Jogi ismeretek | Polgári jog » Polgári jogi vizsgakérdések igazságügyi ügyintézők részére

Polgári jogi vizsgakérdések igazságügyi ügyintézők részére 2002/2003 tanév II. félév 1. Polgári jog tárgya, tartalma: Tárgya: a személyek vagyoni és személyi viszonyai. 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. Tartalma: a vagyoni és személyi viszonyokra vonatkozó jogszabályok összessége. 2. Közjog, magánjog viszonya, elhatárolása Közjog: Magánjog: - közhatalom kiépítésére, - alanyi jogok biztosítására fenntartására, gyakorlására és gyakorlására szolgál szolgál. - alá-fölérendeltségi

viszonyok - mellérendeltségi viszonyok - a felettesnek többletjogai - felek egyenrangúak vannak - a kötelezettek akaratára nincs - akarat-autonómia érvétekintettel nyesül - azonosság van - érdekellentét van - a köz érdekében közvetlen kényszert alkalmaz - közvetett kényszer van - szervezett rendszer - szervezetlenség, eshetőlegesség - kikényszeríthetőség: tiltó, - kikényszeríthetőség: jogosító, illetve kötelező nor- szabályozás mák 3. A polgári jog rendszere: Személyek joga (Ptk. 2 rész)Jogképesség, cselekvőképesség, személyiségvédelem. Vagyoni viszonyokat szabályoz (dologi, kötelmi, öröklési jog) 4. Polgári jog alapelvei: - Autonóm mozgástér védelmének elve, - Ésszerűség elve, - Igazságosság elve,jogbiztonság elve, - Jogfejlesztő értelmezés elve, - Jóhiszeműség és tisztesség elve Polgári jog 2 - Rendeltetésszerű joggyakorlás elve, - Joggal való visszaélés tilalma, - Együttműködés elve -

Elvárható magatartás elve 5. Jóhiszeműség és rosszhiszeműség fogalma: Jóhiszeműség: Aki nem tud, vagy kellő körültekintés mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról. Rosszhiszeműség: Aki tud vagy tudnia kellene kellő körültekintés mellett a látszattal ellentétes valóságról. 6. Joggal való visszaélés tilalma: Ptk. 5 § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést (2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. 7. Együttműködés követelménye: Felek kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során, polgári jogi jogviszonyokban. 8. Elvárható magatartás: Ha a jogszabály szigorúbb

követelményt nem támaszt, akkor a polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 9. A jogforrás fogalma, polgári jog forrásai A jogforrás fogalma: alanyi: a jogforrás alkotója tárgyi: a jogalkotó hatáskörrel felruházott, közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály polgári jog forrásai: Alkotmány törvény (különösen Ptk.) kormányrendelet miniszteri rendelet önkormányzati rendelet tvr. 10. Jogi norma szerkezete, elemei, tartalma: Szerkezete: • Tényállás = feltétel = hipotézis: elvont módon meghatározott jelenségek összessége, amelyek bekövetkezéséhez a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz (lényeges és tipikus tények kiemelése) Polgári jog 3 Vélelem: valószínű tényállást valósnak tekint a bizonyítás megkönnyítésére - megdönthető (pl.: mikor fogant a gyermek)I - megdönthetetlen (18. év alatti nem lehet cselekvőkées)

Fikció: valótlan tényállást valósnak tekint, azért, hogy egy jogkövetkezményt alkalmazhasson. Rendelkezés = diszpozíció: a követendő magatartás a hipotézis megvalósulása esetén - tevés - nem tevés - tartózkodás • Diszpozíció: - diszpozitív szabályozás: (jellemzően a magánjog területén) jogszabály által előírt magatartástól enged eltérést. - kogens: kötelező norma - klaudikáló kogencia: egyoldalúkogencia, csak az egyik félnek enged eltérést, (pl: biztosítási kötvénynél csak a jogosult érdekében, javára lehet eltérni a szerződéstől). • Jogkövetkezmény = Szankció 1. Beállt a kívánt joghatás, mert a rendelkező részben foglaltak teljes egészében megvalósultak, 2. felek magatartása jogellenes az előírt szabályok ellenére Jogkövetkezmény: joghátrány, szankció (hátrányos jogkövetkezmény). Szankció: - objektív: magatartás ténye önmagában megalapozza a joghátrány a bekövetkezését (pl:

érvénytelenség, jogosultság elvesztése (részletre történő vásárlásnál egy részlet kimarad, akkor elveszik a jogosultság és egy összegben kérheti a hitelező). - szubjektív: a jogsérelmet követő magatartás felróható. van exkulpáció = kimentési lehetőség kártérítés és bírság van. Közérdekű bírság: sérelem nagysága nem állarányban a felróható magatartással. 11. A jogi norma fajtái: - önálló norma: önmagában szabályoz, - nem önálló norma: 1. megszorító: egy másik jogszabály mikor nem érvényesülhet – ezt mondja ki 2. kiterjesztő: tartalmát az eredetileg a hatálya alá nem tartozó más esetre is vonatkozhat, Polgári jog 4 3. fogalom meghatározó: definiál a jogalkotó, 4. hivatkozó: másik jogszabályra utal, másik norma alkalmazását rendeli el. 12. Polgári jogviszony jellemzői, osztályozása: Jogilag szabályozott társadalmi viszony, személyek közötti (természetes és jogi személyek) vagyoni,

illetve személyi jellegűek, a felek egyenjogúak és mellérendeltek, autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze, a feleknek egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságai és kötelezettségei vannak. Szerkezetét tekintve: abszolút szerkezet: csak a jogosult ismert, mindenki más vele szemben kötelezett (pl: tulajdonviszony) relatív szerkezet: ismertek a felek, egymással szemben jogosultak és kötelezettek is egyaránt. (fő területe a kötelmi jog) Jogalanyok érdekállása szerint: osztott kötelem: többen tartoznak, illetve többen követelnek (mindenki csak a maga részét teljesíti) jogosulti együttesség: több jogosult van, aa szolgáltatás nem osztható (hagyaték) egyetemlegesség: mindkét oldalon van (jogosulti, kötelezetti). Egyszerre, de csak egyszer az egészet a jogosultak követelhetik (hitelező-védelmi kötelem) Egyidejű többalanyiságot jelent mindhárom. Egymást követő többalanyúság: (jogelőd-jogutód kapcsolat)

- egyetemes jogutódlás (örökös pozíciója, örökli az aktívákat és passzívákat is) - különös jogutódlás (hagyomány, csak aktívák) 13. Naturális obligatio, elévülés: Naturális obligatio: Olyan kötelem, amelynél az igényhelyzet hiányzik, azaz állam által kikényszeríthetőség nem lehetséges. Amennyiben a kötelezett önkéntesen teljesít, akkor nem követelheti vissza Elévülés: Egy olyan jogintézmény, amelynek következtében az időmúlással enyészik el az igény kikényszeríthetősége. 5 év, van rövidebb és van hosszabb is, de pld a tulajdoni igények nem évülnek el. Megszakadás: ha a megszakadás alábbi okai bekövetkeznek, akkor az elévülési határidő újrakezdődik. - követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás - követelés bírósági úton való érvényesítése - követelés megegyezéssel való módosítása (egyezség is) - kötelezett részéről tartozás elismerés Polgári jog 5 Nyugvás:

326. § (2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. 14. Váromány, alakító jog, jogi tények fogalma, tartalma Váromány: függő jogi helyzet a leendő jogosult oldalán, amely a későbbi jogszerzés lehetőségét hordozza magában. Főszabály: egyoldalú nyilatkozattal senki sem róhat kötelezettséget a másira. Kivétel: alaktó jog: amellyel az egyik jogalany egyoldalú nyilatkozatával jogviszony tartalmát megállapítja, módosítja, megszünteti úgy, hogy a másik félre kötelezettséget keletkeztet, jogosultságot

szüntet meg. Jogi tények fogalma: Emberi, társadalmi, természeti jelenségek, tények, körülmények, amelyek jogszabályt keletkeztetnek, módosítanak, megszüntetnek. Emberi magatartások: - jogos magatartás, - jogilag nem védettmgatartás - jogellenes magatartás Emberi és társadalmi körülmények: - születés,- halálozás, - belátási képesség, - vétőképesség, - jó- és rosszhiszeműség 15. Utaló magatartás (biztatási kár) Ptk. 6 § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. 16. Személy, személyiség fogalma: Személy: a polgári jogi jogképességgel és jogalanyisággal felruházott emberi és jogi személyt jelenti. Az emberi személy eszmei értékét nevezzük személyiségnek. 17. Jogképesség, cselekvőképesség, belátási képesség,

vétőképesség: Jogképesség: az emberi személynek, illetve jogi személynek azon képessége, hogy polgári jogi jogviszony alanya lehet, jogai és kötelezettségei lehetnek. Minden emberi személynek van jogképessége, a méhmagzatnak feltételes a jogképessége, az élve születéstől függ, a Polgári jog 6 fogantatástól visszamenően. Ez megdönthető vélelem, a fogantatás idejére vonatkozóan a jogképesség jellemzője: - általános: minden emberi személyt megillet, - egyenlő: nincs különbség, minden embert egyenlően illet meg, - feltétlen: nem lehet feltételhez kötni, nem lehet korlátozni, a korlátozás semmis, lemondani róla nem lehet. 18. A jogképesség kezdete, tartama: A jogképesség a személy állapota. Kezdete a születés, és az élet végéig tat A halál megállapítása orvosi szakkérdés, több momentumból áll: szívleállás, agyhalál beállta, légzés leállása. Jogi szempontból lényeges a halál Ha nem állapítható meg

a halál időpontja, akkor erre két megoldás létezik: - a halál tényének bírói megállapítása, - holttá nyilvánítás. A halál tényének bírói megállapítása: Van halott, de valamilyen körülmény miatt nem kerül sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására, később ezt már csak a bíróság pótolhatja. Holttá nyilvánítás: Bizonytalan körülmények között eltűnt személyről van szó. Ezt 5 év az eltűnést követően lehet indítani. Az eltűnés dátumától, amikor utoljára látták, ha nem tudják, az utolsó ismert kilétének dátumától számított következő nap 15. napjától kell az eltűnés időpontját számítani. 19. Cselekvőképesség tartalma, cselekvőképesek köre: Cselekvőképesség tartalma: teljesen cselekvőképes az a személy, aki saját jogán és saját tényeivel tehet vagy fogadhat el jognyilatkozatot, köthet szerződést. Csak emberi személy lehet Emberi személynek az a képessége, hogy saját akarat

elhatározásából, saját tetteivel, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat, röviden ez szerzőképességet jelent. Cselekvőképesek köre: A 18. életévet betöltött nagykorúak, illetve azok a kiskorúak, akik házasságkötésük folytán teljesen cselekvőképesnek tekintendőek, kivéve azok a személyek, akiknek a cselekvőképességét törvény korlátozza vagy kizárja. A cselekvőképesség alapja a belátási képesség. Belátási képesség: A nagykorú emberi személy olyan elmeállapota, hogy képes az ügyei vitelére önállóan, belátja a cselekedeteinek következményét, illetve azt is látja, hogy a társadalom ezt hogyan ítéli meg. Objektív korlátai: az életkor, 14 év alatt cselekvőképtelen 14-18 év között korlátozottan cselekvőképes 18 év felett cselekvőképes. 20. Korlátozottan cselekvőképesség tartalma, korlátozottan cselekvőképesek köre Tartalma: Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 18.

életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen, valamint az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal helyezett cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá. Polgári jog 7 Nyilatkozataik érvényességéhez törvényes képviselőjük utólagos jóváhagyása vagy beleegyezése szükséges. Köre: Korlátozottan cselekvőképes 14-18 év között. 21. Korlátozottan cselekvőképesek jognyilatkozatai: Nyilatkozataik érvényességéhez törvényes képviselőjük utólagos jóváhagyása vagy beleegyezése szükséges. Ptk. 12/A § (3) bek Korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a./ tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja: b./ megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket: c./ rendelkezik munkával szerzett keresményével: keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat:

d./ megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez 13. § (1) bek A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozatot a./ a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b./ a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c./ a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d./ a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e./ a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. 14/B. § (1) A korlátozottan

cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor érvényes, ha az a gondnoka beleegyezésével vagy utólgaos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképesség válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is a./ tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja: b./ megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket: c./ rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból,, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50 %-ával: annak

erejéig kötelezettséget is vállalhat; d./ megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez 16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt a./ tartására, b./ örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, Polgári jog 8 c./ ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével, egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d./ a 20/B § alapján beszolgáltatott vagyonára, e./ vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50.000,- Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára

vonatkozik. 22. Cselekvőképtelenség tartalma, cselekvőképtelenek köre Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte még be Megdönthetetlen vélelem. Vagy az a nagykorú, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértekben hiányzik. Okai: szellemi fogadkozás és elmeállapot Cselekvőképtelen állapot: aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez belátási képessége tartósan vagy a jognyilatkozat megtételekor átmenetileg teljesen hiányzik. Lehet gyógyszer és abortív részegség. 23. Cselekvőképtelenek jognyilatkozatai: 12/C § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis: nevében a törvényes képviselője jár el. (2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömgesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. 13. § (1) A

törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. (2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem

szükséges. 13/A. § (1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. (2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. Polgári jog 9 15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit - pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan - a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását

vonhatja maga után. (2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. 16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt a) tartására, b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára, e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább

50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik. (2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a) a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg; b) a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő - az a) pontban foglaltak alá nem tartozó - ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti. (3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására

a) bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez, b) ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta. 24. Személyiségvédelem jellemzői, fajtái: A Ptk. általános érvénnyel azt mondja ki, hogy védi a személyiségi jogokat Nem vagyoni kártérítésre lehet valakit kötelezni, ha mást személyiségében megsért. Büntetlenül nem lehet megsérteni valakit. (levéltitok megsértése, magántitok megsértése)Mások jogos érdekeit ne sértse. Van amikor kötelező más név felvétele, pl színészeknél Névváltoztatás. Névviselési jog: joga mindenkit megillet, a kikötés másnak a jogát ne sértse. Sajtóhelyreigazítás: Közszereplőnek többet kell elviselni. A vélemény nyilvánítás szabadságával ütközik, a jogalkotó pontosan szabályozza, attól függően,

hogy milyen Polgári jog 10 napilapban, vagy tv esetében hogyan kell a helyreigazítást közölni. A sérelmet szenvedettnek először az okot adó sajtó felé kell közölnie az igényét, és ha nem tesz eleget, akkor kell bírósághoz fordulni. Kép és hangfelvétel: Képen látható hozzájárulása szükséges a megjelenítéshez, tömegben lévő képnél nem kell hozzájárulás, közéleti személyiségnél sem kell, körözöt bűnöző képének közléséhez sem. Hangfelvétel: Bizonyos körülmények között felhasználhatja a bíróság. Titok és adatvédelem: tv. szabályozza és meghatározza Az érdekelt beletekinthet adataiba és korrigálhatja azt, az érdekelt hozzájárulásával tekinthet bele más, vagy, ha ezt magasabb érdek megköveteli. Magánlakás védelme: a jogos birtokosnak jogában áll, hogy ki áll be, hogy ki mehet be és ki maradhat bent. 25. Személyiségvédelem polgári jogi eszközei: Objektív szankciók: jogsértés

megállapítása, eltiltás a további jogsértés elkövetésétől, megfoszt a jogsértő helyzettől, elégtétel adására kötelezhei a jogsértő felet. Szubjektív szankció: A kártérítés nem vagyoni kártérítés és vagyoni is lehet. 26. Dologi jogi jogviszony – kötelmi jogi jogviszony Dologi jogi jogviszony: - abszolút szerkezetű, tartós jogviszonyok, mely jogviszonyok jogi uralmat biztosítanak a vagyoni értékű jogok felett. Abszolút szerkezete (van egy jogosult, vele szemben mindenki kötelezett) minden más vagyonjogi viszonyokhoz képest a dologi jog legáltalánosabb és legfontosabb megkülönböztető ismerve. A dologi jog a vagyoni viszonyoknak inkább a statikus állapotát rögzíti (azáltal, hogy a vagyonok elrendeződését, a javak feletti uralmi pozíciókat szabályozza). Kötelmi jogi jogviszony: A kötelmi jog mellérendelt jogviszony. Két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelyből kikényszeríthető kötelezettség

keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A kötelmi jog a vagyoni viszonyok állandó mozgását, dinamizmusát biztosítja (azáltal, hogy tipikusan a vagyoni forgalom, a árucsere viszonyait szabályozza). 27. Dolgok osztályozása - természeti tulajdonságuk szerint ingók – ingatlanok elhasználható – elhasználhatatlan helyettesíthető – helyettesíthetetlen osztható és oszthatatlan értékkel bíró és értéknélküli egységes és összetett élő és élettelen -forgalomképességük szerint forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen. Polgári jog 11 28. Ingatlan – ingó, alkotórész – tartozék, gyümölcs - növedék – ingatlan: a föld, és földdel tartósan egyesített dolog(állagának sérelme nélkül nem elmozdítható) - ingó: mindaz, ami nem ingatlan. Alkotórész: mindaz, ami a dologgal olyanképpen van tartósan egyesítve, hogy elválasztással a dolog,

illetve elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke, vagy használhatósága számottevően csökkenne. Tartozék: az a mellékdolog, ami nem alkotórész ugyan, de a fődolog rendeltetésszerű használatához, vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. Gyümölcs: minden olyan gazdasági előny, ami valamely dolognak vagy jogosítványnak a rendeltetésszerű használata során időszakonként visszatérően keletkezik, anélkül azonban, hogy ezáltal a gyümölcsöző dolognak vagy jogosítványnak a létét, épségét és további gyümölcsözési képességet veszélyeztetné. Növedék: minden olyan dolog, amely utóbb vált a föld alkotórészéve. 29. Tulajdonjog fogalma, tartalma (jogok és kötelezettségek): Tulajdonjog: az az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó alanyi jog, ami a hagyományos magántulajdon elvont jogi kifejeződése. A legteljesebb saját dolgon fennálló dologi jog, a

vagyoni viszonyok alap jogviszonya. Tartalma (tulajdonosi triász): birtoklás, használat, rendelkezés) Jogokból és kötelezettségekből tevődik össze. 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. Kötelezettség: A tulajdonosnak viselnie kell a tulajdonában lévő dolog terheit és a kárveszélyt. 99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. 30. A rendelkezési jog: - a tulajdonos a dolog birtokát másnak átengedje - használat jogát másnak átengedje - a hasznok szedésének jogát másnak átengedje - a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje - a dolog

tulajdonjogát másra átruházza - a dolog tulajdonjogával felhagyjon (ingatlan tulajdonlásával felhagyni nem lehet. A rendelkezési jog 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. 113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Polgári jog 12 114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. (2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy

a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy a) a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt. 31. Elidegenítési és terhelési tilalom szerződéses alapításának feltételei, mikor lesz abszolút hatályú: Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonjog egyik korlátja. A dolgot nem lehet eladni, terhelni. Jogszabály esetén abszolút hatályú Érvénytelen, ha a vevő rosszhiszemű, vagy ajándék címén szerezte. Szerződésben kikötött elidegenítési és terhelési tilalom csak átruházás esetén van. Feltételek: Csak a tulajdonjog

átruházása alkalmával és csak abból a célból, hogy az a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Abszolút hatályúvá válik, - ha tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték - ha a rendelkezésre jogot alapító személy rosszhiszemű volt - a rendelkezés ellenérték nélkül történt. 114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. (2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba

ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy a) a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt. 32. Mit jelent az eredeti és származékos szerzésmód, egy-egy példával Tulajdonszerzés: valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. Eredeti szerzésmód: a dolgon a szerzéskor nem állt fenn tulajdon, vagy ha fennállt is, a szerző tulajdonjoga nem abból származik, hanem arra tekintet nélkül keletkezik. Pld. ingóknál: - hatósági határozat és árverés, - elbirtoklás - gazdátlan javak elsajátítása - találás ingatlanoknál: - hatósági határozat és árverés 13 Polgári jog - elbirtoklás - kisajátítás származékos szerzésmód: az új jogosult tulajdona az előző tulajdonjogon alapszik. Pld. ingóknál: - átruházás - termékek, termények és szaporulat elsajátítása - vadak és halak

tulajdonjogának megszerzése - feldolgozás - egyesítés - öröklés ingatlanoknál: - átruházás - növedék - beépítés - ráépítés - öröklés 33. Átruházással való tulajdonszerzés előfeltételei (ingó-ingatlan): Ingóknál: - érvényes jogcím (pld. adásvétel, csere, kölcsön, ajándék) - átadás: a dolog tényleges birtokba adása, vagy más módon a szerző fél uralma alá kerülése. - tulajdon átruházásának szándéka - tulajdonostól szerzés kivétel: Ptk.118 § (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. (2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára

egyébként a jogalap nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók. 119. § Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ingatlanoknál: ugyanazok, mint az ingóknál + ingatlan-nyilvántartási bejegyzés. 34. Hogyan viszonyul egymáshoz főszabályként a föld és az épület tulajdonjoga, mik a kivételek Föld: polgári jogi értelemben a föld felületének körülhatárolt, alaptérképen ábrázolt, külön hrsz.-el megjelölt része Épület: A földrészlet legfontosabb alkotórésze. (Csak az az építmény, ami épületnek minősül) Az épöület osztja a föld jogi sorsát (akié a föld tulajdonjoga, annak a tulajdonjoga a rajta lévő épület) Föld és épület tulajdonjoga: Ptk. 97 § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg Kivétel: (2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli

megállapodás így rendelkezik. Polgári jog 14 (3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg. 113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Aedificium solo cedit: Az épület osztja a föld jogi sorsát. Főszabály: a tulajdonjoga csak együtt ruházható át. 35. Ingatlanokra vonatkozó érvényes adásvételi szerződésnek mik a minimális kellékei (XXV. PED): - a szerződésről készült okirat tartalmából megállapítható felek személye - kitűnik a felek ingatlan tulajdonjogának átruházó akaratnyilvánítása - az ingatlan és ellenszolgáltatás megjelölése benne van az okiratban, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható. 36. Elbirtoklással történő tulajdonszerzés feltételei, mivel valósul meg a sajátkénti birtoklás: - dolog

sajátkénti birtokolása: az elbirtokló a külvilág felé tulajdonosként jelenik meg, gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat. - 15 év szakadatlan birtoklás ingatlanoknál, más dolgoknál 10 év szakadatlan birtoklás. Az elbirtoklás 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. (3) (4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. (5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték

fejében jogot szerzett. Az elbirtoklás 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. (2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. (3) (4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. (5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett. Polgári jog 15 122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek

minősült. 123. § Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. 124. § (1) Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul, b) tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §), c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. (2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. 37. Mi a következménye, ha elmarad az elbirtoklással történt tulajdonszerzés

ingatlan-nyilvántartási bejegyzése: Ha az elbirtokló tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerzett. A bejegyzés hiánya mindazonáltal nem akadálya, hogy az elbirtokló gyakorolja a tulajdonosi jogokat. 38. Ráépítés, túlépítés: T ú l é p í t é s: 109. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy c) az egész földet vásárolja meg. (2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, b) a

földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik. 110. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a 109. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítő a) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy b) az épületet bontsa le. (2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga. 111. § (1) A bíróság a túlépítés következményeit a

szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Polgári jog 16 R á é p í t é s: 137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására (2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. (3) Ha valaki a más

tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. (4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. 138. § (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a

ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. (2) (3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 39. Közös tulajdon keletkezése, tartalma: Közös tulajdon keletkezik, amennyiben ugyanazon a dolgon a tulajdonjog meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illetnek. (Pld ingatlan közös vásárlása, házastársi vagyonközösség keletkezése, társasház szerződés, közös öröklés). Tartalma: ugyanaz mint a tulajdonjognak, csak több személyt illet meg. 40. Tulajdonostársak belső jogviszonyai: - a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására, használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja, a többiek jogainak és dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. - a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg - a

rendelkezési jog saját tulajdoni hányadára nézve minden tulajdonostársat önállóan megilleti, de a többi tulajdonostársnak elővásárlási, élőbérleti, előhaszonbérleti joga van. - a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. 41. A tulajdonostársak külső jogviszonyai: - Az egész dologgal (hasznosítás, rendelkezés) csak a tulaj- Polgári jog 17 donostársak együttesen jogosultak rendelkezni (egyhangú határozat). - Bármelyik tulajdonostárs a tulajdonjog védelmében felléphet. - Bármelyik tulajdonostárs felléphet a birtokvédelem érdekében és a birtokvédelmi eszközök egymással szemben is megilletik a tulajdonostársakat. 42. Birtok fogalma, fajai: Birtok: tényleges hatalom a dolog felett (nem jogi, hanem tényállapot a birtok) Fajai: saját – idegen birtok eredeti – származtatott

birtok elsődleges – másodlagos birtok törvényes – törvénytelen birtok 43. Földhasználat, haszonélvezet, használat, telki szolgalom: Földhasználat: az épület tulajdonosának jogszabályon alapuló joga föld, földrészlet használatára. Haszonélvezet: olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában álló ingatlan vagy ingó dolgot birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti, de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. Használat: a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Telki szolgalom: valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságból egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. 44. Tulajdonjog és egyéb dologi jogok

tulajdonvédelmi eszközei: - jogos önhatalom - tulajdoni per - tulajdonjog háborítatlanságát védő per - ingatlan-nyilvántartási igény - igényper 45. Szerzői jog, szerzői mű kritériumai és kizárt az oltalomból Szerzői jog: Irodalomtudomány, művészet körébe tartozó szellemi alkotások létrehozása, felhasználásának védelme. Természetét tekintve abszolút szerkezetű és negatív tartalmú Mindenki tűrésre kötelezett. Szerzői mű kritériumai: Irodalomtudomány, művészet területkörébe tartozó rendszerint valamilyen formában rögzített egyéni eredeti gondolat. Elsődleges alkotás : tartalmában, formájában más műtől nem függenek. Másodlagos alkotás: fordítás, színpadra állítás, felhasználása az elsődleges alkotástól függ. Kizárt az oltalomból: jogszabály, ügyirat, szabvány, az ötlet, az elv, elgondolás, matematikai művelet, folklór: önmagában nem részesül oltalomban, kivétel a népművészeti ihletésű mű.

46. Szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai Szerző: Aki a művet megalkotta. Polgári jog 18 Szerzőtárs: A művet úgy alkotják meg, hogy az közös mű, de a részei nem használhatók fel önállóan. Társszerző: A mű közös, részei elhatárolhatók. Szerző jogai 1. nyilvánosságra hozatal joga: eldöntheti, hogy a művét titokban tartja v nyilv-ra hozza, ez a jog csak a mű közléséig tart. Ha a szerző halála után kerül elő a mű, nyilvánosságra hozása törvényes vélelem, hogy nyilvánosságra akarta hozni, a szerző jogutódja nyilatkozhat. 2. Visszavonás joga: több feltétel esetén teheti meg (alapos okkal, írásban kell közölni, visszavonással felmerült kárt térítse meg) 3. Név feltüntetésének joga: a szerzőnek joga van arra, h a nevét feltüntessék v név nélkül v akár felvett nevén nyilvánosságra hozni. A szerzői minőséget senki ne vonja kétségbe! 4. Integritáshoz való jog: senki ne torzítsa, ne változtassa

meg az ő művét A szerző személyhez fűződő jogai időben korlátlanok, forgalomképtelenek, nem mondhat le róluk. 5. Vagyoni jogai: kizárólagos joga van a mű bármely felhasználására, felhasználás esetén díjazás illeti meg. Le lehet mondani díjazásról, de kifejezetten csak nyilatkozat alapján A vagyoni jogok nem ruházhatók át, örökölhető, halál esetére lehet vele rendelkezni. 47. Szerzői jog korlátai, szerzői jogbitorlás, és a védelem eszközei Szerzői jog korlátai: szabad felhasználás (nem kell a szerző hozzájárulása) Idézés joga – nyilv-ra hozott művet bárki idézhet. Átvétel – iskolai oktatás, tudományos ismeretterjesztés célokra Magáncélra másolat, kölcsönzés oktatás céljából többszörösítés. Szerzői jogbitorlás: amikor a szerző személyi és vagyoni jogát megsértik. Mindenki köteles tartózkodni attól, hogy a szerzői jogot valami módon megsértse. Ha a szerzői jog valamilyen okból sérül, akkor

van objektív szankció: bíróság állapítja meg, hogy jogsértés történt és kötelezi, hogy hagyja abba, tiltsa el. Adjon elégtételt megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett, térítse vissza a jogsértéssel elért gazdagodást, tárja fel üzleti kapcsolatait, eredeti állapot visszaállítására kötelezze, fossza meg a jogsértéshez használt eszközöktől, semmisítse meg az eszközöket Szubjektív eszközök: polgári jogi kártérítésre kerül sor. 48. Találmány, szabadalom, szabadalmazható találmány, szabadalmas jogai: Szabadalom): időleges és kizárólagos hasznosítási és rendelkezési jogot biztosít az oltalom jogosultjának a találmány tárgyára. A szabadalmi jogviszony absz szerk és neg tartalmú Találmány: alkotó tev eredménye. (műszaki jellegű alkotás, amely a mai tudomány és technika állásához képest előrelépést jelentő megoldás, amely a gyakorlatban hasznosítható) Szabadalmazható találmány: világviszonylatban

új, feltalálói tev-en alapul, iparilag alkalmazható, találmány jellegű legyen, ne ütközzön közrendbe, erkölcsbe. Személyhez fűződő jogai: névjog, szerzőség elismeréséhez való jog. Vagyoni jogai: kizárólagos joga van a találmány hasznosítására, másnak átengedheti: licencia szerződés, feltételhez kötött használat. Bárkivel szemben felléphet, aki jogtalanul, engedélye nélkül használja, forgalomba hozza. 49. Szolgálati, alkalmazotti találmány Szolgálati találmány: Munkaviszonyból eredő kötelezettsége a feltalálónak, hogy a találmány tárgyához tartozó megoldásokat dolgozzon ki, szabadalom a munkáltatót illeti. Alkalmazotti találmány: nem munkaköri kötelezettség, a dolgozó olyan megoldást dolgoz ki, amelyet a munkáltató tevékenységi körében használni tud. Szabadalom a feltalálót illeti 50. Oltalom korlátai Polgári jog 19 Előhasználati jog: vki más találmányának előállítását, használatát az

elsőbbség napja előtt belföldön jóhiszeműen kezdte meg v erre komoly előkészületet tett, gazdasági tevékenységének körében. Továbbhasználati jog: szabadalmi oltalom megszűnése után újra érvénybe helyezése – vki hasznosítja Oltalmazott találmány rövidebb, mint 20 év. Tranzit eszközök és áruk: nem terjed ki az oltalom hatálya olyan külföldi árura, amely nem kerül belföldi forgalomba, vmint szállítási eszközökre, amelyek átmennek az ország területén 51. Szabadalmi kényszer engedélyek Szabadalmi kényszer engedély: hasznosítási és rendelkezési jog visszaélésszerű megakadályozását szolgálja. - belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet kaphatja, ha - igazolja, h jsz-i feltételei fennállnak, a szabadalmas önként nem adott engedélyt a hasznosításra, és a kérelmező a találmányt megfelelő terjedelemben hasznosítani tudja - kérelemre b adja ki, meghat időtartalmát - hasznosítás elmulasztása miatt . szabadalmak

függősége miatt 52. Oltalom keletkezése, elsőbbség Magyar Szabadalmi Hivatal Keletkezése bejelentéssel (kérelem, leírás, rajz stb), napja a hiv-ba beérkezés. Elsőbbség: bejelentési elsőbbség (unió: 2hónapon belül kérheti, hogy a nap a belföldi bejelentés legyen) 53. Nemleges megállapítási eljárás, oltalom megszűnése Nemleges megállapítási eljárás: aki attól tart, h ellene szabadalom bitorlás miatt eljárást indítanak, előtte kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított termék, eljárás nem ütközik vmely, általa megjelölt szabadalomba. Ezt kimondó jogerős határozat kizárja, hogy ugyanerre a termékre, eljárásra eljárást indítsanak ellene. Oltalom megszűnése: idő eltelte (20év), fenntartási illeték nincs, lemondás, megsemmisítés és korlátozás. 54. Használati minta, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma Mikroelektronikai félvezető termékek (tipográfiájának) oltalma:

Félvezető termékek elrendezése, összeköttetése, térbeli elrendezése, kidolgozása jelentős szellemi erőfeszítést igényel, magas költségek, lemásolás olcsóbb – olt idő 10év Használati minta: termék kialakítására, szerkezetére, elrendezésére vonatkozó sajátos megoldás, 10év oltalmi idő. 55. Formatervezési minta oltalma, földrajzi árujelzők, Know-how fogalma Formatervezési minta oltalma: dolog, termék külső kialakítása – design tev. Földrajzi árujelzők: származás (meghat földrajzi területről származik) – földrajzi kapcsolat – az jogosult aki ott él, ott fejt ki gazd-i tev-et. – eredet megjelölés (orsz-on belüli meghat tájegység, helységre utal, jelzi a minőséget) Know-how: vagyoni értékű műszaki, gazdasági, szervezési ismeret, kapcsolat. Titkos – általánosan nem ismert, közkincsé válásáig tart. 56. Öröklési jog, ipso iure öröklés Polgári jog 20 Ipso iure öröklés: az öröklés minden

külön jogcselekmény nélkül, az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva áll be. Öröklés: az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes (universalis) jogutódlás (Ptk. 598§) Az öröklés a tulajdonjogi viszonyokban a tulajdonos személyében ipso iure alanyváltozást eredményez. Örökhagyó: az elhunyt személy, akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következett be. Öröklési jogcímek örökhagyó végintézkedése - törvényes öröklés Hagyaték: az örökhagyó halála esetén jogutódaira átszálló egész vagyon v vagyontárgyak. Örökös: akire az örökhagyó hagyatéka teljesen v részben száll át. 57. Ki nem örökölhet aki az örökhagyó előtt meghal; aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg; aki az öröklésre érdemtelen; aki lemond az öröklésről; akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; aki az örökséget

visszautasította. Külön élő házastárs tv-es öröklés esetén, ha nem éltek együtt, de ellenbizonyítás lehetséges. 58. Öröklés lemondás – öröklés visszautasítása Lemondás az öröklésről: Csak az örökhagyó életében lehet, az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult közötti írásbeli szerződéssel történik. Más nevében nem mondhat le Módosítani lehet, más javára is le lehet mondani. ingyenesen vagy ellenérték fejében, megtámadható terjedelme megállapodás tárgya: o egész örökrész v az örökrész egy részére o vonatkozhat a kötelesrészre is ill. kizárólag a kötelesrészre A lemondás a rendkívüli vagyongyarapodásra nem terjed ki. Hatályát veszti, ha közben gyarapodik az örökhagyó, és nem mondott volna le, ha erről tud. Az öröklés visszautasítása: az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni. (Az államot nem

illeti meg ez a jog, szükségbeni örökös) Nem lehet feltételhez kötni és időhöz, nem lehet visszavonni a visszautasítást , csak arra terjed ki, aki visszautasít, más javára nem lehet. Csak egész vagyont lehet visszautasítani. Csak mezőgazdasági földterületet, mg eszközöket, ha nem élethivatásszerűen foglalkozik vele. Szóban is tehető 59. Osztályra bocsátás jelentősége Jogalkalmazási segédeszköz. Vagyoni aránytalanságok kiküszöbölését szolgálja. Amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik köteles hozzászámítani a hagyaték értékéhez azon ingyenes adományok értékét, amelyeket az örökhagyó életében kaptak, ha az örökhagyó a hozzászámítást kikötötte vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy ezzel a kötelezettséggel adta. Kivétel : Szokásos mértékű ajándék, tartás. A juttatáskori értéket kell hozzászámítani. Érvényesül ez esetben is a helyettesítés elve Ha az adomány

értéke meghaladja az örökrészt, nem kell visszaadni, de a hagyatékból nem részesül. 60. Köteles rész, betudás Köteles rész: Az örökhagyó legközelebbi rokonainak, házastársának a törvény szerint járó minimum részesedése. Polgári jog - - 21 Köteles rész alapja: - a hagyaték tiszta értéke (nincs tartozás) - az élők között bárkinek juttatott adomány juttatáskori tiszta értéke. Köteles rész minimuma : törvényes örökrész fele. Köteles rész kiadása: A köteles részt minden teher és korlátozás mentesen kell kiadni. - Nem érinti: erkölcstelen életmód, tartási kötelezettség hiánya, kitagadott, súlyos bcs, 5 évnél több szabadságvesztés, házastársi kötelezettséget durván sértő magatartás. Betudás: A köteles rész kielégítésére szolgál. Mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármilyen jogcímen kap, illetve mindaz, amit az örökhagyótól életében ingyen kapott, feltéve, ha az a köteles rész

