Filozófia | Tanulmányok, esszék » Varga György - Az ókori hellén filozófia hajnala

 2003 · 13 oldal  (199 KB)    magyar    55    2009. január 11.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Gábor Dénes Főiskola műszaki informatikus szak I. évfolyam AZ ÓKORI HELLÉN FILOZÓFIA HAJNALA / FILOZÓFIA-HÁZI DOLGOZAT / KÉSZÍTETTE: VARGA GYÖRGY /1976.0906/ KÉSZÜLT: ÉRD, 2003.0118 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ TARTALOM TÉMA VÁLASZTÁS: ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3 AZ ÓKORI FILOZÓFIA TÖRTÉNETE:-------------------------------------------------------------------------------- 4 HOMÉROSZ ÉS HÉSZIODOSZ, MINT A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS ELŐKÉSZÍTŐI ------------------------------------ 5 A MILÉTOSZI TERMÉSZETFILOZÓFUSOK ----------------------------------------------------------------------------------- 6 PÜTHAGORÁSZ ÉS ISKOLÁJA ------------------------------------------------------------------------------------------------ 8 AZ ELEAI BÖLCSEK ELŐFUTÁRA

-------------------------------------------------------------------------------------------- 9 AZ EPHESZOSZI „HOMÁLYOS” BÖLCS: HÉRAKLEITOSZ----------------------------------------------------------------- 9 AZ ELEAI ISKOLA ESZMÉI --------------------------------------------------------------------------------------------------- 10 KONKLÚZIÓ: -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 FELHASZNÁLT IRODALOM: ----------------------------------------------------------------------------------------- 13 2 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ AZ ÓKORI HELLÉN FILOZÓFIA HAJNALA Téma választás: A tudás és a hatalom iránti vágy a fő mozgatórugója az elmúlt és a jelenkor eseményeinek. Nagyon szeretem a történelmet, a nagy csatákat és hősöket, ezért elismerem és értékelem az „ősök” által elért eredményeket.

Számomra felettébb érdekes és tanulságos az adott kor hellén társadalmának, kultúrájának és világnézetének kibontakozása, mely nemcsak a kor nagyjaiból váltott ki csodálatot, hanem a jelenkor számára is követendő például szolgál. A görög eredetű filozófia szó - a „philein” (kedvelni, szeretni) és a „szophia” (bölcsesség) összetételéből származtatható - a bölcsesség szeretetét jelenti. A filozófiát az egység követelménye és a legalapvetőbb kérdések tisztázásának szükségessége hozta létre. A filozófia eredetileg nem tudomány, hanem olyan életmód, amely a világi erényekkel szemben a bölcsességet tekinti a legfőbb értéknek. ”A filozófusnak nincs birtokában a bölcsesség, de tudatában van korlátinak és ezért iparkodik megszüntetni azokat. „[1] [1] Turay-Nyíri-Bolberitz: A filozófia (Szt. István Társulat, Budapest 1993) 7 o 3 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia

hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Az ókori filozófia története: Az emberi civilizáció fejlődésének néhány ezer éves történetét csak akkor érthetjük meg, ha pillantást vetünk az emberi kultúra kialakulásának előtörténetére. Az első két lábon járó emberfaj (hominida) megjelenése óta – kb. 7 millió éve - az első primitív eszközök, a vadászó-gyűjtögető életforma, az utódgondozás szükségessége, a kezdetleges jelek kialakulása, a művészi ábrázolás intenzítása, majd a jégkorszak bekövetkeztével a különböző kultúrák összefonódásában óriási szerepet játszó népvándorlás tette lehetővé, hogy kialakuljon egy rendkívül fejlett eszközökkel, kommunikációval, nyelvvel, tudattal, világképpel, ideológiával rendelkező társadalom. Ezeknek a társadalmaknak az életvitele, szokás-, hit- és normarendszere nagymértékben befolyásolja az utána következő kultúrák gondolkodását és

világképét. A görög filozófia nem a görög anyaállamokban, hanem azok perifériáin, a gyarmati városokban született meg, a rabszolgatartó társadalom i.e VII és VI századi termelési viszonyainak köszönhetően. A történelem ezt a korszakot, mint az általános fellendülés korszakát tartja számon. A kézművesség és a kereskedelem élénkülése ellenére az ország gazdasági jellege alapjában mezőgazdasági maradt. A mezőgazdasági verseny következtében a munkaerő fokozottabb kizsákmányolásával létrejött az erős birtokos-osztály, valamint a tönkrement szabadparaszt-bérlőkből és a külföldről behozott rabszolgákból összetevődő rabszolga-osztály. A mezőgazdasági rabszolgatartók „szegénységével” szemben az ipari és kereskedelmi vállalkozók – rabszolgáik munkájából – meggazdagodtak, és elegendő szabadidővel rendelkeztek ahhoz, hogy törődhessenek a múzsákkal, eltöprengjenek a gazdasági és politikai

életükben felmerült problémákon. Hajóikon már viszonylag nagy távolságokat jártak be, a biztonságos hajózáshoz pedig konkrét ismeretekre - matematikára, fizikára, asztrológiára - és tapasztalatokra volt szükség. A piac kiterjesztésének szükségessége és a földbirtok koncentrációja következtében földönfutókká vált szabadok kivándorlása, a Földközi-tenger mentén meginduló gyarmatosítást vonta maga után. 4 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Míg az anyaországbeli földművelő népek a természeti esetlegességektől való függésükben megőrizték vallásos-mitikus beállítottságukat, addig a messzi tengereken való hajózás, földrajzi és csillagászati ismeretek szerzése, az ipari termelés, az anyagok mivoltának és tulajdonságainak felderítése, a pénzgazdálkodás és a piac törvényszerűségeinek feltárása racionális gondolkodásra

késztetett. Az egyén és a társadalom kapcsolata, a társadalmi rétegek közötti kibékíthetetlen ellentmondás, új gondolatokat ébresztett. Homérosz és Hésziodosz, mint a filozófiai gondolkodás előkészítői Az i.e II évezredben csúcspontjára jutó krétai civilizáció hatására alakult ki, a hellének jelentős részénél egy keleties-despotikus osztálytársadalom, a mükénéi kultúra, amelyről sok értékes adatot őrzött meg a homéroszi „Iliász” és „Odüsszeia” története. Homérosz képzeletvilágát is átszőtte az ősi hiedelem, mely szerint az égi hatalmak kezében az ember, csupán csak a céljaik megvalósítására szolgáló eszköz; mégis először ő mondta ki, hogy a földi halandó nem egyszerűen, nem teljességgel a természeti erők függvénye, hanem bizonyos fokig „önnön sorsának a kovácsa”. Az „Iliász” és az „Odüsszeia” története, olyan szociális viszonyokat tükröz, amelyekre az ősközösségi rend

jelentős mérvű felbomlása, a föld-magántulajdon majdnem egyetemes kialakulása, a földbirtokos arisztokrácia megteremtődése, fejlett hajózás, szerzett vagy vásárolt rabszolgák léte, viszonylag kiterjedt nemzetközi – elsődlegesen a föníciaiakkal és az egyiptomiakkal fennálló – kereskedelmi kapcsolatok a jellemzők. A két költeményből egyértelműen látszik, hogy a költő az akkor még a társadalmi haladást képviselő, a nemzetiségi arisztokráciából kinövő gazdag földbirtokosok, fejedelmek érdekeinek a szószólója. Hésziodosz munkássága során bizonyos fajta, gondolkodási rendszerességre törekedett és egyes mítoszokat kétellyel illetett. Költeményei ( „Istenek születése”, „Munkák és napok” és a „Theogónia” ) komoly lépést jelentettek az európai kultúra, gondolkodás fejlődésének lépcsőfokán. 5 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/

A „Theogónia” című költeménye - egy általános, keleti hatásokat tükröző, sajátos arculatú kozmonógiát vázol fel, mely szerint kezdetben csupán az anyagi természetű Khaosz létezett, s belőle kelt aztán életre a Föld (Gaia), az Ég (Uranosz) és az „ember-arcú” istenek – roppant hatást gyakorolt a következő korok, hellén filozófusainak világszemléletére. A milétoszi természetfilozófusok Milétoszt, a rendkívül kedvező földrajzi fekvése és a föníciaiakkal, egyiptomiakkal fennálló intenzív kereskedelmi kapcsolatai, valamint a közvetítő kereskedelmi tevékenysége tette a görögség első gazdasági-kulturális, szövetségi rendszerének – a 12 ión város szövetségének központjává, a filozófia bölcsőjévé. A görög természettudomány és a hellén filozófia megteremtője a milétoszi Thalész (i.e 624-545) aki egy személyben csillagász, mérnök, államférfi, költő, mindenekfelett azonban kereskedő volt. A

valóság változatosságában az állandót, a jelenségek kavargó sokszerűségében a lényeget, az „őselemet” keresve - a mindenség alapját - a vízben vélte felfedezni. Rendkívül jártas volt az asztronómiában – a görögök közül ő mondta ki először, hogy a Hold a fényét a Naptól kapja; ő mérte meg először az év hosszát, a téli és a nyári napforduló pontos idejét, valamint „megjósolt” egy napfogyatkozást –, a matematikában és a geometriában (ő nevéhez fűződik az elvont és általános geometriai tétel is a körbe rajzolt derékszögű háromszögről). Azt állítja, hogy a tudás öncél, amely nincs közvetlen alárendelve a hasznosságnak. A természeti jelenségek megismerése általános érdek. „Az Igazság megragadása és kimondása, nem függ az azt kimondó hovatartozásától, sőt a személyes hallhatatlanság eszköze is, hiszen az igazság fennmarad a kimondója halála után is.” 6 Thalész Filozófia –

Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ természettudományos és természetfilozófiai vizsgálódását tanítványa Anaximandrosz (i.e 611-546) vitte tovább és fejlesztette magasabb szintre, aki az őselemet már nem minőségileg meghatározott anyagnak, hanem a tapasztalat minden tárgyában meglévő valóságnak, nem keletkezőnek és elmúlónak, hanem örökkévaló és végtelen „aperion” – nak tekintette. Intenzív meteorológiai vizsgálódásainak eredményeképpen tisztán fizikai magyarázatot szolgáltatott a szelek, az esők és a villámlások eredetéről, miközben ezek keletkezését a Nap hatására vezeti vissza. A korabeli geocentrikus felfogással összhangban – és azt tovább fejlesztve - úgy vélte, hogy a „gömb” alakú Föld a mindenség közepén, szabadon lebeg. A természetről szóló könyvében azt állította, hogy az „élőlények anyagi hatás eredményeképpen keletkeztek

és fejlődtek”. Külön figyelemre méltó az emberek létrejöttéről vallott nézete, mely szerint az ember nem a mai alakjában jelent meg a földön, hanem valamely más élőlénytől származik. A milétoszi sarjadzó természetfilozófia utolsó nagy alakja Anaximenész (kb. ie 546-454), aki a lényeget tekintve elődeinek nyomdokain haladt, ám eközben néhány vonatkozásban figyelemre méltóan új nézőpontokat vetett fel: a konkrét természeti jelenségeket kutatva a szél, a jégeső, a hó, a villámlás, a földrengés, a nappali és az éjszakai szivárvány keletkezését igyekszik megmagyarázni. Sajátos arculatú kozmogóniája szerint kezdetben csupán a „levegő” létezik, mely a maga belső önmozgása következtében, ha megritkul, akkor tűz lesz belőle, ha viszont megsűrűsödik, akkor széllé, felhővé, vízzé, földé és más hasonló jelenségekké válik. A világ keletkezési elméletét, a kozmosz miden jelenségét közvetlenül

„anyagiként, időben keletkezettnek, a levegőből létrejöttnek” tartja. „Miként a lelkünk, amely levegő bennünket összetart, úgy fogja át a lélegzés és a levegő az egész világot.” [2 ] [2] Sándor Pál: A filozófia története (Akadémia Kiadó, Budapest 1965) 33. o 7 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Püthagorász és iskolája A milétosi eszmék – Anaximenész halála után – sem mentek veszendőbe, hanem ha sajátos formában is, de közvetlenül tovább éltek egy új – Püthagorasz által alapított – tudományos műhelyben, amely az i.e VI század utolsó harmadában kezdett virágozni Krotónban Püthagorász (i.e 580-500) igen komoly mértékben támogatta a művészeteket és a tudományokat. Utazásai során megismerte Egyiptom ősi kultúráját, nyelvét, legszentebb helyeit és az istenekről szóló - titkos tanításait, fölkereste a mezopotámiai

káldeusokat és a perzsa mágusokat is. A püthagoreusok hittek a lélekvándorlásban és a lélek tisztaságának fenntartása érdekében foglalkoztak matematikával és geometriával. Nézeteik szerint, az ember két alapvetően ellentétes tényezőből, az örök, szellemi természetű lélekből és a keletkező-elpusztuló testből áll. A lélek csak az élet időtartamára egyesül a testtel, a halál beálltakor különválik attól, s különféle állatok testébe vándorol, majd pedig - igen sok idő elteltével - újból világra jöhet egy emberi testben. Szerintük az egész világban periodikus körforgás van, melyen belül minden dolog különböző, ám maguk az egyes perodusok teljesen azonosan ismétlődnek. A heliocentrikus asztronómiai nézeteik szerint nem a Föld a mindenség centruma, hanem a kozmosz minden objektuma valamiféle központi tűz (nem azonos a Nappal) körül kering. Tudományos vizsgálódásaik során rájöttek a valóságban rejlő,

