Filozófia | Tanulmányok, esszék » Varga György - Az ókori hellén filozófia hajnala

Gábor Dénes Főiskola műszaki informatikus szak I. évfolyam AZ ÓKORI HELLÉN FILOZÓFIA HAJNALA / FILOZÓFIA-HÁZI DOLGOZAT / KÉSZÍTETTE: VARGA GYÖRGY /1976.0906/ KÉSZÜLT: ÉRD, 2003.0118 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ TARTALOM TÉMA VÁLASZTÁS: ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 3 AZ ÓKORI FILOZÓFIA TÖRTÉNETE:-------------------------------------------------------------------------------- 4 HOMÉROSZ ÉS HÉSZIODOSZ, MINT A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS ELŐKÉSZÍTŐI ------------------------------------ 5 A MILÉTOSZI TERMÉSZETFILOZÓFUSOK ----------------------------------------------------------------------------------- 6 PÜTHAGORÁSZ ÉS ISKOLÁJA ------------------------------------------------------------------------------------------------ 8 AZ ELEAI BÖLCSEK ELŐFUTÁRA

-------------------------------------------------------------------------------------------- 9 AZ EPHESZOSZI „HOMÁLYOS” BÖLCS: HÉRAKLEITOSZ----------------------------------------------------------------- 9 AZ ELEAI ISKOLA ESZMÉI --------------------------------------------------------------------------------------------------- 10 KONKLÚZIÓ: -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 11 FELHASZNÁLT IRODALOM: ----------------------------------------------------------------------------------------- 13 2 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ AZ ÓKORI HELLÉN FILOZÓFIA HAJNALA Téma választás: A tudás és a hatalom iránti vágy a fő mozgatórugója az elmúlt és a jelenkor eseményeinek. Nagyon szeretem a történelmet, a nagy csatákat és hősöket, ezért elismerem és értékelem az „ősök” által elért eredményeket.

Számomra felettébb érdekes és tanulságos az adott kor hellén társadalmának, kultúrájának és világnézetének kibontakozása, mely nemcsak a kor nagyjaiból váltott ki csodálatot, hanem a jelenkor számára is követendő például szolgál. A görög eredetű filozófia szó - a „philein” (kedvelni, szeretni) és a „szophia” (bölcsesség) összetételéből származtatható - a bölcsesség szeretetét jelenti. A filozófiát az egység követelménye és a legalapvetőbb kérdések tisztázásának szükségessége hozta létre. A filozófia eredetileg nem tudomány, hanem olyan életmód, amely a világi erényekkel szemben a bölcsességet tekinti a legfőbb értéknek. ”A filozófusnak nincs birtokában a bölcsesség, de tudatában van korlátinak és ezért iparkodik megszüntetni azokat. „[1] [1] Turay-Nyíri-Bolberitz: A filozófia (Szt. István Társulat, Budapest 1993) 7 o 3 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia

hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Az ókori filozófia története: Az emberi civilizáció fejlődésének néhány ezer éves történetét csak akkor érthetjük meg, ha pillantást vetünk az emberi kultúra kialakulásának előtörténetére. Az első két lábon járó emberfaj (hominida) megjelenése óta – kb. 7 millió éve - az első primitív eszközök, a vadászó-gyűjtögető életforma, az utódgondozás szükségessége, a kezdetleges jelek kialakulása, a művészi ábrázolás intenzítása, majd a jégkorszak bekövetkeztével a különböző kultúrák összefonódásában óriási szerepet játszó népvándorlás tette lehetővé, hogy kialakuljon egy rendkívül fejlett eszközökkel, kommunikációval, nyelvvel, tudattal, világképpel, ideológiával rendelkező társadalom. Ezeknek a társadalmaknak az életvitele, szokás-, hit- és normarendszere nagymértékben befolyásolja az utána következő kultúrák gondolkodását és

világképét. A görög filozófia nem a görög anyaállamokban, hanem azok perifériáin, a gyarmati városokban született meg, a rabszolgatartó társadalom i.e VII és VI századi termelési viszonyainak köszönhetően. A történelem ezt a korszakot, mint az általános fellendülés korszakát tartja számon. A kézművesség és a kereskedelem élénkülése ellenére az ország gazdasági jellege alapjában mezőgazdasági maradt. A mezőgazdasági verseny következtében a munkaerő fokozottabb kizsákmányolásával létrejött az erős birtokos-osztály, valamint a tönkrement szabadparaszt-bérlőkből és a külföldről behozott rabszolgákból összetevődő rabszolga-osztály. A mezőgazdasági rabszolgatartók „szegénységével” szemben az ipari és kereskedelmi vállalkozók – rabszolgáik munkájából – meggazdagodtak, és elegendő szabadidővel rendelkeztek ahhoz, hogy törődhessenek a múzsákkal, eltöprengjenek a gazdasági és politikai

életükben felmerült problémákon. Hajóikon már viszonylag nagy távolságokat jártak be, a biztonságos hajózáshoz pedig konkrét ismeretekre - matematikára, fizikára, asztrológiára - és tapasztalatokra volt szükség. A piac kiterjesztésének szükségessége és a földbirtok koncentrációja következtében földönfutókká vált szabadok kivándorlása, a Földközi-tenger mentén meginduló gyarmatosítást vonta maga után. 4 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Míg az anyaországbeli földművelő népek a természeti esetlegességektől való függésükben megőrizték vallásos-mitikus beállítottságukat, addig a messzi tengereken való hajózás, földrajzi és csillagászati ismeretek szerzése, az ipari termelés, az anyagok mivoltának és tulajdonságainak felderítése, a pénzgazdálkodás és a piac törvényszerűségeinek feltárása racionális gondolkodásra

késztetett. Az egyén és a társadalom kapcsolata, a társadalmi rétegek közötti kibékíthetetlen ellentmondás, új gondolatokat ébresztett. Homérosz és Hésziodosz, mint a filozófiai gondolkodás előkészítői Az i.e II évezredben csúcspontjára jutó krétai civilizáció hatására alakult ki, a hellének jelentős részénél egy keleties-despotikus osztálytársadalom, a mükénéi kultúra, amelyről sok értékes adatot őrzött meg a homéroszi „Iliász” és „Odüsszeia” története. Homérosz képzeletvilágát is átszőtte az ősi hiedelem, mely szerint az égi hatalmak kezében az ember, csupán csak a céljaik megvalósítására szolgáló eszköz; mégis először ő mondta ki, hogy a földi halandó nem egyszerűen, nem teljességgel a természeti erők függvénye, hanem bizonyos fokig „önnön sorsának a kovácsa”. Az „Iliász” és az „Odüsszeia” története, olyan szociális viszonyokat tükröz, amelyekre az ősközösségi rend

jelentős mérvű felbomlása, a föld-magántulajdon majdnem egyetemes kialakulása, a földbirtokos arisztokrácia megteremtődése, fejlett hajózás, szerzett vagy vásárolt rabszolgák léte, viszonylag kiterjedt nemzetközi – elsődlegesen a föníciaiakkal és az egyiptomiakkal fennálló – kereskedelmi kapcsolatok a jellemzők. A két költeményből egyértelműen látszik, hogy a költő az akkor még a társadalmi haladást képviselő, a nemzetiségi arisztokráciából kinövő gazdag földbirtokosok, fejedelmek érdekeinek a szószólója. Hésziodosz munkássága során bizonyos fajta, gondolkodási rendszerességre törekedett és egyes mítoszokat kétellyel illetett. Költeményei ( „Istenek születése”, „Munkák és napok” és a „Theogónia” ) komoly lépést jelentettek az európai kultúra, gondolkodás fejlődésének lépcsőfokán. 5 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/

A „Theogónia” című költeménye - egy általános, keleti hatásokat tükröző, sajátos arculatú kozmonógiát vázol fel, mely szerint kezdetben csupán az anyagi természetű Khaosz létezett, s belőle kelt aztán életre a Föld (Gaia), az Ég (Uranosz) és az „ember-arcú” istenek – roppant hatást gyakorolt a következő korok, hellén filozófusainak világszemléletére. A milétoszi természetfilozófusok Milétoszt, a rendkívül kedvező földrajzi fekvése és a föníciaiakkal, egyiptomiakkal fennálló intenzív kereskedelmi kapcsolatai, valamint a közvetítő kereskedelmi tevékenysége tette a görögség első gazdasági-kulturális, szövetségi rendszerének – a 12 ión város szövetségének központjává, a filozófia bölcsőjévé. A görög természettudomány és a hellén filozófia megteremtője a milétoszi Thalész (i.e 624-545) aki egy személyben csillagász, mérnök, államférfi, költő, mindenekfelett azonban kereskedő volt. A

