Oktatás | Pedagógia » A pedagógiai hatékonyság összetevői

A pedagógiai hatékonyság összetevői `` Készitette: .`` Milyen tényezök határozzák meg ,hogy a pedagógus olyan oktató-nevelö munnkát fog vegezni aminek hatására tanítványai eredmenyesek lesznek? Mindennapi tapasztalataink mutatjak,hogy mig az egyik tanár jelentös hatást gyakorol tanitvanyaira,orán jelentös figyelemmel ülnek a hallgatók ,addig másik tan;ar oráinak átviselése ,komoly eröfeszitésekbe kerül .Tehát mondhatni,hogy pedagogusnak születni kell! De mivel nem születik annyi, mennyire szükseg lenne ,és nem vonzza a pedagógus pálya az òsszes született tehetséget ,feltevödik a kérdés :milyen módszerekkel lehet a képezni azokat a pedagógus jelölteket akikben a pályahoz szükseges adottságok csak kissebb mértéküek? Mindenekelött szükseg van a szaktudásra.Evidensnek tünik, hogy szükség van lélektani illetve pedagógiai ismeretekre; de ezek elsajátítása még nem garantálja a sikerességet a pályán. A

pedagóguskutatás , mely tudományos igénnyel vállalja a fel a kérdés megválaszolását a következö irányzatokat vizsgálja: 1. Az eredményes pedagógusra jellemzö tulajdonságok feltárása 2.Az alapvetö személyiségvonások ,alapképességek meghatározasa 3. A pedagógiai képességek feltárása 4. Az eredményességet befolyásoló tudás meghatározása 5.A gyakorlati készségek összegyüjtése 6. A pedagógiai gondolkodás ,a pedagógiai döntések jellemzöinek,sajátosságainak feltárása. 7.A pedagógia hiteinek gyakorlati filozófiájának feltárása 8. Reflektív tanitás definíálása A fenti irányzatok,nem kizárják,hanem kiegészítik egymást. 1.Kedvelt,eredmenyes pedagógusra jellemzö tulajdonságok: A 19.század végén ,illetve a 20század elején Kratz és Hart(1910) tízezer tanuló véleményét öszegezve megállapitotta a kedvelt ,eredményesnek vélt tanárok jellegzetességeit:tanításí készség, a vidámság ,a türelem ,

barátságosság,a megértö-,elfogulatlan magatartás ,az igazságos osztályozás jellemez .Ezek a tulajdonságok példaértéküek a pedagógus-jelöltek számára ,de kérdéses a fejleszthetöségük. 2.Alapvetö személyiségvonások ,alapképességek: három alapképességet szoktak kiemelni: a) feltétel nélküli elfogadás ,mely a kommunikáció nem verbális csatornáin mükodik (tekintetváltás ,gesztusok,hangszin).De a verbális aspektusát sem becsülhetjük le ugyanis az elfogadás élményét nem élheti meg az a diák akinek a tanára állandóan értékeli a viselkedését ,aki gunyolódik stb. A feltétel nélküli elfogadás tehát a személynek szól aki önmagában érték és tiszteletre méltó (nem viselkedésének és belsö tulajdonságának ).Minél inkább elfogadunk valakit , olyannak amilyen,annál inkább képes lesz arra ,hogy hibás magatartását megváltoztassa. b) empátia,mely a másik ember érzéseinek megértése ,és lehetö legpontosabb

visszajelzése.Vagyis a tanulók szavakban nem kifelyezett törekvéseit kell megérteni a pedagógusnak. c)kongruencia:vagyis az értékeinkben való bizonyosság .Csak a hiteles és érett személyiségü tanár tud a diákokkal jó kapcsolatot kialakítani.A tanárnak önmagát kell nyujtania ,nem pedig egy sablonszerü séma alapján kell teljesítenie az órákon 3.A pedagógiai képességek-Sallai Éva 7 ,a pedagógia munkát elösegítö képességet jelöl meg: a) komunikációs ügyesség-hatékony tud lenni ”üzenöként és fogadóként ”,vagyis a kommunikaciós modell mindkét szerepében. b) gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár: vagyis a konkrét helyzet határozza meg viselkedését. c) gyors helyzetfelismerésnek ,konstruktív helyzetalakításnak a képessége-ez a feltétéle a viselkedésrepertoár alkalmazásának. d) konfliktusok megoldási képessége-,vagyis eröszak mentesség ,kreativítás: ezek a módszerek a következök :tekintélyhangsúlyos: a

tanár hatalma bevetésével oldja meg a helyzetet.gyerekhangsúlyos-a tanár saját igényeit figyelmen kivül hagyja és engedi a gyerekek akaratát érvényesülni.liberális-kompromiszum ; megegyezik a megoldást e) eggyüttmüködés igénye és képessége a szülökkel,diákokkal,kolégákkal. f) pedagógiai helyzetek ,jelenségek elemzése g) mentális egészség. 4.A pedagógiai tudás szintjei és tipusai a) általános müveltség b) személyes fellépés c) tantárgyi tudás d) általános pedagógiai tudás (tanulóról ,tantervröl,oktatásról ,értékelésröl ) e) tantárgyspecifikus pedagógiai tudás (tanulóról ,tantervröl,oktatásról ,értékelésröl ) f) a tanítás szakmai alapjai 5.Gyakorlati készségek a) tervezési készség: a pedagógusnak kepesnek kell lenni arra ,hogy meghatározza az adott tanulócsoport számára az oktatás legmegfelelöbb tartalmát,kijelölje és egyértelmüen megfogalmazza a mérhetö célokat ,követelményeket ,képes legyen

a tanulók célhoz viszonyított helyzetének(tudás,müveltségi szintjének) a feltérképezésére és mindezek alapján kijelölje az oktatás folyamatát. b) oravezetési készség (változatos óravezetés ,hatékony összefoglalás) c) kérdezési készség :-a tanárnak képesnek kell lennie gondolkodási müveletet kiváltó kérdések feltételére és ezek osztályozására. -a kérdések világos és egyértelmü megfogalmazására - olyan kérdezési stratégia alkalmazására ,amely minél nagyobb számú tanuló ,minél magassabb szintü aktív részvételét váltja ki. d) a magyarázat készségének kialakításakor szükség van a világos célmegjelölésre ,illusztrálló példák kiválasztásának szabályaira,a magyarázat logikus szerkesztésére ,audiovizuális és demonstrációs eszközök célszerü használatára stb. e) a tanári –tanulói interakció és komunikaciós lehetöségei teszik lehetövé ,hogy fenntartsa az osztállyal a kapcsolatrendszert

. f) értékelési készségek : a tanárnak szóbeli ellenörzésen kivül képesnek kell lennie különbözö követelmények elérését mérö feladatok összeállítására és ezek kiértékelésére. 6.A pedagógiai gondolkodás,a pedagógiai döntések :Az elemi pedagógiai cselekvések is jelentös számú döntést igényelnek a kérdés feltététele elött és után :kérdés------döntés : A)tárgyi szempotok:1.kérdés célja 2 a tananyag jellege 3a rendelkezésre állo idö B)Tanulókkal kapcsolatos szempotok:1.az osztály szinvonala 2 a gyerekek reagállása 3. a jelentkezök száma Kérdéses ,hogy a pedagógusok a valósagban ,amikor egy délelött folyamán több száz ,a fentiekhez hasonló döntési helyzettel állnak szemben ,valojában tudatos döntést hoznak-e?A kutatók szerint nem .Gondolkodási sémak alakulnak ki ,melyek segítségével szinte automatikusan meg lehet oldani a feladatot.A kezdö es tapasztalt tanárt többek között éppen ezeknek a

sémaknak a differenciáltsága külömbözteti meg egymástól.A pedagógiai döntéseknek két fajtája van:a) hosszú távú,reflektiv döntések(megvalósitásuk elött meg lehet változtatni,tervezési értékelési fázisra jellemzo) b) azonnali helyszini döntések (ezek dominálnak) A tanári hitek és filozofiák A konstruktiv pedagogia tanitásaira jelentös mértékben támaszkodó felfogás hivei szerint azt,hogy a tanár tevékenységét meghatározó gyakorlati tudásba mi épul be befolyásolják a tanár hitei.A hitek,gyakorlati filozófiák annyiban térnek el a gyakorlati tudástol,hogy bennük az érzelmi komponenseknek van jelentosebb szerepük és nehezen változtathatóak .Wubbels(1992) perkoncepcioknak nevezi ezeket a képzödményeket ,és azt állitja ,hogy ezek az agy jobb féltekében helyezkednek el.Az ismeretek ,a tudomanyok által definiált fogalmak viszont a bal féltekében.Következéskeppen ha a tanár gyakorlatilag hasznosítható tudását elméleti

ismeretekkel kívánja növelni ,ez könnyen hatástalan marad ,mivel az új ismeretek nem módósitjak a kialakult percepciókat.Ez az elmélet jól magyarázza azt a jelenséget,hogy a tanárok sokkal inkább aszerint tanítanak ,ahogyan öket tanították,sokkal kevésbé aszerit , hogy mit tanítottak nekik. A képzés ,önképzés ,továbbképzés csak akkor lesz eredményes,ha feltárjuk a perkoncepciókat és hasonló gyakorlati szinten segítjük a továbbfejlesztésüket. Nespor(idézi Pajares 1992) további lényeges ismérvekre hivja fel a figyelmet:míg a fogalomrendszer nyitott a kritikára ,a vizsgalodásra addig a hitek nem. A reflektiv tanár 1.feltarja ,behatárolja es megkisérli megoldani az osztalyban felvetödö problémákat 2. tisztában van azzal,hogy ö maga is adott értékekkel és feltételezésekkel lép be az órára;képes kritikusan szemlélni ezeket az értékeket. 3.figyelembe veszi az intézményi és kulturális környezetet,amelyben tanít

4.részt vesz a tanterv kidolgozásában és részese az iskolafejlesztésnek,felelösséget érez saját szakmai fejlödéséért. A reflektiv tevékenység 3 atitüd része :a nyitottság(alternatívák keresése,saját kedvelt elképzelésünk téves voltának elismerése), a felelösség(a konzekvenciák elemzése), a nyiltszivüség (az új megismerésének és befogadásának az igénye). A reflektív pedagogus eszményét a 80-as években Schön fejlesztette tovább.Megkülönböztette a tevékenység során(reflection in action),és a tevekenységröl(reflection on action ) kifejtett reflexiót.Schön szerint a pedagógus annak következtében,hogy folyamatosan értékeli és elemzi saját tevékenységet ,folyamatosan tanul is belöle. Griffits és Tann tovább részletezve Schön felosztását a reflexió 5 idöbeli dimenzióját különbözteti meg: 1.Gyors reflAzonnali és automatikus reflexió a cselekvés soránA tanár válaszol a tanuló kérdésére. 2.Javitás

Átgondolt reflexió a tevékenység soránA tanár rövid gondolkodás után figyelembe véve a gyerekek reakcióit ,cselekszik. 3.ÁttekintésKötetlen reflexió a tevékenységrölA tanár gondolkodik vagy beszél egy tanuló fejlödéséröl,vagy problémájáról. 4.KutatásSzisztematikos reflexió a tevékenységrölA tanár minjt kutató elemzi a tevékenység jól meghatárolt egységét(például megfigyel) 5.Elméletalkotás és kutatásHosszú távú reflexió a tevékenységröl a tudományos elméletek felhasználásával.A pedagógia fényében atfogalmazza saját elméletét Wubbels és Korthagen(1996) a reflexiót egy spirális folyamatk;ent fogja fel ,amely 5 lépésböl all:cselekvés-visszatekintés a cselekvésre-a lényeges mozzanatok tudatosítása alternatív cselekvésmódok kialakítása-kipróbálás.A reflektivitás elösegítése érdekében a szerzök bizonyos kérdések feltevésere ösztönöznek az eggyes fázisokban,és javasoljak,hogy a

pedagógusok(-jelöltek) óráikat elemezzék ,azokról a kérdések által irányitott munkanaplót vezessenek. A 2 fázis-visszatekintés cselekvésre- kérdései: - Mit akartam? - Mit gondoltam? - Hogyan éreztem? - Mit csináltam? - Megítélésem szerint a tanulók mit akartak,gondoltak,éreztek,csináltak? A 3. fázis-a lényeges elemek tudatosítása-kérdései: -Milyen kapcsolatok állnak fenn az elözö kérdésekre adott valaszok -Milyen az iskola egészének a hatása? -Mit jelent ez számomra? -Mi a probléma lényege? A 4.fázis -alternativák kidolgozásakor-kérdései: -Milyen alternatívákat látok? -Melyiknek mik az elönyei?Hátrányai? -Mit kell tennelm legközelebb? 5.fázis -kiprobálás-kérdései: -Mit akartam elérni? -Mire akartam különös figyelmet fordítani? -Mit akartam kipróbálni? között? A fenti kérdések segitségével a reflektivítást lehet fejleszteni! A reflektív tanítás tehát a mechanikusan végrehajtó tanár ellenlábasaként

fogalmazodott meg,és nagy népszerüségnek örvend az A.EÁ-ban A magam részeröl remélem,hogy nálunk is mihamarabb elterjed. Bibliografia: -Didaktika-elméleti alapok a tanítás tanulásához. Szerkesztette Falus Ivan Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest 2000