ananászfélék). Az esőerdő fáinak ágain és törzsén ezek a növények százai telepednek meg, több száz tonnával terhelve a tartónövényt. Melyik tanult növénytípusra jellemző: a. talajban gyökerezik b. a fák koronájában telepszik meg c. szára hosszú d. a tápanyagot a levegőből veszi e. kúszónövény A középső lombkoronaszint levéltengere fölé, mint hegycsúcs emelkednek a felső lombkoronaszint faóriásai. Ezek a fák elérhetik a 60

méteres magasságot is. Hatalmas tövük a talaj közelében 5 méter átmérőjű is lehet Nevezd meg a trópusi esőerdő szintjeit! A trópusi esőerdőben igen sokféle növény él. A fák örökzöldek, és állandóan hullatják leveleiket, amelyek 6 héten belül teljesen lebomlanak. Ez a tápanyag azonban nem tud a talaj mélyébe szivárogni, mer a gyorsan növő fák újra fel is használják. Ezért a trópusi esőerdők fáinak gyökérzete a talajszint közelében vízszintesen szétterülő. Összefoglaló kérdések: Mit nevezünk esőerdőnek? Hol alakultak ki esőerdők? Hogyan változik az esőerdő növényzete a folyóparttól befelé haladva? Melyek az esőerdő szintjei? Melyek az egyes szintek jellemzői? Jellemezd a liánokat! Melyek a fán lakó növények jellemzői? Hasonlítsd össze a trópusi esőerdőt a hazai erdővel! Hasonlítsd össze az esőerdő fáit a hazai fákkal! Könyvajánlat: Ballér Judit: Az élővilág Bp., Juventus 1991 A

dél-amerikai esőerdő állatai I. Földünk legnagyobb és leggazdagabb esőerdője az Amazonas folyó medencéjében található. Ez a "zöld pokolnak" nevezett dzsungel rengeteg apró és nagy bogár, parányi és tenyérnyi lepke, fájdalmas csípésű hangya és veszedelmes mérgű béka élőhelye. Az esőerdőben élő gerinctelenek között népes csoport a hangyáké. Vannak köztük talajon élők, mint a levélsodró hangyák. Ezek az erdő talaján heverő levelek szélét felpödrik és összeerősítik. Az így készült csőbe helyezik el fészküket. Más hangyák a magasabb szintek lakói. Nekik egyes fák üregei biztosítanak száraz otthont. Cserébe a kényelmes otthonért, a hangyák megvédik a gazdafát a koronáján megjelenő idegen növényektől. Mindent lerágnak, ami a fától elvenné a fényt Ezzel lehetővé teszik számára, hogy faóriássá fejlődjön. A vándorhangyák még a madárpókra is rávetik magukat. Írd le a hangya

testrészeinek nevét! Milyenek a lábai? Az esőerdőben számos pók él. Közülük a legnagyobb a hangyák és más rovarok veszedelmes pusztítója, a szőrös testű közönséges madárpók. Szívesen fogyaszt még kisebb gerinceseket (békákat, kígyókat, apróbb madarakat) is. Éjszakai vadász Többnyire a földön táplálkozik Étkezési helyét sűrű, de vékony szövedékkel borítja be. Nappal kövek alatt, faodvakban rejtőzve pihen. Testének hossza ízelt lábaival együtt 18 cm is lehet Színe általában szürkésbarna, vagy fekete. Rendkívül ügyesen fut, gyorsan mászik Csípése fájdalmas, de nem mérgező. A tanult állatok közül melyikre jellemzőek a felsorolt tulajdonságok? a.) ízeltlábú b.) növényevő c.) ragadozó d.) fej, tor, potroh c.) petével szaporodik f.) teste két részre tagolódik g.) éjszaka vadászik Az esőerdő magas páratartalma lehetővé teszi, hogy itt a magas fák lombkoronájában is éljenek békák. Annyira

alkalmazkodtak a fán való élethez, hogy még petéiket is a fatörzs mélyedéseiben felgyülemlett parányi "tavacskákba" rakják. A nyílméreg béka a talaj mélyedéseibe rejtett ebihalakat a hátán hordja fel a növények levelei között felgyülemlett vízbe. Pl a hím vízzel telt broméliatölcsérbe rakja ebihalait. Szép számmal akadnak olyan békák, amelyek nem hagyják magukra lerakott petéiket. Ilyen az esőerdőben élő pipabéka, amely a hátán cipeli utódait Egyes békák "elevenszülők", míg mások egyszerűen a hátukon viszik fel petéiket a fára. Miben különböznek az esőerdei békák a hazai békáktól? Összefoglaló kérdések: Melyik kontinenseken alakultak ki esőerdők? Milyen hangyák élnek az esőerdőben? Mi a hangyák feladata az esőerdőben? Mivel táplálkozik a közönséges madárpók? Jellemezd a közönséges madárpókot! Melyek az esőerdőben élő békák jellemzői? Könyvajánlat: Búvár zsebkönyvek

Mészáros-Gál: Trópusi pillangók Bp., Móra 1982 Szalkay-Pál: Pókok, skorpiók Bp., Móra 1976 Vásárhelyi-Csiby: Egzotikus rovarok Bp., Móra 1989 A dél-amerikai esőerdő állatai II. Nappal a trópusi esőerdő csendesebb. Az állatok többsége pihen, vagy zsákmányra les. Nappal az óriáskígyók is keveset mozognak, rendszerint fára csavarodva pihennek. Éjszaka megelevenednek Ilyenkor vadásznak A Föld legnagyobb kígyója a 300-350 kg-ot is elérő anakonda. Hossza 11 méter is lehet. Méregfoga nincs, de hatalmas szorító ereje veszedelmet jelenthet az emberre is. Bőre pikkelyes Az anakonda elevenszülő, mert tojásai már a testében kikelnek. 50 ivadékot is világra hozhat, amelyeknek hossza 70 cm körüli. A kicsik életük első éveiben igen gyorsan nőnek. Bőrüket "kinövik" ezért többször vedlenek A kisebb kígyók veszedelme a méregfog. A vízben kidőlt fatörzsként heverő, ám minden pillanatban támadni kész krokodilok az

esőerdők meleg folyóinak egyre ritkábban látható hüllői. A délamerikai esőerdőben élő krokodil a kajmán Lába rövid Két oldalról lapított farka erőteljes és hosszú. Testét pikkelyes bőr borítja, mely keresett árucikk. A legszebb táskák, cipők készülnek bőréből. Ez az oka, hogy számuk jelentősen csökkent A kajmán ragadozó. Legveszélyesebb fegyvere a hegyes fogai Kisebb zsákmányát (halakat, békákat) egészben nyeli le. A nagyobbakat lehúzza a víz alá, és széttépi. Néha az embert is megtámadja. A nőstény kajmán 30-40 tojást rak, amelyeket a nap melege költ ki. Kikelés után a vízhez vezeti a kis hüllőket, és többet nem törődik utódaival. Mondd el a kajmán testének jellemzőit! Lába:. Bőre:. Farka:. Az esőerdő káprázatosan szép, pompás virágai között otthonosan surrannak, lebegnek e táj repülő drágakövei, a Föld legapróbb termetű madarai, a kolibrik. Tollruhájuk pompás, kék, zöld vagy bíborszín,

tollaik színjátszóak. Egyes fajok csőre hihetetlenül hosszú. A kolibri virágok nektárjával vagy rovarokkal táplálkozik. Evés közben a virág előtt lebeg. Ehhez rengeteg energiára van szüksége, ezért folyamatosan kell táplálkoznia. A kolibri apró kis fészkébe rakja két parányi tojását, amelyeket teste melegével költ ki. Fiókáit 40 napig eteti Ismertesd a kolibri táplálkozását! Hasonlítsd össze méretét a virágokéval, más madarakéval! A papagájok különböző nagyságú madarak. Közülük az arapapagáj kizárólag Dél-Amerikában él. Hossza 70-80 cm A legnagyobb papagáj Lábával és erős csőrével jól kapaszkodik. Ügyesen kúszik, fut, repül Magvakkal, gyümölcsökkel, rovarokkal táplálkozik Fiókái csupaszon és magatehetetlenül bújnak ki a tojásból, és mintegy 3 hónapig a szüleikkel maradnak. A dél-amerikai esőerdőben alkonytájt valósággal izzik a lenyugvó nap fényében a fekete tollazatú tukánok

sárga-narancsszín csőre, amely testükhöz képest szokatlanul nagy. A tukánok főleg gyümölcsevők. A lecsípett bogyót feldobja a levegőbe, majd csőrével elkapja és lenyeli. Fészkükhöz kész üregeket választanak, amelyet nem bélelnek ki. A hím és a tojó felváltva költenek. A frissen kikelt kis tukánok vakok és csupaszok Szüleik közösen etetik őket. Tegyél különbséget a tanult madarak között csőrük és táplálékuk alapján! Összefoglaló kérdések: Hogyan nevezzük a Föld legsúlyosabb kígyóját? Mekkora egy felnőtt anakonda? Hogyan táplálkoznak az óriáskígyók? Mi a neve a dél-amerikai esőerdők krokodiljának? Mi a kajmán bőrének jellemzője? Hogyan szaporodik a kajmán? Melyek az esőerdő madarai? Mivel táplálkoznak az esőerdő madarai? Könyvajánlat: Janisch Miklós: Egzotikus hüllők Bp., Móra, Karádi-König: Különös állatok Bp., Móra, 1985 Emlősök a dél-amerikai esőerdőben Az első európai ember,

aki átvágott Dél-Amerika dzsungeljein, Francisco de Orellana spanyol hajós volt. Első útja során csodálatos tájakon hajózott végig, és furcsa, eddig még nem hallott hangokat és nem látott élőlényeket figyelt meg. Ilyen volt az elegáns bundájú, csak itt élő macskaféle: a jaguár. A jaguár Dél-Amerika esőerdeinek legnagyobb, legveszedelmesebb ragadozója. Szőrzetének alapszíne sárgás-narancsszín, sötét foltokkal. Ezek a foltok gyűrűt képeznek, amelyeknek közepén van még egy sötét folt. Teste arányos, karcsú. Feje gömbölyű Mellső lábán öt hátsó lábán 4 ujja van. Rövid lábaival ügyesen mászik a fákra, de táplálékát inkább a földön szerzi meg. Étlapján az emlősök éppúgy szerepelnek, mint a madarak, kajmánok vagy éppen a halak. A jaguár szívesen pihen a folyóparti fákon. A jaguár kitűnő úszó. Magányos állat Főként éjszaka vadászik Jelenlétét üvöltő hangja jelzi. Egy nőstény jaguár 2-4 vak

