Jogi ismeretek | Büntetőjog » Vásárhelyi Emília - Büntetőjog, általános rész

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR 28/30. H-1083 Budapest, Szentkirályi u. BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ 1996/97. TANÉV I FÉLÉV IUSTUM, AEQUUM, SALUTARE Készítette: VÁSÁRHELYI EMILIA 2 H-1029 Budapest, Ördögárok u.43 7049 Tel./fax: (36-1) 176-8880 Tel.: (36-1) 275- Tételek A büntetőjog-tudomány főbb irányai A büntetőjog forrásai. A Büntető Törvénykönyv rendszere A büntető törvény szerkezete és értelmezése A büntető törvény időbeli hatálya A

büntető törvény területi és személyi hatálya A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei (1996. XXXVIII tv) A jogállami büntetőjog kritériumai A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése A bűncselekmény fogalom az 1978. évi IV tv-ben és a jogtudományban A bűncselekmény súly szerinti osztályozása 10. A társadalomra veszélyesség kettős funkciója - Jogellenesség - társadalomra veszélyesség 11. Az elkövetési tárgy és az elkövetési magatartás 12. Az eredmény 13. Az okozati összefüggés 14. A bűncselekmény alanya 15. A szándékosság 16. A gondatlanság 17. Az eredményért, mint a bűncselekmény minősítő körülményéért való felelősség A vegyes bűnösség 18. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere 19. A beszámítást kizáró ok 20. Az ittas, vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség 21. A jogos védelem 22. A végszükség 23. A cselekmény társadalomra

veszélyességének csekély foka 24. A Btk-ban nem szabályozott társadalomra veszélyességet kizáró okok 25. A tévedés 26. A büntethetőséget megszüntető okok 27. A magánindítvány hiánya 28. Az elévülés szabályai Az Alkotmánybíróság 11/1992 sz határozata + Az előadások teljes anyaga! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Felhasznált irodalom 1. Dr Földvári József: Magyar Büntetőjog Általános rész Jele: Földvári 2. Büntetőjog Általános Rész Jele: B 3. A Büntető Törvénykönyv magyarázata Jele: Btk-Komm. 3 1. A BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY FŐBB IRÁNYAI (Földvári 11-38old) 2. Bár nem tartozik szorosan a tétel tematikájához, előzetesen tisztázni érdemes: - mi a büntetőjog - mi a büntetőjog feladata, mik a funkciói és az alapelvei - mi a büntetőjog-tudomány - hol helyezkedik el a büntetőjog-tudomány a bűnügyi tudományok rendszerén belül I.1 A büntetőjog A társadalommá szerveződött emberiség életében mindig voltak

olyanok, akiknek viselkedése nem felelt meg a társas élet követelményeinek. Az aszociális és antiszociális cselekmények - melyek között találhatók a bűncselekmények is - tehát társadalmi jelenségek. A társadalmi jelenségek a jogi szabályozás tárgyai. A jogágak egyike a büntetőjog. A büntetőjog azoknak a jogszabályoknak az összessége amelyek meghatározzák, mely cselekmények minősülnek bűncselekményeknek, ezek elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni és velük szemben milyen szankciókat és hogyan kell alkalmazni. A büntető jogszabályok nem rendezik, hanem védik az életviszonyokat. - A jogág három fő része 1. anyagi büntetőjog - általános rész - a bűncselekmény - a bűnelkövető - a büntetés - különös rész 2. büntető eljárási jog: a felelősségrevonás rendjét szabályozza 3. büntetés-végrehajtási jog: a kiszabott büntetés végrehajtásának módját és körülményeit szabályozza - A büntetőjog feladata

Általános értelemben megegyezik a többi jogág feladatával: a társadalom érdekeinek megfelelő helyzet fenntartása, ill. megvalósítása - A büntetőjog funkciói - védelmi - nevelési - megtorló. - A büntetőjog alapelvei - a törvényesség követelménye (két elvben fogalmazható meg) - nullum crimen sine lege: bűncslekmény az, amit a tv. kifejezetten bűncselekémnnyé nyilvánított - nulla poena sine lege - tágabb értelemben: a bűnelkövetőkkel szemben csak olyan büntetések alkalmazhatók, amelyeket a büntető tv-ek szabályoznak - szűkebb értelemben: az adott bűncselekmény elkövetője csak azzal a büntetéssel sújtható, melyet az adott bűncselekményre a tv. előre meghatározott Ezt az elvet B egyszerűen a törvényesség elvének nevezi. A "nulla poena sine lege" elvet nem értelmezi kétféleképpen, csak a szűkebb értelmét veszi. Kiegészíti viszont a következővel: Az Alkotmánybíróság a "nullum crimen" és

"nulla poena" elvét a büntetőjogi legalitás alkotmányos elve alapján értelmezi. Az Alkotmány 57 § (4)-ben nemcsak arról van szó, hogy az állam tv-ben tiltja a bűncselekményeket és tv-ben büntetéssel fenyeget, hanem az egyén ahhoz való jogáról van szó, hogy csakis törvényesen ítéljék el (nyilvánítsák bűnössé) és büntetését is törvényesen szabják ki (sújtsák büntetéssel). A büntetőjog legalitásának alkotmányos elve (az Alkotmánybíróság szerint). - tv. és ne alacsonyabb szintű jogforrás határozza meg a büntetendő cselekményeket Alkotmány 8. § (1) és (2): ennek megfelel Btk 10 § 4 - a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia Alkotmány 8. § (1) és (2): ennek megfelel Btk 10 § - a bűnössé nyilvánítást (elítélést) csak bíróság végezheti Alkotmány 57. § (2) - ártatlanság vélelme - csak az elkövetéskor hatályos tv. szerint lehet

elítélni (bűnösnek nyilvánítani) és megbüntetni (büntetéssel sújtani) Alkotmány 57. § (4) - ennek megfelel Btk 2 § - a humanizmus eszméje - a felelősségrevonáskor (bármilyen bűncselekményt követ le valaki) soha nem hagyható figyelmen kívül, hogy ember; ez a humanizmus eszméjének a minimuma - a bűncselekményt elkövetőkkel szemben úgy kell eljárni, hogy az nekik is előnyükre szolgáljon, tehát a büntetésnek az elítéltre nevelő hatással kell lennie B második alapelvként a társadalom védelmének elvét jelöli meg. Azt mondja, hogy a Btk 1 §, 10 § (2) és 37. § elérhető célként tűzi ki a társadalom védelmét (B 12old) - a bűnfelelősség elve - csak a bűnösen tanúsított magatartás, a bűnösen előidézett következmények miatt lehet bárkit is felelősségre vonni - kiterjesztő értelmezése: az elkövető bűnössége nemcsak a cselekmény minősítését határozza meg, hanem a büntetés mértékét is (ez az értelmezés

vitatott) - a bűnfelelősség elvének történeti fejlődése - a büntetőjog kialakulása után az eredményfelelősség elve érvényesült - ez azt jelenti, hogy nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy valaki szándékosan, gondatlanul, vagy esetleg véletlenül követte el a cselekményt - lényegtelen volt az is, hogy az elkövető normális volt-e, vagy elmebeteg - a büntetőjogi felelősség differenciálásának elve - bűncselekmény - bűntett - vétség - bűnösség - szándékosság - gondatlanség - bűnelkövetés - első ízben - ismételten I.2 Büntetőjogunk történeti fejlődése 1878. évi V tv: Csemegi Kódex (az első Btk) A kódex a bűncselekményeket bűntettre és vétségre osztotta. A kihágás a bűncselekmény legenyhébb kategóriája, melyet a Kihágási Büntető Törvénykönyvben szabályozott. A kódex hibái: - túlzott formalizmus - egyes fogalmainak életidegensége - a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó külön rendelkezések

hiánya - a büntetés felfüggesztését lehetővé tevő rendelkezések hiánya. 1908: I. Büntető Novella - Liszt nevével fémjelzett - lényeges rendelkezései: a fiatal bűnelkövetőkkel szemben nevelő intézkedéseket alkalmaz - dorgálás - próbára bocsátás - javító-nevelés 1913. évi XXI tv 5 - a közvetítő iskola hatása - közveszélyes munkakerülés kategóriájának megjelenése 1928. évi X tv - megrögzött bűntettesekről tartalmaz igen szigorú rendelkezéseket - először jelenik meg a határozatlan időre szóló elítélés - szigorított dologház - idejét a bíróság nem állapítja meg ítéletében - legrövidebb időtartam 3 év - 3 év eltelte után az elítélt kérhette ideiglenes elbocsátását - elutasítás esetén újabb 1 év letelte után kérhette ezt ismét - elvileg életfogytig tarthatott A II. világháborút követő első időszak büntetőjogi szabályai - lehetővé tette a háborús és népellenes bűncselekményt

elkövetők felelősségre vonását - az újonnan alakuló társadalmi rend védelmét szolgálták - boztosították a gazdasági és pénzügyi rendszer védelmét, ill. a közellátás rendjét Ebben az időszakban még hatályban volt - néhány § kivételével - a Csemegi Kódex Általános és Különös része, amelynek harmadik novelláris kiegészítését az 1948. XLVIII tv tartalmazza Az 1950. évi II tv, a Bta - új általános rész (új általános elvekkel, új fogalmakkal) - bűncselekmények: bűntettek és kihágások Az 1955. évi 17 sz tvr a kihágásokat felszámolta: a magyar jogabn megszűnt a bűncselekmények közötti súly szerinti megkülönböztetés. Ez a jogi hekyzet az 1971 évi 28 sz tvr megalkotásáig állt fenn, amikortól ismét kettős a felosztás: a bűncselekmény vagy bűntett, vagy vétség. 1961. évi V tv - új kódex megalkotása - 1962. júl 1-én lépett hatályba - többször módosult és kiegészült - pl. fent: 1971 évi 28 tvr,

mely bevezette ismét az életfogytig tartó szabadságvesztést - az életfogytig tartó szabadságvesztést négy fokozatban hajtották végre - fegyház - szigorított börtön - börtön - fogház 1974. évi 9 tvr - új kategória: a közrendre és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnöző - szigorított őrizet időtartamát a bíróság nem határozta meg - legrövidebb idő 2 év, leghosszabb idő 5 év. 1978. évi IV tv Ez a hatályos Btk-nk. Több módosítást ért meg. I.3 A büntetőjog-tudomány A büntetőjog-tudomány a büntetőjogra vonatkozó ismeretek, nézetek rendszere. Fogalmakon és következtetéseken épül fel. A büntetőjog fogalmai normatív jellegűek, a büntetőjog-tudomány fogalmai megállapító jellegűek. A bűnügyi tudományok rendszere: - büntetőjog-tudomány - kriminológia: a bűnözéssel és az egyes bűnelkövetéssel, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik - pönológia - a kriminológiához tartozik, de bizonyos

önállóságra tett szert - a büntetés (elsősorban a szabadságvesztés-büntetés) végrehajtásának tényleges menetével foglalkozik - a büntetőjog-tudomány a büntetés jogi szabályozását, a pünológi a tényleges végrehajtását vizsgálja 6 - kriminalisztika: a nyomozás, a bűncselekmény felderítésének tudománya - kriminálpolitika - nem tekintjük önálló tudománynak - része az állam általános politikájának A bűnügyi tudományok segédtudományai: - jogtörténet - statisztika - igazságügyi orvostan - pszichológia - elmekórtan - szociológia - pedagógia. AZ 1. TÉTEL - SZOROSAN VÉVE - INNEN KEZDŐDIK!!! A büntetőjog-tudomány történeti fejlődése (irányzatai) Az büntetőjog kialakulása az állam kialakulásával esik egybe, a büntetőjog tudományos művelése jóval később kezdődött meg. Keletkezésének csíráit az olasz egyetemeken látjuk a XII sz-tól kezdve A tudományos értékű eredmények hiánya összefügg azzal

is, hogy a középkorban alkotott büntető jogszabályok nem tartalamaztak a mai értelemben vett általános részt. Nem volt általános része: - a bambergi Halsgerichtsordnungnak (Bambergensis) - az 1532-es Constitutio Criminalis Carolina-nak. Büntetőjog-tudományról a XVIII. sz óta beszélhetünk Ebben az időszakban a filozófia keretein belül tárgyalták. Nagyszámú büntetőjogi elmélet jött létre Klasszikus iskola - első kiemelkedő alakja Cesare Beccaria - fő műve: "A bűntettekről és büntetésekről" - rendkívüli hatása volt a törvényhozásra és a tudomány fejlődésére - követelte, hogy csak a tv-ek állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekményeknek - a büntetés célja - akadályozni a bűnelkövetőt újabb bűncselekmény elkövetésében - a társadalom többi tagjára visszatartó hatás elérése - a büntetés legyen igazságos, s feleljen meg a bűncselekmény súlyának - elvetette a halálbüntetést,

mert nem szükséges és nem célszerű - a klasszikus iskola többi szerzőit összekapcsolja - metafizikus módszerük - a fogalmi rendszer kiépítésére vonatkozó célkitűzéseik azonossága - a klasszikus iskola eredményei - a büntetőjog szabatos rendszerbe öntése - a büntetőjogi felelősség feltételeinek pontos tv-i rögzítésére irányuló követelés - a klasszikus iskola hibái - egyes követői a fogalomalkotás öncélúságát hirdették és valósították meg - fogalmaik életidegenek voltak - következmény: a fogalmak dogmákká merevedtek - elzárkóztak egyéb tudományok eredményeinek elismerésétől - filozófiai alapja az idealizmus (a tudat elsőbbsége a léttel szemben) - központi helyen a tett szerepel, ezért tett-büntetőjognak is nevezik - a proporcionalitás tétele: a büntetés mértéke a bűncselekmény súlyának megfeleljen Antropológiai iskola - megalapítója Cesare Lombroso orvos - fő művében kifejti, hogy a bűnelkövetők

