Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Etawo Anna - Európai Unió és Afrika dialógus az új partnerség jegyében

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU- kapcsolatok szakirány EU- AFRIKA DIALÓGUS AZ ÚJ PARTNERSÉG JEGYÉBEN - ESETTANULMÁNY: NIGÉRIA Budapest, 2003. Készítette: Etawo Anna BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető .4 Az EK-ACP együttműködés története .8 A négy Lomé időszakának áttekintése .8 A négy Lomé korszakának hiányosságai és eredményei .15 Az Európai Közösség fejlesztési politikája.18 Cotonoui Egyezmény.22 Az EU és Afrika dialógusa napjainkban .36 Esettanulmány: Nigéria .42 Nigéria gazdasága .42 Kőolaj és földgáz.44 Mezőgazdaság .45 Szolgáltatások.46 Nigéria az elmúlt években .48 Politikai helyzet.50 Az EU és Nigéria kapcsolatai 1999 óta.51 Összefoglalás.55 Függelék .57 Források.60 3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. BEVEZETŐ Szakdolgozatom témájául az ACP országokat1 és azon belül elsősorban a fekete- afrikai országokat választottam, mert úgy érzem problémáik nem kapnak elég figyelmet, ahhoz képest, hogy mennyire súlyosak. Alkalmam volt több alkalommal Nigériában saját szememmel meggyőződni arról, hogy mekkora fejlettségbeli különbségek választják el a fejlett és fejlődő világot. Hihetetlen volt tapasztalni, hogy az áram-, a vízellátás, a közlekedés alapvető gondokkal küszködik. Szolgáltatások, melyek működése természetes volt itthon, ott korántsem evidens Még hihetetlenebb volt abba belegondolni, hogy számos ACP ország gazdag ásványkincsekben (pl.: Nigéria a hatodik az olajtermelő országok ranglistáján), meg tudná teremteni a szükséges anyagi feltételeket, hogy legalább a

lakosság alapvető igényeit kielégítse, de a szakértelem és technológia hiánya, a korrupció, valamint a rossz menedzsment miatt forrásai többnyire kiaknázatlanok maradnak, illetve a pénz egyszerűen eltűnik a bürokrácia útvesztőjében. A szegénység, a kiszámíthatatlanság óriási méreteket ölt, sokak számára bizonytalan a holnap. Hogy lesz- e fizetés vagy nem, hogy lesz- e munka vagy sem, hogy biztonságban érzi magát valaki vagy nem, Nigéria esettanulmányként lett szakdolgozatom része. Úgy gondoltam egy ország kiemelésével könnyebben bemutatható milyen konkrét nehézségek merülnek fel a fejlődő országokban. Az ACP programról általánosságban írok, összefoglalva a négy Lomé időszakát, majd bemutatva az EU fejlesztési politikáját és a Cotonou-i Egyezmény újításait. Az ACP országokról szóló rész az Európai Közösség és az ACP programban résztvevő országok kapcsolatait vizsgálja, míg Nigéria esettanulmánya az

ország problémáit mutatja be. A fejlődő országok2 függése a fejlett világtól irreálisan nagy, mind szakmailag, mind anyagilag, mind a válságkezelést illetően. Számos országot vallási konfliktusok, sztrájkok, különböző etnikai csoportok összecsapásai, politikai villongások ráznak meg. A végeérhetetlennek tűnő vérengzések emberek százezreit teszik földönfutókká. A konfliktusoktól sújtott országok 1 2 Lásd a jelenlegi ACP (Afrikai, Karibi, Csendes- óceáni) országok listáját a függelék 1. sz táblázatában A kifejezés értelemszerűen hol általánosan, hol pedig az ACP országok szinonimájaként értelmezendő 4 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. többnyire képtelenek egymaguk megbirkózni a helyzettel. Válságok során a segélyszervezetek közreműködése, a békefenntartók munkája, a humanitárius akciók életbevágó fontosságúak. A válságkezelés során újfent a fejlett országok közbelépése a jellemző, közreműködésükkel remélik sokak a konfliktushelyzet feloldását. Természetesen nem hagyható ki a nemzetközi szervezetek segélytevékenysége – amely során szintén a fejlett országok közreműködése (befizetése) a meghatározó-, hiszen aktívan kiveszik részüket a problémák orvoslásában. Az ENSZ számos szakosított szerve (UNICEF, UNESCO, stb.) és még számos egyéb szervezet élelmezési programokkal, az oktatás szervezésével, egészségügyi akciókkal, stb. állandóan jelen van az afrikai kontinensen. Az EK tagországaiban civil szervezetek, kormányközi szervezetek

sokasága indít segélyezési akciókat. Munkájuk óriási segítséget jelent sokak számára Valószínűleg sokan elcsodálkoznak azon, hogy a világ kétharmada éhezik, milyen sokan élnek napi egy dollárból, illetve, hogy az ivóvíz-ellátottság mennyi országban okoz gondot, s ugyanakkor az is ismert, hogy közben dollármilliókat költenek az egykori gyarmattartók arra, hogy a helyzet javuljon. A gyarmati rendszer maradandóan rányomta bélyegét a térségre Véleményem szerint elmondható az afrikai kontinens országairól, hogy az évtizedeken át tartó függő viszony eredményeképpen jellemző, hogy szkeptikusan viszonyulnak saját képességeikhez. A függetlenség elnyerését követően a fejlődő országok igyekeztek politikai kapcsolataikban új partnereket találni, s ezeket a kapcsolatokat egykori gyarmattartóiktól függetlenül alakítani. A fejlődő országok létrehozták a maguk regionális érdekképviseleti szervezeteit és

követeléseikben főleg a gyarmatosítást okolták elmaradottságukért, s ezért kompenzálást vártak a fejlett világtól. Dolgozatommal szeretnék rávilágítani arra, hogy a négy Lomé időszaka alatt az alaposan megfogalmazott szerződések sorai mögött milyen érdekek érvényesültek, s hogy ennek köszönhetően a korábban említett problémák tartóssága már nem annyira meglepő. Ugyanakkor a Cotonoui Konvenció egy új korszak megnyitója, melynek során talán több eredményt lesz képes felmutatni az együttműködés. Viner 1950- ben megállapította3, hogy gazdasági előny adományozása az erősebb féltől politikai célokat kíván elérni, a gyengébb fél pedig a megszerezhető gazdasági haszonra koncentrál. Az európai fél érdekérvényesítési törekvései a 3 Másodlagos forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. KJK, Budapest 1996 192 old 5 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. négy Lomé korszaka során is előtérbe kerültek és arra kevesebb figyelem irányult, hogy mire van leginkább szükségük az ACP országoknak. Ez utóbbiak pedig nem voltak abban a pozícióban, hogy bármit is követelhessenek maguknak. Gyakran az ACP országok szuverenitása is veszélybe került. A kevésbé fejlett országok hangoztatták, hogy minden államnak megvan az elidegeníthetetlen joga ahhoz, hogy olyan gazdasági rendszert válasszon magának, amilyet akar és működtesse országát saját határain belül külső hatalmak beavatkozása nélkül. Követelték az állandó szuverenitás jogát

természeti erőforrásaik felett, ill. szükségesnek tartották a külföldi befektetések szabályozását, ellenőrzését az állami szektorban a nemzeti törvények, prioritások figyelembevételével. Az ACP országok kartellek felállításában látták a megoldást, az OPEC4sikere, melynek Nigéria is tagja, ösztönzőleg hatott rájuk. A fejlett világ az ötletet ellenezte, kivéve néhány országot, mint Svédország, Dánia A kartellek segítettek volna a fejlődő országoknak egy jobb pozíció kialakításában, nyersanyagaik eladása során. Az EK biztosította maga számára geopolitikai befolyásolási övezetét azzal, hogy konzerválta a volt gyarmataihoz fűződő különleges viszonyt. Az afrikai országok számára biztonságot jelentett az a körülmény, hogy legalább nyersanyagaikra szüksége van a Közösség országainak, bár ezzel kapcsolatban is felmerült bennük a kétely. 1989-1990- ben meghatározó változások mentek végbe Kelet- és

Közép- Európában, s az Európai Közösség figyelmét ez a térség kötötte le. Az ACP országok aggódni kezdtek, hogy a Közösség teljesen elfordul tőlük. Aggodalmuk azonban alaptalan volt, mert Nyugat- Európa továbbra is rá van utalva a fejlődő országok nyersanyagkészletére, kivéve talán Nagy- Britanniát. Az olaj nagy részét az EK importálja Olajimportjának felét egyedül Szaúd- Arábia, Líbia és Nigéria biztosítja. A vasérc 79%- át, a réz 81%- át, az alumínium 61%- át, az uránium 75%- át importálja, valamint teljes volfrám, foszfát, mangán, krómium, kobalt, nikkel, és platinum készletét. Annak ellenére, hogy a fejlődő országok nyersanyagkészletei rendkívül fontosnak bizonyultak a Közösség számára, a fejlődő országok óriási adósságokat halmoztak fel az évtizedek során. Jellemző volt ugyanis, hogy ezen országok nyersanyagaikat eladták a fejlett országoknak alacsony áron, melyek azokat feldolgozták és

viszonylag magas áron eladták. Az ACP országok a Közösség nyersanyagellátói és áruinak felvevőpiacai voltak. Ezáltal a fejlett államok sokkal 4 Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, 1960- ban alakult, ma 11 fejlődő ország a tagja (Nigéria 1971 óta) 6 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nagyobb profitra tettek szert, ráadásul az árkülönbség az idővel csak nőtt, a fejlődő országok rovására. Például ugyanazért a traktorért egyre több cukrot, kakaót, bauxitot, stb kellett exportálniuk, hogy ki tudják azt fizetni. Ahhoz, hogy rendelkezzenek a megfelelő

összeggel, a fejlődő országoknak egyre többet kellett termelniük és eladniuk, hogy egyáltalán meg tudják tartani a már elért szintjüket. A Cotonoui Egyezménnyel új alapokra helyezték az ACP országok és az Európai Unió kapcsolatrendszerét. A teljesen új dimenziókba helyezett tárgyalások időszerűek voltak, hiszen a négy Lomé korszaka alatt a szerződéseket csak módosították, s közben a világot felforgató felgyorsult fejlődés következtében a projektek elavultak és egyre kevésbé feleltek meg a valóság által diktált követelményeknek. Az együttműködés megújítása során a korábbi Lomé szerződések periódusát vették alapul, annak tapasztalatai alapján dolgoztak ki egy új rendszert. A párbeszéd intenzívebb, olyan témák is megvitatásra kerülnek, melyek korábban nem voltak napirenden. Itt elsősorban a politikai aspektus említendő meg- emberi jogok, demokratikus elvek tiszteletben tartása, jogállamiság-, amely csak a

kilencvenes években jutott hangsúlyosabb szerephez és az új együttműködésnél már meghatározó tényezőként tarthatjuk számon. Az új egyezmény 2002-es hatályba lépése jelzi, hogy az új korszak még csak most kezdődött el. Lesz-e látványos változás és mi változik meg azt csak az elkövetkezendő években tudjuk meg. 7 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. AZ EK-ACP EGYÜTTMŰKÖDÉS TÖRTÉNETE A négy Lomé időszakának áttekintése Hat európai állam létrehozta 1957-ben az Európai Közösséget a Római Szerződéssel, mely szerződésben szó van a gyarmati

területekről is (főleg francia ill. belga gyarmatok) „tengeren túli országok és területek” címen (IV. Rész, 131-136 Cikk)5 A szerződés azonban azokra részletesebben ekkor még nem tér ki, a Római Szerződésben nem jelent meg bővebben kifejtve a közösségi szintű külkapcsolatok rendszere általában és ezen belül a fejlődő világra vonatkozó szándékok különösen. Az EK tagállamok csupán szolidaritásukat fejezték ki feléjük és elkötelezték magukat a fejlődésükhöz való hozzájárulás mellett. Elsősorban Franciaország ragaszkodik gyarmataihoz, de az erős dekolonizációs hullám következtében a gyarmati területek sorra nyerik el függetlenségüket. Franciaországnak így nem volt más választási lehetősége, mint bilaterális ill. multilaterális szerződések segítségével megőrizni egykori gyarmataival a közeli kapcsolatot. Kezdeményezésére jön létre 1963-ban az első Yaoundéi Egyezmény, s tartott 1969ig, 18 fejlődő

országgal, mely országokat összefoglalóan Társult Afrikai Államok és Madagaszkár elnevezéssel illettek. Az egyezmény előnyös ipari szabad kereskedelmet, agrártermékeik részére beviteli könnyítéseket foglalt magában. Az első egyezményt hamarosan követte a második Yaoundéi Egyezmény 1969-től 1975-ig, ugyanazokkal az afrikai államokkal. Ezek a megállapodások kereskedelmi kedvezményeket és segélyeket biztosítottak a részt vevő fejlődő országok számára. Mindamellett a szerződések kedvező hatása nem bizonyult tartósnak, mert az Európai Közösség egyre több országgal kötött preferenciális megállapodásokat: 1969-ben Marokkóval és Tunéziával, 1971- ben pedig bevezette a fejlődő országoknak nyújtott Általános Preferencia Rendszert (General System of Preferences- GSP). Mindezen intézkedések szinte semlegesítették a korábbi előnyöket, ezért úgy döntött a Közösség, hogy a Yaoundéi Egyezményeket egy szélesebb

hatáskörű megállapodással váltja fel. A hetvenes évek közepéig nem beszélhetünk nagyszabású, átfogó szerződésekről, hiszen csak 18 fejlődő ország volt az EK aláíró partnere, s velük az együttműködés nem volt annyira széleskörű, mint a későbbiekben. 1973-ban a Közösséghez többek között Nagy- Britannia is csatlakozik, s 8 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ezzel kibővült a közösségi tagországok egykori gyarmatainak köre. Szükségessé vált a fejlődő országokkal kötött egyezmények felülvizsgálata. Újabb tárgyalássorozat vette

kezdetét, mely 1975-ben 9 EK tagállam és 46 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország (African, Caribbean, Pacific countries- ACP országok) aláírásával az első Loméi Konvenció megszületéséhez vezetett. A Loméi Konvenció egy globális együttműködés, amely segítségnyújtásra és a kereskedelem fejlesztésére szolgáló eszközök tárházát használja fel és kiterjed minden társadalomgazdasági szektorra. A megállapodást a partnerek eredetileg öt évre kötötték meg, de 1980 márciusában érvénybe lépett folytatása, a második Loméi Konvenció (1980-1985) 58 fejlődő országgal, majd később 1985- től 1990-ig a harmadik 66 országgal, 1990-től 2000- ig pedig a negyedik Konvenció, mely már tíz évre szólt 71 fejlődő ország közreműködésével. A Loméi Egyezmény volt a legátfogóbb, legtöbb résztvevőt magába foglaló együttműködés, melyet a fejlődő és fejlett világ közösen létrehozott. Az egyezmény biztonságos és

tartós együttműködés két regionális csoport között, amely mindegyik partner politikai és gazdasági választásainak tiszteletén alapult. Az együttműködés szabadon megtárgyalt szerződésekben rögzített kötelező erejű jogi rendelkezéseken nyugodott. A Loméi Egyezmény kereskedelmi rendelkezései alapján a Közösség szabad belépést biztosított az ACP országok exportja számára, ami által a legtöbb ACP termék vámoktól, vagy ezekkel egyenértékű adóktól mentesen jutott be az EK piacokra. Az ACP piacokra irányuló közösségi export a legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban részesült, tehát a Konvenció erősen aszimmetrikus volt, az Európai Közösség az ACP országoknak a reciprocitás igénye nélkül biztosított kedvezményeket. A Loméi Konvenciók számos eredeti vonással rendelkeztek: ¾ Egyenjogú partnerség- az I. Loméi Konvenciótól kezdve az együttműködés alapvető jellemzője. A Loméi Konvenciók

erőforrásaival az ACP országok maguk rendelkezhettek, a Közösség csak támogatóként volt jelen. Az eszmecsere fontos szerepet töltött be, mely a gyarmati korszakhoz képest újdonságnak számított. 5 Forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. KJK, Budapest 1996 193 old 9 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ¾ Segély és kereskedelem- az együttműködés előre meghatározott összegű segélyt biztosított a fejlődő országok számára, valamint viszonzás nélküli kereskedelmi kedvezményeket, mely az ACP országok ipari termékeinek

