Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A hitelekről

A hitelekről Hitelintézetek által nyújtott hitel, kölcsön. Bankkölcsön: Hitelintézet által nyújtott, pénzben folyósított kölcsön. Nem bankkölcsön: Ideiglenesen szabad pénzeszközeikből a nem üzletszerűen pénzügyi szolgáltatásokat végző személyek is nyújthatnak eseti jelleggel kölcsönt. Kereskedelmi hitel: Egymással áruszállítási, vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozók által adott halasztott fizetés, vagy előleg. Halasztott fizetés: Az ellenszolgáltatás a szolgáltatás teljesítése, az áru átadása után meghatározott idő elteltével válik esedékessé. Előleg: Olyan fizetés, amely időben megelőzi a szolgáltatásnyújtás megkezdését, illetve az áru átadását. A kölcsön díjtételei Ügyleti kamat A hitelező által az adós rendelkezésére bocsátott pénz használatáért fizetendő díj, amely tartalmazza a hitelező kockázatvállalási díját is. Késedelmi kamat A hitelezőnek jár az alábbi

esetekben: • az adós által az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet után • vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után • esedékességkori kamat megfizetésének elmulasztásakor Díjak: • tanácsadási díj • hitel-, kölcsönbírálati díj • rendelkezésre tartási díj • folyósítási díj • garanciadíj Hitelek csoportosítása: I. A pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint: 1. Jegybanki hitel (számlapénzt és készpénzt teremt) 2. Kereskedelmi banki hitel (számlapénzt teremt) 3. Bankközi hitel (repo hitel) II. A hitelfelvevők köre szerint: 1. Vállalkozói hitelek o Nyitott hitelkeret o Rulírozó hitel o Áthidalási hitel o Forgótőke hitel o Beruházási hitel 2. Lakossági hitel o Fogyasztói hitel o Áruvásárlási kölcsön III. A hitelek tartalma szerint: 1. Pénzhitel o Személyi hitel o Reálhitel 2. Kötelezettségvállalási hitel o Kauciós hitel o

Elfogadmány hitel o Akkreditív hitel IV. A hitelek fedezete szerint: 1. Fedezet nélküli o Ügyféllimit o Negatív pledge o Name-lending 2. Fedezettel bíró hitel o Személyi biztosítékokkal rendelkező hitel Dologi biztosítékokkal rendelkező hitel o V. A hitelek lejárata szerint: 1. Rövid lejáratú (éven belüli) 2. Középlejáratú (1-5 év) 3. Hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb) Nyitott hitelkeret: A bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első osztályú adósnak minősülő ügyfelének biztosítja. A bank a nyitott hitelkeretből hitelt a hitelkeret összegéig nyújt. Az adós az igénybe vett hitelt egy összegben fizeti vissza Rulírozó hitel: A rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti. A rulírozó hitel a vállalkozó átmeneti vagy szezonális

tőkeszükségletét finanszírozza. Rendelkezésre tartási jutalék: Alapját és a kamatnapokat attól függően határozzák meg, hogy a rendelkezésre tartási jutalékot nyitott hitelkeret, vagy rulírozó hitelkeret után számítják. Áthidalási hitel: Az átmeneti forráshiány megszüntetésére, a rendkívüli beszerzésekre forrást jelentő, eseti jellegű, rövid lejáratú hitel. Esedékességkor a hitelt egy összegben kell visszafizetni. Forgótőke hitel: Lehetővé teszi a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök bővítését. A finanszírozás tárgyául szolgáló eszközök lekötési ideje határozza meg a forgótőke hitel lejárati idejét. Visszafizetésének forrása az adózott nyereség, illetve újabb hosszú lejáratú hitel. Beruházási hitel: Lehetővé teszi az immateriális javak és a tárgyi eszközök bővítését. Céljellegű: a bank meghatározott befektetési célokra nyújtja. Fogyasztási kölcsön: Természetes személy

részére pénzben adott, felhasználási célhoz nem kötött kölcsön. Folyószámlahitel: A hitelintézet meghatározott időtartamra, meghatározott összegű hitelkeretet tart nyilván ügyfele pénzforgalmi számláján. A hitelintézet a számláról a hitelkeret terhére és összegéig kifizetéseket teljesít. Forgalmi szemléletű hitelezés: A hitelintézet pénzforgalmi számlát vezet ügyfelének, amelyben lebonyolítja ügyfele pénzforgalmát, és nyilvántartja hiteltartozását. Számlahitel: A hitelintézet a hitelkeretet ügyfele hitelszámlájára könyveli. A hitel felhasználásakor a bank a hitel összegét átkönyveli ügyfele pénzforgalmi számlájára. Állományi szemléletű hitelezés: A bank a hitelállományt ügyfele nevén nyitott hitelszámlára könyveli. A hitelállományból a felhasználás a pénzforgalmi számlán jóváírással, a visszafizetés terheléssel történik. Kauciós hitel: A bank kezességet vállal ügyfele

tartozásáért. A kaució meghatározott pénzösszeg letétele biztonságul valamely kötelezettség keletkezése esetére, mely szerződésszegéskor következik be. Elfogadmány hitel: A bank meghatározott pénzügyi keretet bocsát ügyfele rendelkezésére, és hozzájárul ahhoz, hogy a keret felhasználásaként ügyfele a bankra váltókat intézvényezzen. Akkreditív nyitás: A bank nem visszavonható kötelezettséget vállal arra, hogy ügyfele számlája terhére, harmadik személy javára meghatározott összegben fizetéseket teljesít. Hiteldíj tartalma: • kölcsönszerződésben meghatározott kamat • folyósítási jutalék • minden egyéb költség, kivéve: o prolongálási költség o késedelmi kamat o biztosítási díj o garanciadíj o olyan költségek, amelyek a kölcsönszerződés nem teljesítéséből származnak. Biztosítékok: 1. Személyi biztosítékok 1. Kezesség  Egyszerű kezesség  Készfizető