túlnyomó többsége születésétől kezdve arra van rendelve, hogy bűnözővé váljék 7 - a bűnözés atavisztikus jelenség - később többször revidálta álláspontját - utolsó munkájában már csak egyharmadára tette a született bünözők arányát az összes bűnelkövetők között - az antropológiai iskola értékelése - ennek az irányzatnak az ókorba visszanyúló gyökerei voltak - fiziognómusok összefüggést kerestek az ember külső és belső tulajdonságai között - Lombroso sem "íróasztal" munkát végzett, hanem következtetéseit ténykutatásból vezette le - önkényesen válogatta azonban a vizsgálandó anyagot - következtetései gyakran megalapozatlanok és ellenőrizhetetlenek voltak - az általa követett módszer elterjedése mégis nagymértékben elősegítette a kriminológia tudományának kibontakozását - Lombroso követői: Enrico Ferri és Raffael Garofalo voltak: megalkották az ún. természetes bűncselekmény

fogalmat és a "veszélyes állapot" fogalmát - az iskola hibái - helyes kiindulópontból túlzásokba estek - alapul szolgálhattak a legszélsőségesebb fajirtás indoklására Szociológiai iskola - kriminológiai jellegű irányzat - kisebb hatású, mint az antropológiai iskola - megalapítója: Lacassacque, lyoni orvos (szokták ezért lyoni iskolának, vagy francia szociológiai iskolának is nevezni) - Lacassaque mondása: a bűnözés melegágya a társadalmi környezet - az iskola másik neves képviselője: Tarde - az utánzás szerepét és jelentőségét emelte ki - a büntetés alapja a társadalmi akarat - a büntetés célja az elkövető javítása - ennek lehetetlensége esetén halálbüntetés, vagy életfogytig tartó szabadságvesztést javasolt. Közvetítő iskola - egyesek a szociológiai iskolához sorolják - az irányzatot Liszt, Prins és van Hamel a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület, 1889. megalapítóinak neve fémjelzi - az

antropológiai és szociológiai iskolát akarták összeegyeztetni - Liszt tanai - determisita: a megtorlás helyett a célbüntetés híve - a helyes, az igazságos büntetés a szükséges büntetés - a bűnelkövetők csoportosítása - alkalmi bűntettesek - állapot bűntettesek - javíthatók és javíthatatlanok - néha megkísérelte a kompromisszumot a klasszikus iskolával is - azért büntetünk, mert bűncselekményt követett el valaki, vagy azért, hogy a jövőben ne kövesse el - a XX. sz első harmadának büntetőjogi gondolkodását a liszti eszmék uralják A társadalomvédelem irányzata - az elnevezés Prinstől származik - a bűntettes személyét állítja előtérbe - alapvetően humanista jellegű irányzat - az egyik vezéralak: Filippo Grammatica - bűncselekmény helyett antiszocialitás - büntetés helyett intézkedés - másik vezéralak: Marc Ancel - a harcot nem a bünöző, hanem a bűnözés ellen kell folytatni 8 - a bűnözőn a

társadalomnak azért is segítenie kell, mert bűnözővé válásában a társadalom is bűnös - az elkövetőt és nem a tettet állítja középpontba - a bűncselekmény sohasem értékelhető önmagában, hanem csak a tettes személyiségének megnyilvánulásaként. (B-ben történeti rész nincs.) 2. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV RENDSZERE 2.1 A büntetőjog forrásai (Földvári 47-48old) A jogforrás a törvényhozó akaratának meghatározott módon és formában való kifejezése. A joggyakorlat és a szokásjog a büntetőjogban nem jogforrás. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései kötelezőek a bűnüldöző szervek számára, de nem tekinthetők jogforrásoknak, hanem jogértelmezésnek. 2.1 A büntetőjog forrásai (B 18-24old): Jogforrás az, ahonnan a jog származik. A jogforrás tartalma: a jogalkotó akarata Formai értelemben a jogforrás a jog megjelenési formája. A büntetőjog forrásai lehetnek: - büntetőjogon

kívüliek - büntetőjogon belüliek. Büntetőjogon kívüli jogforrások: - Alkotmány - Ptk. - Be. Közvetett büntetőjogon kívüli jogforrás: - pl. a KRESZ Büntetőjogon belüli jogforrások: - az 1978. évi IV tv a Büntető Törvénykönyvről (Btk) - tvr-ek 1979-től 1987-ig (tételesen felsorolva B 19-20.old) - tv-k 1987-től (tételesen felsorolva B 20-22.old) - AB határozatok (tételesen felsorolva B 22-23.old) - speciális kérdés: a háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűncselekmények, melyeket a nemezetek közössége tartja bűncselekményeknek. Az Alkotmány 7 § (1) rendezi a belső jog és a nemzetközi jog viszonyát. 2.2 A Büntető Törvénykönyv rendszere (B 13-15-old) A Büntető Törvénykönyv általános részre és különös részre tagozódik. Az általános részi rendelkezések a büntetőjogi felelősség feltételeire, módozataira és a büntetőjogi jogkövetkezményekre vonatkozó általános szabályokat fogalmazzák meg. Az

általános rész kilenc (I-IX) fejezetből áll. - A büntető tv. hatálya - A bűncselekmény és az elkövető - A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai - Büntetések és intézkedések - A büntetés kiszabása - Mentesítés a bűntetett előélethez fűződő hátrányok alól - A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések - A katonálra vonatkozó rendelkezések - Értelmező rendelkezések. A különös részi rendelkezések határozzák meg az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait és azt, hogy az elkövetőkkel szemben milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók. A különös rész tizenegy (X-XX) fejezetből áll. 9 Mindkét rész fejezetei címekre tagozódnak, de mindkét részben találunk olyan fejezeteket is, amelyek nem tartalmaznak címeket (I., V, VI, XIII, XVIII) A fejezetekben, ill. a címeken belül kisebb szerkezeti egység a szakasz (paragrafus, jele §) A szakasz állhat: - bekezdésekből - fordulatokból - pontokból - alpontokból.

3. A BÜNTETŐ TV SZERKEZETE ÉS ÉRTELMEZÉSE 3.1 A büntető törvény szerkezete (Földvári 43-46old) A büntető jogszabály szerkezetileg két részből áll: - diszpozíció: annak a magatartásnak, vagy eredménynek a leírása, amelynek tanúsítását, ill. előidézését a törvényhozó a társadalomra veszélyesnek, ezért nemkívánatosnak tartja. - szankció: annak a hátránynak a meghatározása, amelyet a diszpozíciót megvalósító személlyel szemben alkalmazni kell. A diszpozíció és a szankció rendszerint egy §-ban nyer meghatározást. A diszpozíció fajtái - egyszerű diszpozíció: amikor a törvényhozó nem írja körül a tiltott magatratást, hanem csak megnevezi azt, vagy annak eredményét. Pl "Aki mást megöl" (Btk 166 §) - leíró diszpozíció: a törvényhozó pontosan írja köről az általa a társadalomra veszélyesnek tartott magatartást. Pl "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul

eltulajdonítsa" - hivatkozó diszpozíció: ha a különböző büntető jogszabályok ugyanazzal a jelenséggel kapcsolatban - tartalmaznak valamilyen rendelkezést, ilyenkor nem lenne célszerű valamennyi jogszabályban - részletesen körülírni a kérdéses jelenséget, elegendő, ha a törvényhozó csak egy helyen ad pontos meghatározást és a többi jogszabályban csak utalás történik e rendelkezésre. Pl csempészet, vámorgazdaság Btk. 213 §, üzérkedés Btk 299 § - keretdiszpozíció: ha a büntető jogszabályok nem rögzítik pontosan a tiltott magatartásokat, hanem tágabb fogalmazással teszik lehetővé a korábban alkotott jogszabályoknak megváltozott körülményekre való alkalmazását. Főleg a gazdasági élet területén van rá szükség Pl az árdrágítást a Btk 301 §- úgy határozza meg, hogy hivatkozik a tisztességtelen haszonra. Árdárgítás másik esete még tisztább keretdiszpozícióban került meghatározásra. Itt a

törvényhozó "a hatósági árnál magasabb" árról beszél A szankció fajtái Formai jellegű csoportosítás - választást nem tűrő szankció - ma is ilyen szankciók jellemzik büntetőjogunkat - választást megengedő (vagy alternatív) szankció - előfordul a Btk-ban. Tartalmi jellegű csoportosítás - abszolút határozott szankció - mérlegelést nem tűr - a törvényhozó a büntetés kiszabaásának feladatából semmit nem bíz a bíróságokra - a bíróság feladata annak a megállapítása, hogy elkövette-e a vádlott a terhére rótt cselekményt - abszolút határozatlan szankció - a törvényhozó a büntetés nemének és mértékének meghatározását teljesen rábízza a bíróságokra - ilyen szankcióra az újabbkori büntetőjogokban nincs példa - relatíve határozott szankció - a törvényhozó meghatározza a büntetés nemét és mértékének alsó és felső határát - a két határ között a bíróság szabadon dönt - relatíve

határozatlan szankció - a törvényhozó meghatározza a büntetés nemét és mértékének vagy alsó, vagy felső határát. 3.2 A büntető törvény értelmezése 10 A hatályos jogszabály kikeresése után kerül sor a tulajdonképpeni értelmezésre. Két alaptétel: - a törvényesség követelménye sérthetetlen - a az értelmezés soha nem válhat jogalkotássá. A jogszabály értelmezés osztályozásának alapja lehet: - az értelmezés alanya - az értelmezés módja - az értelmezés terjedelme. Az értelmezés alanya szerint lehet - jogalkotói értelmezés: amikor a jogszabályt maga a jogalkotó értelmezi - teheti ezt a kérdéses jogszabályban - teheti ezt egy másik jogszabályban - jogalkalmazói értelmezésre minden jogalkalmazás esetén szükség van, mely lehet: - bírósági - kiemelkedő jelentősége van a Legfelsőbb Bíróság jogértelmező tevékenységének - irányelvek - elvi döntések - ügyészségi - nyomozó szervi - jogirodalmi (vagy

tudományos) értelmezés. - szakkönyvek, tankönyvek, tanulmányok írása - szakvélemények készítése - miniszteri indoklás. Az értelmezés módszere szerint lehet - nyelvtani értelmezés - szótani - mondattani - történeti értelmezés - amikor a törvényhozó akaratára a jogszabály keletkezésének körülményeiből következtetünk - rendszerező értelmezés - amikor egy jogszabály tartalmát más jogszabályokkal, a jogrendszerrel fennálló összefügésekkel kívánjuk feltárni - logikai értelmezés - a törvényhozó akaratát a formál logika szabálya szerint tárjuk fel. Az értelmezés terjdelme szerint lehet - megállapító értelmezés: amikor az értékelést igénylő tényállási elemek meglétéről, vagy hiányáról kell dönteni - megszorító értelmezés: amikor egy jogszabály alkalmazási körét a látszólagosnál szűkebben állapítják meg (Példa a korábbi ítélkezési gyakorlatból: : Btk. 266 § értelmében a közveszélyes

munkakerülésnek bármely munkaképes személy alanya lehetne. A gyakorlat azonban kizárta az alanyok köréből a 16 éven aluli fiatalkorúakat, továbbá mindenkit, aki rendelkezett valamilyen kereseti forrással.) - kiterjesztő értelmezés: amikor a jogszabály értelmezési körét látszólag tágabban vonják meg. A megszorító és a kiterjesztő értelmezés törvényellenes! 3.1 A büntető tv szerkezete (B 15-17old) Általános jogelméleti megállapítás: a jogszabály három szerkezeti eleme: - hipotézis - diszpozíció - szankció. A büntető jogszabály jellegzetessége, hogy hipotézise egybeolvad a diszpozícióval. 11 A diszpozíció fajtái - egyszerű diszpozíció - leíró diszpozíció - hivatkozó vagy utaló diszpozíció - keret vagy blanketta diszpozíció 3.2 A büntető tv értelmezése (B 27-32old) Hasonlóan osztályozza az értelmezést. Ami lényeges eltérés: nem látszólagos kiterjesztő és megszorító értelmezésről beszél, hanem

azt mondja, hogy "a valódi értelemben vett megszorító és kiterjesztő értelmezést, mint a törvényalkotó akaratától való eltérést a büntetőjog tiltja". Továbbá azt is mondja, hogy az analógiának két fajtája van: a törvényanalógia és a joganalógia. Törvényanalógia: ha két egymástól különálló történés, életbeli esemény fontos, lényegi elemei egybeesenek. Törvényanalógiára sor kerülhet a polgári jogban, a családijogban és a munkajogban Joganalógia: amikor az eldöntésre váró konkrét esetben még csak hasonló jogszabály sem lelhető fel. Ekkor a jogrendszer általános elvei alapján keresnek megoldást a kérdéses életbeli helyzet eldöntésére. Az alkotmányos jogállamiság lényegéből fakadóan jogrendszerünkben a joganalógia alkalmazása tilos! Megjegyzés: Ptk-ban is volt szó erről. Pl a Ptk 471 § kávéházról beszél, de kiterjesztőleg alkalmazzák ezen szabályokat a billiárd teremre, játékautomata

teremre, etc. Világos azonban, hogy a Btk-t ennél sokkal szigorúbban kell értelmezni a "nullum crimen" és a "nulla poena" elve miatt. 4. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY IDŐBELI HATÁLYA Földvári 53-56.old A büntető törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható a büntető jogszabály. Hatályos az a jogszabály, amely alkalmazható. Érvényes az a jogszabály, amelyet a jogszabályalkotásra hivatott szerv előírt módon hozott létre és ugyancsak előírt módon kihirdették. Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. A "hol" kérdésre felel a területi hatály: a jogszabály mely területen elkövetett bűncselekményre alkalmazható. A "mikor" kérdésre felel az időbeli hatály: a jogszabály mikortól meddig alkalmazható. A "ki által elkövetett" kérdésre felel a személyi hatály: a területi

hatály vizsgálata megadja a választ a személyi hatályra is. Az időbeli hatály Kezdő nap - egybeeshet a kihirdetés napjával (ilyenkor az érvényesség és a hatályosság egybeesik) - a büntető jogszabály későbbi időpontot jelöl meg hatálybalépése időpontjául - a törvényhozó külön jogszabállyal gondoskodik a tv. hatálybaléptetéséről Megszűnése - a büntető jogszabály meghatározza hatálya megszünésének napját - leggyakoribb: a hatályon kívül helyezés - új jogszabály lép életbe (újra szabályozzák a korábban szabályozott életviszonyt) - hatályon kívül helyezés az életviszonyok újbóli szabályozása nélkül - újra szabályozzák az életviszonyt és nem helyezik hatályon kívül az előző jogszabályt (itt megjegyzendő, hogy a büntetőjogban is érvényes a "lex posteriori derogat legi priori" elve, ezért kívánatos az új szabályozás esetén a kifejezett hatályon kívül helyezés) Fenti tételek

gyakorlati alkalmazása során nem merülne fel semmi probléma akkor, ha a bűncselekmények elkövetésének és elbírálásának ideje ugyanazon tv. hatályának ideje alá esne, de mivel ez gyakran nem így van, további tételek leszögezésére is szükség van. Btk. 2 §: "A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő tv szerint kell elbírálni" Ez a rendelkezés a "nullum crimen" elvének a pontosítása. Az elbírálásnál csak két jogszabály jöhet szóba: az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályban lévő. A büntető tv-nek csak két esetben van visszaható ereje: 12 - ha az új tv. már nem minősíti bűncselekménnyé - ha az új tv. szerint is bűncselekmény, de enyhébben büntetendő az elbíráláskor Melyik tv. tekinthető enyhébbnek: amelyik az adott esetben az elkövető számára kedvezőbb helyzetet teremt. A keretdiszpozíciókkal összefüggésben felmerülő probléma Előfordulhat, hogy a büntető

jogszabály nem változik, de változik a tartalmat meghatározó nem büntető jogszabály. (Pl büntethető-e árdrágítás miatt az elkövető, aki olyan áruért kért a hatósági árnál magasabb árat, amely az elbírálás időpontjáig szabadáras áru lett?) Nem. Ha a cselekmény társadalomra veszélyessége nagyarányban csökken, vagy elenyészik. Ezt támasztja alá a miniszteri indoklás is, ami azt mondja ki, hogy a keretrendelekzések nem büntető jogszabályok, tehát a Btk. 2 §-ára általában nem vonatkoznak. De! Kivételesen ez a változás is figyelembe vehető, ha általa a büntetőjogi védelem megszűnik. Btk-Komm. Született azonban olyan döntés is, amikor a bíróság kimondta, hogy a büntetőjogi keretrendelkezést kitöltő jogszabály esetén a visszamenő hatály fel sem merülhet, tehát mindig az elkövetéskor hatályban lévő tv. alapján kell elbírálni a büntetőjogi felelősség kérdését Ezt a kérdést majd a gyakorlat dönti el.

Btk-Komm. 1. Btk 2 § megfelel, ill hasonló - Alkotmány 57. § (4) - Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya 15. cikkének 1 pontja (kihirdette az 1976 évi 8 tvr) - az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 1993. évi XXXI tv 15 cikkének 1. pontja 2. Kihirdetés - az 1987. évi X tv 14 § (1) szerint a jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni - a haálybalépés feltétele a kihirdetés. 3. A bűncselekmény elkövetési ideje - olyan bűncselekménynél kérdéses, amely többmozzanatú - az elkövetés idejének megállapítására több elmélet ismeretes a jogtudományban - tevékenységi elmélet: ha a tettes a tényálláshoz tartozó valamennyi tevékenységet kifejtette - eredményelmélet: a tényálláshoz tartozó eredmény bekövetkezett - okfolyamat elmélet: ha az okfolyamat már önállóan, az elkövető tevékenységétől függetlenül fejlődik - cselekményegység elmélete: amikor a tv- tényálláshoz tartozó

bármely elem megvalósult. 4. A bűncselekmény elbírálási ideje: a jogerős ügydöntő határozat meghozatalának időpontja 5. Btk 2 § - jogerősen elbírált ügyben nem alkalmazható - megismételt azonban eljárásban figyelembe kell venni. 6. Bűnhalmazat - esetén az új tv. alkalmazhatóságát minden bűncselekmény tekintetében önállóan kell megvizsgálni - elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az új tv. szerint a cselekmény bűncselekméy-e 5. A BÜNTETŐ TV TERÜLETI ÉS SZEMÉLYI HATÁLYA Földvári 53-56.old A büntető törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy hol, mikor és ki által elkövetett bűncselekményekre alkalmazható a büntető jogszabály. Hatályos az a jogszabály, amely alkalmazható. Érvényes az a jogszabály, amelyet a jogszabályalkotásra hivatott szerv előírt módon hozott létre és ugyancsak előírt módon kihirdették. Minden hatályos jogszabály érvényes, de nem minden érvényes jogszabály hatályos. 13 A

"hol" kérdésre felel a területi hatály: a jogszabály mely területen elkövetett bűncselekményre alkalmazható. A "mikor" kérdésre felel az időbeli hatály: a jogszabály mikortól meddig alkalmazható. A "ki által elkövetett" kérdésre felel a személyi hatály: a területi hatály vizsgálata megadja a választ a személyi hatályra is. Földvári 56-58.old A területi és a személyi hatály Elméletek - területi (territoriális) elv: csak az elkövetés helyén hatályban lévő tv. lehetne alkalmazni - következetés érvényesítése a bűnözéstől való visszatartás szempontjából előnyős lenne - hátránya: az állam polgárai által külföldön elkövetett bűncselekményekre nem lehetne a kérdéses állam büntető tv-ét alkalmazni - honossági (perszonális) elv: csak valamelyk állam állampolgárai által elkövetett bűncselekményekre lehetne alkalmazni - az állam és polgára közötti etikai kacsolatot hangsúlyozza

- csökkentené a visszatartó hatást - az állami önvédelmi elv (reálprincipium): az állam által büntetőjogilag védett társadalmi viszonyok elleni támadások elbírálására (függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától) - legreálisabb törekvés - addig, míg az egyes államok között nem alakul ki a mainál szélesebb körben az egymás támogatása, kölcsönös segítése - feltétlen büntető hatalom elve (univerzális elv): függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától, gondoskodni kell a büntetőjogi felelősségrevonásról, annak az államnak a tv-e alapján, amelynek területén van az elkövető - ennek az elvnek a megvalósulása lenne kívánatos. Btk. 3-4 § - Btk. 3 § (1)-hez - akkor tekinthető "belföldön elkövetett"-nek a bűncselekmény, ha a tv. tényállási elemei közül legalább egy a magyar állam területén valósult meg. - Btk. 3 § (1) második fordulata:

a honossági elv érvényesítése - Btk. 3 § (2)-hez: elkövető lehet magyar állampolgárságú, külföldi állampolgárságú, állampolgárság nélküli - Btk. 4 §: az állam önvédelmi elvén nyugvó rendelkezések Btk. 5 § - a diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség - az immunitás nem jelenti azt, hogy nem bűncselekmény - csak a tv. kizárja a büntetőeljárás megindítását Btk-Komm. Btk. 3 § (1) - a magyar joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást a Be. szabályai szerint kell lefolytatni - a cselekményt a magyar büntetőtv. alapján kell elbírálni - kiutasítani csak külföldi állampolgárt, vagy hontalan személyt lehet - közügyektől való eltiltást csak magyar állampolgárral szemben indokolt kiszabni - közlekedési bűncselekmény elbírálásánál a Btk. rendelkezéseit kell alkalmazni - közlekedési szabályszegés megítélésénél az elkövetés helyén hatályos közlekedési szabályok az

irányadók Btk. 3 § (2) - egyaránt vonatkozik a polgári rendeltetésű hajóra, légi járműre, valamint a katonai (hadi) hajóra és légi járműre - hajó: a vízi jármű, az úszó munkagép és az úszómű - magyar hajó: amit bevezettek a hajólajstromba 14 - légi jármű: a légtérben közlekedő személy, ill. teher szállítására alkalmas szerkezet Btk. 4 § - Genocídium Egyezmény (1948. dec 9): az emberiség elleni bűncselekmények üldözésének kötelezettsége, a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése - 1949. évi Genfi Egyezmények a háborús bűncselekmények üldözését írják elő - 1988. évi Bécsben kötött Kábítószer Egyezmény (Mo is aláírta) - az Európa Tanács több olyan egyezménye is létezik, amely bizonyos cselekmények büntetőjogi üldözését írja elő, ilyen a bűnözésből származó jövedelem megtisztításáról, felkutatásáról, lefoglalásáról, elkobzásáról szóló 141. sz konvenció (Mo

még nem írta alá) Btk. 5 § - Bécs, 1961. ápr 18-án aláírt és 1965 évi 22 tvr-rel kihirdetett nemzetközi szerződés - különböző konzuli egyezmények - 1987. évi 13 tvr-rel kihirdetett, konzuli kapcsolatokról szóló többoldalú bécsi egyezmény - 1957. évi 17 tvr-rel kihirdetett New York-i Egyezmény az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről - az 1967. évi 22 tvr-rel kihirdetett, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kiváltságairól és mentességeiről szóló bécsi egyezmény - az 1991. évi LXXII tv-nyel kihirdetett, az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Egyezmény A magyar jogrendszer ismer egyéb személyes mentességet is - az országggyűlési képviselők (1990. évi LV tv 3 §) - az alkotmánybírók (1989. évi XXXII tv 4 §) - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (1993. évi LIX tv 12 §) - az adatvédelmi biztos (1993. évi LXIII tv 23 §) 6. A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

INTÉZMÉNYEI (1996. évi XXXVIII tv) Földvári 59-61.old Nemzetközi együttműködés alapja csak nemzetközi szerződés lehet. 6.1 A Btk a nemzetközi együttműködés alábbi intézményeit szabályozza: - Btk. 6 §: külföldi ítélet érvénye - Btk. 7 §: büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése - Btk. 8 §: a büntetőeljárás felajánlása - Btk. 9 §: a kiadatás és a menedékjog Btk. 6 §: külföldi ítélet érvénye - Btk. 6 § (1): kizárja az újabb eljárást, mert res iudicata-t eredményezne - Btk. 6 § (2): előfordulhat, hogy külföldi bíróság (nemzetközi szerződés, vagy felajánlás nélkül is) elbírálta már Btk. 7 §: büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése E rendelkezés emberiességi okokkal magyarázható - az elítélt el lenne zárva hozzátartozóitól - nevelő hatás kevéssé érvényesülne Btk. 8 § a büntetőeljárás felajánlása Megjegyzendő: a büntetőeljárás felajánlásának nem feltétele

sem nemzetközi szerződés, sem a viszonossági gyakorlat Btk. 9 §: a kiadatás és a menedékjog Kiadatásra az alábbi feltételek esetén kerülhet sor: - akikért személy nem magyar állampolgár - államunk és a kiadatást kérő állam között nemzetközi büntetőjogi együttműködésre vonatkozó nemzetközi szerződés van érvényben - szerződés hiányát a gyakorlat: a viszonosság pótolhatja 15 - a kiadás alapjául szolgáló cselekmény mind a magyar, mind a kiadatást kérő állam tv-e szerint bűncselekmény - az elkövető büntethetőséget kizáró, vagy azt megszüntető körülmény nem áll fenn - a kiadni kért személy nem kapott nálunk menedékjogot. Btk-Komm. - a külföldi ítélet érvénye megállapításának eljárási szabályait a Be. 394/A §-a határozza meg - Mo. által kötött kétoldalú és többoldalú bűnügyi jogsegélyegyezmények a külföldi ítélet elismerésére általában nem terjednek ki - kivétel: 1964. évi 4

tvr-rel kihirdetett New York-i egységes Kábítószer Egyezmény 6.2 Az 1996 június 15-én hatályba lépő, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996 évi XXXVIII. tv E tv. 38 §-a alapján a büntetőeljárás átadásáról a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, ezt követően az igazságügy-miniszter dönt. A bűnügyi jogsegélyről szóló tv-t akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. A büntetőeljárás átadásáról szóló európai egyezményt Magyarország nem írta alá. Büntető eljárás átvétele (e tv. 43-44 §-a) Akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Mo-ra bevándorolt nem magyar állampolgár. A kérdésben a legfőbb ügyész dönt. Kiadatás és menedékjog Btk. 9 §: - magyar állampolgár más államnak nem adható ki - kivétel e tv. 13 §: csak akkor, ha az illető egyidejűleg más állam polgára is + állandó tartózkodási helye külföldön van - nem magyar állampolgár:

nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján adható ki, itt igazságügy-miniszter dönt Kiadatás feltételei - tv. 11 § (2): - ha a cselekmény az állam tv-e szerint 1 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő - végrehajtás céljából pedig akkor, ha az alkalmazott intézkedésből még min. 6 hó van hátra - tv. 16 § (1): biztosítva kell lennie ezenkívül, hogy más bűncselekmény miatt (amelyre a kiadatás nincs engedélyezve) nem folytat büntető eljárást - nem adják ki ezen bűncselekmény miatt 3. országnak - eljárás, ill. végrehajtás befejezése után az országot elhagyhatja Kiadatásnak nincs helye - Btk. menedékjog esetén - tv. 14 §: menekültként elismertként - ha a cselekmény egyik állam tv-e szerint nem bűncselekmény - cselekménye elévült, kegyelemben részesült, szükséges magánindítványt nem terjesztették elő - tv. 12 §: a magyar bíróság a cselekményt már jogerősen elbírálta (res iudicata) - tv. 26 §: a

kiadatás feltételeiről az igazságügy-miniszter dönt Büntetésvégrehajtás átvétele, átengedése - Btk. 7 § - átvétel: nemzetközi szerződés alapján - a büntetés végrehajtásában a magyar jogot kell alkalmazni - feltételei tv. 46 §-a - az elítélt hozzájárult az átvételhez - az elítéltnek legalább 1 év letöltendő büntetése van - az elítélt - magyar állampolgár és Mo-n állandó lakóhelye van 16 - Mo-ra bevándorolt nem magyar állampolgár. A kiszabott büntetés végrehajtása - átengedhető: nemzetközi szerződés alapján tv. 55 § - feltételei tv. 56 § - ha a külföldi állam kötelezettséget vállal, vagy ha a más végre nem hajtott büntetési részt végrehajtja - elítélt hozzájárult a végrehajtás átengedéséhez - magyar állampolgárral szemben, ha állandó lakhelye, ill. tartózkodási helye külföldön van - indoka - büntetés célja - az elkövető saját hazájában jobban tud érvényesülni. 7. A JOGÁLLAMI

BÜNTETŐJOG KRIÉRIUMAI Jogállam Az államban a jog és a tv. uralkodik Anyagi jogi ismérvek - joguralom - jogbiztonság: jogkövetkezmények előre láthatók és kalkulálhatók - nullum crimen sine lege elve és nulla poena sine lege elve, a büntetések büntető tv-ben meghatározva - népszuverenitás és demokrácia (parlament törvényhozó választás útján) - visszaható tilalom (kivéve emberiség elleni bűnök) Eljárásjogi ismérvek - tortura, kínzás tilalma - lealacsonyító, embertelen bánásmód tilalma - őrizetbevétel + előzetes letartóztatás megfelelő jogi szabályozása, bírósági határozattól függővé tétele (Habeas Corpus) - független, pártatlan büntető igazságszolgáltatás - hatalmi ágak elválasztása - nyilvános tárgyalás - védő bármely szakaszban képviselheti védencét, ő ezért felelősségre nem vonható - perorvoslati jogosultság - igazságtalanul elítélt kártalanítása - ártatlanság vélelme. 8. A

BŰNCSELEKMÉNYFOGALOM TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE A JOGELLENESSÉG ÉS BŰNÖSSÉG JELENTÉSÉNEK MÓDOSULÁSA Földvári 65-67.old A bűncselekmény a büntetőjog-tudomány egyik alapfogalma. Szinte valamennyi büntetőjogi fogalom a bűncselekményhez való viszonyától függően foglalja el helyét a tudományág rendszerében. A fogalom tudományos szintű meghatározása a klasszikus iskolához fűződik. Beling feltárta a tv-i tényállás mibenlétét. Ibering meghatározta a jogellenesség lényegét. Bindig megalkotta a normateóriát. Adolf Merkel lerakta a bűnösségfogalom alapjait. Liszt megfogalmazása vált általánosan elfogadottá. Eszerint: bűncselekmény a tényállásszerű, jogellenes és bűnös cselekmény. E megfogalmazás érdeme: objektív, egyszerű és áttekinthető Objektív megközelítés lépései 1. Követtek-e el cselekményt? 2. Tényállásszerűség vizsgálata 3. Értékelés Szubjektív megközelítés lépése 17 1. Bűnös-e a

cselekmény elkövetője, vagy sem? A büntető törvénykönyvek meghatározása Bűncselekmény az a cselekmény, amelyet a tv. büntetni rendel E megfogalmazás hibái - formalizmus - nem ad választ arra, hogy miért nyilvánít a tv. egyes cselekményeket bűncselekményekké - logikailag hibás, mert circulus vitiosust tartalmaz - Mi a bűncselekmény? - Amit a tv. büntetni rendel - Mit rendel büntetni a tv.? - A bűncselekményt. 1860-ig tisztán törvényből indul ki a tényálladék. 1860-as évek - Jhering felfedezése: törvényi tényállásnak vannak olyan mozzanatai, amelyek jogellenességet hordoznak - a törvényi tényállás adott eleme formája a jogellenessége - pl.: aki mást (szándékosan) megöl, emberölést követ el - ez lehet olyan személy is, aki tetteiért büntetőjogi felelősséggel nem tartozik - ez a kifejezés nem objektív A jogellenesség csak tettről alkotott értékítélet, nem a tettesről. Tényállás megbontható, ami a tettes

személyére vonatkozik, az nem tartozik a jogellenességbe. Jogellenesség egy tettre vonatkozó tilalmat tartalmaz. Új bűncselekményfogalom - két fogalmi képből - törvényi tényállás kiépítése - bűncselekmény jogellenes Definíció: a bűncselekmény tényállásszerű és jogellenes. 1880-as évek: Liszt, Beling: ha a törvényi tényállásból kiszabhatók objektív mozzanatok (jogellenesség) hordozói, akkor kiszabhatók szubjektívek is. Ezek lesznek a bűnösség hordozói Új bűncselekményfogalom - tényállásszerű - jogellenes (formális! tilalom szegése) - bűnös cselekmény (pszichológiai fogalom!) További absztrakció - materiális jogellenesség: a tilalom nem a vizsgált jogi normából ered, hanem a cselekmény magasabb kategóriát sért (érdek, érték, amit a jog véd) - jogrend védelmének konstatálása 1920-as évek: - axiológiai bűnösségfogalom felfedezése (pszichológia helyett). Nem csak lélektani mozzanatok alkotják a

bűnösséget, hanem efelett egy értékítélet is Új bűncselekmény fogalom - cselekmény (főfogalom) - jogellenes (formális + materiális) - bűnös (pszichológia + axiológia) Ez a struktúra a német jogtudományban alakult ki (Liszt, Beling). Magyarország - 1948-ig német dogmatika érvényesül - utána bolsevista szovjet jog - új fogalmi kategóriák - veszélyesség - antiszociális cselekmény itt, mint antiszociális magatartás jelenik meg A magyar jogtudósok a materiális jogellenesség helyébe cserélték a társadalomra veszélyes fogalmat. Új bűncselekményfogalom: 18 - tényállásszerű - jogellenes = társadalomra veszélyes - bűnös. 9. A BŰNCSELEKMÉNYFOGALOM AZ 1978 ÉVI IV TV-BEN ÉS A JOGTUDOMÁNYBAN A BŰNCSELEKMÉNY SÚLY SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA 9.1 A bűncselekmény fogalom az 1978 évi IV tv-ben és a jogtudományban Btk. 10 § Cselekmény a büntetőjogban olyan magatartás, amely - szubjektíve akaratlagos (akaratlagos: ténylegesen, vagy

potenciálisan emberi akarat irányít) - objektíve hatóképes. A cselekmény lehet tevékenység, vagy mulasztás. A cselekmény társadalomra veszélyessége a cselekmény által a külvilágban előidézett, társadalmilag hátrányos változások összefoglaló megnevezése. Átfogja: - a cselekménnyel okozott tényleges sérelmet - a lehetőséget, a veszélyt. Alaki jellegű körülmények is befolyásolják: - motívumok - célja - kísérlet - szándék. Cselekmény büntetni rendeltsége - nullum crimen sine lege elve /Alkotmány 57. § (4)/ - szokásjogi úton bűncselekményi tényállás nem alkotható - büntetőjogban tilos az analógia. Jogellenesség - a Btk. 10 §-a nem említi a jogellenességet - a jogi irodalomban és a gyakorlatban mégis alkalmazzák e fogalmat - formális (alaki) jogellenesség: cselekmény büntetőjogi normába ütközik - materiális (anyagi) jogellenesség: jogi tárgyak sértése, vagy veszélyeztetése. Fontos Amennyiben a

bűncselekmény fogalmi ismérvei közül bármelyik hiányzik, bűncselekmény nem jön létre. Egyes bűncselekmény-fogalmi ismérvek hiányához kapcsolódnak a büntethetőséget kizáró okok. A büntethetőséget megszüntető okok a bűncselekmény létrejöttét nem érintik. Btk-Komm. Bűncselekményfogalom a jogtudományban Földvári József, Békés Imre - társadalomra veszélyes - tényállásszerű - bűnös Tokaji Géza - tényállásszerű - jogellenes - bűnös Viski László - büntetőjogellenes - felróható Berkes György - büntetendő (=tényállásszerű és társadalomra veszélyes) - bűnös 19 Kádár Miklós - társadalomra veszélyes - jogellenes - bűnös - büntetni rendelt. 9.2 A bűncselekmény súly szerinti osztályozása Btk. 11 § - bűntett - vétség. Code Penal - bűntett - vétség - kihágás Csemegi Kódex - bűntett - vétség - kihágás 1950. évi II tv törli a vétséget 1955. évi 17 tv megszünteti a kihágást, az új

intézmény a szabálysértés 1971/28. tvr (az 1961 évi V tv módosító novellája) visszahozza a vétséget 1978. évi IV tv 11 §: bűntett és vétség 10. A TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG KETTŐS FUNKCIÓJA JOGELLENESSÉG - TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉG A társadalomra veszélyesség ontológiailag, ill. normatíve létezik természeténél fogva, a jog csupán reagál erre. Először a szovjet jogban jelenik meg, mint politikai kategória Ma már tisztán jogi kategória Materiális jogellenesség A cselekmény nem magát a jogi normát sérti, hanem valamit a jogrend által védett érdeket, értéket. Ez a jogalkotás során jut szerephez. Az egyes lehetséges magatartásokat a jogalkotó a tv megalkotásához megvizsgálja és ha veszélyesnek tartja, tv-i tényállásokat alkot. Jogi tárgyak - Magyar köztársaság állami és gazdasági rendje - állampolgárok személyének, ill. jogainak védelme - társadalomra veszélyesség fokát és jellegét a jogi tárgyak

jelentősége határozza meg. Az ontológiai és normatív értelemben vett társadalomra veszélyesség nem különül el egymástól, ez a jogalkotásnál jut szerephez: - ha a jogalkotó valamely cselekményt bűncselekménnyé nyilvánít, akkor visszavonhatatlanul állást foglal amellett, hogy a cselekmény társadalmilag veszélyességet hordoz - jogalkotó azonban vizsgálja a társadalmi veszélyességet (ontológiai), tehát nemcsak a jogellenességet (normatív). Jelentősége - az eljárás során lehetséges Btk. 28 § alkalmazása - ha a konkrét cselekmény elkövetésekor csekély mértékben volt veszélyes a társdalomra, eljárás megszüntetése - utólagos büntethetőséget megszüntető okok - utólag vált csekéllyé - teljesen megszűnt. Jogellenes cselekmény az, amely úgy valósítja meg a Különös Rész valamelyik rendelkezését, hogy az megfelel az Általános Rész rendelkezéseinek is. Ellentétben áll a törvényhozó elvárásával, s ellentétben

áll a joggal is. Formális jogellenesség: egy jogszabályba ütközés. Materiális jogellenesség: egy cselekmény sértette a jog által védett érdeket (társadalmi). TÉTELEN KÍVÜL: A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS 20 Egyfelől a tv-i tényállás fogalmát - véleményem szerint - a 9. tételben is meg kell említeni Azért gondolom a bűncselekménytan körébe tartozónak is a tv-i tényállás fogalmának tisztázását, mert korábbi nézetek szerint: "A törvényi tényállás a bűncselekmény ismérveinek az összfogalma." Másfelől a tv-i tényállás fogalmának tisztázásával kell kezdeni - véleményem szerint - a következő hét tételt, tehát a 11-17. tételeket 11. Az elkövetési tárgy és az elkövetési magatartás - az elkövetési tárgy: az általános tv-i tényállás nem szükséges tárgyának objektív eleme - az elkövetési magatartás: az általános tv-i tényállás tárgyi oldalának szükséges objektív eleme 12. Az eredmény: az

általános tv-i tényállás tárgyi oldalának nem szükséges objektív eleme 13. Az okozati összefüggés: az általános tv-i tényállás tárgyi oldalának nem szükséges objektív eleme 14. A bűncselekmény alanya: az általános tv-i tényállás alanya szükséges szubjektív elem 15. A szándékosság: az általános tv-i tényállás alanyi oldalának szükséges szubjektív eleme 16. A gondatlanság: az általános tv-i tényállás alanyi oldalának szükséges szubjektív eleme 17. Az eredményért, mint a bűncselekmény minősítő körülményéért való felelősség A vegyes bűnösség (itt szintén az eredményről van szó) A törvényi tényállás (Földvári 77-81.old) A tv-i tényállás fogalma a középkori corpus delicti fogalmából fejlődött ki. Kezdetben a bűncselekmény nyomait nevezték így, később minden olyan jelenséget, amelyek alapján bűncselekmény elkövetésére lehetett következtetni. Kezdetben tisztán eljárási jogi fogalom, s

csak a XVIII sz-ban került be az anyagi jogba. Majd új kifejezés kezdett honosodni, a tényálladék, vagy ahogyan később elterjedt: a tv-i tényállás. Amint fent jeleztem, a tv-i tényállás fogalma egybeesett a bűncselekményfogalommal. Jelenleg: a tv-i tényállás a bűncselekmény tv-i ismérveinek az összessége. A tv-i tényállás fogalma nem azonosítható a bűncselekményfogalommal. Pl. itt van a bűncselekményfogalomban létező társadalomra veszélyesség fogalma A tényállásszerű cselekmény és a társadalomra veszélyes cselekmény nem feltételenül esik egybe. Lehet tényállásszerű olyan cselekmény, ami nem veszélyes a társadalomra, és lehet egy cselekmény a társadalomra veszélyes, de nem tényállásszerű. Egyik cselekmény sem minősíthető bűncselekménynek A tv-i tényállás fajai - különös tv-i tényállás: a Különös rész azon rendelkezései, amelyekben a törvényhozó meghatározza az egyes bűncselekmények speciális

feltételeit - általános tv-i tényállás: magában foglalja a minden bűncselekmény tv-i tényállásában előforduló közös elemeket. Az általános tv-i tényállás közös elemei - a bűncselekmény tárgya - a bűncselekmény tárgyi elemei - a bűncselekmény alanya - a bűncselekmény alanyi elemei. A tv-i tényállások csoportosítása - alap, vagy egyszerű tv-i tényállás: tipikus rendelkezés - minősítő, vagy privilegizáló tv-i tényállás: súlyosabb, vagy enyhébb megítélés alá eső cselekmény - magatartási tv-i tényállás: önmagában, minden következmény beállása nélkül bűncselekmény - lehet tevékenységi bűncselekmény - lehet mulasztási bűncselekmény - eredménytényállás: a törvényhozó meghatározott eredményt ír körül, a bűncselekmény ennek az eredménynek az előidézésével valósul meg (az eredmény aktív és passzív magatartással is előidézhető) - vegyes tv-i tényállás:a törvényhozó körülír bizonyos

magatartást és meghatároz egy eredményt is (pl. "aki gyújtogatássalközveszélyt idéz elő") 21 B. 53-56old A tényállás 3 fajtája - a történeti tényállás - a valóságban megnyilvánuló valamely emberi magatartás büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró körülményeinek az összessége - a különös tv-i tényállás - a tv-i tényállás egy adott bűncselekmény tv-i ismérveinek az összessége - általános tv-i tényállás - a jogászi gondolkodás terméke: egy olyan elméleti rendszer, amely magába foglalja az egyes tv-i tényállásokból gondolati absztrakció útján elvont közös elemeket, kiegészítve azokat az általános rész büntethetőségi feltételeivel. 11. AZ ELKÖVETÉSI TÁRGY ÉS AZ ELKÖVETÉSI MAGATARTÁS Földvári 82-94.old 11.1 A bűncselekmény tárgya Ahhoz, hogy fogalmilag eljussunk az elkövetési tárgyhoz, először a bűncselekmény tárgyának fogalmát kell tisztáznunk. Azt sem szabad figyelmen

kívül hagyni, hogy a tv-i tényállás elemeiről van szó (A tv-i tényállás elemei: a bűncselekmény tárgya, a bűncselekmény tárgyi elemei, a bűncselekmény alanya, a bűncselekmény alanyi elemei.) A bűncselekmény tárgyának fogalma - a büntető jogszabály mögött húzódó norma (pl. ne ölj!) - vagy a sértett valamilyen joga (élethez, tulajdonhoz való joga) - Jhering óta szokás valamilyen érdekről beszélni - hazai büntetőjog tudomány képviselői: meghatározott társadalmi viszonyt értenek alatta. Nem minden társadalmi viszony tekinthető a bűncselekmény tárgyának, hanem csak azok, amelyek létezéséhez és funkcionálásához táradalmi érdek fűződik. A védelem tárgya mindig az a társadalmi viszony, amelynek létezéséhez társadalmi érdek fűződik: ez a bűncselekmény tárgya. A bűncselekmény tárgya a törvényhozó által védeni kívánt azon társadalmi viszony, amelyet az elkövető magatartása sért, vagy veszélyeztet. A

bűncselekmény tárgyának jelentősége - az elméletben - alapfogalom - a büntetőjog tudományának egész rendszere ezen épül fel - tárgy nélkül nincs társadalomra veszélyesség, társadalomra veszélyesség nélkül nincs bűncselekmény - a törvényhozásban a törvényhozó alkosson-e bűncselekményi tv-i tényállást, és ha igen, milyen büntetést helyezzen kilátásba, nagymértékben a védelmet igénylő társadalmi viszonytól, tehát a bűncselekmény tárgyától függ - mindennapi jogalkalmazói munkában: a tárgy szerepe megmutatkozik - az elkövetett cselekmény minősítésénél - a büntetés kiszabásánál. Különböző tárgyfajták - általános tárgyak - különös tárgyak - egyes tárgyak. A bűncselekmény általános tárgya - amelyet minden bűncselekmény sért - ilyen a jogrend. A bűncselekmény különös tárgya - az életviszonyok szűkebb körét jelenti 22 - öt különös tárgyat sorol fel a jogalakotó - állami rend -

társadalmi rend - gazdasági rend - állampolgárok személye - állampolgárok jogai A bűncselekmény egyedi tárgya Egyes bűncselekmények megvalósítása már egy olyan önálló életjelenség ellen irányul, amely egy meghatározott társadalmi viszony létezésének, funkcionálásának az egyik előfeltételét képezi. Ezt a jelenséget nevezhetjük a bűncselekmény egyedi tárgyának. 11.2 Az elkövetési tárgy (a bűncselekmény tárgyának másféle megkülönböztetése) - jogi tárgy - elkövetési tárgy. Jogi tárgy: az az életjelenség, amely számára a törvényhozó a büntetőjogi védelmet biztosította. Elkövetési tárgy: az a fizikai feltétellel bíró dolog, amelyen a védelmet igénylő érték megjelent. Például: - emberölés esetén: - jogi tárgy: az élet - elkövetési tárgy: az emberi test - lopás esetén - jogi tárgy: a tulajdon - elkövetési tárgy: maga a dolog. A bűncselekmény tárgyának a törvényi tényállással való

kapcsolata - nem minden tv-i tényállás jelöli meg az általa védett társadalmi viszonyt - ilyen általában az állam elleni bűncselekmény tv-i tényállása, pl. - az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása - lázadás - kártevés - rombolás - hazaárulás - hűtlenség - izgatás - vannak tv-i tényállások, melyek csak utalnak a bűncselekmény tárgyára - pl. Btk 169 §: "aki más magzatát elhajtja" (a magzat életének védelme) - pl. Btk 316 § (1): "Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa" (a tulajdonviszony védelme) - a legtöbb tv-i tényállás sem a bűncselekmény tárgyának tekinthető társadalmi viszonyokról, sem azok hordozóiról nem tesz kifejezetten említést - pl. Btk 197 §, ahol a törvényhozó a nő nemi szabadságát, mint személyiségének egyik megnyilvánulását kívánja védeni. 11.3 A bűncselekmény tárgyi elemei Az elkövetési magatartás Földvárinál nem szerepel.

Helyette, mint szükségszerű tárgyi elem, az emberi cselekmény szerepel. A tv-i tényállás elemei: a bűncselekmény tárgya, a bűncselekmény tárgyi elemei, a bűncselekmény alanya, a bűncselekmény alanyi elemei. A bűncselekmény tárgyi elemei lehetnek szükségszerűek, gyakoriak és esetlegesek. - szükségszerű tárgyi elem - az emberi cselekmény - gyakori tárgyi elem - a cselekmény következményei - az okozati összefüggés 23 - esetleges tárgyi elem - az elkövetés módja - az elkövetés helye - az elkövetés ideje - az elkövetés eszköze A szükségszerű tárgyi elem: az emberi cselekmény (Földvári 88-94.old) A cselekmény alapfogalom. A cselekmény fogalmának meghatározására három fő irányzat alakult ki: - kauzális cselekményfogalom (klasszikus iskola): a cselekmény olyan akaratlagos magatrtás, amely a külvilágban meghatározott következményeket idéz elő - finális cselekménytan szerint a cselekmény nemcsak az akarattól

meghatározott kauzális folyamat, hanem lényege szerint célratörő tevékenység - szociális cselekményfogalom: a kauzalitás és a finalitás mellett kiemeli a cselekmény társadalmilag jelentős voltát A cselekmény lehet: - magatartás - mulasztás. A magatartás lehet - aktív (cselekvés) - passzív (mulasztás) Az emberi viselkedés formái Alapformája a mozgás. Tisztán testi mozgások: - reflexmozgás - központi idegrendszer közreműködése nélkül jönnek létre - büntetőjogi felelősségrevonás alapjául nem szolgálhat - automatikus mozgás - a központi idegrendszer irányításával történnek meg - büntetőjogi szempontból relevánsok Pszichikai mozgás - gondolkodás. A tulajdonképpeni cselekvés a testi és pszichikai mozgások egysége. 1. fázis: - szükségletek jelentkezése - motívumok harca - a szükséglet kielégítésére alkalmas célképzet kialakulása - a célképzet megvalósítására irányuló magatartásmód elhatározása. 2.

fázis - az első fázisban született elhatározás megvalósítása - aktív magatartás: a célképzet realizálása tevőlegesen testmozgások végzésével - passzív magatartás: a cél eléréséhez tartózkodni kell a tesmozgásoktól. Tehát: a magatartás mindig egy elhatározás megvalósítása. Ha ez az ok-okozati összefüggés nem áll fenn, sem a testmozgás, sem a passzivitás nem tekinthető magatartásnak. Magatartásegység, vagy cselekményegység A kérdés az, hogy meddig terjed egyetlen magatartás? A magatartásegység fogalmi körének megvonásánál egyenlő mértékben figyelembe kell venni az objektív és szubjektív jellegű ismérveket. Objektív jellegű ismérvek: pl. az időbeli összefüggés Szubjektív jellegű ismérvek: az egyes részaktusok között fennálló pszichikai kapcsolat. Egy magatartásnak, egy cselekménynek tekintjük azokat a tevékenységi aktusokat, amelyek megszakítatlanul következnek egymás után és amelyek között olyan

belső - következmények által is meghatározott - összefüggés áll fenn, hogy együttesen egy egésznek látszanak. 24 B. 56-64old ugyanez a tétel - 11 Az elkövetési tárgy és elkövetési magatartás - másképpen 11.1 Az elkövetési tárgy A bűncselekmény tárgya - az elkövetési tárgy - a jogi tárgy. A jogi tárgy: az általános tv-i tényállás szükséges eleme. Nem valóságos, fizikai értelemben vett tárgyat jelent. Olyan jogi műszó, ami elvont fogalmat takar A jogi tárgy az a társadalmi viszonyokban kifejezésre jutó érdek vagy érték, amelyet a bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet. A jogi tárgy fajtái - közvetlen jogi tárgy: az adott bűncselekmény által legkonkrétabban támadott társadalmi viszony (érdek, érték) - különös jogi tárgy: az egymással rokon, közvetlen jogi tárgyak gyűjtőfogalma - általános jogi tárgy: a büntetőjogilag védett társadalmi viszonyok (érdekek, értékek) összessége (jogrend) Az

elkövetési tárgy: az általános tv-i tényállás nem szükséges eleme. Az elkövetési tárgy olyan fizikai értelemben vett dolog, amire, vagy akire nézve a bűncselekmény elkövetője az elkövetési magatartást megvalósítja. Elkövetési tárgy az a személy is lehet, akire a bűncselekmény elkövetése irányul. E személy a bűncselekmény ía. A passzív alany és a bűncselekmény sértettje nem minden esetben jelölik ugyanazt a személyt. A passzív alany egyúttal mindig sértett A sértett - büntetőeljárás-jogi fogalom. A passzív alany - anyagi jogi fogalom. 11.2 Elkövetési magatartás (B 58-64old) Elkövetési magatartásnak azt az emberi magatartást tekintjük, amelynek objektív hatásirányában következik be a jogtárgy sérelme, veszélyeztetése, ill. amelynek objektív hatásirányában jelentkezik a tvi tényállásban megfogalmazott eredmény Elkövetési magatartás = cselekmény = objektív és szubjektív mozzanatok egysége. A büntetőjog

az elkövetési magatartással szemben két konjunktív feltételt támaszt: - hatóképesség (objektív): tényleges hatás létrehozására való képesség - akaratlagosság (szubjektív) - akaratlagos tevéssel - akaratlagos mulasztással - tiszta mulasztás - vegyes mulasztás. Objektíve hatóképes az a cselekmény, mely a társadalomban lényeges következményt idéz elő. 12. AZ EREDMÉNY Földvári 94-95.old Az eredmény itt, mint gyakori tárgyi elem szerepel. Az eredmény a cselekmény következményének egyik fajtája (a veszélyeztetés mellett). A magatartás által előidézett következmény két alakja: - az eredmény - és a veszélyeztetés. Eredménynek nevezzük a bűncselekmény tárgyának minősülő társadalmi viszony hátrányos megváltozását. Veszélyeztetésről beszélünk, ha a magatartás olyan helyzetet, állapotot idéz elő, amely a bűncselekmény tárgyának megváltozását valószínűsíti. A törvényhozó az eredményt nem minden esetben

értékeli (tekintve, hogy magatartási tv-i tényállások alkotása azt eredményezi, hogy a tv-i tényállásban körülírt magatartás tanúsítása önmagában, következményeitől függetlenül is érvényesül. 25 A törvényhozó a veszélyeztetést különbözőképpen értékelheti: - a veszélyeztetési tv-i tényállások tekinthetők megvalósultnak - vannak olyan tv-i tényállások, amelyek kifejezetten ugyan nem, de tartalmukban veszélyhelyzet előidézésére utalnak (alkalmasak rá) - vannak olyan tv-i tényállások, amelyek általában valóban veszélyt jelentenek a védeni kívánt társadalmi viszonyra Ugyanez a tétel B. 64-66old Az eredményről Az eredmény az általános tv-i tényállás tárgyi oldalának nem szükséges ismérve. Az eredmény - a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben - a külvilágban bekövetkező olyan változás, amelyet - a törvényi tényállás leír. Az eredmény két fajtája - a sérelem

- és a veszély. A sértő eredmények lehetnek - biológiai típusú - gazdasági típusú - társadalmi típusú eredmények. A veszélyt, mint eredményt megfogalmazó tényállásokban a jogi tárgy veszélybe jutása az eredmény. A veszély típusai - közvetlen veszély (személyre és helyzetre konkretizált) - veszély, mint eredmény (időben és térben nem mérhető veszélyhelyzet) Az elkövetési magatartások az eredmény tükrében - kizárólag tevéssel elkövethető bűncselekmény - tartalmazhat eredményt (csak tevéssel elkövethető materiális delictum) - lehet immateriális (tiszta tevékenységi bűncselekmény) - kizárólag mulasztással elkövethető cselekmények - tartalmazhat eredményt (csak mulasztással elkövethető materiális delictum) - lehet immateriális (tiszta mulasztásos bűncselekmény). 13. AZ OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS Földvári 95-101.old Az okozati összefüggés a bűncselekmény gyakori tárgyi eleme. A büntetőjogban az okozati

összefüggés a magatartás és egy eredmény - vagy veszélyes helyzet - közötti összefüggést jelenti. Az okozati összefüggés vizsgálatára a következményeket is értékelő törvényi tényállások esetében kerülhet sor. Az okozati összefüggés vizsgálatára csak az eredményt és veszélyeztetést értékelő tényállások azon esetében van szükség, amikor az elkövető aktív magatartással idézte elő a következményeket. Az okozati összefüggés nem büntetőjogi jellegű jelenség. Fogalmának meghatározására a filozófia illetékes. Leglényegesebb filozófiai alaptételek A determinizmus elve - a természeti és társadalmi életben egyaránt érvényesől - minden jelenségnek oka van - az okozati összefüggés objektív kategória - az okozati összefüggés a természeti és társadalmi élet leegyszerűsítését jelenti. Elméletek annak a kérdésnek vizsgálatára, hogy egy emberi magatartás és egy eredmény között áll-e fenn okozati

kapcsolat - feltétel-egyenértékűségi elmélet 26 - két alaptételen épül fel - minden okozat létrejötte sok feltétel együttes fennforgásának a következménye, s ezek a feltételek egyenértékűek - az okozati összefüggéstől élesen elkülönítendő a bűnösség - első tétel nem állja meg a helyét, második igen - a teória latin elnevezése: conditio sine qua non - okkiválasztási teóriák - az eredményhez vezető okfolyamatban résztvevő feltételek közül egyet kiemelnek és azt tekintik oknak - az elmélet buktatója: a kiemelés szubjektív alapon történik és így szubjektív elemek kerülnek az objektív jellegű okozatosság eldöntésébe - az okkiválasztó teóriák egyike, az adekvát teória - ha a magatartás tanúsításából következtetni lehet az eredmény beálltára - az előre látható eredményt tekintik adekvátnak - relevanciaelmélet - a büntetőjogi felelősség feltétele nem egyszerűen egy okozati összefüggés,

hanem egy büntetőjogi szempontból releváns okozatosság. Az elméletek tanulsága: - szükséges az okozati összefüggést és bűnösséget szétválasztani - a conditio sine qua non elmélet által alkalmazható módszer alkalmas arra, hogy az okozati összefüggés vizsgálatánál helyes állásfoglalásra jussunk - ez a módszer: ha elhagyjuk a magatartást, bekövetkezne-e az eredmény - még egy kérdés: meghatározott eredmény és meghatározott személy mulasztása között álhat-e fenn okozati összefüggés - a válasz: nem - a mulasztó nem okozhatta az eredményt, de okozhatta volna annak elmaradását. Ugyanez B. 67old A másikat létrehozó, kiváltó jelenséget nevezzük oknak, a látrehozott, kiváltott jelenséget okozatnak. Az ok és okozat között fennálló kapcsolat az okozati összefüggés. Az okozati összefüggés objektív kapcsolat az elkövető cselekménye és a tényállásszerű eredmény között. Az okozati összefüggésnek megléte

önmagában még nem jelenti azt, hogy a büntetőjogi felelősségrevonás lehetősége fennáll. Az okozati összefüggés hiánya már a büntetőjogi felelősségrevonás első lépcsőjében kizárja a felelősségrevonás lehetőségét. 14. A BŰNCSELEKMÉNY ALANYA Földvári 104-108.old Alany az az elkövető, akit a bűncselekmény megvalósítása miatt felelősségre lehet vonni, akivel szemben büntetést is lehet alkalmazni. Bűncselekmény alanya olyan természetes személy lehet, aki rendelkezik az alannyá válás feltételével. Az alannyá válás feltétele a beszámítási képesség Beszámítási képesség - a bűnösség feltétele - klasszikus büntetőjogi irányzat azonosította a normál lelkiállapottal - Merkel: a beszámítási képesség az ember azon tulajdonsága, melynél fogva képes saját mértéke szerint cselekedni (viszont az elmebeteg is saját mértéke szerint cselekszik) - Tarde: akinek a cselekmény utáni én-je azonos a cselekmény

előtti és alatti én-jével (egyes elmebetegségi kórformák nem szüntetik meg az én azonosságát) - Liszt a beszámítási képességet a motívumok általi normális meghatározottsággal azonosította (gyengéje: a mai napig nem sikerült behatárolni, hogy mi a normális és mi az abnormális) - a büntető törvénykönyvek e fogalmat nem határozzák meg - a felróhatóság legalapvetőbb feltétele, hogy a cselekvő legeyn tisztában cselekményévek, annak 27 társadalmi értékelésével, erkölcsi megítélésével - a beszámítási képesség az embernek azon testi-pszichikai állapota, amelynél fogva képes cselekményét megfelelő társadalmi-erkölcsi értékelésben részesíteni és ezen értékelésnek megfelelően cselekedni. Kétféle alany létezik: - aktív alany az, aki a bűncselekményt elköveti - passzív alany az, akin, vagy aki ellen a bűncselekményt elkövetik. Beszámítási képesség vizsgálatára a passzív alanynál is szükséges

lehet. Az "akaratnyilvánításra képtelen állapot" nem azonos a beszámítási képesség hiányával. A bűncselekmény alanya B. 68-70old A bűncselekmény alanya az általános tv-i tényállás szükséges szubjektív eleme. Alany= tettes és részes. Alany lehet: - általános - speciális. Általános alany - a bűncselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltött - legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkező - természetes személy (élő ember) lehet. Fiatalkorúra (14-18. között) speciális szabályok vonatkoznak (VIII fejezet) Beszámítási képesség két konjunktív eleme: felismerési képesség és akarati képesség. Bűncselekmény elkövetője jogi személy nem lehet. Speciális alany Vannak olyan bűncselekmények is, amelyek tettese csak olyan személy lehet, aki az általános alannyá válás feltételein túl további követelményeknek, egyéb ismérveknek is megfelel. Az ilyen személy a speciális alany. Többlet

ismérvek - állampolgárság (hazaárulás) - foglalkozás (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés) - nemhez való tartozás (erőszakos közösülés) - állás (kényszervallatás) - állapot (fogolyzendülés). 15. A SZÁNDÉKOSSÁG A szándékosság Földvári 109-113.old Btk. 13 § A törvényhozó nem a szándék, hanem a szándékos bűnelkövetés fogalmát határozta a Btk. 13 §-ában meg. Az egyén belső világában lejátszódó folyamatban kiemelkedő jelentőségűek az értelmi, a tudati elemek. A cselekmény elhatározását megelőző folyamatban jelentős szerepet játszanak az érzelmi jellegű mozzanatok is. A harmadik lelki tényező az akarat. A szándékos bűnelkövetés lelki háttere tehát: - az értelem, az érzelem és az akarat - mindhárom tényező szerepe lényeges - szándékosság esetén mindhárom lelki tényező pozitívan részt vesz a magatartás kialakításában - egyenes szándék (dolus directus) - eshetőleges szándék (dolus

eventualis). A szándékosság B 70-74.old 28 A bűnösség (szándékosság, gondatlanság) az általános tv-i tényállás alanyi oldalának szükséges szubjektív eleme. Btk. 13 § Lélektani szándék - nem hordozza a társadalom rosszalló ítéletét - magában foglalja a célt is - beszámítási képességgel nem rendelkező személy cselekményét is jellemezheti Büntetőjogi értelemben vett szándékos elkövetés - magában hozrdozza a társadalom rosszalló ítéletét - nem követeli meg a célzatosságot - legalább korlátozott beszámítási képességet kíván meg A Btk. 13 § a szándékosság két formája A dolus directus (egyenes szándék) és a dolus eventualis (eshetőleges szándék) közötti különbség alapja az érzelmi összetevőben rejlik. A szándékosság érzelmi oldala A büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró lelki jelenségek az értelem, az érzelem és az akarat. A szándékosság fogalmilag súlyosabb alakzata az egyenes

szándék. Egyenes szándékkal követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja. A szándékosság fogalmilag enyhébb alakzata az eshetőleges szándék. Eshetőlegess szándékkal követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit nem kívánja, de bekövetkezésükbe belenyugszik, velük szemben közömbös. A szándék két formája között a minősítés szempontjából nincs különbség. A büntetés kiszabása során kerül értékelésre ugyanúgy, mint a szándék intenzitása. A szándékosság értelmi oldala A magatartás tényleges következményeinek az előrelátása, amely a szándékosság mindkét formáját azonos módon jellemzi. A következmények konkrét előrelátását nem azonosíthatjuk azok tényleges bekövetkezésének előrelátásával. A szándékosság értelmi oldalán meg kell különböztetnünk a tények tudatát (tényszándékot) és a cselekmény társadalomra veszélyességének tudatát

(jogellenességi szándékot). A tények tudata az ún. szituációs ismérvek tudata: elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, eredmény, okozati összefüggés (ezt persze az elkövetőnek nem jogi szakkifejezésekkel kell elgondolnia). A cselekmény társadalomra veszélyességének elkövetéskori tudata azt jelenti, hogy az elkövető tisztában van cselekményének a társadalmi elvárásokkal ellenkező jellegével. Btk.-Komm 16. A GONDATLANSÁG Földvári 113-116.old Btk. 14 § A gondatlanság két alakzata - a gondatlanság súlyosabb alakzata: az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit - nem bízik abban - nem kívánja - csak reméli annak elmaradását - az elkövetőnek a következményekhez való érzelmi viszonyulása negatív - a gondatlanság enyhébb alakzata: az elkövető nem látja előre tettének következményeit - a gondatlanság ezen alakja a hanyagság (negligencia) - szükséges a következmények előrelátásának

objektív lehetősége - az előrelátásnak az elkövetőtől való elvárhatósága A dolus eventualis és a luxuria összehasonlítása: - dolus eventualis esetén az elkövető belenyugszik a társadalomra veszélyes következmények beállásába - luxuria (tudatos gondatlanság) esetén bízik azok elmaradásában. A szemrehányhatóság kérdése 29 Hazai jogunkban a törvényhozó úgy vonta le a bűnösségi alakzatok közötti különbségek következményeit, hogy a gondatlan elkövetések bűncselekménykénti értékelését általában mellőzte: bűncselekménynek rendszerint csak a szándékos elkövetések minősültek. A préterintencionális bűncselekmények Jellemzője: az elkövető szándékos cselekményével olyan következményeket is előidéz, amelyek kívül esnek a szándékosság körén. Hazai büntetőjogunkban az elkövető büntetőjogi felelőssége a bűnösség meglétére korlátozódik. Ezt az elvet rögzíti a Btk. 15 §-a is Tipikus

préterintencionális jelenség: szándékosság a rongálás vonatkozásában, gondatlanság az eredmény vonatkozásában. A préterintencionális bűncselekmények jogkövetkezmények tekintetében szándékos bűncselekmények. minősítés szempontjából gondatlan bűncselekmények. 17. AZ EREDMÉNYÉRT, MINT A BŰNCSELEKMÉNY MINŐSÍTŐ KÖRÜLMÉNYÉÉRT VALÓ FELELŐSSÉG. A VEGYES BŰNÖSSÉG A vegyes bűnösség legáltalánosabb értelemben akkor, ha az objektív tényállási elemek egy részére a szándékosság, más részére pedig a gondatlanság terjed ki. De: a büntetőjogban a vegyes bűnösségű bűncselekmények vagy gondatlanok, vagy szándékosak. Alaptényállások tekintetében: az egész bűncselekmény gondatlannak minősül, ha akár csak egyetlen ismérve is gondatlan. Minősített esetek tekintetében: ha a szándékos bűncselekmény minősítő körülménye eredmény, amire az elkövetőnek csak gondatlansága terjed ki.Ez a szoros értelemben vett

vegyes bűnösség BTK 15.§ /(Ilyen pl a halált okozó testi sértés) Földvári 147-153.old (A "tévedésnél") A Btk. 15 §-a különbséget tesz az eredmény és egyéb körülmények között Csak az eredmény tekintetében elégszik meg a gondatlansággal, egyéb körülmények tekintetében nem. Abban az esetben tehát, ahol az elkövető olyan eredmény tekintetében téved, amelyet a törvényhozó a minősített eset tényállásában értékelt, tévedése nem lényeges, ha azt gondatlanság okozta. Lényeges viszont minden más minősítő körülmény esetében a tévedés. A minősítő körülmények ugyanis a szándékos elkövetés büntetését súlyosbítják, a gondatlan elkövetést nem. Pl. ha valaki tévedésben van az emberölés súlyosabb elbírálását megalapozó hivatalos személyi minőséggel, akkor is csak az alapeset megvalósítása miatt vonható felelősségre, ha tévedését nagyobb gondossággal elháríthatta volna. 18. A

BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGREVONÁS AKADÁLYAINAK RENDSZERE Földvári 120-122.old Btk. 22 §: a büntethetőséget kizáró okok Btk. 32 §: a büntethetőséget megszüntető okok továbbá: a büntetőeljárás megindítását és lefolytatását akadályozó okok Büntethetőséget kizáró okok - társadalomra veszélyességet kizáró okok - jogos védelem - végszükség - társadalomra veszélyesség csekély foka - tényállásszerűséget kizáró okok - alannyá válást kizáró beszámítási képesség hiánya - gyermekkor - kóros elmeállapot - magatartást kizáró okok - kényszer és fenyegetés - bűnösséget kizáró okok 30 - tévedés - tv-ben maghatározott egyéb kizáró okok - tv-ben nem meghatározott kizáró okok Büntethetőséget megszüntető okok - az elkövető halála - az elévülés - a kegyelem - a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, vagy csekéllyé válása - a tv-ben meghatározott egyéb ok Büntetőeljárást

akadályozó okok - magánindítvány hiánya - feljelentés hiánya - kívánat hiánya. BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK Gyermekkor kóros elemállapot kényszer és fenyegetés tévedés a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka jogos védelem végszükség magánindítvány hiánya a tv-ben meghatározott egyéb ok BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK Elkövető halála Elévülés Kegyelem a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, vagy csekéllyé válása tv-ben meghatározott egyéb okok 17. § (3), 18 § (2), 73 § (3), 124 § 139. § (3), 140 § (3), 147 § (4), 196 § (4) 229. § (6) 282/A § a) és b) pont 297. § (2), 303 § (6), 310/B § (4) BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK A társadalomra veszélyességet kizáró okok (nevesítettek) jogos védelem 29. § végszükség 30. § cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka 28. § A társadalomra veszélyességet kizáró okok (nem nevesítettek) megengedett

kockázatvállalás jogszabály engedélye 31 hivatásbeli kötelesség (orvos) teljesítése házi fegyelmi jog gyakorlása sértett beleegyezése Beszámítási képességet kizáró okok gyerekkor 23. § kóros elmeállapot 24. § ittasság kérdése 25. § kényszer és fenyegetés 26. § Bűnösséget kizáró okok tévedés, ténybeli 27. § (1) tévedés, társadalomra veszélyességben 27. § (2) elöljáró parancsa Büntethetőséget kizáró másodlagos okok magánindítvány hiánya 31. § (1) kívánat hiánya 183. § (3) kizárólagos feljelentés hiánya /4. § (2), 6 § (2), 236 § (1) és 240 §/ Tv-ben meghatározott egyéb kizáró okok 150. § (2), 182 § (1), 203 § (2), 223 § (2) 241. § (1) a), b) és 243 § (2) a), b) 244. § (4), 253 § (3), 269 § (2), 273 § (2) 290. § (6), 291 § (2), 300/B §, 344 § Tv-ben nem meghatározott egyéb kizáró okok 19. A BESZÁMÍTÁST KIZÁRÓ OKOK Földvári 134-145.old Gyermekkor Ptk. 23 § Elméletileg az lenne a

legtisztább szabályozási mód, ha nem az elkövető kora határozná meg az alannyá válás lehetőségét, hanem az, hogy adott személynél az előrelátó képesség és az értékelő képesség kialakult-e, vagy sem. A gyakorlatban a trövényhozó felállít egy (megdöntehetetlen) vélelemet. Vélelmezi azt a kort, amikor a büntetőjogi felelősségrevonáshoz szükséges értelmi fejlettség be szokott következni. A büntethetőség szempontjából az elkövetési életkornak van jelentősége és nemaz elbíráláskorinak. Kóros elmeállapot Btk. 24 Az emberek túlnyomó többsége rendelkezik beszámítási képességgel. Ez a tipikus eset Kivételesen fordul elő ennek hiánya. A beszámítási képesség feltételei - előrelátási képesség - értékelő képesség - akarati képesség. A beszámítási képesség vizsgálatának módszerei - biológiai módszer - pszichológiai módszer - vegyes módszer. A magyar Btk. a vegyes módszert követi (Az okok

meglétét szakértő megállapítja, azoknak hatását illetően a bíróság dönt.) A kóros elmeállapotok 5 megnyilvánulási formája - elmebetegség - gyengeelméjűség - szellemi leépülés - tudatzavar 32 - személyiségzavar. Elmebetegségek - schizophrenia - paralysis progressiva - toxikus elmebántalmak - paranoia - mániás-depresszioó - epilepszia. Gyengeelméjűség (oligophrenia) - debilitás - imbecilitás - idiotizmus Veleszületett értelmi fogyatékosságok. Szellemi leépülés (dementia) A korábban kifejlődött értelmi képesség fokozatos hanyatlása. Tudatzavar - élettani alapon - menstruáció - szülés alatti és utáni állapot - klimaktérium - mérgezésből - ittasság - kábítószertől bódult állapot - kedélyállapot-változás - felindulás - harag - félelem - ijedtség - ingerültség - betegségekből - különösen az agy, a gerincvelő betegségéből - sérülésekből - kábítószer alkalmazásából. Személyiségzavar Nem

betegség, hanem állapot. A pszichopata diszharmónikusan fejlett személyiség A lelki szerkezet diszharmóniája és ebből fakadóan kóros reakciókészésg jellemzi. Fajtái: - ösztönpszichopata - legjelentősebbek a nemi ösztön zavarai - szenvedélypszichopaták és impulsivpszichopaták (érzelmi behatásokra dührohamokkal reagálnak) - affektív pszichopata - túl élénk, vagy túl levert, továbbá ingerlékeny - akaratpszichopata - az állhatatlan és fanatikus pszichopaták - jellempszichopaták - a szenzitív pszichopaták: kórosan elzárkozóak, különcködők - hisztériás pszichopaták A beszámítási képesség hiányának és korlátozott voltának jogi értékelése - nem büntethető az, akinek nincs beszámítási képessége - önmagában sem a kóros elmeállapot, sem az értelmi vagy akarati képesség hiánya nem zárja ki a beszámítási képességet 33 - a beszámítási képesség akkor tekinthető kizártnak, ha: - valamilyen kóros

elmeállapot forog fenn - az értelmi vagy akarati képesség hiányzik - a képességhiánynak valamilyen kóros elmeállapot az oka - a kóros elmeállapot fennforgása orvosszakértővel bizonyítandó - korlátozott beszámítási képesség esetén a beszámítási képesség nem teljes, de nem is hiányzik teljesen - a korlátozott beszámítási képesség megítélése - vannak, akik azt kívánják, hogy ezek a személyek gyógyító, vagy biztonsági intézkedésben részesüljenek - vannak, akik szerint büntetésük szükséges, de mellete, vagy utána részesüljenek gyógykezelésben, vagy biztonsági intézkedésben. Két vitás kérdés - a részleges, partiális beszámítási képesség - egyik nézet szerint előfordulhat, hogy a rendellenes elmeállapot egyes bűncselekmények esetében kizárja, más bűncselekmény esetében nem zárja ki a beteg beszámítási képességét - más nézet szerint a beteg agy rányomja bélyegét a betegségben szenvedő minden

cselekményére - a lucidum intervallum - némileg hasonló probléma, mint a partiális beszámítási képesség esetén - legfeljebb korlátozott beszámítási képességről beszélhetünk, de teljes felelősségről. - az actio in libera causa - a beszámítási képességnek a cselekmény elhatározásától annak végrehajtásáig megszakítás nélkül meg kell lenni - nem vonható felelősségre a bűncselekmény elkövetője amiatt a cselekmény miatt, amelyet ugyan a beszámítási képesség birtokában határozott el, de beszámíthatatlan állapotban hajtott végre - ez alól kivétel az actio in libera causa, amikor a beszámítási képességet maga az elkövető szakította meg abból a célból, hogy valamilyen bűncselekményt kövessen el (pl. leittasodott) A kényszer és a fenyegetés Btk. 26 Egyik nézet szerint a kényszer és a fenyegetés is a beszámítást képességet kizáró ok, mivel a beszámítási képesség a cselekvő értelmi-értékelő és

akarati képessége. Földvári véleménye szerint ez nem helytálló így. Bűnösségről csak akkor van szó ha az elkövetőnek van beszámítási képessége, beszámítási képesség vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a magatartás tanúsítására került sor. Tehát: a kényszer a magatartás létrejöttét kizáró ok Kényszeren értjük az emberi testre gyakorolt olyan fizikai ráhatást, amely meghatározó erejű. A kényszer tehát testileg determinál. Fenyegetésnél a hatás nem a testre, hanem a pszichikumra irányul. A hatás nem determináló, hanem motiváló, befolyásoló erejű. A fenyegetés tehát pszichikailag motivál A kényszer és a fenyegetés közötti átmeneti alakzatok - akartot hajlító kényszer - a kényszerítő közvetlenüé a kényszerített testére gyakorol hatást (pl. valakit addig ütlegelnek, amíg nem hajlandó a kívánt magatartás tanúsítására - pszichikai kényszer - a hatás a pszichikumra irányul, de

elháríthatatlanul (pl. hipnózis, vegyi anyagnak az agyba juttatása, etc.) 20. AZ ITTAS, VAGY BÓDULT ÁLLAPOTBAN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG Történeti fejlődés - Csemegi kódex 34 - csak az actio libera in causa körében szabályozza (célzatos leittasodás) - ok: azért iszik, hogy bűncselekményt kövessen el, akkor javára a tudatzavar nem vehető figyelembe - Kúriai gyakorlat - az előző megoldás hiányos, pl. ha nem szándékos - használja a tudatzavarra vonatkozó szabályokat - 1948/XLBIII.tv(IIIBN) - gondatlan actio libera in causa - leittasodás miatt büntethető az, aki önhibából kerül beszámítóképességet kizáró ittas állapotba - bűncselekmény törvényi feltétele meghaladja az egy év szabadságvesztést - hátrányai: - alacsony büntetés (max.1 év) - a tényleg elkövetett bűncselekmény elveszetette önállóságát - 1961/V.tv(BTK) és 1978/IVtv(BTK) - a megoldás a LB-tól született: 1961.28szElvi Döntés

(BTK-ban a IIIszBED) - nem alkalmazhatók a BTK-nak a tudatzavarra vonatkozó általános szabályai Földvári 141-145.old Az alkoholfogyasztás és a bűnözés között szoros összefüggés áll fenn. Az ittas állapot nem azonosítható a tudatzavar egyéb eseteivel. Ezekben az esetekben ugyanis az elkövető vétlenül kerül a szóban forgó állapotba. Az olyan tudatzavarral, amelyet alkohol, vagy bódítószer fogyasztása idéz elő a fogyasztója rendszerint számol. Erre utal a BTK 25§-a A tudatzavar kisebb, vagy nagyobb fokozatával járó alkoholfogyasztás három esete - típusos részegség - az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és töménységétől, a szervezet tűrőképességétől függ, hogy valaki milyen mennyiségű alkoholtól lesz részeg - első fázis: a hangulat emelkedik - második fázis: a depresszió - harmadik fázis: alvás szakasza - a patológiás, vagy atípusos részegség - kóros reakció, súlyos pszichopatikus tünetekkel - az

alkoholtűrőképesség (kvalitatív intolerancia) szokatlanul alacsony foka - született adottság, de gyakran fordul elő idült alkoholistáknál, kiválthatják alkalmi okok is - LB III.sz Büntető Elvi Döntések: az atípusos részegség további jellemző tünetei - a kóros részegség esetén ritkán fordul elő valamennyi tünet együttes jelentkezése - abortív patológiás részegség - átmenet a típusos és a patológiás részegség között - LB III.sz BED: lényegesen különbözik a típusos részegségtől, ugyanakkor azonban nem tekinthető ez az állapot a beszámítást kizáró részegségnek sem Az ittasság büntetőjogi értékelése - a BTK 25.§-a a típusos részegség esetére vonatkozik - az ilyen részegség nem értékelhető sem a beszámítási képességet kizáró, sem azt korlátozó körülményként - az elkövetőt úgy kell felelősségre vonni, mint aki a cselekményét a beszámítási képesség teljes birtokában követte volna el - a

patológiás részegség a heveny elmebetegséggel egyenlő állapotnak tekinthető - patológiás részegség esetében nem kerülhet sor a türvény 25.§-ának alkalmazására - azonban: idült alkoholista cselekménye nem tekinthető patológiás részegségben elkövetettnek - az idült alkoholizmus önmagában nem értékelhető az elmeműködés olyan zavarának sem, amely kizárná a BTK 25.§-a alkalmazásának lehetőségét - hosszabb időn át tartó folyamatos alkoholizálás azonban rendellenes személyiség kialakulását (személyiségzavart) idézhet elő, s ez már a BTK 24.§-a alkalmazását teszi indokolttá - az abortív patológiás részegség nem osztja sem a típusos, sem a patológiás részegség jogi sorsát 35 - nem alkalmazható sem a BTK 25, sem a 24. §-a - az elkövető büntetheő ugyan, de büntetése a BTK 24.§ (2)-ának megfelelően enyhíthető A BTK 25.§-a és a büntethetőség elve - a bűnösség nem a bűncselekmény elkövetéséhez

kapcsolódik, hanem annak a tudatzavarnak az előidézéséhez, amelyben a bűncselekmény elkövetése megtörténik (önhiba) - bizonyos gondatlanság feltétlenül jellemzi az ittas állapotban bűncselekményt elkövető személyt - nehézséget jelent annak eldöntése, hogy az ittas állapotban megvalósított bűncselekmény szándékosan, vagy gondatlanul elkövetett - szinte megoldhatatlan a kérdés, amikor az ittasság által előidézett tudatzavar kizárja az elkövető - beszámítási képességét, ha ugyanis a beszámítási képesség hiányzik, fel sem merülhet a bűnösség kérdése, így az sem, hogy az elkövető szándékosan, vagy gondatlanul követte-e el cselekményét 21. A JOGOS VÉDELEM Földvári 123-131.old Btk. 29 § A társadalomra veszélyességet kizáró ok. Nem büntethető, mivel cselekménye nem bűncselekmény. Nem büntethető, mivel nem veszélyes a társadalomra. Sőt, az ilyan cselekmény a társadalomra hasznos A jogos védelem -

támadást tételez fel - ez a támadás aktív emberi magatartás - ez a támadás jogtalan (tehát tényállásszerű) - ez támadás közvetlen - vélt támadás elhárítása nem jogos önvédelem (pl. tolvajok ellen áramot vezetni a kilincsbe) - enenk a támadásnak befejezetlennek kell lennie. Életviszonyok, melyekben jogos védelem keletkezhet - saját, vagy mások személye, javai - fontos: a törvényhozó nem a jogos önvédelem, hanem a jogos védelem intézményét szabályozta. - közérdek - közérdek nem korlátozódik vagyoni jellegű érdekekre - közérdek: közrend, közbiztonság, köznyugalom, államigazgatás és igazságszolgáltatás zavartalan működése, politikai közhangulat. Az elhárítás szükségessége - a támadás ne legyen másképp hárítható, csak diszpozíciószerű cselekménnyel - a jogtalanul megtámadottat nem terheli a menekülési kötelesség - kivételek LB. 15 sz irányelve - hozzátartozótól (felmenő, testvér, házastárs)

fenyegető támadás esetén - kóros elmeállapotban, szemmel láthatóan tudatzavarban szenvedő személy (pl. ittas) tamdása esetén - az arányosság kérdése - a jogos védelmi helyzetben okozott sérelemnek arányosnak kell lennie azzal a sérelemmel, amelyet a jogtalan támadás idézett volna elő, ha nem hárítják el - élet elleni támadásoknál az arányosság kérdése fel sem merülhet (LB 15.sz irányelve) - erőszakos nemi közösülés esetén sem merülhet fel az arányosság kérdése - csak a támadónak okozott sérelem tekinthető jogos védelemnek Jogosultak köre - jogtalan támadást nemcsak a megtámadott, hanem bárki elháríthatja - sértett beleegyezése bizonyos esetekben megfosztja a támadást jogtalan jellegétől. A szükséges mérték túllépése - időbeli túllépés (nem jogos védelem) - az arányosság követelményének megsértésében megnyilvánuló túllépés (ijedtság, felindulás mértéke 36 arányban legyen a túllépés

mértékével). 22. A VÉGSZÜKSÉG Földvári 131-133.old Btk. 30 § A végszükség éppúgy a társadalomra veszélyességet kizáró ok, mint a jogos védelem. A végszükséget nem jogtalan támadás, hanem meghatározott veszély alapozza meg. Végszükséget keletkeztethető veszély előállhat emberi magatartás következtében is háromféleképpen: - előidézhet veszélyt olyan emberi magatartás, amely nem értékelhető jogtalan támadásként - jogtalannak is tekinthető támadás idézte elő a veszélyt, de a "támadó" nincs már a helyszínen - végszükséget keletkeztethet a jogtalan mulasztás is, amely a fent mondottak értelmében nem hoz létre jogos védelmi helyzetet. Végszükséget megalapozhatnak természeti események, vagy állatok is. A veszélynek ténylegesnek, közvetlennek, véletlennek kell lennie. Menthető életviszonyok (u.a, mint jogos védelemnél) - saját, vagy mások személye, javai - fontos: a törvényhozó nem a jogos

önvédelem, hanem a jogos védelem intézményét szabályozta. - közérdek - közérdek nem korlátozódik vagyoni jellegű érdekekre - közérdek: közrend, közbiztonság, köznyugalom, államigazgatás és igazságszolgáltatás zavartalan működése, politikai közhangulat. Mentő tevékenység (hasonló, mint jogos védelemnél - szükségesnek kell lennie - arányosnak kell lennie - a károsult itt általában ugyanolyan vétlen személy, mint a támadó. Mentésre jogosultak köre: - megegyezik a jogos védelemmel - kivétel: akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége, nem hivatkozhat végszükségre. 23. A CSELEKMÉNY TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGÉNEK CSEKÉLY FOKA Földvári 133-134.old Btk. 28 § és Btk 10 § Bűncselekmény az olyan tényállásszerű cselekmény is, amely csak csekély fokban veszélyes a társadalomra. Mértékének meghatározása kizárólag objektív ismérvek alapján történhet. A társadalomra csekély fokban veszélyes

cselekmények elkövetőjének a megbüntetése szükségtelen. Az ilyen cselekményt elkövető személlyel szemben nem hozható felmentő ítélet, hanem csak megszüntető végzés. A tv. csak a büntetés alkalmazását zárja ki Helye van azonban megrovás, mint intézkedés alkalmazásának. Ezt viszont a Btk 71 § kötelező jelleggel írja elő A Btk. 28 § körébe csak az ún magatartási, formális bűncselekmények esnek, amelyek még nem sértettek társadalmi viszonyt, csupán veszélyeztették. Azt is csak távolról, vagyis kisebb veszély bekövetkezésének lehetőségét teremtette meg az elkövető. 24. A BTK-BAN NEM SZABÁLYOZOTT TÁRSADALOMRA VESZÉLYESSÉGET KIZÁRÓ OKOK Földvári 154-158.old A Btk-ban szabályozott egyéb kizáró okok - a cselekmény társadalomra veszélyességével függ össze - hivatalos személy megsértése 232. § (4) 37 - rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés 182. § - az elkövető bűnösségével hozhatók

össze az alábbi körülmények - feljelentési kötelezettség - kivétel: elkövető hozzátartozója - állam elleni bűncselekmények 150. § (2) - tiltott határátlépés és az embercsempészés 219. § (2) - államtitoksértés 223. § (2) - bűnpártolás 244. § (4) - hamis tanúzás 241. § (1) - mentő körülmény elhallgatása 243. § (2) - vesztegetés 253. § (3) - vérfertőzés (18. életév alatt) 203 § (2) A Btk-ban nem szabályozott egyéb kizáró okok - hivatali, hivatásbeli kötelesség teljesítése - bűnüldöző szervek - orvosi hivatás - sértett beleegyezése - pl. aki mást annak kifejezett kívánságára öl meg - sportversenyek során okozott sérülések - euthanázia (aktív és passzív) - megengedett kockázatvállalás - mértékét az alábbiak döntik el - társadalmilag hasznos cél mértéke - az előrelátott hátrány nagysága - a kettő bekövetkezése valószínűségének aránya - nem mentesülhet a felelősségrevonás alól, aki

biztosra veszi a hátrány bekövetkezését és mégis elköveti a cselekményt - ha számíthatott az elkövető a hátrány elmaradására, akkor indokolt a büntetőjogi felelősség megállapításának mellőzése. 25. A TÉVEDÉS Földvári 147-153.old Távedésről beszélünk, ha valakinek a képzetei nem felelnek a valóságnak, Ide tartozik az az eset is, amikor valakinek nincs képzete valamiről (nem tudás). A valóság helytelen ismerete kizárja az elkövető bűnösségét. A tévedés fajai - jogi tévedés - az elkövetőnek a meghatározott életviszony jogi szabályozásáról van a valósággal meg nem egyező képzete - nem tud a cselekmény jogilag tiltott voltáról - jogilag tiltottnak gondol olyan cselekményt, melyet a törvényhozó nem tilalmazott (putatív bűncselekmény) - tud a cselekmény jogilag tiltott voltáról, de annak jogi minősítéséről van helytelen képzete (pl. lopásnak tartja azt, ami rablásnak minősül) - az elkövető a büntetés

mértékét illetően van tévedésben - a cselekmény társadalomra veszélyes jellegében való tévedés - a tényeket helyesen ismeri, de azokból helytelen következtetést von le - a gazdasági bűncselekmények területén számolhatunk ezzel a tévedéssel - kizárja ezt a fajta tévedést, ha valaki tisztában van azzal, hogy cselekménye veszélyes - ténybeli tévedés - tényekről van a valósággal meg nem egyező képzete - az életben leggyakrabban ténybeli tévedések fordulnak elő. 38 A tévedés jogi szabályozása - jogi tévedés - "a jog nem tudása nem mentesít" - de ha a jogismeret hiánya idézi elő azt a téves következtetést, hogy adott cselekmény nem veszélyes a társadalomra, az elkövető a társadalomra veszélyességben való tévedés címén mentesülhet a felelősségre vonás alól - ténybeli tévedés - konstitutív erejű tények azok a tények, amelyeknek a bűncselekmény megvalósulásában szerepe van; konstitutív

erejű minden tény, amelyet a törvényhozó valamely bűncselekmény törvényi tényállásában értékel (pl. megrontás esetén az életkor, emberölés esetén a hivatalos személy) - törvényi tényálláson kívüli tények (pl. ha valaki abban a hiszemben süti rá másra a pisztolyt, hogy az töltetlen, mint a színész az előadás során) - személyben, vagy tárgyban való tévedés (error in persona, error in objecto): nem konstitutív erejű - ha A megöli C-t és B-t akarta megölni, bűnös, nem hivatkozhat tévedésre - ha A rálő B-re és C-t lövi le, nemcsak gondatlan emberölés miatt (C), de emberölési kísérlet (B) miatt is felelősségre kell vonni - okozati folyamatban való tévedés - ha A leüti B-t, s azt gondolja, B meghalt és bedobja B-t a folyóba: A az eredményt előidéző ok tekintetében téved - az elkövető magatartásától független körülményekben való tévedés - ha A leüti B-t, aki korábban agyműtéten esett át, melyről A

nem tudott, s B az egyébként gyenge ütéstől meghal: az elkövető szándékosságát a tévedés kizárja - indokban való tévedés - ha valaki olyan indok hatására követ el bűncselekményt, amely nem felel meg a valóságnak - pl. ha A féltékenységből megöli feleségét, s utóbb kiderül féltékenységének alaptalansága - társadalomra veszélyességben való tévedés - a tévedés akkor zárja ki a büntethetőséget, ha az elkövetőnek alapos oka volt a tévedésre. Egy érdekesség A Btk. 15 §-a különbséget tesz az eredmény és egyéb körülmények között Csak az eredmény tekintetében elégszik meg a gondatlansággal, egyéb körülmények tekintetében nem. Abban az esetben tehát, ahol az elkövető olyan eredmény tekintetében téved, amelyet a törvényhozó a minősített eset tényállásában értékelt, tévedése nem lényeges, ha azt gondatlanság okozta. Lényeges viszont minden más minősítő körülmény esetében a tévedés. A

minősítő körülmények ugyanis a szándékos elkövetés büntetését súlyosbítják, a gondatlan elkövetést nem. Pl. ha valaki tévedésben van az emberölés súlyosabb elbírálását megalapozó hivatalos személyi minőséggel, akkor is csak az alapeset megvalósítása miatt vonható felelősségre, ha tévedését nagyobb gondossággal elháríthatta volna. 26. A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK Földvári 158-164.old Büntethetőséget megszüntető okok Btk. 32 § - az elkövető halála - az elévülés - a kegyelem - a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, vagy csekéllyé válása - a tv-ben meghatározott egyéb ok. Az elkövető halála 39 Fizikailag teszi lehetetlenné megbüntetését, ha az elkövető az elkövetés és a jogerős elítélés közötti időben hal meg. Az ítélet jogerőre emelkedése után az elkövető halála a büntetés végrehajtását zárja ki. Az elkobzás nem büntetés. Az eljárást akkor is

lefolytatják, ha az elkövető még a jogerős ítélethozatal előtt meghal. Az elévülés Btk. 33 § Az elévülés az időmúlás büntethetőséget megszüntető hatása. Hosszabb idő eltelte után nehezebb a bizonyítékok beszerzése. Elévülési idők - halálos ítélet: 20 év - minden más bűncselekmény - azonos a büntetési tétel felső határával, de legalább 3 év - lehet 3, 5, 8, és 15 év. Nem évülnek el - egyes háborús bűntettek - emberiség elleni bűncselekmények - emberölés súlyosabban minősülő esetei Az elévülés kezdő időpontja Btk. 34 § - minden befejezett bűncselekmény elévülése a bűncselekmény megvalósulása napján kezdődik - folytatólagos bűncselekmény esetén a bűncselekmény tv-i tényállásához tartozó legutolsó részcelekmény befejezésének az időpontja az irányadó. Az elévülés félbeszakad Btk. 35 § (1) Csak az ügy előbbrevitelét célzó érdemi rendelkezésnek van félbeszakító hatálya

(adminisztrációs intézkedésnek nincs). Ha az elévülés félbeszakad, ismét elölről kezdődik az elévülés Az elévülés nyugvása A büntetőeljárás felfüggesztése idézi elő. A nyugvás megszünése után folytatódik az elévülés A nyugvási idő nem számít bele az elévülésbe. A kegyelem Közkegyelem: az országgyűlés joga. Egyéni kegyelem a köztársasági elnök joga. Büntethetőséget megszünteti, elkobzást nem. A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, vagy csekéllyé válása Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan veszélytelen a társadalomra, hogy a büntetés szükségtelen. Itt az elkövető személyét jellemző sajátosságoknak semmi jelentősége nincs Önmagában kizárja a büntethetőséget. Ha a társadalomra veszélyesség megszűnik, vagy csekéllyé válik, akkor a büntethetőség csak az elkövető személyére figyelemmel állapítható meg. Ebben az esetben tehát a tárgyi

körülmények mellett vizsgálni kell az elkövető személyét jellemző körülményeket is. A tv-ben meghatározott egyéb ok. Általános rész - Btk. 17 §: kísérlet egyes esetei - Btk. 73 (3)próbára bocsátás esetében, ha a próbaidő kedvezően telik Különös rész - önkéntes elállás alkotmányos rend megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés esetén lázadás esetén, ha önként, vagy a hatóság felhívásáraaz erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja a tömegzavargást - megszűnik a tartási kötelezettség elmulasztása miatt a büntethetősége annak, aki a tartási kötelezettségének eleget tesz az elsőfokú ítélet meghozataláig - megszúnik a hivatalos személy elleni erőszak miatti büntethetősége a csoport tagjánka, ha a csoportot önként, vagy felhívásra elhagyja. 40 27. A MAGÁNINDÍTVÁNY HIÁNYA 28. AZ ELÉVÜLÉS SZABÁLYAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 11/1992.SZ HATÁROZATA Földvári 159-162.old Az

elévülés szabályai Btk. 33 § Az elévülés az időmúlás büntethetőséget megszüntető hatása. Hosszabb idő eltelte után nehezebb a bizonyítékok beszerzése. Elévülési idők - halálos ítélet: 20 év - minden más bűncselekmény - azonos a büntetési tétel felső határával, de legalább 3 év - lehet 3, 5, 8, és 15 év. Nem évülnek el - egyes háborús bűntettek - emberiség elleni bűncselekmények - emberölés súlyosabban minősülő esetei Az elévülés kezdő időpontja Btk. 34 § - minden befejezett bűncselekmény elévülése a bűncselekmény megvalósulása napján kezdődik - folytatólagos bűncselekmény esetén a bűncselekmény tv-i tényállásához tartozó legutolsó részcelekmény befejezésének az időpontja az irányadó. Az elévülés félbeszakad Btk. 35 § (1) Csak az ügy előbbrevitelét célzó érdemi rendelkezésnek van félbeszakító hatálya (adminisztrációs intézkedésnek nincs). Ha az elévülés félbeszakad,

ismét elölről kezdődik az elévülés Az elévülés nyugvása A büntetőeljárás felfüggesztése idézi elő. A nyugvás megszünése után folytatódik az elévülés A nyugvási idő nem számít bele az elévülésbe. Az Alkotmánybíróság 11/1992.SZ határozata Az elévülési idő leteltéhez a megszerzett büntethetetlenség az elévülés leteltének pillanatában teljesen leáll. - Nem lehet utólag sem csökkenteni, sem feléleszteni. - Az elévüléssel végérvényesen megszűnik a bűncselekmény elkövetőjének büntethetősége (alanyi joggá válik büntethetetlensége e cselekmény tekintetében). Ok: a másik oldalon az állam büntető igénye megszűnt, mivel eredménytelenül telt le az az idő, amit magának szabott az elkövető üldözéséhez, megbüntetéséhez. - Az elévülés intézménye biztosítja, hogy az elévülési idő számításának módjai ne változzanak az elkövető terhére az elévülési idő folyása alatt. - Az elévülés

elbírálása kizárólag a bíróságra tarozik. A törvényhozó ebben a kérdésben utólag nem dönthet. Egyéb, büntetőjoggal kapcsolatos rendelkezések - Az ártatlanság vélelmét nem lehet más alkotmányos jog miatt korlátozni. - Az emberi méltóságból következik, csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni. - Köztársasági elnök kegyelmezési jogköre nem korlátozható. - Eljárási . - Jogbiztonság követelménye: - szabályok: világosak, egyértelműek, kiszámíthatóak, előre láthatóak legyenek - visszamenőleges tilalom hatály tilalma a büntetőjogban