Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Irodai asszisztens OKJ tanfolyam kidolgozott tételei, 2009

Adatlap

Év, oldalszám:2009, 101 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:450
Feltöltve:2009. június 03
Méret:840 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll 1614-06 Irodai asszisztens OKJ tanfolyam kidolgozott tételei 2009. 1. - 1 2 - 5 3 - 8 4 - 15 5 - 19 6 - 22 7 - 25 8 - 30 9 - 33 10 - 36 11 - 42 12 - 48 13 - 54 14 - 58 15 - 63 16 - 79 17 - 83 18 - 86 19 - 92 20 - 96 1 A házipénztárban nagyobb összegű kifizetésre számítanak, mert több szállító partner készpénzes számlát hoz. Ilyen összeg már nem áll rendelkezésre a pénztárban Milyen számításokat kell elvégeznie a pénzellátás biztosítására? Mutassa be konkrét, Ön által tetszőlegesen választott példával is! Információtartalom vázlata – Hivatkozás a pénzforgalmi előrejelzésre – Készpénz felvétele bankszámláról – A bankszámla egyenlegének ellenőrzése – Készpénzfelvétel bizonylatainak megnevezése – A bizonylatok felismerése, kiválasztása – A bizonylatok adattartalmának felsorolása – Helyes bizonylat kitöltése – A pénzszállítás szabályai

-1- 1. Hivatkozás a pénzforgalmi előrejelzésre – azaz fel kell–e venni pénzt a bankból, vagy be kell–e fizetni a bankba a felesleges készpénzkészletet – A pénztáros gondoskodik arról, hogy a házipénztári forgalom lebonyolításához szükséges készpénz a pénztárban rendelkezésre álljon. A napi házipénztári forgalom lebonyolításához szükséges pénz forrása – az előző nap záró pénzállomány – a napi várható befizetések – a bankszámláról felvett pénz – ha kell készpénzt, kell felvenni a bankból Ezeket szigorú számadású bizonylattal kell dokumentálni, felvezetve az időszakos pénztárjelentésbe. 2. Készpénz felvétele bankszámláról – ha a készpénz nem lesz elég, akkor be kell menni a bankba és fel kell venni – A számviteli törvény szerinti pénzkezelési szabályzattal kell rendelkeznie a vállalkozásoknak. – a számla felett csak a bankszámla-szerződésben meghatározott személyek

rendelkezhetnek. A rendelkezés történhet szóban, írásban és elektronikusan A számlavezető hitelintézet akkor látja el készpénzzel a gazdálkodó szervezetet, – ha a hitelintézetnél vezetett elszámolási számláján egyenlege van (azaz van pénze), – ha szabályszerűen kitöltötte a hitelintézet által rendelkezésére bocsátott készpénzfelvételi utalványt, az a hitelintézetnél bejelent módon írták alá, és teljesítésre a hitelintézetnél benyújtották A pénztárfelvételi utalvánnyal a pénzintézettől felvett pénzről Bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani 3. A bankszámla egyenlegének ellenőrzése – történhet személyesen (ATM), vagy interneten keresztül (netbank) – a bizonylati rendnek és fegyelemnek megfelelőnek kell lennie – a számviteli tv. alapján valamennyi pénz- és értékmozgást bizonylattal alátámasztva és késedelem nélkül a könyvekben rögzíteni kell. 4. A bizonylat – A pénztári befizetések

és kifizetések csak bizonylatok alapján számolhatók el. – A pénztárbizonylatokat alapbizonylat (beérkező számla, készpénzjegyzék, bérjegyzék, útiköltség elszámolás, szerződés, határozat stb.) alapján lehet kiállítani – A bizonylat kiállítása a könyvelést végző cég feladata, hiszen könyvelési tételt igazoló irat – A bizonylattömbök szigorú számadás alá vont nyomtatványok, amelyeket a számítógépes program folyamatosan sorszámoz. – számtalan bizonylati forma, vannak általánosak, szakmaiak és belső célúak. A bizonylat formai elemei – sorszámozás – többnyire előre nyomtatva – az előnyomott keret, azok tartalmának megjelölésével – a jól olvasható kitöltés (kézzel vagy géppel) Bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei – bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója – a kiállító gazdálkodó megjelölése – a gazd-i műveletet elrendelő személy, az ellenőr aláírása -2-

– a kiállítás időpontja, időbeni hatálya – a gazd-i művelet tartalmának és értékbeni adatainak leírása – a kiállító adatai – könyvelési adatokat 5. A bevételi pénztárbizonylat 3 példányban kell kiállítani – Az eredeti példányt a pénztárjelentéshez vagy a számlához kell csatolni – a második példányt elismervényként a befizetőnek utólag át kell adni – a harmadik példányt a tömbben kell hagyni. Az alábbi adatokat kell tartalmaznia: − a bevétel kelte − a sorszámot és bizonylatszámot − a befizetett összeget számmal és betűvel − a befizetés jogcímét − a befizető nevét − a pénzt átvevő pénztáros (pénzkezeléssel megbízott személy) aláírását − a pénztár közelebbi megjelölését, telephelyét (ha több pénztár létezik) 6. A kiadási pénztárbizonylat 2 példányban kell kiállítani. – Az eredeti példányt a pénztárjelentéshez vagy a számlához kell csatolni – a másolati példány

a tömbben marad Az alábbi adatokat kell tartalmaznia: − a kifizetés kelte − a sorszámot és bizonylatszámot − a kedvezményezett nevét − meghatalmazott részére történő kifizetés esetén a meghatalmazott neve − a kifizetett összeget számmal és betűvel − a kifizetés jogcímének rövid megjelölését − a kiállító aláírását − az utalványozó aláírását − a felvevő aláírását és személyi azonosító adatát − a pénztár közelebbi megjelölését, telephelyét (ha több pénztár létezik) Ezekről szigorú számadású nyomtatványok lesznek. A házipénztárt esetén havonta le kell zárni. A pénztári zárlatot, pénztárkönyvet le kell zárni, és a könyv szerinti záró készpénzkészletet meg kell állapítani. Amennyiben a gazdálkodó szervnek több pénztára van, értelemszerűen minden pénztárba meghatározott időközönként pénztári zárlatot kell készíteni. 7. Pénzszállítás – Csak a PT vagy az

ügyvezető által megbízott személy szállíthat – A felelősség a bankból való felvételtől a pt-ba való befizetésig, a jogosult címzettnek való átadásig tart. – Különös gondosságot igényel a hitelintézettől felvett készpénz beszállítása a vállalat pénztárába. A szabályozás során a gazdálkodó szervezet kötelezően előírni azokat a biztonsági rendszabályokat, amelyeket a készpénz szállítás során szigorúan be kell tartani. – Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy bizonyos pénzösszeg felvét. esetében a pénzszállításhoz hány kísérőt kell biztosítani, milyen technikai módon kell végrehajtani -3- – Pénzkísérők - azok a gazdálkodó szervezet által megbízott személyek, akik a pénz felvételére jogosult vállalati munkavállalót a hitelintézettől a vállalkozás pénztáráig kísérik, és a pénzfelvevővel együtt felelősek az általuk szállított készpénzért. A pénzszállítói felelőssége addig

tart, amíg a pénzt a pénztárban el nem helyezték. – A gépkocsivezető nem minősül pénzt kísérő személynek, így a kísérő személy számába nem lehet beszámítani. Szállított pénzösszeg pénzszállító kísérők Pénzszállítására alkalmas eszköz Pénzszállító táska, közúti szállítóeszköz 2 Pénzszállító táska, gépkocsi 2 fegyveres kísé- Pénzszállító táska, géprő kocsi 100.000- Ft alatt 1 1.000001-5000000-Ft 1 5.000001- 1 Példa: 6 millió ft-ról hoz a szállító cég számlát, ezt be kell jegyezni a pénztárjelentésbe. A pénztárból hiányzó összeget a bankszámláról át kell utalni, az erre jogosult munkatárs segítségével. Pénztáros házi pénztár – a vállalkozás készpénzforgalmával foglalkozik A pénztáros teljes anyagi felelősséggel tartozik A PT-t meg kell bízni a pt vezetésével, ezt el kell fogadnia és aláírásával hitelesítenie PT lehet megfelelő végzettség megfelel az

összeférhetetlenségi szabályoknak – aki rendelkezési joggal bír a számlák felett, azt nem lehet megbízni a pénztári teendőkkel PT feladatai - pt vezetése - bizonylatok kiállítása és vezetése - pt-i forgalomhoz szükséges kp biztosítása - nem lehet negatív pt-i nyitóállomány - következő nap milyen kp bevételekre számítunk és milyen kiadások várhatók. Ha a kiadás nagyobb, mint a bevétel, akkor a bankból pénzt kell felvenni, kp felvételi utalvánnyal - a bizonylatok alapján havi vagy időszaki (dekád=10 nap) zárásokat végez - bérfizetéssel kapcsolatos teendők pt-ban csak a házi pt bizonylatait kell őrizni, kivéve ha az ügyvezető külön engedélyt ad, akkor azt borítékban. Be és kifizetésre alkalmas érme/bankjegy – valódi és forgalomképes, nem csonkolt, rongálódott Hamis pénz esetén – vissza kell tartani. A befizetőről és a pénzről jegyzőkönyvet vesznek föl és az átvételről elismervényt adnak az azzal

fizetőnek. A jegyzőkönyv a MNB-ba, vizsgálat, majd utána értesítés megy ki. Munkabér be- és kifizetése − a tényleges nettó bért fizetik ki − távollét esetén postai feladóvevénnyel megy ki, ezt csatolni kell − a bérjegyzéket a PT-nak is alá kell írnia -4- Előleg − lehet kiadni anyagvásárlásra, szolgáltatás igénybevételére, vám és illeték kifizetésére − nem haladhatja meg a cél eléréséhez szükséges összeget − az ügyvezetőnek vagy az illetékesnek engedélyeznie kell − indokolt legyen, ugyanarra a célra két elszámolási előleg nem adható ki − ha az előleg összege változik, és kiegészítés kell, akkor vissza kell vételezni és újra ki kell adni − elszámolás végső határideje 30 nap − üzemanyag vásárlási előleg – többször is fel lehet venni elszámolás nélkül, de a hónap végén el kell számolni vele − magánemberként az adott év dec. 31-ig el kell az előleggel számolni, különben le

kell adózni az egészet 2. Cége könyvesboltot működtet, ahol adóellenőrök jelentek meg Próbavásárlást végeztek, melynek során mindent szabályszerűnek találtak Határozza meg, mi az a nyilvántartás, amely alapján megkezdik az ellenőrök a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését! Információtartalom vázlata – A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása – A szigorú számadás szabályai – Számla, számlahelyettesítő bizonylat felismerése, kiválasztása – A számla kiállításának szabályai – A bizonylatok helyes kitöltése 1. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása − az adóellenőrzéshez rendelet írja elő a számlát, az egyszerűsített (készpénzfizetési) számlát, és a nyugtát kibocsátók számára a szigorú számadási kötelezettséget − A készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány

értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő összeget kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadás alá kell vonni. − Szigorú számadású nyomtatványok – annyit érnek, amennyi rájuk van írva − ezeket a nyom-kat sorszámmal kell ellátni, sorrendben felhasználni − a rontott példányokat stornózni kell, de ezeket is meg kell őrizni − számviteli bizonylatokat – 5 év − pénztárkönyv – 10 év − a tömbök átadását-átvételét mindig dokumentálni kell – nyomtatvány sorszáma, átadás ideje, átvevő aláírása Az alábbi nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni − készpénz-felvételi utalvány − bevételi és kiadási pénztárbizonylat, − pénztárjelentés, − értékjegyek (étkezési utalvány) − egyéb, nem a pénzkezeléshez szigorúan kapcsolódó bizonylatok (számla, kiküldetési, menetlevél, stb.)

2. Szigorú számadás átvétele és nyilvántartása -5- A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról a kibocsátónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az alábbi adatokat − a nyomtatvány neve és számjele − a beszerzés kelte − a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte − a tömbök sorszáma (tól-ig); − a használatbavétel kelte (amikor a tömbből első bizonylatot kiállították) − a felhasználás kelte (amikor a tömbből az utolsó bizonylatot kiállították) − a kiselejtezés kelte (amikor a bizonylat megőrzési határideje letelik, és attól kezdve a bizonylat selejtezhető) − A fenti adatokat tetszőleges formátumú nyilvántartásban lehet rögzíteni. Ez a kis vagy nagy alakú kockás füzettől kezdve, a különböző nyilvántartó kartonokon keresztül, a nyomtatvány boltokban kapható nyilvántartásokig, mind megfelelők. A nyilvántartás tartalma és nem a

formája a lényeg. − A nyomtatvány boltokban kapható, nyomdailag előállított „Szigorú számadású nyomtatványok beszerzésének nyilvántartása” nevű nyomtatvány kitöltése eléggé bonyolult, mivel az felesleges adatokat is tartalmaz. − A nyilvántartások vezetéséért a mindenkori pénztár – kezelő a felelős. Nyilvántartásba bevezetett nyomtatványokat aláírás ellenében lehet felhasználni. Amíg nincs bevezetve addig nem a miénk, csak sima papír A szigorú számadású nyomtatványok teljes körűségének ellenőrzése − Az átvétel alkalmával meg kell vizsgálni, hogy az egyes füzetekben az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámok és esetleges egyéb jelzések /pl. számlavezető pénzintézet jelzőszáma / helyesek-e A szigorú számadású nyomtatványok őrzése − A felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat lehetőleg biztonsági zárral ellátott szekrényben kell

megőrizni. Szigorú számadású nyomtatványok kiadása felhasználásra − Ha a megőrzéssel megbízott dolgozó kezelésében lévő nyomtatvány készletből más személy részére kiadás történik (felhasználás céljából), akkor az átadás-átvétel tényét a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. 3. Számla, számlahelyettesítő bizonylat felismerése, kiválasztása − A számla olyan bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. − Fizetés esetén pedig kérésre köteles egyszerűsített számlát kiadni − Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus dokumentum. − A számvitelre illetve az adózásra vonatkozó jogszabályok előírják azokat a formai és tartalmi követelményeket, amelyeket a bizonylatnak teljesítenie kell. − Tartalmazza a vevő és szállító azonosítására szolgáló adatokat (pl. név, cím, adószám), a teljesítésre vonatkozó adatokat (áru vagy szolgáltatás

megnevezése, mennyisége, értéke), illetve a kifizetéssel kapcsolatos adatokat (fizetési mód, esedékesség, bankszámla). 4. A számla fajtái − Az áfatörvény szigorúan meghatározza, hogy mely esetben kell számlát, készpénzfizetési számlát, avagy nyugtát kiállítani. − Főszabály, hogy az adóalany az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát köteles kiállítani. -6- − Számlát helyettesítő okmány a kötelező bizonylat abban az esetben, ha az ellenérték nincs pénzben kifejezve, illetve ha a teljesítés ellenérték nélküli, de az adó másra áthárítható. Ugyancsak számlát helyettesítő okmányt - és nem számlát - kell kiállítani az előlegfizetésnél − Ha a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel - csekkel, csekk-kártyával, hitellevéllel, hitelkártyával, terhelési kártyával, különböző utalványokkal - fizet, akkor kérésére egyszerűsített számlát

lehet írni. − Ha a vevő nem kér egyszerűsített számlát, az adóalanynak nyugtát mindenképpen ki kell bocsátania. Számla: az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: − a számla sorszáma; − a számla kibocsátójának neve, címe és adószáma; − a vevő neve és címe; − a számla kibocsátásnak kelte; − a fizetés módja és határideje; − a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma − a termék, szolgáltatás adó nélkül számított egységára, − a termék, szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen; − a felszámított adó százalékos mértéke; − az áthárított adó összege tételenként és összesen; − a termék, szolgáltatás adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen − a számla végösszege. Egyszerűsített számla − szabvány szerinti készpénzfizetéses

számlatömb vagy más adóigazgatási azonosításra alkalmas, szigorú számadás alá tartozó bizonylat. − legalább a következő adatokat tartalmazza: − a számla sorszáma − a számla kibocsátójának neve, címe és adószáma − a vevő neve és címe − a számla kibocsátásának kelte − a termék, szolgáltatás megnevezése, valamint besorolási száma − a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége, egységára − a termék, szolgáltatás adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen − az áfatörvény szerint meghatározott adó %-os mértéke Számlát helyettesítő okmány: bármilyen, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat (irat), amely legalább a következő adatokat tartalmazza: − a terméket átadó, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma − a terméket átvevő, szolgáltatást saját nevében megrendelő neve, címe és adószáma − a teljesítés időpontja; − a

termék, szolgáltatás megnevezése, valamint besorolási száma; − az adó alapja; − a felszámított adó százalékos mértéke; − az áthárított adó összege − a kibocsátó aláírása Nyugta -7- − A mindennapi szóhasználatban gyakran keveredik a számla és a nyugta fogalma. Míg a számla az ügylet teljesítésére vonatkozik, a nyugta az ellenérték átvételét igazolja. − A legegyszerűbb bizonylat a nyugta, amely a sorszámot, a kibocsátó nevét, címét, adószámát, a kibocsátás keltét és a fizetendő összeget tartalmazza. 5. A számla kiállításának szabályai − A beérkező számlákat a beérkezés napján, a beérkezés napjának rögzítésével iktatni kell − A vállalkozó a termék, áru értékesítéséről, nyújtott szolgáltatásairól számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát köteles kibocsátani. − A számlákat a kibocsátónál szigorú számadás alá vont bizonylatként

kell kezelni. − a számlák sorszáma hézagmentes-e, a számlákat szabályszerűen aláírták-e − a számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek − megtörténik-e minden számla elszámolása, lekönyvelése, a rontott példányok érvénytelenítése. − A számlákat célszerű egy-egy zárt időszakara kiterjedően ellenőrizni. − A számlák javítása csak helyesbítő számla kiállításával történhet, a számlákat kibocsátásuk után sem a kibocsátó, sem az átvevő nem javíthatja. − Szolgáltatásoknál a mennyiségi egységet, a mennyiséget és az adó nélküli egységárat akkor kell feltüntetni, ha az természetes mértékegységben kifejezhető. Így például tanácsadás esetén ezeket az adatokat akkor kell kitölteni, ha az ellenértéket óradíjban határozzák meg. − Az kivételektől eltekintve 2001-től minden adóalanynak alá kell írnia a számlát. 3. A Munkahelyén a pénzügyi csoport munkájához

szakkönyvtárat szeretnének kialakítani Vezetője azzal bízza meg Önt, hogy keressen információkat olyan szakkönyvekről, melyek a Magyarországon jelenleg érvényben lévő adórendszer egyes elemeit ismertetik. Ismertesse azokat az adónemeket, melyeket szerepeltetne a keresőlistán! Információtartalom vázlata – Szja, áfa, ta, eva – Helyi adók (minimum 2) – A hatály fogalmának meghatározása egyenként – Egy adónem hatályának bemutatása – Az áfa legjellemzőbb vonásainak megfogalmazása A forgalomhoz kapcsolódó adók 1. Az általános forgalmi adó (ÁFA) Jellemzői − közvetett, forgalomhoz kapcsolódó, lineáris adó. − Többfázisú adó, a hozzáadott érték alapján a termelési és értékesítési folyamat minden részvevőjét terheli, a bevételnek nem része. − Az adóhalmozódást az előzetesen felszámított ÁFA levonási jogával lehet elkerülni. − stabil ktv-i bevétel − szabályszerű számlázásra kényszerít −

területi hatálya– a M. Köztársaság területe, vámszabad és tranzit területek is − személyi hatálya – az adó alanya − tárgyi hatálya – szolg, termék, értékesítés, import -8- Adókötelezettség: gazdasági tevékenységet végző természetes személy vagy gazdasági társaság, belföldi termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása és termékimportja után keletkezik. − Kivétel: − Alanyi adómentesség: az adózó választása szerint, ha a törvényben előírt feltételeknek (nettó árbevétel kevesebb, mint 5 M Ft, illetve családi gazdálkodóknál és a személyi jövedelemadó szerinti átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelőknél 6 millió Ft) megfelel. − Tárgyi adómentesség: a törvényben tételesen felsorolt tevékenység végzése esetén (oktatás, egészségügyi szolgáltatás, pénzügyi tevékenység stb.) Jelenleg érvényes áfa-kulcsok: − 5%: gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök,

könyvek esetén − 20%: minden egyéb termék és szolgáltatás. Áfa elszámolása: az értékesítéskor felszámított áfa és a beszerzéskor kifizetett áfa közötti különbözetet kell befizetni. 2. Jövedéki adó − A jövedéki termék (ásványolaj, alkohol, dohánytermékek) belföldi előállítása, importálása forgalmazása során keletkezik. − Az adófizetési kötelezettség a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával jön létre. − Ilyen termékek a dohányipari termékek, szeszipari termékek, üzemanyagok. − Az adó mértékét általában az előállított vagy importált termék természetes mértékegységben meghatározott mennyisége alapján állapítják meg. − Jellemzői: közvetett, egyfázisú adó, része az árbevételnek az értékesítési ár tartalmazza. Jövedelem típusú adók 1. Személyi jövedelemadó (SZJA) − Jellemzői: közvetlen adó, a gazdasági évben keletkezett személyi jövedelmet terhelik. − személyi

hatálya – az adó alanya, természetes személy − területi – a jövedelemszerzés helye − tárgyi hatálya – jövedelem A személyi jövedelemadó törvény négy bevételi csoportot különböztet meg: o önálló tevékenység (pl: egyéni vállalkozó) o nem önálló tevékenység (pl: munkaviszonyból alkalmazott) o ingó- és ingatlan vagyon értékesítése o egyéb forrásból származó bevételek (pl: tőke jövedelmek) − Vonatkozik továbbá a kifizetőkre (foglalkoztatókra) is. A nem önálló tevékenységből származó jövedelemből a foglalkoztató állapítja meg, vonja le és fizeti meg az adó és adóelőleg összegét, a törvényben előírt szabályok szerint. − célja – magánszemély hozzájárulása a közterhekhez, adóbevételek biztosítása az állam és az önk-i ktv. számára − Az összevont adóalap adója sávos és progresszív, jelenleg a sávok adómértéke Az összevont adóalap adója az adótábla segítségével

határozható meg. 1-1500 000 Ft között 18% 1 500 000 Ft felett 270 000 Ft, plusz a 1 500 000 Ft feletti összeg 38%-a Az így kiszámított adót a törvényben meghatározott kedvezmények csökkenthetik, melyek alapvetően a személyi körülményeket méltányoló vagy ösztönző jellegűek lehetnek. − adókedvezmények: − TB-nek vagy kötelező nyugdíjpénztárnak fizetett díj 25%-a (saját vagy más javára) -9- − Tandíj kedvezmény Felsőfokú képzés és szakképzés, hallgatói jogviszony fizetett képzés költsége 30%-a, max. 60000,- Ft − Családi kedvezmény: Kedvezményezett eltartottanként: 4.000 Ft/hó (minimum 3 gyerek esetén) − Közcélú adományok kedvezménye 2. Társasági és osztalékadó (TAO) − A társas vállalkozások a vállalkozásokból származó jövedelmük alapján, amelyet adócsökkentő tényezőkkel és adónövelő tényezőkkel módosítottak, fizetik a társasági adót. − A jövedelem a számlákkal igazolt

bevételek és költségek különbsége. − Az adó mértéke jelenleg a pozitív adóalap 16%-a. Ezen kívül fizetni kell az adóalap után 4%-os szolidaritási különadót is. − Ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék. − Ez a részesedés az osztalék, amelyet az adott tulajdoni hányad névértékéhez viszonyítva állapítanak meg. Az osztalékot 20% osztalékadó terheli 3. Vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékadó (VSZJA) 4. Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) Az EVA lényege egy egyszerűsített adózási környezet megteremtése. Alkalmazásának feltétele − az adóalany legalább 1 évig folytassa a vállalkozói tevékenységét, − Az adóév összes (ÁFÁ-val növelt) bevétele ne haladja meg a 25 millió Ft-ot, − A vállalkozónak ne legyen köztartozása, − Adóalanyok

lehetnek az egyéni vállalkozók, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, kft-ék, szövetkezetek, ha a fenti feltételeknek megfelelnek. − Az adó alapja: az adóévben megszerzett összes bevétel, amelyet módosítani kell az eva törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke: 15% − Az EVA-t választó adóalany mentesül a társasági és osztalékadó, illetve vállalkozói jövedelem és osztalékadó és az ÁFA fizetési kötelezettség alól. − Az EVA választása ajánlható: olyan vállalkozásoknak, amelyek viszonylag kis költséghányaddal dolgoznak, tevékenységük során nem tudnak elszámolni sok költséget és ÁFA alanyok. (pl számítógépes programozók, könyvelőirodák) 5. Egyéni vállalkozó átalányadózása − Az adó alapjának megállapítása a bevétel és meghatározott vélelmezett költséghányad alapján történik. 6. Egyéni vállalkozó tételes átalányadózása − Választhatja: csak fizető

vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozó. Helyi adók (minimum 2) 1. Önkormányzati adók A helyi adókról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok az illetékességi területen szedhet. Helyi adó megállapítása az önkormányzat feladata − Célja az önkormányzat önálló gazdasági feltételeinek megteremtése − nem kötelező és keret jellegű (az adó mértékének a felső határát a törvény határozza meg, a mértékét az önkormányzat) Szabályai - 10 - az önkormányzat csak a törvényben meghatározott adókat vezetheti be csak az illetékességi területén szedhető bevezetésébe és módosításában az önkormányzat dönt az önkormányzat bevételét képzi az adótöbbszörözés tilos az adózó számára biztosítani kell a mentességeket és a kedvezményeket a helyi adók mértéke és összege nem befolyásolja az önkormányzat részére megállapított támogatásokat − a beszedett adó felhasználásában az

önkormányzat köteles a település lakosságát tájékoztatni Alanyai − magánszemély − jogi személy − jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet, társaság − magánszemélyek jogi személyiség nélküli személyi egyesülése Helyi adó fajtái − vagyoni típusú – építmény és telekadó − tevékenység típusú adók - helyi iparűzési adó − kommunális jellegű adó – magánszemélyeké és vállalkozóké, idegenforg-i adó Helyi adó megfizetése − magánszemélyeknél március 15., illetve szeptember 15 − vállalkozásoknál adóelőleg fizetési kötelezettségük van Kötelező adómentesség − társadalmi szervezetek, egyház, alapítvány, magánnyugdíj-pénztár − viszonosság alapján külföldi szervezet − − − − − − − Építményadó A helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész. Az

adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően lehet az építmény hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke. Kommunális adó Adókötelezettség terheli azokat a magánszemélyeket, aki az önkormányzat illetékességi területén építmény- illetve telekadó fizetési kötelezettség hatálya alá tartoznak, továbbá, VAGY nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek. Idegenforgalmi adó Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, valamint, aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. 2. Helyi iparűzési adó − A helyi iparűzési adó szerepe a helyi adóztatásban meghatározó. tárgya és alanya − Adóköteles az

önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). − Az adó alanya a vállalkozó. Az iparűzési tevékenység - 11 - − A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. − Ideiglenes jellegűnek pedig akkor telephellyel nem rendelkező vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat; építőipari tevékenységet folytat, Az adófizetési kötelezettség időtartama − Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. − Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének

naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. A helyi iparűzési adó alapja − Az ÁFA-mentes árbevételből kiindulva kell megállapítani. A helyi iparűzési adó mértéke − Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a. A helyi iparűzési adó megfizetése − A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni − Az iparűzési adó megfizetésének rendje a kommunális adóhoz hasonló. A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót megfizetni: az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles fizetni − A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg

ettől az időponttól igényelheti vissza. − bővült az önkormányzatok által adható adókedvezmények köre − a befizetett adó növekedését eredményezte az adómérték felső határának emelése − A fenti általános szabályon túl számos speciális iparűzési adó szabály is létezik. Ezek közül a legismertebb az EVA-sokra vonatkozik: választhatnak az általános szabályok és a között, hogy az iparűzési adó alapja az EVA-alap fele. − Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor úgy tűnt, hogy az iparűzési adó megszűnik, mert az Unió csak egyetlen forgalmi típusú adót engedélyez a tagállamoknak, ez pedig Magyarországon az általános forgalmi adó (ÁFA). Ettől függetlenül is az volt a terv, hogy 2008-tól megszűnik az iparűzési adó. Az Európai Bíróság időközben kimondta, hogy a magyar iparűzési adó nem forgalmi típusú adó, és költségvetési megfontolások is azt eredményezték, hogy egyelőre marad A hatály

fogalmának meghatározása egyenként A polgári jogi jogszabály akkor érvényes, ha azt az adott jogforrás kibocsátására jogosult szerv, meghatározott eljárási rend betartásával alkotta, és a Közlönyben kihirdette. – A szabályszerűen megalkotott jogszabály érvényes ugyan, de ez nem jelenti azt. hogy egyben hatályos is. – A hatályosság alkalmazhatóságot és tényleges alkalmazást jelent – A ,jogszabályok hatálya" fogalom többféle értelemben létezik. Beszélünk területi hatályról, személyi hatályról, tárgyi hatályról és időbeli hatályról – - 12 - – – – – – – A területi hatály azt juttatja kifejezésre, hogy a jogszabály milyen földrajzi területen érvényesül, a személyi hatály viszont arra ad választ, hogy a személvek milyen köré-re kell alkalmazni. A jogszabályokat egész Magyarország területén alkalmazni kell sőt vannak esetek, amikor például a polgári jog szabályait az

országhatáron kívül is alkalmazni kell. (A cselekvőképesség kérdésében minden állampolgárra a hazai jogát kell alkalmazni ugyanakkor például a szerződéskötésre a tartózkodás helye szerinti állam joga lesz az irányadó.) A tárgyi hatály alatt azokat a társadalmi viszonyokat értjük, amere az adott jogi szabályozás irányul. Az időbeli hatály azt jelenti, hogy a jogszabály egy meghatározott időtartam alatt alkalmazható. Ennek megfelelően a hatályosságnak van kezdete és van egy vége, tehát van egy időpont, amikor a jogszabály hatályba lép, és van egy másik időpont amelykor hatályát veszti. A hatálybalépés napját vagy maga az adott jogszabály állapítja meg vagy annak megállapítása egy másik jogszabály feladata A hatálybalépés és a kihirdetés napja sok esetben. azonos Van viszont olyan eset is, amikor a jogszabály nem a kihirdetés napján, hanem egy későbbi időpontban lép hatályba Erre az esetek többségében akkor

kerül sor, amikor a jogszabály alkalmazza felkészülést" igényel mindazoktól a személyektől, akikre kiterjed, akiket érint. A jogszabály kivételesen - visszaható erejű is lehet, s ekkor rendelkezéseit a kihirdetés előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. A jogszabály hatályát azon a napon veszíti el, amelyet – meghatározott időre szóló jogszabály esetén - a jogszabály maga kimond. Egy jogszabály hatályának elvesztése azonban bekövetkezhet úgy is, ha egy időben későbbi (csak magasabb vagy ugyanolyan szintű) jogszabály hatályon kívül helyezi Hatályát veszti a jogszabály akkor is ha megszűnnek azok a társadalmi viszonyok, amelyekre a jogszabály vonatkozik Visszaható erő ellentéte a tovább hatás. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályt hatályának elvesztését követően még egy bizonyos ideig alkalmazni kell ÁFA hatályának bemutatása: 1.1 Hatálya 1 Területi 4. § Személyi 2007. évi CXXVII tv Tárgyi 2007 évi

CXXVII tv 5. §, 2007 évi CXXVII tv 8 § 2. § - 13 - − Magyar Köztársaság államterülete − Közösség és tagállamai − harmadik állam Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére. − tulajdonostársak közössége (pl. közös tulajdonú ingó, ingatlan, képviselő: kijelölt, legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelk., adóhatóság által kijelölt) − állandó telephely − új közlekedési eszköz értékesítése más tagállamba − az eva2 adóalanyokra, ha azt az Eva tv. előírja − sorozat jellegel ingatlant értékesítő (6. §) a) az adóalany általi belföldi ellenérték fejében: - termékértékesítés - szolgáltatásnyújtás b) közösségi termékbeszerzés (9. sz melléklet) c) termékimport d) eva alanyokra, ha az Eva. tv előírja e) adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra, ha a jövedéki tv.

