Környezetvédelem | Hulladékgazdálkodás » Vámosi Krisztina - Szemétdomb az újkor hajnalán

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány „SZEMÉTDOMB AZ ÚJKOR HAJNALÁN” AVAGY HULLADÉKGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TÁRSADALOM KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETMÓDJÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA Készítette: Vámosi Krisztina Budapest, 2002 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés Előszó 1. Hulladékgazdálkodás 1.1 A hulladék káros környezeti hatásai 1.2 Mit takar a hulladékgazdálkodás fogalma? 1.3 Hogyan működik az Európai Unióban? 1.4 Magyarországi helyzet 1.41 Problémák 1.42 A háztartási hulladék összetételének változása 1.43Az új Országos Hulladékgazdálkodási Törvény 1.431 Települési szilárdhulladék-kezelési program 1.432 A hulladékgazdálkodási tervezési rendszer 1.44 Intézményrendszeri háttér 1.45 Gazdasági környezet 1.46 A hulladékgazdaság hazai

piacának szereplői 1.461 Hulladékkezelő közszolgáltatók 1.4611 A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt bemutatása 1.462 Hulladékhasznosító cégek 1.463 Kormányzati szervek 1.464 Zöld szervezetek 1.4641 A civil szervezetek szerepe 1.4642 Zöld szervezetek a hulladékgazdálkodásban 2. A társadalom környezetvédelem iránti fogékonysága 2.1 Környezetvédelem a gazdasági szférában 2.2Környezetvédelem a civil szférában 2.21”Felmérés a társadalom környezetvédelemről alkotott véleményéről” 3. Szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon 3.1 A hazai háztartásokból származó legfontosabb hulladékfajták és hasznosításuk 3.2 Korábbi szelektív hulladékgyűjtési kezdeményezések 3.3 Új jogszabályi háttér 3.4 Lakossági szelektív hulladékgyűjtési program Budapesten az FKF Rt szervezésében 3.41 Az FKF Rt kommunikációs terve 3.42 Javaslataim 3.43 Ötleteim Összegzés 2 3 5 6 6 6 7 11 12 14 15 16 18 19 20 20 23 25 26 26 29 31 31 32

34 39 39 42 44 46 47 48 54 56 http://www.doksihu Bevezetés Tanulmányom témaválasztását az indokolja, hogy a környezetvédelem egyike lett a világ legégetőbb feladatainak, ugyanakkor Magyarországon még nem kap kellő hangsúlyt ez a kiemelten fontos téma annak ellenére, hogy ezen a területen jelentős lemaradásban vagyunk. A környezetvédelem személyes érdeklődési körömbe is beletartozik. Szakirányú képzésem mindkét féléve alatt ebben a témában (sugárzások káros hatásai és szelektív hulladékgyűjtés) végeztem a feladatul kapott kutatásokat. Mivel úgy gondoltam, én azzal járulhatok hozzá az eredmények javulásához, ha továbbra is ebben a témában folytatom kutatásaimat. Jelen munkám témájául a környezetvédelem egyik kiemelt területét, a hulladékgazdálkodást választottam. Dolgozatom aktualitását Magyarország küszöbön álló Európai Unióhoz való csatlakozása és az ezzel járó magas szintű

környezetvédelmi elvárások teljesítésének nehézségei adták. Első lépésben feltérképezem a hazai és a nyugat-európai hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotát, és elemzem a problémákat. Ezután bemutatom a hulladékgazdálkodásunk jövőjének bázisául szolgáló új Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, intézményrendszeri hátterét és a hazai gazdasági környezetet. Kitérek a bevezetendő modern hulladékgazdálkodási rendszer érintettjeire, a hazai piac szereplőire. Közülük tudatosan választottam ki az ország legnagyobb hulladékkezeléssel foglalkozó vállalatát, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt-t – ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem –, hogy ennek a cégnek a felelősségteljes tevékenységén és a környezeti fejlődésért tett erőfeszítésein keresztül mutassam be a hazai állapotokat és azok fejlesztési lehetőségeit, kiemelten kezelve a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését. 3 http://www.doksihu A

teljes helyzetkép feltárása érdekében fontosnak éreztem a kiválasztott vállalat tevékenységének ismertetése mellett az ugyanezen a területen tevékenykedő egyéb szervezetek működésének bemutatását is. Mivel nem elég, ha csak a környezetvédelemben tevékenykedő szervezetek tesznek erőfeszítéseket az ügy érdekében, hanem a társadalomnak is át kell éreznie ennek fontosságát, ötleteimmel, javaslataimmal szeretnék hozzájárulni a társadalom környezettudatos magatartásának kialakításához. Ezúton szeretnék köszönetet mondani főiskolai oktatómnak és belső konzulensemnek, Szabó Dánielnek, hogy értékes tanácsaival segítette a munkámat. Köszönettel tartozom továbbá a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt munkatársainak, különösképpen külső konzulensemnek, Koltainé dr. Pfeiffer Zsuzsannának, a Környezetvédelmi Osztály vezetőjének, hogy az ott töltött gyakorlati időm alatt mindig segítségemre volt, és

szakdolgozatom megírásának sikeréhez jelentősen hozzájárult. 4 http://www.doksihu Előszó A gazdaság különböző területeire kiszabott uniós normák teljesítésére vonatkozóan megoszlanak a hazai vélemények. Lesznek, akiket előnyösen, és lesznek, akiket kezdetben hátrányosan fognak érinteni az új jogszabályok. Így lesz ez a környezetvédelemben is, ez kivédhetetlen. Sok termelővállalat például csak komoly beruházások árán folytathatja majd működését, hogy termelőtevékenysége folyamán minél kevesebb káros anyagot juttasson ki környezetünkbe. Ehhez természetesen szükség lesz állami és uniós támogatásokra, és legfőképp arra, hogy ez a változás minél gyorsabban és gördülékenyebben végbemehessen. A környezetvédelem egyik jelentős területén, a hulladékgazdálkodásban már komoly lépések történtek ennek érdekében, de az átállási folyamat még lassú, korántsem zökkenőmentes. Az uniós

jogharmonizációt biztosító új hulladékgazdálkodási tervet hosszas vitasorozat után a Parlament két hete végre elfogadta. A jogszabályok megreformálása egy új korszak alapjaként fog szolgálni. Hazánk ezzel teremti meg azokat a körülményeket, amelyek által a lakosság egy tisztább, egészségesebb, biztonságosabb Magyarországon és Európában élhet – mert megérdemli. Azonban nem elég csupán megszabni a határokat. A környezetvédelem ennél sokkal többről szól. Szimbiózisban élünk a természettel, függünk tőle Jólétünk, egészségünk, jövőnk – életünk függ attól, hogy mennyire vigyázunk rá. A környezetés természetvédelem tehát életünk szerves része kell, hogy legyen Sajnos a társadalom egészében ez ma még nincs így. Éppen ezért a jogalkotás mellett a környezeti nevelésnek is jelentős szerepe van abban, hogy Magyarország – remélhetőleg néhány éven belül – teljes értékű uniós tag lehessen. 5

http://www.doksihu 1. Hulladékgazdálkodás 1.1 A hulladék káros környezeti hatásai A gazdasági fejlődés velejárója a termelés és a fogyasztás növekedése, s ezáltal a termelési hulladék mennyiségének növekedése. A hulladék helytelen kezelése többféle módon szennyezheti a termőtalajt, a talajvizet, és fenyegető veszélyt jelenthet az élővilágra. A hulladékok bomlástermékei a csapadék hatására a talajba, onnan a talajvízbe és a felszíni vizekbe (nyílt csatorna, tó, patak, folyó) is bekerülhetnek. Súlyosan szennyezik a talajt a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók csurgalékvizei is. Ezek a szennyező anyagok az anyagcsere- körforgással az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A szervesanyag tartalmú hulladékok bomlása során különböző gázok keletkeznek. A hulladéklerakó helyeken az öngyulladásból vagy a nem megfelelő égetéskor keletkező égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) szennyezik a levegőt. A

felaprózódott hulladék, valamint a hulladékhalmok finom pora a forgalom vagy a szél útján szennyezi a levegőt. A hulladékok szennyezhetik a levegőt szállításkor és ürítéskor is. Ennek elkerülése érdekében minden országnak szüksége van egy szakszerűen kialakított hulladékgazdálkodási rendszerre. A környezetszennyezés nem ér véget az országhatároknál, így nemzetközi összefogás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan csökkentsük azt. 1.2 Mit takar a hulladékgazdálkodás fogalma? Mindenkinek mást. Egy átlagos polgárnak annyit, hogy minél előbb vigyék el szeméttárolója tartalmát a háza tájáról. Egy átlagos szülőnek annyit, hogy gyermeke ne betegedjen meg az illegális vagy rosszul kialakított szemétlerakók miatt. Egy átlagos, felelősségteljes termelővállalatnak plusz gondot és ráfordítást, a felelőtlennek kis rizikóval könnyen leküzdhető problémát. A szakmabelieknek kihívást, de megvalósítható, értelmes

célt. 6 http://www.doksihu Mindannyiunknak: utat egy egészségesebb jövő felé. A pontos fogalom-meghatározás így szól: „A hulladékgazdálkodás a hulladék káros környezeti hatása elleni védelemnek a hulladék teljes életciklusára kiterjedő gyakorlati megvalósítása, amely a hulladék keletkezésének megelőzését, csökkentését, a keletkezett hulladék lehetőség szerinti elkülönített gyűjtését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában.” 1 Ahogy a definícióból is látszik, a hulladékgazdálkodás egy összetett, bonyolult rendszert jelent. Olyan tevékenységek sorozatát, amelyek mind környezetvédelmi célokat támogatnak. 1.3 Hogyan működik az Európai Unióban? A jelenlegi közösségi hulladékpolitikát a Közösségi stratégia a hulladékkezelésre című, direktívákat tartalmazó, nem kötelező érvényű

dokumentum határozza meg. A dokumentum vázolja az elveket, politikai célokat és intézkedéseket, melyeket a Bizottság követ a szabályozás tervezetének megalkotása és más intézkedések megtételekor. Az EU 1996-os hulladékstratégiája ennek alapján a következőképpen állapította meg a hulladékgazdálkodás prioritásait: - a hulladékkeletkezés megelőzése ↓ - a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése ↓ - a keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása (a hulladék újrahasználata vagy anyagában történő hasznosítása) 1 Ágostházi –dr. Barótfi – Borián – Csapóné – dr Poda: Környezetvédelmi alapismeretek II 30 old Környezetvédelmi Minisztérium, 2001. 7 http://www.doksihu ↓ - a nem hasznosuló hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása (energianyeréssel (égetéssel) vagy lerakással történő ártalmatlanítása). Megelőzés A hulladékkeletkezés

megelőzésének kulcsfogalmai a tiszta technológia és a tiszta termelés. Ez egy olyan termelési rendszer-szemléletet jelent, amelynél a felhasznált nyersanyag és energia csökkentése révén kevesebb hulladék keletkezik. Természetesen a termelési folyamatok sosem érik el a teljes hulladékmentességet, de megfelelő terméktervezéssel, gyártási technológiákkal jelentős eredményeket lehet elérni a hulladék csökkentése érdekében. A fölösleges hulladék keletkezését azonban leginkább egy új fogyasztói szemlélet megteremtésével, környezettudatos vásárlási szokások kialakításával lehet megelőzni. Csökkentés A hulladékképződést továbbá részben társadalmi szemléletformálással, részben pedig a csomagolási törvény eszközével próbálják folyamatosan csökkenteni. Az Unió tagországai csomagolási törvényeikben külön-külön meghatározzák, hogy milyen időpontra hány százalékkal kell csökkenteniük a

csomagolási hulladék mennyiségét. Törvény szabályozza a termék- vagy licencdíj mértékét is A licencdíj mértéke - azon túl, hogy a csomagolóanyag tömege és összetétele határozza meg megfelel a gyártóra eső tényleges hulladékkezelési költségnek. A másodnyersanyagnak legtöbb esetben piaci ára van, így ennek bevételéből fedezhető a begyűjtés és a hasznosításra történő előkészítés költségeinek egy része. A gazdaságtalanul feldolgozható csomagolási hulladékok hasznosítását és gyűjtését bizonyos mértékig fedezni lehet a gazdaságosan hasznosítható hulladékfajták bevételeiből. 8 http://www.doksihu Hasznosítás A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosításának kulcsa a hulladékszelekció. Kézenfekvő megoldás a hulladék csökkentésére, hogy a hasznosítható összetevőket (papír, rongy, műanyag, üveg, fém, szárazelem stb.) különválogatva gyűjtsék. Ez csökkenti az