kölyköt ellik egy előre kiválasztott biztonságos zugban. 13 nap elteltével a kölyköknek kinyílik a szemük, kéthónapos korukban anyjukkal, 2 éves koruktól önállóan vadásznak. Jellemezd a jaguárt! Mintázata:. Feje:. Teste:. Lába:. Ujjak száma:. Az esőerdőben majmok is élnek. Jellemzőik a kerek arc, lapos orr, kicsi fül, nagy, előre néző szemek. Mellső végtagjaikkal erősen tudnak fogni. A legtöbb majom farkával egyensúlyoz. Ujjaik végén köröm van. Többségük életeleme a fa: itt találnak védelmet, táplálékot. Étrendjük változatos: gyümölcsök, levelek, rovarok, madártojások. Mindenevők. A bőgőmajmok a dél-amerikai esőerdők különleges hanghólyaggal rendelkező emlősei. Nevüket is e szervük által felerősített üvöltő hangjukról kapták Ezzel jelzik más bőgőmajom-csapatoknak, hogy ez az ő területük. Színük változatos. Feketék, rézvörösek, szalmasárgák vagy barnák Végtagjaik rendkívül hosszúak. A

fákról ritkán jönnek le Hosszú farkukkal kapaszkodva himbálóznak. Még milyen majmokat ismersz a tanultakon kívül? Hol élnek? Mit tanultál a bőgőmajmokról? Egészítsd ki a hiányzókat! Élőhelyük:.kontinens,növényzeti övnövényzeti szint Testüket.borítja, amelynek színe Ujjaik végén. van Étrendjük változatos, ezért. Nevüket.kapták A dél-amerikai esőerdőben nagytestű növényevők is élnek. Ilyen a lajhár A lajhár élete nagy részét a fán, fejjel lefelé lógva tölti. Erős karmával kapaszkodik. Nagyon lassan mozog, csak éjszaka van ébren Bundáját nem tisztogatja. Egy idő után zöld algaréteg borítja, amelybe lepkék és bogarak is költöznek. Ez jó álruha így fő ellensége, a majomevő sas (hárpia) nehezen veszi észre. A lajhár tápláléka: falevelek, gyümölcsök. A nőstény fejjel lefelé lógva szüli meg általában egy kölykét. Válaszd be a helyes táplálékláncot! a. papagáj-közönséges madárpók - anakonda

b. gyümölcsök - papagáj- anakonda c. gyümölcsök- kolibri-jaguár d. virágok nektárja-közönséges madárpók e. falevelek- bőgőmajom-jaguár Találj ki te is hasonlót! Összefoglaló kérdések: Hogyan nevezzük a dél-amerikai esőerdő legveszedelmesebb ragadozóját? Melyek a jaguár tulajdonságai? Mik a majmok jellemzői? Miről kapták a nevüket a bőgőmajmok? Hogyan tölti élete nagy részét a lajhár? Mi a lajhár fő tápláléka? Milyen a lajhár bundája? Rohamos gyorsasággal irtják az esőerdőket. így ezek egyre kevésbé nyújtanak otthont az állatvilágnak. Ezért a régebben nagy tömegben élő állatok száma napjainkra erősen lecsökkent. Erről olvashatsz a "Veszélyben a világunk" sorozatban megjelent Steve Pollock-Peter Wingham: Az állatvilág Bp., Magvető, 1992 c könyvben Az ember és az esőerdő Még száz évvel ezelőtt is Földünk hatalmas területeit borította trópusi esőerdő. Ma a világon 30 percenként 50

futballpálya nagyságú erdőt irtanak ki Ha az erdők irtása ilyen ütemben folytatódik, akkor a XXI. században már eltűnik Földünknek ez a növény- és állatfajok százezreit rejtő dzsungele. Milyen környezetvédelmi csoportokról, szervezetekről hallottál? Mondd el, mi a feladatuk! Sokféle okból pusztítják a Földön az esőerdőket. Az esőerdők általában olyan országokban találhatók, ahol sok ember él kis területen. Egyre több embernek kell élelmet és lakóterületet biztosítani. így felperzselik az eső-erdőket, hogy szántóföldet, vagy lakóhelyet nyerjenek. Már régóta tudják az emberek, hogy a mahagóni, az ébenfa és a teakfa különleges színük vagy mintázatuk miatt a bútoripar kedvel alapanyagai. A láncfűrész használata óta egyre több fa esik az ipar áldozatává. Miért "környezetkárosító" a gépesített fakitermelés? Az erdő feltárásától rengeteg ember remélte sorsának jobbra fordulását,

meggazdagodását. Először az aranyásók érkeztek ide Ha találtak egy kis aranyat, azt mérgező higany segítségével választották el a szennyeződésektől. Így hatalmas területeket szennyeztek meg. Az esőerdő őslakói tökéletesen alkalmazkodtak az ottani körülményekhez. Növényeket gyűjtöttek, apró állatokat fogyasztottak, de földet is műveltek. Kis területen sokféle növényt termeltek egyszerre. Mindig csak a bozótot vágták ki, a nagy fákat meghagyták. Köreikben bűnnek számított az esőerdőt bántani. Előfordult, hogy egy őslakó földműves indián egy kis földterületen 250 növényfajt termesztett és fogyasztott. Sokat tanulhatna az európai ember ezektől az őslakóktól. Az esőerdőt még nem ismerjük igazán. Lehet, hogy az ember elpusztítja, mielőtt felfedezné? Az őslakó törzsek olyan növényeket használnak a gyógyításban eredményesen, amiket a mi tudományunk nem ismer. Szinte teljesen bizonyos, hogy számos olyan

növény és állat él az esőerdőkben, amelyek létezéséről nem is tudunk. Sok haszonnövényünk, mint a kakaó, a vanília, a banán, a fahéj, a bors szintén az esőerdő vadon nőtt növényei közül valók. A trópusi esőerdő pótolhatatlan érték. Az erdőségek közül ennek van legnagyobb szerepe a levegő tisztításában. Világszerte számos, kisebb és nagyobb természetvédő szervezet harcol az esőerdők megmentéséért. Németországban több szervezet segítségével megalakult a "Németországi Gyerekek az Esőerdőért Egyesület". A svéd gyerekek az iskolában hallottak az esőerdő pusztulásáról. Zsebpénzüket összegyűjtve egy erdőterületet vásároltak, hogy ezen a területen ne lehessen fát kivágni. Legújabb hírek szerint a legnagyobb esőerdei állam, Brazília, leállította területén az esőerdők égetését. Lassan ugyan, de más országokban is megváltozik az emberek felfogása. Ha mindannyian összefogunk,

lehetségessé válik, hogy - talán az utolsó órában, - megmenthetjük Földünk esőerdeit a pusztulástól. Összefoglaló kérdések: Milyen mértékben pusztulnak napjainkban az esőerdők? Mely okokból pusztítják az esőerdőket? Hogyan "védték" az őslakók az esőerdőt? Miért jelent pótolhatatlan értéket az esőerdő? Könyvajánlat: Balogh János: Haldokló esőerdő nyomában Bp., RTV- Minerva 1984 Az afrikai szavanna növényei Az Egyenlítőtől távolodva az állandóan csapadékos területeket szárazabb tájak váltják fel. A fák magassága, száma csökkenni kezd Ha a csapadék olyan kevés, hogy a fák már nem képesek megnőni, véget ér az erdő, és kiérünk a fűvel borított síkságokra. Mely éghajlati tényező - állandó a Ráktérítő és a Baktérítő között? Melyik változó ugyanitt? A csapadékszegény évszak az Egyenlítőtől távolodva egyre hosszabb. Az ilyen területeken facsoportokkal, cserjékkel, ligetekkel

tarkázott magasfüvű térségek alakultak ki. Mely kontinensen alakult ki a legnagyobb kiterjedésű füves térség? A trópusi övben kialakult füves térségeket szavannának nevezzük. A szavannát esős és száraz évszak jellemzi. Ahol még sok a csapadék, rövid a száraz időszak, ott erdős szavanna alakult ki. Ezek az erdők nem összefüggőek. A fák magassága nem éri el a 40 métert Lombkoronájuk laza. így az erdő aljára viszonylag sok fény jut Gazdag az aljnövényzet, amely főleg 2-3 méter magasra növő elefántfőből áll. Az erdőt alkotó fafajok száma kevés, a fák lombhullatóak. A lombhullás a száraz évszak kezdetén következik be. Az erdős szavanna szintjei a lombkoronaszint és a gyepszint. Jellegzetes fái a 20-30-as csoportokban növő akáciák. Lombkoronájuk ernyőszerű. A szavanna talaja tápanyagban gazdag, mert a lehullott levelekből keletkezett tápanyagot nem mossa ki a csapadék. Jellemezd az erdős szavannát! a fák

magassága: Jellegzetes fái: Lombkoronája: Aljnövényzete: Az erdőt alkotó fajok száma: Lombhullás ideje: Szintjei: Ahogy csökken a csapadék mennyisége és időtartama, úgy maradnak el a facsoportok, cserjék, és alacsonyabb lesz a fű is. Ez a terület a füves szavanna. A fűtengerből kiemelkedik egy-egy rövid, de vastag törzsű fa, a majomkenyérfa. A majomkenyérfa mindig magányosan fordul elő. Ágai vízszintesen terülők Nagy, uborka alakú termése a majmok kedvenc csemegéje. Innen kapta a nevét is A szavannán a csapadékos évszakban sokféle különböző fűféle, és csodálatos színekben virágzó más növény is él. Ezek a növények tökéletesen alkalmazkodtak a szavanna éghajlatához. Közülük sok vizet raktároz a szárában. Vannak, amelyeknek levelei úgy módosultak, hogy kis felületen párologtatnak. A szavanna növényei az esős évszak beköszöntével virágba borulnak, magot érlelnek. A száraz évszakban többségük elsárgul Ezt

a kedvezőtlen időszakot a talajban levő részeik, és magjuk vészeli át, hogy a következő esős idő-szakban ismét virágba borulhassanak. A száraz évszakban nemcsak a lágyszárú növények sárgulnak el, de a fák is lehullajtják lombjaikat. Ilyenkor a szavannatüzek hatalmas területek száraz növényzeté hamvasztják el. Nevezd meg a szavanna növényeit! Összefoglaló kérdések: Hol alakulhattak ki füves térségek? Hogyan nevezzük az afrikai füves térségeket? Mely szavannatípusokról tanultál? Melyek az erdős szavanna szintjei? Hogyan alkalmazkodtak a szavanna éghajlatához az ott élő növények? Könyvajánlat: Ballér Judit: Az élővilág (Csodálatos Világunk sorozat) Bp., Juventus 1991 Növényevők az afrikai szavannán. Az afrikai szavanna változatos növényvilága rengeteg állat számára biztosít táplálékot. Sehol a Földön nem találunk ennyi és ilyen sokféle nagytestű növényevőt, mint itt. Ezek az állatok állandóan

vándorolnak, az évszakok változásait követik. Miért élhet olyan sok állat a szavannán? Miért vándorolnak az állatok a szavannán? Miért nem beszélünk külön az erdős szavanna és külön a füves szavanna állatairól? A füves térségen tömegesen legelésznek növényevő emlősök. A legelterjedtebbek, a legkecsesebbek a kisebb-nagyobb csordákban élő antilopok és gazellák. Az antilopok igen változatos nagyságú és szarvformájú növényevők. A legkisebbek nyúl nagyságúak, a legnagyobbak jól megtermett szarvasmarha méretűek. Az antilopok a szarvasmarha rokonai. Hosszúkás fejükön rendkívül sokféleformájú szarvat hordanak. Testük a faruk felé lejt, amitől kissé esetlennek látszanak, pedig nagy sebességgel képesek futni. Futás közben a paták dübörgéséből következtetni lehet a csorda nagyságára. Pl.: vándorantilop, impala, lóantilop, stb Jellemezd az antilopokat! .élnek .sokféle alakú Fejük., testüklábukonvan Az

antilopokkal rendszerint együtt legelésznek a rövid szőrzetű, csíkos rajzolatú zebrák. Ezek a társas állatok a ló rokonai. Jól fejlett érzékszerveik miatt szívesen csatlakoznak ménesükhöz más állatok is. A zebrák jó futók 65 km/óra sebességgel is képesek vágtatni, ha menekülniük kell a ragadozók elől. A gnú a szavannák vándora. A tanult állatokra vonatkozó állítások összekeveredtek. Osztályozd őket az alábbi jellemzőik alapján! Gondolj a szarvasmarhára is! a. van szarvuk b. az afrikai szavannán élnek c. van köztük nyúl nagyságú is d. teje fontos élelmiszer e. szőrzetük csíkos f. patás állatok g. hazánkban tenyésztik h. végtagjaik vékonyak, izmosak Az afrikai szavanna igazi paradicsoma az itt élő növényevő állatoknak. Közel egymillió gnú kel vándorútra a száraz évszak beköszöntésekor, és hozzájuk több tízezer zebra és antilop csatlakozik. Az afrikai szavanna a "leg"-ek vidéke is. Itt él a

legmagasabb állatunk, a zsiráf. Leveleket, hajtásokat tép le magának a fákról, bokrokról. Szívesen megeszi a terméseket, virágokat, gyümölcsöket is. Mozgékony ajkai segítségével húzza be a táplálékot a szájába, de nyelvét is közel fél méterre ki tudja nyújtani. A világon ma élő legtestesebb szárazföldi állat az afrikai elefánt. Méretének megfelelően étvágya is hatalmas. Naponta kb 150 kg növényi táplálékra és kb. 80 liter vízre van szüksége Táplálkozásához ormányát használja. Összefoglaló kérdések: Miért él sok növényevő állat a szavannán? Hogyan jellemeznéd az antilopokat? Melyek a zebrák jellemző tulajdonságai? Könyvajánlat: Guinness Enciklopcdia: Az élővilág Bp., Pannon Kiadó 1993 Az afrikai szavanna ragadozói. A szavanna növényevőire a ragadozó állatok népes tábora vadászik. ők is hozzátartoznak a szavanna táplálékláncához. Elpusztítják a gyenge, vagy a csapattól elkóborolt

növényevőket. Folytasd a szavanna táplálékláncát! (növény) (növényevők) (ragadozó). Az oroszlán ereje és dölyfös megjelenése arra indította az embereket, hogy az állatok királyának nevezzék. Mint valamennyi macskafélének, az oroszlánnak is sima szőrű, izmos, hajlékony és rugalmas teste, domború mellkasa van. Mozgása méltóságteljes. Bundájának színe sárgásbarna Rövid, erőteljes állkapcsaiban éles, erős fogak ülnek, amelyek a hús rágására és tépésére, sőt a csontok összeroppantására is alkalmasak. Hatalmas mancsain erős karmok sorakoznak. Látása, hallása éles Csak a hím oroszlánnak van hosszú sörénye. Hangja erős, jellegzetes bömbölés. A hím oroszlánok ritkán vadásznak. A zsákmányszerzés a nőstények feladata Fő eledelük a növényevő állatok húsa, de fogyasztanak gyíkokat, madarakat és más apróbb állatokat is. Rendszerint csapatban vadásznak. Bátrak és gyorsak óránként 58 km-es sebességgel

is képesek futni. Áldozatukat mégsem üldözik, hanem óvatosan becserkészik, majd leütik és átharapják a torkát. Főleg alkonyatkor és éjszaka vadásznak. Nappal jóllakottan pihen a falka a fák árnyékában. Írd be az oroszlán tanult tulajdonságait. Látása:. Hallása:. Hangja:. Mancsa:. Szőre:. Bundája színe:. Teste:. Mellkasa:. Ahol messze hangzó érdes hang hallható, ott a közelben a leopárd tartózkodik. A bokros, fás területek magányos vadásza. Főként éjszaka aktív Tápláléka kisebb emlősökből áll, így elkerüli a versengést az oroszlánnal. Bundája gyűrűszerűen foltos. A jaguár foltos bundájától abban különbözik, hogy a leopárd gyűrűi közepén nincs folt. Hasonlítsd össze a leopárdot a jaguárral! a.) élőhelye: - növényzeti öv: - kontinens: b.) szőrzetének színe: c.) hangja: A füves szavanna leggyorsabb ragadozója a gepárd. Hosszú, izmos hátsó lábai segítségével 120 km-es sebességgel is képes haladni.

Főleg napközben vadászik, amikor a többi ragadozó pihen. Bundáját homokszín alapon kis, kerek pettyek tarkítják. Miért tud a szavannán megélni ilyen sok ragadozó? Hasonlítsd össze a tanult ragadozókat: Mivel táplálkoznak? Mikor vadásznak? Melyik szavannán vadásznak? Összefoglaló kérdések: Miért nevezik az oroszlánt a szavanna királyának? Miben hasonlít az oroszlán a mi házimacskánkhoz? Hasonlítsd össze a hímoroszlánt a nőstény oroszlánnal! Mikor vadászik az oroszlán? Hogyan nevezzük a jaguár afrikai rokonát? Melyek a leopárd fő ismertetőjelei? Miről ismered fel a gepárdot? Könyvajánlat: Guinness: Különleges állatok (Rekordok az állatvilágból) Bp., Népszava Kiadó Vállalat, 1990 Még mindig a szavannán Afrika élővilága hihetetlenül gazdag. A fűben és a fákon számtalan apró bogár, a tavak partján töménytelen vízimadár találja meg életfeltételeit. A vizekben sok a hal, a partokon krokodilok

sütkéreznek. Afrika meleg vizeiben él a 6-7 m hosszúra is megnövő hüllő, a nílusi krokodil. Testének alakja, bőre, életmódja hasonlít rokonáéhoz, a kajmánhoz. A nílusi krokodil is ragadozó. Nagy étkű, de a koplalást is hónapokig bírja A testét borító pikkelyes bőr páncélt alkot, ezért nevezik a krokodilokat páncélos hüllőknek. A nőstény mészhéjú tojásait a parti bozótosban sás- és avarlevél halma közé rakja. Kicsinyei kelésén szakadatlan gondoskodással őrködik Hasonlítsd össze a kajmánt a nílusi krokodillal! Hasonlóság: Élőhely: (éghajlati öv) Bőrük: Életmódjuk: Szaporodásuk: Különbség - élőhely: (kontinens) A strucc Afrika száraz, füves pusztáinak nagytestű, röpképtelen futómadara. A ma élő legnagyobb madár. 2,5 m magas, teste elérheti a 135 kg-ot is. Tollai puhák, pelyhesek. Ezekért a "strucctollakért" vadászták régen, ma pedig struccfarmokon tenyésztik. A strucc feje, nyaka majdnem

teljesen kopasz. Lábát is csupasz, rózsaszín bőr borítja, amelyen két ujj van. A strucc főleg növényevő. Táplálékai hajtások, levelek, virágok, magvak Ezt az étrendet kis állatokkal (rovarokkal, gyíkokkal) egészíti ki. Sietve eszik, gyors mozdulatokkal csipegeti fel a falatokat. Csoportosan legel, vándorol. Gyorsan, 70 km-es sebességgel is képes futni. Védekezésre gyakran használja erős lábát is. Nagy tojásait homokba vájt gödörbe rakja. Mintegy 40 nap múlva kelnek ki a pettyezett, barna piheruhájú csibéi. Amíg a csibék táplálkoznak, mindkét szülő éberen figyel. Töltsd ki a madár adatait! Élőhelye:.kontinensnövényzeti öv Testmérete:.magastömegű Futási sebessége. Tollazata:. Az ujjak száma:. Feje, nyaka, lába:. Táplálkozás szerint:. Szaporodás:. Fiókáinak neve:. Tollszínük:. Az erdős szavannáknak az esőerdőkkel határos területén él a csimpánz. Emberszabású majom. Szeme előre tekint Szőrzete fekete színű,

farka nincs Fogainak száma: 32. Tenyere, talpa csupasz Kezén, lábán 5 ujj van, mindegyik végét köröm fedi. A csimpánz mind a négy végtagjával ügyesen fog és fogódzkodik. A csimpánz mindenevő, bár a gyümölcsöket kedveli leginkább. Kedvenc csemegéje a banán, a majomkenyérfa termése, de kifosztja a madárfészkeket is, sőt emlősöket is fogyaszt. Éjszakára 8-10 méter magasságban fészket épít, amelyet naponta újra készít. Nappal gyakran tartózkodik a földön. A nőstény egy kölyköt szül, amelyet a hátán hordoz. Csoportokban élnek A legerősebb hím vigyáz a csoportra Miért emberszabású majom a csimpánz? Tenyere, talpa: Szeme: Ujjak száma: fogak száma: Ujjak végén: farka: A következő állatok futóversenyt rendeztek. Véleményed szerint milyen sorrendben értek célba? Elefánt, gepárd, strucc, zebra, oroszlán. Összefoglaló kérdések: Hogyan nevezzük az afrikai szavanna páncélos hüllőjét? Mivel táplálkozik a nílusi

krokodil? Hogyan szaporodik a nílusi krokodil? Mi a neve az afrikai szavanna nagytestű madarának? Melyek a strucc táplálékai? Mivel szaporodik a strucc? Hol él a csimpánz? Miért emberszabású majom a csimpánz? A csimpánz mely rokona él az esőerdőben? Hasonlítsd össze a csimpánzt a bőgőmajommal! Az állatok viselkedéseiről, szokásaikról, alkalmazkodásukról és még sok más érdekes dologról olvashatsz a havonta megjelenő színes folyóiratnak, az Állatbarátnak az oldalain! Sivatagok Ahol a felszínt már nem borítja összefüggő növényzet, ott a füves területet a sivatag váltja fel. A sivatagok a Föld legszárazabb területei A csapadék kevés, nagy a napi hőmérséklet-ingadozás, nincs árnyék, búvóhely. A kedvezőtlen időjárás ellenére mégis élnek itt növények és állatok is. A sivatag növényei is alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez. A kaktuszok különleges alakja jó példa az éghajlathoz való alkalmazkodásra.

őseik még közönséges fás törzsű, vékony ágú, vastag levelű cserjék voltak. Később eltűntek a levelek, hogy kevesebbet párologtasson a növény az oly nehezen pótolható vízből. Kifejlődtek a hegyes tövisek, amelyek szúrós fegyverek a növényevő állatokkal szemben. Száruk pedig vizet raktároz A kaktuszok alakja, hajtása, virágzata, de még a tövisei is igen változatosak. A sivatagban kevés állat él. A szomszédos szavannáról idetéved ugyan néhány, de ahogyan a sivatag belsejébe haladunk, számuk is csökken. Megélnek itt olyan állatok, amelyek a legszárazabb időszakot is elviselik. Ilyenek a tevék Páros ujjú patái szétterülők. Talpa párnás, amelyen jól tud lépegetni, sőt vágtatni is a sivatag homokján. Hosszú lábain könnyen himbálódzva jár Szemét hosszú, vastag szempillák védik a tűző napsütéstől vagy a homoktól. Növényevő, kérődző állat. Ajkának bőre kemény, így a szúrós növényeket is meg tudja

enni. Nincs olyan silány táplálék, amivel be ne érné Hosszú, hajtott nyakával könnyen eléri a táplálékot. Hatalmas gyomra rengeteg füvet és vizet tud befogadni. A sivatagban 8-10 napig is kibírja víz nélkül. Ez alatt a púpjában felhalmozott zsírmennyiséget használja fel A forró és mérsékelt öv határán Az éghajlati övek határai nem merevek. Egyesek átmenetet képeznek a szomszéd területek között. Ilyen határtérség a trópusi és a mérsékelt öv között a mediterrán terület, amely általában a tengerek közelében alakult ki. Legjellegzetesebb példája a Földközi-tenger partvidéke. A Földközi-tenger partjai mentén az élőlények számára a legtöbb megpróbáltatást jelentő évszak a hosszú, forró és száraz nyár. Ezért a növények különös módon védekeznek a nagy meleggel szemben. Néhány kicsi lágyszárú növény, mint a nőszirom, az ottani orchidea, ciklámen, nárcisz tavasszal hozza virágait. A nyár

beköszöntével már csak a föld alatti gumójuk raktározza a tápanyagot, hogy a következő időszakban újra nyílhassanak. A bokrok, cserjék többsége örökzöld ezen a vidéken. Sokuknak vastag, bőrszerű, viaszos felületű levele van Közülük nem egy szürkés vagy ezüstös színű, amin visszaverődnek a forró napsugarak. Néhányuk levelei (kakukkfű, zsálya, majoránna, rozmaring) illóolajat tartalmaznak, amely lassan párolog. A partvidéken fák is nőnek. A fák zöme szintén örökzöld: sokféle fenyő, paratölgy, vad olajfa, vad citrom és narancs, pálmák, cédrusok. A száraz hőség az állatoknak ugyanolyan gondot okoz, mint a növényeknek. A mérsékelt övi állatok, mint a sün, a róka, a nyúl, a hörcsög és az egér ritkák ezen a vidéken. Északra, a hegyekbe húzódnak a forróság elől A hüllők kifejezetten kedvelik a meleget. Ezért a Földközi-tenger partvidékén gyakoriak a teknősök, gyíkok, kígyók, kaméleonok. A kaméleon

két szemét egymástól függetlenül forgatja, színét a környezethez változtatja. Ősszel sok olyan madár vonul át, amelyik nyáron nálunk költ. A datolyapálma a Földközi-tengerpart növénye. A trópusokon termesztett növények. A forró övi erdők és a mediterrán területen élő lakosság egyre nagyobb területeket hódít el a természetes életközösségektől, s hatalmas ültetvényeken számos melegkedvelő növényt termeszt. Ezek a növények nemcsak az ott lakóknak fontosak, hanem a földkerekség szinte minden népe fogyasztja őket. Nálunk is ismert növények A kakaót a kakaófa terméséből nyerik. A kakaófa virágai majd a termései a fa törzsén és vastag ágain fejlődnek. A termés 15-20 cm hosszú, élénk sárga vagy lila színű, amelyben a magok kocsonyába ágyazva sorakoznak. Ezeket a magokat nevezik kakaóbabnak, amelyből kakaóport, kakaóvajat és csokoládét készítenek. A legtöbb kávét Dél-Amerikában termesztik. A fa

alakú növényt inkább cserjévé nevelik, mert így könnyebben szüretelhető. A kávécserje örökzöld növény. Szép virágai fehér színűek, és illatosak Termésében két kemény mag van. Ezek a kávészemek, amelyeket később pörkölik, és így hozzák forgalomba. Dél-amerikai esőerdő fán lakó növényeivel rokon az ananász. Lédús, illatos gyümölcséből sok helyen konzervet készítenek. Leveleiből rostot állítanak elő, s ebből vásznat szőnek. Amerika forró vidékéről származik a vanília. Fára kapaszkodó növény, a liánok csoportjába tartozik. Éretlen termését szedik, megszárítják Fagylaltok, krémek, pudingok, sütemények, csokoládé nélkülözhetetlen fűszere. A banán a trópusok igazi ajándéka, de a mediterrán éghajlatú területeken is termeszthető. Még sivatagi körülmények között is megél, ha mód van az öntözésre. Látszólag fa termetű növény, valójában fűféle Levelei két méter hosszúra is

megnőnek. Szeles helyeken beszakadoznak A banán édes, lédús, termése fürtökbe tömörül. Egy fürt súlya elérheti a 15-20 kg-ot is. Dél-Ázsia (főleg Kína déli területe) őshazája a teának. A teacserje örökzöld növény. Virágai fehérek, vagy halvány sárgák Sötétzöld, fiatal leveleit rendszeresen szedik. Ezeket azonnal feldolgozzák, majd gondosan csomagolják, nehogy az illata, zamata elillanjon. Frissítő hatású ital készíthető belőle. Dél-Ázsiából származik egyik igen fontos fűszernövényünk, a bors. A trópusokon többfelé termesztik. A bors kúszócserje, az ültetvényeken karókra futtatják. Termését éretlenül szedik le Szárítás közben megfeketedik Ez a "fekete bors". Az érettebben szüretelt borsot nem kell szárítani. Ez a "fehér bors" A szavannák fontos növénye a gyapot. A "Nap gyermekének" is nevezik, mert csak ott termeszthető, ahol sok a napsütéses órák száma (évi 2000) és

ahol öntözhetik is. A termésében levő magvakat szőrök borítják Ezeket a finom szálakat felsodorják, és pamutfonalat készítenek belőle, amiből pamutáru készül. A fás szárú gyapotcserjéből ma már lágyszárú növényt is nemesítettek. A trópusi tengerpartok legelterjedtebb haszonnövénye a kókuszpálma. Termése a kókuszdió, amely egy indiai közmondás szerint 999 célra hasznosítható. A mediterrán éghajlatú területek növénye a citromfa és a narancsfa. Viráguk fehér színű, jó illatú. Lédús, húsos termésük nálunk is jól ismert A citromban és a narancsban sok a C-vitamin, ezért fogyasztásuk különösen télen és kora tavasszal fontos. Összefoglaló kérdések: Miből nyerik a kakaót? Mit készítenek kávéból? Miért nem ajánlatos neked a kávé fogyasztása? Te az ananászt milyen formában fogyasztottad? (gyümölcs, konzerv?) Milyen az ananász íze, színe? Láttál már vanília rudat? Mire használta édesanya?

Milyen a banán termése? Te mikor iszol teát? Érdeklődj! Édesanya milyen fűszereket használ? Mely ételeket fűszerezi velük? A trópusok védelmében. A trópusokon is napról-napra nagyobb veszély fenyegeti az élőlényeket - főleg az ember tevékenysége miatt. A legfőbb veszélyt a élőhelyek pusztulása jelenti. A szavanna egy része ma már mezőgazdasági művelés alatt áll, így a természetes élővilág egyre kisebb területre szorul vissza. Versengés alakul ki a táplálékért az ember és az ott élő élőlények között. A szavanna övezetben élő emberek száma megnövekedett. Több embernek nagyobb mennyiségű élelemre van szüksége. Ezért felégetik, felszántják a füves területeket, hogy haszonnövényeket termeszthessenek. Mely haszonnövényeket termeszti az ember? Mire használja őket? A táplálkozáshoz a növényeken kívül szükség van állati eredetű élelmiszerekre, húsra, tejre. Ezért az itt élő emberek

állattenyésztéssel is foglalkoznak. Kecskét, juhot, szarvasmarhát tartanak. Ezek az állatok sajnos nemcsak a füveket és a cserjék leveleit legelik le, hanem éhségükben még a gyökereiket is kitépik. Ennek következtében a füves területek növényzete egyre jobban pusztul, a talaj kiszárad és tért hódít a sivatag. A növényzet fokozatos pusztulásával gyérül a természetes állatvilág is. Az itt élő, táplálkozó vadak már nem találnak maguknak búvóhelyet, ennivalót. Egyre kisebb területre szorulnak, vagy kipusztulnak. Az állatfajok egyedszámának csökkenését az ember tevékenysége csak gyorsítja, mert vadászták, gyűjtötték őket bundájukért, bőrükért, szarvukért, agyarukért, húsukért, vagy egyszerűen szépségükért. Írd le, szerinted melyik állatot miért vadászta az ember? Ma már nemzetközi szabályok korlátozzák, tiltják egyes állatok vadászatát, növények gyűjtését, mert ezek az élőlények napjainkban,

gyorsabb ütemben pusztulnak ki, mint azelőtt bármikor. Az ember gyökeresen megváltoztatja az állatok és a növények élőhelyét, s azok már nem képesek ezekhez a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni, és kipusztulnak. A természetes életközösségek pusztítása és a vadászat mellett a harmadik nagy veszély a környezetszennyezés. Ez utóbbi már sok erdőt, folyót, tengert és füves területet elért. Régebben a közlekedés állatháton (ló, teve, láma, .) történt Az állati teherhordást felváltották a gépjárművek. Kipufogógázok, az elcsorgó olaj mind károsítják az itt levő élővilágot. Ezt már csak tetézi a turisták, a vadászok, a földművelők által elhagyott szemét. Egyre nagyobb veszélyt jelent a mezőgazdasági művelésbe fogott területek vegyszeres kezelése. A vegyszer egy része beépül a növényevő állat (antilop, zebra, gnú, .) testébe A táplálékláncban az egymást fogyasztók révén egyre többük

szervezete károsodik. így a növénytermesztésben használt vegyszer sok állat pusztulását okozza. Az elmúlt években különösen nagymértékben nőtt a kihalt fajok száma. Mikor indult meg az állatok nagymértékű pusztulása? Összefoglaló kérdések: Miért alakult ki versengés az ember és a növény, valamint az állatok között? Miért veszélyes a túlzott legeltetés? Miért tűnik el az állatvilág a növényzet pusztulásával? Miért szükséges nemzetközi szabályokat alkotni az élőlények védelméért? Hogyan hat a környezetszennyezés az állatok életére? Nézz utána: Mely élőlényeket fenyeget a kipusztulás veszélye? Számuk csökkenésének mi az oka? Élet a trópuson A mai órán az alábbi feladatok közül választhatsz! I. Videofilm megtekintése a trópusok élővilágáról 1. A látott film címe: 2. Figyeld meg: a növényeket, az állatokat, az élőlények táplálkozását, alkalmazkodását a környezethez. 3. írd le azon

élőlények nevét, amelyeket eddig még nem ismertél! II. Vizsgálódás: 1. Vágd el a hozott déligyümölcsöket! Jegyezd fel a mérési adatokat! Hosszúság:. Szélesség:. Átmérő:. Héjvastagság:. Miért maradhat a gyümölcs belseje lédús a nagy hőség ellenére? 2. Ültess citromot, narancsot A gyümölcsben lévő magvakat ültesd el cserépbe! Öntözd rendszeresen! Sok örömöd lehet majd a szépen fejlődő növényekben! 3. Ültess ananászt! Az ananász termésén lévő hajtást a gyümölcs egy centis rétegével együtt vágd le! Ültesd cserépbe. A cserép alá tégy egy tálkát! Ha rendszeresen gondozod, szép szobanövényt nevelhetsz! III. Főzőcske: 1. Készíts teát! Jegyezd meg: a jó teát nem főzzük, csak forrázzuk, így sokkal zamatosabb italt kapunk. 2. Készíts kakaót! a) A kakaót keverd össze cukorral! b) Öntsd rá a tejet! (Ha melegen szereted, melegítsd meg!) Ízesítheted vaníliával, sűrítheted tojássárgájával (amit a

kakaóval és a cukorral a tej ráöntése előtt keversz össze). 3. Készíts egzotikus gyümölcssalátát! Elkészítéséhez kérd tanárod segítségét! IV. 1 írd le a tanult életközösség nevét! 2. Nevezd meg az élőlényeket! 3. A megnevezett élőlények mely életközösségek tagjai? Az északi hideg birodalma Új nevekkel ismerkedhetsz meg az állatvilágból: 1. havasi nyúl, 2 ürge, 3 lemming, 4 hermelin, 5 sarki róka, 6 rénszarvas, 7. pézsmatulok, 8 jeges búvár, 9 apácalúd, 10 havasi lúd, 11 hófajd, 12. hantmadár, 13 hósármány A mérsékelt éghajlati övtől a sarkvidékek felé egyre hűvösebb az éghajlat. A nyár egyre rövidebb, a tél egyre zordabb. A lombos erdőket felváltják az ilyen megpróbáltatásoknak leginkább ellenálló fák, a fenyők. Északabbra haladva a fenyvesektől, az éghajlat még szélsőségesebb. A zord éghajlati viszonyok, az állandó erős szél lehetetlenné teszi a magas növényzet kialakulását. Ez az

alacsony lágy- és fás szárú növények birodalma. Az Északi-sark körül már nincsenek növények, egyetlen évszak van, a tél. A tajga növényvilága Az Északi sarkkör körül az észak-amerikai- és eurázsiai területet fenyőőserdő, tajga borítja. Itt található a Föld legnagyobb faállománya. Egyes helyeken 2000 km széles övezetet alkotva végighúzódik a kontinensen. a) Mely éghajlati övek találkozásánál alakult ki a tajga? b) Mely kontinenseken található a tajga? A tajgán a tavasz és az ősz csupán néhány hétig tart, ezért gyakorlatilag csak két évszak alakult ki. A hosszú, rendkívül hideg, zord tél, és a rövid, viszonylag meleg nyár. A csapadék kevés, főleg hó. Az évi hőingadozás itt a legnagyobb a Földön Szélsőséges éghajlatához csak igen kevés növény képes alkalmazkodni. Mindehhez hozzájárul még, hogy a növények lehullott levelei a hideg miatt lassan bomlanak le, és vastagon borítják a talajt. A tajga

talaja gyenge termőképességű. Ilyen körülmények között csak kevés növényfaj képes élni. Ezek azonban hatalmas területeket borítanak el. a) írd le a tajga évszakait! b) Egészítsd ki a hiányos mondatokat! A tajgán a tél . és rendkívül A nyár viszonylag A tavasz és az ősz., gyakran csak tart A tajga 30-40 méter magasra megnövő sok millió nyílegyenes fenyőfája lenyűgöző látvány. Ágain, törzsein zuzmók telepszenek meg A tajgaerdő kétszintű. Lombkoronaszintje a madarak élőhelye A mohaszint vastagsága elérheti a fél métert is. A moha a lehullott fenyőtűkkel keveredve puha növényszőnyeget alkot. Hasonlítsd össze a tölgyerdő és a tajgaerdő szintjeit! A tajga leggyakoribb fenyőfája a lucfenyő. Ágain a kb 2 cm hosszú, sötétzöld tűlevelek sűrűn, egyesével állnak Tobozai hosszúak, hengeresek, lecsüngők. A gyengébb talajú területen a lucfenyő keveredik az erdei fenyővel. Az erdei fenyő tűlevelei kettesével

állnak. Tobozai kezdetben fűzöldek, majd megbarnulnak és kinyílnak. A leghidegebb és legszárazabb területeken a lombhullató vörösfenyő alkot erdőségeket az erdei fenyővel elegyedve. A vörösfenyő Európa egyetlen lombhullató fenyőfája. Tavasszal, zsenge zölddel fakad, majd lombja őszre, aranysárgára színeződve lehullik. Tűlevelei csomókban állnak a vesszőkön. Az érett tobozok 2-3 cm hosszúak Fája vörösesbarna, innen kapta a nevét is. A tajgán kevés lombos fa él. Közülük a leggyakoribb a 30 m-re is megnövő nyírfa. Törzse fénylő fehér, idővel feketén megrepedezik. Ágai vékonyak, hosszan lecsüngők. Kora tavasszal virágzik Virágporát a szél messze elszállítja Írd le a tajga jellemző fáinak nevét! Írd le jellemzőiket is! Összefoglaló kérdések: Mit nevezünk tajgának? Hol alakult ki a tajga? Melyek a tajga éghajlatának jellemzői? Melyek a tajgaerdő szintjei? Melyek a tajgaerdő leggyakoribb erdőt alkotó fái?

Könyvajánlat: Oleg Polunin: Európa fái és bokrai Bp., Gondolat, 1981 Godet: Fák és cserjék Bp., Officina Nova 1986 A tajga madarai. A tajgán is élnek állandó és költöző madarak. A tajga költöző madarai a hideg beálltával délebbi területekre vándorolnak. így rendszeresen érkeznek hozzánk is (pl.: nagy őrgébics) Egyes években inváziószerűen bukkannak fel a kenderikék, zsezsék, keresztcsőrűek. A tajga állandó madarai közül a növényevők a tűleveleket fogyasztják, vagy a tobozok magvaival táplálkoznak. A tajga zord éghajlatához kiválóan alkalmazkodtak a fajdok. Ezek a tyúk nagyságú, terebélyes, zömök testalkatú madarak. Testüket sűrű toll borítja, amely még orrnyílásaikat és lábukat is elfedi. Rövid, erős lábukon levő karmokkal, valamint rövid, vaskos csőrükkel a földről is szedegetik táplálékukat, - elsősorban növényi részeket. Fő táplálékuk a - más állatok számára élvezhetetlen - fenyők

tűlevele. Szívesen csipegetik a lombos fák leveleit is, olykor rovarokat, férgeket is fogyasztanak. Rövid szárnyukkal lendületes légi vágtákra képesek, de csak rövidtávon. Nappal a földön tartózkodnak, az éjszakát a fákon töltik. A legtöbb fajdnak fakó, rejtőzködésre alkalmas tollazata van, ám udvarlás idejére a hímek feltűnő színű vagy mintázatú tollruhát öltenek. Sok fajd szeme fölött csupasz bőrfoltok tarkállnak, amelyeket fel tud pumpálni a dürgő kakas. A párzás után a tojó otthagyja a dürgőhelyet, és magányosan rakja le tojásait. Fészke földbe vájt, falevéllel bélelt gödör A fiókák röviddel kikelésük után elhagyják a fészket. Gyorsan nőnek fejlődnek. Hogyan alkalmazkodtak a fajdok a tajga éghajlatához? Csőrük: Tollazatuk: Orrnyílásukat. Lábukat:. borítja Szárnyuk: Lábuk: A fajdok értékes táplálékai az északi tájak ragadozóinak (rókák, ragadozó madarak). Számuk a vadászat következtében is

erőteljesen csökkent, mivel húsukat az ember is szívesen fogyasztja. Ezen kívül az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság is veszélyezteti élőhelyüket. Írd le a helyes táplálékláncot! Földi giliszta, fenyőtű, egér, magvak, lepke, róka, fajd. A tajgán élő fajdok közül a legnagyobb a siketfajd, amelynek kakasa puly-ka nagyságú is lehet. A nyírfajd kisebb testű (40-53 cm) madár. A kakas szeme felett jól fejlett bőrfoltok láthatók. A hófajd a téli hónapokban fehér tollruhát ölt magára, és hosszú karmokat növeszt. Erre azért van szüksége, hogy könnyebben kikotorhassa táplálékát a hó alól. A hófajdhoz hasonló alakú, de annál hosszabb farkú, fején rövid bóbitát visel a császármadár. Madáretetőink gyakori téli vendége a tajga jellemző madara a csonttollú. Elsősorban a fenyvesek lakója, de a nyíresekben is megtalálható. Fészkét is a fenyőfa magasabb ágaira (4-7 m) rakja. A tojásokon csak a tojó kotlik, a hím

eteti. Költőterületén főleg rovarokkal táplálkozik A nálunk áttelelő példányok növényi terméseket, bogyókat fogyasztanak. A kb. 17 cm-es madár nevét a szárnytollak hegyén lévő apró, élénkpiros színű "viaszlemezkék" - ről kapta. Összefoglaló kérdések: Jellemezd a fajdokat! Melyik a legnagyobb fajdféle? Miről ismerhető fel a nyírfajd? Melyek a hófajd jellemzői? Melyik fajdféléhez hasonlít a császármadár? Nézz utána! Melyek azok a madarak, amelyek a tajgán élnek, de télen (hozzánk) költöznek? Könyvajánlat: Haraszthy László: Magyarország madárvendégei Bp. Natura, 1988 délre Növényevők a tajgán A tajga óriás fenyőrengetege sok növényevő állat otthona. A növények táplálékul és búvóhelyül szolgálnak. Ezekből készítik fészküket, odújukat, amelyben szülnek és megbújhatnak a zord időjárás elől. Ez a téli "táplálékraktáruk" is Miért fontosak a növények az állatok

számára? A tajga gyakori növényevője a hazai erdeinkben is megtalálható mókus. Teste hosszúkás, henger alakú, könnyű. Alkalmas a lombok közötti életre Nagy, élénk tekintetű szemével jól lát, ami segíti abban, hogy helyesen mérje fel a távolságot, amikor egyik fáról a másikra ugrik. Lába és karmai erősek. Segítségükkel képes a fatörzsön fel-le mászni Hátsó Iába hosszabb a mellsőnél, remekül ugrik s közben bozontos farkával kormányoz. A mókus hosszú, véső alakú fogai igen alkalmasak a magvak és termések feltörésére és megrágására, a virágok, gyümölcsök és hajtások lecsippentésére, valamint a nedvdús fakéreg lehántására. A mókus egy rágcsáló, főleg növényekkel táplálkozik, de nem veti meg a rovarokat és a madártojásokat sem. Fészkét ágakból, gallyakból készíti A nagyon hideg, fagyos időben több napon át fészkében marad, de szép téli napokon előjön táplálkozni. Téli álmot nem alszik A

mókus évente egyszer-kétszer kölykezik. Az újszülöttek aprók, fejletlenek, csupaszok. Gyorsan nőnek, és kéthónapos korukban már éppoly ügyesek, mint szüleik. Nagyon tiszta állatok. úgy mosakodnak, mint a macskák Hogyan alkalmazkodott a mókus teste a fán lakó életmódhoz? Szeme: Teste: Farka: Hátsó lába: Karmai: Szarvasok a földön sokfelé élnek. Kiválóan alkalmazkodtak a különböző éghajlati viszonyokhoz Színük a barna különböző árnyalata lehet Ezek a tompa színek jól elrejtik őket, amire nagy szükségük is van. Sokan vadásznak rájuk A sűrű aljnövényzetű északi erdőségek lakója a jávorszarvas. A legnagyobb méretű szarvasféle. A bika magassága meghaladja a 2 métert A tehén kisebb. Bundája sötét színű Hosszú orra jellegzetes A bikák fejét nagy, lapátos agancs díszíti. Háta a fara felé lejt A nedves élőhelyeket kedveli. Bokrok, fák leveleivel, kérgével és gallyakkal, valamint vízinövényekkel

táplálkozik. Erős lába, szétnyíló patája kiválóan alkalmazkodott a laza, süppedős talajhoz. Az őszi szarvasbőgés idején a bikák megküzdenek teheneikért. Az általában májusban, júniusban született borjak legalább egy évig anyjukkal maradnak. Jellemezd a jávorszarvast! Agancsa: Háta: Orra: Bundájának színe: Lába: Patája: A bölények az északi erdők elterjedt növényevői voltak. Az európai bölényt a századunk elején szinte teljesen kipusztították. A tenyésztett állatok visszatelepítése napjainkban is folyik. Az amerikai bölényt (buffalo) az indiánok elleni háborúban szinte teljesen kipusztították. Védelme William Honnaday amerikai természetvédőnek köszönhető, aki kampányt indított megmentésükre. (Napjainkban már 50000 bölény él vadon) Összefoglaló kérdések: Miről ismerhető fel a mókus? Mivel táplálkozik a mókus? Melyik szarvasféle lakója a tajgaerdőnek? Melyek a jávorszarvas testének jellemző

vonásai? Mivel táplálkozik a jávorszarvas? Könyvajánlat: Nagy növényevők (Az állatvilág enciklopédiája) Bp. Helikon Kiadó 1988 Kis növényevők (Az állatvilág enciklopédiája) Bp. Helikon Kiadó 1984 A tajga ragadozói Ott, ahol élnek növényevő állatok, ott megtalálhatók a rájuk vadászó ragadozók is. A tajga ragadozóinak is alkalmazkodni kellett az éghajlathoz Vannak, amelyek a hideg elől barlangokba bújnak, vagy vastagabb bundát növesztenek, esetleg téli álmot alszanak. A barnamedve Európa legnagyobb ragadozója. Hossza 2-2,5 méter, de farka mindössze 8 cm. Tömege eléri a 250 kg-ot, de vannak nagyobb példányok is. A nőstények kisebbek a hímeknél. A barnamedve bundájának színe változik A majdnem csokoládé barnától a sárgásbarnáig, de gyakori szín a homokbarna is. Általában magányosan jár. Mozgása lassú cammogás, ami lomha imbolygásnak tűnik. Ha szükséges, gyorsan és kitartóan fut Jól úszik, mászik Eredeti

természete szerint növényevő, ám a növendék marhát is könnyűszerrel leüti. Fő táplálékát mégis fiatal növényi hajtások, erdei gyümölcsök, gombák, csigák, rovarok adják. Ha módja van, kifosztja a méheket is Ha mást nem talál ráfanyalodik a dögre is. Alkalmanként kitűnő halász A nőstény medvék téli barlangjukban, januárban vagy februárban szülik apró bocsaikat, amelyek a fél kilogrammot sem érik el. A bocsok lassan nőnek, hároméves korukra fejlődnek ki teljesen. A barnamedve, bár mesélik róla, de téli álmot nem alszik. Egészítsd ki a barnamedve hiányos adatait! Testének hossza. m Farka hossza:. cm Tömege:. kg Bundájának színe:. A farkas az északi félteke lakója. A nagy népsűrűség és az állandó vadászat következtében száma jelentősen csökkent. Jelenleg a tajgán él legnagyobb számban. A farkas, kutyaféle ragadozó. Meglehetősen hosszú lábú állat, s mint ilyen jó és kitartó futó. Ujjonjáró, ujjai

végén karom van. Teljes hossza a farkával együtt eléri a 150 cm-t. Feje ovális, orra megnyúlt Érzékszervei fejlettek, különösen szaglása kitűnő. Testsúlya meghaladhatja az 50 kg-ot is. Színe nagyon változatos, de általában szürkés. A farkasok falkában vadásznak így elejthetnek nagyobb állatokat is. Zsákmányuk a rovaroktól a kisebb rágcsálókon át a szarvasokig terjed. Üvöltésük jellegzetes Tél végén szaporodnak A nőstény 4-7 vak, tehetetlen kölykét a vackában hozza a világra. Amíg a kölykök kicsinyek a hím farkas táplálja a családot. Nevezd meg azokat az élőlényeket, amelyek a farkas táplálékai lehetnek! Császármadár, egér, fajd, csiga, lunda, giliszta, csipkebogyó, zebra, jávorszarvas, lazac. Régebben a hiúz is elterjedt faj volt Európa nagy részén. Ma főleg a hegyvidékek és a tajgaövezet ragadozója A hiúz macskaféle. Testhossza 80-130 cm Farka fekete végű, rövid Talpát sűrű szőrzet fedi. Karmai

bőrpárnáikba visszahúzhatók Hosszú lábaival ügyesen mozog a mély hóban. Érzékszervei fejlettek, különösen hallása kiváló Fülén lévő szőrpamacsa jellegzetes ismertetőjele. Bundájának színe és mintázata függ élőhelyétől, sőt korától is. Az alapszín általában homokszín némi folttal. A hiúz általában magányos és főként éjszakai vadász. Elsősorban rágcsálókkal (nyulakkal, egerekkel.), fiatal őzzel és a talajszinten élő madarakkal táplálkozik. Vérszomjas ragadozó Hangja erős, rikácsoló A nőstény hiúz évente egyszer, nyáron szül 2-3 kölyköt, valamilyen rejtekhelyen. A kölykök anyjukkal maradnak a következő évig Válogasd szét a két állat jellemzőit! A hiúz vagy a farkas. a.) ragadozó b.) fejének elülső része megnyúlt c.) karmai bőrpárnákba visszahúzhatók d.) hallása fejlett e.) farka hosszú f.) szaglása kitűnő g.) farka rövid h.) macskaféle Összefoglaló kérdések: Hogyan alkalmazkodtak

a tajga ragadozói a zord időjáráshoz? Melyik Európa legnagyobb ragadozója? Mivel táplálkozik a barnamedve? Miért csökken a farkasok száma? Jellemezd a farkast! Könyvajánlat: Ragadozók (Az állatvilág enciklopédiája). Bp. Helikon Kiadó 1988 Fuldoklik a tajga Veszélyben vannak a főleg fenyőkből és nyírfákból álló északi erdők. Észak-Amerika, Észak-Európa és Ázsia északi területén mostoha, szélsőséges körülmények között növekednek. Az északi erdők területe minden huszonegyedik másodpercben egy hektárral zsugorodik. Ez az ütem megközelíti a Dél-amerikai esőerdők pusztulási sebességét. (Ott 16 másodpercenként tűnik el azonos nagyságú erdőterület.) Melyik erdőféleség hány másodperc alatt milyen gyorsan pusztul? Számítsd ki, 1 nap alatt mekkora erdőterület pusztul el! a.) az esőerdő területén: b.) a tajga területén: Skóciában az erdők kiirtásával nyertek legelőterületeket. Az orosz tajga fái nagyon

népszerűek a japán faüzemekben, könnyű, biztos valutaforrást jelentve az országnak. Nem csak az elképesztő méretű favágás tizedeli az erdőket, hanem az ipari vidékekről érkező szennyezések, az erdőtüzek, a rosszul megépített kőolaj vezetékek is. A tajga a hatalmas kőolajmezők földje. A fúrások helyszínéről a finomítóba csöveken vezetik az olajat. A vezetékek lefektetésénél nem tartják be a műszaki előírásokat, gyakoriak a csőtörések. Olajfoltok, olajmocsarak húzódnak a vezetékek mellett. Hatalmas területek pusztulnak ki az emberi nemtörődömség miatt. Nagyobb felelősségérzettel, pontosabb szereléssel sok ezer tonna olaj okozta értelmetlen pusztítás következményeit lehetne elhárítani. A tajga pusztulását az erdőtüzek is segítik. 1984-ben a nyári szárazság idején több mocsár is kiszáradt, ezért a tűz útját nem tudták megállítani. Felmérések szerint 7-8 ezer négyzetkilométernyi terület vált a

lángok martalékává. A tajgatűz főleg emberi gondatlanság következménye. A városlakók előszeretettel sütnek halat és főznek teát a természetben, a tábortűz szakszerű eloltásával viszont nem törődnek. Az elpusztult területek újra élesztése hosszú és költséges tevékenység, ezért is kellene figyelni védelmére. A tajga szerepe óriási, mivel a levegő tisztításában legalább akkora a szerepe, mint az esőerdőnek. És akkor még nem szóltunk az eszmei értékéről, arról, hogy egyetlen méternyi fenyő felnövéséhez 100 évre van szükség a mostoha körülmények között. Oroszországban egymilliárd hektárnyi tajga van ma még. Jó lenne, ha sokáig ennyi maradhatna. A Természet Búvár, a havonta megjelenő folyóirat hasábjain sok érdekességet olvashatsz a különféle élőhelyek veszélyeztetettségéről, védelméről. A tundra növényei A Jeges-tenger partján a tél hosszabb, hideg és zord, a nyár rövid és hűvös. A

csapadék szinte csak hó formájában hull. A talaj egész éven át fagyott. Állandóan fúj a hideg, sarki szél Ez a tundra vidéke. A kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére itt is élnek növények. a.) Mely éghajlati övben helyezkedik el a tundra? b.) Egészítsd ki a hiányzókat! A tundrán a tél.ésa nyár és hűvös A tundrán, ahol a kavics felszíne alkalmas a növények megtelepedésére, megjelennek a mohák; a vékonyabb, vastagabb moha szőnyegként takarja el a talajt. Ott, ahol a moha megtelepszik, vékony rögzítő fonalaival megköti a talajrészecskéket és megvédi a talajt a szél romboló munkájától. A tundrán mindenütt megtalálható élőlények a zuzmók, amelyek vékony, bőrszerű bevonatot képeznek a talajon, köveken. A világon mintegy 16000 zuzmóféleség él. Mind lassan növekszenek, de a tundrán élők különösen lassan. Itt kevés olyan nap akad, amikor a növekedésükhöz megfelelőek a viszonyok. A zuzmók alakja igen

változatos. Vannak köztük laposak és bőrszerűek, vannak kisebb foltokban élők vagy csíkokban kanyargók. Sok közülük tüskés, vagy kissé rugalmas, szétágazó, szőrszerű képleteivel gubancokat alkot. A zuzmók megélnek a legszélsőségesebb éghajlatú termőhelyeken, de a légszennyeződésre érzékenyek. Jelenlétük a környezet tisztaságát jelzi Búvóhelyül szolgálnak az apróbb állatoknak, és táplálékai a növényevőknek. A tundrán gyakori a rénszarvaszuzmó. 5-10 centiméteres magasságú, ágacskái fehéres vagy szürkés színűek, villásan vagy bokrosan elágazók, az ágvégek sajátosan az egyik oldalra hajlanak. A rénszarvasok fontos tápláléka, innen ered a neve is. Melyek a rénszarvaszuzmó ismertetőjelei? A hosszú téli hónapok alatt a földet hó borítja. Aztán hirtelen megjön a tavasz. A Nap egyre magasabbra emelkedik a horizonton, az ég kivilágosodik, a levegő kissé melegebb lesz. Majd olvadni kezd, de az állandóan

fagyott talajréteg nem engedi, hogy a víz elszivárogjon. így mocsarakat, tavakat alkotva ott marad a felszínen. A növények gyorsan válaszolnak ezekre az új, enyhébb körülményekre. Nincs vesztegetni való idejük A tundra kezdetben zöld színbe öltözik, majd hirtelen virágok tengerévé válik. Ezernél is több virágos növény bontja ki szirmait. Egyik sem éri el még egy kis bokor méretét sem. Ezt a tomboló szelek nem teszik lehetővé, de egyesek ennek ellenére fává nőnek. A törpe fűz nem függőlegesen, hanem vízszintesen, a talaj mentén nő. Kifejlett példányai akár 5 méter hosszúak is lehetnek, de alig néhány centiméter magasak. A hideg miatt növekedése igen lassú. Egy-egy pár centiméter átmérőjű fatörzs több mint 400-500 éves is lehet. A lágyszárú virágos növények bogyókat, magvakat érlelnek. Ezek kihullva egy év múltán ismét virágba borítják a tundrát. A rövid nyár után a föld ismét fagyottá válik.

Összefoglaló kérdések: Milyen éghajlati viszonyok között alakult ki a tundra? Miért van nagy jelentőségük a moháknak a tundrán? Melyik a tundra jellemző zuzmója? Milyen a tundra télen? Hogyan változik meg nyárra a tundra? Mi a tundraerdő jellemzője? Tundrán élő élőlények: szúnyogok, apácalúd, tengeri partfutó, lapos csőrű, víztaposó, sarki mák. Könyvajánlat: Usborne: Az élővilág kisenciklopédiája Bp. Novotrade 1993 kőforgató, Állatok a tundrán Nyáron mozgalmassá válik a tundra. Délről csapatokban jelennek meg a különféle növényevő és ragadozó madarak. A táplálékbőség lehetővé teszi az itt kikelő fiókáik felnevelését. Hatalmas rénszarvascsordák vonulnak az északi legelőre. Írd le néhány olyan állat nevét, amelyek nyáron érkeznek a tundrára! A lemmingek a távoli Észak fátlan, zord tundráin élő apró, zömök testű rágcsáló emlősök. Szőrzetük dús, lábaik rövidek. Orruk tömpe,

szemük, fülük apró, farkuk általában rövidebb, mint testhosszuk fele. Remekül bírják a tundrai körülményeket. A rövid nyár alatt füvek, magvak után kutatnak. Sok ragadozó támadásának vannak kitéve. A hosszú, hideg télben is tevékenyek maradnak: alagutakat ásnak a föld felszínén a hóban, és gyökereken, hajtásokon, mohaféléken, zuzmókon és más növényi anyagokon élnek. A hótakaró jó szigetelő. Kényelmes föld alatti fészkükben, egész évben képesek szaporodni. Ez túlszaporodásukhoz vezethet Ilyenkor indul meg a "lemmingvándorlás", hogy új területeket keressenek maguknak. Észak felé haladva sokan a tengerbe vesznek. A tundrán maradottak azonban gyorsan szaporodnak, Így marad fenn az egyensúly. Melyek a lemming testfelépítésének jellemzői? Szeme, füle: lábai: Testalkata: Orra: Szőrzete: A tundrán élnek nagytestű növényevő állatok is. Ilyen a kisebb csordákban élő pézsmatulok, és a nagyobb csordákban

élő rénszarvas. A pézsmatulok 400 kg-ot is meghaladó testsúlyú növényevő. Alakja zömök, nyaka, lába, farka rövid. Testét hosszú, sötétbarna szőrzet borítja, amely finom gyapjúszőrökből és durva koronaszőrökből áll. Vastag bundája ellenére jó futó. Szarva középen homlokpajzsot alkot. A pézsmatulok tehén csak feleakkora tömegű szarvat visel mint a bika. Nyáron a pézsmatulok bőségesen táplálkozik a tundra füveivel és törpe bokraival, hogy télre vastag zsírréteggel rendelkezzen. A rénszarvas az egyetlen szarvasfaj, amelynél a bikák és a tehenek is viselnek agancsot. Segítségével ki tudják ásni a táplálékot a hó alól is A rénszarvas patája széles, lapos, így kitűnően jár a havon vagy a puha talajon. Testét dupla szőrzet borítja, amely egy vastag gyapjúrétegből és az azt borító hosszú, erős, belül üreges fedőszőrökből áll. Orra hegyét is szőr fedi, nyakán sörény nőtt. A borjak - évente 1 -

nyáron születnek. A nyári legelők nyújtotta bőséges táplálékon megerősödve képesek az őszi vándorlásra és arra, hogy elviseljék a tél megpróbáltatásait. A tundra területétől északra a sarkpont körül van az örök hó és fagy birodalma. Itt már nincsenek évszakok Mégis ezen a zord területen is él néhány madár és emlős. Az Északi-sark az egyik legnagyobb ragadozó, a jegesmedve vadászterülete. Rendkívül hatásos védelmet nyújt számára a hideg ellen hosszú, erősen zsíros szőre, amely a víz számára átjárhatatlan. Talpát is szőr fedi, amely nemcsak a lehűléstől véd, hanem jobb kapaszkodást is biztosít. Kicsi füle és rövid farka is megakadályozza a test lehűlését. Nyáron a délebbre eső vidékeken bogyókat eszik, és lemmingre vadászik. Fő zsákmánya azonban a fóka. A jegesmedve kitűnő úszó Lába kissé hártyás, és minden mancson öt hosszú, görbe karom van. Nem alszik téli álmot A nőstény hóba

ásott odújában elli 1-3 bocsát, és zsíros tejével szoptatja őket. A bocsok 3 hónapos korukban az anyjukkal együtt hagyják el odújukat Összefoglaló kérdések: Mely rágcsáló él a tundrán? Mivel táplálkoznak a lemmingek? Mely növényevők élnek a tundrán? Melyek a rénszarvas és a pézsmatulok közös tulajdonságai? Hogyan alkalmazkodott a jegesmedve az állandó zord időjáráshoz? A sarkvidék jövője A fagyos Észak volt az egyik utolsó hely a Földön, amit az ember benépesített. Itt élnek az eszkimók, akik Ázsiából származnak, s mintegy 4000 évvel ezelőtt telepedtek meg ezen a vidéken. Családi törzsekben vándoroltak, fókákra és rénszarvasra vadásztak. A kemény teleket földbe épített kunyhóikban töltötték. Az eszkimók hosszú ideig békében éltek a természettel. A nagy felfedezések azonban nem kerülték el a sarkvidékeket sem. Az Északisark meghódítója F A Cook és Peary eszkimó kutyákkal, szánon érték el a

Föld legészakibb pontját. Őket követték a kereskedők, vadászok, kutatók, akik hasznot láttak az újonnan felfedezett területek értékeinek kiaknázásában. Először az állatvilágot pusztították. A bálnavadászok tevékenységéhez hasonló kegyetlenséggel irtották a prémvadászok az itt élő állatokat (fókákat, jegesmedvéket, sarki rókákat.) A környező országok felosztották maguk között a jégmezőt is a még nagyobb haszon reményében. Ekkor indultak meg a kutatások, amelyek eredményeként Észak-Alaszkában kőolajat, Szibériában földgázmezőket tártak fel. Ezzel már a sarkvidékeket sem kerülhette el a talajszennyezés (rosszul megépített vezetékek) és az ipari üzemek létesítésével a levegőszennyezés. A Föld jövője A sarkvidéknek hatalmas szerepe van a Föld további sorsának alakulásában. Abban, hogy lakható marad-e a kék bolygó, és meddig marad az. A két sarkvidék hatalmas jégtakarója óriási mennyiségű

vizet jelent. Egyes szakértők állítása szerint, ha valamely okból elolvadna a sarkok jégpáncélja, megemelkedne a tengerek vízszintje, s víz alá kerülnének az alacsonyabb tengerparti területek. Ezt követően nagymértékben megváltozna a Föld éghajlata és a mezőgazdaság. Mi idézheti elő a sarkvidékek jegének megolvadását? Földrajzi ismereteidből tudod, hogy a Földet a Nap sugarai melegítik. A napsugarak hője a Föld felszínét melegíti, de a hő egy része kisugárzódik a világűrbe. Ha ez a hő nem juthat ki a légkörből, a Föld felmelegszik és kialakul az üvegházhatás. Ennek következtében felolvadhat a sarkvidékek jege A Déli-sark jégpáncéljából máris leszakadt egy Dunántúlnyi nagyságú terület. Mitől keletkezik az a záró réteg a Föld körül, amely nem engedi ki a felesleges napsugarakat, és idézi elő az üvegházhatást? Azért, hogy bolygónk mindkét sarkvidéke a jég birodalma maradhasson, és ne következzék be

a Föld túlzott felmelegedése, te is sokat tehetsz. Beszéljétek meg, ti mit tesztek a környezet védelméért! Készítsetek felhívó jellegű plakátokat, és helyezzétek el őket minél több helyen (játszótér, lakótelep, iskola, sportcsarnok.)! Élj úgy, hogy tevékenységeddel kíméled környezeted tisztaságát! Az északi hideg birodalma. A mai órán az alábbi feladatok közül választhatsz! I. Videofilm megtekintése a hideg éghajlati öv élővilágáról 1. A látott film címe: 2. Figyeld meg: - a növényeket, - az állatokat, - az élőlények táplálkozását, alkalmazkodását a környezethez. 3. írd le azoknak az élőlényeknek a nevét, amelyek a hideg tengerben és a szárazföldön is képesek megélni! II. Vizsgálódás: 1. Jelöld meg 2 pohár oldalát zsírkrétával egyenlő távolságokra! Tegyél a poharakba vizet! Fedd le a poharakat alufóliával! Szúrd át a poharak szélénél a fóliát, és állítsd bele - az első pohárba egy

lombhullató fa, vagy cserje leveles ágat! - a második pohárba egy örökzöld fa leveles ágát! Az üvegpoharakat helyezd ablak közelbe! Mit tapasztalsz? 1 nap múlva?. 2 nap múlva?. 3 nap múlva?. 1 hét múlva?. Következtetés:. 2. 2 db üvegpoharat körcímkére írt számokkal jelölj meg! Az I. számú pohárba tegyél egy lomblevelű fa leveles ágát! A 2. számú pohárba tegyél egy örökzöld fa leveles ágrészét! A poharak tetejét légmentesen fedd le alufóliával! Helyezd a poharakat világos helyre! Tapasztalatom a tanítás befejezte után:. Tapasztalatom egy nap múlva:. Következtetés: Miért párologtatnak kevesebbet a tajgaerdő tűlevelei?. III. 1 Mivel táplálkoznak a tajga és a tundra élőlényei? A sarkvidékeket tengerek veszik körül. Írd fel a táplálékláncot a tengerekből kiindulva! Az élővilág utolsó menedékei. Az ember valaha egyensúlyban élt a természettel. Csupán annyi állatot ölt meg, amennyire a táplálkozásához

szüksége volt. Kapzsiságában azonban egyre többet vett el a természettől - több állatot pusztított el, nagyobb területeket vett művelés alá. Ezzel sok növény- és állatfajt teljesen kipusztított, másokat pedig a kipusztulás szélére sodort. Egyetlen megoldásnak mutatkozik olyan területek létrehozása, ahol az élőlények viszonylag természetes körülmények között, háboríthatatlanul élhetnek. Ezért alakult meg a világon elsőnek 1872-ben az Egyesült Államokban a Yellowstone Nemzeti Park. A csodálatos természeti környezetben lévő nemzeti park - ahol a gejzírekből és hévforrásokból sűrű fehér gőz gomolyog felfelé, és fortyognak a kisebb-nagyobb tavak - sok állatnak nyújt biztonságos védelmet. Itt él a medvék közül a fekete medve, a grizzly medve, és viszonylag közelről figyelhető meg a bölény csorda is. Az első nemzeti park után hamarosan az 1890-es években létesítettek Kalifornia első nemzeti parkját (Yosemite),

hogy megvédjék a teljes kipusztulástól a hatalmas mamutfenyőket. A nemzeti park kedvenc fáinak külön nevet is adnak. Adataikat, méreteiket pontosan rögzítik. Van például egy faóriás, amelynek törzsátmérője 12 méter, magassága 91 méter. Életkorát 4000 évre becsülik Érdekessége ezeknek a faóriásoknak, hogy a tobozaikban lévő magvak alig néhány milligramm tömegűek. A nemzeti parkok. A Szerengeti Nemzeti Park a legnagyobb szabadtéri állatkert. Nemzeti parkok létesültek a szavanna és az őserdő területén is. A szavannán a nagyvadak több ezres tömege gépkocsiból is könnyen megfigyelhető. Nem ilyen egyszerű a helyzet a szinte átjárhatatlan esőerdőben. Erre egy amerikai ökológus (Illar Muul) modell értékű példát mutatott be. Függőhidakat épített 20-30 méteres magasságban az esőerdő koronaszintjébe, ahonnan a kilátás fantasztikus élményt nyújt az idelátogatóknak. A világ sok országában létesítettek nemzeti

parkokat és természetvédelmi területeket. Felsorolunk néhány fontos nemzeti parkot és védett területet a Föld különböző tájairól. Figyeld meg mekkorák ezek a területek és melyek a fontosabb élőlényei! Salonga vadrezervátum, Zaire. őserdő, 36417 négyzetkilométer, törpecsimpánz, elefánt. Kushiro Park, Hokkaidó, Japán. Mocsaras, nedves terület, 200 négyzetkilométer, mandzsu daru. Yellowstone Nemzeti Park, Sziklás-hegység, USA. Hegyvidék, 8945 négyzetkilométer, vadjuh, jávorszarvas. Tai Nemzeti Park, Elefántcsontpart. Esőerdő, 3300 négyzetkilométer, ritka fafajok. Grönland Nemzet Park, Skandinávia. Tundra, 700000 négyzetkilométer, jegesmedve, rozmár. Görög Tengeri Nemzeti Park, Görögország. Szigetvilág, barátfóka Snowdonia Nemzeti Park, Wales, Nagy-Britannia. Hegyvidék, 2188 négyzetkilométer, vándorsólyom, kis sólyom, vörös kánya. Uluru Nemzeti Park, Ausztrália. Sivatag, 132490 négyzetkilométer, sivatagi növények,

tüskésgyík. Flordland Nemzet Park, Új-Zéland. Hegyvidékek, szigetek, 10232 négyzetkilométer, fókák, tengeri madarak. Galápagos-szigetek, Csendes-óceán. Szigetvilág, 6912 négyzetkilométer, tengeri leguán. Nagy Korallzátony, Cairns-i körzet, Ausztrália. 36000 négyzetkilométer Királyi Chiawan Rezervátum, Nepál. Erdő, 932 négyzetkilométer, tigris, indiai orrszarvú. Everglades Nemzeti Park, Florida, USA. Mocsárvidék, 5661 négyzetkilométer, alligátor, lamantin. Wood Buffalo Nemzeti Park, Kanada. 44900 négyzetkilométer, bölény, karibu, hiúz. Iguazú Nemzeti Park, Argentína. 492 négyzetkilométer, jaguár, kajmán Nyugat-Pireneusi Nemzeti Park, Franciaország. Hegyvidék, 457 négyzetkilométer medve, zerge. Év végi összefoglalás. 1. Mondd el, mely tájak élővilágáról tanultál az idei tanévben? 2. Mondd el a növényzet öveket! 3. Nevezd meg az éghajlati öveket! Mely növényzeti övek tartoznak az egyes éghajlati övekhez? 4. Mondj a

növényzeti övek neve mellé egy-egy ott élő növény és állat nevét! 5. Töltsd ki helyesen a totót! (1 2 X) 1. Melyik éghajlati övben helyezkedik el a tajga? Hideg, mérsékelt, forró 2. Mekkora madarak a fajdok? Mint a tyúk, liba, pulyka 3. Milyen formájú a jávorszarvas agancsa? Villás, nyárs, lapát 4. Melyik fa él a tajgán? Nyírfa, nyárfa, tölgyfa 5. Melyik macskafélére jellemző a fülpamacs? Jaguár, hiúz, házi macska 6. Melyik fenyő Iombhullató? Vörös, erdei, luc 7. Melyik a legnagyobb szarvasunk? Gímszarvas, jávorszarvas, dámszarvas 8. A hosszú orr melyik állat jellemzője? Hiúz, jávorszarvas, antilop 9. Melyik madár rokona a császármadár? Hófajd, túzok, fácán 10. Mi a legjellemzőbb a mókusra? Jól lát, jól hall, kitűnő a szaglása 11. Melyik állat él falkában? Hiúz, farkas, jávorszarvas 12. Honnan ered a csonttollú neve? Tolla csontból van, szárnytollai csontosak, szárnytollaik végén lévő képződményről. +1.

Az üvöltő hang melyik állat jellemzője? Hiúz, farkas, szarvas Védjük meg Földünket! A környezet, amelyben élünk, kényes egyensúlyban áll önmagával. Ha szennyezzük, pusztítjuk, az élő vagy az élettelen környezetet, önmagunknak ártunk. Tönkretesszük saját otthonunkat, a Földet. 1. Mondd el, hogy az ember mely tevékenységével rombolja, szennyezi a környezetét! 2. Melyek lehetnek a környezetszennyezés következményei? Írj le néhány példát! (saját tapasztalatból, vagy újságokból olvasottak alapján.) 3. Hogyan hat a környezetszennyezés az emberre? 4. Milyen megoldásokat talált az ember energiagondjainak környezetet kímélő megoldására? 5. Te mit tehetsz környezeted védelméért?