valóság változatosságában az állandót, a jelenségek kavargó sokszerűségében a lényeget, az „őselemet” keresve - a mindenség alapját - a vízben vélte felfedezni. Rendkívül jártas volt az asztronómiában – a görögök közül ő mondta ki először, hogy a Hold a fényét a Naptól kapja; ő mérte meg először az év hosszát, a téli és a nyári napforduló pontos idejét, valamint „megjósolt” egy napfogyatkozást –, a matematikában és a geometriában (ő nevéhez fűződik az elvont és általános geometriai tétel is a körbe rajzolt derékszögű háromszögről). Azt állítja, hogy a tudás öncél, amely nincs közvetlen alárendelve a hasznosságnak. A természeti jelenségek megismerése általános érdek. „Az Igazság megragadása és kimondása, nem függ az azt kimondó hovatartozásától, sőt a személyes hallhatatlanság eszköze is, hiszen az igazság fennmarad a kimondója halála után is.” 6 Thalész Filozófia –

Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ természettudományos és természetfilozófiai vizsgálódását tanítványa Anaximandrosz (i.e 611-546) vitte tovább és fejlesztette magasabb szintre, aki az őselemet már nem minőségileg meghatározott anyagnak, hanem a tapasztalat minden tárgyában meglévő valóságnak, nem keletkezőnek és elmúlónak, hanem örökkévaló és végtelen „aperion” – nak tekintette. Intenzív meteorológiai vizsgálódásainak eredményeképpen tisztán fizikai magyarázatot szolgáltatott a szelek, az esők és a villámlások eredetéről, miközben ezek keletkezését a Nap hatására vezeti vissza. A korabeli geocentrikus felfogással összhangban – és azt tovább fejlesztve - úgy vélte, hogy a „gömb” alakú Föld a mindenség közepén, szabadon lebeg. A természetről szóló könyvében azt állította, hogy az „élőlények anyagi hatás eredményeképpen keletkeztek

és fejlődtek”. Külön figyelemre méltó az emberek létrejöttéről vallott nézete, mely szerint az ember nem a mai alakjában jelent meg a földön, hanem valamely más élőlénytől származik. A milétoszi sarjadzó természetfilozófia utolsó nagy alakja Anaximenész (kb. ie 546-454), aki a lényeget tekintve elődeinek nyomdokain haladt, ám eközben néhány vonatkozásban figyelemre méltóan új nézőpontokat vetett fel: a konkrét természeti jelenségeket kutatva a szél, a jégeső, a hó, a villámlás, a földrengés, a nappali és az éjszakai szivárvány keletkezését igyekszik megmagyarázni. Sajátos arculatú kozmogóniája szerint kezdetben csupán a „levegő” létezik, mely a maga belső önmozgása következtében, ha megritkul, akkor tűz lesz belőle, ha viszont megsűrűsödik, akkor széllé, felhővé, vízzé, földé és más hasonló jelenségekké válik. A világ keletkezési elméletét, a kozmosz miden jelenségét közvetlenül

„anyagiként, időben keletkezettnek, a levegőből létrejöttnek” tartja. „Miként a lelkünk, amely levegő bennünket összetart, úgy fogja át a lélegzés és a levegő az egész világot.” [2 ] [2] Sándor Pál: A filozófia története (Akadémia Kiadó, Budapest 1965) 33. o 7 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Püthagorász és iskolája A milétosi eszmék – Anaximenész halála után – sem mentek veszendőbe, hanem ha sajátos formában is, de közvetlenül tovább éltek egy új – Püthagorasz által alapított – tudományos műhelyben, amely az i.e VI század utolsó harmadában kezdett virágozni Krotónban Püthagorász (i.e 580-500) igen komoly mértékben támogatta a művészeteket és a tudományokat. Utazásai során megismerte Egyiptom ősi kultúráját, nyelvét, legszentebb helyeit és az istenekről szóló - titkos tanításait, fölkereste a mezopotámiai

káldeusokat és a perzsa mágusokat is. A püthagoreusok hittek a lélekvándorlásban és a lélek tisztaságának fenntartása érdekében foglalkoztak matematikával és geometriával. Nézeteik szerint, az ember két alapvetően ellentétes tényezőből, az örök, szellemi természetű lélekből és a keletkező-elpusztuló testből áll. A lélek csak az élet időtartamára egyesül a testtel, a halál beálltakor különválik attól, s különféle állatok testébe vándorol, majd pedig - igen sok idő elteltével - újból világra jöhet egy emberi testben. Szerintük az egész világban periodikus körforgás van, melyen belül minden dolog különböző, ám maguk az egyes perodusok teljesen azonosan ismétlődnek. A heliocentrikus asztronómiai nézeteik szerint nem a Föld a mindenség centruma, hanem a kozmosz minden objektuma valamiféle központi tűz (nem azonos a Nappal) körül kering. Tudományos vizsgálódásaik során rájöttek a valóságban rejlő,

számokkal kifejezhető mennyiségi viszonyok és a zenei harmónia (a különböző hangközök bizonyos rendszerének leírhatósága) közötti kapcsolatra. A tudományos teóriáikat, magyarázataikat nem a reális jelenségekhez igazították, hanem attól elrugaszkodva igyekeztek a valós jelenségeket belekényszeríteni a fantázia szülte hamis elméleteikbe. A püthagoreus gondolkodásmód - Püthagorász halála után – az i.e IV század környékére egyre jobban kiteljesedő számelméleti és geometriai tudás révén a görög tudományosság legfontosabb képviselőjévé vált. 8 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Az eleai bölcsek előfutára Xenophanész (kb. ie 570-474) hányattatott életét kb 70 évig tartó szakadatlan és élénk munkásság jellemezte, melyben nem különül el élesen az idealizmus és a materializmus, a szellemi és az anyagi elv. Művei – hosszabb lélegzetű

epikus költemények, elégiák, gúnyversek és bölcseleti témájú alkotások – kizárólag verses formában készültek. Filozófiai nézeteit elsődlegesen „ A természetről” című munkájában fejtette ki. A különféle mitikus lények, a sok istenhit képzetei kapcsán nem elégedett meg a puszta tagadással, hanem arra törekedett, hogy feltárja keletkezésük titkait, s azt a reális tartalmat, amely bennük kifejeződik. A maga természetfeletti létezőjét, az ember fizikai sajátosságaitól mentesen, de ugyanakkor bizonyos emberi kvalitásokkal – eszesség, látás, hallás - felruházva képzelte el. Az epheszoszi „homályos” bölcs: Hérakleitosz I.e 494-ben került sor, az egyik legjelentősebb korai görög tragédiaíró, Phrüikhosz „ Milétosz bukása ” című politikai drámájának bemutatására. Az író által feldolgozott esemény (a görög szellemi élet központjának, a bölcselet és a földrajztudomány szülőhazájának a

megsemmisülése) az egész görög kultúrát, filozófiát gyökereiben rázkódtatta meg. Az ióniai bölcselet új centruma a másik kisázsiai város: Epheszosz lett, mely az ókori hellén és az egyetemes emberi gondolkodás történetének egyik legkiemelkedőbb alakjának – az ősi arisztokrata családból származó – Hérakleitosznak (i.e 530-470) a szülővárosa A „ homályos ” bölcs titokzatos, néha érthetetlen filozófiája – a szükséges filozófiai kifejezések hiányában a valóság, általa észre vett egyetemes vonásainak „ köznapi szavakkal ” történő kifejezése - a kor számára szokatlan szemlélet alapjait képezte. Hérakleitosz a milétoszi iskola bölcseletét továbbfejlesztve, a realitás egységének forrását a tűzben, mint konkrét anyagféleségben vélte felfedezni. Állítása szerint „ az érzékelés – mindennemű ismeretszerzés egyedüli kiindulópontja – korlátozott ismeretet eredményező voltának

tudatosítása nem vezet a tapasztalás megtagadására.” 9 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ A világ anyagiságára, egységére, a jelenségekben benne rejlő belső és a dolgok között fellépő külső ellentétes tényezők által előidézett, szüntelenül változó törvényszerűségekre vonatkozó nézetei, valamint az emberi megismerésre és az erkölcsi kérdésekre vonatkozó vizsgálatai hűen tükrözik a kor társadalmi és politikai történéseit. Munkásságának lényegét legjobban a panta rhei[3] kifejezés érzékelteti. ” Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni!” Az eleai iskola eszméi Az arisztokrata réteg „hiánya” következtében az osztályellentét, a rabszolgák és a rabszolgatartók között állt fenn. Az uralkodó osztályhoz tartozó filozófus, a világ mozdíthatatlanságát, változtathatatlanságát, s egyben a közvetlen anyagi fölötti

magasabbrendűségét hirdette. A városállam erősen demokratikus jellege megmutatkozott a Parmenidész által alapított eleai iskola világnézetében is. Parmenidész, az ismeretelmélet futára szerint, a realitás vizsgálata során az ember számára csak két út járható. Az egyik az érzékelésé, amely a köznapi halandók és bizonyos bölcselők számára azt a hamis vélekedést sugallja, hogy sok egyedi dolog, mozgás van, valami módon létezik a „nemlétező” is. A valóság megismerésének ezt a fajtáját azonban a bölcs elveti, ugyanis az igazsághoz vezető út csakis – a másik úton - a gondolkodáson keresztül található meg. Parmenidész közvetlenül próbálta igazolni, hogy csak egy, minden változástól mentes realitás létezik. A tudás kizárólagos forrását az észben vélte felfedezni Az egyenlőség és egység, a lét és a látszat problémáival küszködő Parmenidész tanítványa Zénón (490-430) igyekezett megoldani ezt a

bizonytalanságot. A társadalmi egyenlőség gondolatát felolvasztotta az egyetemes egység eszméjében, az egységet pedig közvetett bizonyítással próbálja kimutatni. [3] Panta rhei : „minden folyik”. 10 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Zénón indirekt módon, aporiái segítségével igyekezett bizonyítani elméletük igazát. Fejtegetései során kiindulópontként elfogadta a vitapartnerei által képviselt nézeteket - sok jelenség létezik, van a valóságban mozgás -, majd ezekből olyan ellentétes – nem mindig helyes - következtetéseket vont le, amely „bizonyítja”, hogy az ellenfél álláspontjának elfogadása még rosszabb, mint a mester lételmélete. A változatosság és sokaság a világban nem más, mint a látszat és a lényegtelen képzetek birodalma. „Ahol ellentmondás van a gondolatban, ott ellentmondás van a valóságban is.” Parmenidész és Zénón

azoknak a szellemi „békebontók”-nak az egyik csoportját alkották, akik felrázták az emberiséget a gondolkodás tunyaságából. A gondolkodók rákényszerültek, hogy feltárják az aporiák hamis mozzanatait, új válaszokat keressenek arra a kérdésre, hogy van-e a világban valamiféle állandó, s ha igen, akkor az milyen természetű; létezik-e a konkrét jelenségek sokszínű, szakadatlanul mozgó valósága. Az indirekt módszer rendkívüli szerepet játszik a következő korok hellén és egyetemes kultúrájában. Konklúzió: A különböző osztályrétegek között kialakult szociális és ideológiai ellentétek jelentős mértékben befolyásolták a kor nagyjainak gondolkodását, világnézetét. A hellének fokozatosan fejlődő racionális gondolkodása - a kor számára egy új és ismerelen szemlélet alapjait szolgáltatva - felülkerekedett, a különböző kultúrákból átvett, ősi hiedelmekből adódó, „ maradi világnézet ”-en. 11

Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ A korai gyarmatosítás hatására létrejövő intenzív kereskedelmi kapcsolatok – főként a föníciaiakkal és az egyiptomiakkal – óriási lendületet adtak a kibontakozó szellemi és kulturális élet „hétköznapjainak”. A görög filozófusok a természeti jelenségek vizsgálatán, a világ keletkezésén és sokszínűségén keresztül igyekeztek megtalálni az állandót. Az örökké mozgó, kavargó világ mozgató rugóját - a minden egyes jelenség mögött megbúvó – ellentétek szolgáltatják. A természeti jelenségek, összefüggések vizsgálata során megismert – öncélú – tudás a megismeréshez, Igazsághoz vezető, egyetlen járható út, melyet mindenkinek végig kell járnia ahhoz, hogy megértse a hétköznapi dolgok természetét. Tudományos munkásságuk nemcsak e kérdések megválaszolására korlátozódik, hanem jelentős

matematikai, geometriai, asztronómiai és meteorológiai összefüggéseik útmutatásul szolgálnak az elkövetkezendő korok kultúrái számára. Az ókori bölcsek tanításai, szellemi tevékenységének reális értékei a jelenkor számára is óriási jelentőséggel bírnak. Az egyén a társadalom megbecsülését nem az anyagi jólét hajszolásával vívhatja ki, hanem azzal, hogy hogyan képes a megszerzett tudást a társadalom érdekében kamatoztatni. 12 Filozófia – Házi dolgozat: Az ókori hellén filozófia hajnala Készítette: Varga György /1976.0906/ Felhasznált irodalom: Turay-Nyíri-Bolberitz: A filozófia (Szt. István Társulat, Budapest 1993) Sándor Pál: A filozófia története (Akadémiai Kiadó, Budapest 1965) Pais István: A görög filozófia (Gondolat 1982) Dr. Szigeti András: Filozófia (LSI jegyzet, Budapest 2001) http://members.chellohu/sziszak/puska/dolgozat 1htm 13