ártalmatlanítandó szemét mennyiségét és veszélyességét, ugyanakkor csökkenti az új anyagok előállításával kapcsolatos környezeti ártalmakat – így a papírgyártáshoz szükséges erdőirtást, a fémeknél a bányászattal együtt járó természetrombolást és energiafelhasználást, valamint az anyagok nagy távolságra szállításának káros következményeit. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosításával nyersanyagot lehet kiváltani a termelésben. A szelektív hulladékgyűjtést az Unió legtöbb tagországában már bevezették. A hulladékok gyűjtését és hasznosítását, illetve ezek szervezését és koordinálását, a források gyűjtését és elosztását országonként egy vagy több nonprofit szervezet végzi. Tevékenysége elvégzése érdekében szerződést köt a települési önkormányzatokkal, a begyűjtésre és hasznosításra szakosodott vállalkozókkal. A begyűjtésnek és a hasznosításra történő

előkészítésnek, a hulladékok másodnyersanyaggá történő átalakításának költségeit pedig a már említett, tagvállalatok által befizetett licencdíjból fedezik. Az EU-direktívában foglalt követelmények közül a legtöbb nehézséggel feltehetően az újrahasznosítási és újrafeldolgozási arányok teljesítése során kell számolni. A kvóták teljesítésének alapfeltétele, hogy a csomagolási eredetű hulladékok begyűjtése megtörténjen, megfelelő hasznosító kapacitás álljon rendelkezésre, és a hasznosításon belül az anyagában történő újrafeldolgozó kapacitás is kiépüljön. A szelektív hulladékgyűjtésnek fokozatosan és differenciáltan kell megvalósulnia. A tapasztalatok szerint a szelektív kommunális hulladékgyűjtést a nagyobb városokban lehet a leghatékonyabban megvalósítani, településtípusokon célszerű elkezdeni. 9 ezért a szervezést ezeken a http://www.doksihu A szelektív hulladékgyűjtés

a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a lakosság a településen belül létrehozott gyűjtőszigeteken, a megfelelő megkülönböztető jelzéssel ellátott gyűjtőedényben helyezi el a hulladékot. A szelektív gyűjtésre alkalmas konténerekbe többnyire színes, illetve fehér üveget, műanyagot és papírt lehet elhelyezni, egyes országokban azonban a fémnek, illetve a veszélyes hulladéknak (például festék, szárazelem, gyógyszer, fáradt olaj, sütőzsiradék) külön gyűjtőedényt állítanak fel. A hulladékhasznosítás egyik legfontosabb technikai, infrastrukturális és szolgáltatási feltétele a hulladékgyűjtő udvar. Ennek szerepe a lakosság által beszállított hulladékok átvétele, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása és a hulladékok rendszeres elszállításának szervezése az újrahasznosító helyekre vagy az ártalmatlanító telepekre. A hulladékgyűjtő udvarokban a lakosság díjfizetés nélkül adhatja le a

fajtánként szétválogatott, háztartásukban képződött hulladékait, ezáltal csökkentve a szemétdíjjal terhelt hulladék mennyiségét. Itt szakértő személyzet is segítséget nyújt számukra. Funkciói: - a lakosság (esetleg intézmények) által behordott hulladékok átvétele - az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása - a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása - a hulladékok fizikai kezelése (aprítás, tömörítés, bálázás, válogatás stb.) - a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyekre A hulladékudvarokba gyűjthető hulladékok köre: - másodnyersanyagként hasznosítható alkotók (papír, üveg, műanyag flakonok, fólia, fémhulladékok, alumínium italos dobozok, vashulladékok, fahulladék, textilhulladék) - termékdíj törvény hatálya alá tartozó hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény) -

darabos hulladékok (háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsiabroncs) 10 http://www.doksihu - a lakossági körből származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó) Ártalmatlanítás A települési szilárd hulladékot égetéssel, illetve rendezett lerakással lehet ártalmatlanítani. Az égetés a hulladék ártalmatlanná tételének egyik leghigiénikusabb módja. Környezetszennyező hatása – megfelelő technikai felszereltség mellett – minimális, és az égetéssel termelt hőenergia hasznosítható. (Ebben az esetben azonban már hasznosításról beszélhetünk.) „Rendezett lerakásról települési szilárd hulladékok esetében akkor beszélünk, amikor a hulladékot az egészségügyi és környezetvédelmi előírások betartásával, előre megszabott technológiai rendben

helyezik el a talajban levő üregben vagy a talaj felszíne felett." 2 A rendezett lerakók ellenőrző és kárelhárítási rendszerrel vannak ellátva. Alulról szigeteltek (vízzáró agyagréteggel vagy fóliával), ami megakadályozza, hogy a csurgalékvíz szennyezze a környező talajt. Az uniós tagországok tehát e négy irányelv – megelőzés, csökkentés, hasznosítás, ártalmatlanítás – szerint alakították ki hulladékgazdálkodásukat, és Magyarország is kész követni ezt a prioritásrendszert. 1.4 Magyarországi helyzet Mielőtt a jövő hulladékgazdálkodási rendszerének alapjául szolgáló új hulladékgazdálkodási törvénnyel foglalkoznék, szót kell, hogy ejtsek Magyarország jelenlegi állapotáról. 2 Csapóné: Települési környezetvédelem, 133.old Környezetvédelmi Minisztérium, 2001. 11 http://www.doksihu Meglehetősen sok még a tennivaló az ország „szemétdombján”. Ahhoz, hogy a modern, uniós

hulladékgazdálkodás elemeit átvehessük, előbb szembe kell néznünk a hazai hulladékszíntér aktuális problémáival. 1.41 Problémák • Túl sok szemetet termelünk. Évente mintegy 110 millió tonna hulladék keletkezik hazánkban. Ebből a szilárd települési hulladék folyamatosan nő (évi 2-3 %-kal), ami a társadalom anyag- és energiaveszteségének fokozatos növekedését jelenti. Okok: − a végtermékcentrikus, pazarló ipari növekedés − a gyors technológiai váltás (pl. számítógépek, gépkocsik) − a termékek használati idejének mesterséges csökkentése (újbóli piacteremtés céljából) − az urbanizáció − a megváltozott fogyasztói magatartás (pl. csomagolás, divat) Magyarországon a hulladékok legnagyobb része esetében, kidobásuk után rögtön az elhelyezésük a cél. Fontos lenne a hulladékok teljes életciklusára vonatkozó eljárások rendszeresítése. Ezeknek a menete a következő: − a hulladékok keletkezésének

megelőzése, csökkentése; − a keletkezett hulladékok előírás szerinti gyűjtése; − a begyűjtött hulladék szállítása, előkezelése, kezelése; − a hulladék hasznosítása, újrafelhasználása; − a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítása; − átmeneti tárolás, végleges elhelyezés 12 környezetszennyezés nélküli http://www.doksihu • A múltbéli, korszerűtlen támogatási rendszer. A 90-es évek elején az önkormányzatok többféle jogcímen is kaphattak pénzt saját lerakók létesítésére, de a korszerű, regionális hulladéklerakók kialakítását csak a legutóbbi években kezdték el ösztönözni. • Túl nagy a nyitott hulladéktelepek aránya. A legtöbb lerakóhely csupán egy „gödör” a települések szélén, ahol csak felhalmozzák az előkezeletlen, szelektálatlan szemetet. Sajnos a háztartási hulladékok nagy része ezekre a helyekre kerül. Azon túl, hogy nagy részük kihasználatlan

újrahasznosítható nyersanyag, veszélyes hulladékok is találhatók bennük (pl. elemek, gyógyszerek, festékek stb) Ezek kiszivárogva a talajvizet súlyosan veszélyeztetik. (Sajnos a hazai lerakóhelyek 1/3-a vízjárta területen van.) Állandó probléma még a fertőzésveszély, hiszen az elkerítetlen, szigetelés nélküli szemétlerakó helyeken a kidobott ételmaradékok a baktériumok jó táptalaja. Említést kell tennünk a szeméttelepek tájképromboló hatásáról is. Magyarországon csupán kb. 30 korszerű regionális hulladéklerakó létezik • A termelési hulladékok lerakása rendezetlen. A gyárak sokszor közcsatornákban, kommunális lerakókban helyezik el hulladékaikat. − anyagi felelősségre vonásuk nem jelentős (40-50.000 Ft/tonna) − hulladékszegény technológia nagyon költséges, inkább égetéssel oldják meg a felhalmozódó szemét problémáját, ami jelentős környezetszennyezéssel jár − az újrahasznosítás

mértéke nagyon alacsony (10%) • Magyarország jelentős lemaradása az EU országaival szemben. Minden, hazánkról készült országjelentés egyik neuralgikus pontja a környezetvédelem. Szakértők szerint a hulladékgazdálkodás területén mintegy 30 éves lemaradásban vagyunk. Teljesítenünk kell azt az uniós előírást, mely az égetési technika és a szelektív hulladékgyűjtés terjesztését és fejlesztését tűzte ki célul. 13 http://www.doksihu A szelektív hulladékgyűjtés drága: külön „háttéripar” szükséges hozzá (külön gyűjtőedények, szállítóeszközök, több hulladékudvar, korszerű hulladékkezelési technikák). Az új jogi szabályozás kialakítása évek óta húzódik. • Környezettudatos gondolkodásmód szükséges az egész társadalom részéről. Egy átfogó szemléletváltozásra van szükség mind a termelői, mind a fogyasztói oldalról. Ez talán a legnehezebb feladat, ami évtizedekig is eltarthat

Kitartó, folyamatos munkával, a lakosság tájékoztatásával, döntéshozatali folyamatokba való bevonásával, a környezettudatos gondolkodásmód oktatásba való beépítésével lépésenként remélhetőleg el lehet érni ezt a célt. Mielőtt rátérnék az ezen problémák megoldását megalapozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatására, tegyünk egy kis történeti kitérőt. 1.42 A háztartási hulladék összetételének változása 3 A fejlettebb nyugati országokban az életszínvonal emelkedése nyomán jelentős mértékben megváltoztak az étkezési, csomagolási, vásárlási szokások, és ezeknek a hatásai érvényesültek a háztartási szemét összetételében. Magyarországon időben eltolódva, de többé-kevésbé ugyanez a folyamat ment és megy végbe. A hatvanas évekig, amíg fával és szénnel tüzeltek illetve főztek, a háztartási hulladékban a hamu és a salak volt a domináns elem. Később, a távfűtés

elterjedésével növekedett azoknak az anyagoknak a száma, melyeket régebben eltüzeltek, de a fűtési mód megváltozása miatt már nem lehetett elégetni. Az étkezési és konyhai szokások illetve az építési technológia (lásd: panelházak) megváltozására utal a kész- illetve félkész ételek csomagolási hulladékának tömeges megjelenése. 3 Forrás: Kutas István: Egy évszázad erőfeszítései fővárosunk köztisztaságáért 1895-1995. Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat, 1995. 14 http://www.doksihu Később az élelmiszer-feldolgozó ipar melléktermékeit, a fémet, az üveget, papírt és kartont folyamatosan felváltotta a műanyag. A mind szélesebb körben terjedő üdítőitalok már nem üveg, hanem műanyag palackokban kerülnek forgalomba. A hulladékmennyiség robbanásszerű növekedése és az elmúlt évtizedek nem előrelátó hulladékkezelési módszerei eredményeképpen mára égetően szükségessé vált a

hulladékgazdálkodás megreformálása. 1.43 Az új Országos Hulladékgazdálkodási Terv Hosszas várakozás után érvénybe lépett az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, amely egy új korszak kezdetét jelenti hazánkban. Ez egy modern, EU-konform hulladékgazdálkodási rendszert teremt meg, amely a 2000-ben elfogadott Hulladékgazdálkodási Törvény (kerettörvény) alapján készült el. Ez az a rég várt szabályozás, ami konkrétan meghatározza a gyakorlati feladatokat. A következőkben a Tervnek a dolgozatom szempontjából lényeges részeit ragadom ki. 1.431Települési szilárdhulladék-kezelési program 4 Magyarországon jelenleg mintegy 23 millió m3 (4,6 millió tonna) települési szilárd hulladék keletkezik. Ennek 62 százaléka lakossági eredetű, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és vállalkozásoknál keletkező háztartási hulladékokkal együtt kezelhető hulladék. Ez a mennyiség a gazdaság fejlődésével

párhuzamosan évente 2-3 százalékkal nő. A jelenleg keletkező települési szilárd hulladéknak csupán 3 százalékát hasznosítják. (Potenciálisan 40 (!) százaléka lenne hasznosítható – a szerző kiegészítése). Az ártalmatlanítás jellemző formája a lerakás (83 százalék). Az országban egyetlen égetőmű üzemel a települési hulladék kezelésére. A közszolgáltatás keretében a települések 665 lerakója szolgálja az ártalmatlanítást. Ennek mintegy 15 százaléka tekinthető korszerű lerakónak, azaz rendelkezik műszaki védelemmel, monitoring rendszerrel, esetleg biogáz elvezetéssel. 15 http://www.doksihu A komplex, térségi feladatokat ellátó települési hulladékkezelő rendszerek kiépülése megkezdődött az országban, részben a Környezetvédelmi Alap Célfeladat (a továbbiakban: KAC) támogatásának köszönhetően, részben más állami és nemzetközi források felhasználásának eredményeképpen. A korábban csak

részmegoldásokat célzó projektek több éves folyamatos fejlesztéssel jutnak el a hulladék teljes feldolgozásához, ami az időközben hatályba lépett jogszabályok következménye is. (Az ily módon lassúbb ütemben kiépült kezelési rendszerek előnye, hogy ezeket az igénybe vevők jobban elfogadják.)” 1.432 A hulladékgazdálkodási tervezési rendszer 5 „A hosszú távon fenntartható fejlődés biztosításának alapvető feltétele a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erőforrások kitermelésének mérséklését, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékű terhelését kívánja meg. A magyar környezetpolitika a fenntartható fejlődést elősegítő – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII törvényben rögzített – elveit és céljait a hulladékkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

évi XLIII törvény (a továbbiakban: Hgt.) határozza meg A természeti erőforrások fenntartható használata érdekében támogatja a hulladékképzés megelőzését biztosító anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentő hulladékot eredményező anyagfelhasználást, másodsorban a képződő környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítását, ezen belül a környezetet hosszú távon is terhelő, hasznos területeket igénybe vevő hulladéklerakás minimalizálását. A hulladékgazdálkodás célrendszere: hulladékképződés megelőzése, keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése újrahasználat, hasznosítás biztonságos ártalmatlanítás. 4 5 Részlet az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. 32-es fejezetéből Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. Bevezetése 16 http://www.doksihu A célok

elérése érdekében a Hgt. 33 §-a – összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel – a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozását írja elő, amelyet az Országgyűlés fogad el. Az OHT elfogadását követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával a területi tervezési statisztikai (nagy)régiókra kiterjedő területi hulladékgazdálkodási terveknek kell készülniük, amelyeket a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben hirdet ki. A területi tervek kihirdetését követően a települési önkormányzatok kötelesek helyi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni. Az átfogó tervezési rendszert megalapozó első Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi a magyarországi hulladékképződés és kezelés mai helyzetét, meghatározza

a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési periódusához igazodóan a 2003-2008. között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. Ezek keretében kijelöli a feladatokat mind a különböző hulladéktípusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározza a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén működők között. Az OHT célkitűzéseinek és intézkedéseinek meghatározásánál fokozott figyelemmel van az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó kötelezettségekre, az Európai Közösség integrált hulladékgazdálkodási politikájához történő igazodásra, a már harmonizált vagy később harmonizálandó, közel hatvan hulladékgazdálkodási rendelet, irányelv, határozat, állásfoglalás

és ajánlás tartalmára, illetőleg a „Környezet 2010: A jövőnk a mi választásunk” című, az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára. Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb problémák: - csökkenteni kell a mind abszolút értékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt 17 http://www.doksihu - emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást - minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát - növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét - növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét - teljessé kell tenni a

szabályozási rendszert, növelni kell a hatékony szemléletformálási és szakmai útmutatási eszközök alkalmazását - erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét - fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszközrendszerét - piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését - erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést - fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladék-elhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket.” 1.44 Intézményrendszeri háttér A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata: - szakmai politika és stratégia meghatározása - jogi, gazdasági és műszaki szabályozó rendszer létrehozása - a

szakterületi kutatás-fejlesztés és - oktatás-nevelés irányainak meghatározása - a társadalmi és gazdasági szervezetekkel történő érdekegyeztetés megvalósítása A 12 területi környezetvédelmi felügyelőség illetve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség a hulladékgazdálkodás hatósági feladatait – engedélyezés, ellenőrzés, végrehajtás – látja el. 18 http://www.doksihu Emellett azonban gyakorlatilag minden más tárcának és hatósági szerveiknek vannak hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatai. Ilyen pl a gazdasági és közlekedési, a földművelési és vidékfejlesztési, az egészségügyi, a belügyi, az oktatási tárca, a KSH, illetve fontos szerepe van a gazdasági szabályozás és ösztönzés, valamint a vám- és pénzügyőri hatóságok irányításán keresztül a pénzügyi tárcának is. 1.45 Gazdasági környezet Az önkormányzatok csak a jelenlegi nagy arányú állami támogatások

fenntartása, a különböző források hatékony összehangolása esetén és a nemzetközi források segítségével lesznek képesek az első években a gyors ütemű fejlesztések megvalósítására. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben 2003-2008-ig megfogalmazott önkormányzati lerakási, komposztálási, gyűjtési, szelektív gyűjtési feladatok ellátásához szükséges beruházások finanszírozását 50%-ban központi forrásokból, illetve regionális támogatásokból (cél- és címzett támogatások, Környezetvédelmi Alap Célfeladat, területfejlesztési források), 30%-ban nemzetközi forrásokból (ISPA, PHARE), 20%-ban önkormányzati és helyi saját forrásokból (önkormányzati költségvetés, díjak, hozzájárulások) kell biztosítani. A korszerű kezelési megoldások megvalósításának támogatására fenn kell tartani, sőt bővíteni kell a hulladékgazdálkodási cél- és címzett támogatási rendszert, a KAC támogatásokat

(komposztálás támogatása, szelektív gyűjtés, válogatás támogatása stb.), illetve ezek kereteit Összességében a KAC éves fejlesztési keretéből körülbelül 20-25 százalékot fordítanak beruházások támogatására. 19 http://www.doksihu 1.46 A hulladékgazdálkodás hazai piacának szereplői 1.461 Hulladékkezelő közszolgáltatók Az ország legnagyobb hulladékkezelője, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt6 A Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság több, mint 100 éves múltra tekint vissza a kommunális szolgáltatások terén. A Budapest Főváros által 1895-ben létrehozott Köztisztasági Hivatal 1912 óta teljes egészében átvette a hulladékgyűjtéssel, elszállítással és lerakással kapcsolatos feladatokat, majd közel hetven éve megkezdődött a pormentes hulladékgyűjtés. Többszöri szervezeti változás után, az 1996. július 1-i részvénytársasággá alakulással jött létre a jelenlegi szervezeti struktúra.

Több évtizede tagja a jelentős szakmai tapasztalatokat nyújtó Nemzetközi Köztisztasági Világszervezetnek (International Solid Waste Association) és a száznál több tagot számláló hazai Köztisztasági Egyesülésnek. Nagy gyakorlattal rendelkeznek az év bármely szakában végzendő kézi- és gépi úttisztítás területén. A szilárd burkolatok tisztántartását korszerű célgépekkel végzik A Fővárosi Önkormányzat megbízása alapján a Főváros több mint 22 és fél millió m2-nyi szilárd burkolatú útját, közjárdáját, valamint 49 db gyalogos aluljárót, a hidakat, felüljárókat és egyéb mérnöki létesítményeket tartanak tisztán télen-nyáron. Közútfenntartási tevékenységük kiterjed a Főváros legforgalmasabb fő és tömegközlekedési útjaira, a dunai hidakra, a közúti alul- és felüljárókra, gyalogos aluljárókra és egyéb műtárgyakra. Útellenőri Szolgálatuk rendszeres ellenőrzései során feltárt hibák,

hiányosságok kijavításának jelentős hányadát a társaság saját kivitelezéssel végzi. A közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, forgalomirányító berendezések és egyéb forgalomtechnikai eszközök üzemeltetői feladatait a Főváros közúthálózatán teljes körűen végzik. 20 http://www.doksihu Hulladékkezelési tevékenység: Az FKF Rt. kilenc szakvállalkozással közösen elnyert pályázat révén látja el Budapesten a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződés alapján a települési szilárd hulladékkezeléssel összefüggő komplex közszolgáltatást, amely a lakossági hulladékok mellett kiterjed gazdálkodó szervezetek, intézmények, kereskedelmi, vendéglátó-ipari létesítmények stb. hulladékgazdálkodási és hulladékkezelési feladatainak átvállalására. Hulladékkezelési szolgáltatása kiterjed Budapest környéki településekre is. Tevékenysége során, mint a legnagyobb magyarországi hulladékkezelő, a főváros

több, mint 800.000 háztartásából, és több tízezer megrendelőtől szállítja a hulladékot pontos szállítási ütemterv alapján és egyre nagyobb mértékben veszi ki részét a hulladékhasznosítás mind kívánatosabb megvalósításából. Hulladékgazdálkodási, hulladékkezelési szolgáltatások, amelyekkel az FKF Rt. Szemétszállítási és Elhelyezési Főosztálya, illetve a Hulladékhasznosító Mű foglalkozik: − háztartási- és azzal együtt kezelhető hulladékok begyűjtése, ártalmatlanítása, − nagydarabos hulladékok közszolgáltatás keretében, illetve külön megrendelésre egész évben folyamatosan történő kezelése (lomtalanítás), − kerti hulladékok kezelése, − építési törmelék, föld konténeres, rakodógépes szállítása, − hulladéktárolók biztosítása, tisztítása, mosása, − hasznosítási célú hulladékok szelektív gyűjtése, egyes veszélyes alkotók külön gyűjtése, − hulladékok égetéssel

történő energetikai hasznosítása, − dokumentált irat-, hulladékmegsemmisítés égetéssel, − hulladékkezelés komplex tervezése, megszervezése, − hulladékokkal kapcsolatos adatnyilvántartás, adatkezelés. 6 Az FKF Rt. honlapja (wwwfkfhu) alapján 21 http://www.doksihu Szem előtt tartják az egyre jelentősebb környezetvédelmi szempontokat is, ezért az általuk szállított hulladékok ártalmatlanítása a cég kezelésében lévő, az összes szükséges szakhatósági engedéllyel rendelkező, ártalmatlanító helyeken történik. Ezek a korszerű műszaki védelemmel kiépített Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ és a Dunakeszi II. Regionális Hulladéklerakó, valamint a rákospalotai Hulladékhasznosító Mű. A Hulladékhasznosító Mű Budapest és az ország egyetlen, a települési szilárd hulladékot égetéssel hasznosító létesítménye. Budapesten a keletkező hulladék 50-60 százalékát ártalmatlanítja a

szemétégetőmű. A begyűjtött hulladékból hő és villamos energiát termel a fővárosi, illetve az országos hálózatokra. A pusztazámori és a dunakeszi hulladéklerakókat már teljes mértékben a korszerű uniós szabványok szerint alakították ki, környezetvédelmi szempontból tökéletesen biztonságosak Az FKF Rt a hulladékhasznosítás területén számos olyan céggel működik együtt, amelyek megbízható hátteret nyújtanak a hasznosítási céllal külön gyűjtött hulladékok feldolgozására, újrahasznosítására. Jelenleg 12 lakossági hulladékgyűjtő udvart üzemeltet, melyek számát a közeljövőben bővíteni fogja. Megbízhatóságukat a nagyszámú gazdálkodó szervezet is igazolja, akik igénybe veszik szolgáltatásunkat. Referenciáik az ipar, a kereskedelem, a vendéglátás, az oktatás, az egészségügy, a sportlétesítmények, az ingatlankezelés, az önkormányzatok területén gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók. Az

elmúlt években jelentős energiát fordítottak arra, hogy partnereik számára nyújtott szolgáltatásaikban hosszú távon tudjanak a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás középpontba helyezésével magas minőségi színvonalat biztosítani. Célkitűzésüket megvalósítva rendelkeznek a Dekra Certification Services GmbH által kiadott DIN EN ISO 9001 minőségbiztosítási, és az EN ISO 14001 22 http://www.doksihu Környezetközpontú Irányítási Rendszer tanúsítvánnyal. Mint feljogosított hulladékkezelő, rendelkeznek továbbá a települési szilárd hulladékok széles körére vonatkozó hulladékkezelési engedéllyel. A társaság folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, a cég mind szakmai kultúrájában, mind technológiájában rendkívül jelentős fejlődésen ment keresztül. Céljuk mindenekelőtt az, hogy partnereiket és leendő ügyfeleiket a hulladékkezeléssel, köztisztasággal, közlekedő felületek fenntartásával,

üzemeltetésével, takarításával járó gondoktól mentesítsék és a cég felé irányuló bizalmat színvonalas, korrekt szolgáltatással hosszú távra megtartsák. Munkájuk jellegéből adódóan az európai színvonalat képviselő sok száz munka- és célgépükkel szinte folyamatosan jelen vannak a Főváros minden pontján. 1.462 Hulladékhasznosítással foglalkozó cégek Megdöbbentő adat, hogy egyes felmérések szerint egy év alatt háztartásonként 4-5 MJ energiát „dobunk ki” a kukákba. Csupán a fővárosban évente keletkező négymillió köbméternyi, azaz 600.000 tonnányi hulladék közel fele elméletileg újrahasznosítható lenne. Gyakorlatilag azonban csupán a töredéke éled újjá egy újabb termék formájában. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül példaként említek meg néhány hulladékhasznosító céget: Hulladékudvarokat működtet a már említett Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. és a REM Környezetvédelmi Kft.,

a papír gyűjtésére pedig több kerületben tárolókat helyezett ki az Alta-Nova Kft. Tavaly májustól ezt a tevékenységet a Böhm Rondo Recycling Kft. (BRR) folytatta tovább A papírgyűjtésben is üzletet látó BRR a papír hullámzó világpiaci ára miatt jelképes összegű hozzájárulást kér az önkormányzatoktól. Ez az üzlet egyébként nem mindig jövedelmező, hiszen például 1997-ben akkora túlkínálat volt, hogy három hónapig csak tárolták a papírt. Az öt hulladékudvart működtető REM 1996-ban hatvannégy hulladékudvar létesítéséhez kért támogatást a Központi Környezetvédelmi Alaptól, ám a pályázott összeg 23 http://www.doksihu töredékét utalták ki számára, azaz kudarcba fulladt az országos begyűjtőhálózat terve. Néhány cég kifejezetten egy termékre specializálódott. Ilyen például a Zöld Zóna Kft., amely egészségügyi veszélyes hulladékok ártalmatlanításával foglalkozik, vagy az Onyx

Magyarország Kft., amely a települési szilárd hulladékban előforduló veszélyes hulladékokat kezeli, a Biokom Kft. Pedig kifejezetten sütőzsiradékkezeléssel foglalkozik A szelektív hulladékgyűjtés akadályozó tényezője, hogy az anyagok jelentékeny részében még megoldatlan az újrahasznosítás. A hazánkban évente keletkező mintegy 200 ezer tonna műanyaghulladéknak például alig 5 százalékát dolgozzák fel újra, a többi lerakókba, illetve a fővárosi égetőbe kerül. A hasznosítható alkotók értékesítési feltételei erősen függnek a piactól, a másodnyersanyagok iránti igény növekedésétől vagy éppen visszaesésétől. Ezek a piaci konjunkturális dekonjunkturális hatások jelentősen nehezítik a piaci értékesítést A hasznosítás legnagyobb akadálya, hogy – számos nyugati országgal ellentétben – nálunk nem kötelező feltüntetni a műanyagból készült csomagolóeszköz anyagtípusát. A Hulladékhasznosítók

Országos Egyesületének csupán két műanyaghulladékkal foglalkozó tagja van, ami szintén a hasznosítás nehézségeire utal. A polietilénből, polipropilénből, PVC-ből készült tárgyakat a hasznosítás előtt ugyanis külön kell választani, termékazonosítás nélkül viszont ez a művelet lehetetlen. A vegyes műanyagból pedig csak kisebb fajlagos értékű termékeket – szőlőkarót, járólapot, játszótéri eszközöket – lehet készíteni. Az alacsony újrahasznosítási aránynak egy részről a termelővállalatok információhiánya az oka, mert sok esetben nincsenek pontos ismereteik azzal kapcsolatban, hogy ha hulladékból újrahasznosított anyagok felhasználásával gyártják termékeiket, akkor azok minősége mennyire fog eltérni az eredetiétől, és inkább nem kockáztatnak. Más részről piaci okai vannak, hiszen sok esetben a hulladékkezelőnek egyáltalán nem éri meg egyes anyagok hasznosítása, sőt, sok esetben azért nem

vállalják, mert az kifejezetten ráfizetéses lenne. 24 http://www.doksihu Ezt a problémát az eddiginél sokkal hatékonyabb és célratörőbb állami támogatással – jogszabályi eszközökkel és gazdasági ösztönzőkkel lehet csak orvosolni Léteznek elkülönített támogatások (pl. KAC), és emiatt vezették be a termékdíj, később pedig a licencdíj-rendszert, ám a probléma mindmáig sok nehézséget okoz a piacon. Amíg ez a helyzet megoldatlan, és az újrahasznosítás felvevőpiaca nem biztosított, addig a szelektív hulladékgyűjtési rendszer elterjesztése teljesen értelmetlen. 1.463 Kormányzati szervek Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 7 A Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumának küldetése az egészséges és szép környezet megőrzése, a környezeti károk megelőzése, az életminőség tudatos javítása a jelen és a jövő nemzedékeinek jóléte és biztonsága érdekében. A természeti és

az épített környezet harmóniájának megteremtése céljából kiszámítható és nyílt együttműködésre törekszik hazai és nemzetközi partnereivel. A minisztérium fontos feladatának tekinti a vízközmű-szolgáltatások szabályozását és a vízközmű-szolgáltatások díjrendszerének korszerűsítését. Tevékenysége során alapvetőnek tartja a szakértelmet, a hitelességet, a hatékonyságot, a tervszerűséget és a közérthetőséget. A minisztérium a miniszter munkaszervezete, egyben a környezet- és természetvédelem valamint a vízügy központi közigazgatási szerve. A minisztérium a környezetvédelmi, természetvédelmi, meteorológiai és vízgazdálkodási szakterületek ágazati, szakmai irányítási – szabályozási teendőit látja el. A szakterületi politikák kialakítása, a kormányzati munkához kapcsolódó tennivalók és az egyre szerteágazóbb nemzetközi együttműködés folytatása szintén a tárca feladata. A

minisztérium területi szervezetei – a környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park-igazgatóságok és vízügyi igazgatóságok – elsőfokú hatósági feladatokat látnak el. A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szerepét a 7 A Környezet és Vízügyi Minisztérium honlapja (www.ktmhu) alapján (Letöltés dátuma:2002122) 25 http://www.doksihu Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség tölti be. A miniszter szakmai felügyeletet lát el az Országos Meteorológiai Szolgálat felett. A minisztérium operatív munkáját a Környezetgazdálkodási Intézet mint háttérintézmény segíti. A Környezetgazdálkodási Intézet / KGI / az államháztartásról szóló 1992. Évi XXXVIII. Törvény szerint 1989 Május 1-je óta működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A KGI háttérintézmény, amely az egész országra kiterjedően ellátja a környezet-és természetvédelem

feladataival összefüggő tudományos kutatásszervezési, koordinációs és szolgáltató tevékenységet. Az Intézet feladata továbbá a környezetvédelmi miniszter döntéseinek megalapozása érdekében végzett háttértevékenység és döntés-előkészítés, EU integrációs szakmai anyagok, elemzések készítése, valamint a környezet-és természetvédelmi szemlélet formálása. A KGI „szakmai” profiljához tartoznak a vizsgálatok, mérések, elemzések, környezetrendezési- és fejlesztési tervezés, kármentesítés. Az Intézet közismert szakmai erőssége a víz-, levegőtisztaság-, zaj-és rezgésvédelem, emisszió, immisszió mérés, hulladék, veszélyes hulladék, dioxin, nehézfém-tartalom vizsgálat, valamint technológiák környezeti szempontú vizsgálata. Feladatai közé tartozik többek között a természet-és élővilág-védelem, az ökoturizmus fejlesztése, környezeti adatbázisok és informatikai rendszerek

működtetése, környezeti oktatás, szakoktatás, nevelés, tankönyvek szerkesztése és megjelentetése. 1.464 Zöld szervezetek 1.4641 A civil szervezetek szerepe „Az egyes emberek környezetet védő szándékuk érdekében csupán kevés eredményt tudnak elérni egy üzem, egy önkormányzat, egy érdekszövetség, esetleg a hatalmon lévő kormánnyal szemben, ha az szükségessé válik. Ilyen esetben együttműködő 26 http://www.doksihu állampolgárok szervezett csoportja, mozgalma hatékonyan tudja felvállalni és ellátni az aktuális feladatot. Az együttműködés szervezeti formája lehet alapítványi, szövetségi, egyesületi vagy társasági. Nyugat-Európában a lakossági mozgalmak örökségére és hagyományaira támaszkodva a társadalmi környezetvédelmi szervezetek manapság nagyobb szerepet töltenek be a környezet minőségének javításában, mint a történelem során bármikor. Gyakran ők hívják fel a figyelmet a potenciális vagy

már létező problémákra helyi, országos vagy nemzetközi szinten, és kritikusan értékelik a rendelkezésre álló környezeti információt. (Gondoljunk itt csupán a híres-hírhedt Green Peace-re) Ezek a szervezetek tárgyalásokra, egyeztetésre, akciókra ösztönöznek, ötletek és javaslatok származnak tőlük, és tevékenységük sok esetben hozzájárul a rövid és hosszú távú környezeti problémák megoldásához. Az Eu-kormányok integrált és optimális módon használják fel a nem-kormányzati intézményeket (legyenek azok nemzetiek vagy nemzetköziek), hogy elsősorban a kormányzati testületek szellemi erőforrásait bővítsék. A közművelődés és felnőttképzés nemzetközi enciklopédiája a nem-kormányzati szervezetek közművelődési szerepéről (Comings, USA, 1996) a következőket fogalmazza meg, melyek a környezetvédelmi „zöld” szervezetekre is igazak: „A nem-kormányzati szervezetek kívül állnak az állami bürokrácián, a

közművelődés minden oldalához hozzájárulnak, s a kormányzati szervezetekkel szemben összehasonlítható előnyökkel rendelkeznek. A kormányzati intézményekkel szemben programjaikban jobban képesek adaptálódni az egyes népességcsoportok szükségleteihez, eredményesebben és hatékonyabban képesek gazdálkodni, és képesek elnyerni azon közösségek bizalmát is, amelyek kiesnek a társadalom fő áramából. Van egy ellenérv is, mely szerint, amikor a felnőttképzésről, és különösen az alapvető készségek elsajátíttatásáról, a középiskolai szintnek megfelelő képzésről van szó, az az állam feladata. Ebben az összefüggésben a nem-kormányzati szervezeteket úgy tekintik, mintha a kormány a fontos és összetett feladatok elől kibújva az alultámogatott öntevékeny szektorra bízná az ügyet. 27 http://www.doksihu A két különböző álláspontot össze kell hangolni, mivel mindkét fél fontos szerepet játszik, s együtt

sokkal jobb szolgáltatásokat tudnak biztosítani, mint külön-külön, egymástól függetlenül.” A nem-kormányzati szervek szerepe az alábbi funkcióikra terjed ki: - a környezet- és természetvédelmi tevékenység megvalósítása (Sokan nem bíznak a hivatalos intézményekben, azt az állampolgárok életébe beavatkozónak, befolyásolásra törekvőnek tekintik. A közösségek saját erőforrásaira alapozott tevékenység iránt nagyobb a bizalom.) - a környezet- és természetvédelmi törekvések megtervezése és fejlesztése (A nem-kormányzati szervezetek, szemben az állami intézményekkel sok esetben kreatívabbak, mert kevesebb formaság betartásával és nagyobb rugalmassággal bonyolítják az ügyeiket, a lehetőségek széles skáláját képesek végigkísérletezni.) - politikaformálás (A nem-kormányzati szervezetek kritikus információközvetítők a döntéshozók számára. Hallatni tudják a hangjukat a politikai párbeszéd

során, s annak hatékony közbenjárói lehetnek. Olyan politikai nézeteket is meg tudnak szólaltatni, amelyek nincsenek jelen a politikai gondolkodásban. Kedvezőbb helyzetben tudnak érvelni valami ellen vagy mellett, mert kívül állnak a hivatali bürokrácián.) Ez utóbbira példa Magyarországon a Duna Kör, mely 1984-ben alakult a Duna védelmére, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megakadályozására. A lakosság érdeklődése is nagymértékben, ezzel párhuzamosan, ebben az időszakban fordult a környezet- és természetvédelem felé. Hazánkban sokrétű szerepkör alakult ki a civil szervezetek környezet- és természetvédelmi, valamint környezeti nevelési tevékenységét illetően. A környezeti nevelést folytató tanárok és kutatók egyesületeitől kezdve a helyi, kistáji, megyei és országos – sokszor laikus – 28 http://www.doksihu mozgalmakból sarjadt egyesületeken, alapítványokon át a tudományos kutatókból alakult nonprofit

szervezetekig széles a skála. Tevékenységi típusok: környezeti nevelés iskolások részére, pedagógusképzés, helyi programok szervezése, részvétel döntés-előkészítésben, környezetvédelmi akciók szervezése, környezetvédelmi közművelődés, információszolgáltatás, felmérés stb.” környezetvédelmi adatgyűjtés, 8 1.4642 Zöldek a hulladékgazdálkodásban Az Internetes keresőkön barangolva vagy környezetvédelmi tájékoztató kiadványokat lapozgatva számtalan kisebb-nagyobb, részben hasonló, részben különböző tevékenységet folytató szervezettel találkozhatunk. Közülük – ismét a teljesség igénye nélkül – azokat említem, amelyek áttekintésével egy átfogó képet kaphatunk a jelenlegi hazai civiltársadalomról a környezetvédelem területén. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) a hulladékgazdálkodás és hasznosítás területén dolgozó vagy azt támogató szakemberek, szervezetek,

vállalkozók és gazdasági társaságok önkéntes társulásán alapuló – jogi személyiséggel rendelkező – országos jellegű tudományos tanácsadó, kereskedelemszervező és érdekképviseleti egyesület. A Zöld Pók Hálózat célja segíteni a kapcsolattartást a hazai társadalmi szervezetek között, valamint a társadalmi szervezetek és az adott téma (környezetvédelem, béke, emberi jogok stb.) egyéb hazai és nemzetközi szereplői között Ezen belül: − fejleszteni a társadalmi szervezetek információkezelését, − hozzájárulni a hazai társadalmi szervezetek közötti gyors és hatékony információáramláshoz, − nemzetközi telekommunikációs kapcsolatot teremteni ezen társadalmi szervezetek számára, 8 Ágostházi –dr. Barótfi – Borián – Csapóné – dr Poda: Környezetvédelmi alapismeretek II 95 old Környezetvédelmi Minisztérium, 2001. 29 http://www.doksihu − információs hidat építeni a társadalmi

szervezetek, valamint a környezetvédelemben érintett hivatalok, − kutatási és oktatási intézmények között, − fejleszteni a szociális területen tevékenykedők hatékony kapcsolattartását, − és támogatni az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatást. A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) 18 magyar környezetvédő szervezetet fog össze, melyek legfőbb célja részben a hazai lakosság szemléletformálása, részben pedig a hulladékos problémák orvoslása. A HuMuSz alakulásától kezdve talán legfontosabb feladatának a hulladékkal kapcsolatos környezeti nevelést tekinti. A HuMuSz folyóiratán, a KukaBúváron valamint kiadványaikon és akcióikon keresztül tudatosan sok információt juttatnak el az általános és középiskolás korosztálynak (mellyel kiemelten foglalkoznak), de az idősebb diákok és a felnőttek felvilágosítására is nagy hangsúlyt fektetnek. Az Ökotárs Alapítványnak céljai elérésében a kezdetek

óta alapvető eszköze a hatékony, rugalmas, gyors, megbízható rendszerben nyújtott adományozás, amelyekkel a hazai környezet- és természetvédő mozgalom erősödését, programjait, kampányait, akcióit segíti, valamint támogatja a mozgalom és a többi szektor együttműködését - elsősorban a civil mozgalom és az önkormányzatok közös akcióit. Az ÖKO-Pannon Közhasznú Társaságot 1996 végén hozták létre a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) környezetvédelmi bizottságának, a HAPEC-nek meghatározó vállalatai attól a szándéktól vezérelve, hogy a csomagolási hulladék szervezett gyűjtése és hasznosítása az EU tagországok gyakorlatának megfelelően széles körben megvalósuljon Magyarországon is. Az alapító tagok sorában nemzetközi nagyvállalatok találhatók, csomagolóanyag gyártók, és töltők egyaránt, akik elkötelezettek a környezet aktív módon történő megóvása és terhelésének

minimalizálása mellett. 30 http://www.doksihu Nevükhöz fűződik az ország nagyvárosaiban indított megannyi sikeres lakossági szelektív hulladékgyűjtési akció. Fontos megemlíteni a kisebb állampolgári kezdeményezéseket is, mert ezek a lelkes csapatok lehetnek a társadalom mozgatórugói a környezettudatos szemlélet kialakításában. Ilyen civil kezdeményezésből alakult meg az Örs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesület. 1995-ben egy tömbház lakói úgy határoztak, hogy kezdeményezik a szelektív hulladékgyűjtés lakóközösségi megszervezését. Öt lakóház közreműködésével a vállalkozás ma már nagy sikerrel működik. 1999-ben az akkori környezetvédelmi miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki az egyesületet, 2001-ben pedig a „Zuglóért emlékérmet” is megkapták. 2. A társadalom környezetvédelem iránti fogékonysága 2.1 Környezetvédelem a gazdasági szférában Ma, amikor a Földet károsító

környezeti és civilizációs ártalmak égetően szükségessé teszik minden termelővállalat számára a környezetkímélőbb technológiák alkalmazását, a világpiacon nagy részesedést képviselő cégek a társadalmi elfogadottságuk érdekében komoly beruházásokat fordítanak erre. Megragadnak minden lehetőséget, hogy intenzíven kommunikálják környezetvédelmi elkötelezettségüket. A nyugati országokban olyan erős társadalmi igény van erre, hogy a szoros versenyhelyzetben nem engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak ezen a területen. Úgy vélem, ez a hatásmechanizmus fordítva is működik, mert a hazánkban néhány éve jelen lévő nemzetközi cégek környezetvédelmi szemlélete szintén hatást gyakorol a hazai termelővállalatokra és a társadalom egészére is. Ilyen vállalat például a svéd IKEA áruház, amely környezetvédelmi tevékenységével elsőként épült be a magyar köztudatba. Az IKEA már 10 évvel ezelőtt

átvette azt a szemléletet, amely szerint a környezetvédelmi szempontokat folyamatosan szem előtt kell tartani. Új stratégiát 31 http://www.doksihu vezetett be a csomagoló anyagok terén. Az általános szabály szerint a csomagolóanyagoknak újrahasznosíthatónak kell lenniük, és amennyiben lehetséges, nagy százalékban visszaforgatott anyagból kell azokat előállítani. Évek óta folytatott gyakorlata a hulladékainak szelektív gyűjtése. Újabban vált közismertté hazánkban az Ericsson példája is. Az Ericsson Magyarország olyan kiváló környezeti teljesítményû termékek és szolgáltatások fejlesztésével, elõállításával és értékesítésével járul hozzá a fenntartható fejlõdéshez, amelyek megteremtik megrendelõik számára a lehetõséget, hogy saját üzleti tevékenységük során a lehetõ legalacsonyabb szinten tartsák a környezeti terhelést. Aktív kommunikációs munkával ismertetik meg termékeik környezeti hatásait és

a környezetvédelmi tevékenységük eredményét valamennyi érintettel a vállalaton belül és kívül egyaránt. Utolsó példaként említeném, hogy a Hewlett-Packard nemrégiben indította be a számítógép újrahasznosítási programot, melyre a cég internetes oldalain lehet jelentkezni. A nagyobb vállalatoktól bizonyos havidíj ellenében ugyanis a HewlettPackard munkatársai elszállítják a már elavult, és gyakran csak a raktárokban porosodó számítógépeket, nyomtatókat, vagy egyéb számítógépes alkatrészeket, melyeket aztán a cég bizonyos üzemeiben megpróbálnak újrahasznosítani. A vállalat új szolgáltatásait mindenki, így a környezetvédők és a cégek is nagy örömmel fogadták, hiszen, ahogy a világ szinte minden részén, úgy az Egyesült Államokban is nagy gondot okoz a régi számítógépek tárolása, vagy újrafeldolgozása. A kiöregedett katódsugárcsöves monitorok kezelése például különösen nagy gondot jelent az

érintetteknek, mivel ezek a monitorok olyan rendkívül mérgező anyagokat is tartalmaznak, mint például ólom, higany, vagy kadmium. A mérgező anyagok miatt ezeket a monitorokat Amerikában nem lehet csak úgy egyszerűen kidobni, és Kaliforniában még a legtöbb szeméttelepre se engedik be az ilyen mérgező anyagokat tartalmazó hulladékokat, vagyis érthető, hogy a Hewlett-Packard új környezetvédelmi projektjét mindenki örömmel fogadja. 32 http://www.doksihu Új jelenségként tapasztalhatjuk, hogy a ma oly divatos lakóparkok átadását kísérő kommunikációs tevékenységben nagy hangsúlyt helyeznek a környezetvédelemre. (Lásd: Budakeszi úti öko-lakópark, ahol már háztartáson belül is megoldott a szelektív hulladékgyűjtés ). 2.2 Környezetvédelem a civil szférában A civil szervezetek száma és tevékenységi köre valamilyen szinten reprezentálja az egész társadalom hozzáállását egy adott témához. Megnyugtató, hogy itthon is

egyre inkább növekszik a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek száma, és hogy a döntéshozó szervek mind erősebb kapcsolatokat igyekeznek kialakítani velük. Az azonban tény, hogy ezek még mindig nagyon kis részét jelentik a társadalomnak, és meglehetősen elszigetelten léteznek közöttünk, ami amiatt sem kedvező állapot, mert küszöbén állunk egy jelentős környezetvédelmi reformnak, aminek sikere nagymértékben függ attól, hogy mennyire képes a társadalom átalakítani, sőt újraalkotni a hozzáállását egy olyan nagy horderejű kérdésben, mint a környezetvédelem. Úgy érzékelem, hogy az utóbbi időkben ezirányban megindult egy lassú fejlődés, tehát a lakosság érzékeli a problémát, és valamilyen szinten elhivatottságot érez annak kezelésére, de még hiányoznak azok a feltételek, amelyek segítenék őket ebben. Értem ezalatt az információszolgáltatást, a környezetvédelem oktatásba való

beépítését, a környezetvédelem szabályozási és infrastrukturális hátterének megteremtését, de legfőképpen egy olyan átfogó, országos PR tevékenységet, amely a nyugati országokban már évtizedek óta meghatározza és segíti azt, hogy a társadalom minden egyes tagja személyes felelősségének érezze a környezetvédelmet. Meglátásomat az a közvélemény-kutatás is igazolja, amelyet a Közép- és Keleteurópai Regionális Környezetvédelmi Központ jelentetett meg „Zöld csatlakozás?” címmel. A kutatás eredményeinek összefoglalása így szól: 33 http://www.doksihu 2.21 Felmérés a magyar társadalom környezetvédelemről alkotott véleményéről 9 A beszámoló célja, hogy információ-forrásként szolgáljon a környezeti problémák ismertségének, a környezettudatos magatartásnak, környezetpolitika értékelésének, az EU csatlakozással kapcsolatos álláspontoknak és a csatlakozás vélt hatásának témakörében.

A közvélemény-kutatás három helyszínen, Budapesten, Miskolcon és Túrkevén zajlott, így a különböző régiókat (főváros, iparváros, mezőgazdasági terület) össze lehet hasonlítani. Összesen 303 embert kérdeztek meg kérdőíveken (körülbelül 150-et Budapesten, 100-at Miskolcon és 50-et Túrkevén). Az eredmények és a beszámoló nem reprezentatív, de jelzésértékű. A jelentés három magyar terület lakosságáról készült pillanatfelvétel. Azért választottak viszonylag kis méretű mintát, hogy alaposabb adatokkal dolgozhassanak, átfogóbb eredményre juthassanak és a minőségi és mennyiségi adatok kombinációját kapják. • Tapasztalnak-e a válaszadók környezetvédelmi problémákat Magyarországon? Egy 12 környezeti problémát tartalmazó listáról fontossági sorrendet kellett meghatározni a válaszadóknak. Ennek eredménye (csökkenő fontossági sorrendben) a következő lett: légszennyezés, hulladékkezelési gondok,

vízszennyezés, talajszennyezés, ivóvíz, szennyvíz, vegyipar, erdők kipusztulása, élővilág pusztulása, energiatermelés, nukleáris energia, szovjet hadsereg környezeti "öröksége". A családban vagy barátokkal folytatott beszélgetések során a környezetvédelmi problémák gyakran (a minta 28%-ánál), néha (a minta 48%-ánál), ritkán (a minta 23%-ánál), soha (a minta 1%-ánál) kerülnek szóba. A fővárosiak gyakrabban adták a "ritkán" választ, mint a minta többi része, míg az iparvidéken élők beszélgetnek a leggyakrabban környezeti problémákról. • Mennyire vannak tudatában a környezeti problémáknak? A tudatossággal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a felmérés helyszínétől függően változik. Legjobban az iparvidéken ismerik a problémákat, és ott tanúsítanak a legtöbb érdeklődést irántuk. Budapest a második, míg a mezőgazdasági vidék foglalkozik legkevésbé környezetvédelmi kérdésekkel.

9 A Zöld Pók Egyesület honlapjának (www.zpokhu) cikke A letöltés dátuma: 2002 március 34 http://www.doksihu Az elemzés azt mutatta még, hogy leginkább az idősebb és a női lakosság van tudatában a környezeti problémáknak. • Mit tesznek az egyének a környezetért? A válaszadók egy listát kaptak, amelyről kiválaszthatták, hogy mit tesznek meg rendszeresen a környezetükért. Ennek eredménye (csökkenő gyakoriság szerint): nem műanyag bevásárlószatyor használata, üvegvisszaváltás, műtrágya használatának kerülése, takarékos energiafelhasználás, papír újrafelhasználás, tömegközlekedés, vegyszerhasználat mellőzése, szelektív hulladékgyűjtés, szemétszedő akciók, tagság környezetvédő csoportokban. A "környezetbarát tettek" számát tekintve a legtöbb válaszadó kilenc lehetséges cselekedet közül négyet-ötöt tesz meg időnként. A minta 5%-a tagja valamilyen környezetvédő szervezetnek és

2,4% dolgozik aktívan egy szervezetben vagy szervezettel. Bár a válaszadók tesznek lépéseket a környezet védelme érdekében, azonban még többet tennének, ha bizonyos tényezők és feltételek fennállnának. Ezekre a feltételekre történő rákérdezéskor a következő válaszokat adták (csökkenő gyakorisággal): több lehetőség (a válaszadók a lehetőségek hiányát okolják passzivitásukért, pl. egy jól működő szelektív hulladékgyűjtő hálózat hiányát), több pénz, több ismeret, több támogató, több idő, kevesebb más probléma. Arra a kérdésre, hogy vajon milyen tényezőktől függ, hogy törődünk-e a környezetünkkel és egyesek miért aktívabbak másoknál, a következő válaszokat adták (csökkenő fontossági sorrendben): neveltetés, értékrend, a természet szeretete, ismeretek, vidéken töltött gyermekkor, szabályok és előírások, gazdasági helyzet, mentalitás. Jól látható, hogy főleg az olyan normatív és

ideológiai tényezők, mint a neveltetés, az értékek, és a természet szeretete határozza meg, mennyire lesz nyitott egy ember a környezet védelmére. De a tennivalók ismerete szintén magasan áll a rangsorban. • Hogyan vélekednek a válaszadók a nemzeti környezetvédelmi politikáról? A válaszadók 2%-a szerint a kormányzat minden tőle telhetőt megtesz. A válaszadók 59%-a úgy vélte, hogy a kormányzat már eddig is sokat tett, de ez még nem elegendő a biztonsághoz. Az interjúalanyok 33%-a vélte úgy, hogy a 35 http://www.doksihu kormányzat egyáltalán nem foglalkozik környezeti problémákkal. A maradék 6%-ot nem érdekelte ez a téma. • Jól ismert-e a nem-kormányzati szektor a környezetvédelem terén? A felmérés egyik kérdésére válaszolva öt környezetvédelmi szervezetet vagy intézetet kellet felsorolni az interjúalanyoknak (akár kormányzatit, akár nemkormányzatit). A válaszadók majdnem fele (44%-a) egyetlen ilyen szervezetet

sem tudott megnevezni. Körülbelül 23%-uk egyet nevezett meg, kb 13%-uk kettőt, kb 8%-uk hármat, kb. 7%-uk négyet Az öt nevet említők minden bizonnyal azok, akik maguk is aktívan részt vesznek ilyen szervezetben. Az öt leggyakrabban említett szervezet (csökkenő gyakorisági sorrendben) a következő: Duna Kör, Herman Ottó Természetvédelmi Kör, Zöld Párt, Természetvédelmi Levegő Munkacsoport, Holocén Egyesület. (Ilyen és ezekhez hasonló kérdések kerültek még nagyszámban megválaszolásra a felmérés során. Külön fejezet foglalkozik a lakosság EU-val, a csatlakozással kapcsolatos vélekedésének vizsgálatával.) A tanulmány 4. fejezete azt foglalja össze, hogy mit jelent (jelenthet) a felmérés eredménye a politikai döntéshozók és nem kormányzati szervezetek számára. (Azonban fenntartással kell kezelni a kapott eredményeket annyiban, hogy azok egy réteg véleményén alapulnak, ezért nem feltétlenül reprezentálják az

egész társadalmat, így jelzés értékűnek célszerű tekinteni őket. Az ajánlásokat is ezért óvatosan fogalmazták meg.) Az országos hatóságoknak többet kellene foglalkozniuk a nyilvánossággal való kapcsolattartással (PR) és a nyilvánosság tájékoztatásával. Úgy tűnik, hogy a lakosság egy része nem tudja, milyen sikert értek el, vagy mit tettek a hatóságok a környezetvédelemért. A helyi hatóságoknak valamivel inkább élvezik a lakosság bizalmát a környezetvédelmi intézkedések megvalósítása terén, mint az országos hatóságok. A felmérés arra is fényt derít, hogy az emberek úgy érzik, nincs lehetőségük környezetbarát módon viselkedni. A helyi hatóságok saját hatáskörben dönthetnének arról, hogy biztosítsák az újrafelhasználás, a szemétgyűjtés, vagy a szelektív 36 http://www.doksihu hulladékgyűjtés és a hasonló kezdeményezések tárgyi feltételeit. Így a lakosság több magatartásforma közt

választhatna, és megnövekedne az állami szektor elismertsége is. A közös szemétszedési akció szintén a lakossági támogatottság mérőeszköze lehetne. A környezetbarát magatartás lehetőségének biztosítása önmagában pozitív visszhangot váltana ki az emberekben. A nem kormányzati szervezetek könnyen elláthatnak két olyan feladatot, mint például az információnyújtás és az ismeretterjesztés. A felmérés megkérdezettjei a környezetbarát magatartást gátló tényezőként említették az ismeretek hiányát. De ezt a tudást oktatással, tanfolyamokkal és felvilágosítással szisztematikusan fel lehet építeni. A nem kormányzati szervezetek rendszerint közelebbi kapcsolatban állnak a nyilvánossággal, és ezért előnyben vannak a különböző célcsoportoknak szánt ismeretterjesztő kampányok vagy tananyagok kidolgozásában. A közvéleménykutatás eredményei azt sugallják, hogy a nyilvánosság jelentős bizalommal van a civil

szervezetek környezetvédelem érdekében végzett munkájával kapcsolatban. Erre a bizalomra építve a társadalmi szervezetek gyümölcsöző együttműködést építhetnének ki az állami szektorral. A civil szervezetek tanácsot adhatnának környezetvédelmi kérdésekben és kiigazíthatnák a kormányzati szervek munkáját. Egyes civil szervezeteknek több gyakorlati tapasztalatra és háttérismeretre lenne szükségük ahhoz, hogy megfelelő és komoly partnerei lehessenek az állami szektornak. (A felmérés időszaka 2000. május-június volt) A kutatásból tehát kiderült, hogy a megkérdezettek többsége a hulladékgazdálkodás problémáinak megoldását a környezetvédelem egyik legfontosabb feladatának tartják. Sajnos még leginkább csak a viszonylag veszélyeztetettebb rétegek (pl. ipari területeken élők) foglalkoznak intenzívebben a környezeti problémákkal, holott azok nemhogy országos, de globális szinten okoznak gondot. A civil szervezeteket

nem nagyon ismerik, de kíváncsiak a tevékenységükre, és bizalommal viszonyulnak hozzájuk. 37 http://www.doksihu Nagy többségük kifogásolja a tájékoztatás alacsony színvonalát, és a hatóságok környezetvédelmet érintő ügyekben végzett tevékenységéről, azok eredményeiről való beszámolókat. Sok esetben arra várnak, hogy a hatóságok lépjenek bizonyos ügyekben. Még nem bontakozott ki a köztudatban az egyéni összefogások, kezdeményezések lehetősége. A szelektív hulladékgyűjtésről és annak a modern hulladékgazdálkodásban betöltött szerepéről keveset tudnak, és nem is várható ezirányban történő nagyobb érdeklődés addig, amíg egy egységes háttéripar kiépítése után egy erőteljes, széleskörű PR kampány kíséretében ez a módszer nem terjed el országos szinten. Legtöbbjük felismerte, hogy a neveltetés és az értékrendünk változtatása jelentene igazán megoldást egy új, modernebb szemlélet és

jövőkép kialakításához. Ennek ellenére azonban a felmérés szerint éppen a gyerekek rendelkeznek a legkevesebb ismerettel a környezeti problémákkal kapcsolatban. (Ennek a helyzetnek az orvoslására egyébként a tárca az Oktatási Minisztériummal közösen nemrég kidolgozott egy környezeti nevelési programot, amelyről a későbbiekben ejtek szót.) Komoly hiányosságnak tartom, hogy jelenleg még elvétve lehet csak az iméntihez hasonló kutatásokkal találkozni. Minden tervezés alapját a kutatás képezi, és ez egy új környezetvédelmi struktúra kialakításának egyik kezdő lépése kellene, hogy legyen. Ebből is látszik, hogy az országnak igen jelentős lemaradásokat kell rövid időn belül behoznia ezen a területen. Mindezek összegzéseképpen világosan látszik, hogy a környezetvédelmi témákban egy jóval szélesebb körű és intenzívebb tájékoztatást, valamint nevelési, szemléletformálási programok széleskörű elterjesztését

igényli a társadalom. 38 http://www.doksihu 3. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének kísérleti szakasza és az azt kísérő PR tevékenység Magyarországon Jelenleg a szelektív hulladékgyűjtés még kezdeti fázisában van Magyarországon. A lakossági hulladékszelekció egyelőre a hulladékudvarok nem túl hatékony működésére korlátozódik. Pozitívum, hogy egyre több vállalat illetve intézmény tért át a náluk nagy mennyiségben képződő és hasznosítható hulladékok szelektíven történő gyűjtésére, és feldolgozó cégeknek való átadására. (Pl IKEA) A lakosság egy szűk rétege és néhány civil szervezet felismerte a szelektív gyűjtés környezetvédelmi jelentőségét, és az utóbbi években tanúi lehettünk néhány – többkevesebb sikerrel járó – kezdeményezésnek. (Ezeknek az eredményeit a későbbiekben részletezem.) Mindenekelőtt tekintsük át, hogy milyen frakciókra válogathatók a hulladékok az

újrahasznosítást megelőzően. 3.1 A hazai háztartásokból származó legfontosabb hulladékfajták és hasznosításuk 10 Papír: A hulladék össztömegének majdnem 20 százalékát teszi ki. Csomagolóanyagok, könyvek, napilapok, képes újságok, dobozok, irodai papír, füzetek. Egy év alatt fejenként annyi papírt használunk, amennyi előállításához két fa kivágása szükséges, ráadásul ez a mennyiség folyamatosan nő. A kibocsátott papírmennyiségnek mindössze egyharmada kerül újrahasznosításra. A hulladékpapír felhasználása jelentősen mérsékli a víz- és levegőszennyezést is. Műanyagok: A hulladék össztömegének körülbelül 4 százaléka. Nem tűnik nagy mennyiségnek, de a nehezen vagy alig bomló anyagok közé tartoznak. Hasznosításukat tehát azért kell szorgalmazni, mert a természetben gyakorlatilag nem enyésznek el, így 39 http://www.doksihu bármeddig csúfíthatják környezetünk képét. (A különféle hulladékok

lebomlási ideje megtekinthető a 1. számú mellékletben) Mosószeres flakonok, burkolóanyagok, tisztítószerek edényei, csomagolóanyagok, háztartási gépek, berendezések tartozékai, élelmiszerek és italok tartálya, tejeszacskók elégetése mérgező gázokat termelhet, tehát nem javasolt – legegyszerűbb megszabadulni tőlük az újrafeldolgozással. Léteznek biológiailag elbomló műanyagok (szerves anyagokkal vannak keverve). Ezek terjedése nagyban hozzájárulhat a műanyag hulladékok okozta gondok csökkentéséhez. Textilhulladék: Elsősorban az alapanyagtól – természetes vagy mesterséges – függ a hasznosíthatóságuk. A pamuthulladék felhasználója a papíripar: úgynevezett merített papírok gyártására használják, de ipari tisztítóanyagként is használják. A textilhulladék másik felhasználója az építőipar: hő- és hangszigetelő anyagokat gyártanak belőle. Konyhai hulladékok, zöld növényi anyagok: Az össztömeg

felét alkothatja, különösen a nyári félévben. Zöldségmaradék, száraz és lédús terméshéjak, levelek, kávézacc és tealevelek, ételmaradék, kerti növénymaradványok, fűrészpor és állati hulladék. Mind meglehetősen gyorsan bomló, bűzös anyagok, melyek fertőzések forrásai, melegágyai lehetnek. A gyors bomlásnak köszönhetően viszont a legegyszerűbben újrahasznosítható hulladékok ezek. Kiskerttulajdonosok maguk is elvégezhetik a komposztálást, míg közösségenként, ha elkülönítve történt a gyűjtés, a felkészült hulladékgyűjtő cégek komposztálják. Üveg: A legegyszerűbb újrahasznosítás a betétdíjas üvegek használata. Az üvegek tisztítás után újra forgalomba kerülnek. Üveggyáraink az új üveg gyártásához körülbelül harmadrészben üvegcserepet használnak, tetemes energiamennyiséget megtakarítva ezzel. Konzerves-, zöldséges-, italosüvegek, bébiételek, olajok, szeszek és egyéb 10 Forrás:

Ágostházi-dr. Barótfi-Borián-Csapóné-dr Poda: Környezetvédelmi Alapismeretek II, 4244 old Környezetvédelmi Minisztérium, 2001 40 http://www.doksihu termékek palackjai válnak fölöslegessé nap mint nap a háztartásokban, amik jelentős része nem váltható vissza. Ezekre számítanak az üveggyárak Az üvegőrleményből kiváló minőségi útburkolat adalék is készül. Hulladéküvegből olvasztás után szálhúzással hőszigetelő üveggyapot is készíthető Fémek: Mintegy 4 százaléka az összes hulladéknak. Igen jelentős energia-megtakarítás érhető el a fémek hulladékaiból történő előállítása során az eredeti eljárásokhoz képest. A nálunk rendkívüli mértékben terjedő italos és ételes fémdobozok a fejlett államokban már korlátozás alá esnek, mert pazarlók, levegő- és vízszennyezők és sokkal nagyobb térfogatú hulladékot képeznek, mint a sokat bírált betétes üvegek vagy zacskók. Különleges kezelést

igénylő veszélyes hulladékok: Kimerült akkumulátorok, zsebtelepek, gombelemek, gyógyszerek, megmaradt festékek, lakkok, hígítók, fénycsövek származhatnak a háztartásból, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak. Elsősorban a belőlük származó nehézfémek, például az ólom okoznak gondot. Mindmáig kérdés az, hogy hol helyezhetők el biztonságosan a veszélyes anyagok ártalmatlanítása után fennmaradt mérgező salakanyagok. Egyelőre egy többékevésbé biztonságos települési hulladékdepóra kerülnek Gumi: Magyarországon évente 50 ezer gumiabroncs kerül ki a forgalomból. Többségük települési hulladéktelepeken, erdőkben, utak mentén rontja a táj képét, ráadásul a nyugati országokból is óriási tömegben érkeznek a selejtté vált gumihulladékok. Azontúl, hogy szépérzékünk tiltakozik ellenük, begyulladva fekete füsttel szennyezik a levegőt. Eltüntetésük egyik bevált módja, hogy cementgyárak kemencéiben elégetik, a

hazai cementgyárak azonban erre nem készültek föl. A legelterjedtebb újrahasznosítási módszer a használt gumiabroncsok újrafutózása. A gumiabroncs-őrlemények hasznosításának két elfogadott technológiája van. Egyik esetben mínusz 200 oC-ra lehűtik és apró darabokká őrlik, mely aztán a közutak 41 http://www.doksihu anyagába keverhető. A tapasztalatok szerint a gumiadalékok jelentősen javítják az aszfalt mechanikai tulajdonságait. Ilyen aszfaltokat használnak fel sportpályák burkolataként is. Másik lehetőség a hőbontás, ennek termékeit gumiipari alapanyagként lehet felhasználni. Hamu, salak: Téli idényben a kályhafűtéses lakások hulladékának felét kiteheti. Nagy tömege miatt nehezen szállítható, a levegő porszennyezésének egyik okozója. Tömörítve és tiszta állapotban terepmunkálatoknál, építkezéseknél lehet segédanyag. 3.2 Korábbi lakossági szelektív hulladékgyűjtő akciók Az utóbbi időkben több

nagyváros ért el jelentős sikereket a lakosság szelektív hulladékgyűjtésbe való bevonásában. Győrben, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Fonyódon, Sátoraljaújhelyen, Miskolcon, Veszprémben, Keszthelyen, Sopronban és még néhány városban több-kevesebb eredményt értek el az akció bevezetésével. A legsikeresebb kampányok titka a tájékoztatás bősége és folytonossága volt. Az esettanulmányok világosan tükrözik, hogy minél több eszközzel és minél rendszeresebben segítették az információáramlást egy-egy városban, annál hatékonyabbnak bizonyultak a programok. Budapesten megbukott az ügy, mert csupán egyetlen szórólappal próbálták motiválni a lakosságot. Az olyan városokban azonban (pl. Fonyód), ahol a szervezők a bevezető kampány után is folyamatosan tartották a kapcsolatot a helyiekkel, jól működött a szelektív hulladékgyűjtési rendszer. Egyes városokban gyűjtőszigetes akciót szerveztek, másutt hulladékudvarokat

telepítettek. Problémák természetesen mindenhol akadtak, de azon a néhány településen, ahol a hibákat korrigálták, a rendszert fejlesztették, és legfőképp, ahol folyamatosan kapcsolatban maradtak a lakossággal, ott mára már elérték azt, hogy a helybéliek 85-90 százaléka átlátja, és szükségesnek tartja a szelektív hulladékgyűjtést. Ezekben a városokban a gyűjtő konténerekbe egyre több hulladék kerül, a hulladék 95-97 százalékát helyesen (a megfelelő konténerbe) helyezik el, és 42 http://www.doksihu a lakosság együttműködése is erősödött – például egyre többen telefonálnak, ha észreveszik, hogy egy-egy konténer megtelt vagy megrongálták. A legsikeresebb akciók bevezetése az Ökopannon Kht. nevéhez fűződik Győri szelektív hulladékgyűjtő programjuk mondható a legsikeresebbnek. Erről így számol be a szervezet: „A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését 1998 októberében hirdette meg az

önkormányzat Győr városában. A kísérleti jelleggel beindított rendszert a sikeres működésre való tekintettel kibővítették.2001 május óta Győr egész területén működik a szelektív hulladékgyűjtés, májustól szeptemberig 65 tonna papírt, 22 tonna műanyagot, 25 tonna színes üveget és 40 tonna fehér üveget, összesen tehát jelentős mennyiséget: 152 tonna csomagolási hulladékot gyűjtött össze a lakosság szeletíven. A begyűjtött mennyiség értékesítésre került Az elmúlt három év kiváló eredményeket mutat, a lakosság részvétele megfelel az elvárásoknak, a hulladékok szétválogatása kiváló, közel 100%-os. Gönci Beáta, a programkoordinációját, valamint a kommunikációt és alakosság felkészítését végző ÖKO-Pannon Kht. ügyvezetője elmondta: "Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának tervezett időpontja 2005, ez az időpont meghatározza a felkészülésre és a jogharmonizációra fordítható

időt. A hulladékgazdálkodásra és azon belül a csomagolási hulladékokra vonatkozó EU irányelv előírja a csomagolási hulladékok meghatározott mértékű gyűjtésének és hasznosításának megszervezését. Ez egy a csatlakozási kritériumok közül, melyet a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításával tudunk teljesíteni. A győri program sikerét elsősorban a feladathoz felnőtt lakosságnak köszönhetjük, hiszen csak az ő hatékony közreműködésükkel, az általuk helyesen szortírozott anyagokkal tudtunk és tudunk a jövőben tovább dolgozni." A győri kommunális szolgáltató egy zárt, biztonságos, sokszorosan ellenőrzött működési rendszert alkalmaz a begyűjtés és a szállítás során, amivel többek között a lakosságot is biztosítani kívánja arról, hogy a begyűjtött hulladék eljut rendeltetési helyére. A szelektív gyűjtőkonténerek közül a műanyagot és a papírt meghatározott napokon hetente kétszer, míg az

üveges konténereket kéthetente ürítik. A hulladékok elszállítását külön, a hagyományos kukásautótól eltérő külsejű hulladékszállító autó 43 http://www.doksihu végzi. Oldalát színes rajzok díszítik, melyeket helyi iskolás gyerekek készítettek egy a kommunális szolgáltató által meghirdetett pályázat keretében. Győr az első magyar város, melynek teljes területén sikeresen működik a szelektív hulladékgyűjtés. A város a programmal a szelektív gyűjtés által részben tehermentesített jelenlegi lerakó élettartamát meghosszabbítja. A hármas együttműködés keretében Győr bizonyította, hogy megfelelő kommunikációval és körültekintő előkészítéssel a hulladékok szelektív gyűjtése megvalósítható, s ezzel példát mutat egy az egész országra fokozatosan kiterjeszthető rendszerműködéséhez.” 3.3 Új jogszabályi háttér A szelektív hulladékgyűjtés bevezetését tovább már nem

halogathatjuk, hiszen ez az új, korszerű, az uniós gyakorlatot alapul vevő hulladékgazdálkodási rendszer szerves része. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a következőképpen állapítja meg ennek szükségességét: „A hulladékgazdálkodási törvény előírása szerinti, a csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2005-ig legalább a lakosság 40 százalékára, 2008-ig legalább 60 százalékára ki kell terjeszteni. Ennek teljesítéséhez a településeken folyó szelektív hulladékgyűjtés finanszírozásához – a gyártói felelősségi elv érvényesítésével – a csomagolt terméket gyártó, forgalmazó gazdálkodóknak a rendszerhez csatlakozó települési önkormányzatokkal kötött szerződés alapján hozzá kell járulniuk. Az előzőek mellett természetesen – a fenntartható fejlődés elvének11, illetve a lerakásra

kerülő hulladék mennyisége csökkentésének megfelelően a minél teljesebb anyag- és energiafelhasználás érdekében – a kiemelt programokkal nem lefedett hasznosítható összetevők elkülönített begyűjtését, ipari előkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark 11 (hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, A fenntartható fejlődés lényege, hogy a jelen generáció úgy elégítse ki szükségleteit, hogy a jövő generációi is képesek legyenek erre. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságfejlesztési döntéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az érintett területek ökológiai egyensúlyának fenntarthatóságát. 44 http://www.doksihu gyűjtőedényzet és begyűjtő járművek, válogatóművek) létrehozását, illetve alkalmazását is el kell terjeszteni, így biztosítva az üveg, műanyag stb. hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását. Ugyancsak gondoskodni kell a települési hulladékban megjelenő 0,7-1,0

százaléknyi veszélyes összetevők minél nagyobb arányú elkülönített begyűjtéséről és külön kezeléséről, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelősségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével. A szelektív begyűjtést szolgáló rendszerek kialakításakor a fokozatosan bővülő komplex megoldásokat kell előnyben részesíteni. Az elkülönített begyűjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a képződő hulladékmennyiség ellenére a lerakásra kerülő mennyiség a jelenleginek legfeljebb háromnegyede legyen, és így a jelenlegi 83 százalékos lerakási arány 60 százalék alá csökkenjen, valamint, hogy az ipar legyen fogadókész a hulladék átvételére és lerakására. A hulladékkeletkezés megelőzése érdekében az egyik legfontosabb feladat az egészségügyi GDP-re eső hulladékmennyiségnek (1998-ban Magyarországon 273 kg/1000 USD GDP) legalább az EU átlagszintjére

(OECD átlag: 88 kg/1000 USD GDP) való csökkentése. Ez hulladékszegény technológiák alkalmazásával, valamint a termékek „bölcsőtől-sírig” tervezésével valósítható meg.” 12 Annak érdekében, hogy ezek a normák teljesüljenek, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Budapesten szelektív hulladékgyűjtési program beindításának tervét dolgozta ki 12 Részlet az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. 32-es fejezetéből 45 http://www.doksihu 3.4 Lakossági szelektív hulladékgyűjtési program Budapesten, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. szervezésében 13 Ahogy említettem, a szelektív hulladékgyűjtés még nem teljesedett ki Magyarországon. Budapesten eddig a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt által működtetett 12 hulladékudvar tevékenységére korlátozódott, ám ezt a cég a közeljövőben – a Fővárossal együttműködve – egy szélesebb körű lakossági szelektív hulladékgyűjtési program

beindításával kívánja bővíteni. Ezt első ütemben a jövő év első negyedében 100, később (2-2 és fél éven belül) 2000 szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezésével fogja megvalósítani. Ez a módszer fogja jelenteni a szelektív gyűjtési program második lépcsőjét. Itt még mindig nem arról van szó, hogy a családok háztartáson belül válogatva helyezik el hulladékaikat, hanem hogy a város forgalmasabb pontjaira különböző, egy-egy hulladékfajta elkülönített tárolására szolgáló gyűjtőedényzetet helyeznek ki. Egy-egy gyűjtősziget 2-5 darab gyűjtőedényzetből fog állni. (2 sz melléklet) Az edények olyan hulladékfajták gyűjtésére szolgálnak majd (például papír, üveg, műanyag), amelyek a lakosságnál gyakoriak, könnyen elkülöníthetők és szállíthatók, valamint hazai hasznosításuk megoldott. A szelektív gyűjtés alkalmazásának alapfeltétele, hogy a visszanyert alkotók ipari hasznosítása, kereskedelmi

értékesítése (lehetőleg minél kedvezőbb feltételek mellett), valamint a veszélyes alkotók bizonyos típusainak az ártalmatlanítása biztonságosan és hosszú távon megoldott legyen. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek telepítését és működtetését természetesen egy kommunikációs kampánynak is kísérnie kell, hiszen megfelelő tájékoztatás, tanácsadás és egy felelősségteljesebb szemlélet kialakítása nélkül a program kudarcba fulladna. 13 A Gauff Budapest Kft „Budapest főváros szelektív hulladékgyűjtésének növelése hulladékgyűjtő szigetek létesítése útján” c. tanulmányterve alapján (A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. belső anyaga) 46 http://www.doksihu Mielőtt rátérnék az ezzel kapcsolatos észrevételeimre és javaslataimra, ötleteimre, a következő alfejezetben röviden vázolom az FKF Rt. eddigi kommunikációs tevékenységét. 3.41 Az FKF Rt kommunikációs tevékenysége Mivel a cég sokirányú

szolgáltatást végez Budapest lakossága körében, tevékenységének fontos része a megfelelő és széleskörű tájékoztatás, illetve az érdekelt felekkel való folyamatos kapcsolattartás. Az ügyfelek több fórumon is választ kaphatnak kérdéseikre, illetve jelezhetik problémáikat, észrevételeiket. Felkereshetik a vállalat ügyfélszolgálati irodáit, a Közönségszolgálati Irodát, illetve a nap 24 órájában elérhető Központi Ügyeletet. Az itt bejelentett hulladékkezeléssel, köztisztasággal, úthibákkal, forgalmi jelzések hibáival kapcsolatos észrevételeiket azonnal továbbítják az illetékesek felé. A Lakossági Ügyfélszolgálati Iroda kifejezetten a hulladékszállítással kapcsolatos ügyeket intézi, illetve folyamatosan tájékoztatja a lakosságot ez ügyben, a Vállalkozási Irodán pedig a cég szolgáltatásait igénybe vevő gazdálkodó szervezetek számára nyújtanak segítséget. Az érdeklődők Interneten is elérhetik a

társaságot a www.fkfhu weboldalon Itt olvashatnak a cég történetéről, megtudhatják elérhetőségeiket, és teljes körűen tájékozódhatnak szolgáltatásaikról. Lomtalanításról és egyéb eseményekről (pl. karácsonyfa-szállítás) hírlevélben értesítik a lakosságot, melyet közvetlenül a postaládákba juttatnak el. Ez a módszer igen jó hatásfokú – az érintettek 90 százaléka időben értesül a lomtalanításról. (Ezek a hírlevelek tartalmazzák az FKF Rt. által Budapesten működtetett hulladékudvarok helyét és nyitvatartási idejét is.) A cég szakemberei, ha szükséges, lakossági fórumokon is részt vesznek, illetve felvilágosítást adnak az érdeklődőknek az ott felmerült problémakörökben. 47 http://www.doksihu Amennyiben igény van rá, nyílt nap keretében lehetőséget nyújtanak az érdeklődőknek a lerakók, az égetőmű, valamint az égetőmű mellett létrehozott múzeum meglátogatására. A Közönségszolgálati

Iroda és a Központi Ügyelet médiafigyelési tevékenységének segítségével folyamatosan tájékozódnak a cég külső megítélésének alakulásáról, illetve a szakmát érintő hírekről, eseményekről. A részvénytársaság mindenütt jól láthatóan felhelyezett logója tartalmazza a nemrég megszerzett ISO 9001-es minőségbiztosítási, és 14001-es környezetvédelmi tanúsítványunk emblémáját is, mely korszerű, magas színvonalú, az európai szabványoknak megfelelő munkát jelez. Az FKF Rt. a Nemzetközi Hulladékeltávolítási és Köztisztasági Szövetség, az ISWA évkönyvében és honlapján Magyarországot nemzeti tagként képviseli, ami nemzetközi kapcsolatok bővítésére ad lehetőséget. Ezen kívül különböző, hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek tevékenységét összefoglaló magyar kiadványokban is szerepel, ezzel is biztosítva a meglévő és leendő partner cégekkel illetve megbízókkal való kapcsolatot. Kiemelt

jelentősége van a médiával való kapcsolattartásuknak. A tavaszi, őszi, nyári nagytakarítások előtt, illetve különleges események alkalmával a Közönségszolgálati Iroda szervezésében sajtótájékoztatót tartanak. A napilapokon, szaklapokon, televízión, rádión keresztül folyamatosan tájékoztatják Budapest lakosságát az éppen aktuális és várható munkálataikról. Reklámfilmjeikkel, PR kiadványaikkal és a célgépeinken elhelyezett feliratokkal – a tájékoztatás mellett – szeretnék erősíteni a budapesti polgárok környezettudatosságát. Egyre több hazai és külföldi környezetvédelmi konferencián, kiállításon és egyéb fórumon képviselteti magát a cég. 48 http://www.doksihu Mint látható, az FKF Rt. sokat tesz azért, hogy ügyfeleit maximálisan tájékoztassa az aktuális munkáiról, programjairól, és igyekszik mindig rendelkezésükre állni problémáik megoldásában, kérdéseik megválaszolásában, valamint –

folyamatos szakmai önfejlesztésén keresztül is – tevékenyen részt vesz a környezetvédelem hazai helyzetének javításában. Mindezek mellett a cég által szervezendő új szelektív hulladékgyűjtési program eredményességéhez az ebben a fejezetben felvázolt ötleteimmel szeretnék hozzájárulni. 3.42 Javaslataim Az eddiginél fokozottabb tájékoztatás A cég tájékoztatási eszközei közül a hírlevélen keresztül történő tájékoztatás eddig nagy hatásfokúnak bizonyult, ezért ez egy megfelelő formája lehet annak, hogy az új program beindításáról, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyéről, az oda helyezhető hulladékok fajtáiról és az elhelyezés feltételeiről informálják a lakosságot. Így történt ez a hulladékudvarok esetében is Hiányolom azonban azt, hogy a szelektív gyűjtés környezetvédelmi szerepét, valamint a hulladékudvarok igénybevételéből származó előnyöket eddig nem kellőképpen hangsúlyozta a

társaság. Javaslom tehát, hogy egyéb eszközökkel (pl. szórólap, liftreklám, lépcsőházakba kihelyezett plakát, esetleg ismeretterjesztő és tájékoztató kiadvány) segítsék elő, hogy a lakosságban tudatosuljon egyéni felelősségük és cselekvőképességük környezetünk megóvása érdekében. Ez a felvilágosító munka az uniós tapasztalatok alapján is vélhetően arra ösztönzi a városlakókat, hogy erőfeszítéseket tegyenek a környezetvédelem érdekében. Így remélhetőleg az eddig sajnos elenyészően kis látogatottságú hulladékudvarok valamint a tervezett hulladékgyűjtő szigetek igénybevételét is növelni lehetne. Ez a vállalatnak is érdeke, hiszen bevétele származik a hulladékudvarok forgalmából. (A szórólapokon, plakátokon érdemes megemlíteni a szemétdíj várható növekedését, s egyúttal kihangsúlyozni a 49 http://www.doksihu szelektíven gyűjtött hulladékok leadásának díjmentességét, így esetleg azok a

lakók is felfigyelnek a lehetőségre, akik más módszerekkel nehezen ösztönözhetők.) Úgy vélem, az eddigieknél sokkal erőteljesebb reklámtevékenység szükséges ahhoz, hogy szélesebb körben felfigyeljenek az új program beindítására. Bár az Rt. szűkös költségvetésből gazdálkodik, és fővárosi tulajdonú társaság lévén a kiadásokat illetően korlátozott döntési jogkörrel bír, a reklámköltségek jelentős növelése elkerülhetetlen. A nagyobb televíziós és rádiós kereskedelmi csatornákon, társadalmi célú hirdetés keretében, főidőben lehet csak hatékonyan megszólítani a nagyközönséget. Jelenlegi reklám- és PR-filmjeik egyébként színvonalasak, a megszólítandó célcsoportoknak megfelelő stílusúak, lényegre törők, frappánsak (pl. „Nem zavarja a szemét?”). Ehhez hasonló, de a szelektív hulladékgyűjtési programot hirdető reklámok sugárzása lenne kívánatos. Fokozottabban lenne szükség a körzeti

televíziós csatornákon, ingyenes közérdekű, információs lapokban (pl. Budapesti Újság, Metro, Pesti Est), és a napilapokban (ezek közül elsősorban a Népszabadság Budapest mellékletében) való rendszeres megjelenésre. Növelni kéne az ezekben megjelentetett PR-cikkek számát is Előnyt jelent, hogy az FKF Rt. és a járműreklámoknak felületet biztosító BKV Rt is fővárosi tulajdonban van, a járműreklámok adta lehetőséget feltétlenül érdemes kihasználni. Ugyanilyen hatékony eszköz lehet – főleg fővárosi viszonylatban – az óriásplakáton való megjelenés, hiszen a forgalmas utcákon ez a viszonylag kedvező árú reklámhordozó felület is nagy tömegek figyelmét kelti fel. A nagy nézettségű ismeretterjesztő tv-műsorokban (pl. Navigátor, Magellán stb) nyílna leginkább lehetőség arra, hogy bővebben bemutathassák a szelektív hulladékgyűjtés szerepét, fórumot teremtve a környezetvédelem aktuális kérdéseinek, nem

beszélve arról, hogy a cég imázsának növelése érdekében is érdemes lenne az ilyen műsorokban való szereplés lehetőségét kihasználni. 50 http://www.doksihu Közvélemény-kutatás Az FKF Rt. eddig is végeztetett felméréseket, de főleg a munkálatok ellenőrzése céljából. A hulladékudvarok és a szelektív hulladékgyűjtő szigetek működtetése azonban megkívánja, hogy ilyen módon visszajelzést kapjon a használóktól, mely biztosítani tudja az új rendszer folyamatos fejlesztésének lehetőségét. A program kezdetén kérdőíves megkérdezéssel érdemes felmérni, hogy a város lakói mennyit tudnak a bevezetendő programról, mennyire vannak tisztában annak környezetvédelmi jelentőségével, és mennyire tartják fontosnak ezt a kezdeményezést. Arról is érdeklődhet a cég, hogy mennyi ismerete van a lakosságnak a begyűjtött hulladékok további sorsával kapcsolatban. A kutatás abban is segítségükre lehet, hogy

feltérképezzék az informáltság mértékét a város egyes területein, lakórészeiben. Ez a vizsgálat kiterjedhet a lakosok életkorára, végzettségére, családi állapotára és egyéb tényezőkre is. Ezzel a módszerrel könnyen elkülöníthetőek lesznek a különböző célcsoportok, akiknek más-más módon kell majd közvetíteni a program üzenetét. A kérdőíves megkérdezést a program beindítását követően célszerű megismételni. Így a társaság nyomon követheti, hogy az egyes területeken milyen mértékben sikerült a programot megismertetni, a lakosságot cselekvésre ösztönözni. A honlap fejlesztése Mivel manapság rohamosan nő az Internet-használók száma, egy olyan nagy kaliberű cég, mint az FKF Rt. már nem engedheti meg magának, hogy ne legyen online elérhetősége. Ezt a helyzetet felismerve a cég elkészíttette honlapját, melyen jelenleg még csak az általános információk (elérhetőségek, tevékenységi kör stb.)

találhatók meg. Mivel a bevezetendő szelektív hulladékgyűjtési rendszer újdonsága miatt kezdetben – és remélhetőleg utána is – nagy érdeklődésre számíthatnak, időszerű lenne a honlap bővítése. Új címszó alatt egy külön fejezetet nyithatnának a program bemutatására, beleértve a hulladékudvarok működését is. Itt tanácsos lenne bővebben szólni a környezetvédelemről általában, ezen belül a hulladékgazdálkodásról, és a készülő változásokról. Említeni lehetne a cég környezetvédelmi szerepét, és bővebben ki 51 http://www.doksihu lehetne térni az ISO tanúsítványokra, melyek emblémáját már mindenki, tartalmukat azonban csak kevesen ismerik. Esetleg megoldhatnák, hogy – ahogy az FKF Rt embléma esetében is – a tanúsítványok emblémájára való rákattintás is belépést jelentene egy új oldalra. (A programnak is külön emblémát terveztethetnének, ami a honlapon, a gyűjtőedényzeteken, a plakátokon

és egyéb, nagyközönség által hozzáférhető helyen jelenhetne meg.) Az elektronikus levelezés fejlesztése sürgető volna, mert jelenleg még nem megoldott a honlap interaktivitása. Nehézséget okoz a látogatónak az is, hogy nem lehet csupán egy kattintással lehetőséget teremteni elektronikus levél írására, ami más honlapokon már bevett gyakorlat. Szükség lenne egy interaktív levelezési rendszerre, amelyben az ily módon érdeklődők azonnali választ kaphatnának. Ehhez természetesen biztosítani kéne egy belső munkatárs állandó online jelenlétét. Ezt kibővíthetné egy fórum is, ahol sok érdeklődő megoszthatná a céggel és egymással gondjait, tapasztalatait. Így nemcsak a kérdést feltevő kaphatna választ, hanem a többi érdeklődő is nyomon követheti az információk áramlását. A honlap címét célszerű lenne feltüntetni minden olyan hordozófelületen, ahol a cég logója szerepel. Hasznos lenne figyelmet fordítani arra is,

hogy a szelektív hulladékgyűjtési programról minél több cikk jelenjen meg különböző internetes portálokon. Ezeket nagyon sokan böngészik, és ha eléggé figyelemfelkeltőek, sokan el is olvassák. Zöld szám Bár a társaság számos telefonvonalon elérhető, mégis időszerű lenne egy ingyenesen hívható zöld szám biztosítása. Egyrészt, mert hasonló szolgáltató cégeknél – főleg kampányok esetén – bevett gyakorlat és elvárás, másrészt gesztusértékkel bírna a lakosság felé. Nyílt napok A Hulladékhasznosító Mű, a telephelyek és a lerakók helyszínén lehetőséget biztosít a vállalat előre bejelentkezett csoportok és egyének számára. Ezek a látogatók nagyrészt szakmabeliek vagy szakiskolák tanulóinak csoportjai. 52 http://www.doksihu A kapcsolatfelvétel e remek eszközét tovább kellene bővíteni. Lehetőség szerint minél több nyílt napot kéne a cégnek meghirdetni iskolások és érdeklődők számára. Azért

fontos ez, mert a személyes kontaktus minden más kommunikációs formánál hatékonyabb. A cég működéséről és a környezetvédelmi kérdésekről szóló, kellemes hangulatban eltöltött személyes beszélgetésre sokáig szívesen emlékeznek a látogatók. Fontos, hogy erre az érdekes „idegenvezetői” feladatra jó kommunikációs képességű szakembert kérjenek fel. Ezeken a helyeken a látogatások jelenleg nem díjmentesek, kisebb összeg fejében vezetik végig a vendégeket. Ezen változtatni kellene A lakókkal közvetlenül érintkező munkatársak kommunikációs továbbképzése Az új szelektív hulladékgyűjtő szigetek megjelenése valószínűleg számos érdeklődőt fog vonzani, akik a közterületeken dolgozó munkatársaktól is információt kérhetnek. Egy európai színvonalú program azt is megkívánja, hogy a cég munkatársai, különösen a lakossággal állandóan érintkező, frontvonalbeli munkatársak kommunikációs

képességei megfelelőek legyenek. Ennek elősegítésére érdekében kommunikációs tréningek bevezetése, és az új hulladékgazdálkodási módszerekről történő tájékoztatásuk válik szükségessé. A lakosság folyamatos tájékoztatása az eredményekről A korábbi szelektív hulladékgyűjtési akciók példájából okulva nem szabad elfelejteni, hogy a hulladékgyűjtési program eredményeiről rendszeresen tájékoztatni kell a lakosságot (pl. az önkormányzati lapokban megjelentetett beszámolókkal, a honlapon feltüntetett adatok és cikkek folyamatos frissítésével, lakógyűléseken). Visszacsatolás hiányában csökkenhet gyűjtési hajlandóságuk, pozitív visszajelzés esetén viszont (ami pl. lehet a polgármester dicsérő hangvételű nyilatkozata vagy az FKF Rt. köszönetnyilvánítása) készségesebb, nyitottabb és együttműködőbb hozzáállást várhatunk a lakosságtól. 53 http://www.doksihu 3.43 Ötleteim „Ökokuka járat”

Egy-két régebbi típusú, vagy leselejtezésre váró, de közlekedésre alkalmas szemétgyűjtő célgép átalakításával iskolai csoportok vagy családok számára indíthatná a cég ezt a járatot. A célgép fertőtlenítését követően a belső, szemétgyűjtésre szolgáló szerkezet kivételével és a belső tér személyeket befogadó képességének kialakításával valamint szemléltető eszközök (pl. monitor) elhelyezésének biztosításával mintegy városnéző körútra vihetnék az érdeklődőket. Az utazás alatt egy szakelőadó sok érdekesség megemlítésével beszélhetne a környezetvédelem, és ezen belül a hulladékgazdálkodás lényegéről, bemutathatná a cég hulladékkezelési tevékenységét, és a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket. A járat állomásai lehetnének hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, a lerakók és az égetőmű. Szinte minden kisfiú (és talán apuka) egyik megvalósulatlan álma, hogy egyszer kipróbálhassa a

kukásautó platóján való közlekedést. Mivel a higiéniai feltételek ez esetben biztosítottak, az erre a célra kijelölt helyeken (pl. a lerakók vagy az égetőmű területén belül), kis sebesség mellett ez is megoldható lenne. Fontos, hogy a célgép külső megjelenése színes, figyelemfelkeltő és mindig makulátlanul tiszta legyen, nehogy rossz asszociációkat keltsen a látogatókban. Az autó felülete kiváló információhordozó, járműreklámként is szolgál, ezért célszerű itt is – ahogy a szemétszállító célgépeken – feliratokat elhelyezni, a szelektív hulladékgyűjtési programot propagálva. Bizonyosan nagy tömegek érdeklődését vonzza majd a közlekedésben furcsa idegenként megjelenő jármű. Gyűjtőszigetek a gyerekek környezetében A gyerekek által sűrűn látogatott területekre (nagyobb játszóterek, parkok, Állatkert, Vidámpark stb.) mesefigurákkal díszített gyűjtőedények kihelyezése Minden hulladéktípust

egy-egy figura képviselne, amik megjelenhetnének más, gyerekekhez szóló plakátokon, reklámokban (pl. rajzos reklámfilm), kiadványokban stb Játékos környezetvédelem az Állatkertben A megújult Állatkert Pálmaháza előtti mini labirintus növényzete között kisebb táblácskákat találunk. Ezek különböző környezetvédelmi témákra hívják fel a 54 http://www.doksihu figyelmet (pl. a megújuló energiaforrások használatára) játékos, rajzos és szöveges módon. A táblák kifejezetten a gyerekekhez szólnak Az Állatkert ezen vagy egy másik helyén (pl. a kihelyezett gyűjtőedényzetek mellett) hasonló, a különböző hulladékfajtákat szimbolizáló figurákkal jelzett táblák segítségével a szelektív hulladékgyűjtésről is tájékozódhatnának a kicsik. (3. sz melléklet) Hétvégi programok, rendezvények Egy nagyobb kampány elmaradhatatlan eleme az eseménymarketing. Ez egy olyan eszköz, amely növelheti a szelektív

hulladékgyűjtési program ismertségét, és az erről alkotott pozitív kép kialakítását a nagyközönségben. Ilyen rendezvényeket főleg szabadtéren, nagyobb parkokban, ligetekben érdemes rendezni (pl. Városliget vagy a Petőfi Csarnok szabadtéri része) Sok játékkal, érdekességekkel lehetne színesíteni a programokat (pl. újrahasznosított anyagokból készült játszótér, felkért képzőművészek újrahasznosított hulladékokból készített alkotásainak kiállítása stb.) Ismert emberek, például színészek, együttesek, humoristák, sportolók, televíziós személyiségek fellépései szintén gazdagíthatják az esemény színvonalát. Az ilyen programok megszervezése és lebonyolítása igen költséges, de ebben segít a szponzoráció lehetősége. Azok a nagy hazai és nemzetközi vállalatok, amelyek igyekeznek minél több fórumon hangoztatni környezetvédelmi elkötelezettségüket, szívesen támogatják a nagy nyilvánosságú

rendezvényeket. 55 http://www.doksihu Összegzés Tanulmányomban feltérképeztem és összehasonlítottam az Európai uniós, majd a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotát. A közeli uniós csatlakozás tükrében úgy látom, hogy – bár egy korszerű európai hulladékgazdálkodási rendszer jogszabályi háttere ma már biztosított Magyarországon –, az új rendszer kiterjesztésének még számos akadályozó tényezője van. Egyrészről az uniós normák szintje túl magas, amelyekkel nehéz lesz lépést tartani. Problémát okoz az is, hogy nincs megteremtve az újrahasznosítási rendszer és emiatt a szelektív hulladékgyűjtés széles körben való elterjesztésének megfelelő háttere, az összegyűjtött hulladékok felvevőpiaca bizonytalan. A társadalom környezetvédelemhez való hozzáállása még nem kielégítő, felelősségtudatos szemléletmódjukat még formálni kell. A környezettudatos gondolkodásmód kialakítása

sürgető volna, ám még kevés kezdeményezés történt ezen a területen. Mindazonáltal a dolgozatban említett szelektív hulladékgyűjtési akciók sikerei bíztató jelzések arra, hogy a társadalom nyitott a környezetvédelmi témák iránt, és megfelelő tájékoztatással illetve szemléletformáló PR tevékenységgel behozható ez a lemaradás. Az ország legnagyobb hulladékkezelő vállalata, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. új szelektív hulladékgyűjtési programjához néhány észrevételt, javaslatot tettem. Remélem, ezzel valamilyen mértékben hozzájárulhatok az új program sikeréhez. 56 http://www.doksihu Irodalomjegyzék • Domokos-dr. Forgács-Kopasz-dr Kovács-Tóth: Környezetvédelmi alapismeretek I. Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 2001. • Ágostházi-dr.Barótfi-Borián-Csapóné-drPoda: Környezetvédelmi alapismeretek II. Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 2001. • Csapóné: Települési

környezetvédelem Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 2001 • Dr. Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban Geomédia,1999. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. belső anyagai: • A hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatos 2001 évi feladatok • Környezeti jelentés az FKF Rt tevékenységéről • A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt 2002 évi PR kommunikációs terve • Az FKF Rt működése és az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásai 2000. • Kutas István: Egy évszázad erőfeszítései fővárosunk köztisztaságáért Szakmai folyóiratok:. • Környezetvédelem X. évf 5 Szám • Hulladéksors III. évf 6 Sz • Hulladéksors III. évf 9 Sz Egyéb kiadványok • XI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum 2001 • Ipari és Kommunális Környezetvédelem II. évf 57 http://www.doksihu • Környezetvédelmi Tájékoztató 2002. • Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008 • Oktatási

segédanyag szelektív hulladékgyűjtés témakörben (Környezetvédelmi Főfelügyelőség, 2001.) Tanulmányok • Trencséni Zita: A kommunális hulladék keletkezésének jelenlegi rendszere és a jövőbeni tervek az uniós felkészülés tükrében c. szakdolgozata (BGF-KKF, 2001.) • Szász Péter: Hazánk EU-csatlakozásának környezetvédelmi követelménye c. szakdolgozata (BGF-KKF) • Bugár-Mágel-Németh-Papp-Szabó-Szász-Szendi-Szederkényi: Public Relations terv a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére a XVI. kerületben c dolgozata (BGF-KKF, 2001.) Weboldalak www.fkfhu www.kukabuvarhu www.biokomhu www.kszgyszhu www.okevhu www.eiszhu www.omhu www.comenius2000hu www.ekvivalenciahu www.mtvszhu www.kozpontiregiohu www.c3hu www.hulladek-sulihu www.ktmhu www.hulladeklaphu www.teruletfejleszteslaphu www.eucsatlakozaslaphu www.kormanyzatlaphu www.politikalaphu www.kancellariagovhu www.zoldvaroshu 58 http://www.doksihu www.okotarshu www.okocentrumhu

www.civilhiradobppiachu www.drinfohu www.magyarhirlaphu www.kisalfoldhu www.hbmvkhu www.nimfeahu www.mtvszhu www.humuszhu www.ihszegedhu www.bpxvhu www.okopannonhu www.korethu www.kreativhu www.ujsomogyorszaghu www.globegeou-szegedhu www.zpokhu www.korny10bkehu 59