alapjához kell számítani. (a hozzászámítás kötelezettségével kapta) igazságosságra törekszik, az aránytalanságok kiküszöbölésére. 61. Osztályra bocsátás – betudás összehasonlítása Jogalkalmazási segédeszköz. Vagyoni aránytalanságok kiküszöbölését szolgálja. Amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik köteles hozzászámítani a hagyaték értékéhez azon ingyenes adományok értékét, amelyeket az örökhagyó életében kaptak, ha az örökhagyó a hozzászámítást kikötötte vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy ezzel a kötelezettséggel adta. Kivétel : Szokásos mértékű ajándék, tartás. A juttatáskori értéket kell hozzászámítani. Érvényesül ez esetben is a helyettesítés elve Ha az adomány értéke meghaladja az örökrészt, nem kell visszaadni, de a hagyatékból nem részesül. Betudás: igazságosság a cél; köteles rész kielégítésére szolgál, mindaz, amit a jogosult a

hagyatékból bármilyen célból, illetve mindaz, amit az örökhagyótól életében ingyen kapott, feltéve, ha a köteles rész alapjához hozzá kell számítani. 62. Ági öröklés Ági öröklés: felmenők, testvérektől örökhagyóra háramolt vagyon ne kerüljön ki a családból. Háramlás ingyenes legyen, vagy örökléssel történjen. Ági öröklés csak leszármazók hiányában. Az ági öröklés rendje: Az ági vagyontárgy az örökhagyó legközelebbi felmenőjétől kiindulva öröklődik, fokozatosan haladva visszafelé az adott felmenői ágon, addig a személyig, akitől az adott vagyontárgy háramlása megindult. Ha nincs meg természetben az ági vagyon, nincs ági öröklés. Ági öröklés csak az eredetét képviselői felmenői ágon és csak addig a fokig érvényes, ahonnan az örökhagyóhoz került. Szülő örökli a vagyont, ha róla, vagy felmenőjétől háramlott az örökhagyóra. Ha szülő kiesik, örökhagyó testvérei. 63. Özvegyi

jog: tartalma szerint haszonélvezeti jog, mindarra a vagyontárgyakra, amit nem ő örököl, haláláig vagy új házasságkötésig illeti meg, megváltásra, vagy korlátozásra van lehetőség. - Korlátozása: örökösök kérhetik a korlátozást, ha terjedelme az özvegy szükségleteit meghaladja. Bármikor kérhetik, a korlátozás mértékének alsóbb küszöbét meghatározza a jogalkotó, hogy biztosítsa a túlélő házastárs szükségleteit, figyelemmel az általa örökölt vagyontárgyra, saját vagyonára, saját jogon megszerzett járandóságára. Polgári jog 22 - Megváltás: özvegyi jogot meg lehet megváltani. Kérhetik az örökös, és túlélő házastárs. Kivétel: nem lehet ház megváltását az özvegy által lakott lakásra, és az abban található felszerelési tárgyakra. A hagyaték megnyílását követően 1 éven belül, hagyatéki eljárásban lehet kérni. Mértéke egy gyermekrésznyi, egy gyermek esetén az egésznek fele, ági

vagyon 1/3-a. Kiadása természetben, vagy pénzben 64. Végrendelet fogalma, fajai Fogalma: az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Minimális kellékei: 1) külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék; 2) halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből végrendeleti minősége kitűnjön; Fajai: Szóbeli, közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet – ami lehet: holográf, allográf, közjegyzőnél letett). Közvégrendelet: közjegyző előtt közokirati forma. Írásbeli végrendelet: csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért, és írni olvasni tud. Maga írja, vagy mással íratja Érvényessége: végrendeli minőség kiderül, keltének helye, ideje kitűnik az okiratból Írásbeli magánvégrendelet fajtái: holográf (maga írja és aláírja) Allográf: két tanú jelenlétében aláírja, illetve két tanú jelenlétében az

aláírást sajátjának ismeri el. Ha több lapból áll a végrendeletet folyamatos sorszámmal kell ellátni, és alá kell írni a többi lapot is. Ki lehet tanú: aki képes a végrendelkező személy azonosságának tanúsítására. Nagykorú, cselekvőképes és írástudó. Ha a végrendelkező a tanú, vagy hozzátartozója javára végrendelkezik, akkor saját kezűleg kell írnia a rá vonatkozó részt, és aláírnia, vagy két indifferens tanúval aláírni. Szóbeli végrendelet: ha a végrendelkező életét közvetlenül fenyegető helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy nagy nehézségek árán tehetne. Két tanú együttes jelenléte szükséges, akik a végrendelkező nyelvét értik, és ki kell jelenteni, hogy ez az ő végrendelete. 65. Hagyatéki tartozások A hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel az örökös, de csak az örökség erejéig. Sorrend: örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték

megszerzésével járó ill. eljárási költségek, az örökhagyó tartozásai, a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek kielégítése. 66. Hagyomány, meghagyás Hagyomány: az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező különös jogutódlás, amelynek során a hagyományos a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kellene: dologi hagyományrendelés, kötelmi hagyományrendelés. Kötelmi hagyomány: az örököstől szerzi meg a hagyományt. Meghagyás: az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt kötelezettséggel terhel, amelynek követelésére azonban a kedvezményezett nem válik jogosulttá