kezesség  Váltókezesség 2. Bankgarancia 3. Bank által adott fedezetigazolás 2. Tárgyi biztosítékok 1. Zálog  Jelzálog  Kézizálog 2. Óvadék 3. Engedményezés Kezesség: A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak fizetni. Egyszerű kezesség: A hitelező követelése behajtása érdekében először az adóst keresi fel, és csak akkor fordulhat a kezeshez, ha az adóssal szemben indított eljárás eredménytelen. Készfizető kezesség: A készfizető kezes fizetési kötelezettségének teljesítését nem teheti függővé attól, hogy a hitelező milyen intézkedéseket tett követelése behajtása érdekében, és azok milyen eredménnyel jártak. Áltókezesség: A kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet. Egyenes váltóadósi kötelezettség: A váltókezes a saját váltó kiállítójáért, vagy az idegen váltó

elfogadójáért vállal kezességet. Megtérítési váltóadósi kötelezettség: A kezes a váltó kibocsátójáért, rendelvényeséért, forgatmányosáért vállal kötelezettséget. Bankgarancia: Ha a bank a bankgaranciát adja, akkor garanciavállalásával hitelt nyújt a bankgaranciával rendelkező vállalkozónak. Ha a bank a garanciát kapja, akkor a hitelfelvevő a hitelező banknak Bankgaranciával kötelezettségeiért. a egy bank másik önálló bank fizetési garanciavállalását kötelezettséget adja vállal át biztosítékul. harmadik személy Bank által adott fedezetigazolás: Tanúsítja, hogy a bank a fizetésre kötelezett ügyfelének pénzéből olyan összeget, amennyi ügyfele jövőben esedékes fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, zárolt számlán tartja, és a számláról fizetést csak a fedezetigazolásban meghatározott jogcímen teljesít. Zálog: Az adós zálogszerződésben

meghatározott vagyontárgyait a hitelezője javára leköti. A hitelező fedezetet kap a később esedékessé váló követeléseinek kielégítéséhez, ha követelését az adós esedékességkor nem teljesíti. Jelzálog: A tartozás biztosítéka ingatlan. Jelzáloggal csak pénzkövetelés biztosítható A jelzáloggal terhelt ingatlant a zálogjogosult nem veheti birtokába, nem szedheti annak hasznát. Kézizálog: Kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel a lombard hitel. Tárgya ingóság A kézizálog jogosultja köteles a zálog tárgyát képező dolgot megőrizni, és azt a kézizálog megszűnésekor visszaszolgáltatni. Bankhitelt biztosító zálogjog: Tárgya: • anyag • befejezetlen termék • félkész termék • árukészlet • ingatlan kivételével tárgyi eszköz • jövőbeli, vagy még lábon álló termés Óvadék: Dologi biztosíték. Tárgya: • készpénz • takarékbetétkönyv • értékpapír. A hitelező közvetlenül

felhasználhatja az óvadékot követelésének kielégítésére. Ha a fizetésre kötelezett nem fizet, akkor az óvadék fedezetet biztosít a jogos követelésre. Követelések engedményezése: Lehetővé teszi, hogy a követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre átruházza. Tárgya: minden fennálló, jövőben esedékes, lejárt követelés, kivéve azokat, amelyek a jogosult • személyéhez kötöttek. A hitelezési eljárás menete: 1. Kapcsolatfelvétel a bankkal. 2. A hitelezés feltételeinek megismerése 3. A hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz 4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal 5. A bank döntése 6. A szerződés megkötése 7. A hitel folyósítása 8. Folyamatos ellenőrzés a bank által 9. Törlesztés és kamatfizetések elszámolása Hitelképességi mutatók: Eladósodottság mértéke: Kifejezi, hogy a saját tőke összege mennyire képes fedezni • a vállalat kötelezettségeit.

Kötelezettségek / saját tőke Hitelfedezettség: Kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mennyire haladják • meg a vállalat követeléseit. Követelések / rövid lejáratú kötelezettségek. Faktor ügyletek: Faktorálás: Bankári biztosítékkal nem fedezett rövid lejáratú, pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. Szereplői: • Faktorbank: az a hitelintézet, amely szolgáltatását eladja az áruügylet eladójának. • Áruügylet eladója: a faktoring szolgáltatás vevője. • Áruügylet vevője: a fizetésre kötelezett. Alapfaktoring ügylet: Csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a követelések behajtását tartalmazza. Faktorbank szolgáltatásai: • adminisztrációs feladatok ellátása • ügyfele követelésének behajtása, finanszírozása • hitelezési kockázat átvállalása • hitelbírálat Lízing ügyletek: Pénzügyi lízing: Adásvétellel összekötött bérleti ügylet. A

lízingbeadó ingatlan, vagy ingóság tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. Zártvégű: Lehetővé teszi, hogy a lízingbevevő a lízingelt dolgon tulajdont szerezzen. Nyíltvégű: A lízingbevevőnek közvetlenül nem biztosít tulajdonszerzési jogot. Operatív lízing: Ide tartozik minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. A lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint megvásárolja, vagy előállítja a lízingügylet tárgyát képező eszközt. Közvetett lízing esetén a lízingbeadó vásárolja az eszközt. Közvetlen lízing esetén a lízingbeadó állítja elő az eszközt A lízingbevevő a lízingelt eszközt a lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni