Irodalom | Középiskola » A 19. század világirodalmának szépprózájából

Alapadatok

Év, oldalszám:2000, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:68

Feltöltve:2010. március 05.

Méret:23 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A 19. század világirodalmának szépprózájából a, A francia vagy orosz realizmus jellemzői. (Balzac, Gogol) b, Ibseni analitikus dráma. (A vadkacsa) c, Egy Csehov dráma elemzése. a, Orosz realizmus: valóság teljességének ábrázolása. Fő téma az ország siralmas helyzete lett, és a bonyolult bürokratizmus. Orosz realista, realizmushoz közel álló írók művei jórészt arról szólnak, hogy hogyan nem szabad, hogyan nem érdemes élni. Hőseik afféle fölösleges emberek Nyikolaj Vasziljevics Gogol 1808-ban Szoroncsiciben született kisnemesi családból származik, édesapja tisztviselőként dolgozott. 1828-ban Pétervárra érkezett, színészkedett, állami fizetéséből valósággal nyomorgott. Összebarátkozott Puskinnal, házi tanár lett gazdag családban. 1834-ben elnyerte a Pétervári egyetem középkori történelem tanszék adjunktusi állását, de 1 év múlva leköszönt. Utolsó éveit súlyos depresszióban, világtól elzárva töltötte.

Művei: Tanyai esték, Pétervári elbeszélések, Az orr, A köpönyeg, A revizor, Holt lelkek. A köpönyeg groteszk komikumnak az a fajtája, amelyben a legszélsőségesebb ellentétek, elemek egybefonódása kelt nevetséges hatást. Tartalma, témája önmagában nem is nevetséges. Hűvös tárgyilagossággal indul a novella, de a hangnem hirtelen megszakadt, s a túlzott ingerültség, maró gúny hangja váltja fel. Teljesen felesleges, jelentéktelen részeket aprólékosan bemutatott, de a fontos dolgokról hallgat a történetmondó, minden személyzet teljes pontossággal megrajzolt. Komikus stílusban néhány helyen váratlanul hatol be egy másik hangnem. Egy senkiről szól, aki magányos, megnyomorított kisember, észrevétlenül meghal bánatában ellopott új köpenye miatt. Halála után kísértetként visszatér és ellopja más emberek köpenyét. Torz figura az elbeszélésben a rendőrfőnök is, aki épp az áldozatok bűnösségét akarja bebizonyítani.

Novella végén előadott anekdota visszahozza a kezdeti komikus elbeszélésbe maradt írást, mely nevetésbe oldódik fel. b, Henrik Ibsen 1828-ban Skienben született. Lecsúszott patrícius családból származott, apja tönkre ment, a család elszegényedett. Első irodalmi próbálkozásait 48-as forradalom ihlette, Bergenbe költözött és itt a Norvég Színház dramaturgja, fordítója, házi szerzője 6 éven át. 1858-ban megnősült 1864-ben állam ösztöndíjjal családostul elhagyja hazáját Külföldön vált nagy íróvá, hírnevet 2 nagy drámai költeménye hozta meg: braud, Peer Gyut. A világsikert a Babaszoba, hozta meg számára. Látogatást tett Budapesten, 1891-ben visszatér Norvégiába. 61 éves író életébe betör a fiatalság, megismerkedik egy fiatal leánnyal, Emíliával és beleszeret. Élete utolsó éveit súlyos betegsége tett boldogtalanná, 1906-ban halt meg. Egyik drámai műve a Vadkacsa Tartalma: Az első jeleneten a kis Hedvig

halálán kívül már minden megtörtént, s mi csak az utójátéknak vagyunk szemtanúi. Központi témája az emberek önámító szerepjátszása. Az Ekdol család viszonylagos jólétben és boldogan éli életét. A családfő Hjalmar Ekdol fényképész, de a munka oroszlánrészét felesége Gina végzi Kislányuk a 14 éves Hedvig. Ő a legnagyobb öröme és szomorúsága, mert szeme gyöngye beteg és lassan meg fog vakulni. A családban él még nagyapó az öreg Ekdol, régen hadnagyi rangot viselt, s híres vadász volt. Most rangjától megfosztott lett, aki kegyelemkenyéren él Üzlettársa Werke áldozata lett, aki tőrbe csalta és így a bíróság várfogságra ítélte. Sorsa alakulása elől az önáltatásba menekült. A padlás legnagyobb értéke a család szemében egy igazi vadkacsa, a szárnya megsebesült, sánta. A vadkacs az Ekdol család számára a nagy élet hazugságának a szimbóluma. Hjalmar nem csak boldog és megelégedett, hanem büszke az

apjára. Hjalmar, aki oda - odamondogatta a nála tekintélyesebb lustaságát azzal leplezi, hogy visszavonulva találmányokon dolgozik. Ez az élethazugság lelepleződik 4 felvonásban Az ifjú Werkes Grbgers hosszú évek után tért vissza a városba, Gregers gyűlöli apját, s most döbben rá sokféle aljasságra. Volt szeretője a teherbe esett Ginát, a mit sem sejtő férj nyakába sózta . Hedvig Werke gyermeke volt Végül kiderül az igazság és a Ekdol család összeomlik A férj el akarja hagyni a családot és ellöki a lányát magától. Hjalmar kijelenti, hogy kitekeri a vadkacsa nyakát. Greger ráveszi Hedviget, hogy ölje meg a vadkacsát és ezzel bizonyítsa be apja iránti szeretetét. Hedvig hajlandó erre is, de mikor meghallja, hogy apja idegennek nevezi, önmagát áldozza fel, szívesen lövi magát. A család élete ugyanúgy folytatódik, sőt megnyugvást is jelentett számukra, mert múltra emlékeztette volna őket. c, Anton Pavlovics Csehov.

Tagaurogban született, apja vegyes kereskedő, de folyton anyagi gondokkal küszködött, beiratkozott egyetem orvosi karára. Egyetemistaként már különböző lapoknál dolgozott. Írásai: A csinovnyik halála, A pufók meg a nyurga, Kaméleon, Bánat, Fájdalom, Kutyás hölgy, A mennyasszony. Egy ideig orvosként dolgozott, de hamarosan irodalomnak szentelte életét. Földet vásárölt és családjával oda költöztek Élete utolsó évtizedének legfontosabb alkotásai a drámák. Ezek hozták meg számára a világhírnevet: Sirály, Három nővér, Cseresznyéskert. Darabját rendszeresen bemutatja a Moszkvai Művészeti Színház, ennek egyik színésznőjét vette el feleségül, de utána nem sokkal meghalt. Csinovnyik halála: A novella hőse Iván Dimitics Csernyakor hagyatéki végrehajtó közeli rokona Akakij Akakijevicsnek. Ugyanolyan megnyomorodott hivatalnok, de megelégedett, jól érzi magát. A novella első részében Gogol groteszk előadásmódja

ismétlődik meg A kezdő mondat ironikus szóismétlés, s a színházi élmény képtelen lebukást hirtelen fordulat egy tüsszentés és ezt kibeszélve folytatja ki? Hol? Mikor? Az elbeszélő meg mentegeti is Cservjakovat, azonban a hivatalnok riadt képzeletében, ez az ártatlan megnyilvánulás szörnyű bűnné terebélyesedik, hiszen tábornoki rangban lévő Brizzsoban államtanácsost tüsszentette le, s ez általa akaratlanul is kellemetlenséget okozott. Cservjakov bocsánatot kér s a tábornok egy legyintéssel elintézi, de Cservjakovnak továbbra is gyötri a bűntudat és bocsánatkérésével zaklatja a tábornokot. Azonban mikor hatodszor is bocsánatot kér, a tábornok megharagszik rá és kidobja. Cservjakov hazatér s vadonatúj egyenruháját le sem véve végig fekszik a díványon és meghal. Nem a kétsége miatt halt meg, hanem valami megszakadt, olyan tettet követett el, amelyet egy magas állású személyiség nem helyeselt és ez összeférhetetlen

csinovnyik létével