Jogi ismeretek | Polgári jog » Polgári jogi vizsgakérdések igazságügyi ügyintézők részére

Polgári jogi vizsgakérdések igazságügyi ügyintézők részére 2002/2003 tanév II. félév 1. Polgári jog tárgya, tartalma: Tárgya: a személyek vagyoni és személyi viszonyai. 1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. (2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. Tartalma: a vagyoni és személyi viszonyokra vonatkozó jogszabályok összessége. 2. Közjog, magánjog viszonya, elhatárolása Közjog: Magánjog: - közhatalom kiépítésére, - alanyi jogok biztosítására fenntartására, gyakorlására és gyakorlására szolgál szolgál. - alá-fölérendeltségi

viszonyok - mellérendeltségi viszonyok - a felettesnek többletjogai - felek egyenrangúak vannak - a kötelezettek akaratára nincs - akarat-autonómia érvétekintettel nyesül - azonosság van - érdekellentét van - a köz érdekében közvetlen kényszert alkalmaz - közvetett kényszer van - szervezett rendszer - szervezetlenség, eshetőlegesség - kikényszeríthetőség: tiltó, - kikényszeríthetőség: jogosító, illetve kötelező nor- szabályozás mák 3. A polgári jog rendszere: Személyek joga (Ptk. 2 rész)Jogképesség, cselekvőképesség, személyiségvédelem. Vagyoni viszonyokat szabályoz (dologi, kötelmi, öröklési jog) 4. Polgári jog alapelvei: - Autonóm mozgástér védelmének elve, - Ésszerűség elve, - Igazságosság elve,jogbiztonság elve, - Jogfejlesztő értelmezés elve, - Jóhiszeműség és tisztesség elve Polgári jog 2 - Rendeltetésszerű joggyakorlás elve, - Joggal való visszaélés tilalma, - Együttműködés elve -

Elvárható magatartás elve 5. Jóhiszeműség és rosszhiszeműség fogalma: Jóhiszeműség: Aki nem tud, vagy kellő körültekintés mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról. Rosszhiszeműség: Aki tud vagy tudnia kellene kellő körültekintés mellett a látszattal ellentétes valóságról. 6. Joggal való visszaélés tilalma: Ptk. 5 § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést (2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. 7. Együttműködés követelménye: Felek kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során, polgári jogi jogviszonyokban. 8. Elvárható magatartás: Ha a jogszabály szigorúbb

követelményt nem támaszt, akkor a polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. 9. A jogforrás fogalma, polgári jog forrásai A jogforrás fogalma: alanyi: a jogforrás alkotója tárgyi: a jogalkotó hatáskörrel felruházott, közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály polgári jog forrásai: Alkotmány törvény (különösen Ptk.) kormányrendelet miniszteri rendelet önkormányzati rendelet tvr. 10. Jogi norma szerkezete, elemei, tartalma: Szerkezete: • Tényállás = feltétel = hipotézis: elvont módon meghatározott jelenségek összessége, amelyek bekövetkezéséhez a jogszabály meghatározott emberi magatartást fűz (lényeges és tipikus tények kiemelése) Polgári jog 3 Vélelem: valószínű tényállást valósnak tekint a bizonyítás megkönnyítésére - megdönthető (pl.: mikor fogant a gyermek)I - megdönthetetlen (18. év alatti nem lehet cselekvőkées)

Fikció: valótlan tényállást valósnak tekint, azért, hogy egy jogkövetkezményt alkalmazhasson. Rendelkezés = diszpozíció: a követendő magatartás a hipotézis megvalósulása esetén - tevés - nem tevés - tartózkodás • Diszpozíció: - diszpozitív szabályozás: (jellemzően a magánjog területén) jogszabály által előírt magatartástól enged eltérést. - kogens: kötelező norma - klaudikáló kogencia: egyoldalúkogencia, csak az egyik félnek enged eltérést, (pl: biztosítási kötvénynél csak a jogosult érdekében, javára lehet eltérni a szerződéstől). • Jogkövetkezmény = Szankció 1. Beállt a kívánt joghatás, mert a rendelkező részben foglaltak teljes egészében megvalósultak, 2. felek magatartása jogellenes az előírt szabályok ellenére Jogkövetkezmény: joghátrány, szankció (hátrányos jogkövetkezmény). Szankció: - objektív: magatartás ténye önmagában megalapozza a joghátrány a bekövetkezését (pl:

érvénytelenség, jogosultság elvesztése (részletre történő vásárlásnál egy részlet kimarad, akkor elveszik a jogosultság és egy összegben kérheti a hitelező). - szubjektív: a jogsérelmet követő magatartás felróható. van exkulpáció = kimentési lehetőség kártérítés és bírság van. Közérdekű bírság: sérelem nagysága nem állarányban a felróható magatartással. 11. A jogi norma fajtái: - önálló norma: önmagában szabályoz, - nem önálló norma: 1. megszorító: egy másik jogszabály mikor nem érvényesülhet – ezt mondja ki 2. kiterjesztő: tartalmát az eredetileg a hatálya alá nem tartozó más esetre is vonatkozhat, Polgári jog 4 3. fogalom meghatározó: definiál a jogalkotó, 4. hivatkozó: másik jogszabályra utal, másik norma alkalmazását rendeli el. 12. Polgári jogviszony jellemzői, osztályozása: Jogilag szabályozott társadalmi viszony, személyek közötti (természetes és jogi személyek) vagyoni,

illetve személyi jellegűek, a felek egyenjogúak és mellérendeltek, autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze, a feleknek egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságai és kötelezettségei vannak. Szerkezetét tekintve: abszolút szerkezet: csak a jogosult ismert, mindenki más vele szemben kötelezett (pl: tulajdonviszony) relatív szerkezet: ismertek a felek, egymással szemben jogosultak és kötelezettek is egyaránt. (fő területe a kötelmi jog) Jogalanyok érdekállása szerint: osztott kötelem: többen tartoznak, illetve többen követelnek (mindenki csak a maga részét teljesíti) jogosulti együttesség: több jogosult van, aa szolgáltatás nem osztható (hagyaték) egyetemlegesség: mindkét oldalon van (jogosulti, kötelezetti). Egyszerre, de csak egyszer az egészet a jogosultak követelhetik (hitelező-védelmi kötelem) Egyidejű többalanyiságot jelent mindhárom. Egymást követő többalanyúság: (jogelőd-jogutód kapcsolat)

- egyetemes jogutódlás (örökös pozíciója, örökli az aktívákat és passzívákat is) - különös jogutódlás (hagyomány, csak aktívák) 13. Naturális obligatio, elévülés: Naturális obligatio: Olyan kötelem, amelynél az igényhelyzet hiányzik, azaz állam által kikényszeríthetőség nem lehetséges. Amennyiben a kötelezett önkéntesen teljesít, akkor nem követelheti vissza Elévülés: Egy olyan jogintézmény, amelynek következtében az időmúlással enyészik el az igény kikényszeríthetősége. 5 év, van rövidebb és van hosszabb is, de pld a tulajdoni igények nem évülnek el. Megszakadás: ha a megszakadás alábbi okai bekövetkeznek, akkor az elévülési határidő újrakezdődik. - követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás - követelés bírósági úton való érvényesítése - követelés megegyezéssel való módosítása (egyezség is) - kötelezett részéről tartozás elismerés Polgári jog 5 Nyugvás:

326. § (2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. 14. Váromány, alakító jog, jogi tények fogalma, tartalma Váromány: függő jogi helyzet a leendő jogosult oldalán, amely a későbbi jogszerzés lehetőségét hordozza magában. Főszabály: egyoldalú nyilatkozattal senki sem róhat kötelezettséget a másira. Kivétel: alaktó jog: amellyel az egyik jogalany egyoldalú nyilatkozatával jogviszony tartalmát megállapítja, módosítja, megszünteti úgy, hogy a másik félre kötelezettséget keletkeztet, jogosultságot

szüntet meg. Jogi tények fogalma: Emberi, társadalmi, természeti jelenségek, tények, körülmények, amelyek jogszabályt keletkeztetnek, módosítanak, megszüntetnek. Emberi magatartások: - jogos magatartás, - jogilag nem védettmgatartás - jogellenes magatartás Emberi és társadalmi körülmények: - születés,- halálozás, - belátási képesség, - vétőképesség, - jó- és rosszhiszeműség 15. Utaló magatartás (biztatási kár) Ptk. 6 § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. 16. Személy, személyiség fogalma: Személy: a polgári jogi jogképességgel és jogalanyisággal felruházott emberi és jogi személyt jelenti. Az emberi személy eszmei értékét nevezzük személyiségnek. 17. Jogképesség, cselekvőképesség, belátási képesség,

vétőképesség: Jogképesség: az emberi személynek, illetve jogi személynek azon képessége, hogy polgári jogi jogviszony alanya lehet, jogai és kötelezettségei lehetnek. Minden emberi személynek van jogképessége, a méhmagzatnak feltételes a jogképessége, az élve születéstől függ, a Polgári jog 6 fogantatástól visszamenően. Ez megdönthető vélelem, a fogantatás idejére vonatkozóan a jogképesség jellemzője: - általános: minden emberi személyt megillet, - egyenlő: nincs különbség, minden embert egyenlően illet meg, - feltétlen: nem lehet feltételhez kötni, nem lehet korlátozni, a korlátozás semmis, lemondani róla nem lehet. 18. A jogképesség kezdete, tartama: A jogképesség a személy állapota. Kezdete a születés, és az élet végéig tat A halál megállapítása orvosi szakkérdés, több momentumból áll: szívleállás, agyhalál beállta, légzés leállása. Jogi szempontból lényeges a halál Ha nem állapítható meg

a halál időpontja, akkor erre két megoldás létezik: - a halál tényének bírói megállapítása, - holttá nyilvánítás. A halál tényének bírói megállapítása: Van halott, de valamilyen körülmény miatt nem kerül sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására, később ezt már csak a bíróság pótolhatja. Holttá nyilvánítás: Bizonytalan körülmények között eltűnt személyről van szó. Ezt 5 év az eltűnést követően lehet indítani. Az eltűnés dátumától, amikor utoljára látták, ha nem tudják, az utolsó ismert kilétének dátumától számított következő nap 15. napjától kell az eltűnés időpontját számítani. 19. Cselekvőképesség tartalma, cselekvőképesek köre: Cselekvőképesség tartalma: teljesen cselekvőképes az a személy, aki saját jogán és saját tényeivel tehet vagy fogadhat el jognyilatkozatot, köthet szerződést. Csak emberi személy lehet Emberi személynek az a képessége, hogy saját akarat

elhatározásából, saját tetteivel, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat, röviden ez szerzőképességet jelent. Cselekvőképesek köre: A 18. életévet betöltött nagykorúak, illetve azok a kiskorúak, akik házasságkötésük folytán teljesen cselekvőképesnek tekintendőek, kivéve azok a személyek, akiknek a cselekvőképességét törvény korlátozza vagy kizárja. A cselekvőképesség alapja a belátási képesség. Belátási képesség: A nagykorú emberi személy olyan elmeállapota, hogy képes az ügyei vitelére önállóan, belátja a cselekedeteinek következményét, illetve azt is látja, hogy a társadalom ezt hogyan ítéli meg. Objektív korlátai: az életkor, 14 év alatt cselekvőképtelen 14-18 év között korlátozottan cselekvőképes 18 év felett cselekvőképes. 20. Korlátozottan cselekvőképesség tartalma, korlátozottan cselekvőképesek köre Tartalma: Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 18.

életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen, valamint az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal helyezett cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá. Polgári jog 7 Nyilatkozataik érvényességéhez törvényes képviselőjük utólagos jóváhagyása vagy beleegyezése szükséges. Köre: Korlátozottan cselekvőképes 14-18 év között. 21. Korlátozottan cselekvőképesek jognyilatkozatai: Nyilatkozataik érvényességéhez törvényes képviselőjük utólagos jóváhagyása vagy beleegyezése szükséges. Ptk. 12/A § (3) bek Korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a./ tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja: b./ megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket: c./ rendelkezik munkával szerzett keresményével: keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat:

d./ megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez 13. § (1) bek A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozatot a./ a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b./ a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c./ a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d./ a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e./ a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. 14/B. § (1) A korlátozottan

cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor érvényes, ha az a gondnoka beleegyezésével vagy utólgaos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképesség válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is a./ tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja: b./ megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket: c./ rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból,, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50 %-ával: annak

erejéig kötelezettséget is vállalhat; d./ megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez 16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt a./ tartására, b./ örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, Polgári jog 8 c./ ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével, egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d./ a 20/B § alapján beszolgáltatott vagyonára, e./ vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50.000,- Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára

vonatkozik. 22. Cselekvőképtelenség tartalma, cselekvőképtelenek köre Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte még be Megdönthetetlen vélelem. Vagy az a nagykorú, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértekben hiányzik. Okai: szellemi fogadkozás és elmeállapot Cselekvőképtelen állapot: aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez belátási képessége tartósan vagy a jognyilatkozat megtételekor átmenetileg teljesen hiányzik. Lehet gyógyszer és abortív részegség. 23. Cselekvőképtelenek jognyilatkozatai: 12/C § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis: nevében a törvényes képviselője jár el. (2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömgesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. 13. § (1) A

törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre; külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. (2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem

szükséges. 13/A. § (1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. (2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. Polgári jog 9 15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit - pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan - a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását

vonhatja maga után. (2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. 16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt a) tartására, b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára, e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább

50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik. (2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a) a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg; b) a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő - az a) pontban foglaltak alá nem tartozó - ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti. (3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására

a) bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez, b) ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta. 24. Személyiségvédelem jellemzői, fajtái: A Ptk. általános érvénnyel azt mondja ki, hogy védi a személyiségi jogokat Nem vagyoni kártérítésre lehet valakit kötelezni, ha mást személyiségében megsért. Büntetlenül nem lehet megsérteni valakit. (levéltitok megsértése, magántitok megsértése)Mások jogos érdekeit ne sértse. Van amikor kötelező más név felvétele, pl színészeknél Névváltoztatás. Névviselési jog: joga mindenkit megillet, a kikötés másnak a jogát ne sértse. Sajtóhelyreigazítás: Közszereplőnek többet kell elviselni. A vélemény nyilvánítás szabadságával ütközik, a jogalkotó pontosan szabályozza, attól függően,

hogy milyen Polgári jog 10 napilapban, vagy tv esetében hogyan kell a helyreigazítást közölni. A sérelmet szenvedettnek először az okot adó sajtó felé kell közölnie az igényét, és ha nem tesz eleget, akkor kell bírósághoz fordulni. Kép és hangfelvétel: Képen látható hozzájárulása szükséges a megjelenítéshez, tömegben lévő képnél nem kell hozzájárulás, közéleti személyiségnél sem kell, körözöt bűnöző képének közléséhez sem. Hangfelvétel: Bizonyos körülmények között felhasználhatja a bíróság. Titok és adatvédelem: tv. szabályozza és meghatározza Az érdekelt beletekinthet adataiba és korrigálhatja azt, az érdekelt hozzájárulásával tekinthet bele más, vagy, ha ezt magasabb érdek megköveteli. Magánlakás védelme: a jogos birtokosnak jogában áll, hogy ki áll be, hogy ki mehet be és ki maradhat bent. 25. Személyiségvédelem polgári jogi eszközei: Objektív szankciók: jogsértés

megállapítása, eltiltás a további jogsértés elkövetésétől, megfoszt a jogsértő helyzettől, elégtétel adására kötelezhei a jogsértő felet. Szubjektív szankció: A kártérítés nem vagyoni kártérítés és vagyoni is lehet. 26. Dologi jogi jogviszony – kötelmi jogi jogviszony Dologi jogi jogviszony: - abszolút szerkezetű, tartós jogviszonyok, mely jogviszonyok jogi uralmat biztosítanak a vagyoni értékű jogok felett. Abszolút szerkezete (van egy jogosult, vele szemben mindenki kötelezett) minden más vagyonjogi viszonyokhoz képest a dologi jog legáltalánosabb és legfontosabb megkülönböztető ismerve. A dologi jog a vagyoni viszonyoknak inkább a statikus állapotát rögzíti (azáltal, hogy a vagyonok elrendeződését, a javak feletti uralmi pozíciókat szabályozza). Kötelmi jogi jogviszony: A kötelmi jog mellérendelt jogviszony. Két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelyből kikényszeríthető kötelezettség

keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A kötelmi jog a vagyoni viszonyok állandó mozgását, dinamizmusát biztosítja (azáltal, hogy tipikusan a vagyoni forgalom, a árucsere viszonyait szabályozza). 27. Dolgok osztályozása - természeti tulajdonságuk szerint ingók – ingatlanok elhasználható – elhasználhatatlan helyettesíthető – helyettesíthetetlen osztható és oszthatatlan értékkel bíró és értéknélküli egységes és összetett élő és élettelen -forgalomképességük szerint forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen. Polgári jog 11 28. Ingatlan – ingó, alkotórész – tartozék, gyümölcs - növedék – ingatlan: a föld, és földdel tartósan egyesített dolog(állagának sérelme nélkül nem elmozdítható) - ingó: mindaz, ami nem ingatlan. Alkotórész: mindaz, ami a dologgal olyanképpen van tartósan egyesítve, hogy elválasztással a dolog,

illetve elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke, vagy használhatósága számottevően csökkenne. Tartozék: az a mellékdolog, ami nem alkotórész ugyan, de a fődolog rendeltetésszerű használatához, vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. Gyümölcs: minden olyan gazdasági előny, ami valamely dolognak vagy jogosítványnak a rendeltetésszerű használata során időszakonként visszatérően keletkezik, anélkül azonban, hogy ezáltal a gyümölcsöző dolognak vagy jogosítványnak a létét, épségét és további gyümölcsözési képességet veszélyeztetné. Növedék: minden olyan dolog, amely utóbb vált a föld alkotórészéve. 29. Tulajdonjog fogalma, tartalma (jogok és kötelezettségek): Tulajdonjog: az az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó alanyi jog, ami a hagyományos magántulajdon elvont jogi kifejeződése. A legteljesebb saját dolgon fennálló dologi jog, a

vagyoni viszonyok alap jogviszonya. Tartalma (tulajdonosi triász): birtoklás, használat, rendelkezés) Jogokból és kötelezettségekből tevődik össze. 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. Kötelezettség: A tulajdonosnak viselnie kell a tulajdonában lévő dolog terheit és a kárveszélyt. 99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. 30. A rendelkezési jog: - a tulajdonos a dolog birtokát másnak átengedje - használat jogát másnak átengedje - a hasznok szedésének jogát másnak átengedje - a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje - a dolog

tulajdonjogát másra átruházza - a dolog tulajdonjogával felhagyjon (ingatlan tulajdonlásával felhagyni nem lehet. A rendelkezési jog 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. (2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. 113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Polgári jog 12 114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. (2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy

a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy a) a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt. 31. Elidegenítési és terhelési tilalom szerződéses alapításának feltételei, mikor lesz abszolút hatályú: Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonjog egyik korlátja. A dolgot nem lehet eladni, terhelni. Jogszabály esetén abszolút hatályú Érvénytelen, ha a vevő rosszhiszemű, vagy ajándék címén szerezte. Szerződésben kikötött elidegenítési és terhelési tilalom csak átruházás esetén van. Feltételek: Csak a tulajdonjog

átruházása alkalmával és csak abból a célból, hogy az a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Abszolút hatályúvá válik, - ha tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték - ha a rendelkezésre jogot alapító személy rosszhiszemű volt - a rendelkezés ellenérték nélkül történt. 114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis. (2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba

ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy a) a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt. 32. Mit jelent az eredeti és származékos szerzésmód, egy-egy példával Tulajdonszerzés: valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. Eredeti szerzésmód: a dolgon a szerzéskor nem állt fenn tulajdon, vagy ha fennállt is, a szerző tulajdonjoga nem abból származik, hanem arra tekintet nélkül keletkezik. Pld. ingóknál: - hatósági határozat és árverés, - elbirtoklás - gazdátlan javak elsajátítása - találás ingatlanoknál: - hatósági határozat és árverés 13 Polgári jog - elbirtoklás - kisajátítás származékos szerzésmód: az új jogosult tulajdona az előző tulajdonjogon alapszik. Pld. ingóknál: - átruházás - termékek, termények és szaporulat elsajátítása - vadak és halak

tulajdonjogának megszerzése - feldolgozás - egyesítés - öröklés ingatlanoknál: - átruházás - növedék - beépítés - ráépítés - öröklés 33. Átruházással való tulajdonszerzés előfeltételei (ingó-ingatlan): Ingóknál: - érvényes jogcím (pld. adásvétel, csere, kölcsön, ajándék) - átadás: a dolog tényleges birtokba adása, vagy más módon a szerző fél uralma alá kerülése. - tulajdon átruházásának szándéka - tulajdonostól szerzés kivétel: