Nyelvtanulás | Magyar » Nyelvi és vizuális kommunikáció

Nyelvi és vizuális kommunikáció 1. Kommunikáció: tájékoztatás, információcsere, közlés valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (kód) segítségével. 2. A kommunikáció kódja: a) nyelvi jelek b) nem nyelvi jelek 3. Kommunikáció: a teljes közlésrendszer 4. A teljes közlésrendszer részei: Verbális Vokális (szavakkal történő) kommunikáció Vizuális (hangzó) + 7% kommunikáció (látható) + 38 % kommunikáció 55 % 5. A nyelvi jelrendszer: nyelvi jelek + a jelek alkalmazásának szabályai 6. A verbális (nyelvi) jelek: a) részei: jelölő (hangsor, betűsor) és jelölt (fogalom): – a jelölő és a jelölt viszonya túlnyomóan társadalmi megállapodáson alapul – a hangulatfestő és hangutánzó szók esetében alaki hasonlóságon b) fajtái: – morfémák – lexémák – szintagmák – mondatok 7. A vokális (hangzó) szöveg eszközei: a mondat- és szövegfonetikai eszközök a) fajtái. –

hangsúly: bizonyos szótagokra eső erőtöbblet, nyomaték – hangerő – hanglejtés (intonáció): a beszéd dallama, a hangmagasság beszéd közbeni változása – beszédtempó – szünet b) szerepük: – segítik a megértést, – kifejezik a beszélő érzelmeit. 8. A vizuális eszközök a) Szóbeli kommunikáció esetében: – gesztusok – testtartás – arcjáték – térköz – külső megjelenésünk b) Írásbeli kommunikáció esetében: – a leírt szöveg képe – betűformálás – tagolás c) Szerepük a szóbeli vagy írásbeli kommunikációban: – megerősítik, – kiegészítik, – megkérdőjelezik – vagy helyettesítik a verbális módon közölteket