majdnem 99%-ára kiterjedt és még egyéb más termékekre. ¾ Áruk- nemükben új megoldást jelentettek a STABEX és a SYSMIN exportár-kiegyenlítő mechanizmusok, melyek jelentős segítséget nyújtottak számos monokultúrás országnak. ¾ Jegyzőkönyvek (Protokollok)- A Közösség külön kereskedelmi egyezményt dolgozott ki a cukrot, borjúhúst, marhahúst, banánt és rumot illetően, mert ezek kiemelkedő fontosságú termékek egyes ACP országok számára. A banán egyezmény keretében az EK megszabta a piacára szabadon belépő banánexport kvótáját. A cukor protokoll garanciát jelentett a cukrot termelő ACP országok számára: a Közösség minden évben megvásárol tőlük meghatározott mennyiségű cukrot megszabott áron, mely magasabb a világpiaci árnál. Számos ország ezen egyezmények intézkedéseinek köszönhetően képessé vált gazdasága diverzifikálására. Más országok (elsősorban a banántermelő országok) esetében azonban

ellenkező hatás lépett fel: függésük növekedett az adott terméktől. ¾ Kölcsönös kötelezettségek- a Loméi Egyezmények ideje alatt megszokottá vált gyakori eszmecserék a fejlett és fejlődő világ között lehetővé tették érzékenyebb témák tárgyalását is. Ennek köszönhetően a IV. Loméi Konvenció már tartalmaz az emberi jogokra vonatkozó részt is (5. Cikkely), s a Loméi Egyezmény az első olyan nemzetközi dokumentum, mely tárgyalja szerkezeti kiigazítási támogatási műveleteket. ¾ Közös adminisztráció- a felek közös intézményeket hoztak létre az állandó párbeszéd biztosítására, pl.: ACP- EU Miniszterek Tanácsa, mint kormányzó testület, mely az Európai Bizottság képviselőiből, valamint az ACP országok kormányainak képviselőiből állnak. A Tanács évente egyszer ülésezik és feladata a politikai párbeszéd, az irányvonalak meghatározása, valamint a döntések meghozatala. Az egyezmények

finanszírozására 1958-ban az Európai Közösség létrehozta az Európai Fejlesztési Alapot (European Development Fund- EDF), mely mint a neve is mutatja, fejlesztési segélyeket folyósít az ACP országoknak. Mind a Yaoundéi, mind a Loméi Egyezményeket az Alapból finanszírozták. A Fejlesztési Alap a tagállamok hozzájárulásaiból áll össze, a Közösség költségvetésétől elkülönítve, független forrás. Az Alap elsősorban infrastrukturális beruházásokat és a termelési 10 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szerkezet diverzifikálását elősegítő programokat

támogat. A III és a IV Loméi Konvenció aláírása után a vidéki és mezőgazdasági fejlesztések támogatása nagyobb hangsúllyal szerepel a programok között. A támogatások kiemelt célja a természeti egyensúly helyreállítása: a szárazság és az elsivatagosodás elleni küzdelem. Az EDF támogatást nyújt továbbá határokon átnyúló regionális fejlesztési programok megvalósításához, kis- és középvállalatok működtetéséhez. Míg az I Loméi Egyezmény 3,45 milliárd ECU-t különített el az ACP országoknak, addig a IV. Loméi Konvenció már 12 milliárd ECU-t határozott meg részükre, ebbe beleértve az Európai Beruházási Bank kölcsöneit is. Az EDF mellett az Európai Beruházási Bank is szerepet vállal alacsony kamatozású hitelek folyósításában. A Szaharától délre fekvő országok támogatásai nem nőttek folyamatosan. 1986- ban 500 millió euró jutott nekik s ez az összeg fokozatosan emelkedett 1988- ig, mely évben az

összeg 2,4 milliárd euróra rúgott. 1990-ben azonban a támogatás visszaesett 1000 milliárd euróra, majd emelkedett 1993-ig. A 1993 év tükrözi a STABEX támogatásról szóló megállapodás meghiúsulását, mely 1994-ben végülis sikerül, így 1994-re az előző évben elmaradt STABEX támogatásokat is pótolták. Ekkor érte el csúcsát a segély összege, mely 1998-ban 2,5 milliárd euró körül mozgott. A segélyek elosztása során a Szaharától délre fekvő országok kapták a legtöbbet6, mert ők alkották a legnagyobb csoportot az ACP országokon belül és ezek az államok rendelkeznek a legnagyobb lakossággal. Ez a régió 1986 és 1998 között a közösségi segélyek 40%-át, a kifizetések 45%-át kapta, ami azt jelenti, hogy 2,4 milliárd eurót különítettek el számára az említett időszakban, míg a karibi és csendes-óceáni, valamint a tengeren túli területek 7% illetve 3% segélyt könyvelhettek el maguknak. Majdnem 6%-a az ACP segélynek

regionális támogatást jelentett. A fejlődő országok számos nehézséggel küszködtek, küszködnek: infrastruktúra fejletlensége, iparosodás kezdetleges volta, szakértelem hiánya, termékeik áringadozásainak negatív hatásai (bevételkiesés, tervezés bizonytalansága,), korrupció, rossz menedzsment,Lényeges kiemelni, hogy az ACP országok nagy részének gazdasága egy-két termék kivitelére épül. A monokultúrás országok teljesítménye pedig elsősorban a világpiaci árak és a kereslet 6 lásd a függelékben a 2. táblázatot 11 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. változásaitól függ, a hazai gazdaságnak sem a tudatos irányítási, sem pedig a spontán reagálási szférában nincs igazi mozgástere. A primer termékek dominanciája kivitelükben nem csökkent számottevően, amint ezt a 3. táblázat jól mutatja A primer termékek részaránya az EU egyes fejlődő régiókból származó, kőolajon kívüli importjában, 1976- 1996 (százalékban) 3. táblázat Régió 1976 1980 1985 1990 1996 Fejlődő 64 58 59 43 36 ACP országok 79 80 78 62 62 Mediterrán 55 52 46 34 29 ASEAN 73 63 59 37 25 országok7 Másodlagos forrás8: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország (1996) 193.o A primer termékek aránya az 1976-ban regisztrált 79%-os szintről 20 év alatt csupán 62%-ig esett vissza, tehát az ACP országok exportjának több mint felét a kilencvenes évek második felére még mindig a primer termékek tették ki. A fent említett problémákat

különböző programok igyekeznek enyhíteni. Az I Loméi Konvenció által bevezetett STABEX (System for the stabilization of export earnings- exportjövedelmek stabilizálási rendszere), a mezőgazdasági termékek exportjának bevételkiesésére vonatkozóan, a II. Loméi Egyezmény által létrehozott SYSMIN (vagy MINEX), mely a STABEX-hez hasonló mechanizmus, a bányászati termékek exportbevételeit érintően próbál segítséget nyújtani a fejlődő országoknak. A STABEX olyan stabilizációs program, mely garantálja az EU részéről a veszteség megtérítését a részt vevő fejlődő országoknak a támogatásba bevont mezőgazdasági termékek esetében, ha a fejlődő országok megszerzett exportbevételei a világpiaci ár csökkenése miatt esnek. A program közvetlen pénzügyi segélyt jelent az ACP országok jövedelemveszteségének ellensúlyozására. A STABEX-et azon országok vehetik igénybe, melyek export árbevételének legalább 15%-át adja 7 8

Jelen esetben evidensen az ACP programhoz nem csatlakozott fejlődő országok köréről van szó Eredeti forrás: Stevens: EU- ACP Relationship after Lomé (2000) 232. o 12 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az adott termék, s intervencióra akkor kerül sor, ha az árak 10-15%-kal elmaradnak a megelőző év átlagától. A STABEX 48-féle mezőgazdasági termékre terjed ki, többek között a kakaóra, a kávéra, a földi mogyoróra, a mangóra, a banánra, a kaucsukra és a teára. A SYSMIN a bányászati kitermelés csökkenését kompenzáló rendszer. Azon országoknak nyújt

támogatást, amelyek kivitelében az ásványok, energiahordozók, illetve nyersanyagok részesedése eléri a 20%-ot és a legutóbbi négy év alatt ezek kitermelése legalább 10%-kal esett vissza. A SYSMIN keretében nyújtott támogatások a kapacitások fenntartását kívánják elősegíteni. A támogatás a második szerződésben 282 millió eurót, a negyedikben pedig- 1995 és 2000 között575 milliót tett ki. A SYSMIN mechanizmus vonatkozik például a foszfátra, a bauxitra, az urániumra, a rézre és a kobaltra. Néhány érzékeny termék esetében, mint például a textil, az EK óvintézkedéseket vezetett be, melyek értelmében a szabad piacra jutás bármikor felfüggeszthető, ha az import komoly „zavar” okozásával veszélyeztet vagy ténylegesen zavart okoz. A STABEX ill. SYSMIN programok kedvező hatásának mértéke a várttól elmarad és a pozitívumok mellett negatív hatások is megjelennek. Az EK közös agrárpolitikájának hatálya alá

tartozó mezőgazdasági termékek túlnyomó részére a Közösség nem nyújtott liberalizációt. A trópusi agrártermékeket kedvezményes vámmal vagy vámmentesen engedte be piacára, de jelentős fogyasztási adóval terhelte meg őket. A Közösség szubvencionált exportja harmadik piacokon is rontja a fejlődő országok értékesítési lehetőségeit. A STABEX ugyan ösztönözte az Európával való kereskedelmet, de egyben termelékenységcsökkentő intézkedésként is hatott a nemzetközi gazdasági diverzifikálást illetően, mert az ACP országok ezzel továbbra is Európától függő helyzetben maradtak. A rendszerek konzerválják a támogatott országoknak az adott terméktől való függőségét is. Az eredetre vonatkozóan szigorú szabályozások következtében a szabad piacra jutás csak akkor vált lehetségessé, ha az áru 50%-60%-a helyi összetevőkből állt ( a IV. Loméi Konvenció 45%-ra csökkentette a helyi részesedés arányát). Az egymást

követő Loméi Konvenciók lényeges vonása a folytonosság, közben azonban az együttműködés mélysége, jellege sokat változott, főleg 1990 után. A IV Loméi Konvencióban módosultak a hangsúlyos pontok a korábbi egyezményekhez képest, mert a kialakított különleges kapcsolatra rendkívül nagy nyomás nehezedett: 13 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Széthúzó érdekek- Az I. Loméi Konvenció aláírásakor szoros történelmi szálak ill a látványos egymástól való függés kötötték a két oldalt egymáshoz. Ez a helyzet az évtizedek folyamán

érzékelhetően módosult. A megváltozott világgazdasági környezetben az érdekek változtak, az egyezmény két oldalán álló részt vevők átértékelődtek egymás számára, új perspektívák körvonalazására volt szükség. Az EU sem geopolitikailag, sem gazdaságilag, sem pedig biztonsági okokból nem tartja prioritásának az ACP országokhoz fűződő kapcsolatát. • Politika- az első három Konvenció elsősorban gazdasági együttműködésre vonatkozott. A hidegháború vége azonban a demokratizálódás szerepének hangsúlyossá válását jelentette a Közösség számára, s az együttműködés a politika irányába mozdult el: az emberi jogok, a demokrácia, a törvények tisztelete kulcsfontosságúvá vált olyannyira, hogy megszegésük a fejlesztési segély egy részének vagy egészének megvonásához vezethetett. Míg a kialakult helyzetet az Európai Közösség úgy indokolta meg, hogy joga van biztosítani adófizetői pénzének megfelelő

felhasználását, addig az ACP országok úgy vélték, hogy az egykori egyenlő partnerség helyét feltételek rendszere vette át. • Kereskedelmi liberalizáció- A Loméi Konvenciók által kialakított kereskedelmi rendszer egyre nagyobb kihívásoknak volt kitéve mind hatékonyságát, mind politikai elfogadottságát tekintve. A szabad piacra jutás ellenére az ACP országok egyre rosszabbul teljesítettek exportjukat illetően az elmúlt két évtizedben: 1976-ban 6,7%-os, 1998-ban 3%-os volt az EK piacon az ACP termékek részesedése. A diverzifikálás sem volt jelentős, maradtak a hagyományos termékek, mint pl.: cukor, banán, mogyoró Exportjuk 60%-a 10 termék körül koncentrálódott. Ráadásul a Loméi Egyezmények által létrehozott kereskedelemre úgy tekintettek a világgazdaság szereplői, mint működtethetetlen rendszerre, mely összeegyeztethetetlen az újonnan, a WTO-n keresztül elfogadott nemzetközi szabályokkal. • Összetettség és

megkérdőjelezhető hatás- A gyakorlatban az együttműködés rendkívül bonyolulttá vált az évtizedek során. A rengeteg cél, eszköz, folyamat sűrűjében könnyen elveszett a lényeg, a késedelmek, a hatalmas bürokrácia túlságosan lecsökkentették a hatékonyságot és kérdésessé tették a fejlesztések hatását. A hatékonyság növelése érdekében nagyobb hangsúlyt kapott a decentralizáció, a folyamatokba a civil társadalom szereplőit is bevonták. 14 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A négy Lomé korszakának hiányosságai és eredményei Elmondható, hogy

a Loméi Egyezmények programjai nem hozták meg a várt eredményeket, sőt gyakran a remélt hatás ellenkezőjét váltották ki. A STABEX, a SYSMIN és hasonló mechanizmusok, mint már korábban említettem, a monokultúrától való függést konzerválták, holott pont a monokultúra miatt sebezhetőek rendkívüli módon a fejlődő országok gazdaságai. Utólag, ha értékeljük a szerződéseket, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy már az első Loméi Egyezmény az Európai Közösség tagállamainak érdekeit igyekezett a felállított rendszerrel szolgálni: az EK a nyersanyagokkal való rendszeres ellátottságot szerette volna maga számára biztosítani, azaz a Konvenció konzerválta a függőséget. A kedvezményes rendszer, amelynek segítségével az ACP országok szabad bejutást kaptak az EK piacaira, nem tette lehetővé számukra, hogy részüket megnöveljék az EK importjában: 1976ban ez a részesedés 6,6%, míg 1992-ben 3,3%, végül 2000-ben 1%

körül mozgott. Ez a folyamat még aggasztóbbnak tűnik, ha megfigyeljük, hogy eközben csupán hat dél-kelet-ázsiai ország 1,5%-ról 3,6%-ra növelte az EK importjában részesedését 1973 és 1992 között. Mindebből következik, hogy hiába a maximális elkötelezettség az együttműködés mellett, a konvenció nem tett látványos hatást az afrikai kereskedelem fejlődésére. Ráadásul az EU az ACP országoknak szánt támogatásait drasztikusan csökkentette a kilencvenes évek második felére: 1992- ben még 2 milliárd euró, 1994- ben 2,4 milliárd euró és 1997- ben már csak 616 millió euró. A négy Lomé korszaka alatt minden újratárgyalásnál az ACP országok és az EK előtérbe helyezik a gazdasági ill. geopoitikai környezetbe való beilleszkedést, de a valóságban csak üres szólamok hangzanak el és a bevett módszerek, hiányosságokkal rendelkező programok maradnak. Az egyezmények hiányosságait nem tudták a felek kijavítani Minden jel

arra mutat, hogy az együttműködés logikája kezdettől fogva leginkább politikai. Ennek fényében érthető miért szenteltek olyan kevés figyelmet a konkrét eredményeknek, a kritizáló értékeléseknek, melyek az együttműködés átalakítását szorgalmazták. Az első egyezmény szövege erősen tükrözi a hidegháborús helyzetet. A segély feltétele a kapitalista táborhoz való tartozás volt. 15 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A negyedik Loméi Konvenció már politikai feltételként az emberi jogok tiszteletben tartását tartalmazza. A politikai kitételek ugyan

nélkülözhetetlenek hasonló szerződések megkötése során, de valójában az ACP országok esetében arra szolgáltak, hogy elvonják a figyelmet a valódi és súlyos problémákról: a kereskedelmi és pénzügyi eszközök nem megfelelő működéséről. A kérelmező országnak, mely például beadta kérelmét a STABEX igénybevételére, 3 évet kellett várnia a segélyhez való hozzájutásig. A STABEX kezdetben, 1975 és 1985 között jól működött, de ezután már nem tudta betölteni eredeti szerepét a 80-as évek nyersanyagkrízise után. A SYSMIN program szintén elégtelenül működött. A hosszú várakozási idő maradt, ráadásul a központosítás és a pénzügyek feletti szigorú ellenőrzés növelte a felhasználatlan pénzügyi források felhalmozódását. A koordinációval súlyos gondok voltak: az EU és más finanszírozó intézmények, mint például a Világbank között ill. az EU és saját tagállamai között, nemcsak a Konvencióra,

