Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy fogalmak

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 13 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:635
Feltöltve:2009. május 23
Méret:155 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

billu 2016. február 01
  Nagyon jó. Pont erre van most szükségem.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

Pénzügy Fogalmak I. Árupénz: olyan termék (jószág), amely különleges tulajdonságai, sajátosságai alapján alkalmas volt arra, h csereeszközül szolgáljon. Használati értéke és értéke is volt Használati érték: a terméknek az a hasznos tulajdonsága, amely azt emberi szükségletek kielégítésére teszi alkalmassá. Érték: a termékben megtestesült emberi munka, ami az árut létrehozza. Bimetallizmus: az a pénzrendszer, amikor az arany és az ezüst töltötte be a pénz szerepét. Monometallizmus: az a pénzrendszer, amelyben a kizárólagosan egyfajta fémből készülnek az érmék Klasszikus papírpénz: névleges értéke szerint aranyra váltható Klasszikus bankjegy: a bank önmagára szóló váltója Mai pénz: belső érték nélküli pénz, amely az állam közreműködésével teremtett törvényes fizetőeszköz. Érme, bankjegy, bankszámlapénz formában Nemzeti pénzrendszer: a pénzforgalom államilag szabályozott formája, amely

meghatározza a pénz szerepét betöltő dolgot, a pénz egységét, a pénzjegyek fajtáit. Pénz értékmérő funkciója: az egyes termékek árát fejezi ki. Termék ára: a termék pénzben kifejezett értéke. Számlapénz: a bankok által vezetett bankszámlák közötti elszámolások eszköze Pénz megsemmisülése: a pénz forgalomból történő kivonása (hiteltörlesztéssel, hitel visszafizetéssel és/vagy külföldi fizetőeszközzel, valamint értékpapír eladással) Kamatláb: kifejezi a pénz időértékét, ha a meglévő pénz jövőbeli hozamát, illetve hozammal felnövekedett értékét számítjuk. Diszkontláb: kifejezi a jövőben kapott pénz mai értékét. Mai pénz jövőbeli értéke: ma meglévő pénzösszeg mekkora összegre növekszik egy előre meghatározott időtartam végére a számításba vett kamatláb mellett. Kamatidő: az az idő, amelyre a kamatláb vonatkozik Nominális/éves/kinyilvánított kamatláb: 365 nap Effektív kamatláb:

kifejezi pénzünk éves hozamát abban az esetben, amikor éven belül a tőke után több periódusban fizetnek kamatot, és az esedékes kamatot tőkésítik. „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértéke: az az összeg, ami ha ama rendelkezésünkre áll, „ n” év altt olyan összegre növekedne, mint a jövőben ugyanezen idő alatt esedékes összeg. Változatlan tagú örökjáradék: olyan kötvény, amely utána kibocsátó nem fizet kamatot, a kötvényt nem vásárolja vissza, de kötelezettséget vállal arra, h évente, meghatározatlan ideig, meghatározott összegű járadékot fizet. Növekvő tagú örökjáradék: olyan örökjáradék, amelynek összege évente növekszik. Annuitás: állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően, adott számú éven keresztül a jogosultat megillteti. II. Magyar Nemzeti Bank: a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, a monetáris politika eszközeivel

támogatja a Kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását. Részvénytársaság formájában működő jogi személy -1- Részvényei a magyar állam tulajdonában vannak, az államot, mint tulajdonost, a pénzügyminiszter képviseli, a devizagazdálkodás központi szerve. Kétszintű bankrendszer: az a bankrendszer, ahol az ország központi bankja nem közvetlenül, hanem a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika gyakorlatát. Egyszintű bankrendszer: olyan bankrendszer, ahol nincsenek monetáris közvetítők a központi bank és a gazdálkodó szervezetek között. Jegybanktanács: az MNB élén álló szerv Monetáris politika: az a pénzpolitika és annak gyakorlata, amely a pénz- és tőkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. Tranzakciós pénzkereslet: az a pénzkeresési

motiváció, amikor a gazdasági élet szereplői a szükségleteik kielégítéséhez szükséges szellemi termékek, szolgáltatások és anyagi javak megvásárlására keresik a pénzt. Óvatossági pénzkereslet: az előre nem látható, váratlanul felmerülő kiadások a jelentkezésük időpontjában való finanszírozásuk érdekében keresett pénz Spekulációs pénzkereslet: amikor azért keresik a pénzt, mert úgy vélik, h a pénz más pénzügyi eszközökhöz viszonyítva alkalmasabb az értékek, a vagyon megőrzésére. Pénztömeg: a készpénz és azok a bankpasszívák alkotják, amelyeket a pénztömeg részeként vesznek számításba. Szűken értelmezett pénz: készpénz és a látra szóló betétek Tágan értelmezett pénz: szűken értelmezett pénz + határidős betétek összege. Monetáris politika eszközei: azok a sajátos jegybanki eszközök, amelyek összehangolt gyakorlati alkalmazásuk során képesek a monetáris politika célkitűzéseinek

megvalósítását elősegítő hatásokat kifejteni Direkt eszközök: azok az eszközök, amelyek a szabályozni kívánt változók nagyságrendjére közvetlenül hatnak (jegybank kamatpolitikája, árfolyampolitika) Indirekt eszközök: azok az eszközök, amelyek a szabályozni kívánt változók nagyságrendjére közvetetten hatnak (kötelező jegybanki tartalék, refinanszírozási hitelnyújtás, értékpapír leszámítolása és viszontleszámítolása, nyíltpiaci műveletek) Pénzmultiplikátor: a pénztömeg változását kifejező együttható Refinanszírozás: az a tevékenység, melynek keretében a jegybank értékpapírokat számítol le, refinanszírozási és egyéb hiteleket nyújt, értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással Nyílt piaci műveletek:a piacképes értékpapíroknak a központi bank által irányított adásvétele. Amely a központi bank monetáris rendszer irányításának eszközeként végez. III. Üzletszerű

gazdálkodás: az a rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység, amely ellenérték ellenében, nyereség-, illetve vagyonszerzés céljából végeznek. Befektetési szolgáltató tevékenység: az az üzletszerű tevékenység, amelynek tárgya lehet átruházható értékpapír, pénzügyi határidős ügylet, kamatlábcsere, devizacsere és tőkecsere ügylet, opciós ügylet Pénzkölcsön nyújtása/ aktív hitelintézeti ügylet: olyan pénzügyi szolgáltatás, amelynek keretében hitel, illetőleg kölcsönszerződés alapján a hitelező pénzösszeget bocsát a hitelt, kölcsönt felvevő (az adós) rendelkezésére. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amely során a lízingbe adóingó dolog vagy ingatlan tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő megbízása alapján abból a célból szerzi meg, h azt a lízingbe vevő meghatározott idejű használatába adja. -2- Pénzforgalmi szolgáltatás: az a tevékenység, melynek során a

hitelintézet ügyfelének pénzforgalmi számlát nyit és vezet, teljesíti a fizetési megbízásait, lebonyolítja fizetési forgalmát. Kezesség és garancia: harmadik fél által nyújtott biztosíték Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel: a hitelintézet a tevékenység keretében devizákat, valutákat vásárol, elad, váltóleszámítolási műveleteket végez, csekk kibocsátásával, vételével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése: olyan egy vagy több meghatározott pénzügyi intézmény javára végzett ügynöki tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, továbbá pénzkölcsönző és egyéb szolgáltató tevékenység elősegítése. Letéti szolgáltatás: olyan pénzügyi szolgáltatás, melynek keretében a hitelintézet ügyfelétől pénzösszeget vesz át azzal, hogy azt az ügyfele megbízása alapján elkülönített számlán helyezi el és tartja ügyfele

rendelkezésére. Széfszolgáltatás: olyan hitelintézeti szolgáltatás, melynek keretében a hitelintézet ügyfelével kötött megállapodás alapján arra kötelezi magát, hogy ügyfelének állandóan őrzött helyiségben értékek elhelyezésére szolgáló szekrényt, rekeszt bocsát rendelkezésére, és abba az ügyfél értékeit maga helyezheti el és abból maga veheti ki. Hitelreferencia-szolgáltatás: az a hitelintézeti tevékenység, amely díjazás ellenében banktitkot nem sértő információkat nyújt az arra igényt tartó ügyfeleknek. Pénzváltási tevékenység: olyan kiegészítő szolgáltatás, amely során a külföldi fizetőeszközök adásvétele történik belföldi fizetőeszköz ellenében, vagy külföldi fizetőeszköz adásvétele történik külföldi fizetőeszköz ellenében Elszámolásforgalmi ügylet: olyan kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, amelyen elektronikus elszámolási rendszerek működtetését értjük.

Pénzfeldolgozási tevékenység: a bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, a bankjegyek, és pénzérmék valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az új forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérme kötegek kialakítása. Pénzügyi ügynöki tevékenység: a bankpiac résztvevői közötti forintügyletek, deviza-ügyletek, devizabetét-ügyletek, továbbá devizák adásának, vételének közvetítése azzal a céllal, h a felek egymásra találjanak, és jogügyletre irányuló szerződést kössenek. Passzív pénzügyi szolgáltatás: a banküzemi gyakorlatban azok a pénzügyi szolgáltatások, amelyek a hitelintézetek részére kötelezettséget jelentenek. Aktív pénzügyi szolgáltatások: a banküzemi gyakorlatban azok a pénzügyi szolgáltatások, amely a hitelintézeteknek követelést biztosítanak. Pénzügyi intézmény: olyan gazdálkodó szervezet, amely rá vonatkozó törvény rendelkezései

szerint kizárólagos joggal pénzügyi (kiegészítő pénzügyi) szolgáltatásokat végez. Hitelintézet: olyan pénzügyi intézmény, amely kizárólagos joggal végez bankügyleteket, fogadhat el saját tőkéjét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat végezhet, kibocsáthat készpénzhelyettesítő fizetési eszközt, és nyújthat azzal kapcsolatos szolgáltatásokat. Bank: univerzális hitelintézet; olyan pénzügyi intézmény, amely jogot szerezhet minden pénzügyi szolgáltatás címen nevesített pénzügyi szolgáltatás végzésére. Szakosított hitelintézet: olyan pénzügyi intézmény, amely csak a rá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat végezheti. (pl jelzálog-hitelintézet) Szövetkezeti hitelintézet: olyan pénzintézet, amely alapvetően a helyi lakosság, továbbá a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb

pénzügyi szolgáltatást ( takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek-> csak tagjaik részére nyújthat pénzügyi szolgáltatást). Betétgyűjtéssel, pénzkölcsön és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával, pénzváltással foglakozik. -3- Pénzügyi vállalkozás: olyan pénzintézmény, amely nem foglalkozhat betétgyűjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt, és nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: a kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely jogosult a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás alapítását, tevékenységi körébe tartozó pénzügyi szolgáltatásokat engedélyezni, és amely felügyeli, ellenőrzi a tevékenység ellátásának jogszerűségét. Likviditási kockázat: a vállalkozó a vállalt, elismert fizetési kötelezettségeit a az esedékességkor nem tudja teljesíteni. Hitelezés: a

vállalkozó termékeinek, szolgáltatásainak jelentős hányadát halasztott fizetés ellenében értékesíti, tehát a az eladó részéről hitelnyújtás történik. Kamatkockázat: a kamatlábak változásából, továbbá a kamatkövetelések behajthatalanságából eredő kockázat. A bank prudens működését biztosító követelmény: azok a törvényi garanciák, amelyek arra hivatottak, hogy a bank betéteseinek, a befektetőknek, a bank ügyfeleinek és magának a banknak a kockázatát minimalizálják, lehetőleg elkerülhetővé tegyék. Azonnali fizetőképesség/likviditás: az a kötelezettség a hitelintézettel szemben, h a betéteseknek és az egyéb hitelezőknek a jogos követeléseik esedékességekor pénzben teljesíteni tudja. Saját tőke: a részvényesek, a tagok által az alapításkor szolgáltatott vagyoni hozzájárulások+ a hitelintézeti működés során elért adózott eredmény egy része Pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje: alapvető

tőkeelemek és a járulékos tőkeelemek. Jegyzett tőke: az a tőke,, amelyet a részvényesek , mint tulajdonosok jegyeznek, befizetnek. Tőketartalék: részvénytársaságoknál a részvény kibocsátási értéke és a névérték közötti különbözet. Lekötött tartalék: a tőketartalékból és az eredménytartalékból lekötött összegeket foglalja magába. Általános tartalék: az adózott eredmény 10%-a hitelintézeteknél. Értékelési tartalék: a befektetett eszköz piaci értéke és a könyv szerinti nettó értéke közötti különbség kimutatása a saját tőke között Alárendelt kölcsöntőke:olyan, a hitelintézetnek adott tőke, amelynek szolgáltatója a kölcsönszerződésben hozzájárult ahhoz, hogy az általa nyújtott kölcsönt a pénzügyi intézmény adósságának rendezésére bevonhassa Hitelintézet tőkemegfelelése: a hitelintézettel azt a követelményt jelenti, hogy a hitelintézet szavatoló tőkéje nem csökkenhet a pénzügyi

intézmény alapításához szükséges jegyzett tőke alá és a tőke megfelelési mutatója nem lehet kisebb 8%-nál Tőkemegfelelési mutató: aról informál, hagy a bank kockázattal korrigált eszközeinek mérleg szerinti főösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével. Nagykockázat: az a kockázat minősül nagykockázat vállalásnak, amikor az ügyfél részére az összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át Kockázati céltartalék: a hitelezési-, a kamat-, az árfolyam-, az ország és egyéb kockázatokból keletkező kockázati veszteségek fedezésére szolgál. Általános kockázati céltartalék: a hitelintézet kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható veszteségek fedezésére szolgál. Országos Betétbiztosítási Alap: a betétbiztosítás kötelező jellegű jogintézménye. Banktitok: az ügyfélvédelem jelentős

jogintézménye; banktitoknak minősül minden olyan rendelkezésre álló adat, információ, megoldás, amely az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi és üzleti kapcsolataira, a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának forgalmára, egyenlegére vonatkozik. -4- IV. Passzív pénzügyi műveletek: azok a pénzügyi ügyletek, amelyből a hitelintézet passzívái keletkeznek Aktív pénzügyi műveletek: azok a pénzügyi műveletek, amelyekből a hitelintézetnek aktívái keletkeznek Pénzpiaci hitelek: az a hitel, amely a hitelintézet másik hitelintézetnek nyújt, illetve másik hitelintézettől felvesz Repo ügylet/visszavásárlási megállapodás: olyan összetett megállapodás, amelynek tárgya meghatározott értékpapírnak, Magyarországon jellemzően állampapírnak, meghatározott időben, meghatározott árfolyamon történő eladása, majd a vevőre átruházott értékpapírnak

előre meghatározott későbbi időben, előre meghatározott – az eladási árnál magasabb – árfolyamon történő visszavásárlása Betétgyűjtés: mások pénzének kamat, vagy más hozam ellenében, látra vagy meghatározott időpontra szóló, visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása