Szociológia | Gyermekvédelem » Bartha Annamária - A gyermekvédelmi rendszer felépítése

Bartha Annamária - A gyermekvédelmi rendszer felépítése Gyermekvédelmi ideológia: minden gyermeknek elsősorban családban kell nevelkednie. A gyermekvédelem a széles körű prevencióra helyezi a hangsúlyt és az alapellátásra. Ezzel is segítve, hogy minél kevesebb gyerek kerüljön be szakellátásba, illetve onnan, a családba való visszakerülésüket segítsék. A hatósági intézkedés csak szűk körre terjed ki. Abban az esetben avatkoznak be, ha a gyermek közvetlen veszélyben van. A családban az élete, testi épsége veszélyeztetve van A gyermekvédelem egyik legfontosabb kitétele, hogy csupán anyagi okok miatt egyik gyermek sem kerülhet szakellátásba. Az erre történő pénzbeli ellátások a következők: o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény o Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás o Gyermektartásdíj megelőlegzése o Otthonteremtési támogatás Bővebben: a rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy a gyermekek ne kerüljenek

szakellátásba. Anyagi segítség a legrászorultabbaknak Ez 3-4000Ft havonta A rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltétele, hogy az egy főre eső jövedelem, a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot ne haladja meg. Ugyanakkor, ha a család anyagi, illetve szociális helyzete indokolja. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást krízishelyzetekben adják, illetve ha a család időszakos létfenntartási gondokkal küzd. Az otthonteremtési támogatás: átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőtt kapja. A mindenkori öregségi nyugdíjminimum 30-50-szerese lehet. (évek számától függ) Gyermektartásdíj megelőlegzése: akkor van helye, ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította. Feltétele: a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Természetbeni ellátások: a települési önkormányzat döntése alapján adható,

különösen a védelembe vett gyermekeknek. Formái: tankönyv-és tanszerellátás, étkezési térítés díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj. A gyermekvédelmi törvényben meghatározott alapellátásokról történő rendelkezés, illetve annak biztosítása a települési önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ide tartozik: - Gyermekjóléti szolgáltatás - Gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás - Gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona. Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek

veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Mértékét a település típusa határozza meg A gyermekjóléti szolgálat biztosítja. Az alapellátás fő prevenciós intézménye 1-2000-es községben a családsegítő és a gyermekjóléti központ együtt működik. 20-30 000-es városban központként működik Megyei jogú városban gyermekjóléti módszertani központok vannak. Gyermekek napközbeni ellátása: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A

napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. Bölcsőde: A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3 évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi: A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. Házi gyermekfelügyelet: A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását

a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Gyermekek átmeneti gondozása: A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. A helyettes szülő: A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja. Gyermekek átmeneti otthona: A gyermekek

átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez. Szakellátások: Személyes gondoskodási forma: 1, TGYSZ (Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás): szervezhető városban illetve megyei jogú városokban. Magyarországon 20 db van Célja: szakellátásba kerülő gyerekek, elhelyezésére tesz javaslatot. Feladatai: elhelyezésre javaslattétel, egyéni elhelyezési terv készítése. Ebben célokat írnak le, mindent megtesznek azért, hogy a gyermek visszakerüljön a családjába. Kezdeményezheti a gyermekek örökbefogadhatóságát, Nevelőszülői hálózatot működtet, nyilvántartást vezet

valamennyi gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekről. 24 órás információs ügyeletet biztosít. Utógondozókat működtet, nevelőszülői képzés 2, Otthont nyújtó ellátás: Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára a családi környezetébe történő visszahelyezését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását, segítő családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését, illetve a családjába történő utógondozást. visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges Otthont nyújtó ellátás formái: -nevelőszülő - gyermekotthon Nevelőszülő: Nevelőszülő az a huszonnegyedik életévét betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb,

személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének támogatására. Gyermekotthon: A gyermekotthon otthont, nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára. Utógondozás: A gyámhivatal által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében segítségnyújtást (a továbbiakban: utógondozás) kell biztosítani. Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső

férőhely) biztosítja. Hatósági intézkedések: Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően a következő intézkedéseket hozhatja meg. Védelembe vétel: Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Családbafogadás: A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával - a gyámhivatal

hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a Családbafogadás a gyermek érdekében áll. Ideiglenes elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen Nevelésbe vétel Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított

szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője. A gyermek ismeretlen szülőktől származik. Nevelési felügyelet: Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. Utógondozás: célja, hogy az átmeneti vagy

tartós nevelés kikerülése után a gyermeket segítsék. Ezt a felügyeletet egy családgondozó végzi Utógondozói ellátás: az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében segítségnyújtást (a továbbiakban: utógondozás) kell biztosítani. A jegyzői és a gyámhivatali hatáskörű intézkedések: települési önkormányzat jegyzője teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel. Külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját. A gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában. Felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához: dönt a

gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el. A gyámhivatal feladat- és hatásköre: A gyámhivatal az illetékességi területén az e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja. A gyámhivatal: a) ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást b) ellenőrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását c) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat d) közreműködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában e) elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben f) felettes szervként jár el a törvényben vagy

kormányrendeletben megállapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb közigazgatási feladatokat. Készítette: Farkas Judit IV. éves szociálpolitikus Szociális hatóságok: Gyermekvédelem, működési engedély, szakmai nyilvántartások, kötelező továbbképzések Működési engedélyezési eljárás a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén Joganyag: • 1997. évi XXXI törvény (továbbiakban: Gyvt) 98-99 §, és 100 § (1)-(2) bekezdés • 259/2002. (XII18) Korm rendelet (továbbiakban: R) • 15/1998. (IV30) NM rendelet Oka: „A törvényben és a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltétellel rendelkező bármely, a Gyvt. 5 § s) pontja szerinti természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság folytathat gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet, illetve ennek

érdekében intézményt létesíthet, helyettes szülőt foglalkoztathat, illetve helyettes szülői vagy nevelőszülői hálózatot működtethet.” „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek meg kell felelnie a törvényben és a szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.” „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében szolgáltatást csak a külön jogszabályban meghatározott képesítésű személy végezhet.” „A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység működési engedélyhez kötött. A működési engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.” Eljáró hatóság: „A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére: a) gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes, külön jogszabályban kijelölt városi, fővárosi

kerületi, illetve kistérségi székhely település jegyzője, b) helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal, c) az a)-b) pontban nem szabályozott szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes megyei szociális és gyámhivatal a kérelem beadását követő harminc napon belül határoz.” „ A kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX 10.) Korm rendelet 1 számú melléklete tartalmazza” Működési engedélyezési eljárás menete: • A fenntartó a szolgáltató tevékenység engedélyezése iránt kérelmet terjeszt be az eljáró hatósághoz. A

kérelemhez csatolni kell a R 4 §-ában előírt mellékleteket (lásd: függelék) • A működést engedélyező szerv a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon székhelyén, illetve telephelyén, valamint az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyén és területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak. • Bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, a Gyvt. 41 §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon engedélyezése esetén a működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlanra

(ingatlanrészre) vonatkozóan beszerzi a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) - az intézmény (szolgáltató) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes - városi (fővárosi kerületi) intézetének a közegészségügyi követelmények, b) az intézmény (szolgáltató) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes tűzoltóparancsnokságnak a tűzvédelmi előírások, c) az intézmény (szolgáltató) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságnak az építéshatósági követelmények teljesítését igazoló szakhatósági előzetes hozzájárulást. A szakhatóság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. • A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha: a) a kérelem és mellékletei megfelelnek a R. 4 §-ban foglaltaknak, és b) a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban

– 15/1998. (IV30) NM rendeletben-meghatározott követelményeknek A működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására, b) a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására, c) a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít, d) a R. 4 § (9) bekezdése szerinti szakhatóságok a hozzájárulásukat megadták • A működési engedélyben fel kell tüntetni a R. 6

§-ban felsoroltakat • A működési engedélyt kiadó a határozatát megküldi a fenntartó részére. • A megyei szociális és gyámhivatal határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz címzett, de a megyei közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalánál előterjesztett illetékmentes fellebbezésnek van helye. A működési engedély módosítási eljárása: • A fenntartó köteles kérni a működési engedély módosítását, ha: a) a fenntartó neve, székhelye, az intézmény, illetőleg a működtető neve megváltozik, b) a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye megváltozik, a R. 8 § (7) bekezdés ca) alpontja szerinti eset kivételével, c) helyettes szülői ellátás, nevelőszülői hálózat esetében az ellátás helyében, utógondozói ellátás esetében a külső férőhely címében változás áll be, d) az önálló

gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a területi irodáját meg kívánja szüntetni, illetőleg új irodát kíván nyitni, e) a működési engedélyben feltüntetett gondozó, családgondozó, helyettes szülő, illetve nevelőszülő személyében változás áll be, f) a férőhelyszámot, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát, illetve utógondozói ellátás esetén a külső férőhelyek számát csökkenteni vagy emelni kívánja, g) a R. 6 § (5) bekezdésében meghatározott ellátotti létszámon változtatni kíván, h) az ellátási terület megváltozik, i) a gyermekotthonban a továbbiakban speciális vagy különleges ellátást kíván nyújtani, illetve a R. 6 § (6) bekezdésében említett ellátáson változtatni kíván • A működési engedély módosítása iránti kérelemhez csak a megváltozott

körülményekkel kapcsolatos, 4. § szerinti mellékleteket kell csatolni • A működést engedélyező szerv helyszíni szemlét tart, ha: a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye megváltozik, illetve a szolgáltató (intézmény) új területi irodát létesít, b) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41 §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon férőhelyeinek a számát a fenntartó emelni kívánja. • A működést engedélyező szerv beszerzi a R. 4 § (9) bekezdésének a) pontja szerinti szakhatóság előzetes hozzájárulását, ha: a) a gyermekotthont a fenntartó a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánja működtetni, b) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a gyermekek

átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon férőhelyeinek a számát a fenntartó emelni kívánja. • A működést engedélyező szerv a működési engedélyt módosítja, ha: a) a kérelem és mellékletei megfelelnek a R. 8 § (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak, és b) a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, továbbá c) a R. 8 § (3) bekezdés szerinti esetekben a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, fiatal felnőttek ellátására, d) az új helyettes szülő, illetőleg az új nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására, e) az új külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít, f) a R. 8 § (4) bekezdés szerinti esetekben a szakhatóság a hozzájárulását megadta Új működési engedély

kérelmezése: • A fenntartónak új működési engedélyt kell kérelmeznie, ha: a) új telephelyet kíván létrehozni, b) a szolgáltató (intézmény, hálózat) a működési engedélyben nem szereplő típusú vagy formájú szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, illetőleg c) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, illetőleg utógondozó otthon esetében, ha ca) a szolgáltató (intézmény) székhelyét meg kívánja változtatni, feltéve, hogy a székhelyen ellátást nyújtanak, cb) az ellátásba a szolgáltató tevékenység folytatására (intézmény elhelyezésére) korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kíván bevonni, a R. 8 § (1) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével. • Amennyiben a R. 8 § (7) bekezdés c) pontja szerinti eljárás során a működést engedélyező szerv az új működési engedélyt kiadja, a határozat jogerőre

emelkedésével a korábbi működési engedély hatályát veszti. A működési engedély visszavonása: • A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja, ha: a) a szolgáltató tevékenységével felhagy, b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, c) a fenntartó természetes személy meghal vagy cselekvőképességét kizáró, illetőleg korlátozó gondnokság alá helyezik, kivéve, ha örököse vagy törvényes képviselője vállalkozói engedélyt kap és a fenntartó helyébe lép, d) a R. 14 § (3) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, e) a természetes személy fenntartó gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyét visszavonták. • A normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami fenntartású szolgáltató (intézmény, hálózat) a tevékenységével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli az ellátottak törvényes képviselőjével, illetőleg a nagykorú ellátottakkal, valamint a

működést engedélyező szervvel. A működés megszüntetésére: a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a közlés időpontjától számított három hónap, b) a gyermekek átmeneti gondozása és az otthont nyújtó ellátás esetén a közlés időpontjától számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a fenntartó az ellátást más módon biztosítja. • A Gyvt. 97. §-ában szabályozott ellátási szerződés alapján végzett szolgáltatótevékenység folytatásának megszüntetése az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik. • A működést engedélyező szerv értesíti a gyermek ellátására a Gyvt. értelmében köteles települési, illetőleg megyei, fővárosi önkormányzat jegyzőjét, illetőleg főjegyzőjét, ha: a) a működési engedélyt visszavonja, vagy b)az engedély nélkül végzett szolgáltatótevékenység működési engedélye iránti kérelmet a fenntartó - a R. 9 § (1) bekezdésében

meghatározott határidőn belül - nem nyújtja be • Amennyiben a megyei szociális és gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetőleg utógondozói ellátásnak a folytatását függeszti fel, vagy visszavonja a működési engedélyét, illetőleg ilyen típusú szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, a gyermekek ellátásának ideiglenes megszervezéséről - a megyei szociális és gyámhivatal vezetőjének megkeresése alapján - a megyei szociális és gyámhivatallal megegyező illetékességű megyei, fővárosi főjegyző haladéktalanul intézkedik. A gyermek további ellátásáról a Gyvt. értelmében arra köteles helyi önkormányzat hatvan napon belül gondoskodik. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezése: • Amennyiben a fenntartó természetes személy, működési engedély a szolgáltatótevékenység folytatására akkor adható, ha a fenntartó

rendelkezik gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel. • A R. 16 § (1) bekezdés szerinti vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII 16) Korm. rendelet 18-20 §-aiban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a jegyző a vállalkozói engedélyt a szolgáltatótevékenység R. 2 §-ban meghatározott egyes típusaira és formáira adja ki, b) a vállalkozói engedély kiadásához - a R. 16 § (2) bekezdés c) pontja kivételével - szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlat igazolása szükséges, c) családi napközi fenntartására jogosító vállalkozói engedély kiadásához nem szükséges előzetes szakmai gyakorlatot igazolni. A közösségi fenntartókra

vonatkozó különös szabályok: • A R. 17/B §-ban foglaltak kivételével szolgáltató tevékenységet csak a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV törvény 2 §-ának c) pontja szerint gazdasági céllal letelepedett közösségi fenntartó által fenntartott szolgáltató (intézmény, hálózat) nyújthat. • A R. 17/A § (1) bekezdés szerinti közösségi fenntartó a szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos iratait Magyarországon kezeli. • Közösségi fenntartó területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nem nyújthat. • Határon átnyúló gyermekjóléti szolgáltatást, házi gyermekfelügyeletet és gyermekek átmeneti házi gondozását közösségi fenntartó gazdasági célú letelepedés nélkül, jogerős működési engedéllyel nyújthat. • A R. 17/B § (1) bekezdés szerinti esetben a működési engedély kiadásáról az ellátási terület szerint illetékes városi jegyző dönt. Ha a R. 17/B § (2)

bekezdés alapján az illetékesség nem állapítható meg, a működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni az elsődleges ellátási területet jelentő települést. A működési engedély kiadásáról az elsődleges ellátási területként megjelölt település szerint illetékes városi jegyző dönt. A működési engedélyben fel kell tüntetni az elsődleges ellátási területet is. • A R. 17/B § (1) bekezdés szerinti közösségi fenntartó a szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos, külföldön kezelt iratait az ellenőrzés során megküldi a működést engedélyező szervnek, illetve az Igazgatóságnak. Intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell: • az intézményvezető - többcélú intézmény esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető)

nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15 §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, • az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek (a továbbiakban: szakalkalmazottak) rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15 §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, • a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, • az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot. Helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell: • a

működtető vezetőjének - többcélú intézmény keretében végzett szolgáltató tevékenység esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, • a fenntartónak és a működtető vezetőjének az együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy - a feladat ellátását biztosító helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetőleg elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15 §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, valamint -a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők büntetlen előéletűek, -a helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy

háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat, • a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, • a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot, • a helyettes szülő háztartásáról, a nevelőszülő háztartásáról, illetőleg a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt. A fentiekben nem említett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell: • a családgondozó, gondozó szakképesítését, önálló helyettes szülő esetében a felkészítő tanfolyam elvégzését bizonyító irat hiteles másolatát, • családi napközi esetén a gondozó, továbbá az önálló helyettes szülő három hónapnál nem régebbi erkölcsi

bizonyítványát, • a családgondozó, gondozó, önálló helyettes szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15 §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, • a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a családi napközi gondozója, illetve az önálló helyettes szülő és a vele egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat, • az önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt, • a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot, • a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot. Állami fenntartó esetén a kérelemhez az alábbiakat is csatolni kell: • intézményi formában végzett

szolgáltatótevékenység engedélyeztetése esetén az intézmény, • helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető alapító okiratát. Nem állami fenntartó esetén a kérelemhez az alábbiakat is csatolni kell: • a fenntartó által elfogadott, a szolgáltatótevékenység során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát, • a fenntartó adószámát. A kérelemhez csatolni kell még továbbá, ha a fenntartó: • alapítvány, közalapítvány, a fenntartó alapító okiratát és bírósági nyilvántartásba vételének három hónapnál nem régebbi igazolását, • egyesület, az alapszabályát, továbbá bírósági nyilvántartásba vételének három hónapnál nem régebbi igazolását, • egyházi jogi személy, az arra jogosult egyházi jogi személy három hónapnál nem régebbi

nyilatkozatát arról, hogy a szolgáltató tevékenységet egyházi fenntartásban végzik, • gazdasági társaság, közhasznú társaság, a társasági szerződést és a cégbejegyzés három hónapnál nem régebbi igazolását, • természetes személy, a vállalkozói engedélyt