Irodalom | Középiskola » A reneszánsz világa Balassi Bálint költészetében

A reneszánsz világa Balassi Bálint költészetében I. A reneszánsz - A virágzó kereskedelem, a városiasodás és az iparban megjelenő korai kapitalista termelési formák megváltoztatták a társadalmat - Fellazult feudális kötöttség, polgárság megjelenése - Magas fokú értékváltás - Az ember figyelme már nem csak a halál utáni létre, hanem a számára adott evilági létre is irányult. - Követendő mintát az antikvitásban talált - Magyarországon „főúri reneszánszról” beszélhetünk - A reneszánszt nagyjából a XIV. századtól a XVI század közepéig tartó időpontra tehetjük. Előtérbe kerül a művelt ember, az önmagát kibontakoztató személyiség - Központi szerepe van a természet szépségének és harmóniájának - Az olasz „rinascita” (újjászületés) szóból származtatjuk, először Giorgio Vasari használta a XVI. Században - Idegen tőle az antik többistenhit és a materializmus. Visszatér az igazi

kereszténységhez is. - Legfontosabb szellemi áramlata a humanizmus. - A művészetfelfogás központi elve a harmónia, az eszményítés és az arányos megformálás. Megjelenik a heliocentrikus világkép (Kepler) és a reformáció (Luther) Balassi Bálint (1554-1594) II. Életrajzi adatok - 1554-ben született Zólyom várában főnemesi családból - Bornemissza Péter tanítványa, később 1565-től Nürnbergben folytatta tanulmányait - 1575-ben a Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjárat során elfogják, de a fejedelem barátként kezeli - 1578-ban beleszeret Losonczy Annába /Ungrád Kristóf felesége/, Ő az ihletője az Anna- és Júlia-verseknek - Házasságot köt unokatestvérével, Dobó Krisztinával 1584-ben, de később több vád miatt érvénytelenítették a frigyet. - 1589-ben megismerkedik Wesselényi Ferenc feleségével, Szárkándy Annával, a Céliaversek vélhető ihletőjével - 1594-ben Esztergom ostrománál egy ágyúgolyó halálos

sebet üt rajta, és napokkal később meghal III. Pályakép - Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom legnagyobb költője - A XVII. Században keletkezett a Balassa-kódex, melynek másolója szerint a költő saját, kézzel írt versei kerültek bele változtatás nélkül. - Balassi verseit ciklusokba szedte és ezzel életművét lelki önéletrajzzá formálta. - Tematikus csoportosítás szerint ezek szerelmes, istenes és vitézi versek - Korai költészetében a verseinek szövege fogalmi jelentést fejtenek ki és az európai humanista költészet hagyományait követik - Balassi maga alakította ki szerelmi költészetének formai, szemléletében sem egynemű és az életműsorán folyamatosan változó jegyeit - Istenes versei személyes érdekű és közvetlen hangvételű alkotások és rokoníthatók a szerelmes verseivel hangnemeik, helyzeteik érveléseik miatt - Költészetére az első szakaszban a szimmetrikus, három pillérre épülő kompozíció jellemző.

IV. Versek 1. Hogy Júliára talála, így köszöne neki - A Júlia-versek legismertebb darabja, több szempontból különbözik a korai költészetétől - Nem fiktív élethelyzetet ír le. Az első versszak harmadik sora utal a keletkezési körülményekre illetve az utolsó versszak is. - Elbeszélői keretbe ágyazott sorozat egyik darabja, ahol Júlia egy idealizált nőalak. - A versben megfigyelhető az időbeli változatosság: a zárlat megelőzi a köszöntést. - Az 1. és 5 versszak első két sora tartalmazza a vallomást, a 2 versszak tünteti fel az érzelmi élet szimbolikáit, és a 3. és 4 versszakban előkerül a virág- illetve a fényszimbolika - Különlegessége ennek a dalnak, hogy minden strófát korabeli köszönésformulák zárják (Egészséggel, Élj sokáig, Idvöz légy) - Verselése ütemhangsúlyos, műfaja dal, rímképlet: aaaa, bbbb, cccc 2. Egy katonaének - A vers felépítését az óda szerkezeti szabályai határozzák meg. - A

reneszánsz szimmetriával felépített kompozíció három pilléren nyugszik. A vers felütése és zárlata keretet alkot. Az első versszak megszólítással és költői kérdéssel indul. - A megszólítás ellenére nem a vitézekről szól, hanem a vitézi életmódról - A záró versszakban elragadottan dicséri a katonákat és áldást kér rájuk. Ezt a versszakot erős érzelmi töltés jellemzi. - A vers egymással két párhuzamos részre osztható: a vitézi értékrend és erkölcs összefoglalásaként olvasható 5. versszak áll a szerkezet tengelyében Központi szerepű - A 6.-8 versszak képeinek ellenpontozó szerepe van, többnyire térbeli, távoli jeleneteket mutatnak be, komorabb hangulatú - A vers meghatározó eszköze a szinekdoché, amivel az elesettek földi maradványainak sorsát írja le. - A mű Balassi-strófában íródott. A Balassi-strófa gazdag rímtechnikájú, hangsúlyos, magyaros ritmusú versszak, melynek három-, hat és kilencsoros

írásmódja ismeretes. A hosszú sorok 6-6-7 szótagúak, kötött rímképlet jellemzi: aab, ccb, ddb. 3. Adj már csendességet - Istenes vers, valószínűleg 1591-ben keletkezett. - Ebben az esetben a költő elhagyta a nótajelzést, a zenei-hangzásbeli jellemzőket a versben tudatossággal megformált szöveg hordozza. - Tudatos alakzathasználat, feszes szerkezet, Balassi-strófát variáló ritmus- és rímtechnika jellemzi - Szerkezete ismétli a 6-6-4 szótagú verstani egységet - A panaszzsoltárok műfajára jellemző ABA/könyörés-érvelés-könyörgés/ szerkezetét követi - Kétségbeesés, gyötrelem, a béke utáni vágy jellemzi, sürgetést ír le. Személyes viszonyt szólaltat meg. Bizonytalan a feloldozást illetően - Keresi az Úr megnyilvánulását saját lelkében. 3-6 versszak: Krisztus mártírhalála - A Középső rész csak részben szól Istenhez - 7-8. versszak: könyörgő formulát ír le, előrevetíti megváltását - Ez a vers szintén

Balassi-strófában íródott. - Rímképlet: aab, ccb