számokkal kifejezhető mennyiségi viszonyok és a zenei harmónia (a különböző hangközök bizonyos rendszerének leírhatósága) közötti kapcsolatra. A tudományos teóriáikat, magyarázataikat nem a reális jelenségekhez igazították, hanem attól elrugaszkodva igyekeztek a valós jelenségeket belekényszeríteni a fantázia szülte hamis elméleteikbe. A püthagoreus gondolkodásmód - Püthagorász halála után – az i.e IV század környékére egyre jobban kiteljesedő számelméleti és geometriai tudás révén a görög tudományosság legfontosabb képviselőjévé vált. 8 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Az eleai bölcsek előfutára Xenophanész (kb. ie 570-474) hányattatott életét kb 70 évig tartó szakadatlan és élénk munkásság jellemezte, melyben nem különül el élesen az idealizmus és a materializmus, a szellemi és az anyagi elv. Művei – hosszabb lélegzetű

epikus költemények, elégiák, gúnyversek és bölcseleti témájú alkotások – kizárólag verses formában készültek. Filozófiai nézeteit elsődlegesen „ A természetről” című munkájában fejtette ki. A különféle mitikus lények, a sok istenhit képzetei kapcsán nem elégedett meg a puszta tagadással, hanem arra törekedett, hogy feltárja keletkezésük titkait, s azt a reális tartalmat, amely bennük kifejeződik. A maga természetfeletti létezőjét, az ember fizikai sajátosságaitól mentesen, de ugyanakkor bizonyos emberi kvalitásokkal – eszesség, látás, hallás - felruházva képzelte el. Az epheszoszi „homályos” bölcs: Hérakleitosz I.e 494-ben került sor, az egyik legjelentősebb korai görög tragédiaíró, Phrüikhosz „ Milétosz bukása ” című politikai drámájának bemutatására. Az író által feldolgozott esemény (a görög szellemi élet központjának, a bölcselet és a földrajztudomány szülőhazájának a

megsemmisülése) az egész görög kultúrát, filozófiát gyökereiben rázkódtatta meg. Az ióniai bölcselet új centruma a másik kisázsiai város: Epheszosz lett, mely az ókori hellén és az egyetemes emberi gondolkodás történetének egyik legkiemelkedőbb alakjának – az ősi arisztokrata családból származó – Hérakleitosznak (i.e 530-470) a szülővárosa A „ homályos ” bölcs titokzatos, néha érthetetlen filozófiája – a szükséges filozófiai kifejezések hiányában a valóság, általa észre vett egyetemes vonásainak „ köznapi szavakkal ” történő kifejezése - a kor számára szokatlan szemlélet alapjait képezte. Hérakleitosz a milétoszi iskola bölcseletét továbbfejlesztve, a realitás egységének forrását a tűzben, mint konkrét anyagféleségben vélte felfedezni. Állítása szerint „ az érzékelés – mindennemű ismeretszerzés egyedüli kiindulópontja – korlátozott ismeretet eredményező voltának

tudatosítása nem vezet a tapasztalás megtagadására.” 9 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ A világ anyagiságára, egységére, a jelenségekben benne rejlő belső és a dolgok között fellépő külső ellentétes tényezők által előidézett, szüntelenül változó törvényszerűségekre vonatkozó nézetei, valamint az emberi megismerésre és az erkölcsi kérdésekre vonatkozó vizsgálatai hűen tükrözik a kor társadalmi és politikai történéseit. Munkásságának lényegét legjobban a panta rhei[3] kifejezés érzékelteti. ” Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni!” Az eleai iskola eszméi Az arisztokrata réteg „hiánya” következtében az osztályellentét, a rabszolgák és a rabszolgatartók között állt fenn. Az uralkodó osztályhoz tartozó filozófus, a világ mozdíthatatlanságát, változtathatatlanságát, s egyben a közvetlen anyagi fölötti

magasabbrendűségét hirdette. A városállam erősen demokratikus jellege megmutatkozott a Parmenidész által alapított eleai iskola világnézetében is. Parmenidész, az ismeretelmélet futára szerint, a realitás vizsgálata során az ember számára csak két út járható. Az egyik az érzékelésé, amely a köznapi halandók és bizonyos bölcselők számára azt a hamis vélekedést sugallja, hogy sok egyedi dolog, mozgás van, valami módon létezik a „nemlétező” is. A valóság megismerésének ezt a fajtáját azonban a bölcs elveti, ugyanis az igazsághoz vezető út csakis – a másik úton - a gondolkodáson keresztül található meg. Parmenidész közvetlenül próbálta igazolni, hogy csak egy, minden változástól mentes realitás létezik. A tudás kizárólagos forrását az észben vélte felfedezni Az egyenlőség és egység, a lét és a látszat problémáival küszködő Parmenidész tanítványa Zénón (490-430) igyekezett megoldani ezt a

bizonytalanságot. A társadalmi egyenlőség gondolatát felolvasztotta az egyetemes egység eszméjében, az egységet pedig közvetett bizonyítással próbálja kimutatni. [3] Panta rhei : „minden folyik”. 10 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Zénón indirekt módon, aporiái segítségével igyekezett bizonyítani elméletük igazát. Fejtegetései során kiindulópontként elfogadta a vitapartnerei által képviselt nézeteket - sok jelenség létezik, van a valóságban mozgás -, majd ezekből olyan ellentétes – nem mindig helyes - következtetéseket vont le, amely „bizonyítja”, hogy az ellenfél álláspontjának elfogadása még rosszabb, mint a mester lételmélete. A változatosság és sokaság a világban nem más, mint a látszat és a lényegtelen képzetek birodalma. „Ahol ellentmondás van a gondolatban, ott ellentmondás van a valóságban is.” Parmenidész és Zénón

azoknak a szellemi „békebontók”-nak az egyik csoportját alkották, akik felrázták az emberiséget a gondolkodás tunyaságából. A gondolkodók rákényszerültek, hogy feltárják az aporiák hamis mozzanatait, új válaszokat keressenek arra a kérdésre, hogy van-e a világban valamiféle állandó, s ha igen, akkor az milyen természetű; létezik-e a konkrét jelenségek sokszínű, szakadatlanul mozgó valósága. Az indirekt módszer rendkívüli szerepet játszik a következő korok hellén és egyetemes kultúrájában. Konklúzió: A különböző osztályrétegek között kialakult szociális és ideológiai ellentétek jelentős mértékben befolyásolták a kor nagyjainak gondolkodását, világnézetét. A hellének fokozatosan fejlődő racionális gondolkodása - a kor számára egy új és ismerelen szemlélet alapjait szolgáltatva - felülkerekedett, a különböző kultúrákból átvett, ősi hiedelmekből adódó, „ maradi világnézet ”-en. 11

Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ A korai gyarmatosítás hatására létrejövő intenzív kereskedelmi kapcsolatok – főként a föníciaiakkal és az egyiptomiakkal – óriási lendületet adtak a kibontakozó szellemi és kulturális élet „hétköznapjainak”. A görög filozófusok a természeti jelenségek vizsgálatán, a világ keletkezésén és sokszínűségén keresztül igyekeztek megtalálni az állandót. Az örökké mozgó, kavargó világ mozgató rugóját - a minden egyes jelenség mögött megbúvó – ellentétek szolgáltatják. A természeti jelenségek, összefüggések vizsgálata során megismert – öncélú – tudás a megismeréshez, Igazsághoz vezető, egyetlen járható út, melyet mindenkinek végig kell járnia ahhoz, hogy megértse a hétköznapi dolgok természetét. Tudományos munkásságuk nemcsak e kérdések megválaszolására korlátozódik, hanem jelentős

matematikai, geometriai, asztronómiai és meteorológiai összefüggéseik útmutatásul szolgálnak az elkövetkezendő korok kultúrái számára. Az ókori bölcsek tanításai, szellemi tevékenységének reális értékei a jelenkor számára is óriási jelentőséggel bírnak. Az egyén a társadalom megbecsülését nem az anyagi jólét hajszolásával vívhatja ki, hanem azzal, hogy hogyan képes a megszerzett tudást a társadalom érdekében kamatoztatni. 12 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Felhasznált irodalom: Turay-Nyíri-Bolberitz: A filozófia (Szt. István Társulat, Budapest 1993) Sándor Pál: A filozófia története (Akadémiai Kiadó, Budapest 1965) Pais István: A görög filozófia (Gondolat 1982) Dr. Szigeti András: Filozófia (LSI jegyzet, Budapest 2001) http://members.chellohu/sziszak/puska/dolgozat 1htm 13