előírja (1998 szeptember 1jétől hatályos) Az áfa legjellemzőbb vonásainak megfogalmazása ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 1 2007. évi CXXVII tv Célja: A fogyasztók megadóztatásával állami bevételek elérése. Jellemzői:  többfázisú3:  nettó:  forgalmi:  általános:  fogyasztói:  közvetett: a termeléstől a fogyasztásig minden értékesítési fázisban meg kell fizetni típusai: a.) realizálás helye szerint: - fogyasztási - termelési b.) hatókörök szerint: - általános - egy-két termékre kiterjedő c.) kapcsolódása szerint: - összfázisú - többfázisú - egyfázisú d.) beszedés technikája szerint: - bruttó jellegű - nettó jellegű minden fázisban csak az új értékre rakódik adó csak az értékesítést (forgalmat) terheli minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik (versenysemleges) csak a végső fogyasztót terheli, mert a többi gazdasági szereplő számára csak átmenő tétel közvetett adó fogalma: adó

fizetője és az adóteher viselője egymástól el- - 14 - válik beszedése → adóáthárítás útján Közvetett adók sajátosságai: - adóköteles forgalom után kell fizetni - önbevallásos alapon működik - jól tervezhető állami bevétel Adóáthárítás: megvalósulhat - exkluzívan: az ellenértéken felül számlázva - inkluzívan: az ellenértékben B° módon beszámítva Közvetett adóztatás a külgazdasági kapcsolatokban: - fogyasztás helyén - származás (eredet) helyén Közvetett adóztatás az EU-ban: - direktívák rögzítik a minimális és a normál kulcsok alsó határát - összfázisú, nettó alapú, hozzáadott érték - adó minden terméket és szolgáltatást egyformán terhel, függetlenül attól, ki  semleges: végzi a tevékenységet (szektor-semleges)  könnyen Nem bonyolult a kiszámítása áttekinthető:  stabil költségvetési nemzetgazdasági szinten a fogyasztás jól tervezhető, így az abból származó

adóbevétel is könnyen megállapítható. bevétel: Nem függ a jöv. alakulásától, kevésbé függ a gazd konjunktúrától az eladó által felszámított adót a vevő, ha továbbértékesítési  számlázásra kényszerít: céllal szerezte be a terméket v. szolgáltatást, csak a számlák alapján igényelheti vissza önadózással (Kv. import) 4. Új kollégája nem érti, miért szükséges a napi munkához az államháztartás működéséről szóló szakkönyv az irodai könyvespolcon Mutassa be kollégájának, hogy az Önök cége számos ponton kapcsolódik a gazdasági rendszer más elemeihez, többek között az államháztartás rendszeréhez! Sorolja fel az államháztartás alrendszereit! Információtartalom vázlata – Az alrendszerek felsorolása – Példák a kapcsolatra: – Az adóbevételek a központi költségvetésben – Helyi adók mint önkormányzati bevételek – Elkülönített állami pénzalapok bevételei (pl. munkavállalói,

munkaadói járulék) – A társadalombiztosítás bevételei – Egy konkrét példa (pl. pályázati lehetőségek, települések kiemelt fejlesztési lehetőségei stb) Az államháztartás fogalma − az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti. − Az államháztartás az állam és a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek ellátását szolgáló pénzeszközöket (közpénzek) és vagyontárgyakat (közvagyon), az ezekkel való gazdálkodást, továbbá mindezek jogi szabályozását foglalja magában. Az államháztartás funkciói 1. tradicionális funkció - 15 - − jogalkotás, jogalkalmazás, állami szuverenitás biztosítása, belső rend védelme 2. szociális (jóléti)funkció − ellátó rendszer működtetése, egészségügy, nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása, oktatási, gyermek- és ifjúságvédelem, munkanélküliség kezelése 3. gazdaságpolitikai funkció −

stabilizáció – csoportérdekek összehangolása, pl. árstabilizáció − elosztási funkciók – jövedelmek újraelosztása Az államháztartás alrendszerei 1. kp-i ktv 2. helyi önk-k 3. elkülönített állami pénzalapok 4. társadalombiztosítás Minden alrendszer önállóan működik és önálló ktv-e van. 1. A központi kormányzati költségvetés − Az államháztartás legfontosabb, a másik három alrendszert is meghatározó főktv. − Meghatározó kapcsolata van a többi alrendszerrel, hiszen azok állami finanszírozását végzi, úgynevezett transzfer kiadásokat bonyolít le az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok, az önkormányzatok irányába. − az állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve − Az államháztartás bármely alrendszerében megjelenő bevételeket közbevételeknek nevezzük. Ezek jelentős része az állam közhatalmi

funkcióira alapozva keletkezik, és elsősorban adó, illeték, vám, járulék, bírság, díj formájában jelenik meg Ezek költségvetésen belüli aránya 85-90 % körüli. − Az állam magánjogi bevételekkel is rendelkezhet (lehet tulajdonos, kölcsönvevő, megajándékozott, örökös). A közbevételek (források) fő csoportjai: • adók és adójellegű bevételek: • nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak), • felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból, koncesszióból, vagyonértékesítésből származó) bevételek, • adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó) pénzeszközök, • központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből, értékesítésből, előírt befizetésekből), • az államháztartás alrendszereinek befizetései, • az Európai Unióból származó

visszatérítés, beruházási támogatás. A közkiadások fő csoportjai: • az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások: o egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek, o fogyasztói árkiegészítés, o lakásépítés, o családi támogatások, szociális juttatások, o központi költségvetési szervek kiadásai, o szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, o központi beruházások, - 16 - • • o más államháztartási alrendszerek támogatása, o tartalékok. adósságszolgálati kamatkiadások, befizetés az Európai Unióba. A központi költségvetés mérlege a közbevételek és közkiadások – meghatározott módon csoportosított – kétoldalú kimutatása. Ennek a mérlegnek az egyenlege lehet: • egyensúlyban (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik), • szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét), • deficites (ha a kiadások

haladják meg a bevételek összegét). A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot. A költségvetési törvény végrehajtásáért - az előírt bevételek beszedéséért és a kiadások teljesítéséért - a kormány felelős. 2. A társadalombiztosítási alrendszer − A társadalombiztosítás (Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere. − Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének rendeltetése a társadalombiztosítás (nyugdíjbiztosítás, illetőleg egészségbiztosítás) törvényben meghatározott, kötelező feladatainak finanszírozására és ellátására terjed ki. − állami feladat a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése, − amennyiben a

társadalombiztosítási alrendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam – a központi kormányzati költségvetés útján – a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja. − A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetését az Országgyűlés a költségvetési törvényben állapítja meg. Nyugdíjbiztosítási Alap − az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak kiadásainak fedezetére irányul. − A Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesítendő kiadások pénzügyi fedezetét elsősorban a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék és a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék biztosítja. Egészségbiztosítási Alap − pénzbeli ellátásait (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj stb.) − természetben nyújtott ellátásait (gyógyszer és gyógyászati segédeszköz

ártámogatás stb.) − Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott kiadások fedezetére elsősorban a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás és a táppénz hozzájárulás szolgál. 3. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál, és működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A külső források (célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások) mértéke az állami támogatást meghaladja Jelenleg működő elkülönített pénzalapok: • Munkaerőpiaci Alap, • Központi Nukleáris Alap, • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, - 17 - • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap. Az elkülönített állami

pénzalapok éves költségvetését az Országgyűlés a költségvetési törvényben állapítja meg. 4. A helyi önkormányzatok alrendszere − Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta keretek között. − Az önkormányzatok önállóságának és működésnek alapvető feltétele, hogy a feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek. Az önkormányzatok vagyonának döntő forrása az állami tulajdon. − Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat

Elsőként az önkormányzat gazdasági programját kell elkészíteni Ez a választási ciklusra szól, többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai feladatokat - egyes költségvetési évekre lebontva - az adott évre szóló költségvetési koncepció rögzíti A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre A költségvetési rendelet összeállítása során célszerű először a bevételi oldalt megtervezni. Az önkormányzatok bevételei: I. Központi költségvetési kapcsolatokból származó források: • Átengedett bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak. • Normatív állami hozzájárulás: népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül meghatározásra. A normatív állami hozzájárulás felhasználási

kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra használják fel. • Központosított támogatások: az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is érvényesül. • Címzett és céltámogatások: a helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés és -tisztítás), ezeket a támogatásokat az önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik. • Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz: ez finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését. • Egyéb támogatások: területi kiegyenlítő és

céljellegű decentralizált támogatás, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása. II. Saját források: • Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg • Intézményi bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj. - 18 - Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszközátvételként. • Hitel: ha

valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési, akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra van szükség, hitel felvételét kell tervezni. A bevételek felmérése után a kiadási szükségletek megtervezésére kerül sor. Ez a két munkaszakasz a gyakorlatban nem különül el élesen egymástól, hiszen a bevételek meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak, és van kiadási „vonzatuk”. A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza az egyes önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. A kiadási oldalon az önkormányzat és az intézmények működési kiadásait, a tartalékokat, a fejlesztések, felújítások szükségleteit kell a költségvetésbe foglalni. • 5. Az Ön munkáltatója egy konzervgyár, mely zöldségkészítményeket gyárt Néhány fiatal középiskolás szakmai gyakorlatát tölti a cégnél, akiknek be kell mutatnia a

céget Mutassa be a céget a fiataloknak úgy, hogy rámutat a makrogazdasághoz való kapcsolódási pontokra, a következők szerint! Melyek a makrogazdaság szereplői, mely szektorban foglal helyet a cég? A cég által előállított termékek a javak mely nagy csoportjába tartoznak? A vállalkozásuk a tevékenységi köre alapján mely ágazatba sorolható? Információtartalom vázlata – A négy gazdasági szektor helyes megnevezése – A vállalati szektorba való besorolás – Gazdasági javak, anyagi javak, fogyasztási cikkek – Szekunder ágazatba való besorolás – A gazdaságszabályozó eszközök felsorolása – Az intézményrendszer legalább 3 elemének megnevezése, jellemzőinek bemutatása 1. A négy gazdasági szektor helyes megnevezése Gazdasági szektorok − a gazdaság szereplőiből álló olyan csoportok, amelyeknek a céljai és gazdasági döntései, illetve a rendelkezésükre álló erőforrások hasonlóak. − A nemzetgazdaságban

betöltött szerep alapján négy szektor: a háztartásokat, a vállalkozásokat, az államot és a bankrendszert. Nyitott gazdaság esetében a külfölddel való kapcsolat is fontos, ezért a külföld figyelembevételével válik teljessé a kép. A háztartások − A háztartások elsődlegesen fogyasztóként jelennek meg a gazdaságban − szerepe a javak fogyasztása, megtakarítása, és a munkaerő-kínálat − A háztartások jövedelme elsősorban ez utóbbiból származik. A háztartások a jövedelmüket vagy elfogyasztják, vagy megtakarítják A vállalkozások − A vállalkozások elsősorban gazdasági tevékenységet végeznek, jövedelmüket termékek és szolgáltatások eladásából szerzik. Ezen tevékenységükhöz a háztartások munkakínálata szolgáltatja a legfőbb erőforrást − Ugyanakkor a vállalkozások legfőbb bevétele a háztartások fogyasztásából ered. - 19 - − A vállalkozások jövedelmüket részben újabb javak

előállításába fektetik be, részben a háztartások számára munkabérként fizetik ki. A bankrendszer − A háztartások megtakarításai a bankrendszer közvetítésével a vállalkozásokhoz kerülnek, amelyek beruházásokat valósítanak meg belőle. Az állam − Mind a háztartások, mind a vállalkozások adót fizetnek az államnak. Az államtól – elsősorban – a háztartások transzferjövedelmet kapnak (például szociális segélyek), míg a vállalati szféra jövedelme részben a kormányzati szektor által támasztott piaci keresletből származik. Az állam és a vállalkozások kapcsolata − a fejlesztés támogatója – közvetlen és ösztönző támogatás − partner – résztulajdonos − fogyasztó – állami megrendelésekkel piacot ad – munkanélküliek képzése − versenytárs is egyben – hisz fogyasztói igényeket elégít ki Az állam jelenléte a makrogazdaság más területein − különböző intézményeket működtet – oktatás

− támogatja azokat a vállalatokat, melyek veszteségesen gazdálkodnak, de működésük közérdekű – BKV, MÁV − a külső és belső biztonság megteremtésével véd – rendőrség, vám és pénzügyőrség 2. A vállalati szektorba való besorolás Gazdaság szektorai 1. Elsődleges szektor: (primer) a természet elsődleges nyersanyagainak kitermelésével foglalkozók. Csökken a súlya − Főbb területei: mezőgazdaság, bányászat, erdőgazdálkodás, halászat stb. 2. Másodlagos szektor: (szekunder) a feldolgozó ipar, itt található minden iparág, ami az elsődleges nyersanyagok feldolgozását végzi. − Főbb területei: élelmiszeripar, vegyipar, vas- és acélipar, járműipar, textilipar. 3. Harmadlagos szektor: (tercier) a tágabb értelemben vett szolgáltatások Ez a mai posztindusztriális gazdaság meghatározó szektora, elérheti a gazdaság teljesítményének 80%-át. − Főbb területei: kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások,

távközlés, informatika, oktatás, államigazgatás, turizmus 3. Gazdasági javak, anyagi javak, fogyasztási cikkek Szükségletek − valamilyen hiány tudatosítása, kielégítésének igénye − létfontosságú és luxusszükségletek – köztük a határ az életszínvonaltól függ − egyéni és kollektív – autó és iskola − anyagi és nem anyagi – étel és biztonság Javak − alatt értünk a közgazdaságtanban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas. A javak egyes számú megfelelőjeként általában a jószág szó használatos − közvetlen – más javak előállításához kell – termelőeszközök − magán és közjavak Fizikai megjelenés szerint - 20 - − Az anyagi (materiális) javak fizikai formában jelennek meg, „megfoghatóak”. Ha mesterségesen lettek előállítva, termékeknek is hívhatjuk őket; ha pedig jelen vannak valamilyen piacon, akkor áruknak is

nevezhetők. − Az egyéb javak immateriális javak. Ide tartoznak: − a vagyoni értékű jogok (bérleti jog, védjegylicencia stb.); − a szellemi termékek (számítógépes szoftver, találmány, gyártási eljárás stb.); − a szolgáltatások (például szemétszállítás). Szűkösségük szerint - szűkösen áll-e rendelkezésre − szabad javak esetében a szűkösség nem értelmezhető: levegő, a fény, vagyis amelyek olyan „mennyiségben” vannak jelen, hogy minden rájuk irányuló igényt képesek kielégíteni. Az ilyen javaknak ezért nincs áruk − A szabad javak száma az elmúlt egy-két évszázadban jelentősen csökkent. Korábban még ide számítottak a vizek, az erdők fái, az ásványkincsek egy része stb. Ma már ezek mind árral rendelkező, szűkös javak − szűkös javak nem állnak olyan mennyiségben rendelkezésre, hogy ingyenes hozzáférhetőség esetén minden szükségletet kielégítsenek. Ezért ezeknek a javaknak – legalább

egyoldalú – piaca alakul ki: lesznek vásárlók, akik versenyeznek egymással a jószág elfogyasztásáért Ha a szűkös jószág magántulajdonban van, akkor eladója vagy eladói is lesznek, akik a piacon kínálják. A jószágnak végső soron ára alakul ki, amely biztosítja, hogy csak azok jussanak hozzá, akik ezt az árat megfizették – vagyis azok, akiknek az adott jószág pénzben kifejezve a legtöbbet éri. − közjavak esetében a szűkösség olyan értelemben értelmezhető, hogy ezeknek nincsen áruk, ezért a piaci kereslet irántuk mindig nagyobb a kínálatnál. A közjavakat (honvédelem, közlekedési lámpák) ezért mindig egy közösség adójából kell finanszírozni A közjavak olyan értelemben nem szűkösek, hogy az egyik fogyasztónak okozott hasznosság nem csökken azáltal, hogy több fogyasztó osztozik a közjószágon. A közjavak ezért a szabad és a szűkös javak jellemzőit is magukon viselik. Felhasználás célja szerint − tőke

javak – közvetve elégítik ki a szükségleteket, vagyis fogyasztási v további tőke javak termelésére szolgálnak – épületek, gépek − fogyasztási javak – közvetlenül elégítik ki az emberi szükségleteket Fogyasztás két típusa létezik: − Személyes (közvetlen) vagy végső fogyasztás − Termelő (közvetett) vagy másodlagos fogyasztás − Ennek a keretében használjuk fel az anyagi javakat, gazdasági javakat termelésre és belőlük a vállalkozások fogyasztási javakat állítanak elő. 4. Szekunder ágazatba való besorolás Másodlagos szektor: (szekunder) a feldolgozó ipar, itt található minden iparág, ami az elsődleges nyersanyagok feldolgozását végzi. − Főbb területei: élelmiszeripar, vegyipar, vas- és acélipar, járműipar, textilipar. 5. A gazdaságszabályozó eszközök felsorolása Az állam gazdszab-ó szerepének 3 fő szférája 1. vállalatszabályozás − irányulhat közvetlenül a váll-k működésére – adók,

támogatások, pl. vállalatalapításra vonatkozó jogszabályok 2. vállalati kapcsolatok szabályozása − a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok szabályozása - 21 - − versenyszabályozás, környezetvédelmi előírások 3. vállalaton belüli viszonyok szabályozása − a tulajdonviszonyokat szabályozó előírások − foglalkoztatási jogszabályok Állami szabályozás − korlátok − motiváló befolyásoló tényezők − lehetőségek – lobbizással előnyre lehet szert tenni – az etikai szabályok betartásával 6. Az Ön cége most alakult, működését a napokban kezdi meg A működés egyik feltétele, hogy rendelkezzék bankszámlával A bankszámlanyitást megelőzően interneten kell tájékozódnia, kell a bankok tevékenységéről, szolgáltatásairól, hogy javaslatot tehessen vezetőjének a bankválasztáshoz. Melyek a kereskedelmi bankok jellemző szolgáltatásai? Információtartalom vázlata – A jegybank fogalma, sajátos

tevékenységei, feladatai – A kereskedelmi bankok fogalma, működésük fő jellemzői (aktív-passzív műveletek) – Legalább 5 keresőszó (pl. számlavezetés, vállalati finanszírozás, betétgyűjtés, hitelnyújtás, értékpapírok forgalmazása, követelés megvásárlása, bankgarancia, lízing, devizaműveletek) – Az indoklás kapcsolódik a szituációhoz – A szabad bankválasztás helyes értelmezése – Az MNB nem vezet vállalati bankszámlát – A szolgáltatások minősége mint a verseny sajátos területe 1. A jegybank fogalma, sajátos tevékenységei, feladatai Kétszintű bankrendszer: – Jegybank: a bankok bankja – Kereskedelmi bankok − A jegybank, más néven központi bank egy adott ország monetáris politikájáért felelős intézmény. − A következő monetáris feladatokat látják el: az állam bankja és a bankok bankja − tev, műk, feladatai a jegybanki tv határozza meg. − A jegybankok élén általában elnök, vagy kormányzó

áll. − A legtöbb központi bank állami tulajdonban van, ugyanakkor a modern jegybankok esetében intézményi garanciák biztosítják a monetáris döntéshozatal függetlenségét a politikától. A jegybank független intézmény az állam nem szólhat bele működésébe − Élesen elkülönül a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció. Magyar Nemzeti Bank − Magyarország központi bankja − 1987. január 01-től Alaptőkéje 10 000 millió forint − Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. − Szervei: a közgyűlés, a jegybanktanács, az igazgatóság és a felügyelő-bizottság. − Az MNB kapcsolatot tart az Országgyűléssel, amelynek keretében az MNB elnöke beszámol az Országgyűlésnek, illetve bemutatja az éves monetáris politika irányelveit. - 22 - Együttműködik az Állami Pénz- és Tőkepiac Felügyelettel és az Állami Biztosítás Felügyelettel. MNB feladatai: − A fizetőeszköz értékállóságának

megőrzése (az árak, árfolyam stabilitását jelenti); − Bankjegy- és érmekibocsátás, azaz pénzemisszió − A fizetési rendszerek működtetése − Banki szolgáltatások nyújtása az államháztartás számára − Hitelnyújtás a kereskedelmi bankok számára (a bankok bankja): a jegybank vezeti a pénzintézeti számlákat, csak jó fedezet mellett ad hitelt és minden jó biztosítékot elfogad. Viszonylag magas kamatot számol fel, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat a likviditásuk megfelelő alakítására. − Őrzi, kezeli az állami tartalékokat - menedzseli az arany és devizatartalékokat. − A pénzügyi rendszer stabilitása feletti őrködés: döntéseket hoz az árfolyam politikával kapcsolatban. − A pénzügyi intézmények szabályozása, felügyelete. − Nem mindegyik központi bank végzi a felsorolt feladatok mindegyikét. Az MNB a kereskedelmi bankok számláit vezeti, vállalati számlát nem vezet! 2. A kereskedelmi bankok fogalma,

működésük fő jellemzői (aktív-passzív műveletek) − Pénzügyi szolgáltatásokat csak pénzügyi intézmények végezhetnek. − A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások között az alapvető különbség, hogy bizonyos pénzügyi szolgáltatásokat csak a hitelintézményetek végezhetnek, a pénzügyi vállalkozások nem. Hitelintézetek három típusa − A bankok, azok a hitelintézetek, amelyek valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére engedélyt kaphatnak, s ezen belül betétek gyűjtésével és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával üzletszerűen foglalkoznak. − A szakosított hitelintézetek nem kaphatnak engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére. − Lakástakarék-pénztárt legkevesebb egymilliárd Ft-os jegyzett tőkével lehet alapítani. E pénztárak alaptevékenységének az ún lakáselőtakarékossági szerződés szerinti betétgyűjtést és hitelnyújtást lehet tekinteni. − A jelzálog-hitelintézet

alaptevékenysége az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitelezés, valamint a kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevelek forgalomba hozatala. Alapításához 3 milliárd Ft jegyzett tőke szükséges − A szövetkezeti hitelintézetek még korlátozottabb körben végezhetnek pénzügyi szolgáltatásokat, mint a szakosított hitelintézetek. Pénzügyi szolgáltatások csoportosítása: • Aktív bankműveletek: azok az ügyleteket tekintjük, amelyek révén a pénzügyi intézményeknek követeléseik keletkeznek. (pl: pénzkölcsönök nyújtása) • A passzív bankműveletek közé azokat az ügyleteket soroljuk, amelyek keretében a bankok idegen tőkét szereznek maguknak, tehát a kötelezettségeik növekednek. • A semleges bankszolgáltatások révén a bankoknak követeléseik, ill. kötelezettségeik nem keletkeznek, hanem a szolgáltatás elvégzésének ellenértékeként díjbevételhez jutnak. Passzív banki

műveletek − mindazok a műveletek – melyek a forrás mértékét és összetételét módosítják - 23 - − célja – olyan források biztosítása az üzleti bankok számára, mely alapján ki tudják elégíteni ügyfeleik pénz és hiteligényét − módjai − Pénz betétbe helyezése és kamatoztatása egy bankszámlán  folyószámla, pénzforgalmi – lehet hazai és más pénznemben nyitni – ezeken bonyolódnak le a pénzforgalmak  betét – inkább megtakarítás jellegű − értékpapírok kibocsátása – részvények, kötvények formájában  rövid, közép és hosszú lejáratú − JB-i refinanszírozási hitelek igénybevétele  üzleti bankok forráshiányai esetében hitelt vehetnek föl, ha ezt a JB-nál kezdeményezik − bankközi hitelfelvétel  ha a bankrendszer egyéb tagjaitól − tőkeemelés – a banktevékenység tartós bővülésének eredménye Aktív banki műveletek − a passzívak alapján képződő források

hasznosítása ~en keresztül történik − azon ügyletek, melyekkel a bankoknak követelésük vagy vagyonra szóló joguk lesz − hitelnyújtás − pénzeszközöket, árukat, szolg-kat enged át ideiglenesen kamatfizetés ellenében − csoportosíthatóak – lejárat, megtérülés, folyósítás, valutanem, felhasználás, lejárat szerint − termelési célú hitelek – szolgálják a kapacitásbővítést − személyi hitelek – bankok köthetnek biztosítékot, feltételeket − bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása − az ügyfele által egy másik banknál felvett hitelért vállal garanciát − Pénzügyi lízing − a hitel sajátos módozata – megveszik a vevő által megjelölt tárgyat. − Követelések megvásárlása, megelőlegezése − váltó, faktorálás (rövid lejáratú követelések megvétele, mely tartós áru/szolgáltatási kapcs-kból származnak) − nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés − technikai hitelek – − kettős

deviza-adásvételi formában lebonyolított hitelek – − tőkekivonás vagy leszállítás − rendezvények alacsony árfolyamon történő visszavásárlása, megsemmisítése − a bank birtokában lévő részvények kibocsátásának felfüggesztése − a részvények névértékének leszállítása 3. Legalább 5 keresőszó (pl számlavezetés, vállalati finanszírozás, betétgyűjtés, hitelnyújtás, értékpapírok forgalmazása, követelés megvásárlása, bankgarancia, lízing, devizaműveletek) A legfontosabb pénzügyi szolgáltatások: számlavezetés − A számlára vonatkozó ügyfélkérelmek, műveletek végrehajtásának átfogó neve. Létezik terhelés (számlaegyenleg csökkentő művelet), jóváírás (számlaegyenleg növelő művelet), és egyéb művelet. A számlavezetés során a bank az ügyfél számlán lévő pénzét használhatja. - 24 - − Folyószámla működtetése, kifizetések teljesítésére (terhelés) és befizetések

fogadására (jóváírás). hitelnyújtás − A hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül a legáltalánosabban elfogadott: a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. A bankhitelt többféle módon lehet csoportosítani aszerint, hogy kinek a számára, milyen célból és rendeltetéssel, mennyi időre, milyen formában vagy változatban, megtérüléssel vagy fedezet mellett kerül a hitel kihelyezésre. A hitelnyújtással a bankok és az ügyfeleik között szerződéses viszony keletkezik, mégpedig a hitel- vagy kölcsönszerződés keretében bankgarancia − bankok vállalják ügyfeleikért, ezzel lehetővé téve számukra, hogy egy másik banktól hitelt kapjanak. lízing − A lízingbeadó - díj fizetése - ellenében átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbevevőnek. Két fő

típusa létezik, a pénzügyi és az operatív lízing − Lízingügylet például, ha egy bank nem pénzt hitelez egy vállalatnak számítógép vásárlására, hanem a gépet maga vásárolja meg és kölcsönadja a cégnek. Ez az eljárás két előnnyel is rendelkezik: o nem-teljesítés esetén az adósság könnyen behajtható, o a bank élvezi a tulajdonosi helyzetből fakadó adózás előnyeit, értékcsökkenési leírást alkalmazhat, kihasználhat beruházási adókedvezményeket. A bank ezekért az előnyökért azzal kompenzálja a lízingbe vevőt, hogy a lízinget az egyszerű hitelügyletnél kedvezőbb feltételekkel kínálja devizaműveletek − Szabályok: deviza-bejelentési és beszolgáltatási kötelezettség, kötött pályás devizabeszerzés, központilag megállapított árfolyam alkalmazása. − Részleges devizaműveletek: valutaváltás, eladás és vásárlás, devizaszámla vezetés, belföldi devizahitelezés. − Teljes körű devizaműveletek

esetén a mindazon tevékenységet végezhetik devizával, amelyekre hazai fizetőeszközzel felhatalmazásuk van. A bank a tőkeműveleteken túl a nemzetközi bankközi piacon is részt vehet. 7. Ön irodai asszisztensként dolgozik egy cégnél 11 hónapja Az utóbbi hetekben úgy érzi, hogy egyre fáradtabb, munkáját nem tudja elég hatékonyan végezni, ezért néhány nap szabadságra lenne szüksége. Munkahelyén rengeteg a munka, melyet senki sem tud átvenni, ezért felettese sem fogadná el, ha most kérne szabadságot, hiszen szüksége van Önre. Érvelését támassza alá alkotmányos alapismereteinek felhasználásával! Hivatkozzon az 1949 évi XX számú törvényre, annak vázlatos bemutatása révén! Információtartalom vázlata – Az Alkotmányt kiadó jogszabály megnevezése – Az Alkotmány rövid tartalmi bemutatása – Az alapvető alkotmányos jogok és kötelezettségek felsorolása – A Munka Törvénykönyvét kiadó jogszabály megnevezése – A

Munka Törvénykönyve felépítése – A munkavállalót megillető pihenőidők felsorolása és jellemzése 1. Az Alkotmányt kiadó jogszabály megnevezése - 25 - − A magyar alkotmány (hivatalos nevén A Magyar Köztársaság Alkotmánya) a Magyar Köztársaság alaptörvénye. − Az állam az alkotmányban szabályozza saját jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, nem lehet ezzel ellentétes tartalmú jogszabályt alkotni. Magyarországon ennek betartatásáról az Alkotmánybíróság gondoskodik. − A jelenleg is érvényes alkotmány eredeti szövegét az 1949. évi XX törvényként 1949 augusztus 18-án fogadta el az Országgyűlés, és augusztus 20-án lépett életbe. 1989ben a rendszerváltás által megváltozott államberendezkedéshez igazodva alapvető módosítások történtek a törvényben.

Az Alkotmány módosítása 1989 október 23-án lépett hatályba „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”. − Az Alkotmány rögzíti azt is, melyek azok a jogszabályok, amelyek csak az összes országgyűlési képviselő, illetve a jelenlévő képviselők legalább kétharmadának támogatásával hozhatók, illetve változtathatók meg (kétharmados törvények). − Az Alkotmány 15 fejezetből és 79 paragrafusból áll. − Az alábbi kérdésköröket szabályozza o hatalomgyakorlás o az alapvető állami szerveket o a közigazgatás rendszerét o az állampolgárok jogait és kötelezettségeit 2. Az Alkotmány rövid tartalmi bemutatása Az Alkotmány fejezetei I. Általános rendelkezések II. Az Országgyűlés – Mo legfőbb végrehajtó szerve III. A köztársasági elnök – vezeti az államot IV. Az Alkotmánybíróság – védi az

Alkotmányt V. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa VI. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank VII. A kormány VIII. A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek IX. A helyi önkormányzatok X. A bírói szervezet XI. Az ügyészség XII. Alapvető jogok és kötelességek XIII. A választások alapelvei XIV. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei XV. Záró rendelkezések 3. Az alapvető alkotmányos jogok és kötelezettségek felsorolása Alapvető jogok alanya szerint − Emberi – alanya minden ember, örök és elidegeníthetetlen − Állampolgári – csak állampolgár, pozitív jog által biztosított Alapvető emberi jogok: 1. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog - 26 - 2. A személyes szabadsághoz való jog - élet és emberi méltóság, jogorvoslat, gyülekezési jog 3. A gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadság joga 4. A

férfiak és nők egyenjogúsága, anyák, nők és fiatalok védelme Csoportosítás keletkezés szerint 1. Személyiségi jogok 2. Egyéni szabadságjogok 3. Politikai szabadságjogok 4. Gazdasági, szociális és kulturális jogok 5. Állampolgári jogok Személyiségi jog − Az ember személyisége alapérték – védeni kell − Sokféle jogot takar − Tulajdonhoz és az örökléshez − Szabadsághoz, személyi biztonsághoz − Ártatlanság vélelme, védelem joga − Tartózkodási hely szabad megválasztása Egyéni szabadságjogok − Jogegyenlőség − Nők, férfiak egyenjogúsága − Esélyegyenlőség − Nyelvi és nemzeti kisebbségek egyenlősége Politikai szabadságjogok − Korlátok az állam részére − Gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadság − Egyesülési jog – szervezetek alapítása Kivétel: fegyveres szervezet − Gyülekezési jog, szólás- és sajtószabadság Cenzúra tilalma − Közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének

− joga Gazdasági, szociális és kulturális jogok − Az állam a gazdasági ügyekbe való fokozódó beleszólásával jöttek létre − Munkához, foglalkoztatás szabad megválasztásához − Pihenéshez, szakszervezetek alakításához − Szociális jogok − Egészséges környezethez − Kulturális jogok - közművelődés Állampolgári jogok − Állampolgársághoz való jog − Közügyekben való részvétel − Választójog Kötelezettségek − jogszabályok betartása − Haza védelme − Közteherviselés − Gyermek taníttatása 4. A Munka Törvénykönyvét kiadó jogszabály megnevezése A Munka Törvénykönyve (1992 évi XXII. Tv) - 27 - 5. A Munka Törvénykönyve felépítése 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK − A törvény hatálya − A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai − Az egyenlő bánásmód követelménye − A jognyilatkozatok − Az érvénytelenség − A munkaviszonyból származó igény

elévülése − A határidők számítása − A munkaviszonyra vonatkozó szabályok 2. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK I. fejezet − Az országos érdekegyeztetés II. fejezet − A szakszervezetek III. fejezet − A kollektív szerződés IV. fejezet − A munkavállalók részvételi joga − Az üzemi tanács választása − Esélyegyenlőségi terv 3. A MUNKAVISZONY I. fejezet − A munkaviszony alanyai II. fejezet − A munkaviszony létesítése − Pályázat − Próbaidő III. fejezet − A munkaszerződés módosítása − A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás IV. fejezet − A munkaviszony megszűnése és megszüntetése − A határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése − A rendes felmondás − A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok − Végkielégítés − Rendkívüli felmondás − Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén − A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye V.

fejezet − A munkavégzés szabályai − A tanulmányi szerződés VI. Fejezet − A munkaidő és a pihenőidő − A teljes munkaidő − A munkaidő beosztása - 28 - − A pihenőidő − A rendkívüli munkavégzés − Ügyelet és készenlét − A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések − Rendes szabadság − A szabadság kiadása − Betegszabadság − Egyéb munkaidő-kedvezmények VII. fejezet − A munka díjazása − Munkabér − A költségek megtérítése − A munkabér védelme − Szociális juttatások VIII. fejezet − A munkavállaló kártérítési felelőssége IX. fejezet − A munkáltató kártérítési felelőssége X. fejezet − A vezető állású munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések − A távmunkavégzés XI. fejezet − A munkaerő-kölcsönzés − A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony − A kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, a díjazás

különös szabályai − A munkaviszony megszüntetése − A munkaviszony jogellenes megszüntetése − Szabadság kiadása − Kártérítési felelősség − A törvény egyéb rendelkezéseinek alkalmazása XII. fejezet − A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések − ,,Titoktartási nyilatkozat 4. A MUNKAÜGYI VITA I. fejezet − Kollektív munkaügyi vita − Közvetítés − Döntőbíráskodás II. fejezet − A munkaügyi jogvita 5. VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 6. A munkavállalót megillető pihenőidők felsorolása és jellemzése Munkaközi szünet - 29 - − amennyiben a napi munkaidő meghaladja a hat órát, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállalónak legalább 20 perc szünetet kell biztosítania. Napi pihenőidő − a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Pihenőnap − a

munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. − a heti 48 órás pihenőidő úgy is biztosítható, hogy havonta esik bele egy vasárnap. Összevont pihenőnap − munkaidőkeret alkalmazásakor kéthetente, kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján pedig akár havonta összevontan is kiadható a pihenőnap. − A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapját nem lehet összevontan kiadni. − A terhes, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőnek, valamint az egy évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő férfinak csak akkor lehet összevonni a pihenőnapját, ha ehhez hozzájárul. Vasárnap − csak az alábbi esetekben lehet rendes munkaidőben elrendelni munkavégzést: • ha vasárnap is dolgoznak • a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben

foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző − Vasárnapi munkavégzésnél havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni − A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabérén felül legalább ötvenszázalékos bérpótlékra jogosult, ha másik pihenőnapot, pihenőidőt kap helyette. − Amennyiben a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, a heti pihenőnapján végzett munkavégzésért legalább százszázalékos bérpótlékra jogosult. − Amennyiben a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben dolgozik vasárnap, a rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék is megilleti. Munkaszüneti nap − akkor, ha ezeken a napokon a munkavállalónak egyébként munkát kellene végeznie. 8. Az irodában Ön tanúja volt az alábbi párbeszédnek, amely az egyik munkatársa és munkahelyi vezetője között folyt le.

Munkatárs: Elnézést, zavarhatlak? Szeretnék kérni néhány percet! Munkahelyi vezető: Természetesen, foglalj helyet! Munkatárs: Tegnap megkeresett egy cégvezető, és felajánlott számomra egy másodállást. Szeretném a hozzájárulásodat kérni, hogy elvállalhassam Szükségem van erre a pénzre. Munkahelyi vezető: Kati, megmondom őszintén, nem támogatom, hogy elvállald ezt a munkát, mert ezzel sérted cégünk gazdasági érdekeit. Munkatárs: Nem erre számítottam. Tudod, milyen nehéz fizetnem a hiteleket Azt hiszem, komolyan el kell gondolkodnom, hogy megfelelő-e számomra ez a munkahely Mondja el véleményét, megfelelőnek, helyénvalónak tartja-e Ön munkatársa reagálását! Ön hogyan fejezné be a párbeszédet? Döntését indokolja! - 30 - Információtartalom vázlata – A munkavállaló jogai és főbb jellemzői – A munkavállaló kötelezettségei és főbb jellemzői – A munkavállalói rendes és rendkívüli felmondás főbb

jellemzői 1. A munkavállaló jogai és főbb jellemzői A munkavállaló jogai − a munkáltató előnyösebb, erőfölényes helyzetben van, ezért a Mtv könyve úgy rendelkezik, hogy csak a MV javára lehet eltérni − ezek a garanciális elemek (minimumstandardok) biztosítják a MV legfontosabb jogait − midőre, mbérre, kötelező pihenőidőre, végkielégítésre, felmondási tilalomra vonatkozó szabályok pl. − a MV-t kollektív jogok is megilletik – lehetőség van érdekképviseleti szervezetet, üzemi tanácsot alakítani, kollektív szerződést kötni, érdekegyeztetések részt venni érdekeik érvényesítése és védelme érdekében 2. A munkavállaló kötelezettségei és főbb jellemzői − A munkavállalónak munkára képes (megfelelő egészségi, fizikai, szellemi) állapotban kell megjelennie a munkaszerződésben előírt helyen és időben, munkaidejét munkában kell töltenie, illetve ezalatt a munkáltató rendelkezésére kell állnia

munkavégzés céljából. A munkaképes állapot fennállását a munkáltató ellenőrizheti, sőt a munkavédelmi szabályok értelmében köteles is ellenőrizni. − A munkavállaló a tőle elvárható szakértelemmel és gondoskodással köteles ellátni munkáját, és betartani a vonatkozó előírásokat, szabályokat és utasításokat. Együtt kell működnie munkatársaival; úgy kell munkáját végeznie, hogy ne veszélyeztesse más személy egészségét, testi épségét; ne zavarja más munkáját; ne okozzon kárt. − A munkavállaló köteles munkáját személyesen ellátni, a munkája során tudomására jutott üzemi, üzleti titkot megőrizni, továbbá köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, továbbképzésen részt venni. Köteles a munkáltató utasításai szerint végezni tevékenységét − A munkavállaló köteles - indokolt esetben - munkakörébe nem tartozó munkát is elvégezni, illetve állandó munkahelyén kívül munkavégzésre

is kötelezhető. − (Ezzel kapcsolatban felmerülő többletköltségét a munkáltató köteles megtéríteni.) A munkavállaló jogait röviden úgy fogalmazhatjuk meg, hogy azok a munkáltató kötelezettségeiből adódnak 3. A munkavállalói rendes és rendkívüli felmondás főbb jellemzői Rendes felmondás − Határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti rendes felmondással. A munkavállaló rendes felmondását nem köteles megindokolni A munkáltatónak azonban meg kell indokolnia a rendes felmondást, kivéve, ha a munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerint nyugdíjasnak minősül. Az indoklásból világosan ki kell tűnnie a felmondás okának − A munkáltató rendes felmondásának indoka csak a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Felmondási védelem A munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a

munkaviszonyt az alábbi esetekben: - 31 - betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év alatt, − üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség, táppénzre jogosultság ideje alatt, − beteg gyermek ápolása végett történt táppénzes állományba helyezés, valamint a közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, − terhesség, szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság, továbbá a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, − a sor vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak pedig a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama alatt. − A felmondási idő, ha az előzőekben meghatározott felmondási védelem időtartama meghaladta a 15 napot, akkor ezt követően csak 15 nap, ha

30 napot meghaladta, akkor csak 30 nap elteltével kezdődhet el. − A felmondási védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Ez a szabály nem alkalmazható azon munkavállaló esetében, aki az előrehozott öregségi nyugdíjat 1999 augusztus 17-e előtt vette igénybe. A felmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó A felmondási idő − A felmondási idő minimum 30 nap, amely a munkaviszonyban töltött idővel arányosan emelkedik, de egy évnél hosszabb nem lehet. − A harminc napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött • három év után öt nappal, • öt év után tizenöt nappal, • nyolc év után húsz nappal, • tíz év után huszonöt nappal, • tizenöt év után harminc nappal, • tizennyolc év után negyven nappal, • húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A rendkívüli felmondás − A

munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással az alábbi esetekben szüntetheti meg, ha a másik fél: • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, • a magatartásával a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. − A rendkívüli felmondást mindkét fél indokolni köteles. A felmondás indokát világosan kell megjelölni, ennek az indoknak valósnak és okszerűnek kell lennie, azt vita esetén az azt állító félnek kell bizonyítania. − A munkaszerződés vagy a kollektív szerződés meghatározhatja azokat az eseteket, amikor rendkívüli felmondásnak van helye a törvényi kereteken belül. A rendkívüli felmondás jogát az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a

büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. − Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet kifizetni a részére, mint amennyi a munkáltató rendes felmondása alapján járna, továbbá alkalmazni kell ilyenkor a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is − - 32 - 9. Nővére egyedülálló szülőként neveli két gyermekét, aki munkahelyén részmunkaidőben dolgozik 17 éves fia munkát vállalt egy cégnél, hogy ezáltal is enyhítse megélhetési gondjaikat. Fia 800 órától délután 1730- ig dolgozik Pénteki napokon pedig 2200 órától reggel 600 óráig ügyeletet lát el Fejtse ki véleményét, vállalhat-e munkát nővére 17 éves fia! Talál-e munkahelyi időbeosztásában hibát, jogellenes magatartást? Amennyiben igen, helyesbítse azokat! Válaszát indokolja! Információtartalom vázlata –

A fiatal munkavállaló fogalma – Az általános és a konkrét munkavállalói képesség – A 16 évesnél fiatalabb munkavállalókra vonatkozó főbb jogszabályok – A felnőtt munkavállaló munkaidejének és pihenőidejének főbb jellemzői – A fiatal munkavállaló munkaidejének és pihenőidejének főbb jellemzői – A fiatal munkavállalókra vonatkozó rendkívüli munkavégzési szabályok 1. A fiatal munkavállaló fogalma A munkajog ismeri a MV fogalma mellett a fiatal MV-t is. Az a személy, aki 18 életévét még nem töltötte be. A fiatal munkavállaló mint a munkaviszony alanya − A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Arra vonatkozóan, hogy valamely személy mely életkortól válhat munkavállalóvá, a Munka Törvénykönyve általános szabályként kimondja, hogy munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A Munka Törvénykönyve azonban a fenti általános szabály alól két

kivételt is enged, így lehetőséget biztosít arra, hogy egyrészt a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló - az iskolai szünet alatt - munkaviszonyt létesíthessen Másrészt a tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a 16. életéve betöltését megelőzően, és nem kizárólag az iskolai szünet időtartama alatt legyen foglalkoztatható Tekintettel a Munka Törvénykönyve rendelkezésre, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, akkor a munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg, nem vitatható, hogy a gyámhatóság engedélyének megléte nem a fiatal munkavállalóval megkötött munkaszerződés érvényességének, hanem a munkaszerződés megkötésének

a feltétele. Törvényes képviselő hozzájárulása − A 16. életévét még be nem töltött fiatalkorú törvényes képviselőjének (általában a szülőnek, ritkábban a gyámnak, illetve a gondnoknak stb) a hozzájárulása megadott legyen A hozzájárulás megadásakor a nyilatkozat megtételére jogosult személynek egyértelműen ki kell jelentenie, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalkorú munkaviszonyt létesítsen. A hozzájárulást - az igazolhatóság érdekében - célszerű írásban megtenni, melyet a munkáltató a munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyéb dokumentumokkal együtt köteles megőrizni. (Fontos annak kiemelése, hogy a hozzájáruló nyilatkozat megléte nem csak a fiatalkorú első munkaviszonya létesítésekor, hanem a 15. és 16 életév között újonnan létesítendő bármely munkaviszonyhoz szükséges előfeltétel.) 2. Az általános és a konkrét munkavállalói képesség Általános mv-i képesség − azt mutatja meg, hogy

milyen feltételekkel kell a természetes személynek megfelelnie ahhoz, hogy MV-i pozícióba léphessen. − a magyar munkajog ezt a képességet életkorhoz köti – betöltött 16. év - 33 - Konkrét munkavállalói képesség − mindig egy adott munkakör betöltésére való alkalmasság. − ezt a kiírt pályázat és a kollektív szerződés tartalmazza 3. A 16 évesnél fiatalabb munkavállalókra vonatkozó főbb jogszabályok Törvényes munkafeltételek fiatalok foglalkoztatásakor − A 18 éven aluli fiatal munkavállalók esetén az MT napi 8 órában maximalizálja a munkavégzés időtartamát, azaz heti 40 óránál többet nem lehet foglalkoztatni egy fiatalt sem. A törvényi előírások szerint 4 és fél óra munkaidő után legalább 30 perc munkaközi szünetet köteles adni a munkáltató a fiatal munkavállalónak. Két munkanap között legalább 12 órának kell eltelnie pihenőidő formájában. Fontos szabály, hogy fiatal munkavállalókat tilos

éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, készenlétre, ügyeleti jellegű munkára kötelezni és szintén törvénysértő magatartásnak számít a túlóráztatás gyakorlata is. − Évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg (utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. − A pihenőidőbe nem tartozik bele a fizikai szükségletek elvégzése (WC, mosdó használat), ezt a munkáltatónak a kötelessége biztosítani higiéniás feltételek biztosításának betartásával. 4. A felnőtt munkavállaló munkaidejének és pihenőidejének főbb jellemzői A munkaidő − A munkaidő napi 8 óra. Ettől - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása - alapján • rövidebb, • hosszabb (a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörök esetén, de a napi 12 órát ekkor sem haladja meg) munkaidő is kiköthető. Teljes munkaidő − Főszabályként a teljes munkaidő napi 8 óra. A munkaviszonyra

vonatkozó szabályok vagy a felek a munkaszerződésben a napi 8 óránál rövidebb, a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörben, hosszabb, de napi 12 órát meg nem haladó munkaidőt is megállapíthatnak. Részmunkaidő − Részmunkaidős foglalkoztatásnak nevezzük, ha a szerződő felek a teljes munkaidőnél rövidebb időtartamban való foglalkoztatásban állapodnak meg. Munkaidőkeret − A teljes napi munkaidőt alapul véve heti, havi vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben is meghatározható a munkaidő. − A felek megállapodhatnak rugalmas munkaidő beosztásban, amikor az előírt munkaidőt a megszabott törzsidőben és azon felül a munkavállaló választása szerint a munkáltató által megjelölt peremidőkben kell teljesítenie. Munkaidő-kedvezmények − Azon munkavállalókat, akik szakszervezeti tisztségviselők, illetve üzemi-, közalkalmazotti tanács tagjai, munkaidő kedvezmény illeti meg. A munkaidő kedvezmény

időtartamára távolléti díjat kell fizetni részükre − Terhes, illetőleg szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. − A munkavállalónak kérelmére közeli hozzátartozójának otthoni ápolási idejére, de legfeljebb 2 év időtartamra fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani. - 34 - − A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha magánerőből saját részére lakást épít. A munkarend − A munkarendet kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. − Ha többféle munkaidő beosztás, akkor a beosztást legalább egy héttel előbb és legalább egy hétre előre a munkavállalóval közölni kell − Az egészségre ártalmas vagy fokozottan veszélyes tevékenység végzése a napi 6 órát nem haladhatja meg. − A munkavégzés lehet többműszakos, folyamatos vagy folytonos. • A többműszakos munkarend - ha a napi üzemelési idő meghaladja

a napi teljes munkaidőt. Ilyen esetben a munkavállalók egymást váltva végeznek egy-egy napon belül ugyanolyan tevékenységet Beszélhetünk állandó vagy váltott műszakról Ez utóbbinál periodikusan változik a munkavállaló munkabeosztása. • A folyamatos munkavégzés - megszakítás nélkül folyik a tevékenység. • A folytonos - a hétvége sem esik ki, szombaton-vasárnap is 5. A fiatal munkavállaló munkaidejének és pihenőidejének főbb jellemzői Munkaideje − napi munkaideje a 8 órát, heti a 40 órát nem haladhatja meg, akkor sem, ha a fiatal több munkáltatóval áll jogviszonyban. − ha napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, részére – az általános 20 perctől eltérően – legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Pihenőideje − e tekintetben is kedvezőbb szabályok érvényesek − a napi mértéke – legalább 12 óra − hetenként 2 pihenőnap, ettől eltérni nem lehet − éjszakai munkára, rendkívüli

munkavégzésre, ügyeltre, készenlétre nem vehető igénybe 6. A fiatal munkavállalókra vonatkozó rendkívüli munkavégzési szabályok − Fiatalkorú munkavállalót, illetve a nőt terhessége megállapításától gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára igénybe venni nem lehet, kérésükre sem. − Fontos tudni, hogy fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve elõzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. Általános és konkrét munkavállalói képesség: − Általános jogképesség („munkavállalási képesség”, munkaviszony létesítésére való képesség): csak természetes személy lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes. − Különös

jogképesség:bizonyos munkakörökre, feladatokra való képesség – konkrét alkalmazási feltételek megléte (pl. életkor, iskolai végzettség, egészségügyi alkalmasság, erkölcsi alkalmasság, szakképesítés, gyakorlati idő,stb) Alkalmazási feltételeket csak jogszabály írhat elő – a munkáltató nem! − Fontos: ne legyen diszkriminatív a feltétel o speciális védelmi szabályok:pl. o nők, fiatalok (nőt és fiatalt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat) - 35 - 10. Az Ön egyik jó ismerőse német állampolgár, már két éve Magyarországon él A cég, ahol eddig dolgozott, a közelmúltban jogutód nélkül megszűnt. Ezért ismerőse gazdasági társaságot szeretne létrehozni, vagy egyéni vállalkozást működtetni. Segítsen ismerősének a döntés meghozatalában! Döntse el, ismerőse alapíthat-e Magyarországon egyéni vállalkozást! Válaszát

indokolja! Tud egyéni vállalkozást alapítani. Az eu-s jogharmonizáció miatt Adószám és bejelentett lakcím kell hozzá. 184 nap után ott adózik, ahol azt az időt töltötte Információtartalom vázlata – A magyar jog kapcsolódása az EU-s jogrendszerhez – A jogutódlás fajtái és jellemzői – Az egyéni vállalkozás alapításának feltételei – Az egyéni vállalkozás működése és megszűnési esetei – A gazdasági társaságok formáinak felsorolása, és alapításuk főbb szabályai 1. A magyar jog kapcsolódása az EU-s jogrendszerhez A társulási szerződések − A szerződések az Európai Uniós partnerségre vonatkozó okiratok. Nemzetközi egyezmények, amelyeket minden tagállam aláírt, amely rögzíti a döntéshozatal és a közösségi eljárások alapját, megalapítja a különböző intézményeket és amely meghatározza azok illetékességét. − Minden az európai intézmények által elfogadott törvény (szabályozás,

direktíva stb.) a szerződésekből következik, és azzal összhangba kell lennie. A rendeletek − A rendeleteket az Európai Unió Tanácsa és a Parlament fogadják el − négy jellemzője van:  minden elfogadó számára jogi kötelezettséget jelent (kötelező jogszabály) - 36 - minden érintett személyre, minden tagállamban vonatkozik (általános hatály) meghatározza a célt és az eléréséhez szükséges eszközöket (miden elemében kötelező)  a tagállamok közbeavatkozása nélkül érvényes (közvetlenül alkalmazható) − A rendeletekben rögzített szabályok minden tagállamban azonosak. − Példák Az öko-jelzések használatára vonatkozó Európai Közösségi rendszer megalapítására vonatkozó rendelet; a légitársaságok és repülőtulajdonosok biztosítási követelményeire vonatkozó rendelet stb. Az irányelv (direktíva) − A második kategória az irányelv. − Ez is mindenkire kötelező, csak az után, hogy átültették az

adott ország jogrendjébe. − kötelező azon tagállamok számára, amelyek az irányelv címzettjei, de végrehajtásának módozatait és formáját a címzett választhatja meg. Ha nem megfelelő az átvétele, perelhetik az államot − Az Unió rendszerint ezzel az eszközzel igyekszik harmonizálni a különböző nemzeti jogszabályokban a fogyasztóknak biztosított védelmet. − Példák A termékek biztonságára vonatkozó irányelv; a fogyasztóknak kínált áruk árjelzéseire vonatkozó direktíva; a fogyasztási cikkek bizonyos garanciális jellemzőire vonatkozó irányelv stb. Egyéb eszközök − A harmadik kategóriába a döntések tartoznak. Ezek egyedi ügyekben hozott határozatok A határozat adminisztratív jellegű, tehát kevésbé jogszabály jellegű intézkedés, amely akkor lép hatályba, amikor címzettjeit tájékoztatják róla − A negyedik kategória az ajánlásokat és véleményeket tartalmazza. Nincs kötelező erejük, az ajánlásokkal

szemben a vélemények valaki más cselekedetére vonatkozó válaszlépések, ami azt jelenti.   2. A jogutódlás fajtái és jellemzői A megszűnés okai A gazdasági társaságok az alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg: − a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; − elhatározza jogutód nélküli megszűnését; − elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); − tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; − a cégbíróság a törvényben meghatározott okok miatt megszünteti; − jogszabály így rendelkezik. − A megszűnéshez szükség van a cégbíróságnak a társaság törlését elrendelő jogerős végzésére, illetve a cégjegyzékből való tényleges törlésre. − ha például eleve csak meghatározott

időtartamra hozták létre (ebben az esetben ezt a létesítő okiratnak tartalmaznia kell). Előfordulhat az is, hogy a megszűnés a cégbíróság által alkalmazott szankció eredménye. − Léteznek olyan megszűnési okok, amelyek meghatározott társaságokra nem vonatkoznak. Például ha a kft. vagy az rt tagjainak létszáma egy főre csökken, ezek nem szűnnek meg, e két társaság esetén a Gt. lehetővé teszi az egyszemélyes alapítást, illetve működést A gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnése - 37 - − Az átalakulás nem más, mint a gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése, amellyel egy időben egy cégforma- vagy cégszámváltozással új társaság/társaságok jön/jönnek létre. − A gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűntetésének módjai:  átalakulás (társasági formaváltás),  egyesülés (összeolvadás, beolvadás),  szétválás (különválás, kiválás). A

megszűnő társaság kötelezettségeiért való felelősség − A gazdasági társaságot terhelő kötelezettségek a társaság megszűnésétől számított öt év alatt évülnek el − a tag (részvényes) felelőssége a társaság tartozásaiért attól függ, hogy milyen volt a tag felelőssége az adott társasági formában. Ha a tag felelőssége a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, a helytállási kötelezettsége is korlátlan és egyetemleges lesz a megszűnt gazdasági társaság kötelezettségeiért. 3. Az egyéni vállalkozás alapításának feltételei Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? − Azok a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárok, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személyek, akik nincsenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából − Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az

Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság. Ki nem lehet egyéni vállalkozó? Egyéni vállalkozást nem alapíthat az a személy: 1. akit bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek 2. ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól 3. akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre 4. a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; 5. aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; 6. akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását

még rendezte; 7. akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van 4. Az egyéni vállalkozás működése és megszűnési esetei Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához? − vállalkozói igazolvány birtokában végezhető. − Egy személy csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, ám azzal több tevékenységet is folytathat, több telephelyet is fenntarthat − Nincs szükség vállalkozói igazolványra a mezőgazdasági termelőtevékenységhez − Vannak ugyanakkor olyan foglalkozások, amelyek folytatásához nem csak vállalkozói engedély, hanem egyéb hatósági engedély vagy képesítés is szükséges. Ha több telephelye van, a képesítési előírásokat valamennyi telephelyen érvényesíteni kell Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány? - 38 - − Az okmányirodában váltható ki a vállalkozói igazolvány 10. 000 Ft Ehhez kell lakcímkártya, szemig, adóazonosító szám, telephely, erkölcsi biz

(2500), TEOR – a tevékenységet megnevező szám, nyilatkozat, hogy nincs eltiltva az adott tevékenységtől, tartózkodási engedély − az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik A kérelemben fel kell tüntetni többek között: 1. az egyéni vállalkozó nevét; születési helyét és idejét; 2. a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; 3. tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is A kérelemhez mellékelni kell 1. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn egyéb kizáró ok 2. érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, 3. a jogszabályban előírt képesítés

meglétét igazoló okiratot 4. hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály köti 5. jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt Mi minősül székhelynek, telephelynek, fióktelephelynek? − A kérelem benyújtásakor meg kell jelölni a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit − A székhely a vállalkozás központi ügyintézésének a helye, ez lehet akár a vállalkozó lakása is. A telephely (üzlet, termelő - szolgáltató egység) a vállalkozás gyakorlásának olyan helyszíne, amely más címen, de azon a településen van, mint a székhely. A fióktelephely olyan telephely, amely más településen van, mint az egyéni vállalkozás székhelye. Milyen adózási módot kell választani? − A kérelem benyújtásakor nyilatkozniuk kell arról, milyen módon szeretnének adózni − vállalkozói személyi jövedelemadó az általános szabályok szerint − Átalányadózás

– a bevétel arányában − EVA – a bevétel 25%-át fizeti be Mennyi idő alatt készül el a vállalkozói igazolvány? − A vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló időtartam 30 nap. Ha azonban a kérelem hiányosan van kitöltve, hiánypótlásra kerülhet sor. Ez a határidő meghoszszabbodását eredményezheti 15 napon belül meg kell erősíteni az adóhivatalnál, különben az APEH megszünteti az adószámot Mit kell tudni a vállalkozói igazolványról? − közokiratnak minősül  a vállalkozó nem írhat, javíthat bele az okmányba  az abban szereplő adatokat az ellenkező bizonyításáig mindenki hitelesnek köteles elfogadni − A vállalkozói igazolvány emellett úgynevezett "B" kategóriás biztonsági okmánynak minősül, ami azt jelenti, hogy egyes főbb alkatrészeit a hamisítás ellen védeni kell. − Az igazolvány törzslapból és - amennyiben a vállalkozónak több tevékenységi köre vagy telephelye van -

pótlapokból áll. − Az igazolványt egy éven belül és személyesen a vállalkozónak kell átvennie azt követően, hogy személyazonosító igazolvánnyal vagy személyazonosságot igazoló más hatósági okmánnyal igazolta személyazonosságát. - 39 - Hogyan kell bejelentkezni az adóhatósághoz? − Az egyéni vállalkozó adószámának - szükség esetén adóazonosító jelének -, valamint statisztikai számjelének a beszerzése a körzetközponti jegyző feladata. Vagyis a leendő egyéni vállalkozó azzal, hogy benyújtotta a vállalkozói igazolvány kiadásához a kérelmet, egyben bejelentkezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) és a társadalombiztosításhoz is, külön bejelentkezés ekkor tehát még nem szükséges. − Azonban a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban az erre rendszeresített nyomtatványon - be kell jelentenie az APEH-nak a naptári évtől eltérő üzleti évet

választóknál az üzleti év mérlegforduló napját, az iratai őrzésének a helyét (feltéve, hogy az nem azonos a székhelyével vagy a lakóhelyével) − Be kell jelentenie az esetleges jogelődje adóazonosító számát, illetve levelezési címét is, ha az nem azonos székhelyével vagy telephelyével. Mikor szűnik meg a vállalkozói tevékenység? Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszűnhet, ha 1. a vállalkozó úgy dönt, hogy megszünteti azt, és visszaadja vállalkozói igazolványát székhelye szerinti okmányirodának, 2. az igazolványt visszavonják - csak törvényben meghatározott esetekben  Egyéni vállalkozói igazolvány visszavonására kizárólagosan a vállalkozó székhelye szerinti okmányiroda jogosult. A visszavonás közigazgatási hatósági határozattal történik, amely ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet 3. a vállalkozó meghal vagy elveszti cselekvőképességét 

Kivétel, ha van olyan személy, aki a tevékenységet a jogi szabályozás alapján folytatni jogosult, és ennek tényét be is jelenti az okmányirodában.  A vállalkozó halála esetén az özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult a tevékenység folytatására  a bíróság gondnokság alá, akkor a gondnok dönthet arról, hogy folytatja-e a vállalkozást a gondnokolt nevében és javára, vagy azt megszünteti.  Mindkét esetben három hónapon belül lehet bejelenteni a vállalkozás folytatását, a határidőt az egyéni vállalkozó halálának napjától, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számítják 5. A gazdasági társaságok formáinak felsorolása, és alapításuk főbb szabályai Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok − minden tag egyenlően, teljes vagyonával felel − kkt – közkereseti társaság − bt – beltag = díler – munkavégzésre

kötelezett, minden vagyonával felel  kültag – csak a bevitt vagyonával felel Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok − van elkülönült, állam által meghatározott vagyona – kft. rt Kft − jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. − A társaság tagjai kizárólag a társasági szerződésben rögzített törzsbetéteik szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás (mellékszolgáltatás) teljesítésére kötelesek. A társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért - a törvényben meghatározott kivétellel - a tagokat nem terheli felelősség − törzstőke - 500 ezer - 40 - − A törzstőke a tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből (apport) tevődik össze −

A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. Mekkora összeg lehet a tagok hozzájárulása? − A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kisebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie − A kft. törzstőkéje ötszázezer forintnál kevesebb nem lehet A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság

számlájára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni − A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell. Hogyan történik a kft. bejegyzése? − A gazdasági társaság alapítását a

társasági szerződés megkötésétől – ügyvéd jelenlétében (aláírásától) számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) cégbíróságnak. Ezt a határidőt érdemes betartani, mert a cégbíróság 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki ezt elmulasztja. A cégbejegyzés illetéke 100 ezer Ha van ingatlan, akkor ennek nyilvántartási díja 5000 Aláírás hitelesítése közjegyzőnél 2000 A Közlönyben kétszer közzé kell tenni – ez tételenként 50 ezer Külön vállalati bankszámla kell A részvénytársaság (rt.) − A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy

kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért főszabályként a részvényes nem felel − A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. A részvénytársaság elnevezést - a működési forma megjelölésével, illetve annak "zrt." vagy "nyrt" rövidítésével - a társaság cégnevében fel kell tüntetni − Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. − Zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál. A nyilvánosan alapított részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. − 2006. július 1-je óta részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható Zártkörűen működő részvénytársaság − Zártkörűen működik az a részvénytársaság,

amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forga- - 41 - lomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. − Tilos a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeseit, illetve jegyzett tőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni. Nyilvánosan működő részvénytársaság − Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. Részvénytípusok, részvényfajták, részvényátruházás − A

részvénytársaság részvényeseinek tagsági jogait a részvény mint értékpapír testesíti meg. − A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír − Tulajdonosváltás részvénytársaságnál a részvények átruházásával történik. A részvény ha törvény eltérően nem rendelkezik - szabadon átruházható − A részvény a névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesít meg, kivéve, ha a Gt. (2006. évi IV tv) vagy annak alapján a részvénytársaság alapszabálya a szavazati jogot a részvények meghatározott csoportjára kizárja vagy korlátozza. Azonos névértékű részvények azonos szavazati jogot biztosítanak Többletszavazati jogot biztosító részvény kibocsátása a Gt-ben meghatározott esetek kivételével semmis Részvényfajták: • a törzsrészvény, • az elsőbbségi részvény, • a dolgozói részvény, • a kamatozó részvény, • a

visszaváltható részvény. Egy részvényfajtán, illetve részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. Az azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények egy részvénysorozatnak minősülnek. Az egy sorozatba tartozó részvények névértéke és előállítási módja nem térhet el egymástól. Felügyelőbizottság - az alkalmazottak érdekeit érvényesíti a tulajdonosokkal szemben Könyvvizsgáló – a könyvelésért felelős személy Megszűnés egyik módja a jogutódlás – egyesülés – beolvadás – szétválás, kiválás A jogutódok felelősek munkaügyben és adóügyben is. Helytáll az előző társaság kötelezettségeiért Átalakulás – nyitó és záró mérleget kell készíteni, ezt a cégbíróságon le kell adni 11. Ön irodai asszisztensként dolgozik egy ingatlanokat értékesítő cégnél Feladatai közé tartozik az ingatlanok adásvételével kapcsolatos szerződések elektronikus úton

való megszerkesztése. Az egyik dokumentum szerkesztésekor súlyos hibára lett figyelmes Az ingatlant ugyanis egy 17 éves személy vette meg. Tájékoztassa felettesét az észlelt hibáról – a megfelelő közlésforma megválasztásával! Információtartalom vázlata – A Polgári törvénykönyvet kiadó jogszabály megnevezése - 42 - – – – – – – A Polgári törvénykönyv felépítése Jogképesség Cselekvőképesség A tulajdonost megillető jogok és kötelezettségek Az adásvételi szerződés A bérleti szerződés 1. A Polgári törvénykönyvet kiadó jogszabály megnevezése − Polgári jog anyagi jog − az a jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és az azzal összefüggő személyi viszonyokat szabályozza és ezt a szabályozást a jogalanyok egyenjogúságának és mellérendeltségének elve hatja át. − Forrása a Polgári tvkönyv, amelyet 1959-ben hoztak létre IV. tv, 1977-ben módosították 2. A Polgári törvénykönyv

felépítése Hat fő része van. Több száz paragrafus található benne Címekre és fejezetekre van bontva Szerkezete: 1. Bevezető rendelkezések: a törvény célja és az alapelvek 2. A Személyek védelmének elve: a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogai 3. A Tulajdon jog: tulajdonnal kapcsolatos szabályok 4. A Kötelmi jog: - a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat - a szerződésen kívüli felelősséget - a szerződésekre vonatkozó különös szabályokat foglalja egybe 5. Öröklési jog: a törvényes és a végrendeleti öröklés szabályait határozza meg 6. Záró rendelkezések: a Polgári Törvénykönyv fogalmait határozza meg Fő elvei − személyek védelmének elve − a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás elve − együttműködés elve – kölcsönösség − joggal való visszaélés tilalmának elve − reális teljesítés elve 3. Jogképesség=jogalanyiság Az ember jogképessége −

Ma a törvény előtt minden ember egyenlő, de ez nem volt mindig így. − A rabszolgák még nem voltak jogalanyok, csak jogtárgyak, azaz dolognak minősültek. A jobbágyok jogalanyisága kevés jogot, annál több kötelezettséget jelentett. Az emberek jogképességében hosszú évszázadokon át a törvények által is szentesített különbségek voltak, kiváltságok, privilégiumok, monopóliumok, születési és vagyoni előjogok egyfelől és alávetettség, kiszolgáltatottság, jogfosztottság másfelől. − A felvilágosodás, a természetjogi gondolkodás és a polgári forradalmak eredményeként vált uralkodóvá az a gondolat, hogy minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik, hogy vannak veleszületett és tőle el nem idegeníthető jogai. A jogképesség szabályozása − A Ptk. szerint a Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek − A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy

felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő és általános. Az ember jogképessége eszerint egy elvont (absztrakt) - 43 - képesség, ami alapján elvileg bárkinek bármilyen joga és kötelessége lehet, azaz elvileg bármely ember bármely jogviszony alanya lehet. A jogképességhez sem a tudat meghatározott fejlettségi szintjére, sem pedig saját akaratra, annak ilyen irányú kinyilvánítására nincs szükség. A jogképesség feltétlen, az emberrel veleszületik, és tőle el nem idegeníthető, sem szerződéssel, sem a saját (egyoldalú) nyilatkozatával A jogképesség jellemzői − A jogképesség általános, egyenlő és feltétlen. Általános, mert minden egyes embert bármiféle személyválogatás nélkül - ember mivoltánál fogva megillet Egyenlő, mert a jogképesség mértéke, terjedelme tekintetében ember és ember között semmiféle különbség nem tehető. Feltétlen, mert közvetlenül a törvényből folyik, és megszerzése

semmiféle feltételhez nem köthető. − A jogképesség a gyakorlatban az egyes konkrét jogviszonyokban érvényesül. Az absztrakt jogképesség ezen a konkrét szinten mint szerzőképesség jelenik meg, és esetenként vizsgálandó, hogy az adott személy az adott jogviszonynak is alanya lehet-e, abból fakadóan is lehetnek-e jogai és kötelességei. Meghatározott személyeknek a szerzőképessége meghatározott jogtárgyakra nézve korlátozható (pl külföldiek belföldi termőföldvásárlása) A szerzőképesség konkrét korlátozása azonban nem eredményezi az absztrakt jogképesség csorbulását. A jogképesség kezdete − A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás és a születés közötti időben az ember jogképessége feltételes: az élve születéstől mint feltételtől függ. A méhmagzatnak is lehet tehát pl ajándékozni, örökölhet is, e jogviszonyok hatálya azonban csak az élve

születéssel áll be. A fogamzás időpontja valószínűsíthető ugyan, de pontosan nehezen lehet meghatározni Ezért a törvény egy egyszerű vélelmet állít fel: a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni A jogképesség vége − A méhmagzat feltételes jogképességétől eltekintve tehát az ember jogképessége az élve születéssel kezdődik, és a halállal szűnik meg. Az ember halálának időpontja az agyműködés megszűnése (biológiai halál), halottkémi jelentés − Ha eltűnt személy esetében a halál ténye csak valószínűsíthető, de nem bizonyítható, akkor bírósági határozattal holtnak nyilvánításra van lehetőség. Ennek feltétele, hogy a személy eltűnésétől öt év elteljen anélkül, hogy életjel 4. Cselekvőképesség A fogalom − Ahhoz, hogy az ember ne csupán passzív alanya legyen a polgári jogi viszonyoknak, hanem azokban aktívan maga is közreműködjön,

bizonyos fokú szellemi érettségre, megfontolási készségre és ép akaratra van szükség, amit a jog nyelvén belátási képességnek vagy röviden: cselekvőképességnek nevezünk. − A belátási képesség mértéke szerint a cselekvőképességnek három fokozata van: − A törvény főszabálya szerint minden ember cselekvőképes, a cselekvőképességet csak a törvény korlátozhatja vagy zárhatja ki. Aki cselekvőképes, az maga (a saját akaratából, a saját nevében) köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A cselekvőképesség fokozatai − Cselekvőképes minden nagykorú, feltéve hogy cselekvőképességét a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza. Nagykorú az, aki a 18 életévét már betöltötte, és kivételesen az is, aki ennél előbb házasságkötése révén nagykorúvá vált. - 44 - − Korlátozottan cselekvőképes minden olyan kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte, de a tizennyolcadikat még

nem, és nem cselekvőképtelen, továbbá az a nagykorú is, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett . Cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezésre kizárólag a bíróság jogosult és az is csak a törvényben megszabott feltételekkel Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá azt a nagykorú személyt helyezheti a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A belátási képességet csökkentő "pszichés állapot" ezekben az esetekben többnyire szerzett elmebetegségeket jelent, melyek orvosilag kezelhetők és gyógyszeresen befolyásolhatók. A szellemi fogyatékosság viszont rendszerint veleszületett, stabil állapotot jelent A szenvedélybetegség leginkább alkoholizmusban és kábítószer-élvezetben nyilvánul meg.

− Cselekvőképtelenek elsősorban a tizennegyedik életévüket még be nem töltött kiskorúak (gyermekkorúak), illetve azok, akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Nagykorú vagy korlátozottan cselekvőképes személyt akkor lehet cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezni, ha az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan, teljes mértékben hiányzik. Ha tizennegyedik életévét már betöltött kiskorút helyez a bíróság ilyen gondnokság alá, az a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik, de a gondnokság hatálya csak nagykorúsága elérésével áll be, mivel addig szülői felügyelet (vagy ennek hiányában gyámság) alatt áll . − Gyermekkorúság vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van (pl. alkohol vagy kábítószer hatása alatt műtéti altatásban

vagy azt követően kómában stb), hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan, vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik. Az ember cselekvőképessége és jognyilatkozatainak érvényessége − Aki cselekvőképes, az maga tehet érvényesen jognyilatkozatokat. − A korlátozottan cselekvőképes személy is maga tehet jognyilatkozatot, de jognyilatkozatának érvényességéhez főszabály szerint a törvényes képviselőjének (tipikusan a szülő, ennek hiányában a gyám, nagykorú esetén a gondnok) előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. − A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata főszabály szerint semmis, helyette (nevében) a törvényes képviselője jár el és tesz érvényes jognyilatkozatot. Kivételesen mind a korlátozottan cselekvőképes, mind a cselekvőképtelen személy saját jognyilatkozata is lehet érvényes. − A korlátozottan cselekvőképes személy,

törvényes képviselőjének a közreműködése nélkül, önállóan is 1. tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály kifejezetten feljogosítja (legszemélyesebb jognyilatkozatok: pl házasságkötés, végrendelkezés közvégrendeleti formában stb); 2. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl piaci, bolti bevásárlás, cipőjavítás stb); 3. rendelkezhet munkával szerzett keresményével, ha jogszabály kivételt nem tesz (pl a szüleivel közös háztartás költségeihez köteles hozzájárulni), keresménye erejéig arra kötelezettséget is vállalhat (pl. részletfizetést) - nagykorú személy esetében mindez a munkaviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelmének 50%-ára vonatkozik; megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; a korlátozottan cselekvőképes

kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot azonban a törvényes képviselő a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja - 45 - 5. A tulajdonost megillető jogok és kötelezettségek Tulajdonviszony tárgya a dolog. - forgalomképes – szabadon, korlátlanul átruházható - korlátozottan forgalomképes – csak engedély birtokában – lőfegyver - forgalomképtelen – nem történhet tulajdonosváltozás – távközlés, utak, vízbázis Ingó és ingatlan – nem mobilis, tartósan rögzített helyű Helyettesíthető és nem helyettesíthető, vagyis egyedi Tulajdonos jogai – birtoklás és birtokvédelem  a tulajdonos a dolgot a hatalmában tartathatja  tulajdonos nem mindig azonos a birtokossal – én vagyok a szomszéd boltjának birtokosa – használat és haszonszerzés joga – bankbetét hozama – haszonélvezeti jog – tulajdonlapba bejegyzett vagyoni jog, lemondhat róla, ekkor 10%-ot kap meg az értékből – szabad rendelkezés joga – a

tulajdon átadható, használata, biztosítékként (jelzálog), – tulajdonjog átadásának módja – vétel, csere, ajándék – fel is hagyhat a tulajdonjoggal – lomtalanítás Kötelezettség – közteherviselés – adókötelezettség - a T viseli a dologgal járó terheket (adó), – kárveszély viselése - szükséghelyzet megszüntetése végett igénybe vegyék, felhasználják – tűzoltók beengedése a kertembe, ha ég a szomszéd háza – szomszédjog – nem zavarhatjuk, szabad kilátás joga – szolgalom joga – teleki szolgalom – utat biztosítani Tulajdon megszerzése – hatósági határozat v árverés útján – kisajátítás – állami célra használják fel az ingatlan egy részét – öröklés – átruházás – elhagyás, találás – elbitorlás – 10 éven át magunknál tartjuk, sajátunkként használjuk, házasságban 6 év után, kivéve az örökölt vagyon 6. Az adásvételi szerződés − Az adásvétel – tartós vétel −

Tárgya – minden, ami nem forgalomképtelen, vagyis nincs kivonva a forgalomból. A tulajdonjog átruházása a vételár teljes kiegyenlítéséig tart − Alanya – eladó és vevő − ajánlattal kezdődik, ez az ajánlati kötöttség addig tart, míg válasz nem érkezik (postafordultával 5 nap), lehet új ajánlatot tenni, végül az elfogadás − lehet egyszerű írásba foglalás (blokk, nyugta) − minőségi okiratba foglalás – tanúk igazolják, hogy az érintettek írták alá − közokirat – közjegyző hitelesíti Képviselet – helyettesítés – törvényes képviselő (hatóság v törvény alapján – gyerekek) – szervezeti (szakszervezeti) – jogügyleti – csak egy ügyre bízzuk meg – álképviselő – megvesztegetéssel, ez érvényes lesz, ha a képviselt jóváhagyja - 46 - Az adásvételi szerződés lényege Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába

bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Mi lehet adásvételi szerződés tárgya? Adásvételi szerződés tárgya lehet minden dolog, ami nem forgalomképtelen. Ha az adásvételi szerződésben vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Tájékoztatási kötelezettség az adásvételi szerződés alapján Az adásvételi szerződés alapján az eladónak tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a vevő. Az adásvételi szerződés esetében ez a lényeges tulajdonságokra és a kapcsolatos fontos követelményekre is kiterjed. Adásvételi szerződés esetében az eladó viseli az átadással és az ingatlannyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket Tulajdonjog fenntartás az adásvételi szerződésben Adásvételi szerződés esetében a tulajdon-átruházási illeték, továbbá az átvétel

és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. Adásvételi szerződés esetében az eladó tulajdonjogát fenntarthatja, amennyiben ezt írásban teszi és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig. Ezen idő alatt az adásvételi szerződés vevője az adásvétel tárgyát nem idegenítheti el és nem terhelheti meg Az ingatlan adásvételi szerződés vevője a tulajdonszerzés napjától, amennyiben ezt megelőzően birtokba lép, úgy ettől a naptól kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A szavatosság Az adásvételi szerződés eladója szavatossággal tartozik az adásvétel tárgyának tulajdonjoga vevő általi megszerzéséért és tehermentességéért, köteles a vevő felhívására a tulajdonszerzés akadályát elhárítani, tehermentesíteni vagy biztosítékot adni, illetve a vevő a tehermentesítéshez szükséges

összeget visszatarthatja. Ha a tehermentesítés nem lehetséges, úgy az adásvételi szerződés vevője elállhat, vagy megfelelő vételárcsökkentést igényelhet. Adásvételi szerződés 1. Az Eladó eladja tulajdoni lapon, helyrajzi számon felvett, m2 alapterületű ingatlant, amely a tulajdoni lap bejegyzése alapján az Eladó kizárólagos tulajdonában áll. 2. A Vevő megveszi az első pontban megjelölt ingatlant 3. Az Eladó az ingatlan per-, igény- és tehermentességéért szavatosságot vállal Kijelenti továbbá, hogy az ingatlant semminemű köz- vagy díjtartozás nem terheli 4. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az Eladó a tulajdonát képező ingatlant Ft, azaz, forint vételár megfizetése ellenében adja el a Vevőnek. Az Eladó a jelen szerződés aláírásával elismeri, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg a vételárból Ft-ot, azaz forintot felvett. A hátralékos vételár törlesztése – részben banki támogatás

igénybevételével – akként történik, hogy a Vevő Ft-ot napon belül, a fennmaradó Ft-ot pedig legkésőbb (év) (hónap) napjáig megfizeti. Amennyiben a Vevő az esedékessé vált törlesztéssel késedelembe esik, tartozása naponként a késedelmes összegnek az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd részével emelkedik Negyvenöt napot meghaladó késedelem esetén az Eladó jogosult a szerződés teljesítésétől elállni, ha az addig átvett vételárat – kamatok nélkül – a Vevőnek visszafizeti. 5. Az Eladó kijelenti, hogy a vételár teljes kiegyenlítéséig az 1 pontban megjelölt ingatlan tulajdonjogát fenntartja, és egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a vételár teljes kiegyenlíté- 47 - sének napján írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Vevőnek az 1. pontban megjelölt ingatlanra a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék A bejegyzést a Vevőnek a

jelen pontban körülírt hozzájárulás megadásától számított 30 napon belül kell kérnie az illetékes Földhivataltól. A Vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. 7. A bérleti szerződés A bérbeadó időlegesen a terméket a bérlő használatába adja. A hasznot szedi be Típusai – dologi bérlet – ingóságok, másra nem lehet átruházni, azonnali hatállyal fel lehet mondani, ha nem rendeltetésének megfelelően használja - ingatlanbérlet – továbbadható, ha a bérlő beleegyezik 1. A Bérbeadó meghatározott időre a Bérlő használatába adja a típusú készüléket (gyári szám: a következő tartozékokkal: 2. A bérlet kezdete, a bérlet lejárta 3. A felek megállapodnak abban, hogy a Bérlő a 2 pontban megjelölt időtartamra havonta Ft + áfa bérleti díjat fizet, amelyből Ft + áfa összeget a szerződés aláírásával egyidőben köteles megfizetni. 4. A Bérbeadó

szavatol, hogy a bérelt készülék a szerződés szerinti használatra alkalmas A felek erről a szerződés aláírásakor, az átadással egyidőben közösen meggyőződnek. 5. A Bérlő elismeri, hogy a Bérbeadó a készülék használati útmutatóját átadta, az eszköz használatát bemutatta. Kötelezettséget vállal arra, hogy a készüléket rendeltetésszerűen, a tőle elvárható gondossággal működteti. 6. A bérleti szerződés fennállása alatt a Bérbeadó saját költségén gondoskodik a készülék karbantartásáról és azoknak a hibáknak a kijavításáról, amelyek a rendeltetésszerű használat mellett jelentkeznek. 7. A Bérlő felel a minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. 8. A Bérlő a Bérbeadó engedélye nélkül a készüléket harmadik személy használatába nem adhatja. 9. A bérleti szerződés lejártakor a Bérlő köteles a készüléket üzemképes, tiszta állapotban a

Bérbeadónak visszaszolgáltatni. A lejárat előtt nappal bejelentett igény alapján a Bérlő kérheti a bérleti szerződés meghosszabbítását. 10. Amennyiben a Bérlő a szerződés lejárta után szolgáltatja vissza a készüléket, a Bérbeadó jogosult a havi bérleti díj 100 %-át kitevő felárat a havi bérleti díjon felül felszámítani. 11. Ha a készülék a Bérlő hibájából megsemmisül, elvész, használhatatlanná válik, a Bérlő köteles a készülék értékét megtéríteni. 12. Ön – irodai asszisztensi álláshirdetésre jelentkezve – felvételi interjún vett részt Barátnője egy héttel korábban volt ugyanennél a cégnél, hasonló meghallgatáson. Mindketten felvételt nyertek a meghirdetett állásokra Belépésük után tapasztalataikat megosztották egymással Az interjúk legfőbb kérdései a következők voltak: az Ön iskolai végzettsége, kora, családi állapota, gyermekeinek száma. Barátnője még hajadon, és egyelőre nem

tervez családalapítást. Fizetését havi bruttó 150.000 forintban állapították meg Meglepetéssel tapasztalta, hogy az Ön fizetése mindössze havi bruttó 120.000 forint, arra hivatkozva, hogy – mivel Ön kisgyermekes szülő – bizonyára nem fog tudni úgy helytállni, mint kolléganője. - 48 - Fejtse ki véleményét, jogszerű volt-e a fenti felvételi interjú! Indokolja válaszát! Milyen alapvető jogokat sértettek meg az interjú során? Információtartalom vázlata – A felvételi interjú szabályai – A Polgári perrendtartásról szóló jogszabály megnevezése – A Polgári perrendtartásról szóló törvény felépítése – A munkaügyi bíróság felismerése – A polgári peres eljárás szereplői, jogaik és kötelezettségeik – A polgári peres tárgyalás szabályai Véleményem szerint − a felvételi interjún feltett kérdések nem voltak jogszerűek, mert nem lényegi info. − Ki kellett volna térni arra, hogy meg tudom-e oldani

a gyerekek felügyeletét − úgy gondolom, a próbaidő letelte után lett volna ildomos dönteni a fizetésről − Mtv könyve – 142/A paragrafusa Munkaviszony − 1992. évi XXII tv szabályozza a munkajogot − munkaviszony alanyai – munkáltató és a MV Munkabér megállapítása − mszerződésben hat meg − a munkaosztályozás rendszerei:  sommás – rangsorolási rendszeren alapul – rang, cím  analitikus rendszer – van tény összehasonlító és pontozásos rendszer − a munkaosztályozással kialakított, bérezés szempontjából egy tekintet alá eső munkák, munkakörök alkotnak 1-1 bércsoportot, melybe besorolással állapítják meg a munkabért − 1. A felvételi interjú szabályai Előttünk a nagy lehetőség: személyesen is bemutatkozni a vágyott vállalatnál. Hogyan zajlik a felvételi interjú, hogyan öltözzünk, mire készüljünk? Mielőtt elmenne az interjúra, gondolja át, mit kérdezhetnek. Két kérdést egészen biztosan fel

fognak tenni: miért éppen itt akar dolgozni? Miért éppen Ön a megfelelő személy erre az állásra? Ha ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni, már az interjú előtt tudhatja, hogy nem megfelelő az állás betöltésére. Miután elképzelte a kérdéseket, gondolja át válaszait is - de ne próbálja meg bemagolni őket! Az interjún feltett kérdésekre mindig őszintén válaszoljon, hangsúlyozva egyénisége pozitív vonásait. Készüljön fel a cégből! Sokat elárul érdeklődéséről az, hogy mennyire ismeri a céget, amelynél megpályázza az állást. Célszerű a következő tényeket ismerni a vállalatról tevékenységi köre (termékek, szolgáltatások) milyen piacon tevékenykedik (hazai, nemzetközi, piaci részesedés) árbevétel, éves jelentések, beruházások vevőköre, célcsoportja konkurencia aktuális hírek, újságcikkek (nem árt megnézni a cég honlapját is, ha van) Ha jobban ismeri a céget, az mindenképpen csak előnyére válik.

Például segít döntenie abban is, hogy valóban ott akar-e dolgozni. Még az is kiderülhet az ismerkedés folyamán, hogy a - 49 - cég nem nyújt megfelelő karrier- vagy képzési lehetőségeket, vagy nem olyan a szervezeti kultúrája, amit Ön hosszú távon el tudna fogadni. Testbeszéd és öltözködés Pszichológusok szerint környezetünk érzéseinkre, magatartásunkra vonatkozó véleményét 7 százalékban az elmondottak, 38 százalékban hangunk és 55(!) százalékban arckifejezésünk alapján alakítja ki. A felvételiztető első benyomása már járása, kézfogása vagy éppen öltözködése alapján kialakul - ezekre különösen figyelmet kell fordítania Kerülje a túlzott gesztikulációt, de ne kerülje a kérdező tekintetét (ez azt az érzést keltheti benne, hogy Ön nem őszinte). Az öltözködésre vonatkozó általános szabály az ápoltság, a tiszta, vasalt ruházat és a gondozott cipő. Figyeljen oda a ruha hosszára, a nyakkivágásra

- inkább elegáns legyen, mint kihívó Hölgyeknek a nappali, visszafogott smink ajánlott, műköröm semmiképp! Próbáljon meg úgy öltözködni, mint leendő munkatársai vagy a megpályázott munkakör betöltője mindennapi munkájuk során. Ha nem biztos benne, hogy mi a megfelelő öltözet, olvassa el valamely illemtankönyv vonatkozó bekezdéseit (ajánljuk figyelmébe Ottlik Károly Protokoll című könyveit). Mire kíváncsiak a "felvételiztetők"? 1. Képes elvégezni az adott munkát? 2. El akarja végezni azt a bizonyos feladatot? 3. Be tud illeszkedni a szervezetbe? Az interjú során feltett kérdések általában e három témakört járják körül. Persze különbség van kérdés és kérdés között is. Számíthat például nyílt kérdésekre, amelyek célja a kérdezett beszéltetése, megnyitása. Ezek a kérdések bővebb, "mesélős" választ igényelnek és persze újabb kérdéseket gerjesztenek - ezek az úgynevezett követő

kérdések, amelyek szintén kifejtős választ várnak. Vannak olyan kérdések is, amelyekre konkrét tényeket vár a kérdező (direkt kérdések), de számíthat a kérdések kombinációjára is - ezek általában a jellemző személyiségjegyekre kíváncsiak. A célzott kérdések a gondolkodására kíváncsiak, a provokatívak segítségével pedig azokat a tényeket szeretnék megtudni, amiket Ön a leginkább szeretne elhallgatni. Interjútípusok 1. A strukturált interjú Ezeket egy előre megtervezett szerkezet szerint állítják össze, többnyire kérdezz-felelek stílusban zajlik (a kérdező szerepét vagy HR szakember, vagy leendő főnöke tölti be). Mielőtt megijedne: szerkezete ellenére nem kihallgatásként zajlik le a beszélgetés, azért itt is kap néhány feszültségoldó, beszéltető kérdést. A kérdező célja minél több információt összegyűjteni a jelöltről, azaz önről - éppen ezért világosan fogalmazza meg mondanivalóját,

hangsúlyozza az álláshoz szükséges végzettségeit, tapasztalatát és képességeit! 2. A panelinterjú Ezen általában több kérdező van jelen, míg Ön egyedül ül az asztal túloldalán. Persze ennek is megvannak az előnyei: így nem egy ember véleményétől függ, háttérbe szorulnak a személyes érzések (legyen szó akár szimpátiáról, akár ellenszenvről). Előnyt jelent az is, hogy egyszerre több embert ismerhet meg, és könnyebben tud képet kialakítani a szervezetről ahol dolgozni fog. 3. Páros interjú Ezeken általában két személy kérdez: egy a személyzeti részlegről, egy pedig arról a területről, ahol megpályázta az állást. Ez a forma kevésbé szubjektív, mint a strukturált interjú, és kevésbé félelmetes, mint a panelinterjú. 4. Interjúsorozat - 50 - A pályázó egymás után - akár ugyanazon a napon is - különböző vállalati szakemberekkel találkozik. Igazán akkor működik jól, ha az egymást követő

interjúk új tartalmi elemmel bővülnek, és a pályázóról újabb információt nyújtanak a korábbiakhoz képest 5. Csoportos interjú Ekkor a megmérettetés alapja versenyszituáció, amelyben egyaránt vizsgálják a jelöltek döntéshozatali és alkalmazkodóképességét. Igen gyakori egy valódi probléma vagy helyzet szimulálása, amelyben valódi döntéseket kell hoznia a megoldás érdekében (például: egy munkanap eljátszása) 6. Stresszinterjú Annak ellenére, hogy minden interjú stresszt jelent a felvételizőnek, még nem minden interjú stresszinterjú. Attól válik azzá, hogy a kérdező szándékosan intenzív nyomással terhelt légkört teremt, és a pályázónak kényelmetlen, kifejezetten szokatlan kérdéseket tesz fel Az ilyen interjú célja az, hogy megnézzék, hogyan viselkedik a jelölt olyan "nyomás" vagy stressz alatt, amit a mindennapi munka során is tapasztalni fog. Ezek a kérdések arra is alkalmasak, hogy megmutassák a

jelölt igazi énjét - ami esetleg az előre kitalált válaszok mögött bújik meg. Itt nincsenek oldó kérdések, a felvételiztető belevág a közepébe. Válaszaira Ön nem kap elismerést vagy ösztönzést, csak a következő kérdést vagy a témát távolabbról érintő megjegyzést A kérdések olyan feszültséget gerjesztenek, amelyek kiprovokálják a gondolkodás nélküli - valószínűleg érzelmi alapokon nyugvó válaszokat Tesztek, kérdőívek Gyakori, hogy a cégek a kiválasztás során az interjú mellett különböző kérdőíveket, teszteket töltetnek ki a jelöltekkel. A legelterjedtebbek az intelligencia tesztek, a személyiségtesztek és a speciális képességeket, illetve készségeket vizsgáló tesztek. Összefoglalóan néhány jó tanács Készüljön fel az interjúra (gyűjtsön információt a cégről; gondolkozzék el a lehetséges kérdéseken)! Figyeljen az öltözékére! Érkezzen pontosan! Bemutatkozásnál érthetően mondja el

nevét, kézfogása legyen határozott! Tartson szemkontaktust - de ne agresszíven! Válaszoljon őszintén a kérdésekre! Legyen magabiztos, lényegre törő és tárgyilagos! Legyen nyitott a cég felé! Kérdezzen nyugodtan a vállalatról vagy a leendő munkaköréről, feladatairól! 2. A Polgári perrendtartásról szóló jogszabály megnevezése – 3. A Polgári perrendtartásról szóló törvény felépítése A tárgyalás a per központi része, az eljárás legfontosabb szakasza. A tárgyaláson teremtődik meg a lehetősége a felek szóváltásának, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásának. Az esetek túlnyomó többségében a tárgyaláson történik meg a bizonyítás felvétele, és ez alapján az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése. A tárgyalás megnyitása, érdemi ellenkérelem A tárgyalást a bíróság elnöke nyitja meg a felek és az ügy tárgyának megjelölésével. A tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja,

hogy a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e, illetőleg az egyéb idézettek jelen vannak-e. Ezek után tisztázni kell a törvényes képviselők és a meghatalmazottak képviseleti jogosultságát. A meghatalmazás – írásos nyilatkozat, hogy vmilyen ügyében más járjon el - 51 - Az első tárgyalás kezdetén a felperes vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet, majd a felperesnek - feltéve, hogy jelen van - nyilatkoznia kell, hogy a keresetet változatlanul fenntartja-e . A nyilatkozat után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést tartalmaz. Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait . A per megszüntetésére irányuló védekezést alaki védekezésnek nevezzük, ennek megalapozottsága esetén - pl. ha az alperes arra hivatkozik alappal, hogy ugyanezen ügyben más

bíróság hozott már jogerős ítéletet - a bíróság a kereset érdemi vizsgálata nélkül megszünteti a pert. Ezzel szemben az érdemi védekezésben az alperes arra hivatkozik, hogy a perbeli követelés nem áll fenn, és erre tekintettel a kereset elutasítását kéri. Amennyiben ellenkérelmében az alperes a per megszüntetését kéri, a bíróság mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal és határoz. Kivételesen a bíróság felhívhatja az alperest, hogy terjesszen elő érdemi védekezést is, és a megszüntetés kérdésében történő határozathozatal előtt elrendelheti a per érdemi tárgyalását. Erre nincs lehetőség akkor, ha az alperes a megszüntetés iránti kérelmét a felperes mulasztására, a keresettől való elállásra vagy közös megállapodásra hivatkozással kéri A tárgyalás menete Az alperes érdemi ellenkérelme előterjesztésével perbe bocsátkozik, aminek lényeges eljárásjogi következményei vannak. Ezt követően a pert

hatáskör hiánya miatt csak akkor lehet megszüntetni, ha a hatáskör nem a per tárgyának értékétől függ, illetékesség hiánya miatt pedig csak akkor, ha a perre más bíróság kizárólagosan illetékes. Amennyiben a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, és ha a tényállás már az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A felek meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek Ha a tényállás megállapításához szükséges, a bíróság felhívja a feleket nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelően előadni, illetve előterjeszteni. Ha a felek bármelyike ezt a kötelezettségét megszegi, akkor a bíróság a

fél előadásainak, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint azok bevárása a per befejezését nem késlelteti A folytatólagos tárgyalás Az első tárgyalást követő valamennyi további tárgyalást folytatólagos tárgyalásnak nevezzük. A folytatólagos tárgyalás előkészítése körében a bíróság előkészítő irat előterjesztésére hívhatja fel a feleket, feltéve, hogy jogi képviselővel járnak el, illetőleg képviselőjüknek az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget. A bíróság az előkészítő iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján szükség esetén a folytatólagos tárgyalásra tanúkat idéz, illetőleg a feleket személyes megjelenés kötelezettségével idézi, és ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti (pl más bíróságnál, hatóságnál lévő iratok), akkor a bizonyító fél kérelmére a bíróság elrendeli az iratok beszerzését A

folytatólagos tárgyaláson az előző tárgyalás óta érkezett előkészítő iratokat és más beadványokat ismertetni kell. Ha a folytatólagos tárgyaláson a tanács nem ugyanazokból a bírókból áll, akik a perben korábban már részt vettek, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalások jegyzőkönyveit, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek Ha a per vagy valamely jól elkülöníthető része a döntésre megérett, az elnök a tárgyalást berekeszti. A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni Ha valamilyen kérdés további tárgyalása szükséges, az elnök a tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyithatja. 4. A munkaügyi bíróság felismerése - 52 - A munkaügyi jogvita és kollektív munkaügyi vita elhatárolása A Munka

Törvénykönyve szerint munkaügyi jogvita: a munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) e törvényből, illetőleg kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében e törvény rendelkezései szerint kezdeményezett jogvita. Ugyancsak munkaügyi jogvita a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránti jogvita A munkaügyi jogvita tehát valamilyen szabályban vagy megállapodásban korábban már rögzített jog kikényszerítésére, betartatására irányul A kollektív munkaügyi vita tulajdonképpen munkaviszonyból származó érdekvita. Létrejöhet a munkáltató és az üzemi tanács, a munkáltató és a szakszervezet valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a szakszervezet között. A munka világának bármely területét érintheti, a vita tárgya azonban

tipikusan nincs szabályozva munkaszerződésben, kollektív szerződésben, egyéb szabályban vagy megállapodásban, a vita célja éppen az, hogy ilyen szabályozás vagy megállapodás létrejöjjön a jövőben, azaz a kollektív munkaügyi vita az eltérő álláspontok közelítésére, végső soron valamilyen jog megszerzésére irányul. A munkaügyi jogvita A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény (a továbbiakban: Mt vagy 1992 évi XXII. tv) mellett a polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III törvény (a továbbiakban: Pp. vagy 1952 évi III tv) is foglalkozik a munkaviszonyból (és a munkaviszony jellegű jogviszonyból) származó perekkel A Pp. értelmében munkaügyi pernek minősülnek: 1. a munkaviszonyból, 2. a közalkalmazotti, a közszolgálati jogviszonyból, 3. a szolgálati jogviszonyból, 4. a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából, 5. a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszonyból)

származó perek, továbbá 6. a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igény érvényesítése (függetlenül attól, hogy a munkaszerződés létrejött-e vagy sem), 7. a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszonyból eredő jogra alapított igény érvényesítése, 8. a kollektív szerződés fennállásával kapcsolatos viták, valamint a kollektív szerződésre alapított jogok és igények érvényesítése, 9. a sztrájkkal, egyéb munkaharccal vagy a szervezkedési szabadsággal kapcsolatos jogellenes magatartásra, valamint 10. az európai részvénytársaságban a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonására vonatkozó szabályok megsértésére alapított igény érvényesítése A Pp. kiegészítő szabálya továbbá, hogy a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény munkaügyi perben is érvényesíthető Nem kezdeményezhető azonban

munkaügyi jogvita a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben, csak abban az esetben, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat sértette meg Az Mt. a munkáltató utasítási jogának gyakorlása során hozott munkáltatói döntést csak a vonatkozó szabályok megsértése esetén engedi megtámadni A feleknek lehetőségük van munkaügyi jogvitában békéltető igénybevételére, ha ezt a lehetőséget a kollektív szerződésben, vagy a felek közti valamely megállapodásban kikötötték. A békéltető feladata, hogy a felek által írásban kezdeményezett egyezséget létrehozza, és azt írásba foglalja A keresetlevél előterjesztésének határideje - 53 - Amennyiben a feleknek a békéltetés megkísérlése ellenére sem sikerül megállapodniuk, úgy az eredménytelenség megállapítását követő 3 éves elévülési időn belül bármelyik fél bírósághoz fordulhat. Ez alól kivételt képeznek

azok az esetek, amikor a keresetlevél előterjesztésére az Mt. rövidebb határidőt szab Az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet a keresetlevelet előterjeszteni (korábban ez a határidő az egyeztetés eredménytelenségének megállapításától számított 15 nap volt) a következő esetekben: 1. a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerződés-módosítással, 2. a munkaviszony megszüntetésével (ideértve a közös megegyezésen alapuló megszüntetést is), 3. a rendkívüli felmondással, 4. a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel 5. a fizetési felszólítással, illetve 6. a kártérítésre - ideértve a leltárhiány megtérítésére - kötelező határozattal kapcsolatos ügyek. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bírói gyakorlat szerint nem veszíti el a keresetindítás jogát a munkavállaló, ha a munkáltató írásbeli intézkedésében elmulasztja a

munkavállalót a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni Ilyen esetben a keresetlevél előterjesztésének határidejére vonatkozó korlátozás (30 nap) nem érvényesül, és a munkavállaló a keresetet az általános elévülési időn belül (3 év) nyújthatja be (BH 1998/507) A 30 napos határidő szempontjából fontos, hogy ha a keresetet legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, a határidő elmulasztásának következményei nem alkalmazhatóak. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet A benyújtott keresetnek az intézkedés végrehajtására főszabályként nincs halasztó hatálya. Az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van: 1. a szakszervezeti kifogásnak 2. az üzemi tanács bíróság előtti nemperes eljárás indítási joga gyakorlásának (munkáltatói intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt) 3. a munkavállaló

kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezményeknek 4. a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyeknek 5. A polgári peres eljárás szereplői, jogaik és kötelezettségeik – 6. A polgári peres tárgyalás szabályai – 13. Ön felvételt nyert irodai asszisztensi munkakör betöltésére A mai napon sikerült megállapodnia a munkáltatójával a munkaviszonyával kapcsolatos, illetve a jogszabály által előírt kérdésekben. Munkáltatója tájékoztatta Önt a munkaviszonyát érintő legfontosabb szabályokról, valamint hangsúlyozta, hogy 5 hónap próbaidő kikötésével veszi Önt fel, mivel – tapasztalatai alapján – ennyi idő szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, beválik-e ebben a munkakörben. Fejtse ki véleményét, jogszerűnek tartja-e a fentiekben meghatározott próbaidőt! Válaszát indokolja! Információtartalom vázlata – A polgári jog alapelvei - 54 - POLGÁRI JOG Speciális területe: vagyoni viszonyok (ehhez

kapcsolódóan tartalmazza a jogszabályokat) + kiegészítő jelleggel a személyi viszonyok. Szabályai: Alapvető kódexe a Polgári törvénykönyv (PTK) ez az 1959. évi IV törvény (polgári jogra vonatkozó alapvető szabályok) Ezen kívül sok jogszabály létezik, de ez az alap. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV I. II. III. IV. • • • V. VI. Bevezető rendelkezések (legfontosabb polgárjogi alapelvek, joggal való visszaélés, utaló magatartás) Személyek (jogképesség, cselekvőképesség, jogi személyek, személyhez fűződő jogok) Tulajdon, vagy tulajdonjog (tulajdonos jogai és kötelezettségei, tulajdonszerzésmódok, közös tulajdonra vonatkozó szabályok, korlátolt dologi jogok, birtokvédelem, tulajdonvédelem) Kötelem (= szerződések joga) Kötelmi általános rész (szerződések létrejövetelére vonatkozó, szerződések érvénytelensége, szerződéses biztosítékok – foglalók, kötbér, szerződésszegés, szerződés megszűnése)

Felelősségtan (azok a szabályok, amelyek a károkozásra vonatkoznak) Különös rész (egyes szerződésekre vonatkozik: adás-vétel, életjáradék, stb.) Öröklési jog (törvényes és végrendeleti öröklés) Záró rendelkezések (1-2 fogalmi meghatározás – a törvény hatálya) Néhány alapelv • • • • • • • tulajdon végelme személyek és törvényes érdekeik védelme igazságosság elve kölcsönös együttműködés elve jóhiszeműség elve rendeltetésszerű joggyakorlás elve általában elvárhatóság elve A próbaidő 81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető (2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. (3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal

megszüntetheti. A próbaidő intézménye lehetőséget ad mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak, hogy a munkavégzés során egymás elvárásait, képességeit, a munkavégzés körülményeit megismerhessék. Próbaidő a határozatlan és a határozott időre szóló munkaszerződésben egyaránt kiköthető. - 55 - Érvényesen azonban csak - a munkaszerződés megkötésekor (pl. utólag a munkába lépés napján próbaidőt kikötni nem lehet, ill. érvénytelen), egy alkalommal (a próbaidő meghosszabbítása tilos), maximum három hónapra, írásban lehet. Ha a felek a próbaidő kikötésében megállapodtak, de idejét nem határozták meg, a Munka tv. 81. § (2) bek. alapján 30 napig terjedhet. BH1999. 526 Ha a munkáltató a próbaidő kikötésével kezdődött munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló nyilatkozatát csak a próbaidő lejártát követően közli a munkavállalóval, e nyilatkozat jogellenes. A munkavállalót ezért

elmaradt munkabér és végkielégítés illeti meg, amennyiben nem kívánja a munkaviszonya fenntartását [Mt 81 §, 100 § (1) és (5) bek.] BH1996. 341 A munkaviszonynak a próbaidő alatt a munkáltató által egyoldalúan, azonnali hatállyal történt megszüntetése esetén a munkavállaló alaptalanul hivatkozik a jogviszony megszüntetése indokainak hiányára [1992. évi XXII törvény 76 § (4) bek, 81 § (3) bek] BH1995. 608 A próbaidő alatt a munkaviszony minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető. A munkaviszonynak ebben a formában történő megszüntetésére is vonatkozik az a követelmény, hogy a jogokat és a kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni [1992 évi XXII törvény 81 § (3) bek, 4. § (1) bek] A munkaszerződés kötelező és nem kötelező elemei Munkaszerződés alaki kellékei A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni. Erről a

munkáltató köteles gondoskodni Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló, és ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat. Amennyiben a munkavállaló határidőn belül nem él e törvény adta lehetőségével, a szóban megkötött munkaszerződést érvényesnek kell tekinteni. A munkaszerződés tartalma A munkaszerződés tartalmát a felek akarata határozza meg. A felek szerződéses szabadsága azonban nem korlátlan a munkaszerződés tartalmának kialakítása szempontjából. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek nevét, illetve megnevezését, és a munkaviszony szempontjából lényeges adataikat A munkáltató pontos, konkrét megjelölése elengedhetetlen érvényességi kelléke a munkaszerződésnek A munkavállaló egyik leglényegesebb érdeke, hogy pontosan tudja, kivel került jogviszonyba. A munkaszerződés érvényes létrejöttéhez a feleknek meg

kell állapodniuk a munkavállaló által betöltendő munkakörben, a munkavégzés helyében, és a munkavállaló személyi alapbérében Ezekről való rendelkezést a munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell Bármelyik tartalmi elem elmaradása esetén nem jön létre munkaszerződés, így munkaviszony sem. Munkakörként a munkavállaló által ellátandó tevékenység körülhatárolt meghatározását kell megadni. A feladatok konkrét részletezését munkaköri leírásban kell rögzíteni. Munkahelyként azt a helyet kell megjelölni, ahol a munkavállaló munkavégzési kötelességét köteles teljesíteni Ez lehet a munkáltató székhelyén, telephelyén, vagy a munkáltató által elrendelt egyéb helyen A személyi alapbér meghatározása garanciális szabály. Az ebben való megállapodást a munkaszerződésben minden esetben rögzíteni kell, attól függetlenül, hogy a munkavállaló időbérben vagy teljesítménybérben kapja a díjazását.

Eltérő megállapodás hiányában ugyanis a munkáltató személyi alapbért köteles fi- 56 - zetni a munkavállalónak, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni. További, a munkavállaló érdekeit védő garanciális szabály, hogy a személyi alapbért időbérben kell meghatározni, és annak mértéke nem lehet kisebb a mindenkori minimálbérnél. Ha a felek nem állapodnak meg a személyi alapbérben, a bíróság egy esetleges munkabér megfizetése iránti jogvitában a munkavállalót megillető díjazást mérlegeléssel fogja megállapítani, valamint a szerződés érvénytelenségét is kimondja a jövőre nézve. A fentieken kívül a Munka törvénykönyve nem nevez meg további tartalmi elemeket, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kellene a munkaszerződésben. A munkaszerződés további tartalmának alakítását a felekre bízza, azzal a korlátozással, hogy a munkaszerződés nem állhat ellentétben jogszabállyal,

vagy kollektív szerződéssel. Ezektől a normatíváktól a törvény egyetlen esetben enged eltérést, ha az a munkavállaló javát szolgálja. Próbaidő Munkaviszony létesítésekor további, a szerződő felek szempontjából lényeges feltételek merülhetnek fel, amelyeket célszerű a munkaszerződésbe foglalni. Ezek a szerződés esetleges elemei, mivel munkaszerződésben való szerepeltetésük a felek szubjektív megítélésétől függ. Így például ha a felek próbaidőt kívánnak kikötni, azt érvényesen csak a munkaszerződésben, és kizárólag a munkaviszony létesítésekor tehetik meg. A próbaidő tartama harminc nap, de a felek ennél rövidebb, illetve hosszabb próbaidőt is megállapíthatnak, azzal a korlátozással, hogy annak tartama legfeljebb három hónapig terjedhet. Próbaidő meghosszabbítására, újbóli kikötésére nincs lehetőség. Mivel a próbaidő bármelyik fél számára azonnali, indokolás nélküli munkaviszony

megszüntetési lehetőséget biztosít, célszerű a szerződés megkötésekor ügyelni arra, hogy az a szerződés részét képezze. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – A munkáltatót, - együttműködési kötelességéből kifolyólag - már a munkaszerződés megkötését megelőző eljárás során, tehát a munkaviszony létesítésekor is terheli a tájékoztatási kötelezettség, minden olyan körülményről, amely meghatározza a munkavállaló munkaviszonyát érintő jogokat és kötelezettségeket. A jelenleg hatályos Mt szerint a munkáltató köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni a munkavállalót: – az irányadó munkarendről; a munkabér egyéb elemeiről; a bérfizetés napjáról; a munkába lépés napjáról; a munkaköri feladatokról; a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és

a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól; a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, valamint arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, és hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). – A tájékoztatásnak a szerződés megkötésekor szóban is eleget lehet tenni, azonban a Munka törvénykönyve kötelező rendelkezése alapján azt a szerződéskötéstől számított harminc napon belül a munkáltató írásban is köteles átadni a munkavállaló részére. A törvény arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy a tájékoztatást a munkaszerződéstől elkülönülten kell-e megadni, így az a munkáltató belátása szerint akár a szerződésbe is foglalható. A kialakult bírói gyakorlat szerint a nem munkaszerződésbe foglalt tájékoztatás elemei is a munkaszerződés mellékletét képezik,

ezáltal a munkajogviszony alanyaira ugyanúgy irányadók, mint maga a munkaszerződés. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató a tájékoztatást – a munkába lépés napjára és a rendes szabadság mértékének számítási és kiadási módjára vonatkozó tájékoztatást kivéve – jogszabályra, vagy ha van, kollektív szerződésre hivatkozással adja meg. - 57 - 14. Ön irodai asszisztensként dolgozik lakóhelyének polgármesteri hivatalában A képviselő-testület határozatot hozott egy fontos kérdésben Munkahelyi vezetője megkérte Önt, hogy a feljegyzések alapján készítse elő a határozat írásbeli formáját! Ön azonban – pályakezdőként – még soha nem végzett ilyen feladatot, ezért megkeresi a határozat tartalmi követelményeit is magában foglaló törvényt. Készítsen egy rövid feljegyzést a határozat tartalmi elemeiről! Információtartalom vázlata – A határozat tartalmi elemei – A határozat tartalmi

elemeit rögzítő jogszabály (KET) kiválasztása – A jogszabályok érvényessége – A jogszabályok hatályai – A jogforrási hierarchia – Az állami szervek rendszere Határozat – valamilyen ügyben érdemi döntés − A kötelező jogforrásoknak három típusa van:a rendelet, az irányelv és a határozat. − A határozat meghatározott címzetteknek szóló, általában konkrét ügyekre vonatkozó jogszabály, amely teljes egészében kötelezi címzettjeit (tagállamokat, természetes, illetve jogi személyeket). − A határozat tartalmi elemei KET – Közigazgatási eljárásról szóló tv. 2004. évi CXL törvény (140) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Határozat és végzés Felépítése és szerepe 71. § (1) A hatóság - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a

továbbiakban együtt: döntés). (2) Jogszabály úgy rendelkezhet, hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul, és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot - feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél -, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. (3) Jogszabály által meghatározott esetben egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (4) A (2) bekezdésben szabályozott esetekben a megszerzett jogot rá kell vezetni a kérelemre, továbbá - kérelemre - annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot kell kiadni. (5) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a hatóság mellőzze a határozathozatalt, ha az eljárás pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. Ez a szabály egyedi hatósági ügyben

indult eljárásra nem alkalmazható. 72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell - 58 - a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét (megnevezését) és lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét), c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását, dc) az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt, dd) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, de) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét

és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, df) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást, e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét,

hivatali beosztását, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus aláírást. (2) A végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a), b), c), da), dd), f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, valamint a döntés részletes indokolását, ezen belül az (1) bekezdés ef) és eg) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Ha a végzés fizetési kötelezettséget állapít meg, tartalmaznia kell a kötelezettség elektronikus úton való teljesíthetőségéről szóló tájékoztatást is (3) A 22. § (4) bekezdése szerinti, ideiglenes intézkedésről szóló végzés indokolásában ismertetni kell az ideiglenes intézkedés szükségességét és célszerűségét megalapozó tényeket és körülményeket, valamint a felmerült költséget, feltéve, hogy a költség megtérítésére az ideiglenesen intézkedő hatóság igényt

tart. (4) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás, valamint az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó döntés esetén az indokolás. (5) A kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját meghatározó végzésből mellőzhető az indokolás. (6) Az indokolás mellőzhető, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt napon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. A jogorvoslat igénybevételének határidejét az indokolás kézbesítésének napjától kell számítani. 73. § (1) A döntés megszövegezésénél figyelembe kell venni a védett adatra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ennek megfelelően az indokolás a védett

adat tartalmának - 59 - ismertetése nélkül utalást tartalmaz arra, hogy a hatóság a döntése meghozatalánál figyelembe vett védett adatokat, illetve a tanú (bejelentő) személyes adatainak közlése nélkül ismerteti a tanúvallomás lényegét, ha a tanú (bejelentő) természetes személyazonosító adatainak zártan történő kezelését rendelték el. (2) A döntést külön dokumentumban kell megszövegezni, illetve jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön dokumentumban kell megszövegezni a döntést, ha azt kézbesítés útján vagy elektronikus úton közlik, vagy ha a szóban közölt döntés kézbesítését az ügyfél kéri. (3) A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett döntésben nem kell feltüntetni a 72. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt adatokat, ha azok az iratból kitűnnek (4) Jogszabály elrendelheti, hogy a hatóság a döntését az erre a célra rendszeresített

formátumban, a jogszabályban meghatározott adattartalommal adja ki. 74. § (1) Ha a döntés kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat (engedélyezhet). (2) Az ügyfél a fellebbezésében a teljesítési határidőt vagy határnapot (a továbbiakban együtt: határidő), illetve a részletekben történő teljesítést vagy e lehetőség hiányát is sérelmezheti. A másodfokon eljáró szerv az erre irányuló fellebbezési kérelem hiányában is megvizsgálja, hogy a fellebbezési eljárás miatt indokolt-e új határidőt megállapítani a teljesítésre. (3) Az ügyfél - tekintet nélkül arra, hogy fellebbezett-e a határidő ellen - a teljesítési határidő lejárta előtt kérheti a jogerős döntést meghozó hatóságtól a határidő megváltoztatását, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a

határidőre való teljesítést. (4) A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a (3) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem benyújtása mellett kérheti az új határidő megállapítását. A végrehajtás elrendelése után új határidő vagy határnap megállapítására csak a VIII fejezetben foglalt rendelkezések alapján kerülhet sor (5) A hatóság a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap módosítása során figyelembe veszi a közérdeket, illetve az ellenérdekű fél jogos érdekét. (6) Törvény a hatóság döntésével kapcsolatos, a 72-73. §-ban és a 74 § (1)-(4) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől eltérő szabályokat is megállapíthat Jog – az adott társadalmi érdekekhez kapcsolódva azok védelmét képviseli – olyan állam által kikényszeríthető magatartásforma, szabályrendszer, mely az adott társadalmat és annak viszonyait védi – A

jogszabályok érvényessége A jogszabály érvényessége és hatályossága Egy jogszabály érvényes, ha az arra feljogosított szerv a jogszabályalkotásra előírt eljárási normák beiktatásával alkotta és azt megfelelő módon kihirdette. (Kihirdetés helye: Magyar Közlöny) Hatályosság = alkalmazhatóság, csak az érvényes jogszabály lehet hatályos. A jogszabályok hatályossága lehet: - Tárgyi hatály – amire a jogszabály vonatkozik - Területi hatály – előírja, hogy melyik földrajzi egységre vonatkozóan kell alkalmazni. Pl.: az önkormányzati rendeletek egy-egy kerületre hatályosak - Személyi hatály – azoknak a személyeknek a körét szabja meg, akikre vonatkozik. Pl: külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló törvény az itt tartózkodó külföldiekre vonatkozik. - 60 - Időbeli hatály – azt határozza meg, hogy mettől meddig kell alkalmazni a jogszabályt. Az időbeli hatály kezdete: Rendelkezik róla vagy maga a

jogszabály, vagy egy másik, külön jogszabály. Az időpont megszabható: - kihirdetéssel - a kihirdetést követő meghatározott időtartam letelte után lép hatályba - vagy a kihirdetést követő konkrét, meghatározott időben Az időbeli hatály vége - eleve meghatározott időtartamra vonatkozóan alkalmazható - elavulás esetén új jogszabály születik ugyanarra a területre, ez hatályon kívül helyezi az előzőt. (Pl: az 1999 évi szerzői jogi törvény) - - oly mértékben elavult, hogy nincs szükség arra, hogy azt a területet szabályozzák, ilyenkor egy rendelet megszünteti. Általában az időbeli hatályuk alatt keletkezett jogviszonyokra alkalmazzuk. Kivétel: Visszahatás (= előfordul, hogy a hatálybalépés előtti időre is alkalmazzák → általában abban az esetben, ha az új jogszabály kedvezőbb, mint a korábbi) Továbbhatás (= egyes jogviszonyokra még a hatály megszűnte után is alkalmazzák a jogszabályt) – A jogszabályok

hatályai A jogforrási hierarchia – nem mondhatnak ellent a felettük állónak 1. Alkotmány – az Ogy alkotta törvény – 1949. évi XX tv – a képviselők 2/3-ának meg kell szavaznia, ez a minősített szótöbbség 2. Kormányrendelet 3. Miniszteri rendelet 4. Önkormányzati rendelet Az állami szervek rendszere Az állami szervek rendszere: 1.az állami funkciók főbb csoportjai: - a társadalom és a természet viszonyának befolyásolása - gazdasági funkciók (adók beszedése, vám, hitelpolitika kidolgozása) - politikai és igazgatási funkció - ideológiai és kulturális funkció (különböző művészetekhez viszonyulás, tudományok, iskolarendszer) - külpolitikai funkció (milyen nagyságrendű katonasággal rendelkezzen az ország, stb.) - nemzetközi együttműködési funkció (külkereskedelem, környezetvédelem) 2.az állami szervek típusai: - államhatalmi szervek - államigazgatási szervek - bíróságok - ügyészségek - egyéb szervek

Köztársasági elnök: - 61 - Magyarország államfője. Az országgyűlés alakuló ülését a választást követő 1 hónapon belül a köztársasági elnök hívja össze. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, de a miniszterelnököt az országgyűlés szavazza meg A minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára. Feladatai: -képviseli a magyar államot -népszavazást kezdeményezhet -kinevezi vagy felmenti az államtitkárokat -gyakorolja az egyéni kegyelmezési jogokat -adományozza a különböző címeket, kitüntetéseket, dönt állampolgársági ügyekben A feladatai csoportosíthatók aszerint hogy hatáskörét ellenjegyzéssel vagy ellenjegyzés nélkül gyakorolhatja. Az ellenjegyző átvállalja a felelősséget a köztársasági elnök intézkedéseiért Államhatalmi szervek: Tagjait a polgárok szabadon választhatják meg. Legfőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés Hatáskörébe tartozó ügyek

(feladatok): -törvényalkotás -kormány programjának elfogadása -nemzetközi szerződések kötése -hadiállapot kinyilvánítása, szükségállapot kinyilvánítása, békekötés -legfelsőbb bíróság elnökének és a legfőbb ügyész személyének megválasztása -az Állami Számvevőszék tagjainak, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása -az államhatalom helyi szervei az önkormányzatok Többféle típusai vannak: -települési önkormányzat → polgármester + képviselőtestület -megyei önkormányzat → polgármester + megyei közgyűlés -fővárosi önkormányzat → főpolgármester + fővárosi közgyűlés -kisebbségi önkormányzat → helyi szinten jönnek létre, a nemzeti és etnikai kisebbségek hozzák létre Állami vagy közigazgatási szervek: Feladatuk az állami szervek döntésének végrehajtása. Legfőbb államigazgatási szerv a Kormány A kormány tagjai a miniszterek, elnökük a miniszterelnök Feladatai: -a törvények

végrehajtásának biztosítása -a minisztériumok munkájának irányítása -nemzetközi szerződések kötése, létrehozása ( konkrét végrehajtás) -a feladatai létrehozása érdekében rendeletek létrehozása és határozatok hozatala -a kormány működéséért az Országgyűlés a felelős A minisztériumok feladatköre: Élükön a miniszterek állnak. A miniszterek a jogszabályoknak és kormány határozatainak megfelelően irányítják az államigazgatási ágazatot és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Tárca nélküli miniszterek: olyan szakfeladatokat látnak el, amelyek nem tartoznak egyik minisztérium hatáskörébe sem vagy több minisztériumot is érintenek. a kormány által meghatározott feladatokat hajtják végre vagy végzik el. Az államigazgatási feladatokat regionális szinten a megyei közigazgatási hivatal , helyi szinten pedig a jegyző által vezetett képviselő testület látja el. Bíróságok feladata: Elsődleges feladata az

igazságszolgáltatás. Működésekben függetlenek a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. Feladata a jogalkalmazás és nem a jogalkotás Tagozódása: - 62 - -helyi bíróságok: (első szint) az adott területi alapegység első fokon jár el a helyi bíróság -megyei bíróság: (második szint) a helyi és a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el vagy pedig a hatáskörébe tartozó súlyosabb bűnesetekben -táblabíróság: kisebb ügyek, gyors ügyintézés -legfelsőbb bíróság: részben ítélkezik, részben pedig ellátja az egész igazságszolgáltatás elvi irányítását -munkaügyi bíróság: ingyenes -katonai bíróság Ügyészségek: Jogi alkalmazással foglalkoznak. Az Országgyűlésnek alárendelt állami szerv Feladata: -ellenőrizze az állami szervek működésének jogszerűségét -felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényszerűsége érdekében -bírósági eljárásban a vádat képviseli

-felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtás törvényessége érdekében -általános törvényességi feladatokat gyakorolni -fellép a törvénysértések ellen Az ügyészség élén a legfőbb ügyász áll. 6 évre választja meg az Országgyűlés a Köztársasági elnök javaslatára. Tagozódása: -helyi (első szint) városi ügyészség -megyei vagy fővárosi (második szint) -katonai ügyészség: külön szervezet Egyéb állami szervek: - Alkotmánybíróság: feladata a törvényhozó és végrehajtó szervek intézkedéseinek és működésének vizsgálata az alkotmány tükrében. Előzetes: ki nem adott törvények vizsgálják. Utólagos: a törvény felülvizsgálata - Állami számvevőszék: az országgyűlésnek alárendelt szervezet, 1989-ben alakult. Feladata --> állami pénzügyek vizsgálata. Szerkezete: Elnök, elnök helyettes, számvevők Nem függ a parlamenttől, 12 évre választják meg a tagjait. 15. Ön évek óta dolgozik egy nonprofit

cégnél mint irodai asszisztens Munkahelye alapvetően pályázati forrásokból finanszírozza működését, illetve projektjeit Magyarország EU-s csatlakozásával cége számára is jelentősen megnövekedtek a pályázati lehetőségek. Legutóbbi munkája során azt a megbízást kapta főnökétől, hogy keressen olyan pályázati lehetőséget, amely lehetővé teszi szervezetük humán erőforrásának fejlesztését. Felettese azt javasolja, kezdje a keresést az Európai Regionális Fejlesztési Alap tanulmányozásával Fejtse ki véleményét azzal kapcsolatban, hogy megfelelő forrást képez-e az Európai Regionális Fejlesztési Alap a fenti cél megvalósítására! Információtartalom vázlata – A 2007-2013-as költségvetési időszak felismerése – Strukturális Alapok – ERFA – ESZA – Finanszírozási eszközök - 63 - – EMVA – EHA – A csatlakozás előnyei, hátrányai – A pályázati adatgyűjtés, módszerek Példák ismertetése 1. A

regionális politika célja: Az EU egyes részei, régiói közötti különbségek csökkentése. A regionális politika alapelvei: 1. koncentráció − a támogatott területeken a kül. forrásokból, alapokból származó közpénzeket egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni. − a kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre 2. partnerség − a területfejlesztési programok előkészítésében, fin-ban, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködése, összefogása Strukturális Alapok A strukturális politika fő célja a különböző fejlettségi szintű régiók közötti aránytalanságok csökkentése, és ezáltal a gazd-i és szociális feszültségek enyhítése. Strukturális alapok: AGENDA 2000 1. célterület: a fejlettségben lemaradó régiók fejlesztése és

strukturális átalakítása 2. célterület: a strukturális nehézségekkel küszködő területek 3. célterület: a humán erőforrás fejlesztése foglalkoztatással, oktatással, képzéssel -Európai Regionális Fejlesztési Alap célja: a regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítése, stabil és fenntartható fejlődés elősegítése - Európai Szociális Alap: célja: a humán erőforrás fejlesztése és a foglalkoztatás növelése - Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: célja: a kiegyensúlyozott erőforrás- gazdálkodás, versenyképes struktúra kialakítása - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap: célja: előnyugdíjazás, jövedelempótló kifizetések a kedvezőtlen adottságú és a környezeti hátrányok által sújtott területeken, mezőgazd. Területek erdősítése, agrár- körny véd, mg-i beruházások finanszírozása, fiatal farmerek támogatása, képzési támogatás, erdészeti támogatás - Kohéziós alap: azon államok

számára, melyek GNP-je a közösségi átlag 90%-a alatt van - Előcsatlakozási alapok: - ISPA: az előcsatlakozási szakaszban lévő országok strukturális felzárkózását segítő eszköz -SAPARD: a csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet- eu-i országban a mg-i és a vidékfejlesztési felzárkózást segítő támogatás -PHARE: támogatás nyújtása eredetileg csak Lengyelo. és Magyaro később több középés kelet- európai ország gazdaságának átalakításához nyújt támogatást - LEADER+: a vidéki társadalom szereplői számára a fenntartható fejlődést megcélzó, integrált, jól kidolgozott stratégiák megalkotását és végrehajtását támogatja 2. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – 1975 - 64 - Az ERFA célja, hogy a régiók között mutatkozó egyenlőtlenségek kiküszöbölésével erősítse az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohézióját. Az ERFA-támogatás a regionális politika három célkitűzésére

irányul: − konvergencia; − regionális versenyképesség és foglalkoztatás; − európai területi együttműködés Konvergencia = összetartás, különböző embercsoportok életszínvonalának egymáshoz történő felzárkóztatása − főként a gazdasági szerkezet modernizálását és változatosabbá tételét, valamint fenntartható munkahelyek megőrzését és újak létrehozását segíti elő a köv. területeken: K+F, környezetvéd, idegenforgalom, K, közl, energetika, okt, eügy Regionális versenyképesség és foglalkoztatás − innováció és tudásalapú gazdaság: a régiók kutatási és technológiafejlesztési kapacitásának erősítése, az innováció ösztönzése és a vállalkozói szellem fellendítése, − környezetvédelem és a kockázatok megelőzése: a szennyezett területek rehabilitációja, az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, a környezetkímélő városi tömegközlekedés népszerűsítése − hozzáférés az

általános gazdasági érdekű szállítási és távközlési szolgáltatásokhoz Európai területi együttműködés − a határokon átnyúló gazdasági és szociális tevékenység fejlesztését − a régiók közötti együttműködés hatékonyabbá tételét, tapcserét 3. Európai Szociális Alap (ESZA) – 1960 − Cél: humán erőforrás fejlesztése, a foglalkoztatási problémák kezelése, az EU-n belüli elhelyezkedés, a mobilitás, a képzések támogatása − négy prioritást élvező kérdéskör 1. aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása, 2. a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra belépés segítésével, 3. az egész életen át tartó tanulás támogatása, a munkaerő-piaci változásokhoz való alkalmazkodóképesség javítása 4. az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése ESZA Kht. - 2000 Célja ellátni az ESZA típusú Phare programok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. − részt

vesz a programjavaslatok előkészítésében − felelős a pályázatok megjelentetéséért, − a beérkezett pályázatok értékelésének koordinációjáért, − a nyertes pályázókkal történő szerződéskötésért, − a programok pénzügyi és szakmai ell − tulajdonosa 76%-ban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 24%-ban pedig az Oktatási M. − nyolc, a fenti kérdéskörökben indított programot irányít. − Négy program a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, négy pedig az Oktatási Minisztérium szakmai közreműködésével zajlik, megközelítőleg egyenlő anyagi támogatással. − Az ESZA Kht. által végrehajtott Phare programok összköltségvetése 70 millió euró − 2004-től több éves akkreditációs eljárás eredményeképpen az ESZA Kht.-t teljes jogú Végrehajtó Intézmény, és decentralizált alapon átruházták a támogatás kezelését a Magyar Köztársaság területén. - 65 - − 2004

elejétől a Phare programok végrehajtása mellett az ESZA Kht. a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretén belül közreműködő szervezetként az alábbi intézkedések megvalósításában vesz részt: a nők, a hátrányos helyzetűek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása, a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések, a felnőttképzés rendszerének fejlesztése Finanszírozási eszközök 4. Az EMVA − Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) az Európai Tanács 1698/2005/EK az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokról szóló rendelet alapján elkészített, a 2007-2013 évekre vonatkozó magyar vidékfejlesztési program stratégiai kereteit tartalmazza. − Hazánknak 2007-2013 között mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére költeni.

Ezzel lehetővé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, valamint, hogy a vidéki térségek leszakadása lelassuljon és megkezdődjön a társadalmi-gazdasági felzárkózás. − A Stratégia a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket. − Az elmúlt időszak nemzeti forrásból finanszírozott, valamint uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-vidékfejlesztési programjainak tapasztalatain alapulva a Stratégia célja, hogy – összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és a vonatkozó közösségi és hazai fejlesztési dokumentumokkal – kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját,

eszközeit. Az azonosított szükségletekre és fejlődési potenciálokra, a program öt priorítást kíván megcélozni: 1. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése 2. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére 3. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése 4. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása 5. Helyi közösségek fejlesztése Az alapokban rejlő pénzügyi források elnyerésének egyik eszköze a pályázati rendszer. Pályázni konkrét projekt készítéssel lehet A pályázat főbb lépései: 1. a

program létrehozása: ebben meghatározzák azokat - a prioritásokat, amire a pályázat elnyerhető, - a programhoz kapcsolt pénzösszegeket és azok forrásait - a program és egy- egy projekt futamidejét - egy- egy projekthez adható támogatás minimum és maximum összegét, és egyéb feltételeket 2. pályázati kiírás 3. pályázat elkészítése 4. a projekt végrehajtása - 66 - 5. a projekt pénzügyi végelszámolása EHA Energiahatékonysági Hitel Alap – EHA A hitel célja Az Alap olyan energia-megtakarítást eredményező fejlesztések megvalósítását finanszírozza, amelyek az energia-megtakarítások révén hatékonyan járulnak hozzá a nemzetgazdaság energiaigényességének mérsékléséhez, az energiaköltségeinek csökkentéséhez, a környezetszenynyezés mérsékléséhez, valamint az importfüggőség csökkentéséhez. Cél a hagyományos energiahordozók megújuló-, vagy megújítható energiahordozókkal, illetve hulladékenergiával

való helyettesítése, az energiahordozókkal kapcsolatos takarékos gazdálkodás feltételeinek a megteremtése, a feltárt energiaveszteségek minél kisebb ráfordítások mellett történő mérséklése, illetve kiküszöbölése. Ennek figyelembevétel azok a projektek kaphatnak kedvezményes beruházási hitelt, amelyek abszolút energia-megtakarítás eredményeként biztosítják, például: az energiatermelés-, szállítás-, átalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényeinek csökkentését, a veszteségek mérséklését korszerű, energiatakarékos technológiai rendszerek alkalmazását, elterjesztését, a hulladékhő hasznosításokat, valamint az energiahordozóként hasznosítható melléktermékek, hulladékok energetikai célú felhasználását, biomassza, a nap- , a szél- és a geotermikus energiaforrások hasznosítását, a távfűtéses lakások hő- és melegvíz felhasználásának szabályozását, mérését és ezáltal az

energiafogyasztás csökkentését, a villamosenergia felhasználás mérséklését, az energiatermeléssel kapcsolt hőszolgáltatást, az ipari-, lakossági- és kommunális fogyasztóknál az energiafelhasználás hőszigeteléssel történő mérséklését, a kül-, és beltéri-, továbbá közvilágítási rendszerek korszerűsítését, az energiatakarékos készülékek és berendezések széleskörű alkalmazását Az ismertetett célkitűzések megvalósításához a saját és egyéb forrás kiegészítéseként kedvezményes beruházási hitel nyújtható. A csatlakozás előnye a nagyobb tőkekoncentráció és stabilitás hátrányai – a főbb döntéseket távol hozzák meg fordítási problémák miatt a pályázati célok nem tisztázottak multikultúra alakul ki A csatlakozás előnyei Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása az európai országok egységes piacán, a gazdasági jogalkotásban és érdekegyeztetésben való

egyenrangú részvétel segíti a gazdasági és társadalmi felzárkózását. Magyarország integrációs nyeresége − a gazdasági és társadalmi felzárkózás, a politikai stabilitás - 67 - A csatlakozással Magyarország bizonyos döntési jogköröket átruház az Európai Unió intézményeire, azaz felad valamennyit önállóságából, ugyanakkor EU-tagként beleszólhat az őt érintő döntések meghozatalába. − A közös belső piac tagjaként az EU-országokkal azonos feltételek mellett kereskedhetünk a tagállamokkal, megszűnnek a jelenlegi korlátozások. A külföldi partnerek szemében Magyarország még vonzóbbá válik, ami több külföldi beruházást hozhat − fejlettebb közlekedési és hírközlési hálózatok is összekapcsolnak majd. − különféle pénzügyi alapok segítik a kevésbé fejlett térségek felzárkózását − az utazás az eddiginél is könnyebb lesz - szabadon tanulhatunk, munkát vállalhatunk, vagy le is

telepedhetünk. − megnő a biztonságunk, hatékonyabbá válik a hazai bűnüldözés is. − Magyarország az eddiginél nagyobb mértékben befolyásolhatja a nemzetközi politika alakítását. Az integráció előnyei az állampolgár számára Hatalmas európai mozgástér − Az integráció kitágítja az emberek mozgásterét, megszabadítja őket számos kötöttségtől, új minőségű életet rendez be számukra. − Európában a huszadik században három világméretű konfliktus vezetett a kontinens feldarabolódásához és a személyes mozgási lehetőségek korlátozásához. A két világháború lezárása csakúgy, mint a hosszú hidegháború befejezése birodalmak bukását és felszabdalását eredményezte. − A század legelején Nyugat-Európában még útlevél és vízum nélkül lehetett utazni, a pénzek szabadon átválthatóak voltak. A korabeli útikönyvek csupán azt ajánlották, hogy aki a balkáni országokba készül, útlevelet és

aranypénzt is vigyen magával. Az Osztrák–Magyar Monarchia azonban ebben az értelemben is a Nyugathoz tartozott. Az első világháború után, az újabb és újabb nemzetközi konfliktushelyzetek nyomán az európai határokon erősödött az ellenőrzés. A legtöbb ország szigorú feltételekhez kötötte a beutazást, a diktatórikus rendszerek pedig a saját állampolgáraik kiutazását is. − Az utazás az elmúlt fél évszázadban a szovjet érdekszférán belül sem volt könnyű. A formális vízummentesség ellenére a szabad helyváltoztatást sokféle adminisztratív akadály gátolta (valutaátváltási előírások, üzemanyag-korlátozások, szállásfoglalási szabályok). Az országok azon köre, amely a magyar állampolgárok számára az 1970es évektől viszonylag szabadon megközelíthetőnek és turisztikai szempontból is vonzónak bizonyult, a későbbi visegrádi országokra, Ausztriára, Jugoszláviára és bizonyos fenntartásokkal Romániára és

Bulgáriára terjedt ki A politikai átalakulás nyomán a nyugat-európai országok egymás után szüntették meg a vízumkötelezettséget a magyar és más kelet-közép-európai állampolgárokkal szemben. Az EU-csatlakozás tágra nyitja előttünk Európát. − Az integráció a személyek szabad mozgását is zászlajára tűzte. Az EU állampolgárai számára fokozatosan olyan jogokat biztosított, amelyek otthonossá és bejárhatóvá teszik számunkra az Unió egészét. Más tagállamokban mind kevésbé érzik magukat külföldinek: tanulhatnak, munkát vállalhatnak, ingatlant vehetnek, vállalkozásba foghatnak, akár tartósan is letelepedhetnek, és szavazati joggal is rendelkeznek Európai állampolgárság − Az EU-állampolgárságot az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés vezette be. Az EU-állampolgárság nem helyettesíti a saját állampolgárságot, hanem kiegészíti azt. Az Unió állampolgárainak legfontosabb jogai: − – az összes

EU-tagállamra kiterjedő, általános utazási és tartózkodási jogosultság, amelynek egyetlen feltétele a helyi szociális segély szintjét meghaladó jövedelem; − - 68 - – választójog a lakóhely szerinti helyi közigazgatási választásokon és az Európai Parlament képviselőinek választásán; − – beadvány benyújtásának lehetősége az Európai Parlamenthez; − – kívülálló országokban bármelyik EU-tagállam diplomáciai képviseletének védelme. − Az Unión belül az is természetes, hogy az állampolgárok a saját szükségleteikre bárhol szabadon vásárolhatnak (de a kívülálló országok polgáraitól eltérően adóvisszatérítésért már nem folyamodhatnak egymás hatóságaihoz). Az Unión belül a költözködés is külön formalitások és engedélyek nélkül, szabadon lebonyolítható. − Az EU-állampolgár bármelyik EU-tagállamban előzetes engedély nélkül, szabadon vállalhat munkát (tartózkodási engedélyért

a munkavállalási szerződés megkötése után kell folyamodnia). Az EU állampolgárait egyik tagországban sem érheti hátrányos megkülönböztetés. − A munkanélküli EU-állampolgár bármely tagállamban kereshet munkát, ilyen esetben a munkanélküli-segélyt általában három hónapon át utána küldik. − A társadalombiztosítás a lakó- és munkahely országa szerint jár, de ha valaki több EUtagállamban dolgozott, akkor a munkában töltött éveket összeadják, és a nyugdíjat – a tagországok közötti kölcsönös elszámolás rendszerében – összesítve folyósítják. A nyugdíjasok is szabadon választhatják meg a lakóhelyüket az Unión belül, ha megfelelő (a szociális segélyt meghaladó) jövedelemmel és betegbiztosítással rendelkeznek. A nyugdíjat a lakóhelyükön folyósítják. − Az egyetemisták és főiskolások ugyancsak szabadon választhatják meg tanulmányaik színhelyét az Unión belül, ha létfenntartásuk anyagi

feltételei adottak, és betegség esetén ellátásuk biztosított. A diplomákat az Unión belül általában kölcsönösen elismerik Utazás és bevásárlás − Az EU lakosai örömmel tapasztalták a tagországok közötti határok fokozatos eltűnését. Németország és Hollandia, Belgium és Franciaország között szinte már észre sem veszik, hol húzódik a közigazgatási határvonal. − Az EU állampolgárai nemcsak szabadon látogathatnak a többi tagállamba, hanem ott kedvükre be is vásárolhatnak. A belső határokon megszűnt az utasforgalom vámellenőrzése Kivételt csupán az új gépkocsik, motorkerékpárok és hajók képeznek Egyéb tartós fogyasztási cikket, például mikrohullámú sütőt, televíziót vagy hűtőgépet ott vehet meg minden EU-állampolgár, ahol azt a legelőnyösebbnek találja. Fontos feltétel azonban, hogy a megvásárolt mennyiség ne lépje túl a személyes szükséglet határát Ezt a vámhatóságok szúrópróbaszerűen

a határok közelében bárhol ellenőrizhetik A személyes szükséglet megítélésénél általában a vámtisztviselő józan ítélete az irányadó. Alkoholfélék és dohányáruk esetében e mennyiséget pontosan megszabták Ezek a korlátok azonban a személyes fogyasztást aligha korlátozzák (800 cigaretta, 10 liter tömény ital vagy 20 liter vermut vagy 90 liter bor vagy 110 liter sör). Ugyanakkor a repülőtéri vámmentes üzletekben megvehető mennyiség szigorúbb korlátozás alá esik, mivel az Unión belül utazva az EU lakosai “belföldön” maradnak. E státusz előnyét élvezik viszont akkor, amikor az EU egyik országából a másikba költözve formalitások nélkül vihetik magukkal személyes ingóságaikat − Ha az EU állampolgára olyan távoli országba utazik, ahol a saját államának nincs diplomáciai képviselete, bármelyik másik EU-tagállam képviseletéhez fordulhat konzuli segítségért vagy védelemért, ha baleset éri, vagy

problémái támadnak a helyi hatóságokkal. A Schengeni Egyezmény − A személyek szabad mozgása tekintetében az EU hét tagállama még magasabb szintre lépett, Németország, Franciaország, a három Benelux-állam, Spanyolország és Portu− - 69 - gália 1995-től teljesen megszüntette egymás között a személyforgalom határellenőrzését. − A Schengeni Egyezményhez – amely egy luxemburgi kisvárosról kapta a nevét – Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország is felzárkózott már. Jelenleg egyedül Nagy-Britannia és Írország nem részese a schengeni övezetnek A szabad mozgás előnyeit nem csak az EU állampolgárai élvezik, hanem velük együtt mindazok a külföldiek, akik ezekben az államokban legálisan tartózkodnak. A belső szabadság ára a szigorúbb ellenőrzés a schengeni zóna külső határain. − A részt vevő országok egységesítették a külső határok

átlépésének szabályait, a vízumkiadást és a menekültek kezelését, a kábítószer és az országhatárokon átnyúló bűnözés elleni rendőrségi fellépést. A schengeni együttműködés számítógépes adatbázisa – a SIS rendszer – kiszűri a körözött bűnözőket, a lopott gépkocsikat. − A schengeni rendszerhez csatlakozva Magyarországon is lényegesen csökkennének a nemzetközi bűnözés esélyei, javulna a közbiztonság. Ugyanakkor megnőnének a feladataink a schengeni övezet külső határainak biztonságos védelmével kapcsolatban A szomszédos államokban élő magyarság szempontjából az is fontos szempont, hogy az Európai Unió a kívülálló országok polgáraival szemben nem viselkedik kirekesztően, csupán a külső határok szűrő funkcióját erősíti, a jó szándékú vendég vagy üzletember mozgását azonban nem kívánja akadályozni. Autó és jogosítvány − A személygépkocsi-vásárlás formalitásai az EU-n belül a

minimálisra csökkentek. Sok tagországból utaznak például a stuttgarti Mercedes-gyárba, hogy maguk vegyék át az új “mercit”. Az új gépkocsik forgalomba állítása azonban változatlanul az egyes országok műszaki és adminisztratív előírásainak megfelelően folyik Újnak a hat hónapon belül forgalomba állított, illetve 6000 km-nél kevesebbet futott autó minősül A használt gépkocsik vásárlása az EU egész területén lehetséges, rendszámot azonban a lakóhely szerinti országtól kell igényelni. Más EU-tagországban az eredeti rendszámmal általában fél évig lehet használni egy gépkocsit, kivéve a szolgálati személyautókat és az egyetemisták autóit, amelyeket külön szabályok szerint hosszabb ideig lehet forgalomban tartani rendszámcsere nélkül. − A gépkocsivezetői jogosítványok egységesítése során az EU tagállamai azonos szintre hozták az egészségi követelményeket, és megkezdték a gépkocsik és motorkerékpárok

osztályozásának egységesítését a vezetői engedély szempontjából. Az EU egész területén kötelező a személyi (350 ezer EUR) és anyagi (100 ezer EUR) károkat fedező felelősségbiztosítás megkötése. A szolgáltatások szabadságának jegyében a biztosítás más tagországban is megköthető Fogyasztóvédelem − Az EU fejlettebb tagállamai – például Németország vagy Dánia – sokáig attól tartottak, hogy az áruk szabad forgalma az alacsonyabb igényszintű tagállamokból rossz minőségű áruk tömegét engedi majd be a piacukra. Ezt a veszélyt egyebek között az Unió egészére kiterjedő, egységes fogyasztóvédelem fejlesztése is segít elhárítani. − Az EU legelső lépése ezen a területen a kártérítési igények érvényesítésének egyszerűsítése volt. A károsult számára könnyebbé vált a bizonyítás, mivel az EU joga abból indul ki, hogy egy terméknek nyújtania kell a tőle elvárható biztonságot (például egy

sörösüveg nem robbanhat szét). Ezzel szemben nehezebbé vált a gyártók dolga: azt nekik kell bizonyítaniuk, hogy mindent megtettek a termék hibájának elkerülésére, illetve a hibás termékek kiszűrésére. Ugyancsak a gyártók kötelessége, hogy a felhasználókat tájékoztassák az áru használatának lehetséges veszélyeiről és a veszélyek elhárítása céljából szükséges teendőkről További intézkedések foglalkoznak a hibás ter- 70 - méknek a forgalomból való kivonásával. Ennek eldöntése korábban a gyártó cég hatáskörébe tartozott Az EU ezzel szemben bevezette az Unió egészére kiterjedő kötelezettséget a hibás árunak a forgalomból való azonnali kivonására vonatkozóan Ezáltal a fogyasztóvédelem óriási hatalommá vált: egyetlen szavára az Unió teljes területén eltűnhet a forgalomból a hibásnak bizonyult termék. − Az EU fogyasztóvédelme arról is gondoskodott, hogy a vásárlók ne legyenek

kiszolgáltatva a szerződések vagy megrendelések “kis betűs” feltételeinek. Ezeket a legtöbb vásárló nem olvassa el, holott esetenként veszélyes szabályok bújnak meg közöttük. Az EU-ban a fogyasztó jogvédelmet élvez a “kis betűs” feltételekkel szemben, ha bizalmával vagy jóhiszeműségével visszaéltek, ha az eladó a saját felelősségét próbálta mértéktelenül korlátozni, vagy a felelősséget a vevőre hárítaná, miközben ő a saját kötelességének nem tett eleget. − A fogyasztók védelmében az EU tiltja a félrevezető reklámot. E fogalomba beletartozik az áru megalapozatlan feldicsérésén kívül a mennyiségére, fajtájára, tulajdonságaira vonatkozó megtévesztő tájékoztatás is (például mennyi illatszert tartalmaz a flakon, milyen minőséget takar a hangzatos elnevezés). A fogyasztó javát szolgálja az a rendelkezés, hogy ő nem köteles bizonyítani a reklám hazug voltát, elegendő kijelentenie, hogy őt a

reklám megtévesztette. A félrevezető reklám betiltásáról a tagállamok bíróságainak kell gondoskodniuk − Szabadabb lett az Unión belül az orvosi recepthez nem kötött gyógyszerek forgalmazása is, hogy a fogyasztók maguk választhassanak közülük. Azt azonban az egyes betegbiztosítók maguk döntik el, hogy ilyen készítmények után fizetnek-e térítést − Újfajta fogyasztóvédelmi problémákat vetett fel a televízión vagy telefonon keresztül lebonyolódó tele-shopping. A “távvásárló” számára fontos, hogy ne kényszerítsék őt olyan áru átvételére, amelyet nem rendelt meg (például kiskorú gyermeke “szórakozott” a komputerrel, vagy valaki visszaélt a nevével). Ilyen esetben az áru költségtérítés nélkül visszafordítható a feladóhoz Az EU irányelve arról is szól, hogy a személyesen nem látott, “távrendelt” termék a szállítástól számított hét napon belül minden jogkövetkezmény nélkül

visszaküldhető. − Az Unió egységes fogyasztóvédelmi rendelkezései az EU-n belül a nyaralókat is óvják a visszaélésektől és a rossz minőségű szolgáltatásoktól. Hasonlóképpen gondoskodik az EU a közösen – ún. time-sharing rendszerben – használt üdülők vásárlásának és használatának biztonságáról az Unió egész területén. − Az EU egységes belső piacán bőven akad még tennivaló a fogyasztók érdekeinek jobb érvényesítése terén. A tagállamok közötti bankátutalások például nemegyszer költségesek, van olyan átutalás is, ahol mind a küldő, mind a fogadó bank kezelési költséget számít fel. Az ingatlanvásárlás továbbra is a tagállamok saját jogalkotásának keretein belül maradt, bár az Európai Bíróság több állásfoglalása mutatott rá arra, hogy ez ellentétes lehet a diszkriminációmentesség követelményével. Tartózkodás és munkavállalás − Az Európai Unióban körülbelül ötmillió

ember él tartósan más tagországban, mint amelynek az állampolgára. − Az EU állampolgárai az Unió egész területén, bárhol vállalhatnak munkát. Ha például a kölni Klein úr megpályáz egy állást Dublinban, semmilyen hátrány nem érheti őt az ír pályázókkal szemben. − A munkaszerződést is aláírhatja, és ezzel fordulhat az ír hatóságokhoz hosszabb tartózkodási engedélyért. Családtagjai ugyancsak szabadon vállalhatnak munkát Írországban Ráadásul a családtagok esetében még az EU-állampolgárság sem követelmény Az EU állampolgárainak egyetlen tagállamban sem kell munkavállalási engedélyt kérniük - 71 - Ha az EU állampolgárai három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak egy másik tagországban, akkor tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk. Ezt az engedélyt a hatóságoknak a Római Szerződés 48 cikke szerint ki kell adniuk, ha a kérelmező bizonyítja, hogy – a munkaerő szabad közösségi forgalma

jegyében – az illető tagországban vállalkozói vagy munkavállalói tevékenységet folytat. A tartózkodási engedélyt a munkát nem vállaló családtagok is megkapják. Családtagnak a házastárs és a 21 éven aluli gyermekek számítanak, továbbá a felmenő ági rokonok – szülők, nagyszülők – is, ha a munkát vállaló hajlandó gondoskodni szállásukról és eltartásukról. Az ő tartózkodási engedélyük természetesen ugyanannyi időre szól, mint a munkavállalóé A családnak nem kell szétszakadnia, ha a családfenntartó az Unió területén más tagállamban talál magának munkát. − A szabadfoglalkozásúak szintén szabadon választhatják meg tevékenységük színhelyét az Unión belül. Természetesen más EU-tagállamban való letelepedés esetén regisztráltatniuk kell magukat az adóhivatalnál Ugyancsak eleget kell tenniük az illető tagországban az adott foglalkozásra – például orvosi vagy ügyvédi praxis folytatására –

vonatkozó előírásoknak. − A felsőfokú szakmai képesítést az EU tagországai kölcsönösen elismerik. A kézműves szakmákra vonatkozóan az EU-országok követelményrendszere között jelentős eltérések vannak, például Németországban külön mestervizsgát kell tenni, ezt azonban pótolhatja más EU-tagországban folytatott, hatévi igazolt gyakorlat is. Háromhavi tartózkodás után a szabadfoglalkozásúaknak is tartózkodási engedélyt kell kérniük annak az EU-tagországnak a hatóságaitól, ahol letelepedni és tevékenységüket gyakorolni szándékoznak. − Az EU idős állampolgárai közül sokan az Unió napos déli vidékeire költöznek, 1992 óta ugyanis a nyugdíjasok is szabadon választhatják meg a lakóhelyüket az Unió területén. Ennek mindössze két feltétele van: az egyik olyan jövedelem, amely nem utalja rá őket a befogadó ország szociális segélyére; a másik a betegbiztosítás, bármely tagországban kötötték is azt. A

tartózkodási engedély öt évre szól, és meghosszabbítható A lakóhelyüket megváltoztató nyugdíjasok számára fontos szempont, hogy az északi EU-tagállamokban a nyugdíjakat is megadóztatják. − Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az EU állampolgárai abban az országban szavazhatnak, illetve vállalhatnak képviselő-jelöltséget, amelyben tartózkodnak. Az állampolgárnak ebben az esetben nyilatkozatot kell tennie, hogy aktív és passzív választójogával egyetlen más tagállamban sem kíván élni. A tagországok öszszehasonlítják a választói névjegyzékeket és a jelöltek listáit Az EU hasonló irányelvet adott ki az önkormányzati választásokon való részvételre vonatkozóan is Tanulás − Az egyetemisták is szabadon választhatják meg a tanulmányaik színhelyét az Unión belül. Az ő esetükben a tartózkodási engedély feltétele a beiratkozás egy felsőfokú tanintézetbe, a létfenntartáshoz szükséges anyagi

eszközök megléte és a betegbiztosítás. Az anyagiakat illetően arról kell nyilatkozatot tenni, hogy a diák rendelkezik az adott ország szociális segélyszintjét meghaladó, rendszeres megélhetési forrással. − A tartózkodási engedélyt a tanulmányok idejére adják meg. A felsőfokú tanulmányokat folytató személlyel együtt tartózkodási engedélyre jogosult a házastársa és a gyermekei is A házastárs természetesen munkát is vállalhat − Az EU állampolgárai a tanulás tekintetében is egyenlő esélyekkel és azonos jogokkal rendelkeznek az Unió egész területén, feltéve, hogy az adott EU-tagországban tartózkodó munkavállaló családtagjáról van szó. Az esélyegyenlőség és egyenjogúság ez esetben az óvodától az egyetemig érvényes. A felvétel és a tanulmányokat elősegítő támogatások, ösztöndíjak tekintetében viszont a saját állampolgárok előnyt élveznek. − - 72 - Az oktatás szabályozása és szervezése az

EU-ban a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság uniós szintű programok keretében támogatja a több tagállamban folytatott felsőfokú tanulmányokat. Az EU tagországai is segítik tanulmányok folytatását más EU-országokban E célból ösztöndíjakat is kínálnak, aminek rendszerint feltétele az, hogy a pályázó a szóban forgó tanulmányokból a saját országában már legalább egy évet sikeresen elvégzett − A külföldi ösztöndíjak általában egy tanévre szólnak. Kivételt képeznek az olyan szakképesítések, amelyek megszerzésére a pályázó saját tagországában nincs lehetőség. − A tágra nyílt európai munkaerőpiacon a mobilitás, a külföldi tapasztalat és az idegennyelvtudás növekvő érték. Szociális biztonság − Az Európai Unióban a munkavállalók társadalombiztosítását az a tagország vállalja, ahol az illető lakik és dolgozik. E szabály a társadalombiztosítás mindhárom pillérére

vonatkozik: a nyugdíjbiztosításra, a munkanélküli-biztosításra és a betegbiztosításra. Ezért ha valaki – a szabad munkavállalás lehetőségével élve – más tagállamban vállal munkát, be kell lépnie az illető tagállam társadalombiztosítási rendszerébe. Ez alól csupán a vállalaton belüli kiküldetés a kivétel, ha az nem haladja meg az egy évet. Ilyenkor a kiküldött a vállalat székhelye szerinti tagállamban marad alkalmazásban, és ugyanitt érvényes a társadalombiztosítása is. − Ha valaki az élete során több EU-tagállamban dolgozott, a nyugdíj iránti igényét abban az országban kell benyújtania, ahol legutoljára állt alkalmazásban. A nyugdíj öszszegének kiszámítása az egyes tagországok részadataiból történik, az ott munkában töltött idő alapján. − A munkanélküli-ellátásra vonatkozó igények abban a tagországban merülnek fel, ahol a munkavállaló legutoljára dolgozott. Ha például egy spanyol munkás

Németországban válik munkanélkülivé, akkor a munkanélküli-ellátás tekintetében ugyanolyan elbírálás alá esik, mint német kollégái Ám csak meghatározott ideig élvezheti a német munkanélküli-segélyt, mert ezután a tartózkodási engedélyét már nem hosszabbítják meg. − A munkanélküli az EU-n belül más tagországban is kereshet munkát, miközben megkapja a legutolsó alkalmazási ország munkanélküli-segélyét. E lehetőség azonban szigorú szabályokhoz van kötve, hogy a munkakeresés ne váljék “ingyenes nyaralássá” Németországban például négyheti munkanélküliség után nyílik lehetőség arra, hogy valaki más EU-tagállamban is munkát keressen. Ekkor a német munkaügyi hatóság által kiállított igazolással hét napon belül jelentkezni kell például a francia hatóságnál Ettől kezdve az álláskeresés idejére – de legfeljebb három hónapon át – a francia hatóság folyósítja számára a német

munkanélküli-segélyt. Egy munkanélküli időszakon belül egyetlen három hónapos külföldi álláskeresésre nyílik lehetőség. A más EUtagállambeli munkakereséshez a hatóságok is segítséget nyújtanak (például a német EURES tanácsadó hálózat). − Ha valaki egy másik EU-tagállamban munkát talál, akkor automatikusan élvezi az ottani betegbiztosítás szolgáltatásait is. Ennek az előnynek azonban lehetnek árnyoldalai is. Például ilyenkor a saját országába hazalátogató munkavállaló otthon csak elsősegélyre jogosult, ugyanúgy, mint a turisták Ezenkívül különbözőek az egyes EUtagországok betegségbiztosítási szabályai és szolgáltatásai, így előfordulhat, hogy a munkavállalással a hazainál alacsonyabb színvonalú ellátás jár együtt. Ugyanez vonatkozik a lakóhelyüket az Unión belül megváltoztató nyugdíjasokra is Az Unión belül az országhatárokon naponta átjáró munkavállalók választhatnak a két szomszédos

tagállam betegbiztosítása között. − - 73 - Az EU más tagországaiban tartózkodó munkavállalók és a munkanélküliek – a fentiekben bemutatott szabályok keretein belül – ugyancsak jogosultak a társadalombiztosítás családdal kapcsolatos szolgáltatásaira. E területen azonban igen sok az országok között eltérő rendelkezés, ami esetenként kérdésessé teheti az így elérhető szolgáltatások értékét. Például az egyes országokban más és más szabályok érvényesek a gyermekek után járó családi pótlékra (a gyermekek életkorát vagy a tanköteles kor határát illetően). Ugyancsak eltérően rendelkezik az egyes tagországok jogrendszere arról, hogy ki után (például kizárólag a gyermekek vagy a családdal élő unokák, unokaöcsök és unokahúgok után is), illetve kinek (Németországban, Olaszországban és több más tagállamban a munkavállalónak; Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban és másutt az anyának;

Franciaországban és Hollandiában a szülőknek az általuk közösen meghatározott arányban) fizetik ki a családi pótlékot. − A szociális segély folyósítása elvben az Unió egész területére lehetséges lenne. Ennek azonban más szabályok a gyakorlatban ellentmondanak, mivel munkavállalót, nyugdíjast vagy egyetemi hallgatót csak azzal a feltétellel fogad be más EU-tagállam, hogy rendelkezik a szociális segély szintjét meghaladó jövedelemmel vagy biztos megélhetési forrással. Egyenlő esélyek − Az EU-n belül a munkavállalók között állampolgárságuk szerint semmilyen különbség nem tehető. Az EU valamennyi állampolgárát az Unió egész területén egyformán kell kezelni a munkaszerződések feltételei, azok megváltoztatása, a munkaviszony felmondása tekintetében. − Ez a kötelezettség egyaránt vonatkozik az állami és a magánmunkaadókra, az egyesületekre, a szakszervezetekre. Ugyancsak kiterjed a diszkriminációmentesség

követelménye a törvényes, a szerződéses és az önkéntesen alkalmazott feltételekre (például a kiküldetési költségekre, különélési pótlékokra). Betegség vagy átmeneti munkaképtelenség esetén sem lehet eltérően kezelni az egyes EU- országok állampolgárait Az EU jogrendszere arra is ügyel, hogy különféle speciális alkalmazási feltételek – például részmunkaidő, terhes anyák foglalkoztatása – ne vezessenek hátrányos különbségtételhez az egyes EU- országok állampolgárai között. − A harmadik csoportot olyan előnyök alkotják, amelyeket a gazdaság bizonyos szereplői vagy részterületei (pl. egyes ágazatok, régiók, munkaadói vagy munkavállalói csoportok, a fogyasztók, a turisták) könyvelnek el. A csatlakozás hátrányai − − − − – A hátrányok egyike lehet, hogy a csatlakozással nem csupán a magyar termékek jutnak korlátozás nélkül az EU-tagállamok piacára, hanem a magyar piac is teljesen

megnyílik az Unióból érkező árucikkek előtt. A verseny tehát a mostaninál élesebb lesz, és erre a magyar vállalatoknak időben fel kell készülniük. – Noha Magyarország teljes jogú tagként jelentős pénzügyi támogatásban részesülhet az Európai Unió különféle alapjaiból, a kapott segélyt minden esetben ki kell egészítenünk saját hozzájárulással: ezt hívják társfinanszírozásnak. A nagyobb támogatásoknál az általunk fizetendő kiegészítés is komoly összeg lehet, és ehhez szintén időben szükséges megteremteni az anyagi fedezetet. – Fontos megvizsgálni, hogy a magyar gazdaság és társadalom rétegeit miként érinti majd az EU-tagság. A belépésnek nyilvánvalóan lesznek nyertesei és vesztesei, még ha várhatóan a nyertesek lesznek is többségben. – Azt is lényeges eldönteni, hogy a csatlakozási tárgyalásokon mely területeken és mennyi időre érdemes átmeneti (alkalmazkodási) időszakot kérni. Mindennek megha-

74 - tározásában segítenek azok az előny-hátrány mérlegek, amelyeket a hazai minisztériumok, illetve kutatóintézetek készítenek. Ezek ahhoz is hozzájárulnak, hogy a felvételi tárgyalásokon a magyar küldöttség minél hatékonyabban tudja védeni Magyarország érdekeit. Az EU 2007-2013-as költségvetése − A 2007-2013-as költségvetés tervezete azt rögzíti, hogy mennyi pénzt költhet az EU ezekben az években a politikai prioritásként megjelölt célokra, tehát meghatározó az EU politikai döntéseire nézve. A korábbi, Agenda 2000 néven ismert keretterv 2006 végéig van érvényben. − Az Európai Bizottság elfogadta a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló következő pénzügyi kerettel kapcsolatos részletes javaslatok utolsó csomagját. A csomag becsült költsége eléri a 93 milliárd eurót, amely már szerepel a Bizottság által az elmúlt évben elfogadott új pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban. − A csomag kiegészíti

a 2004. júliusi és szeptemberi javaslatokat és ez az utolsó hiányzó elem ahhoz, hogy a Tanács és az Európai Parlament meg tudja kötni a következő pénzügyi keretről szóló megállapodást. − José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a úgy fogalmazott: „Mostanra minden a helyére került. A Bizottságnak az Európa jövőjébe való befektetéssel kapcsolatos tervezete elkészült Az elkészült teljes költségvetés pénzügyi szempontból rendezett, koherens és hiteles A költségvetéssel kapcsolatos döntéseinket az EU tagállamok kormányai által a 25 tagúra bővült Unió számára meghatározott politikai célkitűzések alapján hoztuk meg Szeretném hangsúlyozni, hogy meg kell adni Európának a törekvései megvalósításához szükséges eszközöket Úgy gondolom, hogy megtaláltuk a megfelelő egyensúlyt Ezek a tervek előkészítik az utat ahhoz, hogy júniusban megállapodás születhessen az EU költségvetéséről − Dalia Grybauskaité, a

pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős biztos hozzátette: „A mai javaslatok egyértelműen tükrözik a növekedés és a foglalkoztatottság felé tett elmozdulást, az olyan tudásalapú tevékenységek középpontba helyezésével, mint a kutatás és az innováció. A javaslatok igazi hozzáadott értéket teremtenek az EU polgárok számára és az európai adófizetők pénzének megfelelő felhasználását teszik lehetővé. Ha a Tanács és a Parlament júniusban megállapodásra tud jutni a következő pénzügyi keretet illetően, akkor az Európai Unió időben megkezdheti az említett új politikák teljesítését a polgárok javára.” − A Bizottság által ma elfogadott javaslatok az új pénzügyi keretben található öt fő tevékenységcsoportból - az úgynevezett tételekből - háromra koncentrálnak: a versenyképességre a növekedés és a foglalkoztatottság érdekében, a polgárság, a szabadság, a biztonság és a jog

érvényesülésére, valamint a természeti erőforrások megóvására és természeti erőforrás-gazdálkodásra. Versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság érdekében − A Bizottság szerint láthatóbbá kell tenni az Unió hozzájárulását a növekedés és a foglalkoztatottság érdekében javítandó versenyképességhez. E célból a Bizottság azt javasolja, hogy a múlt évben előterjesztett programok, beleértve az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó programot és a kohézió érdekében bevezetett új rendszert, egészüljenek ki egy új, hetedik kutatási keretprogrammal és egy versenyképességi és innovációs keretprogrammal. - 75 - Új kutatási keretprogramok − A következő kutatási és technológiafejlesztési keretprogramra vonatkozó javaslat folytonosságot jelent a jelenleg futó programhoz képest, miközben új lökést ad az EU célkitűzéseinek megvalósításához. − A keretprogram négy programból állna: - Az

Együttműködési program egész Európában erősítené az ipar és a tudományos munka közti együttműködést, annak érdekében, hogy Európa vezető szerephez juthasson a kulcsfontosságú technológiai területeken. - Az Európai Kutatási Tanács által végrehajtott "Ötletek" program a tudományos kiválóság alapján támogatja a kutatást. - A Munkaerő program mind Európában, mind pedig azon kívül jelentős támogatást nyújt a kutatói mobilitáshoz és karrierépítéshez. - A Kapacitások program segítséget nyújt azon kapacitások fejlesztésében, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Európa gyarapodó tudásalapú társadalommá válhasson. A program keretében első alkalommal az európai szintű, nagyszabású kutatási létesítmények is kapnak támogatást. A programot a résztvevők számára vonzóbbá és könnyebben kezelhetővé teszik a finanszírozás rugalmas használatával, valamint az eljárások és az igazgatás

egyszerűsítésével. − A 2007 és 2013 közötti időszakra javasolt teljes kutatási költségvetés eléri a 67,8 milliárd eurót. Eszköz a versenyképesség és az innováció érdekében − Annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) egyszerűbben juthassanak megfelelő támogatáshoz, a Bizottság javasolja a Versenyképességi és innovációs keretprogram létrehozását. A Versenyképességi és innovációs keretprogram egyedüli EU eszközként átfogó megoldást kíván nyújtani az egyszerűbb, átláthatóbb és célzott eszközök megteremtésére. A meglévő programok sikereire építve a Versenyképességi és innovációs keretprogram támogatnná a vállalkozások és az ipar növekedési és innovációs képességét, növelve az általuk használt információs és kommunikációs technológiákat (IKT), környezetvédelmi technológiákat és megújuló energiaforrásokat. − A Versenyképességi és innovációs keretprogramhoz

javasolt költségvetés 3,7 milliárd euró. Új támogatás az információs és kommunikációs technológiákhoz − A hetedik kutatási keretprogram részét képező új Információs társadalom technológiai célkitűzés célja a jövő szempontjából stratégiai jelentőséggel bíró kutatás ösztönzése és az olyan technológiai akadályok leküzdésének elősegítése, amelyek gátolják az IKT gyors bevezetését és használatát. − A Versenyképességi és innovációs keretprogram egyik programját alkotó új, IKT politikára vonatkozó támogatási program segíti az ígéretes IKT alkalmazások széleskörű elterjedését. − Az új i2010 stratégia az európai versenyképes és konvergens információ alapú gazdaság, az IKT innovációba és kutatásba való befektetés jelentős európai növelése és az információs társadalomhoz való széleskörű hozzáférés megvalósításának politikai célját támogatja. Szorosabb együttműködés a

csalások ellen - 76 - − A Bizottság javasolja a meglévő Vám és Fiscalis 2007 programok 2013-ig történő meghosszabbítását. Ezek a programok a vám- és adóhatóságok együttműködését fejlesztik a csalások elleni fellépés terén, valamint vám- és adóellenőrzés céljára használható transzeurópai számítógépes hálózatokat hoznak létre. A programokat folytatni kell az EU és a tagállamok bevételeinek biztosítása, az EU külső határainak védelme, a polgárok biztonsága és az Európai ipar versenyképességének biztosítása érdekében. − A programokra előirányzott költségvetés a hat évre vonatkozóan 552 millió euró. Három új program az alapvető európai értékek védelmére − A szabadság, biztonság és jogérvényesülés az európai társadalommodellt alkotó alapvető értékek. A bevándorlás, a menekültek, valamit a bűnüldözés és a terrorizmus elleni harc kihívásaival szemben már nem lehet kizárólag

nemzeti szinten fellépni. − A Bizottság három keretprogram segítségével kívánja teljesíteni ezt a célt, mely keretprogramok felváltják a Bizottság által kezelt, ehhez a témakörhöz kapcsolódó számos támogatási eszközt. − A kibővített EU tényleges tartalommal kívánja megtölteni a közös határellenőrzési, menekültügyi és bevándorlási politika alakítására vonatkozó szolidarás elvét. A Bevándorlás kezelése és szolidaritás keretprogram keretében a következő területeken a támogatja a tagállamok fellépését: - Az ellenőrzés hatékonyságának javítása az EU külső határai mentén, a jóhiszemű utazók akadálymentes határátkelésének biztosítása mellett - Társadalmi beilleszkedési tanfolyamok, kultúrák közti átjárást biztosító oktatás és kézikönyvek az újonnan érkezők és a (helyi) kormányzatok számára az integrációs folyamat elősegítése érdekében. - Megfelelő befogadási feltételek

biztosítása az EU-ban nemzetközi védelemért folyamodó személyek számára, valamint a menedékkérelmek igazságos és hatékony elbírálása. - Tanácsadás a menekült státuszért sikertelenül folyamodók és az illegális bevándorlók számára, hogy méltósággal térhessenek vissza származási országukba. − A terrorizmus és a szervezett bűnözés egyre inkább nemzetközi jellegű. A közös jogszabályok egy fontos lépést jelentenek a közös fellépés felé, de önmagában ez nem elégséges A polgárok védelméhez az összes tagállam végrehajtó hatóságai közötti szoros együttműködés és koordináció szükséges. − A javasolt Biztonság és a szabadságjogok megőrzése keretprogram fő célkitűzései a következők: - A bűnmegelőzés és bűnüldözés előmozdítása és fejlesztése, különös tekintettel a szervezett bűnözésre és terrorizmusra, az embercsempészetre és gyermekek elleni bűncselekményekre, illegális drog- és

fegyverkereskedelemre, korrupcióra és csalásra. - A polgárok és szabadságjogaik valamint a társadalom védelme a terroristatámadásoktól, és az EU védelme a terroristatámadásokkal kapcsolatos megelőzési, felkészülési, valamint a következmények kezelésével kapcsolatos intézkedések előmozdításával és fejlesztésével. − Az európai állampolgárság eszméjének teljes megvalósítása érdekében a Bizottság javasolja az Alapvető jogok és jogérvényesülés keretprogram létrehozását. Az Európai Unió Alapvető Jogainak Chartájának integrálása az Alkotmányos Szerződésbe, azt tükrözi, hogy az Unióra nem csak az alapvető jogok betartásának jogi kötelezettsége vonatkozik, hanem azok aktív előmozdítása is. Az erőszak elleni küzdelemmel a testi épséghez való - 77 - jogot is biztosítani kell. A közegészségügy fontos feladata a kábítószer-használat megelőzése és az ezzel kapcsolatos megfelelő tájékoztatás − A

program olyan intézkedéseket is lehetővé tesz, amelyek tagállami szinten kevésbé lennének hatékonyak, mint pl. igazságügyi együttműködés, mind polgári-, mind büntetőjogi esetekben, ami lehetővé teszi a magánszemélyek és vállalkozások számára, hogy polgári és üzleti érdekeiket más tagállamban is érvényesíteni tudják, és biztosítja továbbá, hogy ne legyen menedék a bűncselekmények és bűnelkövetők számára. − A jogérvényesülés, biztonság és szabadság program javasolt költségvetése 8,3 milliárd euró. Polgárok Európáért − A polgárok és az európai intézmények közti távolság áthidalása a Bizottság által megfogalmazott másik fontos cél. A Polgárok Európáért program célja, hogy bátorítsa a polgárok közreműködését Európa építésében A program előmozdítja a különböző országok polgárainak és szervezeteinek együttműködését, akik ötleteik fejlesztése céljából találkoznak, majd

azokat együtt, európai környezetben valósítják meg. A polgárok bevonásának építőkövei a kölcsönös megértés, szolidaritás és a közös Európához tartozás érzése. − A program javasolt költségvetése körülbelül 207 millió euró, ami a kultúra, ifjúság, média és európai állampolgárság keretprogram 2,5 milliárd eurós részét képezi. Jobb egészség- és fogyasztóvédelem − Az új Egészség- és fogyasztóvédelmi program célja az EU polgárai életminőségének javítása. A program olyan stratégiai beruházások terveit tartalmazza, amelyek megerősítik Európa védelmét a járványok ellen, anyagilag támogatják a tagállamok egészségügyi ellátó rendszerei közötti együttműködést, és támogatják a fogyasztóvédelem megerősítését az EU egész területén. − A program az alábbi tevékenységeket támogatja: - a fertőző betegségekkel kapcsolatos európai ellenőrzési és korai riasztási rendszerek

megerősítése, - az egészségügyi ellátó rendszerek kulcsfontosságú problémáival foglalkozó “kiválóság központok” finanszírozásának támogatása, - a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságai közti együttműködés támogatása a veszélyes termékeknek az EU piacától való távoltartása érdekében - információs kampányok az EU főbb egészségügyi problémáival kapcsolatban, - a polgárok tájékoztatása az EU fogyasztóvédelmi jogszabályai által biztosított jogaikról és egészségügyi ellátásra való jogosultságukról más tagállamba utazás esetén. − Az egészség- és fogyasztóvédelem program javasolt költségvetése 1,8 milliárd euró. − Vészhelyzetekre adott gyors válasz − A Bizottság két eszköz létrehozását javasolja az Unióban bekövetkező vészhelyzetekre adott gyors válasz érdekében. Ezek az új Szolidaritási alap és a Gyors válasz és felkészülés eszköz − A Szolidaritási alap az Európai Unió

jelenlegi Szolidaritási alapjára épül, kiterjesztve annak érvényességi területét és javítva működését. A korábbiaktól eltérően az alap nem csak a természet katasztrófákból adódó súlyos válsághelyzetekre terjed ki, hanem ipari/műszaki katasztrófákra, közegészségügyi vészhelyzetekre és terroristatámadásokra is. - 78 - − Az új Gyors válasz és felkészülés eszköz gondoskodik a megbízhatóbb gyors válaszadási képesség kialakításáról, lehetővé téve az Európai Unió számára, hogy kifejezze szolidaritását a katasztrófa áldozataival. − A Szolidaritási alapot tartalékként használják, amelyet súlyos katasztrófa esetén nyitnak meg. A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó javasolt költségvetés 6,2 milliárd euró A Gyors válasz és felkészülés eszköz a teljes időszak alatt 138 millió eurónyi költségvetéssel rendelkezik. Reform a fenntartható halászat érdekében − A Bizottság mai döntése

egységes keretbe foglalja a közös halászati politika (KHP) különböző összetevőit. Ez az egyszerűsített megközelítés nagyobb átláthatóságot biztosít, és jobban kifejezi az Unió elkötelezettségét a KHP reformjának megvalósítása iránt. A halászati ágazat és a parti területek közösségi támogatását a tavaly júliusban előterjesztett Európai Halászati Alap keretében folyósítják majd. − A reform célja a fenntartható halászat megvalósítása a halászati gazdálkodás hosszú távú tervezésével, ezáltal jobb és hosszan tartó egyensúly elérése a halászat és a tengeri erőforrások között. Ez az érdekelt felek a KHP folyamatába történő bevonásával, a halászati szabályok eredményesebb és egységesebb alkalmazásával, és az illegális halászat EU vizeken belüli és kívüli visszaszorításával jár. − A javasolt költségvetés 2,6 milliárd euró, ami az európai halászat számára javasolt 7,6 milliárd eurós

költségvetés részét képezi. 16. Ön irodai asszisztensként dolgozik egy közelmúltban alakult magyar-spanyol tulajdonban levő cégnél A cég spanyol tulajdonosa a jövő héten látogat először Magyarországra Munkahelyi vezetője megkérte Önt, segítsen neki az Európai Unió legfontosabb jellemzőinek, s kiemelten Magyarország és az EU közötti kapcsolat jellemzőinek, az együttműködés lehetőségeinek összegyűjtésében. A mellékelt térkép felhasználásával mutassa be az Európai Unió bővülési folyamatát! Információtartalom vázlata – Az Európai Unió csatlakozási folyamata – Az Európai Unió története – Az Európai Unió kiemelkedő alakjai – Az Európai Unió szerveinek felsorolása – A fő szervek működése – Az EU és Magyarország kapcsolata 1. Az Európai Unió csatlakozási folyamata Európai Unió − Egyedülálló gazdasági és politikai társulás 27 demokratikus európai ország között. − közel 500 millió

állampolgár − csak annyi hatalom, amennyit a tagállamok ráruháznak − Az európai gondolat atyja Jean Monnet, aki meghirdette az egyesített E. gondolatát, a béke és a demokrácia érdekében − valamint Robert Schuman, akinek a kezdeményezésére 1951-ben létrejött az Európai Szén- és Acélközösség. Céljai − Békét, jólétet és szabadságot biztosítani az EU 498 millió polgára számára – egy igazságosabb és biztonságosabb világban. - 79 - Milyen eredmények születtek eddig − Utazás és kereskedelem határok nélkül, az euró (egységes európai valuta), biztonságosabb élelmiszerek és tisztább környezet, magasabb életszínvonal a szegényebb régiókban, együttes fellépés a bűnözés és a terrorizmus ellen, alacsonyabb telefontarifák, számtalan lehetőség külföldi tanulmányok folytatásáraés sok minden más. Az EU fő szervei: − az Európai Parlament (az európai polgárokat képviseli) - Hans-Gert Pöttering − az

Európai Unió Tanácsa (a tagállami kormányokat képviseli) − az Európai Bizottság (a közös európai érdeket képviseli) - az elnöke Barroso Az európai integráció kialakulásának politikai, gazdasági háttere − A második világháború után az európai béke és fejlődés szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy létrejöjjön egy közös intézményeken alapuló szervezet, amely: lehetetlenné tesz egy újabb háborút és feloldja Fro. Es No közötti évszázados ellentétet − a gazd-i együttműködés fejlesztésével visszaadja és javítja az európai országok versenyképességét a világban − ellensúlyt képez az ázsiai országokkal és az USA gazd-i hatalmával szemben. Az európai integráció kialakulásának lépései, a bővülési folyamatok − 1948-ban a Marshall-segély elosztására, 16 európai kormány és az USA megalapította az Európai Együttműködési Szervezetet − 1949-ben 10 nyugat- európai ország Londonban megalakítja

az Európa Tanácsot, amelynek az emberi jogok védelme mellett kulturális, politikai szerepet is szántak. − 1950. Európai Szén és Acélközösség, másnéven Monetárunió megalapítása Párizsban írták alá − 1951. Párizsi szerződés - csatlakozók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg (Hatok) − 1957. Római Szerződés: Európai Gazdasági Közösség, Európai Atomenergia Közösség − 1973. első bővülési folyamat: csatlakozik Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (Kilencek) − 1979. első európai parlamenti választások Ezek azóta ötévenként követik egymást − 1981. második bővülési folyamat: Görögország, Spanyolország, Portugália − A berlini fal leomlása 1989-ben drámai módon átrajzolja Európa politikai térképét. 1990 októberében Németország újra egyesül, a szovjet uralmat lerázó közép- és kelet-európai országok pedig demokráciákká válnak. 1991 decemberében maga a

Szovjetunió is megszűnik létezni − 1993. hatályba lép a Maastrichti Szerződés létrehozza az Európai Uniót − 1995. Ausztria, Finnország és Svédország − Az EU 2000 márciusában elfogadja a „lisszaboni stratégiát”, amely az európai gazdaság modernizálásáról illetve a világpiacon történő versenyképessé tételéről szól, olyan nagy versenytársakkal szemben, mint az Egyesült Államok, illetve az újonnan iparosodott országok. − 2004. Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Ciprus, Málta, Szlovénia, Szlovákia, Észtország − 2007. Bulgária és Románia Az integráció gazdasági előnyei, társadalmi hatásai – 5 db - 80 - − Az egységes belső piac átlátható módon szabályozza a gazd-i szereplők tevékenységét, megsokszorozza a gazd-i növekedés esélyeit. − Az Európai Unió belső piaca növekvő keresletet és termelékenységet, újabb gazd-i lehetőségeket kínál. − A gazd-i

növekedés pedig munkahelyeket hoz létre, megteremti az életszínvonal növelésének, a nyugdíjak emelésének a lehetőségét. − Az életminőség javítása. A környezetvédelmi, élelmiszer- biztonsági és fogyasztóvédelmi előírások Az Európai Unió létrejötte, a hárompilléres szerkezet A Maastrichti Szerződés az Európai Unió három tartópillérét határozta meg. 1. pillér Európai Közösség elmélyítése - az eddig működő három közösség (Európai Közösség (EK), az Európai Szénés Acélközösség (ESZAK) és az Euratom) továbbvitele (Római Szerződés) - uniós állampolgárság bevezetése - gazd-i és pénzügyi unió 2. pillér Közös kül- és biztonságpolitika kialakítása 3. pillér Közös igazságszolgáltatás és belügyek Az Unió jelképeit 1. zászló: a kék alapon 12 csillag kör alakú elrendezéssel A tizenkét csillag által alkotott kör az európai népek közötti egységet, szolidaritást és összhangot

jelképezi. 2. himnusz: az Örömóda, Beethoven IX szimfóniája 4 tétel, szöveg nélkül 3. ünnep: máj 9 Európa Nap Robert Schuman francia külügyminiszter először 1950 május 9-én fogalmazta meg az Európai Unió eszméje mögötti gondolatokat. 4. egységes valuta: Euró, váltópénze az Euró cent (1 Euró= 100 Euró cent) Az Európai Unió intézményrendszere − Az EU intézményrendszerében a kormányközi és nemzetek feletti jegyek keverednek, és sajátos ötvözetet alkotnak. Európai Parlament - az Unió csúcsszerve − A tagállamok állam- vagy kormányfőiből álló testület. − Nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, meghatározza az EU számára a követendő politikai irányvonalat. − 27 tagállamának választói ötévente választják meg őket. Pöttering az elnöke Európai Unió Tanácsa − Az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Unió törvényhozó szervét, mely a tagállamok érdekeit képviseli. − Tagjai a tagállamok

kormányainak képviselői − Mirek Topolánek, Csehország (2009. január–) − Székhelye Brüsszel. − Elnöke a Tanács elnökségét ellátó országot képviselő miniszter. Az elnökséget jelenleg félévente másik ország látja el. 2011 Magyarország, Lengyelország. − gyakorlatilag több Tanácsra van osztva, mindegyiknek saját működési területe van és a tagországok megfelelő miniszterei vesznek részt bennük. Jelenleg 9 ilyen testület van Európai Bizottság − Az EU legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testülete. − Nemzetek feletti szervezet, mivel nem közvetlenül a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja. - 81 - Európai Bíróság − Feladata a közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása minden tagállamban. Felügyeli a közösségi jog betartását, ellenőrzi és biztosítja, hogy a különböző intézmények a szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el. Európai Számvevőszék − A

közösségi pénzügyek ellenőrzésével megbízott, független testület, amelybe minden tagállam egy főt delegál. Feladata annak ellenőrzése, hogy az EU a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költi-e el a rábízott pénzt Régiók Bizottsága − célja, hogy a helyi és regionális szervek közvetlen beleszólást kapjanak a Közösségek munkájába. 6. Mutassa be az integráció fokozatait, az áruk, a tőke szabad mozgását az EU-ban! Övezetek - vámunió az integráció egy magasabb fokozata, melyben a szabadkereskedelmi övezet kiépítése mellett, tagjai a kívülálló országokkal szemben is összehangolják a külkereskedelmet. - közös piac a vámuniót is magában foglaló, annál magasabb integrációs forma, melyben megvalósul az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása a résztvevő országok között. - egységes piac akkor valósul meg, ha a szervezeten belül szinte tejesen megszűnik a nemzeti

piacok elkülönülése, vagyis a nem vámjellegű korlátok is megszűnnek. - gazd-i unió az egységes piac megvalósítása mellett a tagországokban közös gazdaságpolitika érvényesül, s közös pénzt vezetnek be. - politikai unió ez egyetlen közös államot jelent A személyek szabad mozgása - Az Unió minden polgárára vonatkozó mozgásszabadságot a Maastrichti Szerződés alapjoggá tette. - A munkaerő szabad mozgása kiszélesíti a munkalehetőségek terét a munkavállalók számára, ugyanakkor a munkaadók is könnyebben jutnak megfelelő képzettségű szakemberekhez. Ezzel javul az EU-ban a foglalkoztatási helyzet, és a gazd-i hatékonyság Szolgáltatások szabad nyújtása - A szolgáltatások szabad nyújtása kategóriába a közösségi jog azokat a szolgáltatásokat helyezi, amelyek vmilyen határon átnyúló elemet tartalmaznak, azaz amelyek esetében a szolgáltatás nyújtója és igénybevevője nem azonos tagállamban honos. A tagállamok nem

állíthatnak fel eltérő feltételeket azon szolgáltatók számára, akik egy másik tagállamból végzik tevékenységüket, ill. azon személyek számára sem, akik egy másik tagállamból vesznek igénybe szolgáltatásokat. A közös valuta kialakítása, előnyei - Az országok közötti tranzakciókhoz szükség van a valuták átválthatóságára. - Az egységes monetáris politika kiépítésének első lépéseként hozták létre az Európai Monetáris Rendszert, mely két évtizeden keresztül biztosította a tagállamok pénzügyi együttműködését. Az Európai Monetáris Rendszer fő célja a Közösségen belüli árfolyamstabilitás megteremtése, majd ennek egyik fontos eleme e közös valuta irányába mutató ECU bevezetése volt. ECU mint közösségi valuta a nemzeti valuták mellett működött, fontos pénzfunkciókat is betöltött, mint párhuzamos valuta A közös pénz bevezetésének előnyei: - átváltásokkal kapcsolatos tranzakciós költségek

megszűnnek a tagállamok között - árak az egyes tagállamokban egyszerűen összehasonlíthatóvá válnak - 82 - - a piaci lehetőségek felismerhetőbbé válnak ösztönzően hat a piaci versenyre, ezen keresztül a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. A közös pénz övezetéhez csak azon tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít egyes, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez közelítő, a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontos feltételeket:  árstabilitás: az infláció meghatározott, alacsony szinten tartása  kamatok konvergenciája: a kamatlábak változásának szinten tartása  valuta árfolyamok stabilitása: a nemzeti valutát nem kell leértékelni  stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: a költségvetési deficit és az államadósság nem lépi túl az előre meghatározott értéket. A közös agrárpolitika - KAP céljai - a mezőgazdasági termelés és

termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő - a mg-i termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása - a mg-i termékek piacainak stabilizálása - az élelmiszerellátás biztonságának garantálása - annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez KAP reformjai - A reformfolyamat a nyolcvanas évek első felében indult meg a tej túltermelés (vaj, tejpor) megállítására. Ez tejtermelési kvóták felállítását, azaz a termelhető tej támogatható menynyiségének meghatározását jelentette, amit később más növényi termékekre és a marhahús előállítására is kiterjesztettek. Bevezették a „művelésből kivont területek rendszerét” önkéntes alapon - Az 1992-es reform egy új elemet is beemelt a közös agrárpolitikába, amely a Római Szerződésben sem szerepelt, ez pedig a mg. és a vidékfejlesztési politika összekapcsolása Az Eu-i Bizottság által kidolgozott

Agenda 2000. megnevezésű 2000-2006- os évekre vonatkozó költségvetési csomagban az 1992-ben hozott reformokat fejlesztették tovább, és kiemelt szerepet kapott a vidékfejlesztés, a termelés intenzitásának csökkentése, a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele A vidék funkciói: - gazd-i funkciók: mező- és erdőgazd., halászat, megújuló természeti erőforrások hasznosítása, falusi turizmus- üdülés fenntartása - ökológiai funkciók: az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő), tájjeleg megőrzése, biológiai sokszínűség, az erdő és más élőhelyek megóvása, rekreációs (pihenés, felfrissülés) képességének megóvása. - társadalmi és kulturális funkciók: az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása. 17. Ön egy, a piacon domináns szerepet betöltő, irodai eszközöket értékesítő vállalatnál dolgozik irodai

asszisztensként. A múlt heti megbeszélésen felettese tájékoztatta a dolgozókat arról, hogy a legújabb üzlet megkötésével lehetőségük nyílt a piac bővítésére A jelenlegi piacon ugyanis nagy kereslet mutatkozik a cég termékei iránt, ellentétben az egyetlen konkurens vállalattal szemben. Emellett a múlt hónapról készített kimutatás alapján a cég már 54%-os részesedést tudhat magáénak, és így még tovább növelhetné előnyét. Ismertesse röviden, hogy munkahelye melyik piactípusba sorolható! Információtartalom vázlata - 83 - – – – – A piaci mérőszámok felsorolása és jellemzőik A piaci formák felsorolása és főbb jellemzőik Piacfogalmak A piac csoportosítási formái és jellemzőik 1. Piac közgazdaságtani szempontból − A tényleges és potenciális eladók és vevők, valamint az ő cserekapcsolatainak összessége, a kereslet és kínálat találkozásának pontja, az ár kialakulásának helye Kereslet −

Fizetőképes vásárlási szándék. − Adott piacon, adott terméket, adott árak mellett képes és hajlandó megvenni. − (Egyéni és piaci kereslet) Kínálat − Eladni kívánt áruk és szolgáltatások összessége. − (egyéni és piaci kínálat) − Adott piacon, adott terméket, adott árak mellett képes és hajlandó eladni. Ár: Az a pénzmennyiség, amelyen az adott termék megvehető, eladható. 2.Marketing szemvontból a piac − folyamatosan változó értékesítési lehetőséget jelent. − A piaci szereplőket (eladók- vevők- fogyasztók) és a közöttük fönnálló kapcsolatokat, valamint működési elveket foglalja magában. − Valódi értékmérő, ahol a kereslet és a kínálat találkozik. 3. A piac mérőszámai Piaci részesedés − az adott piacon az összes értékesített mennyiségből egy vállalat terméke, szolgáltatása által elért hányad. Részesedése lehet egy vállalatnak a termék piacán, egy termékcsoport piacán, egy

fogyasztói csoportban Piacpotenciál − egy adott termékből az elméletileg lehetséges eladások összességét piacpotenciálnak nevezzük. (Tartós fogyasztási cikk esetén: a termékkel még nem rendelkezők száma (új szükséglet), illetve a terméket cserélni akarók, vagy erre kényszerültek (pótszükséglet) száma határozza meg a piacpotenciált. Piaci volumen: a megvalósuló eladások összege. 4. A piac fő szintjei Általános - Termékpiac − az eladók egymást helyettesíthető termékeket kínálnak a piacon, amely termékek azonban mind fizikai jellegüket, mind megfogalmazott céljaikat illetően eltérő karakterisztikájúak Nevezetes piac − a vállalat számára elérhető piaci rész. − Azonosítása a piaci lehetőségek és a vállalati erőforrások szembesítésével történik. A helyes nagyságrendben meghatározott nevezetes piac a vállalat sikerének egyik alapfeltétele. − A vállalatok tevékenységüket gyakran csak e területre

korlátozzák, de nem szabad elfeledkezni soha az általános piacról - jó ötletek! - 84 - 5. A piac résztvevők szerinti felosztása Fogyasztói piac − A fogyasztói piac a végső felhasználói piac. − A vásárlói döntést többnyire egy, esetenként néhány személy határozza meg. − A fogyasztói döntésekben racionális és emocionális tényezők egyaránt szerepet játszanak. Termelői piac − Jellemzően gazdálkodó szervezetek alkotják. − A vásárlói döntéseket kollektív cél előzi meg, melyben a résztvevők a vállalakozás céljainak figyelembe vételével jut el a döntésükig. − A termelői piac beszerzéseiben a racionalitás dominál, de egyéni hatások is érvényesülhetnek. − Résztvevőinek száma kisebb, de a nagyobb, jelentősebb tételekben vásárolnak. Állami (kormányzati) piac: − Résztvevői (hivatalok, költségvetési szervek, intézmények stb.) a termelői szolgáltatások széles skáláját vásárolják meg az

állampolgárok közös szükségleteinek kielégítése, valamint a központi és a helyi irányítási, kormány feladatok ellátása céljából − Szinte mindig csoportok döntenek − a többnyire nagy tételek beszerzése − Jellemző a költségvetés- orientált magatartás. 6. Piac csoportosítása szerkezete szerint A piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája a tökéletes verseny és a tiszta monopólium, de sok átmeneti piaci helyzet is lehetséges, közülük kiemelkedik az a helyzet, amikor néhány egymást jól ismerő egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng adott termék piacán. Az utóbbit kétszereplős (oligopol) piacnak nevezzük. A piaci verseny jellegét meghatározó tényezők: − Mennyien vannak az eladók és a vevők − Könnyű-e vagy nehéz új termelőknek, illetve vásárlóknak belépni a piacra − Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat Szabadverseny (tökéletes verseny) − sok eladó, sok vevő −

hasonló termékek, a vevő számára közömbös az eladó személye, mert mindenhol azonos a termék ára − árelfogadó, mert egyedül nem képesek befolyásolni a piac árait. Az árakat a kereslet és kínálat erőviszonya határozza meg. − a piacra lépés könnyű és szabad − a vállalatok profitmaximalizálásra törekednek − (A tökéletes verseny a szabad versenyes kapitalizmus jellegzetessége volt. A maí időkben nehéz ehhez hasonló piacot találni. Általában a mezőgazdasági és a bányászati termékek esetén figyelhetjük meg e működését) Monopolisztikus verseny − a homogén termékek piaca azért nem szokott megvalósulni, mert mindenki megkül. a termékeket. Így kialakul a monopolisztikus verseny − Számos vevő és viszonylag sok eladó jellemzi. - 85 - − Az eladók megkülönböztetik termékeiket egymástól, ennek megfelelően különböző árakkal dolgoznak. − Kevesebb eladó van, mint a tökéletes verseny esetén, de a

konkurencia harc erős. − Az adott piac alacsony belépési gáttal rendelkezik, a piac előnye 4P jellegű. − A fő cél a jellegzetes, a marketing mix-ből származó előnyök fokozása. − (E piaci szerkezet gyakran figyelhető meg a közepes és kiváló minőségű tartós fogyasztási cikkek piacán pl.: cipő, élelmiszerek, bútorok stb) Monopolpiaci verseny - Tiszta monopólium piaca − Az a piaci szituáció, ahol egy eladó van jelen, versenypiac ellentéte − egy eladó vele szemben sok vevő - pl. MÁV − Az eladó uralja a piacot, és ő határozza meg az árakat. egyedülállóként, ha többlet van, akkor is ő diktálja az árakat, így nincs igazi verseny − a piacra lépés korlátozott, ármeghatározó − Olyan vállalat kerülhet a monopólium helyzetébe, amely koncesszióval rendelkezik, vagy esetleg természetes, illetve technológiai monopólium egyeduralkodója. A monopol-helyzet megköveteli a termékhelyettesítők teljes hiányát, illetve azt,

hogy az egész termék-kínálatot kizárólag csak egy vállalat ellenőrizze, az árról a vállalat dönt, szabja meg a piaci árat, birtokolja az összes információt. − A valóságban tiszta monopóliumot nehéz találni, illetve bizonyos értelemben lehetetten. Gyakorlati jelentősége a közszolgáltatások területén figyelhető meg Oligopolpiaci verseny fogalma - Oligopólium − néhány eladó, sok vevő − piacra lépés nehéz, de nem lehetetlen (pl. benzinkutak, mobiltelefon) A korlát lehet gazdasági, technológiai, illetve jogi természetű egyaránt. − a piac alakulását és a versenytársakat is figyelik − Óvatos piaci magatartás és gyakran ármegegyezés jellemzi ezt a piaci szituációt. Sok esetben a termékek megkülönböztetése szolgál a verseny alapjául, a vállalatok kölcsönösen függnek egymástól, árkövetőek. Piacvezetők stratégiája Kihívók stratégiája Követők stratégiája Meghúzódók stratégiája A marketingnek

elsősorban az oligopólium és a monopolisztikus verseny esetén van igazán szerepe. A feladatnál – értékesítési vagy fogyasztói piachoz tartozik a cég. 18. Ön egy államigazgatási szervnél kapott állást irodai asszisztensként Emellett az egyik felsőoktatási intézményben esti tagozatos tanulmányokat is folytat, melyet munkahelyi vezetője is támogat. Mint kiderült, munkatársával egy évfolyamra járnak, akinek a „Bevezetés a közigazgatási jogba” című tantárgyból két tétellel is gondjai vannak, ezért Önhöz fordul segítségért. A tételek a következők: az állam szerepe, az állam feladatai Ismertesse röviden azokat a tételeket, amelyek munkatársának nehézséget okoztak! Információtartalom vázlata – Az állam szerepe – Az állam feladatainak felsorolása - 86 - – – – – – Az államigazgatás struktúráját alkotó szervek felsorolása és csoportosítása Az államigazgatás struktúráját alkotó szervek főbb

feladatai A közigazgatás működési elvei A tanulmányi szerződés felismerése A tanulmányi szerződés tartalmi követelményei 1. Az állam kialakulása − Az emberek, mint sajátos biológiai lények a csoporton kívül nem tud fennmaradni. Ez a kezdetleges társadalom alapja. A csoport fennmaradásához azonban elengedhetetlen a szexualitásból, táplálkozásból, birtoklásból adódó konfliktusok kezelése, szabályozása. A vadság kora − Az ősi társadalmak gyűjtögető vadászó életmódot éltek − ezeket a társadalmakat zsákmányoló társadalmaknak nevezzük − az emberek területi alapon szerveződtek, majd ezek helyébe a nemzetségi alapon kialakuló szövetségek léptek. A barbárság kora − kialakult az állattenyésztés, földművelés ekkor már gazdálkodó társadalmakról beszélünk. − A gazdálkodó társadalomban szétesnek a nemzetségi kapcsolatok és helyükre a faluközösségek lépnek. − Az állam ezekben a faluközösségekben

jön létre, ahol alapvetően földműveléssel foglakoznak, a vándorlást felváltja az állandó letelepedés. − Az állam és jog egyszerre jön létre. Főbb jellemzői - vezetői tevékenység kialakulása, vezetői pozíció elkülönülése - javak szükséglelet meghaladó termelése - terméktöbblet következtében a munkamegosztás kialakulása, a javak újraelosztása. - közösségek közötti cserekapcsolat kialakítása, ennek egy sajátos formája a hódítás. - tulajdonviszonyok átalakulása Az állam mint objektív szükségszerűség a társadalom meghatározott fokán jött létre. Nélküle az újratermelés válságba jutott volna, vele együtt a faluközösségek megszűntek volna. Az állam kialakulására az alábbiak a jellemők: - nemzetségi (vérségi) kapcsolatot felváltja a területi alapú szerveződés - népességtől elkülönült hatalom jön léte - a többlettermék egy részét állami célra kisajátítják - adóztatnak, illetve adóznak.

2. Az állam fogalma - egy olyan emberektől és társadalomtól elkülönült - önállósággal rendelkező közhatalom, amely - a társadalom meghatározott fejlődési fokán, - objektív társadalmi szükségletként jön létre - és az adott társadalmi struktúra fennmaradását, továbbfejlődését szolgálja. - olyan intézmények (parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróság, ügyészség stb.) rendszere, amelyek fő sajátossága, hogy működésük során közhatalmat gyakorolnak − A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy e szervezetek vagy mindenkire, vagy egyegy személyre (csoportra, szervezetre) kötelező döntést hozhatnak (jogot alkothatnak, - 87 - illetve egyedi döntéseket hozhatnak), és e döntéseket az emberek, illetve szervezeteik kötelesek végrehajtani. Az állam jellemzői − a területiség − a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat

kényszert − Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok által megválasztott parlament, önkormányzatok, államfő és az általuk létrehozott állami szervek (pl. kormány, minisztériumok, polgármesteri hivatalok, rendőrség) kötelesek a hatályos alkotmány, a törvények és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit, azok szellemét működésük során betartani, valamint kötelesek biztosítani az emberi és állampolgári jogok érvényesülését. − az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze − a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom) − a külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.) − Az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmánytörvény, illetve az alkotmányos szabályok

tartalmazzák. 3. Feladatai – 5 db Stabilizálás: − a gazdasági működőképességének fenntartása − közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de államon kívül más nem tudja, vagy nem akarja működtetni − közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.) − tömegközlekedés − pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése) − társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel (bíróság, rendőrség) − állampolgári jogok biztosítása (élethez való jog, a tulajdon védelmének biztosítása, munkához való jog) Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak − adóztatási jog - összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről − feladatok bevételi forrásainak biztosítása

(adók, illetékek és járulékok) − közoktatásügyi rendszer biztosítása − közegészségügyi rendszer biztosítása − szociális segélyezés, munkanélküli segély − nyugdíj − társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése) − Külső védelem biztosítása: hadsereg - megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, − külpolitika - az ország képviselete nemzetközi viszonylatban - együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában - 88 - 4. Az államigazgatás struktúrája Az államigazgatási szerv jellemzői: − a végrehajtó hatalom része − önálló hatáskörrel rendelkezik − hivatali szervezetben működik − dolgozóinak jogait és kötelességeit a közszolgálati jog szabályozza −

fenntartásáról az állami ktv. gondoskodik 5. A Magyar Köztársaság államszervezete 1. Államhatalmi szervek Államfő (semleges hatalom): Köztársasági elnök − a magyar állam feje, prezentálója − összehívja az Országgy-t és javasolja a miniszterelnököt, akit azonban az Ogy választ meg. − A miniszterelnők javaslatára kinevezi a minisztereket − népszavazást kezdeményezhet − közkegyelmet gyakorolhat − állampolgársági ügyeket gyakorol − önálló állami személy Törvényhozó hatalom: Országgyűlés − legfontosabb állami szerv − törvényeket alkot − elfogadja a kormányprogramot − kinevezi a Legfőbb Ügyészség, Bíróság és a Számvevőszék elnökét, az alkotmánybírókat Önkormányzat − helyi ügyek irányítása − képviselőtestülete gyakorolja az állam szerepét − fő szereplője a polgármester − megyei önk helyett regionális Kisebbségi önkormányzatok − nemzeti vagy etnikai 2. Közigazgatási szervek

– végrehajtó szervek Kormány − élén a miniszterelnök − feladata a törvény végrehajtása, a minisztériumok irányítása − működése érdekében rendeleteket és határozatokat hoz − köteles az Ogy-nek beszámolni Minisztériumok − élükön a miniszterek − a kormányzati munkamegosztást segítik Tárca nélküli miniszterek − olyan szakfeladatokat látnak el, amelyek nem tartoznak egyik minisztérium hatáskörébe sem vagy több minisztériumot is érintenek. nincs elkülönített feladatuk, vagy csak egy speciális megbízásra jönnek létre Jegyző - a közigazgatás helyi törvényes képviselője - 89 - 3. Igazságszolgáltatás szervei Bíróságok − független a végrehajtó hatalomtól, jogalkalmazó szerv − A bírói szervezet csúcsán a Legfelsőbb Bíróság helyezkedik el, melynek elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 6 évre. Ügyészségek − az állami szervek törvényes felügyeletét

látja el − bíróságokon a vádat képviseli − a büntetés-végrehajtó intézetek felügyeletét látja el − Az ügyészség szervezeti felépítése a bíróság szervezeti felépítését követi. − legfőbb ügyész áll az élén Állami Számvevőszék − az állami szervek gazdasági felügyeletét végzi, − vizsgálja, hogy a közpénzek felhasználása hatékony és célszerű-e Alkotmánybíróság − a törvényhozó és végrehajtó hatalom tevékenységét ellenőrzi az Alkotmány tükrében − Az alkotmány és az alkotmányos jogok védelme 6. A közigazgatás működési elvei – 5 db − Centralizáció – decentralizáció − A centralizáció lényege, olyan központi szerv létrehozása, mely az egész közigazgatási szervezetrendszerrel rendelkezni tud. Decentralizáció esetében olyan szerv létrehozása kerül előtérbe, amely helyi szinten lát el a központi közigazgatás szervei által meg nem valósított feladatokat. −

Szubszidiaritás - Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani − Hierarchia - elve a rendszeren belül érvényesül. Alá- fölérendeltségi viszony jelentkezik egyrészt a szerven belül, másrészt az egyes államigazgatási szervek között A felsőbb szint irányítási jogosítványokkal és utasítási joggal rendelkezik, az alsóbb szint az utasításokhoz is kötve van. − Integráció az egymással azonos szinten levő szervek összhangját hivatott megvalósítani. − Funkcionalitás - ágazatok 7. Tanulmányi szerződés − Tanulmányi szerződést szakemberszükségletük biztosítására kötnek a munkáltatók. Így megfelelő támogatással ösztönzi a továbbtanulásra alkalmazottaikat. − Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató

kötelezte a munkavállalót. Köteles megtéríteni a képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget A szerződés tárgya − iskolarendszerű (egyetemi/főiskolai levelező képzés), − iskolarendszeren kívüli képzés, − egyéb tanfolyami, nyelvi képzés, − szakmai gyakorlat megszerzésére irányuló gyakorlati képzés. A munkáltató köthet − saját munkavállalójával - 90 - − vele munkaviszonyban nem álló személlyel (felsőfokú tanulmányait folytató hallgató) − vagy más munkáltatónál munkaviszonyban álló személlyel is. A munkavállaló, köteles ezt előzetesen bejelenteni a munkahelyén Ebben az esetben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ezt elfogadja-e vagy sem, akár felmondási ok is lehet Hivatkozhat ugyanis a munkáltató arra, hogy ha ez a körülmény a munkaszerződés megkötésekor is fennállt volna, úgy nem is kötött volna munkaszerződést Tanulmányi szerződés tartalma 1. A munkavállaló −

vállalja, hogy tanulmányokat folytat (oktatási intézményben év hó napjától kezdődően) és vizsgakötelezettségének legjobb tudása szerint legkésőbb év hó napjáig eleget tesz − kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai sikeres befejezését követően, az ezt tanúsító okirat kiállításának napjától számított évig (megjegyzés: nem haladhatja meg az öt évet) a szerződő munkáltatónál fennálló munkaviszonyát nem szünteti meg − mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségeitől, ha a munkáltató a szerződésben vállalt támogatást - annak bármely részét - felhívás után sem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésbeli kötelezettségét nem teljesíti 2. A munkáltató − munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét,  kiegészítő fizetést nyújt a kieső munkaidőre  évenként nap szabadnapot biztosít;  megtéríti teljes egészében vagy bizonyos %-ban a tandíjat, útiköltséget,

szállásköltséget, a tankönyvek árát − kötelezi magát arra, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a tanulmányok ideje alatt, valamint az oklevél kiállításának napjától számított X. évig fenntartja − konkrétan meghatározni, hogy milyen jellegű képzésen (oktatási intézmény, szak) vesz részt a munkavállaló és az iskola hány oktatási időszak alatt végezhető el leghamarabb, valamint milyen végzettséget szerez majd a munkavállaló. Szerződésszegés és következményei − Célszerű megállapodni abban is, hogy mi minősül lényeges szerződésszegésnek, illetve mi nem minősül annak. Ilyen lehet, ha a munkavállaló egészségügyi okok miatt nem tudja tanulmányi kötelezettségeit teljesíteni, vagy ha a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát. Munkavállaló részéről − nem megfelelő eredménnyel folytatja tanulmányait − nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál

munkába − a meghatározott időtartamot nem tölti le − munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a munkavállaló a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. Munkáltató szerződésszegése − a megállapodásban vállalt megtérítési kötelezettségét vagy annak egy részét nem vagy nem idejében teljesíti, − a munkavállalót a képzés befejezése után nem helyezi el a szerződésben kikötött munkakörbe, vagy ezt késedelmesen teljesíti. − a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg ennél az oknál fogva a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségei visszatérítését. - 91 - − és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát is érvényesítheti. Szabadidő − munkáltató köteles - tanulmányi szerződés nélkül is - az iskolai rendszerű

képzésben résztvevő munkavállalójának tanulmányi szabadidőt biztosítani. − Az iskolarendszerű képzésnél a munkáltató köteles elengedni a munkavállalóját a kötelező képzésre, szakmai gyakorlat idejére, a vizsgára való felkészülésre és a vizsga letétele napjára, a diplomamunka elkészítésére. − A vizsgákra való felkészüléshez vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidő jár. Ha egy napon több tárgyból kell a munkavállalónak vizsgát tennie, akkor a 4 munkanap vizsgatárgyanként számítandó − Diplomamunka, szakdolgozat és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt köteles a munkáltató biztosítani. − A munkavállaló köteles a munkáltatót előzetesen tájékoztatni arról, mely napokon lesz oktatás és erre vonatkozóan becsatolni az oktatási intézmény igazolását. − Erre az időre díjazás (távolléti díj) azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló általános iskolai

tanulmányokat folytat. Természetesen, ha a felek tanulmányi szerződést kötnek, a szerződésben kiköthetik, hogy a munkáltató fizetett szabadidőt biztosít − A nem iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak a törvény nem biztosít munkaidő-kedvezményt. Annak azonban nincs akadálya, hogy akár kollektív szerződés vagy tanulmányi szerződés rendelkezzen a tanulmányi szabadidőről 19. A titkárságra új munkatárs kerül, akivel Ön - irodai asszisztensként - megosztja feladatait Az irodavezető Önre bízta az új munkatárs segítését az első hetekben, aki már az első napon elkésett, óránként cigarettaszünetet tartott, s nem fejezte be az aznapi feladatot. Tájékoztassa a munkatársat arról, mit jelent a munkáltatói utasítási jog, s milyen következményei lehetnek az utasítás megtagadásának! Információtartalom vázlata – A munkáltató jogainak és kötelezettségeinek felsorolása és jellemzése – A szervezet

működésével kapcsolatos minőségbiztosítási dokumentumok kiválasztása és jellemzése – Együttműködési kötelezettség értelmezése Munkaviszony: a Mtv könyve által meghatározott alá-fölérendeltségi viszony – A jogviszony alanyait megillető jogok és kötelezettségek aszimmetrikus volta – főkötelezettség (pl. munkavégzési és bérfizetési kötelezettség) – kísérő mellékkötelezettségek (pl. gondoskodási, illetve gondossági kötelezettség) Munkaszerződés – 5 nap után meg kell kötni – munkakör – alapbér – munkavégzés helye – határozott munkaviszony – nem lehet 5 évnél hosszabb, 3x3 hónap már határozatlan – határozatlan – jogfolytonos, bármikor fel lehet mondani – próbaidő – kiköthető kellék, mely védelmet nyújt mindkét félnek – indoklás nélkül - 92 - A munkáltató jogai A munkáltatói pozícióban fennálló jogok összessége – 5 db 1. irányítási jog – a munkavállaló a munkát

a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni – Az utasítási jogot a munkáltató vagy az általa feljogosított személy gyakorolhatja, és magát az utasítást a munkavállaló kérésére írásba kell foglalni. – A munkáltató utasítási joga csak a munkavégzés vezetéséhez és irányításához szükséges és indokolt mértékben gyakorolható, tehát a munkavállalóra nézve nem járhat aránytalan sérelemmel. – ez a joggyakorlás minden esetben csak a jogszabályok, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve a munkaszerződés keretei között, rendeltetésszerűen történjen – Bizonyos helyzetekben a jogszabályok lehetőséget biztosítanak a munkavállalónak a munkáltatói utasítás jogszerű megtagadására, sőt esetenként a munkavállaló köteles az utasítás végrehajtását megtagadni. Ide tartoznak az életet, testi épséget súlyosan veszélyeztető utasítások, vagy például a bűncselekmény elkövetését megvalósító

illetve kárt okozó cselekményre vonatkozó utasítások – Ha a munkáltató és a munkavállaló között vita merül fel a munkáltatói utasítás jogszerűségét illetően, a munkavállaló által benyújtott kereset alapján a bíróság felülbírálhatja azt. Viszont a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben munkaügyi jogvita csak akkor kezdeményezhető, ha a döntés meghozatala során a munkáltató az irányadó szabályokat megsértette. 2. munka feletti felügyelet joga – a munkavállaló magatartásának ellenőrzése 3. munkáltató vagyoni jellegű jogai – a munkáltató dologi jogaihoz fűződnek (tulajdon, használat, hasznosítás birtoklás) 4. alkalmazás joga, munkajogviszony módosításának és megszüntetésének joga 5. minősítési jog – előléptetés, átsorolás, besorolás A munkáltató kötelességei – 5 db 1. foglalkoztatási kötelesség – felkészítése, betanítása – a munka megszervezése, –

követelhető a foglalkoztatás, ha mégsem: az állásidőre személyi alapbérének megfelelő összeg jár, – munkavédelem szabályai – a munkára vonatkozó tájékoztatás – munkafegyelem megtartásáról való gondoskodás – továbbképzés megszervezése 2. a megfelelő munkafeltételek biztosítása – gondoskodás a dologi feltételekről – az egészség és biztonság követelményeinek érvényesítése – a MV személyes felszerelési tárgyainak megőrzése – szekrény 3. munka díjazásának kötelessége – munkabérfizetés – bérezési rendszerek – időbér, teljesítménybér, kombinált bérrendszer – alapbér, bérpótlék, prémium, jutalom, költségtérítés, – béren felüli juttatások – segély, előleg, étkeztetés, elhelyezés, utazás, munkaruha, üdülés, sport és K-is tev. támogatása – egyes esetekben munkavégzés hiányában is fizet munkadíjat: távolléti díj - 93 - a MV-t megillető szabadidő kiadása terén

– pihenőidő biztosítása – munkaszüneti napok – a MV-t megillető rendes szabadság kiadásának kötelezettsége – a rendes szab összetevői – alap és pótszab. – ezekre a járandóság kiadása – rendkívüli szab kiadása – jogos távollétek – igazolatlan hiányzás és következményei 5. gondoskodási kötelesség – munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód kötelessége, – azonos értékű munkáért azonos bért, – munkavállaló életének, egészségének és testi épségének óvására irányuló kötelesség 4. Minőségbiztosítás − A minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. − ISO 9001:1996 szabvány alapján kialakított vállalatirányítási rendszereket. Magyarországon a világ más országaihoz képest magasabb arányú az ISO 9001 tanúsított vállalatok száma. Az ISO 9001-es tanúsított

minőségirányítási tanúsítvány megszerzésének szakaszai − Felkészülés a tanúsításra: a minőségirányítási rendszer kiépítése, amihez a vállalat külső tanácsadó segítségét veheti igénybe, vagy saját munkatársat képez ki, aki irányítja a rendszer kiépítését és bevezetését. − Maga a tanúsítás: független fél (tanúsító szervezet) általi audit/vizsgálat lefolytatása. − A minőségbiztosítási rendszereket kiépítő vállalkozások és a tanúsító cégek között is nagy a szórás. A minőségbiztosítás szó gyakran a túldokumentálást és a papírmunkát juttatja eszünkbe, azonban ez csak a nem megfelelően kiépített rendszer esetén okoz túldokumentálást (például túl olcsó, hozzá nem értő tanácsadó, vagy nem megfelelően képzett belső munkatárs). − A megfelelő minőségű tanácsadás alapján kiépült ISO 9001 rendszerek bevezetése a szakirodalom szerint 0,5-3 éven belül megtérül. Ennek azonban

elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kvalitásokkal és tapasztalatokkal rendelkező felkészítő cég kerüljön kiválasztásra. − Az ISO 9001 rendszerek kiépítését a magyar állam – bizonyos feltételek mellett – 2003 és 2007 között vissza nem térítendő juttatással támogatta. Munkavállaló kötelezettségei – 11 db 1. Rendelkezésre állás (előírt helyen és időben, munkára képes állapotban) 2. Munkavégzési kötelezettség − köteles a munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződni, rendeltetésének megfelelően használni, a karbantartási feladatokat elvégezni, − az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni − a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni, − munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, − a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani − a részére előírt orvosi vizsgálaton

részt venni, − a veszélyt jelentő üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni − a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. - 94 - 3. Személyes munkavégzés − A munkavállaló köteles a munkáját személyesen ellátni − A szakképzettség, a szakmai ismeret, a munkavégzéshez szükséges adottságok stb. mind-mind konkrét személyhez kapcsolódnak 4. Munkájának az elvárható szakértelemmel és gondossággal való végzése − A munkavállaló csak olyan munkavégzéssel bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel, valamint jártassággal. 5. Együttműködési kötelezettség − köteles a munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását

vagy helytelen megítélését ne idézze elő. − még a keresőképtelenség időtartama alatt is fennáll 6. A munkáltató által kijelölt tanfolyamon való részvétel − A munkavállaló köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni. − A munkaszerződésben vállalt munka elvégzése megfelelő szakértelmet kíván, emellett pedig a kor technikai/műszaki fejlődésével is lépést kell tartani. − kizárólag akkor, ha: a munkáltató a kiesett munkaidőre számított munkabérét és ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeit megtéríti, távolléti díjat kell fizetni. 7. A munkáltató jogszerű utasításainak teljesítése Jogszerű az utasítás − Ha az arra jogosulttól származik − A munkaviszonnyal (s nemcsak a munkakörrel) összefüggésben kell állnia − Megfelelő formában adta ki a munkáltató. Köteles megtagadni a munkavállaló az utasítást − ha annak

végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti − ha teljesítésével bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg − Megtagadhatja a munkavállaló az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályba ütközik. − Nem tagadhatja meg a teljesítést, de figyelem felhívási kötelezettsége van az utasítást adó felé, ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat. A nem jogszerű utasítást nem kötelező teljesíteni. − Ha a munkavállaló az utasítás jogszerű megtagadása miatt nem végez munkát, a kieső időre is jogosult díjazásra (távolléti díj). 8. Titoktartási kötelezettség a munkaviszony fennállása alatt 9. A munkaszerződéstől eltérő helyen és/vagy munkakörben történő munkavégzés átmeneti időre, a munkáltató gazdasági érdekből történő

utasítására (átirányítás, kiküldetés, kirendelés) − Csak a munkavégzés helyére (kiküldetés és kirendelés) és a munkakörre (átirányítás) vonatkozhat − Átirányítás - eredeti munkaköre helyett vagy mellett más munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére utasíthatja. Helyettesítési díj − Kiküldetés - a szokásos munkavégzési helyen kívül történő munkavégzés alatt. Lehet: belföldi, külföldi − Kirendelés - megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezhető. Feltétele: a munkáltatók közötti tulajdonosi kapcsolat 10. Bejelentési kötelezettség egyéb munkaviszonyok létesítésekor - 95 - másik (főálláson kívüli) munkaviszonyt a munkáltatónak be kell jelenteni Munkaszerződés: engedélyhez is kötheti 11. A munkavállaló mentesülése a munkavégzési kötelezettség alól − Állampolgári kötelezettség teljesítése – távolléti díj − Közeli hozzátartozó halála –

két munkanap (távolléti díj) − Keresőképtelen betegség − Kötelező orvosi vizsgálat (távolléti díj) − Véradás (legalább négy óra) – távolléti díj − Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkavállaló engedélye alapján − Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes idejére. − − 20. A cégnek - melynél Ön irodai asszisztensként dolgozik – a közelmúltban új tulajdonosa lett A változásról egy munkahelyi értekezleten tájékoztatták Önöket A jegyzeteiben ilyen feljegyzések szerepelnek: piac, piaci verseny, piaci részesedés, piacpotenciál, piacvolumen, piacbővítés, piacvezető státusz, kereslet–kínálat, piacvezető stratégia. Az értekezleten az új tulajdonos példákkal is illusztrálta mondanivalóját Tájékoztassa az értekezleten elhangzottak lényegéről a betegség miatt hiányzó kolleganőjét egy tetszőleges gazdasági tevékenységre vonatkozóan! Információtartalom vázlata – –

– – – – – – – – A kiválasztott gazdasági tevékenység kapcsolódása a feladathoz A piac fogalma példával A piaci verseny fogalma példával A piaci részesedés fogalma példával A piacpotenciál fogalma példával A piacvolumen fogalma példával A piacbővítés, piacvezető státusz fogalma példával A kereslet–kínálat fogalma példával A piacvezető stratégia fogalma példával A piaci helyzet konkrét bemutatása az elméleti ismeretekre támaszkodva 1. Piac fogalma, piaci szereplők − Piac a vállalat számára folyamatosan változó értékesítési lehetőséget jelent. − Magában foglalja a piaci szereplőket (eladók, vevők, fogyasztók) és köztük fennálló kapcsolatokat, és a piac működési elveit. − A gazdaság egésze összefüggő részpiacok összessége, melyeket külön-külön is piacoknak nevezhetünk. − A piaci kínálat jellege alapján beszélhetünk: − árupiacokról; − szolgáltatáspiacokról, ahol a

szolgáltatások cserélnek gazdát; − munkaerőpiacról, ami a munkaerő kínálatának (háztartások) és keresletének (vállalatok) „találkozóhelye”; − tőke- és pénzpiacokról, amik a tőkével, befektetésekkel, pénzzel való kereskedés helyszínei; − az információ piacáról. − A piaci terület meghatározási szintjei: − Helyi piac (település vagy mikrorégió piaca) − Regionális piac (megyék vagy régiók piaca) - 96 - − Nemzeti piac (adott ország teljes piaca) 2. A piaci verseny fogalma − A verseny két vagy több szereplő bizonyos szabályok között zajló tev-e előnyszerzés céljából. − Az azonos fogyasztókért folytatott verseny, amely kiterjedhet a potenciális fogyasztókra és a jövőbeni piaci igényekre is. − Jó a fogyasztónak, mert nagyobb a kínálat, míg a vállalatok a verseny korlátozásában érdekeltek, ezért pl. összejátszanak, emiatt szükséges a versenyszabályozás − Funkcióit 3 csoportba

sorolhatjuk: − jóléti – a fogyasztó választási lehetőségét jelenti termékek és szolgáltatások között − hatékonysági – a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a lehető legolcsóbban működjenek, hiszen a költségek alapvetően meghatározzák a piaci pozíciót − allokációs – valamely erőforrás használatba vétele, a vállalatok erőforrásaikat arra fordítsák, amire valós fogyasztói igény mutatkozik. A konkurencia miatt fontos, hogy a fogyasztó mit akar. Az allokációs funkció minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja. − A versenykörnyezet nagyban meghatározza egy vállalat hosszú távú jövedelemtermelő képességét A piac szerkezetének megállapítása A piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája a tökéletes verseny és a tiszta monopólium, de sok átmeneti piaci helyzet is lehetséges,

közülük kiemelkedik az a helyzet, amikor néhány egymást jól ismerő egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng adott termék piacán. Az utóbbit kétszereplős (oligopol) piacnak nevezzük. A piaci verseny jellegét meghatározó tényezők: − Mennyien vannak az eladók és a vevők − Könnyű-e vagy nehéz új termelőknek, illetve vásárlóknak belépni a piacra − Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat Szabadverseny (tökéletes verseny) − sok eladó, sok vevő − hasonló termékek, a vevő számára közömbös az eladó személye, mert mindenhol azonos a termék ára − árelfogadó, mert egyedül nem képesek befolyásolni a piac árait. Az árakat a kereslet és kínálat erőviszonya határozza meg. − a piacra lépés könnyű és szabad − a vállalatok profitmaximalizálásra törekednek − (A tökéletes verseny a szabad versenyes kapitalizmus jellegzetessége volt. A mai időkben nehéz ehhez hasonló piacot találni.

Általában a mezőgazdasági és a bányászati termékek esetén figyelhetjük meg e működését.) Monopolisztikus verseny − a homogén termékek piaca azért nem szokott megvalósulni, mert mindenki megkül. a termékeket. Így kialakul a monopolisztikus verseny − Számos vevő és viszonylag sok eladó jellemzi. − Az eladók megkülönböztetik termékeiket egymástól, ennek megfelelően különböző árakkal dolgoznak. − Kevesebb eladó van, mint a tökéletes verseny esetén, de a konkurencia harc erős. - 97 - − Az adott piac alacsony belépési gáttal rendelkezik, a piac előnye 4P jellegű. − A fő cél a jellegzetes, a marketing mix-ből származó előnyök fokozása. − (E piaci szerkezet gyakran figyelhető meg a közepes és kiváló minőségű tartós fogyasztási cikkek piacán pl.: cipő, élelmiszerek, bútorok stb) Monopolpiaci verseny - Tiszta monopólium piaca − Az a piaci szituáció, ahol egy eladó van jelen, versenypiac ellentéte −

egy eladó vele szemben sok vevő - pl. MÁV − Az eladó uralja a piacot, és ő határozza meg az árakat − nincs igazi verseny − a piacra lépés korlátozott, ármeghatározó − A monopol-helyzet megköveteli a termékhelyettesítők teljes hiányát, illetve azt, hogy az egész termék-kínálatot kizárólag csak egy vállalat ellenőrizze, az árról a vállalat dönt, szabja meg a piaci árat, birtokolja az összes információt. − A valóságban tiszta monopóliumot nehéz találni, illetve bizonyos értelemben lehetetten. Gyakorlati jelentősége a közszolgáltatások területén figyelhető meg. − A korlát lehet gazdasági, technológiai, illetve jogi természetű egyaránt. Oligopolpiaci verseny fogalma - Oligopólium − néhány eladó, sok vevő − piacra lépés nehéz, de nem lehetetlen (pl. benzinkutak, mobiltelefon) − a piac alakulását és a versenytársakat is figyelik − Óvatos piaci magatartás és gyakran ármegegyezés jellemzi ezt a piaci

szituációt. Sok esetben a termékek megkülönböztetése szolgál a verseny alapjául, a vállalatok kölcsönösen függnek egymástól, árkövetőek. Versenyelemzés − a saját- és alternatív (konkurens és helyettesítő) termékek, és szolgáltatások elemzését jelenti. − Alapkérdés: a vizsgált működési körben a felhasználói igények milyen mértékben vannak kielégítve? • konkurencia megismerése o alternatív termékeket előállító cégek felmérése o versenytársak alapvető célrendszerének (működési körének, értékszemléletének, stb.) megismerése  megcélzott piaci szegmensek  előállított termékek és szolgáltatások (pl. erős és gyenge pontok)  alkalmazott technológia  (kommunikált) versenyelőnyök o versenytársak versenystratégiájának elemzése, a várható reakciók előre látása • saját és konkurens termékek viszonyának elemzése (SWOT elemzéssel rendszerezve) o belső erősségek (pl. saját

termékek erős és konkurens termékek gyenge oldalai, "amire büszkék lehetünk") o belső gyengeségek (pl. saját termékek gyenge és konkurens termékek erős oldalai, "amiből tanulhatunk") o külső lehetőségek (pl. kielégítetlen felhasználói igények, potenciális stratégiai partnerek, konkurencia által elkövetett hibák, pozitív makrokörnyezeti hatások, "amire építhetünk") o külső veszélyek (pl. felhasználói igények változása, megbízhatatlan szállítók, erős konkurencia, negatív makrokörnyezeti hatások, "amiket el kell kerülnünk") - 98 - 3. A piac mérete − Egy adott termékből megvalósuló összes eladások mennyisége − Ez alapján az alábbi mérőszámokat határozhatjuk meg: A piaci részesedés fogalma − Az adott vállalat eladásai a piacon. a vállalkozás piaci részaránya A piacpotenciál fogalma − a piac elméleti felvevő képessége − egy termékből az elméletileg

lehetséges eladások összességét nehéz meghatározni − mosógéppiac: ált. 1 gép/háztartás; friss háztartások vesznek új mosógépet + csereütem − sör: nehezebben meghatározható: „minden 18 év feletti fogyasztó potenciális sörfogyasztó” − mobilpiac: minden 18 évet betöltött lakos Piacvolumen − A megvalósuló eladások összege − objektívebb, de nehéz meghatározni (mert tudni kellene a versenytársak eredményeit is) 4. A piacbővítés, piacvezető státusz fogalma − A vállalati stratégiákat a piacon elfoglalt hely alapján csoportosítjuk ("versenypozíció" modell) Piacvezetők stratégiája − Piacvezető stratégiával rendelkezhet az a vállalt, melynek az adott piacon a legnagyobb a részesedése. − cél a piac bővítése, a megszerzett piaci pozíciók megtartása és növelése; hosszútávon vezető pozíció szerzése a jelentős vásárlóerővel rendelkező piaci szegmenseken − Általában diktálja az árakat,

és versenyelőnyben van az új termékek bevezetésével. Kihívók stratégiája − cél a piaci részesedés növelése a jelentős vásárlóerővel rendelkező piaci szegmenseken − a piacvezető és a további piaci szereplők agresszív, folyamatos támadása − a piacvezető hibáinak vagy gyengeségeinek (pl. magas ár vagy gyengébb minőség) kihasználása − a versenytársaknál gyorsabb alkalmazkodás a változó fogyasztói igényekhez (ha a kihívó mindig "egy lépéssel előrébb jár a konkurenciánál") Követők stratégiája − cél a piaci részesedés megőrzése, és amíg csak lehetséges, − a status quo (=fennálló helyzet) fenntartása a piaci lehetőségek maximális kihasználásával − A követők rövidtávon jelentős költségmegtakarítást érnek el azáltal, hogy nem folytatnak innovációs tevékenységet, csak átveszik, jól-rosszul "utánozzák" a piacvezetők innovációs megoldásait Meghúzódók stratégiája

− cél olyan piaci rések keresése, amelyek a "nagyok" számára érdektelenek, de elegendő vásárlóerővel rendelkeznek a vállalkozás nyereségességének fenntartásához 5. A kereslet (demand) = fizetőképes vásárlói szándék Fajtái - 99 - − fogyasztói/egyéni – az a termékmennyiség, amelyet a fogyasztó az adott időben, az adott áron hajlandó és képes megvenni − piaci kereslet – egy termékkel kapcsolatban adott áron felmerült fogyasztói keresletek összege. − A keresletet egy adott pillanatban a fogyasztók vásárlási hajlandósága, képessége és a termékek ára befolyásolja. A hajlandóságot a szükségesség határozza meg A képesség a jövedelemtől függ. 6. Kínálat (supply) = értékesítésre kínált áru, szolgáltatás Fajtái − termelői/egyéni – az a termékmennyiség, melyet a termelő adott időben és áron eladásra felkínál − piaci/iparági – egy termékkel kapcsolatban adott áron felmerülő

kínálat összessége − Egy termék kínálata az árától és a termelés költségeitől függ Az ár mindkettőre hatást gyakorol. 7. A mikroökonómiai szereplők tulajdonsága: a racionalitás A mikroökonómia legfontosabb feltevése hogy a szereplők a saját hasznukat maximalizálva, racionálisan döntenek. − Fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más javaknál vonzóbbnak vél. − A termelői, vállalati racionalitás lényege a jövedelem maximalizálása. Marshall-kereszt = A kereslet és kínálat találkozása a piacon. − A keresleti (minél olcsóbb, annál többet veszünk) és kínálati (kereskedő célja) görbe metszete az optimális. − A keresleti függvény - adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. A keresleti függvény minden piaci szereplő

számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek egy áru piacán elvileg megvalósulhatnak − A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett. − A keresleti és kínálati függvény egy közös ábrába rajzolható (Marshall-kereszt). A fenti ábra a bor keresletét és kínálatát ábrázolja. 80 Ft/l áron a kereslet 260 ezer liter lenne, a kínálat csak 100 ezer liter, ilyenkor túlkeresletről beszélünk. 180 Ft/l áron a kínálat haladja - 100 - meg nagyságrendekkel a keresletet, vagyis a piacon túlkínálat van. Míg a 100 Ft/l ár mellett a kereslet és kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van. Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A termék mindenkori

ára a piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi. - 101 -