hanem az összes fejlesztési segélyezéssel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozóan felülvizsgálatra volt szükség az adományozó államok részéről. „Nem több segítség kell, hanem hatékonyabb” – foglalta egy mondatba a probléma lényegét egy európai uniós tisztségviselő9. A Konvenciók negatívuma még a magánszektor, a kormányközi szervezetek bevonásának hiánya. A „Lomé Klub” az EK és az ACP országok kormányai számára állt csupán nyitva és csak olyan projekteket finanszírozott, melyeket a helyi felelős ( az EU-ACP kapcsolatokért felelős miniszter) szabott meg. Vitatott, hogy a Loméi Konvenciók rontottak-e vagy javítottak az ACP országok helyzetén. Felmerül a kérdés, hol tartanának most, ha az ACP program nem születik meg. Minden bizonnyal más és más választ kapunk, ha külön- külön elemezzük az ACP programban részt vevő államokat. Az azonban kétségtelen, hogy a hiányosságok mellett azért elért némi

eredményt is a Loméi folyamat. A Lomé korszak alatt pozitív változás állt be egyes ACP országok gazdaságának szerkezetében, gazdasági növekedésének ütemében. Mauritius szigetének példája jól mutatja, hogy lehetséges a diverzifikálás a Konvenciók segítségével. A főleg cukrot exportáló sziget a Közösségtől kapott szubvenciót más szektorokban fektette be, így sikerült fellendítenie textíliparát és szolgáltatásait. Ennek eredményeképpen a szigetország GDP-jéhez 2000-ben a mezőgazdaság csak 10%-kal, a szolgáltatások viszont már 60%-kal járultak hozzá! 9 Forrás: Jeune Afrique Plus, speciális szám. DIFCOM, Párizs, 2000 febr 5 old 16 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Loménak köszönhetően Elefántcsontpart, Botswana vagy Uganda esetében a GDP növekedése elérte az évi 6-8%- ot. A GDP növekedésének üteme ráadásul jóval meghaladta a demográfiai növekedés ütemét. Lomé segítségével különböző iparágak voltak képesek megerősödni és meghatározóbb szerepet betölteni az ország életében illetve ezáltal új munkahelyek is teremtődtek. A loméi védőburok azonban többé nem állta meg helyét a megváltozott világgazdasági helyzetben. Kívülről a WTO szabályai gyakoroltak nyomást, belülről a működésképtelen rendszer igényelte a megújulást. A globalizáció és a technológiai változások napjainkban azzal fenyegetnek, hogy a népesség legszegényebb része kimarad a folyamatokból. A növekvő közvetlen tőkebefektetésekből, melyek az elmúlt évtizedben a

fejlődő országokba irányultak, az ACP országok többsége nem tudott hasznot húzni, a legkevésbé fejlett államok pedig együtt kevesebb, mint 1%-ot profitáltak belőle. A lakosság gyorsütemű növekedése, számos ország elszegényedése égető problémát jelentett. Egy teljesen más és új együttműködésre volt szükség. A fejlődés politikai vetülete már a folyamat részévé vált. A civil társadalom, a magánszektor, a különféle társadalmi és gazdasági szereplők bevonása lényeges elem, mely támogatásra szorul. A IV. Loméi Konvenció 2000 február 29-én lejárt, de az EU tagállamok rendelkezésére állt még 2 év, hogy ratifikálják az új dokumentumot. Mindez azt jelenti, hogy 2002-ig a IV Lomé hatályos maradt: kedvezmények, STABEX, SYSMIN, termékprotokollok meghosszabbítása, stb. Ez az idő a hetvenegy ACP ország rendelkezésére állt, hogy felkészülhessenek az új körülményekre (pl.: regionális integrációs folyamatok

erősítésével) 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Közösség fejlesztési politikája Az alapító szerződésben nem határozták meg pontosan a közösségi politikát a fejlődő országokkal szemben. Nem tartozott a Közösség prioritásai közé a fejlesztési együttműködés az ACP országokkal, s akkoriban az EK kapcsolatai meglehetősen egyoldalúak voltak. Az Európai Uniót létrehozó szerződés újítást hozott e téren. Az 1991-es Maastrichti Szerződésben a fejlesztési politika hivatalosan bekerült a Közösség politikájába az EU külkapcsolatának

részeként. A szerződés európai értékeket tükröző általános alapelveket tartalmaz Az EKSZ 177 (ex 130u) cikkének megfogalmazása szerint: „ A fejlesztési együttműködés területén a közösségi politika, amely a tagállamok által követett politikát egészíti ki, előmozdítja - a fejlődő országok fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődését, különös tekintettel a leginkább hátrányos helyzetűekre; - a fejlődő országok zökkenőmentes és fokozatos integrálását a világgazdaságba; - a szegénység elleni kampányt a fejlődő országokban.”10 A közösségi fejlesztési politika kialakulásának több oka is volt. Egyrészt a partnereket történelmük szorosan egymáshoz kötötte, másrészt stratégiailag a Közösség számára fontosak voltak az ACP területek, harmadrészt morális okok is szerepet játszottak, melyek a szolidaritáson túl a kompenzálás szükségességét szintén magukban rejthették. Fontos kiemelni,

hogy közösségi szintű fejlesztési politikáról van szó, amely nem keverendő össze a tagállamok saját fejlesztési politikáival. Az utóbbiak tulajdonképpen az előbbit egészítik ki és az uniós fejlesztési politika csak közösségi szinten működik. Ez a komplementaritás elve, az egyik alapelv az öt közül, amelyre a fejlesztési politika épül. A közösség és a tagországok tevékenységeik során figyelembe veszik a nemzetközi szervezetek előírásait és ezek keretében cselekednek. A különféle fejlesztési politikák koordinálásáról a szerződés (EKSZ 180 ex 130u cikke) a következőket állapítja meg: „ A közösség és a tagállamok koordinálják fejlesztési együttműködési politikájukat, konzultálnak egymással segélypolitikájukról, beleértve a nemzetközi szervezetek és nemzetközi konferenciák 10 Forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. KJK, Budapest 1996 191 old 18 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fórumait. Végrehajthatnak közös akciókat is A tagállamok szükség esetén közreműködnek a közösségi segélyprogramok megvalósításában.”11 A koordináció elve megszabja, hogy egymás között, nemzetközi szervezetekben és a helyszínen is a közösség és a tagországok között egyeztetni kell. Ez a követelmény még nem működik megfelelően, mert mechanizmusai most vannak még csak kialakulóban.12 A koherencia elve alapján a fejlesztési politika céljai bennfoglaltatnak az Európai Unió más politikáiban is, s a gazdasági érdekek nem

kapnak prioritást. A fejlődő országok szembetűnő differenciálódáson mentek keresztül az elmúlt évtizedben, sok terület tovább marginalizálódott, s ezek között van a szubszaharai országok többsége. Az EU a földrajzi súlyozás elve alapján különbséget tesz a legkevésbé fejlett országok (41 ország) és a közepes jövedelmű országok között. A legkevésbé fejlettek kapják a legtöbb támogatást és továbbra is részesülnek védelemben. Ez kedvező az előbbieknek, de nem túl szerencsés az utóbbiaknak, kik számíthatnak a segélyhez szükséges feltételek szigorodására. A nemzeti fejlesztési politikáknak törekedni kell az arányokra a számukra kedvező, illetve kedvezőtlen földrajzi irányok között.13 A politikai feltétel elve hangsúlyozza az emberi jogok, demokratikus elvek, a jogállamiság tiszteletben tartását a segélyeket és támogatást kapó államok részéről. Kiemeli a „good governance” kritériumát, mely a

közélet tisztaságát, a korrupciómentes kormányzást és hatékony kormányzati módszerek alkalmazását jelenti. Nem szabad megfeledkezni a civil szféra bevonásáról sem mindennek megvalósítása során. Ami a döntési folyamatot illeti, a fejlesztési politika kapcsán a szerződés a többségi határozatot vezette be (kivételt képez ez alól az EDF, mely egyhangú döntést igényel). A költségvetésről a parlament dönt, s arról is mennyit szán egy tagállam nemzetközi fejlesztési célokra. A támogatásra elkülönített összeget a külügyminisztériumok kezelik, mivel az adományok a külügyi szerveken keresztül jutnak el rendeltetési helyükre. A gazdasági, társadalmi szereplők mindvégig jelen vannak, az adományozó állam a fogadó országgal együtt tervezi meg a célfeladatokat, és hajtja végre azokat. Törekednek közben a teljes nyilvánosságra és mind az adományozó, mind a fogadó ország civil szervezeteinek bevonására. Ügyelnek a

korrupció kizárására szigorú ellenőrző módszerek bevetésével. 11 Forrás: Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország (1996) 191.o Forrás: Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben- az Európai Unió fejlesztési politikája (2003) 149.o 13 Forrás: Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben- az Európai Unió fejlesztési politikája 12 19 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Unió által gyakorolt támogatási stratégia kellő hatékonyságának hiányából levonta a megfelelő következtetést: a támogatási folyamatba be kell vonni a fogadó

országot is és nem kizárólag kormányát, hanem minél több politikai, gazdasági, társadalmi szervezetét is. A fogadó országgal együtt kell az EU-nak meghatároznia mely terület fejlesztése a legfontosabb az adott országban. Ez a fajta megközelítés már a partneri kapcsolatot rejti magában, felismerve azt, hogy mindkét fél aktív részvétele szükségeltetik a folyamat valamennyi fázisában az előrelépéshez. A korábbi támogatási stratégia nem megfelelő működését tükrözi a szegénységben élők arányának növekedése is. A szegénységet nem a jövedelem alapján határozzák meg, hanem alapul az alapvető életfeltételek együttes hiányát veszik. Így tehát a szegénység fogalma rendkívül összetett és problémaköre számtalan területet érint (pl.: oktatás, egészségügy, környezetvédelem). A szegénység elleni küzdelem ennek megfelelően több fronton is folyhat párhuzamosan. A fejlett világnak is érdeke a helyzet javítása,

ha másért nem a biztonságpolitikai kockázatok miatt mindenképpen. A szegénység csökkentését célzó fejlesztési politikát a fejlett országok együttműködésére épülő programok következetes végrehajtásával, hatékonyabb koordinációval és csak hosszú távon lehet megoldani. Az ENSZ 2015-re tűzte ki a szegénység felére csökkentését. A cél kivitelezhetetlennek bizonyul Az Overseas Development Institute (ODI), amely nagyszabású kutatást végzett a szegénység csökkentésének témájában, megállapította, hogy az átlagos 50%-os szegénységcsökkentést csak kb. 2050-re lehet a leghamarabb elérni.14 Az EU a szegénység elleni küzdelmet prioritásának nevezte ki. Mint adományozó meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi életben. Sikeresen keresztülvitt intézményi és politikai reformjaival megerősítette kapcsolatait és ma már nagyobb befolyást képes gyakorolni a világ problémáinak rendezésére, mint korábban. Az Európai

Unió 2000-ben új fejlesztési politikát hirdetett meg, melynek alapjai illeszkedtek a XXI. század követelményeihez: a partnerség végig jelen van a fejlesztési programok kivitelezési folyamatai során, vagyis az érdekek feltárása és egyeztetése mentén alakul ki az együttműködés. Az átláthatóság, a nyilvánosság mindvégig fontos tényezők, a tartalmat illetően pedig a 14 Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben- az Európai Unió fejlesztési politikája (2003) 150.o 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. koherencia a jellemző, azaz a fejlesztési politika követi a

biztonságpolitikai szempontokat, s annak részterületeit a fejlesztési együttműködéshez kapcsolja. A felkészült fejlesztési politika hátterében azonban a világpolitikában jelentős szerepet elfoglaló Európai Unió még nem tudott felzárkózni a világgazdaságban betöltött szerepéhez. Ennek talán belső teendői lehetnek okai. Mindamellett sikeresen közvetíti a világba az európai értékeket, ennek a fejlődés irányát illetően nem elhanyagolható súlya van. A fejlesztési források a gazdasági intézményrendszer fejlesztésén kívül a politikai intézményi infrastruktúra jobb kiépítését is segítik, ezzel is hozzájárulva a demokrácia és a jogállamiság megerősödéséhez. A fejlesztési forrásokat a donor államok befizetései táplálják A fő adományozó országok átlagosan nemzeti össztermékük 0,24%-át fordítják a rászoruló országok támogatására. A fejlesztési támogatások nagy részét az OECD tagországai adják Az

OECD-n belül működik a Fejlesztési Támogatási Bizottság (Development Assistance Committee- DAC), mely meghatározza az irányelveket, figyelemmel kíséri a tagállamok támogatási politikáját és országjelentéseket állít össze. A DAC-ba való bejutás feltétele, hogy az OECD tagország nemzeti össztermékének legalább 0,2%-át fordítsa fejlesztési együttműködésre. A DAC két csoportba sorolta az általa támogatott országokat a támogatás fajtája szerint: az egyik a hivatalos fejlesztési támogatás, a másik a hivatalos segély. Hivatalos fejlesztési támogatásnak számít minden olyan támogatási és segélyezési tevékenység, amely a fejlődő országok gazdasági, társadalmi helyzetét javítják, lakosságuk életkörülményeinek fejlődését előremozdítják. Ebből a segélyből részesülnek az ACP országok is, a segélyek mennyiségét a függelékben található 4. táblázat tartalmazza. A hivatalos segély a rendszerváltó

országokat hivatott megsegíteni A támogató ország maga választja ki különböző indíttatások (kapcsolatok, érdekek, szolidaritás,) alapján mely országokat részesíti támogatásában. 21 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Cotonoui Egyezmény 1996-ban az Európai Unió Bizottsága kidolgozta az ACP országok részére a Zöld Könyvet (Green Paper), mely a jövőbeli EU- ACP kapcsolatok felvázolására szolgált. Az együttműködés új célkitűzései: korrupció elleni harc, közügyek megfelelő menedzsmentje, szabad kereskedelmi egyezmények, szorosabb és szelektív

együttműködés, nagyobb különbségtétel az országok között, a segélyezés és az ország EU elvárásoknak való megfelelése közötti markánsabb összefüggés, a civil társadalom, a magánszektor, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők erőteljesebb bevonása és végül a Loméi együttműködés eszközeinek ésszerűbbé tétele. Az ACP országok nem fogadták a Zöld Könyvet kirobbanó lelkesedéssel. Attól tartottak ugyanis, hogy még jobban marginalizálódnak az Unió geopolitikai illetve segélyezési prioritásaiban. A feltételrendszer és az EU piacok elvesztése további aggodalomra adott okot. Az Európai Bizottság Zöld Könyve foglalkozott először komolyabban a két fél közötti egyezmény szélesebb körű átalakításával. A tárgyalások 1998 szeptemberében kezdődtek és 2000 februárjáig tartottak. Az új dokumentumhoz a mintát a Loméi Konvenciók jelentették, felhasználták a huszonöt év tapasztalatát. A Cotonoui

Egyezményt 2000 június 23-án írták alá Íme néhány, az új egyezményt összefoglaló sor Poul Nielson, a fejlesztési együttműködésért és humanitárius segélyért felelős európai biztos, aznap elhangzott nyitóbeszédéből15: „A Cotonoui Egyezmény egy hosszú folyamat eredménye, amely az Európai Bizottság Zöld Könyvével kezdődött. Ez a dátum egy új kapcsolat kezdete, mely a hozzáállás, a célok és a gyakorlat megreformálásán nyugszik. Az egyezmény aláírása egy új momentum az ACP országok és az Európai Unió együttműködésében. Fontos alkotórészt jelent a nemzetközi erőfeszítésekben, melyek a fenntartható fejlődés előmozdítását és a szegénység csökkentését célozták meg. E dátum egy világraszóló eseményt jelöl Az ACP- EU együttműködés rendkívül dinamikus és innovatív. Ezt mutatja a számos témát felölelő, átfogó tárgyalások sikeres lezárása egy olyan nemzetközi színtéren, ahol a

bizonytalansági tényezők sokasága van jelen. Nem bizonyult könnyű feladatnak egy új 15 Forrás: www.europaeuint/comm/development/body/cotonou/poulnielson enhtm 22 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. partnerségi viszony kialakítása annak érdekében, hogy együtt olyan kihívásokkal birkózzunk meg, mint a szegénység, a konfliktusok, a háborúk, környezeti veszélyek, gazdasági és technológiai marginalizáció kockázatai. A közös politikai hajlandóságnak köszönhetően sikerült választ adni ezekre a problémákra, a 25 évet felölelő Lomé korszak

együttműködésének anyagára építve. Három tekintetben mindenképpen fordulópontot jelent az új egyezmény: a kiemelt célok, az azok elérésére meghatározott eszközök és a partnerség természete tekintetében.” Poul Nielson a következőkben fogalmazta meg a Cotonoui Konvenció célkitűzéseit: közös és átfogó stratégia, melynek végső célja a szegénység csökkentése, majd felszámolása, összhangban a fenntartható fejlődés és az ACP országok világgazdaságba történő fokozatos integrálásának célkitűzéseivel. Hangsúlyosak a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, környezeti vetületei. Az általános stratégia szerves részeit képezik: fenntartható növekedés, a magánszféra szerepvállalása, a termelési forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos témák, a társadalmi fejlődés központi témái, a regionális integráció fontossága és az együttműködési folyamatok, a nemi egyenlőség

céljainak bevonása, a környezeti fenntarthatóság fejlesztése, valamint az intézményi reformok és a kapacitásépítés. Az eszközöket és a módszereket illetően a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segélyért felelős európai biztos a következőket tartotta fontosnak kiemelni: az új stratégia során nem meghatározott, különálló kezdeményezésekre kíván az együttműködés koncentrálni, hanem azt a környezetet szeretné befolyásolni, amelyben a fejlődés végbe mehet és ahol annak ösztönzésére van lehetőség. A stratégia világosan meghatározza, hogy a kereskedelmi fejlődésre és a beruházásokra teret adó kedvező politikai keretek összefüggésben vannak a fejlesztési támogatások nyújtásával. Cotonoui Egyezmény A Loméi Konvenciók kedvezményes vámtarifáival ellentétben a teljesen új kereskedelmi intézkedéseket vezet be, melyek nélkülözhetetlenek az ACP országok kapacitásainak fejlődése

szempontjából, hogy azok képesek legyenek aktívabban kereskedni és vonzani a nemzetközi magánberuházásokat. Az ACP-EU pénzügyi együttműködése is megújul. Hatékonyabbá, rugalmasabbá és koherensebbé válik, így optimalizálódik az elérhető források felhasználása a fejlesztésekre. Az Európai Bizottság belső reformjai szintén hozzá fognak járulni a folyamat minőségének és hatékonyságának növeléséhez. 23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A partnerség tekintetében Nielson többek között hangsúlyozta a tulajdonjog és a kölcsönös bizalom

fontosságát, az építő és előremutató együttműködés alapját képező „good governance” kritériumát. Véleménye szerint a meghatározott keretek között létrejövő együttműködési programszervezés és –végrehajtás lényegessé teszi a partneri megközelítést és teret ad a donor ország által vezetett együttműködési folyamatnak. Az egyezmény 20 évre szól, de ötévenként felülvizsgálják és pénzügyi csomagot fogadnak el. Az egyezmény egyes részeit, ha szükséges, évente átnézik. Az együttműködésben 15 uniós tagállam és jelenleg 78 ACP ország vesz részt. Az ACP- EU Miniszterek Tanácsa minden évben egyszer ülésezik, hogy ellenőrizze rendben mennek-e az intézkedések. Ez a megoldás jóval nagyobb rugalmasságot biztosít, hiszen az intézkedéseket minden évben a körülményeknek megfelelően módosítják. A négy Lomé korszakából megmaradt 9,9 milliárd euró, melyet annak idején nem használtak fel. Ezt az

összeget hozzátették a Cotonoui Szerződés forrásaihoz, s így együtt 13,5 milliárd euróra rúg az EDF által biztosított, az új egyezményben benne foglalt első hétéves pénzügyi csomag. Az Európai Befektetési Bank 1,7 milliárd euróval járul hozzá a Bizottság munkájához. Az új együttműködés öt pillérre épül: 1. átfogó politikai dimenzió 2. részvevői kör bővítése 3. a szegénység elleni küzdelem hangsúlyosan 4. gazdasági és kereskedelmi együttműködés új keretek között 5. pénzügyi együttműködés reformja 1) Kiemelt jelentőségű az Európai Unió és az ACP országok párbeszéde, hiszen fontos, hogy bármilyen olyan témát meg tudjanak vitatni, amely érinti őket és ezzel együttműködésük hatékonyabbá váljon. A párbeszédnek még nagyobb a jelentősége, ha békefenntartásról, konfliktus-megelőzésről van szó. Az e fajta párbeszédek kezdeményezését elsősorban regionális szinten kívánják

megvalósítani. A politikai dimenzió legeslegfontosabb része az emberi jogok, a demokrácia, a törvények tiszteletben tartása. Igazi innovációnak számít a mindkét fél által elfogadott korrupció elleni eljárás. Az eljárást olyan korrupciós ügyeknél alkalmazzák, melyekben a Fejlesztési Alap által nyújtott pénz forog kockán, illetve olyan 24 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. országokban, ahol az EU pénzügyileg tevékeny és ahol a korrupció a fejlődést akadályozó tényező. Ez kiemelendő tétele az együttműködésnek, mert ezzel az uniós adófizetőket

biztosítják afelől, hogy pénzük nem kerül rossz helyre és így egyben legitimálják a segélyhez jutókat. 2) A második pillér a civil társadalom, a gazdasági és társadalmi szereplők bevonására terjed ki. Az egyezmény külön intézkedéseket tartalmaz a részvétel növelésének érdekében: információkat kapnak az ACP- EU együttműködésről, főleg az ACP országokban; konzultál az EU a különböző szervezetekkel a gazdasági, társadalmi, intézményi reformokról, politikákról; projektekbe, programokba nem állami szereplőket igyekszik bevonni; szorgalmazza az ACP és EU országok közötti kapcsolatfelvételt. 3) Központi célja az új alapokra helyezett kooperációnak a szegénység csökkentése ill. végül felszámolása. A közreműködő felek ennek megfelelően alakították ki a fejlesztési stratégiákat. A stratégiák összhangban állnak az ENSZ álláspontjával, a nemzetközi fejlesztési stratégiák célkitűzéseivel és

legfőképpen az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának stratégiájával. Az egyezmény keretében az EU, a közösségi tagállamok és az ACP országok összefogva közösen dolgoznak ki hatékony terveket és mérik le a haladást az eredmények tükrében. A fejlesztési stratégiákat az adott ACP ország igényei szerint alakítják ki és a munkában (gazdasági, társadalmi reformok kivitelezése) támogatják az aktív helyi részvételt többek között a civil társadalom szereplőitől. A szegénység elleni harc stratégiája rendkívül összetett. A következő három terület kiemelendő: gazdasági fejlődés a magánszektor fejlesztésével és befektetéssel, makrogazdazdasági és strukturális irányelvek, reformok. Fontos továbbá megemlíteni a nemek egyenlőségének, a környezeti fenntarthatóságnak, az intézményi fejlesztés és kapacitásbővítés témáját. Hogy melyik terület kapja az elsőbbséget, az az adott országon múlik. Az

országok közötti különbségtétel markáns vonása az új együttműködésnek. A Cotonoui Egyezmény a fejlesztést globálisan közelíti meg: célokat és prioritásokat vázol fel és nem részletezi a támogatásra szoruló területeket. Az ACP- EU Miniszterek Tanácsa által elfogadott irányelveket állandóan hozzáigazítják a fejlődő együttműködés újabb igényeihez. 25 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4) Az EU és az ACP országok elhatározták, hogy új kereskedelmi intézkedéseket hoznak. Az új intézkedések a szabad kereskedelem megvalósítását célozták

meg. A célok: az ACP országok gazdaságainak zökkenőmentes integrálása a világgazdaságba, a termelés, a kínálat és a kapacitások növelése, valamint teljes WTO konformitás. A célok elérése érdekében számos intézkedést hoztak. Először is egy felkészülési periódust (2000- 2008) határoztak meg, amelynek ideje alatt a negyedik Loméi Szerződés során érvényes viszonzás nélküli kereskedelmi kedvezmények fennmaradnak valamennyi ACP ország számára, ezzel is megkönnyítve számukra a későbbi átállást az új rendszerre. Közben 2000-től a legkevésbé fejlett országokból jövő importot liberalizálják GSP alapján, a cukor, a marhahús és a borjúhús egyezményeket továbbra is fenntartják, de felülvizsgálják őket tárgyalások keretében, mert igazodniuk kell az új kereskedelmi intézkedésekhez és a WTO által kötelezővé tett szabályokhoz. Ugyanakkor igyekszenek megőrizni az általuk nyújtott előnyöket, különös

tekintettel a cukor egyezményre. 2002 szeptemberében a gazdasági együttműködésről szóló tárgyalásokat megkezdték és legkésőbb 2007. december 31-ig befejezik. A felek mindent el fognak követni azért, hogy a tárgyalások sikeresen lezáruljanak a felkészülési periódusban. Ezt a periódust a partnerek az ACP országok állami és magánszférájában kapacitásépítésre is fel szeretnék használni, amibe beletartozik a versenyképesség növelése, hogy a regionális szervezetek megerősödjenek és hogy a helyi kereskedelmi integrációs kezdeményezések támogatásban részesüljenek. E mellett javítani szeretnék az infrastruktúrát és növelni a beruházásokat. A felek rendszeresen ellenőrzik a felkészülések és tárgyalások folyamatát és 2006-ban összeállítanak egy széleskörű, hivatalos beszámolót, arról, hogy milyen teendőket kell az egyes országoknak a jövőben elvégezniük. Erre azért van szükség, hogy biztosak legyenek abban,

hogy több tárgyalásra, felkészülésre e téren már nincs szükség. Gazdasági együttműködési szerződésekről csak a legkevésbé fejlett országokkal fog az EU tárgyalni. A többi ország helyzetét 2004-ben fogja felmérni Ezeknek az országoknak új lehetőségeket kell feltérképezni, amelyek helyzetüket javítani tudják és összhangban vannak a WTO szabályaival, mivel a gazdasági együttműködési szerződések számukra többé nem jelentenek alternatívát. A gazdasági együttműködésről szóló tárgyalások fő célja az lesz, hogy meghatározzák a megfelelő időkeretet a két fél között fennálló kereskedelmi akadályok fokozatos eltávolítására, a WTO szabályainak szem előtt tartásával. 26 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EU részéről a kereskedelem liberalizálása az acquis communautaire-re (közösségi joganyag) fog épülni és a liberalizálás részeként törekednek majd az ACP országok termékeinek jobb piacra jutására, például az eredetvizsgálati szabályok felülvizsgálásával. A tárgyalások számításba veszik az ACP országok fejlettségi szintjét, a kereskedelmi intézkedések társadalmi, gazdasági hatását, illetve kapacitásukat, hogy gazdaságukat a liberalizációs folyamathoz igazíthassák. Ezért a tárgyalások a lehető legrugalmasabbak lesznek, hogy elegendő átmeneti idő álljon rendelkezésre arra, hogy meghatározzák a végső termékcsomagot, amelyre a gazdasági együttműködési szerződés vonatkozik, figyelembe véve az érzékeny ágazatokat és az aszimmetria

mértékét a vámtarifák lebontására kiszabott időkeretre vonatkozóan. A WTO-ban a felek szorosan együttműködnek és az elért intézkedéseket megvédik, különösen a rugalmasság szintjét illetően. A Közösség 2000-ben elindította a folyamatot, amely a multilaterális kereskedelmi tárgyalások végére, legkésőbb 2005-re lehetővé teszi lényegében valamennyi, a legkevésbé fejlett országokból származó termék számára a vámmentes piacra jutást a negyedik ACP- EK egyezmény megfelelő kereskedelmi kitételei alapján. A folyamat egyszerűsíti és felülvizsgálja az exportjukra érvényes eredetvizsgálati szabályozásokat. A többi országot illetően 2008 január 1-jén az új kereskedelmi rendelkezéseknek hatályba kell lépniük, a kereskedelem liberalizálásának megkezdése 2008-ra történik meg legkésőbb, de legalább 2012-ig átmeneti periódust kell biztosítani. A tárgyalások megkezdődtek 2002-ben és be vannak ütemezve 6 évre

előre, 2008-ig. A tárgyalások során felmérik és enyhítik az ACP országok társadalmi, gazdasági nehézségeit. Az ACP államok segítséget kapnak ahhoz, hogy aktívak legyenek a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendszerben, kapacitásépítésen és multilaterális egyezményeken keresztül. Ezen intézkedésekkel végül elérkezik az idő, amikor a rendszer teljesen WTO konformmá válik és remélhetőleg több hazai és külföldi beruházás fog megvalósulni, valamint több szakértelem és technológia kerül majd az ACP országokba, s végül az ACP országok versenyképessége megnő, s egyszerűbbé válik beintegrálódásuk a világgazdaságba. A szerződés feltételezi, hogy nyitott kereskedelmi politikák társadalmi fejlődéssel kombinálva, gazdasági növekedéshez és egyben a szegénység csökkenéséhez vezetnek majd. 27 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A két fél számos, a kereskedelemmel összefüggő területen együttműködik: szolgáltatások kereskedelme, versenypolitika, szellemi tulajdonjogok védelme, szabványosítás, egészségügyi intézkedések, kereskedelem és környezet, kereskedelem és munkaügyi szabványok, fogyasztói politika és a fogyasztó egészségének védelme. 5) A pénzügyi együttműködés új irányelveket szabott meg: • következetes, rugalmas és hatékony közösségi segítségnyújtás egy adott ACP országnak, vagy régiónak. Egy program egy országnak/régiónak a Fejlesztési Alap eszközeinek újracsoportosításával. A fejlesztések állandó ellenőrzése,

felülvizsgálata, szükséges módosítása az adott ACP országban. A különböző programok egyeztetése, hogy az egymást átfedő programokat elkerüljék. A segélyezési rendszer fejlődése: költségvetési segítségnyújtás, ágazati programok. A partnerországnak rendelkeznie kell saját politikáival. A nagyszabású beavatkozások növelik a hatást és megkönnyítik az adományozó munkáját. • A segélyek kiutalása ajánlás alapján és nem pedig jogosultsági alapon. A segélyek többé nem automatikusak, hanem felülvizsgálják őket az ország teljesítménye és a szükséges fejlesztések fényében. A segélyeket többé nem fagyasztják be azon országokban, amelyek nem hasznosítják őket. A teljesítményt kiemelten díjazzák • A nem állami szereplők bevonása a támogatási stratégiákba és azok gyakorlatba való átültetésébe. Az erőforrásokhoz való közvetlen hozzáférés biztosítása számukra • A helyi szintű párbeszéd

és a kiszabott időkeretek betartásának fontosságát szintén kiemeli a szerződés. Az Európai Fejlesztési Alap eszközeit a Cotonoui Egyezmény ésszerűbbé tette és újracsoportosította. Kétféleképpen nyújt anyagi támogatást az EDF: egyrészt segélycsomagot adományoz, másrészt kockázati tőkét és kölcsönöket ad a magánszektornak. A segélycsomag hosszú távú fejlesztés támogatására szolgál, 10 milliárd euró a 9. EDF-ből és 1,3 milliárd regionális programokra. Minden egyes ACP országnak elkülönítenek egy meghatározott összeget, amelyből különböző jellegű tevékenységeket finanszíroznak. Az erőforrások felhasználhatók majd makroökonómiai támogatásra, ágazati programokra, hagyományos projektekre és programokra, adósságenyhítésre, esetleges exportbevétel- kiesések pótlására, decentralizált együttműködésre. A legszembetűnőbb 28 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. változás, hogy nincsenek összegek elkülönítve egy bizonyos célra, s ezért az új rendszer rugalmasabb a korábbinál. Az összegeket a körülményeknek megfelelően kaphatja egy másik program, vagy másik ország is, ahol éppen szükség van rá. Az Európai Beruházási Bank beruházási kedvezményt (Investment Facility- IF) nyújt, az EDF 2,2 milliárd euróját fordítja erre. Az IF megújuló alapként fog üzemelni, mert a működéséből a bevételek vissza fognak áramlani belé. A regionális programokra meghatározott 1,3 milliárd eurót az ACP országok által kijelölt régiók kaphatják meg. Szeretnék

bővebben kitérni a Cotonoui Egyezmény kapcsán a regionális együttműködésre és az integrációra, mert ezek jelentősége egyre nő és a fejlődés sokban tőlük függ. Segítségükkel a célok és prioritások könnyebben elérhetők. Ezen a téren a végső cél az ACP országok fokozatos integrálása a világgazdaságba, de hogy ez a cél teljesíthető legyen az ACP országok régióinak belső és egymás közötti gazdasági együttműködésének és fejlesztésének felgyorsítása elengedhetetlen. Ösztönözni kell a személyek, a termékek, a szolgáltatások, a tőke, a technológia és a munkaerő áramlását az ACP országok között, valamint az ACP országok gazdaságának diverzifikálását. Szükséges a regionális és szubregionális együttműködési politikák összehangolása és az ACP országok közötti ill. ACP országokon belüli kereskedelem előmozdítása. Ezen kívül a harmadik országgal való kereskedés is fellendítésre szorul A

regionális gazdasági integráció keretében az együttműködés számos területet támogat, a kapacitások fejlesztése, erősítése elkerülhetetlen feladat az ACP országok által létrehozott regionális integrációs intézményekben és szervezetekben, a nemzeti kormányokban és a parlamentekben a regionális integrációval kapcsolatos ügyekre vonatkozóan. A legkevésbé fejlett ACP országok részvétele a regionális piacok felállításában, majd a bevételek elosztásában szintén támogatott terület. Az együttműködés lényegesnek tartja továbbá az ágazati reformok regionális szintű beillesztését és a kereskedelem ill. a fizetések liberalizálását A határon átnyúló hazai és külföldi beruházások, valamint más regionális és szubregionális gazdasági integrációs kezdeményezések számának növelése is a célok között szerepel. A regionális együttműködés egyik részeként az infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a felek.

Ennél a témánál elsősorban a közlekedés, a kommunikáció és a biztonság kapott előkelő helyet. Természetesen a napjainkra oly fontossá vált információs és kommunikációs technológiák sem 29 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. maradhattak ki a sorból, ezek megteremtésére a helyi lehetőségek növelése lényeges elem. A környezet, a vízgazdálkodás, az energia, az egészségügy, a technológiai fejlődés mind a regionális együttműködés területei, a katasztrófa- megelőzés és – kezelés kezdeményezéseivel, a fegyverzetellenőrzéssel, a kábítószer, a

szervezett bűnözés, a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelemmel együtt. Támogatják ez esetben is az ACP országok közötti ill azokon belüli kezdeményezéseket. A felek segítik a regionális politikai párbeszéd mélyülését olyan helyeken, ahol konfliktusok fordulnak elő. A fejlesztés különböző szereplőinek hálózata, cseréje, mobilitásuk növelése, főleg a civil szervezeteké gyorsító tényező lehet. Mindeközben az emberi jogokról és a demokratizálásról sem feledkeznek el a közreműködők. A szociális és humán fejlesztés szintén külön fejezetet képez a Cotonoui Egyezményben. Az együttműködés segítségére lesz az ACP országoknak az általános és ágazati politikák, reformok kialakításában, amelyek javítják az alapvető szociális szolgáltatások elérhetőségét, minőségét és amelyek figyelembe veszik a különleges helyi igényeket, s a leghátrányosabb helyzetűek kéréseit. Különös figyelmet fordítanak

majd arra, hogy a szociális szektor megfelelő szintű közpénzben részesüljön. Az együttműködő felek szeretnék fejleszteni az oktatást, a képzéseket, az egészségügyi rendszert. A táplálás, az éhezés felszámolása fontos feladatok, ezek része élelmiszerprogramok szervezése. Szükséges a lakosságra vonatkozó teendők integrálása a fejlesztési stratégiákba. A teendők közül a HIV/AIDS elleni küzdelem kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon, csakúgy, mint a vízellátás megoldása. A háztartásokban biztosítani kell az állandó vízellátottságot, illetve mindenki számára az ivóvízhez való hozzáférést. A városfejlesztés és a házépítő programok arra szolgálnának, hogy elérhető áron, mindenki megfelelő hajlékhoz juthasson. Az együttműködés növelni kívánja a társadalmi kohéziót és az ACP államok önállóságát, hogy maguk kezdeményezzenek szociális ügyeket illetően is. A fiatalokra vonatkozóan külön

politikákat dolgoztak ki, hogy beilleszkedésük a társadalomba zökkenő mentes legyen és képességeiket jobban ki tudják aknázni. A Cotonoui Egyezmény védi a gyermekek és a fiatalok jogait, főleg a lány gyermekekét és ösztönzi a fiatalok képzését, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeik megnövekedjenek és hogy könnyebben jussanak munkához. A felek támogatják közösségi intézmények létrejöttét, ahol a gyermekek tanulhatnak, fejlődhetnek lelkileg, társadalmilag. A konfliktus utáni állapotban lévő országokban a gyermekeket rehabilitációs programok segítségével próbálják visszailleszteni a társadalomba. 30 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kultúra előmozdításának érdekében a felek igyekeznek a kulturális dimenziót a fejlesztési együttműködés valamennyi szintjébe bevonni. A kulturális értékek és identitások felismerése és megőrzése a kultúrák közti párbeszédek során alapvető jelentőségűek. A humanitárius és válsághelyzetben juttatott támogatás azon ACP országok lakói számára elérhető, akiknek olyan kivételes gazdasági, társadalmi nehézségekkel kell megbirkózniuk, amelyek természeti katasztrófa, vagy háborúk, esetleg más konfliktusok, rendkívüli helyzetek eredményei. A támogatást addig nyújtják, míg a válsághelyzetből fakadó igényeket ki nem elégíti. A támogatást a katasztrófa áldozatainak szükségletei, érdekei szerint határozzák meg, összehangolva azt a nemzetközi segélyezési jogszabályokkal. A jogszabályok

értelmében tilos bárkit diszkriminálni, bőrszín, etnikai, vallási hovatartozás, politikai nézetek, nem, nemzetiség alapján. A támogatáshoz való szabad hozzáférést és az áldozatok védelmét ugyanúgy biztosítani kell, mint a támogatást végző személyzet és felszerelésének biztonságát. A támogatás célja, hogy emberéleteket mentsen természeti katasztrófa, háború, konfliktus által előidézett válsághelyzetben, ill. válság utáni helyzetben A támogatás igyekszik megkönnyíteni a humanitárius segélyek finanszírozását, szállítását, a segélyekből részesülők hozzáférését a rendelkezésre álló logisztikai eszközök segítségével. Rövid távú rehabilitációs programokat és újjáépítést szerveznek, hogy az érintett lakosság mihamarabb vissza tudjon illeszkedni a társadalomba, s ez által lehetővé váljon a fejlesztések hosszú távú céljainak megvalósításáért folyó munka folytatása. A válságok során

sokan menekültté válnak, távol kerülnek hazájuktól. A támogatás részét képezik a menekültek szükségleteinek felmérése, hazakerülésük, a társadalomba való visszaillesztésük feladatai. Támogatásra van szükségük az ACP országoknak a katasztrófák megelőzésében, a felkészültségben, hogy csökkentsék a katasztrófák következményeit. Hasonlóan segítséget nyújtanak azon ACP országoknak, melyek menekülteket ill. visszatérőket fogadnak be. A támogatást igényelhetik az érintett ACP országok, az Európai Bizottság, nemzetközi szervezetek, vagy helyi, ill. nemzetközi államközi szervezetek A támogatást gyors, rugalmas, hatékony intézkedések keretében kívánják megvalósítani, melyeknek ezen a területen nagy a jelentőségük. 31 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A politikai dimenziót minden eddig elemzett területnél jobban szeretném részletezni, mert meghatározó szerepet tölt be az együttműködésben, melynek alapja a felek rendszeres párbeszéde. A párbeszéd során a felek információkat cserélnek, erősítik a kölcsönös megértést, könnyebbé teszik prioritások felállítását és a közös napirend témáinak kiválasztását. A dialógus természetesen kiterjed valamennyi, az egyezménybe foglalt témakörre, célkitűzésre és a közös, általános, regionális és szubregionális érdekekre. A párbeszéd segítségével a felek hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz, a stabilitáshoz és a stabil, demokratikus politikai környezet kialakulásához. Megvitatásra kerülnek

az együttműködési stratégiák, a globális és ágazati politikák, melyekbe beletartoznak a környezet, a nemek, a migráció és a kulturális örökség kérdései, továbbá a fegyverkereskedelem, a kábítószer, a szervezett bűnözés, az etnikai, vallási és rasszista diszkrimináció problémái. A felek rendszeresen felmérik a demokratizálódás, az emberi jogok, a jogállamiság és a „good governance” terén elért fejlődést. Prioritást élvez a párbeszédben a békefenntartás, a konfliktusok megelőzése, kezelése és a demokratikus stabilitás megőrzése. A párbeszédhez rugalmasan viszonyulnak a felek, hol hivatalos, hol nem hivatalos hangnemet vesznek fel szükség szerint, az intézményi kereten belül vagy kívül, a megfelelő szinten, mely lehet regionális, szubregionális, vagy nemzeti szint. A regionális és szubregionális szervezeteket, valamint a civil társadalom képviselőit is bevonják a dialógusba. Az együttműködés központi

témája a fenntartható fejlődés, melynek főszereplője és fő kedvezményezettje az ember. Az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokrácia, stb alkotó elemei a fenntartható fejlődésnek, s a felek felvállalják nemzetközi kötelezettségeiket e téren. Hangsúlyozzák elkötelezettségüket az emberi méltóság és az emberi jogok irányában, melyekre való törekvése az embereknek természetes. Az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok és egymástól függők. A felek valamennyi szabadság és emberi jogot támogatnak, legyen az polgári, politikai, gazdasági, kulturális, vagy szociális. A nemek egyenrangúsága mellett való állásfoglalásukat megerősítették. A fent említett politikai nézetek többek között azért fontosak, mert segítségükkel biztosítható az államhatalom legitimitása, az államhatalmi tettek törvényessége az alkotmányos, törvényhozó és szabályozó rendszerekben fog tükröződni, s a széles részvevői kör

lehetővé válik. Az egyetemesen elismert elvekre alapozva az egyes országok kifejlesztik demokratikus kultúrájukat. 32 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kormány felépítése és a különböző hatalmi szervek előjogai a törvényre épülnek, az igazságügyi rendszer független, mely egyenlőséget biztosít a törvény előtt, s a végrehajtó hatalom csak a törvények szabta határokon belül tevékenykedik. A bemutatott politikai álláspont nem csak az ACP-EU partnerség alapját, hanem a hazai és a nemzetközi politikák talapzatát is kell, hogy képezze. Ebben a

kontextusban az átláthatóság, a természeti, a humán, a gazdasági és a pénzügyi forrásokkal való elszámolhatóság („good governance”) a fenntartható fejlődés megvalósítását szolgálják. Mindez együtt jár a hatósági szervek világos döntéshozó eljárásaival, átlátható és elszámoltatható intézmények meglétével, a források elosztására és a kapacitásépítésre vonatkozóan a törvények figyelembevételével, hogy visszaszoruljon a korrupció. A békefenntartásra, a konfliktusok megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikák a tulajdonjogon és a konfliktusokba való korai beavatkozáson alapulnak. A beavatkozás során az okokat fel kell tárni és a konfliktust orvosolni kell a rendelkezésre álló eszközök segítségével. Ehhez elsősorban a regionális, szubregionális és nemzeti kapacitások építését tartják lényegesnek a felek. Az egyezmény támogatja a kiegyensúlyozott politikai, gazdasági, társadalmi,

kulturális lehetőségeket a társadalom valamennyi csoportja számára, a demokratikus legitimitást, a hatékony kormányzást, a különböző csoportok érdekeinek kibékítésére működtetett hatékony mechanizmusokat, a társadalom szegmensei között húzódó elválasztó vonalak áthidalását és egy aktív, jól szervezett civil társadalom kialakítását. Nagyon lényeges megemlíteni, hogy a donor országok egyre inkább összehangolják tevékenységüket, így elkerülhetők az egymással ellentétes intézkedések. Az Európai Unió is globálisan cselekszik, mindig figyelembe véve a nemzetközi egyezményeket, prioritásokat, szándékokat. A nemzetközi fejlesztési tevékenységeket ma a nemzetközi konferenciák eredményei határozzák meg. Az ENSZ és a WTO nemzetközi szervezetek állásfoglalása fontos befolyásolási tényező Jelenleg és a jövőben a fejlesztés a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések (2000. szeptember), a Dohai Fejlesztési

Napirend (2002. szeptember), a Monterreyben a fejlesztési finanszírozásról elfogadott konszenzus (2002. március) és a Johannesburgban a fenntartható fejlődésről tartott világcsúcs-találkozó (2002. augusztus-szeptember) iránymutatásai alapján alakul 33 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések: • A rendkívüli szegénység és éhezés felszámolása (1990 és 2015 között felére csökkenteni azoknak a számát, akik napi 1 dollárból élnek és azoknak a számát, akik éheznek) • Alapfokú oktatás biztosítása mindenki

számára a világon (2015-re a világon mindenhol valamennyi gyermek részesül alapoktatásban) • A nemi egyenlőség előmozdítása és jogok biztosítása a nőknek (megszüntetni a nemi megkülönböztetést az alap- és középfokú oktatásban 2005-re és 2015-re a felsőfokú oktatásban) • A gyermekhalandóság csökkentése (1990 és 2015 között kétharmaddal csökkenteni a öt évesnél fiatalabb gyermekek halandósági rátáját) • Az anyák egészségi állapotának javítása (1990 és 2015 között kétharmaddal csökkenteni az anyák halandósági rátáját) • A HIV/AIDS, a malária és más betegségek leküzdése (2015-re a HIV/AIDS terjedési ütemét felére csökkenteni) • A globális fejlesztési együttműködés fejlesztése (a legkevésbé fejlett országok különleges szükségleteit kielégíteni) A Dohai Fejlesztési Napirend: ƒ Fenntartható globalizáció: a fejlődő országok fokozatos a világgazdaságba történő

beillesztésének biztosítása ƒ Célok kitűzése, melyek figyelembe veszik a környezeti és fogyasztói szempontokat és a társadalmi fejlesztési szükségleteket ƒ Kapacitásépítés és technikai támogatás ƒ Globális irányítás: aktív együttműködés az ILO-val (International Labour Organization), UNEP-pel (United Nations Environment Programme) és más fontos nemzetközi szervezetekkel A Monterreyben elfogadott fejlesztési finananszírozás az új kezdeményezésekre koncentrál: - az ENSZ hosszú távú célja: 0,7% ODA16/GNI - EU célja: a 0,39% ODA/GNI elérése 2006-ra - adósságenyhítés Johannesburg, Fenntartható fejlődésről tartott csúcstalálkozó: 34 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. o A szegénység felszámolása o Víz és higiénia o Fenntartható termelés és fogyasztás o Energia o Vegyszerek o A természeti erőforrások menedzsmentje (óceánok és egyéb vizek, atmoszféra, biodiverzitás, erdők) o Vállalati felelősség o Egészségügy 16 Official Development Assistance- Hivatalos Fejlesztési Támogatás 35 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EU és Afrika dialógusa napjainkban A Közösség és

Afrika országai 2000-ben tartották meg először az EU-Afrika csúcstalálkozót Kairóban és azóta rendszeresen megrendezik a dialógus fenntartására. 2002-ben megalakult az Afrikai Unió (African Union- AU), hogy hatékonyabbá tegye az afrikai államok közös kommunikációját és munkáját. Az Afrikai Unió a korábbi Afrikai Egység Szervezet (Organization of African Unity-OAU) utóda és az OAU már létező szervei (Állam- és Kormányfők Gyűlése, Külügyminiszterek Végrehajtó Tanácsa és Bizottsága) mellett rendelkezik a Pán-afrikai Parlamenttel, az Afrikai Központi Bankkal és az Afrikai Bírósággal. Az Európai Közösség három együttműködési szerződést kötött a kontinens országaival (ACP, MEDA17 és Dél-Afrika), melyek összehangolása az AU segítségével megkönnyítheti az afrikai kontinens problémáinak megoldását. Az AU fő céljai: • Az egység, szolidaritás és együttműködés megteremtése az afrikai emberek és államok

között • A civil társadalom és a magánszektor mozgósítása, hogy közösen a lehető legjobban érvényesítsék az afrikai kontinens érdekeit a globális ügyek során • Mindenkivel elfogadtatni a dialógust és a konfliktusok békés rendezését, mint a békéhez és a stabilitáshoz vezető működő módszereket • A demokratikus elvek és intézmények terjedéséért folytatott munka Az Afrikai Unió 2002-ben meghirdette a NEPAD-ot (New Partnership for Africa’s Development- Új Partnerség Afrika Fejlődéséért), melynek céljai egybecsengenek a korábban említett fejlesztési célkitűzésekkel: a szegénység felszámolása, fenntartható növekedés és fejlődés biztosítása az afrikai országok számára, a globalizációs folyamatban Afrika marginalizálódásának feltartóztatása, a nők jogokkal való felruházásának felgyorsítása, Afrika teljes integrálása a világgazdaságba. 17 Euro- Mediterranean Partnership Programme-

Euro-Mediterrán Partnerségi Program 36 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A két fél együttműködése számos területre kiterjed, s a közös munka során kedvező változásokat tapasztaltak több téma kapcsán az együttműködők. A felek közös nyilatkozatot adtak ki 2002. novemberében a terrorizmus elleni harcról, melyben elítélték a terrorcselekményeket és elkötelezték magukat a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem mellett. Az Ouagadougouban tartott csúcstalálkozón a miniszterek kifejezésre juttatták eltökéltségüket a terrorizmus valamennyi formájának

közös leküzdésére. A küzdelem során szükség lesz politikai, gazdasági, diplomáciai, katonai és jogi eszközök bevetésére, feltárva a terrorcselekményt kiváltó okokat, s anélkül, hogy azon okokat a bűncselekmények igazolásaként fognák fel. Igyekeznek felderíteni a határokon átnyúló szervezett bűnözést, a kábítószerkereskedelmet, a pénzmosást, a fegyvercsempészést, a nukleáris, vegyi, biológiai anyagok illegális mozgásait, mert ezek mind összefüggnek a nemzetközi terrorizmussal. E téren a koordináció javítása alapvető fontosságú szubregionális, regionális és nemzetközi szinten, annak érdekében, hogy növekedjen a fentebb felsorolt negatív jelenségekre adott globális válasz hatékonysága. A miniszterek visszautasítják a terrorizmus asszociálását bármely vallással vagy nemzettel és hangsúlyozzák, hogy a terrorizmus elleni küzdelemnek az ENSZ rendelkezéseivel, a nemzetközi joggal, természetesen az emberi

jogokkal együtt, összhangban kell folynia. Kidolgozták egy akcióterv vázlatát, mely az Afrikában súlyos méreteket öltő embercsempészet ellen kíván fellépni. A probléma főleg a nőket és a gyermekeket érinti, akik könnyebben esnek az emberkereskedelem áldozatául és kiknek helyzete Afrika egyes részein kritikus társadalmi, gazdasági szempontból nézve, ill. káros kulturális tradíciók következtében. Az együttműködésnek nemzetközi és nemzeti szinten kell folynia és abban részt kell vállalnia a származási, a tranzit- és a célországoknak. Az akcióterv többek között kimondja az áldozatok védelmének kötelezettségét, az emberi jogok tiszteletben tartását, az embercsempészek megbüntetését és a nők további jogokhoz juttatásának fontosságát nemzeti politikák által. Az embercsempészetnek számos oka létezik: szegénység, a javak egyenetlen eloszlása, munkanélküliség, fegyveres konfliktusok, a törvény

erejének hiánya, lepusztult környezet, gyenge kormányzás, korrupció, oktatás hiánya és emberi jogok semmibevétele, beleértve a diszkriminációt, valamint megnövekedett keresletet a szexkereskedelem és -turizmus iránt. Az okokkal szembesülni kell és megszüntetésükre jól szervezett stratégiákat kell végrehajtani. 37 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A megelőzés és a tájékozottság növelése pozitívan javíthat a tendenciákon. Megelőző intézkedés az információnyújtás, a különböző képzések, a tanácsadás, a nők, fiatalok foglalkoztatása, a nők

és lányok politikai jogokkal való felruházása. Tömegtájékoztatáson keresztül és információs kampányok segítségével tudtukra kell adni az embereknek az embercsempészet létezését. A rendőrség megfelelő kiképzése elengedhetetlen, csakúgy, mint a kapacitásépítés. Az Európai Unió és Afrika nyolc témát jelölt ki, melyek elsőbbséget élveznek fontosságuk miatt. Az alábbiakban részletezett nyolc prioritást illetően a felek megállapították, hogy előrelépés érzékelhető. Emberi jogok, demokrácia, „good governance”- az Afrikai Unió alapelvei és programjai magukba foglalják ezeket a fogalmakat. A felek készek továbbra is együttműködni, hogy olyan programokat valósítsanak meg, melyek az emberi jogok, a demokrácia és a „good governance” tiszteletben tartását hirdetik. A korrupció globális választ igényel. A felek üdvözölték az ENSZ Korrupcióellenes Konvenciójának előkészítő munkálatait, valamint az Afrikai

Unió által elfogadott konvenciót a korrupció elleni küzdelemre. Konfliktus-megelőzés, -kezelés, beleértve a taposóaknák problémáját- e téren szükség van a rendszeres információcserére, egy lista összeállítására a már létező konfliktussal foglalkozó afrikai intézményekről, az afrikai intézményi kapacitás javítására a korai figyelmeztetés és a megelőző diplomácia terén, a „good governance” és a törvényesség megerősítésére, melyek a konfliktus- megelőzés és –kezelés nélkülözhetetlen elemei. Az EU 10 millió euróval gazdagította az Afrikai Unió békealapját, s további hozzájárulások érkeztek 2001 és 2002 folyamán az egyes EU tagállamoktól. Az EU elégedettségét fejezte ki az Afrikai Unió által kidolgozott programmal kapcsolatban, amely az afrikai béke és biztonság fenntartásának problémájára keres megoldást. A miniszterek hangsúlyozták a csúcstalálkozók során, hogy szélesebb körű és

hosszú távú együttműködés szükséges e téren és különösen kiemelték a békefenntartás és a konfliktus utáni újjáépítés fontosságát, mint az afrikai konfliktushelyzetek orvoslásának részeit, beleértve a menekültek problémáinak enyhítését is. 38 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Élelmiszerbiztonság- az éhezéssel sújtott régiókba az EU sürgősségi humanitárius segélyeket, élelmiszercsomagokat juttat. Afrikában az élelmiszerbiztonság a stabilitásnak, a szegénység felszámolásának és a fenntartható fejlődésnek egyik legalapvetőbb eleme.

Az élelmiszerbiztonság fenntartásához a termelés, az elosztás javítása, valamint a mezőgazdasági termékekhez és egyéb élelmiszerekhez való könnyebb hozzájutás szükséges. HIV/AIDS és más járványok- számos intézkedés történt e téren az elmúlt években, például létrehozták a Globális Alapot az AIDS, a TB és a malária elleni küzdelemre, a WTO miniszteri konferenciát tartott a járványokról, az ENSZ konferenciát szervezett a fejlesztések finanszírozásának ügyében, nemzetközi AIDS konferencia volt Barcelonában és a téma Johannesburgban a fenntartható fejlődésről megrendezett konferencián is napirendre került. A HIV/AIDS és a malária témájáról az afrikai csúcs Abujában, Nigériában volt. Az együttműködésben sikerült a járványok elleni harcra vonatkozóan közös nevezőre jutni a küzdelem módszereit illetően és a felek egyetértettek abban, hogy kiterjedt és következetes stratégiára van szükség az Afrikában

uralkodó válságos állapot javítására. A miniszterek közös munkában állapodtak meg a Globális Egészségügyi Alap rendelkezéseinek figyelembevételével, hogy minél hamarabb segélyek álljanak rendelkezésre a HIV/AIDS és egyéb, Afrikát feldúló fertőző betegségek leküzdésére. Az afrikai miniszterek előrelépést állapítottak meg a gyermekbénulás felszámolását célzó küzdelemben és hangsúlyozták, hogy támogatásra van szükség megfelelő anyagi források mobilizálására, hogy sikeresen megbirkózzanak a gyermekbénulás problémájával abban a 45 afrikai országban, ahol a betegség még mindig létezik. Környezet, beleértve a szárazság és a sivatagosodás elleni küzdelmet is- vízzel kapcsolatos ügyek, higiénia, biodiverzitás, erdészet, Számos egyezmény született a környezetre vonatkozóan. A regionális együttműködés fejlesztése jelentené e téren a legnagyobb hatékonyságot. Regionális együttműködés és

integráció/ Afrika integrálása a világgazdaságba és – kereskedelembe- a regionális gazdasági közösségek megerősítése és az Afrikai Gazdasági 39 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Közösség felállításának gyorsítása (az Afrikai Unió alapító szabályzatában már szerepel egy ilyen közösség létrehozására vonatkozó törekvés) kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődés eléréséhez, a szegénység felszámolásához és az afrikai kontinens világgazdaságba való zökkenőmentes integrálódásának felgyorsításához. Egyetértés volt abban, hogy a

regionális gazdasági közösségek integrációs politikáinak összehangolására és ésszerűsítésére van szükség, s ebben a feladatban kiemelt szerepet kell, hogy játsszon az Afrikai Unió. Az Afrika és Európa közt oly régóta fennálló stratégiai gazdasági együttműködés újabb kereskedelmi és gazdasági egyezményekkel való továbbfejlesztésére van szükség. Az EU támogatásáról biztosította az Afrikai Uniót gazdasági programjait illetően és hangsúlyozta az Afrikai Unió megfigyelői státuszának fontosságát a WTO-ban, mert ez szükséges feltétele annak, hogy az afrikai érdekek a WTO tárgyalásain megfelelően érvényesüljenek. Az afrikai országok külső adósságai- a téma rendkívül fontos, az afrikai államok társadalmi, gazdasági fejlődése múlik rajta. A felek megállapodtak a témakör napirenden tartásáról Ellopott és jogtalanul exportált kulturális javak visszaszolgáltatása- a kérdésről tárgyalások folynak,

melyek remélhetőleg egy egyezmény aláírásához vezetnek majd. A javakról először listát kellene összeállítani és a munkába bevonják az UNESCO-t és más, a témához kapcsolódó szervezeteket is. 40 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 18 ESETTANULMÁNY: NIGÉRIA Nigéria gazdasága Nigéria gazdasága 124 milliós lakosságához képest nem mondható nagynak. A nemzeti össztermék 38 milliárd dollár volt 2001-ben a Világbank felmérései szerint, ami azt jelenti, hogy az átlagos évi kereset csupán 310 dollárt tesz ki. Az infrastruktúra állapota sok kívánnivalót

hagy maga után, az áramszolgáltatás messze nem elégíti ki a lakossági igényeket, az utakon kaotikus állapotok uralkodnak, a benzinkutak előtt kígyózó sorok állnak, miközben az ország egyike a világ legjelentősebb olajtermelőinek. A függetlenség (1960) elnyerése előtt Nigéria gazdaságát a mezőgazdaság határozta meg, ezért az export alapját is a mezőgazdasági termékek képezték. Az olajmezők felfedezése (hetvenes évek eleje) a Niger- folyó deltavidékén gyökeresen megváltoztatta a nigériai gazdaság szerkezetét. A kivitelből származó bevételek 95%-a, a GDP harmada és az állami bevételek 75%-a ezentúl a kőolajnak köszönhető. A nyersanyagok és mezőgazdasági termékek részaránya csökken az exportban. Nigéria kőolaj-exportáló országgá növi ki magát és ennek következtében az olaj világpiaci árának erős ingadozására rendkívül érzékennyé válik. Az óriási olajtartalékok, valamint a természeti erőforrások

elvileg virágzó gazdaságú országgá formálhatnák Nigériát, ám a valóságban a Nyugat-Afrikát meghatározó államot a világ húsz legszegényebb országai közt tartják számon az ország lakosságának nagy részét sújtó szegénység miatt. Az olaj felfedezése sajnos számos negatívummal járt; elburjánzott a korrupció, miközben maradandó fejlődést nem indított be az infrastruktúra vagy a szociális szolgáltatások terén. Az olajból befolyó összegek gyakran tűnnek el még ma is korrupt vezetők zsebében, így a lakosság jelentős része egyáltalán nem profitálhat a bevételekből. Az olajból származó bevételek, a katonai rezsim, a korrupció és a rossz menedzsment kombinált hatásai nyugtalanító gazdasági és társadalmi hagyatékkal látták el Nigériát. A 280 milliárd dolláros olajbevételek a hetvenes évektől kezdve nem sokat segítettek a GDP-n, mely alacsonyabb lett, mint volt az olaj felfedezése idején. Az egymást követő

nigériai kormányok igyekeztek a bevételeket (legalábbis annak valamennyi részét) fontos beruházások megvalósítására használni többek között az ipari infrastruktúra fejlesztésére, azonban a verseny hiánya miatt a fejlődés helyett az ipari termelés csökkenése 18 Nigéria néhány fontos adatát lásd a függelékben található 5.sz táblázatban 42 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. következett be. Emellett a kiszámíthatatlan piaci áringadozás még nehezebb körülményeket teremtett a nigériai gazdaság és pénzügy számára és látványos előrelépés nem

tapasztalható. Ma az ország gazdasági vezetői magánbefektetéseken és politikai programon keresztül az ipar fejlesztésének felgyorsítására törekszenek. A szegénység egyelőre nem csökken és egyre nagyobb problémát jelent. A nigériai fiatalokat érintő problémák (%) 6. táblázat Adatok Születéskor várható élettartam (év) 1970 43 2001 52 Írni-olvasni tudók aránya 2000 64 Általános iskolai beiratkozás (%) 1995-2001* 56 Forrás: www.worldbankorg A Világbank felmérései alapján míg 1985-ben a lakosság 43%-a élt a szegénységi küszöb alatt, addig ez az arány 2001-re 66%-ra emelkedett. Az életszínvonal alacsony, a várható élettartam 52 év. A lakosságon belül magas az analfabéták aránya, a 2000-ben készített UNICEF- felmérés szerint 36%. A gyerekek majdnem fele nem kerül iskolába, s ezáltal az analfabetizmus továbbra is jelentős probléma marad a kontinens legnépesebb országában. Nigéria gazdag természeti

erőforrásokban és mezőgazdasági termékekben. A kőolajár zuhanása által előidézett válság arra kényszerítette a politikusokat, hogy felülvizsgálják addig folytatott külgazdaság-politikájukat, és ennek eredményeképpen diverzifikálják az exportot, bevonva számos, az olajiparhoz nem kapcsolódó terméket, mint például: a kaucsuk, a citrusfélék, a pálmából készült termékek, a mahagóni, a szén, az ólom, a cink, a cirkónium, a sör, a bútorok, a különféle kozmetikumok és a gyógyszerek. Szükség volt az ország pénztartalékainak igénybevételére, valamint annak a jogszabálynak az eltörlésére, mely az exportálóknak számos engedély beszerzését írta elő, ezzel is nehezítve az exportálás folyamatát. Nigéria iparágai közül egyértelműen az olajipar a legjelentősebb. Emellett kiemelendő az élelmiszeripari termékek feldolgozása, a gumigyártás, a textilipari, az autó-összeszerelő és műanyag-feldolgozó üzemek

tevékenysége. 43 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Nigéria egyike a legjelentősebb olajtermelő országoknak, a hatodik kőolaj-exportáló ország a világranglistán. Az állami bevételek 75%-a, a devizabevételek 95%-a származik a kőolajból Az ország elsőszámú partnere az Európai Unió. Nigéria olajiparát a "Nigerian National Petroleum Corporation" (Nigériai Nemzeti Kőolaj Társaság- NNPC) szabályozza, mely a külföldi ügyfelekkel tartja a kapcsolatot. Közülük a legjelentősebbek: a Shell, a Mobil, a Chevron, az Elf és a Texaco. Az

olajipar profitál a legkiemelkedőbb befektetésekből a nigériai gazdaságon belül Nigéria négy olajfinomítóval rendelkezik, melyek az olajipar termékeinek értékesítésére specializálódott helyi és külföldi vállalatokkal dolgoznak együtt. A finomítók azonban nem működnek megfelelően, elhanyagolt állapotban vannak és felújításra szorulnak. E tény, illetve a nem megfelelő országban menedzsment gyakran előfordul következtében az az üzemanyaghiány. Nigéria, hogy ki tudja elégíteni a lakossági igényt, a felhasználásra kerülő üzemanyag 70%-át importálja. Nigéria a kőolajtartalékok mellett hatalmas földgázkészletekkel rendelkezik (3 600 milliárd m3), melyek meghaladják az előbbieket, azonban az utóbbiak kiaknázása sem kielégítő. A jövőben a földgázból befolyó bevételek valószínűleg felülmúlják majd a kőolajból származó összegeket. Jelenleg a földgáz a hazai fogyasztást, az ipari

tevékenységeket és az áramtermelést szolgálja. Szükség van még a megfelelő struktúrák kiépítésére a földgáz hatékonyabb felhasználásához. A kormány tervezi az üzemanyagárak liberalizálását, de ez politikailag nehéz feladat. 44 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. MEZŐGAZDASÁG Az ország GDP-jének több, mint 40%-át a mezőgazdaság szolgáltatja és a hazai munkaerő 70%-a ebben a szektorban dolgozik. Habár folyamatos a technológiai fejlesztés, az élelmiszeripar termelési mutatói nem változtak jelentősebben. Továbbra is a mezőgazdasági dolgozók

aránya a meghatározó. Mindezek ellenére az élelmiszeripar képes a belső fogyasztást kielégíteni A főbb előállított termékek az élelmiszeriparban: jamgyökér, manióka, kukorica, köles, rizs, borsó. További fontos mezőgazdasági termékek: a pálmából készült termékek, gyapjú, kakaó, kaucsuk. Zöldséget és gyümölcsöt szintén nagy mennyiségben termesztenek Jellemző az ültetvényes gazdálkodás. mezőgazdasági szektor hozta a legnagyobb bevételt nigériai exportnak a kőolaj A mezőgazdasági háttérbe szorulása nem jelenti a felfedezéséig. termelés azt, hogy az onnan származó elvesztették korábbi jelentőségüket. nyolcvanas évek termékek exporttermékek közepe a az A termékek óta A ezen legfontosabb olajipar termékeit leszámítva. Sőt, a mezőgazdasági termelés növekedett, hogy kielégítse a gyorsan növekvő lakosság igényeit. A mezőgazdaság 32,2 millió hektárt hasznosít, mely az ország

területének több mint egyharmadát teszi ki. A növénytermesztésen kívül, állattenyésztéssel is foglalkoznak, elsősorban az ország északi felén szarvasmarhákat, kecskéket és juhokat tartanak, melyek húsát hazai igények kielégítésére használják fel, bőrüket pedig a bőripar dolgozza fel. Emellett jelentős még a baromfi- és sertéstenyésztés. 45 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. SZOLGÁLTATÁSOK Talán a harmadik szektoron keresztül érzékelhető leginkább az ország elmaradottsága. Alapvető szolgáltatások hiányosságai nehezítik meg a lakosság

mindennapi életét. A víz- és áramellátás komoly gondot jelent még a városokban is. Egyes negyedekben akár hetekig nincsen áram. A gazdagabbak megengedhetik generátorok működtetését, de a többséget nem ők képezik A nigériai Nemzeti Elektromos Művek (National Eletric Power Authority-NEPA) 100 millió dollár kölcsönt vett fel a Világbanktól, mely összegtől az állandó áramellátás megvalósulását remélik. A NEPA privatizációját napirendre tűzték, de egyelőre sem a NEPA, sem a NITEL (telekommunikáció) privatizációja nem valósult meg. Jóllehet a főbb privatizációs tervek még végrehajtásra várnak, azért kisebb privatizációk végbementek. A vízhálózat elégtelen és a vízminőség erősen megkérdőjelezhető. Mint az alábbi, az ENSZ által készített táblázat is mutatja, 2000-ben ivóvízhez mindössze a lakosság 62%-a jutott, s vidéken jóval súlyosabb a helyzet a városinál. A higiéniát nehezen biztosítják az amúgy

is túlzsúfolt városokban, a vidék talán ilyen szempontból szerencsésebb. A nigériai egészségügy Egészségügy Ivóvízhez hozzájutó lakosság aránya(%) Total 62 2000 Város 78 Vidék 49 Total 54 Város 66 vidék 45 A megfelelő egészségügyi felszereléshez hozzájutó a lakosság aránya (%) 2000 a központi kormány kiadása (%) (1992-2001*) Egészség- 1x ügy Oktatás 3x Védelem 3x Az egészségügy nem kap elég anyagi támogatást a központi kormánytól, a védelmi kiadásokkal összevetve, annak csupán egyharmadát. Az állami kórházak felszereltsége szegényes, szemben a jobbnál jobb magánkórházakkal, melyek sokak számára megfizethetetlenek. Az állami 46 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kórházakban nemcsak a rosszabb felszereltség miatt alacsonyabb szintű a betegellátás, fennakadást okozhatnak az előforduló sztrájkok is az elmaradt fizetésekért. Az oktatás hasonló okok miatt akadozik: a tanárok gyakori sztrájkolásai következtében megeshet, hogy például egy egyetemi hallgató éveket csúszik tanulmányai befejezésével. Az iskolákba is bekígyózik az utcáról az erőszak, a vallási, etnikai konfliktusok ott is jelen vannak. Egymás jobb megismerése érdekében, Nigériában a tanulmányok befejezését követő évben a fiataloknak az úgynevezett "civil service"- t kell teljesíteniük, mely Európában leginkább a szakmai gyakorlathoz hasonlítható, de Nigériában ennek során a friss pályakezdő fiatalt egy másik szövetségi államba küldik (melyet nem ő

választ), hogy megismerhesse az ország más területein élő népek szokásait is és ezáltal toleránsabbá váljon (konfliktus-megelőzés). 2001-ben bevezették a versenyképes GSM szolgáltatásokat. Nigéria sikeresen árverezett el három GSM licenszt 2001. februárjában magánbefektetőknek, ez beindította a versenyt a telekommunikációban. A szolgáltatások 2001 júliusában indultak be 47 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Nigéria az elmúlt években Nigéria gazdasági növekedése a kilencvenes években 3% körül mozgott. Ez alig haladja meg a lakosság számának

2,7%-os növekedését. A Látomás 2010 nevű programban 10%-os növekedést határoztak meg célként, amely képessé tenné az országot a szegénység látványos leszorítására a közeljövőben. Ehhez arra lenne szükség, hogy a külföldi működő tőke beáramlása az évi 1 milliárd dollárról 10 milliárd dollárra emelkedjen. Az Obasanjo- kormány egyik prioritása a külföldi és belföldi befektetők számára vonzóvá tenni az országot. Nigériát számos ok miatt kerülik el a vállalatok: etnikai villongások, vallási konfliktusok, korrupció, jogállamiság hiánya, laza közbiztonság, az ország északi és déli területeinek lakói között fennálló feszültség, . A külföldi működő tőkére pedig nagy szüksége lenne az országnak, mert segítsége nélkül elképzelhetetlen a gazdasági fejlődés. A beruházók közül elsősorban a nem olajjal kapcsolatosan tevékenykedni kívánókat várják tárt karokkal Nigériában. A kormány

intézkedéseket tett a gazdaság diverzifikálása és az olajipar, valamint az export túlsúlyának csökkentése érdekében. Előtérbe kerültek a szilárd ásványkincsek, a turizmus, a telekommunikáció, a kereskedelem és az ipar. 1991- ben hozták létre az Export Eljárásoktól Mentes Övezet Sémáját (Export Processing Free Zone Scheme), mely a befektetők tevékenységét volt hivatott megkönnyíteni azzal, hogy az exportáláshoz szükséges szolgáltatásokat egy helyen nyújtják az érdekelteknek. Ennek célja az exportálási folyamat felgyorsítása lett volna, azonban az akkori politikai rendszer miatt az első övezetet (Calabari Zóna) csak egy évtizeddel később sikerült valóra váltani. Az övezetek magukba foglalják majd az ipari termelést, offshore banki szolgáltatásokat, biztosításkötést, nemzetközi raktárakat, kereskedelmi ipari kutatást, mezőgazdaságot, E területeken a vállalkozó maga építtetheti fel gyárát, aszerint, hogy

milyen tevékenységet kíván folytatni. Az építkezések idejére a földbérlés ingyenes. Az övezeten belül nincs adóztatás, vámszedés, exportra, importra vonatkozó dokumentumokat nem kell beszerezni, bármikor repatriálhatja pénzét a befektető és még számos egyéb kedvezményt vehet igénybe az invesztálók. 48 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Calabari Övezeten kívül még nyolcvan hasonló övezet létrehozását tervezik, melyek helyét már kijelölték az ország különböző részein, azonban ezek sorsa még kérdéses, mert az övezet nem működik

hatékonyan, a korrupció itt is súlyos nehézségeket okoz. A megfelelő diverzifikáció hiánya továbbra is komoly szerkezeti problémát jelent, az olajexport dominanciáját máig nem sikerült kielégítően csökkenteni. A makroökonómiai stabilitás javult az olajárak növekedésének köszönhetően, de a makrogazdasági menedzsmentet hátráltatja a megfelelő statisztikai adatok hiánya. Az EK-val és más támogatókkal megkezdődtek a munkálatok a Központi Statisztikai Hivatal fejlesztésére vonatkozóan. A Központi Bank hivatalosan 1999-ben kapta meg függetlenségét. A valutatartalékok az 1999 májusi 4,3 milliárd US$-ról 2001. tavaszára 10 milliárd US$-ra emelkedtek 2000- ben az infláció 10% alatt maradt, de 2001 tavaszára felszökött 17%-ra, mert a 2001-es költségvetés keretében nagy mennyiségű készpénz került a gazdaságba. A korrupció ellen a kormány törvényeket fogadott el, felállított egy korrupcióellenes bizottságot és a

küzdelembe bevonta a Világbankot is. Az intézkedéseknek azonban még nincs látványos foganatjuk, ezt mutatja a 2001-ben az átláthatóságról készített nemzetközi felmérés is, amelynek listáján Nigéria a 90. helyet foglalta el a 91-ből A demokratikus kormány hatalmas adóssághalmazt örökölt elődeitől. Becslések szerint az adósság 28,6 milliárd US$-ra rúg. Nigéria többször hangsúlyozta: ahhoz, hogy a demokrácia kibontakozhasson és rendelkezzen megfelelő eszközökkel a szegénység elleni küzdelemhez, az adósság eltörlésére lenne szükség. A külföldi donorok azonban csak az adósságok átütemezésére hajlottak. 49 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Politikai helyzet A demokráciával az emberi jogokat illetően drasztikus javulásra lehetett számítani, miután hatályon kívül helyezték az önkényes katonai rendeleteket, szabadon engedték a politikai foglyokat és növelték a sajtó szabadságát. Azonban hiába hangoztatja a kormány az emberi jogok fontosságát, azok megsértése továbbra is gyakran előfordul az országban. 2001- ben Nigéria iszlám északi részén a 19 szövetségi államból 11 bevezette a saría törvénykezést (iszlám törvénykezés) mind a polgári, mind a bűnügyi eseteknél. Ez az intézkedés óriási feszültségforrást jelent a keresztény és a muzulmán lakosság között, mivel a saría büntetései közé tartozik a halálra kövezés, a megvesszőzés és a csonkítások. Nem csoda tehát, hogy súlyos emberi jogi kérdések merülnek fel Nigériával kapcsolatban. A

szövetségi államok a saría hatására nagyobb autonómiát, s főleg nagyobb ellenőrzési jogosultságot követeltek forrásaik fölött az államtól, különösen a déli részek, például a Nigerfolyó deltájánál fekvő, olajtermelő területek. Ami a külpolitikát illeti, az Obasanjo- kormány elsősorban a gazdasági kérdésekre koncentrál, különös tekintettel az adósságenyhítésre, az ellopott pénzösszegek megkerítésére és a világpiacrajutás kérdésére. A kormány ezek mellett foglalkozik a konfliktusok megelőzésének, kezelésének témájával, valamint a békefenntartó intézkedésekkel. Összegezve a nigériai politikai élet eseményeit, elmondható, hogy a kormány és az új demokratikus intézmények erőfeszítéseket tesznek a korrupció leküzdésére, a demokrácia megőrzésére. Szerencsére a nigériaiak aggodalma, hogy a katonák visszatérnek a hatalomba és eltávolítják a demokratikus kormányt, egyelőre nem indokolt. A

nagymértékű szegénység és a demokrácia kibontakozásának lassúsága rendkívül sebezhetővé teszi a kormányt. 50 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EU és Nigéria kapcsolatai 1999 óta A két fél kapcsolatai sokoldalúnak mondhatók. Az 1960-ban függetlenné vált Nigéria rögös utat tett meg katonai diktatúrákon, polgárháborún, etnikai összetűzéseken át az 1999-ben elérkező demokráciáig, annak eljövetele azonban még korántsem jelenti az ország talpraállását. A politikát illetően az Európai Unió szorgalmazza Nigériában a jogállamiság

kiépülését, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, a demokrácia megerősítését, a választások törvényszerű lezajlását, az erőszakmentességet és még sorolhatnánk. Gazdaságilag többek között az EK a piac liberalizálását, a piacgazdaság felé való elmozdulást szeretné megvalósulni látni. Nigéria egykori gyarmattartója, Nagy-Britannia csatlakozásával bővült az ACP- országok köre, s Nigéria is részvevővé vált 1976-tól. Az EU hagyományosan Nigéria áruinak legnagyobb importőre. 1976 óta a négy Loméi Konvenció keretében Nigéria több mint 1 milliárd dollárt kapott: ebből kb. 650 millió segélyek formájában, 370 millió pedig bankkölcsönként, melyet az Európai Fejlesztési Bank folyósított. A negyedik Loméi Egyezményben Nigéria számára kidolgozott 365 milliós nemzeti indikatív program valamennyi ACP- országét felülmúlja. Elsősorban a humán erőforrások fejlesztésére, környezetvédelemre a

mezőgazdaság fejlesztésével összekötve, ivóvízellátás biztosítására, képzésekre és intézményi támogatásokra helyezték a hangsúlyt a programban. 1995-ben kilenc ogoni (etnikai csoport) vezető kivégzése miatt az EU szankciókat vezetett be Nigériával szemben (pl.: fegyvervásárlási embargó) és felfüggesztette a fejlesztési együttműködést, vízumkorlátozásokat vezetett be magas rangú személyekkel szemben. Ezen intézkedéseket 1998-ig az Unió többször megújította. Ezalatt az emberi jogi tevékenységek finanszírozása és Nigéria részvétele regionális projektekben folytatódott. Az együttműködés 1999-ben normalizálódott és új lendületet kapott. Azonnal elfogadtak egy gyors indító csomagot, mely azt jelentette, hogy az EDF Bizottsága beleegyezett a következő, összesen 100 millió eurót kitevő projektek finanszírozásába: • Mikroprojekt- programok a Niger- deltában: Rivers Bayelsa, Delta államok (21 millió

euró) • Mikroprojekt- programok a Niger-delta 6 államában: Abia, Akwa-Ibom, Cross River, Edo, Imo, Ondo államok (42 millió euró) • kisvárosok vízellátási projektje Delta, Adamawa, Ekiti államokban (15 millió euró) 51 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • gazdasági menedzsment kapacitását építő program (10 millió euró) • a NAO támogatása (6 millió euró) • nemzeti és szövetségi gyűlések támogatása (6,6 millió euró) A csomag projektjeit sokkal lassabban sikerült beindítani a tervezettnél. Az első projektek csak 2001. nyarán indultak el

néhány felmerülő nehézség következtében (pl: az EDF eljárásainak problémája). A demokrácia visszatérése 1999-ben lehetővé teszi a kormányzás reformját, a magas olajárak pedig forrást biztosítanak a változásoknak és a fejlesztéseknek. A kormánynak meg kell erősítenie a törvényességet, a korrupció elleni harcot, a menedzsmentet, hogy az olajból befolyt pénzt fel lehessen használni a szegénység visszaszorítását célzó szolgáltatásokra, például vízellátás, oktatás és egészségügy. A külső adományok azonban nem elegendőek ahhoz, hogy ezekre a kihívásokra kielégítően válaszoljanak, arra viszont igen, hogy nigériai programokat támogassanak, amelyek már képesek lehetnek kezelni a problémákat. Az EU tehát úgy vélekedik, a nigériai programoknak kell teret adni, ahelyett, hogy különböző új projekteket dolgoznának ki. Nigéria szövetségi állam és a demokráciával a 36 állam nagyobb forrásokkal és

autonómiával rendelkezik, mint korábban. A szövetségi állami és a helyi szint ebből kifolyólag kiemelt szerepet kap, többek között a szegénység csökkentését célzó szolgáltatások nyújtása is e szintek hatáskörébe tartozik. Tekintettel a szövetségi államok nagy számára, az EU kiemelt hatot, melyekre támogatását összpontosítja: Abia, Cross River, Gombe, Kebbi, Osun és Plateau. A reformok állnak az együttműködés középpontjában, melyek célja a szolgáltatások javítása (prioritást élvez a víz- és az egészségügyi ellátás). A következő intézkedése az EU-nak közvetlen költségvetési támogatást nyújtani a kiválasztott hat államnak. A reformok fontos része lesz a könyvelések átláthatóságának javítása minden szinten. Ez utóbbi feladatban a civil társadalomnak fontos a szerepe, mert biztosítani tudja a lakossági részvételt a prioritások felállításánál és realizálásánál. A Cotonou-i Konvenció

törekvései (pl: az ACP országok beillesztése a világgazdaságba) természetesen Nigériára is vonatkoznak, ezért azokra itt nem térek ki külön, csak az EU által Nigériára vonatkozóan legfontosabbnak tartott területeket sorolom fel: ¾ a demokratikus kultúra fejlesztése ¾ intézményi kapacitásépítés ¾ a szegénység csökkentését célzó stratégia 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ¾ gazdasági növekedés és fejlődés ¾ a nigériai kapacitások növelése annak érdekében, hogy az ország hozzá tudjon járulni a nyugat- afrikai regionális integrációhoz,

a konfliktusmegelőzéshez ill. –kezeléshez és a válságmenedzsmenthez. A szegénység csökkentését célzó stratégiát illetően voltak próbálkozások a demokratikus kormány hivatalbalépése óta. A nigériai kormány a programot 2001-re ígérte, de a stratégia nem született meg. Számos dokumentum létrejött, de egyik sem tekinthető a fejlesztési politika végső verziójának. 1998- ban fogadták el, még a katonai rezsim ideje alatt a Látomás 2010 ( Vision 2010) nevű iratot, melyben már szerepeltek a következők: széleskörű fejlesztésre van szükség, melyet a makroökonómiai stabilitás ill. a gazdasági növekedés fenntartásával, a kormányzás több szinten való fejlesztésével, a közpénzek a szociális szektorokba és az alapvető infrastruktúrába való átcsoportosításával, stb. lehet elérni A Látomás 2010 azonban hamarosan elavult és céljai irreálisnak bizonyultak. A demokratikus kormány folyamatosan napirenden tartja a

szegénység csökkentését, azonban az ezt célzó programok színvonala alacsony maradt. 2000-ben beindítottak egyet ( Poverty Alleviation Programme- Szegénységcsökkentő Program) 100 millió euróból, azzal a céllal, hogy munkahelyeket teremtsenek. A kezdeményezést érték kritikák, sokan tartották úgy, hogy nem rendelkezik következetes stratégiával, a tervezés szegényes, nem világos, elenyésző a hatása és ugyanúgy teret ad a korrupció különböző formáinak, mint hasonló programok a katonai rendszer alatt. 2001- ben beindították a Nemzeti Szegénységet Felszámoló Programot (National Poverty Elimination Programme), melyet a nigériai elnök vezetésével a Nemzeti Szegénységet Felszámoló Bizottság (National Poverty Elimination Commission) irányított. Ez a program sem tudott nagy eredményeket felmutatni. A szegénység rosszabbodása 1980 és 1996 között 7. táblázat ÉV Nem szegények Mérsékelten szegények Nagyon szegények 1980

72,8 21 6,2 1985 53,7 34,2 12,1 1992 57,3 28,9 13,9 1996 34,4 36,3 29,3 Forrás: www.europaeuint 53 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 7. táblázat jól mutatja, hogy csupán 16 év alatt a szegénység majdnem megötszöröződött A helyzet tehát rendkívül nyugtalanító. Az erőfeszítések nemhogy nem mutattak fel eredményt a szegénység csökkentését illetően, hanem mindeközben rohamosan nőtt a szegények száma. A lakosság 70%-a (kb. 90 millió ember) él napi kevesebb, mint 1 dollárból és 90%-a kevesebb, mint napi 2 dollárból. Ami Nigéria

kereskedelmét illeti az EU-val, exportja nem meglepő módon főleg olaj és földgáz, importja onnan viszont számos fogyasztási és beruházási cikket tartalmaz. Az olajiparon kívüli termékei nem versenyképesek a piacon, ezért exportjuk korlátozott. A térség kereskedelmével kapcsolatban Nigéria a regionális integráció és együttműködés híve. Nigéria a WTO tagja, de annak intézkedései közül néhányat még nem sikerült a gyakorlatba átültetni. A WTO –ban Nigéria Egyiptom és Dél-Afrika mellett fontos szerepet tölthet majd be, mint afrikai ország. 54 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Közösség és Afrika együttműködése hosszú múltra tekint vissza. Az elmúlt 40 év sok tapasztalattal gazdagította a közreműködő feleket. Az egyezmények tartalma bővült az együttműködés kiszélesedésével, a felek egymáshoz való viszonya óriási változáson ment keresztül s menet közben a világgazdasági, és - politikai körülmények is átalakultak. A kezdetben főleg a kereskedelemre és az európai érdekekre koncentráló egyezményeket olyanok váltották fel, melyek már számos területet- emberi jogok, konfliktuskezelés, kapacitásépítés, stb.- öleltek fel, mindezt partnerségi együttműködés keretében. A négy Lomé időszakának programjai úgy igyekeztek támogatást nyújtani az ACP országoknak, hogy közben azok helyzete többnyire nem javult és a saját erőből történő fejlődés nem kapott teret. Fennmaradt a más országoktól való függés és a belső kapacitások

megőrizték működésképtelenségüket. A számos kedvezőnek tűnő intézkedés, mint a szabad piacra jutás az EK-ban, a STABEX, a SYSMIN gyakran maradtak kiaknázatlanok más tényezők következtében (pl.: eredetvizsgálat, bürokrácia, megfelelő koordináció hiánya) A fő problémát nem a támogatás mennyisége okozta, hanem inkább a hatékonyság hiánya, ami számos tényező mellett a rosszul szervezettségnek, a hibásan választott módszereknek és a korrupciónak volt köszönhető. Az EK ekkor tulajdonképpen nem is határozta meg pontosan az ACP országokhoz fűződő kapcsolatát, egészen a kilencvenes évekig, amikor a Maastrichti Szerződésben először önti formába fejlesztési politikáját. A fejlesztés kulcsszó az EU és az ACP országok együttműködésében. Ez az a fogalom, amellyel ki lehet fejezni leginkább, amire a fejlődő országoknak szükségük van. A fejlesztések segítségével tudnak odáig eljutni, hogy rendelkezzenek saját

forrásokkal, azaz intézményekkel, iparágakkal, munkaerővel, stb., melyek révén gazdaságukat, társadalmukat képesek lesznek maguk építeni és nem kell külső segítséget kérniük, hogy előre tudjanak lépni. Az EU megállapította, hogy a fejlesztéseknek akkor van igazán foganatjuk, ha a helybelieket is bevonja a munkába. Ezalatt nem csak az ACP országok kormányai értendők, hanem a lakosság is, azaz az őket képviselő gazdasági, társadalmi és kulturális szervezetek. Az uniós fejlesztési politika kiemelkedő fontosságú. Minden politikában jelen van és formálja azokat. A fejlesztési politika haladó gondolkodást tükrözött a négy Lomé periódusának vége 55 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felé. Az országok segélyhez jutását szigorította, a leginkább rászorulók érdekeit szem előtt tartva, s ezen kívül az alapfeltételek is változtak azzal, hogy előtérbe került a politikai dimenzió. Figyelembe vették ezentúl az ország politikai berendezkedését, emberi jogokhoz való viszonyát, a korrupció szintjét, a törvények erejét. A fejlesztési politika rendkívül összetett, kapcsán az EU rengeteg szervet, szervezetet von be fejlesztési munkájába, ami érthető, ha belegondolunk abba, hogy fejlesztési tevékenységei kiterjednek mind a gazdaságra, a politikára, a társadalomra és a kultúrára. Az EU az ACP országokkal közösen stratégiai programokat dolgozott ki immár a fejlesztési politika keretében. A programokat a nemzetközi egyezmények és a WTO rendelkezéseinek

figyelembevételével dolgozták ki, hiszen a fejlesztési politika céljai között szerepel az ACP országok integrálása a világgazdaságba. A programok végrehajtása egyes országoknak nem könnyű feladat. A WTO szabályainak értelmében a Loméi Konvenciók által biztosított védőszárnyaknak el kell tűnniük és helyükre a gazdasági liberalizációnak kell lépnie. A liberalizáció pedig kemény versenyt feltételez, amelyre a fejlődő országok gazdaságai, illetve termékei közül több egyelőre még nem képes. A négy Lomé korszaka után ezért fokozatos átmenet segíti az ACP országok átállását a számukra új gazdasági berendezkedésre. A Loméi Konvenciókat 2000-ben a Cotonou-i Egyezmény követte, mely gyökeres változásokról adott tanúbizonyságot. Az Unió és az ACP országok képviselői egyenrangú felekként ültek asztalhoz és közöttük párbeszéd indult meg annak érdekében, hogy végre látványos eredmények születhessenek és a

harmadik világot többé ne harmadik világként emlegessék. Nagyszabású terveket dolgoztak ki, melyek reményeik szerint a fenntartható fejlődéshez, a szegénység eltűnéséhez és a fejlődő országok világgazdaságba való integrálásához vezetnek majd. Addig azonban hosszú az út, a megoldandó feladatok tornyosulnak és a stratégiák eredményessége csak ezután derül ki. 56 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. FÜGGELÉK Az ACP országok listája AFRIKAI 1. táblázat KARIBI CSENDES-ÓCEÁNI 1. Angola 25. Libéria 49. Antigua 64. Cook- szk 2. Benin 26.

Madagaszkár 50. Bahama- szk 65. Fidzsi- szk 3. Bissau Guinea 27. Malawi 51. Barbados 66. Kelet- Timor 4. Botswana 28. Mali 52. Belize 67. Kiribati 5. Burkina Faso 29. Mauritánia 53. Dominika 68. Marshall- szk 6. Burundi 30. Mauritius 54. Dominikai Közt 69. Mikronézia 7. Csád 31. Mozambik 55. Grenada 70. Nauru 8. Dél- afrikai Közt 32. Namíbia 56. Haiti 71. Niue 9. Dzsibuti 33. Niger 57. Jamaica 72. Palau 10. Comore- szigetek 34. Nigéria 58. Kuba 73.Pápua Új- Guinea 11. Egyenlítői- 35. Ruanda 59. St Kitts & Nevis 74. Samoa Guinea 12. Elefántcsontpart 36.SaoTomé&Principe 60 St Lucia 75. Salamon- szk 13. Eritrea 37. Seychelle-szk 61. St Vincent 76. Tonga 14. Etiópia 38. Sierra Leone 62. Suriname 77. Tuvalu 15. Gabon 39. Szenegál 63.Trinidad& Tobago 78 Vanuatu 16. Gambia 40. Szomália 17. Ghána 41. Szudán 18. Guinea 42. Szváziföld 19. Kamerun 43. Tanzánia 20. Kenya 44. Togo 21Kongó(Brazzaville)

45. Uganda 22. Kongó (Kinshasa) 46 Zambia 23 Közép-afrikaiKözt. 47 Zimbabwe 24. Lesotho 48. Zöld- foki Közt Forrás: www.europaeuint/comm/development/body/country/country encfm 57 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az EK ACP országoknak nyújtott hozzájárulásainak eloszlása (millió euró) 2. táblázat 1986. év 1988 1990 1993 1994 1998 Totál 1141 2869 1362 2774 3514 2853 Afrika 491 2390 1031 2088 2798 2480 Karibi 55 94 74 292 230 150 Csendes- 27 127 73 92 128 56 4 128 149 264 258 -6 129 35 38 100 173 Hozzájárulá sok

(Szaharától délre) óceáni Regionális Fel nem 564 használt Forrás: Cox, Aidan- Chapman, Jenny: The European Community- External Cooperation Programmes (1999), 51.o A hivatalos fejlesztési támogatás regionális eloszlása (millió euró) 1986 1990 4. táblázat 1995 1998 Totál 2553 2678 5949 6843 ACP 1141 1362 2599 2853 Dél-Afrika 7 31 125 130 Ázsia 140 317 696 617 Latin- Amerika 160 222 486 485 & 401 386 869 1368 CEECs - 110 564 614 NIS - - 308 243 Nem fellelhető 704 249 301 534 Mediterrán Közép-Kelet 58 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. Forrás: Cox, Aidan- Chapman, Jenny: The European Community- External Cooperation Programmes (1999), 16.o Fontos adatok Nigériáról 5. táblázat Lakossága: 124 millió (1999) A népesség növekedési üteme: 2,8% Területe: 923,000 km2 Vallás: 45% muszlim, 35% kersztény, 20% animista Városiasodás: 43% Várható élettartam:53 év GDP/fő (2000): 319US$ Szegénységi küszöb alatt élők: 66% Olajbevétel a GDP %-ában (2000): 37,9% Teljes külső adósság: 29,1 milliárd US$ (2000) Adósság a GNP%-ában (1999): 93% Gyermekhalandóság: 122/1000 élve születésből Segély/fő: 2 US$ Import: 10,6 milliárd US$ (2000) Nyersolajtermelés (2000):2,26 millió hordó/nap Export: 19,9 milliárd US$ (2000), beleszámítva 14,5 milliárd olajból származó bevételt Egészségügy (%-ban a költségvetésből): 1,5 Infláció: 14,5% Oktatás (%-ban a költségvetésből): 7,3 Forrás: www.europaeuint 59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. FORRÁSOK 1. Ackermann, Rolf- Banziger, Andreas: Afrika- Kairótól Fokvárosig Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994. 107-199 old 2. Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország KJK, Budapest 1996 191194 old, 398-407 old 3. Barbour, Philippe: The European Union Handbook (Kézikönyv az Európai Unióról) Fitzroy Dearborn Publishers, London 1996. 206-207 old 4. Európai Bizottság: Európa számokban Eurostat, Luxemburg 1996 406-411 old 5. Cox, Aidan- Chapman, Jenny: The European Community External Cooperation Programmes- Policies, Management and Distribution. European

Commission (Az Európai Közösség külső együttműködési programjai és politikái- menedzsment és hozzájárulás). Brüsszel 1999. 3-198 old 6. Farkas Péter: Európa és Afrika gazdasági kapcsolatai a kilencvenes években (különös tekintettel az Európai Unióra). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1997 3-39 old 7. Fodor Erika: Partnerek a fejlődésben- Az Európai Unió fejlesztési politikája Külügyi Szemle 2003/II. szám 142-169 old 8. Halm Tamás- Kőrösi István: Európáról a katedrán Euro Info Service, Budapest 1996 176178 old 9. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés, Budapest 2001 141143 old 10. Jeune Afrique Plus (Fiatal Afrika Plusz) Speciális szám, DIFCOM Kiadó, Párizs, 2000 febr. 3-12 old 11. Magyar Külügyminisztérium: Európa kislexikon Aula Kiadó Kft, Budapest 1999 122-124 old. 12. Payne, J Richard: West European allies, the Third World, and US foreign policy: PostCold War Challenges (A nyugat-

európai szövetségesek, a harmadik világ és az egyesült Államok külpolitikája: kihívások a hidegháború után). Praeger Publisher, New York 1991 13. www.acpsecorg/gb/jointass/acplisthtm 20031120 14. wwwcafodorguk/policy/policyeuafricasthml 2003 09 21 60 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 15. wwwcidseorg/pubs/eu africapress16jan03engpdf+EU+Africa+summit&hl 2003 11 21 16. wwweuropaeuint/comm/development/body/cotonou/index enhtm 20031113 17. wwweuropaeuint/comm/development/body/country/country encfm 20031121 18. www.europaeuint/comm/development/body/country/country home

encfm?cid=ng&lng=en &status=old 2003. 1015 19. wwwopecorg 2001 11 30 20. wwwodiorguk/iedg/lomehtml 2003 1113 21. wwwpaneriscouk/partners/JSP/commonwealth/report/ 2003 1113 22. wwwuniceforg 2003 1013 23. wwwunorg 20031013 24. wwwworldbankorg 20031012 25. wwwwtoorg 20031112 61